A LENGYEL REGIONÁLIS REFORM. Készítette Dr. Józsa Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A LENGYEL REGIONÁLIS REFORM. Készítette Dr. Józsa Zoltán"

Átírás

1 A LENGYEL REGIONÁLIS REFORM Készítette Dr. Józsa Zoltán

2 2 Tartalomjegyzék 1, Bevezetés 3. o. 2. Történeti visszatekintés 4. o A kommunista Lengyelország 4. o Az áttörés időszaka: 1988 közepe-1989 június 6. o szeptember-1990 május 7. o június-1992 június 10. o július-1994 május 11. o június 1997 október 13. o november o A reform eredménye 18. o. 3. Alkotmányos, közjogi alapok 18. o. 4, A közvetlen hatalomgyakorlás formái 19. o. 5, A központi szervek és az önkormányzatok kapcsolata 20. o. 6, A regionális önkormányzatok választása és szervei 21. o. 7, A helyi és regionális képviselők jogállása 22. o. 8, Az önkormányzati feladat és hatáskörök megosztása: a régiók funkciói 23. o. 9, Együttműködési formák az önkormányzatok között 25. o. 10, Az önkormányzatok ellenőrzése és felügyelete 27. o. 11, A regionalizációt meghatározó főbb tényezők 28. o. 12, Az EU integráció és a régiók 30. o A régiók gazdasági adottságai és különbségei 30. o Infrastruktúra 32. o Emberi erőforrás és munkaerő piac 32. o A régiók intézményi hatékonysága 33. o Fejlesztési célú regionális pénzügyi alapok 34. o A régiók versenyképessége 35. o Összegzés 35. o. 13. Következtetések, kérdőjelek 36. o. 14. Felhasznált irodalom 43. o.

3 3 A lengyel regionális reform 1, Bevezetés Lengyelország, a volt szocialista országok közül, azok közé tartozik, amely egy évtized alatt gyökeresen átalakította közigazgatását, és új közjogi berendezkedés alapjait rakta le. A decentralizált, unitárius állam a helyi és területi önkormányzatokkal karöltve látja el feladatait, teret engedve az állampolgárok kezdeményezéseinek is. Az államreform hajdani lázas pillanatai ma alig érzékelhetők, inkább a politikai viták és a gazdasági, társadalmi problémák állnak a figyelem középpontjában. A viszonylagos stabilitás azonban korántsem jelenti azt, hogy ne lennének megoldatlan feladatok, újabb és újabb kihívások a közigazgatás szervei előtt. Az önkormányzatok működését javítani kell, a tapasztalatok alapján felül kell vizsgálni feladataikat, erősíteni szükséges pénzügyi hátterüket, összhangot kell teremteni a központi szervekkel való kapcsolataikban. Végső soron az állami és önkormányzati szektor olyan kooperációját kell kialakítani, melyben minden egyes meghozott döntés, legyen az, jogszabály, vagy egyedi határozat, a társadalom és annak polgárai érdekét kell, hogy szolgálja. Minden állami reformnak ugyanis ez az értékmérője, az egyedüli meghatározója. A közigazgatási reform folyamatainak a vizsgálata során elméletileg nem kizárt egy közigazgatási szint létrejöttének különböző szakaszait, lépésről lépésre áttekinteni. Mégis egy ilyen jellegű, behatárolt megközelítés szinte folyamatosan különböző korlátokba ütközne. A kizárólag a regionális szervekre koncentráló feldolgozás ugyanis figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a rendszer bármely elemében bekövetkező változásnak szükségszerűen az adott intézményen túlmutató következményei vannak. Ez az evidencia igazolható akár a feladat és hatáskörök, vagy akár a korábbi kooperációs formák felülvizsgálatának a szükségességével. Mindezek alapján a dolgozat a továbbiakban a tágabb, a regionalizáció szempontjából is jelentőséggel bíró részletekre kiterjedő feldolgozást alkalmazza. A lengyel államot átalakító decentralizációs lépések-a különböző orientációjú és célú politikai erők gyakran ellentmondásos és egymást kioltó törekvései ellenére-hol gyorsuló, hol lassuló ütemben, fokozatosan alakították át a helyi igazgatás rendszerét, s ezeknek a változásoknak lett az egyik, figyelemre méltó eredménye a régiók megteremtése. A több mezőben, több szinten, különböző idődimenziókban zajló politikai, szakmai, társadalmi viták révén a különböző aktorok, politikusok, intézmények, szervezetek, érdekképviseletek, szövetségek hatalmi játszmájában formálódtak azok az elképzelések, amelyek végül 1998-ban, elvezettek a három önkormányzati szint kialakulásához. Hogy mennyire összefüggőek, s egymásba kapcsolódóak voltak a reformlépések azt pusztán az események kronológiai sorrendje is igazolja, amikor is az alapok megteremtését követően szinte természetes módon vetődött fel a második szint, a járás visszaállításának a szükségessége, s a regionális szint létrehozása. Az átalakulásban a szerves fejlődésnek nem volt domináns szerepe, ha csak a helyi, területi önkormányzatok történeti múltba visszanyúló hagyományainak 1 a felidézést nem tekintjük 1 Erre utal J. Regulski mondata is: Az önkormányzat hasonlít a nemzetre. E miatt a rendszernek az átlagember számára átfogónak, és olyannak kell lennie, amely figyelembe veszi a szokásokat és az ismereteket. A megvalósított modellnek a lengyel tradíciókon kell nyugodnia. Local Government Reform in Poland: An Insider Story. LGI Studies p.

4 4 annak. Az 1990-ben megkezdett államszervezeti reform fő karaktere top-down jellegű, ami a sajátos politikai, társadalmi körülményeknek a következménye. A rendszerváltás, valamint az azzal együtt járó új gazdasági szerkezet kialakítása ugyanis nem járt együtt a civil társadalom azonnal aktivitásával. Így a reformot előkészítő szakmai és politikai csoportoknak a változás fő irányainak a kijelölése mellett mozgósítani kellett azokat a szunnyadó társadalmi erőket, amelyek a szocialista időszakban háttérbe szorultak, vagy befolyásukat vesztették. Az alulról felfelé történő építkezést befolyásolta az a körülmény is, hogy az új helyi önkormányzatok kialakítása egy időben zajlott a korábbi időszak centralizált államszervezeti logikájába illeszkedő struktúrák lebontásával, illetőleg átalakításával. A rendkívül aktív és heterogén politikai erők folyamatos kezdeményezései, akciói mellett, a régi rendszer fenntartásában, konzerválásában érdekelt társadalmi csoportok ellenállása, s csak lassan kibontakozó társadalmi támogatottság közepette kellett tehát a helyi, területi igazgatás térképét átrajzolni, ami utal a feladat nyilvánvaló bonyolultságára, összetettségére. Fontos elvárás volt továbbá, az is, hogy a szükséges reformok megvalósítása nem járhatott az állami intézmények működésképtelenségével, mivel ez kezelhetetlen politikai kockázatot eredményezett volna. A kilencvenes évek közepétől, az uniós csatlakozás jövőbeli követelményei is komoly súllyal estek latba az előkészítés során. 2. Történeti visszatekintés 2.1. A kommunista Lengyelország A háromszintű helyi igazgatási rendszer gyökerei Lengyelországban a középkorig nyúlnak vissza. A fejlődés és a modernizáció folyamatait gyakran befolyásolta az ország önállóságának külső erők általi folyamatos veszélyeztetése, ill. a szuverenitás időszakos elvesztése 2. A regionális kormányzás fogalma-, mint az állami és gazdasági tervezés középszintje a települések és a központi kormány között- a II. világháború előtti időszak óta ismeretes. Abban az időben, Lengyelországban 17 régió (województwo) létezett. A háborút megelőzően csak Felső Sziléziában működött regionális kormányzat, amely a parlament speciális törvénye alapján 1920-ban jött létre. Ez Szilézia számára jelentős önállóságot biztosított, regionális parlamenttel, és szervezetileg is önálló bírósággal. A háború után a politikai, 3 gazdasági és társadalmi változásoknak köszönhetően a régiók szerepe háttérbe szorult. Számuk ekkor tizennégy, majd tizenhét volt. A hagyományos, nemzeti önkormányzati modellt hivatalosan március 20-án szüntették meg, melyet követően a szovjet típusú tanácsrendszert adaptációja valósult meg. A struktúra további jelentősebb átalakítására, mely kisebb változásokkal egészen 1989-ig fennmaradt, 1973 és 1975 között került sor, amikor a központi szervek, az erősödő regionális befolyás 2 Ez a sajátosság valahol mindig is befolyásolta a lengyelek erős nemzeti identitását és az állam egységének a hangsúlyozását. 3 Centralizált államberendezkedés és gazdaságirányítás, a területváltozásoknak köszönhető jelentős migráció, valamint a közéletnek a munkahely köré történő szerveződése voltak azok a faktorok, amelyek a régiók szerepét is befolyásolták.

5 5 veszélye miatt növelték a régiók számát, csökkentették azok területét, s egyben megszüntették a járási (powiat) szintet 4. A Gierek vezette kormány 49 kisebb, gyengébb és a központi szervektől még inkább függő vajdaságokat hozott létre, amelyek főként a központi forrásokat továbbították a helyi tanácsoknak, így azok önálló politikai, gazdasági feladatokat nem voltak képesek megvalósítani. A regionális szervek a központi hatalom ügynökei, nem pedig, a helyi közösség intézményei voltak. Ez a szerkezet létezett 1989-ig, a politikai berendezkedés megváltoztatásáig. A 49 régió (województwo) mellett összesen helyi önkormányzat működött, Ezt a nagyságrendet 247 város, 26 városi kerület, falusi település, és 575 vegyes, városi és falusi karakterű önkormányzat együttese alkotta. A hetvenes évek gazdasági, társadalmi válsága vezetett ahhoz, hogy radikális értelmiségi csoportok, 5 akik az alapvető, de fokozatos változások hívei voltak, felvetették az állampolgári alapjogok visszaállításán túl a helyi önkormányzás újjáélesztésének a szükségességét. Ezzel új fejezet kezdődött a lengyel önkormányzati reformok történetében. Ebben az időben a reformerők bázisa még szűk és behatárolt volt, mivel olyan városi értelmiségiek és a szakszervezeti aktivisták álltak a kezdeményezések mögött, akik elsősorban a politikai alapjogok, valamint a munkahelyi viszonyok kérdéseire koncentráltak, a helyi ügyek másodlagosak voltak a számukra. Ennek ellenére a Szolidaritás szakszervezeti 4 Érdemes kiemelni, hogy a járás a legstabilabb eleme volt a lengyel közigazgatásnak. Közel 400 éve létezett és túlélte a különböző megszállások időszakát is. Ezzel is magyarázható, hogy a közlekedési hálózat, a szociális infrastruktúra stb. leképezte a járások határait, s egybeesett a területi identitás kereteivel is. 5 A Tapasztalat és a Jövő (Doswiadczenie i Przyszlosc) elnevezésű csoport június 12-én tette közzé az önkormányzati reformot is tartalmazó nyilatkozatát. A csoporthoz tartozó személyek később az önkormányzati kezdeményezések legelkötelezettebb támogatóivá váltak.

6 6 mozgalom általános államszervezeti követelései jó hátteret biztosítottak a helyi önkormányzati reformot támogatók számára. Az december 13-án kihirdetett rendkívüli állapot azonban hosszú időre megakasztotta a bíztatónak ígérkező folyamatokat. A romló gazdasági, társadalmi helyzet orvoslására meghirdetett 1987-es program, többek között, tartalmazta az önkormányzatok gazdasági önállóságának a növelését, részben az önkormányzati tulajdon visszaállítása révén, másrészt pedig a központi támogatás erősítésével. Mindez annak a nézetnek a fokozatos megerősödését jelentette, mely szerint a gazdasági önállóság alapja a helyi bevétel biztosítása, ami egyben a központi függéstől való elszakadás lehetőségét is magában hordozza. A válság nyilvánvaló jelei ellenére, azonban sem a politikusok, sem pedig az ellenzék nem tartotta elsődleges prioritásnak az önkormányzati rendszer reformját. Ennek oka az volt, hogy az ellenzék inkább a civil szerveződések erősítését tartotta fontosnak, s opponált minden állami és helyi adminisztrációt, függetlenül annak természetétől Az áttörés időszaka: 1988 közepe-1989 augusztus 1988 decemberében Polgárok Bizottsága 6 keretén belül létrehozott önkormányzati szekció két célkitűzés megvalósítását fogalmazza meg a jövőre nézve: a helyi önkormányzatok visszaállítását a városokban, és a falvakban, valamint az egységes államhatalom elvének elvetését. Mindez a szovjet típusú tanácsok feloszlatását és idő előtti helyi választások kiírását követelte volna meg. A bizottság abból indult ki, hogy a helyi rendszer restaurációja folyamatos lépések sorozata lesz, s először az alapszint megteremtése a feladat, a regionális szint kialakítása még korai, az maradhat -legalább is időlegesen- a központi szervek irányítása alatt. A nyolcvanas évek második felében a regionális önkormányzatok kérdése több szempontból sem volt időszerű. Ha a régiók valódi legitimitást kapnak, az a létező közigazgatási beosztás elfogadását jelentette volna, márpedig a közigazgatási struktúra alapvető megváltoztatása volt a cél. A régió önkormányzati szintté válása esetén rendezni kellett volna az azok irányítása alatt működő állami vállalatok helyzetét is. A régióknak a településekhez való kötődése bizonytalan volt, így kétséges volt az is, hogy a regionális képviselet kifejezné-e a helyi érdekeket. Az alapszint visszaállításával kapcsolatos reformok döntően befolyásolták a közigazgatás működését, két fokozat egyidejű átalakításának a programja veszélyeztette volna az állami működést és magát a reformot is. A fenti szempontok alapján a politikai erők egy valódi, autonóm helyi szint kialakítására törekedtek, s bizonyos volt az is, hogy az elkövetkező években sor kerül a területi, regionális önkormányzatok létrehozására is. 6 A Polgárok Bizottságát Lech Walesa hozta létre a hajdani illegális Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség reinkarnációjaként.

7 elején az Szolidaritás Önkormányzati Bizottsága által megalakított csoport megkezdte az előkészítő munkát, jóllehet a kormányzati szervek -korábbi ígéreteik ellenére- fokozatosan visszaléptek a nagyobb léptékű átalakítástól, csak kisebb korrekciót helyeseltek a rendszeralapok megtartása mellett. Nemcsak az alapszint tekintetében voltak ellentétesek a nézetek, hanem regionális struktúra tekintetében is. Itt a központ egy pszeudó szint kialakítását tartotta fontosnak, amit az ellenzék feleslegesnek ítélt, mivel az, torzította volna az önkormányzati rendszert. Az egymásnak feszülő erők közötti egyensúlyi helyzet valamint az, hogy a Szolidaritás mozgalom nem tekintette prioritásnak 7 a helyi önkormányzás kérdését, azt eredményezte, hogy az önkormányzati rendszernek az ország újjáalakításában játszott szerepe nem kapott kellő hangsúlyt áprilisára a helyzet újabb fordulatot vett, s a kormányzati ellenállás rádöbbentette az ellenzéket arra, hogy az önkormányzati reform a rendszer szisztematikus átalakításban döntő jelentőségű. A Polgárok Bizottsága közleményében két alapvető elvet fektetett le az önkormányzatokkal kapcsolatban: a városi és falusi önkormányzatok létrehozása a demokrácia meghatározó eleme, továbbá az önkormányzatok a valódi gazdái saját területüknek, s szervezetileg is el kell hogy különüljenek a központi adminisztrációtól. A nemzetgyűlési választásokat követően a reform mellett elkötelezett ellenzékiek képviselete a szenátusban volt jelentősebb, így az új jogi keretek kialakításához szükséges kezdeményezések is innen származtak, mivel a szejmben a régi politikai erők domináltak. Az itt megfogalmazott javaslatok középpontjában egy független, autonóm, gazdasági, pénzügyi önállósággal bíró önkormányzat (gmina) állt, melynek jogait a bíróság is védte. Jóllehet a régi rendszer hívei mindent elkövettek a staus quo fenntartása, illetőleg a reformok elodázása érdekében, a szenátus elfogadott egy határozatot a szükséges jogi szabályozás előkészítéséről szeptember-1990 május 1989 szeptemberében a miniszterelnök 8 politikai támogatásával a Miniszterek Tanácsa létrehozta az önkormányzati reform tejhatalmú megbízottjának hivatalát. Ennek vezetője 9 rámutatott arra, hogy a reform megvalósítása egyidejűleg három területen igényel lépéseket: jogi, társadalmi és intézményi szinten. Szükséges volt az alkotmány, a választási törvény, és más, az önkormányzati szervezettel, működéssel, tulajdonnal és finanszírozással stb. kapcsolatos jogszabályok módosítása. Ezzel párhuzamosan a megfelelő társadalmi támogatás biztosítása érdekében egyrészt megkezdődött a széles közvélemény tájékoztatása a szükséges változásokról, másrészt pedig fontos volt az is, hogy az új szervezetek felkészült, s egyben elkötelezett munkatársakat tudjanak toborozni a maguk számára. A kommunikációs feladatot egy non profit szervezet 10 kapta, amely -visszatekintve is elmondható- meghatározó szerepet játszott a helyi kormányzás és demokrácia kiépítésében. 7 A Szolidaritás mozgalom inkább a munkahelyi, nem pedig, a lakóhelyi szervezetek erősítését támogatta, figyelemmel arra, hogy a szakszervezetek elsődlegesen mindig is ebben a mezőben végezték érdekvédelmi, képviseleti stb. feladataikat. 8 Tadeusz Mazowiecki, aki a demokratikus reform evolúciós úton történő megvalósításának a híve volt. 9 Jerzy Regulski 10 Fundacja Rozwoju Demokracji Lokalnej

8 8 A harmadik, de korántsem lebecsülendő feladat az intézményi szerkezet újramodellezése volt, mivel az önkormányzatok létrejötte hatásköröket vont el a központi szervektől, s változásokat jelentett a finanszírozásban, a feladatok megvalósításában. A reform továbbviteléhez szükséges volt a releváns jogszabályok megalkotása. Ebben a körben a kormány és a parlament megosztozott a szerepeken. A szenátusi bizottság felelőssége volt az alapvető törvények (alkotmánymódosítás, választási törvény, önkormányzati törvény stb.) kidolgozása, míg a szejm önkormányzati bizottsága a szükséges politikai alkuk megteremtésében, valamint a jogszabályok végső formájának a megalkotásában működött közre. A tapasztalatok szerint mindig könnyebb a kívánatos modell körvonalainak a kidolgozása, mint a régi rendszer megváltoztatása, nem is beszélve a feladatok meghatározásának és finanszírozásának a nehézségeiről. Mivel a reform első szakasza zajlott -érthető módonminden intézmény előnyös pozíciót kívánt biztosítani a maga számára. Kézenfekvő megoldásként adódott a kompromisszum a települési önkormányzatok kérdésében, amelyek - paradox módon- még létre sem jöttek. Ezt indokolta a pénzügyi tárca erős ellenállása is, amely csak mérsékelt kooperációs hajlandóságot mutatott. A reform továbbviteléhez meg kellett várni a pénzügyi év végét, mivel az ígéretek szerint, a releváns szabályozást ekkora a tárca elkészítheti. A megoldatlan dilemmák ideje azonban korántsem múlt el. Sőt, csak ekkor kezdődött. Dönteni kellett abban a kérdésben is, hogy először a választásokat kellene megtartani, majd a jogszabályokat módosítani, vagy a jogalkotás jöjjön előbb, s csak azután kerüljön sor a választásokra, amikor már az új rendszer funkcionál. A különböző alternatívák 11 közül az a verzió nyert támogatást, amely először megváltoztatta a hatályos szabályozást, s ily módon lehetővé tette azt, hogy az önkormányzatok megkezdhessék a munkájukat az új keretekben. Ez a megoldás ma már bizton állítható, megalapozta a lengyel önkormányzatok sikerét. A helyi önkormányzatokról szóló törvény tervezete, köszönhetően a korábbi évek kutatásainak, valamint a szenátusi bizottság javaslatainak, néhány hónapon belül elkészült. Rögzítést nyert a település alkotmányos státusza (tulajdonosi jogok, pénzügyi függetlenség, jogi védelem), s körvonalazódtak legfontosabb feladatai (infrastrukturális szolgáltatások, egészségügyi, oktatási feladatok, közterületek, közutak fenntartása, lakásgazdálkodás, helyi közrend, közbiztonság fenntartása stb.) is. A helyi önkormányzatok létrejöttéhez szükséges volt az alkotmány módosításán túl az önkormányzati alkalmazottak jogállásának a szabályozására, valamint a demokratikus normáknak megfelelő választási törvény elfogadására. A szenátusi előkészítés után a szejm március 8-án elfogadta a helyi önkormányzati törvényt, s ugyanekkor módosították az alkotmányt is, melynek következtében egy teljesen új, az önkormányzatokról szóló fejezettel egészült ki az alaptörvény. A reform középpontjában ekkor -mint, ahogy erre a korábbiakban utaltunk- az alapszint átalakítása állt. Jóllehet a területi és regionális reform megvalósítása a jövő feladata volt, szükségesnek mutatkozott a települések regionális képviseletének a megoldása. Ezt nem 11 Az első alternatíva szerint 1989 őszén választásokat kellett volna tartani, ami a tanácsok személyi összetételét megváltoztatta volna, de nem módosultak volna a jogi alapok. A harmadik lehetőség a sietség nélküli jogalkotás, majd annak hatáselemzése volt.

9 9 kormányzó testületként, hanem olyan fórumként képzelték el, mely a központi szervekkel való kapcsolattartás, illetőleg a települések között megállapodások, valamint a közös vállalkozások szerveként töltött volna be időleges szerepet. Az önkormányzati szövetségek, mint ideiglenes intézmények, a felsőbb szintek létrejöttét követően megszűntek volna. Ahogy a jogalkotási munka haladt előre s egyre több és több feladat, hatáskör, pénzügyi forrás került a helyi szervek kompetenciájába, az állami és társadalmi élet legkülönbözőbb szektoraiban jelentkezett ellenállás a változásokkal szemben. Különösen a központi szervek feladatainak a változása generált erős oppozíciót a felső szervek, s azok helyi ügynökségei körében. Az intézményi ellenállás mögött szinte természetes jelenségként kellett számolni az egyes társadalmi csoportok, valamint személyek egzisztenciális félelmek által vezérelt nyílt, vagy burkolt tiltakozásával. Mindez ahhoz vezetett, hogy megnyirbálva a helyi önkormányzatok jogosítványait, egy új adminisztratív szint, a kerület, jött létre, melyet mindazok támogattak, akik az új rendszer ellenzői voltak. Ezek a fejlemények kétséget kizáróan jelezték, hogy a reformnak még mindig nincs elegendő politikai támogatottsága, s még mindig erős a centralizált állam befolyása. Ugyanakkor a progresszió hívei e fejlemények alapján levonhatták azt a fontos következtetést, hogy a kerületek létrehozatala szükségessé teszi a harcot a települési szint feletti fokozatok kialakításáért, a következő években. Az adminisztratív kerületek felállítását az önkormányzatok erős tiltakozással fogadták, mivel a helyi kormányzást érezték veszélyeztetve. E mellett azonban mivel az új szervezetek munkaalkalmat is jelentettek a települések lakosai számára, szerették volna azokat saját választókerületükbe telepítetni. Nemcsak ez az egy probléma létezett. A szakszervezetek ellenezték az iskolák átadását az önkormányzatoknak, mivel az alkalmazás és a munkafeltételekkel kapcsolatos szabályok meghatározásában, a múltban erős alku pozíciót érvényesítettek az oktatási tárcával szemben, ami a tanárok számára a privilégiumok miatt kedvező volt. Folyamatos ellentmondások, viták kísérték az önkormányzatok feladatainak meghatározását is. A kötelező és szabadon választott feladatok közötti határvonal meghúzása azt célt szolgálta, hogy megvédje a helyi polgárokat az önkormányzati voluntarizmustól, másrészt pedig a szolgáltatások terén a társadalmi igazságosság minimuma érvényesüljön. Két új intézmény felállításával ugyanakkor sikerült a központi beavatkozás lehetőségeit csökkenteni. A fellebbezési bizottságoknál 12 a helyi lakosok megtámadhatták az önkormányzati hatáskörben hozott döntéseket. Ez a lehetőség addig állt fenn, míg a regionális intézmények hiányoztak a rendszerből. A regionális számvizsgáló kamarák feladata pedig, az önkormányzatok pénzügyi függetlenségének az erősítése volt. Különösen veszélyes lett volna, ha a központ regionális szervei kezében marad az önkormányzatok pénzügyi felügyelete, mivel mindenki előtt világos volt, hogy a pénzügyi függetlenség nélkül az önkormányzatiság csak névleges. Hosszabb idő óta húzódó megoldatlan probléma volt a helyi önkormányzat finanszírozása. A szejm által a választások előtt alkotott törvényhozási csomagban ez a kérdés nem szerepelt. A 12 Samorzadowe Kolegia Odwolawce

10 10 pénzügyminiszter a késedelmet azzal indokolta, hogy nincs tisztázva az önkormányzati hatáskörök megosztása, így nem lehetséges a szükséges jogszabályt megalkotni. Így a települések a régi költségvetés adta lehetőségeken belül gyakorolták jogosítványaikat, s a májusi választások utánra tolódott az önkormányzati feladatok finanszírozásának a rendezése. Az új határidőt a pénzügyminisztérium ismét figyelmen kívül hagyta. Szemben azzal a feltevéssel, amely a késedelmet a tartalmi bizonytalansággal magyarázta, ma már világos, hogy ebben az ügyben a bürokrácia a szokásos, bevált stratégiáját alkalmazta. Ha az előterjesztés későn történik, nincs idő a részletek megvitatására, így a központi szervek által javasolt forma kerül elfogadásra. Végül, két kormányzati javaslat született a finanszírozás kérdésében: egyik a települések bevételei és támogatásai tárgyában, a másik pedig, a helyi adókról és díjakról január 1-től az új alapelvek 13 alapján kellett költségvetésüket az önkormányzatoknak tervezniük június-1992 június 1990 végén az új kabinet 14 irányítása mellett a parlamentben három javaslatot terjesztettek elő az önkormányzatokra vonatkozóan: az egyik a település funkcióinak a bővítését, a másik stabil és megfelelő nagyságú bevételi források biztosítását, a harmadik pedig a kerületek helyett egy új, második önkormányzati szint kialakítását indítványozta. A közigazgatás regionalizálásának a gondolata először vetődött fel a politikai rendszerváltás óta. A koncepció jogalkotói hatáskörrel rendelkező, kétkamarás, regionális kormányzás vízióját fogalmazta meg a német föderális modell alapján. Történelmi nézőpontból a regionalizáció szükséges volt, de az elképzelés és különösen annak előterjesztése negatív hatást keltett. A megfelelő tájékoztatás mellőzése ellenére megfogalmazott javaslatok félelmet és elutasítást váltottak ki, mivel sokakban az a benyomás keletkezett, hogy a frissen kivívott függetlenséget már is fenyegeti egyfajta -a múlt rossz emlékeit felidéző- német befolyás. A közvélemény tehát elutasította a regionalizmust, s a kérdés 1998-ig lekerült a napirendről. A fentiek ellenére egy kormányzati csoport hozzálátott nagyobb méretű régió tervének kidolgozásához, de munkájukban a központi szervek elképzelései voltak a meghatározóak. Javaslatok születtek a második önkormányzati szint kialakítására is, ami a települések önálló kezdeményezése alapján egy alulról formálódó városi szövetség lett volna. Ennek időpontját az határozta volna meg, hogy a települések milyen hajlandóságot, aktivitást mutatnak az összefogás terén. Mivel a központi szervek sem, jogi sem más eszközökkel nem támogatták az előbbi elképzeléseket, nem először 1990 óta, a decentralizáció újra lelassult az országban a települési önkormányzat megerősödésének az éve volt, mivel erősödött a költségvetési bázisuk és stabilizálták személyi állományukat is. E mellett szélesedtek a tulajdonosi jogosítványaik, jóllehet az átvett vállalatok szervezeti átalakítása megoldatlan maradt. A települések, illetőleg szerveik eljutottak a fejlődés azon fázisába amikor -a múlt örökségét levetkőzve- a jó gazda gondosságával intézhették a helyi közügyeket. Az önkormányzatok elfogadottságának nyilvánvaló jele volt, hogy a politikai pártok is növekvő érdeklődést mutattak a helyhatóságok iránt. Így például a Polgárok Mozgalma- 13 A jogalkotók az elfogadott szabályozást ideiglenesnek tekintették, s azok felülvizsgálatát célozták meg a tapasztalatok alapján. Mint ahogy az lenni szokott ilyen esetekben, az átmenetiség ellenére a szabályok beépültek a gyakorlatba, annak ellenére, hogy a számtalan módosítás igazolta a hiányosságokat. 14 Vezetője Krzysztof Bielecki

11 11 Demokratikus Akció 15 csoport rámutatott arra, hogy a demokrácia nem tartható fenn önkormányzatok nélkül, míg a Nemzeti Keresztény Szövetség 16 többek között a szubszidiaritás fogalmának a helyi igazgatásban játszott szerepét hangsúlyozta. A konzervatív-liberális szárny képviseletében a Demokratikus Szövetség 17 megfogalmazta a minimális állam célkitűzését, továbbá kiemelte, hogy az önkormányzati reform alapvető jelentőségű az államreform szempontjából és szükség van, nagyméretű, a történelmi hagyományokat felidéző régiók kialakítására. Ugyanakkor a Szociáldemokrácia a Köztársaságért Mozgalom 18 a hajdani Lengyel Egyesült Munkáspárt elképzelését megismételve fontosnak tartotta a regionális önkormányzat felállítását, ami a pillanatnyi helyzetben nemcsak a korábbi tanácsok restaurációját jelentette volna, hanem bővítette volna azok felügyeleti jogosítványait is a települések felett. Fontos volt a mozgalom azon javaslata is, mely szerint a hatáskörök meghatározása során jobban figyelembe kell venni a települések méretét. Az 1991 októberében megtartott parlamenti választást követően a kisebbségi Olszewski kormány kifejezte szándékát a decentralizáció és az önkormányzati reformok folytatása mellett. Az önkormányzatok elkészítették a járásra (powiat) vonatkozó törvénytervezetet, amit jóváhagyás végett elküldtek a szejmnek. A javaslatot először a Demokratikus Uniónak a szejmben képviselt tagjai írták alá, de az első vitákra csak három évvel később került sor július-1994 május A kérész életű kisebbségi kormány összeomlása után a Hanna Suchocka vezette jobboldali szövetség került hatalomra, amely szintén a reformok folytatását támogatta. Mindenekelőtt szükségesnek tartották a járás, mint második önkormányzati szint felállítását, ami egyben a rendszeridegen kerületek megszüntetésével járt volna. A járás (powiat), mint igazgatási egység a középkor óta létezett a lengyel igazgatásban. Fővárosaik, a középes nagyságú városok számára kiépült hálózatokként működtek, egyenetlen területi elosztásban ig funkcionáltak, amikor is megszüntették őket. Felszámolásuk nemcsak a nemzeti tradíciókat sértette, de káoszt okozott a települési szerkezetben is. Közel 300 város vesztette el a gazdaságfejlesztésben és a kulturális viszonyok alakításában betöltött centrum szerepét. 49 kisebb regionális központ vette át ezeket a feladatokat. Mindez oda vezetett, hogy ez utóbbiak növekedésnek indultak és jelentős pénzügyi forrásokat vontak el a városoktól, amelyek az alapfokú települések szintjére degradálódtak. A járások restaurációjával kapcsolatos nézetek nem voltak egyöntetűek. Önálló szint helyett egyesek a települések önkéntes szövetségeit javasolták, jóllehet ez számtalan nyitott kérdést vetett fel: ha a szövetség csak átruházott hatalommal bír, és a tagok nevében jár el, akkor a településeket is a helyi szintet meghaladó hatáskörrel kell felruházni, mivel csak ez ad lehetőséget jogköreik egy részének továbbadására. Vajon mi a helyzet akkor, ha a településeknek nincs kellő társulási hajlandósága? A magasabb szintet igénylő szolgáltatások a központi szervekhez kerülnek, vagy esetleg kötelezhetőek a települések a társulásra? 1993 januárjában a powiatra vonatkozó tervezet a szejm asztalára került. Elkészült a járásokat feltüntető térkép is, mely szerint minden ilyen egységbe 5 gmina tartozott, legalább Ruch Obywatelski-Akcija Demokratyczna 16 Zjednoczenie Chrzescijansko Narodowe 17 Unia Demokratyczna 18 Sosjaldemokracja Rzeczpospitej Polskiej

12 12 lakossal a centrumtelepülésen, míg a járás teljes lakossága fő volt. A települések maguk dönthettek hovatartozásukról. Az előbbiekkel párhuzamosan elkészült a régiókkal kapcsolatos koncepció is. Három variáció, 12, 17, vagy 25 régió felállításának a gondolata vetődött fel, ekkor még elsődlegesen a központi kormány fennhatósága alatt. A regionalizmussal kapcsolatos nézetek különböző forrásokból táplálkoztak. A nagyméretű régiókat kezdettől fogva opponálták azok a jobb és baloldali ideológiák, amelyek a régióktól az egységes államot féltették, alaptalanul, mivel Lengyelországban nem voltak jelei sem a regionális szeparatizmusnak, továbbá számottevő kisebbség sincs. A régióhatárok megvonásánál az egyik vezető szempont a gazdaságfejlesztésben betöltött szerep volt, kizárva ezzel a nacionalista, szentimentális történelmi indíttatású érveket. A 49 hagyományos régió védelmezői az ország szétszakadásának a veszélyét látták a nagyméretű régiók kialakításában. Ezzel szemben a szakmai érvek inkább arra hívták fel a figyelmet, hogy a nemzeti érdekek védelme szempontjából a kis egységek sokkal sebezhetőbbek, s adott esetben kisebb ellenállásra képesek. Csak kevesen ismerték fel, hogy a régiókkal kapcsolatos vita nem csak egy adott politikai és szakmai kérdésben való állásfoglalást jelentette, hanem az elkövetkező évtizedek államszerkezeti alapjainak a meghatározását is. A centralizált Lengyelország nem volt alkalmas európai szintű kooperációra intézményi szinten. Ahhoz, hogy az európai kontinens intézményi hálózatához az ország csatlakozhasson, szükség volt a globális gazdaság kihívásaira adekvát választ adni képes nagyobb területi egységek kialakítására. A fenti bizonytalanságokkal is magyarázható, hogy január 21- én a szejm a régiós tervezet első olvasatát elvetette. A járás reformja két szakaszban kezdődött meg. Először a nagyobb városok kaptak olyan feladatokat, amelyeket korábban a központ gyakorolt, így a régi adminisztratív kerületek eltűntek. A kormányzati megbízott 44, százezernél több lakossal rendelkező várost kért fel a programban való részvételre, s Miniszterek Tanácsának egy rendelete pedig, meghatározta azon feladatok körét, amelyeket az önkormányzatokhoz delegáltak. Végül 46 -köztük több kisebb, agglomerációs centrumtelepülés is- csatlakozott a felhíváshoz májusában megalakult a Nemzeti és Helyi Önkormányzatok Közös Bizottsága, melyben az önkormányzati szövetségek, és minisztériumok képviselői kaptak helyet. A fórum feladata az önkormányzati fejlesztés jövőbeli programjának a kidolgozása volt. Két hónappal később azonban megváltozott a kormány és annak politikája is. A Suchocka kabinet a gazdaság viszonylagos stabilizálása ellenére, a növekvő sztrájkok és az életszínvonal csökkenése miatt bizalmi szavazást kért maga ellen, s egy szavazattal vesztett szeptember 19-én új parlamenti választásokra került sor, ahol a posztkommunista erők 19 győzedelmeskedtek. A kormányban jelentős szerepet kaptak a Lengyel Parasztpárt képviselői, akik ellenezték a radikális lépéseket, így az önkormányzati reformok továbbfolytatását is. A két új önkormányzati szint kialakítása az egyik legvitatottabb kérdés volt. A Parasztpárt képviselői, a Munkásszövetség és az extrém jobboldali pártok határozottan ellenezték a járás 19 Waldemar Pawlak lett az új kormányfő

13 13 restaurációját. A regionális önkormányzatok vonatkozásában is visszafogottak voltak, céljuk azok számának kismértékű csökkentése volt, a központi és a helyi hatóságok közötti egyensúly megtartása mellett. A fenti eseményeken kívül egy új, s az önkormányzatok szemszögéből kedvezőtlen fordulat következett be, mivel január 1-től a közigazgatás további decentralizációja, s ennek részeként a járás kísérleti programja lelassult. Több város visszalépett a programtól, mivel veszélyeztetve látta pénzügyi forrásait. Varsó visszakozása volt a legjelentősebb, s egyben szimbolikus jelentőségű. Az idő -újfent- kedvezett a szakmai kvalifikáció nélküli, politikai alapú kinevezéseknek az önkormányzati intézményekbe június-1997 október A központi és a helyi szándékok közötti szakadék 1994-ben a második önkormányzati választások során vált nyilvánvalóvá. Ebben az időszakban -a tapasztalatok alapján- hangot kaptak az önkormányzatok helyével, szerepével kapcsolatos realistább megközelítések is, rámutatva a tényleges helyzetre: Ma minden résztvevő számára világos, hogy túlbecsültük a lehetőségeinket és nem ismertük fel azoknak a hatalmas erőfeszítéseknek a szükségességét, amelyek a várakozások kielégítéséhez kellenek. 20 Kicsit keserű, de reális felismerés volt az is, hogy a Mazowiecki utáni kormányok kétszínű, képmutató magatartást tanúsítottak az önkormányzatok ügyében. Az alacsony részvétel mellett megtartott helyi választások 21 után a baloldali kormány különös kampányt indított a járások bevezetését célzó tervezet ellen. Olyan kérdőívet jutattak el a települések vezetőihez, amelyben azok jogköreinek a kibővítéséhez vártak megerősítő választ. Mivel ezt meg is kapták, tervezet készült a Miniszterek Tanácsa által, amely speciális célú települési szövetségek felállítását javasolta a járások helyett. A járással kapcsolatos reformok azonban tovább folytatódtak. Négy vajdaságban szimulációs kísérlet során próbáltak megbecsülni az új szint működésének költségeit, feladatait. Ezek azt bizonyították, hogy a járások visszaállítása nem volna túlságosan költséges, mivel a régi infrastruktúra még létezett. A Parasztpárt továbbra is opponálta a járási és regionális reformokat, mivel ezen intézmények révén növekedett volna a városi népesség befolyása, valamint a városok járási központokká váltak volna, megerősítve a városias területek eddig is létező kisugárzó hatását. A jelentős késedelem ellenére a kísérleti program, ha lassan is, de folytatódott, így a nagyobb településeknek a járási szerepét a jogalkotás is megerősítette. Új kezdeményezés volt a Közszolgáltatási Városi Zóna, amely a települések számára arra adott lehetőséget, hogy önkéntes társulás révén járási funkciókat gyakoroljanak. Az első ilyen megállapodás január 1-én Nowy Sacz-ban kezdett működni, s később összesen ötven önkormányzat nyilvánította ki azt a szándékát, hogy a kezdeményezés részese legyen. Mindez jól kifejezte a helyhatóságok elkötelezettségét és rámutatott a járás kialakításának szükségességére is. Az 1995-ös elnökválasztási kampányában az önkormányzati polgármesterek, a baloldal, valamint a szakszervezeti mozgalom is az önkormányzati reformok mellett elkötelezett Alexander Kwasniewskit támogatta. Az ebben az évben módosított alkotmány -többek közöttmegerősítette a település szerepét, de nem szólt az önkormányzás jövőbeli modelljéről, az új szintekről. 20 Piotr Buczkowski szavai az Önkormányzatok Szövetségének ülésén június 19. Az átlag részvétel magasabb volt a falusi területeken (38.5%), mint a városokban (29.2.%).

14 14 A regionális gyűlések pozíciója is erősödött. Megkapták azt jogot, hogy véleményt alkossanak költségvetésük tervezetéről, valamint azt a lehetőséget, hogy egyes helyi ügyekben a központi szervekkel kooperáljanak. A regionális gyűléseknek -az eredeti tervezet szerint -csak az volt a funkciója hogy elősegítsék a települések együttműködését és képviseljék azokat regionális szinten a központi szervekkel szemben. Önálló adminisztratív hatóságokká válásuk nem szerepelt az elképzelésekben. Azonban ahogy létrejöttek, fokozatosan bővíteni kívánták jogosítványaikat, ami azt igazolta, hogy a rendszer lassan éretté vált arra, hogy támogassa a felsőbb önkormányzati szintek megteremtését. Figyelmet érdemel az a mozzanat is, hogy a helyi önkormányzatok stabilizálódása mellett feladataik fokozatosan bővültek, ugyanakkor a megvalósításhoz szükséges pénzügyi források rendszerint hiányoztak az 1994 és 1997 közötti időszakban. Időközben a regionális önkormányzatokkal kapcsolatos viták tovább folytatódtak. A Különböző tervezetek készültek, s a regionalizmus kérdésének a vizsgálatára létrejött egy független kutatókból álló csoport, a Jan Maria Rokita vezette Közügyek Intézete keretén belül, A szakemberek abból indultak ki, hogy Lengyelország unitárius állam, amely háromszintű közigazgatási rendszert hozhat létre a szubszidiaritás elve alapján. A regionális szint feladataként a gazdaság és társadalomfejlesztést jelölték meg, azzal, hogy a központi szerveknek csak felügyeleti és ellenőrzési jogosítványa volna. Munkájukat 1997 közepére fejezték be, s egy jogszabálytervezetet bocsátottak nyilvános vitára. A tervezet képezte az 1998-ban végrehajtott reform alapját. Az 1997-es parlamenti kampány újfent jó ürügyet szolgáltatott az önkormányzati rendszer kérdéseinek folyamatos vitájára. A Parasztpárt és a szélső liberális erők kivételével minden társadalmi csoport támogatta a járások restaurációját. Még a korábban ezt ellenző Munkásszövetség is felülvizsgálta álláspontját. Növekedett az egyetértés a regionális önkormányzatok kérdésben is. Minden párt egyetértett azzal, hogy radikálisan csökkenteni kell a vajdaságok számát, kivéve a Parasztpártot, amely a kétszintű rendszer fenntartását favorizálta 49 vajdasággal. A minisztériumok azonban -függetlenül az előbbi tendenciától- folyamatosan befolyásuk növelésére törekedtek a területi, helyi szinten létrehozott szerveik révén, csökkentve ezzel a települési önkormányzatok mozgásterét. A politikusok egy része is támogatta a központi adminisztráció helyi törekvéseit, mivel az alárendeltségi kapcsolatok kedvezőbb érdekérvényesítési lehetősséget biztosítottak a számukra, míg az önkormányzatiságtól idegenek voltak az ilyen jellegű manipulációk. A helyi önkormányzatok országos képviseletének a megoldatlansága egyre feszítőbb problémaként jelentkezett. Az 1993-ban indult kezdeményezés a járások visszaállítására megtorpant, de az alulról jövő nyomás rákényszeríttette a kormányzatot a nagyobb települések hatáskörének a bővítésére, illetőleg a regionalizáció kérdésének napirenden tartására. Csak a politikai akarat hiányzott a szükséges változásokhoz. A megvalósítandó reform átfogó jellege is fontos szempont volt, melynek hátterét a szubszidiaritás elvének alkotmányos rögzítése biztosította volna. A Demokratikus Baloldali Szövetség és a Parasztpárt 1996 júliusában benyújtotta programját 22. A szöveg hűen tükrözi a koalíciós partnerek közötti nézetkülönbséget. Míg a Demokratikus Baloldal valódi 22 Hatékony, Baráti és Biztonságos Állam: Az állami funkciók decentralizációs programjának céljai és a helyi önkormányzat fejlesztése címmel.

15 15 decentralizációt akart a felsőbb önkormányzati szintek létrehozása révén, addig a Parasztpárt ellenezte a változásokat és csak a kétszintű rendszer fejlesztését tartotta szükségesnek november-2000 Az 1997-es választások a jobbközép-koalíció (Szolidaritás Választási Akció- Szabadság Unió) győzelmét hozták. A stagnálás átmeneti időszaka után a kormány hangsúlyozta a további reformok szükségességét. Ennek is köszönhető, hogy öt évvel a kísérleti program megkezdése után a járási szint visszaállítására vonatkozó koncepció elkészült. A települési önkormányzatok sikeres működése mellett az új szintek kialakítása más szektorokban (oktatás, egészségügy stb.) is kedvezően befolyásolhatta a reformok továbbvitelét. A helyi önkormányzati hatalom kiterjesztésének koncepcionális alapja a szubszidiaritás elvének az alkotmányban történő rögzítése volt. Ekkor még mind a járás mind, pedig a régió a települések kötelező társulásaként vetődött fel, ahol a társulások önálló jogi személyek, tulajdonnal rendelkeznek és működésük a bíróság védelme alatt áll. A régiók feladata a terület és gazdaságfejlesztés, s a központi közigazgatás képviselője a vajda továbbra is felügyeleti jogkör gyakorol a régiók működése felett. Jellemző volt tehát a közigazgatás konszolidációjára való törekvés, jóllehet több szervezet továbbra is központi alárendeltségében maradt. A szisztematikus reform irányítására kormányzati megbízottat 23 neveztek ki, s megalakult egy tanácsadó testület is az államreform irányítására. A járásra és a régióra vonatkozó jogszabályok június 5-én a szejm elé kerültek, majd rövidesen- intenzív és szenvedélyektől sem mentes viták után- elfogadták azokat. Ugyanekkor döntöttek az ország területi beosztásáról is. A kormány 1998 szeptemberében mind a három szinten választásokat kívánt tartani, ami a helyi önkormányzatok júniusban lejáró megbízatásának a meghosszabbítását tette szükségessé. Ezt az ellenzék erőteljesen opponálta, de végül a kormányzat elképzelése érvényesült. Éles vita bontakozik ki a régiók számát 24 illetően is. A szakértők szerint a hatékony gazdaságfejlesztési feladatokhoz az 1975 előtt létezett 17 helyett elegendő 10, vagy legfeljebb 12 régió. A helyi érdekcsoportok és a regionális központi szerepet elvesztő városok azonban tiltakoztak, amit az ellenzék is támogatott, sőt a baloldali elnök is bekapcsolódott a vitába, sajátos kampánya 25 révén. Végeredményben a köztársasági elnök vétójogával élve nem írta alá az ország területi megosztásáról szóló törvényt, s a kormánynak egy újabb jogszabály előterjesztése után- egy kompromisszumos megoldást kellett elfogadtatnia 16 régióval Michal Kulesza ban a regionális koncepció kidolgozása során három tervezet készült: egy progresszív 12 régióval, egy hagyományos 17, míg egy konzervatív 25 régióval. A Lengyel Tudományos Akadémia Területfejlesztési Bizottsága szerint a 12 régiós verzió volt a legjobb opció. 25 A baloldali beállítottságú elnök végig látogatta azokat a városokat, amelyek elvesztették regionális központi szerepüket, ily módon is hangsúlyozva azok jelentőségét. 26 Michal Kulesza a kompromisszum kapcsán rámutatott: A posztkommunista pártoknak mindenütt közép és kelet Európában van egy közös sajátossága, amelyet elmulasztunk kellően értékelni. Megroppant a gerincük. A posztkommunista pártok egyike sem konstruktív Lengyelországban. Egyiknek sincs sem hite, sem társadalmi küldetése szisztematikus változások megvalósítására. J. Emiliewicz and A. Wolek: Reformers and Politicians. SEAP Warsaw p.

16 16 A lengyel vajdaságok 1999 után Vajdaság terület (km 2 ) Népesség Székhely Dolnoslaskie Wroclaw Kujawskopomorskie Bydgoszcz ódzkie ódz Lubelskie Lublin Lubuskie Gorzów Wielkopolski Malopolskie Kraków Mazowieckie Warszawa Opolskie Opole Podkarapackie Rzeszów Podlaskie Bialystok Pomorskie Gdansk Slaskie Katowice Swietokrzyskie Kielce Warminskomazurskie Olsztyn Wielkopolskie Poznan Zachodniopomorskie Szczecin Összesen: Forrás: Business Central Europe: The New Poland, Oracle Kiadó, Mint minden kompromisszum, ez is számos ellentmondást tartalmazott. Így például az eredeti kormányjavaslat kidolgozói kiemelték, hogy jóllehet az elfogadott változat összhangban van a NUTS II kritériumaival, ugyanakkor nem esik teljesen egybe az ország létező gazdasági,

17 17 társadalmi regionális profiljával, aminek negatív következménye lehet a fejlesztési programok végrehajtása és a strukturális alapok felhasználása területén. 27 Az új regionális beosztás vesztes városainak reakciója széles skálán mozgott. Kielcében és Koszalinban a Szocialista Fiatalok Uniója 200 vörös zászlót helyezett a vajdasági hivatal lépcsőire, míg Bydgoszcz a sértett város szerepében tetszelgett, mivel még csak elképzelni sem tudták, hogy az ország nyolcadik legnagyobb városa elveszti korábbi státuszát. Opole régióban valódi élő lánc, szövetség létesült -pártállástól függetlenül-, amelyben lengyelek és németek, posztkommunisták az egyházzal, az önkormányzatiak a vajdával kart- karba öltve kiálltak a korábbi régió mellett márciusában a kormány a Párbeszéd és fejlesztés program megvalósítása révén próbálta kompenzálni azokat a városokat, amelyek elvesztették a regionális központi szerepüket. A 3.1 millió zloty felhasználásával információs, üzleti, oktatási, vállalkozási központokat, intézményeket finanszíroztak. Mindez azonban csak csepp volt a tengerben, s a vesztes települések hátrányos helyzetüket néhány regionális intézmény megtartásával, valamint a munkaalkalmak növelésével igyekezetek kompenzálni. E mellett a beruházási és fejlesztési források csökkenése is érzékenyen érintette őket, mivel korábban a vállalkozások természetes módon ott koncentrálódtak, ahol a különböző hatóságok is működtek. A viták nemcsak a regionális szinttel, hanem a járásokkal kapcsolatban is jelentkeztek, a legkülönbözőbb kombinációkban. Egyes települések revideálni szerették volna járási besorolásukat, míg mások a járások területi illetékességét nem tartották kielégítőnek. Számos település, pedig járási központ szerepkörre pályázott, A legintenzívebb szakmai eszmecsere a járások száma körül bontakozott ki. A kisebb és polgárközpontú, vagy nagyobb és gazdaságosabb alternatívák versenyében -a tradíciók alapján- győzött az előbbi, így 308 járás intézményesült, illetőleg 65 város kapott járási rangot. A korábbi 49 regionális központból csak 3 tartotta meg ezt a státuszát, jelentősen növelve ezzel a városi járások és az azokhoz kapcsolódó problémák számát. Ez azt jelentette, hogy a nagyobb városok közelében fekvő falusi települések központ nélküli járásokká váltak, mivel a járási hivatalok és intézmények többsége a városban volt. A közigazgatás reformja együtt zajlott az egészségügy és az oktatás átalakításával. 16 regionális betegbiztosítási alap került regionális szinten felállításra, elválasztva ezzel az ellátást és a finanszírozást. Az oktatási reform során, pedig az elemi iskolát és a gimnáziumot megkapták a települési önkormányzatok, míg a középfokú képzés más intézményei a járások hatáskörébe kerültek. Az átalakítások legkevésbé kiforrott elemét a nyugdíjrendszer reformja jelentette. A fenti területek átalakításával egy időben a közszektor finanszírozásának a megváltoztatása elkerülhetetlen volt november 26-án a szejm elfogadta a közfinanszírozásról szóló törvényt. Jóllehet a három önkormányzati szint sajátosságai, működésük eltérő vonásai tekintetében nem volt tapasztalat, a szinteket azonos alapelvek mentén kezelő szabályozás lépett életbe, melynek hiányosságai hamar felszínre kerültek. A járások kiadásainak az alábecsülése, a központi forrásoktól való erős függés, valamint a régiók költségvetésének az elégtelensége később komoly problémák forrásává vált. 27 Mindez jól illusztrálja azt, hogy az EU Bizottságának a javaslata hogyan törik meg a belső politikai erők ellenállásán.

18 A reform eredménye 1998-ban és 1999-ben a következő szervezeti változtatásokra került sor Lengyelországban: regionális szinten 16 kormányzati ügynökség és 16 önkormányzati szervezet jött létre, 308 új járási hivatal, és 64 városi hivatal mellett, amelyek járási funkciókkal lettek felruházva. Megszűnt a korábbi 49 regionális hivatal, valamint 287, a központi közigazgatáshoz tartozó kerületi hivatal. Az ágazati minisztériumoknak alárendelt szervek rendszere is megváltozott az alábbiak szerint: 392 egység a regionális hivatalok részévé vált, 1597 szerv a járások menedzsmentjének az irányítása alá került. Ezen felül 7478 közszolgáltatási egység került átadásra a járásoknak és a régióknak. A nagyszabású átalakítás első számú, politikai felelőse a Miniszterek Tanácsa volt, s a 16 új régió -kinevezett kormányzati megbízottak ellenőrzése mellett-, pedig a reformok gyakorlati végrehajtását kapta. A változás -természetszerűleg- sok ellentmondással járt. Így például az egyik cél a hatékonyság növelése a költségek csökkentése, valamint elbocsátások révén volt elérhető. Mivel ez munkanélküliséghez vezetett, a közvélemény bírálta a reformokat, mert azok ellentétesek az emberek érdekeivel. Az egyedüli megoldás a reformok fokozatos végrehajtása volt, lehetőséget teremtve arra, hogy az emberek hozzászokjanak azokhoz. Ugyanakkor a szisztematikus és forradalmi változások természetükből adódóan nem fokozatosak. Inkább radikálisak, egyszeriek. A helyi és területi önkormányzatok létrejötte alapvetően megváltoztatta az állam jellegét. Az önkormányzatok saját feladataik gazdájává váltak, már nem a központi szervek delegáltak feladatokat saját területi szerveikhez. Ennek köszönhetően a módon a befolyásolás lehetősége korlátozottá vált. 3, Alkotmányos, közjogi alapok A Lengyel Köztársaság unitárius állam. 28 Az ország területi tagozódása a közhatalom decentralizálásán alapul. Az alapvető területi egységeket törvény határozza meg, lehetővé téve társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok kialakulását, melynek révén az egységek képesek közfeladataikat megvalósítani. Az önkormányzatokkal kapcsolatos rendelkezéseket az alkotmány i és i tartalmazzák. Ezek többek között kimondják: A területi alapegységek lakosai önkormányzati közösséget hozhatnak létre a jogszabály alapján. A helyi önkormányzat részt vesz a közhatalom gyakorlásában. A közfeladatokat a törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat saját nevében és saját felelőssége alapján valósítja meg. A helyi önkormányzás alapegysége a település. A helyi önkormányzat azokat a feladatokat látja el, amelyeket sem az alkotmány, sem pedig más jogszabály nem utalt más szervek 28 Az 1997-ben elfogadott új alkotmány preambuluma kiemeli, hogy a politikai berendezkedés alapja a szubszidiaritás alapelve. Érdekes módon az alapelv sokkal inkább az Európai Uniói hatásának tudható be, s nem a katolikus egyház ezzel kapcsolatos szociális filozófiájának a befolyását tükrözi.

19 19 hatáskörébe. A regionális és/vagy a helyi önkormányzás más formái a jogszabály alapján jöhetnek létre. A helyi önkormányzat jogi személy, megilleti a tulajdonhoz való jog. A helyhatóságok önkormányzati jellege a törvény védelme alatt áll. A helyi szükségletek kielégítését szolgáló közfeladatok megvalósítása a helyi önkormányzatok közvetlen feladata. Ha az állam alapvető szükségletei ezt igénylik, jogszabály kötelezheti az önkormányzatokat más közfeladatok megvalósítására is. Az önkormányzatok és az állami szervek jogi vitáiban a közigazgatási bíróságok járnak el. Az önkormányzatok jogosultak a feladataik megvalósításához szükséges pénzügyi támogatásra. Az önkormányzati bevételek saját bevételekből, állami támogatásból és költségvetési juttatásokból állnak. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök megváltoztatása együtt kell, hogy járjon az állami támogatás arányainak a megváltoztatásával. Az önkormányzati szervek feladataikat képviseleti és végrehajtó szervek útján látják el. Az önkormányzatokra vonatkozó további fontosabb jogszabályok: Az március 8-án elfogadott törvény a települési önkormányzatokról, további módosításokkal. Az október 7-én elfogadott törvény a regionális könyvvizsgáló hivatalokról, további módosításokkal. Az október 12-én elfogadott törvény a helyi és regionális önkormányzatok fellebbezési testületeiről, további módosításokkal. Az június 5-én elfogadott törvény a járási és a regionális önkormányzatokról, további módosításokkal. Az június 5-én elfogadott törvény a regionális államigazgatási szervekről, további módosításokkal. Az július 16-án elfogadott törvény a települési, járási és regionális önkormányzatok választási eljárásáról további módosításokkal. Az július 24-én elfogadott törvény az állam területi tagozódásáról. Az július 24-én elfogadott törvény az államigazgatási szervek hatáskörének változásáról. A március 15-én elfogadott törvény Varsó közigazgatási struktúrájáról, további módosításokkal. A június 20-án elfogadott törvény az elöljárók, polgármesterek és az elnökök közvetlen választásáról, további módosításokkal. 4, A közvetlen hatalomgyakorlás formái Az alkotmány a alapján a helyi közösség tagjait megilleti a közvetlen hatalomgyakorlás joga. A helyi népszavazás alapelveit jogszabály állapítja meg. A helyi referendum kötelező önként vállalt helyi adók esetében, valamint a képviselőtestület idő előtti feloszlatásakor. Más, a település szempontjából fontos ügyekben is tartható helyi népszavazás. A referendumot el kell rendelni, ha a választók legalább 10 százaléka kéri. Érvényes a helyi népszavazás, ha a választásra jogosultak legalább 30 %-a részt vett azon. A járási és regionális népszavazás szabályait az június 5-én elfogadott törvény tartalmazza. Ez rendelkezik azokról az ügyekről, amelyekben referendum révén döntés

20 20 hozható. Az eljárás kezdeményezhető a járási vagy regionális tanács, illetőleg a választójoggal rendelkezők 10%-nak a javaslatára. Az 1996-ban elfogadott városi törvény módosítása továbbá előírja, hogy a jogszabály által meghatározott ügyekben ki kell kérni a lakosság véleményét. A lakosok, valamint azok szervezetei javaslatokat terjeszthetnek a tanácsok elé, így többek között kérhetik a településfejlesztési tervek közvetlen megtárgyalását. A lakosság részt vehet a testület és a bizottság ülésein. 5, A központi szervek és az önkormányzatok kapcsolata Az új helyi és területi önkormányzatok létrejötte jelentős változásokat eredményezett az állami szervek kapcsolatrendszerében és a működésében. Az július 24-én elfogadott törvény-, amely a feladatok meghatározását és elosztását szabályozta- számos korábban állami funkciót a helyi és területi szervek hatáskörébe adott. A törvény szintén az önkormányzatok irányítása alá helyezett több olyan szervezetet és intézményt is, amelyek korábban vagy a kormány, vagy ágazati minisztérium illetőleg a vajda fennhatósága alá tartoztak. A 49 korábbi régió átalakítása együtt járt a régiókban működő központi szervek rendszerének korrekciójával is. Az június 5-én elfogadott, a regionális államigazgatásról szóló jogszabály alapján az államigazgatási funkciókat a következő szervek gyakorolják a régiókban: a vajda, a vajda fennhatósága alá tartozó szervezeti egységek vezetői, a jogszabályban megállapított egységes igazgatási feladatokat ellátó felügyelőségek és felügyelők, vagy a vajda nevében, vagy a jogszabály alapján saját jogkörben, a speciális igazgatási szervek, amelyek nem képezik részét az egységes igazgatásnak, és nem tartoznak a vajda irányítása alá, a helyi önkormányzat szervei, amelyek a központi szervek feladatait vagy jogszabály, vagy megállapodás alapján látják el. Speciális állami szervek és dekoncentrált minisztériumi ügynökségek csak jogszabály alapján hozhatók létre, amikor a feladat nemzeti jellegű, illetőleg a tevékenység földrajzi kiterjedése meghaladja a régió kereteit. A vajda: a Miniszterek Tanácsának képviselője a régióban, az állami közigazgatás vezető tisztségviselője, a helyi és regionális önkormányzatok feletti felügyeleti jogkör gyakorlója, a legmagasabb közigazgatási fokozat a hatósági eljárásban, az Államkincstár képviselője a jogszabályok alapján. A vajda, mint a Miniszterek Tanácsának képviselője illetékességi területén felelős az állami politika végrehajtásért. Mint rangidős tisztviselő irányítja és összehangolja az igazgatási szervek működését, megteremti a feladatok megvalósításának feltételeit. A vajdát feladati megvalósításban helyettesei, az államigazgatási egységek vezetői, a vajdasági hivatal igazgatója és a részlegek igazgatói segítik. Az államigazgatás területi

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról. Budapest, 2007. március OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. (1) bekezdése alapján /2007. NEM NYILVÁNOS 2007. március -ától számított 10 évig. Készült: 2 eredeti

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK

ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK ÜZEMI TANÁCSOK, SZAKSZERVEZETEK ÉS MUNKÁLTATÓK Írta TÓTH ANDRÁS RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET Tóth András tudományos munkatárs MTA Politikai Tudományok Intézete 224 Üzemi tanácsok, szakszervezetek és munkáltatók

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,

Részletesebben

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások

Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások MTA Law Working Papers 2015/1 Közpolitikák és jogi környezetük sorozat Kormányzati ciklusok és felsőoktatás-politikai változások Szövényi Zsolt Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről

9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről 9810 Jelentés Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 1997. évi vagyongazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi

Részletesebben

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig

9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig 9804 Jelentés az új Nemzeti Színház beruházásának vizsgálatáról 1. szakasz 1997. december 31-ig TARTALOMJEGYZÉK I. megállapítások, következtetések 1. Pénzügyi-gazdasági helyzet 2. A beruházás szervezése,

Részletesebben

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint A STÁTUSTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA ÉS A MAGYAR KISEBBSÉGPOLITIKÁK A kedvezménytörvény mint támogatáspolitikai lehetõség: segélyezés vagy építkezés? * Problémafelvetés BÁRDI NÁNDOR Abudapesti kormányzatok 1918

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

V. C. Szlovákia elleni ügye1

V. C. Szlovákia elleni ügye1 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi döntéseibôl Az Egyezmény 3. cikke. A kínzás tilalma V. C. Szlovákia elleni ügye1 Az ügy körülményei. A kérelmező szlovákiai roma. 2000. augusztus 23-án egy

Részletesebben

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013.

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 7 2. A Fővárosi Törvényszék személyi

Részletesebben

először is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával

először is vitatkoznék a rákényszerít szó használatával az alapjogok, a jogállamiság És a demokrácia ÉrtÉkeire ÉpÜló igazi unió van születó be n. rui tavares európai parlamenti képviseló v e l halmai gábor beszélget A Journal de Negócios című portugál lap 2013.

Részletesebben

A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ

A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ A MAGYAR ZENEMŰVÉSZEK ÉS TÁNCMŰVÉSZEK SZAKSZERVEZETE KÜLDÖTTÉRTEKEZLETE 2014. ÁPRILIS 23. BESZÁMOLÓ 2009-2014 HATÁROZATOK 2014 fejezet TARTALOM oldal BEVEZETÉS 1. Általános kérdések 5 1.1. Az érdekegyeztetés

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata 2008/2 XVIII. évfolyam 2. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

--------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat

--------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat --------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat AB közlöny: XV. évf. 6. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9820 Jelentés a Miniszterelnökség fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A szakmai

Részletesebben

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól 391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében I. BEVEZETŐ E tanulmány célja bemutatni a gazdasági társaságok

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ügyiratszám: 13264/9/2008. az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről, működtetéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó. Pilis város

B E S Z Á M O L Ó. Pilis város PEST MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG MONORI RENDŐRKAPITÁNYSÁG V E Z E T Ő J E 2200 Monor, Kossuth L. utca 86., : 29/410-367, BM : 30-322 Levelezési cím : 2200 Monor, Pf. 5. E-mail: monorrk@pest.police.hu Szám:13050/453-10/2015.

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

A nyugdíjreform elsõ négy éve

A nyugdíjreform elsõ négy éve Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban

Részletesebben

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l

Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.

Részletesebben

Előterjesztő: Gábor Ákos, JÜK Bizottság elnöke ^ ^ ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. szeptember 05-i ülésére

Előterjesztő: Gábor Ákos, JÜK Bizottság elnöke ^ ^ ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. szeptember 05-i ülésére Előterjesztő: Gábor Ákos, JÜK Bizottság elnöke ^ ^ ELŐLAP számú napirend. 3-u \L I3C0- Előterjesztve: ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. szeptember 05-i ülésére Tárgy: A Pátyolgató Óvodára vonatkozó

Részletesebben

CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2011

CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2011 CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2011 értékeink Értékeink Tisztesség Céljainkat tisztességesen, korrektül és felelôsségteljesen kívánjuk elérni, teljes mértékben tiszteletben tartva a jogszabályokat,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

KÖZÖS JELENTÉSE. AJB-4992/2014. számú ügyben

KÖZÖS JELENTÉSE. AJB-4992/2014. számú ügyben ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE NAIH nyilvántartási szám: 40689 Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes

Részletesebben

A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA

A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA Irta: Steinfeld Sándor I. Elmélet, rettentő egy szó. A kétkezi munkához szokott ember vaskos köteteket, képzel el, hideg formulákat és érthetetlen integetéseket, azonban

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről.

2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről. 2013. július 5. Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről. Kedves Olvasó! Tavares konyec! - Ezt mondta volna legszívesebben a magyar kormánytöbbség. E helyett azonban ennél sokkal keményebbeket

Részletesebben

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az EU és Bosznia és Hercegovina közötti kapcsolatok: a civil társadalom szerepe

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az EU és Bosznia és Hercegovina közötti kapcsolatok: a civil társadalom szerepe 2009.12.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 317/15 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az EU és Bosznia és Hercegovina közötti kapcsolatok: a civil társadalom szerepe (feltáró vélemény)

Részletesebben

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY MÛHELY Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság Történeti értékítéleteink megformálásakor mindig kísért a veszély, hogy a korabeli küzdõfelek

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés

Részletesebben

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról.

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról. Belügyminisztérium A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról (Tanulmány) KÉSZÍTETTE: DR. LÁSZLÓ-OROSZ ORSOLYA, DR. BOGNÁR

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Budapest 2004. november

Budapest 2004. november J E L E N T É S az Országgyű lés részére a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája és cselekvési programja végrehajtásáról 2003-2004 Budapest 2004. november Tartalom Bevezetés 2 I. Beszámoló az OBmB

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Tárgyszavak: felosztó kirovó nyugdíjrendszer; garantált nyugdíj; fiktív számla; bér; jövedelem; reform; nyugdíjhitel; szociálpolitika.

Tárgyszavak: felosztó kirovó nyugdíjrendszer; garantált nyugdíj; fiktív számla; bér; jövedelem; reform; nyugdíjhitel; szociálpolitika. SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM A svéd nyugdíjrendszer reformja Az 1990-es évek elején Svédország a nyugdíjrendszer radikális megreformálása mellett döntött. A bevezetett változások azonban olyan mérvűek

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL A főtitkár 2009/03/05 Réf.: D(2009) 9352 A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL (az Eljárási

Részletesebben

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK 2011.4.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 101/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/36/EU IRÁNYELVE (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI

MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11. MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI 1944. DECEMBER 23. 1947. MÁJUS 31. Magyar Országos Levéltár Budapest 2003 A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Népszavazás Omnibusz 2008/02 A kutatás dokumentációja 2008 2 Az adatfelvételben közreműködtek: Balogh Anikó Czeglédi Tibor Dencső Blanka Fáklya Éva Németh Valéria

Részletesebben