Workshop jegyzőkönyv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Workshop jegyzőkönyv"

Átírás

1 Munkaügyi Együttműködési Fórum Workshop jegyzőkönyv Munkaerő-piaci és szociális integráció Kezdeményezések és modellek Ausztriából, Magyarországról és más európai államokból A szeminárium célja a munkaerő-piaci szakértők közötti eszmecsere volt a munkaerő-piactól távolra került személyek munkaerő-piaci és szociális integrációjáról. Osztrák, magyar, német, holland és norvég tendenciák, valamint modellek kerültek bemutatásra és megvitatásra. DÁTUM HELYSZÍN MODERÁTOR NYELV hétfő, június 28., óra kedd, június 29., óra Hotel Burgenland Franz Schubertplatz 1 A-7000 Eisenstadt Thomas Eglseer, L&R Sozialforschung német, magyar (szinkrontolmácsolással)

2 Munkaügyi Együttműködési Fórum 2 RÉSZTVEVŐK NAME / NÉV ORGANISATION / SZERVEZET Bencsics Peter, Mag. AMS Burgenland Landesgeschäftsstelle, Abteilungsleiter Systemmanagement und Arbeitsmarktinformation / AMS Burgenland, Tartományi Ügyvezetőség, Rendszermenedzsment és Munkaerő-piaci Információs Osztály Borsos József Zentralstelle, Direktor für internationale Angelegenheiten und Strategie / NYDRMK Régióközpont, Nemzetközi és stratégiai igazgató Braun Harald AMS Jennersdorf, Leiter / AMS Jennersdorf, vezető Doktoricsné Machinek Krisztina Zentralstelle, Projektmitarbeiterin / NYDRMK Régióközpont, Projekt munkatárs Duscha Konstantine Bundesagentur für Arbeit, Regionaldirektion Sachsen, Geschäftsführerin Grundsicherung / Szövetségi Munkaügyi Ügynökség, Szászországi Regionális Igazgatóság, Alapbiztosítás, ügyvezető igazgató Eglseer Thomas, Mag. L&R Sozialforschung / L&R Társadalomkutató Intézet Farkas Anton AMS Oberwart, Stv. Abteilungsleiter Servicezone / AMS Oberwart, Szolgáltatási zóna helyettes osztályvezetője Gimesi Reixa, Mag. Dolmetscherin / Tolmács Hausegger Trude, Mag. a, MSc Prospect Unternehmensberatung GesmbH, Geschäftsführerin / Prospect Vállalati Tanácsadó Kft., ügyvezető igazgató Heinisch Marianne AMS Schloßhofer Straße (Wien), Leiterin / AMS Schloßhofer Straße (Bécs), vezető Huller Tünde Dolmetscherin / Tolmács Kainz Martin AMS Wien Landesgeschäftsstelle, Abteilungsleiter Service für Arbeitskräfte / AMS Bécs Tartományi Ügyvezetőség, Munkaerőszolgátatási osztályvezető

3 Munkaügyi Együttműködési Fórum 3 NAME / NÉV ORGANISATION / SZERVEZET Kettner Angela, Mag. a AMS Wien Landesgeschäftsstelle, Abteilung Forschung und Statistik / AMS Bécs, Tartományi Ügyvezetőség, Kutatási és Statisztikai Osztály Kiss Ambrus Generaldirektor / NYDRMK, Főigazgató Lechner Ferdinand, Dipl.-Soz. L&R Sozialforschung, Geschäftsführer / L&R Társadalomkutató Intézet, ügyvezető igazgató Lengyel János Amt für Beschäftigung und Soziales, Stv. Generaldirektor / Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Budapest, Főigazgató-helyettes Major Andrea, Mag. a L&R Sozialforschung / L&R Társadalomkutató Intézet Mészárosné Németh Lívia Fachberaterin / NYDRMK Régióközpont, Szakmai Tanácsadó Németh Zsolt KSZK Szombathely, Direktor / NYDRMK Szombathely KSZK, Igazgató Nika László, Dr. Zentralstelle, Abteilungsleiter/ NYDRMK Régióközpont, Osztályvezető Nowotny Ingrid, MinR in, Dr. in Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz, Stellvertretende Leiterin Sektion 6 (Arbeitsmarkt) / Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, 6. (Munkaerő-piaci) Szekció helyettes vezetője Pálfy József Zentralstelle, Projektkoordinator/ NYDRMK Régióközpont, Projektkoordinátor Pinter Walter AMS Eisenstadt, Leiter / AMS Eisenstadt, vezető Pölöskei János KSZK Nagykanizsa, Direktor / NYDRMK Nagykanizsa KSZK, igazgató Prins Rienk, Dr. AStri Research & Consultancy Group, Geschäftsführer / AStri Research & Consultancy Group, ügyvezető igazgató

4 Munkaügyi Együttműködési Fórum 4 NAME / NÉV ORGANISATION / SZERVEZET Rimányiné Somogyi Szilvia Zentralstelle, Stv. Generaldirektorin/ NYDRMK Régióközpont, Főigazgató-helyettes Rodler Tamás Zentralstelle, Stv. Generaldirektor/ NYDRMK Régióközpont, Főigazgató-helyettes Rusko Krisztian AMS Burgenland Landesgeschäftsstelle, Abteilung Systemmanagement und Arbeitsmarktinformation / AMS Burgenland, Tartományi Ügyvezetőség, Rendszermenedzsment és Munkaerő-piaci Trendwerk, Projektleiterin Burgenland / Schwarzmayer Eva, Mag. a Trendwerk, projektvezető, Burgenland Sengstbratl Helene, Mag. a AMS Burgenland Landesgeschäftsstelle, Geschäftsführerin / AMS Burgenland Tartományi Ügyvezetőség, ügyvezető igazgató Sundl Bernhard, Mag. Caritas Steiermark, Projektleiter IdA / Caritas Stájerország, IdA projektvezető Szatmári József Zentralstelle, Abteilungsleiter / NYDRMK Régióközpont, Osztályvezető Tamus Attila Techniker / technikus Tőke Alajos, Dr. Amt für Soziales und Vormundschaft, Zalaegerszeg, Amtsleiter / Szociális és Gyámhivatal Zalaegerszeg, Hivatalvezető Török Zoltán KSZK Győr, Direktor / NYDRMK Győr KSZK, Igazgató Walbert Alfred AMS Niederösterreich Landesgeschäftsstelle, Abteilungsleiter Service für Unternehmen / AMS Alsó-Ausztria Tartományi Ügyvezetőség, Vállalati Szolgáltatási Osztály, osztályvezető Willsberger Barbara, Mag. a L&R Sozialforschung / L&R Társadalomkutató Intézet

5 Munkaügyi Együttműködési Fórum 5 Köszöntés Thomas Eglseer (L&R Sozialforschung), Ingrid Nowotny (Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium), Helene Sengstbratl (Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat Tartományi Ügyvezetőség ügyvezetője, valamint Rimányiné Somogyi Szilvia (Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgató-helyettese) köszöntötték a résztvevőket. Előadások Munkaerő-piaci politika és szociális integráció Ausztriában, különös tekintettel a szükséglet szerinti minimum biztosításra Ingrid Novotny, Osztrák Köztársaság Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium A munkaerő-piac alakulása Ausztriában Az előző év hasonló időszakával összehasonlítva május végén a munkanélküliség csökkenését lehetett megfigyelni; nők esetében (a évi) ról főre (2010-ben), a fiatalok esetében ról főre, a férfiak esetében pedig főről főre csökkent a munkanélküliek száma. Ugyanakkor hellyel nőtt a Munkaerő-piaci Szolgálatnál bejelentett üres álláshelyek száma ( ről re) az előző évhez képest. Ezek a számok a évet illetően pozitív tendenciát mutatnak az osztrák munkaerő-piacra vonatkozóan 2009-hez képest. Ausztria európai összehasonlításban a 4,9 %-os munkanélküliségi összesített rátával a második helyet foglalja el Hollandia után (4,1%) 1. Aktív munkaerő-piaci politika szakképzéssel a válság ellen Az aktív munkaerő-piaci politikának központi jelentősége van ezen pozitív irányú fejlődésen belül. Az Ausztriában alkalmazott legfontosabb aktív munkaerő-piaci politikai intézkedések első sorban a képzési programok, a tanulóhelyek támogatása, az integrációt elősegítő támogatások, illetve a szociálökonómiai üzemek. Az álláskeresők szakképesítése döntő fontossággal bír a munkaerő-piacon történő elhelyezkedés esélyének szempontjából. Az aktív munkaerő-piaci politika a pénzügyi eszközök segítségével felértékeli 1 Utolsó rendelkezésre álló havi érték április, i lekérdezés ezt a szakképesítést és ott hivatott pótolni a hiányosságokat, ahol a munkaerő-piacon erre szükség van. A nem megfelelő képesítés alacsonyabb jövedelmet eredményez, és nagyobb eséllyel vezet munkanélküliséghez és ezzel együtt az érintett személy társadalmi kirekesztéséhez. Ezért az aktív munkaerő-piaci politika első sorban és különösen azon személycsoportok részére kínál lehetőséget, akik szociális segélyben részesülnek és a jövőben a szükséglet szerinti minimum biztosítást ( BMS ) fogják igénybe venni, ami szeptemberében váltja fel a szociális segélyt. Aktív munkaerő-piaci politika és a szükséglet szerinti minimum biztosítás Azok az Ausztriában élő személyek, akik munkanélküli járadékot, munkanélküli segélyt kapnak, vagy jövedelmük nem éri el a létminimumot (2010- ben a létminimum összege 783 ), vagy pedig nem jogosultak munkanélküli járadékra, a szociális segélyre vonatkozó törvény értelmében az adott tartományoktól kapnak pénzügyi támogatást. Ausztriában eddig nem szabályozták egységesen a szociális segély mértékét. A szükséglet szerinti minimum biztosítás lényegében az osztrák tartományok kilenc különböző szociális segélyre vonatkozó szabályozásának egységesítését jelenti, ugyanakkor javulást eredményez az anyagi szempontból legrosszabb helyzetben lévő csoportok számára. A BMS egy intézkedési csomagot jelent, amely (lényegében) az alábbiakból tevődik össze: a kilenc tartomány szociális rendszerének reformjából, amelyik bevezeti a támogatások / juttatások egységes alsóhatárát; a minimum biztosítás elemeinek a munkanélküli biztosításról szóló törvényben való kialakítása (alacsony nettó helyettesítő normatíva az alacsony munkanélküli segélyek esetében és a házastársi / élettársi jövedelem beszámításának javítása) a kiegészítő támogatásban részesülő szülőkkel élő gyermekek helyzetének javítása A gyermeküket egyedül nevelő személyek magasabb normatívával történő pénzügyi támogatása segítséget jelent a szegénység által leginkább fenyegetett csoportok számára. Mintegy szegénység által veszélyeztetett személy részesül majd BMS-ben, közülük a szociális segélyben, a munkanélküli segélyben részesülő személy, valamint olyan gyermek, akiknek szülei kiegészítő támogatást kapnak. A BMS törvényben meghatározott gyakorlati átültetése olyan megállapodáson alapul, amit a Szövetség és a tartományok kötöttek (B-VG 15. cikk).

6 Munkaügyi Együttműködési Fórum 6 A szükséglet szerinti minimum biztosítás még vonzóbbá teszi a munkaerő-piacra való visszatérést. A BMS keretében célirányos foglalkoztatási- és továbbképzési kezdeményezésekkel támogatják az álláskeresőket abban, hogy újból keresőtevékenységet folytassanak, így például a STEP2JOB elnevezésű kísérleti projekt segítségével. Többek között az ismételten keresőtevékenységet folytató személyeknek nyújtandó adókedvezmény is azt hivatott biztosítani, hogy megérje újból elhelyezkedni. Ezen kívül a kiegészítő keresetet nem számolják hozzá automatikusan a BMS-hez, ami még vonzóbbá teszi a munkaerő-piacra való visszatérést. Az alapbiztosítás rendszere a Második Szociális Törvénykönyv (SGB II) szerint Konstantine Duscha, Szövetségi Munkaügyi Ügynökség, Szászországi Regionális Igazgatóság A munkaerő-piaci politika reformja Két állami támogatási rendszer párhuzamos működését Németországban (munkanélküli segély / munkaügyi szervezet és szociális segély / keresőtevékenységet folytatók szociális hivatala) már régóta alacsony hatékonyságúnak, átláthatatlannak és kevésbé ügyfélbarátnak tartották. A legkülönbözőbb modellprojektek eredményei igazolják, hogy a munkanélküli segély és a keresőképes segítségre szorulóknak nyújtott szociális segély összevonása segíthet a helyzeten. Ilyenek például: a Munkaügyi Központok és a szociális segélyezés teherviselői közötti együttműködés javítását célzó modell (MoZArT) eredményei, vagy a FAIR modell ( a munkába állás támogatása integrált és rendszeres módon ) részeredményei, amely szerint a segítségre szorulók intenzív támogatásával lényegesen fel lehetett gyorsítani a munkába történő integrációt én éppen a korszerű munkaerő-piaci szolgáltatások negyedik törvényével (Hartz IV) valósult meg a politika és a munkaerő-piaci szakemberek hosszú évek óta megfogalmazott követelése. Az 1949 óta legnagyobb reformintézkedés során álláskeresői alapbiztosításba vonták össze a munkanélküli és a szociális segélyt Aki (már) nem jogosult az I. munkanélküli ellátásra, annak a II. munkanélküli ellátást folyósítják, azonban a II. munkanélküli ellátás elbírálása során figyelembe veszik a kérelmező személy és meghatározott hozzátartozóinak vagyoni és jövedelmi helyzetét. Az SGB II (Szociális Törvénykönyv) céljai és szándéka A két bonyolult, költséges és párhuzamosan működő adóból finanszírozott segélyrendszert, amelyeket külön illetékesség és eltérő finanszírozási felelősség jellemzett, valamint amit hasonló ügyfélkör számára működtettek, egy kézből nyújtott szolgáltatással váltottak fel. Az álláskeresők alapbiztosításának az a célja, hogy a rászorulóknak, valamint az olyan embereknek erősítse a felelősségtudatát, akik úgy nevezett szükségleti közösségben élnek velük. Továbbá hozzájárul ahhoz, hogy létfenntartásukat függetlenül a saját anyagi lehetőségeikből és erejükből megvalósított alapszinttől biztosítani tudják. Az adminisztratív ráfordítások csökkentése, az átláthatóság növelése és a felelősség konkretizálása érdekében től már csak egy helyről kapnak támogatást a keresőképes rászorulók. Az álláskeresők alapbiztosításának feladatait azóta a 69 engedélyezett önkormányzati fenntartó és a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) megosztott teherviseléssel látja el. Az SGB II szerinti szolgáltatások / ellátások azokat a munkaügyi integrációs és a létfenntartás biztosításához szükséges szolgáltatásokat / ellátásokat foglalják magukban, amelyek túlnyomórészt a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség felelősségi körébe tartóznak. Az önkormányzati fenntartó elsősorban a szállással és fűtéssel, valamint a szociális integrációval összefüggő szolgáltatások / ellátások tekintetében illetékes. A munkaközösségbe mindkét fenntartó beleadja saját kompetenciáját és lehetőségeit annak érdekében, hogy a feladatokat egymással szorosan összefűzve és jó minőségben tudják elvégezni a rászorulók érdekében. Általánosságban az SGB II 44b rendelkezik a munkaközösségek feladatainak ellátásáról. (Egész Németországban 345 munkaközösség működik.) A Szövetségi Alkotmánybíróság i ítéletében alkotmányellenesnek nevezte a törvényhozó által előírt vegyes működtetést azzal az indoklással, hogy a szövetségi törvények végrehajtása vagy a tartomány, vagy pedig a szövetség és nem egy harmadik (vegyes működtetésű) intézmény - által történik. Az SGB II 44b -a alkalmazását viszont ig engedélyezték. Ezzel megfelelő időt biztosítottak a törvényhozó részére ahhoz, hogy újraszervezze az álláskeresők alapbiztosítását. A Szövetségi Alkotmánybíróság ítéletének az volt a következménye, hogy több mint két évig nem fogalmazódott meg világos álláspont a fent nevezett munkaközösségek létjogosultságával összefüggésben. Ez sokáig tartó bizonytalanságot jelentett a jobcenterekben dolgozó munkatársak számára. Csak az idei év elején, amikor von der Leyen asszony vette át a Szövetségi Minisztérium

7 Munkaügyi Együttműködési Fórum 7 vezetését, sikerült politikai áttörést elérni. Az ítélet végrehajtását oly módon garantálták, hogy megállapodást kötöttek az Alkotmány módosításáról azzal a céllal, hogy továbbra is egy kézből történjen az érintettekkel való foglalkozás. Az ehhez szükséges törvényt én fogadta el a Szövetségi Tanács től az alábbi új feltételek lépnek életbe: valamennyi alapbiztosítást nyújtó hely egységes elnevezése mint Jobcenter törvényi szinten lényegesen növelték a fenntartói képviselőtestület helyi felelősségét (ügyvezető kinevezése, szervezeti felépítés és folyamatterv, felállítása, munkakörjegyzék stb.) az irányítás a fenntartói képviselőtestület által történik a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium alapvető kérdések ügyében fenntartja magának az utasítás jogát Szövetségi - Tartományi Bizottság létrehozása Ezen kívül Kooperációs Bizottság létrehozása a mindenkori legfelsőbb tartományi hatóság és a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium között Az SGB II szerint nyújtott alapbiztosítás öt évének sikere A legnagyobb sikert a Munkaügyi Ügynökségek és az önkormányzatok munkaközösségek keretében megvalósult eredményorientált együttműködés jelentette és jelenti most is, amely pozitív változásokhoz vezetett a munkanélküliség és a rászorultság terén. Ezáltal érezhetően csökkent a munkanélküliség és a rászorultság mértéke. A pénzügyi és gazdasági válságnak tudható be, hogy nem folytatódott ez a pozitív trend. A gazdasági válság ellenére 2009-ben sikerült megállítani, mi több tartósan csökkenteni a keresőképes rászoruló emberek számának növekedését. A munkaközösség(ek) irányítási és célrendszere Németország teljes területén kötelező érvényű irányítási és célrendszer létezik a munkaközösségek számára, amit következőképpen lehet jellemezni: egységes tervezési szabványok (célrendszer, költségvetési feltételek, várt értékek) helyi szintű célmegállapodás (fenntartói képviselőtestület jobcenter ügyvezetője) az operatív munkaeredmények a célkitűzésekhez viszonyított rendszeres értékelése amennyiben cselekvési igény merül fel az eltérésekről elemzések készítése és irányítási intézkedések levezetése a decentralizált felelősségvállalás keretében, a célok elérésének biztosítása érdekében. Az irányítási logika összességében véve az alábbi alappillérekre épül: decentralizált felelősség, átláthatóság, hatékonyság és gazdaságosság. Emellett kell elköteleznie magát minden szervezeti egységnek az optimalizálást végrehajtó önkormányzatoknak is különben nem kapnak engedélyt. Ezen kívül a kötelező érvénnyel bíró szabványok biztosítják a szolgáltatások nyújtását. Az eddigi munkaközösségekre és a jövőbeni közös szervezetekre kötelező érvényű folyamat- és minőségi szabványok vonatkoznak. A Munkaügyi Ügynökség folyamat- és minőségi szabványai biztosítják a hatékony szolgáltatások nyújtását. Ezek az SGB II céljainak elérésére irányulnak és rendszeresen vizsgálják őket: helyszín-/telephely gyors meghatározása, az ügyfelek gyors aktiválása, ügyfélkapcsolatok időtartamának csökkentése, foglalkoztatási integráció növelése, passzív szolgáltatások csökkentése, Integrációs megállapodás: kötelező érvényű megállapodás megkötése az ügyfelek kötelezettségeire és az alapbiztosítást nyújtó szervezet támogató szolgáltatásaira vonatkozóan ( követelni és támogatni ). a szolgáltatásokra / ellátásokra irányuló kérelmek 14 napon belül történő feldolgozása a létfenntartáshoz szükséges minimum biztosítása az ügyfelek részére Az ügyfelek elégedettségét az alábbiak révén biztosítják: az ügyfelek kérésének gyors (két napon belül történő) tisztázása, megfelelő nyitvatartási idő, bejutási lehetőség a nyitvatartási időn kívül is. Az ügyfélreakció-menedzsment egy minőségbiztosítási eszköz a szolgáltatás nyújtására, valamint az ügyfelekkel való (személyes) foglalkozásra vonatkozóan. Ez az eszköz tükörként szolgál az alapbiztosítást nyújtó szervezetek elfogadását illetően. A évre is érvényesek a magas szintű szolgáltatási szabványok, valamint az a cél, hogy a munkaerő-piaci integrációval szűnjön meg a rászorultság. A Szövetségi Ügynökség továbbra is vállalja a küzdelmet ezen a komoly kihívásokkal szemben.

8 Munkaügyi Együttműködési Fórum 8 A szükséglet szerinti minimum biztosítása a step2job c. kísérleti projekt megvalósítása Martin Kainz, AMS Bécs Az osztrák szövetségi kormány egyik célja az, hogy különböző hatékony intézkedésekkel küzdjék le a szegénységet Ausztriában. Az egyik ezen célból már régóta tervezett intézkedés a szükséglet szerinti minimum biztosítás (BMS) bevezetése. Ez a szociális juttatás, amely szeptember 1-én kerül bevezetésre, fogja felváltani a szociális segélyt, amelyet tartományonként eltérő módon szabályoztak. A szükséglet szerinti minimum biztosítás gyakorlatba történő átültetése érdekében megállapodást kötött a szövetségi kormány a tartományokkal a Szövetségi Alkotmány 15a -nak megfelelően. Ezen kívül minden tartomány egy tartományi törvényben szabályozza a BMS megvalósítását. Ez Bécsben a Bécsi minimális biztosításról szóló törvény (WMG) által valósul meg. A megállapodás, valamint a tartományi törvények a Munkaerő-piaci Szolgálat közreműködését írja elő a BMS végrehajtása érdekében. Ez egyrészt tájékoztatási és a kérelem benyújtásával összefüggő feladatokat jelent, másrészt pedig az AMS-nek szolgáltatásokat kell nyújtania ezen célcsoport munkaerő-piaci integrációjának érdekében. Az ezzel összefüggő részleteket a tartomány és az AMS tartományi ügyvezetősége közötti eljárási megállapodás tartalmazza Ennek legfontosabb elemei a következők: a BMS ügyintézését a Bécsi Magisztrátus (Önkormányzat) MA 40-es osztálya végzi a szükséglet szerinti minimum biztosítást (BMS) szeptember 1-én vezetik be 12 x egy évben: 744 (beleértve 186 lakhatási támogatást), párok 1.116, gyerekenként: 134, munkavállalásra vonatkozó kötelezettség, ellenkező esetben a BMS csökkentése lehetséges (25%-100%) automatikus adatcsere az AMS és az MA 40 között hatása a bécsi szociális támogatásban részesülőkre: o havonta kb. 50 -val több személyenként o ecard (egészségbiztosítás-védelem) o nincs visszatartási lehetőség ki kell terjeszteni és konkretizálni kell a már meglevő munkaképes személyek AMS-nél történő regisztrálásáról szóló megállapodást Bécs városának jelenleg mintegy 1,6 millió lakosa van, közülük 2009-ben átlagosan fő volt munkanélküli, ami kb. 11,7%-os többletet jelent az előző évhez képest. Ez 8,5%-os munkanélküliségi rátának felel meg fő több mint egy évig munkanélküli (tartós foglalkoztatás-nélküli) volt szeptemberében első ízben párosították össze a Bécsi Önkormányzat és a Bécsi AMS adatbankjait, annak érdekében, hogy kiderítsék a keresőképes szociális segélyben részesülő személyek számát. A kiértékelés rámutatott arra, hogy összesen fő kap szociális segélyt (teljes összegű szociális segélyt, ill. normatíva-kiegészítést azaz kiegészítést a munkanélküli biztosítótól származó ellátáshoz). Közülük fő volt regisztrálva az AMS-nél. További az AMS-nél regisztrálható potenciálként fő szerepel. Ők a jelenleg nem regisztrált, a teljes összegű szociális segélyben részesülőkből (mintegy személy), a szociális segélyben részesülők hozzátartozóiból (700 fő), valamint a nem regisztrált a munkanélküli biztosítótól ellátásban nem részesülő normatíva-kiegészítésben részesülőkből (1.000 személy) tevődnek össze. A nem regisztrált személyek körében végzett szúrópróbaszerű vizsgálatok rámutattak arra, hogy nagyrészük (mintegy 50%-ban) a 2009-es kiértékelési évben már volt regisztrálva. Csupán kis részüknek (mintegy 10%-nak) nem volt semmiféle kapcsolata az AMS-szel. Az Osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Országos Szövetsége által végzett szúrópróbaszerű vizsgálatok szerint itt elsősorban a gyermekgondozási szabadságon levőkről, illetve a külföldiekről (mindenekelőtt a menekültstátuszt igénylőkről) van szó. Az ezen személyi körrel való optimális foglalkozás érdekében a Bécsi AMS ESZA pénzeszközökből kezdeményezte a step2job kísérleti projektben egy tanácsadó és ellátó intézmény (BBE) létrehozását, amely szeptember 1-én kezdte el működését a Context cégnél. A célcsoporthoz 21 év feletti, teljes összegű szociális segélyben részesülő Floridsdorf és Donaustadt kerületi lakosok tartoznak. A csoport felzárkóztatása egy tájékoztató rendezvény keretében történt a munkaügyi kirendeltségen a projekt teherviselője, az AMS kirendeltsége és a Bécsi Önkormányzat MA 40 osztályának részvételével. A 800 résztvevő 1 évig lesz a BBE-ben. Munkaerő-piaci sikerként az alábbi célt fogalmazták meg: a belépő személyek 30 %-a a belépést követő első évben legalább 92 napig legyen teljes biztosításköteles önálló vagy nem önálló foglalkoztatásban az 1. vagy 2. munkaerő-piacon (szociálökonómiai projektben való részvétel lehetséges) A BBE-ben átfogó eset-menedzsment kezdeményezés keretében próbálnak meg az embereknek segíteni és bennük a tartós munkaviszony létesítéséhez szükséges

9 Munkaügyi Együttműködési Fórum 9 képességeket kialakítani. A kiközvetítés előtt az ügyfelekkel közösen készítenek egy együttműködési tervet. A problémás helyzetek előzményeire építve összeállítanak egy megfelelő támogatási kínálatot az ügyfelek részére azzal a céllal, hogy ezzel megalapozzák a fenntartható foglalkoztathatóságukat. A kínálat az egészségfejlesztéstől és a velük való foglalkozástól kezdve a személyes coaching-on (ideértve a jogi tanácsadást és adósságkezelést is), valamint empowerment-en át egészen a szakmai ismeretek fejlesztésére irányuló tanfolyamokig terjed. Ezen részcélok elérését követően az ügyfelek támogatást kapnak a kiközvetítési törekvéseik terén. Ennek érdekében a Bécsi AMS, valamint a Bécsi Önkormányzat teljes intézkedési kínálatát igénybe lehet venni. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a résztvevők szinte kizárólag pozitívan fogadják a kínálati lehetőséget. Legnagyobb problémának a szakképzettséggel összefüggő hiányosságok, a hiányzó nyelvtudás, valamint a munkaerő-piactól való eltávolodás mutatkozik; a résztvevők közel 10%- ának pszicho-szociális segítségre is szüksége van. Összegzésképpen az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a megvalósítás csak valamennyi szereplő szoros együttműködésével lehetséges. A felmérés első eredményei halmozott közvetítési nehézségeket mutatnak az érintett személyek körében (lásd Mag. Hausegger asszony, Prospect Vállalati Tanácsadó Kft. prezentációját). A sikeres integráció eléréséhez kiterjedt támogatási kínálatra van szükség, ami nagyon magas költségekkel jár. Mivel szeptember 1-én Bécsben bevezetésre kerül a szükséglet szerinti minimum biztosítás, a projektet attól az időponttól kezdve mind a 23 kerületre kiterjesztik. A teljes szociális segélyben részesülők problematikája és első hipotézisek a hatékony intervenciókra Trude Hausegger, Prospect Unternehmensberatung GesmbH A munkaerő-piaci integrációra vonatkozó táblázatban az ügyfelek munkaerő-piaci szempontból központi fontosságú jellemzőinek, valamint szakmai karrierjük szisztematikus elemzése található. Ha a résztvevők munkaerő-piaci integrációs chart -ba való besorolását megnézzük, amely az érintett személyek tekintetében átfogóan mutatja az előzményeket az olyan munkaerő-piac szempontjából releváns területeken, mint pl.: a társadalombiztosítási rendszerbe történő integráció, az egészségügyi problémák vagy a segítségre irányuló igény okán fennálló kiközvetítési nehézségek, valamint a büntetett előéletre vagy a létbizonytalanságra visszavezethető például lakhatási gondok és végül képesítéssel, végzettséggel kapcsolatos problémák, akkor a nem, az életkor és a migrációs háttér dimenziók mentén a problémák halmozódása tapasztalható. Előtte viszont a Step2Job 609 résztvevőjének ( ig) főbb jellemzői: a résztvevők 54%a nő, közülük két harmada nem német anyanyelvű nő a résztvevők 46%-a férfi, közülük mintegy felének nem német az anyanyelve Alig vannak foglalkoztatással kapcsolatos tapasztalataik A Step2Job célcsoportját illetően alapvetően az alábbi jellemzők figyelhetők meg: ezen személyek csoportja alig vagy egyáltalán nem rendelkezik az utóbbi két évben szerzett foglalkoztatásra vonatkozó tapasztalattal. hasonlóan gondot jelent a célcsoporthoz tartozó személyek képzettséggel összefüggő helyzete: a Context tanácsadói szerint az érintettek több mint 60 %-ának valamilyen képzésre van szüksége ahhoz, hogy el tudjon helyezkedni. Ez a képzés számos esetben német nyelvi képzést jelent. nagyon magas az írásbeli kommunikáció területen megmutatkozó felzárkóztatási igény is: a Context szerint a résztvevők több mint felének segítségre van szüksége az írásbeli álláshelypályázatok elkészítéséhez ez nem csak a migrációs háttérrel rendelkező személyekre vonatkozik. A nem, a migráció és az életkor, mint központi megkülönböztető jellemző Az említett jellemzőket illetően lényeges különbségek tapasztalhatók a férfiak és nők, valamint a migráns és nem migráns személyek között: Kevésbé ad okot a csodálkozásra az, hogy a nők (a résztvevők 67%-a) esetében a gondozással kapcsolatos kötelezettségek játszanak fontos szerepet, míg a férfiak egy negyedének kell lakhatási kérdésekkel foglalkoznia. Míg a nem migráns nők mindenekelőtt azzal tűnnek ki, hogy az álláskeresés során sok esetben nem folyamodhatnak szociális támogatásért (44%) és áttekinthetetlen pénzügyi helyzettel (45%) rendelkeznek, addig a nem német anyanyelvű nők problémái inkább a szóbeli artikulációra, valamint lakhatással összefüggő kérdésekre vonatkoznak, és inkább a

10 Munkaügyi Együttműködési Fórum 10 negatív hozzáállás jellemzi őket. Különösen feltűnő azonban a nem német anyanyelvű nők azon csoportja, akik aktív kereső korban vannak és komoly segítséget igényelnek az írásbeli és szóbeli kommunikáció terén, gondozással összefüggő kötelezettségeik vannak és nem rendelkeznek foglalkozással kapcsolatos tapasztalatokkal. A férfiak esetében feltűnő, hogy a német anyanyelvűek inkább pénzügyi problémákkal vagy a törvénnyel való szembekerüléssel, az idegen anyanyelvű férfiak pedig artikulációs nehézségekkel küzdenek. Hipotézisek 1. megfigyelés: Az első kapcsolatfelvétel megvalósítása nagy erőfeszítést igényel viszont azok a személyek, akiket sikerült megszólítani, nagyon elkötelezettek. 1. tézis: A professzionális segítői viszony (lehetőség szerint gyors) kialakítása különös jelentőséggel bír. Az átláthatóság, elkötelezettség és megbízhatóság valamint a követelés és támogatás közötti jó egyensúly minden szinten és minden szakaszban sikertényezőnek tűnnek. 2. megfigyelés: A problémák konstellációját és összetételét illetően jelentős különbségek mutatkoznak a férfiak és nők között, a migrációs háttérrel rendelkező és nem rendelkező személyek, valamint a fiatalabb és idősebb személyek között. Főleg a migrációs háttérrel rendelkező, fő kereső korban lévő nők problematikája tűnik úgy, hogy munkaerő-piaci tekintetben elsődlegesen a képzés (nyelvi és szakképzés, beleértve a gyakorlatot), gyermekgondozás és esetleg a kulturális különbségek megértésére összpontosít. 2. tézis: Ezen célcsoport számára valószínűleg a gyakorlatias nyelvi képzés és a kulturális különbözőségekkel való foglalkozás kombinációja lehetne a gyermekfelügyelet megoldásával egy sikerekkel kecsegtető intervenció. 3. megfigyelés: Úgy tűnik, hogy klasszikusan a migrációs háttérrel nem rendelkező szociális támogatásban részesülő személyeknek, valamint a migrációs háttérrel rendelkező és szociális támogatásban részesülő idősebb személyeknek kell gyakran többszörös terhet viselniük. 3. tézis: Ezen személycsoportok számára az esetmenedzsment játszhat központi szerepet. Az esetmenedzsmentet akkor kellene módszerként alkalmazni, ha a személy legalább három egymástól független problémával küszködik. 4. megfigyelés: Általában a munkaerő-piactól távoli személyek lehetőleg a reguláris foglalkoztatást részesítik előnyben. Ezt gyakran akkor is, ha egy előzetes képzési program a fenntartható munkaerőpiaci integráció jegyében jobb hatásokat helyezne kilátásba. 4. tézis: Éppen a munkaerő-piactól távoli személyek számára lenne ésszerű újból átgondolni a munka és a képzés támogatásának kombinációit. Így egyrészt a munkahely- közeli tanulási formák távol tartanák az iskolai kudarcélményeket, másrészt pedig az érintettek részére megfelelő belépést tenne lehetővé a munka világába. 5. megfigyelés: Egy mindenesetre közvetett a munkaerő-piac számára releváns szint az a szociális integráció szintje. Az első kiértékelés alapján úgy tűnik, hogy különösen a migrációs háttér nélküli nők nagyon gyakran szociálisan elszigetelve élnek. A munkanélküliséggel kapcsolatos kutatás is rámutat arra, hogy a munkanélküliség gyakran csökkent társadalmi integrációval jár együtt. 5. tézis: Az ezen célcsoport támogatását célzó életképes szociális hálózatok kiépítésére irányuló innovatív törekvések éppúgy szolgálnák a célcsoport empowerment -jét, mint a tartós munkaerő-piaci reintegrációt és az egészségfejlesztést. (Az ezen célcsoportnak szánt realisztikus tevékenységi területeket gyakran nagy fluktuáció és rövid foglalkoztatási időtartam jellemzi!) Munkaerő-piaci (re)integráció: új struktúrák és eszközök? Néhány nemzetközi példa Rienk Prins, AStri Research & Consultancy Group (Leiden, Hollandia) A különböző országokban intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy javítsák a munkaerő-piactól eltávolodott személyek munkaerőpiaci integrációját. Az alábbiakban négy olyan kezdeményezés kerül bemutatásra, amelyek a szociális ellátásoktól való függőség csökkentését célozzák meg. 1. Szervezeti átalakítás: központi fontosságú ügyintézési hely az álláskeresők számára Néhány országban kísérletet tesznek arra, hogy a felelősök között javítsák a koordinációt és az együttműködést a munkaerő-piactól eltávolodott személycsoportok integrációja során. Ezzel összefüggésben a legkülönbözőbb modellekkel végeznek kísérletet. Létezik például egy olyan modell, amely egy koordináló ügynökség működését vagy eset-menedzserek bevonását irányozza elő, miközben az érintett illetékes hatóságok továbbra is önállóak maradnak. Az a modell, amelyiknek itt különös figyelmet szentelnek az a fúzió. Ez azt

11 Munkaügyi Együttműködési Fórum 11 jelenti, hogy a különböző illetékes hatóságokat egy új egyablakos ügyintézési hellyé ( One Stop Shop ) vonják össze. Erre a következő példák vannak: a munkaügyi hivatalt és a munkanélküliek biztosítóját új hatósággá vonják össze (Nagy Britannia, Hollandia) a munkaügyi hivatalt, a munkanélküliek biztosítóját, valamint a szociális segélyt nyújtó hivatalt új hatósággá vonják össze (Norvégia) Nagyobb mértékű összevonást Svédországban hajtottak végre, ahol az integrált rehabilitáció keretében a munkaügyi hivatal, a társadalombiztosító, a szociális segélyt nyújtó hivatal és egészségügyi központok dolgoznak együtt önkormányzati szinten. A norvég modell részértékelésének eredményei az alábbi előnyöket mutatják: pozitív hatások az ügyfelek számára (több idő marad a diagnózis felállítása számára, az ügyfél aktívan részt vesz az intézkedési program elkészítésében), pozitív hatások a munkáltatók számára (csak egy hellyel kell kapcsolatot tartani), gördülékenyebb az ügyintézés és jobb a koordináció az ügyfél kiszolgálása során. Ezen modell megvalósítását biztosító fontos keretfeltételként a munkatársak számára célirányos tréningeket szerveztek, integrált IT rendszert, valamint elegendő időt biztosítottak az új szervezet, ill. a folyamatok átvizsgálásához. A óta létező norvég modell sikereit (foglalkoztatásba való átmenetet) valamelyest tompítja a gazdasági válság. 2. Jobb szolgáltatások az összetett problémákkal rendelkező ügyfelek számára A tartós munkanélküliek, valamint a szociális segélyben részesülők tekintélyes részét több akadály gátolja a munkaerő-piaci integrációban, mint például: az alacsony iskolázottság, betegség/fogyatékosság, adósságok, függőség (alkohol, drog), hiányos nyelvtudás. Emiatt az érintettek a különböző hatóságok segítségére vannak utalva és sok esetben nem képesek saját életük megszervezésére, rendezésére ( nem tudom, nem akarom ) Az ezen ügyfelek számára kialakított szolgáltatási kínálat tekintetében gyakran az a probléma áll fenn, hogy számos hatóság kerül bevonásra, amelyek saját kritériumokkal, prioritásokkal és eljárási rendekkel dolgoznak, valamint (túl) kevés hajlandóságot mutatnak az együttműködésre és gyakran hosszúak a várólistáik. Programjaik átlagos ügyfelekre szabottak és hiányzik valamilyen integráló koncepció, aminek az a következménye, hogy két szék között a pad alá kerül a több problémával küszködő ügyfél, ill. nem tudnak hatékonyan foglalkozni vele (pl. papírmunka, nincs állandó koordináló esetmenedzser) Ezen problémák csökkentése érdekében Norvégia 2007-ben bevezette az ú.n. képesítőprogramot ( Qualification Programme ). A célcsoporthoz a munkaerő-piactól eltávolodott személyek, alapvető és komplex problémákkal rendelkező személyek, csökkent munkaképességű személyek, vagy szociális szolgáltatásoktól függő, valamint 19 és 67 év közötti személyek tartoznak A program legfontosabb elemei a következők: egésznapos (heti 37 óra) részvétel a programban. több tevékenység és képzési intézkedés átmenet a keresőtevékenységbe a résztvevők évente eurót kapnak (ez az összeg kis mértékben haladja meg a szociális segély összegét) A statisztika azt mutatja, hogy végén fő fejezte be a programot, 35%-uk helyezkedett el az elsődleges munkaerőpiacon. Tekintettel erre a személyi körre, ez sikerként könyvelhető el. A norvég program megfelel az Európai Unió szociális inklúzióra, konkrétan a központi egyablakos rendszer létrehozására, a szociális szempontból gyengék felé való irányultságra, az igénynek megfelelő eljárásokra és a megfelelő jövedelemtámogatásra vonatkozó ajánlásának. Néhány példa a programmal kapcsolatban megfogalmazott kritikus kérdések vagy megjegyzések közül: Önkéntes vagy kötelező-e a részvétel? (Kell-e szerződést aláíratni a résztvevőkkel?) Regionális különbségek tapasztalhatók a résztvevők kiválasztására vonatkozó döntést illetően. Ez a körülmény befolyásolja a sikerkvótákat is ( creaming ). A program tartalmát illetően nem szándékosan több időt fordítanak a szociális és egészségügyi, mint a munkaerő-piaci intézkedésekre, több időre van szükség az ügyfelekkel való foglalkozást illetően, eset-menedzsmentre stb. 3. Re-integráció az előrehozott nyugdíj helyett Annak érdekében, hogy csökkenjen a betegállomány és a keresőképtelenség, a különböző nyugat-európai országokban átvilágították az intézkedésekre vonatkozó irányelveket. Ennek értelmében nem a munkaképtelenséget, hanem a megmaradt munkaképességet és annak javítási lehetőségét vizsgálják meg. További cél, hogy mielőbb foganatosítsanak intézkedéseket a munkaerő-piaci integrációra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy nem a kezelés után történik az integráció, hanem a munkába állás a kezelés, ill. a rehabilitáció részeként kerül előtérbe ( a munka jót tesz az egészségének ) A munkavállalással kapcsolatos szemlélet terén

12 Munkaügyi Együttműködési Fórum 12 bekövetkezett váltás a felelősség terén is eltolódást jelenthet az állam és a társadalombiztosítók kisebb felelőssége, több feladat a munkáltatók, munkavállalók és a magán szolgáltatók számára.) Hollandiában 2002-ben bevezették a Javított portástörvényt. Ezáltal betegség esetében elsődlegesen a munkaadók és a munkavállalók felelősek a munkába való visszatérésért. Betegség okozta távollét esetében ennek a két félnek kell együttműködnie és ebben támogatást kapnak az üzemi orvostól is. A munkáltatóknak így magasabb a pénzügyi felelősségük (2004 óta legfeljebb két évig a munkáltató fizeti a táppénzt). A munkavállalónak be kell jelentenie a betegségét a munkáltatójának (felettesének) és mindkét fél rendszeres kapcsolatban áll egymással a keresőképtelenség idején. Hat hét elteltével az üzemi orvos problémaelemzést készít és tanácsot ad a munka részben ill. megfelelő mértékben való végzésének lehetőségeiről. A munkaadó és munkavállaló kb. 12 hónap elteltével kiértékeli, hogy mennyire voltak sikeresek a megfelelő cégen belüli vagy kívüli munkahely találására irányuló próbálkozások. Csak 21 hónap elteltével nyújthat be a munkaadó és a munkavállaló rokkantsági nyugdíj megállapítására irányuló kérelmet, amelynek tartalmaznia kell a megkísérelt integrációs intézkedéseket. A különböző értékelő tanulmányok azt mutatják, hogy ezáltal a munkaadók és a felettesek körében nagyobb mértékben alakult ki a költségtudatosság és komolyabb erőfeszítéseket tettek a megelőzés, valamint a re-integráció irányába. A munkavállalók jobban tudatában vannak azon kötelezettségüknek, mely értelmében aktívan részt kell venniük a gyógyulási folyamatban és mielőbb vissza kell térniük a munkaerő-piacra, valamint a tartós távollét pénzügyi következményeinek is. A statisztika azt mutatja, hogy ezen rendszer segítségével nagymértékben vissza lehetett szorítani a betegállomány mértékét, valamint 50% -kal csökkent a rokkantsági nyugdíjba vonulók száma. Továbbá megállapítható, hogy ezek a reformok nem jelentettek javulást az egészségkárosodással rendelkező munkanélküliek számára, sem a súlyos fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása tekintetében. 4. Személyes folyószámla a munkaerő-piaci integráció céljából: ügyfél-empowerment az eset-menedzsertől való függés helyett Néhány országban megállapították, hogy a nehézségekkel küszködő álláskeresők számára nyújtott szolgáltatásoknak nagyobb mértékben kellene ügyfélorientáltnak, egyénre szabottnak és keresletvezéreltnek lenniük. Az ápolás terén megmutatkozó pozitív, ill. a hosszan tartó várakozási időkkel kapcsolatban felmerülő negatív tapasztalatok és a hagyományos intézkedéskatalógus keretében elért visszafogott eredmények okán Hollandiában egy személyes re-integrációs folyószámlát dolgoztak ki. A legfontosabb elemek a következők: az ügyfél külső segítséggel vagy anélkül elkészít egy reintegrációs tervet a Társadalombiztosítási Hivatal megvizsgálja azt: pozitív elbírálás esetén egy évre euró összegű folyószámlát bocsátanak az ügyfél rendelkezésére, az ügyfél vagy az ő megbízottja az állami vagy a magán szolgáltatóktól megvásárolja a reintegrációs tervben szereplő szolgáltatásokat, a szolgáltatásokat nyújtó cégeket több részletben fizetik ki (pl. egy részét egy adott tréning elvégzése után, egy részét a munkába álláskor, egy részét pedig legalább hathónapos foglalkoztatást követően kapják meg). A 2005-ben végzett értékelés pozitív eredményeket mutatott. Igaz, hogy az egyéni program költségei 10-40%-kal magasabbak a hagyományos programokéhoz képest, viszont a hagyományos intézkedésekkel összehasonlítva 20-80%-kal több résztvevő talált munkát. Sikere miatt a személyes folyószámla időközben a (részleges) keresőképtelenség miatt nyugdíjazott személyek, a munkanélküliek, a szociális segélyben részesülők, valamint 2008 óta a védett munkahelyeken dolgozó munkavállalók számára is rendelkezésre áll. A munkára ösztönző szociális ellátó rendszer Lengyel János, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Budapest, Főigazgató-helyettes Mindenekelőtt köszönöm a megtisztelő felkérést és örülök, hogy előadóként részt vehetek a Szakértői Akadémia munkájában. A magyarországi Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Rehabilitációs és Szociális Igazgatóságát vezetem. Az igazgatóság látja el a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatók akkreditációs feladatait, biztosítja a foglalkoztatáshoz kötődő támogatásokat. Az igazgatóság szakmai irányítása mellett működik a foglalkozási rehabilitációs tevékenység. Különösen jelentős feladat a szociális rendszer bizonyos elemeinek működtetése (támogató szolgálatok, közösségi ellátások, szociális foglalkoztatás támogatások, stb ), más elemek szakmai irányítása és ellenőrzése. A szociális szakmaterület kiemelt jelentőségű feladatát képezi a most bemutatásra kerülő program szervezésében, irányításában és előkészítésében való részvétel ben egy nagy volumenű program indult Magyarországon, amely az aktív korú szociális

13 Munkaügyi Együttműködési Fórum 13 ellátásban részesülők ellátási formáit és azok feltételeit alapvetően megváltoztatta. A program neve: Út a munkához. A címből ne vonjanak le messzemenő következtetéseket, mivel a program céljai, elvárt eredményei a viták során folyamatosan alakulnak és azok állásától függően kerül előtérbe a szociális ellátás, illetve a munkaerőpiacra való visszajuttatás. A program indítását széleskörű szakmai viták előzték meg, majd a politikai és szabályozási döntéseket követően 2009-ben útjára indulhatott az utóbbi esztendők legnagyobb volumenű foglalkoztatást is tartalmazó programja. A program szakmai és szakmapolitikai vitái jelenleg is zajlanak, ami különösen izgalmassá teszi a téma tárgyalását. Ha a sarokszámokat tekintjük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a program indulása óta az aktív korúak ellátottak körében a rendszeres szociális segélyezettek száma 207 ezerről 36 ezer főre csökkent, a közcélú foglalkoztatottak száma gyakorlatilag 0 főről 103 ezer főre, a munkára rendelkezésre állók száma pedig 0-ról 177 ezerre nőtt. Ezek akár imponáló adatok is lehetnek, mégis fölvetődik a munkaerő piaci kimenet eredménytelensége, a közfoglalkoztatás inproduktivitása és a viszonylag magas költségvetési támogatás problémája. Tekintettel arra, hogy a programot megvalósító végrehajtó rendszer egyik ágát képviselem, a program értékelésével, eredményességének megítélésével nem foglalkozom, ezt az illetékes fórumok a különböző viták alapján ítélik meg. Amit föl kívánok vázolni, az a program indítását generáló helyzet a program deklarált céljai, elvárt eredményei a program működési mechanizmusa a program évi tervszámai és a megvalósítás helyzete. A program intézkedéseit generáló helyzet a magyarországi foglalkoztatás múltjában gyökerezik. A 90-es évek elején megszűnt mintegy 1,4 millió munkahelyről kieső munkanélküli jelentős része a foglalkoztatottság 97-ig tartó csökkenése miatt nem tudott a munka világába visszakerülni és a tartósan kiszorulók három jelentős csoportjának egyikét gyarapította. Ezek egyrészt a tartósan munkanélküliek, a másik része a foglalkoztatási problémák miatt a rokkant nyugdíjba menekülők, harmadrészt a mindkét ellátásból kiszorultak, vagyis a rendszeres szociális segélyezettek. Az elmúlt időszak foglalkoztatási programjai ezen réteg körében semmiféle áttörést nem tudtak eredményezni. A közvetlenül a programindítást megelőző évben (2008-ban) a 442,3 ezer álláskereső közül 147,5 ezer fő volt a rendszeres szociális segélyezett. Emellett további 60 ezer munkaképes korú, de a munkaerőpiacon nem résztvevő szociális segélyben részesülőt tartottak nyilván. Nyilvánvaló, hogy a közel 210 ezer aktív korú szociális ellátott nagy terhet rótt az ellátórendszerre, és ez kiváltotta a közvélemény egy részének ellenérzését is. A problémát különösen súlyosbította, hogy a magyarországi munkaerőpiac sajátosságainak megfelelően a szociális segélyezettek jelentős része az egyébként is hátrányos helyzetű térségekben él. Az ellátottak közel fele a hét magyarországi régió közül kettőben koncentrálódik, ahol az alacsony foglalkoztatottság miatt nincs esélyük a munkaerő piaci kitörésre. A helyzet szinte természetes következménye, hogy az alacsony összegű szociális segély és a megélhetési szükségletek jövedelemkülönbségét az érintettek egy része feketemunkával, vagy egyéb, a társadalmat irritáló tevékenységgel teremti elő. A probléma részletesebb vizsgálata azt mutatja, hogy a célcsoporthoz tartozók közel fele 35 éven aluli fiatal, akiknek egy jelentős része a 20 éven aluliak- olyan környezetben is élhetnek, ahol születésük óta nem tapasztalták a munka világával való érintkezést családi környezetükben. A fiatalok felzárkóztatása, munkára szocializálása rendkívül fontos kihívás. A szociális segélyezettek között domináns alacsony képzettség ( közel kétharmaduk maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik), a fiatal korosztály tekintetében különösen vizsgálandó tényező. Sajnos a vizsgálatok azt mutatják, hogy több mint 6 ezer olyan 35 éven aluli fiatal van a célcsoport körében, akiknek még az általános iskolai végzettsége sincs meg. Ezért a program egyik célkitűzése az alapfokú iskolai végzettség pótlása ennél a célcsoportnál. A program általános céljai négy lényeges pontban összegezhetők: a segélyezettek munkaerő piaci pozíciójának javítása a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése a foglalkoztatás növelése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében A célok mellett a program előkészítése során megfogalmazódtak azok az alapvető irányok is, amelyek mentén a részletek kidolgozásra kerültek. Különösen fontos tényezőkként jelent meg a társadalmi szolidaritás és egyéni felelősség együttes érvényesülésének, a segítségnyújtás és az egyén együttműködésével szemben támasztott követelmény együttes megjelenítése, valamint azon társadalmi igény teljesülése, hogy a rászorulók lehetőség szerinti ellátásának biztosítása mellett aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez. Az intézkedések várható

14 Munkaügyi Együttműködési Fórum 14 hatásaként azontúl, hogy csökken az aktív korú segélyezettek száma, egyéb pozitív hatások is megfogalmazódtak. Pl.: javul a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és településeken élők relatív foglalkoztatási pozíciója, életminősége, mérséklődnek a társadalmi feszültségek. A program működésének finanszírozásához a foglalkoztatást szervezők részére ( önkormányzatok) jelentős források kerültek átcsoportosításra. Az önkormányzatok ugyanis a program megvalósításának kulcsszereplői. A program indításának előkészítéseként március 31-ig a helyi önkormányzatok jegyzői felülvizsgálták az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők szociális ellátásra való jogosultságát. A felülvizsgálat során a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az ellátottak közül azokat, akik vagy életkoruknál, vagy egészségi állapotuknál fogva, illetve családi állapotuk miatt ( több gyermeket nevel) nem vonhatók közfoglalkoztatásba továbbra is szociális segélyben részesülőnek minősítették, amennyiben a segélyezés egyéb feltételei ( jövedelmi és vagyoni) fennálltak. A segélyjogosultság megállapításával együtt részükre is együttműködési kötelezettség lett előírva, amely az életmód és képességfejlesztést célozza meg. Az együttműködést a segélyezett az önkormányzat által kijelölt szervvel jellemzően a családsegítő szolgálatokkal realizálja. Az aktív korú ellátottak azon körét, akik nem estek az előbbi kategóriába, vagyis munkára képesek, úgynevezett rendelkezésre állási támogatásra jogosultnak minősítették azzal, hogy részükre az önkormányzat legalább évi 90 nap időtartamban foglalkoztatási lehetőséget biztosít. A rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesülők közfoglalkoztatás hiányában- a család létszámától függetlenül a minimális nyugdíj 90 %-ának megfelelő havi ellátásban részesülnek. Foglalkoztatásuk esetén természetesen a minimálbérre vonatkozó szabályoknak megfelelően kell a munkabérüket megállapítani. A RÁT jogosultság feltétele az állami foglalkoztatási szervnél való nyilvántartásba vétel és álláskeresési megállapodás megkötése. Külön szabály vonatkozik a 35 év alatti alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezőkre, mivel ők kötelesek olyan képzésben részt venni, amely az általános iskolai végzettség, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzését biztosítja. Természetesen az ellátásokhoz kapcsolódó együttműködési kötelezettségek megszegését a program szabályrendszere meghatározott szankciókkal bünteti. A személyenként végzett felülvizsgálatokkal egyidejűleg a települési önkormányzat, vagy társulása elkészítette a közfoglalkoztatási tervet, amely az éves közfoglalkoztatás alapját képezi. A közfoglalkoztatási tervek kötelező tartalmi elemei viszonylag szűk körűek, de a legfontosabb lényegi elemeket tartalmazzák: a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti összetételét a közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok várható ütemezését a feladatok ellátásához szükséges létszámot a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat ( a közcélú foglalkoztatás bérét és közterheit 95 %- ban az állami költségvetés, 5%- ban az önkormányzat finanszírozza) A évi 3080 darab közfoglalkoztatási terv adataiból megállapítható, hogy a RÁT-ra jogosultak várható létszáma igen magas, közel 262 ezer fő. Köztük a 35 évnél fiatalabbak száma 111 ezer, ami különösen aláhúzza a foglalkoztatás fontosságát. A nők részaránya a célcsoporton belül 41 %. A célcsoporthoz kötődő probléma súlyát és a foglalkoztatás szervezés nehézségeit egyaránt jelzi, hogy a RÁT jogosultak 52%-a csak alapfokú iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. Hasonlóan komoly problémát jelez, hogy a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők száma is közel 6300 fő. A képzettség, kor és nemek szerinti összetétele fontos információ a megszervezésre kerülő közfeladatok szempontjából. A legjellemzőbb közfeladatok az önkormányzatok, illetve a polgármesteri hivatalok ügyviteli, kommunális és környezetvédelmi, egészségügyi, szociális, művelődési és közoktatási tevékenységeihez kapcsolódnak. Az egyik legtöbb vitát kiváltó tényező az ezen feladatok produktivitásának megítélése. A foglalkoztatás hatékonysága a helyi viszonyoktól függően differenciált. A nagyon jó gyakorlatok mellett előfordulhatnak munkának látszó tevékenységek is, amik ellenérzést váltanak ki elsősorban azokból, akik azonos jövedelemért a versenypiacon kell dolgozzanak. A közfoglalkoztatások negyedévenkénti tervezett ütemezése azt mutatja, hogy a második harmadik negyedévi időszakra koncentrálódik a közfeladatok többsége. Ez felveti azt a nyilvánvaló problémát, hogy az érintettek munkajövedelme a tavaszi-nyári hónapokban magasabb, megélhetési költségeik viszont az őszi-téli időszakban magasabbak. Az ellátandó feladatok képzettségi igényének és a közfoglalkoztatásba vontak szakképzettségének összevetése azt mutatja, hogy az egyes képzettségi szintekkel rendelkező csoportok számára azonos arányban tudnak munkát biztosítani, kivéve a szakmunkás/ szakiskolát végzetteket, ahol a felajánlható szakképzettségnek megfelelő munkakör aránya nem éri el a rendelkezésre álló létszám 50%- át. Ez döntően abból fakad, hogy az érintettek

15 Munkaügyi Együttműködési Fórum 15 szakképzettsége részben széleskörű, másrészt sokan rendelkeznek elavult szakmával. A foglalkoztatást önkormányzati társulások és más szervezetek is biztosíthatják, de a tervek szerint a létszám több mint 75%-át önkormányzatok foglalkoztatják. A 2010.évre az önkormányzati közfoglalkoztatási tervekben összesen 106 milliárd forint került megtervezésre, amelynek döntő részét mintegy 97 milliárd forintot központi költségvetési támogatásként terveznek felhasználni. Az önkormányzati aktivitás tehát láthatóan nagy és növekvő pénzügyi igényeket támaszt, ugyanakkor egyre erősebben vetődik fel a felhasznált források hatékonyságának és a program finanszírozhatóságának kérdése, amelyre a választ a várható szakmapolitikai döntések adhatják meg. IdA Integráció munka által Bernhard Sundl, Caritas Steiermark A Caritas által működtetett IdA elnevezésű foglalkoztatási projekt visszaadja a tartós munkanélküliek önbecsülését és egy többlépcsős modellel beintegrálja őket a munkaerő-piacra. A feszült gazdasági helyzet és a munkanélküliség növekedése a törzs-munkanélküliség megszilárdulásához vezetett; ennek a szociális segélyben és munkanélküli segélyben részesülők számának növekedése volt a következménye óta létezik Hartberg, Knittelfeld és Voitsberg járásokban az IdA Integráció munka által elnevezésű projekt A projekt ágazati EQUAL-fejlesztési partnerségként az alábbi célokkal indult: új utak keresése a munkaerő-piaci diszkrimináció és egyenlőtlenségek leküzdésére új foglalkoztatási és képzési koncepciók kipróbálása munkaerő-piactól eltávolodott személyek munkához való jutásának lehetővé tétele munkaerő-piaci beilleszkedés (hagyományos munkaerő-piaci intézkedések, elsődleges munkaerő-piac) Igény mutatkozott arra, hogy legyen egy előzetes belépő a 2. munkaerő-piaci programjaiba Az IdA projekt célja olyan emberek foglalkoztatása, képzése és kísérése, akiknek arra van szükségük, hogy esélyt kapjanak védett foglalkoztatásba történő (újra)bekapcsolódásra akik egy héten csak néhány órát tudnak dolgozni. akik (még) nem tudnak a 2. munkaerő-piac programjaiba belépni akik hosszú időn keresztül nem dolgoztak és már semmiben sem bíznak akik más intézmények ellátásait (pl. pszichoszociális stabilizálást) követően ismét dolgozni szeretnének és/vagy csak időszakosan tudnak kereső tevékenységet folytatni akik hiányzó biztosítási idő hiányában nem jogosultak az AMS szolgáltatásaira / ellátásaira Az elvégzett munkaórák alapján fizetett tevékenységek visszaadják a szociális segélyben, a munkanélküli segélyben részesülő személyeknek, valamint azoknak az embereknek az önbecsülését, akiknek mindennemű juttatás hiányában saját maguknak kell túlélésükről gondoskodniuk, ezenkívül növelik az önálló létfenntartás esélyét. Az IdA célcsoportját (túlnyomórészt) 25 év fölötti tartós foglalkozás nélküli személyek képezik. Az IdA-Basik vezérelvei a következők: Önkéntesség: a projektbe való belépés önkéntességen alapul. Nincs ún. beutaló rendszer. Megválasztható a foglalkoztatás mértéke és jellege Védettség: a belépési követelmények alacsonyak, hogy csökkentsék a félelmeket Individualitás: a foglalkoztatást, képzést, tanácsadást és az azokat kísérő támogatásokat a projekt résztvevőire szabják Erőforrás-orientáltság: A projektrésztvevők támogatása az egyéni erőforrásokhoz és korlátokhoz igazodik (a feltételek megválasztása a személy kiválasztása helyett) A szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukban: védett hozzáférés a (harmadik) munkaerőpiachoz, a résztvevőkkel egyénre szabottan történő foglalkozás és védett szakképzés, erőforrás-orientált fejlődési lehetőség és az integrációra való esély a többlépcsős modell keretében, lehetőséget biztosít a vészhelyzetek áthidalására, vagy a hosszabb távú létfenntartás biztosítására óta egy többlépcsős modellt alkalmaznak az IdA-projektben: a kezdő szintű projektben (IdA- Basic) a résztvevőknek lehetőségük van óraszámban dolgozni. Ennek során a védettségre, önkéntességre és az egyéni igényorientáltságra fektetnek hangsúlyt. A résztvevők támogatási lehetőségei az egyéni erőforrásokhoz, valamint azok korlátaihoz igazodnak. A keretfeltételeket a stabilizációs folyamat erősítése és felgyorsítása érdekében az egyénhez igazítják hozzá. A stabil személyiséggel rendelkező résztvevők elvállalhatnak egy továbbfoglalkoztatásra vonatkozó ajánlatot is és tranzit munkaerőként dolgozhatnak az

16 Munkaügyi Együttműködési Fórum 16 IdA-ál (IdA-GBP) annak érdekében, hogy hozzászokjanak az 1. munkaerő-piac keretfeltételeihez. Az IdA-Steiermark elnevezésű projekt résztvevőire az alábbi különleges szabályozás vonatkozik: a szociális támogatás mellé kiegészítő kereseti lehetőség egészen a csekély mértékű foglalkoztatottság határáig, a kiegészítő kereset ösztönzést jelent az elhelyezkedéshez, a regionális bérszínvonal fontos összehasonlítási mutató, eddig időben nem korlátozták a kiegészítő keresetet, jelenleg csak egyéni kiegészítő keresetre vonatkozó szabályozások léteznek a projektgazdákkal. Az IdA foglalkoztatási területei: Jausensackerl - regionális catering szolgálat tisztítás, takarítás és mosás mindenféle szolgáltatás gyógynövénytermékek előállítása fűszerkert a Hundertwasser templomnál Bärnbach-ban használtruha kereskedés és szociális piac (CARLA és SOMA) Hartberg-ben zöldterület gondozása évi eredmények A 2008-as évben 108 főt foglalkoztattak, ebből 70,6 % volt nő és 29,4% férfi. Az átlagéletkor 37,7 év volt, míg a férfiak átlagban idősebbek voltak a nőkhöz képest. A résztvevők 61%-a kapott munkanélküli segélyt és 4%-a szociális segélyt. 19% semmiféle támogatásban nem részesült (a fennmaradó rész egyéb támogatást kapott). A projektbe történő belépés előtt a nők hosszabb ideig voltak foglalkoztatás-nélküliek (munkanélküliek), mint a férfiak. A nők 12%-a több mint 10 évig nem folytatott keresőtevékenységet. A férfiak 70%-a rendelkezett szakképesítéssel, a nők esetében 49%- ot tett ki ez az arány. A leggyakoribb közvetítési problémák közé tartóznak: a pénzügyi gondok (65%), testi fogyatékosság (43%), nem stabil partnerkapcsolat/család (35%), lakhatási gondok (29%), pszichés betegségek (27%), függőség (21%), valamint gondozással összefüggő kötelezettségek (20%). A résztvevők 24%-a az 1. munkaerő-piacra, 9%-a pedig a 2. munkaerő-piacra került kiközvetítésre. A résztvevők 12%-a egy AMS projektbe, valamilyen másik projektbe vagy képzési projektbe jelentkezett át. A WIFO (Bock-Schappelwein, 2005) elkészítette az IdA projekt értékelését, ennek eredményei a következők: a probléma több dimenziós: egyéni integrációs és támogatási intézkedések kombinálására van szükség a sikeres szocióökonómiai (re)integráció érdekében a projektben való részvétel időbeli korlátozása nem célravezető a munkaerő-piactól eltávolodott személyek esetében. Az önkéntesség és a rugalmas időbeosztás fontos a siker számára a védettség biztosítása csökkenti az intézménnyel kapcsolatos gátlásküszöböt a projektbe való belépéskor a társadalom peremére került személyek foglalkoztathatósága nem csak a ledolgozott munkaórák számán mérhető, hanem a munkamegszakításokon és az ezzel kapcsolatos problémákon keresztül is. a kreativitás elősegítése és a kudarcok megengedése fog az elsődleges, ill. a másodlagos munkaerőpiacra történő stabil reintegrációhoz vezetni, mivel a kudarcok tudatos kezelése csökkenti a foglalkoztatás abbahagyásának valószínűségét. Az aktív korúak ellátásának tapasztalatai Zala megyében Tőke Alajos, Nyugat-Dunántúli Regionális Szociális és Gyámhivatal, Zalaegerszeg A magyarországi aktív korúak ellátását sokáig jellemezte az az állapot, hogy a munkajövedelmek és a redisztribúcióból eredő másodlagos jövedelmek közel azonos mértéket mutattak, illetve bizonyos körülmények egybeesése esetén a segélyből származó jövedelmek meg is haladták a minimálbérben részesülő munkavállalók jövedelmeit. Hasonló súlyos gondot jelentett a fekete illetve szürke foglalkoztatás elterjedtsége, ami azt jelentette, hogy egyesek részint munkajövedelemhez is jutottak (amely után nem adóztak) másrészt a foglalkoztató sem fizette meg utána a járulékokat) részint pedig felvették szociális segélyt is. Megjegyzendő, hogy a magyarországi munkavállalók közel fele minimálbérre van bejelentve és nem adózik ez után a jövedelme után. A folyamat súlyos társadalmi elégedetlenséget váltott ki elsősorban az egymás anyagi viszonyait, tevékenységét ismerő vidéki lakosság körében- és egyes kistelepülési önkormányzatok segély kifizetését részint a segélyes személyes megjelenéséhez kötötték, részint pedig a településen részükre előírt munkavégzéshez kötötték az egyébként állami forrásból származó (nem önkormányzati) segély kifizetését is. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kifogásolta a gyakorlatot, a kormány pedig elindította az Út a munkához programot.

17 Munkaügyi Együttműködési Fórum 17 A program három tényező együttműködését tételezi fel, egyrészt az állami munkaerő-piaci szervezet, másrészt a helyi önkormányzat, harmadrészt pedig a szociális ellátórendszer, ezen belül is a személyes gondoskodást nyújtó családsegítő szolgáltatás részvételét. A munkaerő-piaci szervezet illetve a helyi önkormányzat szerepét Lengyel János előadása részletesen taglalja így ebben az előadásban a szociális szféra szerepére koncentrálok. A rendszer lényege hogy elválasztja egymástól az aktív korúak ellátását és az idősellátást, az aktívak esetében pedig megkülönbözteti a mnkaképeseket a munkavégzésre valamely okból nem képesek széles körétől. Zala megyei adatok, május 1. A megye lakossága: fő A regisztrált álláskeresők száma (2010. május): fő RÁT-ra jogosultak száma: fő A RÁT-ra jogusultak közül jelenleg közfoglalkoztatásban lévők száma: fő Rendszeres szoc. Segélyre jogosultak száma: 743 fő Az RSZS.-esek közül 55 év felettiek száma: 627fő Az RSZS-esek közül egészségkárosodottak száma: 117 fő Az RSZS-esek közül helyi rendelet alapján jogosultak száma: 17 fő Nem foglalkoztathatók: Munkára egészségi okokból nem képesek, 55 év felettiek 14 éven aluli gyermek elhelyezését napközbeni ellátás keretében nem tudja megoldani (feltéve, hogy a máik szülő ellátásban nem részesül) RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLY! (Összege: család alapú jövedelemvizsg. Mértéke: a család összetételének függvényében max: a nettó minimálbér / Ft/) Foglalkoztathatók: A rendszeres szociális segélyre nem jogosultak, Akkor kerül folyósításra, ha: o o nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, olyan képzésben vesz részt amelyhez nem kapcsolódik keresetpótló juttatás RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI TÁMOGATÁS (RÁT) Összege: egyéni alapú, a háztartás jövedelmét teszteli. Mértéke: fix, nyugdíjminimum összege tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról Jelzi a jegyzőnek ha a segélyre jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget Jelzi a munkaügyi szervnek az álláskeresési támogatásban előirt beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, illetve ha együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. A helyi önkormányzat a jogszabálynak minősülő rendeletében szabályozza az együttműködés eljárási szabályait, illetve az együttműködési kötelezettség megszegésének eseteit. Rendeletben jelöli ki az együttműködő intézményt: ez Zalában jellemzően a családsegítő szolgálat. Rendelkezik a beilleszkedést segítő programok típusairól is. A beilleszkedési programot annak tartalmát a kijelölt szerv (családsegítő) készíti el, állítja össze: A beilleszkedési program tartalma Kiterjedhet: 1. A kijelölt szervvel való kapcsolattartásra 2. Az érintett számára előirt egyéni képességeket fejlesztő, vagy életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson való részvételre 3. Munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre 4. Iskolai végzettségének megfelelő képzésben, oktatásban történő részvételre; különösen az általános iskola, és az első szakképesítés megszerzésére Tevékenységéről a családsegítő a részére előirt dokumentációt, esetnaplót vezet. A workshop zárása Thomas Eglseer (L&R Sozialforschung), Helene Sengstbratl (az AMS Burgenland Tartományi Ügyvezetőség vezetője), Kiss Ambrus (a Nyugatdunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója) megköszönték az érdekes előadásokat és a hozzászólásokat, és elbúcsúztak a résztvevőktől. Az prezentációk, valamint a workshop jegyzőkönyve megtalálható és letölthető német és magyar nyelven a honlapon. A szociális segítő szervezet mint együttműködő partner éves értékelés megküldésével évente

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

TERVEZET. A Kormány. / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány / 2012.( ) Korm. rendelete Egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány 1. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.

Részletesebben

Út a munkához program. Jogszabályi változások és hozzá kapcsolódó végrehajtási feladatok (2009)

Út a munkához program. Jogszabályi változások és hozzá kapcsolódó végrehajtási feladatok (2009) Út a munkához program Jogszabályi változások és hozzá kapcsolódó végrehajtási feladatok (2009) Az átalakítás céljai és alapelvei 2 Célok: a segélyezettek munkaerőpiaci pozíciójának javítása, a segélyezés

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7.

A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, SZEPTEMBER 7. A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA NYITÓ KONFERENCIA ZALAEGERSZEG, 2016. SZEPTEMBER 7. A ZALA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZEREPE A TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁBAN DR.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

TÁMOP /

TÁMOP / Projekt főbb adatai Főkedvezményezett: Nemzetgazdasági Minisztérium Kedvezményezettek: 18 megye Konzorciumi megvalósítás - partnerség - szerződés vezető Projekt összköltsége 111 390 000 000 Ft Hajdú Bihar

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Miskolc, március 17.

Miskolc, március 17. Miskolc, 2010. március 17. Törvényiháttér - 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 6/1996 MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

TÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény értelmében 2012. január

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja

Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja Előadó: Kovács Ibolya igazgató Budapest

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör

Részletesebben

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia

Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Együttműködési Fórum Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia Munkaerő-piaci nyitás Önkéntesség a munkavállalás motorja? Aktuális okokból az idei konferenciának két súlyponti témája van: Mivel 2011. május

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor

Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok. Dr. Nyári Tibor Az Európai Szociális Alapból támogatott nemzeti programok Dr. Nyári Tibor Programozási időszak 2007-2013 Új Magyarország Fejlesztési terv ( Új Széchenyi Terv) 15 db Operatív Program (főbb fejlesztési területek)

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Workshop jegyzőkönyv Kistérségi hálózatépítés tervezési és egyeztetési találkozó

Workshop jegyzőkönyv Kistérségi hálózatépítés tervezési és egyeztetési találkozó Munkaügyi Együttműködési Fórum Workshop jegyzőkönyv Kistérségi hálózatépítés tervezési és egyeztetési találkozó IDŐPONT 2011. március 9. HELYSZÍN Alpokalja Panzió Étterem Kőszeg, Szombathelyi u. 8-10.

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Tájékoztató a TÁMOP Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest

Tájékoztató a TÁMOP Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest Tájékoztató a TÁMOP 1.1.4 Munkaerő-piaci program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Közép-magyarországi Régióban programról - Budapest A projekt. Időtartam: 2011.05.01 2013.04.30 (2 év) Teljes

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM 8. PRIORITÁSÁNAK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 2016.06.17. Gerzsényi Ágnes Munkaerőpiaci Programok Főosztály VEKOP - VERSENYKÉPES

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA A FELHÍVÁS INDOKOLTSÁGA ÉS CÉLJA Az intézkedés kiemelt célja, hogy javuljon a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati

Részletesebben

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély Page 1 of 5 Rendszeres szociális segély Létrehozva: 2006. március 29., szerda Módosítva: 2008. január 21., hétfő Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének március 17-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének március 17-i rendkívüli ülésére Új napirend Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. március 17-i rendkívüli ülésére Tárgy: Hosszabb időtartamú értékteremtő közfoglalkoztatási program támogatása

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI

HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. de miért dudál? HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI Szabóné Varga Valéria ORSZI Szociális Főigazgató-helyettes HOGY IS VAN EZ? - ORSZI VOLT VAN LESZ MUCSÖ OOSZI ORSZI?????NSZRH

Részletesebben