Népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek. szűrése a védőnői gyakorlatban. Méhnyakrák

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek. szűrése a védőnői gyakorlatban. Méhnyakrák"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak Védőnő Szakirány Népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek szűrése a védőnői gyakorlatban Méhnyakrák Konzulens: Kissné Dányi Éva Készítette: Pásztor Orsolya Mestertanár 2015.

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS Témaválasztás indoklása SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Statisztikai adatok Méhnyakrák A méhnyakrák kialakulásának anatómiai helye A daganatos betegségek kialakulása A méhnyakrák kialakulásában szerepet játszó tényezők Méhnyakrákra utaló jelek Améhnyakrák megelőzésének lehetőségei Leletek kiértékelése CervicalisIntraepithelialisNeoplasia (CIN) Citológiai kenet értékelése Diagnózis felállítása ANYAG és MÓDSZER Avizsgálati anyag bemutatása A vizsgálati módszer bemutatása EREDMÉNYEK A védőnői méhnyak szűrés igénybevétele település típusonként Az iskolai végzettség hatása a méhnyak szűrésen való részvételre A nők családjában élők szűrési aktivitásának hatása a nők méhnyak szűrési szokásaira A védőnővel való kapcsolat hatása a nők méhnyak szűrési motivációjára A méhnyak szűréshez való hozzáállás életkort tekintve KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 1. BEVEZETÉS 1.1 Témaválasztás indoklása A daganatos betegségek okozta halálesetek száma igen magas Magyarországon. A halálokok esetében pedig a rák, a szív-és keringési rendszeri megbetegedések után a második helyen áll. (Berkő, 2012) Napjainkban túlnyomó részt a krónikus nem fertőző betegségek, köztük a daganatos megbetegedések okoznak korai halálozást. Ezen megbetegedés okozta korai halálozás többszöröse a fejlett államokénál. Elszomorító tény, hogy annak ellenére, hogy a méhnyakrák megelőzhető, sőt korai stádiumban szűrővizsgálattal könnyen kimutatható, ma mégis közel 400 nő hal meg évente ebben a betegségben. (Berkő, 2014, 111. oldal) Szakdolgozatom témájának azért választottam a népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek szűrését, mert fontosnak tartom a nők nagy százalékát veszélyeztető elváltozások megelőzését. A méhnyakrák elleni küzdelemben különösen fontos a szervezett szűrővizsgálatokon való részvétel az elváltozások korai felfedezése érdekében. A méhnyakrák szűrése folyamán az úgynevezett praecancerosus (rákot megelőző) állapotnak, illetve a méhnyakrák legkorábbi stádiumának felismerése a cél. A nemzetközi ajánlásoknak megfelelően hazánkban a 25 és 65 év közötti nők számára egyszeri negatív szűrővizsgálatot követően 3 évenként javasolt az onkocitológiai és kolposzkópos nőgyógyászati vizsgálat. Szomorú tény, hogy ennek a megelőzhető és gyógyítható betegségnek a martalékává válik számos nő, akik nem élnek ezzel a térítésmentes vizsgálattal ben felismert új betegek számával a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint, mintegy 932 méhnyakrákos esetet diagnosztizáltak, ugyanebben az évben ezen, rákos betegségben szenvedő alanyok 41%-a hunyt el, méhnyakrák következtében. (Berkő, 2014) 3

4 Számos oka lehet a szűréstől való távolmaradásnak. Ezen okok közül a leggyakoribb, hogy sokan nem veszik elég komolyan a szűrővizsgálatokat. Fontos e célcsoport megnyerése a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre. Közelebb kell egymáshoz hozni a szűréseket és a lakosokat. Nagy figyelmet kell fordítani a megszólításra, a bevonásra és az együttműködésre. Ebben segítségnyújtó szerepet játszó személyként megjelenik a védőnő. Tehát a területi védőnői ellátás új szolgáltatással bővül, a tervezett stádiumban lévő méhnyak szűrés végzésével. Ezen vizsgálat és a komplex nőgyógyászati vizsgálat együttes célja, a méhnyakrák időbeni felismerése. Az előzőek figyelembe vétele mellett dolgozatomban kutatni szeretném, a 25 és 65 év közötti nők attitűdjét ezen szűrővizsgálattal kapcsolatban, illetve hogy milyen gyakorisággal vesznek részt méhnyakrák szűrésen. Település típusonként mennyire meghatározott a szűrést igénybevevők köre. Szeretném megtudni, hogy a citológiai kenetvétel, mint védőnők által végezhető vizsgálat gyakorlatba való bevezetésének megjelenése és annak gyakorlása mennyire igényelt szolgáltatás a városokban és a kisebb településeken. Feltárni kívánom, hogy az iskolai végzettség, mint befolyásoló tényező, mennyire hat a méhnyakrák szűrésen való részvételnél, illetve hogy az iskolai végzettségtől függően mennyire kívánatos szolgáltatás a védőnő által végzett méhnyak szűrés. Fontos befolyásoló tényezőnek tartom az egyén családtagjainak szűrési aktivitását és egészségmagatartását, illetve hogy ezen szokások, milyen hatással lesznek a nők szűrési szokásaira. Úgy gondolom, hogy befolyásoló tényezőként hathat még a szűrést végző személlyel való ismeretség, tapasztalat. Elgondolásom szerint a védőnővel való pozitív kapcsolat esetén a nők nagyobb számban választanák ezt a szűrési lehetőséget, ami elsősorban azon egyének körében lényeges, aki nem járnak, illetve még nem voltak méhnyakrák szűrésen. Leendő védőnőként kutatásom alkalmával arra törekszem, hogy későbbi munkám során e szűrési mód minél hatékonyabb eredményt érjen el. 4

5 Bizonyítani kívánom, hogy: a védőnői méhnyak szűrést igénybevevők köre településtípusként meghatározott. Feltételezem, hogy a községekben élők nagyobb arányban keresnék fel a védőnőt a méhnyak szűrés céljából, mint a városban élők. az iskolai végzettség befolyásoló tényezőként hat a méhnyak szűrésen való részvételnél. Feltételezem, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nők nagyobb arányban választanák a védőnő által végzett méhnyak szűrést, mint a diplomával és érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők. a nők méhnyak szűrési szokásaira befolyásoló tényezőként hatnak, az egyén családjában élők szűrési aktivitása és egészségmagatartása. Feltételezem, hogy az egyén családtagjainak szűrési szokásai pozitív hatással lesznek a nők szűrési szokásaira. a nők méhnyak szűrési motivációjára befolyásoló tényezőként hat a szűrést végző személlyel való ismeretség, tapasztalat. Feltételezem, hogy a védőnővel való pozitív kapcsolat esetén a nők nagyobb számban választanák a védőnő általi szűrés lehetőségét, mint az orvos által végzett szűrést. a méhnyak szűréshez való hozzáállást az életkor befolyásolja. Feltételezem, hogy a éves korosztály nagyobb arányban választaná a védőnő által végzett méhnyak szűrést, mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztályhoz viszonyítva. 5

6 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1 Statisztikai adatok Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringési rendszer eredetű halálokok mögött a második helyet foglalja el. A Nemzetközi Rákregiszter és Központi Statisztikai Hivatal adatai azt bizonyítják, hogy Magyarországon évente körülbelül ezer ember hal meg különböző rosszindulatú daganatos betegségben. (Karamánné, 2008/4, 43.oldal) Hazánkban, a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján, 2011-ben a férfiak körében rákos elváltozások tekintetében vezető betegség a tüdőrák volt 7341 esettel, ezt követő helyen a vastag és végbélrák állt 5731 esettel, és a harmadik helyet foglalta el a prosztatarák 4352 esettel, még a nők körében a legnagyobb gyakorisággal előforduló rákbetegség az emlőrák volt 7767 esettel. Soron következő helyen állt a vastag- és végbélrák 4942 esettel, ezt követi, vagyis a harmadik helyen a tüdőrák foglalt helyet 4606 esettel. (Berkő, 2014) A méhnyakrák a rosszindulatú daganatok halálozási listáját tekintve a nők körében a 8. helyen szerepel. Évente körülbelül 1200 új betegséget diagnosztizálnak és közel 400 nő halálát okozza, annak ellenére, hogy megelőzhető betegség, illetve szűrővizsgálattal kimutatott kezdeti stádiumú elváltozás kezelésére van lehetőség. (Döbrőssy, 2014) Ezért fontos évente a rákszűréseken való részvétel, melynek jelentősége, hogy a nők életét fenyegető betegségeket a lehető legkorábban, de mindenekelőtt még a rákot megelőző stádiumban fedezzék fel, a gyógyíthatóság érdekében. 2.2 Méhnyakrák A cervix carcinoma, olyan rosszindulatú daganat, amely a méhnyakat borító sejtek rendellenes elváltozásait okozza. Azon rákok közé tartozik, melyek lassan 6

7 alakulnak ki év szükséges, ahhoz, hogy a rákot megelőző állapotból invazív rákká alakuljon. A méhnyakrák halálozási mutatószámai az elmúlt éveket tekintve ingadozóak, de mégis csökkenő tendenciát mutatnak. Ez az egészségtudatos viselkedésnek és a szűrővizsgálatok terjedésének köszönhető. Az áttörést primer prevencióként a vakcináció, szekunder prevencióként a méhnyakszűrés jelenti. (Döbrőssy, 2014) A méhnyakrák kialakulásának anatómiai helye Az uterus, más néven a méh elölről hátra felé lapított üregű, fordított körte alakú, simaizomzatú szerv, mely a kismedencében középen, a végbél és a húgyhólyag között helyezkedik el. Két részre oszthatjuk. Egyik része a méh felső kétharmadát alkotó méhtest (corpus uteri), mely fölfelé a két petevezető beszájadzása felé szélesedik. A méh másik része az alsó egyharmadát képző méhnyak (cervix uteri). Itt is két részt különíthetünk el. A felső, mely a hüvely fölött helyezkedik el a portiosupravaginalis és a méhnyak alsó része a portiovaginalis, ami 3 centiméternyire benyúlik a hüvelybe. Itt figyelhető meg a külső méhszáj, melynek alakja a szerint változik, hogy a nő szült-e már. Így elmondható, hogy nem szült nők esetében szabályos kör alakú, nyílása pontszerű, míg szült nőknél a haránt irányú berepedések miatt már deformálódik, így csillaghoz hasonló alak figyelhető meg. Ez a méhnyak tengelyében a nyakcsatornában folytatódik, amíg elérünk a belső méhszájhoz, ami a fordított háromszög alakú üreg alsó csúcsa, a méhnyak csatornájának belső pontja. (Lampé, 2013) A cervixet kollagén rostokkal átszőtt dús érhálózat és sejtközötti állomány alkotja. Nyálkahártyájának felszínét hengerhámsejtek, mirigyek és mucinszerű anyagot termelő sejtek képzik. (Tarsoly, 2007) 7

8 2.2.2 A daganatos betegségek kialakulása A daganatok tekintetében megkülönböztetünk jóindulatú (benignus) és rosszindulatú (malignus) formákat. A benignus daganat eltávolítható és a beavatkozás után nem újul ki, ezért nem nevezzük ráknak. Ebben a formában a kóros sejtek nem terjednek át más szövetekre, az életet nem veszélyezteti. Ide tartoznak a ciszták, polipok és a méhnyakon növekvő szemölcsök. A malignus daganatnál már rákos állapotról beszélünk. A köznyelvben a rák, mint összefoglaló elnevezés szerepel a rosszindulatú daganatos betegségekre. A cancer latinul rákot jelent. A név Galenosztól származik, akit az emlőrák feletti bőr tágult vénáinak rajzolata tengeri rákra emlékeztetett. A magyar fordítás hűen követi a galenoszi hasonlatot, amikor rákos megbetegedésekről beszél. (Tompa, 1996, 13. oldal) A sejtekben található örökítő anyagban, a DNS-ben bekövetkezik egy maradandó állapot, ami miatt kialakul a rák. Ennek az örökítő anyagnak az a fő szerepe, hogy a sejtek szaporodásakor leképezze a sejtett és létrehozzon belőle egy ugyan olyan utódsejtet. Ezért, ha az örökítő anyag megváltozik, az eredeti sejttől eltérő utódsejt jön létre, melynek osztódása korlátlan. Ezt a változást előidézheti: vírus, illetve fizikai-, kémiai-, biológiai- és genetikai tényező. Mivel az immunrendszer nem képes arra, hogy legyőzze az ilyen sejteket, a nagyfokú szaporodás következménye, hogy nemcsak az érintett szervet betegíti meg, hanem annak környezetére is kihat. A véráramba bejutva, a test bármely szervét, a nyirokkeringés révén pedig a nyirokcsomókat képes megbetegíteni, áttétet vagyis metasztázist alkotni. Ez a folyamat halálos kimenetelű is lehet, ha életfontosságú szerveket pusztít el, mert nem ismerték fel időben a betegséget, illetve ha kezeletlen marad. A rosszindulatú daganatokat, ha hám- carcinómának, ha kötőszövet - szarkómának, valamint ha vér- és nyirok eredetűek, akkor leukémiának illetve limfómának nevezzük. (Bodrogi, 2007; Böszörményi, 2003) A betegség kialakulása több éves folyamat, amely egyre nagyobb súlyosságú szakaszokból áll. A kezdeti ép szakaszban a szervezetett ért hatás (dohányzás, rossz 8

9 táplálkozás, helytelen szexuális szokások, sugárzás stb.) következményeként biológiai elváltozás jön létre. Ebben a fázisban még nem lehet kimutatni a kóros folyamatok kezdetét. A betegségek megelőzésének szempontjából fontos még az ép szakaszban megóvni a szervezetett a különböző expozícióktól, melyet vakcinációval, és a károsító hatások csökkentésével érhetünk el a biológiai kezdet kialakulásának gátlására. Népegészségügyi szempontból ezt nevezzük primér prevenciónak, elsődleges megelőzésnek. A biológiai kezdettől a tünetek megjelenéséig terjedő időszakot preklinikai szakasznak nevezzük. Melynek a detektálható fázisában a tünet és panaszmentes személyeknél a rejtett betegségek kimutatására alkalmas módszerrel végzett vizsgálatot, szűrővizsgálatnak nevezzük. A megelőzésnek ez a formája a szekunder prevenció, másodlagos megelőzés. (Döbrőssy, 2014) 1. ábra: A daganatok kialakulásának folyamatmodellje (Döbrőssy: Szervezett szűrés az onkológiában Eü. M. 2000) 9

10 2.2.3 A méhnyakrák kialakulásában szerepet játszó tényezők Kutatók, úgy gondolják, ha minél több kockázati tényező áll fenn, annál nagyobb az esély a méhnyakrák kialakulására. Dohányzás: a dohányzás hajlamosító tényezőként játszhat szerepet, főként azoknál a nőknél, akik már kora serdülőkorban cigarettáztak. Ugyanis ebben az életkorban, a méhnyak szöveteiben jellegzetes változás megy végbe és emiatt a méhnyak hámja fokozott veszélyeztetettségnek van kitéve a rákkeltő hatásokkal szemben. Vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyak nyákjában nagy mennyiségben fedezhető fel nikotin és kotinin. Ez által a nem dohányzó nők sem érezhetik magukat biztonságban, abban az esetben, ha naponta csupán csak néhány órát töltenek el dohányfüstös helyiségben. (Saly, 1993) Legyengült immunrendszer: számos tudományos vizsgálat hívja fel a figyelmet arra, hogy a legyengült immunrendszerűek körében gyakoribb a méhnyak rosszindulatú elváltozása, például az AIDS-es és a HIV- vírussal fertőzött nőknél. Transzplantált, azaz szervátültetésen átesett betegeknél gyakoribb az előfordulása a rákmegelőző állapotoknak, mivel olyan gyógyszereket szednek, amelyek megakadályozzák az új szerv kilökődését, de ez által az immunrendszert gyengítik. (Igazvölgyi, 2003) Szexuális szokások: kutatások kimutatták, hogy a méhnyakrák kialakulásának kockázata nagyobb azon nők körében, akik sokszor váltott partnerrel létesítenek szexuális kapcsolatot, illetve a tizennyolcadik életévük előtt már nemi életet éltek. A kockázatot növeli az is, ha a szexuális partnerek is korán kezdtek nemi életet létesíteni és, ha ők is gyakran váltogatták intim együttléthez társukat. Ebből kifolyólag ezen nőknél, azért nagyobb a kockázat, mert a gyakori partnercsere nagyobb valószínűséggel megadja az esélyét valamely szexuális úton terjedő vírussal való fertőzésnek. (Böszörményi, 2003) Humán Papilloma Vírus (HPV) fertőzés: Az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő betegség. Kutatók véleményezése alapján elmondható, hogy az ilyen fajta vírusok rosszindulatú sejtes növekedést eredményezhetnek a méhnyakon, ezáltal előidézve a rák kialakulását. Ezen vírus magas kockázatú altípusai a 16-os, 18-as, 10

11 45-ös és az 56-os melyek nagy valószínűséggel rákokozók. Azoknál a személyeknél akik HPV-vel fertőzöttek, illetve partnerük HPV fertőzött, az átlagosnál nagyobb az esélye a méhnyakrák kialakulásában, de nem minden méhnyakrákban szenvedő nő HPV-vel fertőzött. (Mayer, 2002; Berkő, 2006) Hormonális fogamzásgátlók: kutatások alapján felmerült, hogy a méhnyakrák előfordulása, azon nők körében nagyobb, akik hormonális fogamzásgátló tablettát szednek, de tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy a tabletta alkalmazásának következménye méhnyakrák lenne. (Böszörményi, 2003) Egyéb kockázati tényezők: idősebb kor (40 év felett) örökletes hajlam korábban kialakult rákos megbetegedés környezeti hatások: kémiai, UV, ionizáló-, elektromágneses sugárzás Méhnyakrákra utaló jelek A méhnyakrák, kezdeti stádiumban tüneteket általában nem okoz és fájdalmat se generál. Sokszor csak a nőgyógyászati és citológiai vizsgálat során derül fény az elváltozásra. Ezért nagyon fontos felhívni a nők figyelmét a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételre, hogy a rákmegelőző állapotot korai stádiumban felfedezzék és a kezelését mihamarabb megkezdhessék. Az előrehaladott stádiumban lévő méhnyakrák, már tüneteket produkál, így előfordulhat: - kóros vérzés, mely a havi vérzések között, illetve közösülést követően jelentkezik - menopauza után jelentkező vérzés - sárgás, kellemetlen szagú, olykor barnás vagy húslészerű folyás - alhasi - deréktáji fájdalom szexuális együttlét alatt és/vagy vizelet széklet ürítés kapcsán - alhasi fájdalom jelentkezhet, ha a daganat elzárja a méhüreget és a menstruációs váladék pang a méhben 11

12 - gyakori vizelési inger, székrekedés Ezeknek a tüneteknek az észlelése esetében azonnal szükséges orvoshoz fordulni. 2.3 A méhnyakrák megelőzésének lehetőségei Primer prevenció: az elsődleges megelőzés az egészséget veszélyeztető, rizikótényezők elhárítására irányuló tevékenység, melynek középpontjában az egészség általános védelme szerepel. Célja, a kockázati tényezők, mint dohányzás, helytelen szexuális szokások, HPV fertőzés, sugárzás csökkentése. Az ellenálló képesség növelése, az egészségkárosodás és a megbetegedések megelőzése, a fertőző betegségekkel szembeni védelem kialakítása, az emberi szervezetre veszélyes tényezők elkerülése és a környezeti biztonság megóvása. (Berkő, 2014; Ádány, 2011) Ebben a szakaszban nagy jelentőséggel bíró megelőzési lehetőség a vakcináció. Az oltások végzéséhez két intramuscularisan beadandó készítmény áll rendelkezésre. Mindkét oltóanyag a humán papilloma vírus (HPV) elleni oltóanyagot tartalmazza. Az oltások 2006 decemberétől kaphatóak Magyarországon. Az Országos Egészségpénztár (OEP) iskolai program keretében a hetedik osztályos lányok számára támogatja a méhnyakrák megelőző védőoltást, melyet általában 12 éves korban kapnak meg, de nem életkorhoz, hanem osztályhoz kötött kampányoltás alkalmával. Ezek a tanulók a Cervarix nevezetű oltóanyagban részesülnek, amely kétkomponensű, a HPV 16-os és 18-as altípusaival szemben nyújt védelmet. A védettség eléréséhez két oltás elegendő, melyek között hat hónapos időintervallumnak el kell telnie. Akik már betöltötték a 15. életévüket vagy ettől idősebbek, náluk három oltás szükséges a védelem kialakulásához. Az első és a második részoltás között minimum egy hónapnak el kell telnie. A harmadik részoltást pedig az elsőhöz viszonyított 5-12 hónap elteltével bármikor beadható. A Silgard nevezetű oltóanyag négykomponensű, szélesebb körben nyújt védelmet, a humán papillomavírus 6-os, 11-es, 16-os és 18-as altípusaival szemben, ezen kívül a végbélrák és genitális szemölcsök megelőzésére szolgál. Program 12

13 keretében nem igényelhető csak házi gyermekorvosnál, háziorvosnál vagy nőgyógyásznál lehet receptre kérni, illetve gyógyszertárban megvásárolni. (Epinfo, 2015) Szekunder prevenció: a másodlagos megelőzés a betegség korai, rejtett, még panaszmentes szakaszában való felismerése szűrővizsgálatok alkalmazásával történik. Célja a lakosság egészségének védelme, az egyén élettartamának növelése - életminőségének javítása, a betegségekre hajlamosító kockázati tényezők korai felismerése. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18) NM rendeletet szabályozza. E rendelet céljaként szolgál, hogy az egyes életkorokban meghatározza a biztosítottak által térítésmentesen igénybe vehető, az életkori sajátosságokhoz igazodó betegségek megelőzését valamint korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat, ezen felül a szűrővizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltatókat és az igénybevételükkel kapcsolatos eljárások rendjét. 1 A szűrővizsgálatoknak több típusát különböztetjük meg: alkalomszerű szűrővizsgálatok, amelyek kisebb lakosságcsoportra terjednek ki és a szervezett szűrés, amely népegészségügyi célzatú és valamilyen okból veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsoportra terjed ki. (Berkő, 2014) Az alkalomszerű, más néven opportunisztikus szűrési mód a rejtett célállapot felismerésére alkalmas módszereknek eseti alkalmazása, spontán igénylőkön, illetve más célból létrejött orvosi tevékenységhez kapcsolódóan. (Döbrőssy,2014) Az alkalomszerű nőgyógyászati vizsgálat menetének első fázisa az anamnézis felvétele, mely kapcsán a vizsgálatra jelentkező nő adatait rögzítik, majd 13

14 a paciens elsorolja panaszait, ezeket a szakorvos célzott kérdésekkel egészíti ki, hogy minél részletesebb képet kapjon a jelen esetről. A felmerülő kérdések kapcsán fény derül az első menstruáció megjelenésének idejére, a vérzés időszakos rendszerességére, mennyiségére, milyenségére, esetlegesen vele járó görcsök illetve egyéb panaszok meglétére. Feltárásra kerülnek nőgyógyászati előzmények, mint például szülések száma, esetlegesen vetélés, nőgyógyászati műtétek. Az orvos rákérdez a házasélet alkalmával használt védekezési módszerre, illetve ha az bármilyen okból kifolyólag változtatást igényel, személyre szabottan eljár ebben az ügyben. A családi anamnézis is mérvadó, mert ennek felvétele során fény derülhet, az esetlegesen örökölhető betegségekre. Az anamnézis felvételét követi a megtekintés, mely során a vizsgálatot végző orvos szemrevételezi a szeméremtestet nincs-e esetleges rendellenesség. Ezt követő lépés a feltárás. Mely során Cusco tükör segítségével megtekinthetővé válik a hüvely felső része és a méhnyak. Ezen vizsgálat során megtörténik az onkocitológiai kenetvétel is, amikor a külső méhszáj környezetéből és a méh nyakcsatornájának alsó részéből lesodort hámsejteket egy anyagvevő pálca segítségével tárgylemezre kenik, majd később ebben a kenetben lévő hámsejteket vizsgálják, megfestett váladék segítségével. Ez által már a rákos illetve a dysplasias sejtek is kimutathatók. Soron követi a kolposzkópos vizsgálat, mely során három százalékos ecetsavas ecsetelés után a portio felszínét többszörös, akár harmincszoros nagyítás mellett tanulmányozva fehér foltokat úgynevezett leukoplakiát (fehér foltok), kóros érrajzolatot, egyenetlenséget, pontozottságot keresve, melyek valamilyen problémát okozó elváltozásra hívják fel a figyelmet. A komplett nőgyógyászati vizsgálat ezek után még kiegészül a bimanuális vizsgálattal, mellyel a méh kitapintása válik lehetővé, így megfigyelhető annak helyzete, nagysága, a petefészkek és a petevezetők állapota. Végül az emlők szemrevételezésével és tapintásos vizsgálatával zárul a jelen szűrővizsgálati folyamat. 14

15 A szervezett, más néven organizált szűrésnagy, az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő lakosságcsoportokra kiterjedő, a szolgáltató, azaz az egészségügyi ellátórendszer által kezdeményezett, közpénzből finanszírozott, szakmailag indokolt gyakorisággal végzett népegészségügyi tevékenység. (Döbrőssy, 2014) A 28/2013. (IV.5) EMMI rendelet módosította a 49/2004. (V.21) ESZCSM rendeletet. A módosítással aterületi védőnői tevékenységi kör bővül. A védőnői feladatok között megtalálható nővédelem, ezen belül a népegészségügyi célzatú méhnyakszűrés végzése, melynek alkalmával a védőnő onkocitológiai kenetvételt végez. Ezen tevékenységi kör végzésére az a védőnő jogosult, aki az Országos Tisztifőorvosi Hivatal vagy az orvos-és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább negyven órás időtartamú választható képzést vagy egészségügyi szakirányú választható szakmai továbbképzést elvégezte, valamint a tanácsadó helyiség rendelkezik az erre a célra szükséges eszközökkel. Az ezt tartalmazó melléklet, október 1-én lép hatályba. 2,3 Az 51/1997. (XII.18) NM rendelet 3. számú melléklete értelmében a népegészségügyi célzatú méhnyak szűrés, a 25 és 65 év közötti nőknél javasolt három évenkénti gyakorisággal Leletek kiértékelése Cervicalis Intraepithelialis Neoplasia (CIN) Ha a méhnyak sejtjei elváltozást mutatnak, az nem feltétlenül rákos állapotot eredményez. Mivel a méhnyaksejtek kóros elváltozásai egy folyamat kezdetét jelentik, mely lassú és csak évek múltával vezet a rák kialakulásához. Ezeket az állapotokat, rákmegelőző állapotnak nevezzük, melyekből idővel rákos elváltozás alakulhat ki. (Böszörményi, 2003) A cervicalis intraepithelialis neoplasia (CIN), más néven a méhnyak rákot megelőző állapotaiban három fokozatot különböztetünk meg. 15

16 CIN I.: amikor a sejtdysplasia a hámréteg alsó egyharmadában helyezkedik el. CIN II.: dysplasia található a hámréteg alsó kétharmadában. CIN III.: dysplasia, az egész hámrétegben megfigyelhető az elváltozás. (Berkő, 2006) Citológiai kenet értékelése A levett keneteket értékelésére a leggyakrabban használt leletező rendszer a Papanicolau - féle - és a Bethesda osztályozás. Papanicolau - féle osztályozás: P0: ezen eredmény esetében a lelet nem értékelhető, eltört a tárgylemez. P1: a lelet negatívnak minősíthető, de a vizsgált sejtek száma kevés, ezért a kenet nem megbízható, a citológiai vizsgálatot 3 6 hónap múlva érdemes megismételni, ugyanis legalább három hónapra van szüksége az új hámréteg megérésének. P2: ez az eredmény normális, negatív leletet igazol, mellyel a kóros elváltozás nagy valószínűséggel kizárhatók. P3: kezdeti dysplasia vagyis rendellenes fejlődés is kiválthatja ezt az eredményt, ezen kívül még hüvely gyulladás alkalmával is kapható ez a státusz, ilyenkor a gyulladás elleni kezelést követően három hónap múlva a citológia ismétlése szükséges. P4: rákot megelőző állapot, carcinoma valószínű. P5: igazolható a biztos méhnyakrák. (Tóth, 2013) Napjainkban használatos Papanicolau értékelési mód mellett elterjedt a Bethesda féle besorolás. A Bethesda féle osztályozás: Ez a leletező rendszer megállapítja, hogy a kenet értékelhető-e, vagy sem, és részletezi az értékelhetetlenség technikai okát. A leíró diagnózis az esetlegesen jelenlévő kórokozó megnevezésére is kiterjed, utal a vizsgált személy hormonális státuszának értékelésére és a reaktív, vagy reparatív jellegű elváltozások kórelőzményére (gyulladás, sorvadás, sugárhatás). Lényeges 16

17 eleme a leletező rendszernek a hámrendellenességek súlyosságának megjelenítése és utal az eredetére is: laphám vagy mirigyhám. - Laphám enyhe fokú léziója (LSIL), amely CIN1 megfelelője, mely utalhat humán papillóma vírus (HPV) fertőzés jelenlétére is. - Laphám súlyos fokú léziója (HSIL), amely CIN2, CIN3 illetve in situ carcinoma megfelelője. (Tóth, 2013) 2.5 Diagnózis felállítása Ha a kolposzkópos vizsgálaton elváltozást észlelnek vagy többszörös ismétlés és kezelés ellenére P3-as, illetve P4-es vagy P5-ös a lelet eredménye úgynevezett conisatio elvégzése szükséges, ami ék alakú kimetszést jelent a portióból. Ez által válik diagnosztizálhatóvá a rákos elváltozás biztos megléte, illetve a szövetekbe hatoló mélysége. A szövettani vizsgálatot követően stádium meghatározásra kerül a sor, melyet egytől négyig osztályozunk, így lehet: I. stádium: a kóros elváltozás még csak a méhnyak szöveteiben észlelhető. II. stádium: a hüvely felső 1 vagy 2 harmadára vagy a parametriumba terjed. III. stádium: a rákos elváltozás terjedelmében megtalálható a hüvelyben illetve a medence falában. IV. stádium: ebben a stádiumban érintetté válnak a kismedence szervei úgy, mint a hólyag és a végbél, illetve már távoli áttétek is megfigyelhetőek. (Berkő, 2006) 17

18 3. ANYAG ÉS MÓDSZER 3.1 A vizsgálati anyag bemutatása Kutatásom alkalmával 100 vidéki és 100 városi nő méhnyak szűréssel kapcsolatos szokásait vizsgáltam. A kérdőíveket személyesen, nyomtatott formában töltettem ki Edelényben (város) és Boldván (község) december és 2015.január hónapban. A válaszadók az egyes demográfiai szempontok alapján a következőképpen oszlanak meg. Vizsgálatomban résztvevők életkor szerinti eloszlását az 1 diagram mutatja be. A kérdőívet kitöltők közül legnagyobb számban a 35 és 44 évesek voltak (26%), 25 és 34 évesek szintén jelentős hányadban voltak képviselve (24%). A válaszadók közül minden ötödik, 45 és 54 éves (19%), a maradék egyharmada a nőknek 25 évtől fiatalabb, illetve 55 évtől idősebb korú. Életkor szerinti megoszlás 13% 7% 11% 25 évtől fiatalabb éves 24% éves 19% éves éves 26% 65 évtől idősebb 1. diagram: A kérdőív kitöltőinek megoszlása életkor alapján n=200 18

19 Az iskolai végzettség esetében a 2. diagramon jól látható, hogy a 200 kitöltő közül jelentős számban végeztek szakképző iskolában, illetve gimnáziumban (35%), közel ugyanannyian rendelkeznek diplomával, mint szakmunkás képesítéssel, és 18% válaszolta azt, hogy nyolc általános iskolai osztályt végzett vagy attól kevesebb osztályt végzett. Iskolai végzettség szerinti megoszlás 25% 5% 13% kevesebb, mint 8 osztály Általános Iskola 8 osztály Szakmunkás 35% 22% Szakképző Iskola/Gimnázium Főiskola/Egyetem 2. diagram: A kérdőív kitöltőinek megoszlása iskolai végzettség alapján n= A vizsgálati módszer bemutatása A szakdolgozatomban a primer, azaz elsődleges adatgyűjtés lebonyolítását mutatom be, amelynek módszere a kérdőíves megkérdezés volt. (1 számú melléklet),,a megkérdezéses módszerek a legszélesebb körben felhasznált kutatási eljárásokban szerepelnek. A megkérdezéssel, kérdőívek segítségével történő adatgyűjtés lebonyolítható: telefonon, levélben és személyesen. (Hoffmann 2007, 76. oldal) (2. táblázat) Tanulmányaim és a szakirodalom alapján a kérdőíves kutatási módszer volt a legalkalmasabb a témám feldolgozásához, ezért választottam szakdolgozatom vizsgálati formájának. Analízisem kérdőív összeállításával és lekérdezésével 19

20 valósult meg, majd ennek eredményeit felhasználva végeztem összehasonító elemzést. Kérdőívemben leginkább zárt kérdéseket alkalmaztam, ahol a kitöltőnek a megadott válaszlehetőségek közül kellett kiválasztania azt, amelyik leginkább igaz rá. Az összeállítás tartalmazott többszörös válaszlehetőséggel bíró kérdést is. Fő célom a kutatásban résztvevő nők méhnyak szűrési szokásainak feltárása volt. Kérdőívem tíz darab kérdést tartalmazott, melynek összeállításánál törekedtem arra, hogy az általam felállított kérdések és azokra adott lehetséges válaszok egyértelműek és mindenki számára érthetőek legyenek. A hipotéziseimhez hozzárendeltem a kérdőívem egyes kérdéseit: Az első hipotézisem, amelyben az egyes településtípusokon élők és a szűrővizsgálatokat igénybe vevők eloszlásának kapcsolatát vizsgálom, a kérdőívem 3-as és 8-as kérdések összevetésével próbálom alátámasztani. A második hipotézis az iskolai végzettség és a méhnyak szűrésen való részvétel összefüggéseit kutatja, amelyre a kérdőív 2-es és 8-as kérdéseinek elemzéseivel kapunk választ. A harmadik hipotézis a méhnyak szűrési szokásokat befolyásoló tényezőket vizsgálja, amelyeket a kérdőívem 4-es, 5-ös, 6-os és 7-es kérdéseinek eredményei alapján tudom értelmezni. A negyedik hipotézis a vizsgált alanyaim méhnyak szűrési motivációival kapcsolatban fogalmaz meg felvetéseket, amelyeket a kérdőív 8-as, 9-es és 10-es kérdései igazolnak, vagy cáfolnak. Utolsó hipotézisem a nők életkora és szűréshez való hozzáállása között keres kapcsolatot, amelyet az 1-es és 8-as kérdés válaszai alapján próbálok értékelni. 20

21 4. EREDMÉNYEK 4.1 A védőnői méhnyak szűrés igénybevétele település típusonként A kérdőívek elemzése során elsőként azt vizsgáltam, hogy település típusonként milyen arányban keresnék fel a védőnőt méhnyak szűrés céljából. A 100 vidéki és 100 városban élő nőt megkérdezve a 3. diagram ad tájékoztatást, miszerint település típusonként nincs jelentősebb eltérés a védőnői méhnyak szűrés választása szempontjából. A kutatásban résztvevők bizodalma a védőnő felé arányosan megoszlik mind a községet, mind várost tekintve. A válaszadók közül amíg a városiak 8%-a, addig a községben élők mindössze 4 %-a utasítja el a védőnői méhnyak szűrést. Közel azonos arányban bizonytalanok e tekintetben. A városban élőket figyelembe véve 61 %, míg a községekben élők 66 %-a jelölte be, hogy felkeresné a védőnőt a méhnyak szűrés céljából. Véleményem szerint, ez annak köszönhető, hogy a védőnők rendszeres kapcsolatban állnak a családokkal, legfőképpen azok női tagjaival. Védőnői méhnyakszűrés igénybevétele községben és városban város 8% 31% 61% elutasítja fontolgatja elfogadja község 4% 30% 66% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 3. diagram: A védőnői méhnyak szűrés igénybevétele település típusonként n=200 21

22 4.2 Az iskolai végzettség hatása a méhnyak szűrésen való részvételre Kutatásomban arra is kíváncsi voltam, hogy a vizsgált személyeket tekintve hogyan oszlanak meg azok a nők iskolai végzettségük alapján, akik felkeresnék a védőnőt méhnyak szűrés céljából. A 4. diagram alapján elmondható, hogy a 200 nő iskolai végzettségét figyelembe véve, a védőnő által végzett méhnyak szűrésen való megjelenés a következőképpen oszlik meg: kevesebb, mint 8 osztállyal rendelkező 10 fő volt, általános iskola 8 osztályát elvégezte 26 fő, szakmunkás bizonyítványa 45 főnek volt, érettségivel 70 fő és diplomával 49 fő rendelkezett. A legnagyobb számban a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők közül válaszolták azt, hogy szívesen részt vennének védőnői méhnyak szűrésen (87%). Érettségizett és diplomás nők egyforma arányban 53 % - 53%-ban, míg általánost végzett illetve attól kevesebb osztállyal rendelkezők közül 69 és 70%-ban oszlott meg a válaszadók védőnő által végzett méhnyak szűrésen való részvétele Védőnői méhnyak szűrési részvétel iskolai végzettség alapján Főiskola/Egyetem 10% 37% 53% Szakközép Iskola/Gimnázium 7% 40% 53% Szakmunkás 0% 13% 87% elutasítja fontolgatja Általános Iskola 8 osztály 4% 27% 69% elfogadja kevesebb, mint 8 osztály 10% 20% 70% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 4. diagram: Végzettség alapján a védőnői méhnyak szűrésen való részvétel n=200 22

23 4.3 A nők családjában élők szűrési aktivitásának hatása a nők méhnyak szűrési szokásaira Vizsgálatom során igyekeztem választ kapni arra, hogy a családtagok szűrési aktivitása, pozitív hatással vannak-e a nők szűrési szokásaira. A következő ábrán a vizsgálati alanyaim családtagjainak szűrővizsgálaton való részvételét kívánom bemutatni. Családtagok részvétele szűrővizsgálatokon 1 9% 91% Családtag nem vesz részt Családtag részt vesz 0% 20% 40% 60% 80% 100% 5. diagram: Szűrővizsgálatokon való részvétel a családtagok tekintetében n=200 Az 5. diagram alapján jól látható, hogy a kutatásomban résztvevő nők közül 91%, azaz 182 fő válaszolt igennel, mely alapján elmondható, hogy valamely családtagjuk részt vesz szűrővizsgálatokon és a válaszadók 9% -a, vagyis 18 fő mondta azt, hogy a családjukban élők nem járnak szűrővizsgálatokra. A következő grafikon (6. diagram) értelmezésének könnyítése érdekében kiemelném, hogy a válaszlehetőségeknél több személyt is meglehetett jelölni. Itt azokat a nőket vettem figyelembe, akiknek a családtagjaik részt vesznek szűrővizsgálatokon. Ők a következőképpen jelölték meg ezen személyeket: a legtöbben édesanyjukat és férjüket/élettársukat/párjukat, közel azonos arányban 23

24 testvérüket/testvéreiket és gyermeküket/gyermekeiket %, kevesebb mint harmada édesapjukat, a maradék 19 % pedig nagymamáját, nagypapáját és unokáját/unokáit. Családtagok, akik részt vesznek szűrővizsgálatokon 60% 50% 54% 44% 55% 45% 40% 30% 29% 20% 10% 0% 7% 3% 9% 6. diagram: szűrővizsgálatokon résztvevő családtagok n=182 A családtagok szűrési aktivitásra gyakorolt hatását, a 7. diagram mutatja be. Ezt a grafikont elemezve a következő értékeket kaptam: azok körében, ahol a családtagok részt vesznek szűrővizsgálatokon, ott a nők 92 %-a vesz részt nőgyógyászati szűréseken. Ezzel szemben, akiknek a családtagjaik nem élnek a szűrővizsgálatok adta lehetőséggel, ott a nők sem aktivizálják igazán magukat a méhnyak szűrés terén, csupán a válaszadók 39%-a jár el szűrővizsgálatokra Ezzel az értékeléssel a feltételezésem beigazolódott. 24

25 A családtagok szűrési aktivitásának hatása a méhnyak szűrésen való részvételre családtag nem vesz részt 39% 61% válaszadó igen válaszadó nem családtag részt vesz 92% 8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 7. diagram: Nőgyógyászati szűrésen való megjelenés a családtagok szűrővizsgálaton való részvétele alapján n=200 Vizsgálatomban résztvevő nők, méhnyak szűrésen való részvétele a következőképpen oszlik meg: Méhnyak szűrésen való részvétel nem vesz részt; 26 részt vesz; diagram: A nők részvétele nőgyógyászati szűréseken n=200 25

26 Mint ahogy a 8. diagram is bemutatja, a vizsgálati csoportom tagjait tekintve elmondható, hogy a 200 nő közül 174 részt vesz méhnyak szűrésen, és 26-an pedig nem tanúsítanak részvételi hajlandóságot. Ezt követően kíváncsi voltam, hogy a méhnyak szűrést igénybevevők milyen gyakorisággal teszik mindezt. Méhnyak szűrési gyakoriság 11% 51% 24% 7% 7% félévente, vagy gyakrabban évente kétévente háromévente három évtől ritkábban 0% 20% 40% 60% 80% 100% 9. diagram: Nőgyógyászati szűrésen való részvétel gyakorisága n=174 A 9. diagram szerint a méhnyak szűrésen való megjelenés a megkérdezett nők köréből a legnagyobb gyakorisággal évente megtörténik, 24%-a kétévente jár el szűrésre, míg a válaszadók 14%-a háromévente vagy attól ritkábban. 26

27 4.4 A védőnővel való kapcsolat hatása a nők méhnyak szűrési motivációjára A kérdőíves munkám alkalmával vizsgáltam, hogy a nőknek milyen a kapcsolatuk a lakóhelyük szerinti illetékes területi védőnővel. Illetve, hogy a gondozott és védőnő közötti kapcsolat minősége hatással van-e a védőnői méhnyak szűrésen való részvételre. A védőnőhöz kötődő attitűd tekintetében a megkérdezett nők közül 112-en jelölték, hogy pozitív a kapcsolatuk a védőnővel. Védőnővel való kapcsolat % 20% 40% 60% 80% 100% nem jó átlagos jó 10. diagram: Védőnővel való kapcsolat n=200 A védőnővel való pozitív kapcsolatot tovább elemezve, melyben azt vizsgáltam, hogy a védőnővel való pozitív kapcsolat esetén milyen arányban vennének részt a nők védőnői és nőgyógyász által végzett szűrésen, a 11. diagramon ábrázolt eredményeket kaptam: Azok a nők, akiknek jó a kapcsolatuk a védőnővel 68%-ban vennének részt védőnői méhnyak szűrésen és csupán 4 %-uk utasítja el. Ezzel szemben 62%-ban jelennének meg a nőgyógyász által végzett szűrésen és 10%-uk nem mutat e tekintetben hajlandóságot. 27

28 Védőnővel való pozitív kapcsolat hatása a méhnyak szűrés részvételénél nőgyógyászati szűrésen 10% 28% 62% nem talán védőnői szűrésen 4% 28% 68% igen 0% 20% 40% 60% 80% 100% 11. diagram: Védőnővel való pozitív kapcsolat hatása a méhnyak szűrésen való megjelenésre n= A méhnyak szűréshez való hozzáállás életkort tekintve Kutató munkám alkalmával életkor alapján is igyekeztem felmérni a védőnői méhnyak szűrésen való részvételi hajlandóságot. Ahogy a 13. diagramon is megfigyelhető, hogy minden korosztály esetén a nők nagyobb része fogadja el a védőnői méhnyak szűrést, mint aki fontolgatja vagy elutasítja. A éves korosztály tanúsítja a legtöbb bizodalmat (82%) a védőnői méhnyak szűrés felé, ellentétben a fiatalabb és idősebb korosztállyal. 28

29 Életkor alapján a védőnői méhnyak szűrésen való részvétel elfogadja 70% 52% 82% 50% 58% 71% 25 évtől fiatalabb fontolgatja 26% 38% 16% 47% 31% 22% elutasítja 4% 10% 2% 3% 11% 7% évtől idősebb 0% 20% 40% 60% 80% 100% 12. diagram: A védőnői méhnyak szűrésen való részvétel életkor alapján n=200 29

30 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Kutatásom alapján bebizonyosodott, hogy bár nem jelentős, de meglévő a különbség a községben és városban élők esetén a védőnői méhnyak szűrés választása szempontjából. Míg a városiak 61% -a, addig a községben élők 66%-a. Így az első hipotézisem beigazolódott. Véleményem szerint ez az arány akkor különülne el jobban, ha megyei jogú várost és vidéket vettem volna alapul, mint sem kisebb várost és községet tekintve. Megfigyelhető a kapott értékek alapján, hogy az iskolai végzettséget figyelembe véve a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők közül válaszolták a legnagyobb számban 87 %-ban azt, hogy szívesen részt vennének védőnői méhnyak szűrésen. Míg általánost végzett illetve attól kevesebb osztállyal rendelkezők közül 69 és 70%-ban oszlott meg, addig érettségizett és diplomás nők egyforma arányban 53 % - 53%-ban vennének részt védőnő által végzett méhnyak szűrésen. Ez által a második hipotézisem beigazolódott. Szakdolgozatom során feltételezésem volt, hogy a családtagok szűrési aktivitása, pozitív hatással van a nőket érintő méhnyak szűrést illetően. A kérdőívek alapján 182-en (91%) válaszoltak igennel, miszerint a családjukban élők részt vesznek szűrővizsgálatokon. Ezen személyeket tovább vizsgálva, hogy közülük hányan vesznek részt nőgyógyászati szűrésen, a kiértékelés eredmény 92%-os megjelölés volt, mellyel a harmadik hipotézisem beigazolódott, miszerint valóban van kapcsolat a családtagok és a válaszadók aktivitása között. A kérdőívek kiértékelése alakalmával, fény derült a lakóhely szerinti illetékes területi védőnővel meglévő kapcsolatra. Meggyőződésem volt, hogy a nők nagyobb számban vennének részt védőnői méhnyak szűrésen, a védőnővel való pozitív kapcsolat esetén. A vizsgált alanyok közül 112-en (56%) válaszolták, hogy jó a kapcsolatuk a védőnővel. Ezen személyek közül 76-an (68%) vennének részt védőnői méhnyak szűrésen és 69-en (62%) orvos által végzett szűrővizsgálaton. Így a negyedik hipotézisem beigazolódott. 30

31 A méhnyak szűréshez való hozzáállást az életkor befolyásolja. Úgy vélem, hogy a 35 és 44 év közötti korosztály nagyobb számban keresné fel a védőnőt méhnyak szűrés alkalmával, mint az ettől eltérő életkorú nők. Vizsgálatom során az ötödik hipotézisem beigazolódott, mert ebből a korosztályból jelölték a legtöbben, 82 %-ban, hogy felkeresnék a védőnőt méhnyak szűrés céljából. Leendő védőnőként több területen látom feladataimat. Véleményem szerint az Észak Magyarországi régióban sok hátrányos helyzetű nő él. Ezért a primer prevenció szintjén a méhnyakráknak, mint nőket érintő daganatos betegségeknek, már az általános iskolában illetve középiskolában is nagy figyelmet kell szentelni. Ez megvalósítható egészségnapok alkalmával, vagy akár az iskolában egészségnevelő foglalkozások keretében. Felnőtt nők számára ez megvalósítható lenne klubfoglalkozások keretén belül, ahol ismereteket szerezhetnek, illetve a meglévőket bővíthetik. Fontos a megfelelő ismeret átadása, a betegség rizikótényezőiről, hogy még időben felismerjék az életmódjukból adódó esetleges károsító tényezőket, mely lehet akár dohányzás, helytelen szexuális szokások, legyengült immunrendszer, környezeti hatások stb. Lényeges szót ejteni a méhnyakrák tüneteiről is, hogy az esetlegesen bekövetkezett egészség károsodás jeleit érzékelve, mihamarabb forduljanak a nők szülész-nőgyógyász szakorvoshoz. Megelőzésként alkalmazható a HPV elleni védőoltás, amely a hetedik osztályos lányok számára finanszírozott, de későbbi életkorban is receptre megvásárolható. Szekunder prevenció szintjén központi feladatnak tekintem a védőnői méhnyak szűrés propagálását. A betegség korai felismerésének lehetősége gyanánt. Az erre való igényt vizsgálatom is bizonyítja. Úgy vélem, hogy ez által a nők nagyobb számban vennének részt rendszeresen méhnyak szűrésen, illetve panasz esetén hamarabb keresnék fel a nőgyógyászt, így esélyük a beavatkozások elkerülésére és a gyógyulásra jelentős mértékben megnőne. Munkám során nagy jelentőséget kell ennek szentelnem, hogy még inkább felhívjam a gondozottjaim figyelmét erre a betegségre és minél jobban ösztönözzem őket a szűrésen való megjelenésre. 31

32 6. ÖSSZEFOGLALÁS Fontosnak tartom a nőket érintő daganatos betegségek megelőzését, ezért választottam szakdolgozatom témájának a népegészségügyi szempontból kiemelt betegségek közül a méhnyakrák szűrését. Kutatásomat kérdőíves lekérdezés segítségével végeztem el. A kérdőívemet 200 nő töltötte ki, melyből 100-at községben és 100-at városban osztottam szét. A kutatás során megfigyelhető volt, hogy a községben élők nagyobb számban keresnék fel a védőnőt méhnyak szűrés céljából, mint a városban élők. Iskolai végzettség tekintetében az alacsonyabb iskolai végzetséggel rendelkezők közül nagyobb számban vennének részt méhnyak szűrésen, ha azt védőnő végezné, mint azok, akik diplomával rendelkeznek. Vizsgálatom alkalmával az is kiderült, hogy a nők méhnyak szűrési szokásaira kedvezően hatnak, az egyén családjában élők szűrési aktivitásai. Mivel a vizsgált alanyok közül 182-en jelölték be, hogy családtagjaik eljárnak szűrésekre és közülük 92% vesz részt nőgyógyászati szűrésen. A nőknek a védőnővel való kapcsolatuk hatással van a méhnyakrák szűrését illetően, hiszen akiknek jó a kapcsolatuk a védőnőjükkel azok közül 68 % venne részt védőnői méhnyak szűrésen. Életkor tekintetében a éves korosztály tanúsít kimagasló bizodalmat a védőnő felé a fiatalabb illetve idősebb korosztályhoz viszonyítva. Úgy gondolom, hogy későbbi munkám során fontos felhívnom a gondozottjaim figyelmét a daganatos betegségek megelőzésének lehetőségére, a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságára, hogy a korán felismert betegségek kezelésére még legyen lehetőség, illetve, hogy drasztikus beavatkozásra ne legyen szükség. Emellett lényegesnek tartom, hogy ismereteket adjak át a nőknek a méhnyakrákkal kapcsolatban, mint kockázati tényezőket, mint tüneteket tekintve, hogy probléma esetén minél hamarabb forduljanak orvoshoz. 32

33 IRODALOMJEGYZÉK Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2011 Dr. Berkő Péter: Betegségek megelőzése és korai felismerése, Akadémiai Kiadó, Budapest,2012 Dr. Berkő Péter: Szülészet-nőgyógyászat, Miskolci Egyetemi Kiadó 2006 Dr. Berkő Péter: Szűrővizsgálatok, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2014 Dr. Bodrogi István, Dr. Horváth Ákos, Dr. Kahán Zsuzsa, Dr. Nagykálnai Tamás, Dr. Ruzsa Ágnes, Dr. Savstics Egon, Zatkóné Puskás Gabriella: Daganatos betegségek, SpringMed Kiadó, Budapest, 2007 Dr. Böszörményi Nagy Klára: Amit a méhnyakrákról tudni kell, SpringMed Kiadó Prof. Dr. Döbrőssy Lajos, Dr. Pap Károly, Tóth Tímea, Dr. Füzesi Zsuzsanna, Nagy Attila: A védőnők felkészítése a népegészségügyi célú méhnyak szűrés szervezésére és végzésére, ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest 2014 Epinfo, Epidemiológiai Információs Hetilap, Országos Epidemiológiai Központ Módszertani Levele, évi védőoltásokról, 1. különszám, 22. évfolyam, Budapest 2015 (március 30) Dr. Igazvölgyi Katalin: A rákról röviden- veszélyeztető tényezők-korai felismerés, SpringMed Kiadó, Budapest, 2003 Karamánné Pakal Annamária, Németh Katalin, dr. Mészáros Lajos, Dér Anikó, dr. Balázs Péter: A méhnyakrák szűrés hatékonyságának vizsgálata Zala megyében, Szakcikk, Egészségügyi gazdasági szemle 2008/4 Lampé László: Szülésznők könyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2013 Dr. Papp Zoltán: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve, Semmelweis Kiadó

34 Dr. Saly Sándor: Amit a nőknek tudni kell, Hunga-print, cop., Budapest, 1993 Dr. Tarsoly Emil: Funkcionális anatómia, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest 2007 Dr. Tompa Anna: Tények és gondolatok a rákról, Rákbetegek Országos Szövetsége, Budapest, 1996 Tóth Tímea, Dr. Füzesi Zsuzsanna, Nagy Attila: Továbbképzés a Védőnői Méhnyakszűrő Programban részt vett védőnők számára. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest 2013 Internetes hivatkozás: 1 51/1997. (XII.18) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról: ( ) 2 28/2013. (IV. 5.) EMMI rendelet a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V.21.) ESZCSM rendelet módosításáról: ( ) 3 9/2015. (II.10.) EMMI rendelet egyes emberen végzett orvostudományi kutatások engedélyezésével összefüggő és egyes népegészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról: _ _ pdf ( ) 34

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A masztopátia krónikai fibróza cisztika és a Policisztás Ovárium Szindróma összehasonlítása

A masztopátia krónikai fibróza cisztika és a Policisztás Ovárium Szindróma összehasonlítása Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus Képalkotó diagnosztika analitikus szakirány A masztopátia krónikai fibróza cisztika és a Policisztás Ovárium

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Henoch Schönlein Purpura

Henoch Schönlein Purpura www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Henoch Schönlein Purpura Verzió 2016 1. MI A HENOCH SCHÖNLEIN PURPURA 1.1 Mi ez? A Henoch Schönlein purpura (HSP) a nagyon kis erek (hajszálerek) gyulladásával

Részletesebben

Mozgásszervi betegségek fizioterápiája

Mozgásszervi betegségek fizioterápiája Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Mozgásszervi betegségek fizioterápiája Mozgásszervi betegségek, prevalenciájuk Magyarországon, a fizioterápia szerepe gyógyításukban Dr. Papp Miklós Kiss Alexandra 2013.

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről

Részletesebben

Gyermekkori Idiopátiás Artritisz

Gyermekkori Idiopátiás Artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Idiopátiás Artritisz Verzió 2016 2. A JIA KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI 2.1 Léteznek-e a betegségnek különböző típusai? A JIA-nak számos formája létezik. Különbséget

Részletesebben

ÉLŐ VÉRCSEPP ANALIZIS A sötétlátóteres élő vércsepp analízis rendszerint, igen mély benyomást gyakorol a páciensekre. Nem véletlenül, hiszen az

ÉLŐ VÉRCSEPP ANALIZIS A sötétlátóteres élő vércsepp analízis rendszerint, igen mély benyomást gyakorol a páciensekre. Nem véletlenül, hiszen az ÉLŐ VÉRCSEPP ANALIZIS A sötétlátóteres élő vércsepp analízis rendszerint, igen mély benyomást gyakorol a páciensekre. Nem véletlenül, hiszen az érintettek saját szemükkel láthatják a vérükben kimutatható

Részletesebben

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály

JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Iktató szám: NGM/8952-60/2015. Munkafelügyeleti Főosztály Iktató szám: NGM/8952-60/2015 JELENTÉS A NEMZETGAZDASÁG MUNKAVÉDELMI HELYZETÉRŐL 2014. Összeállította: Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály Melléklet: Minisztériumok és önálló szervezetek

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Blau-szindróma Verzió 2016 1. MI A BLAU-SZINDRÓMA/FIATALKORI SZARKOIDÓZIS 1.1 Mi ez? A Blau-szindróma genetikai betegség. A betegeknél egyszerre lép fel bőrkiütés,

Részletesebben

EPIDEMIOLÓGIA III. SZŰRŐVIZSGÁLATOK

EPIDEMIOLÓGIA III. SZŰRŐVIZSGÁLATOK EPIDEMIOLÓGIA III. SZŰRŐVIZSGÁLATOK Prevenció megelőzés 1. Az egészség fejlesztése, megőrzése, 2. egészségkárosodás mielőbbi felismerése, az egészség visszaállítása, 3. a károsodás további súlyosbodásának

Részletesebben

KÓRSZÖVETTANI, SZÖVETTANI SZAKASSZISZTENS

KÓRSZÖVETTANI, SZÖVETTANI SZAKASSZISZTENS I. Általános irányelvek 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A központi program a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a gazdasági kamarákról

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Szakmai beszámoló 2011. évről 2012. április 1 Szociális munka emberi mű, ezért mindig és mindenkor kudarccal fenyeget. Semmiféle módszertani

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

Familiáris mediterrán láz

Familiáris mediterrán láz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Familiáris mediterrán láz Verzió 2016 1. MI AZ FMF 1.1 Mi ez? A familiáris mediterrán láz (Familial Mediterranean Fever, FMF) egy genetikailag öröklődő betegség.

Részletesebben

Kérdések és válaszok az influenzáról

Kérdések és válaszok az influenzáról Kérdések és válaszok az influenzáról Forrás: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapja http://www.ecdc.europa.eu/en/healthtopics/seasonal_influenza/basic_facts/pages/qa_seasonal_influenza.aspx

Részletesebben

Ritka Gyermekkori Elsődleges Szisztémás Vaszkulitisz

Ritka Gyermekkori Elsődleges Szisztémás Vaszkulitisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Ritka Gyermekkori Elsődleges Szisztémás Vaszkulitisz Verzió 2016 1. MI A VASZKULITISZ 1.1 Mi ez? A vaszkulitisz a vérerek falának gyulladásos betegsége. A

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Kawasaki-kór Verzió 2016 1. MI A KAWASAKI-KÓR 1.1 Mi ez? Erről a betegségről Tomisaku Kawasaki japán gyermekorvos (akiről a betegséget elnevezték) számolt

Részletesebben

2011. évi Beszámoló. a családsegítésről és a gyermekjóléti szolgáltatásról

2011. évi Beszámoló. a családsegítésről és a gyermekjóléti szolgáltatásról 2011. évi Beszámoló a családsegítésről és a gyermekjóléti szolgáltatásról Czikkely Erika intézményvezető 2012. február 29. 1 TARTALOM 1. A CSALÁDSEGÍTÉS SZAKMAI MŰKÖDÉSE GYOMAENDRŐDÖN, CSÁRDASZÁLLÁSON

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Egészséghét. homokpusztai. 2016. április 11-15. Április 11. Hétfő, 15 00

Egészséghét. homokpusztai. 2016. április 11-15. Április 11. Hétfő, 15 00 Egészséghét homokpusztai 2016. április 11-15. Április 11. Hétfő, 15 00 Homokpusztai Egészséghét megnyitása Helyszín: Homokpusztai Közösségi Ház Sándorfalva, Kéri dűlő 25. A rendezvényt megnyitja: Gajdosné

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

A rész önmagában nem gyógyítható (A daganatos megbetegedések lelki hátteréről)

A rész önmagában nem gyógyítható (A daganatos megbetegedések lelki hátteréről) A rész önmagában nem gyógyítható (A daganatos megbetegedések lelki hátteréről) Rikkerné Locher Krisztina, diplomás ápoló hallgató, Gálfi Béla KHT Rehabilitációs és Pszichiátriai Szakkórháza, Pomáz-Kiskovácsi

Részletesebben

III./9.5. A hüvely daganatai

III./9.5. A hüvely daganatai III./9.5. A hüvely daganatai Tömösváry Zoltán, Langmár Zoltán, Bánhidy Ferenc A fejezetben a hüvely rosszindulatú daganatait taglaljuk, ismertetjük gyakoriságát, típusait, diagnosztikáját, kezelését és

Részletesebben

Leukémia (fehérvérûség)

Leukémia (fehérvérûség) Leukémia (fehérvérûség) Leukémia - fehérvérûség A leukémia a rosszindulatú rákos megbetegedések azon formája, amely a vérképzõ sejtekbõl indul ki. A leukémia a csontvelõben lévõ éretlen és érettebb vérképzõ

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola KALMÁR GABRIELLA Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok és az életminıség területi összefüggései Ph.D. értekezés

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN

MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK HALANDÓSÁGA, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA AZ EZREDFORDULÓN GÁRDOS ÉVA Bevezetés A kilencvenes évekre Magyarországon demográfiai krízishelyzet alakult ki annak következtében, hogy a női

Részletesebben

Kriopirin-Asszociált Periodikus Szindróma (CAPS)

Kriopirin-Asszociált Periodikus Szindróma (CAPS) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Kriopirin-Asszociált Periodikus Szindróma (CAPS) Verzió 2016 1. MI A CAPS 1.1 Mi ez? A kriopirin-asszociált periodikus szindrómák (Cryopyrin-Associated Periodic

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a cukorbetegségről

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a cukorbetegségről 1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél Röviden a cukorbetegségről A diabéteszről általában Kiadó: Gönc Város Önkormányzata

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN

TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN 1 Opponensi vélemény: TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN Című doktori értekezéséről Disszertáns dicséretesen korszerű problémakört választott értekezésének

Részletesebben

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Bevezetés Tarcal Község Önkormányzata, eleget téve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG XXXVI. KONGRESSZUSÁRÓL Pécs, 2010. november 19 20.

BESZÁMOLÓ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG XXXVI. KONGRESSZUSÁRÓL Pécs, 2010. november 19 20. FIGYELŐ BESZÁMOLÓ A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG XXXVI. KONGRESSZUSÁRÓL Pécs, 2010. november 19 20. A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság XXXVI. kongresszusának bevezető

Részletesebben

Mik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni?

Mik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni? Kedves Olvasó! Vaskút Község Önkormányzata által elnyert Egészségre nevelő életmódprogramok Vaskút községben elnevezésű pályázat keretein belül lehetőség nyílt ismeret átadó cikkek elkészítésére. A cél,

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Egészségpolitikai Szótár

Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda. Egészségpolitikai Szótár Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Egészségpolitikai Szótár 2014 1 Emberi Erőforrások Minisztériuma Központi Ügyfélszolgálati Iroda Összeállították: Egészségügyért Felelős

Részletesebben

NŐI NEMISZERVEK PATHOLOGIÁJA

NŐI NEMISZERVEK PATHOLOGIÁJA NŐI NEMISZERVEK PATHOLOGIÁJA Vulvitis A vulva finom bőre és nyálkahártyája vulnerabilis számos nem specifikus fertőzésre és egyéb dermatológiai elváltozásokra. Intenzív viszkedés és az ezzel együtt járó

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-175/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-175/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-175/2015. számú ügyben Előadó: dr. Somosi György Az eljárás megindítása A panaszos a Magyar Telekom Nyrt. eljárását sérelmező panasszal fordult az Alapvető

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége

I. FEJEZET BEVEZETİ. I.1. A koncepció szükségessége I. FEJEZET BEVEZETİ A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/E. -a deklarálja alapvetı állampolgári jogként a szociális biztonsághoz való jogot, amely szerint az állampolgárok

Részletesebben

J/\ íieveny májgyuccacíás tünetei

J/\ íieveny májgyuccacíás tünetei y? fe r tő z ő májgyuffacfás A fertőző májgyulladás - orvosi néven vírus hepatitisz - sokféle infekció összefoglaló nevét jelenti. Többféle, úgynevezett hepatotrop vírus által okozott megbetegedésről van

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 106/2016. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. május 19-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Értékelés Budapest Főváros IX.

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1131/2013. és AJB-7541/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth László Az eljárás megindulása, előzményei Az alapvető jogok biztosa korábbi gyakorlatában a 2011-es

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR

KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR KAPOSVÁRI EGYETEM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR AKKREDITÁCIÓS JELENTÉSE A MAB plénuma által felkért kari látogató bizottság: Fehér Irén CSc Mankovits Tamás DOSz képviselete Bábosik István

Részletesebben

FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÁRKAPCSOLATBAN ÉLŐ NŐK KÖRÉBEN

FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÁRKAPCSOLATBAN ÉLŐ NŐK KÖRÉBEN FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA PÁRKAPCSOLATBAN ÉLŐ NŐK KÖRÉBEN Makay Zsuzsanna BEVEZETÉS Az 1990-es évek óta kevés tanulmány foglalkozott a magyar nők és a férfiak fogamzásgátlási szokásaival, pedig

Részletesebben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő

Részletesebben

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó

Részletesebben

14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete. Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete. Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020. Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 14/2016. (I. 25.) XI.ÖK határozat melléklete Újbudai Egészségügyi Koncepció 2016-2020 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Újbudai Egészségügyi Koncepció2016-2020 Tartalom I. Vezetői összefoglaló...2

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet

Részletesebben

Kísérletek. 2010.10.17. Készítette: Kiss Anett

Kísérletek. 2010.10.17. Készítette: Kiss Anett Kísérletek A kísérlet ebben a fejezetben úgy jelenik meg, mint a tudományos megfigyelés egyik módja, ahol a társadalomtudósok igyekeznek jelenségeket megérteni, általánosításokhoz jutni. A kísérlet lényege:

Részletesebben

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Tartalom 1. Általános rész 1. 1. 1. A Szorgoskert Nonprofit Kft. bemutatása 1. 1. 2. Főbb programjaink tevékenységeink bemutatása 2. Szolgáltatás 2. 1. A Szolgáltatás célja, feladatai 2.1.1. A megvalósítani

Részletesebben

A kismedencei süllyedés sebészete

A kismedencei süllyedés sebészete A kismedencei süllyedés sebészete Baross utcai Szülészeti Esték (64.) A I. Sz. Szülészeti és Nıgyógyászati Klinikájának szakmai továbbképzı sorozata A kismedencei süllyedés sebészete Elıadók: DR. BÓDIS

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

iktatószám: 01- /2008 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Címzett: Az Egészséges Vásárhely Program bemutatása Tárgy:

iktatószám: 01- /2008 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Címzett: Az Egészséges Vásárhely Program bemutatása Tárgy: Címzett: iktatószám: 01- /2008 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Az Egészséges Vásárhely Program bemutatása Az anyagot készítette: Dr. Kallai Árpád főigazgató Dr. Sonkodi Balázs egészségügyi

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

Beszámoló a 2014. évi gyermek háziorvosi tevékenységről

Beszámoló a 2014. évi gyermek háziorvosi tevékenységről Beszámoló a 2014. évi gyermek háziorvosi tevékenységről I. sz. gyermekorvosi körzet A gyermekgyógyászat nemcsak egyszerűen a nagyon fiatalok és a nagyon kicsik orvoslása. A gyermek ellátása speciális ismereteket,

Részletesebben

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették:

Migránsok és a magyar egészségügy. Kutatási zárótanulmány. Kutatásvezető Dr. Makara Péter. A tanulmányt készítették: Migránsok és a magyar egészségügy Kutatási zárótanulmány Kutatásvezető Dr. Makara Péter A tanulmányt készítették: Dr. Juhász Judit, Dr. Makara Péter, Makara Eszter, Dr. Csépe Péter Panta Rhei Társadalomkutató

Részletesebben

Ismét a méhnyakrák elleni oltásról

Ismét a méhnyakrák elleni oltásról 2014 második felében Európában az utolsók között hazánkban is elkezdődött az méhnyakrák elleni, államilag finanszírozott védőoltás adása, de mondván, hogy méhük csak a nőnemű embereknek van, ezért csak

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási szakvizsga. Általános közigazgatási ismeretek. IV. modul: Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek

Tájékoztató. a közigazgatási szakvizsga. Általános közigazgatási ismeretek. IV. modul: Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek Tájékoztató a közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek IV. modul: Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek című tananyagát érintő változásokról Budapest, 2014 Tisztelt Vizsgázó!

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

Energiaipar: a jég hátán is megél?

Energiaipar: a jég hátán is megél? OTDK-dolgozat 2015 Energiaipar: a jég hátán is megél? A szektor kereskedelmi engedélyes vállalkozásainak beszámolóelemzése az elmúlt évek tükrében Energy industry: can he always make do? The recent year

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

PROPHARMATECH Egészségügyi Kutató-fejlesztő Laboratórium

PROPHARMATECH Egészségügyi Kutató-fejlesztő Laboratórium PROPHARMATECH Egészségügyi Kutató-fejlesztő Laboratórium Az egészségügyi innovációs laboratóriumunk bőrápoló készítmények, és gyógyszer termékek kutatásával-fejlesztésével foglalkozik. Fő célunk, hogy

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1782/2016. számú ügyben (Előzményi ügy száma: AJB-3440/2015) Az eljárás megindítása A panaszos negyven szülő társa nevében fordult panasszal Hivatalomhoz a

Részletesebben

MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre)

MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre) MIKOR GONDOLJUNK ÉLELMISZER KÖZVETÍTETTE MEGBETEGEDÉSRE? (közismert néven ételmérgezésre, ételfertızésre) Az élelmiszer fogyasztására visszavezethetı megbetegedések száma Magyarországon a becslések szerint

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA

SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA SZOCIÁLIS ELLÁTÓ ÉS GYERMEKJÓLÉTI INTÉZMÉNY GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA I. Az intézmény célja és szakmai feladatai A szakmai program célja bemutatni, hogy a gyermekjóléti szolgálat a

Részletesebben

Ásotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l

Ásotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l Ásotthalom Község Önkormányzata Gondozási Központ V e z e t ő j é t ő l 6783 Ásotthalom, Felszabadulás u. 2-6. Telefonközpont: 62/291-556; Telefon/Fax: 62/291-085 13/2008 Témafelelős: Dr. Csúcs Áron Ikt.

Részletesebben

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet?

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Prof. Dmitrij Medvegyev A Triomed OOO céggel szorosan együttműködő Szentpétervári Nemzeti Egészség Intézet tanszékvezetője, doktora az orvosi pszichofiziológiának

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Család - és. Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Programja

Család - és. Gyermekjóléti Szolgálat. Szakmai Programja Alsózsolcai Gondozási Központ Alsózsolca, Kossuth L. út 104. Család - és Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Programja 2016 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1.1 Előszó...4 1.2 Az intézmény bemutatása...4 1.3

Részletesebben

11.3.1. Az emésztırendszer betegségei

11.3.1. Az emésztırendszer betegségei 11.3.1. Az emésztırendszer betegségei Gyomorfekély 11.3.1.01. Mely tünet NEM tipikus jele a gyomorfekélynek? a. étkezés utáni hasfájás, hányinger b. fogyás, fáradtság c. haspuffadás 11.3.1.02. Mely tényezı

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 1. A GYÓGYSZER NEVE Silgard szuszpenziós injekció Humán papillómavírus vakcina [6-os, 11-es, 16-os, 18-as típus] (Rekombináns, adszorbeált) 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI

Részletesebben

PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI

PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PAKSI BORBÁLA FELVINCZI KATALIN SCHMIDT ANDREA PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG A KÖZOKTATÁSBAN A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZOTT PREVENCIÓS/EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK ELTERJEDTSÉGE,

Részletesebben

K I V O N A T. Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 29-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T. Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 29-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből K I V O N A T Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 29-én megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Napfény Óvoda Szervezeti és Működési

Részletesebben

Teljesítménymotiváció és ösztönzés

Teljesítménymotiváció és ösztönzés TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ Általában a teljesítményünkön keresztül értékel bennünket a környezetünk és mi magunk is. Viszonyítjuk teljesítményünk mások teljesítményéhez, valamint előző teljesítményeinkhez és

Részletesebben

A CSERNOBILI KATASZTRÓFA TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI UKRAJNÁBAN

A CSERNOBILI KATASZTRÓFA TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI UKRAJNÁBAN A CSERNOBILI KATASZTRÓFA TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI UKRAJNÁBAN LAKIZA-SZACSUK N.N. OM EL JANEC N.I. A Csernobili Atomerőmű katasztrófája nem csak a Szovjetuniónak jelentett tragédiát, többé-kevésbé

Részletesebben

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetérıl

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetérıl Tájékoztató Nógrád Megye Közgyőlése számára Nógrád megye egészségi helyzetérıl Készült: 2013. május Összeállította: Dr. Surján Orsolya megyei tisztifıorvos Feketéné Dr. Zeke Ildikó megyei tisztiorvos Bertókné

Részletesebben

Beszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiában meghatározott feladatok megvalósításáról I.

Beszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiában meghatározott feladatok megvalósításáról I. Beszámoló a Budapest Főváros XIII. kerületi Mentálhigiénés és Drogstratégiában meghatározott feladatok megvalósításáról I. BEVEZETŐ A 80/2013. (X. 16.) OGY határozat hatályba léptette a Nemzeti Drogellenes

Részletesebben

Társadalompolitika és intézményrendszere

Társadalompolitika és intézményrendszere Társadalompolitika és intézményrendszere 256 Foglalkoztatás, intézményrendszer és foglalkoztatáspolitika Scharle Ágota 1. Bevezetés tendenciák a foglalkoztatásban Tanulmányunkban a foglalkoztatás és a

Részletesebben

13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ

13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. Epinfo TÁJÉKOZTATÓ 13. évfolyam 4. KÜLÖNSZÁM 2006. augusztus 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epidemiológiai Információs Hetilap TÁJÉKOZTATÓ A NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE SORÁN ALKALMAZANDÓ MÓDSZEREKRŐL II. RÉSZ AZ EFRIR

Részletesebben