SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE 27 A MAGYAR SZÍNHÁZI INTÉZET ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
|
|
- László Oszkár Illés
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE 27 A MAGYAR SZÍNHÁZI INTÉZET ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÍNHÁZTUDOMÁNYI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA Budapest 1990
2
3 SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZEMLE 2 7. Budapest, 1990
4 A Magyar Színházi Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Színháztudományi Bizottságának folyóirata Sorozatszerkesztő dr. Kerényi Ferenc Megjelent a magyar hivatásos színészet 200. évfordulójának esztendejében Készült a Művelődési- és Közoktatási Minisztérium Osvát-alapítványa támogatásával ISSN Kiadja a Magyar Színházi Intézet Felelős kiadó Soóky Andrea Felelős szerkesztő Török Margit Készült a Magyar Színházi Intézet Felelős vezető dr. Orbán György Nyomdájában
5 TARTALOM SZÍNHÁZTÖRTÉNET Nyerges László: Carlo Goldoni színháza Magyarországon II. ( ) Rajnai Edit: A festő és a színész a színpadon (Márkus László és Góth Sándor egy-egy rendezése a Magyar Színházban, 1910-ben) Kovács Gábor: Németh Antal Bánk bán - rendezése (Nemzeti Színház, 1936.) Békés András: Emlékezés Neményi Lilire és Horváth Árpádra (Elhangzott a Pesterzsébeti Helytörténeti Múzeum emlékszobájának avatásán) 76 DRÁMATÖRTÉNET Nagy Adrienne: De a művészet mindörökké él" (Csiky Gergely ünnepi prológusai) Szilágyi Ágnes: Molnár Ferenc dramaturgiájának forrásai két bohózatfordítása tükrében Fried István: Márai Sándor Kalandja FÜGGELÉK (Dráma- és színháztörténeti dokumentumok) Hevesi Sándor és Herczeg Ferenc levelezése (közli: Gajdó Tamás) Illés Endre levelei Mezei Máriának (közli: Szigethy Gábor) Örkény István levelei Sulyok Máriához (közli: Radnóti Zsuzsa) IDEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓK
6
7 SZÍNHÁZTÖRTÉNET Nyerges László: Carlo Goldoni színháza Magyarországon II. ( ) 6. Goldoni színháza Bécsben és Pest-Budán A magyarországi Goldoni-recepció kérdését vizsgálva érdemes a bécsi Volksstück (Lokalstück, Parodia) színpadi sorsára utalni. A bécsi népszínmű olasz és francia hatásra, a commédia dell'arte és a comédie de la foire népszínházi sajátosságainak átvételével alakult ki, és részben a természetfeletti mesés elem, részben a köznapi élet nyersebb komikuma jellemezte. Mindkét esetben fennáll a hely, Bécs szellemének meghatározó szerepe. Goldoni bécsi hatásáról szólva megállapítható, hogy a velencei szerző jelentősége nem merül ki abban, hogy komédiái a modell szerepét játszották, hogy az érdeklődést a szabályos komédia iránt felkeltették és a rögtönző színészi játékot háttérbe szorították, hanem amint arra Antimina Bartolomeo és Magdalena Weingeist rámutatott 3 7, abban is, hogy a bécsi Volksstück fejlődésére közvetett módon erős hatást gyakoroltak. Már Kurz Bernardon darabjainak esetében is megfigyelhető a velencei szerzőtől átvett motívumok jelenléte a Der Grundstein der Stadt Wien (Fondazione di Veneziából), Der Prahler (L'Adulatoreból), Der Verschwender (II Prodigoból), Zankende Liebe (Gli Innamoratiból) című, városi, köznapi környezetben játszódó darabokban, amelyekben Kurz Arlecchino szerepkörében lépett fel Bécsben és az 1770-es évek elején, vendégszereplése során, feltehetően Pesten is. Teljesen nyüvánvaló, hogy ezek az előadások a zseniális tehetségű komédiás rögtönzései jegyében zajlottak. Binaltól tudjuk, hogy ezt követően a Kurz társulatából kivált Karl Wahr 1777-es, három hónapos, kis túlzással színházi reformot eredményező, pesti tartózkodása véget vetett a rögtönző játéknak, és ettől kezdve a magyar főváros színpadain a közönség csak szabályos színdarabokat láthatott, amelyek a polgári dráma térhódítását jelezték. 38 Az is megállapítható, hogy a század utolsó évtizedében erősödik a bécsi külvárosi színházak befolyása, és a bécsi népszínmű a pest-budai színházi műsor fontos alkotórészévé válik. 39 Ami az olasz színház számára Goldoni volt, azt jelentette az osztrák színháznak Philipp Hafner, akire a bécsi népszínmű pest-budai térhódításával kapcsolatban kell emlékeznünk. Hafner leszámolt a commedia dell'arteval, de Gottsched és a Deutsche Gesellschaft merev pedantériájával szemben, Goldoni példáját és a Teatro cormcoban lefektetett elveit követve hangsúlyozta a szerzői szövegen alapuló, szabályos komédia fontosságát, mélyítette el a karakterábrázolást és formált Hanswurst sztereotip figurájából valószerű emberi alakot. A Pikkó herceg és Jutka Perzsi című népi színjátéka Chudy József megzenésítésében aratott Pesten sikert. Ahogy nőtt a zene szerepe, úgy erősödött a korábbi, sikeres prózai színjátékok megzenésítése iránti igény. Haf-
8 ner A félénk vagy Hanswurst az éjfélt szellem című darabja például Wenzel Müller és Joachim Perinet Ujholdvasárnapi gyermek címen került színre. Az eredetihez képest csekély változtatással és hatásos zenével, így az énekes érzékenyjáték típusaként maradt divatban. Bécs városi életének felfedezése és a színpadon való megjelenítése Ferdinand Raimund működését megelőző szetzői hármas nevéhez fűződik. Adolf Bäuerle a bécsi életképet színháza alkotóelemévé teszi. Típusai, karakterei a cselekménnyel összhangban bontakoznak ki. Gyakran önmaguk jellemzését adják, és beszélő neveket - Redlich, Atreit, Freimut stb. - viselnek. Goldonitól eredeztethetők Das Haus der Laune, Der Tausendsassa, Leopoldstag (Mátyás napja Soroksáron címen játszották Pesten), Die falsche Primadonna, Die Geisterfamilie és az Untergang der Welt. Bauerlénél visszatérően megjelenik a bécsi kisember állandó vonásokkal karikírozott figurája, Staberl. A bécsi helyi bohózat, a paródia aktuális strófákkal, pesti ízekkel, helyi színezettel, magyarra keresztelt nevekkel és környezetben szólalt meg később a magyar színészet berkeiben. Kari Meisl leginkább a bécsi életet a színpad számára felfedező Philipp Hafnerhez állt közel. Hafnertől Meisl köznapi figurákat, Báuerlétől a tündérjátékokból vett vándormotívumokat, olasz hatásra kidolgozott helyzeteket kölcsönzött. Goldoni figuratárából merítve készítette él Die Zwillingsbrüder von Krems (Due gemelli veneziani alapján), Die Heirat durch die Glücklotterie (Matrimonio per concorso alapján), Der lustige Fritz, Ein Tag in Wien című komédiákat. Amint Goldoni egyes komédiái esetében a nemzeti jelleget, a figurák nemzeti érzését hangsúlyozza, ugyanúgy Meisl is állást foglal a külföldieskedés, az idegem divatok majmolásával szemben. Josef Gleich színházában már az érzelmi mozzanat keveredik a komikus romantikus nép drámák, lovagdrámák, rabló- és kísértet-történetek cselekményébe. Darabjainak magyarítása az ő esetében is megtörtént: egyik bohózata a Ketskeméti család Bécsben címet kapta. Mindhárom szerzőről el lehet mondani, hogy realisztikus alakjainak megrajzolásánál a Goldoni által megfogalmazott és a Hafner által fyirdetett karakterábrázolás iránti igényt tartották szem előtt, amikor a színpadot sajátos figurákkal, bécsi életképekkel élénkítették. Kétségtelen, hogy a bécsi népszínház történetének legjelentősebb alakja Ferdinánd Raimund, aki feltehetően jól ismerhette Goldoni reform-gondolatait. Erre mutat a hasonlóság a Der Verschwender című színjátéka és Goldoni II Prodigo című karakterkomédiája között. Ez utóbbi főszereplője, Momolo éppen olyan robbanékony, érzéssel telített, nagyvonalú, mint Raimund színjátékának főszereplője, Flotwell. De az Alpenkönig und Menschenfeind is rokonságot mutat a Bourru bienfaisant című Goldoni-komédiával. A fentiekben Goldoni bécsi hatására emlékeztettünk, és a bécsi népszínműnek a pest-budai színházi életben való jelenlétére is kívántunk utalni, mert úgy véljük, Goldoni hatása ilyen közvetett úton jutott el a pest-budai német színpadokra, és hatott később a magyar népszínműre is. Magyarországon a polgári átalakulás hiányában nem alakulhattak ki a népi művészet ágazatai, ezért városi művészet sem tudott meggyökeresedni, ami hozzájárult a népiesség falusi jellegéhez. Mégis a magyar népszínmű népies életképei a mindenna-
9 pok történéseinek komikus-érzelmes ábrázolásával, utcai helyzetek és köznapi karakterek hiteles megjelenítésével, erős analogikus egyezést mutatnak a Goldoni-féle 'scene popolari' együtteseivel, a környezet komédiák korális jeleneteivel. A színmüirodalmi vizsgálódások is kimutatták Goldoni közvetlen hatását. Zolnai Béla Szigligeti Szökött katonájának külföldi elemeit kutatta, és magára a szökött katona, a katonafogdosás motívumára figyelmeztetve megállapította, hogy az Goldoni 1751-ben írt Amante militare című komédiájából került Szigligeti népszínművébe, amelynek egyébként a II. felvonása Olaszországban játszódik 4 0. De Szigligeti egy kevésbé ismert darabjában, a Rózsában, Bábel lovag Petrarca egy szonettjét énekli, udvarlása közben a címszereplőt az olasz nők körében elért sikereivel traktálja, mindent összevetve emlékeztet a hazugságaiba belegabalyodó Lelióhoz, a Hazug című Goldoni komédia főhőséhez. Megjegyezzük, Szigligeti jól ismerte Goldoni színházát, hiszen között, színészként többször fellépett a Házasságszerző és a Két úr szolgája című komédiákban. Kétségtelen, hogy a fenti adatok a népszínmű színpadi sorsához kapcsolódnak, amelynek fejlődését a negyvenes évek demokratikus áramlata jelentősen elősegítette. Politikailag ez a jobbágyság eltörlésében, irodalmi és színházi vonalon a népi-nemzeti irány érvényesülésében érte el tetőpontját. Az osztrák népszínmű hatása, a helyi színészet, amely a színpadi előadás életkép jellegét, látványerejét fokozta, egyben az európai polgári színjátszás felé mutató perspektívát jelzett. Szigligeti ugyanis a tündéries és a bohózati elem elhagyásával, a népi élet ábrázolásának kiszélesítésével a demokratikus törekvések szolgálatába állította a népszínművet. Úgy indult, hogy magyar vaudeville lesz belőle, ehelyett megmaradt olyannak, amilyennek Szigligeti a kor szelleméből merítve megcsinálta. így azután, amikor a korabeli valósággal való kapcsolatát elvesztette, frázissá, modorossággá vált, és az utódok számára színpadi sablonok gyűjteményeként szolgált. 7. Olasz színtársulatok vendégjátéka Magyarországon A szabadságharc után az elnyomó osztrák politikai hatalom a Nemzeti Színházat nemzeti jellegétől meg akarta fosztani. Amikor Hentzi generális bombázta a várost, a pesti német szükségszínház épülete megrongálódott, a hontalanná vált német színészek egy ideig a Nemzetiben léptek fel. A közönség azonban elutasítóan fogadta előadásaikat. Az abszolutizmus korában nyilvánvalóvá vált, hogy a német színészet, minden hivatalos támogatás ellenére Pest-Budán népszerűségét elvesztette. De ez nem nemzeti elfogultságból, hanem a magyar játékszín védelmében történt. Bizonyítja ezt, hogy elismeréssel és megértéssel fogadta a magyar színházszerető közönség az ötvenes években hazánkba látogató külföldi színészeket, a francia Rachelt és Levassort, az angol Aldridge-t és az olasz Adelaide Ristorit. Ristori a korabeli női mű vészideált testesítette meg, sikerét mégis bámulatosan mozgékony és kifejező arcjátékával, természetességével és a drámai figura valósághű ábrázolásával aratta. A hazánkba látogató olasz színészek és társulatok - Ernesto Rossi, Giacinta Pezzana, Tommaso és Gustavo Salvini, Eleonóra Duse, Ermete Zacconi, Ermete Novelli ezt az irányt folytatták és nyitottak a naturalizmus felé.
10 Az első olasz vendégjátékok, így Ristori óriási sikere nyomán kialakult vélemény szerint az olasz színészek különös gonddal dolgozták ki és játszották el szerepüket, hatásosan hangzott színpadi dikciójuk. Mindezek a kifejezési jegyek követendő tanulságként szolgáltak a magyar színészek számára, akiknek játéka még mindig a hamis pátosszal teli, német színháztól átvett előadásmódhoz kötődött. Ez a körülmény erősen korlátozta őket abban, hogy a drámai figura sorsát lélektanilag is hitelesítsék, hogy a közönség érzelmeit oly erővel megindítsák, ahogyan azt Ernesto Rossi Othello, illetve Lear király szerepét elevenítve 1874 februárjában a Nemzeti Színpadán tette. (Érdekes, hogy Szigligeti engedélyezte Rossi társulatának fellépését a Nemzeti Színházban, pedig az ügyrend előírása szerint ez idő tájt a nemzet első színházában idegen nyelvű előadást nem tarthattak.) Amikor első alkalommal hazánkba látogatott Eleonóra Duse, a pesti Népszínházban kellett volna fellépnie. Megállapodásra azonban az érdekelt felek nem jutottak, így 1892 tavaszán a Drammatica Compagnia Città di Roma együttesét - élén Flavio Andó direktorral -, az olasz társulatokat készségesen támogató Feld Zsigmond léptette fel a városligeti nyári színházában. Duse ekkor legkedvesebb szerepében, Dumas Kaméliás hölgy című drámájában mutatkozott be a fővárosi közönségnek. A figura sorsát átélő játékával óriási sikert aratott. Már Ristori elképzeléseiben is szerepelt, hogy fellép Goldoni Fogadósné című komédiájában, a terv azonban nem valósult meg. Duse második vendégszereplése alkalmával, a Népszínházban, 1893 őszén, Flavio Andó társulatával lépett fel Mirandolina szerepében, és játszott annyi bájjal, szellemességgel és finom eszközökkel, hogy a közönséget teljesen magával ragadta. Partnere Ripafratta lovag szerepében Andó volt, akit a közönség szintén lelkesen fogadott. Duse játékát nem lehetett csak egyszerűen természetesnek minősíteni, azt állítván róla, hogy a való életet viszi a deszkákra. Ezt erősíti meg a budapesti vendégjáték szemtanúja, Harmat Géza, aki Duse játékával kapcsolatban - a köznapi valóság és a színpadi látszat dialektikáját is érintve - így fogalmaz: A színpadi mozgása formásabb és kifejezőbb, mint az élet mozgása. Más szavakkal: a színpad nem a köznapi élet, hanem az eszményített élet világa; a színpad természetessége nem a köznapi természetesség, hanem a művészet eszményi természetessége és ilyen a Duse Eleonóra természetessége is. 41 " A Mirandolina Duse állandóan játszott szerepfigurái közé tartozott. Haraszti Gyula véleménye szerint Duse Mirandolinája udvarlóktól elkényeztetett hölgyecske, telve a kacérkodás művészetének bájos virtuozitásával, aki a hódítás előrehaladását az egyes fokozatokban leleményes finomságokkal ábrázolja. 42 Duse sikerei fokozták a lelkesedést az olasz színház iránt, és elmarasztaló véleményeket váltottak ki a Nemzeti Színház játékstílusával szemben. Új nézetek születtek a színjátszás lényegéről, és a színházlátogatók is szánakozva beszéltek a Nemzeti dohos levegőjéről, a cikornyás játékról, a hamis szavalásról, ami a természetes prózamondást a jambussal helyettesíti. Hevesi Sándor Dusera mint mimikus színészre, vagyis megfigyelésekből, részletekből alkotó jellemszínészre emlékszik, aki a realisztikus-karakterisztikus színjátszásból a lírikus-klasszikus színjátszás régiójába emelkedik. Természetessége, közvetlensége a legapróbb élethűséggel párosult, így játszotta Goldoni Fogadósnőjét, ezt a kacér, fortélyos, kacagó nőcskét. 43 "
11 A késő romantikus stílust követő, korábbi olasz társulatok előadásaihoz képest egészen új színházi kifejezéssel lepte meg közönségét a velencei Compagnia Comica Goldoniana tavaszán, Giacinto Gallina vezetésével tizenhárom estén lépett fel Feld Zsigmond városligeti színházában, ahol a Chioggiai csetepatét egy chioggiai táncjátékkal egy műsorban, a Hazugot három estén, A velencei ikreket, valamint a Bugrisok&t egy-egy estén játszották. A sajtó már a társulat érkezése előtt foglalkozott Goldonival, bemutatta a társulat tagjait, köztük a kitűnő, és Olaszország-szerte ismert Ferruccio Beninit, majd az előadásokat követően elismerően méltatta a színészek teljesítményét. A Pesti Hírlap április 30-i száma azt emeli ki, hogy a játék mentes minden mesterkéltségtől, technikai bravúroktól, a színpadon Goldoni hiteles figurái kelnek életre. Az előadásokon - a viharos idő ellenére - jelen volt a fővárosi színházi élet számos tekintélyes képviselője, így Blaha Lujza, Lánczy Ilka és Jászai Mari, aki a búcsúesten, a Bugrisok előadásán minden olasz színésznek egy-egy szál rózsával kedveskedett. A jelenlévő, sajnálatosan mérsékelt létszámú közönség és a hazai művészek lelkesen ünnepelték a kitűnő színészekből álló társulatot, amely - szemben a korábbi, nagy nevekből álló és nemzetközi repertoárt játszó társulatokkal -, az olasz dráma- és színjátszás eredményeit összegező, kollektív játékkal keltett elismerést. A korabeli beszámoló méltatta Ferruccio Benini felülmúlhatatlan játékát. A nézők távolmaradásának okát azzal magyarázta, hogy mindig csak a divatokkal úszunk, hiányzik a kritikai szellem és a tudásvágy". Amikor a társulat két év múlva visszatért Budapestre, akkor a korábbi vendégszereplés során már játszott három Goldoni-komédiával - Chioggiai csetepaté, A hazug, Bugrisok - lépett fel az alig két hónappal előbb felavatott Vígszínházban. A Pesti Hírlap 5 9 július 12-i, illetve július 16-i számában a természetes színészi játékot, a karakterisztikus kosztümöket méltatta. A kissé kimerült, hazai népszínmű-játszás állapotára utalva megállapította, hogy egy ilyen együttes sok örömet szerezhetne a pesti közönségnek a népszínmű színpadon. Hevesi Sándor kritikusi minőségben látta a Chioggiai csetepaté című előadást. A rendezésről, valamint a színészi játékról szólva megállapította, hogy az oly tökéletes, mintha a szereplők nem is színpadon volnának, hanem otthon diskurálnának vendégeikkel. (Hevesi itt szinte Goldoni első komédia gyűjteményéhez, az 1750-ben írott bevezető szavait használja. Tutte le opère di C. Goldoni, I old.) Elismerően méltatja a kitűnő összjátékot: Ha tömegesebb jelenetet játszanak is, még a néma személy is részt vesz a jelenetben, és nem unatkozik vagy ásít a szemünk láttára, mint a mi statisztáink szoktak a Nemzeti Színházban." Harminc év elteltével ugyanerre az előadásra így emlékszik vissza: Ez volt a legmuzikálisabb és legösszevágóbb előadás, amit valaha láttam; a veszekedő és verekedő csipkeverő asszonyok jelenetét mintha csak egy láthatatlan karmester dirigálta volna: ritmusnak, dinamikának olyan szédületes változásait, amit az olaszok ebben produkáltak, soha német színtársulat meg nem közelítette 44." Hevesi bizonyosan Otto Brahm, Max Reinhardt, Paul Lindau és más német együttesek századeleji, budapesti vendégszereplésére utal. Ezek az invenciózus, újszerű előadások éppen az egyéni alakítást állították előtérbe. Az olasz társulatok vendégszereplésének és az általuk bemutatott Goldoni-komédiák előadásainak tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk:
12 - az olasz színészek természetes (verista), technikailag hiteles játékstílusukkal véglegessé tették a retorikus-patetikus, deklamáló német színészi iskola térvesztését, és hozzájárultak a színpadi naturalizmus előretöréséhez, különösen a Vígszínház sajátos játékstílusa kialakulásához; - a vendégszereplések során kibontakozott viták termékenyítőén hatottak színészeink játékára. A színjátszás lényegéi érintő nézetekből leszűrhető, hogy a színházesztétikai érdeklődés középpontjába a jellemzetesség került, ami magába foglalta az igazságot, az egyéniségből születő jellemző erőt. Ez a jellemző erő független az író kész anyagától. A színpadon minden más művészetnél közvetlenebbül hat. Ennek a szövegtől függetlenedő teátrális hatásnak feltétele a megfigyelésen alapuló és a részletekből építkező színészi játék technikájának, kifejezési eszközeinek birtoklása, a beszéd és a taglejtés szabályainak mesteri ismerete, ezért az olasz színészek a realisztikus-karakterisztikus színjátszás szintjéről a lírikus-klasszikus színpadi játék régióiba emelkedtek; - Hevesi szerint a színpadi összjáték jelentősége növekedett, ami a rendező szerepének további térhódítását jelentette. Goldonit a kritika a verizmus előfutárának tekinti. Az olasz színészek a veristanaturalista színjátszás kibontakozása idején szerepeltek Budapesten, amikor a magyar színházművészet fejlődése megtorpant. A szerzői munkásság és az adekvát színpadi megjelenítés találkozásából születő olasz előadások a hazai közönség érdeklődését is fokozatosan felkeltették és így hozzájárultak az ízlés átformálásához, a megkésett naturalizmus színpadi térhódításához. A Vígszínház megszületésével kezdődő folyamat a Nemzeti Színház számára versenyhelyzetet teremtett, ezért az akadémikuskonzervatív játékstílust modernebb színpadi kifejezéssel váltotta fel. A század első éveiben az együttes személyi felfrissítése - Váradi Aranka, Pethes Imre, Ódry Árpád, majd Rajnai Gábor, Bajor Gizi, Tasnády Ilona, Kürti József és mások bekapcsolódásával - meg is történt. A fiatal művészek játéka teremtette meg a Nemzetiben az új stílust akkor, amikor a főváros új színpadain már a naturalizmus jutott uralomra. 8. Goldoni színháza és Hevesi Sándor Nem Goldoni, a komédiaíró keltette fel a magyar rendező érdeklődését. A már említett színházi előadásokon szerzett személyes élmények - Duse játéka a Fogadósnéban és a Compagnia Comica Goldoniana vendégszereplése késztették arra, hogy a velencei szerző munkásságának különböző minőségben - kritikus, fordító, rendező, színházvezető - fokozottabb figyelmet szenteljen. A Nemzeti Színház Goldoni születésének 200. évfordulójára emlékezve 1907 áprilisában mutatta be a Hazug című vígjátékot. Kosztolányi Dezső A Nemzeti Színház Goldoni ünnepe címen megjelent írásában méltatva az évfordulót a commedia dell'arte megújítóját, Goldonit lángésznek minősítette, aki a természetellenest természetessé, a sallangost egyszerűvé tette azzal, hogy a commedia holt váraiba élő embereket lopott be, színes álarcok mögé rejtette az igazságot, s parasztos (?) egyszerűségével és naiv emberszemléletével sokkal változatosabb, differenciáltabb jellemeket látott és rajzolt, mint ügyeskedő kortársai 45." Kosztolányi forradalmárnak, színpadi zendülőnek
13 nevezte Goldonit, aki a maszkok alá csempészte a mindennapi élet nyelvét beszélő halszagú kofákat, hétre füles inasokat", fölszabadította őket, polgárjogot adott nekik, minekelőtte elkövetkezik a forradalom. Az előadásról szóló egyik kritikai megemlékezés a másfélszázados darab premierjéről beszél, de ezt rögtön helyesbítenünk kell. A komédia hazai, magyar nyelvű ősbemutatója ugyanis jóval korábban - Pesten 1812-ben, Kolozsvárott 1829-ben - volt, igaz, hogy német átdolgozás felhasználásával augusztus 25-én, a Budai Nyári Színkörben Radó Antal - olasz eredetiből - fordításában láthatta a közönség. A jubileumi előadás rendezője Hevesi Sándor volt. Ez az adat eddig ismeretlen volt, így nem szerepel a Hevesi rendezéseit méltató kutatók - Staud Géza és László Anna - összeállításaiban sem. Tény az, hogy ebben az időben Hevesi a Thália Társaság körében tevékenykedett, de az is igaz, hogy a Nemzeti Színházban a kérdéses évad folyamán Molière-t is rendezett. Két korabeli, a Hazug előadásáról szóló kritika azonban megerősítheti állításunkat. A Népszava április 14-i számának recenzense elkötelezetten szól a jellemkomédia születéséről:,, Az olasz író működésének virágkora a XVIII. század derekára esett, amikor a velencei uralkodó osztály rettenetes feslettsége igen nagy fokon állott. Az a szegény nép bizony nem mert urai ellen felszólalni, alkalma se igen volt rá, mert a művészet... készségesen kiszolgálta a vagyonos osztályt. Hazug, hamis, képmutató emberek voltak azok, akiket Goldoni megfigyelt, gúnyos kacagással a színpadra hurcolt, és ott a kacagó közönség előtt lelkileg pőrére vetkőztetett. Goldoni ilyen értelemben megalkotta a jellemvígjátékot." A cikkíró ezután megdicséri az előadást és a mesterien játszó Pethest, majd megállapítja: A rendezés Hevesi Sándor dr. kezére vall." A kissé kurta és határozatlan megfogalmazás mellett meggyőz bennünket Márffy Károlynak a 200. évfordulóra is emlékező kritikájának alábbi szakasza: Az előadás, amelyet dr. Hevesi Sándor jeles esztétikusunk rendezett, igen nagy irodalom-mű veszeti és anyagi sikert hozott a Nemzeti Színháznak... A fényes siker első pálmáját a címszerelő Pethes Imrének kell nyújtanunk. Mesteri természetesség, a jellemszínezések hatalmas skálája tényezői ez istenáldotta művészünk tehetségének. 46 Az előadásról megjelent recenziók írói ellentétes véleményeket fogalmaztak meg. Ábrányi Emil Goldoni reformátori művészetét igen elismerően méltató, Magyar Nemzetben megjelent cikkében 4 hangsúlyozza, hogy nála senki sem tett a színpadon több szolgálatot a demokráciának, a polgári elemnek, kivéve Beaumarchais-t, majd megállapítja: Nem lehet elvitatni tőle, hogy nemcsak a maga nemzetére volt rendkívüli hatással, hanem a comica goldoniana túlment Itália határain, és kifogott a diadalmas időn." A továbbiakban kifejti, hogy a rendezés a sok változásból álló vígjátékot egy színbe vonta, és ezen a színen gyors tempóban pereg le a jól összevágó előadás. A színészi játékból Pethes alakítását emelte ki, aki könnyedén, élesen jellemzett és virtuóz módon beszélt. A Budapesti Hírlapban megjelent kritika szerint az előadás leleményes volt. Az egy színen játszódó cselekményhez a színpadot kerti fal osztotta két részre. így lehetett a darabot két óra alatt eljátszani. Pethes minden túlzás nélkül tudta a hiú, eszelős, szemtelen Lelio figuráját humorral és komikummal élvezhetővé tenni. 40 Ezzel szemben szigorú hangot ütött meg A Nap kritikusa, amikor elmarasztalja az elszáradt komédiát, a szereposztást és a dilettáns, tehát fontoskodó rendező ötlettelenségét és színtelenségét. Véleménye szerint Pethes nem tud füllenteni; ha kihozzák
14 a sodrából talán embert is öl, de erőltetve, nehezen és bájtalanul hazudik. 49 Az Újság a rendezést bírálva kéri számon az előadás játékstílusát. Kifogásolja, hogy a darabot köznapi színezetben adták elő, és a csupa élet, könnyed Lelio megelevenítését Pethesnek szívós bagariabőr játékára bízták 5 0." A kritikák tehát hansúlyozták, hogy a cselekmény a jellemekből fejlődik ki, a Hazug igazi jellemvígjáték. Pethes súlyosabb egyéniségével szemben viszont kiemelték Horváth Jenő, Náday Béla, Kürthy György, Vizváry Mariska, Ligeti Juliska, Rózsahegyi Kálmán, Hajdú József kellemes összjátékát. A rendező személyének felderítéséhez még egy dokumentum áll rendelkezésre. Ez Hevesi Sándor április 6-án kelt válaszlevele Edgardo Maddalena professzornak. A velencei professzor Goldoni színházának külföldi fogadtatásához gyűjtött anyagot, és Pasteiner Iván, az Egyetemi Könyvtár igazgatója tanácsára fordult magyarországi színháztörténeti adatokért korábban a Nemzeti Színház igazgatójához. Hevesi levelében részletesen szól a Fogadósné szövegének fordításáról és színreviteléről, a korábban bemutatott Goldoni-komédiák fordításáról és átdolgozásáról. Kissé pontatlan dátummegjelöléssel közli: C'est moi qui ai fait la mise en scene de II bugiardo (premier representation en 1906)"; majd jelzi, hogy a következő évadban a Különös kaland (Curioso accidente) című Goldoni-komédiát vitte színre, saját fordításban. 51 Ebben az időben Hevesit már egyre-másra érték a támadások, a Nemzeti Színházban pozíciója megrendült, ezért a körülmények is közre játszhattak abban, hogy ez utóbbi tervét nem válthatta valóra. Janovics Jenő biztatására még 1901-ben lefordította a Fogadósnét, de a tervekkel ellentétben a darabot nem mutatták be a Várszínházban, ben Kolozsvárott játszották. Az a lelkesedés, amellyel Hevesi Duset és Mirandolina alakítását korábban méltatta, arra enged következtetni, hogy a komédia fordításához a nagy olasz színésznő játékából merített inspirációt. Maddalenának írt, 1927-ben kelt levelében Hevesi megismétli, hogy a Fogadósné fordítása nem jelent meg nyomtatásban, de a Nemzeti Színház vígjáték-ciklusa keretében, 1912-ben bemutatták. Fordításáról mindössze annyit ír, hogy azt az eredeti szöveg tiszteletben tartásával készítette el. Az OSZK-ban található rendezőpéldány is ezt bizonyítja, mert Mirandolina néhány monológjának rövidítésén túl a fordított szöveg híven követi az eredetit. 52 Hevesinek az egyes figurákról kialakított értelmezése szerint a Márki mintegy ötvenéves, kissé kopott, izgatottan mozgó jelenség; a Gróf ifjú és előkelő; Ripafratta kimért tartású nemes, aki kezdetben nyíltan kifejezi, hogy utálja a nőket. Az I. felvonás elején nem is vesz részt abban a társalgásban, amelyet Mirandolina, a Márki és a Gróf folytat arról a fülbevalóról, amelyet az utóbbi ajándékozott a Fogadósnénak. A Lovag távolságtartása fokról fokra csökken, mert a rendező Mirandolina minden mozdulatának, lépésének súlyt ad azzal, hogy középen lépteti színre és középen játszatja, míg a Lovag bejövetele és kimenetele mindig jobb oldalon történik. Az I. felvonás 15. jelenetétől kezdődően Mirandolina a fehérneművel keríti be a Lovagot, amit ő kezdetben teljes érdektelenséggel fogad, aztán a beszélgetés során merevsége feloldódik, s helyébe a kíváncsiság, majd a megkívánás lép, a Lovag végül felhagy korábbi óvatoskodó viselkedésével, és ő közeledik Mirandolmához azzal a szándékkal, hogy a kettőjüket elválasztó érzelmi-pszichikai távolságot lerombolja. Ez az érzelmi bekerítés,
15 tehát a Lovag megtörése a II. felvonás ebédjelenetében történik. A komikai feszültséget növeli Pirrot, a Lovag szolgája és Mirandolina roppant szerelmes pillantásai, sóhajtásai. Most már csak a Lovag megleckéztetése van hátra. Ez a II. felvonás 17. jelenetében, Mirandolina színlelt ájulása után kezdődik, amikor a megjelenő Márki és Gróf a Lovagot, a nők ádáz ellenségét hirtelen átalakulása miatt kajánkodva csúfolják. A III. felvonás vasaló-jelenetében a Lovag már magánkívül van, Fabrizióra féltékenykedik, Mirandolinát a vasalóasztal körül kergeti. A feszültség azután a 17. jelenetben a Lovag és a Gróf párbajával tovább fokozódik, ám Mirandolina megjelenése megakadályozza, hogy a szembenálló felek között tényleges összeütközésre kerüljön sor. Elmarad a Mirandolina végső győzelmét jelentő kérdés:,, A Lovag szerelmes lenne belém?" A Fogadósné őszinteségét hangsúlyozza, amikor Fabrizióhoz lép és bejelenti, hogy hozzámegy feleségül. A Lovag, a Gróf, a Márki és Mirandolina beszélgetése az eredeti szövegből kimaradt, a 18. jelenet pedig az átkozódó Lovag távozásával zárul. A rendezőpéldányból az is kiderül, hogy a színpadot igen egyszerűen rendezték be. Az I-II. felvonásban a fogadó szoba és a Lovag szobája alig különbözik egymástól. A szín elülső részében, jobb- és baloldalon ülőalkalmatosságok, asztal, székek és karosszék voltak, a hátteret tálaló és szekrény foglalta el. A járásokat jobbra, balra és középen biztosították. A III. felvonásban a vasaló-szobában mindössze a vasalóasztalt, kosarat és egy széket helyeztek el. Hevesi ebben a csupán lényeges darabokkal berendezett térben a színészi játékra helyezte a hangsúlyt. Értelmezése szerint a játék lényege a Lovag érzelmi bekerítése, a nőgyűlölőből a szerelemtől megvadított férfivá való átalakításának színpadi és komikai megoldása. Ennek csúcspontja a III. felvonás vasalási jelenetében történik meg, amikor a szinte őrületbe kergetett Lovagot a Gróf és a Márki leleplezik. Mirandolina tehát elérte célját: csúffá tette a dölyfös férfiakat, és nemének dicsőséget szerzett. A rendező nemcsak a főszerepeket játszó színészek alakítását dolgozta ki, hanem játékmesteri figyelme a mellékszereplőkre, így a. Lovag szolgájára és a két színésznőre is kiterjedt. Az egyéni vonások komikus-ironikus bemutatása mellett az összjáték kidolgozására is gondja volt. Az Arisztophanesztől a modern idők külföldi és hazai szerzőiig terjedő, vígjátéki ciklus 17 darabjából Hevesi egymaga hatot, köztük a Fogadósnét vitte színre. A ciklus bevezető konferenciáit újságírók - Rákosi Jenő, Hevesi Sándor, Heltai Jenő, Beöthy Zsolt, Radó Antal - tartották. A klasszikus értékekre utalva figyelmeztettek, hogy a Nemzeti Színháznak nem a magánszínházak műsorát követve kell versenyeznie. Előadásában 5 3 Radó szemléletesen hangsúlyozta hogy a velencei újító színpadi szerző Olaszország első igazán demokratikus írója, aki beaumarchais-i merészséggel elsőként faragott hősöket a komornyikokból, és hősnőket a varrólányokból, mert reformja során támaszkodhatott városa egyik befolyásos osztályára, a kereskedő polgárságra. Az emberi hibák, a viselkedésbeli fogyatékosságok kigúnyolására szolgáló jellemvígjáték ebben a körben talált leghálásabb közönségére. Radó szerint Goldoni főként a velencei polgárság és a néptípusok rajzával remekelt, épp azokban a darabokban, amelyek mint minden igaz népszínmű a legnehezebben fordíthatók le idegen nyelvre. Ami a Fogadósnét illeti, Mirandolina - Radó értelmezésében - élettől pezsgő, finom részletezéssel kidolgozott alak, amelyben minden vonás plasztikus". Az Alkotmány kritikusa szerint 54 viszont...az emberek, akik ebben a darabban tovalebbennek..., nem a valóságos élet súlyos részesei, hanem hajlongó, bókoló babák. Nem olasz babák, mind-
16 egyik francia gyártmány." (Vaskos tárgyi tévedés. A Fogadósnét a szerző 1753-ban, Velencében írta.) A Budapesti Hírlap 5 5 dicséri a vígjátékot, Goldoni nőismeretét, és megjegyzi, hogy Ligeti Juliska, bár nem tudta elfelejtetni Duset, kedvesen ravasz, egyszerűbben kacér és rejtettebben jókedvű volt". Mindkét kritika elégedetten szól Pethes Imre Ripafratta alakításának egyszerűségéről és erejéről, aztán megállapítja, hogy Rajnai Gábor igen friss Fabriziót állított színpadra. A kritikákból kiderül, hogy Hevesi nem a karakterek, közelebbről egy autonom női sors bemutatására törekedett, hanem gáláns történetet adott elő, kedves incselkedésekkel, ártatlan tréfákkal. Valóban Hevesit a komédiák színre vitelénél nem annyira a realista jellem- és környezetrajz érdekelte, hanem sokkal több figyelmet szentelt a játékosságnak, a korhű atmoszférának, amelyhez a stilizálást, a rögtönzést, a mozgásban rejlő táncos-zenei hatásokat is igénybe vette. A komédia 1929-es kamaraszínházi felújításában a szerelmi ugratás mellett előbukkant több, egyéni magatartást meghatározó, társadalmi súlyú mozzanat is. A számítás, az érdek, a haszon, a pénz szerepe és a befejezésben kicsúcsosodó polgári józanság. Hevesi rendezése a játékosságra összpontosított és eltávolodott Goldonitól, mert a figurák rajzát a commedia dell'arte-tipusok felé vitte vissza. Mirandolina szerepében N. Tasnády Ilona a női kacérság és ravaszság egész skáláját megszólaltatta; Pethő Attila, Náday Béla és Pethes Sándor komikus triója vidám scherzóra emlékeztetett. Más szavakkal, az előadás elszakadt a naturalista valósághűségtől, és eszközeit tekintve a színház újrateatralizálásának folyamatába illeszkedett. Érdemes itt felidézni azt az átdolgozói-rendezői vállalkozását, amely ugyancsak a Fogadósnéhoz fűződik, a Magyar Állami Operaházban, 1924-ben. A dalszínház ezúttal olyan fiatalkori Mozart-operát tűzött műsorára, amit ebben a formában a zeneszerző meg sem írt. Az álruhás kertészlány (La finta giardiniera) című opera zenéjéhez a Fogadósné szövege alapján Mirandolina címen írt a rendező új librettót. Felfedezte ugyanis, hogy a cselekmény hasonlósága mellett a szereplők száma is azonos, ami lehetővé tette, hogy az eredeti dalszövegek egy részét is felhasználja. Csupán az eredeti nyitányt cserélte fel Mozart egy befejezetlenül maradt operájának, a Lo spirito deluson&k nyitányával, és a nyitány közben feltárulkozó színpadképet az összes szereplő pantomimes felvonulásával tette mozgalmassá. Ez alkalommal Sándor Erzsi játszotta a Fogadósnét, Szudi Ferenc Ripafratta lovagot, Gábor József Forlipopoli márkit, Marschalkó Rózsi a pincért. A Settecento légkörét árasztó neorokokó opera-előadást mindenki, így a külföldről is idelátogató számos szakértő dicsérte, de a Mirandolina csupán érdekes rendezési kísérlet, zenetörténeti kuriózum maradt. 9. Előadások a reteatralizálás jegyében Az operaházi előadást megelőzően a Vígszínház mutatta be a Fogadósnét, de ennek fordítását madame Darsenne átdolgozása alapján Szini Gyula készítette. Mirandolina szerepét a színház vezető színésznője, Varsányi Irén, a kritikák szerint csupa
17 bájjal, üdén, elbűvölő kacérsággal játszotta. Figurája abszolút főszereppé vált azáltal, hogy a francia átdolgozás elhagyta a két színésznő alakját, ami feltétlenül gördülékenyebbé tette a cselekményt. A játék folyamatosságát segítette elő a rendező, Bródy Pál azzal, hogy a szöveget erősen meghúzta, és az egy színen zajló három részt nem szakította meg hosszabb szünetekkel, hanem a színpad pillanatnyi elsötítésével és zenei átkötésekkel jelezte a fel vonásközt. A szöveg tömörítésére és a játék folyamatosságára azért is szükség volt, mert a Fogadósné bemutatójára G. B. Shaw Nagy Katalin című darabjával egy műsorban került sor. A ritmusos, együttes játékra utal a Napkeletben Galamb Sándor megállapítása: A színészek játéka teljesen összehangolt és pergő modorú volt." - És még mindig Duse híres alakítására emlékeztetve írta Varsányi Irénről, hogy maga volt az elevenség és bájosság, finom, gazdag arcjátéka jól érvényesült. 56 A Magyarság kritikusa szerint Varsányi Mirandolája (sic!) gondos, meleg színművészi alkotás, ha nem is ér el a dusei magasságig. A kritikából az is kiderül, hogy a színészi alkat és színpadi alak találkozása nem jött létre:...mirandola sokkal könnyedebb, bájosan haszontalanabb alak, semminthogy Varsányi Irén a maga finomságos melankóliát lehelő lényével el tudja mandolinozni..." - állapította meg a recenzens, és ebben valóban igaza volt. 5 7 Mirandolinát nem is lehet melankolikusan elmandolinozni, mert sokkal több benne az életenergia, az autonom női sors formálására való törekvés. Mindegyik kritika hangsúlyozza Ripafratta szerepében Rajnai Gábor karikírozó képességét, furcsa kígyózó mozdulatait, túlzó arcfintorgását, amellyel kifejezte az alak mesterkélt természetét. A kissé egyhangúvá vált vígszínházi naturalizmus ellensúlyozására, egyben egy kitűnő, fiatal színész-generáció kipróbálására került előtérbe ez a stílusos, klasszikus, kosztümös játék, amely - a 8 órai Újság kritikusának tanúsága szerint - elsöpörte a színpadról...az irodalom robotosait, eltiporta az expresszionizmust, futurizmust és svindlizmust, és diadalt aratott". 58 A kamarajellegű előadással kapcsolatban a Magyar Hírlap 5 9 azt hangsúlyozza, hogy a magyar színházi kultúrának szüksége lenne a Nemzeti Színház régóta várt kamaraszínpadára, mely...színházi eredményeink kifinomodott, miniatűr képét adná". Hevesi az analitikus rendezői módszer híve volt. A színészi játékot az apró gesztusok, a változatos mimika és az árnyalt hanghordozás művészetének tartotta, ezért az 1924/25. évad elején megnyitotta a Nemzeti Színház kamaraszínházát, ahol megteremtette az intimebb hangú színjátszás kereteit. Talán a Nemzeti válságát jelző, paradigmatikus jelenségnek és a színpadi stilizálás további előretörésének tekinthetjük a Hazug 1935-ös új betanulását, a vendég Pünkösti Andor átdolgozásában és rendezésében, amely élénk kritikát és vitát váltott ki. Pünkösti szabadon kezelte az eredeti szöveget, és az előadást rengeteg ötlettel, statisztériával, kísérő zenével dúsította fel. A színészek mozgását a tánchoz közelítette. A színpadon a játékos meseszerüséget csillogó fénybe burkolta. A szépelgő hatás kedvéért sokszor feleslegesen forgatták meg újra és újra a színes díszletekkel beépített színpadot, amelyet Upor Tibor - a rendezői intenciót követve - látványos vitrinné formált. A nippek - értsd a színpadi alakok - elbűvölő porcelánfigurákként mozogtak Nagyajtay Teréz remekbe szabott köntöseiben. Mindez Goldoni reális világát egy hagyományos, stilizált komédiázás irányába vitte vissza. Amint arra Kárpáti Aurél szigorú hangú kritikájában rámutatott 6 0, Pünkösti a karakterkomédiát a comr ledia
18 dell'arte játékká alakította, amelyben az egyes figurák vértelen marionettként mozogtak. Pedig osztatlan sikert aratott nagyvonalú játékával Lelio szerepében Uray Tivadar. Kedvező fogadtatásban részesült Ottavio szerepében a színház frissen szerződtetett, nem régen végzett tagja, Ungvári László is, aki szép színpadi beszédével, érzékenységével, mint klasszikus, kosztümös szerepekben otthonosan mozgó színész hívta fel magára a figyelmet. Az előadás azonban nem merült ki a commedia dell'arte életre keltésében, amennyiben egy modernebb színházelméleti problémát is felszínre hozott. Mind Kárpáti, mind pedig a Nyugatban megjelent kritikájában 61 Schöpflin Aladár egyetértően állapítja meg, hogy Goldoni egy megrögzött, mániákusan hazug figurát kívánt csúffá tenni, és nem akarta Lelio portréját költői alapszínnel átfesteni. Ezzel szemben Pünkösti elmélyítette az arckép vonásait, számos szövegbetoldás segítségével megtette a hazugot az életet megszépítő költői hazugság képviselőjének. Amint Schöpflin írja, a rendező...egy pirandelloi gondolatot vitt az előadásba, az ő Lelioja a képzelet finom játékát, a hazugság és költészet rokonságát jelenti, és pedig hangsúlyozottan kimondva a darab végén, mikor rámutat a többi szereplőre: mit akartok, hiszen ti is a hazugság szülöttei vagytok, sohasem éltetek, a költő hazudott benneteket". Kétségtelen tény, hogy Pünkösti egy valószerűen megírt jellem vígjáték hősét irreális, képzeleti szférába emelte. Ebben az esetben azonban túllőtt a célon, és így a rendezői becsvágy túlfüszerezett, barokkos előadást eredményezett. Ami viszont az előadásban megjelenő filozófiai gondolatot, az életet megszépítő vagy éppenséggel elviselhetővé változtató költői hazugságot, tehát a látszat és valóság összefüggését illeti, ezt a kérdést néhány évvel később, 1941-ben, a Madách Színházban már elmélyültebben vizsgálta, amikor egy valódi Pirandello-komédia, a IV. Henrik színpadra állításával, döbbenetes erővel és művészi igazmondással tett hitet az emberiesség mellett a diktatórikus erőszakkal szemben. Az évi színházi centenárium alkalmából bemutatott reprezentatív műsor jól tükrözte a Nemzeti Színház klasszikus dráma-hagyományt őrző feladatát, valamint a kortárs dráma hazai és külföldi bemutatásának szándékát. Ebbe a képbe illeszkedett, de az olasz-magyar kultúrbarátság jegyében is zajlott a Legyező című komédia bemutatása. Cesare Vico Lodovici Kerék című színmüvével egy műsorban Abonyi Tivadar játékmesteri irányításával vitték színre. Ezen az előadáson Uray Tivadar Rocca Marina gróf szerepében aratott újra sikert, mert pestiesre hangolta szerepét. A játékban résztvevő egyéb figurákról elhangzott olyan, már a Hazuggal kapcsolatban is tett megállapítás, amely szerint...csipkével szegett vitrinbe állított figurákként elevenednek meg, gyors jövés-menésben, a színek gyors változása közepette 62." A Két úr szolgája 1941-ben, Both Béla rendezésében Lehotay Árpáddal a címszerepben került színre. A rendező feladatának azt tartotta, hogy vidám játékkal szolgáljon a közönségnek, ezért néhány újdonsággal tett kísérletet a klasszikus darab felfrissítésére. így például az eddigi játékhagyománytól eltérően Beatrice nem a színfalak mögött, hanem a nyílt színen fedeztette fel Clarkéval nőiségét. Új elemként került az előadásba a férfi ruhába bújt Beatrice párbaja Silvióval, valamint Beatrice és Florindo öngyilkossági kísérlete. Truffaldino monológ helyett egy utcai koldussal folytatott beszélgetés után vallott kettős vállalkozása gyötrelmeiről. Az utóbbi négy komédia -Fogadósné, Hazug, Legyező, Két úr szolgája - esetében azok a vitatható stilisztikai jegyek kerültek előtérbe, amelyek a mai rendezők
19 színpadi munkáiban is fellelhetők és ellentmondanak Goldoni korszerű realizmusának, reformszellemének. Az egyik ilyen jellemző a commedia dell'arte mozgalmasságának, a játék tempójának, dinamikájának abszolutizálása, számos sztereotip, olykor közönséges gesztus ismétlése. A másik felfogás az életkép jelleget, a hiteles légkört hangsúlyozza, amelyben a porcelán babákra emlékeztető figurák gáláns könnyedséggel,a rokokó külsőségeivel - ceremoniális üdvözlések, kecses hajlongások, legyező használata, kávézó társalgás stb. - mozogtak. Az így kialakult stilizáló játékosság öncélúan bűvölő fogásnak bizonyult, és háttérbe szorította a történet emberi igazságát. Ezekből a tényekből a rendező szöveget értelmező, átalakító és játékot irányító szerepének további erősödésére kell újra figyelmeztetnünk. Már Hevesi rendezéseinél emlékeztettünk arra, hogy a komédiák színrevitelénél a játékosság, a rögtönzött komédia mozgalmassága, tehát a teátrális megoldások fontos szerepet játszottak. Nyilvánvaló, hogy a teátrális elemek harmonikus rendezése, a gyors jelenetváltásoknál a színpadi masinéria és az együttes színészi játék összehangolása mind bonyolultabb feladatot jelentett, egyetlen irányító-rendező fejet és kezet igényelt. A rendező kezébe tehát mind nagyobb hatalom öszpontosult. Erre utalt Schöpflin a Hazugról írt, korábban már említett kritikájában, amikor megállapította: Ezt az előadást nem annyira a színészek játsszák el, mint inkább a rendező és a színészek önfeláldozóan hajlanak a rendezői kéz mozdulatai szerint." Határozottan szót emelt a jelenség ellen Kárpáti Aurél, amikor ugyancsak a Hazug kritikájában megállapította, hogy a legmodernebb rendező sem függetlenítheti magát a költőtől - akit minden körülmények között szolgálnia kell -, hogy szövegét önkényes applikációkkal gazdagítsa. Kezdetét veszi tehát az a máig le nem zárt vita, amely a szerzői szöveg autonómiáját és a rendezői beavatkozás jogosultságát illeti. Esetünkben a két jeles kritikus a szöveg tiszteletét kéri számon a rendezőtől, és elzárkózik attól a gondolattól, amely szerint a színház maga az előadás, a szerző drámája ehhez csupán előkészítő mozzanat. A mai értelemben vett rendezői színház e korai jelentkezésére érdekes példaként kínálkozik a Két úr szolgája Max Reinhardt által rendezett előadása, főszerepben a Thimig-család tagjaival, amelyet az osztrák társulat vendégszereplése során május ismerhetett meg a budapesti közönség. Reinhardt kifejezetten a commedia dell'arte stílusában, a szecesszió dekoratív külsőségeihez is folyamodva állította színre Goldoni játékát, amelyben a stilizálás, a derűs, könnyed galantéria és Hermann Thimig virtuóz játéka volt a meghatározó elem. A színész az arte" kelléktárából merített, amikor összerágott kenyérbéllel pecsételt le egy levelet úgy, hogy tótágast állva a fejével nyomtatta le a borítékot. Kosztolányi Dezső az előadást méltató írásában 6 3 nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy a naturalizmus ideje lejárt, a teátrális elemek szerepe erősödik. Megállapította, hogy a művészi alkotás, tehát a drámai szöveg éppoly ürügy a rendezőnek, mint a költőnek a nyers élmény, majd hozzátette, hogy ma már a színházi alkotó nem arra törekszik, hogy a csalódásig híven utánozza a valóságot, hanem arra, hogy a színpad és a nézőtér között a képzeletbeli falat lebontsa, és a közönséget ráébressze arra, hogy amit lát és hall, nem a valóság, hanem játék. Reinhardt ezt a leleplezést azzal is fokozta, hogy a színészeit a széksorok között vonultatta fel a színpadra, és a játékteret velük díszleteztette be. Reinhardték előadásának hatása már a következő években, így például Pünkösti
20 Andor /Tazu^-rendezésében is érzékelhető volt. Pünkösti éppen ennek a körülménynek köszönhette a megtiszteltetést, hogy Hermann Röbbelingtől, a Burgtheater akkori igazgatójától meghívást kapott, így a komédia Bécsben is az ő átdolgozásában és rendezésében került színre. JEGYZETEK 37. Weingeist, Magdalena: Goldoni, Gozzi und das Wiener Theater Wien, 1938., valamint Bartolomeo A., i. m. 38. Binal, Wolfgang: Deutschsprachiges Theater in Budapest Wien, old. 39. P. Kádár Jolán: A magyar népszínmű bécsi gyökerei Bp Zolnái Béla: Szigligeti Szökött katonájának külföldi elemei in: Egyetemes Philológiai Közlöny Bp Harmat Géza: Duse, Bp Haraszti Gyula: Duse Eleonóra Bp Hevesi Sándor: Az előadás, a rendezés, a színjátszás művészete Bp , 44. Hevesi Sándor: i. m Budapest Hírlap, április Ország-Világ, április Magyar Nemzet, április Budapesti Hírlap, április A Nap, április Újság, április Hevesi Sándor levele Edgardo Maddalenához, Bp április 6. (Levélmásolat a jegyzetekhez mellékelve) - Miscellanea Maddalena, Tom.112., 175., Casa Goldoni levéltár, Venezia. 52. Goldoni: Fogadósné című komédiája évi előadásának rendezőpéldánya, OSZK. NSZF Radó Antal előadása Goldoniról a Nemzeti Színházban, in: Budapesti Hírlap, június Alkotmány, június Budapesti Hírlap, június Napkelet, I. kötet, Magyarság, március órai Újság, március Magyar Hírlap, március Pesti Napló, február Nyugat, I. kötet, Budapesti Hírlap, június Pesti Hírlap, május 8.
Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása
7. melléklet a 2010. évi. törvényhez Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
RészletesebbenKészítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka
Készítette: Badik Dóra Kovács Jázmin Orosz Blanka A XIX. század elején már létezett egy színházpártoló csoport Veszprémben, főként az iskolai színjátszás köré épülve. A század második felében aztán egyre
RészletesebbenJavaslat a évi költségvetési előirányzatok módosítására (Millió forintban, egy tizedessel) Fejezet Cím Alctm Jogcsop. szam Jo g- szara Elov. cso
t rs ággyűlés Hivatala lrom6. : 7-ÍM.45-164-4 Érkeze, 2006 DEC 12. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Kapcsolódó módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Asszony!
RészletesebbenA 7 Oscar-díjat elnyert film színpadi változatát 2014 nyarán mutatta be a Disney Theatrical Production Londonban.
romantikus komédia Fordította: Szabó T. Anna Bemutató: 2017. június 9-10. Madách Színház A Madách Színház 2017. június 9-10-én mutatja be a című romantikus komédiát. A művet Tom Stoppard és Marc Norman
RészletesebbenA települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása
7. melléklet a 2011. évi. törvényhez A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
RészletesebbenSZÍNEK, EVEK, ÁLLOMÁSOK
SZÍNEK, EVEK, ÁLLOMÁSOK In memóriám Kaffka Margit NAP KIADÓ TARTALOM CSAK A SZÓT MEGTALÁLJAM" Kaffka Margit: Önéletrajz (In: Az Érdekes Újság Dekameronja, II. k. Bp., 1912) 7 Karlka Margit levelei Nemestóthy
RészletesebbenA MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943)
A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943) SZÖVEGGYŰJTEMÉNY Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta KÓHATI ZSOLT MAGYAR NEMZETI FILMARCHIVÜM Budapest 2001 \/\\ / BEVEZETŐ 9 FILMELMÉLET 15 BRESZTOVSZKY
RészletesebbenFalussy Lilla: Metadolce, bemutató 0. Márai Sándor: Zendülők bemutató 1500000. Ottlik Géza: Iskola a határon, repertoáron tartás 750 000
3-as altéma Magyar szerzők műveinek bemutatása, a Budapet Főváros Astoria i Egyesület RS9 a VI. kerület Erzsébetváros Falussy Lilla: Metadolce, Bárka Józsefvárosi i- és Kulturális Nonprofit Bárka Józsefvárosi
RészletesebbenHelyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása
7. számú melléklet a 2009. évi. törvényhez Helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
RészletesebbenBodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.
1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:
RészletesebbenTIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN
Tiborc Fazekas: Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung (1774 1999). Eigenverlag des Verfassers, Hamburg 1999 A magyar irodalom (önálló
RészletesebbenSzakmai beszámoló. Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról
NKA Képzőművészeti Szakmai Kollégium 2011. évi pályázata 1. témakör Kiállítás megvalósítására Pályázati azonosító: 1606/5592 Szakmai beszámoló Jószay Zsolt szobrászművész kiállításának megvalósításáról
RészletesebbenAz III. Pécsi Családi Színházi Fesztivál záró beszámolója III. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 2015. május 23-31. A Támogatási Szerződésben foglaltak szerint nyilatkozom, hogy a III. Pécsi Családi Fesztivál
RészletesebbenSzakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított 1.200.000 Ft vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról
Szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított 1.200.000 Ft vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról A szakmai beszámoló és fotódokumentáció megtekinthető az alábbi linken: http://szinhaziintezet.hu/index.php?action=kiallitas&aid=55
RészletesebbenÁllami támogatás 50%-50%-os megoszlása a fenntartói ösztönző és a művészeti ösztönző részhozzájárulás között
50%-50%-os megoszlása a és a művészeti részhozzájárulás művészeti Jókai 47 983,00 396 000,00 80 475 149,91 330 197 665,27 410 672 815,18 Bárka Színház Kht. 36 026,00 66 000,00 60 421 352,37 55 032 944,21
RészletesebbenA Z E L S Ő M A G Y A R S Z Í N T Á R S U L A T S Z I N L A P J A I
SZÍNHÁZTÖRTÉNETI FÜZETEK 15. szám Staud Géza A Z E L S Ő M A G Y A R S Z Í N T Á R S U L A T S Z I N L A P J A I Budapest, 1960 SZÍNHÁZTÖRTÉNETI FÜZETEK 15, szám. STAUB GÉZA Az első magyar színtársulat
Részletesebbenlegyen eszme- és alakhű, mégis szabad...
2017/09/29-2018/03/02 Kiállítás Shakespeare összes műveinek első magyar kiadásáról az Arany János-év alkalmából....(azaz ne szolgai); tehát vers verssel, ha lehet ugyanannyi sorral, adassék vissza stb.
RészletesebbenA Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége
A Néprajztudományi Bizottság 2014. évi tevékenysége Az MTA Néprajztudományi Bizottsága 2014-ben két alkalommal ülésezett (január 15- én és november 11-én). Az ülésre első alkalommal a Néprajzi Múzeum Tanácstermében
RészletesebbenCastrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga
RészletesebbenDRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Dráma középszint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 27. DRÁMA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ
RészletesebbenA szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában
Feledy Balázs A szorongás apoteózisa Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Megjelent a Bárka 2013/1. számában Egy kiállítás megnyitására kaptunk meghívót szeptember
RészletesebbenBudapesti Operettszínház
Budapesti Operettszínház BÉRLETI TÁJÉKOZTATÓ 2 0 09/ 2 0 1 0 S Z Í N H Á Z I É VA D 1065 Budapest, Nagymező u. 17. www.berlet.operett.hu Kedves Közönségünk! A bérletvásárlás és bérletajánlás mindig nagyon
RészletesebbenJókai Gyûjtemény. file:///d /jokai.txt[2013.08.21. 12:26:11]
Jókai Gyûjtemény "A kényes úrfi s a rongyos baka" / szerk. Mezei Zsolt (2001) "Baráti emlékül-jókai Mór" / összeállította és az elõszót írta E. Csorba Csilla (1981) "Mester Jókai" / szerk. Hansági Ágnes
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE
BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán
RészletesebbenJegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez
Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban
RészletesebbenTartalom, elemzés, értelmezés
Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,
RészletesebbenA 17. századi francia klasszicizmus
A 17. századi francia klasszicizmus A 17. század közepén Franciaországban új stílus: a klasszicizmus (classis = osztály; classicus = első osztályba tartozó) Jellemzi: az antikvitás tisztelete és követése,
RészletesebbenA helyi önkormányzati színházi támogatások előirányzatainak és pénzforgalmi teljesítésének alakulása. a) Kőszínházak működtetési hozzájárulása
7. számú melléklet a 2010. évi törvényhez A helyi önkormányzati színházi támogatások ainak és pénzforgalmi ének alakulása a) Kőszínházak működtetési hozzájárulása ban Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház)
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,
RészletesebbenGerlóczy Gedeon műépítész
Gerlóczy Gedeon műépítész Hadik ház, a Szatyor bárral 1921-ben Lehel Ferenc megírta az első Csontváry monográfiát. A művek fotózásánál Gerlóczyn és Lehelen kívül jelen volt Fényes Adolf, Lyka Károly és
RészletesebbenDéryné voltam Kanadában éve született Kertész Sándor
Déryné voltam Kanadában - 100 éve született Kertész Sándor 2011/10/27-2012/03/31 [1]"És a bérlők nemcsak Torontóból jöttek, hanem a környékről is, sokszor száz-százhúsz kilométeres távolságról, ami persze
RészletesebbenSoha nem fogom elfelejtni a mai estét Eric Idle a Madáchban!
Soha nem fogom elfelejtni a mai estét Eric Idle a Madáchban! 2015. június 3. szerda, 08:00 Hétfőn este a Madách Színházba látogatott a Spamalot című musical két szerzője: Eric Idle és John Du Prez. Az
RészletesebbenAz aradi magyar színjátszás 130 éve könyvbemutató
2018/03/29 2018/03/21 Március 29-én, 17 órakor kezdődik Piroska Katalin és Piroska István az aradi színjátszást feldolgozó két részes művének második, az 1905 és1948 közötti időszakot feldolgozó kötetének
RészletesebbenBaranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke
Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Szám: 318-2/2007. ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági
RészletesebbenA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Hírlevele. 49. hét december 3. vasárnap 16 óra Művészetek Palotája
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Hírlevele 49. hét 2017. december 3. vasárnap 16 óra Művészetek Palotája Kultúrpart-advent Kárpát-medencei folklór és kortárs költészet sok-sok zenével minden
RészletesebbenEldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés
1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Eldorádó a Bárkában Bereményi Géza filmje, az Eldorádó nyomán készült az író-rendeződarabja, amely Az arany
RészletesebbenA Harlekin mesés bábjai beköltöztek a Bóbitába. Írta: Major Zoltán január 17. csütörtök, 20:04
Új kiállításban gyönyörködhetnek a Bóbita Bábmúzeum látogatói: az egri Harlekin Bábszínház néhány előadásának míves és nagyméretű bábjai és díszletei köszöntik az ide betérőt. A Harlekin Bábszínház - ahol
RészletesebbenA HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI.
A HÍRLAPOK ÉS FOLYÓÍRATOK HOMLOKÍRA- SÁNAK MEGTÉVESZTŐ ADATAI. Számtalanszor előfordul hírlapoknál és folyóiratoknál, hogy téves adatok (dátumok, számok stb.) kerülnek a címlapokra és impresszumokba, amelyek
RészletesebbenBolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és ú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Színháztörténet Színháztörténet:
RészletesebbenJavaslat Küry Klára operett primadonna Települési Értéktárba történő felvételére
melléklet a 114/2013.(IV.16.) Kormányrendelethez Javaslat Küry Klára operett primadonna Települési Értéktárba történő felvételére Készítette: Kóródi Anikó Zsuzsanna -------------------------------------(aláírás)
RészletesebbenBúcsú Szakácsi Sándortól
1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Búcsú Szakácsi Sándortól Szakácsi Sándor színművész búcsúztatását csütörtökön 15-órakor tartják Budapesten,
RészletesebbenMEGHÍVÓ. a Szín-Tér Egyesület alapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett Generációváltás című szakmai napra.
Generációváltás 25 éves a Szín-Tér Egyesület MEGHÍVÓ Székesfehérvár 2016. 11. 12. MEGHÍVÓ a Szín-Tér Egyesület alapításának 25. évfordulója alkalmából rendezett Generációváltás című szakmai napra. Időpontja:
RészletesebbenMAGYAR TÉTELEK. Témakör: MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. KÖTELEZŐ SZERZŐK Tétel: Petőfi Sándor tájlírája
MAGYAR TÉTELEK IRODALOM 1. Tétel: Petőfi Sándor tájlírája 2. Tétel: Arany János balladaköltészete 3. Tétel: Ady Endre emberi és költői arca a Léda-versek tükrében 4. Tétel: Babits Mihály: Jónás Könyve
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenParaizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti
Paraizs Júlia N. Mandl Erika: Színház a magyar sajtóban a két világháború között. A sajtóforrások szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban, különös tekintettel a Napkelet és a Magyar Szemle
RészletesebbenMerítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig
Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,
RészletesebbenP. Müller Péter Székely György pályaképe
1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.
RészletesebbenForráshiányos státuszú pályázat. Az Színház színházi nevelési. Ávr. 77. szerint felszabaduló összeg programjának és
Döntés a kiemelt művészeti célok megvalósítására, határon túli professzionális magyar színházak 2016. évi támogatására kiírt pályázat 1.a, 1.b, 1.c, 1.d kategóriáiban Összes igény Kategóriák szerinti igény
RészletesebbenAz átlagember tanítvánnyá tétele
február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont
RészletesebbenDebrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.
Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa
RészletesebbenAdy Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.
Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy
RészletesebbenTestvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium
Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ Megoldások (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Előzetes kutatások I. A Pécsi Szemle című várostörténeti
RészletesebbenHúsz év mellékvágány után újra lendületben
2007-06-22 Húsz év mellékvágány után újra lendületben Bodrogi Gyula a mesterekről, a zsákutcákról és a nagy visszatérésről Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház művésze, valósággal kivirult, mióta nem a Vidám
Részletesebbena debreceni Csokonai Színház előadása jegyár: 1300 Ft február óra nagyszínpad - színpadi nézőtér 2 óra 20 perc, szünet nélkül
ELŐADÁSOK ÉS KÍSÉRŐPROGRAMOK Első nap: 2011. február 9., szerda Mesés férfiak szárnyakkal Oleg Zsukovszkij - Szénási Miklós - Lénárd Ödön szövegei rendezte Vidnyánszky Attila a debreceni Csokonai Színház
RészletesebbenPetelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti elemzés)
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola Török Zsuzsa Petelei István írásgyakorlatai (Média- és társadalomtörténeti elemzés) Doktori értekezés tézisei Témavezető:
RészletesebbenA pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220
Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenA város főterén megtekinthettük az elmúlt évad 400 előadásának plakátjait, köztük természetesen a POSZT-versenyprogramjába bekerült darabokét is
Véget ért a 2017-es POSZT. A tíz nap bőven tartogatott élményeket. Szinte minden nap találkozhattunk nagy színészeinkkel és színésznőinkkel, rendezőkkel és színházi szakemberekkel délutáni közönségtalálkozók
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenFőszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html
Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:
RészletesebbenV4 Fesztivál és Színházi Találkozó 2014 Beszámoló
V4 Fesztivál és Színházi Találkozó 2014 Beszámoló A pályázati téma megvalósulásának körülményei, a megvalósult program részletes leírása, eredményessége, szakmai hatása: A Visegrádi Négyek Fesztivál és
RészletesebbenFutapest Crossfutás Csömör december 11.
Futapest Crossfutás Csömör 2011. december 11. Végeredmény 4 KM Gyerek 1. RAJSZKI LILI 1998 280 15:55 2. Turschl Bence 1999 241 16:56 3. Bócz Patricia 1998 244 16:59 4. Kiss Viktor Zsolt 1997 246 17:57
RészletesebbenDRÁMA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Dráma emelt szint 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 22. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Elemezze egy szabadon
RészletesebbenDiákszínjátszás a Vargában
Diákszínjátszás a Vargában 2006-2015 2006/2007 Mrozek: Özvegyek Gábor, Benke Ádám, Deme Dávid szereplők: Fekete Réka, Varga Kata, Bartha Ágnes, Sinkó Solymár angol nyelvű színjátszó fesztivál: Erik a viking
RészletesebbenA dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenTisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito
NKA Igazgatósága 1388 Budapest, Pf.: 82 Tárgy: Záró beszámoló megküldése Pályázati azonosító: 3707/11933 Tisztelt Igazgatóság! A Támogatási Szerződésben foglaltak szerint nyilatkozom, hogy a II. Pécsi
RészletesebbenMVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye
MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,
RészletesebbenHogyan beszél a mai ifjúság?
A Nyelvőr hírei Hogyan beszél a mai ifjúság? (Tájékoztató a Nyelvművelő Munkabizottság 1964. december 14-i üléséről) Ezen a napon ünnepi ülést tartott a Nyelvművelő Munkabizottság. Ekkor rendeztük meg
RészletesebbenPéldány adatok: CD6132 A 34 Fz (HÍRES OPERETTEK) 3
A 34 Albert Mária Eisemann Mihály : Bástyasétány 77 / [a kötetet írta Albert Mária]. 1 CD (47 perc) + Könyv: 170971. (Híres operettek). (Metropol könyvtár, ISSN 2060-2979 ; 17.) 9789630974752 : 1690,-
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenAlmási Andrea Kultúrtörténeti krónika 1910-ből
A PH.D-DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Almási Andrea Kultúrtörténeti krónika 1910-ből Irodalomtudományi Doktori Iskola Miskolc 2007 A PH.D-DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Almási Andrea Kultúrtörténeti krónika 1910-ből Irodalomtudományi
RészletesebbenMVMSZ tagok nyilvántartása 2013
MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenTÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM
TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának
RészletesebbenA Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:
A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész
RészletesebbenKecskemét Város Polgára Leszek III. forduló
Kecskemét Város Polgára Leszek III. forduló 1. a, Reformkori színházi plakát Képzeljétek el, hogy vándorszínészek látogatnak Kecskemétre! Készítsetek fellépésüket hirdető színházi plakátot! A plakát tartalmazza
RészletesebbenJegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről
Jegyzőkönyv. az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről A közgyűlés helye: ELTE Fizikai épület 083.sz. előadóterem. 1117 Budapest, Pázmány Péter
Részletesebben1/A szakmai együttmű ködésre pontszá m (max. adható 40 pont)
Döntési lista II. számú módosítása a kiemelt művészeti célok megvalósítására, határon túli professzionális magyar színházak 2016. évi támogatására kiírt pályázat 1.a, 1.b, 1.c, 1.d kategóriáiban Módosítás:
RészletesebbenHelyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)
MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
RészletesebbenGoldoni bemutató a Katonában
1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Goldoni bemutató a Katonában A karnevál utolsó éjszakája című Goldoni-művet mutatja be Zsámbéki Gábor rendezésében
RészletesebbenRieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia
Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola
Részletesebben2014. évi 4. szám. MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA június 21.
2014. évi 4. szám MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA 2014. június 21. Múzeumok éjszakája a Bartók Zeneházban 2014. június 21-én este tartották a Rákosmentén is a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozatot. Rájöttünk, hogy
RészletesebbenA Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti vendégeit alapításának 19. évfordulója alkalmából
A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti vendégeit alapításának 19. évfordulója alkalmából 2017-ben választott témánk a Háziipari Szövetkezet nádudvari részlege kiállításon és egy
Részletesebben"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!
"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást
RészletesebbenMajor Henrik karikatúrái kiállítás
2015/06/20-2015/07/11 Kézirattárunk Major Henrik világhírnévre szert tett karikaturista, festő életművéből rendez kiállítást június 20. és július 11. között. A tárlat a karikaturista Major sokoldalúságának
RészletesebbenZenés irodalmi műsor óvodásoknak
Zenés irodalmi műsor óvodásoknak Május 13-án, hétfő délelőtt az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár a Madarak és fák napja alkalmából tartotta meg zenés foglalkozását, Németh Tamásné, Vali néni
RészletesebbenÉrzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül
PERSZONALIA Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül Mit ér(het) az ember, ha magyar frankofon vagy magyar anglofon író? Két nemzetközileg elismert, külföldön élő magyar
Részletesebben1-es altéma Katona Produkciós pályázat
1-es altéma Katona Produkciós pályázat pályázó színház támogató önkormányzat bemutatandó mű (szerző cím) megítélt támogatás Astoria Bárka Józsefvárosi i- és Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
RészletesebbenV. 2010. 7. 330 222 108 3/2010. EMT.
1/2010. EMT. számú határozat Az EMT elfogadja a 2010. évi Költségvetési Törvény 7. számú mellékletében szereplő források felosztására és a színház szakmai és táncművészeti szakmai kuratórium tagjaira tett
RészletesebbenSzociális párbeszéd új keretek között
Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit
RészletesebbenFelvilágosodás és klasszicizmus
Felvilágosodás és klasszicizmus A felvilágosodás 17-18. századi eszmeáramlat józan ész világossága sötét középkor cél: tudatlanság leküzdése, tudományok fejlesztése, felvilágosítás, nevelés filozófiai
Részletesebben1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:
1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső
RészletesebbenRÉGI IDÔK TANÚJA. Borbás Mária
755 Borbás Mária RÉGI IDÔK TANÚJA Hatalmas feladatra vállalkozott könyvkiadásunk SHAKESPEARE ÖSSZES DRÁMÁI-nak új megjelentetésével. A felszabadulás, de különösen a fordulat éve óta Shakespeare életmûve
RészletesebbenKVPL III. forduló. Képzeljétek el, hogy vándorszínészek látogatnak Kecskemétre! Készítsetek fellépésüket hirdető színházi plakátot!
KVPL III. forduló 1. a, Reformkori színházi plakát Képzeljétek el, hogy vándorszínészek látogatnak Kecskemétre! Készítsetek fellépésüket hirdető színházi plakátot! A plakát tartalmazza a következőket:
Részletesebben(Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a
1 HAGYOMÁNY ÉS MODERNSÉG BENEDETTO CROCE ESZMEVILÁGÁBAN (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 2012) A könyvet tárgyánál fogva és szerzőjére való tekintettel is ajánlom azoknak az olvasóknak a figyelmébe,
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
Részletesebben1/A szakmai együttmű ködésre pontszá m (max. adható 40 pont)
Döntési lista I. számú módosítása a kiemelt művészeti célok megvalósítására, határon túli professzionális magyar színházak 2016. évi támogatására kiírt pályázat 1.a, 1.b, 1.c, 1.d kategóriáiban Módosítás:
Részletesebben