FELSZÍN ALATTI VIZEINK, ÁSVÁNYVIZEINK, HÉVIZEINK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FELSZÍN ALATTI VIZEINK, ÁSVÁNYVIZEINK, HÉVIZEINK"

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007) FELSZÍN ALATTI VIZEINK, ÁSVÁNYVIZEINK, HÉVIZEINK Liebe Pál projektigazgató VITUKIKht, 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. Összefoglaló: Felszín alatti vizeink a védettnek nem tekinthető nyílt karsztos és egyéb felszínközeli, valamint bizonyos területeken egészségre káros rétegeredetű komponenseket tartalmazó előfordulások kivételével megfelelhetnek a természetes ásványvíz megjelölés követelményeinek.az aktuális áttekintés megkönnyítésére javasolt egy ásvány- és gyógyvízkataszter összeállítása a hévízkataszter mintájára, s célszerű lenne ennek kiterjesztése a Kárpátmedence egészére a meglévő nyilvántartásokra és szakirodalomra alapozva.. Abstract: Our groundwaters may in compliance with the requirements of natural mineral water with the exception of unprotected open karstic waters and water occurrences containing components harmful to healt. For the facilitation of an actual review the compilation of a cadastre of mineral and thermal waters is being proposed similar to the thermal water cadastre and its extension would be purposeful over the whole of the Carpathian basin, based on the existing inventories and the scientific literature. 1. BEVEZETÉS Az ásványvíz fogalma az idők folyamán változott. Elméletileg oldott természetes ásványi anyagokat tartalmazó, természetes vízelőfordulások vizét tekinthetnénk ásványvíznek, de az oldott anyagok és koncentrációjuk mértékének megjelölése nélkül gyakorlatilag minden felszín alatti vízelőfordulás ide sorolható lenne, sőt a felszíni vizek is. Papp Ferenc természetes ásványi sókat és gázokat tartalmazó vizeket nevezte ásványvíznek,amelyek legtöbbször a beszivárgó csapadékból és a kőzetek oldódásából származnak, keletkezésükben egyes helyeken az utóvulkáni működésnek is van szerepe, s megemlíti régi tengervizekből, valamint a kőzetek dehidratációjából származó vizeket is. (Schulhof 1957) Papp Szilárd az összetételük szerint egyszerű termális, egyszerű szénsavas, alkálihidrogénkarbonátos, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, kloridos, szulfátos, vasas, kénes jódos- 25

2 Liebe Pál brómos és radioaktív vizeket, valamint ezek kombinációit különböztette meg.az alkálihidrogénkarbonátos, kalciumhidrogénkarbonátos, kloridos és szulfátos vizek esetében feltételnek tekintette az 1 g/l-nél nagyobb összes oldott sótartalmat és a víz jellege szerinti ion Than-féle egyenérték-százalékának dominanciáját,, a szénsavas vizeknél az 1 g/l-nél több széndioxid jelenlétét, a többi esetben az adott komponensre meghatározott határérték elérését. Megemlítette, hogy a mikroelemekről keveset tudunk, de fontosnak tartotta azok vizsgálatát (Schulhof 1957) Szalontai Gergely a 4/1966 EüM rendelet szerinti szabályozást ismerteti, amely szerint az összes oldott és szénsavtartalomtól függetlenül a litium, stroncium,bárium, vas, aluminium, mangán, vas, hidrogénarzenát- és foszfát, szulfid, jodid,bromid,fluorid, metabórsav, metakovasav, rádium és rádiumemanáció valamelyikének megadott határ feletti értéke, forrásoknál a 20, kutaknál a 25 C feletti hőmérséklet is jogosít az ásványvíz megnevezésre. (Borszéki 1979) A gyakorlatban az ásványvíz fogalma erősen függ a használattól: korábban főleg a jelentős menynyiségű oldott ásványi anyagot és gázokat tartalmazó, különleges összetételű felszín alatti vizek előfordulásait tekintették ásványvíznek, amelyet ivó- és fiirdőkúrákra használtak. A mediterrán országokban a fogalmat kiterjesztették a kevés oldott anyagot tartalmazó asztali vizekre is, s a palackozás elterjedésével ez általánossá vált, s az EU szabályozásába is ez került be. Az EU és a hazai szabályozás ilyen irányban történő módosulásait Borszéki Béla ismertette átfogóan (Borszéki 2004), a továbbiakban a jelenleg érvényes hazai szabályozást tekintjük át röviden, a részletesebb ismertetés szerepel a Kárpátmedence ásványvizei konferenciasorozat köteteiben (Ákoshegyi 2004, Borszéki 2004, Liebe 2004) ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK 2.1. Az ásvány- és gyógyvíz fogalma a jelenlegi szabályozás szerint A kitermelt és palackozott elismert természetes ásványvíz és forrásvíz kezelését, palackozását és forgalmazását szabályozó, 96/70EK illetve 2003/40/EK sz. alatt módosított 80/777/EEC EU direktíva szerint a természetes ásványvíz olyan felszín alatti víz, amely természetes, vagy védelmi intézkedésekkel védett,eredendően tiszta, ásványi anyag tartalma alapján táplálkozás-fiziológiai hatásokkal rendelkezik, összetétele és hőmérséklete közel állandó, kémiai és mikrobiológiai szempontból megfelel a rendeletben előírt határértékeknek. A természetes ásványvizet az illetékes hatóságnak el kell ismernie, s csak a rendelet szerinti eljárásokkal kezelhető. A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz, és az ízesített víz palackozásának

3 Felszín alatti vizeink, ásványvizeink, hévizeink és forgalomba hozatalának szabályairól" szóló 65/2004. (IV. 27) FVM- ESZCSM-GKM együttes rendelet előírásai ennek a direktívának felelnek meg. A víz természetes ásványvízként való elismerését kérelemre az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága (OGYFI) végzi. Az előbbi kritériumoknak megfelelő, de hivatalos elismeréssel nem rendelkező vizeket csak forrásvíz" elnevezéssel lehet forgalomba hozni, ami megtévesztő, hiszen a felszín alatti víz kutakból származik, s csak egy része lép ki forrásokon keresztül. (Borszéki B. 2004). A rendelet az ásványvizek közötti különbségeket a megengedett elnevezésekben fejezi ki az ásványianyag-tartalom és egyes komponensek koncentrációja alapján. Egyes természetes eredetű komponensek koncentrációja viszont nem haladhat meg egy megadott határértéket. A rendelet nem vonatkozik azokra a vizekre, amelyek a természetes gyogytenyezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet szerint gyógyvíznek minősülnek, valamint azokra a természetes ásványvizekre, amelyeket a vízkivételi helynél palackozás nélkül fogyasztanak vagy a fenti rendelet szerinti gyógyfürdőkben, klíma-gyógyintézetekben gyógyító célra használnak, továbbá azokra, amelyeket az Európai Unió tagállamain kívüli országba történő exportra szántak. Az e rendeletben a természetes ásványvízre vonatkozó feltételek lényegében azonosak az előzőekkel, de az oldott összes ásványianyag-tartalomra literenként legalább 1000 mg-ot ír elő, ha pedig ez csak mg/l között van, akkor tartalmaznia kell a rendeletben felsorolt biológiailag aktív anyagok valamelyikét legalább egy megadott koncentrációkban. A rendelet a gyógyvíz elnevezés engedélyezését a külsőleg, illetve a belsőleg történő felhasználásnál megfogalmazott, ásványvízre vonatkozó követelményeken kívül a belsőleg történő felhasználásnál a gyógyhatás bizonyításához is köti. Az ásványvizek élettani hatásának megítélésénél még sok a bizonytalanság és a szabályozással kapcsolatos teendő a természetes eredetű anyagok közül a fluorid, a bór, valamint a szerves anyagok (benzol, fenol, olajok, policiklikus aromás szénhidrogének, huminanyagok) jelenlétével kapcsolatban is (Csanády 2007) A vizeket országonként és időben változó megítélés szerint,különböző hőmérsékleti határtól tekintik melegnek, illetve hév- vagy termálvíznek. Hintz- Grünhut (Juhász 1987) 20 C-nál húzza meg a meleg-határt, korábban nálunk a 35, majd a 30 C kifolyóvíz-hőmérsékletű előfordulásokat nevezték, illetve nevezik hévíznek, illetve termálvíznek. 27

4 Liebe Pál 2.2. A védettség értelmezése Az ásványvizekre vonatkozó különböző szabályozások közös jellemzője a természetes védettség követelménye, bár a védelmi intézkedések is szóba kerülnek, ezeknek elsősorban a természetes védettség megőrzésére kell irányulni. Egyes felszínközeli értékes ásványvíz-előfordulások (pl. a keserűvizek) ugyanakkor nem védettek, vízgyűjtő területük tökéletes szennyezettség mentességéről helyi védelmi intézkedésekkel kell gondoskodni. A természetes védettség elméletileg azt jelenti, hogy emberi eredetű szennyezés nem érheti természetes körülmények között az adott vízelőfordulást. Ebben a földtani felépítés, a fedőrétegek vízzáró- illetve féligáteresztő tulajdonságai, a szennyeződés jellegétől függő szűrőhatása alapvető - bár sokszor nem kellően ismert - szerepet játszik, de nem felejthetjük el, hogy a felszín alatti vizeink zöme részt vesz a hidrológiai körfolyamatban, valamennyi idővel ezelőtt a felszínről szivárgott be, illetve onnan fog utánpótlódni, kérdés a felszíntől - esetleg valamely felszín alatti szennyezőforrástól - az adott vízkivételi helyig történő szivárgása időtartama. Az ivóvízbázisok esetében a jelenlegi szabályozás (123/1997 Korm.rend) az 50 éves elérési idővel határozza meg a le nem bomló szennyezésekkel szemben védő hidrogeológiai védőidom, illetve védőterület méretezését, ahol az intézkedéseknek fokozott védelmet kell biztosítani a felszín alatti vizek más területeken érvényes - azok érzékenységétől függő - általános védelméhez képest. Az 50 éves időtartam praktikusan egybeesik azzal, hogy az ennél fiatalabb vizekben jellemzően nagyobb a triciumkoncentráció, ami megkönnyíti a szivárgás időtartamának becslését ( Deák 2005), ugyanakkor kritizálhatóan rövid, különösen az értékes ásványvíz előfordulásokra vonatkozóan. A kormányrendelet szerint a védőidom, illetve védőterület a teljes, időkorlát nélküli vízgyűjtőre is kiterjeszthető, de az esetek nagy részében ilyen mértékű, teljes garanciát biztosító védelmi intézkedések nem tehetők. Mindenesetre az ezer év nagyságrendű elérési időknél ezek a kérdések élesen nem vetődnek fel, az ilyen korú vizek előfordulásai már védetteknek tekinthetők, feltéve, hogy a vízkivétel vagy más beavatkozás lényegesen nem befolyásolja a felszín alatti áramlási viszonyokat. Az izotópos kormeghatározás a természetes védettség jellemzésénél jó szolgálatot tehet (Deák 2005), de félrevezethet ott, ahol a vizek keverednek (pl. forráskörzetekben), s az idős vízhez - akár csak kis arányban is - fiatal, szennyezett víz keveredik. A kormányrendelet a hidrogeológiai védőterületek 5 és 50 éves elérési idővel, vagy teljes vízgyűjtőterülettel történő lehatárolása mellett a lebomló szennyezések elleni külső- és a haváriák ellen védő belső védőidomok és területek meghatározását szintén előírja az ásvány-, gyógyvízbázisoknál is. (Liebe 2004) Hangsúlyozni kell a regionális védelem terén a védőterületeken túl a különböző szennyeződés-érzékenységü területek általános védelmét (Liebe 2004, Pásztohy 2004), a lokális védelem vonatkozásában a műszakilag megbízható forrásfoglalás, illetve kútkiképzés jelentő- 28

5 Felszín alatti vizeink, ásványvizeink, hévizeink ségét is, amely biztosítja, hogy az előfordulástól idegen vizek kizárását, s ezt megfelelő ellenőrzések is bizonyítják (Szongoth 2005). Kúttal történő feltárás esetén a potenciál- és áramlási viszonyoknak a közvetlen környezetben történő megváltoztatása elkerülhetetlen, hatásával számolni kell. Az ásvány- vagy termálvízfeltárások, illetve a környezetükben létesülő igénybevételek hatásának vizsgálata hidrodinamikai modellezéssel a különböző vizek keveredésével kapcsolatos veszélyeztetés miatt is fontos. (Szücs-Lénárt 2004) Juhász József Hidrogeológia" könyvében találkozunk a vegyi készlet fogalmával, s azzal a követelménnyel, hogy ennek és a vízhozamnak egyensúlyban kell lenni:" a rétegben és a kutakban meglévő vagy kialakított kémiai-, hő- és vízhozamegyensúly a nyugodt, biztos termelés alapja" (Juhász 1987). Alapvetően szükséges, de nem elégséges ismérve a védettségnek az előfordulásnál - és lehetőség szerint a felszín alatti tápterületén is - a vízminőség alapján bizonyított szennyezés-mentesség. 3. TÁRGYALÁS 3.1. Felszín alatti vizeink, ásványvizeink, hévizeink áttekintése Az EU Víz Keretirányelvében foglaltaknak megfelelően 2006-ban első közelítésben meghatározták Magyarország felszín alatti víztesjeit, a különös tekintettel a fő ivóvízadó képződményekre és hévizekre, de a teljes felszín alatti teret befoglalva. A fő típusok: - a karsztvíztestekhez (1. ábra) (hideg és termál) a paleo- és mezozoós un. alaphegységi karbonátos képződmények tartoznak, ide sorolva a hozzájuk hidralikailag közvetlenül kapcsolódó eocén mészkőtárolókat, - a medencebeli porózus (2. ábra) (hideg- és termál) víztestekhez a fiatalabb földtörténeti korú, jó vízvezető képződményeket az idősebb alaphegység feletti üledékektől elválasztó, un. alsó-felső pannon határ felszíni kibúvásaival lehatárolt medence alaphegység feletti képződményei kerültek besorolásra, beleértve a karsztvíztestekhez nem sorolt alaphegység ritka vízadó, kevéssé ismert képződményeit, - az előbbi medencén kívüli hegyvidéki területek (2. ábra) rendkívül változatos képződményei a karsztvíztestekhez soroltak kivételével. A hideg- és termálvizeket a 30 C izoterma felület választja el egymástól, de ez hidraulikailag nem jelent határt: a karsztvíztesteknél egymás melletti, a medencebelieknél egymás alatti, összefüggő vízadókat vág szét. Gyakorlatilag valamennyi hideg víztestben találhatók olyan víztest-részek, amelyek vize megfelel az új, palackozásra vonatkozó ásványvíz kritériumoknak, s 29

6 Liebe Pál korlatozottabban a korábbi szabályozás szerintieknek is, a termál-víztestek legnagyobb része pedig megfelel azoknak: a jelentős ivóvízbázist jelentő hideg karsztvíztestek védettsége csak a nyílt karsztos utánpótlódási területektől távolabb megnyugtató az ásványvizek szempontjából, a termál-karsztvíztestek határához közel, de a sérülékeny forrás-körzetektől és bányászati öregségektől távolabb. Itt különösen langyos,palackozásra alkalmas csekély vagy közepes ásványi-anyagtartalmú kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos vizek tárhatók fel, a termál- karsztvíztestek vizének nagy része közepes oldott anyagtartalmú, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, védettsége néhány sérülékeny Karsztviztestek területe HU nem termál termál m nyílt karszt Ásvány - gyógyvíz előfordulások O nem termál termál 1. ábra A karsztvíztestekhez kapcsolódó ásvány-gyógyvíz előfordulások 30

7 Felszín alatti vizeink, ásványvizeink, hévizeink Nem karsztos víztestek területe Ásvány - gyógyvíz BB hegyvidéki előfordulások í 1 porózus medencebeli nem termál O nem termál porózus medencebeli nem termál és termál termál 2. ábra A porózus medencebeli és nem karsztos hegyvidéki víztestekhez kapcsolódó ásvány-gyógyvíz előfordulások forráskörzet kivételével megfelelő. Ezek az ásványvizek palackozásra különösen alkalmasak, de bakteológiai célokra is. Az előfordulások egy részére jellemző a pirit bomlásával összefüggő kén, illetve szulfid, valamint a szulfát. A fedett, nagy mélységű, zárt-jellegű termálkarszt-előfordulásoknál megjelenik a fedőképződményekből származó nátrium-hidrogénkarbonát- és klorid. A 10 g/l nagyságrendet is elérő oldott anyagkoncentráció miatt ezek a vizek bakteológiai célokra, valamint gyógykúrákra alkalmasak, a medencebeli porózus hideg víztestek alsó-felső pannonnál fiatalabb pleisztocén-pliocén képződményeinek felszínközeli részei 20-50, egyes helyeken 100 m-t is elérő zónáiban a talaj- és sekély rétegvíz nem védett, jelenleg is kimutathatók a felszíni eredetű szennyeződések, ezekben csak lokális ásványvíz előfordulásokról beszélhetünk különleges kémiai összetevők esetében (keserűvíz), ezek gyógy-ivókúrákra alkalmasak.. Palackozással tartós fogyasztásra különösen a kellő elérési idő alapján védettnek nevezhető, de az utánpótlódási pálya 31

8 Liebe Pál elején még karbonátosabb jellegű vizek alkalmasak, a további áramlás során a nátriumkoncentráció növekedése ebből a szempontból kedvezőtlen, a medencebeli porózus hidegviz-testek alatti termálvíztestekben alkálihidrogénkarbonátos vizek tárhatók fel, az alsó pannon határhoz közeledve növekvő nátriumklorid koncentrációval, az összes oldott oldott sótartalom itt már meghaladja az általában jellemző 1-3 g/l-t. Az említett földtani határfelület alatt már csak kivételesen tártak fel nagyobb mennyiségű vizet, főleg miocén karbonátos képződményekből nagy sótartalommal. Ezek a vizek elsősorban balneologiai célra, de a nem túl nagy oldott sótartamúak palackozással tartós fogyasztásra is alkalmasak, a hegyvidéki (karsztvíztestekhez nem sorolt) víztestek esetében a bonyolult földtani felépítés miatt nagy kiterjedésű, vízmennyiség szempontjából jelentős víztartókról itt nem beszélhetünk, ugyanakkor különleges előfordulások találhatók itt: a csevicék a vulkáni területeken, s más - szintén az utóvulkáni működéssel összefüggésbe hozható szénsavas előfordulások, a hegyvidéki területeken elvétve tártak fel hévizet a karsztvíztestekhez nem sorolt képződményekből, ezek külön víztestként történő lehatárolása még nem történt meg Az ásvány-, gyógy- és termálvizek nyilvántartása A Kárpátmedence ásvány- és gyógyvíz lelőhelyeinek ismertetésével már öt évszázaddal ezelőtt is találkozunk (Dobos 2004) A magyarországi ásványvizek ismertetése a legrészletesebben fél évszázada történt (Schulhof 1957), átfogó ismertetés született negyedszázada is (Borszéki, 1979). Nemrég jelent meg az Ásványvizek könyve" az AQUAPROFIT Rt. gondozásában (Nádasi-Udud 2007), amely többek 54 magyarországi, 3 erdélyi és 15 más palackozott vizet ismertet. Az OGyFI és az ANTSZ honlapján is közzéteszi az elismert ásvány- és gyógyvizek jegyzékét : jelenleg 222 ásvány- és 198 gyógyvíz- kút, illetve forrás szerepel a listákon, de a két lista részben átfed. (Ásványvízként palackozásra 21, belsőleg 71, külsőleg 49, belsőleg és külsőleg 21, gyógyvízként belsőleg 10, külsőleg 119, belsőleg és külsőleg 4, míg ásvány- és gyógyvízként 44, összesen 339 kút, illetve forrás került elismerésre.) Ásvány- és gyógyvizeink nagyobb része a termálvíztestekhez kapcsolódik. Termál-, illetve hévizeinket néhány hévforrás kivételével kutak tárták fel. A V1TUKI 2006 évi nyilvántartása szerint nyilvántartott 1393 hévízkút közül 932 termel, s ezek közül 419 szolgál balneologiai célra, 12 vizét palackozzák. Elismert ásvány-vagy gyógyvízként 235 kút vize szerepel, de hévízkútjaink legnagyobb részére kiadható lenne ez a minősítés. A palackozással tartós fogyasztásra szánt 32

9 Felszín alatti vizeink, ásványvizeink, hévizeink vizeknél bizonytalan korlátot jelent a nagyobb összes oldott só- és nátriumtartalom,valamint néhány természetes komponensnek az ivóvízre előírtnál nagyobb koncentrációja. A balneológiai hasznosításnál is vitatott néhány kút vize, amely egészségre káros anyagokat tartalmaz. Nem termál felszín alatti vizeink a szennyeződési veszélynek kitett karszt-, valamint a talaj- és sekély rétegvizek kivételével alkalmasak lehetnek a tartós fogyasztásra palackozható természetes ásványvizek közé sorolásra. Egyelőre 101 kút, illetve forrás kapott elismert ásvány- vagy gyógyvíz minősítést, de a minősítés szabályozásának változása miatt ezek köre az utóbbi időben növekedett, s ez a növekedés várhatóan folytatódik a közeljövőben. A VITUKI több évtizede vezeti a Kútkatasztert, a Hévizkutkatasztert, és a Forráskatasztert különböző - az utóbbi időben gépi - formában, de az archív állományok elérhetősége elektronikus formában még nem teljeskörű. A hévízkutak esetében készült a fontosabb adatokat tartalmazó un. egysoros táblázat, amely a következő adatokat tartalmazza: a kút un. VIFIR azonosítója, hévízkataszteri száma, település, megnevezés, építés éve, X,Y koordináták, terep mb.f., talpmélység, a megnyitott szakasz teteje, alja tereptől, vízadó kora, kőzete, építéskori nyugalmi-, max. vízhozam és a hozzá tartozó üzemi vízszint, kifolyóvíz hőmérséklet. A vízkémiai és gázvizsgálati adatok tekintetében nehezebb az építéskori adatok kiválasztása, mivel általában több vizsgálat történt, s más vizsgálat lehetett az ásvány-, gyógyvíz minősítés alapja is. Szükséges, hogy valamennyi, a víz vegyi jellegét meghatározó és a szabályozás szerint a minősítéshez szükséges komponens szerepeljen, de a további kutatásokhoz érdekesek lehetnek az előbbieken kívül mért komponensek (pl.nyomelemek) is. A VITUKI ezeket is összegyűjtötte, de az adatállomány még kiegészítendő és ellenőrzendő. A kút- és forráskataszteri adatok ilyen jellegű, többször tízezer objektumot tartalmazó adatállományának összeállítása a különböző szerkezetű és megbízhatóságú adatállományokból még jelentős munkát igényel. Kisebb feladat az elismert ásvány- és gyógyvizek objektumokra vonatkozó kataszterének összeállítása az előbbiekben ismertetett tartalommal. Ez a munka a VITUKI-ban folyamatban van. 4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Magyarországon a hévízkutakkal kapcsolatban bemutatott tartalmú kataszter folyamatban lévő kiterjesztésén túl szükséges az építéskoriakon kívül szükséges a minősítések alapjául szolgáló, valamint az aktuális állapotra vonatkozó adatokkal való kiegészítés. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a források adatai csak részben illeszthetők a kútkataszterbe. 33

10 Liebe Pál Fontos lenne az elismert ásvány- és gyógyvízforrások és kutak kataszterének kiterjesztése a Kárpát-medencére a 2004-ben, Csíkszeredán megkezdett konferenciasorozattal párhuzamosan készülő hasonló tárgyú könyv kiadásához kapcsolódva, méltó folytatásaként a XIX században folyt úttörő (Dobos 2004), s azóta végzett számos munkának az ásvány-, gyógy illetve termálvizek területén. Mivel a minősítés szabályai az idők folyamán változtak, valószínűleg felülvizsgálatra szolgálnak az eddigi minősítések is az újabb szabályozás figyelembevételével, s meg kellene oldani a nemzeti szabályozások különbözőségeiből származó problémákat is. Figyelembe kell venni, hogy Magyarországon kívül is folytak és folynak kataszterezési munkák (Bertalan et al. 2006). A munka következő lépése az eddigi minősítések során a vizek élettani hatásaira vonatkozóan szerzett tapasztalatok, a vizek védettségének felülvizsgálata és a kémiai összetétel, s ezen belül az egészségre káros természetes komponensekre vonatkozó információk feldolgozásával azoknak a felszín alatti víztestnek részeknek pontosabb kijelölése lehetne, amelyek az ásványvíz kritériumainak várhatóan megfelelnek. Ebben a felszín alatti vízminőségi adatokat tartalmazó adatbázisokra alapozott (Horváth et al. 2007), valamint a Kárpát-medencére vonatkozó regionális vízföldtani feldolgozások és modellezések nyújthatnak segítséget. Az ásvány-, gyógy- és termálvizek itt javasolt vízföldtani szempontú feldolgozása csak része a teljes munkának, amely a palackozó üzemekre, fürdőkre, gyógyhelyekre, azok műszaki,egészségügyi és turisztikai jellemzőire is ki kell terjedjen. IRODALOMJEGYZÉK Ákoshegyi, Gy Az ásvány és gyógyvizek minősítése Magyarországon. Hatósági eljárások és kitekintés az Európai Unióra. A Kárpát-medence ásványvizei I. Tudományos Konferencia, Csíkszereda. pp Bertalan, L., Czellecz, B., Daniel, M., Kaffai O., Kis,B., Nagy, Á., Pál, Z., Szász, Á., Wanek,F Első lépések egy ásványvíz-kataszter elkészítéséhez. A Kárpátmedence ásványvizei III. Tudományos Konferencia, Csíkszereda. pp Borszéki, B. (szerk.) Ásvány- és gyógyvizek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Borszéki, B Nemzetközi kitekintés az ásványvizek helyzetére. A Kárpát-medence ásványvizei I. Tudományos Konferencia, Csíkszereda. pp Csanády, M Az ásványvíz fogalom változása napjainkban. Kézirat a Kárpát-medence ásványvizei IV. Tudományos Konferenciára, Miskolctapolca Deák, J Az ásványvizek eredetének, védettségének kimutatására szolgáló izotóptechnikai módszerek. A Kárpát-medence ásványvizei II. Tudományos Konferencia, Csíkszereda. pp Dobos, I A Kárpát-medence első ásványvíz térképe. A Kárpát-medence ásványvizei I. Tudományos Konferencia, Csíkszereda. pp Juhász, J Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest 34

11 Felszín alatti vizeink, ásványvizeink, hévizeink Horváth, 1.,, Szőcs, T.., Tóth,Gy., Lajtos, S.,Gál,N., Havas,G., Muráti,J, Nagy,P.2007 Összefoglaló tanulmány a Felszín alatti viztestek kémiai állapota értékelésének megalapozása"című KvVM megbízás teljesítéséről. Magyar Állami Földtani Intézet jelentése. Liebe, P Az ásványvizek védelme. A Kárpát-medence ásványvizei I. Tudományos Konferencia, Csíkszereda. pp Nádasi,T.,Udud P Ásványvizek könyve. Aquaprofit Zrt Budapest. Pásztohy, Z A Csíki-medence felszínalatti vízrendszereinek szennyeződés érzékenysége és védelme. A Kárpát-medence ásványvizei I. Tudományos Konferencia, Csíkszereda pp Schulhof, Ö. (szerk.) Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó, Budapest Szongoth, G (Ásvány)vízkutak kútszerkezetének vizsgálata. A Kárpát-medence ásványvizei II. Tudományos Konferencia, Csíkszereda. pp Szűcs, P. -Lénárt L Egy Miskolc-Tapolcára tervezett termálkút Barlangfürdő forrására és a miskolci termálkarsztra gyakorolt hatásának vizsgálata hidrodinamikai modellezéssel. A Kárpát-medence ásványvizei I. Tudományos Konferencia, Csíkszereda. pp

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET Kht. A FÜRDŐFEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATBAN A HAZAI TERMÁLVÍZKÉSZLET FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSÁRÓL ÉS A HASZNÁLT VÍZ KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ HIDROGEOLÓGIAI

Részletesebben

Potenciálvizsgálat módszertanának összeállítása

Potenciálvizsgálat módszertanának összeállítása Potenciálvizsgálat módszertanának összeállítása Az utóbbi időben egyre határozottabban előtérbe kerül a természetes gyógytényezők (ásvány-és gyógyvíz, egyszerű termálvíz, mofetta, gyógybarlang, klimatikus

Részletesebben

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás

Részletesebben

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban

Részletesebben

A FELSZÍN ALATTI VIZET KITERMELŐ VÍZKIVÉTELEK, VALAMINT MEGFIGYELŐ KUTAK ÜZEMI FIGYELÉSI TEVÉKENYSÉGE

A FELSZÍN ALATTI VIZET KITERMELŐ VÍZKIVÉTELEK, VALAMINT MEGFIGYELŐ KUTAK ÜZEMI FIGYELÉSI TEVÉKENYSÉGE VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. tv. 8. (2), valamint a 288/2009. (XII.15.) Kormányrendelet alapján kötelező.

Részletesebben

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján: Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.29.) számú rendelete Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések közös gazdálkodási tervéről A gazdálkodásról szóló 2000. évi

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. a (7) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Részletesebben

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VÍZI KÖRNYEZET

FELSZÍN ALATTI VÍZI KÖRNYEZET FELSZÍN ALATTI VÍZI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ÉS JELLEMZÉSE 2012. május 11. 1/18 Tartalomjegyzék 4 FELSZÍN ALATTI VÍZI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ÉS JELLEMZÉSE... 4 4.1 A vizsgálat céljának és terjedelmének megalapozása...

Részletesebben

Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. -a (7) bekezdésének k) pontjában kapott

Részletesebben

AZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI

AZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI Miskolci Egyetem,Multidiszciplináris tudományok, 1. kötet (2011) 1. szám, pp. 315-324. AZ IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYEI SAJÁTOSSÁGAI Virág Margit okl.geológusmérnök, vízkészletgazdálkodási-

Részletesebben

MAGYAR JAVASLAT A TERMÉSZETES ÁSVÁNYVIZEK KINYERÉSÉRŐL ÉS FORGALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2009/54/EK DIREKTÍVA MÓDOSÍTÁSÁRA

MAGYAR JAVASLAT A TERMÉSZETES ÁSVÁNYVIZEK KINYERÉSÉRŐL ÉS FORGALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2009/54/EK DIREKTÍVA MÓDOSÍTÁSÁRA A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) MAGYAR JAVASLAT A TERMÉSZETES ÁSVÁNYVIZEK KINYERÉSÉRŐL ÉS FORGALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 2009/54/EK DIREKTÍVA MÓDOSÍTÁSÁRA Bikfalvi Istvánné

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

Víz, egészség, élet. A 2008-as esztendõ víz világnapi regionális rendezvényeinek lapja

Víz, egészség, élet. A 2008-as esztendõ víz világnapi regionális rendezvényeinek lapja Víz, egészség, élet A 2008-as esztendõ víz világnapi regionális rendezvényeinek lapja 2 Víz, egészség, élet Középpontban az ivóvíz tisztelete! A Pécsi Vízmû az elmúlt évek hagyományainak megfelelõen idén

Részletesebben

RÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ

RÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net PÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 9099 Pér, Szent Imre u. 1.

Részletesebben

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 Bevezetés Az élővizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize,

Részletesebben

ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó

Részletesebben

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. A rendelet hatálya

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. A rendelet hatálya Hatály: 2015.VII.22. - 2015.XI.27. 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. -a (7)

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

TERMÁLKARSZTKUTAK ÉS VIZÜK FELHASZNÁLÁSA EGERSZALÓKON ÉS DEMJÉNBEN (Tanulmányúti, előzetes Tájékoztató anyag)

TERMÁLKARSZTKUTAK ÉS VIZÜK FELHASZNÁLÁSA EGERSZALÓKON ÉS DEMJÉNBEN (Tanulmányúti, előzetes Tájékoztató anyag) A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) TERMÁLKARSZTKUTAK ÉS VIZÜK FELHASZNÁLÁSA EGERSZALÓKON ÉS DEMJÉNBEN (Tanulmányúti, előzetes Tájékoztató anyag) Dr. Lénárt László egyetemi

Részletesebben

A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva

A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva I.fejezet Általános leírás 1. A Településszerkezeti Terv hatálya Nyírgyulaj

Részletesebben

Í ű ű ő ő Á Ü Ü Ü Ü Í ü Í Í ő ü ü Ü ő ő Ü ő Ü ő ű ö ő Ü ő ö ő ő ú ö ő ű ö ű ü ű ö ö ő ő ö ő ú ő ö ö ő Ü ő ö ö ő Á Ü Ú Ü Ü ÍÍ Ü ú ú ü Ü ü ő Ü ő Ü ö ő ö ő ü ö ő ő ú ö ő ő ű ö ö ű ö ü ű ö ö ő ő ö ő ú ő Í

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

Á ö ö ö ö ö ű ö ű ö ö ú ö ö ö ö ö ö ö ú ü ö ö ü ü ö ü ö ú ö ö ú ű Á Ú ű Á ö ö ú ű Á ú ű Á ö ö ú ü ö ú ö ú ú ú ú ú ú ú ö ö ö ú Á Á Á Á ú Á ö ö Á ö Á ö Á ú Á Á ö Á ű Á ú Á Á ö Á Á ú ö ü ö ö ö ö ű ö ü Í ö

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: 5 DB TÁRGY: Beszámoló az Országos Ivóvízminıség-javító Program megvalósulásáról az Európai Uniós

Részletesebben

Jelentés. a geotermikus energia hasznosításával. foglalkozó. munkabizottság. 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l

Jelentés. a geotermikus energia hasznosításával. foglalkozó. munkabizottság. 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l Jelentés a geotermikus energia hasznosításával foglalkozó munkabizottság 2005 február 3 és május 12 közötti tevékenységér l 2005-05-20. Összeállították Lakatosné Dr. Nemes Sarolta Keller Péter jelentes

Részletesebben

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.

A rendelet hatálya 1. Erdőkertes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2009. (XII. 17.) sz. és 10/2010. (V.27.) sz. rendeletével módosított 14/2008. (12.04.) sz. rendelete a közterületek rendjéről Erdőkertes község

Részletesebben

10/2015. (IV. 30.), 3/2014. (II.28.), 13/2009. (XII. 17.) 10/2010. (V.27.) 9/2011. (IV.1.) 6/2012. (IV.10.) 14/2012. (XII.

10/2015. (IV. 30.), 3/2014. (II.28.), 13/2009. (XII. 17.) 10/2010. (V.27.) 9/2011. (IV.1.) 6/2012. (IV.10.) 14/2012. (XII. Erdőkertes község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (IV. 30.), 3/2014. (II.28.), 13/2009. (XII. 17.) sz., 10/2010. (V.27.) sz., 9/2011. (IV.1.) sz., 6/2012. (IV.10.) és 14/2012. (XII. 18.) számú

Részletesebben

ÉLŐ JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI DROGHELYZETRŐL

ÉLŐ JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI DROGHELYZETRŐL SAJTÓANYAG ÉLŐ JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI DROGHELYZETRŐL Az elmúlt 5 évben jelentős mértékű kedvezőtlen változások érzékelhetők mind a drogpolitika (szabályozás, finanszírozás, politikai klíma), mind a prevenció,

Részletesebben

AZ ÁSVÁNYVÍZ FOGALOM VÁLTOZÁSA NAPJAINKBAN

AZ ÁSVÁNYVÍZ FOGALOM VÁLTOZÁSA NAPJAINKBAN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) AZ ÁSVÁNYVÍZ FOGALOM VÁLTOZÁSA NAPJAINKBAN Dr. Csanády Mihály Az Országos Környezetegészségügyi Intézet nyugdíjasa E-mail: marta.misi(a),freemail.hu

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 46/2012. (V. 8.) VM rendelete a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2012/54.) projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás

Részletesebben

9. SZENNYEZETT TERÜLETEK SZANÁLÁSA. Készítette: Dr. Madarász Tamás

9. SZENNYEZETT TERÜLETEK SZANÁLÁSA. Készítette: Dr. Madarász Tamás 9. SZENNYEZETT TERÜLETEK SZANÁLÁSA Készítette: Dr. Madarász Tamás A felszí alatti szennyezések felszámolásával foglakozó fejezetünkben célunk egy rövid áttekintést adni azokról a törvényi keretekről, korszerű

Részletesebben

Az OKKP Közlekedési alprogramjai Simon Szabolcs NFM

Az OKKP Közlekedési alprogramjai Simon Szabolcs NFM Az OKKP Közlekedési alprogramjai Simon Szabolcs NFM Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Sikeres és tanulságos kármentesítési esetek konferencia Budapest, 2015. március 24-25. 1 1995. évi

Részletesebben

É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í

Részletesebben

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN

ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN ÁRAMLÁSI RENDSZEREK PONTOSÍTÁSA IZOTÓP ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOKKAL A TOKAJI-HEGYSÉG PEREMI RÉSZEIN REFINEMENT AND CALIBRATION OF THE FLOW SYSTEM IN TOKAJ-MOUNTAIN WITH ISOTOPES AND WATER CHEMICAL SURVEYS

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. m ó d o s í t j a :

H A T Á R O Z A T. m ó d o s í t j a : Ügyszám: Ügyintéző: Telefonmellék: FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail:

Részletesebben

Vízfogyasztás. Az energetikai vízhasználatokat leszámítva a vízfogyasztás 75 %-a, az ivóvízkivételek 95%-a felszín alatti vizekből történik

Vízfogyasztás. Az energetikai vízhasználatokat leszámítva a vízfogyasztás 75 %-a, az ivóvízkivételek 95%-a felszín alatti vizekből történik Simonffy Zoltán Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Felszín alatti vizbázisok védelme Vízfogyasztás 700 600 500 400 300 200 100 0 Ipar lakossági felszíni v íz partiszűrésű karsztv íz talaj - és rétegv

Részletesebben

É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí

Részletesebben

Vízvédelem 2015.04.23. Törvények KM011_1. 2014/2015-ös tanév II. félév. 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás

Vízvédelem 2015.04.23. Törvények KM011_1. 2014/2015-ös tanév II. félév. 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás Vízvédelem KM011_1 Széchenyi István Egyetem 2014/2015-ös tanév II. félév 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki

Részletesebben

Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése

Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése I. Oktatási segédlet Készítette: Dr. Szabó

Részletesebben

Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ö ű ö Í Í ö ö ö Í ú ú ö ú ö ö ú ö Í ú ú ú ö ú ö ú ö ö Í ö Ü ú Ö ö Ü ú Á ú ú ö ú ú ö ú ú ú ö ö ö ű ű ö ö ö ú ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ö ű ö ö ö ú ö ú ú ö ö ú ú ö ú ö ú ö ú ö ú ú

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

Ö ü ö ü ö Ö ü ö ö Ö í í ö ú ö ö í ö ö ö í ö ü ö ö ö í í í í ü ö í í ö ö ö Ö ö í ú Ü ö Ö ö Ü ü ü í ö í í ö í ö Ö ű ö ü í í í ö Ö ö ü ö ö í ö í ú ö Ő ö ö ü í ö ö í ö ö ü ö ö ö ö í í ü í ö ü ü ö Ő ö ö í ü

Részletesebben

FAVI Engedélyköteles tevékenységek alrendszer ALAP-BEJELENTŐLAPOK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÚTMUTATÓ

FAVI Engedélyköteles tevékenységek alrendszer ALAP-BEJELENTŐLAPOK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÚTMUTATÓ ÚTMUTATÓ a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésével, terhelésével kapcsolatos adatszolgáltatáshoz szükséges alap-, és részeltes-adatlapok kitöltéséhez 0 Általános tudnivalók A felszín

Részletesebben

Í ú Ú Í Í Á Ú Á Á Ü Á ő Ö Á Ö ő ú ú ú ü ú ő ő ő ő Á Ü ő Ö ő Á Ő Ú Á Ú Á Ú ő Á Ö ű ű ú ú ú Í ú ú ű ő ő ő ő Ó ú Ü ú ú ű Í ő ú ú ő ü ő ú Í ú ű ü ű ü ú Í ű Í Í ü ű ü úí Í ő Í Í ú Á Í ű ő ű ú ú Ü ő ő Á Á Á

Részletesebben

ő Ö Ú Ó Ö Á Á ö ő ő ű ő ö ő ő í Í ő ő ő ő í ö ö Á ő Í ö ü ö ő ő í ű Í ü ö ő í í Ö Á ö ö ű ö ő Ö Á ő ö ö ö í í ű ö ű í í ö Í ö ö í ö ü ő ö ö ő í í ü ö ö í ö í ü ö ö í í ö ö í ö í í í ö ö í ö ő ő ö ő ú í

Részletesebben

Fejezet szerzői: Dr. Szabó Imre, Dr. Szabó Attila, Dr. Madarász Tamás

Fejezet szerzői: Dr. Szabó Imre, Dr. Szabó Attila, Dr. Madarász Tamás 6.5. HULLADÉKOK ÁRTALMATLANÍTÁSA LERAKÁSSAL Fejezet szerzői: Dr. Szabó Imre, Dr. Szabó Attila, Dr. Madarász Tamás 6.5.1. A HULLADÉKLERAKÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE A hulladéklerakásra vonatkozóan átfogó jogi

Részletesebben

Á ü ö ű ü Ő Ó ú ü ö ö ö í ö ú ű í í í í öú í í ű í í ü í ú ö ö Á Á Á í ö ö ű í Ű í ű ö í ö ü ö Ő ü í ö ö ö í í ü ö ö í ü Á ö ú í ű Á ü í í ö Á í ö ű ö ö Á ű ö ü Á ö í í ö ö í ú Ú ö ö í í í í í í í í í

Részletesebben

ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű

Részletesebben

ú í ú ö í ö í ö í í ö í ű ű ö ü ü í ö ű ű ö ö ö ü ü ö ö í ú ö í ö ö ö í ü í ű ö ö í ű ö í ü ö ö ö ö ü í Í í ö ö í ö ű ö ö ü í ű ö í ö ú ű ö ű ű í ű ö ö ú ö ö ü ö ü ö ű ö ö ö ö ö ö í ö ö í ö ö í ö ö í ü

Részletesebben

Á Á Í Ő Í Ó Í Á Í Á Á ű ú Ő Ő Í ű Á Ó Ó ú ű ű Í ű ú Ú ú Á Á ú Í ű ú ű Á ú Ü Í ú Í ú ű ú Ú ú ű ú ú ú ú Á Á Á Ü Ö Á Á ú ú Á ú Á ú Á ú ű ú ú ű Á ú Í ú ú ű Ö Á Á Í ú ú ú Ú ú ú Í Á Á Í ú Á ú úí Á Á ú ú ú ú

Részletesebben

Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö

Részletesebben

Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö

Részletesebben

í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö

Részletesebben

Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö

Részletesebben

Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú

Részletesebben

ú ű Í Í Í Ö Ő Ö Ú Ű Á Ó Á ő ő Í Í Á Á Í Í Ú Ö Á Á Í Á Á Ö Ö ÍÁ Ó Ö Ú Ó Á Á Á Ú Á Ú Á Ú Á Á Ö ő ő Í Ö Ü Ó Á Ö Ú Í ú Ü Í Í Í Ú ú Í Ö Í ú Ú ú Í úí ű Í Í ÍÓ Í ú Í Í ú Í Í Í Í Á Ű Á Ó Á Ú Ó Í Í Á Ü Í Í Ö Á

Részletesebben

É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í

Részletesebben

ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü

Részletesebben

ű ű ű Í Í ű ű Í ű Í ű Ö Í Í Í Í Í Í ű Í Í Í ű Á Ü ű ű ű Í Ü Í ű Ú ű Í Ü Ü Í Í Á ű ű ű Ó Í Í Í Í ű Í Ü Á Ü Ú ű Ü Ü Á Ü Í Ü Á ű Í Í Í Í Ü Í ű ű Ü ű ű ű Í Ú ű Ü Í Ü Í ű Í Í Í Í Á Ü Ü Á ű Í Í Í Í ű Í Ú Á Ű

Részletesebben

Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü

Részletesebben

Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í

Részletesebben

É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í

Részletesebben

Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú

Részletesebben

Vízminőségi adatok Ivóvíz

Vízminőségi adatok Ivóvíz Vízminőségi adatok Ivóvíz Apaj, Apostag, Kunszentmiklós, Kunbábony, Szalkszentmárton, Tass Balázspuszta Bugac Bugac-Alsómonostor Bugacpusztaháza Cegléd Ceglédbercel Cibakháza Csépa, Tiszasas, Tiszaug Csemő

Részletesebben

A Növekedésünk kihivásai napjainkban

A Növekedésünk kihivásai napjainkban Vízbázisok védelme, talajvédelem és a hulladék-szabályozás. Aktualitását adja: - Duna Régió Stratégia - Kvassay terv - Hulladék stratégia Mottó: A vízeink komplex hasznosításának a célja az emberek életminőségének

Részletesebben

Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő

Részletesebben

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű

Részletesebben

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint

Részletesebben

Í Í í ő Í Ö Ú Á ó Á Á ő ó Á ü Ó ő ő ő Ö ú ő í ö ú ü Í í Ó ó Ó ú Í ó Ó Í Ú Ó Ő Ó ö Ó Őí ö ö í í ó Á őí ő ó ő í ú Í ó ó ó Í ö ő Ő í Ó ő Ó í Ó Ó ö ú ö ú ö ú ő Í í ó Ó Ó Úú ö Ő ö Ó ú ó ó ó Á í ó ó ö ú ö Ó

Részletesebben

Ü Ö ó ó Í Ő Ü Í Á ó Á Ü Ü ó Ö Ű Á Í Ö ó ö ó Í Í Í ó ó ó ó Ő Ü Ö Ö Ü ó ó Ú Í Í Á Í Í Í Í Ö ó ó Í Ü Ü ó Í ó Ú Í Í ó Ú ó Ú Í Á Ü Ú Á ó Ö ö ó ó ó Í ü Á ó Ü ö ó Ö Ú Ö Í ó Í Ü ó Ú Í Í ö ó Ú Í Í ó ö Í ó Í ó

Részletesebben

ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö

Részletesebben

Á ö Ó ű ö Ő Ö ö ű í í í ö Ó ó ó ú í ö Ó ú ö ó ö í ö Ó í ö ó í í í ö Ó ó ó ó ö í í ö Ó ó í í í í ó Ó í í í ó ó í í ü í ü ö ó ó ö ó ó ö í ö ö ó ó ó í í ó í í ö í ú ö ö ó ú ű í í ú ó ö Ó ú ö ó ú ú ö ö ó í

Részletesebben

ő ö ő ő ó ő ö ő ő ó ő ő ő Ü ő ő Ü ő ő ö ü ő ó í ó ő ő í ő Ü ó ö ő ő ö ö ó ö ü í ő ő ö ó ö ó ó ó ó ö Ü Ü ő ö ó ö ö ö ű ó ő ő ő ú ő ö ö ő ö ö ő ö Ü í í ó Ü ű ő ő í ó ö í ó ó Ü ö ö í ö ó ö ő ó ö ö í ö ú ö

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

í ő ú ó ü ő Á í ó ö ű ó ő Í ő ó ó í ó í ó í ó ó ó í ó ó ü ő í ü ó ó ő ő ü í ü ö ö í ó í ó ő ö ő ó ó ö ÁÍ Í ö ö ó ö ó ó ö ő ü ő ö Ő ó Í Í ő ö í ö ö í ó ő ö ö í ú í í ó ő ü ö ö í í ó í ő ó ü ő í ö ó í í

Részletesebben

á Ó Ó Í Ő Ő Ő Ő Ű Ő ö Ő Ő Ő Ő Ú Ú Ő Ő Ű ó Í Ú Ő Í Ő Ú Í á ö á á á ó á ö ű Í á ó ő ö ü ő ő ő ó ó ó ű ó őá á á ő á ó ő ő ó ü ő Í ú ő á ö ő ő ő á ó Ú ó Í ó á Í ó ü ó á ö ü ó ö ö ó á ó á á Í á ü ó Ó Ü á ó

Részletesebben

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2008. május 28-án megtartott ülésének

EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2008. május 28-án megtartott ülésének EDELÉNY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2008. május 28-án megtartott ülésének a./ Tárgysorozata b./ Jegyzőkönyve c./ Határozata T Á R G Y S O R O Z A T 1./ Javaslat az önkormányzat 2008. évi költségvetéséről

Részletesebben

ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő

ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü ő ö ü í ő ú í í ó ó í ö í ü ö ü ő ő ó ő ő ü ó ö ö ó ő ü ű ö ú Ó ő ő ü ü ő í í ú í í Ö Ű Ö Ő Ó ö ő ü ü ö ú ú ő ő ő ő ő ő ö ö ú í ö ö ú ő Á ő ö ő ő ó ö ö í ő ü ő ő ő ő ü ű ö ő ó ő ő ő ü ü ö ő ü ö ő ő í ó í ő ő Á ő ó í ő ű ő ó ö í ő ő ő ó í ő ó ü ö ü ö ü ő ü ö ű ő ó ö ö ö ő ü ü

Részletesebben

ö ÍÍ ö Ü Í ó ö ú ö ú Á ö ő ö Ú ö Ú ó ő ö ó ő ö ú ó ó ö ű ö ű ő ő ö ú ö Ú ú ű ő ö ö ú ö ú Á ó Ö Ú Ő ó ó ö ő ö ú ű ö Í ő ó ó ó ű ó ü ö ó ó ö ú ó ő ü Ü Ü Ü ü ő ó Ö Á ó ó Ü ő ü ő ó ö Ü Ö ó ü ő ó ü ó ő ó ó

Részletesebben

ó Ü Ú Á ó ú ó ú ó ó ú ó ő ó ó ó ó ő ő ú ó ó ú ő ü ő Ö ó ó Ó Á Ö Ü ó ő ó ó Ö Ö Ü Ö Ö Ö ő Ö Ö Á Í Ö Á Ö ő ő Ö Ú Ú ÁÍ Ó Á Á Ü Ó ő ú ú ű ó ó ó ó ő ú ú ő ó ó ó Ú Ö ú ű ü ű ü ú ú ű ü ű ü ó ő ó ú ó ű Í Í ó óí

Részletesebben

Források: Somlyódy László: Ember és víz egymástól távolodóban, Európai Tükör 2010/3 március 3-10 (Hovanyecz László) Somlyódy y László: Töprengések a

Források: Somlyódy László: Ember és víz egymástól távolodóban, Európai Tükör 2010/3 március 3-10 (Hovanyecz László) Somlyódy y László: Töprengések a Bevezetés a hidrogeológiába Kreditkód: gg1n1k34 Földtudomány és környezettudomány BSc 3. szemeszterben meghirdetett kurzus 9.TK. Magyarország vízgazdálkodása, az EU Víz Keretirányelv Előadó és az elektronikus

Részletesebben

ö Ö ü ö Ü Ö Ö í ó ü ü ö ö ö ö í ó Ö ö ö ö í í í ó Ő ü Ö í ö ü í í ó Ö Ö ü í ó í ü í ó ó ó ü ó ö ü óű ű ö ü ö ű ö ü ó Ü ö ö ú ü ö í ó ó ö ö í Ü ú Ú ü í í í ü ó ö ö í ú ó ó í ó ü ö Ö ö í Ő í ö ö ü ó ó í

Részletesebben