TURIZMUS MENEDZSMENT. Turisztikai márka és márkapolitika a desztináció-menedzsmentben, I. rész TURIZMUS BULLETIN 47

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TURIZMUS MENEDZSMENT. Turisztikai márka és márkapolitika a desztináció-menedzsmentben, I. rész TURIZMUS BULLETIN 47"

Átírás

1 Turisztikai márka és márkapolitika a desztináció-menedzsmentben, I. rész TURIZMUS MENEDZSMENT Szerzô: Horkay Nándor 1 A tanulmánysorozat I. része ismerteti a globalizálodó turizmusban a turisztikai márka jelentôségét, a márkadesztináció fogalmának definiálása és az egyes típusok meghatározását követôen részletesen tárgyalja a turisztikai márka alkotóelemeit, a márkajelentés és a márkaérték tárgykörét, valamint a turisztikai márka és a pozicionálás tartalmi kérdéseit. A tanulmánysorozat II. része a turisztikai márka elônyeinek ismertetése után kiemelten foglalkozik a márkapolitika elméleti kérdéseivel és a turisztikai márkaképzés problematikájával. A záró rész gyakorlati példaként ( best practise ) Svájc mint márkadesztináció márkastratégiájának és márka-kooperációjának részletes elemzését végzi el. A turisztikai túlkínálat piacán a turisztikai desztinációk közötti verseny és a vendégek kegyeinek megnyeréséért folytatott konkurenciaharc folyamatosan erôsödik. A desztinációk versenyében a turisztikai termékek évrôl évre ki- és lecserélhetô, arc nélküli no-name áruvá degradálódnak, így a turisztikai döntés egyetlen meghatározó eleme az ár marad, amelynek következménye az elkerülhetetlen árverseny. A desztinációk nemzeti és nemzetközi versenyében csak azok a turisztikai célterületek és régiók sikeresek, amelyek a megcélzott célszegmens preferenciáit és a legsikeresebb nemzetközi desztinációk tapasztalatait (benchmarking) a középpontba állító, innovatív minôségi turisztikai termékfejlesztést világos és konzekvens pozicionálási és differenciálási stratégiával ötvözik. A professzionális turisztikai márkapolitika (márkaképzés és márkamenedzsment), a kínálati profil egyedivé tételének adekvát versenyeszköze, komoly kitörési pont és egyúttal stratégiai feladat is valamennyi desztináció menedzsmentje számára: hisz hosszútávon csak az a turisztikai desztináció számíthat a turisztikai «túlkínálat» versenyében maradandó sikerre, amely mint turisztikai márka összetéveszthetetlen, más desztinációval nem helyettesíthetô turisztikai márkaterméke(ke)t kínál, megjelenésében vonzerôt sugároz, érzelmeket közvetít és megfelelô szintû ismertséget képes felmutatni. E tanulmány arra vállalkozik, hogy a mérvadónak számító nemzetközi szakirodalom alapján felvázolja a turisztikai márkaképzés elemeit, a turisztikai márka elônyeit és a márkaképzési folyamat sikertényezôit, valamint annak nehézségeit. 1. Globalizáció, márka és márkapolitika 1 A PTE Földrajzi Intézet Turizmus Tanszékének PhD-hallgatója A globális turisztikai piac fejlôdését számos egyéb trend mellett mint a globalizáció, a folyamatosan erôsödô verseny, a kínálat egyre homogénebbé válása, a piaci dereguláció következtében növekvô konkurenciaharc, a vendégek körében növekvô minôség- és ártudatosság, a turisták preferenciáinak felgyorsuló és állandó változása, a folyamatosan növekvô információ mennyiség stb. jelenleg a turisztikai kínálat folyamatos növekedése és bôvülése határozza meg. Az új piaci szereplôk megjelenése alapvetôen két területen bôvíti a turisztikai "túlkínálat" nemzetközi piacát. Egyrészt új, többnyire külföldi, elsôsorban Európán kívüli desztinációk jelenneg meg a turisztikai kínálat oldalán. Másrészt "desztináció-szerû", új turisztikai termékek, mint pl. szabadidôparkok, élményparkok, különbözô klubbok növelik az amúgy is szinte már átláthatatlan turisztikai kínálatot (ETI 2002/1). A verseny intezitásának növekedésével a marketingkommunikáció szerepe felértékelödik, amelynek eredménye, hogy a vásárló, azaz a vendég mind nagyobbá és részletesebbé váló információ mennyiséggel áll szemben turisztikai célú döntéseiben. A turisztikai kínálat folyamatos bôvülése mint trend nemcsak a turizmus világpiacának egészét tekintve figyelhetô meg, hanem az utóbbi években a magyar turisztikai kínálatra is jellemzô. Az elmúlt években a folyamatosan növekvô, a magyar turizmus egész rendszerének fejlesztését megcélzó beruházásoknak köszönhetôen számos új turisztikai termék és desztináció jelent meg a magyar piacon. Az egyes desztinációknak, ill. régióknak a vendégek kegyeinek megnyeréséért egymással és a nemzetközi piaccal folytatott versenyében az új desztinációk, valamint az új innovatív turisztikai termékek versenyre hívják a hagyományos hazai desztinációkat. Az élezôdô verseny egzisztenciális következményeit, azaz a vendégek számának egyik évrôl a másikra történô drasztikus csökkenését, számos komoly turisztikai hagyományokkal rendelkezô, "jó nevû" külföldi és hazai desztináció (pl. a Balaton vagy Törökország) az elmúlt években a saját bôrén volt kénytelen megtapasztalni. A fokozatosan globalizálódó turisztikai versenyben mindennél fontosabbá és szükségesebbé válik, hogy a piacon világos és egyértelmûen besorolható turisztikai termékek és turisztikai desztinációk jelenjenek meg, ez ugyanis a sikeres marketingkommunikáció elengedhetetlen elôfeltétele. A desztináció a turizmus egészének egyik legfontosabb egysége. Egy desztináció turisztikai termékeinek elôállításában számos érdekelt szereplô és vállalat vesz részt. Az egyes turisztikai desztinációknak csak akkor van esélyük a hosszútávú sikerre, ha azokat mint márkákat a turisztikai piacon világosan pozicionálják. TURIZMUS BULLETIN 47

2 Hogy ebben a versenyben az egyes desztinációk ne csak megôrizzék, hanem lehetôség szerint ki is építsék a desztinációk versenyében elfoglalt pozíciójukat elengedhetetlen a desztinációk részérôl: 1. a tudatosan alakított professzionális kooperáció a turizmus egészének valamennyi releváns szereplôjével (pl. egyetemek, kutatóközpontok, turisztikai szolgáltatok, beutaztatók, regionális marketingügynökségek stb.). Ha egy desztinációt mint márkát kívánunk eladni, szükségszerû, hogy az egyes szolgáltatók érdekeit koordináljuk és összehangoljuk; 2. a professzionális márka- és pozicionálási politika, valamint a már meglévô turisztikai márkák stratégiai menedzsmenje. 2. A turiszikai márka és a desztináció mint márka A márka a turizmusban a turisztikai kínálat egyik meghatározó eleme, a desztináció egészét megcélzó marketing tevékenységnek egyik fontos célja, a piaci sikeresség egyik mutatója. Egy kínálatnak, egy turisztikai terméknek, egy desztinációnak csak akkor van esélye, hogy egyáltalán a vásárlói döntésben figyelembe vegyék, ha a vevô számára a turisztikai termék jól felismerhetô, világos hasznot (vonzerôt, élményt) ígér. A turisztikai márkák létrehozását ily módon a kínálati profil egyedivé tételének adekvát versenyeszközeként tekinthetjük. A márkaképzés és a márka menedzsmentje a nemzetközi marketing szakirodalomban, mint a marketing legmagasabb szintû mûvészete jelenik meg (ETI 2002/1). A piac résztvevôi szerint a márkateremtés mûvészet és egyben a marketing sarokköve. (KOTLER, 1999:491.) A turizmus területén a márkapolitika az utóbbi években egyre nagyobb jelentôségre tesz szert. A turisztikai márkapolitika a turizmus egész rendszerén belül elsôsorban az egyes turisztikai szolgáltatók márkaképzési politikákájára és stratégiájára, valamint ezen márkák, ill. az egyes turisztikai vállalkozások szubmárkáinak pozicionálására koncentrálódik. A turisztikai márkapolitikában a legismertebb és ebben élenjáró szervezetek a nagy utazásszervezôk (pl. TUI, LTU, Neckermann), a légitársaságok (pl. Lufthansa mint egy globálismárka és a Condor mint egy szubmárka, ill. almárka) és a különbözô szállásszolgáltatók, szállodák, ill. szállodaláncok. A desztináció marketingben ezzel szemben a márkapolitika még kevésbé elterjedt, holott erre a desztináció menedzsment egészén belül is számtalan lehetôség kínálkozik. (FREYER, 1999: 431.) A desztináció mint márka, azaz a márkadesztináció fogalmának meghatározásához elengedhetetlen, hogy néhány alapfogalmat, mint a márka, a desztináció és a márkacikkek a nemzetközi szakiodalom alapján részletesen definiáljunk. BIEGER a turisztikai desztináció fogalmának definiálásában, négy fontos ismertetô jegyet jelöl meg, így a desztináció: 1. egy földrajzi terület (resort, hely, régió, ország, kontinens), 2. amelyet a vendég, ill. a vendégek egy szegmense (preferenciái alapján) mint utazási cél(terület) kiválaszt, 3. s amely tartalmazza a tartózkodáshoz elengedhetetlen turisztikai célú szolgáltatásokat, mint szállás, ellátás, valamint kikapcsolódás/munka. 4. A desztinációk ily módon az incoming-turizmus legfontosabb versenyegységei, amelyeket, mint stratégiai üzletegységet kell vezetni(bieger, 2002: 56). Az Amerikai Marketingszövetség a márka fogalmát így definiálja: A márka egy név, kifejezés, jel, szimbólum, design vagy ezek kombinációja. Célja, hogy az eladó vagy eladók egy csoportjának termékeit vagy szolgáltatásait azonosítsa és megkülönböztesse ôket versenytársaiktól. (KOTLER, 1999:491.) A turizmus nemzetközi szakirodalmában a márkacikkek a következôképpen kerülnek meghatározásra: A márkacikkek termékek vagy szolgáltatások, amelyek a vevô hasznára kialakított össze nem téveszthetô teljesítményeket, standardizált és mindig hasonló minôségben kínálnak. (KAMINSKY, 1999: 152, in: TÖDTER, 2000) A vevôk számára a márkapolitika bizonyos teljesítményeknek a felismerhetôségét, ill. megjelölését jelenti,a melynek következtében ezek vállalat-specifikusan (újra)felismerhetôvé válnak. (BRUHN, 1994: 640) DOMIZLAFF (1934) egyszerûen és kifejezôen összegzi a márka lényegét: a márka tulajdonképpen egy logó, egy jel, egy szimbólum, egy név, amely a fogyasztó pszichéjében egy bizonyos szükségleten belül monopolhelyzetet ért el (BIE- GER, 2002: 188). Definíciójában kiemeli a monopolhelyzet fogalmát, hangsúlyozva evvel minden márkapolitika abszolút célját és irányát. A fentiek alapján a desztináció mint márka, azaz a márkadesztináció: egy név, egy kifejezés, jel, szimbólum, design, ill. ezek kombinációja, amely a vendégek preferenciái alapján speciális és össze nem téveszthetô turisztikai célú teljesítményeket (termékeket és/vagy szolgáltatásokat) standardizált és mindig hasonló minôségben kínál. Célja, hogy egy turisztikai célterület termékeit azonosítsa és megkülönböztesse azokat a konkurens desztinációktól, amiáltal ezek desztináció-specifikusan újrafelismerhetôvé válnak és optimális esetben a vendég, ill. a vendégek egy szegmensének pszichéjében bizonyos turisztikai szükségleten belül monopolhelyzetet érnek el. Ilyen turisztikai márkadesztináció lehet pl. ha sí, akkor St. Moritz, ha tenger, napsütés, akkor Horvátország, ha farsang, akkor Mohács, ha karnevál akkor, Velence vagy Rió, ha a Balaton fôvárosa akkor Keszthely. 48 TURIZMUS BULLETIN

3 Az utazási távolság függvényében az alábbi desztinációkat mint márkákat különböztetjük meg: egy kontinens mint márkadesztináció (pl. Európa, Ázsia, Ausztrália), egy ország mint nemzeti márkadesztináció (pl. Svájc, Izland, Görögország), egy régió mint regionális márkadesztináció (pl. Irottkô Naturpark, Ôrség, Balaton), egy hely mint lokális turisztikai márkadesztináció (pl. Kôszeg, Sopron), egy resort mint márkadesztináció (pl. Club Tihany, Hotel Kempinski Berlin). A turisztikai márkadesztinációk egymáshoz való belsô viszonya, ill. egymáshoz viszonyított jelentôsége alapján beszélhetünk: márkaesernyôkrôl (brand umbrella) vagy tetô márkákról (Dachmarken), ill. fômárkákról, szub- (Submarken), ill. almárkákról. A turisztikai termék típusai alapján megkülönböztethetünk: speciális, és egyéb turisztikai márkákat. A turizmus nemzetközi piacán elfoglalt helyzetük és ismertségük alapján beszélhetünk: globális jelentôségû márkadesztinációkról (pl. Disneyland Florida, Mallorca, Davos, Párizs, Eiffel-torony), nemzetközi jelentôségû nemzeti márkákról (pl. Balaton, Budapest, Sziget, Hungaroring, Karlsbad), nemzetközi jelentôségû, regionális hatású nemzeti márkadesztinációkról (pl. Trier, Bad Tazmansdorf, Mohácsi busójárás, Debreceni Virágkarnevál, Mariazell), nemzeti jelentôségû turisztikai márkadesztinációkról, valamint regionális jelentôségû márkadesztinációkról. A turisztikai piacon való pozicionálás (ár/minôség) alapján, megkülönböztethetünk desztinációmárkákat, mint: prémiummárkák vagy luxusmárkák (pl. Mauritius, Bali, St. Moritz), klasszikus márkák, olcsó és közönséges márkák (pl. Mallorca, Dominikai Köztársaság), valamint ismeretlen márkák (No-Name-Marken) (FREYER 1997: 166, 174). A márka jelentôségét a turizmusban jól szemlélteti az Európai Turizmus Intézet (ETI 2002/1) által, a német regionális turisztikai szervezetek körében elvégzett 1999-es megkérdezés. A megkérdezett desztinációmenedzserek 94%-a a turisztikai márkát fontosnak tartotta, mint az utazás és a célterület kiválasztásával kapcsolatos döntés egy meghatározó és a vendég döntéshozatalát megkönnyítô elemet. Az ETI által elkészített tanulmány azt is kimutatja, hogy számos, az egyes márkák pozicionálását megcélzó alternatíva létezik a német regionális turizmusszervezetek gyakorlatában. Mégis kijelenthetö, hogy valódi márkák, márkadesztinációk a turizmusban ma még csak nagyon kis számban léteznek. 3. Márkajelentés és a márkaérték A márkák összetett szimbólumok. Egy márka elsôsorban a következô alkotóelemekbôl áll össze: jel/név/logó célcsoport/szükséglet/termék, valamint egy szlogen mint szellemi üzenet. FERNER a (turisztikai) márkával szemben támasztott követeleseket négy pontban összegzi (FERNER, 1998: 35 in: SCHERHAG, 2000:157): azonos minôség hosszú idôn keresztül, megfelelô ár-érték arány, a termék könnyû elérhetôsége magas elosztási szint által, azonos megjelenési kép viszonylag hosszú idôn keresztül. Ehhez egy speciális ismertetô jel társul vagy ezen jelek kombinációja, amely a fogyasztó, ill. vendég számára lehetôvé teszi, hogy a terméket mint márkaterméket azonosítsa, s azt a versenytársakkal szemben megkülönböztesse. A márkateremtés során a márkát övezô jelentések, asszociációk kialakítása és elmélyítése jelenti a fô feladatot. Egy márka a jelentésnek hat szintjét hordozhatja: 1. ismertetôjegyek, 2. elônyök (elsôdleges másodlagos, mûködési (funkcionális) érzelmi elônyök), 3.értékek, 4. kultúra, 5. személyiség, 6. felhasználók. A márka legtartósabb fô jelentései az értékei, a képviselt kultúra és a rávetített személyiség. (KOT- LER, 1999:492.) A márka tulajdonképpeni belsô lényege egy egyszerû érték, amely a fogyasztók, ill. vendégek számára könnyen megérthetô, megjegyezhetô és visszaidézhetô, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy ez az érték a fogyasztók részérôl elfogadott legyen, azaz számukra is fontos értéket jelentsen, megjegyezzék és emlékezzenek rá, amikor eljön a valódi turisztikai döntés pillanata. Az érték minden egyes márka számára specifikus, nagyságát, ill. jelentôségét mindig meghatározza a terméknek a piacon elfoglalt egyedülálló helye. Evvel az értékkel szemben, amelyet a márka személyiségének is nevezhetünk, a fogyasztó, ill. vendég egyedi személyes kapcsolatot épít fel, amely természetesen nem nélkülözi a korábbi tényleges tapasztalatokat sem. A márkaérték további elemei: 1. A márkanév, ill. ennek ismertsége: Ha egy márkanév jó, akkor könnyebben visszaidézhetô és megjegyzik a fogyasztók, könnyebben azonosítják, és könnyebben azonosulnak vele így ha maga a turisztikai termék jó minôség_ (divatos, trendy, presztizs értékkel bír stb.), jó a TURIZMUS BULLETIN 49

4 reklámja és az ára is megfelelô, akkor valószínûbb, hogy sikeres lesz. Egy ismert névvel sokkal könnyeb egy-egy új terméket a piacon pozicionálni, ill. egy-egy megújított régi turisztikai terméket, ill. desztinációt repozicionálni. A márkatermék esetében a név puszta említése lehetôség szerint egyértelmû kép, ill. asszociáció megjelenítését eredményezi, amely optimális esetben utazási döntéshez vezet. BERETZKY négy pontban összegzi, hogy miért fontos egy jó márkanév: A jó név könnyen megjegyezhetô és visszaidézhetô. A jó név megkülönböztet a versenytársaktól. A jó névvel azonosulni lehet. A jó névvel könnyebb nyerni a piacon, míg a rossz névvel nemcsak a versenytársakkal, hanem a magunkkal cipelt negatívummal is küzdeni kell (BERETZKY, 1999:64). 2. Egy márkához a fogyasztó, ill. vendég mindig egy bizonyos, feltételezett minôséget kapcsol, azaz a vendégnek a megvásárolt turisztikai szolgáltatással, ill. termékkel szemben bizonyos elvárásai vannak. A különbözô szolgáltatók által kínált turisztikai márkatermékekhez a vevô különbözô minôséget, különbözô minôségi értékeket kapcsol. A turisztikai piacon így az a szolgáltató számíthat a legnagyobb sikerre, amely a vevôk elvárásait turisztikai kínálatában a leginkább megközelíti. A turisztikai döntés azonban nem mindig azon szolgáltató javára történik, amely a legmagasabb színvonalú turisztikai kínálattal rendelkezik, sokkal fontosabb ennél a turisztikai keresletet messzemenôkig figyelembe vevô ár-érték arány (AAKER 1992: 31 in: SCHERHAG, 2000:158.). 3. A feltételezett minôséggel nagyon szoros kapcsolatban áll a márkaasszociáció, amely a minôség mellett további elemeket is tartalmaz: így a névhez automatikusan bizonyos imázselemek, logók, a megjelenési kép és bizonyos termékek kapcsolódnak (AAKER 1992: 31). A turisztikai márkák különbözö értéket és erôt jelenítenek meg a turisztikai piacon. Egy márka ezen értéke, vagyis, hogy a márkát a vásárlók fel tudják-e idézni, ill. felismerik-e, mérhetô. Kotler egy márka ismertségének a következô szintjeit határozza meg: Ismeretlen márkák. Tudatosult márkák. Elfogadott márkák. Jelentôs elônyben részesített márkák. Komoly hûségnek örvendô márkák. (KOTLER, 1999:492.) AAKER öt fokozatot különböztet meg a a vásárlók és a márkák viszonyrendszerében, amely a turizmus rendszerére adaptálva a következô szinteket eredményzi a turisztikai szolgáltatók (pl.egy szolgáltató, szolgáltatók egy csoportja vagy egy komplett desztináció) és a vendégek viszonyában: 1. A vendég márkát vált, fôként az ár miatt. Nincs márkahûség. 2. A vendég elégedett a turisztikai termékkel/szolgáltatással. Nincs miért márkát váltani. 3. A vendég elégedett a turisztikai termékkel/szolgáltatással, és csak költségek áran lehet eltéríteni. 4. A vendég értékeli a turisztikai márkát és barátjának tekinti. 5. A vendég a turisztikai márka (a turisztikai szolgáltató, ill. desztináció) elkötelezettje. (AAKER 1991). A turisztikai márka eszmei értékének fokmérôje, hogy a vendégei közül hányan sorolhatók be a harmadik, negyedik és az ötödik kategóriába. Az eszmei értéket tükrözi az is, milyen mértékben ismerik fel a turisztikai márkát, milyen erôsek a márkához fûzödô gondolat- és érzelemtársítások, milyen szintû a márkához társított minôség képe. (KOTLER, 1999:492.) A márkaérték (brand equity) minden esetben feltételez, sugall és tartalmaz a vendég számára egy olyan immateriális, járulékos komponenst is, amelyet a vendég a turisztikai termék, ill. szolgáltatás során megkap, ill. azzal szemben elvár. Ilyen járulékos komponens lehet a turisztikai szolgáltatás megvásárlásával együttjáró egyéb ( másodlagos ) vonzerô, mint pl. (FREYER, 1999: 433.): Presztízs (pl. prémium márkáknál); Öröm, szórakozás, életstílus, élménykomponensek; Minôség, különösen minôségi garanciák; Környezetvédelmi, ökológiai elvek és értékek (pl. fenntartható turizmus, környezettudatos hotel ); Biztonság stb. 4. A márka mint pozicionálási elem A márkapolitika kiindulási pontja tulajdonképpen a pozicionálás. A márka a fogyasztó és a vendég esetében egy olyan orientációs pont, amely azt az elsôdleges célt szolgálja, hogy a vendég az adott termékkel szemben speciális bizalmi viszonyt építhessen fel, és ez a szolgáltató számára megkönnyitse, ill. megerôsítse a poziconálást. Egy márka csak akkor születhet meg, ha a hiteles pozicionálás egy névhez/ jelhez kötôdik és az a célcsoport gondolataiban egy szlogen által rögzül. (BIEGER, 2002: 188). A márkapolitika, valamint a pozicionálási és differenciálási politika a turisztikai termékpolitika fontos alapelemei. A marketingstratégia központi eleme és része a márkapozicionálás és -differenciálás. A sikeres desztinációmenedzsment számára ma elengedhetetlen az olyan jól átgondolt, szegmentált marketingpolitika, mely egy speciális márka-és pozicionálási poltikán keresztül speciális vendégközönséget ( a márka vendégorientációja ) céloz meg, és kísérletet tesz arra, hogy a turisztikai terméket a vendég szemszögébôl a konkurenciával szemben ( a márka konkurencia orientációja ) tudatosan elhatárolja. 50 TURIZMUS BULLETIN

5 Célcsoport/ célpiac szükségletek Forrás: BIEGER, 2002: 188 A márka alkotóelemei Jel, név, logó 1.1 MÁRKA Szlogen, speciális event stb. mint szellemi kapaszkodó Pozicionálás Turisztikai termék tulajdonságok/ különbségek 1. ábra A desztinációnak mint márkának a sikeres differenciálása és pozicionálása a vendég számára a következô hasznot eredményezi (BIEGER, 2002: 185): A desztináció a vendég számára azonosíthatóvá válik, erôsségek/gyengeségek rendelhetôek az adott turisztikai célterülethez. A speciális márka- és pozicionálási politika révén a desztináció speciális fogyasztói igények kielégitésére alkalmas egyedi, megbízható, és kiszámítható turisztikai termékké válik. (HOLLOWAY/PLANT, 1992: 64). A kínálati oldal számára az alábbi elônyökkel jár: A marketingeszközök célirányosabban és eredményesebben vethetôk be. A kommunikációs politika szempontjából ez nagyobb hatékonyságot eredményez. A termékfejlesztési politika szemszögébôl pedig mindez a turisztikai kereslet igényeihez való tudatos alkalmazkodást és célirányos, speciális fejlesztéseket tesz lehetôvé. A megcélzott piacszegmensek, ill. azok célközönségeinek igényeivel és szükségleteivel szembeni know-how növekszik. A turisztikai márkatermék egyszerû helyettesíthetôsége és kicserélhetôsége megszûnik. A desztináció a turisztikai piacon felismerhetôvé válik, ez a vevôk hatékonyabb megkötését, megtartását eredményezheti. Ma, amikor a turizmus hazai és nemzetközi piacán az egyes turisztikai termékek a kínálat elemeinek sokoldalúságában és azok minôségében egyre hasonlóbbá válnak, és egymástól szinte alig megkülönböztethetôek, akkor a potenciális vendégkör számára a turisztikai döntés meghozatalában az egyetlen orientációs pont az ár marad. Hogy az árversenynek ebbôl az ördögi köréböl az egyes turisztikai szolgáltatók kiléphessenek, arra jó lehetôséget kínál a differencálás a turisztikai márkán keresztül. A márka lényegében a vevôk tudatában születik meg, ily módon a turisztikai szolgáltatók, valamint a desztinációk célja nem lehet más, minthogy a saját turisztikai márka a megcélzott célközönség tudatában a legelôkelôbb helyet foglalja el. A márkakép elengedhetetlen tulajdonságai: a megbízhatóság, az egyediség, az összetéveszthetetlenség, valamint a pozitív termékimázs. A turisztikai termék lényege, hogy szolgáltatásokból áll, a szolgáltatások egyik legfôbb jellemzôje, hogy megfoghatatlanok, minôségüknek ellenôrzése és egységesítése nehéz (LENGYEL, 1994:67). Emellett az utazás magas pozicíót foglal el az emberek szükségleti hierarchiájában, azaz ún. "high-interest-product". Ezért a szolgáltatások (így a turisztikai termékek is) mint márkatermékek csak abban az esetben pozicionálhatók sikerrel, ha azok a fogyasztók, ill. vendégek körében bizalmat és biztonságot ébresztenek. A márka ily módon fontos versenyelônyt biztosít, növeli a desztinációk versenyképességét a turisztikai piacon, továbbá csökkenti a turisztikai termékkel és a turisztikai desztinációval szembeni versenyt és árnyomást. A turisztikai márka mint a desztináció turisztikai teljesitôképességének szimbolizált összesége, elengedhetelen elôfeltétele a sikeres turizmusmarketingnek. A márkapolitika, mint ahogy ezt a fentiekben definiáltuk, azon intézkedések összessége, amely az egyes termékek, ill. szolgáltatások "megjelölését" (névadás, márkajelzés, márkadesign) szolgálja. A turizmus területén ez elsôdlegesen a következô feladatok összességét jelenti (HARTMANN,1999: 57.): Világos és egyértelmû pozicionálás, Márkaimage kifejlesztése, A márka ismertségének a növelése, A piacon való jelenlét erôsítése, A konkurenciával szembeni differenciáció. Egy turisztikai márka sikeres marketing kommunikációjának elengedhetetlen feltétele a világos, egyértelmû, vendégkör-orientált pozicionálás. Egyetlen turisztikai termék és egyetlen turizmus régió sem tud minden ember számára egyformán attraktív lenni. Szükségszerû az összetéveszthetelen márkaprofil kialakításánál a régió, ill. desztináció egyedi imázsának a megteremtése. A differenciált márkapolitikának nem feltétlenül célja a szigorú koncentráció egyetlen piaci szegmensre, hisz egy desztináció olyan sokarcú és sokoldalú "vállalat", amely adottságai alapján alkalmas lehet egyidejûleg több különbözô sikeres turisztikai termék elôállítására is. Egy vállalathoz hasonlóan egy desztinációnak is különbözô piaci teljesítményeket kell létrehoznia és kifejlesztenie a saját erôsségei, központi adottságai, valamint stratégiai sikerpozíciói alapján, hogy függôségét a piac egészével szemben oldja és a kapacitás kihasználtságát biztosítsa (BIEGER, 2002: 186). Pozicionálási hierarchia X példáján 1. wellness jó anyagi helyzetû singles és dinkies (keresô párok gyermek nélkül) részére 2. Golfozás stílusosan 3. Konferencia központ jó infrastruktúrával Forrás: BIEGER, 2002: ábra TURIZMUS BULLETIN 51

6 A desztináció egészében mint turisztikai márkában fellelhetô termékekben nem szabad, hogy egymásnak ellentmondó és egymást kizáró imázs- és terméktulajdonságok egyszerre jelenjenek meg (pl. nyugdíjas kirándulóhely és alternatív hipp-hopp fesztivál). Ezért egy desztináció, egy turisztikai régió termékeinek pozicionálásában szükségszerû az összpozicionálás, azaz egy pozicionálási hierarchia felállítása. Ideális esteben a pozicionálási hierarchia csúcsán az a szegmenskör áll, amely az adott régió számára hosszú távon a legnagyobb és legbiztosabb bevételt biztosítja, s amely a régió adottságai alapján a konkurenciával szemben a legnagyobb elônyt, egyedi értékeket mutatja fel. Minden egyes pozicionálási stratégia célja kell, hogy legyen, hogy a fogyasztók, ill. vendégek körében az adott termékkel, szolgáltatással, ill. márkával szemben világos elképzelés, asszociáció keletkezzen. A döntô tehát nem az, hogy az egyes termékkel szemben milyen objektív információkat közvetítünk s hogy milyen terméktulajdonságokat hozunk létre, hanem, hogy mindezekbôl a vevô mit vesz figyelembe. A pozicionálás sikeressége nem pusztán a turisztikai piac mutatószámain (pl. piaci részedés, nyereségesség stb.), hanem azon keresztül is mérhetô, hogy milyen mértékben változott a megcélzott szegmens, ill. vendégkör egészében az adott turisztikai termékkel, turisztikai régióval vagyis egy turisztikai desztinációval, szembeni beállítottság (BIEGER, 2002: 186). Ha St.Moritz mint turisztikai márka példáját vesszük alapul, akkor ez is jól mutatja, hogy egy turisztikai márka létrehozása nem egyik napról a másikra történik. Az azonos és generációkon keresztül kialakított és továbbfejlesztett termékminôség, a konzekvensen megdolgozott célpiac és az évtizedeken át tartó folyamatos kommunikációspolitika (logó, név) eredménye, hogy mára St.Moritz a magas jövedelemmel rendelkezô és a téli sportokat kedvelô vendégek körében a világ legkeresettebb téli turisztikai célterületei közé emelkedett. Az évtizedeken át tartó következetes márkapolitika (pl. St. Moritz logója a St. Moritzi nap az elmúlt évszázad 30-as éveiben készült) eredménye, hogy St. Moritz ma szlogenjéhez hûen ( Top of the world ) a világ elitjének a Top- Ten téli desztinációja közé tartozik. Természetesen egy olyan turisztikai márka sem, mint St. Moritz, élhet pusztán csak a tradícióból, a márkát folyamatosan gondozni és menedzselni kell, hogy vezetô pozícióját a téli exkluzív desztinációk versenyében megôrizze. A turisztikai márka olyan, mint egy elem, melyet újra és újra fel kell tölteni, tovább kell fejleszteni, hogy a desztináció mint márka vonzerejét az évek során megôrizze és azt lehetôség szerint tovább erôsítse (BIE- GER, 2002: 188). 5. Best-practise példák I.: Ausztria márkarendszere 1992 Ausztria központi turisztikai marketingszervezete az Österreich Werbung évek óta tudatos és konzekvens turisztikai márkastratégiát folytat. Ausztriának mint desztinációnak az egyértelmû pozicionálása, valamint a konzekvensen irányított márkapolitika jelentôsen növeli annak az esélyét, hogy a megcélzott vendégkör célország-portfóliájában Ausztria a turisztikai döntés során mint alternatív üdülési desztináció, mint potenciális célország megjelenhessen. A turisztikai piac folyamatosan változó feltételei, a növekvô verseny megköveteli, hogy Ausztria, még konzekvensebben, mint eddig, egységes turisztikai márkaként jelenjen meg a nemzetközi turisztikai piacon, szakvásárokon. Ausztria mint turisztikai márkaesernyô szükségszerûen szublimálja az egyes nemzeti szubmárkákat és a többi önálló osztrák turisztikai márkát. Ausztria "új" marketingstratégiájának négy alappillére: a piackutatás, a szcenárió alkotás folyamata, a piacorientáció és a benchmarking. 3. ábra Ausztria turizmusának márkarendszere Alapértékek Minôség Jó ár-érték arány Biztonság Vendégszeretet Márkacél Ausztria, egy alternatív világ a hétköznapokkal szemben Kulcskompetencia Érintetlen természet Város/kultúra Teljes télélmény Aktivitások Túrázás Síelés Kerékpározás Forrás: HÖFERER, Tourismus Journal 1999.Heft1.:68 Az osztrák márkapolitika központi céljai között szerepel: Ausztia megjelenítése mint egy, a hétköznapokkal szemben alternatív világ ( Alltag raus, Österreich rein ), továbbá Ausztria ellen-pozicionálása szemben a hagyományos déli tenger-, homok-, és napfény-desztinációkkal. A márka központi magját alkotják Ausztria primér versenyelônyei, mint az intakt természet, a város/kultúra és a teljes télélmény. Az aktív turizmus központi területei a kirándulás, a síelés és a kerékpározás. Ausztria mint desztináció a klasszikus családi utazások és nyaralások Mekkája kíván lenni, és a továbbiakban is elsôsorban ezt a célközönséget igyekszik marketing tevékenységében megcélozni. 6. Irodalomjegyzék Fô célcsoport A család 1. AAKER, David A. (1991): Managing Brand Equity Capitalizing on the Value of a Brand Name. The Free Press, New York, TURIZMUS BULLETIN

7 2. AAKER, David A. (1996): Building Strong Brands, The Free Press, New York, BARTL H.-SCHMIDT F.(1998): Destination Management Handbuch Destination Management. Institut für regionale Innovationen, Wien BERETZKY Marcell (1999): Nomen est omen - a márkanévrôl. Marketing & menedzsment, 1999/5. pp BIEGER, Thomas (2002): Management von Destinationen. 5. Aufl. München; Wien: Oldenbourg pp BRUHN, M.(1994): Markenpolitik, in: Diller pp Europäische Tourismus Institut /ETI/ (2002/1): Marketingstrategien zur Angebotsprofilierung. Europäische Tourismus Institut Aktuell, Trier, März 2002p FONTANARI, Martin/SCHERHAG Knut (2000): Wettbewerb der Destinationen. Gabler, Wiesbaden. 9. FREYER, WALTER (1999): Tourismus-Marketing: marktorientiertes Management im Mikro- und Makrobereich der Tourismuswirtschaft. 2. Aufl. München; Wien: Oldenbourg pp FREYER, WALTER (1997): Qualität durch Markenbildung. In: Pompl/Lieb: Qualitätsmanagement im Tourismus. Oldenbourg, pp HÖFERER, Michael (1999): Alltag aus, Österreich rein. Austria. Holiday Break Away. Tourismus Journal, Lucius & Lucius, Stuttgart, Heft 1. pp KOTLER, Philip: Marketing menedzsment. Mûszaki Könyvkiadó, LENGYEL Márton(1994): A turizmus általános elmélete. KIT, Budapest QUACK, Heinz-Dieter (2000): Der Leuchtturm in der Angebotsflut: Die Destination als Marke. in: Fontanari/Scherhag (2000): Wettbewerb der Destinationen. pp SCHERHAG (2000): Profilierungsstrategien für touristische Regionen. in: Fontanari/Scherhag (2000): Wettbewerb der Destinationen. pp TURIZMUS BULLETIN 53

TURIZMUS MENEDZSMENT. Turisztikai márka és márkapolitika a desztináció-menedzsmentben II. rész TURIZMUS BULLETIN 21. 1. A turisztikai márka elõnyei

TURIZMUS MENEDZSMENT. Turisztikai márka és márkapolitika a desztináció-menedzsmentben II. rész TURIZMUS BULLETIN 21. 1. A turisztikai márka elõnyei Turisztikai márka és márkapolitika a desztináció-menedzsmentben II. rész TURIZMUS MENEDZSMENT Szerzõ: Horkay Nándor 1 A tanulmánysorozat Turizmus Bulletin 2003/1. számában megjelent I. része ismertette

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Márkaépítés szerepe Kommunikáció -PR. Foodlawment konferencia

Márkaépítés szerepe Kommunikáció -PR. Foodlawment konferencia Márkaépítés szerepe Kommunikáció -PR Foodlawment konferencia Mitől márka egy márka... Hosszútávon egy márka meglétéhez szükséges erős és tiszta márkajegyek (ún. brand identity) az ismertség folyamatos

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

Stratégiai tervezés szerepe. Budapest, 2009. február 12.

Stratégiai tervezés szerepe. Budapest, 2009. február 12. Stratégiai tervezés szerepe Budapest, 2009. február 12. E:\Szeminarium\Apple Genius.mov Mit jelent az apple példa számunkra? Nem születhet mindenki zseninek, de a logikus, végiggondolt és megalapozott

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Desztináció menedzsment és brandépítés - a balatoni turizmus jövője. Termék- és desztinációfejlesztés regionális szinten Hévíz, 2015. 05. 29.

Desztináció menedzsment és brandépítés - a balatoni turizmus jövője. Termék- és desztinációfejlesztés regionális szinten Hévíz, 2015. 05. 29. Desztináció menedzsment és brandépítés - a balatoni turizmus jövője Termék- és desztinációfejlesztés regionális szinten Hévíz, 2015. 05. 29. A desztináció menedzsment fogalma és megkerülhetetlensége -

Részletesebben

Termékek, termékszerkezet tervezése. Termékstratégia a nemzetközi marketingben. Termékadaptáció

Termékek, termékszerkezet tervezése. Termékstratégia a nemzetközi marketingben. Termékadaptáció VIII. téma Termékek, termékszerkezet tervezése Termékstratégia a nemzetközi marketingben Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Gyakorlat: A

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

XELLA Pórusbeton építés jövõje

XELLA Pórusbeton építés jövõje XELLA Pórusbeton építés jövõje Hagyomány és fejlõdés A növekedésorientált vállalati stratégiát a technikai és minõségi elõrelépés indokolja. Franz Haniel und Cie. Haniel Bau-Industrie (Führungsgesellschaft)

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

3 Szolgáltatások - szállás

3 Szolgáltatások - szállás - szálláshelyek Szálláshely Mayer Péter Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék... olyan létesítmény, amely fizetés ellenében éjszakai szállást és (korlátozottan) szolgáltatásokat nyújt a látogatóknak mayer@turizmus.uni-pannon.hu

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár 1 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel 1.Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése

2013.09.19. Master of Arts. International Hotel Management and Hotel Companies management. Stratégiai gondolkodás fejlődése Master of Arts International Hotel Management and Hotel Companies management Stratégiai gondolkodás fejlődése Szükség van-e stratégiai menedzsmentre? Peter Lorange kritikus alapkérdései Gyorsan változó

Részletesebben

Alsó-Ausztria turisztikai stratégiája

Alsó-Ausztria turisztikai stratégiája Alsó-Ausztria turisztikai stratégiája Alsó-Ausztria 2012-ös turisztikai stratégiája Alsó-Ausztria mint márka Értékek: élvezetekben gazdag, az ellentétek kapcsolódása és bátor Alsó-Ausztria Ausztria központi

Részletesebben

VI. Nemzetek turizmusa - nemzetközi konferencia

VI. Nemzetek turizmusa - nemzetközi konferencia A desztináció-marketing belseje belső marketing holisztikus megközelítésben Dr. Piskóti István, Nagy Katalin, Marien Anita Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus Tanszék VI. Nemzetek turizmusa - nemzetközi

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Hotel Fagus. Rögös úton: a Hotel Fagus rövidtávú értékesítési terve. Kovács Miklós, executive director of sales & marketing, 2013. április 4.

Hotel Fagus. Rögös úton: a Hotel Fagus rövidtávú értékesítési terve. Kovács Miklós, executive director of sales & marketing, 2013. április 4. Hotel Fagus Rögös úton: a Hotel Fagus rövidtávú értékesítési terve 1. Helyzetértékelés - Hozott örökség Út a kitűnő ár/érték arányú termék ár/érték arányának devalválódásához A szálloda átvétele előtti

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

1/14/2013. Reklámkommunikáció. Webdesign 4. Bujdosó Gyöngyi http://www.inf.unideb.hu/~bujdoso. Márka. Webdesign 4

1/14/2013. Reklámkommunikáció. Webdesign 4. Bujdosó Gyöngyi http://www.inf.unideb.hu/~bujdoso. Márka. Webdesign 4 Reklámkommunikáció Bujdosó Gyöngyi http://www.inf.unideb.hu/~bujdoso Márka 2 1 3 márka márkavagyon márkaérték márkaimázs márka márkavagyon márkaérték márkaimázs márka márkavagyon márkaérték márkaimázs

Részletesebben

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése

Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Business marketing Piacszegmentálás - termékek Az ajánlat készítése Dr. Piskóti István Marketing Intézet A piacszegmentálás komponensei (integrált koncepció) Piacszegmentálás Információs-oldal: Piacmegragadás

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS

Részletesebben

Éltető Balaton-felvidék

Éltető Balaton-felvidék Éltető Balaton-felvidék 60 település, 40 ezer lakos Kb. 4500 vállalkozás (több mint 90% mikro, ennek közel 80%-a egyéni vállalkozás) Több mint 20 ezer szálláshely (85% Balaton part és Kapolcs) Kiemelkedően

Részletesebben

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A desztináció-menedzsment fogalma európai turisztikai piacon

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

INGATLANMARKETING. a globális válság ellen a marketing eszközeivel

INGATLANMARKETING. a globális válság ellen a marketing eszközeivel INGATLANMARKETING a globális válság ellen a marketing eszközeivel a marketing fogalmának bevezetése Kottler szerint : a marketing olyan, mint a kertészkedés. marketing értékesítés A marketing nem olyan,

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében. Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft.

VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében. Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft. VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft. T a r t a l o m Van-e összefüggés: versenyképesség és képzés? Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk?!? Desztináció

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

Tervezés - Kutatás. A BRAND (és a brand-építés)

Tervezés - Kutatás. A BRAND (és a brand-építés) Tervezés - Kutatás 9. A BRAND (és a brand-építés) BENNED IS A BRANDEK ÉS A TRENDEK TEREMTENEK RENDET? BRAND: Olyan megkülönböztető jelölés, amely arra utal, hogy a márkázott cikk a többiekhez képest lényeges

Részletesebben

Vállalkozzon sikeresen Ausztriában! 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége

Vállalkozzon sikeresen Ausztriában! 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége Dr. Klara Kotai-Szarka Management Consulting tevékenysége: - Kis- és középvállalatok Ausztriában történö vállalkozásával, határon átnyúló szolgáltatásával,

Részletesebben

Marketing, public relations és reklám az egészségügyben XVIII. Országos Konferencia Budapest, 2015. február 19.

Marketing, public relations és reklám az egészségügyben XVIII. Országos Konferencia Budapest, 2015. február 19. Marketing, public relations és reklám az egészségügyben XVIII. Országos Konferencia Budapest, 2015. február 19. A lojalitás hosszútávú fenntartásának eszközei A lojalitás elemei TNS 2015 1 A legtöbb termékkategóriában

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés

4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog. 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 4. Szállodák tulajdonjoga és üzemeltetése Tulajdonjog 1 1. Szállodák fejlődési szakaszai Szerves fejlődés 2. Szállodaipar döntés hozó szereplői Szállodaipar szereplői 3. Szállodák tulajdon és használati

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

POZICIONÁLÁS újrapozícionálás

POZICIONÁLÁS újrapozícionálás Tervezés-Kutatás 5/c. POZICIONÁLÁS újrapozícionálás Harc a vevő fejében elfoglalt helyért Jack Trout The Battle for Your Mind A pozícionálás nem a termékre irányul, hanem az emberek emlékezetére. A terméket

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése

A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése A térségi marketing és a marketing projektek kiépítése Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Mi a turisz*kai marke*ng? Egy tudatos

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros

Részletesebben

Hazai desztinációs márkák online felmérése a közös kutatás előzetes eredményei

Hazai desztinációs márkák online felmérése a közös kutatás előzetes eredményei Hazai desztinációs márkák online felmérése a közös kutatás előzetes eredményei Dr Sziva Ivett specializáció-vezető 2015. december 4. XIV. Országos TDM konferencia - Gyula Miről lesz szó? Desztinációmenedzsment

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

Fejezet 4. Modul 2 Marketingtervezés. Az ár. Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger

Fejezet 4. Modul 2 Marketingtervezés. Az ár. Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger Modul 2 Marketingtervezés Fejezet 4 Az ár Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger TARTALOM 2 MODUL 2 MARKETINGTERVEZÉS Fejezet 4: Az ár Szerzők: Dr. Andrea Grimm, Dr. Astin Malschinger IMPRESSZUM A tartalomért

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

POZICIONÁLÁS újrapozícionálás

POZICIONÁLÁS újrapozícionálás Tervezés-Kutatás Gy.6. POZICIONÁLÁS újrapozícionálás Harc a vevő fejében elfoglalt helyért Jack Trout Célja, a konkurenciához mért versenyelőnyök meghatározása. A terméket, szolgáltatást meg kell különböztetni

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4.

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4. GINOP-1.3.5-15 TIMEA Gyula, 2015. december 4. TIMEA oturisztikai oinnovációs omarketing oegyüttműködési oalapprogram Stratégiai célok, prioritások Célrendszer: Innovatív külföldi marketing kommunikáció

Részletesebben

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11.

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. A legnagyobb küldőpiac: NÉMETORSZÁG Pap Mária Magyar Turizmus Zrt. BERLIN VÁZLAT 1.) Piacelemzés 2.) Versenytársak tanuljunk tőlük! 3.) Termékalapú országmarketing

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate 9. Szállodák árai Szállodai szobaárak 1 Forgalom - Bevétel 1. Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing

Tantárgyi program. 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AVM_GLB008-K3 Élelmiszergazdasági marketing 2. A neve, beosztása: egyetemi tanár 3. Szak megnevezése: Gazdasági agrármérnök MSc szak, levelező tagozat 4. A

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

marketing terv (Adaptálva a http://www.sikermarketing.hu alapján)

marketing terv (Adaptálva a http://www.sikermarketing.hu alapján) marketing terv (Adaptálva a http://www.sikermarketing.hu alapján) 1. összefoglaló információ kinek: mikor készült: áttekintés időpontja: 2. a célpiac piac versenytársak fogyasztók A célpiac pont alatt

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián. A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják

Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián. A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják Sulyok Judit* Kántor Szilvia Strack Flórián A balatoni táj az utazók térképén ahogy az utazók látják Kulcsszavak: turizmus, imázs, Balaton, táj Összefoglaló Pannon Egyetem Turizmus Tanszék * sulyokj@gtk.uni-pannon.hu

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA. 9. az IMÁZS. és az imázstranszfer

REKLÁMPSZICHOLÓGIA. 9. az IMÁZS. és az imázstranszfer REKLÁMPSZICHOLÓGIA 9. az IMÁZS és az imázstranszfer KONNOTÁCIÓ (összekapcsolás) ATTRIBÚCIÓ (neki tulajdonítás) Védelem Orange KONNOTÁCIÓ (összekapcsolás) ATTRIBÚCIÓ (neki tulajdonítás) Napocska Donuts

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben