JEGYZŐKÖNYV. a Magyar-Belorusz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság első üléséről

Átírás

1 JEGYZŐKÖNYV a Magyar-Belorusz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság első üléséről A Magyar Köztársaság Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttműködésről május 23-án aláírt megállapodás 4. cikkelye alapján szeptember 9-11-én, Minszkben került sor a Magyar-Belorusz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (a továbbiakban - Bizottság) első ülésére. A magyar delegációt Veres János, a Magyar Köztársaság keleti gazdasági kapcsolatok koordinálásáért felelős kormánybiztosa, a belorusz delegációt V. Voronyeckíj, a Belarusz Köztársaság külügyminiszter-helyettese vezette. A két ország delegációjának névsorát az 1. és 2. sz. melléklet tartalmazza. A Bizottság ülésének ideje alatt sor került: - plenáris ülésre, - a magyar delegáció tárgyalására a Belarusz Köztársaság kormányánál, - a magyar delegáció tárgyalására Sz. Ny. Martinovval, a Belarusz Köztársaság külügyminiszterével, - a magyar delegáció tárgyalására a Belarusz Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériumának vezetésével, - a Belorusz Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a magyar és a belorusz üzleti körök kapcsolatteremtést és együttműködést célzó üzleti fórumára. A Bizottság ülése tevékeny légkörben zajlott le. A felek egyetértettek abban, hogy aktívan fejlesztik gazdasági és befektetési együttműködésüket. A Bizottság ülése során az alábbi kérdések kerültek megvitatásra: 1.) Magyarország és Belarusz gazdasági fejlődésének jelenlegi helyzete, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődésének helyzete és perspektívái. 2.) A kétoldalú együttműködés szerződéses-jogi alapjainak fejlesztése. 3.) A Bizottság keretében működő munkacsoportok megalakítása. 4.) Közös projektek megvalósítása az ipari kooperáció és egyéb ágazatok terén. 5.) A regionális együttműködés szélesítése. 6.) Egyéb kérdések. 7.) A Bizottság munkarendje és következő ülése.

2 2 1.) Magyarország és Belarusz gazdasági fejlődésének jelenlegi helyzete, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődésének helyzete és perspektívái. A felek tájékoztatták egymást országuk gazdaságának helyzetéről, fejlődésének dinamikájáról és irányairól. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy 2008-ban a magyar-belorusz kereskedelem megőrizte fejlődési dinamikáját és megállapodtak abban, hogy mindent megtesznek a kétoldalú kereskedelem további bővítése és diverzifikációja érdekében. A magyar statisztikai adatok szerint a Magyarország és Belarusz közötti áruforgalom 2008-ban 387,8 millió USD-t ért el (2007-ben: 298,6 millió USD) és 2007-hez viszonyítva 30%-kal nőtt. Magyarországról Belaruszba 203 millió USD értékű termék került kiszállításra, ez 37%-os növekedést jelent. Belarusz 184,8 millió USD értékű terméket szállított Magyarországra, 23%-os növekedés mellett. A belorusz fél adatai szerint a Magyarország és Belarusz közötti áruforgalom volumene 2008-ban 348,3 millió USD-t tett ki (2007-ben: 270,4 millió USD), így 78,3 millió USD-vel, illetve 28,9%-kal bővült. A belorusz export 174,2 millió USD volt és 24,7%-os növekedést mutat, az import 174,1 millió USD volt, ez 33,5%-os növekedést jelent. A felek tudomásul vették a külkereskedelmi statisztikai adatokban mutatkozó eltérést és arra a következtetésre jutottak, hogy azt a számbavételi metodika eltérése okozza. Ezzel kapcsolatban a felek megegyeztek a kölcsönös kereskedelem statisztikai adatainak rendszeres cseréjében. A felek megállapították, hogy a Magyarország és Belarusz közötti kölcsönös áruforgalomra 2009-ben erősen kedvezőtlen hatást gyakorol a globális pénzügyigazdasági válság. A felek egyetértettek abban, hogy Magyarország és Belarusz jelentős előrehaladást érhet el a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, a faipari termékek kereskedelmében, a mezőgazdasági gépgyártásban megvalósuló kooperáció, a befektetési együttműködés, a nemzetközi fuvarozás és egyéb szolgáltatások terén, a kis és középvállalkozások kapcsolatrendszerének szélesítésében, valamint az építőipari és innovációs együttműködésben. A belorusz fél Magyarországgal az ipari együttműködés fellendítését az alábbi területeken tartja szükségesnek: - mezőgazdasági gépgyártás (traktorok, kombájnok, mezőgazdasági technika), - kohászati termékek szállítása, - autógyártás, autóbuszgyártás, (MAZ teherautók, alkatrészek, MAZ autóbuszok összeszerelése), - szerszámgépgyártás, - elektrotechnika, háztartási gépek (energiatakarékos égők gyártása, hűtőberendezések alkatrészei, felvonógyártás, transzformátorok, stb.) A belorusz fél felkérte a magyar felet, hogy vizsgálja meg az UP MZKT által gyártott személyautó műszaki cikkek, valamint tudományigényes közlekedési és energetikai rendszerek Magyarországra irányuló exportjának lehetőségét (automatizált rendszerek: AGAT típusú közúti közlekedési irányító rendszer, vasúti pályaudvarok irányító rendszere, elektromos energia ellenőrző és mérő berendezések, stb.).

3 3 A magyar fél az iparban a közlekedési eszközök, az egészségügyi berendezések gyártásában, az építőiparban, az építőanyagok előállításában és az üvegiparban javasolja szélesíteni az együttműködést. A Bizottság figyelemre méltónak tartja a belorusz MAZ és BELAZ üzemekben gyártott autóbuszok, nagy teherbírású teherautók és dömperek előállításához az említett cégek és az Allison Transmission Hungary cég sebességváltó berendezések szállítását előirányzó kooperációra irányuló kezdeményezését. A Bizottság megállapította, hogy a Knorr Bremse Hungary cég érdekelt a tudományos-technikai együttműködés, a termelési kooperáció és a kölcsönös szállítások szélesítésében belorusz cégekkel. A Magyar Üvegipari Szövetség kész együttműködni belorusz vállalatokkal az építőipari anyagok gyártásában és az építőipar (panellakások energiatakarékos felújítása) területén. A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter (MEDIKLASZTER) kész a belorusz fél igénye szerint korszerű egészségügyi berendezéseket és műszereket szállítani. A MEDIKLASZTER gyártóbázisa és a magyar építőipari cégekkel fennálló partnerkapcsolatai alapján a MEDICOR cég komplett klinikák és szülőotthonok létesítését és felszerelését ajánlja. A magyar fél a mezőgazdaságban elsősorban az alábbi területeken javasolja fejleszteni a jövőbeni együttműködést: - növénytermesztés (vetőmagok, növényvédő szerek szállítása, bio növénytermesztés), - állattenyésztés (szaporító anyagok, genetika), - vágóhídi és húsfeldolgozó ipari berendezések szállítása, - egyéb élelmiszeripari feldolgozó berendezések szállítása, - tanácsadás, tapasztalatcsere, - közös kutatási projektek. A magyar fél konzultációt javasol Magyarország és Belarusz országos főállatorvosainak szintjén a kéknyelv betegséggel kapcsolatban a Magyarországról származó élőállatok exportjára érvényben lévő tilalom mielőbbi feloldása érdekében. A Bizottság figyelemreméltónak tartja az Aton Invest Kft. (Magyarország) és a Neofors Vállalatcsoport (Belarusz) kezdeményezését meglévő belorusz mezőgazdasági komplexumok rekonstrukcióját és új, korszerű komplexumok létrehozását célzó közös beruházási projektek kidolgozására és megvalósítására. A közlekedés területén a Magyar fél javasolja megvizsgálni kétoldalú légiközlekedési megállapodás létrehozásának, és a légitársaságok kezdeményezése esetén közvetlen légi összeköttetés létesítésének lehetőségét. A magyar fél kifejezte készségét a két ország építésügyi hatóságai és szervezeti között folytatandó konzultációra, tapasztalatcserére, a magyar vállalatoknak a Belarusz Köztársaságban megvalósuló építési projektekben való részvételére, lakások és közhasznú objektumok építésére, beleértve az energia ellátást és a panel épületek rekonstrukcióját. A magyar fél üdvözli Belarusz adóügyi hatóságának csatlakozását a IOTA szervezethez (Intra-European Organisation of Tax Administration). A Bizottság javasolja az érdekelt magyar vállalatoknak és belorusz partnereiknek, hogy aktívabban használják ki a MEHIB és az EXIMBANK által biztosított speciális pénzügyi szolgáltatásokat. Ez a rövidlejáratú ügyleteken túl

4 4 nagyobb beruházások és fejlesztési projektek finanszírozását/biztosítását is jelentheti az EXIMBANK és a MEHIB teljes termékskálájával. A Bizottság javasolja az érdekelt belorusz vállalatoknak és magyar partnereiknek, hogy aktívabban használják ki a BRUPEIS Beleximgarant által nyújtott export kockázati biztosító szolgáltatásokat. A rövid, közép- és hosszú távú exporthitelek biztosítása mellett a nagybefektetések megvalósítása során lehetőség van a BRUPEIS Beleximgarant teljes biztosítási szolgáltatásainak igénybevételére. 2.) A kétoldalú együttműködés szerződéses-jogi alapjainak fejlesztése. A Bizottság megelégedéssel nyugtázza azt a tényt, hogy május 23-án, Budapesten aláírásra került a Magyar Köztársaság Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttműködésről szóló megállapodás, amely október 21-én lépett hatályba. A Bizottság szükségesnek tartja felgyorsítani a Magyar Köztársaság és a Belarusz Köztársaság között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről szóló megállapodás megkötésének folyamatát. Ezzel kapcsolatban a Bizottság javasolja a Belarusz Köztársaság Külügyminisztériumának és a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériumának, hogy a legközelebbi jövőben folytassanak tárgyalásokat az említett megállapodás tervezetének egyeztetéséről. A Bizottság javasolja aktivizálni a Belarusz Köztársaság Sport és Turisztikai Minisztériuma és a Magyar Köztársaság Önkormányzati Minisztériuma között a turisztikai együttműködéséről szóló megállapodás kidolgozásának folyamatát, a magyar fél által a belorusz félnek március 3-án átadott tervezet alapján. 3.) A Bizottság keretében működő munkacsoportok megalakítása. A Magyar-Belorusz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság megalakításával a március 10-én, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és a Belarusz Köztársaság Külügyminisztériuma között aláírt jegyzőkönyvvel összhangban létrehozott gazdasági együttműködési és kereskedelemfejlesztési munkacsoport illetékességébe tartozó kérdések a Bizottság keretében kerülnek megvitatásra. A Magyar Köztársaság és a Belarusz Köztársaság között az ipar, a szabványosítás, a kisvállalkozások, a mezőgazdaság, a tudomány és a technológia terén az együttműködés aktivizálása érdekében a felek a következő munkacsoportok megalakítását határozták el: - az ipari, szabványosítási és kisvállalkozási együttműködés fejlesztéséért felelős munkacsoport, - a mezőgazdasági együttműködés fejlesztéséért felelős munkacsoport, - a tudományos és technológiai együttműködés fejlesztéséért felelős munkacsoport. A munkacsoportok önállóan alakítják ki munkarendjüket.

5 5 4.) Közös projektek megvalósítása az ipari kooperáció és egyéb ágazatok terén. A Bizottság meghallgatta a magyar vállalatok részvételével megvalósuló közös projektekről szóló tájékoztatást. A Bizottság megelégedéssel konstatálta a Belarusz Köztársasági Export- Import Biztosító Intézete, a BELEXIMGARANT és a MEHIB ZRT. között a 2008 novemberében a BRUPEIS Beleximgarant és a Mehib ZRT. között aláírt együttműködési megállapodást és a Berni Unió Prágai Klubja keretében folyó magas színvonalú együttműködést. A felek egyetértettek abban, hogy a két ország exporthitel biztosító szervezetei közötti együttműködést az említett keretek között fogják továbbfejleszteni. A Belorusz fél felhívta a Magyar fél figyelmét a Belorusz Univerzális Árutőzsde Nyrt. által üzemeltetett elektronikus kereskedelmi csatorna használatának lehetőségére a kétoldalú gazdasági együttműködés keretében. A Bizottság javasolja folytatni a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (Hungarian Investment and Trade Development Agency ITD Hungary) és a Belorusz Nemzeti Marketing, Konjunktúra és Árközpont közötti együttműködés fejlesztését, az általuk június 27-én aláírt Memorandum alapján. A Bizottság megelégedéssel állapítja meg azt a tényt, hogy a magyar FÁK Üzleti Klub hatékonyan vesz részt a magyar és a belorusz vállalkozói struktúrák közötti kapcsolatok fejlesztésében. 5.) A regionális együttműködés szélesítése A Bizottság megállapítja, hogy jelentős tartalékok vannak Belarusz és Magyarország régióinak együttműködésében. Jelenleg együttműködési megállapodás van érvényben a Belarusz Köztársaság Gomel megyéje és a Magyar Köztársaság Baranya megyéje között. A Bizottság javasolja a Nyírbátor és Grodno közötti testvérvárosi kapcsolatok megújítását. A Bizottság megelégedéssel konstatálja, hogy a kereskedelmi és iparkamarák között élénken fejlődik a regionális együttműködés. Jelenleg a következő együttműködési megállapodások vannak érvényben: - a Belorusz Kereskedelemi és Iparkamara Breszti részlege és Heves megye Kereskedelmi és Iparkamarája között, - a Belorusz Kereskedelemi és Iparkamara Breszti részlege és Hajdú-Bihar megye Kereskedelmi és Iparkamarája között, - a Belorusz Kereskedelemi és Iparkamara Gomeli részlege és Baranya megye Kereskedelmi és Iparkamarája között, - a Belorusz Kereskedelemi és Iparkamara Gomeli részlege és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Kereskedelmi és Iparkamarája között. A Belorusz Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, V. V. Romanov novemberi magyarországi látogatása során és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László májusi Belaruszban tett látogatása során elért megállapodások alapján a Belorusz Kereskedelmi és Iparkamara és Fejér, valamint Győr-Sopron-Moson megye kamarái között is együttműködésre kerül sor.

6 6 6.) Egyéb kérdések A Belorusz fél tájékoztatta a Magyar felet álláspontjáról a következő kérdésekben: - az Általános Preferencia Rendszerből (GSP) Belaruszt kizáró EU határozat felülvizsgálata, - az EU és a Belarusz Köztársaság között a textiltermékek kereskedelméről érvényben lévő megállapodás megszüntetése, - a Kyotoi Jegyzőkönyv B mellékletében foglalt változtatások ratifikációja a belorusz korrekciós javaslatok figyelembevételével, - Belarusz hitelképességének OECD által alkalmazott minősítés szerinti javítása. A Magyar fél tudomásul vette a Belorusz fél tájékoztatóját és megjegyezte, hogy az EU közös kereskedelempolitikáját érintő kérdések nem képezik tárgyalás témáját a Magyar-Belorusz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság keretében. 7.) A Bizottság munkarendje és következő ülése A Felek megállapodtak abban, hogy a Magyar-Belorusz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság második ülésére a Magyar Köztársaságban kerül sor. Az ülés helyszíne és időpontja diplomáciai úton kerül egyeztetésre. Készült Minszkben, szeptember 10-én, két példányban, magyar és orosz nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. a Bizottság magyar tagozatának elnöke a Bizottság belorusz tagozatának elnöke Veres János a keleti gazdasági kapcsolatok koordinálásáért felelős kormánybiztos Valerij Voronyeckij külügyminiszter-helyettes