A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON Negyedik, átdolgozott változat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON Negyedik, átdolgozott változat"

Átírás

1 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA MAGYARORSZÁGON Negyedik, átdolgozott változat Készítette: Kohlheb Norbert Pataki György Porteleki Anna Szabó Barbara ESSRG Kft. Budapest, október április

2 A megújuló energiaforrások társadalmi hasznosságának értékelése Tartalom Vezetıi összefoglaló... 5 Bevezetés... 7 Irodalmi áttekintés... 8 A társadalmi hasznosság meghatározása és mérése Az empirikus kutatás eredményei Az empirikus eredmények és a szakirodalmi adatok összevetése A modell és leírása és tesztelése Összefoglalás Irodalomjegyzék Melléklet 1 Interjúk számozása Melléklet 2 Interjúösszefoglalók Melléklet 3 Biogáz és tüzelı alapanyag-szükséglet munkaerıigényének kalkulációja

3 Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat: A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatása, összefoglaló táblázat Táblázat:Az ADAS tanulmány eseteinek fıbb adatai Táblázat: Az ADAS tanulmányban vizsgált beruházások átlagos értékei Táblázat: A fenntarthatóság 3 pillérének dimenziói del Rio Burguillo munkájában Táblázat: A spanyol esettanulmányok összefoglaló adatai Táblázat: Krajnc és Domac (2007) eredményeinek összefoglalása a vizsgált régióban Táblázat: A biomassza elıállításakor keletkezı állások száma Svédországban Táblázat: Elektromos áram termelés munkahely-potenciálja Táblázat: Naperımővek munkahely-teremtési potenciálja Táblázat: A szél és fotovillamos energia munkaerıigénye Táblázat: A biomassza energia munkaerıigénye Táblázat: Az ADEME tanulmány specifikus hányadosai Táblázat: Az Energia Klub best practice hálózatának foglalkoztatási adata Táblázat: Táblázat: Adatgyőjtés szerkezete a technológiák esetében Táblázat: Adatgyőjtés szerkezete az alapanyag-termelés esetében Táblázat: Napenergia-hasznosítás foglalkoztatási adatai 1 kw beépített kapacitásra vonatkoztatva Táblázat: A napenergia hasznosítás összefoglaló adatai 1 MW beépített kapacitásra vonatkoztatva Táblázat: A szélenergia foglalkoztatási hatása két számítás alapján Táblázat: A szélenergia foglalkoztatási hatása 1 MW beépített kapacitásra vonatkoztatva Táblázat: A vizsgált vízerımővek foglalkoztatási adatai Táblázat: A kis vízi erımővek foglalkoztatási hatása 1 MW beépített kapacitásra vonatkoztatva Táblázat: A biogáz-termelés foglalkoztatási hatása 1 MW beépített kapacitásra vonatkoztatva Táblázat: A biogáz üzemben hasznosítható melléktermékek adatai a foglalkoztatási hatás kiszámitásához Táblázat: A biomassza melléktermék begyőjtésének technológiái és a munkagépek teljesítménye Táblázat: A biomassza tüzeléssel történı hasznosításának foglalkoztatási hatása Táblázat: A tüzelhetı mellékterméke foglalkoztatási hatása háttérszámításának adatai Táblázat: A tüzeléssel hasznosítható melléktermékek foglalkoztatási hatása Táblázat: A háztartási és közösségi geotermális energiahasználat élımunkaigénye Táblázat: Geotermális hı és távhı szolgáltatás foglalkoztatási hatása 1 MW beépített kapacitásra Táblázat: Kommunális hulladékhasznosítás foglalkoztatási hatása Táblázat: A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatása, összefoglaló táblázat Táblázat: A saját eredmények összehasonlítása az irodalmak eredményeivel Táblázat: Portfólió - A modell beruházásainak definiálása Táblázat: A társadalmi hasznosság kvalitatív értékelésének beállításai és súlyai Táblázat: Az beruházások körülményeinek általunk definiált prioritási értékei Táblázat: A kicsi és nagy rendszerek foglalkoztatási hatásának összehasonlítása Táblázat: Biomassza termelés foglalkoztatási hatása Táblázat: A MEH által meghatározott technológiák foglalkoztatási hatásai hazai gyártás figyelembe vételével és anélkül

4 Ábrák jegyzéke 1. ábra: A megújuló energiatermelés fázisai ábra: A társadalmi hasznosság dimenziói ábra: A társadalmi hasznosság, a társadalmi kohézió és az endogén fejlıdés kapcsolata ábra: A foglalkoztatási hatás meghatározásának vázlata

5 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Tanulmányunkban irodalmi adatok feldolgozásával kezdtük a megújuló energiaforrások társadalmi hasznosságának meghatározását. Az irodalmi eredmények igen sokféle megközelítésbıl sokféle eredményt adtak. A társadalmi hasznosság igen sokszínő fogalomként van jelen, amelyek egy részé közvetlenül köthetı gazdasági hatásokhoz, egy másik része pedig környezeti következményekkel jár. Azonban kevés olyan megközelítés volt található, amely a társadalmi hasznosságot valóban társadalmi szemszögbıl próbálta értelmezni és mérni. A tanulmányok többsége esettanulmányokon alapult, de volt aggregált országos adatokkal kalkuláló tanulmány is. Általánosan elfogadott volt a tanulmányok többségében a foglalkoztatási hatás közvetett és közvetlen hatásra való bontása és sok esetben multiplikátorral való kalkulálása. Az irodalmi eredmények egy része azonban empirikus adatok alapján adott beépített kapacitási értékre vetítette a foglalkoztatási hatást. Az irodalmak módszertani megközelítései nagy segítséget jelentettek saját módszertanunk kialakításában, figyelembe véve eszközeinket, adatbázisainkat és modelljeinket. Ennek eredményeként elsısorban a foglalkoztatási hatás számszerősítésére vállalkoztunk munkaórában vagy munkaévben kifejezve, de a társadalmi hatások társadalmi kohézióval és endogén fejlıdéssel kapcsolatos dimenzióit relatív módon súlyokkal is szemléltetni kívántuk. A foglalkoztatási hatást nem bontottuk külön közvetlen és közvetlen foglalkoztatásra, de az egyes technológiák alapanyag-ellátásával kapcsolatos munkahely-teremtési ill. megtartási hatását figyelembe vettük. Továbbá megkülönböztettünk hazai gyártással járó és a gyártással nem járó technológiai életciklusokat is. A foglalkoztatási adatok összegyőjtése érdekében megkerestük a hazai tervezı, kivitelezı, forgalmazó cégeket, hogy tılük a hazai viszonyokra jellemzı tapasztalati adatokat győjtsünk. Összesen 26 interjút készítettünk az egyes technológiák gyártási, összeszerelési, tervezési, kivitelezési és üzemeltetési, karbantartási munkaóráit illetıen. Továbbá számos szakértıvel egyeztettünk. Az összegyőjtött adatokat egy modellbe foglaltuk, amelynek segítségével a felhasználó többféle technológia többféle mértékő fejlesztésének foglalkoztatási hatásait kalkulálhatja. Továbbá, a modell segítségével a létesítés és üzemeltetés társadalmi vonatkozásait figyelembe véve egy relatív társadalmi hatás kalkulálható, amelynek alapján az egyes technológiák egymással összehasonlíthatóak. Eredményeinket az 1. táblázatban összesítettük. A táblázat alapján az egyik legnagyobb, 480 munkaév/mw/életciklus, foglalkoztatási hatással a kisüzemi biogáz termelés jár, de ennek jelentıs hányadát, 216 munkaévet, a melléktermék elıkészítse tesz ki. Kedvezı foglalkoztatási hatású a kisvízi erımő és a háztartási geotermális hasznosítása is. Jelentıs foglalkoztatási hatással jár még a közösségi főtımő és a napelem, valamint a kollektor is, abban az esetben, ha a hazai gyártás, összeszerelés és üzemeltetés is megvalósul. A biomassza tüzeléssel való hasznosításakor kiemelendı az alapanyag termeléssel történı elıállítása, amely szinten jelentıs, munkaév, foglalkoztatási hatással bír. A bioetanol foglalkoztatási hatást t/év és 10 éves élettartamú üzemre vonatkoztattuk. Ebben az esetben teljes élettartamra mintegy munkaévvel számolhatunk. Az alábbi 1. táblázat összesíti az egyes technológiák 1 MW beépített kapacitására, illetve a bioetanol termelés esetében t/év termelési kapacitásra és teljes életciklusra vonatkozó foglalkoztatási adatait a saját számítási eredmények alapján. 5

6 1. Táblázat: A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatása, összefoglaló táblázat Tervezés, Üzemeltetés, Összesen Technológia Kapacitás Élettartartam Alapanyag Gyártás létesítés karbantartás Termeléssel Melléktermékbıl MW Év munkaév 1MW kapacitásra és teljes életciklusra Geotermia - közösségi hasznosítás Geotermia - háztartási hasznosítás 0, Hıszivattyú - egyszondás háztartási rendszer0, Hıszivattyú - kollektoros háztartási rendszer0, Távhıszolgáltatás Biogáz üzem, kis méret 0, Biogáz üzem, közepes méret 0, Biogáz üzem, nagy méret Vákuumcsöves kollektor Sík-kollektor Polikristályos napelem Vékonyfilm napelem Háztartási kazán 0, , , , Közösségi kazán Szélerımő park torony építése Kis szélerıgép 0, Kis vízerımő Nagy vízerım Hulladékégetı Kapacitás Élettartam Alapanyagtermelés Üzemeltetés munkaóra teljes élettartamra és t/év t/év év kapacitásra vonatkoztatva Alapanyagtermelés Üzemeltetés Összesen munkaév teljes élettartamra és t/év kapacitásra vonatkoztatva Bioetanol termelés Adatgyőjtésünk során igyekeztünk azonos technológián belül többféle méret adatainak megszerzésére annak érdekében, hogy a kismérető beruházások és nagymérető beruházások foglalkoztatási hatásait egymással összehasonlíthassuk. Az így elkészített modellkalkuláció szerint egy adott beépített megújuló energiaforrás kapacitása több mint kétszer annyi foglalkoztatással járna Magyarországon, mintha azt kizárólag nagymérető beruházásokkal valósítanák meg. 6

7 BEVEZETÉS A megújuló energiaforrások szerepének egyre fontosabbá kell válnia minden hosszú távon gondolkodó nemzet életében. Az ezen energiaforrások hasznosítását lehetıvé tévı technológiák azonban sok esetben még kísérleti fázisban vannak, illetve sorozatgyártásuk jelenleg alacsony mértéke még nem teszi lehetıvé, hogy árban versenyre keljenek a fosszilis energiaforrásokra épülı, hagyományos megoldásokkal. Emiatt elkerülhetetlen a megújuló energiaforrások hasznosításának állami támogatása, amely segít leküzdeni ezen energiaforrások árbeli versenyhátrányát. A versenyhátrány leküzdésének indokán túl a megújuló energiaforrások ún. pozitív externális hatásai is okot szolgáltatnak a támogatásra. Köztudott, hogy ezek az energiaforrások környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezıbb mutatókkal bírnak, mint a fosszilis energiahordozók; és itt elég csak az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentését megemlítenünk. Bizonyos esetekben - és megfelelı támogatás mellett azonban a megújuló energiaforrások gazdasági szempontból is jövedelmezıek lehetnek, biztos megélhetést nyújtva az e területeken mőködı vállalkozásoknak. A társadalom szintjén érzékelhetı hatások azonban rendkívül sokfélék és sokszor kevésbé egyértelmőek, mint a sokat emlegetett munkahelyteremtés. Ezért amennyiben a megújuló energiaforrások hasznosítását közpénzekbıl kívánjuk elısegíteni, a környezeti hatások megállapítása mellett elengedhetetlen feladat a társadalomra gyakorolt hatásuk felmérése is. Kézenfekvı ugyanis azon megoldások támogatása, amelyek a társadalom számára is kedvezı eredménnyel járnak, akár munkahely-teremtési, akár ellátásbiztonság-növelési szempontból szemléljük az elért eredményt. Tanulmányunk célja tehát a megújuló energiaforrások energetikai célú alkalmazásához kapcsolódó társadalmi hasznok feltárása, lehetıség szerinti számszerősítése, valamint a társadalmi hasznosság értékelése az egyes technológiákra és felhasználási módokra vonatkoztatva. Ennek érdekében olyan átfogó értékelési rendszert dolgoztunk ki, amely lehetıvé teszi a megújuló energiaforrásokhoz köthetı társadalmi hasznosság becslését nemzetgazdasági, regionális, illetve helyi szinten egyaránt. Az értékelı rendszer ismertetése elıtt elsıként áttekintjük a témában rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalmat, amelyek segítségével meghatározzuk a társadalmi hasznosság fogalmát és legfontosabb dimenzióit. A következı lépésben felvázoljuk az egyes dimenziók közötti összefüggéseket, illetve a gazdasági és környezeti hatásokkal való kapcsolatokat. Mindezek alapján elkészítjük a társadalmi hasznosság koncepcióját, amelybıl kiindulva felépítjük azt a modellt, amely a keretfeltételek definiálása után részben számszerősíti, részben minıségi mutatókkal képes leírni az adott megújuló energiaforrás hasznosítási portfóliójának társadalmi hasznosságát. Végül egymástól markánsan elkülönülı szcenáriók vizsgálatával teszteljük a létrehozott értékelı rendszert. 7

8 IRODALMI ÁTTEKINTÉS A társadalmi hasznosság (social benefit) témakörével magyar nyelvő szakirodalom nem foglalkozik. Csupán egyes beruházásokkal kapcsolatban hallhatóak kizárólag a munkahelyteremtésre vonatkozó sarokszámok, amelyek a legtöbb esetben megmaradnak a becslés szintjén, és nem alapulnak empirikus vizsgálatokra. Az idegen nyelvő szakirodalom túlnyomó része vagy a környezeti hatások (environmental effects) vagy a gazdaságosság (cost-benefit analysis, economics of renewables) szempontjából foglalkozik a megújuló energiaforrásokkal, illetve összevontan társadalmi-gazdasági (socio-economic) hatásokról beszél. Az alábbiakban ama szerzık munkáit foglaljuk össze, akik kifejezetten a társadalmi vagy társadalmi-gazdasági hasznossággal foglalkoztak. Az ADAS Tanácsadó Kft 2003-ban elkészült tanulmánya (ADAS 2003) a megújuló energiaforrások használatának vidékfejlesztési és fenntarthatósági hatásait elemzi az Egyesült Királyságban. A tanulmány célja meghatározni a megújuló energiaforrások használatának gazdasági-társadalmi hatásait esettanulmányok segítségével, és e tanulságokat a teljes szektorra kiterjeszteni. 12 esettanulmányt készítettek olyan megújuló energiaforrásokra alapozott technológiákról, amelyek jelentıs vidékfejlesztési hatással rendelkezhetnek, illetve a jövıben nagy súllyal lesznek jelen és fontos kereskedelmi hatással bírnak. Így 5 szélerımő park, 3 törpe vízi erımő és négy biomassza erımő szerepelt tanulmányukban. 2. Táblázat:Az ADAS tanulmány eseteinek fıbb adatai Szélerımővek Helyszín Kapacitás MW Megjegyzés Dealbole, Cornwall 10 0,4 Demonstrációs területet hoztak létre oktatási, turisztikai céllal. Svéd beruházásként indult, most szövetkezetként mőködik 1300 taggal, akik Harlock Hill, Cumbria 5 0,5 jövedelmet kapnak a bevételekbıl. Anyagilag támogatják a helyieket. Hagshaw Hill, Douglas, South Lanarkshire 15,6 Anyagilag támogatják a helyieket. Lambrigg, Cumbria 5 1,3 Anyagilag támogatják a helyieket. Carno, Powys 56 0,6 Anyagilag támogatják a helyieket. Kis vízerımővek Garbhaig, Wester Ross 0,9 Cwm Croesor, Gwynedd 0,5 Az alkatrészeket helikopterrel kellett a helyszínre szállítani a védett terület miatt. Glen Tarbert, Argyll 0,84 Biomassza erımővek Dán cég építette kulcsrakészre, 30 teljes munkaidıs munkahelyet létesített Eye Power Station, Suffolk 12,7 helyben, szponzorálják a helyi eseményeket. Csirketrágyával üzemel. Több mint 30 teljes munkaidıs munkahelyet létesített helyben, szponzorálják a Thetford Power Station, Norfolk 38,5 helyi eseményeket. Csirketrágyával üzemel. Westfield Biomass plant, Fife 10 MWe. Csirketrágyával üzemel, évente 110 ezer tonna trágyát égetnek el. Elean Power Station, Ely 36 MWe. Szalmával üzemel, 200 ezer t/év alapanyag felhasználával. Forrás: ADAS 2003, A munkahelyteremtés, valamint a helyi gazdasági output változásának becslésére a Keynes-i gazdasági multiplikátor modellt alkalmazták. Eszerint amennyiben a beruházások nınek, megemelkedik a fogyasztók jövedelme, mely újabb kiadásokat generál és ezzel nıni fog a gazdaság egyéb szereplıinek is a jövedelme. Láncreakció indul be tehát, így a beruházás növekedés multiplikáltan jelenik meg a gazdaságban. A multiplikátor mértéke attól függ, hogy mennyi pénz került a helyi gazdaságba, illetve fordított arányban mennyi került megtakarításra. A munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés becslésére két különbözı, egy foglalkoztatási és egy output (termelési) multiplikátort 1 használtak. Ennek segítségével 1 Adott szektorban egy új munkahely, illetve egységnyi növekedés a termelésben hány munkahelyet teremt, illetve hány egységnyi növekedést generál a teljes gazdaság szintjén. 8

9 direkt, indirekt és indukált hatásokat különböztettek meg egymástól. Direkt hatásként értelmezték a közvetlenül a beruházáshoz kötıdı munkahelyteremtést. Indirekt foglalkoztatási hatásként jelentkezett a beruházás következtében az ellátó szektorokban (pl. mezıgazdaság) megnövekvı foglalkoztatás. Az indukált hatás a magasabb foglalkoztatás és jövedelem következtében megemelkedett lakossági kiadásokból származik. A munkahelyteremtést foglalkoztatási években (jobyears) mérték, hogy a foglalkoztatás tartamosságát is ki tudják mutatni. A beruházások helyi hatását 30 km-es körön belül vizsgálták, izolált közösségeknél azonban ezt a távolságot újra kell gondolni. A helyi output multiplikátor szélnél 1-1,09; kisvízi erımőnél 1,13-1,25; biomasszánál 1,16-1,61 értéket mutatott. Ezek az értékek azonban jelentısen módosulhatnak, attól függıen, hogy hol állítják elı az alapanyagot, kinek lesz belıle haszna, mennyire marad helyben, illetve vándorol el a nyereség, és kiket támogat a beruházó. Ilyen szempontból például a rövid vágásfordulójú fás szárú ültetvény (short rotation coppice SRC) akár csökkentheti is a helyi pozitív hatást, mivel nincsenek melléktermékei, és nem jár egyéb más termékkibocsátással sem. A vizsgált szélerımővek esetében a beruházás külföldrıl érkezett, így a helyi vállalkozások csak az elektromos berendezések beszerelésében és az egyéb építési jellegő munkálatokban tudtak részt venni. A földtulajdonos gazdák azonban jelentıs bérleti díjakat kaptak a beruházótól. Az üzemeltetés nem igényel helyi munkaerıt, mivel a felügyelet is külföldrıl érkezik. A munkaerıigény általánosságban is nagyon alacsony a szélerımővek esetében. Egyetlen jövedelemforrás így az a kompenzáció, amelyet a helyi közösségek az üzemeltetı vállalattól kapnak. A vízerımővek esetében, hasonlóan a szélerımővekhez, csupán a földbérlet, a helyi építési munkák és a munkálatok során jelentkezı szállásigény jelentett hasznot. Mivel azonban a kis vízierımőveket általában meglehetısen eldugott helyeken építik, még így is nagyban hozzájárulhatnak a helyi munkalehetıségek bıvítéséhez. A vizsgált biomassza erımővek esetében még az üzem megépülése elıtt jelentıs problémát okozott a majdani alapanyag biztosításának igénye. Ugyanis a gazdák gyakran bizalmatlanok a befektetıkkel szemben, ami több üzem meghiúsulásához is vezetett az Egyesült Királyságban. A biomassza erımővek beindulása után a gazdáknak jutó jövedelem arányaiban csekélynek mondható, emellett elsısorban az évelı ültetvények esetében jelentıs kötöttségekkel és kockázatokkal jár (lehetıségi költség). A szerzık szerint az ültetvény akár 50%-al is csökkentheti a mezıgazdasági terület értékét, ezért is van szükség a termelési támogatásokra. 3. Táblázat: Az ADAS tanulmányban vizsgált beruházások átlagos értékei Technológia Forrás: ADAS 2003, 27 Teljes költség Helyi kiadás A helyi kiadás aránya a teljes költségekhez képest Létrehozott munkahelyek száma Ebbıl teljes munkaidıs Ebbıl részmunkaidıs helyi összes helyi összes ezer % db ezer Szélerımő Kis vízerımő Biomassza erımő Ha mezıgazdasági mellékterméket hasznosít az erımő, az alapanyag-ellátásból adódó foglalkoztatási hatás teljesen elhanyagolható, hiszen többlettermelés nem jön létre. Járulékos 9

10 foglalkoztatási hatásként a helyi vállalkozások részt vehetnek az építkezésben, illetve az elektromos rendszerek kiépítésében, de ezek arányaiban szintén jelentéktelen összegek a beruházás nagy részét kitevı és általában ugyancsak importált fı alkatrészek (kazán, generátor stb.) költségeihez képest. A teljes foglalkoztatásra vetített foglalkoztatási multiplikátor 2 megmutatja, hogy mennyi helyi munkahely jön létre a megújulós beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó direkt munkahelyekhez viszonyítva, függetlenül annak helyétıl. Ez az érték 1,15 a szélerımő, 1,05 a vízerımő és 1,42 a biomassza erımő esetében. Vagyis a legtöbb munkahelyet a biomassza erımővek hozzák létre, amelyet a szélerımővek és a vízerımővek követnek. A tanulmány a számszerősíthetı dimenziókon túl a társadalmi hasznosság pénzben nehezen kifejezhetı kvalitatív tényezıivel is foglalkozik, így megemlíti a közösségi részvételi lehetıségeket, a helyi közösségek szponzorálásának, kapacitás-növelésének, a megújuló energiák kedvezıbb megítélésének, valamint a turizmus és az olcsóbb energiaellátás pozitív hatásait is. Pablo del Rio és Mercedes Burgillo (2008, 2009) munkájukban a megújuló energiaforrások helyi fenntarthatósági hatásait kívánták meghatározni az általuk kidolgozott nézıpont és módszertan segítségével. Cikkükben bírálják az eddig napvilágot látott tanulmányokat a koncepció és az empíria hiánya, valamint a túl általános eredmények miatt. Vizsgálataikat elsısorban a társadalmi-gazdasági hatások becslésére fókuszálták, amelyeknek igen gazdag példatárát vázolják fel közleményeikben. Feltételezésük szerint a megújuló energiaforrásoknak kedvezı vidékfejlesztési hatásuk lehet, mivel általában csökkenteni képesek a vidéki életkörülmények negatív hatásait az alábbiak alapján: A mezıgazdasági termeléstıl való függıség csökkentése A fejlesztési lehetıségek szőkösségének mérséklése A helyi népesség csökkenésének, elöregedésének, elvándorlásának fékezése, illetve megállítása Koncepciójukat a fenntarthatóság fogalmára főzték fel, amelynek keretében kétféle fenntarthatóságot különböztetnek meg: A szubsztantív a top-down (föntrıl lefelé) megközelítésen alapul, és arra fókuszál, hogy a fejlesztések a fenntarthatóság 3 pilléréhez (környezet, társadalom, gazdaság) milyen mértékben járulnak hozzá; A procedurális a bottom-up (alulról fölfelé), azaz részvételi megközelítés, amely figyelembe veszi a helyiek és az érintettek véleményét, azt, hogy a helyi közösség hogyan fogadja a beruházást, hogyan osztják szét annak hatásait, illetve azt, hogy ez miként hat a projekt megvalósíthatóságára. Az ún. érintett-elemzés (stakeholder analysis) módszertanát hasznosítja. Koncepciójuk és módszertanuk lényege a procedurális (eljárási) és a szubsztantív (lényegi) fenntarthatóság figyelembevétele, amelyek kölcsönösen feltételezik egymást. Véleményük szerint a helyi fenntarthatóság és az ún. endogén fejlıdés között közvetlen kapcsolatot kell létesíteni, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a megújuló energiatermésnek a helyi jövedelmeket kell növelnie, és helyben elérhetı erıforrásokon kell alapulnia. Feltételezésük szerint ugyanis az a fejlesztési folyamat, amely a lokális lehetıségekre épül önfenntartóbb és 2 (direkt+indirekt+indukált hatás)/direkt hatás (ADAS 2003, 25) 10

11 tartósabb, mint a külsı erıforrásokra épülı. Így rendkívül fontos a hasznok eloszlásának és elosztásának igazságossága és méltányossága is. A hasznok és az elosztás méltányosságának megítélése a procedurális fenntarthatóság területe. A megfelelı megítéléshez szükséges, hogy a helyi termelési rendszerek integrálódjanak a helyi intézményekbe, kultúrába és társadalmi kapcsolatokba. Vagyis minél teljesebb a megújuló energiaforrásokra épülı fejlesztési projektek beágyazottsága a helyi termelési szerkezetbe és a társadalmi döntéshozatali, jövedelemelosztási folyamatokba, annál nagyobb a beruházás és üzemeltetés pozitív társadalmi hatása. A szerzık a fenntarthatóság három pilléréhez az alábbi dimenziókat rendelték: 4. Táblázat: A fenntarthatóság 3 pillérének dimenziói del Rio Burguillo munkájában Környezeti fenntarthatóság Gazdasági fenntarthatóság Társadalmi fenntarthatóság A helyi szennyezés csökkentése A helyi erıforrások kitermelésének mértéke Reziliencia Az ökoszisztéma integritása és stabilitása Az egy fıre jutó jövedelem mértéke regionálisan Az életkörülmények javítása Az energiafüggıség csökkentése Az energiaforrások diverzifikációja Béke Társadalmi összetartozás Stabilitás Társadalmi részvétel A kulturális identitás elfogadása Intézményfejlesztés Munkahelyteremtés állandó munkahelyek Regionális kohézió A szegénység csökkentése A fejlıdés, a pozitív jövıkép pszichológiai hatása a fiatalokra Forrás: del Rio Burguillo 2008, 2009 alapján A szerzık biztosak abban, hogy a megújuló energiaforrásokra épülı beruházásoknak van potenciálja integrálni ezeket az elemeket és beindítani a fenntartható fejlıdést. Ennek érdekében az elérendı cél az, hogy az egyes megújulós beruházások szubsztantív fenntarthatósági hatással járjanak lokálisan, valamint erısítsék a helyi erıforrások felhasználását. Mindezeken túl a tanulmány a megújulós beruházások további hatásait is összefoglalja. A kvantitatív és kvalitatív foglalkoztatási eredmények: Az idıszakos és állandó foglalkoztatás mértéke A fiatalok és nık hosszú távú foglalkoztatása A munkanélküliek növekvı újrafoglalkoztatása Pótlólagos munkahelyek létrejötte, munkahelymegırzés Nı a munkahelyek sokszínősége A jelentkezı munkaerıigény típusa, azaz, hogy csak a képzett munkavállalókat, vagy a képzettleneket is tudják-e foglalkoztatni (vidéken az utóbbi a kedvezıbb). A jövedelemteremtı hatás tényezıi: Földbérlet fizetése a gazdáknak Kompenzáció a helyi közösségnek (amely gyakran segíti a projektek elfogadását) 11

12 A kompenzáció elosztása és annak arányai A fentieken túl további minıségi tényezık is befolyásolják a beruházások társadalmi hatásait: Demográfiai hatás elvándorlás megállítása Energetikai hatás önellátás növelése, olcsóbb energiaforrás, hatékonyabb energiafelhasználás Képzési hatás speciális képzést ad, projekt-specifikus, ezért máshol kevésbé használható A termelés diverzifikálása Társadalmi kohézió társadalmi-gazdasági kilátások javítása, öntudatosság növelése Jövedelemelosztás egyenlı jövedelmek, illetve a szegényebb rétegek jövedelmének növelése minél több szegényt, illetve munkanélkülit vonnak be, annál nagyobb a pozitív hatás Turisztikai hatás demonstrációs projekt látogatói Egyéb hatások: A technológiai fejlesztés hatása Ipari termelés Önkormányzati bevételek, helyi adók növekedése A szerzık az általuk feldolgozott irodalmak alapján megkülönböztetnek közvetlen és közvetett munkahelyeket, illetve bevételi forrásokat, ezeket azonban nem definiálják kellı pontossággal módszertanukban. Jelentıs érdemük, hogy a foglalkoztatási hatást az energiatermelı beruházás fázisai alapján elemzik, és megkülönböztetnek beruházási és üzemeltetési fázist, valamint különbséget tesznek hosszú távú, illetve alkalmi munkalehetıségek között. Ebben a kontextusban jobban érthetı az általuk használt közvetett és közvetlen foglalkoztatási hatás is. 1. ábra: A megújuló energiatermelés fázisai Közvetlen munkahely Közvetett munkahely Beruházási fázis Alkalmi munkalehetıségek Üzemeltetési fázis Alapanyag termelés Hosszú távú munkalehetıségek Forrás: del Rio Burguillo 2008 és 2009 alapján A foglalkoztatási hatást kvalitatív tényezıkkel tovább finomították és vizsgálták, abból a szempontból, hogy új munkahelyet hozott-e létre a beruházás, vagy csak hozzájárult a meglévı munkahelyek megtartásához. Például mezıgazdasági termelık munkahelyét tartotta meg, és diverzifikálta bevételi forrásaikat, de nem hozott létre új termelı gazdaságokat. Tovább árnyalja a képet annak vizsgálata, hogy a beruházás hatására létesült munkahelyeket más munkahelyen foglalkoztatott személyekkel töltik-e be, vagy munkanélküliekkel, akik egyben munkakezdık és/vagy nık. Ilyen szempontból nagyon fontos, hogy a létrehozott 12

13 munkahelyek elsısorban magasan kvalifikált, illetve speciális képzettséget igényelnek, vagy alacsonyabb képzettséggel is betölthetık. A szerzık által kidolgozott, a megújuló energiaforrások társadalmi-gazdasági hatását felmérı módszertant három spanyol esettanulmány keretében alkalmazták. Az esettanulmányok szélerımőre, napelemre és bioüzemanyag termelésre vonatkoznak. A fentebb felsorolt dimenziók közül azonban csupán a közvetlen munkahelyteremtés hatását számszerősítik, a többi hatásnak csak az irányát jelzik +, illetve elıjellel. Az eredményeket az alábbi táblázat összesíti. 5. Táblázat: A spanyol esettanulmányok összefoglaló adatai Létrehozott Létrehozott közvetlen közvetlen Létrehozott Létrehozott munkahelyek munkahelyek A beruházás Primér közvetlen száma a száma a közvetett Technológia Méret költsége energiatermelés munkahelyek munkahelyek megtermelt beruházási száma energiára összegre száma vonatkoztatva vonatkoztatva ktoe/év db db/ktoe db/m db Szélturbina 208 MW ,36 0,06 2 Biodízel t/év ,32 1, Fotovoltaikus 1 MW ,13 1 7,69 0,11 0 Forrás: del Rio Burguillo 2009, 1322 Az eredmények alapján a biodízel üzem biztosítja a legtöbb munkahelyet a legköltséghatékonyabb módon, melyet a szélturbina követ, elsısorban a helyi közösség számára juttatott bevételek és a viszonylag nagy számú felügyelı személyzet következtében. Assefa és Frostell (2007) tanulmánya a mőszaki fejlesztések társadalmi fenntarthatóságát vizsgálja a társadalmi elfogadottság oldaláról. Esettanulmányaikban energetikai beruházások elfogadottságát vizsgálták meg a tájékozottság, a feltételezések és a különbözı félelmek megjelenésének szempontjaiból. Eredményeik szerint a társadalmi fenntarthatóság megvalósulásával egyaránt javul az elosztás és a lehetıségek igazságossága, valamint a társadalmi szolgáltatások minısége, amelybe az egészségügyön és az oktatáson túl a nemek közötti egyenlıség, a politikai elszámoltathatóság és a részvétel témakörét is beleértik. A pozitív változások eléréséhez kiemelkedıen fontos a társadalmi részvétel, amely azonban sokszor az érintettek alulinformáltsága miatt nem valósul meg. A szerzık tanulmányukban annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a beruházások optimalizálása érdekében a környezeti és gazdasági mutatókat mindenképpen ki kell egészíteni a társadalmi mutatókkal is. Krajnc és Domac (2007) munkája az erdészeti biomassza felhasználás társadalmigazdasági befolyásának becslésére vállalkozik. Ennek érdekében létrehozták a SCORE elnevezéső modellt, amely a környezeti-társadalmi-gazdasági hatások 15 dimenziójára vonatkozóan ad értékeket úgy, hogy közben a teljes hasznosítási lánc termelés, feldolgozás és felhasználás során keletkezı eredményeket is figyelembe veszik. A modell többek között meghatározza a nettó foglalkoztatási jövedelmet, a nettó profitot, a régióban keletkezı közfinanszírozási bevételeket, a nettó közvetlen, közvetett és indukált munkahelyek számát. Ezeken túl környezeti és további gazdaságossági mutatókat is számol, de nem alkalmas a beruházások részletes gazdasági elemzésére. 13

14 Krajnc és Domac (2007) tanulmányukban a beruházások igen sokféle hatását említik: Társadalmi hatások: Környezet Egészség Képzés-oktatás Társadalmi kohézió és stabilitás Migrációs hatás Regionális fejlıdés Vidéki lehetıségek sokfélesége Makrogazdasági hatások: Ellátásbiztonság Regionális növekedés Csökkentett regionális kereskedelmi deficitet Export potenciál Kínálati oldalon jelentkezı hatások: Növekvı termelékenység Erısödı versenyképesség A munkaerı mobilitása nı Fejlıdı infrastruktúra Keresleti oldalon jelentkezı hatások: Foglalkoztatás Jövedelem és jólét növekedése Növekvı beruházások Kapcsolódó ipari tevékenységek támogatása Intézményi aspektusok: Demokratikus döntéshozatal Részvételi folyamatok Helyi problémamegoldás Egyenlıség Modelljük a Keynes-i bevételi multiplikátor módszerre alapul jelentıs regionális hangsúllyal. A módszer lényege az a feltételezés, hogy egy egységnyi beruházási összeg többszörös értékben teremt munkahelyet, generál jövedelmet és profitot az adott gazdaságban. A SCORE ezt a hatást kívánja meghatározni, amely két lépésben valósul meg. Elsıként a beruházás által kifizetett javak és szolgáltatások jövedelmei generálnak többlet keresletet és bevételt a gazdaságban. Ezt a hatást a közvetett multiplikátor jelzi. Második lépésben a közvetett multiplikátor által generált jövedelmek segítségével indukált többlet 14

15 kereslet növeli a gazdaság outputját. Ezt az indukált vagy fogyasztási multiplikátor fejezi ki. Az együttes hatás természetesen attól függ, hogy a beruházás által létrejött jövedelmek mekkora részét költik el, ebbıl mennyit költenek el a helyi gazdaságban, illetve egyáltalán el tudják-e költeni helyben. Közvetlen hatásnak nevezik a szerzık a beruházás és az alapanyag-termelés minden kiadását, amely egyaránt tartalmazza az építés munka- és anyagköltségét, és az alapanyag elıállításához szükséges beruházási és mőködtetési költségeket is. Az indirekt hatás a közvetlen beruházási és mőködési költségek által generált többlet kereslet eredménye. A nettó hatás számításának jelentısége, hogy a kidolgozott módszertan figyelembe veszi az esetleges negatív hatásokat is, és a pozitívakkal együtt, annak eredıjét képezve határozza meg. A modellben szereplı társadalmi hatások az alábbiak: Direkt, indirekt és indukált foglalkoztatás Elkerült munkanélküli segély Közvetlenül létrejött munkahelyek a gazdaságban A társadalmi-gazdasági hatások irányát és mértékét számos faktor befolyásolhatja a szerzık szerint, ezek: A beruházás szintje és jellege A helyi javak és szolgáltatások elérhetısége A regionális pénzügyi rések mértéke Az üzem építésének és üzemeltetésének ideje A támogatások és egyéb intézményi tényezık jellemzıi 6. Táblázat: Krajnc és Domac (2007) eredményeinek összefoglalása a vizsgált régióban Ország Létrehozott Létrehozott Létrejött Összes Nettó közvetlen közvetett indukált tervezett bérjövedelem munkahelyek munkahelyek munkahelyek kapacitás száma száma száma Összesen MWth+el db Horvátország Szolvénia 13, Forrás: Krajnc és Domac 2007, A modell alkalmazásának azonban van egy hátránya, ami egyúttal a pontosság szempontjából elınye is. Nevezetesen, hogy a SCORE modell mőködéséhez ismerni kell a regionális fogyasztási mintázatot, a képzett munkaerı nagyságát, valamint az eszközellátottság mértékét és jellegét a régióban. Ezek meghatározásához a SCORE modell 191 adat megadását várja az alkalmazótól. Hillebrand és munkatársai (Hillebrand et al. 2006) Németország 2010-es megújuló energiatermelési célkitőzésének gazdasági hatásait kívánták meghatározni ökonometriai modell segítségével, különös tekintettel a foglalkoztatási eredményekre. Két hatás, a többlet beruházás okozta expanziós és a magasabb energiaárak okozta negatív hatás eredıjeként 2010-ig csekély mértékő negatív foglalkoztatási állapotot jósolnak (6000 munkahely megszőnése), bár az expanziós hatás következtében elıször mintegy 33 ezer új munkahely létesítésével lehet majd számolni az országban. Modelljük egy dinamikus input-output kalkuláció, amely a Leontief-féle input-output táblázatból indult ki, ezt fejlesztették tovább strukturális modellé, amelyet kiegészítettek a 15

16 Keynes-i multiplikátorral. A modell az egymással összefüggı szektorokat együtt tudja kezelni, ahol a termelés, a beruházás és a fogyasztás nem konstans értékekkel szerepel. Elınye, hogy a bevételi hatást mint foglalkoztatást értelmezi, és ezen keresztül növeli a keresletet. Hátránya azonban, hogy konstans input-output fogyasztást feltételez, és nem tudja kezelni a többlet adóbevételeket, mint közvetett hatásokat. Elghaly és munkatársai (Elghaly et al. 2007) a bioenergia értékelésére alkalmas fenntarthatósági keretrendszer kialakítására vállalkoztak. A fenntarthatóság a gazdasági életképesség, a környezeti teljesítmény és a társadalmi elfogadottság dimenziókból tevıdik össze. Megközelítésük többszempontú döntéselemzést (MCDA, multicriteria decision aid) használ az érintettek érdekeinek vizsgálatához. A tanulmány jó támaszt ad az MCDA alkalmazásához és az egyes lépések meghatározásához (p. 6078), de empirikus adatokkal nem szolgál. Patricia Thornley (2005) közleményében a biomassza alapú erımővi fejlesztések lehetıségeit és azok környezeti, társadalmi valamint gazdasági hatásait elemzi. A társadalmi hasznok közül az alábbiakat említi: Vidéki gazdaságok diverzifikálása Mezıgazdasági munkalehetıség a téli hónapokban Helyi munkalehetıség az üzemben és a járulékos tevékenységekben Olcsó hıellátási lehetıség esélye Az ellátás biztonsága növekedhet Véleménye szerint a bioenergetikai fejlesztések várható következménye az életminıség javulása, illetve a turizmus és a szabadidıs tevékenységek lehetıségeinek növekedése. Munkája sok hasznos irodalmi hivatkozást tartalmaz és jó képet ad a 2004-ben meglévı üzemekrıl, valamint a várható fejlesztésekrıl az Egyesült Királyságban, de a társadalmi hatásokról nem találhatók számadatok. Berndt Hillring (2002) munkájában a svéd energetikai biomassza hasznosítás munkahely-teremtési, vidékfejlesztési és gazdaságfejlesztési aspektusait elemzi az elmúlt 20 évre vonatkoztatva. A svéd sikertörténet kulcsa a termékek és szolgáltatások pontos meghatározása, ezek megfelelı integrációja a helyi gazdaságokba és a vállalati tevékenységekbe a tömegtermeléssel szemben, valamint az optimális üzemméretek kialakítása. A szerzı szerint a foglalkoztatási multiplikátor a direkt és indirekt foglalkoztatottság közötti kapcsolatot jelenti és a következı tényezıkbıl ered: A közvetlenül alkalmazottak fogyasztása: a magán jószágokból és szolgáltatásokból a közösségi jószágokból és szolgáltatásokból, valamint A közvetlenül részt vevı cégek megrendelései más szektorok cégeinek kínálatából 16

17 7. Táblázat: A biomassza elıállításakor keletkezı állások száma Svédországban A létrehozott munkahelyek Biomassza típusa száma fı/év/pj addicionális biomassza értékben Faipari melléktermékek termelése 1,5 Vágástéri melléktermékek integrált mővelésben 32 Vágástéri melléktermékek egészfás mővelésben 34 Vágástéri melléktermékek, direkt vágás kézi mővelésben 72 Vágástéri melléktermékek, direkt vágás gépi mővelésben 35 Rövid vágásfordulójú erdı alacsony gépesítettséggel 113 Rövid vágásfordulójú erdı magas szintő gépesítettséggel 25 Vörös kanárifő 26 Szalma 23 Forrás: Hillring 2002, 446 A foglalkoztatási hatás egyrészt attól függ, hogy az alkalmazottaknak korábban volt-e állása vagy nem, másrészt, hogy a keletkezett melléktermék igényel-e további feldolgozást vagy közvetlenül kerülhet energetikai felhasználásra. Minél több mővelet szükséges ugyanis, annál nagyobb lehet a pozitív hatás. Ilyen szempontból a termelési folyamatok gépesítése egyaránt csökkentette a foglalkoztatást az erdészetben és a mezıgazdaságban is. A helyi infrastruktúra kiépítésével azonban növelhetı a helyi munkahelyteremtés mértéke is. Hillring (2002) meggyızı példákat hoz arra, hogy hogyan lehet a helyi közösség javára fejleszteni a bioenergia szektort. Ilyen lehetıség a további feldolgozás és a szállítás is. A biomassza brikett elıállítása például jó irány lehet: Svédország egyik legnagyobb brikettgyára 100 ezer tonna brikettet gyárt, és így 25 embert foglalkoztat a feldolgozással és még ugyanennyit a szállítással kapcsolatban. Hohmeyer (1992 idézi Scheer, 1995, ) az energiatermelés társadalmi költségeit számolta ki, figyelembe véve a környezeti károkat és azokat a közösségi kiadásokat, amelyek támogatásként felmerülhetnek. Ezek alapján 1992-ben a fosszilis üzemanyagok vonatkozásában 1,944-9,975 EURcent/kWh társadalmi költséget kalkulált, míg a napelemes energiatermelés nettó társadalmi haszna esetében 12,25-13 EURcent/kWh, a szélenergiánál pedig 9,75-10,5 EURcent/kWh nagyságrendet határozott meg. Scheer (1995, 560) a Worldwatch Institute számításaira hivatkozva a következı számadatokat közli a megújulók munkahelyteremtı képességével kapcsolatban, összehasonlításban a fosszilis energiaforrások munkahelyteremtı képességével: 8. Táblázat: Elektromos áram termelés munkahely-potenciálja Elektromos áram termelési technológia Munkahely (fı/gwh/év) Atomenergia 100 Geotermikus 112 Széntüzeléső 116 (bányászattal is számolva) Napelem 248 Szél 542 Forrás: Scheer 1995, 560 Kaygusuz és Sari (2006, 28) egy 2001-es tanulmányra hivatkozva 2020-ig 900 ezer új európai munkahely létrehozását tulajdonítják a megújuló energiaforrásoknak. Ebbıl

18 ezer a megújulós elektromos fejlesztésekbıl, további 515 ezer pedig a bioüzemanyagok elıállításból ered majd. Azt is leszögezik, hogy ugyanazt az energia outputot a megújuló energiaforrások munkaigényesebben (több élımunka alkalmazásával) hozzák létre, mint a konvencionális (nem megújuló) technológiák. A nem megújulókra épülı energiacégek munkaerejük 2%-át fogják elveszíteni a tanulmány szerint 2020-ra. Egy 1999-es európai vizsgálatra hivatkozva rámutatnak, hogy a szélenergiához kapcsolódó feldolgozóipar a szélenergia minden megawattjára 17 munkahelyet ad évente, és minden üzembe helyezett megawattra újabb 5 munkahelyet teremt éves szinten. Azt is kiszámolták, hogy a munkahelyteremtés éves szinten fokozatosan csökken, 2010-re 15,5-re, 2020-ra pedig 12,3-ra, a feldolgozóipari termelékenység növekedése következtében. Caldés et al. (2009) a spanyolországi napelemes energiatermelés szocio-ökonómiai (társadalmi és gazdasági) hatásait igyekeztek szimulálni a Leontief-féle input-output elemzéssel. A foglalkoztatottság tekintetében eredményeiket a következı táblázat foglalja össze (p. 1633): 9. Táblázat: Naperımővek munkahely-teremtési potenciálja Technológia Foglalkoztatási arány Összes foglalkoztatás (munkahely/mw) Szolár erımő (50 MW) Közvetlen foglalkoztatás ,5 Közvetett foglalkoztatás ,2 Szolár torony (17 MW) Közvetlen foglalkoztatás Közvetett foglalkoztatás Forrás: Caldés et al. 2009, 1633 Input-output elemzésük további eredményeként jelentkezett az a tény, hogy minden létrehozott megújuló kapacitás MW-onként átlagosan 21,1 millió EUR-nak megfelelı hazai és külföldi áru és szolgáltatás keresletbıvülését indukálja. Sáenz de Miera és szerzıtársai (2008) a szélenergia spanyolországi helyzetét vizsgálja. Megállapítják, hogy 2006-ban GW termeléssel Spanyolország rendelkezik a világ második legnagyobb szélenergetikai kapacitásával (csak Németország elızi meg 18 GW-tal) és 2005 között a kapacitások évi átlag 42%-kal nıttek Spanyolországban. A szélenergiából termelt elektromos áram 2006-ban elérte a GWh-t, és jelenleg az elektromos áram iránti kereslet 10%-át elégíti ki Spanyolországban. Mindehhez a szerzık szerint a szélenergia potenciál, a támogató szabályozás, a technológia éretté válása és gyors fejlıdése, valamint a hazai (spanyol) gyártókapacitások kiépülése járult hozzá. A év végéig fölállított szélenergetikai kapacitások 70%-át gyártotta a belföldi ipar (p. 3355). A kutatók ugyanakkor szimulációs modellek révén a szélenergia alkalmazásának az elektromos áram árára gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait is igyekeztek számszerősíteni. Arra a megállapításra jutottak, hogy az elektromos áram nagykereskedelmi ára és a szélenergia támogatása között negatív korreláció áll fönn: a megújuló forrás támogatása növelésének költségét ellensúlyozza a nagykereskedelmi piaci ár rövid- vagy középtávú mérséklıdése, ami a kiskereskedelmi elektromos áram ár csökkenéséhez vezet. Következtetésük az, hogy a megújulók támogatásának növelése nem növeli a végsı lakossági fogyasztók terheit, növekvı elektromos áram árakon keresztül (pp ). Blanco és Rodrigues (2009) tanulmányukban összefoglalják a szélenergia foglalkoztatási hatását számba venni igyekvı módszertanokat (azok elınyeit és hátrányait), valamint bemutatják önálló kalkulációikat, amelyek kérdıíves felmérésen és mélyinterjúkon alapulnak. 18

19 A szélenergia az 1990-es évek óta exponenciális növekedést mutat az Európai Unió tagállamaiban, s ennek kedvezı foglalkoztatási hatásai is nyilvánvalóak azokban a régiókban, amelyek a szélenergia szektor beruházásait magukénak tudhatják. Az EU valamennyi tagállamát (így Magyarországot is) magában foglaló kérdıíves felmérésükkel a szélenergia szektor vállalatait keresték meg (328 érvényes kérdıív, 30%-os válaszadási arány). Ezen kívül áttekintették a legnagyobb szélenergetikai cégek honlapjait, éves üzleti jelentéseit, külön áttanulmányozták a legnagyobb szélenergetikai szektorral rendelkezı három európai országról (Dánia, Németország és Spanyolország) szóló elemzéseket, valamint eredményeiket összevetették a szélenergiai cégeket tömörítı, iparági szervezetek által kiadott jelentésekkel. Továbbá mélyinterjúkat készítettek a szélenergetikában érdekelt vállalatok emberi erıforrás (HR) vezetıivel. Mindezek alapján megállapították, hogy jelenleg az EU-ban embert foglalkoztatnak a szélipari cégek. A közvetlen foglalkoztatás nagy része (kb. 70%-a) abban a három európai országban (Dánia, Németország és Spanyolország) összpontosul, akik az EU területén mőködı szélenergia kapacitások 70%-át tudhatják országhatáraikon belül. A szerzık azt is megállapítják, hogy csökkent a szektor koncentrációja (2003 óta), ami egyrészt az újonnan csatlakozott és föltörekvı országokban (emerging markets) kialakított gyártó és szerelı kapacitásoknak köszönhetı, másrészt pedig annak, hogy sok szélenergiával összefüggı tevékenység helyi jellegő (lokális), mint például az értékesítéstámogatás (promotion), a mőködtetés és menedzsment (O&M), a mérnöki tevékenységek, jogi szolgáltatások stb. (p. 2850). A kutatók régiónkra vonatkozóan a következıket állapítják meg (pp ): A kelet-európai tagállamokban a helyzet változó, Lengyelország van vezetı pozícióban. A szélenergetikai foglalkoztatás ezekben az országokban valószínőleg jelentısen emelkedni fog a következı 3-5 évben a vonzó piacok, a jól képzett munkaerı és az alacsony termelési költségek kombinációjának köszönhetıen. A foglalkoztatás jellemzıirıl a kutatók többek között azt állapítják meg, hogy az iparági munkaerı 78%-át férfiak adják. A munkahelyek oroszlánrésze a szélturbinát és egyéb elemeket gyártó vállalkozásoknál keletkezik. A részletes adataik szerint: a turbinagyártók 37, a részegység-gyártók 22, a fejlesztık 16, a szerelı-karbantartó szolgáltatásokat végzık 11, az energiatermelık 9, a mérnöki tanácsadó szolgáltatásokat végzık 3, a K+F és kutatási szolgáltatásokat nyújtók 1, a pénzügyi és biztosítási szolgáltatók 0,3, az egyéb pedig 1%-ot tesz ki a szélenergetikai munkahelyteremtésbıl. A szerzık arra is rámutatnak, hogy az országok közötti összehasonlításban problematikus lehet a MW-ra vetített munkahelyteremtés mérıszáma, mivel ez az arányszám jelentıs mértékben tér el a tagállamok között (pl. a legmagasabb Belgiumban és Dániában, ahol rendre 6,97 és 5,44; a legalacsonyabb pedig Ausztriában és Csehországban, ahol rendre 0,76 és 0,86). Ha figyelembe vesszük a közvetett munkahelyteremtést, akkor sem csökken a változatosság (pl. Dániában 7,36, Németországban 3,95, Spanyolországban pedig 2,49 az arányszám) (p. 2851). Magyarországra vonatkozóan a kutatók kérdıíves felmérése (tehát a megkérdezett szélenergetikai cégek válaszai alapján) 11 közvetlen munkahely teremtését adta (az összes európai munkahelybıl) (p. 2850). A kérdıíven kívüli adatgyőjtési módszereket is figyelembe véve a kutatók 100 munkahely teremtését kapcsolják közvetlenül a széliparhoz hazánkban. S a következı kvalitatív jellemzést adják (p. 2852): 19

20 A magyar szélenergiai piac növekszik, a szélipari munkahelyek a szélfarm fejlesztésekhez, illetve építésekhez kapcsolódnak, valamint a jogi és technikai szolgáltatásokhoz óta mőködik egy nagy, szénszálakkal foglalkozó vállalatcsoport, amelynek üzleti tevékenységét jelentıs mértékben az adja, hogy e stratégiai nyersanyagot szállítja a nagy szélenergia gyártóknak. Singh et al. (2001) tanulmánya a szélenergia, a fotovillamos napenergia és a biomassza együttégetés munkahelyteremtı képességét vizsgálja empirikus kutatási módszertan és szakirodalmi elemzés segítségével. Munkájukban több üzemeltetıvel és termelıvel készítettek telefonos interjút. A kapott adatokból 1 MW beépített kapacitás munkaerıigényét határozták meg a mőködés jellegzetes fázisaiban, 10 év üzemidıre vonatkoztatva. A szél és fotovillamos energiatermelés esetében az üzem legyártását, szállítását, létrehozását, majd az üzemeltetés és a karbantartás munkaerı igényét határozták meg munkaévben kifejezve. A munkaév a szükséges összes munkaórát jelenti években kifejezve, éves szinten 49 munkahetet, heti 40 óra munkát és három hét szabadságot feltételezve. A biomassza együttégetés esetében a biomassza termelés és betakarítás, a szállítás, a biomassza adagoló rendszer összeállításának, valamint az üzemeltetésnek és a karbantartásnak a munkaidejét vették figyelembe. A fotoelektromos energiatermelés esetében egy 2 kw-os hálózatra kapcsolt és ún. advesz órával felszerelt beruházás volt a vizsgált rendszer, amelynek adatait extrapolálták 1 MW-ra. 10 forgalmazó céggel készítettek interjút, amelybıl kiderült, hogy a napelemek szerelése sok tetıfedınek, villanyszerelınek és bádogosnak ad helyben munkát, ezzel erısítve a helyi gazdaságot. Eredményeik szerint 1 MW beépített fotovillamos kapacitás 35,5 munkaévet teremt 10 éves idıtartamban. Hosszabb távon azonban a szerelés és a gyártás nagyobb mértékő gépesítése várható, amely csökkenteni fogja a napelemes beruházások munkahelyteremtı képességét. A szélenergia esetében 19 céggel készítettek interjút, és egy 37,5 MW-os szélerımő park létrehozása során adódó munkaerıigényt interpoláltak 1 MW beépített teljesítményre. Eredményül 4 munkaévet kaptak 10 éves idıtartamra, amely hosszabb távon, a napelemhez hasonlóan, szintén csökkeni fog az ipari gyártás automatizálásának és a nagyobb üzemi méreteknek köszönhetıen. 10. Táblázat: A szél és fotovillamos energia munkaerıigénye Munkafázis Szél Fotovillamos Technológiai fejlesztés és menedzsment 0,7 12,9 Számvitel és értékesítés 0 2,6 Szolgáltatás 0,7 0,1 Feldolgozás 0,1 3,9 Kereskedelem 0,9 1,7 Gyártás 0,6 5,2 Strukturális munka 1,3 5,1 Egyéb 0,3 4,2 Összes munkaév 1 MW-ra vonatkoztatva 10 év alatt 4,8 35,5 Forrás: Singh et al A biomassza energetikai hasznosítását az együttégetésen keresztül vizsgálták, és feltételezték, hogy ezekben az esetekben az energiatermelés során a már meglévı infrastruktúrát alkalmazzák. Így azonban a közvetlen foglalkoztatási hatás nem lesz olyan 20

21 mértékő, mint a teljes egészében biomassza tüzelés céljára újonnan létesített üzemek, vagy a fotovillamos- és szélerımővek esetében. A biomassza együttégetés esetében a biomassza begyőjtése, szállítása és a speciális égetési átalakítási folyamat biztosítása jelent plusz beruházást. A tanulmány többféle biomassza alapanyag foglalkoztatási hatását is felméri. A hulladékok, melléktermékek közül foglalkozik az öregfa hulladékkal (régi bútorok) és az erdészeti, valamint a faipari melléktermékekkel is. Továbbá elemezték az energianövények termesztésének foglalkoztatási hatását az energiafő, az energiafőz és az energianyár esetében. A foglalkoztatási hatás számításakor a teljes termelési folyamatot vizsgálták a talajelıkészítéstıl a betakarításig. A szállítás tekintetében figyelembe vették az USA gazdasági tényezıit, amelyek szerint az alapanyagot nem szabad mérföldnél messzebbre szállítani, különben túl drága lesz a biomassza égetımő számára. Ez azt jelenti, hogy egy sofır összesen nyolc 25 tonnás kamionnal tud megfordulni a 10 órás mőszak alatt. Ezért a folyamatos ellátás biztosítása érdekében két sofırre van szükség, hogy tudják egymást váltani. Végül az üzemben vagy felhasználásra készítik elı, vagy raktározzák a biomasszát. A végsı foglalkoztatási értékek számos tanulmány és interjú elemzésébıl adódtak, és 1 MW beépített kapacitásra 10 éves mőködési idı esetében 3-21 munkaévet eredményeztek, amelynek átlaga 12 munkaév. Ha, csak a termelt növényeket nézzük az átlag 15 munkaév (9-21 év átlaga). A legmunkaigényesebbnek az energiafő bizonyult, míg a legkevesebb munkahelyet a faipari melléktermékek és az öregfa hulladékok jelentették. Az energianövények és az erdészeti melléktermékek esetében a gazdák és az erdészeti munkások foglalkoztatása volt a legnagyobb arányú. E számítások azonban még nem tartalmazzák a biomassza betáplálási rendszer elkészítésének munkaerıigényét. Ezt a szerzık a beruházási költségbıl (200 ezer USD/MW) számítják, feltételezve, hogy a beruházási költség 20%-a bérköltség. 50 ezer USD bruttó éves bért feltételezve ez négy teljes munkaidıs foglalkoztatást jelent 1 MW beépített kapacitás és 5%-os hıenergia inputnak megfelelı együttégetett biomassza esetében. Ez tehát az elsı évben 0,8 munkaévvel növeli meg a foglalkoztatást, vagyis összesen a 10 év alatt 3,8-21,8 teljes munkaidejő foglalkozatás valósulhat meg. 11. Táblázat: A biomassza energia munkaerıigénye Alapanyag termelés Szállítás Üzemi elıkészítés Összes munkaév 1 MW-ra vonatkoztatva 10 év alatt Energiafő 0,22-0,36 0,08 0,010-0, Energianyár 0,26-0,35 0,06 0,010-0, Energiafőz 0,17 0,051 0,010-0, Erdészeti melléktermék 0,22 0,057-0,111 0,010-0, Faipari melléktermék 0 0,057-0,065 0,010-0, Öregfa hulladék 0,012-0,157 0,065 0,010-0, Forrás: Singh et al

22 A francia ADEME (Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Hivatal) évenként megjelenı tanulmánya (ADEME 2008) a megújuló energiák és az energiahatékonyság területének nemzetgazdasági és munkaerı piaci változásait vizsgálja. Módszertanuk a direkt munkahelyeket úgy határozza meg, hogy az adott szektor millió euróban kifejezett termelését elosztják egy, az adott tevékenységre jellemzı hányadossal. Ez a hányados francia statisztikai adatokon alapul, és a francia statisztikai hivatal Francia Tevékenységek Nomenklatúrája szerint kerül elkülönítésre. A munkahelyek számát teljes állásra vonatkoztatják, vagyis az összes munkával töltött órát elosztják a gazdasági területre jellemzı éves munkaóra átlaggal. A hányadosoknál (termelés értéke/állások száma), ahol volt rá lehetıség, termeléssel számolták és nem üzleti forgalommal. Mindemellett a különbözı módon elvégzett statisztikai felmérések adatai nem minden esetben teljes állás ekvivalens értekben eredményeztek munkahelyekre vonatkozó adatokat. Ennek megfelelıen a különbözı rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján az alábbi hányadosokat használták fel: Ipar: egy alkalmazott termelése Építıipar: az alvállakozásokkal csökkentett termelés a foglalkoztatottakra vonatkoztatva Kereskedelem: egy teljes állásban foglalkoztatottra jutó kereskedelmi haszonkulcs Szolgáltatások: egy foglalkoztatottra jutó üzleti forgalom A tanulmányban szereplı hányadosokat a 12. táblázat foglalja össze. Mivel az üzemeltetésre és a karbantartásra nem álltak rendelkezésre statisztikai adatok, ezért a létrejövı állások becslését szakértıkkel folytatott interjúkra lapozták. A tanulmány módszertanát az alábbi, szélenergia elıállításra vonatkozó példa szemlélteti: A beépítésre (installálásra) a 3 statisztikai adat (általános kımőves munkák, elektromos hálózat létrehozása, összeszerelés) átlagát vették alapul, vagyis 88 ezer EUR/állás értékkel kalkuláltak. Az exportot a mechanikai berendezések iparának átlagával számolták: 180 ezer EUR/állás. A tanulmányok esetében a mérnöki tevékenységekhez tartozó hányadosokkal kalkuláltak. A módszertan egyik hiányossága, hogy a megújuló energiaforrások esetében csak a kereskedelmi szektor állásait számszerősítették, a biomassza tüzelésre vonatkozóan nem mutatták be a háztartások saját termelésére és fogyasztására, illetve a nem hivatalos termelésre vonatkozó adatokat. 22

23 12. Táblázat: Az ADEME tanulmány specifikus hányadosai Szélerımő Napelem Hıszivattyú Geotermikus energia Napkollektor Kis vízerımő Hulladékégetı Biogáz Bioüzemanyag millió euró/állás* Fıállás/rendszer Eszközök gyártása Mechanikai berendezések ipara 0,18 Installálás Általános kımőves munkák Elektromos installálás Felállítás/szerelés Tanulmányok Mérnöki tevékenység/tanulmány 0,17 Üzemeltetés 2/10MW Gyártás Elektronikai elemek gyártása 0,22 Elhelyezés/installálás Elektromos installálás 0,1 Tanulmányok Mérnöki tevékenység/tanulmány 0,17 Karbantartás 0,09 1-2/5MW Gyártás Levegıs és hőtı berendezések/szerelvények gyártása 0,18 Installálás Hőtı és főtı berendezések installálása 0,11 Elosztó hálózat Karbantartás Nagy mérető főtési és vízvezeték szerelvények gyártása 0,08 1/1000 rendszer Berendezések Mechanikai berendezések ipara 0,18 Építési munkák Épület 0,09 Üzemeltetés 10/beruházás Gyártás Háztartási gépek gyártása 0,15 Elhelyezés/installálás Hőtı és főtı berendezések installálása 0,11 Üzemeltetés 0,5/1000 rendszer Eszközök gyártása Motor és turbina gyártás 0,32 Építési terv Mőépítés 0,13 Tanulmányok Mérnöki tevékenység/tanulmány 0,17 Üzemeltetés 1,5/beruházás Gyártás Motor és turbina gyártás 0,32 Installálás Építés 0,14 Tanulmányok Mérnöki tevékenység/tanulmány 0,17 Üzemeltetés 4,5/beruházás Gyártás Tárolok, tartályok gyártása 0,13 Installálás Építés 0,14 Tanulmányok Mérnöki tevékenység/tanulmány 0,17 Hulladéklerakó 0,3/beruházás Üzemeltetés Biogáz üzem 15/beruházás Gyártás Tárolok, tartályok gyártása 0,2 Installáció Mőépítés 0,13 Tanulmányok Mérnöki tevékenység/tanulmány 0,17 Üzemeltetés Forrás: ADEME 2008 Biodízel Bioetanol 2,9/1000t 1,6/1000t Mindezek mellett további hasznos információkat szolgáltat az Energia Klub által létrehozott közép- és kelet-európai best practice hálózat adatgyőjteménye is (http://energy-bestpractice.eu/). Az alábbi táblázat a hálózat esettanulmányainak a foglalkoztatásra vonatkozó részleteit foglalja össze. 23

24 13. Táblázat: Az Energia Klub best practice hálózatának foglalkoztatási adata Megújuló energiaforrás Ország Kapacitás Beruházás típusa és helyszíne összege Foglalkoztatási hatás MW Biomassza távhı - Szentendre Magyarország munkahely a kiszolgálásban és az alapanyag biztosításban embernek nyújt energiát. Biomassza távhı - Pornóapáti Magyarország 1, ,2 közvetlen munkahely, 57 háztartást lát el. Biogázüzem - Izakovci Szlovénia 1, közvetlenmunkahely létesült. Biomassza távhı - Vransko Szlovénia 3, embert lát el hıvel. Biomassza távhı - Întorsura 3000 embert lát el hıvel olcsón, főrészüzemi hulladékkal üzemel, így nincs akkora közvetlen Buzăului Románia hatása. Biomassza iskolafőtés - Hrušov Szlovákia 0, részmunkaidıs állás jött létre fı ellátása hıvel, és az erdészeti biomasszát elıállítók. Mivel a kazán automatikus Biomassza távhı - Hriňová Szlovákia 1, nincs direkt alkalmazott. Biomassza távhı - Nová 3500 háztartás ellátása hıvel, 3 közvetlen munkahely és közvetett a faforgács Dubnica Szlovákia ellátásban. Biogáz kogeneráció - 0,95 hı, 0,78 Vágóhídi és és éttermi hulladékokkal üzemel, 9 munkahely jött létre az üzem létesítésekor. A Otrokovice Csehország elektromos hulladékok termelıinek segítség, de új munkahelyek nem létesültek. Biomassza távhı - tüzelnek. A kazánokat Bruno-ban gyártották, de ennek foglalkoztatási hatást nem vették Kardašova Řečice Csehország figyelembe. Biomassza közüzemi távhő - Faforgács tüzeléső, 25 munkahely létesült, továbbá az önkormányzat a bevételbıl internet Jindřichovice pod Smrkem Csehország 0, szolgáltatást és játszóteret létesített. Biomassza távhı - Lubań Lengyelsország Szalmatüzelés, 15%-al csökkent a távhı ára. A kivitelezést a Vestas cég alkalmazottai végezték, 18+5 fıt alkalmaz a park üzemeltetıje, a falu (418 fı) rendszeres összegeket kap a parktól, amibıl házakat építenek, továbbá egy 6 Szélerımő park - Pavlov Csehország 5, fıs mérnökirodával is kapcsolatban vannak. A kivitelezés alatt 10 munkahelyet létesítettek, a szavatossági idı alatt egy részmunkaidıs Szélerımő park - Cerová Szlovákia 2, állás, utána pedig egy teljes munkaidıs állás lett fenntartva. Szélerımőpark - Vép Magyarország 0, Egy részmunkaidıs állás létesült. Forrás: Mario Ragwitz és munkatársai (2009, EmployRES) a megújuló energiaforrások makrogazdasági hatásainak hosszú távú elemzésére vállalkoztak több modell (MULTIREG - statikus I/O modell, GREEN-X, NEMESIS, ASTRA) segítségével az EU szintjén, a 27 országban külön-külön és szektorálisan is. Vizsgálták a GDP és a teljes foglalkoztatás alakulását bruttó (direkt és indirekt hatások) és nettó (helyettesítı és költségvetési hatások, NEMESIS-ASTRA modellekkel számolt) értelemben 2030-ig több köztes év adatait is figyelembe véve. A bruttó értékeknél kisebb nettó értékek a fosszilis energiaszektorban helyettesített beruházásokból, és az összehasonlításban drágább megújulós technológiák tompító hatásából adódnak. Tanulmányukban a jelenlegi szakpolitikai helyzetbıl kiindulva a pillanatnyi helyzetet változatlanul hagyó szcenárióval (BAU) és egy a megújuló energiaforrásokat kedvezıen érintı intenzív támogatási szcenárióval (ADP) számoltak, valamint egy a támogató politikát teljesen nélkülözı szcenáriót is alkalmaztak összehasonlítás képpen. Mindhárom szcenárióban külön-külön figyelembe vettek egy optimista (OE) és egy mérsékelt (ME) export alváltozatot is. A modellekbıl adódó bizonytalansági tényezık csökkentése érdekében a szerzık a fent említett szcenárió elemzés mellett több modell (NEMESIS, ASTRA) párhuzamos futtatását is elvégezték, és érintett elemzést végeztek a jövıre vonatkozó RES potenciál becslésének pontosításához. Jelenleg EU szinten a megújulós technológiák a GDP és a foglalkoztatás kb. 0,6%-át adják, amely leginkább az EU-n belüli és kívüli beruházások által indukált hatásokra vezethetı vissza. Vagyis a technológiák fejlesztése elengedhetetlen az EU eddig vezetı pozíciójának és a pozitív gazdasági-foglalkoztatási hatások megırzése érdekében a megújulók terén. Ambiciózus politikai támogatás mellett a megújulók 2020-ra 2,8 millió embernek, 2030-ra pedig 3,4 millió embernek adhatnak munkát a szerzık szerint. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a kedvezı foglakoztatási hatások érdekében az EU-nak a hosszú távú foglalkoztatást biztosító technológiai fejlesztésekre kell koncentrálni és a beruházásokon keresztül kell elsısorban növelni a foglalkoztatást. Ezáltal a technológiai versenyképesség is erısödik, ami további exportlehetıségeket teremt. Mind a gazdasági, mind a foglalkoztatási hatással 24

25 kedvezıen érintett szektorok az ipari gyártás, a mezıgazdaság és az erdészet, valamint az építıipar. A hagyományos fosszilis energiaipar azonban a csökkenı energiahordozó igény miatt, a villamosenergia-ipar pedig az emelkedı árak miatt kedvezıtlenül érintett. A tanulmány külön kiemeli Magyarországot, ahol a kedvezı hatások szinte kizárólag a mezıgazdasági termékek iránti keresletbıl adódnak, ha a jelenlegi politikai támogatottság marad fenn (Ragwitz et al. 2009, 157). Az ambiciózus politikai támogatottság esetében azonban a mezıgazdasági termékek iránti keresletnövekedés mellett megjelenik a nemzeti beruházások okozta keresletnövekedés is kb. ugyanakkora arányban (Ragwitz et al. 2009, 163). Ragwitz és munkatársainak (2009) modell-eredményei szerint elmondható, hogy a jelenlegi politikai támogatottság mellett új munkahely létesülhet 2020-ig és ig a teljes politikai támogatottság nélküli szcenárióhoz képest. Ezzel ellentétben az intenzív politikai támogatottság esetében új munkahellyel számolhatunk 2020-ig és munkahellyel 2030-ig a teljes politikai támogatottság nélküli szcenárióhoz képest (Ragwitz et al. 2009, 190). A tanulmány modell-eredményei szerint kedvezı politika esetében akár 0,2-1,6%-al is kedvezıbb lehet a foglalkoztatási hatás, mint a jelenlegi politika fenntartása esetében 2020-ra. Hazánkban a kedvezı politika 0,2%-os növekedést hozhat a foglalkoztatásban 2020-ra a jelenlegi politika fenntartásával szemben (Ragwitz et al. 2009, 153). A számok alapján megállapítható, hogy foglalkoztatási hatás minden esetben elmarad a megújulók indukálta gazdasági növekedéstıl, amely egyrészt a kevésbé munkaigényes szektorok részvételével (pl. ipari beruházás mezıgazdasági alapanyag-termelés helyett), másrészt a megújulók számlájára írható energiaár-emelkedéssel magyarázható. Ugyanis a modellek eredményei szerint a megújulók árfelhajtó hatása mindenképpen visszaveti a foglalkoztatás bıvülését, azonban a gazdasági növekedésre kevésbe van hatással (Ragwitz et al. 2009, 190). Ezért minden országnak a saját adottságaihoz legjobban illeszkedı technológiákat kell alkalmaznia, és így elérhetı, hogy a legkedvezıbb termelési költségek és alacsonyabb fogyasztói ár mellett történjen a megújulók hasznosítása (Ragwitz et al. 2009, 187). Tehát a foglalkoztatási hatás attól is függ, hogy mely szektorban történik leginkább fejlesztés a megújulók kapcsán és ott milyen a munkaerı termelékenysége. Ezen összefüggést igazolja a tanulmány azon eredménye is, mely szerint a kelet-európai országokban nagyobb munkaerıigény növekedésre lehet számítani, ami különösen Lengyelországban és Romániában szembetőnı, ahol nagy mennyiségben használnak extenzív módon biomasszát. Ezen összefüggést magyarázza az is, hogy a hálózatra nem kapcsolt energetikai biomassza használat jár a legnagyobb foglalkoztatási hatással, amelyen belül a legnagyobb hányadot az alapanyag-termelés adja. A nem-biomassza eredető megújulók közül a vízenergia eredményez legnagyobb foglalkoztatási hatást, amelyet a szélenergia, majd a fotovillamos hasznosítás követ (Ragwitz et al. 2009). Az Energia Klub (Varga, Homonnai 2009) által készített elıtanulmány a megújuló energiaforrások munkahelyteremtı hatásának nemzetközi tapasztalatait dolgozza fel, különös figyelmet fordítva a Spanyolországban, Németországban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban bekövetkezett munkaerı-piaci változásokra. A dolgozat egyrészt globális foglalkoztatási adatokat mutat be, másrészt szektoronkénti munkaerı koefficienseket közöl a különbözı megújuló energia típusok egyes életfázisaira. Az Energia Klub által vizsgált tanulmányok megkülönböztetik a közvetlen és közvetett munkahelyeket, módszertanukban pedig egyszerő becsléseket, forgatókönyveket és primer adatgyőjtést alkalmaznak. A globális adatok tekintetében elmondható, hogy a legtöbb 25

26 munkahelyet csökkenı sorrendben az alábbi szektorok teremtenek: biomassza, napkollektor, szélenergia és napelem szektor. Azonban a nemzetközi foglalkoztatási adatok csak tájékoztató jellegőek lehetnek, hiszen az adott számok és koefficiensek mögött eltérı piaci helyzet, különbözı export-import szerkezet állhat. A rendelkezésre álló adatok különösen a biomassza termelésben mutatnak nagy szórást a felhasznált alapanyag elıállításának, szállítási igényének, energetikai átalakítási technológiájának függvényében. Az alábbi táblázat a tanulmányban közölt technológiákra vonatkozó eredményeket összesíti. 14. Táblázat: Életciklus Tervezés, gyártás, kivitelezés Üzemeltetés, karbantartás Alapanyag-elıállítás Összesen Forrás fı/mw Szélenergia 15,1 0,4 15,5 EWEA 2009, 2008-ban 11 0,29 11,29 EWEA 2009, 2030-ban Offshore szélenergia 28,8 0,74 29,54 EREC/Greenpeace 2009 Napelem EPIA 2009, 2008-ban Napkollektor 10 0,3 10,3 EREC/Greenpeace 2009, 2008-ban Biomassza 4,3 3,1 0,22 7,62 EREC/Greenpeace 2009, 2008-ban Geotermikus energia - vill.en. 6,4 0,74 7,14 EREC/Greenpeace 2009 Vízenergia 11,3 0,22 11,52 EREC/Greenpeace 2009 Forrás: Varga Homonnai 2009 A táblázat alapján kitőnik a napelem foglalkoztatási hatása, amely legmagasabb a felsorolt technológiák között. Ezt a szélenergia, majd a vízenergia követi. Végül a sort a napkollektor és a biomassza zárja. Ez a sorrend mindenképpen különbözik a tanulmányban közölt globális adatoktól és irodalmi összefoglalónk eddigi eredményeitıl, ahol általában a biomassza nyújtotta a legtöbb foglalkoztatást a vízenergia és a szélenergia ill. a napkollektor elıtt. A tanulmány szerint külön figyelmet érdemelnek a szélenergia iparra vonatkozó adatok, melyek jól mutatják, hogy a kapcsolódó állások (indirekt foglalkoztatási hatás) is jelentıs részt képviselnek az iparágban. Így azokban az országokban, ahol nem történik gyártás, elsısorban ilyen területeken merül fel helyi munkaerıigény. Ezt támasztja alá a vizsgált spanyol tanulmány, mely szerint megjelentek a globális piacon pl. azok a turbinagyártók (Gamesa, Iberdrola), melyek jelentıs export tevékenységet folytatnak. A német példa szerint a megújuló energiákhoz köthetı létrejövı állások között meghatározó az állami és non-profit szektorban foglalkoztatottak száma is. Az egyes technológiák külkereskedelmi mérlege is befolyásolja a foglalkoztatási hatást, mivel a gyártási és összeszerelési fázis a leginkább munkaerı-igényes, így a hazai igényeket meghaladó termelés fontos pótlólagos állásokat teremt. Az elırejelzéseknél óvatosan kell kezelni az export szerepét, ugyanis a globális piaci helyzet jelentıs mértékben befolyásolja. A tanulmányban szereplı német környezetvédelmi minisztérium megbízásából elkészült elemzésébıl az derül ki, hogy a biogáz és a napelem területén lehet a technológiai fejlıdés hatására a produktivitás legnagyobb növekedésére számítani, melynek hatására csökken az adott terület munkaerı koefficiense. Létezik olyan elemzés is, melyek célfüggvényként a foglalkoztatási hatás maximalizálását határozták meg, és ennek alapján optimalizálták a megújuló-energia mixet. A tanulmány is jelentıséget tulajdonít az ún. nettó foglalkoztatási hatásnak és foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a hagyományos iparágakban hány munkahely megszőnésével kell számolni, valamint azzal, hogy a fejlıdéshez lesz-e elegendı megfelelıen képzett szakember. A dolgozat elıirányozza egy olyan egy olyan átfogó tanulmány elkészítését, mely részletesen foglalkozik a magyarországi megújuló energia-szektor munkaerı piaci változásaival. Továbbá a francia ADEME tanulmányhoz hasonlóan az Energia Klub 26

27 összefoglalása is górcsı alá veszi az energiahatékonysághoz köthetı munkahelyek alakulását. A támogatási rendszerek vizsgálatakor fontos lenne azonban a kettı együttes kezelése és tanulmányozása. Az EK tanulmányából és az általunk elvégzett interjúkból nyilvánvalóvá vált, hogy a foglalkoztatási hatások elemzésekor vizsgálni kell, hogy az adott munka elvégzése mennyiben veszi igénybe helyi munkaerıt, ugyanis nemzetközi beruházások esetén elıfordul, hogy az adott cég nemzetközi gárdával dolgozik, és a helyi munkaerıvel elvégezhetı munkát is külföldi munkavállalóval végezteti el. Ezért az adott munkaerı koefficiensek alkalmazását az egyes országokra vonatkozóan nagy körültekintéssel kell alkalmazni. Fontos, hogy az egyes fázisok a lehetı legnagyobb mértékben megbontásra kerüljenek annak érdekében, hogy a hazai munkaerıpiac vizsgálatakor, csak az országra jellemzı részfolyamatok munkahelyteremtı képességét vegyük figyelembe. Az általunk végzett irodalmi áttekintésbıl kitőnik, hogy a társadalmi hasznosság viszonylag új aspektusa a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó kutatásoknak, és ezért kevés az olyan szakirodalom, amely erre a szők területre fókuszálna. Az irodalmak túlnyomó része a társadalmi hatásokat összevonja a gazdasági hatásokkal, és az adott helyi gazdasági növekedés mérésére vállalkozik a multiplikátor meghatározásának segítségével. A kizárólag a társadalmi hasznosságra koncentráló tanulmányok elsısorban a munkahelyteremtés, a munkahely-létesítés számszerősítésére összpontosítanak, és megkísérlik annak idıbeli és térbeli dimenzióit is figyelembe venni, hiszen nem közömbös, hogy az adott munkahely hol és mennyi idıre jön létre. Ezen túl a társadalmi hasznosság kizárólag szociológiai dimenzióit, mint például az öntudatosság vagy a létbiztonság témáját, leginkább csak kvalitatív módon jelenítik meg. Általánosságban elmondható, hogy az alkalmazott módszertanok legnagyobb része esettanulmányok elemzésére épül, és a helyi viszonyokra és társadalmi-gazdasági kontextusra támaszkodik, ezért az eredmények általánosíthatósága mindenképpen korlátozott. Ezért a fenti irodalmi áttekintésekbıl módszertani szempontból számunkra azok a megközelítések voltak irányadóak, amelyek tapasztalati adatokra építve, lehetıleg az adott technológia teljes életciklusára (gyártási, beruházási és üzemeltetési fázis közvetlen és közvetett munkahelyekkel) és beépített kapacitásra vonatkoztatva kísérelték meg meghatározni a foglalkoztatási hatást (del Rio Burguillo 2008, 2009; Krajnc és Domac 2007; Singh et al. 2001), elsısorban munkaidıben és nem pénzben kifejezve (ADAS tanulmány, best-practice hálózat eredményei, Hillring 2002). Itt fontos a foglalkoztatási hatás különféle dimenzióinak a figyelembe vétele is, pl. hogy kit foglalkoztatnak és mennyi ideig, jött-e létre új munkahely, vagy csak munkahelymegtartás történt. Mivel nem rendelkezünk a hazai viszonyokat tükrözı I/O (input-output) modellel, hogy a megújulós fejlesztések direkt és indirekt foglalkoztatási hatásait értékben fejezzük ki, csak a tapasztalati adatokra támaszkodhattunk munkánkban és ezzel azonban egyben a hazai sajátosságokat is meg tudtuk jeleníteni. Így Singh et al. (2001) módszertana mindenképpen követendı példát adott, akik csak a közvetlen munkahelyteremtés kísérelték meg számszerősíteni telefonos interjúk alapján. Nagymértékben támaszkodtunk még azon tanulmányokra, amelyek a társadalmi hasznosság elméleti alapjait tették le és kialakították a megfelelı koncepciót és mértékegységeket a társadalmi hatások természetes mértékegységben való kifejezését. A megújulók nem számszerősíthetı hatásainak megjelenítése érdekében felhasználtuk del Rio Burguillo (2008) endogén fejlıdéssel kapcsolatos gondolatait, és a helyi integrálódás, beágyazódás mértékét (Krajnc és Domac 2007) minıségi skálákkal próbáltuk kifejezni. 27

28 A TÁRSADALMI HASZNOSSÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS MÉRÉSE Az irodalmi áttekintésben megfogalmazott eredményekre és esettanulmányokra építve kívánjuk a társadalmi hasznosságot és dimenzióit meghatározni, majd ennek alapján a mérésére leginkább alkalmas modell kereteit felvázolni. A társadalmi hasznosság fogalma határos a környezeti és gazdasági hatások, hasznok fogalmával, és ezt a szakirodalmak is sokszor együtt kezelik. Ezért ezeken a területeken mindenképpen átfedések tapasztalhatóak, amelyek azonban módszertani könnyebbséget is jelenthetnek, hiszen mind a környezeti, mind pedig a gazdasági hasznok egzaktabban mérhetıek mint a társadalmi hasznok. Az alábbi ábrában összegyőjtöttük a társadalmi hasznosságnak az irodalmakban felmerült fogalmait, és csoportosítottuk a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziók szerint. 2. ábra: A társadalmi hasznosság dimenziói 1. Nemzeti jövedelem, vállalati profit 2. Gazdasági versenyképesség 3. Külkereskedelmi mérleg javítása 4. Olcsóbb energiaforrás 5. Ellátásdiverzifikáció monopóliumtól való függés csökkentése 6. Bérjövedelem 7. Jövedelemdiverzifikáció több lábon állás lehetısége és csökken a függıség a mezıgazdaságtól 8. Alternatív munkalehetıség pl. mezıgazdasági munkalehetıség a téli hónapokban 9. Endogén fejlıdés helyi erıforrásokból helyi jövedelem 10. Létbiztonság 11. Népességmegtartó hatás 12. Értelmes tevékenység biztosítása 13. Fejlıdési lehetıségek biztosítása 14. Ellátásbiztonság 15. Választási lehetıségek/alternatívák létrehozása 16. Önrendelkezés nem kiszolgáltatott, van döntési szabadsága 17. Ismeretek, tudás bıvítése a megújulókkal kapcsolatban 18. Helyi problémamegoldó képességek fejlesztése 19. Demokratikus döntések megerısítése 20. Egyenlı esélyek és egyenlı lehetıségek 21. Társadalmi és egyéni szabadság megerısödése, kiteljesedése 28

29 22. Helyi emissziók csökkentése 23. ÜHG csökkentése Látható, hogy több átfedés is jelen van mind az egyes fogalmak jelentéstartalmát, mind a társadalmi-környezeti-gazdasági szférákhoz való tartozás tekintetében. A fentiek alapján a társadalmi hasznosságot a társadalom egésze és az egyes ember szociális igényei szempontjából fontos tényezık összességeként definiáljuk. A társadalmi-gazdasági dimenzióban a munkahelyteremtés és annak minden jellemzıje (foglalkoztatás idıtartama, biztonsága, munkavégzés értelme, jövedelem nagysága, rendszeressége) fontos tényezı. A társadalmi hasznosság eme oldala számszerősíthetı leginkább. A közvetlen bevételteremtés elemei: vagyonadó, földbérleti díjak, rövidtávú bevételek a beruházáskor létrehozott idıszakos helyi munkahelyek során és a beruházáshoz szükséges helyi értékesítésen keresztül, hosszú távú munkahelyek az üzemeltetésben. A közvetett bevételteremtés elemei: az üzemeltetéshez közvetetten kapcsolódó alapanyag-ellátási bevételek és a helyi gazdaságban elköltött a beruházásból származó jövedelmek multiplikátor hatása. Míg a melléktermékek hasznosítása környezeti szempontból mindenképpen elınyös, társadalmi hatásai gyakran csak a munkahelymegtartást, illetve addicionális jövedelem generálását tudják garantálni, és nem jelentenek új munkahelyeket. A társadalmi hasznosság dimenziói között említhetjük a létbiztonságot és a különbözı emberi jogi aspektusok biztosítását (pl. egyenlı esélyek, munka szabad megválasztása), az emberi kapcsolatok jellegét és gyakoriságát, valamint a demokratikus és részvételi döntési viszonyokat. Általánosságban elmondható, hogy a társadalmi hasznosság annál nagyobb, minél jobban integráltak a megújulós technológiák a helyi társadalomba, gazdaságba. Továbbá fontos a hasznok méltányos elosztása is. Kiemelkedı hatása a megújuló energiaforrásoknak a társadalmi kohézió erısítése is. A társadalmi kohéziónak öt dimenzióját különbözteti meg a szakirodalom: anyagi feltételek, passzív és aktív kapcsolatok, bevonás és egyenlıség (Turok et al. 2006, 21-15). Az anyagi feltételek teremtik meg a létbiztonságot, amelyben a biztos és folytonos munkahely és kereset kiemelkedı szerepet játszik. A második dimenzióban a társadalmi rend fennállása és fenntartása áll a középpontban, amely lehetıvé teszi, hogy az emberek biztonságban és félelem nélkül éljenek, és ne legyenek kiszolgáltatva külsı erık szeszélyeinek. A harmadik dimenzió a közösségek és egyének egymás közötti kapcsolataira vonatkozik. Ennek lényege, hogy olyan kapcsolati hálók alakulnak ki, amelyek segítségével az emberek és közösségek tudnak egymásról, és bizalmi kapcsolatokat tudnak felépíteni egymás között. A negyedik dimenzió a társadalmi bevonásról, integrációról szól, amelynek értelmében az egyes emberek is tudhatnak az adott közösség ügyeirıl, továbbá részt vehetnek annak döntéseiben, ezáltal is erısítve a közösségi összetartozást. Az ötödik dimenzió a társadalmi egyenlıségre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a közösség tagjai egyenlı eséllyel érvényesíthetik érdekeiket, és használhatják ki a körülmények nyújtotta lehetıségeket. A megújuló energiákkal kapcsolatos társadalmi hasznosság fogalmak a társadalmi kohézió dimenzióihoz jól illeszthetıek. Így az anyagi feltételekhez sorolhatók a következık: Gazdasági versenyképesség Külkereskedelmi mérleg javítása Olcsóbb energiaforrás Bérjövedelem Jövedelemdiverzifikáció 29

30 Alternatív munkalehetıség A társadalmi rend dimenziójába sorolhatók pedig az alábbiak: Önrendelkezés Demokratikus döntések megerısítése Társadalmi és egyéni szabadság megerısödése, kiteljesedése Az emberek közötti kapcsolatok adta bizalom a fenti felsorolásból hiányzik, de egy közösen végzett beruházási vagy üzemeltetési tevékenység hozzájárulhat ennek kialakulásához. A társadalmi bevonás szintén a demokratikus döntéseket erısíti. A társadalmi egyenlıség pedig az egyenlı esélyek és lehetıségek biztosítását jelenti. A társadalmi kohézió és az endogén fejlıdés fogalmai köré győjtve a megújuló energiaforrások társadalmi hasznosságával kapcsolatos fogalmakat az alábbi összefüggésben jeleníthetjük meg. 3. ábra: A társadalmi hasznosság, a társadalmi kohézió és az endogén fejlıdés kapcsolata Az ábra alapján a megújuló energiaforrások termelése egyszerre teremt a társadalom mőködése szempontjából fontos alternatív munkalehetıséget és alternatív energiaforrást. Az alternatív munkalehetıség hozzájárul az anyagi függetlenséghez, és megfelelı társadalmi berendezkedés mellett elısegíti a társadalmi kohézió egyéb tényezıinek megvalósulását is. Emellett hozzájárul az endogén fejlıdési folyamat beindításához. Az alternatív energiaforrás megjelenése egyrészt a részvételi döntési eljárások révén erısíti a társadalmi részvételt, a demokratikus döntési mechanizmusokat, másrészt alternatív fejlıdési és függetlenedéi lehetıségeket teremt a helyi közösségek számára. Ezek a kitörési pontok pedig szintén az endogén fejlıdési folyamatok beindítását segítik elı. Tanulmányunkban a társadalmi hasznosságot, megpróbálva mind a gazdasági, mind pedig a környezeti szemponttól megkülönböztetıen értelmezve, elsısorban a társadalom egésze és az egyes ember szociális igényei szempontjából fontos tényezık összességeként definiáljuk. A megújuló energiaforrások alkalmazásának tehát a szociális, a közjóra vonatkozó vetületét kívánjuk leginkább megmutatni. Ezen belül kizárólag a foglalkoztatási hatást számszerősítésére vállalkozunk, hiszen a szakirodalom is csak ennek meghatározását tartja kivitelezhetınek. A közjó karakter megtartása érdekében azonban a létrehozott állásokat nem számítjuk tovább GDP-re, vagy helyi hozzáadott értékre, hanem munkaórában fejezzük ki. A 30

31 foglalkoztatási hatást az adott technológia életciklusához igazítjuk, amelyet az alábbi ábra szemléltet. 4. ábra: A foglalkoztatási hatás meghatározásának vázlata Közvetlen munkahely Közvetett munkahely Gyártási fázis Beszállítók Hosszú távú munkalehetıségek Beruházási fázis Alkalmi munkalehetıségek Üzemeltetési fázis Alapanyag termelés Hosszú távú munkalehetıségek A kvalitatív társadalmi hatásokat ún. ordinális skálán, a beruházásokat egymáshoz viszonyítva, próbáljuk megjeleníteni, összegezve a beruházás és üzemeltetés kapcsán felmerült döntı tényezıket. Ilyenek a beruházó és a kivitelezı típusa, a beruházás típusa és az energiatermelés célja, továbbá az alapanyag-ellátók köre. E változatokat prioritási értékekkel súlyozva, az egyes beruházásokhoz rendelve és összesítve összehasonlíthatjuk egymással az egyes technológiákat. 31

32 AZ EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI A szakirodalmak tanulmányozásának tapasztalatai alapján elmondható, hogy a megújuló energiaforrások munkahelyteremtı képességét igen sokféle megközelítésben lehet meghatározni, sokféle dimenzióban és mértékegységben lehet kiszámolni az adott ország vagy kutatási terület adottságait tükrözıen. Ezért véleményünk szerint a kutatás igényeihez leginkább illeszkedı és a leginkább ország-specifikus adatokat a hazai gyártók, forgalmazók, kivitelezık és üzemeltetık tapasztalati adatainak összegyőjtésével kaphatunk. Az eredményeket pedig munkaévben 1 MW kapacitásra vonatkoztatva adjuk meg. Ennek érdekében december 10. és május vége között telefonon megkerestük azokat a cégeket, akik az elızetes kijelölt technológiákkal foglalkoznak. Részben telefonon, részben e- mailen bekértük tılük az alábbi táblázati séma szerint az adott technológia foglalkoztatási adatait a gyártásra, létesítésre vagy installációra, üzemeltetésre, karbantartásra és adott esetben az alapanyag megtermelésére vonatkozóan a beépített kapacitás és az élettartam figyelembe vételével. 15. Táblázat: Adatgyőjtés szerkezete a technológiák esetében Beruházás típusa Méret Gyártás Összeszerelés Installáció munkaóra Kereskedelem, menedzsment Felügyelet és karbantartás Egyéb A beruházás élettartama munkaóra/év év 16. Táblázat: Adatgyőjtés szerkezete az alapanyag-termelés esetében Erdészet és mezıgazdasági üzem Kitermelés, Állandó mngt Terület hozam létszám Mővelés Kitermelés Felújítás ha m3/év, t/év fı/év munkaóra/év A kapott adatokat 1 MW-ra vonatkoztattuk, és ahol szükséges volt, összekapcsoltuk az alapanyag-termelés és szállítás munkaerı szükségletével. Számításainkban egy évre vonatkozó teljes állás munkaóra szükségletének kiszámításakor 11 hónap éves munkaidıt, 21 napos munkahónapot és 8 órás munkaidıt vettünk alapul, azaz 1848 óra/évet, kivéve azokat az eseteket, amikor a forrásunk eltérı adatot adott meg. Számításainkban a bruttó foglalkoztatást vettük csak figyelembe, vagyis nem számoltuk a megújuló energiaforrások munkahelycsökkentı hatását a fosszilis energiaforrásokra épülı technológiák esetében. Kutatásunkban az alábbi technológiák képviselıit kerestük meg: Napenergia Szélenergia Vízenergia Biogáz Kazán Szántóföldi növénytermesztés Erdészet Bioetanol Távhı Geotermális energia Az alábbiakban az adatgyőjtés eredményeit ismertetjük technológiánként. 32

33 A napenergia közvetlen hasznosítása esetében megkülönböztettünk kollektoros és napelemes hasznosítást. A kollektorok esetében vákuumcsöves és sík kollektor szerelési, installálási és karbantartási adatokat kaptunk elsısorban a kisebb mérető háztartási rendszerekre vonatkozóan (1., 3. interjú). A napelemek tekintetében az installálási adatok (2. interjú) és a gyártási adatok (4., 5. interjú) voltak az irányadóak polikristályos és vékonyfilm modulokra vonatkozóan. Az alábbi táblázatok a napenergia hasznosítására vonatkozó foglalkoztatási adatokat foglalja össze 1 kw és 1 MW beépített kapacitásra vonatkoztatva. 17. Táblázat: Napenergia-hasznosítás foglalkoztatási adatai 1 kw beépített kapacitásra vonatkoztatva Összeszerelés Gyártás Installáció Üzemeltetés Karbantartás Élettertam, év h/kw h/év/kw Vákuumcsöves kollektor Sík-kollektor Polykristályos napelem Vékonyfilm napelem Napelemgyár Napelemgyár ,1 18. Táblázat: A napenergia hasznosítás összefoglaló adatai 1 MW beépített kapacitásra vonatkoztatva Összeszerelés Gyártás Installáció Üzemeltetés Karbantartás Élettertam, év óra 1 MW-ra és teljes élettartamra h/kw h/év/kw munkóra Vákuumcsöves kollektor Sík-kollektor Polikristályos napelem Vékonyfilm napelem A napelemgyártás esetében a kábelezés és az akkumulátorok szerelése miatt duplájára növeltük az interjúban megadott idıt (Kapros 2010). A szélenergia magyarországi hasznosításának foglalkoztatási adatait egy nagyobb szélerımő-park (6. interjú), egy torony megépítésére vonatkozó adatokból (Kádár 2010) illetve kis szélerıgépekre (23. interjú) vonatkozó adatokból állítottuk össze. A nagy tornyok gyártásra vonatkozó adatot hazai viszonylatban nem tudtunk meg, ezért itt Singh (2001) adatát használtuk föl (0,6 munkaév 10 évre). Egy új hazai szélturbina tervezésének ideje mérnökórában órát jelentene szakértıi becslés szerint, de ezt nem vettük figyelembe számításainkban. További adataink az installációra, az üzemeltetés-karbantartásra és a szállításra vonatkoznak jelezve a külföldi, illetve magyar munkaerı mértékét. Ezeket az adatokat az alábbi táblázat foglalja össze. 19. Táblázat: A szélenergia foglalkoztatási hatása két számítás alapján Méret Gyártás Installáció Üzemeltetés, karbantartás Élettertam, év MW magyar külföldi Össz 50 fı fı munkaóra munkaóra h/év Torony szám Összesen külföldi arány 14,16% , ,3 20 Tornyok száma Munkamővelet munkaóra/torony 1 Daruzás 160 Alapozás 400 Transzfromátor ház 504 Alállomás bıvítés 504 Szállítás 10 Összesen

34 A munkaóra megoszlás szerint a magyarországi gyakorlatban kb. 14%-ban alkalmaznak külföldi munkaerıt a szélerımővek építésekor. A szállítási munkaidı esetében 500 km-es távolságot, és 50 km/h-s átlagsebességet vettünk figyelembe, amely így tornyonként 10 órás munkaidıt jelent. 20. Táblázat: A szélenergia foglalkoztatási hatása 1 MW beépített kapacitásra vonatkoztatva óra 1 MW-ra és Gyártás Installáció Üzemeltetés, karbantartás Szállítás teljes élettartamra munkaóra 1 MW-ra és teljes élettartamra munkóra Szélerımő park torony építése Kis szélerıgép A vízenergia foglalkoztatási hatását szintén az építés/installáció és az üzemeltetéskarbantartás tekintetben vizsgáltuk meg négy forrás (7., 8., 24., és 25. interjú) segítségével négy kis vízi erımő adatai alapján. A gyártás tekintetében nem kaptunk adatot, és az építés tekintetében is csak a források adataira hagyatkozó becslést tudtunk végezni. Ennek alapján 1-1,5 évet számoltunk az engedélyezésre 2 fı részvételével, és ugyanennyi idıt az építésre fı alvállalkozó részvételével. Mivel ezen adatok kizárólag kisvízi erımővekre vonatkoztak, kiegészítettük ıket ausztriai tapasztalatok segítségével két nagyobb erımő adataival is (Bányai 2010). A létesítmények élettartamát 50 évnek vettük. Az egyes erımővekre vonatkozó adatokat az alábbi táblázat foglalja össze. 21. Táblázat: A vizsgált vízerımővek foglalkoztatási adatai Méret MW Gyártás Építés Üzemeltetés, karbantartás Élettertam, év Össz üzemeltetési munkaóra munkaóra/év munkaóra 7. interjú 1, interjú 2, interjú 4, interjú 0, Bányai Bányai A győjtött adatok eredményeit egy nagy és egy kiserımő esetére vonatkoztattuk és az alábbi táblázatban foglaltuk össze 1 MW beépített kapacitásra vetítve. 22. Táblázat: A kis vízi erımővek foglalkoztatási hatása 1 MW beépített kapacitásra vonatkoztatva Gyártás Építés Üzemeltetés, karbantartás foglalkoztatás 1 MWra és teljes Munkaév hazai építéssel Munkaév hazai építés nélkül óra 1 MW-ra és teljes élettartamra munkóra év/1mw/életciklus Kis vízerımő, 1-5 MW Nagy vízerımő, 5-10 MW A biogáz üzemek foglalkoztatási hatását illetıen két forrásból (9. és 10. interjú) kaptunk részletes számítást, amelyek közül az egyik teljes tervezési, kivitelezési és üzemeltetési munkaóra igénnyel számolt három üzemméretre vonatkoztatva. A menedzsment munkaerı igényét a teljes munkaerıigény 20%-kal való növelésével vettük figyelembe. A gyártás munkaidı igényét a beruházás költségébıl becsültük 20% bérköltség-hányadot és 250 ezer Ft átlagbért feltételezve. Az üzemeltetés és karbantartás esetében 1 fı egész évben napi 5 órában tudja egy üzemben ellátni ezt a feladatot. A biogázüzem létesítésének és üzemeltetésének foglalkoztatási eredményeit az alábbi táblázat összesíti. 34

35 23. Táblázat: A biogáz-termelés foglalkoztatási hatása 1 MW beépített kapacitásra vonatkoztatva óra 1 MW-ra Méret Gyártás Tervezés Installáció Üzemeltetés, karbantartás Élettertam és teljes élettartamra MW munkaóra munkaóra/év év munkóra 0, interjú 0, interjú A biogáztermelés munkaerıigényénél figyelembe kívántuk venni az alapanyag elıállításával, elıkészítésével kapcsolatos foglalkoztatási hatásokat is. Ezeket az adott alapanyag győjtéséhez, elıkészítéséhez és szállításához szükséges munkagépek teljesítményadataiból számítottuk. Az energetikailag hasznosítható mezıgazdasági termékek és melléktermékek közül a biogáz üzemben hasznosíthatóak a silókukorica, a répafej és levél, az istállótrágya és a hígtrágya. Ezen alapanyagok háttér-kalkulációit és adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Összehasonlítás képen a silókukorica adatait és számítási eredményeit is közöljük. 24. Táblázat: A biogáz üzemben hasznosítható melléktermékek adatai a foglalkoztatási hatás kiszámitásához Gázhozam 202 m 3 /t friss silókukorica 50 m 3 /t friss istálló trágya 27 m 3 /t friss hígtrágya 70 m 3 /t friss répafej és levél Silókukorica hozam 40 t/ha Silókukorica idıigény 20 h/év Rakodás 6 t/h Rakodás répafej 5 t/h Szállítás 6 t Szállítási sebesség 30 km/h Szállítási táv 10 km Szállítási táv hígtrágyánál 1 km Mind a biogáz mind a tüzelés esetében a melléktermékek hasznosításához szükséges gépkapcsolatokat és a felhasznált teljesítményadatokat az alábbi táblázat összesíti. 25. Táblázat: A biomassza melléktermék begyőjtésének technológiái és a munkagépek teljesítménye Győjtés Tömörítés Rakodás Szállítás Területte Területte Szállítás Mezıgazdasági Energiatartalo Teljesít Gépkapcsola Átlagos Energiasőrőség Gépkapcsolat ljesítmé Gépkapcsolat ljesítmé Gépkapcsolat i melléktermékek m mény t sebesség ny ny távolság MJ/kg MJ/ha ha/h ha/h t/h km km/h Gabonák szalmája 13, Körbálázó 1,5 Homlokrakodó 3 Teherautó, 6t Kukoricaszár Járvaszecskázó 1 Homlokrakodó 2 Teherautó, 6t Répafej és levél Rendsodrás 2,8 Rendfelszedı 1 Homlokrakodó 5 Teherautó, 6t Repceszár 13, Rendsodrás 2,8 Rendfelszedı 1,5 Homlokrakodó 2 Teherautó, 6t Venyige, nyesedék 14, Rendsodrás 2,8 Rendfelszedı 1,5 Homlokrakodó 2 Teherautó, 6t Istállótrágya Homlokrakodó 6 Teherautó, 6t Hígtrágya Tankkocsi 6 Teherautó, 6t 1 30 Forrás: Barótfi, Kocsis; 1999, Vass 1999, 8-9, Gockler 2003; Kohlheb, Krausmann 2009, FNR 2009 Biogas - an introduction, p

36 Számításaink eredményeként silókukorica esetében 125 munkaévet, istálló trágya esetében 180 munkaévet, hígtrágya esetében 214 munkaévet és répafej esetében 254 munkaévet kaptunk 1 MW kapacitásra és az üzem teljes élettartamára vonatkoztatva. A biogázüzem mőködtetéséhez ezen nyersanyagokból egy a magyarországi viszonyokra jellemzı keveréket állítottunk össze, amely 20-20%-ban silókukoricát és répafejet, illetve 30-30%-ban istállótrágyát és hígtrágyát tartalmazott. Ennek a mixnek a súlyozott átlaggal számoltuk a foglalkoztatási hatását, ami 194 munkaév lett 1 MW kapacitásra és az üzem teljes élettartamára vonatkoztatva. Az eredmények szerint minél kevesebb gázhozammal illetve minél több addicionális elıkészületi mővelettel járó alapanyagot választunk, annál nagyobb foglalkoztatási hatással számolhatunk. Például a hígtrágya az istállótrágyánál magasabb foglalkoztatási hatás a jóval alacsonyabb gázkihozatal számlájára írható. A répafej a silókukoricáénál jóval magasabb munkaidı igénye pedig a répafej lényegesen alacsonyabb hektáronkénti hozamára és a szintén alacsonyabb gázhozamára vezethetı vissza. A biomassza égetéssel történı energetikai hasznosításakor többféle kazántípus- és méret adatait próbáltuk összegyőjteni. A kazánok gyártásának, beüzemelésének/installációjának, menedzsmentjének, üzemeltetésének és karbantartásának foglalkoztatási adatait egy közösségi hıigényt kielégíteni képes nagy kazán forgalmazótól (11. interjú) és egy családi ház igényeit kiszolgáló kis kazán forgalmazótól (12. interjú) kaptuk meg. Az üzemeltetési adatokat szakértıi segítséggel (Zsuffa 2010) egészítettük ki. 26. Táblázat: A biomassza tüzeléssel történı hasznosításának foglalkoztatási hatása Kereskedelem, menedzsment, szállítás, fejlesztés, engineering óra 1 MW-ra és teljes élettartamra munkóra Felügyelet és Méret Gyártás Installáció Üzemeltetés karbantartás Élettertam, év MW munkaóra munkaóra/év Háztartási 0, , , Közösségi A 10 MW-os és az annál nagyobb kazánok esetében kogenerációs üzemet feltételeztünk, és a 0,5 MW-nál nagyobb kazánok telepítésekor a szükséges épületigény és csatlakozási pontok kialakításának munkaidı-szükségletével is számoltunk (11. interjú). Az alapanyag-termelés foglalkoztatási hatását illetıen egyrészt az erdészeti tőzifa, másrészt a fás szárú energiaültetvény foglalkoztatási adatait győjtöttük össze. Az erdészeti adatok ( és 22. interjú) egyrészt a fıállású menedzsmentre, illetve a két fı munkafázist, a kitermelést és a felújítást, végzı alvállalkozókra vonatkoztak. Az adatok, ahol ez felmerült, a csemetekert mővelésének munkaidı-szükségletét is tartalmazták. Az adatokat hektárra és megtermelt energiamennyiségre vonatkoztattuk. Számításainkban azonban nem szerepel a vadászat, mint melléktermék foglalkoztatása és a kutatási személyzeti állások száma sem. Fontos továbbá, hogy a tőzifa arányát a teljes kitermelésbıl 50%-nak vettük. A szántóföldi energiaültetvény munkaidı-szükségletérıl részletes szakértıi kalkulációt kaptunk (Gyuricza 2010), amely tartalmazta az alapanyag-elıállítás élımunka szükségletét is. A tőzifa energiatartalmát 40%-os nedvességtartalom mellett 10 MJ/kg-nak (Pannonpellet 2010; Rosillo-Calle et al. 2007, 255) az energiafőz energiatartalmát pedig 15%-os nedvességtartalom mellett 14 MJ/kg-nak (Carborobot 2010; Rosillo-Calle et al. 2007, 255) 36

37 vettük. Az erdı esetében a hozam a statisztikai adatok alapján 3 t/ha ( és 22. interjú), az energiafőz esetében pedig 13 t/ha (Gyurizca 2010). A tüzeléssel hasznosítható melléktermékek a gabonák szalmája, a kukoricaszár, a repceszár, valamint a venyige és a nyesedék. Számításainkban ezen melléktermékek győjtésének, tömörítésének, rakodásának és szállításának munkaidejét vettük figyelembe a mőveletekhez szükséges erı- és munkagépkapcsolatok terület- illetve szállítási és rakodási teljesítményét alapul véve. Fontos megjegyeznünk, hogy a munkagépek teljesítményeit nettó értéken számítottuk, vagyis nem növeltük semmilyen idıkihasználási tényezıvel. Ennek következtében számítási eredményeink a valóságban 20-30%-al magasabbak lehetnek a jelenleg kalkuláltnál a felkészülési, takarítási és fordulási idıveszteségeket is figyelembe véve. A tüzeléssel hasznosítható mezıgazdasági melléktermékek, mint a gabona szalma, venyige, gyümölcsfa nyesedék, kukoricaszár és repceszár, foglalkoztatási hatását az alábbi táblázatban összefoglalt adatok alapján számoltuk. Az alapanyagok szállításának munkaidejét az adott hasznosító üzem éves alapanyag-szükségletének figyelembevételével számoltuk 6 tonnás teherautót, 20 km-es átlagtávolságot és 30 km/h-ás átlagsebességet számolva. A pelletálás munkaerıigényét szakértıi becslés segítségével 2,8 t/h-ban határoztuk meg (Zsuffa 2010). 27. Táblázat: A tüzelhetı mellékterméke foglalkoztatási hatása háttérszámításának adatai Energiatartalo Gépkapcsolat Teljesítmény Hozam, t/ha m, GJ/t/év Járvaszecskázó 0,6 ha/h Tőzifa 10,0 3,0 Rendsodrás 1,68 ha/h Venyige, Körbálázó 0,9 ha/h nyesedék 14,8 2,0 Rendfelszedı 0,6 ha/h Gabonák 13,5 2,9 Homlokrakodó - Teherautó, 6t 1,2 t/h Kukoricaszár 13,0 5,0 Szállítás 3,6 t/forduló Repceszár 13,5 2,6 Forrás: Kohlheb, Krausmann 2009, Lukács- Gergely et al. 2005, 55 Szállítási táv 20 km Szállítási sebesség 30 km/h Pelletálás munkaerıigénye 2,8 h/t Forrás: Gockler 2003, Zsuffa 2010 A tüzeléssel hasznosítható melléktermékek foglalkoztatási hatását az alábbi táblázat foglalja össze, ahol összehasonlításként a tőzifa foglalkoztatási hatását is közöljük. Itt 28,48 munkaóra/ha/éves foglalkoztatási értékkel számoltunk az erdészeti interjúk adatai alapján. 28. Táblázat: A tüzeléssel hasznosítható melléktermékek foglalkoztatási hatása Háztartási Közösségi Méret Üzemóra hatásfok Energiatermelés Tőzifa RVF - energiafő z Venyige, nyesedék Gabonák Kukoricaszár Repceszá szalmája r Pelletálás és szállítás, szalma MW % MWh/év munkaév teljes életciklusra és 1 MW kapacitásra 0, % , % , % , % % % % % % %

38 A táblázat tartalmazza az alapanyag-termelés és elıkészítés, illetve a melléktermék győjtésének és elıkészítésének is a munkaidejét a szükséges gépkapcsolatok terület- ill. szállítási, rakodási teljesítményének figyelembevételével. Az eredmények szerint a legnagyobb foglakoztatási hatással a tőzifa jár, melyet a kukoricaszár ill. a repceszár követ. Ennek oka ezen melléktermékek viszonylag alacsony hozama. A tőzifa és a melléktermékek foglalkoztatási hatása között jelentkezı óriási különbség a mezıgazdasági és az erdészet foglalkoztatási és termelési szerkezet különbségeire vezethetı vissza. A közösségi és nagyobb főtımővek arányaiban viszonylag magas foglalkoztatási hatása a kedvezıtlen energetikai jellemzıkre, alacsony hatásfok, továbbá az egyes hasznosítási technológiák eltérı éves mőködési idejére és élettartamára vezethetık vissza. A bioetanol termelés munkaerıigénynek meghatározásakor az alapanyag termelésének illetve a szállításnak és a feldolgozásnak az élımunka-igényét vettük figyelembe. A magyarországi mezıgazdasági termelési viszonyok alapján (16. interjú) egy jól gépesített és egy kevésbé gépesített technológiát különböztettünk meg. Ennek alapján 10, illetve 18 óra szükséges 1 t bioetanol elıállításához elegendı kukorica megtermeléséhez. Ezért átlagosan 14 h/t értékkel számoltunk. A szállítási munkaóra-szükséglet az adott üzem alapanyagszükségletétıl függ. A kalkulációban 25 tonnás tehergépjármővet, 70 km-es távolságot és 40 km/órás átlagsebességet vettünk figyelembe. Így kb. egy forduló munkaidejével elvégezhetı a szállítási feladat, ami 1,75 h/t bioetanol termelés. A hazai feldolgozási adatok alapján (17. és 18. interjú) átlagosan 2,6 fı termel 1 t bioetanolt. Azt is kiszámoltuk, hogy mennyi munkaévet jelentene a 10%-os bekeverési arány hazai termeléssel és feldolgozással való megvalósítása. Ehhez a petroleum.hu fogyasztási adataiból számoltuk a tényleges bioüzemanyag mennyiségét, amelyet 10%-al csökkentettünk a prognosztizált fogyasztási visszaesés miatt, továbbá módosítottunk a megfelelı sőrőségi adatokat figyelembe véve. Eredményünk munkaév a termeléssel együtt ill munkaév csak a feldolgozás foglalkoztatási hatásával számolva. Az alapanyag elıállítás foglalkoztatási hatásának meghatározásakor minden esetben feltételeztük, hogy a termelés megvalósításával új munkahelyek jönnek létre. Ha ez nem valósul meg, akkor az általunk kalkulált adatok egy része nem fog új foglalkoztatást tükrözni, hiszen a munkát ugyan azok fogják elvégezni, akik eddig tették. Így a valóságban nem keletkeznek új munkahelyek, hanem a már meglévı pozíciók jövedelmi helyzete lesz diverzifikáltabb és nyújt biztosabb megélhetést. A geotermális energiatermelés foglalkoztatási hatását (19. interjú) a gyártás, installáció, üzemeltetés és karbantartás tekintetében becsültük. A gyártás munkaerı-igénye csak a Magyarországon is megvalósítható csıgyártásra, szőrı- és vízkezelı rendszerre és a hıközpontok összeszerelésére vonatkozik. A létesítés/installáció és üzemeltetés-karbantartás munkaerı-igényét háztartási (kétszondás) és közösségi (2 kút) hasznosítási változatban vizsgáltuk. A kalkuláció eredményeit az alábbi táblázat összesíti. 29. Táblázat: A háztartási és közösségi geotermális energiahasználat élımunkaigénye Méret Gyártás Installáció Üzemeltetés Karbantartás Élettertam, év MW munkaóra munkaóra/év Geotermia - közösségi hasznosítás , Geotermia - háztartási hasznosítás 0, Hıszivattyú - egyszondás háztartási rendszer 0, Hıszivattyú - kollektoros háztartási rendszer 0,

39 Az építés magában foglalja a felszín alatti (fúrás) és a felszín feletti (csırendszer kialakítása, hıközpontok telepítése) rendszer létrehozását. A geotermális energiahasznosítást kiegészítettük (21. interjú) hıszivattyúval, ahol egyedül a telepítés (20-30 munkaóra) idıszükséglete volt megadva. Ezt 20%-al növeltük a menedzsment munkaerı szükségletének érdekében. A távhıszolgáltatás üzemeltetésének munkaerıigényét hazai szolgáltató (20. interjú) adataiból becsültük. A hıszivattyú gyártását szakértıi kalkuláció alapján határoztuk meg (Fodor 2010). A geotermális és a távhıszolgáltatás munkaerıigényét 1 MW beépített kapacitásra vonatkoztatva az alábbi táblázat foglalja össze. 30. Táblázat: Geotermális hı és távhı szolgáltatás foglalkoztatási hatása 1 MW beépített kapacitásra Gyártás Installáció Üzemeltetés Karbantartás Összesen óra 1 MW-ra és teljes élettartamra Geotermia - közösségi hasznosítás Geotermia - háztartási hasznosítás Hıszivattyú - egyszondás háztartási rendszer Hıszivattyú - kollektoros háztartási rendszer Távhıszolgáltatás A kommunális hulladékok hasznosításának foglalkoztatási hatását is figyelembe kívántuk venni tanulmányunkban. Ennek érdekében az energetikailag hasznosítható mezıgazdasági hulladékok és a kommunális hulladék égetésének foglalkoztatási hatását határoztuk meg. A kommunális hulladék foglalkoztatási hatását a fóti hulladékhasznosító mő adatai alapján végeztük el. A hulladékhasznosító mőben 170 fı teljes állásban való foglalkoztatása mellett 24 MW+3 MW elektromos teljesítménnyel és 30 MW hıteljesítménnyel 2009-ben MWh elektromos áramot és GJ hıt termeltek (27. interjú). Ezen adatok alapján a mő foglalkoztatási hatását az alábbi táblázat foglalja össze. 31. Táblázat: Kommunális hulladékhasznosítás foglalkoztatási hatása Gyártás Installáció Üzemeltetés, karbantartás foglalkoztatás 1 MW-ra és teljes élettartamra foglalkoztatás 1 MW-ra és teljes élettartamra óra 1 MW-ra és teljes élettartamra munkóra munkév Hulladékégetı Forrás: 27. interjú Kalkulációnk szerint a hulladékégetés 60 munkaévet jelent 1 MW beépített kapacitásra és a mő teljes 20 éves élettartamára vonatkoztatva. 39

40 Az alábbi 32. táblázat összesíti az egyes technológiák 1 MW beépített kapacitására, illetve a bioetanol termelés esetében t/év termelési kapacitásra és teljes életciklusra vonatkozó foglalkoztatási adatait a saját számítási eredmények alapján. 32. Táblázat: A megújuló energiaforrások foglalkoztatási hatása, összefoglaló táblázat Tervezés, Üzemeltetés, Összesen Technológia Kapacitás Élettartartam Alapanyag Gyártás létesítés karbantartás Termeléssel Melléktermékbıl MW Év munkaév 1MW kapacitásra és teljes életciklusra Geotermia - közösségi hasznosítás Geotermia - háztartási hasznosítás 0, Hıszivattyú - egyszondás háztartási rendszer0, Hıszivattyú - kollektoros háztartási rendszer0, Távhıszolgáltatás Biogáz üzem, kis méret 0, Biogáz üzem, közepes méret 0, Biogáz üzem, nagy méret Vákuumcsöves kollektor Sík-kollektor Polikristályos napelem Vékonyfilm napelem Háztartási kazán 0, , , , Közösségi kazán Szélerımő park torony építése Kis szélerıgép 0, Kis vízerımő Nagy vízerım Hulladékégetı Kapacitás Élettartam Alapanyagtermelés Üzemeltetés munkaóra teljes élettartamra és t/év t/év év kapacitásra vonatkoztatva Alapanyagtermelés Üzemeltetés Összesen munkaév teljes élettartamra és t/év kapacitásra vonatkoztatva Bioetanol termelés A táblázat alapján az egyik legnagyobb, 480 munkaév/mw/életciklus, foglalkoztatási hatással a kisüzemi biogáz termelés jár, de ennek jelentıs hányadát, 216 munkaévet, a melléktermék elıkészítse tesz ki. Kedvezı foglalkoztatási hatású a kisvízi erımő és a háztartási geotermia hasznosítása is. Jelentıs foglalkoztatási hatással jár még a közösségi főtımő és a napelem valamint a kollektor is, abban az esetben, ha hazai gyártás, összeszerelés és üzemeltetés is megvalósul. A biomassza tüzeléssel való hasznosításakor kiemelendı az alapanyag termeléssel történı elıállítása, amely szinten jelentıs, munkaév, foglalkoztatási hatással bír. A bioetanol foglalkoztatási hatást t/év és 10 éves élettartamú üzemre vonatkoztattuk. Ebben az esetben teljes élettartamra mintegy munkaévvel számolhatunk.

41 AZ EMPIRIKUS EREDMÉNYEK ÉS A SZAKIRODALMI ADATOK ÖSSZEVETÉSE Habár az általunk vizsgált tanulmányok más-más módszertanra alapoznak és a megújuló energetikai beruházásokhoz kapcsolódó munkahelyteremı képességet esetenként eltérı módon értelmezik, a 33. táblázatban megkíséreltük az irodalmi adatok közül az azonos vagy legalább hasonló viszonyítási alappal rendelkezıket összegyőjteni és a saját adatainkkal összehasonlítani. 33. Táblázat: A saját eredmények összehasonlítása az irodalmak eredményeivel del Singh et al. Krajnc és Caldés et al. Best Practice Handreichung Saját kalkuláció ADAS 2003 Rio Burguillo Scheer Domac eredmények 2005 Források: 2009 Blanco és Rodrigues (2009) Összes Összes Összes Létrehozott Elektromos Közvetett és Összes Létrehozott A széliprhoz potenciális potenciális potenciális Létrehozott közvetlen és áram termelés közvetlen potenciális összes Foglalkoztatott Közvetlen kapcsolódó Élettartam, év munkaév teljes munkaév 10 munkaév 10 munkahelyek közvetett munkahelypotenciálja, db évre és 1 MW- foglalkoztatás, munkaév 10 munkahely száma, fı/mw munkahely összes életciklusra és 1 évre és 1 MWrra száma, db fı/gwh/év munkahely/mw ra évre és 1 MW- száma, db munkahelyek száma, db munkahely Technológiák MW-ra Biogáz ,9-4 16,2-37,9 Napenergia , Szélenergia , Vízenergia Geotermia Biomassza égetés , Távhı szolgáltatás Általánosságban elmondható, hogy az egyes tanulmányok értékei meglehetısen nagy szóródást mutatnak, és elég tág intervallumot adnak. Az általunk számolt értékek a biogáz, a vízenergia és geotermális hasznosítás esetében nem esnek bele a tanulmányok által meghatározott intervallumba, de ezekben az esetekben csupán egy-egy tanulmány egyetlen értéke állt rendelkezésünkre (Best Practice eredmények, ADAS 2003, Sheer 1995). E tanulmányoknak egyrészt a viszonyítási alapja, másrészt a vizsgált életciklus hossza nem egyezett az általunk használttal, tehát az eredmények eltérése indokolt. A biogáztermelés esetében azonban értékeink igen hasonlóak a Handreichung (2005) 3-7 kw/h/év értékeibıl számolt azonos viszonyítási alappal rendelkezı adatokhoz (16-38 munkaév/1 MW/10 év). A napenergia, a szélenergia és a biomassza, illetve a távhıvel összekötött biomassza hasznosítás tekintetében eredményeink az irodalomban szereplı eredmények szélsı értékei közé esnek. A napenergia általunk számolt foglalkoztatási hatása 27 fı/mw/10 év. Az azonos vetítési alappal dolgozó Singh et al. (2001) által készített tanulmány 35,5 fı/mw/10 év értéket ad. Ez mindenképpen igen hasonló eredmény. A szélenergia esetében ez a tanulmány saját eredményeinkhez (7 fı/mw/10 év) szintén igen hasonló, 4,8 fı/mw/10 év értéket számít. Szintén hasonló eredményt ad Blanco és Rodrigues (2009) (11 fı) tanulmánya is. A biomassza hasznosítás esetében nagyobb eltérést találunk, itt azonban a Singh et al. (2001) tanulmányának átlagát jelenítettük csak meg a táblázatban, de a 11. táblázatban szereplı adatok 9-21 fı/mw/10 év intervallumot adnak meg, amely kb. fele az általunk számolt értéknek. Figyelembe véve azonban a magyar és az amerikai termelés viszonyok gépesítettségét, ez a különbség elfogadhatónak tőnik. A napenergia esetében a többi tanulmány meglehetısen eltérı értékeket ad, a szél és a biomassza energetikai hasznosításánál azonban több hasonló eredményt is találhatunk. 41

42 A MODELL ÉS LEÍRÁSA ÉS TESZTELÉSE A modell összeállításakor a könnyő kezelhetıség, a legfontosabb paraméterek szerinti kalibrálhatóság és az eredmények általánosíthatósága voltak a legfontosabb szempontok. A modell a társadalmi hasznosság fogalmán belül a foglalkoztatási hatás számszerősítésére vállalkozik esettanulmányok irodalmi adataira, szakértıi véleményekre és saját számításokra, becslésekre hagyatkozva. A modell excel programban készült statikus adatbázisra épülve, és az alábbi modulokat tartalmazza. Portfólió Összefoglaló Listák Technológiák munkalapjai: geotermia, biogáz, napenergia, kazán, biomassza, bioetanol, szél és víz A Portfólió munkalapon lehet kiválasztani a B oszlopban a zöld színő cellák legördülı listáiból a létesítendı beruházást és típusát. A C oszlopban lehet beállítani a vizsgálandó megújuló energiaforrás típusok kapacitásait és a beruházások számát a sárga színő cellákba írt számok által. A biogáz esetében a méretet és az üzemek számát, a napkollektoroknál a típust és a beépített kapacitást kell megadni. Szélenergia esetében lehetıség van egy torony adatainak kiválasztására, ill. kis szélerıgép és szélerımő park kiválasztására a beépített kapacitás megadása mellett. A vízenergia hasznosításakor csak a beépített kapacitás megadására van lehetıség, hiszen csak egyféle kiserımő adatait tudtuk figyelembe venni. A geotermikus hasznosítás esetében háztartási és közösségi típus közül lehet választani a beépített kapacitás megadása mellett. Továbbá itt van lehetıség a hıszivattyú típusának megválasztására és a távhıszolgáltatás kiválasztására is. Ennek kiválasztásával a távhıszolgáltatással járó foglalkoztatási hatások is a kalkuláció részét képezik. Külön sorban lehet kiválasztani a bioetanol termelés intenzitását a termelendı kapacitás megadásával. A következı sorokban adható meg a biomassza kazánok mérete és darabszáma, majd a tüzelıanyag típusa, amit erdei tőzifa illetve fás szárú rövid vágásfordulójú ültetvénybıl származó apríték lehet. Az F oszlopban lehet meghatározni a biomassza kazánok üzemidejét, ami az alapanyag igény szempontjából fontos tényezı. Ez az összehasonlíthatóság érdekében egységesen 2000 üzemórára van beállítva. A B és C oszlopokban megadott értékek alapján a modell automatikusan kikeresi a megfelelı értéket az adott technológia táblázatából és a D, E oszlopokban jelenít meg. Az eredményeket a teljes életciklusra és 1 MW beépített kapacitásra vonatkozó munkaórában adja meg. A 37. táblázat G-S oszlopai a kvalitatív társadalmi hasznosság értékelésének relatív súlyait tartalmazzák és értékeit összesítik ( G oszlop). A H, J, L, N, P és R oszlopokban választható ki a szintén zöld színő cellák legördülı listáiból a beruházó és a kivitelezı típusa, a beruházás típusa és az energiatermelés célja, továbbá az alapanyag-ellátók köre. Az I, K, M, O, Q és S oszlopokban az adott szemponthoz tartozó a modell által automatikusan kikeresett súlyok találhatóak. E tényezık a kvalitatív vizsgálat részét képezik, amelyek segítségével sorba állíthatóak az egyes technológiák társadalmi hasznosság tekintetében. A társadalmi hasznosság prioritásainak összege jelenti az adott beruházás társadalmi hasznosságának viszonylagos értékét. Ezeket az eredményeket a halványpiros cellák zöld számai tartalmazzák.

43 34. Táblázat: Portfólió - A modell beruházásainak definiálása 43

44 35. Táblázat: A társadalmi hasznosság kvalitatív értékelésének beállításai és súlyai 44

45 A legmagasabb pontszámú technológia értelmezhetı a leginkább társadalmilag hasznosnak a kvalitatív tényezıket tekintve. Az endogén fejlıdés és a társadalmi kohézió szempontjából a legkedvezıbb, ha a beruházó önkormányzatok ill. helyi vállalkozók valamely szövetsége és a legkedvezıtlenebb, ha egy külföldi vállalat, amely kizárólag profitérdekbıl kívánja hasznosítani a helyi erıforrást és az így termelt profitot minden valószínőség szerint kiviszi a régióból. A helyi gazdaság mőködése szempontjából a legkívánatosabb, ha a kivitelezı több hazai kisvállalat és a legkevésbé kívánatos, ha valamely külföldi nagyvállalat vagy multinacionális cég. A társadalmi bevonás mértéke nagyban befolyásolja, hogy a helyi érdekek mentén történik-e az adott fejlesztés, hiszen a döntést érdemben befolyásolni képes részvétel garantálhatja a helyi érdekek érvényesülését. Ha a lakosság már a tervezési fázisban bevonásra kerül és a döntésekbe ténylegesen beleszólhat a részvétel magas fokának megvalósulásáról beszélhetünk. Ezzel ellentétben, ha a helyi lakosság még csak tudomást sem szerezhet idıben az adott beruházásról, megvan az esélye annak, hogy számukra kedvezıtlen döntés születik és a hosszú távon jelentkezı hátrányokat kénytelenek elszenvedni. A formális tájékoztatás esetében ez gyakran elıfordulhat. A beruházás jellege alapján megkülönböztethetünk magán, közösségi és közcélú beruházásokat. A helyi lakosság igényei szempontjából a legnagyobb társadalmi hatással a közcélú beruházások járhatnak. A termelés célja szerint a piacra termelés a profitérdek miatt kevésbe kedvezı a helyi társadalom szempontjából, azonban az önellátás elıtérbe helyezése mindenképpen növeli az ellátásbiztonságot. A helyi gazdaság élénkítése érdekében nem közömbös, hogy a beszállítók mely körbıl kerülnek ki. Legkedvezıbb, ha a helyi vállalkozók el tudják látni ezt a szerepet és legkedvezıtlenebb, ha ezt egy külsı nagyvállalat végzi. Ha a kvalitatív szempontok közül minden esetben a legkedvezıbb érvényesül a társadalmi hasznosság súly 24, azonban ha a legkedvezıtlenebb esetek érvényesülnek az érték csak 6. Az Összefoglaló munkalap (lásd 35. táblázat) a Portfólióban beállított tulajdonságok alapján összegzi az egyes beruházások foglalkoztatási hatását, és így segíti a technológiák egymással való összehasonlíthatóságát. A táblázat tartalmazza a technológia megnevezését, típusát, méretét, az összes potenciális munkaévet teljes életciklusra és 1 MW beépített kapacitásra vonatkoztatva is, valamint a társadalmi hasznosság súlyát. Ebben a táblázatban csak akkor szerepelnek értékek, ha a Portfólió munkalapon ki vannak választva a kívánt technológiák. A Listák munkalap a társadalmi hatás súlyozásának prioritási listáit tartalmazza, amelyek a háttérszámításokhoz szükségesek. Itt lehet azonban az egyes súlyokat, prioritási értékeket megváltoztatni, finomhangolni. Az alábbiakban az egyes értékelési szempontokhoz tartozó prioritásértékeket mutatjuk be. 45

46 36. Táblázat: Az beruházások körülményeinek általunk definiált prioritási értékei Prioritások Beruházó Külföldi vállalat 1 Hazai nagyvállalat 2 Hazai kisvállalat 3 Több hazai kisvállalat 4 Önkormányzat 4 Önkormányzat és helyi vállalkozók 5 Önkormányzatok szövetsége 5 Kivitelezı Külföldi vállalat 1 Hazai nagyvállalat 2 Hazai kisvállalat 3 Több hazai kisvállalat 4 Társadalmi bevonás mértéke nincs 1 formális tájékoztatás 1 valós tájékoztatás a döntés után 2 közvéleménykutatás a döntés elıtt 3 EKHE lakossági fórum 4 közös tervezés 5 közös tervezés és bevonás a kivitelezésbe 6 Beruházás jellege magán 1 közösségi 2 közcélú 3 Termelés célja Önellátás 2 Piacra termelés 1 Csak a felesleg kerül értékesítésre 2 Alapanyagellátók köre nincs 1 a beruházó nagyvállalat 1 nagy helyi gazdaság 2 kis helyi vállalkozók 3 helyi gazdák 4 A modell további munkalapjai az egyes technológiák számítási táblázatait tartalmazzák, amelyek az eredmények ismertetése során be lettek már mutatva. Az utolsó munkalap az interjúk jegyzékét tartalmazza. A következıkben a foglalkoztatási hatást kívánjuk vizsgálni 1000 MW beépített kapacitás esetében két szélsıséges forgatókönyv szerint. Ennek egyik oka a modell tesztelése, hogy valóban érzékeny-e a termelıi kapacitások okozta eltérı foglalkoztatási hatásra. A másik oka pedig, hogy igazoljuk hipotézisünket, nevezetesen, hogy a kisléptékő beruházások relatíve is nagyobb foglalkoztatással járnak, mint a nagyberuházások. Az elsı forgatókönyv alapján csak nagyberuházásokat tervezünk minden megújulós technológia esetében, a másodikban pedig csak kisebb mérető üzemeket. Fontos megjegyeznünk, hogy a vízenergia és a napenergia esetében nincs lehetıségünk a nagyobb erımővek adatai alapján számolni, ezért ezt a technológiát kihagytunk kalkulációnkból. Így összesen 4 technológia között egyenlıen osztjuk el az 1000 MW-ot. Feltételezzük továbbá, hogy biomassza hasznosítás minden méret esetében 2000 órában történik évente. A geotermikus hasznosítás esetében a közösségi 46

47 rendszerek távhıszolgáltatásának munkaerıigényét is figyelembe vettük, amikor a nagyobb rendszerek adatait összesítettük. Az eredményeket az alábbi táblázat szemlélteti. 37. Táblázat: A kicsi és nagy rendszerek foglalkoztatási hatásának összehasonlítása Üzemméret, MW Kisüzem mérete Nagyüzem mérete Összes potenciális munkaév teljes életciklusra, 1000 MW Háztartási kis méretú rendszerek Nagyüzemi rendszerek Technológiák Biogáz 0,025 1, Szélenergia 0,020 1, Geotermia és földhı 0,010 3, Biomassza égetés 0,025 40, Összesen: A táblázat szerint a kisebb rendszerekbıl hasonló kapacitás elérése több mint kétszer akkora foglalkoztatási hatással járna, mint ugyanazt a kapacitást nagy rendszerekbıl megépíteni. További forgatókönyvek megfogalmazása és futtatása a politikai igényeknek ill. a szakmai érdeklıdésnek megfelelıen lehetséges a modellben. 47

48 ÖSSZEFOGLALÁS Tanulmányunk célja volt a megújuló energiaforrások használatából eredı társadalmi hasznosság definiálása, mérhetı elemeinek pontos azonosítása és jellemzése. Továbbá kísérletet tettünk az egyes energiaforrások, technológiák, eltérı hasznosítási módok társadalmi hasznosságának számszerősítésére nemzetközi és hazai kutatási eredményekre alapozott eredmények segítségével. A társadalmi hatások meghatározása érdekében statikus modellt hoztunk létre, amely a kiválasztott technológia esetében meghatározza a kvantitatív és kvalitatív foglalkoztatási hatást. Munkánk során áttekintettük a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatban felmerült lehetséges társadalmi hasznokat a témában megjelent tanulmányok, kutatási jelentések és cikkek segítségével. Eszerint elmondható, hogy a kutatások nagy része makroökonómiai megközelítésbıl, I/O modellek és multiplikátorok segítségével próbálja meg kifejezni a megújuló energiaforrások teljes társadalmi-gazdasági hasznát. Viszonylag kevés olyan tanulmány van, amely a helyi adottságokat figyelembe véve és induktív módszertant alkalmazva alulról építkezik, és elsısorban a mikroökonómiai összefüggéseket igyekszik tisztázni. Számunkra ezek az elsısorban esettanulmányokra épülı modellek voltak a leginkább hasznosabbak és ezek mértékegységei (pl. munkaóra/mw/teljes életciklus) a legkönnyebben értelmezhetıek. Az irodalmi eredmények meglehetısen különbözıek, de összességében a tanulmányok a szélenergiának tulajdonítanak legmagasabb globális foglalkoztatási hatást, amelyet a napenergia hasznosítása és a biomassza égetése követ. A sort a geotermikus energia, a biogáz és a vízenergia zárja. Az irodalmi feldolgozás tanulságai alapján kialakítottuk saját koncepciónkat. Ennek értelmében a foglalkoztatási hatásra koncentráltunk az egyes technológiák teljes életciklusát figyelembe véve. Így számoltunk a gyártás, összeszerelés és üzemeltetés munkaerıigényével ill. ahol felmerült az alapanyag-ellátás munkaerı-szükségletével is. A leginkább érthetı mértékegységnek a munkaév/mw/teljes életciklust választottuk, hiszen ez teremti meg a leginkább az alkalmat az összehasonlításra az egyes technológiák között. Adatainkat a szakértıkkel készített interjúk ill. adatbekérés segítségével győjtöttük össze. A kalkulációk elvégzését és a lehetséges forgatókönyvek újraszámítását megkönnyítendı excel alapú modellt építettünk, amely a foglalkoztatási hatáson túl a társadalmi hasznosság kevésbé számszerősíthetı dimenziói, jelesül a társadalmi kohézió és az endogén fejlıdés, kvalitatív értékelésére is alkalmas az általunk kialakított relatív skálák segítségével. A modell alkalmas különbözı forgatókönyvek megfogalmazására és futtatására, melynek segítségével becsülhetı az egyes megújuló technológiák kombinációinak társadalmi hasznossága. Így pl. kimutatható, hogy egy beruházás bár sok munkahelyet teremt, de mivel a helyi gazdasági és társadalmi szempontok nem érvényesülnek már a tervezéskor, nem várható pozitív hatása az adott közösségben. A társadalmi hasznosság kvantitatív vizsgálata tanulmányunkban a munkahelyteremtésre terjed ki, amely a különbözı megújuló technológiák adott forgatókönyv (energia mix) szerinti arányától függ. Eredményeink szerint az összes potenciális munkaév teljes életciklusra és 1 MW-ra vonatkoztatva a legmunkaigényesebb a biogáz, és a vízenergia, melyet a geotermális energia és biomassza tüzeléses hasznosítása követ. A távhı szolgáltatás is további munkahelyeket teremt, ami 83 munkaévet jelent 20 év alatt 1 MW-ra vonatkoztatva. Ezután, a napenergia, a szélenergia és a hıszivattyú következik. Ezen sorrend valamelyest eltér a nemzetközi irodalmak rangsorától, azonban jól tükrözi a hazai sajátságokat, hiszen pl. a 48

49 szélenergia esetében Magyarország nem rendelkezik szerteágazó gyártó kapacitással és nem veszi figyelembe a közvetett munkahelyek létesítését sem. Az alapanyag-termelés esetében az erdészet jóval több munkaerıt tud foglalkoztatni hektáronként, azonban kisebb az energetikai termelékenysége is. A szántóföldi alapanyagtermelés esetén a kukoricatermelés foglalkoztatási hatása leginkább az erdészetéhez hasonlítható, míg a rövid vágásfordulójú fás szárú ültetvény hektárra vetítve kiemelkedı foglalkoztatást tud biztosítani. Ezzel ellentétben az energiaegységre vetített foglalkoztatási hatása az erdészetnek a legnagyobb és az intenzív kukoricatermelésnek a legalacsonyabb, vagyis itt a legnagyobb a termelékenység. 38. Táblázat: Biomassza termelés foglalkoztatási hatása Munkaóra/ha/év Energiahozam, Energiatartalom, GJ/ha/év GJ/t Munkaóra/GJ Tőzifa ,32 RVF - Energiafőz ,40 Kukorica bioetanol - intenzív ,80 0,37 Kukorica bioetanol - extenzív ,80 0,67 A Magyar Energiahivatal által definiált listának megfelelıen is meghatároztuk az egyes technológiák foglalkoztatási hatását (39. táblázat) egyrészt a technológia magyar gyártását, másrészt a hazai gyártás teljes kizárását feltételezve. Ahol nem álltak rendelkezésünkre adatok a gyártást illetıen, nincs különbség a két adat között. Kizárólag a technológia munkahelyteremtı hatását figyelembe véve a vízenergia és a napenergia hasznosítása a legkedvezıbb. Az alapanyag-termelés esetében a biogáz hasznosítása kedvezıbb, mint az éghetı alapanyagok és melléktermékek hasznosítása. Továbbá a távhı szolgáltatás esetében 83 munkaévvel számolhatunk MW-onként a szolgáltatás teljes életciklusában, Mindezekkel együtt a biomassza tüzelése az elsı helyre kerülhet. A kvalitatív mutatók, melyek a társadalmi kohéziót és az endogén fejlıdést hivatottak tükrözni, véleményünk szerint a beruházó, a kivitelezı típusától, a társadalmi bevonás mértékétıl, a termelés céljától, a beruházás jellegétıl és az alapanyag-ellátók körétıl függenek. Tehát a társadalmi hasznosság elemzésekor vizsgálni kell, hogy az adott beruházás milyen kvalitatív mutatókkal bír, ugyanis két egyforma munkahelyteremtı képességgel rendelkezı forgatókönyv társadalmi hatása is különbözhet egymástól. Az általunk készített interjúkból kitőnik, hogy a hazai megújuló beruházásoknak bár jelentkezik munkahelyteremtı hatása, de mivel a kvalitatív mutatók számos esetben alacsonyak (külföldi vállalat a beruházó, nem történik társadalmi bevonás, magán jellegő beruházás jellemzıen piacra történı termelése a cél) ezért a pozitív hatások kevésbé jelentkeznek a helyi közösségekben. Összességében elmondható, hogy az elkészült modell alkalmas a megújuló energiák munkahely teremtı képességének becslésére, és a kvalitatív értékelés lehetıvé teszi annak meghatározását, hogy a létrejött munkahelyek és maga a beruházás milyen mértékben szolgálják a hely társadalom érdekeit. A modell finomítását újabb interjúk, és esettanulmányok vizsgálata, valamint a magyarországi megújuló piac átfogó elemzése tenné lehetıvé. További vizsgálat tárgyát képezheti, hogy eseti szinten a különbözı technológiák adott részfolyamatai milyen arányban valósulnak meg hazai munkaerıbıl, és mekkora a külföldi munkaerıigény. Ugyanis a megújuló energia piac globalizációja miatt a szektor nemzetgazdasági szinten nem feltétlenül a beruházás helyszínén generál munkaerı igényt. 49

50 39. Táblázat: A MEH által meghatározott technológiák foglalkoztatási hatásai hazai gyártás figyelembe vételével és anélkül Alkategóriák Biomassza alapanyag Alapanyag előállítás munkaév teljes életcilklusra és 1 MW kapacitásra Összes potenciális munkaév teljes életciklusra és 1 MW-ra hazai gyártással Összes potenciális munkaév teljes életciklusra és 1 MW-ra hazai gyártás nélkül Életciklus hossza év Megjegyzések 5 MW alatt 1 MW MW felett 10 MW háztartási (20 kw - 50 kva) 23 0, ,8-27 kw nagyobb (2-7 MW) MW-os tornyokkal Hő: - háztartási 100 kw tűzifa 42 4, ,025 MW faforgács fás szárú RVF ültevényből 29 4,83 2 pelletált lágy szárú mezőgazdasági melléktermék 14 4,83 2 Hő: - központosított 1 MW tűzifa ,025 MW kiegészítve távhővel a központosításhoz faforgács fás szárú RVF ültevényből VE 20 MW tűzifa 100 8,9 8,8 15 azonos a kapcsolattal faforgács fás szárú RVF ültevényből 70 8,9 8,8 Kapcsolt 20 MW tűzifa 100 8,9 8,8 15 azonos a VE-val faforgács fás szárú RVF ültevényből 70 8,9 8,8 4 Biogáz 1 MW 30% istálló trágy, 30% hígtrágya, 20% silókukorica, 20% növényi melléktermék ,25-1 MW 5 Hulladékégetés 57 MW > KFK Fóti Hulladékhasznosító mű adatai 6 Fotovoltaikus háztartási 0,02 MW polikristályos és vékonyfilm erőmű 1 MW háztartási felszorzásával egyedi (szigetüzem) 0,012 MW 69 65,5 25 sikkollektor és vákuumcsöves 7 Naphő közösségi 0,1 MW 69 65,5 25 háztartási felszorzásával erőmű 1 MW 69 65,5 25 háztartási felszorzásával 8 Komplex autonóm egyedi ellátás (tanyavillamosítás) szél, off-grid PV, geotermális kiserőmű kollektor, szél és napelem együtt egyedi n.a ,006 MW egyszondás és kollektoros háztartási rendszerek közösségi (iroda) n.a háztartási felszorzásával közösségi fűtőmű 1 MW 19 17, MW, de van háztartási is erőmű 1 MW 50 nincs 11 Hidrogén (zöld) szél- és napenergiából nincs 12 TECHNOLÓGIÁK 1 Vízerőmű 2 Szél 3 Biomassza 9 Hőszivattyú 10 Geotermális Kombinált (trigenerációs) rendszerek 13 Közlekedés 10%-os bekeverési arányhoz szükséges munkaidő, munkaév kukoricából és repcéből nincs kukorica és repce felhasználásával, feltételezve, hogy a repce termeszétése ugyanannyi idő, mint a kukoricáé!

51 IRODALOMJEGYZÉK ADEME Marchés, emplois et enjeu énergétique des activités liées à l'efficacité énergétique et aux énergies renouvelables: situation perspectives Agence de l Environnement et la Maîtrise de l Energie, pp. ADAS Renewable Energy and Its Impact on Rural Development and Sustainability in the UK. ADAS Consulting Ltd. University of Newcastle, Wolverhampton, 70 p. Assefa G., Frostell B Social sustainability and social acceptance in technology assessment: A case study of energy technologies. Technology in Society 29, pp. Caldés, N., Varela, M., Santamaría, M., Saez, R. (2009): Economic impact of solar thermal electricity deployment in Spain. Energy Policy, 37: Carborobot 2010: letöltés idıpontja: Bányai I. 2010: személyes közlés Barótfi I.; Kocsis K. (1999): Az energetikai célú biomassza termelés európai helyzete és lehetséges szerepe a magyar nem élelmiszer célú mezıgazdálkodás, erdıgazdálkodás valamint a megújuló energiaforrások elıállításának és felhasználásának fejlesztésében. Sorozatszerkesztık: Kerekes, S.; Kiss Károly, Zöld Belépı EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata. Gödöllı-Budapest, 96 p. Biogas an introduction Fachagentur Nachwachende Rohstoffe e.v. (FNR). Gülzow Blanco M. I. Rodrigues G. 2009: Direct employment int he wind energy sector: An EU study. Energy Policy, 37, del Rio P. - Burguillo M. 2008: Assessing the impact of renewable energy deploymenton local sustainability: Towards a theoretical framework. Renewable and Sustainable Energy Reviews 12, pp. del Rio P. - Burguillo M. 2009: An empirical analysis of the impact of renewable energy deployment on local sustainability. Renewable and Sustainable Energy Reviews 13, pp. Energia Klub. Best Practice hálózat. URL: letöltés ideje: november 3. Elghaly L., Clifta R., Sinclaira P., Panoutsoub C., Bauen A Developing a sustainability framework for the assessment of bioenergy systems. Energy Policy 35, pp. Fodor Z Személyes közlés, Vapourline Kft Gockler L Erıgépek munkagépeinek fontosabb üzemgazdasági adatai, FM Mőszaki Intézet Gyuricza Cs Energetikai faültetvények kalkulált élımunka igénye. Energetikai faültetvények szaporítóanyag-ellátásának kalkulált élımunka igénye. Szóbeli közlés. Handreichung: Biogasgewinnung und nutzung Institut für Energetik und Umwelt; Bundesforschungsanstalt für Landwirtschaft; Kuratorium für Technik und Bauwesen in der Landwirtschaft e.v., Kiadja: FAchagentur Nachwachsender Rohstoffe, Gülzow Hillebrand B., Buttermann H.G., Behringer J.M., Bleuel M The expansion of renewable energies and employment effects in Germany. Energy Policy 34, pp.

52 Hillring B Rural development and bioenergy experiences from 20 years of development in Sweden. Biomass and Bioenergy 23, pp. Kapros Z. 2010: személye közlés Kádár P. 2010: személyes közlés Kaygusuz, K., Sari, A. (2006): The benefits of renewables in Turkey. Energy Sources Part B, 1: Krajnc N., Domac J How to model different socio-economic and environmental aspects of biomass utilisation: Case study in selected regions in Slovenia and Croatia. Energy Policy 35, pp. Lukács-Gergely S. (szerk.) Heves megye zöldenergia tartalékai és a hasznosítás feltételei. Károly Róbert Fıiskola, Gyöngyös Pannonpellet 2010: letöltés idıpontja: Ragwitz M., Schade W., Breitschopf B., Walz R., Helfrich N., Rathmann M., Resch G., Panzer C., Faber T., Haas R., Nathani C., Holzhey M., Konstantinaviciute I., Zagamé P., Fougeyrollas A., Le Hir B The impact of renewable energy policy on economic growth and employment in the European Union (EmployRES). Final report, Contract no.: TREN/D1/474/2006, Karlsruhe, p. 266 Rosillo-Calle F., de Groot P., Hemstock S.L., Woods J. (eds.) The Biomass Assessment Handbook. Bioenergy for a Sustainable Environment. Earthscan, London, p. 269 Sáenz de Miera G., del Río González P., Vizcaíno I. (2008): Analysing the impact of renewable electricity support schemes on power prices: The case of wind electricity in Spain. Energy Policy 36, pp. Scheer, H. (1995): Solar energy s economic and social benefits. Solar Energy Materials and Solar Cells, 38, Singh V., BBC Research and Consulting, Fehrs J. (2001): The work that goes into renewable energy. Renewable Energy Policy Project, Research Report 13, 28 p. Thornley P Increasing biomass based power generation in the UK. Energy Policy 34/ pp. Turok I., Kearns A., Fitch D., Flint J., McKenzie C., Abbotts J. 2006: State of the English Cities. Social Cohesion. Department for Communities and Local Government, Thematic Reports, 290 p. Varga K., Homonnai G Munkahelyteremtés zöld energiával. A megújuló energiaforrások munkahelyteremtı hatásának nemzetközi tapasztalatai. Energia Klub, Budapest p. 17. Vass, Z. (1999): Csináljuk jól! A megújuló energiák hasznosítása önkormányzatok számára. Energia Központ Kht. Zsuffa L. 2010: személyes közlés 52

53 MELLÉKLET 1 INTERJÚK SZÁMOZÁSA Interjú száma Leírás 1. interjú napelem és napkollektor forgalmazó cég 2. interjú napelem forgalmazó cég 3. interjú napelem és napkollektor forgalmazó cég 4. interjú napelem gyártó cég 5. interjú napelem gyártó cég 6. interjú szélenergia beruházási szakértık 7. interjú vízerımő tervezı és üzemeltetı cég 8. interjú vízerımő tervezı és üzemeltetı cég 9. interjú biogázüzem tervezı cég 10. interjú biogázüzem tervezı cég 11. interjú kazán tervezı cég 12. interjú kazán forgalmazó cég 13. interjú erdészeti gazdaság 14. interjú erdészeti gazdaság 15. interjú ültetvény szakértı 16. interjú mezıgazdasági termelı 17. interjú bioetanol gyár 18. interjú bioetanol gyár 19. interjú geotermikus energia rendszereket építı cég 20. interjú távhıszolgáltató cég 21. interjú hıszivattyú szakértı 22. interjú erdészeti gazdaság 23. interjú szélerıgép szerelı és forgalmazó 24. interjú vízerımő üzemeltetı cég 25. interjú vízerımő üzemeltetı cég 26. interjú biomassza alapanyag termelést tervezı cég 27. interjú Hulladékhasznosító mő igazgatója 53

54 MELLÉKLET 2 INTERJÚÖSSZEFOGLALÓK INTERJÚ ÖSSZEFOGLALÓK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI HASZNOSSÁGÁRÓL Telefonos interjúk január 5-7 között. Erdészet 13. interjú: 120 éves vágásfordulót lehet feltételezni, de ez sok mindentıl függ; nekik 5100 ha területük van és évente m 3 fát termelnek ki. Ekkora erdıterület 8 fınek ad az irányításban teljes állást, a többi munkát, amely elsısorban a kitermelésre és az erdıfelújításra vonatkozik, alvállalkozók végzik. Általánosságban mondható, hogy a fakitermelést területükön 20 fı napi nyolc órában szeptembertıl májusig elvégzi; az erdıfelújítást 5 fı tudja elvégezni egész évben 8 órás munkaidıvel. Javasolta, hogy több erdészetet is kérdezzünk meg, mert jelentıs eltérések lehetnek. 14. interjú: 15 fı végzi az irányítást, adminisztrációt teljes állásban. Az fakitermelésben 50 fı vesz részt évente évi 200 munkanappal napi 10 órában. A felújítást, amibe a csemetekert is beletartozik, kiegészítve a közmunkásokkal. 140 fıt foglalkoztat évente 140 munkanappal napi 8 órában. Az erdészet 5200 ha-on gazdálkodik és éves szinten m 3 -t termel ki. 22. interjú: Az erdészet ha-on gazdálkodik és m 3 /éves vastag rönk kitermelést produkál. A menedzsmentben 150 fı teljes állású dolgozó van állásban. A fizikai teljes állású dolgozói létszám 150 fı. Ezen felül részmunkaidı és közmunkás foglalkoztatás is történik évente átlagosan 6 hónapig mintegy 410 fıvel. A fizikai állomány 2/3-a a kitermelésben és a logisztikában dolgozik, 1/3-a pedig az erdımővelésben. Az interjúalany hangsúlyozta, hogy a pontos adatok érdekében a teljes erdıre alapuló iparág foglalkoztatási adatait kell figyelembe venni. Szántó 26. interjú: a fás szárú energiaültetvények esetében a tervezéskor a terepi mintavétel legalább 8 órát igényel; a labor is eltart 1 napig; a terv elkészítése 8 óra és az engedélyezés 4 órát igényel így összességében a tervezési munkafázis 3 és fél nap munkát ad egy embernek a terület nagyságától többé-kevésbé függetlenül. A telepítés és mővelés munkaidejét nagyon nehéz megmondani, mert sok mindentıl függ az ültetés területteljesítménye0,1-3 ha/h között mozoghat és 1-4 ember végzi. 15. interjú: Gyuricza Csaba Szent István Egyetem: a termesztés technológiája alapján becsüljük a munkaerı igényt; az alapanyag teljes életciklusára vonatkoztatva mondhatjuk, hogy 5 ha ültetvény tud egy embernek folyamatosan egy teljes állást biztosítani, de ebben az erımő munkahelyei is benne vannak már. A főz energiaültetvényrıl részletes kalkulációs táblázatot kaptunk. A számításokat ennek alapján végeztük. 16. interjú: A kukoricatermesztésben nagyon hatékony technológiát hasznának, így 1 ha megmővelése évente csak 20 munkaórát jelent. Egy kevésbé intenzív technológia esetében ez 30 óra is lehet. Az energiafőz ültetvény hozama 40 t/ha/év friss állapotban kb. 40% nedvességtartalommal. Napkollektor 1. interjú: a vákuumcsöves kollektorok hazai összeszerelése külföldi alkatrészekbıl két embernek fél órát igényel 1 kw-ra vonatkoztatva, vagyis összesen 1 órát kíván; a gyártást csak becsülni tudtuk ez 5 óra/kw beépített kapacitás; az installáció egy embernek egy óra munkát igényel a gépészettel együtt. 54

55 3. interjú: telefonos megkeresés után vállalták az en megküldött táblázat kitöltését. A kisebb rendszerekre vonatkozó adatokat szorozták fel, mivel hazai viszonylatban inkább azok a jellemzık. A nagy rendszereknél az egy kw-ra esı munkaórák száma azonban jóval kisebb. Napelem 2. interjú: polikristályos napelem esetében 4 embernek 10 óra felszerelni 1 kw kapacitást. A vékonyfilm esetében, mivel dupla ekkora felületrıl van szó 20 óra szükséges. 5. interjú: Gyártás esetében az éves kapacitás: 150 MW, átlagos alkalmazotti létszám : 800 fı, éves munkaóra: 2080 óra. Igy a kért adat: / 150,000kW = 11,1 óra/kw. 4. interjú: A foglalkoztatottak száma nagyban változhat a gyár gépesítésének mértékétıl függıen. Vannak napelem gyárak melyek szinte teljesen gépesítettek, és vannak olyanok ahol szinte minden munkafolyamatot alkalmazottak végeznek. Gyáruk jelen pillanatban valahol a két véglet között van, félig gépesített. Így 1 embernek kb. 10,5-11 órára van szüksége 1 kw napelem kapacitás legyártásához. Biogáz 10. interjú: a biogáz üzem építése során bizonyos esetekben közelítı, máshol teljesen tapasztalati értéken van megadva a szükséges munkaidıt. Ez egy kw-os üzemre vonatkozik, egy 1 MW-os üzem kb. 30%-al több idıbe kerül, míg egy 250 kw-os üzem elkészülte ca. 10%-i idıvel rövidebb. A munkaidıket kérik, hogy a tanulmányba ne soroljuk fel mindenhol olyan részletességgel, mint ık. Így a nagyobb munkafolyamatokba kerültek összesítésre a részletes adatok. Gyártás: a hazai gyártók a teljes beruházási összeg (0,5 MW 0,5 Mrd Ft) 15%-át tudják jelenleg biztosítani. Ha lenne hazai gázmotor gyártás, akkor az eleve 20%-ot tehetne ki. Így el lehetne érni a 35%-os hazai beszállítói arányt! 9. interjú: az építés 5 hónapig tart 10 órás munkanapot és 6 napos munkahetet feltételezve 8 embernek; a tervezéssel 1 hónap alatt 1 ember végez; az engedélyezés 0,5 hónapig tart 1 embernek. Bioetanol interjú hazai bioetanol gyártó vállalatok vezetıivel. Az egyik gyárban t/év bioetanolt gyártanak 70 fı részvételével. A másik gyárban t bioetanolt gyártanak éves szinten és a gyárban 260 fı dolgozik, akiknek csak a fele érintett a bioetanol gyártásában közvetlenül. Vízerımő 7. interjú: a vízerımővet (1,5 MW, éves energiatermelés 9000 MW) távfelügyelttel üzemeltetik és ebben két embernek van munkája, de vannak helyszíni feladatok is, amelyet két ember lát el váltott mőszakban félállásban. Ez 1970 munkaórát jelent évente. Az építés másfél évet igényelt és a menedzsmentet képviselı két fı mellett több száz alvállalkozó dolgozott, amit pontosan megbecsülni nagyon nehéz. Azonban közvetett hatásként a szakmai turizmust is megemlítette, hiszen az erımővet elkészülte óta sokan látogatják meg. 8. interjú: Az elsı erımő 2,4 MW-os (több mint 100 éves erımő) és 11 fınek ad teljes állásban munkát a felügyelettel és karbantartással együtt. Ez az erımő nem távfelügyeletes, ezért több élımunkaórát igényel a fenntartása. A második erımő 4,4 MW-o és 30 fınek ad munkát. A vízerımővek várható élettartama a vízmővi berendezések esetében 50 év, gépészet esetében pedig 25 év. Az erımővek építésekor az engedélyezés két fınek legalább egy évig ad elfoglaltságot a bonyolult engedélyezési rendszer miatt. Az egész építés legalább két évet vesz igénybe, de az alvállalkozók számát nem lehet pontosan megmondani, hiszen több tíz cégrıl van szó. 55

56 25. interjú: a két erımővük egyenként 0,5 MW-os és mindkettıben 7 ember dolgozik évente 365 napot váltott mőszakban folyamatosan. 24. interjú: az erımőben 27 teljes állású alkalmazott dolgozik. Bányai István tapasztalatai alapján az alábbi táblázat állítható össze: A kisebb méret esetében az üzemeltetés 10 fı, karbantartó 3 fı, a nagyobb méret esetében az üzemeltetés 15 fı, karbantartó 5 fı Geotermális 19. interjú: furásokat és rendszert telepítettek Kisteleken. A geotermális energiahasznosítás csöveit és gépészetét Magyarországon is lehetne gyártani. Itt elsısorban az üvegszál erısítéső epoxi mőgyanta csövek polisztirollal szigetelve, szőrık-vízkezelık és a hıközpontok jöhetnek szóba. Ezekbıl a csövekbıl 1 mőszakban 20 ember 300 m-t tud gyártani, egy közösségi üzembe általában 8 km csı szükséges. Egy komplex szőrık-vízkezelı rendszer legyártását 6 ember 3 hónap alatt végzi el egy mőszakban. Egy elıgyártott hıközpontot két ember egy hét alatt gyárt le, ilyen hıközpontból 12 db kell egy közösségi rendszerbe. A családi rendszereknél a hıszivattyús hıközpontot lehetne hazai gyártással kiváltani, egy ilyen központot egy ember egy mőszakban egy nap alatt gyártana le. Telepítés esetében elmondása szerint egy 10 kw-os családi házas rendszer megépítésénél a felszíni és a felszín alatti rendszer megépítése egyaránt 3 embernek 5 napi 12 órás munkája, amely magába foglalja a két szonda fúrását és a hıközpont kiépítését is. Ez egyenként 180 órát tesz ki, amelyet meg kell növelni a menedzsment munkaidejével. Ez átlagosan plusz 20%-ot jelent. Így összesen 432 óra jut 10 kw-ra. 1 MW-ra vonatkoztatva ez órát jelent. Egy 3 MW-os közösségi rendszerben a felszín alatti munkák két kút elkészítésével négy ember 60 napig napi 24 órában tudja elvégezni. Ez 5760 órát tesz ki. A felszíni rendszer kiépítése órát vesz igénybe. Így a teljes rendszer kiépítése 1 MW-ra vonatkoztatva órát jelent, amelyet szintén fel kell szorozni a menedzsment plusz 20% munkaidejével. Ez összesen órát jelent, ami 1 MW-ra vonatkoztatva 9408 órát jelent. A karbantartási munkákat a háztartási rendszerek esetében éves szinten 2 fı három nap alatt napi 8 órában el tudja végezni. A közösségi rendszereknél a karbantartást 5 fı 20 napig napi 12 órában végzi éves szinten. A nagy rendszerek felügyeletét 1 fı évi 168 órában tudja elvégezni. Az üzemek élettartama a kutak és a csırendszer esetében 50 év, a gépészet tekintetében pedig 15 év. Hıszivattyú 21. interjú: - a gyártás külföldön történik: 0 munkahely - tervezés: általában a hagyományos gázkazán helyett terveznek be hıszivattyút, így a tervezés a hagyományos főtési rendszerhez képest nem igényel többlet munkaerıt. 56

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN?

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? Molnár József Dr. egyetemi docens Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet e-mail: bgtmj@uni-miskolc.hu A magyarországi,

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Waste to Energy projekt bemutatása

Waste to Energy projekt bemutatása European Regional Development Fund Waste to Energy projekt bemutatása WASTE TO ENERGY Dr. Pigniczki Zsanett pigniczki@darfu.hu DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Waste to

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegköri Klaszter (MIKROVIRKA) fejlesztésének eredményei és a bükkaranyosi hidrogénfalu tervei

A Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegköri Klaszter (MIKROVIRKA) fejlesztésének eredményei és a bükkaranyosi hidrogénfalu tervei A Magyar Virtuális Mikrohálózatok Mérlegköri Klaszter (MIKROVIRKA) fejlesztésének eredményei és a bükkaranyosi hidrogénfalu tervei Dr. Nagy József elnök Varga István elnökségi tag MIKROVIRKA Budapest,

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Napelemes rendszerek teljes életciklus elemzése

Napelemes rendszerek teljes életciklus elemzése Napelemes rendszerek teljes életciklus elemzése Manek Enikı Környezettan BSc Témavezetı: Farkas Zénó Tudományos munkatárs ELTE escience Regionális Egyetemi Tudásközpont 1 Az elıadás tartalma Bevezetés

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin

NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Katalin NAPELEMEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Katalin AZ ÉLETCIKLUS ELEMZÉS Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára használt

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu

Szikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.

Részletesebben

Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása

Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása Környezeti klaszterek regionális fenntarthatósági szerepvállalása Észak-Magyarország a fenntartható Európában lehetıségek és kihívások OPEN DAYS 2009 Régiók Hete Miskolc, 2009. október 21. Lenkey Péter

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritástengely Akcióterv

KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritástengely Akcióterv KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritástengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések Tóth Tamás Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztály totht@eh.gov.hu Adó- és Számviteli Konferencia Hotel

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév

Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév 1. TÉMAKÖR Energetikai alapfogalmak 1.1. Az energiahordozó fogalma, a primer és szekunder energiahordozók definíciója. A megújuló és kimerülı primer

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. MÁRCIUS

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. MÁRCIUS Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani a megjelent Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának pályázatait. A pályázatok 2011. március 1-étıl benyújthatók! Pályázat

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége

Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Fókuszban a bankok kutatás hazai bankok befektetési tevékenysége Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért Bemutatkozás A Tanácsadók a Fenntartható Fejlıdésért (TFF) egyesület 2001- ben alakult. Célunk a szervezetfejlesztıi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat)

A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) A természetes energia átalakítása elektromos energiáva (leckevázlat) - Az elektromos energia elınyei: - olcsón szállítható nagy távolságokra - egyszerre többen használhassák - könnyen átalakítható (hıvé,

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben