Bevezetés a nyelvtudományba

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés a nyelvtudományba"

Átírás

1 Bevezetés a nyelvtudományba levelező tagozat Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

2 A nyelv az emberi kommunikáció eszköze. (MNLex.) eszköz: szubjektív, zárt információk átváltoztatója tagolt emberi hangok jelek + szerkesztési szabályok a közösség tagjai által létrehozott és megértett beszéd

3 Állati kommunikációs (közlési) módok látható, szagolható és hallható közlések jellemzők azonidejű nem részletező nem tud kérdezni nem tud valótlant állítani kötött alkalmazás ingerek vezérlik nem társadalmi termék (ösztönök) zárt rendszer analóg típusú közlés

4 Az emberi nyelv mint kommunikációs rendszer 1. hangzó közeg 2. kettős tagolódás (szerkezet) A gyerek ek egymás nak ad ogat t ák a labdá t. A srác ok egymás hoz dobál t ák a laszti t. (Cser András nyomán) Vagyis: a hangállomány korlátozott számú (jelentés nélküli) elemeivel végtelen számú (jelentéses) mondatot tudunk alkotni nyitott rendszer 3. önkényesség m. fej, n. Kopf, ang. head, fr. tête, lat. caput, szlk. hlava, gör. κεφάλι [kefali]

5 4. szabályok vezérlő szerepe A tegnap a kertben elültetett fa meg fog nőni. 1. A fa meg fog nőni <=> *A meg fog nőni fa 2. A(z) elültetett fa tegnap a kertben *A tegnap fa *A tegnap a kertben fa kreativitás nem kész formák Ági nagyon szeret olvasni. Ági egyre csak a könyveket bújja. Ági kedvenc időtöltése az olvasás. Ági ha csak teheti, olvas. 6. elvonatkoztatás nem közvetlenül adott események 7. kulturális átörökítés

6 Más emberi kommunikációs formák hangzó, de nem nyelvi (paranyelvi) nem hangzó (kinézikus) térkihasználás (proxémikus) Aktiválódó ismeretek A komisz gyerek akkor is kapott az anyjától. fonológia morfológia szintaxis lexikális elemek szemantika deixis (utalás) előföltevések világismeret

7 Fonetika beszédhangtan: az egyes hangok jellegével és képzésével, illetve a beszédészlelés folyamatával foglalkozik amit a beszélő csinál

8 A hangképző szervek Forrás: Kassai Ilona: Fonetika

9 A hangok képzése az akadályképzés szerint Tóth Ildikó nyomán Magánhangzó: nincs akadály Mássalhangzó: zárhang orális [p, t, g] nazális [m, ny] zár-réshang [c, dzs] réshang [f, sz, zs] pergőhang [r] Félmagánhangzók: közelítő- (v. legyintő)hangok [j, l] (ang. [w])

10 Fonológia nyelvi (funkcionális) hangtan hogyan használják a nyelvek az egyes hangokat szavak, szóalakok megkülönböztetésére milyen szabályszerűségek vonatkoznak a hangsorok építésére milyen szabályok érvényesülnek a hangok egymásra hatásakor Azt vizsgálja, amit a beszélő tud. Egyedi sajátosságok: gyerek felnőtt; nő férfi; területi (dialektális) sajátosságok; beszédhibák stb.

11 ver vér, nyel nyél: lexikális jelentéskülönbség zene zenét, füle fülét: grammatikai szabályszerűség: az [ε] a toldalékok jól körülírható csoportja előtt [e:]-ként jelenik meg A jelentést (és szóalakokat) megkülönböztető szerepű hang: fonéma. Kulcsfogalom: megkülönböztető képesség

12 A magyar mássalhangzók állománya Forrás: Kassai Ilona, Fonetika

13 A mássalhangzók csoportosítása Forrás: Siptár Péter, in: Új magyar nyelvtan

14 A magyar köznyelvi magánhangzók rendszere háromszög-elrendezésben Forrás: Gósy Mária, Fonetika, a beszéd tudománya

15 Disztinktív (megkülönböztető) jegyek: megváltoztatásuk révén jelentések változnak meg [t]ér [d]ér: csupán a zöngésségben eltérés minimális párok (minimálpárok) [p]ár [b]ár; lá[p] lá[b] oppozíció [z]ár [sz]ár; ké[z] ké[sz] önálló fonémák /t/, /d/, /p/, /b/, /z/, /sz/ stb. allofón: ugyanazon fonéma ( kötött ) változata ken, négy, konok bank, reng /n/ [n] [η] jég, háj, írj tépj, rakj, döfj /j/ [j] [ç]

16 Kommutáció (felcserélés): szavak szembeállítása beszédhangok felcserélése minimális párok jelentés-megkülönböztető egyed azonosítása LÉP KÉP SZÉP CSÉP NÉP láp kéz szél csap nap lap kén szén csáp lop kér széf csíp lep kés szék csip kész szél két kéj kék kény kém (vö.: Kassai Ilona, Fonetika, 240. l.)

17 Zöngésségi hasonulás a magyarban mindig regresszív (hátrafelé ható): természetes szabályszerűség, amellyel a magyar nyelv él há/zt/ól há[szt]ól játé/kb/olt játé[gb]olt ba/bsz/em ba/psz/em: zöngétlenedés va/sd/arab va[zsd]arab: zöngésülés Hasonulási szabály obstruens obstruens pl. fogtól zöngés > [zöngétlen]/ zöngétlen obstruens obstruens pl. fokból zöngétlen > [zöngés]/ zöngés

18 Kivételek 1. Zengőhangok (nazálisok, tremulánsok, likvidák és a /j/) nem zöngétlenednek (nem tudnak!) szántás, szempilla, toronyszoba, feltétel, ártér, szájtól (de l. fent: kapj [kapç]!) nem zöngésítenek lépnek [*lébnek], szakma [*szagma], lapátnyél [*lapádnyél], székre [*szégre], viszlek [*vizlek] 2. Felemás viselkedés A) /v/ hasonul (zöngétlenedik): né/vt/elen [néftelen] nem hasonít (nem zöngésít): szé/tv/esz [*szédvesz] (de: Dél- és Nyugat- Dunántúl) B) /h/ hasonít (zöngétlenít): do/bh/at [dophat] nem hasonul (nem zöngésül): pe/chb/ől [*peγből] [xb]

19 Fonotaxis (fonotaktikai szabályok) a hangsorokat alkotó elemek sorrendjét határozzák meg a kezdő- és a végpont között Magyar (néhány példa) Szó elején CCCV 1. hely: /s/ v. /sz/ 2. hely: /p/, /t/ v./k/ 3. hely: /r/ spriccel,sprőd, stratégia, strucc, skribler firkász, skrupulus aggály (szpr-: nincs) sztrájk, sztráda, sztracsatella, sztreccs, sztratoszféra, sztriptíz, sztrichnin szkriptor (csak!) tiltott sorok: *psr, *rszp stb. Szó elején CCV : sokkal több lehetséges kapcsolat nem lehet szigorú szabályt fölírni blöff, bringa, flört, frász, krampusz, spárga, stadion, szcéna, trágár stb. tiltott sorok: *bk, *bt, *csr, *kf, *hg stb.

20 Hangsúly szupraszegmentális jelenség nem a hangok, szótagok tulajdonsága viszonylagos: egy elem kiemelkedése hangerőtöbblet hangmagasságtöbblet ezek együttállása (időtartamtöbblet)! = hangerőtöbblet (nyomaték) = magasságtöbblet (!) = lehet nyomatékosabb, de nem feltétlenül!pénteken. hangerő + hangmagasság A (!)könyvtárak (!)pénteken (!)talán (!)zárva lesznek. főleg hangmagasság!pén teken? 1. szótag: csak nyomaték 2. szótag: hangsúlytöbblet (de nincs nyomaték)

21 Morfológia (alaktan, szóalaktan) Tárgya: a szavak szerkezetének, belső felépítésének és létrehozásuk szabályainak a vizsgálata tövek, toldalékok: a legkisebb nyelvi jel forma+jelentés A morfológia sajátos helye a nyelvleírásban minden nyelvnek vannak hangtani és mondattani tulajdonságai nem minden nyelvnek van morfológiája nem kötelező tulajdonsága a nyelvnek pl. ún. izoláló nyelvek pekingi kínai Wô mǎi júzi chī. Én venni narancs enni. angol The boy saw a man. A fiú alanyeset lát múlt egy férfi tárgyeset The man saw a boy. A férfi alanyeset lát múlt egy fiú tárgyeset

22 Produktivitás produktív morfémák: termékeny, aktív részvétel morfológiai szerkezetek létrehozásában teljes produktivitás (kategorikus produktivitás) olvas- -ni igető teljes improduktivitás De! -omás: fn. igenévképző áldomás hallomás látomás vallomás *hozomás, *iromás stb.

23 Nyitott és zárt rendszer tövek: általában nyitott rendszer egyalakúak nyitott bróker, teló telefon, hardver, anyázik, pogi, nevesít stb. tővégi időtartamot váltakoztatók nyitott eurokrata, pizza, pláza stb. v-t tartalmazók zárt tesz, vesz; ló, tő stb. affixumok: viszonylag (erősen) zárt csoport papírféle, jófajta, madárszerű: képzőszerű utótagok ezerszám(ra), gombamód(ra): ragszerű utótagok [nyelvtörténet: hat ige -hat képző; né nő -né asszonynévképző]

24 Alakváltozatok (alternáció) hó-ban ~ hav-as jó-vá ~ beteg-gé ~ édes-sé kocsi-k ~ ház-ak ~ szék-ek ~ darab-ok ~ gyöngy-ök Egyalakú (egyváltozatú) tő v. toldalék betűsorok értelmét megfejti : olvas- <térbeli v. időbeli végpontot kijelölő viszonyító elem>: -ig toldalékmorféma Többalakú (többváltozatú) tő v. toldalék tipikus, elvont állandó változat invariáns: az adott morfológiai kategória reprezentánsa beszédbeli realizáció: variáns v. allomorf alternánsok

25 Alakváltozatok (alternáció) összefoglalás Forrás: Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika, 42. l.

26 Passzív tövek (fantomtő) csak képzőt tartalmazó szavakban fordulnak elő disztribúciós módszer tövek csör-dül for- dul csör-dít kon- dít csör-ög patt- og csör-get csen-get kielemezhető a csör- szóelem (for-, kon-, patt-, csen-): csak képzős szóalakban passzív nem vesz részt új szóalakok létrehozásában: *csör-ni, *csör-tünk, *csör-és lexikalizálódás

27 Ragozási sorok (paradigmák) inflexiós toldalékok (jelek, ragok) rendszere pl. ige: személy- és számjelölés; főnév: birtoklás jelölése szembeállítható szóalakok ad-ok ad-unk ad-sz ad-tok jelentő mód, jelen idő, általános ragozás ad-ø ad-nak ház-am ház-unk ház-ad ház-atok birtokos személyjelezés, egy birtok ház-a ház-uk

28 Ragozási sorok (paradigmák) német sagen mond ich sag-e wir sag-en du sag-st ihr sag-t er/sie sag-t sie sag-en orosz говорить [govority] beszél ja govor-ju mü govor-im tü govor-is vü govor-itye on govor-it onyi govor-it határozott névelő hn nn sn Nom. der die das Akk. den die das Gen. des der des Dat. dem der dem

29 A morfológiai műveletek formai szempontból Összetétel két szótári szó összekapcsolása szerves (endocentrikus): az alkotóelemek között grammatikai viszony van dércsípte, napsütötte; nagyothall, favágó, szájtátva; jóváhagy, városlakó, partraszállás; könnyűzene, sárgaláz, lenmag, bőkezű jelentéssűrítő: mondatrészletekre lehet visszavezetni (különböző átalakítások) szélmalom széllel működő malom papírbolt papírt eladó üzlet cukorbeteg magas vércukorszinttől beteg [szervetlen (exocentrikus): nem grammatikai eljárás eredménye] ábécé, egyszeregy, miatyánk, üdvözlégy

30 Képzés új szótári szó létrehozása termékenység (produktivitás) -z és -l igeképző: internetez, klónoz; doppingol, printel Ragozás a szavak mondatbeli funkcióját határozza meg szóalakzárás: ad-ogat-t-unk; üveg-es-ek-nél produktivitás [! öröm-est; Pécs-ett, Kolozsvár-t; tett-leg, vég-leg; DE: jogi-lag, zenei-leg] fonológiai változatosság: -hoz/-hez/-höz

31 Szintaxis (mondattan) Szabad szórendű-e a magyar nyelv? (1) a. *Néztem meg a filmet. b. *Laci is lett beteg. logikai műveletek: kérdezés, tagadás, általános névmással jelölt kvantifikálás (pl. minden) (2) a. *Ki megnézte a filmet? b. *Laci megnézte nem a filmet. c. *Minden fiú nézte meg a filmet. (3) a. A gyerekek A VERSET tanulják. b. A verset A GYEREKEK tanulják. szabad helyválasztás más jelentés logikai alany (3a): gyerekek (3b): vers szabad szórend esetén nem lenne jelentésbeli, hangsúlyozásbeli különbség

32 A magyar mondat szerkezetét, szórendjét a mondatösszetevők logikai szerepe határozza meg. A) topik (téma): megnevezi a már ismertet, amelyről a mondat szól B) predikátum: a topikról tett állítást tartalmazó mondatszakasz Fókusz Mondatközpont az igei kifejezés (ige) előtti kitüntetett hely hangsúly bármilyen mondatösszetevő kitöltése nem kötelező kitöltött fókusz után az ige hangsúlytalan

33 (Cser András nyomán) hangsúlyos hely mindig az ige előtt a fókusz előtt áll a téma, melyet nem kötelező kitölteni a fókusz üresen maradhat, ilyenkor az ige hangsúlyos az ige után álló elemek helyzete nem hordoz további szerkezeti jelentésbeli információt

34 Lexikológia (szókészlettan, szókincstan) a szókészlet elemeinek különféle összefüggéseit vizsgáló tudományterület Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak lexikális jelentésű morféma: megnevező funkció, hangalak és jelentés egysége Leíró (nem csak a mai szinkrónia!) társadalmi fontosság területi változatok (tájszavak) társadalmi változatok (szleng, argó) régi és új (archaizmus és neologizmus) szaknyelvek Történeti a szókészlet elemeinek keletkezési formái a jelentések változása

35 szókészlet viszonylag laza halmaz (de vannak egyben tartó erők ) oka: a szavak állnak a legszorosabb kapcsolatban a nyelvet beszélő társadalom életével Szókészleti kapcsolatok a) közös alapszó ság nagy ít os a ás hat

36 b) (tágabb) származásbeli (etimológiai) rokonság fércel, fuszekli zokni, futball, pad, pedál, pódium stb. [ láb ] gacsaly, gacsos, gáncs, kacs, kacsint, kacskaringó, kacsó, kókad stb. [ görbe; görbület ] (vö. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 3. Register) c) a jelentések rokon volta ballag, baktat, bandukol, kullog, lépked, mendegél, poroszkál bömböl, kiabál, kiáltozik, lármázik, ordibál, rikácsol, üvöltözik (? dívány, heverő, lóca, pad, priccs, sezlon) Kevésbé strukturált kapcsolatok hatalmas mennyiség állandó dinamikus mozgás

37 A szókészlet eredetbeli rétegződése I. Alapnyelvi eredet (ősi örökség) él, fon, tud, ad, lő; szem, kéz, fül, vér, nyíl; fű, fa, lúd, hó; három, öt; lágy, nagy; névmástövek (ném. Wasser víz, Herz szív, Mutter anya, sieben hét, zehn tíz, leben él, ich én ) II. Belső keletkezés A) szóteremtés (onomatopoézis) a) indulatszavak: á, ó, hű, hopp, ej, jaj b) hangutánzó szavak: zizeg, kopog, susog, reccsen, csobog, kondul; cica, koca, liba, csibe c) hangulatfestő szavak: durmol, suvaszt, vacog, bandukol, biceg, nyüzsög; sunyi, bamba, alamuszi

38 B) Szóalkotás a) szóképzés (fazék, torok, halad, ének elhomályosult képzések ) deverbális verbum: adogat, olvastat, lökdös, vagdal deverbális nomen: adás, huzat, épület, festő, lepel, kérvény denominális verbum: gyorsul, szépít, gombol, programoz, erősködik denominális nomen: szépség, szánkó, szemcse, felhőzet, asztali, sós b) szóösszetétel (magyar, férfi, arc, ember, ötven elhomályosult összetételek) vö.: Morfológia (29. dia) c) tudatos szóalkotás elme, zongora, pótlék, nyitány edző, bedobás, les FTC, PPKE, Főtáv, Mol

39 d) tükörszavak tükörfordítás: távcső (< ném. Fernrohr), virágvasárnap (< szláv Cvetna nedelja), rögeszme (< lat. idea fixa), feketedoboz (ang. black box) részfordítás: ámokfutó (ném. Amokläufer), cibetmacska (< ném. Zibetkatze), dámvad (< ném. Damwild) egyszerű tükörszó: anyag (< lat. materia), állam ( lat. status), fegyenc (< ném. Sträfling), üzem (< ném. Betrieb)

40 III. Idegen eredetű elemek A) jövevényszavak dogma < lat. [< gör.], dohány < oszm.-tör. [< újperzsa < arab] zeller < ném. (b-osztr.) [< fr < ol] török: dió, gyász, bátor, csalán, disznó, tenger, tanú, iker, kanyaró; balta, kalauz, komondor, szúnyog; kávé, kefe, csuha, zseb, basa, bég szláv: barát, pap, kereszt, asztal, málna, medve, borda, udvar, galamb, széna, kasza, szarka, tanya, vodka, galuska, nadrág, harisnya német: cégér, pendely, csűr, prém, lárma, zsámoly, sámli, puszi, cetli, tánc, srég, biliárd latin: iskola, eklézsia, mise, kápolna, processzió, kollégium, citrom, palánta, pálma, párduc, cet, patika, kamra angol: dendi, csencsel, dzsentri, dzsip, lift, lincsel, nejlon, sort, makadám, bróker, díler, klikkel, hardver, hotdog

41 B) Nemzetközi műveltségszavak a) vándorszavak: suba, könyv, csokoládé, paripa, szoba, kapitány, kömény b) nemzetközi szavak: akusztika, energia, telefon, akvárium, motor, büfé, garázs, csekk, dömping, detektív, gól, szendvics, kobold, nikkel, bravúr, kaszinó, algebra, alkohol, kalifa, bolsevik, mamut, platina idegen szó jövevényszó backhand fonák, cortex kéreg ekvivalens (?), frottír (?) sznóbord, imidzs, menedzser IV. Ismeretlen eredet ás, ken, tol, von, agyag, buta, gyújt, idegen, bűn, céda, céda, csarnok, erkölcs, gőz, gyenge, győz, has

42 Szemantika (jelentéstan) A nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat (denotátumot) képező dolgok megnevezése hangsor (jelölő); jelölt; jelentés Osztály jelölése: kéz: a világ összes kezének osztálya A beszédben való konkretizálódás: egy-egy kéz mint denotátum (jeltárgy) A jelentés a jel használatának szabálya.

43 Jelentésfajták (szószemantika) Denotatív (megjelölő) jelentés jel és jeltárgy viszonya (minden jel rendelkezik ilyennel) macska; könyv; olvas; szeretet; és; hogy (manó, tündér, jeti) Konnotatív jelentés tipikus jegyek járulékos jellemzők a denotatív jelentés változatlansága mellett nő 15. század: hosszú hajú, nadrágot nem viselő, a férfiaknak általában alávetett 20. század: emancipált, viselhet nadrágot, haja lehet rövid is Kollokatív jelentés-összetevők előfordulási lehetőségek, illetve korlátok csinos +lány, +házikó virág, vacsora, érzelem angol hidegvér *spanyol hidegvér állam bácsi *állam néni

44 A szókészlet jelentésviszonyai 1. Egyjelentésű szavak (monoszémia) hamuszürke, járógipsz, illusztris neves, kiváló, bálna 2. Poliszémia több jelentéssel való felruházás (többjelentésű szavak) a korábbi jelentés ( alapjelentés ) mellé új jelentések metaforikus (hasonlóságon alapuló) v. metonimikus (érintkezésen alapuló) kapcsolatok a jelentésszerkezetben

45 metaforikus jelentésgyarapodás (jelentéskiterjesztés) ló négylábú állat sakkfigura tornaeszköz fül emberi testrész tárgy része mekeg <állat> <ember> metonimikus jelentésgyarapodás (jelentéskiterjesztés) (hely, idő, anyag, ok okozat, rész egész) iskola arany borzad ablak fej intézmény épület, a benne levők összessége, iskolai oktatás, iskolai végzettség, tudományos, művészeti irányzat, okulásra módot adó élmény nemesfém, pénzérme, ilyen szín, ilyen színű ruha haj, szőr égnek mered, iszonyodik vmitől nyílás a falban, nyílászáró szerkezet, ennek üvege [totum pro parte] testrész, vezető személy, ember [pars pro toto]

46 3. Homonímia azonos névvel való megnevezés (azonos alakúság) nincs érzékelhető szemantikai összefüggés a jelentések között eltérő eredet, konvergens alakfejlődés valódi homonimák ár 1 ellenérték ár 2 áramló víztömeg ár 3 lyukasztó szerszám ár 4 területmérték vár 1 <ige> csap 1 <ige> vár 2 <főnév> csap 2 <főnév> divergens jelentésfejlődés álhomonimák barát 1 barátságban levők egyike barát 2 szerzetes bolt 1 bolthajtás bolt 2 üzlet(helyiség) fogas 1 halfajta fogas 2 borona fogas 3 ruhaakasztó

47 4. Szinonímia rokonértelműség denotatív egyezés asszociatív konnotatív eltérés kutya (semleges) eb (régies, hivatalos) nő asszony hölgy nőszemély némber csaj spiné fehérnép csapat csoport társaság kompánia banda team (tím?) brancs kontextusok (megnyilatkozások) sérülékenysége 6. Antonímia jelentésellentét ellentétes előjelű denotatív összetevők kizáró ellentét (bináris antonímia): élő holt, halott éles tompa csecsemő felnőtt skaláris (fokozati) ellentét: kicsi nagy szegény gazdag lassú gyors taxonomikus (többértékű) ellentét: piros fekete sárga kék drapp zöld

48 A nyelvek belső változatossága ló ~ luo ~ lou rét ~ rít kérek ~ kérëk ~ kérök [hej] ~ hel mondja ~ mondi megy ~ mëgyën ~ mén kukorica ~ tengeri ~ törökbúza ~ málé

49 Nyelvváltozatok olyan, egymástól többé-kevésbé eltérő nyelvi rendszerek, amelyek együttesen tesznek ki egy nyelvet 1. területi nyelvváltozatok nyelvjárások, regionális köznyelvek 2. társadalmi nyelvváltozatok csoport- és szaknyelvek 3. köznyelvi változatok írott és beszélt nyelv standard nyelvváltozat írott szövegek művelt magyar beszélők magyarul tanuló idegen ajkúak szótárak és nyelvtanok kodifikált norma

50 Dialektológia Nyelvjárás egy adott nyelv azon változata, amely a nyelvterületnek csupán egy részén használatos (Kiss Jenő) Meghatározó jellemzők: rendszerváltozat területi kötöttség a standardizáltság hiánya korlátozott kommunikációs érvényesség

51 Szókincs valódi tájszók: bojnyik zsivány, útonálló, himpér málna, honcsok vakond jelentésbeli tájszók: bogár légy, borsó bab, ember férfi, gyerek fiú alaki tájszók: csollány csalán, dërágo drága, ínëkül énekel, ümög ing Hangtan ë: szëgek fn. ~ szegëk E/1.; mëntek T/3. múlt ~ mëntëk T/1. jelen illabiális [ȧ], labiális hosszú [ā]: ȧpām [foľó] ~ [fojó] ~ [foló] kéröü ~ kérüö látnyi

52 Alaktan adó ~ adaja, csípő ~ csípeje lovajinkak lovaink székho, hatszer késvel hamujé hamuvá lől lő, ütte ütötte, megyen megy Mondattan megy elfele, írja megfele el van menve az erdőre el szokok menni a kocsmába kellek levelet írni el kell menjek

53 Szociolingvisztika A társadalmi környezet meghatározza az anyanyelvet (első elsajátított nyelvet) a többnyelvűvé válást adott nyelven hány nyelvváltozatot ismerünk, használunk Nyelvi változók alternatív (választható) megoldások fel ~ föl, seper ~ söpör; föld ~ főd, sör ~ sőr; inessivus (hol? belső helyviszony) szobában ~ szobába írnom kell kell, hogy írjak kell írjak nevet ~ kacag; burgonya ~ krumpli ~ pityóka jó ~ kiváló ~ klassz ~ tök jó (tökjó?) ~ zsír ön ~ maga ~ kegyed ~ kend Jó napot! ~ Adj isten! ~ Tiszteletem! ~ Szervusz! ~ Csá!

54 Szociolingvisztikai változó két vagy több, társadalmilag szignifikáns (jelentős) változatban él Stigmatizált (megbélyegzett, elítélt) jelenségek lássa látja értelemben halasszuk halasztjuk értelemben én adnák én lakok vhol el-e jön (standard változat: eljön-e) biztosan, hogy (standard: biztos, hogy)

55 Változók társadalmi megítélése (kiegészítéses feladatok alapján) (Kontra Miklós nyomán)

56 Kétnyelvűség (bilingvizmus) egyének közösségek társadalmak: mindennapi életükben két vagy több nyelvet használnak 5000 nyelv kb. 200 állam a világ lakosságának a fele kétnyelvű 1. Egyéni kétnyelvűség a befogadó ország nyelvét gyengén beszélő vendégmunkás gyakorlott tolmács-fordító kiegyenlített (balansz) domináns kétnyelvűség gyermekkori (korai) fiatalkori felnőttkori (kései) egyidejű (szimultán) v. egymást követő (szukcesszív) természetes (elsődleges) mesterséges (másodlagos) hozzáadó (additív) felcserélő (szubtraktív)

57 2. Közösségi kétnyelvűség stabil kétnyelvűség (Svájc, Kanada) instabil kétnyelvűség nyelvcsere A kétnyelvű beszéd kódváltás (státuszemelés, szolidaritás, kizárás, idézés, nyelvtani hiány) kódkeverés: hunglish, franglais, tex-mex

58 A nyelvek sokfélesége A nyelvrokonság Hány nyelv van a világban? 4 5 ezer körül (szélsőségesebb becslések: 3 10 ezer körül) ismeretlen területek népek eltűnése nyelvről vagy nyelvjárásról van-e szó dán svéd norvég flamand holland déli német (pl. déli alemann Svájcban) horvát szerb kínai (nyolc fő csoport)

59 A nyelvek összehasonlítása Tipológiai osztályozás az emberi nyelv felépítési lehetőségei, pl.: a magánhangzókészlet jellege, nagysága zöngés : zöngétlen oppozíció a mássalhangzóknál csettintő hangok hangsúlyfajták alapszórendi típusok (SOV, SVO, VOS, VSO) kötött vagy szabad szórend alanyi : tárgyas ragozás stb.

60 Genetikai osztályozás Nyelvrokonság (genetikai összefüggés): olyan élő vagy már kihalt nyelvek összefüggése, amely korábbi nyelvi állapotokra vezethető vissza folyamatosan, tendenciaszerűen és rendszerszerűen Areális összehasonlítás földrajzi kapcsolat, szoros(abb) együttélés, inkább tipológiai egyezés albán (indoeurópai önálló ág) veláris illabiális mgh.; bolgár (szláv) jövő idő akar jelentésű igével; román (újlatin) végartikulus (fn. után álló determináns): alb. mik barát mik-u a barát bolg. kniga könyv kniga-ta a könyv rom. om férfi om-ul a férfi (trák illír nyelvi alapréteg [szubsztrátum]?)

61 A változó nyelv A nyelvtörténet Szinkrónia (leíró vizsgálat) egy adott időbeli metszet nyelvi rendszerének leírása egyidejűség minden nyelvváltozatot érinthet bármelyik korra vonatkozhat Diakrónia (történeti vizsgálat) a változó rendszer, illetve a rendszer változásainak vizsgálata legalább két szinkrón metszet barát: korábban csak főnév A barátom jól tud angolul. ma (kb. 15 éve) melléknévi értékben is : vmit kímélő; vminek kedvező környezetbarát, ügyfélbarát, gyermekbarát, vakbarát stb.

62 A változás alapfeltételei: működő kommunikációs rendszer (holt nyelvek ógörög, latin, gót, óporosz nem változnak) tényleges vagy lehetséges (potenciális) változatok beszélt nyelv el kell mennem el kell, hogy menjek el kell menjek A nyelvtörténet alapkérdései: A) Mi változik? B) Hogyan változik? C) Miért változik?

63 A) Mi változik? (Halotti beszéd, 12. sz. vége) Hangok zum [szüm] > [szöm] > [szëm] > [szem] pur [pur] > [por] chomuv [χomuβ] > [hamú] > [hamu] ge [dzse] > [de] [χ] = veláris zöngétlen spiráns [β] = bilabiális zöngés spiráns

64 Nyelvtani szerkezet (miloſtben) terumteve [terümteβé] teremté engede (urdung intetvinec) [engedé] engede odutta vola (paradisumot) [oduttá βolá] adta vala ma: -t időjeles múlt (yſa ki nopun) emdul oz gimilſtwl [ëmdül] eendel gimilſtwl [dzsimilcstűl] (partitivus) bulſaſſa (w bunet [bulcsássá]) bocsássa ma: eszel v. enni fogsz ma: gyümölcsből ma: bocsássa meg

65 Szókészlet isá íme; bizony, hëon csupán, intet csábítás, jorgat irgalmaz feze [?fésze,? fésszé]? zsákmány, ildet üldözés, önöttei kiválasztottai, jochtat illeszt, bírságnap a végítélet napja kihalt, elavult szavak a korszak magyar nyelvéből hiányzó szavak: gyolcs, puska, kakaó, parlament, rádió, egyetem, vasút stb.

66 Jelentés odutta vola neki paradiſumut hazoa ház lakóhely < fgr. *kota sátor; kunyhó 1193 épület, 1416 u. szoba; helyiség (ma is nyelvjárási); 1416 u. család; nemzetség ; 1587 háztartás ; 1694 dinasztia ; 1792 cég; kereskedőház ; 1869 képviselőház Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize víz lé < fgr *βete víz 1214 folyóvíz, állóvíz ; 13. sz. közepe H 2 O ; 1533 testnedv eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele munkás kínnal teli < óe. szláv mǫka [munka] kín, gyötrelem 1138 kín, szenvedés, gyötrelem ; 1372 u. munka mint tevékenység ; 1519 munka eredménye iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut múl(ik) elkerül < fgr- *mulɜ- elmegy; eltelik 1372 u. eltelik (idő) ; 1372 u. megszűnik ; 1519 egy bizonyos életkort elért ; 1598 vkitől függ vmi Vagyis: változik a fonémaállomány, a szókészlet, a jelentések (a morfémák, a mondatszerkezetek) a nyelv részrendszerei

67 B) Hogyan változik a nyelv? Nem összevissza, hanem (szinte) szabályosan: tendenciaszerűen és rendszerszerűen. Nem azonos időben lezajló változások; a rendszerjelleg folyamatosan megmarad. egyedi újítás részrendszerek változása az egész rendszer változása (elvi lehetőség) Befolyásoló tényezők: területi változatok nyelvi elkülönülés egymást keresztező újítások analógia nyelvek kölcsönhatása

68 C) Miért változik a nyelv? mert az állandóan változó társadalommal és beszélőkkel él szorosan együtt mert nem törvények, hanem konvenciók (szokások) tartják egyben a formákat és jelentéseket; változtatás közmegegyezéssel mert egy adott időben többféle (területi és társadalmi) változat él egymás mellett: dinamikus szinkrónia, dinamikus stabilitás mert képes befogadni az egyszerűsítési törekvéseket mert kommunikatív (és a valóságot tükröző) funkcióját csak így tudja ellátni mert a nyelv nem kauzális (oksági) lefolyású (pl. természeti törvények), hanem intencionális (célirányos) beszélői szándék, beszédhelyzet, beszédpartner a változások során a részrendszerek nem esnek szét átrendeződés optimumra törekvés (a legkedvezőbb állapot elérése a cél) lassú folyamatok (kommunikációs körülmények szerepe)

69 Tankönyv Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Hatodik, javított, bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, Ajánlott irodalom Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, Fodor István (szerk.): A világ nyelvei Akadémiai Kiadó, Budapest. Kálmán László Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Budapest, (Akadémiai Kézikönyvek

70 Kriza-kódex, 1532 Festetics-kódex, 1494 előtt

71 Kézdiszék, október

72

73

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

Bevezetés a nyelvtudományba. 7. Szemantika. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Bevezetés a nyelvtudományba 7. Szemantika Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szemantika Jelentéstan minden nyelvi kategóriára kiterjed a nyelv mint jelrendszer megjeleníti a világot: a jeltárgyat

Részletesebben

Nyelvtörténet. A nyelv szinkrón és diakrón változásai. A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont

Nyelvtörténet. A nyelv szinkrón és diakrón változásai. A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont Nyelvtörténet A nyelv szinkrón és diakrón változásai A nyelvtudomány két vizsgálati módszere: leíró (szinkrón) és történeti (diakrón) szempont a) szinkrónia: a nyelv időbeli egysége, egy bizonyos időpontban

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak. Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit

Részletesebben

Tizenötödik lecke. ágyad nagyapam családja. felesége, nagyapam. kislánya nagynénem

Tizenötödik lecke. ágyad nagyapam családja. felesége, nagyapam. kislánya nagynénem Tizenötödik lecke Családi kép Te, Gergely, mindig meg akarom kérdezni, csak elfelejtem: kik vannak azon a nagy képen az ágyad fölött? Ja, azok, azon a régi képen? Az az apai nagyapám családja, még a háború

Részletesebben

(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok

(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok A BA-záróvizsga nyelvtudományi tételsora amelynek alapján besoroljuk a magyar szakon a nyelvtudományi témájú szakdolgozatokat alapképzési témakörbe, illetve szakirányi témakörbe Alapkézési tételek HANGTAN:

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK. címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I.

TANMENETJAVASLAT. Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK. címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I. TANMENETJAVASLAT Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I. feladatfüzethez Általános iskola 5. osztály Az integrált magyar nyelv és

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak

Részletesebben

MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma

MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma Ajánlott irodalom: K. Balogh Judit 1989. A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Rácz Endre (szerk.) Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből.

Részletesebben

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani Jelek és jeltípusok A jel: olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenésekor közvetlenül felfogunk. Bármilyen

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 6. Lexikológia

Bevezetés a nyelvtudományba. 6. Lexikológia Bevezetés a nyelvtudományba 6. Lexikológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Lexikológia fonológia fonémák morfológia morfémák szintaxis mondatok grammatika szavak a grammatika megvalósítói, hordozói

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Nagy Natália. Mai magyar nyelv (morfológia)

Nagy Natália. Mai magyar nyelv (morfológia) UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM MAGYAR FILOLÓGIAI TANSZÉK Nagy Natália Mai magyar nyelv (morfológia) Gyakorlati és elméleti segédeszköz az Ungvári Nemzeti Egyetem másodéves magyar szakos hallgatói részére Ungvár

Részletesebben

8. Szóalaktan a szavak felépítése

8. Szóalaktan a szavak felépítése 8.1. Hogyan épülnek föl a szavak? 8. Szóalaktan a szavak felépítése A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. (Babits Mihály) Beszélgessetek el Babits Mihály szép gondolatáról!

Részletesebben

É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í

Részletesebben

Feladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12.

Feladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Tel.: 94/592-900, fax: 94/410-623 E-mail: kormend@kormend.hu Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0107 Pályázat címe: A körmendi Dr. Batthyányné

Részletesebben

1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

A nyelvelsajátítás tipikus menete

A nyelvelsajátítás tipikus menete A nyelvelsajátítás tipikus menete Az emberek közötti alapvető kommunikációs csatorna a beszéd, azonban senki sem születik ennek kialakult változatával. Életünk folyamán fokozatosan alakul ki genetikai

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd

Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd III. SZÖVEGTAN 2. A SZÖVEG SZINTAKTIKAI KAPCSOLÓELEMEI Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd össze, szövegösszetartó elemekre van szükség. Amikor szöveget alkotsz, szinte önkéntelenül

Részletesebben

P. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén

P. Lakatos Ilona T. Károlyi Margit Iglai Edit, Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén Szemle 107 bevallott célja, hogy segítséget nyújtson az olvasónak, hogy az felismerje napjaink diskurzusaiban a korábbi időkhöz képest alig változó álcázó és ámító törekvések régebbi és újabb nyelvi eszközeit

Részletesebben

A fonológia kialakulása, irányzatai

A fonológia kialakulása, irányzatai A fonológia kialakulása, irányzatai 1928: Hága (I. nemzetközi nyelvészkongresszus): Jakobson, Trubeckoj, Karcevszkij Roman Jakobson: A fonológia manifesztuma. In: Szöveggyűjtemény az általános nyelvészet

Részletesebben

TANMENET MATEMATIKA. 1. osztály 2009-2010. (modulos rendszerű) Készítette: Tóthné Szendrődy Réka

TANMENET MATEMATIKA. 1. osztály 2009-2010. (modulos rendszerű) Készítette: Tóthné Szendrődy Réka TANMENET 1. osztály MATEMATIKA (modulos rendszerű) Készítette: Tóthné Szendrődy Réka 2009-2010 IDŐ TANANYAG FEJLESZTENDŐ Szept. 1-7 1. modul Tájékozódj unk, tanuljunk! Megismerési képességek alapozása:

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 8. A nyelvek belsı változatossága. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

Bevezetés a nyelvtudományba. 8. A nyelvek belsı változatossága. Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Bevezetés a nyelvtudományba 8. A nyelvek belsı változatossága Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék A változatos nyelv Magyar ló ~ luo ~ lou rét ~ rít kérek ~ kérëk ~ kérök [hej] ~ hel mondja ~ mondi

Részletesebben

ő ű ö í í ö ő ľ Ű ö í ú ľ ú ö ő ľ ľ ú ü í ő ő ý ö ľ ö ö ő ľ ö ö ő ő ü ő ö ő öľ ö íľ ľ ő í ľ ě ľ ő ľ ľ ľ ö ö ľ ü ü Ü Ú ü í ľ ľ ő í ö ľ ú í ľő ű ú ľ ö ł ľ ł Í Í Í ú ü ú ö ö ü í ö ú ú ň ú ú ü Ö ú Ó Ó Ó Ö

Részletesebben

Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö

Részletesebben

Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő

Részletesebben

ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö

Részletesebben

Á ó ł ö É Á Á ó ő ó ú ü ĺ ńí ó ľ ő ó í ő ó ó ó í í ü ü ś ę ó ó ę ő ŕő ó ś Ęř ő ő ö ó ő ú ő ő í ü ľó ü íĺ ö ő ó ü ü ú í ý ő ő í ő ő ö ő ő ő ó ĺ í ó í ó ö ö Ü ú ĺ í ĺ ö ó ú ő Í ó ó ö ő ó ó öĺ ó Á Éľ ľ Í

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія

ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ЕКЗАМЕНУ З УГОРСЬКОЇ МОВИ для вступників на навчання за освітнім ступенем «бакалавр» (спеціальність 014 Середня освіта

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL Szerb Köztársaság OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INTÉZET VAJDASÁGI PEDAGÓGIAI INTÉZET FELADATOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS ÉS NEVELÉS

Részletesebben

ANYANYELVI JÁTÉKOK 2010-2011. 4. OSZTÁLY

ANYANYELVI JÁTÉKOK 2010-2011. 4. OSZTÁLY ANYANYELVI JÁTÉKOK 2010-2011. 4. OSZTÁLY 1. FORDULÓ elérhető pontszám: név 100 elért pontszám: 1. LEHET EGY BETŰVEL TÖBB? 10 PONT Tegyél egy betűt a megadott szó elé, hogy új értelmes szót kapj! (Például:

Részletesebben

Tizenharmadik lecke Juszuf és Gergely

Tizenharmadik lecke Juszuf és Gergely Tizenharmadik lecke Juszuf és Gergely Vendégek jönnek Te, Gergely, nem akarsz fölkelni? Tizenegy óra van! Mi van? Már tizenegy óra? És te már fönn vagy? Akkor nekem is föl kell kelnem. Mindjárt itt vannak

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

Ő Á Ő É ö ö ö ö ú Á ö Ö ú ö Ö ö ö ű ú ú ö ö ö ö í í í ú ö í ö ű í í í í í í í ö í Í Í Á ö í Í ö í í Í ö É Ü ö Á í í ö ö ö í ö í ö ö í ö ű í í í í í í í Í ö í ö ö í Í Í ú í Í ú ö ú í í ú Í ö ö ú ö ö Í ö

Részletesebben

í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í

Részletesebben

Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í

Részletesebben

ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó

Részletesebben

Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia

Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia Bevezetés a nyelvtudományba 3. Fonológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Fonológia Fonetika beszédhangtan fizikai jelenségeket vizsgál: amit a beszélı csinál * * * * * Fonológia nyelvi (funkcionális)

Részletesebben

Ó é ü ú á á á á Í ő é á é ú á á á é é ü á é á á ľ á óľ ľ Ó ő ł ĺ á ü é éľ ü é ú á á á á ľ á á á ű é á é Ę ú á á ö á á ö á é é ó ó á á á é é á é á á ö á é á é á á á í á áĺ Íá á á ľ ő ó á é ő é é é á ő á

Részletesebben

Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó

Részletesebben

ö ö Ö Ü ó í ö Ö ó ó ó ó í í ö ö ö í Ü Ü ö ö í í ó ö í ó ó ó ú ű ó ó ó ó ó ó ó ó ö ö í ó ó í ó ö ű ö ö ö í ú ú ó ó Ö ö ú ű ö í ó ó í í ú ö ö í ú ű ó ó ó ó ó ó ö ó í ú ű í í í ó ó ó ó í ó ó í ú ö ű í ö ó

Részletesebben

ú ó ó ó ó ó ú ó í í ó í ú í ó í ú ó ű ú í Á ó í ó ó ó ó í í ó í í ó ó ó ó í ú ó ó í í í ó í ó í Ó Ö í ó ó ű í ó Ő ű í ó í í ó ű ű ú í ú í ó í ó í ó í í í í ó ú ó í ó í í Ő ű í ó í ó í ű ó ó ű ó ó ű í ó

Részletesebben

Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö

Részletesebben

Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í

Részletesebben

á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é

Részletesebben

Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü

Részletesebben

ő ö Ö ő í í ő ó ő í ó ő ő Ö Ö ő ö í í ö ö í ő ő í í í í ő Ü í ö ö í ű ó ö Í í ö ó í Ü Ü É í ő ö í ő Ö Ö ő í í í Á ő ő í ő ő ö ö ö ö ó ö Ö í í ó ő Ü í ó ó ő ó ő ó ó í ó ö ó Ó í í í Ö í ő ö ö ö ó í ő ő í

Részletesebben

Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö

Részletesebben

í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á

Részletesebben

Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á

Részletesebben

É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í

Részletesebben

í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú

Részletesebben

í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő

Részletesebben

ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é

Részletesebben

ö ö ó Á Á ó é ú ü ó é é é ú é é í é ü ö í é ü ó ö é é é é ö é ő é é ó é é ö é é í é ő é é é é í é ü é é í ő é é í é é ö é é é é é é é é ú ó é í é é ó í é é ó é í é ö é ő é ú ő ő é ő ö ú é é ó ü é ü é é

Részletesebben

ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő

Részletesebben

Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú

Részletesebben

ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő

Részletesebben

Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü

Részletesebben

ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó

Részletesebben

ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é

Részletesebben

Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í

Részletesebben

Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü

Részletesebben

ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í

Részletesebben

ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú

Részletesebben

ö ő ő ö ú ü é é í í Ü é ó ü é ó ü é é ö íö ö éí é ú ű í í é ö í ó ü é é ö ö ó ö í ó ü é é í é é ó í í ü ő Í í ő é é É ó é í é ó ő í é é ó é ő ő é é ü ö ő é ő é ü Íó é é é Í ó ü é é é é é ó é ü í é ú ó

Részletesebben

Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü

Részletesebben

É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő

Részletesebben

ó ú ó é é ü ü é é é ó ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ó é ü é Ü é ő ü ó í ó é ő ü ö é é ö é é é é ö é é ó ö é é ö ö ö é é ő é é ö é ö é í é ö í é ó í é é í ö é ó ü é ö é ö é é é ö ö é é é ó ü ö é ő ö é ó é ö ú é

Részletesebben

Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á

Részletesebben

ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú

Részletesebben

ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú

Részletesebben

É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú

Részletesebben

ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü

Részletesebben

Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű

Részletesebben

Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á

Részletesebben

Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő

Részletesebben

ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö

Részletesebben

ö é ü Ö é ü é ú é ó ü é é Ü é é ü í é é é Ó í é É ó ű é é é é ö ö é í ó Íö é é ü é é é ü é ü é ó ö ű é ú ó Í é é Í ú ú é é ó é í é é Í ó ó ó é ó ö é ű ö é é Í ó é Á Á ö ű é ú ó é é ö ú í ü ö ű é ö é Í

Részletesebben

É Á í Á Á É Í É É É É Á í ó ö ö ü ú íű ö ö ö ő ö ö ö ö ű ó ő ó ö ö ú í ó ö ő ó ő ó ó ó Á ó í ő í í í ö ü ó ö ő ő ó ó ű öó ó ö í ó ö ö ú ú í ü ó ó ö ö ö ó ö ó ó ó í í ó ó ö ó ő ö í ű ó ü í ö ü ö íí ö ü

Részletesebben

Á Ö É É É É Í Ü Ő Ü Ő É ó ő ó ó ű í ó ő í í ó ö ö ö ú ú ü í ü ü ő ő ü ú Á ő ú ú í ó Ü ö ő í ő ú ö ó ú ö Ö í í ó í í ő í ü í Á Ö Ö í ü ü ő Ü ő ú ő ú Ő ü ő ú Ú ő í ő ó ű í ő ó ő ú ö ő ü Ü ő ú ő ő ő ó ö Ő

Részletesebben