Dr. Koppá ny Attila: É pületszerkezetek (Lapostetők, tetőszigetelések)

Átírás

1 Dr. Koppá ny Attila: É pületszerkezetek (Lapostetők, tetőszigetelések)

2 SZÉ CHENYI ISTVÁ N EGYETEM Tá voktatá si tagozat 1996 Szerzõ : Dr. Koppá ny Attila fõ iskolai tanár, tanszékvezetõ a mû szaki tudomány kandidátusa Széchenyi Istvá n Fõiskola Lektorálta: Dr. Fá trai Gyö rgy fõ iskolai docens Széchenyi István Fõ iskola Mû szaki szerkesztõ : Fodor Lá szló fõ iskolai docens 2

3 Széchenyi István Fõ iskola Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás,a nyilvános elõ adás, a rádió és televízió adás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõ en is. 3

4 Tartalomjegyzé k Bevezetés és tanulmányi kö vetelmények Fogalmak, alapelvek, szerkezetváltozatok A lapostetõ t illetve a tetõ szigetelést érõ hatások A lapostetõ szigetelésekkel szemben támasztott kö vetelmények Á ltalános alapelvek Rétegfelépítési változatok Egyhéjú melegtetõ k Egyenes rétegfelépítésû egyhéjú melegtetõ k Fordított rétegfelépítésû és duó tetõ k Külö nleges egyhéjú melegtetõ k Egyhéjú melegtetõ k páratechnikai kérdései Egyhéjú melegtetõ k szerkezeti-alaki kérdései Kéthéjú hidegtetõ k Az 1. fejezet ellenõ rzõ kérdései Lapostetõ szigetelések anyagai A csapadékvíz elleni szigetelés anyagai A hõ szigetelés anyagai A páravédelem anyagai A 2. fejezet ellenõ rzõ kérdései Lapostetõ szigetelések készítése Alapozó, kellõ sítõ réteg Elválasztó, felületkiegyenlítõ réteg Párazáró, páranyomás kiegyenlítõ réteg Hõ szigetelõ réteg Gõ znyomást kiegyenlítõ és/vagy elválasztó réteg Csapadékvíz elleni szigetelés Felületvédelem és burkolatok Fejlesztési tendenciák, szempontok A 3. fejezet ellenõ rzõ kérdései Zö ldtetõ k Zö ldtetõ k jellemzõ rétegei Zö ldtetõ k nö vényzete Zö ldtetõ k tervezési alapelvei és szempontjai A 4. fejezet ellenõ rzõ kérdései Lapostetõ szigetelések csomó pontjai A csomó pont-kialakítás alapelvei A csomó ponti részletek kialakításának szabályai Az 5. fejezet ellenõ rzõ kérdései Lapostetõ szigetelések jellegzetes hibái és megelõ zésû k Tetõ szigetelések vizsgálata Hibák és hibaokok Hibaeset elemzések A 6. fejezet ellenõ rzõ kérdései Tetõ szigetelések karbantartása és felújítása A 7. fejezet ellenõ rzõ kérdései Irodalom Képek

5 Bevezeté s é s tanulmányi követelmé nyek A Széchenyi István Főiskolán folyó távoktatás keretében az Építőmérnö ki Szak hallgató i három féléven keresztül a Magasépítéstan I-III. tantárgy keretében megismerkedtek az épületszerkezetek rendszerezésével, a szerkezetekkel szemben támasztott alapvető kö vetelményekkel, az általánosan alkalmazott főbb szerkezetváltozatokkal és azok szerkesztési elveivel. Az Épületszerkezetek c. tantárgy a Magasépítési speciális stúdiumot választó hallgató k számára az épületszerkezetek egyik nagyon fontos területén nyújt bővebb ismereteket, példát szolgáltatva arra, hogy az épületek szerkezeteinek, azok konstruálásának és kivitelezésének milyen fontos tudnivaló i lehetnek a kö zvetlen szakmagyakorlás számára és milyen szempontrendszer szerint lehet és célszerű az épületszerkezeti ismereteket bővíteni az egyes szerkezetváltozatok tekintetében. A lapostetők és azok szigetelési megoldási alkalmasak arra, hogy rajtuk keresztül bemutassuk a szerkezetmegválasztás, konstruálás, kivitelezés, szerkezetdiagnosztika és felújítás legfontosabb szempontjait és ezen keresztül pedig hallgató ink elsajátítsák azt a gondolkodásmó dot, ami a gyakorlatban előforduló épületszerkezeti problémák megoldásához szükséges. A vízszigetelési ismeretek amelyekhez még hő- és páratechnikai tudnivaló k is bőségesen csatlakoznak az építőmérnö ki tevékenység számos területén jó l felhasználható k. A tantá rgy elismerésének feltétele: legalább elégséges eredményű vizsga letétele. Vizsgára az a hallgató jelentkezhet aki a tananyagot a fejezetenként megadott ellenőrző kérdések alapján feldolgozta és legalább két héttel a vizsga előtt az előirt formában beadta. A szó beli vizsga csak a beadott anyag elfogadása és értékelése után kezdhető meg. A fejezetenként megadott kérdéssorokra adott válaszokat szabadkézi vázlatok formájában ill. jó l olvasható an írásban kell elkészíteni. A szabadkézi vázlatokat ceruzával, arányosan, a vonalak párhuzamosságára és merőlegességére ügyelve kell elkészíteni. Az elmetszett szerkezeteket vastagabb vonallal kö rítve, anyagjelö léssel ellátva kell ábrázolni. Az ábrákat el kell látni magyarázó feliratokkal. A feliratozásra a szö veges válaszokhoz hasonló an szabvány vagy egyéni, de jó l olvasható írást kell alkalmazni. Az egyéni feldolgozott anyagot A4 formátumú lapokon, lefû zve, fejezetenként rendszerezve kell beadni. A vizsgán két, a hallgató által kihúzott kérdésbõ l kell rö vid felkészülés után szó ban a helyszínen készített szabadkézi rajzvázlatok felhasználásával a megszerzett tudásró l számot adni. A szerzõ 5

6 1. Fogalmak, alapelvek, szerkezetváltozatok A lapostetõ k fogalmának a tetõ héjalásábó l származtatott definícó ja meglehetõ sen bizonytalan, hiszen a vonatkozó szakirodalomban külö nbö zõ hajlásértékeket tekintenek mértékadó nak. Egyértelmû bb a megkö zelítés, ha a vízhatlan szigetelés szükségességét tekintjük kiindulási alapnak. A lapostetõ k túlnyomó tö bbségének a lejtése általában nem haladja meg a 4 -ot (7 %-ot). A hazai irodalom leggyakrabban egyébként 8 -ban határozza meg a lapostetõ fogalom alkalmazásának felsõ határát. Másként fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy általában lapostetõ nek nevezzük a szilárd fö démmel határolt épületek tetõ szerkezetét, amelynek szokásos hajlása 2-7% kö zö tti és a szerkezet csapadékvíz ellen vízhatlan szigeteléssel védett. Természetesen a lapostetõ k kö zésorolható k a nagyfesztávolságú csarnok jellegû épületek kö nnyû záró fö démei ill. héjalásai is. A lapostetõ, mint az épület szerkezeti rendszerének egyik alrendszere az túlnyomó tö bbségében két fõ részbõ l (komponensbõ l) áll, ezek a teherhordó fö démszerkezet (ún. nyersfö dém) és tetõszigetelés (a szigetelõ rétegek együttese). E jegyzet keretében a teherhordó fö démszerkezetekkel nem foglalkozunk részletesen hiszen ezek tö bbsége megegyezik az általánosan, például kö zbensõ fö démként alkalmazott szerkezetekkel hanem inkább a lapostetõ funkció bó l adó dó ún. tetõszigetelési rétegrendszer szerkezet-megválasztási, tervezési, kivitelezési és fenntartási szempontjait tárgyaljuk. Az alacsony hajlásszö g miatt fokozott jelentõ ségû a lejtés szakszerû kialakítása, a csapadékvíz lehetõ leggyorsabb eltávozási lehetõ ségének biztosítása. A lapostetõ k vízelvezetését régebben elsõ sorban kü lsõereszcsatornás megoldással alakították ki. Az utó bbi években inkább a belsõ vízelvezetésû, attikafallal határolt lapostetõ k terjedtek el. Esztétikai, mû kö dési és épületfizikai szempontok egyaránt a belsõ vízelvezetési megoldás mellett szó lnak. Kivételt jelentenek a kéthéjú hidegtetõ k, amelyeknél elõ nyö s lehet a külsõ vízelvezetés. Esztétikai oldalró l elmondható, hogy az épülethomlokzat kialakítása kedvezõ bb arányokkal való sítható meg lapostetõ s épület esetén attikafallal, hiszen a felsõ szélesebb homlokzatsáv "befejezettebb" képet nyújt és jobban formálható, mint az ereszcsatornás párkányszegély, ahol az elkeskenyedõ szerkezeten ráadásul lejtésben az ö sszkép szempontjábó l zavaró lag jelenik meg a függõ ereszcsatorna. Mû kö dés szempontjábó l hátrányos a függõ ereszcsatornás síkpárkány a havas, jeges téli idõ szakban, amikor a jégcsapképzõ dés, ill. szél által a szegélynél felhalmozott hó balesetveszélyhez, az ereszcsatorna leszakadásához vezethet. Épületfizikai szempontbó l a síkpárkányok rendszerint hõhídas kialakításúak. A hõ híd mentén kialakuló hõ veszteség mellett további járulékos kedvezõ tlen hatások is megemlíthetõ k, például a hõ híd kö rnyezetében a felmenõ fal és fö démsík találkozásánál kialakuló penészsávok ill. téli havas idõ járás esetén a hõ híd felett megolvadó hó bó l a hó torlasz által gátolt vízlefolyás miatt kialakuló lokális víznyomás, amit a hagyományos bitumenes fedéllemez vízszigetelések nem képesek meghibásodás nélkül elviselni és máris kialakul az a tetõ beázás, ami azután már felgyorsítja az elõ bb említett kedvezõ tlen folyamatokat (pl. a penészedés és a hõ híd által okozott hõ veszteség fokozó dik) és a helyzet egészségügyi és esztétikai szempontbó l is egyre tarthatatlanabbá válik. A belsõ vízelvezetésû lapostetõ k esetén is tö bbféle technikai megoldá s kínálkozik. A vízelvezetés tekintetében leggyakrabban alkalmazott megoldás az ún. pontra lejtõ vízelvezetés, amikor a tetõ sík lejtését úgy alakítják ki, hogy minden iránybó l a meghatározott háló zati ritmusban elhelyezett víznyelõ khö z jusson a lefolyó csapadékvíz. A téli befagyási veszély elkerülésére alkalmazható k fû thetõ víznyelõ elemek is. 6

7 A vonalra lejtõ megoldás esetén gyakori hiba a lejtés pontatlan kiképzésébõ l eredõ lefolyásmentes tetõ szakaszok kialakulása. Az ún. vonalra lejtõvízelvezetés esetében a tetõ sík általában kétirányú, kö zépvonalra lejtõ kialakítású, ahol a víz elõ szö r a teknõ csatornába, onnan pedig lefolyó csö vekbe jut. Nagyobb tetõ k esetén elõ fordulhat a pontra lejtõ és vonalra lejtõ vízelvezetési megoldás kombináció ja is. A víznyelõk szükséges keresztmetszeti méreteit úgy kell meghatározni, hogy egy négyzetméter tetõ felületre legalább 0,9 cm 2 lefolyó keresztmetszet jusson. Ha ezen számítás szerint csak egy lefolyó ra lenne szükség, biztonsági (pl. eldugulás esete) célbó l legalá bb két lefolyót kell beépíteni a lapostetõ re belsõ vízelvezetés esetén (ld. még az 5.1 pont alatt a csomó pontoknál). A lapostetõszigetelésekkel (rö videbben: tetõszigetelésekkel) kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak: Tetõszigetelés: A lefedõ szerkezet statikailag méretezett teherviselõ rétege feletti, meghatározott épületfizikai kö vetelményeket ( víz- és hõ szigetelés, párahatás és bizonyos esetekben sugárzás elleni védelmet, stb.) komplex mó don kielégítõ rétegrendszer. Csapadékvíz elleni szigetelés: A lefedõ szerkezetnek az a rétege, amely az alatta lévõ szerkezeteket és tereket a csapadékvíz hatása ellen vízhatlanul védi. Egyhéjú melegtetõ: A tetõ teherviselõ rétegével egybeépített rétegekbõ l álló hõ szigetelt lefedõ szerkezet, amelyben a teherviselõ rétegen kívüli rétegek rendeltetését és számát, a rétegek anyagát, minõ ségét és beépítési sorrendjét a külsõ és belsõ figyelembevételével állapítják meg. Kéthéjú hidegtetõ: Kettõ s teherviselõ rétegû lefedõ szerkezet, amelyben az alsó hõ szigetelt teherviselõ réteg felett á tszellõztetett légréteg, ill. légtér helyezkedik el, a felsõ hõszigeteletlen lehetõ leg kis hõ csillapítású teherviselõ réteg pedig csupán a csapadékvíz elleni szigetelés aljzatául szolgál. Egyenes rétegrendszer: Olyan egyhéjú melegtetõ, amelyben a vízszigetelõ réteg a hõszigetelés fö lékerül, tehát a hõ szigetelés a csapadékvíz hatásátó l védett helyzetben van. Fordított rétegrendszer: Olyan egyhéjú melegtetõ, amelyben a hõ szigetelés a vízszigetelõ réteg fö lékerül, tehát a csapadékvíz a hõ szigetelést átjárva jut a vízszigetelésre. Aljzat: Az a felület, amelyre a csapadékvíz elleni szigetelést ill. a tetõ szigetelés adott rétegét fektetik. Tetõlejtés: A tetõ sík lejtése a vízszinteshez viszonyítva. A tetõ lejtés mértéke megadható fokokban vagy százalékban. Mozgá si hézag: Két szerkezeti részt, vagy építményrészt elválasztó betervezett hézag, amely azok mozgását lehetõ véteszi. 7

8 Á ttö rés: Olyan szerkezet, amely áthatol a csapadékvíz elleni szigetelésen (pl.: csõ áttö rés, kábelátvezetés, víznyelõ, kihorgonyzás stb.). Csatlakozá s (felhajtá s): A csapadékvíz elleni szigetelés kapcsoló dása falakhoz, tetõ felépítményekhez, áttö résekhez. Szegélyezés: A csapadékvíz elleni szigetelés (külsõ ) széleinek vízhatlan lezárása. Védõ-elvá lasztó réteg: A tetõ szigetelés bizonyos rétegeit egymástó l vagy egyéb épületszerkezetektõ l elválasztó réteg. Felü letvédelem: A csapadékvíz elleni szigetelés takarása, amely védi a vízszigetelõ réteget a hõ - és egyéb légkö ri hatásoktó l ill. a mechanikai igénybevételektõ l. Leterhelés: A szél szívó hatásának ellensúlyozására a csapadékvíz elleni szigetelésre fektetett méretezett leterhelõ réteg. Zö ld tetõ: Nö vényzettel telepített, esetenként hasznosított tetõ. 8

9 1.1. A lapostetõ t illetve a tetõ szigetelést érõ hatások A tetõ kre, mint az épületek felsõ lezáró szerkezetére a nedvesség, a hõ mérsékleti hatások, valamint a mechanikai és egyéb igénybevételek hatnak. Hatáscsoportonként részletezve a kö vetkezõ krõ l beszélhetünk: Nedvességhatá sok Az építõ anyagokba behatoló nedvesség azok tulajdonságait, mûkö dését befolyásolhatja, elõ nytelenül megváltoztathatja, a velük érintkezõ rétegeket, anyagokat károsíthatja. A nedvesség lehet: csapadék, építési nedvesség és használati nedvesség. Hõmérsékleti hatá sok Erõ s hõ hatások érik azokat a csapadékvíz elleni szigeteléseket, amelyek kö zvetlenül ki vannak téve az idõ járás okozta igénybevételeknek, vagyis amelyek nem rendelkeznek nehéz felületvédelemmel. Mérsékelt hõhatások érik azokat a csapadékvíz elleni szigeteléseket, amelyek megfelelõ felületvédelemmel rendelkeznek, vagy hasznosítást biztosító rétegek miatt sem erõ s felmelegedésnek, sem pedig gyors hõ mérsékleti változásoknak nincsenek kitéve. A tetõ felületet érõ változó hõmérséklet, valamint a belsõ tér és a külsõ tér közötti hõ mérséklet külö nbségek hatással vannak a: csapadékvíz elleni szigetelésre, kéthéjú tetőknél az átszellőztetett légrétegre, a záró fö dém alatti térre, az épületszerkezetekre. A hőmérsékletváltozásbó l adó dó hosszváltozások az építőanyagok és az épületszerkezetek káros alakváltozását eredményezhetik, A hőmérsékletváltozások lehetnek évszakhoz (téli-nyári), napszakhoz (nappal-éjjel) kö tö ttek, és gyors lefolyásúak (hirtelen időjárás-változás, nyári jégeső stb.). Mechanikai hatá sok Erõ s mechanikai hatások érhetik azokat a csapadékvíz elleni szigeteléseket, amelyeknek aljzata elmozdulhat, amelyek járható burkolat vagy jármû forgalom alatt, illetve telepített nö vényzet alatt helyezkednek el. Ezekben az esetekben felületi feszültségek keletkezhetnek, azonkívül elmozdulások, rezgések, pontszerû terhelések léphetnek fel. Mérsékelt mechanikai hatások érhetik azokat a csapadékvíz elleni szigeteléseket, amelyek nem hasznosított tetõ kö n térfogatállandó, szilárd aljzatra készülnek. A mechanikai igénybevételek származhatnak: a csapadékvíz elleni szigetelés aljzatának adottságaibó l (pl.: felületi egyenlőtlenségek, kiálló kavicsszemcsék stb.), az építési tevékenységből (pl.: munkahelyi kö zlekedés), a csapadékvíz elleni szigetelés aljzatának igénybevételétől, a fö démszerkezet alakváltozásaibó l (pl.: a beton zsugorodási repedése, a teherhordó szerkezet mozgása, az épület ülepedése ill. egyenlőtlen süllyedése okán stb.), a tető rétegrendjében lévő anyagok alakváltozásábó l (pl.: hőszigetelő anyag mozgása, méretváltozása), az egyes rétegek mozgásábó l, amelyek más rétegekben kényszerfeszültségeket okoznak (pl.: aljzatok mozgása, ha a csapadékvíz elleni szigetelés az aljzatra teljes felületén ráragasztott), 9

10 a szélterhelés okozta szívó és nyomó hatásokbó l, valamint az ezek által létrehozott építménylengésekből, a karbantartási és javítási munkák alkalmával elkö vetett figyelmetlenségekből (pl.: helytelen anyagtárolás, éles szerszámok leejtése a vízszigetelés felületére stb.). Egyéb hatá sok Fotokémiai hatások, sugárzó hõ, oxigén, ó zon és UV-sugárzás, illetve ezek együttes, a természetes ö regedést gyorsító hatása. A csapadékvíz által a levegõ bõ l kioldott szilárd anyagok és gázok, valamint a lerakó dott algák és humusz a csapadékvíz elleni szigetelésen kéregszerû réteget képeznek, ez idõ vel repedéseket okozhat. Növényzet megtelepedése esetén a gyö kerek áthatolhatnak a csapadékvíz elleni szigetelésen. A lerakó dott üledék baktériumok, mikrobák táptalajául szolgálhat. 1.2 A lapostetõ szigetelésekkel szemben támasztott kö vetelmények Az épületek tetõ szigetelését úgy kell megválasztani és kivitelezni, hogy megfelelõ mértékben ellenálljon az elõ zõ ekben ismertetett hatásoknak és egyúttal kielégítse a funkció jábó l adó dó valamennyi kö vetelményt. A továbbiakban vázlatosan ismertetjük a legfontosabb kö vetelményeket. Az erõhatá sokkal szembeni ellená llá s kö vetelményei Szélhatással szembeni ellenállás. Hó terheléssel szembeni ellenállás. A tető szerkezetei, szerkezetrészei és kapcsolatai szél- és hóterhelés hatására tö rést vagy rendeltetésszerű használatot akadályozó alakváltozást nem szenvedhetnek. A rétegek nem válhatnak el egymástó l és maradó alakváltozás nem megengedett. A tetőfö démről a szélszívás nem szakíthatja fel a tetőszigetelést. Hőmérsékletváltozásokbó l ill. hőmérséklet külö nbségekből eredő igénybevételek a tetőszerkezetet és annak elemeit nem károsíthatják. A csapadékvíz elleni szigetelésen hőmérsékleti hatásokbó l nem származhat például hullámosodás, repedés stb. Egyéb erőhatásokbó l származó igénybevételek (pl.: a nyersfö dém lehajlása ill. az alátámasztásnál megjelenő elfordulása) a tetőszigetelést nem károsíthatják. Ü tésálló sági kö vetelmény: A tetőszigetelés a karbantartásbó l és a leeső tárgyakbó l eredő ütésekből származó hatásokra is vízhatlan maradjon. Lépésálló sági kö vetelmény: A tetőszigetelés a karbantartás során elszenvedett lépésálló sági igénybevétel után is őrizze meg vízhatlanságát. Terhelhetőség kö vetelménye: A tetőfö démet rendeltetésszerűen érő tartó szerkezetileg megengedett megoszló terhelések hatására a csapadékvíz elleni szigetelés vízhatlan maradjon és megmaradó benyomó dása ne lépje túl a megengedett határt. A tűzhatá sokkal szembeni ellená llá s kö vetelménye A tetőszigetelésnek meg kell felelnie az éghetőségre és a tűzálló sági határértékre vonatkozó előírásoknak. Villá mvédelmi kö vetelmények A tetőfö démnek és a tetőszigetelésnek meg kell felelnie a villámvédelemre vonatkozó szabvány előírásainak. 10

11 Hõvédelmi kö vetelmények A tetõ fö démnek meg kell felelnie a hõ védelemre vonatkozó szabvány elõ írásainak. A tetõ hõ hídas szakaszain nem lehet páralecsapó dás. A tetõ k külsõ felületének abszorpció s tulajdonságainak változása nem érheti el azt a mértéket, amely a szerkezet hõtechnikai teljesítményét a kö vetelményhez képest rontja. A légzá rá s kö vetelménye Vasbetonszerkezetû tö mö r záró fö dém esetén a kö vetelmény értelemszerû en teljesül. A légzárási kö vetelményeket a tetõ nek az erõ tani igénybevételek mû kö dése alatt is teljesítenie kell. A tetõ hézagain a helyiség rendeltetésszerû használatát zavaró mértékû por, homok vagy hó nem juthat be. Vízzá rá si kö vetelmények A lapostetõ szigetelésnek 8 (14.1%) lejtésig általában vízhatlanul szigeteltnek kell lennie. A tetõ szigetelésnek a Vízhatlanságot a teherhordó szerkezet megengedett mértékû alakváltozása mellett is meg kell tartania. Pá ratechnikai kö vetelmények A tetõ fö démnek meg kell felelnie a hõ védelmi szabványok páratechnikai elõ írásainak. A szerkezetekben nem tö rténhet olyan mértékû páralecsapó dás, amely a hõ szigetelõ képesség romlásához vezethet, ill. a lecsapó dó nedvesség elvezetését a szerkezeti kialakításnak biztosítania kell. Fényhatá ssal kapcsolatos kö vetelmények A tetõ bevilágításra szolgáló elemek fényátbocsátása legalább 60% legyen az ö regedés kö vetkeztében beálló elváltozás mellett is. A tetõ felületén ne keletkezzen kellemetlen fényvisszaverõ dés. Akusztikai kö vetelmények A tetõ fö démeknek rendeltetésük szerint meg kell felelni a kö rnyezeti igénybevételeknek megfelelõ en hanggátlásra is. A tetõ nem lehet az épület rendeltetésszerû használatát zavaró kellemetlen zaj forrása (pl.: esõ, jégesõ, hõ tágulási mozgás, kö zlekedési vagy szél okozta rezgés hanghatása) Tartóssá gi kö vetelmények A tetõ fö dém nem cserélhetõ elemeit a vonatkozó szabályzatok ill. vizsgálatok szerint igazolható maximális élettartamúra, de legalább 30 év élettartamúra kell kialakítani. A javítható, cserélhetõ szerkezeti elemeket legalább a fenntartási ciklusnak megfelelõ élettartamúra (5-15 év) kell kialakítani. A tetõ csapadékvíz elleni szigetelését és szegélyezését, valamint a szerelvények beépítését úgy kell megtervezni, hogy a terv alapján kivitelezett szerkezet a kö vetelményeket kielégítõ anyagok és termékek felhasználása, a kivitelezési elõ írások betartása, valamint megfelelõ használat és karbantartás esetén tartó san (legalább 20 évig) elégítse ki a vízhatlanság kö vetelményét. 11

12 Fenntartá si, ü zemeltetési kö vetelmények A tetõ szerkezet károsodás nélkül biztonságosan tisztítható legyen. A tetõ állapota megbízható an ellenõ rizhetõ legyen. A tetõ tervszerû megelõ zõ karbantartása megfelelõ ciklusokban elvégezhetõ legyen. Esztétikai kö vetelmények Azok a lapostetõ szerkezetek, amelyekre a kö rnyezõ épületekbõ l rálátás lehetséges, kedvezõ esztétikai megjelenésû ek legyenek. (Ebbõ l a szempontbó l külö nö sen kedvezõ ek a zö ldtetõ k.) 12

13 1.3. Á ltalános alapelvek 1.4 Rétegfelépítési változatok Ahogy az elõ zõ fejezetben már rö viden ismertetésre került, az egyhéjú lapostetõ k esetén a fû tö tt helyiségeket a külsõ tértõ l csak egy héj választja el, míg a kéthéjú lapostetõ k esetében a fû tö tt belsõ teret határoló szerkezet és a felsõ héj kö zö tt még egy Lapostetõ szigetelések kialakítá sá nak á ltalá nos alapelvei: a) A tetõ szigetelés rétegfelépítésének és a szigetelõ lemezek (réte-gek) minõ alkalmazkodnia kell az aljzatszerkezethez, a külö nbö zõ terhelésekhez, igénybevé és az épület használatához. b) A rétegfelépítésben alkalmazott anyagoknak és elemeknek meg kell felelni a ha célnak és mind egymással, mind az aljzatszerkezettel ö sszeférhetõnek kell lenni. c) A tetõ szigetelés rétegeinek a terheléseket ká rosodá s nélkü l kell továbbít tartó szerkezetekig. d) A tetõ szigeteléseket úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy az idõ járás hõ mérsékletváltozások mellett -20 C és +80 C hõ mérsékleti tartomán rendeltetésüknek megfelelõen mû kö djenek. hideg, átszellõ ztetett légtér helyezkedik el. Kéthéjú hidegtetõalkalmazása külö nö sen magas relatív légnedvességû (85 %) meleg terek felett célszerû, ha kellõ mértékû átszellõ ztetés biztosítható. Az egyhéjú tetõ k hõ szigetelési igény esetén melegtetõ ként kerülnek kialakításra. A lapostetõ k túlnyomó tö bbségét egyhéjú melegtetõ ként alakították ki, s ez az arány várható an a jö võ ben sem alakul másként. Szokásos rétegfelépítés: (az egyhéjú melegtetõ k egyenes, fordított és kettõ s hõ szigetelésû duo rétegfelépítéssel készülhetnek). Egyhéjú melegtetõ : (a leggyakrabban alkalmazott egyenes rétegfelépítésû példa kö vetkezik ). csapadékvíz elleni szigetelés (fényvédõ réteggel vagy leterhelõ réteggel, esetleg járó réteggel), gõ znyomás kiegyenlítõ réteg, hõszigetelés, párazáró, páranyomást kiegyenlítõ ill. páraszellõ zõ réteg (szükség szerint), teherhordó szerkezet lejtéstadó réteggel, kellõ sítéssel. Tehát ha a vízszigetelés a hõ szigetelõ réteg felett helyezkedik el akkor egyenes rétegfelépítésû melegtetõ rõ l beszélünk. Viszont fordított rétegsorrendû tetõ krõ l (egyszerû bben: fordított tetõ krõ l) beszélünk akkor, ha a csapadékvíz elleni szigetelés és a hõ szigetelés sorrendje felcserélõ dik. Ez esetben a vízszigetelés kerül védettebb helyzetbe és a hõ szigetelés leterhelése szükséges szélszívás és felúszás ellen. Kéthéjú hidegtetõ : vízszigetelés (és esetleges kiegészítõ rétegei) vízszigetelést hordozó felsõhéj, átszellõ ztetett légtér, hõszigetelés, teherhordó alsó héj. 13

14 Az egyhéjú egyenes rétegsorrendû melegtetõ k konvencionális megoldásai mellett megjelentek a kü lö nleges melegtetõ típusok is. Ezek kö zül ritkán alkalmazzák a vízzel elá rasztott tetõ ket, viszont napjainkban Nyugat-Euró pában terjedõ ben van a nö vényzettel telepített ún. zö ldtetõk építése. A lapostetõ k a használatuk szerint lehetnek já rható ún. terasz tetõ k és nem já rható, felülrõ l sérülékeny lágy fedéssel, ill. leterhelõ réteggel ( pl. kavicsterítéssel ) lezárt lapostetõ k. A járható tetõ k külö nleges változatát képezik a jármû vel járható tetõ k, amelyek a tetõ szigetelés felett még útpályaszerkezettel is rendelkeznek. Ilyenek lehetnek például azok az ún. parkoló lemezek, amelyek alatt beépített, hasznosított tér van. Az egyenes és fordított rétegsorrendû tetõ k mellett megjelentek olyan ún. ö sszevont funkciójú tetõ k is, amelyeknél az elõ zõ ekben ismertetett rétegsorrend nem értelmezhetõ. A szó rt poliuretán hab tetõ szigetelések tö bb rétegben felhordott kétkomponensû habrétege nem csak hõ szigetelési, hanem vízszigetelési funkció t is ellát. Az ö sszevont funkció jú rétegfelépítés másik változata az ún. Woermann tetõ. A külfö ldi szakirodalomban Tillmann néven is említik. Ennél a lapostetõ szerkezetnél a hõ szigetelést a bennmaradó zsaluzatként alkalmazott extrudált polisztirolhab hõ szigetelõ lemezek alkotják. A monolit vasbeton szerkezetû záró fö démet speciális adalékanyaggal vízzá róvá teszik, így ö nálló vízszigetelõ réteg nem készül, hanem a vízszigetelést ún. tö megbeton mó dszerrel oldják meg. A lapostetõ szerkezetek fõ bb rétegfelépítési változatait az 1. ábrán mutatjuk be Egyhéjú melegtetõ k A tetõ szigetelések túlnyomó része egyhéjú melegtetõ ként épül. Az egyhéjú melegtetõ k rétegfelépítési változatainak meghatározásakor az anyag-szerkezet-technológia szempontjainak szerves egységét figyelembe véve kell dö nteni. A rétegsorrend alapvetõ megválasztása, azaz az egyenes, ill. fordított rétegfelépítés melletti dö ntés a továbbiakban már jelentõ sen szû kíti az anyagmegvá lasztá s és a rö gzítéstechnika választható megoldásait, külö nö sen a fordított tetõ tekintetében. Az egyenes és a fordított rétegfelépítés híveinek mintegy két évtizede folyó vitája a nemzetkö zi szakirodalomban jó l nyomon kö vethetõ, ennek részletezésére a korlátozott terjedelem miatt nem térünk ki Egyenes ré tegfelé píté sû egyhé jú melegtetõ k Az egyenes rétegfelépítésû nem járható konvencionális melegtetõ k rétegfelépítése a 2/1A ábrán látható. Ez esetben az uralkodó rö gzítéstechnika még ma is a ragasztá s, azaz a hõ szigetelés leragasztása az aljzatra, majd a vízszigetelés ragasztása a hõ szigetelésre. A rétegfelépítést új elemekkel gazdagíthatja szükség esetén, ha a hõ szigetelést alulró l a pá razá ró, ill. pá ranyomá st kiegyenlítõ, felülrõ l pedig a gõznyomá st kiegyenlítõréteg határolja. A hõ szigetelés beépítése szempontjábó l rokon megoldást mutat a 2/1B és 2/2 ábra, hiszen mindkét esetben leterhelés rö gzíti a hõ szigetelést. A 2/1B ábrán azonban az aljzatbeton réteg másodlagos funkció ja a leterhelés, hiszen ez a réteg elsõ sorban a 14

15 nem járható csapadékvíz elleni szigetelés szilárd aljzatául szolgál. A 2/2 ábrán szereplõ rétegfelépítésnél már a csapadékvíz elleni szigetelés rö gzítése is leterheléssel tö rténik. A leterhelõ réteg viszont lehet járható és nem járható Fordított ré tegfelé píté sû é s duó tetõ k A fordított rétegfelépítésû (I.R.M.A.) tetõ k alkalmazása már tö bb évtizedes múltra tekint vissza. A hõ szigetelési szempontbó l nem túlságosan elõ nyö s szerkezeti megoldást ellensúlyozza, hogy az idõ járási hatásokra érzékeny vízszigetelés védettebb helyzetbe kerül, mint az egyenes rétegfelépítésnél. Fordított rétegfelépítésû lapostetõ szigetelésnél a vízszigetelés a hõszigetelés alatt helyezkedik el és a párazáró réteg elmarad. Ezáltal csö kken a rétegszám és egyszerû sö dik az építési technoló gia. Fordított rétegfelépítésnél mint az kö ztudott csak zá rtcellá s extrudá lt kemény polisztirolhab hõ szigetelés alkalmazható falcolva és egy rétegben kö tésben rakva. Az egyenes rétegfelépítéshez képest kb. 20 %-kal vastagabb hõ szigetelést célszerû alkalmazni a hõ szigetelés felületének nedvesítése azaz az ebbõ l származó lehû lés miatt. A teherhordó záró fö dém szerkezettel szemben pedig kö vetelmény a megfelelõ hõ tároló képesség, ami min. 250 kg / m 2 tö megû vasbetonszerkezetû fö démet tételez fel. A hõ szigetelés fö lö tti további rétegekbe csak átszellõ zésre alkalmas, a páradiffúzió akadálytalan lefolyását biztosító anyagokat szabad beépíteni. A fordított tetõ k alapgondolatának továbbvitele figyelhetõ meg a kettõs hõszigetelésû, vagy duo tetõ knél (Duo-Dach).Mivel a fordított tetõ k hõ technikai hátránya azaz az a tény, hogy a zártcellás polisztirolhab hõ szigetelés az ún. nedves zóná ban helyezkedik el nyilvánvaló, a kettõ s hõ szigetelési megoldás ez okbó l a "túlméretezendõ " hõ szigetelés síkja alá a szá raz zóná ba "átment" egy olcsó bb hõ szigetelõ réteget, ezáltal a vízszigetelés fö lékerülõ kisebb vastagságú hõ szigetelés már kevesebb leterhelést igényel a felúszá s ellen. Ez a megoldás hazánkban még nem terjedt el, legfö ljebb a támogató k és ellenzõ k szakmai polémiáját konstatálhatjuk a külfö ldi szakirodalombó l. Mindenesetre a kettõ s hõ szigetelésû tetõ k alapgondolata célszerû en felhasználható tetõrehabilitá cióná l, ha a vízszigetelés állapota jó és csak a hõ szigetelés vastagságát akarjuk nö velni. Igaz, hogy nem a legnagyobb hatékonysággal tö rténik ez, hiszen az új réteg a nedves zó nába kerül. Itt sem szabad megfeledkezni arró l, hogy az új hõ szigetelés fordított tetõ elven építhetõ be, tehát zártcellás keményhabot kell alkalmazni felúszás és szélszívás elleni leterheléssel. A 2/3 ábrán látható rétegfelépítésen további bontásban szerepelnek a fordított tetõ leterhelõ rétegei. A szokásos kavicsleterhelés, ill. kavicságyazatra helyezett járó lap mellett szerepel még a DOW cég szendvics leterhelõ -hõ szigetelõ lapja is, amelynek felsõ szilárd kérge elegendõ a szélszívás ellensúlyozására. A fordított tetõ ket csak a téli idõ szakban folyamatos fû tésû terek felett és legalább 15 cm vastag vasbetonszerkezetû záró fö dém felett célszerû alkalmazni. 15

16 A 2/4 ábrán látható kettõ s hõ szigetelésû tetõ (Duo-Dach) a fordított rétegrendbõ l eredõ hátrányokat kívánja ellensúlyozni. A nedves zó nában fekvõ hõ szigetelésnél mutatkozó hõ veszteség itt kisebb a hõ szigetelés egy részének nedvesség elleni védettsége miatt Különleges egyhé jú melegtetõ k Ö sszevont funkciójú szórt habszigetelés Az egyhéjú melegtetõ k külö nleges változatai kö zö tt a 3. ábralapon látható részletezésben az ö sszevont funkció jú lapostetõ ket is szerepeltetjük, hiszen az egyhéjú meghatározásnak megfelelnek amellett, hogy kizáró lag vízszigetelési funkció val rendelkezõ ö nálló an beépített rétegük nincsen. A 3/1 ábrán bemutatott rendszerint 3-5 poliuretá nhab rétegbõl á lló habszigetelés széleskö rû elterjedésérõ l még nem beszélhetünk. Elsõ sorban csarnok tetõ szerkezetek szigetelésénél használják ezt az eljárást. A habréteg idõ álló ságáró l ma még megoszlanak a vélemények. A tetõ szigetelések fejlõ désének egyik keskeny oldalágát képezik ezek a szó rt poliuretánhab szigetelések. A kétkomponensû szó rt hab nem csak hõszigetelõ, hanem vízszigetelõ funkciót is elláthat. Á ltalában 3-5 rétegben hordják fel. A szó rt habszigetelés a tetõ szigetelési részletek kialakítását egyszerû síti, viszont az idõ járás-álló ság szempontjábó l nem kö zelíti meg a lemez jellegû csapadékvíz elleni szigeteléseket Woermann tetõk A lapostetõ k fejlesztési eredményeinek egyik külö nleges változata a Woermann vagy Tillmann néven ismert bennmaradó hõ szigetelõ zsaluzattal készülõ vízzáró betonbó l készült záró fö dém. Ennél a szerkezeti megoldásnál épületfizikai szempontbó l a hõ szigetelés meglehetõ sen kedvezõ tlen helyen van a belsõ oldalon. A lapostetõ szigetelésekkel kapcsolatos vízhatlansági kö vetelmény értelmezése ennél a szerkezetnél meglehetõ sen ellentmondásosan hangzik, hiszen a tetõ fö dém vasbetonlemeze csupá n vízzá ró, viszont biztosítani kell, hogy a tetõ fö dém által határolt belsõ terek vízhatlanok legyenek. A 3/2 ábrán látható Woermann tetõ bennmaradó hõ szigetelõ lemezekkel zsaluzott vízzáró beton szerkezete kivitelezés szempontbó l meglehetõ sen kényes szerkezet, hiszen a teljes fö démtárcsán biztosítani kell a repedésmentességet. A vízhatlan szigetelõ réteg elhagyásával a Woermann tetõ részletei leegyszerû sö dnek. Ha a repedésmentesség biztosított, a szerkezet élettartama a szokásos tetõ szigetelési rétegrendszerekéhez képest jelentõ sen nõ, karbantartási igény alig jelentkezik. A beton felmelegedésébõ l származó mozgások csö kkentésére védõ mázréteg, vagy laza kavicsterítés kerülhet a záró fö dém felsõ síkjára. A fö dém az alátámasztó szerkezetekhez a hõmozgá sok akadá lytalan biztosítá sa érdekében külö nleges teflon saruk kö zbeiktatásával csatlakozik. ( Ld. még a 19. ábraoldal felsõ ábráját.) Ez a szerkezeti megoldás alig vethetõ ö ssze a tárgyalt tetõ szigetelésekkel, hiszen ezektõ l rendkívül eltérõ sajátosságokkal rendelkezik. 16

17 1.533 Já rmû vel já rható tetõk A 3/3 ábrán jármû vel járható tetõ rétegfelépítése látható. Ennél a megoldásnál csak megfelelõteherbírá sú hõszigetelõréteg alkalmazható (például habü veg hõ szigetelõ táblák). A csapadékvíz elleni szigetelést védõ szö vetréteg, a szû rõ beton dilatáció ja felett megszakított, általában háló s vasalású vasbeton pályalemezek, és azok illesztésénél elhelyezett fém betétsá v (általában recés rézszalag) jelentenek külö nlegességet a konvencionális járható tetõ kkel szemben Vízzel elá rasztott tetõk A 3/4 ábrán bemutatott vízzel elárasztott tetõ rétegfelépítést részben esztétikai megfontolásbó l, részben a záró fö dém nyá ri hõterhe-lésének csö kkentése érdekében dolgozták ki. Megépítésük a szokásosnál is megbízható bb, víznyomá sá lló vízszigetelõ anyagot kíván meg. Az ö sszefüggõ víztükö r a nap ibolyántúli sugárzásának jelentõ s részét visszaveri, ezáltal lassítja a csapadékvíz elleni szigetelés anyagának ö regedését. Az elárasztás csak ott jö het számításba, ahol a nyári idõ szakban elegendõ víz áll rendelkezésre, mert a tetõ rõ l elpárolgó víz folyamatos pó tlásáró l gondoskodni kell. E tetõ típus rendszeres felü gyelete és tisztítása szükséges. Tehát a feladatokhoz tartozik az idõ nkénti vízcsere, a rovar (szúnyog) irtás, az algaképzõ dés megakadályozása. Hideg idõ szakban a tetõ t vízteleníteni kell Nö vényzettel telepített tetõk (zö ldtetõk) A nö vényzettel telepített tetõ k gyakoribb rétegfelépítési változatait mutatjuk be a 3/5 ábrán. A zö ld tetõ k jelentõ sége külö nö sen olyan épületegyütteseknél nagy, ahol más épületekbõ l rá lehet látni a zö ldesített tetõ re, ami üdítõ színfolt lehet a nagyvárosokban és az épületek által elfoglalt, megszüntetett zö ldterü let visszapótlá saként jelentõ sen hozzájárulhat a nagyon leromlott városlakó i kö zérzet javításához. Mivel a zö ldtetõ k jelentõ sége az épített kö rnyezet ö kológiai szempontjainak elõ térbe kerülésével fokozó dik, a késõ bbiek során (a 4-dik fejezetben) még visszatérünk részletes ismertetésükre Egyhé jú melegtetõ k páratechnikai ké rdé sei A lapostetõ szigetelések rétegfelépítését jelentõ s mértékben meghatározza a tetõ szerkezet alatti belsõ tér jellemzõ légállapota, az alkalmazott teherhordó fö dém anyaga, ill. a hõ szigetelés kemény hab, vagy szálas anyag jellege. Ezen tényezõ k és a rétegfelépítés ö sszefüggéseit külö nö s tekintettel az ún. páratechnikai rétegek helyére és szerepére rendszerezve a 4. ábralapon mutatjuk be. Tehát alacsony relatív légnedvesség és hõ mérsékleti tartomány esetén, fõ leg szálas anyagú hõ szigetelés alkalmazásakor elhagyható a párazáró réteg, azaz nem kell minden esetben páraszellõ zõ csonkokkal átlyuggatni a tetõ szigetelést, hiszen minden á ttö rés egyúttal hibaforrá sként is szerepelhet. A gõ znyomást kiegyenlítõ rétegre elsõ sorban az építés során bezá rt nedvesség által nyáron kifejtett gõ znyomás levezetésére van szükség. Ha jó páraáteresztõ tulajdonságú a csapadékvíz elleni szigetelés (például lágy PVC anyagú) és alatta megfelelõ légtérfogatú filcréteg helyezkedik el, külö n 17

18 gõ zzáró réteg és annak kiszellõ ztetése nem mindig szükséges. Gondos páratechnikai méretezéssel (és természetesen a hõ szigetelés beépítés elõ tti nedvesség elleni védelmével) számos gyakori hibaforrás megelõ zhetõ. A tetõ szigetelés rétegeit érintõ pára- és gõ zterhelés megszüntetésének, illetve enyhítésének gyakorlati megoldásait mutatjuk be az 5. ábrán. A hagyományos salakszellõ zõ s megoldás látható a 5/1 ábrán. Napjainkban ilyen lapostetõ s megoldás már nem épül, felújítási-fenntartási feladatoknál találkozunk ezzel a hagyományos és megfelelõ kivitelezés esetén jó l mû kö dõ tetõ fajtával. A 5/2 ábrán látható párazáró és gõ znyomást kiegyenlítõ réteges tetõ szigetelés kiszellõ ztetés nélküli megoldása kis páraterhelés, szálas anyagú (lehetõ leg fekvõ szálas) szárazon beépített hõ szigetelés és páraáteresztõ tulajdonságú vízszigetelés esetén alkalmazható. Az általánosan alkalmazott kétcsö ves pá raszellõzõbeépítésének elvi megoldását mutatjuk be a 5/3 ábrán. Nagy kiterjedésû, széles tetõ knél, ahol a szegély menti kiszellõ ztetés nem elegendõ, építik be a mû anyag szellõ zõ csonkokat. A régebben alkalmazott fém szellõ zõ csonkok nem váltak be, mert oldalfalukon állandó sult a páralecsapó dás és hamarosan korró zió s károk miatt tö nkrementek. A 5/4 ábrán látható vonal menti kiszellõztetés keskeny épületeknél alkalmazható ö nálló an (mindkét oldalon), illetve széles épületeknél kombinálható a pontszerû kiszellõ ztetéssel. Egyes szerzõ k azt állítják, hogy az általánosan elfogadott, oldalanként mintegy 5 m szélességig terjedõ szellõ zési hatékonyság helyett csupán 50 cm szélességig mû kö dik megbízható an a kiszellõ ztetés. A 5/5 ábrán a párazáró réteg pontszerû kiszellõ ztetését mutatjuk be olyan esetben, amikor a gõ znyomást levezetõ réteg kiszellõ ztetése nem szükséges (hasonló elven, mint a 5/2 ábránál). Á tnedvesedett hõ szigetelõ réteg utólagos kiszá rítá sa esetén (ha eredetileg nem kerültek beépítésre kétcsö ves páraszellõ zõ k, vagy azok nem mû kö dnek) filcalátétes mû anyaglemez csapadékszigetelés filc rétege, vagy az új csapadékszigetelés alá helyezett egyéb poró zus réteg bekö thetõ a hõ szigetelés felületére helyezett egycsö ves páraszellõ zõ be. Ilyen esetekben a hatékonyabb kiszárítás érdekében célszerû a régi hõ szigetelés megfelelõ kiosztású és átmérõ jû perforá lá sa legalább a vastagság kétharmadáig. A 5/7 ábrán az alul páracsatornás kialakítású hõ szigetelések példája látható. A Tekurat elem esetében például a pá racsatorná k derékszö gû há lózata biztosítja a páranyomás kiegyenlítõ dését, ill. szegély mentén a nyílt légtérrel ö sszekö tve a páranyomás kiszellõ ztetését is. A páratechnikai mû kö dés a lapostetõ szigetelések alkalmazásának egyik legvitatottabb területe. Számos kutató intézet végzett tetõ kbe telepített mérõ helyeken tartó s kísérletet, külö nbö zõ páratechnikai rétegfelépítésû tetõ kö n, de a kö zzétett eredmények alapján a vitás kérdések még nem zárható k le egyértelmû konklúzió val. (Páraszellõ zõ k beépítésével és mû kö désével kapcsolatos további információ k található k még a 23. és 37. ábraoldalakon. ) 18

19 1.55 Egyhé jú melegtetõ k szerkezeti-alaki ké rdé sei Az egyhéjú lapostetõ k rendszerezõ tárgyalása során a jellemzõ rétegfelépítések fõ bb tulajdonságait jellemezve kevés szó esett a szerkezeti részletek kialakításáró l. A tetõ szigetelések szegélyezése és külö nbö zõ csatlakozá si és á ttö rési részletei számos hibaforrást rejtenek és ezek a tervezés és a kivitelezés szempontjábó l sok gondot jelentenek. Ha a hazai tervezési és építési gyakorlatot vizsgáljuk a tetõ szigetelések szempontjábó l, megállapítható, hogy kialakultak bizonyos szokások, amik eltérnek a más országokban folytatott gyakorlattó l. A lapostetõ k szegély menti lehatárolása Magyarországon általában attikafallal tö rténik, míg külfö ldö n sokhelyütt elterjedtek az alacsony rézsû s szegélyezések. Az attika alkalmazását részben éghajlati viszonyok (a minimális hó határ biztosítása, a lezúduló hó tö megbõ l származó balesetek elkerülésére), részben építészeti megfontolások (azaz az épülethomlokzat harmonikus arányú felsõ szegélyezése) indokolják. Kavicsleterheléssel rö gzített tetõ - szigetelések esetén a kavicsréteg szélvihar által való leszó rása ellen is véd az attikafal. Az attikafal geometriai kialakítását illetõ en külfö ldi szélcsatorna vizsgálatok alapján a kö vetkezõ k állapítható k meg: keskeny alacsony attika alkalmazása az attika nélküli megoldásnál nagyobb szélterhet eredményez, a szélszívás mértéke az attika szélességétõ l is függ, a nagyobb szélességû attika már kisebb magasság esetén is csö kkenti a szélszívást, a szélszívás mértéke függ az attika felsõ felületének hajlásszö gétõ l is. A jelenlegi tervezési szabályozások, ajánlások még egyenlõ re nem veszik figyelembe az attika geometriai kialakítását a csapadékvíz elleni szigetelés (ill. a leterhelt hõ szigetelés) rö gzítésénél, csupán az épületmagasság szerint differenciálnak. Síkpá rká nnyal hatá rolt külsõ vízelvezetésû melegtetõ k esetén, ha a hõ szigetelés nem kellõ mértékû, ill. például a vasbeton koszorúval egybeépített síkpárkány hõ hidas megoldású, akkor eljegesedés alakulhat ki, ami a vízelvezetõ rendszerben, a homlokzati szerkezeteken és a csapadékvíz elleni szigetelésben is károk, meghibásodások kialakulásához vezethet. Tehát a hazai kö rülmények kö zö tt preferált attikamegoldás a felmenõ teherhordó fal folytatásaként jelenik meg rendszerint és egy másik szerkezeti-szerkezetcsatlakozási problémát vet fel. A masszív szerkezetként kialakított attikafal intenzív napsugárzás hatására külö nö sen a déli oldalon jelentõ s hõmozgá st végez, aminek hatására a csapadékvíz elleni szigetelések falcsatlakozásánál fellépõ erõ k a vízszigetelést károsíthatják. A szerkezetben hõ hatásra keletkezõ erõ k gyakran a homlokzati oldalon is repedésekhez vezetnek, tehát a hõ mérsékleti hatások korlátozása az attikafal hõ szigetelésével hozzájárulhat tö bb hibaforrás megszüntetéséhez (6/4 ábra). A 6. ábralapon egyébként a lapostetõ k szegélyezési változatait az ábrasorozaton mutatjuk be, hangsúlyozva a hõszigetelés folyamatossá gá nak fontosságát. A szerkezeti dilatáció k kialakítási változatainak alapelvét mutatjuk be a 6/18-21 ábrákon. A legfontosabb alapelv amit sajnos nem mindig tartanak be hogy a szerkezeti dilatá ciót a tetõ szigetelés teljes rétegrendszerével kö vetni kell. A dilatáció tetõ síkbó l kiemelt megoldása ö sszekapcsolható a tû zszakasz határok kijelö lésével is. A tetõ síkban megoldott tetõ szigetelési 19

20 dilatáció sérülékenysége miatt nem ajánlott. A szerkezeti dilatáció k elvi kialakítása Woerman tetõ kre vonatkozó an a 6/20-21 ábrákon látható. A 6/22-26 ábrákon külö nbö zõ falcsatlakozások elve látható. Ezek kö zül a fal melletti folyó káknak a 6/24 ábrán látható megoldása az ún. hasznosított tetõ knél ajánlható (gyakrabban rácsos lefedéssel). A 6/26 ábrán lévõ megoldás a terasz ajtó elõ tti lábráccsal fedett folyó kát mutatja be. Itt ajánlatos a küszö b megemelése legalább 20 cmre és a külfö ldö n használatos kettõ s ütkö zésû emelkedõ -felnyíló teraszajtó k alkalmazása. A 6/25 ábrán vízzel elárasztott tetõ részlete látható, vápacsatornás és pontszerû vízelvezetésû tetõ esetére. Ide sorolható még a 6/24-26 ábrák falcsatlakozásnál feltüntetett vízelvezetési megoldása is. A 6/32-34 ábrákon a további gyakori részletkialakítási vonatkozásokat mutatjuk be a páraszellõ zõ k, strangszellõ zõ k, antennarúd átvezetések és kihorgonyzások, villámvédelmi vezetéktartó k, tipegõ k, járó lapok, felülvilágító k beépítését vázlatosan ábrázolva. Mindezen részletek kialakításával kapcsolatban terjedelmes szakirodalom alakult ki. Á ltalában az egyes szigetelési rendszerek alkalmazástechnikai kö tetei ajánlott, vagy kö telezõ en alkalmazandó csomó ponti megoldásokat adnak meg ezen részletek kialakítására. 1.6 Kéthéjú hidegtetõ k Az egyhéjú melegtetõ k mellett, sõ t azokat megelõ zve, ö nálló úton elkülö nülten fejlõ dtek a kéthéjú tetõ szerkezetek. Most nem szó lván a kéthéjú hidegtetõ ként mû kö dõ magastetõ krõ l, tehát a 4 alatti héjalású tetõ ket tekintve, a kéthéjú tetõ k mindig is elõnyö sek voltak pá ratechnikai szempontból és a csapadékvíz elleni szigetelés és a hõ szigetelõ réteg egymástó l radikálisan elkülö nített beépíthetõ sége szempontjábó l. A kéthéjú hidegtetõ kialakítása akkor helyes, ha a teherhordó szerkezetbõ l és hõ szigetelõ rétegbõ l álló alsó héj a párát aránylag kö nnyen és gyorsan átengedi, továbbá az átszellõ zés kö vetkeztében létrejö võ légcsere nem tö bb és nem is kevesebb a szükségesnél. Ezért az alsó héjban párazáró tulajdonságú réteg (vagy bevonat) nem lehet, valamint az átszellõ zés mértéke méretezéssel határozandó meg. Fontos, hogy a levegõ t be- és kivezetõ nyílások helye egyenletesen legyen elosztva és a tetõ térben szellõzetlen zugok ne keletkezzenek. Szokásos épületszélesség esetén a be- és kivezetõ nyílások ö sszfelületét a tetõ vetületi alapterületének 1/800-1/1000-ében veszik fel.(ld. Irodalom: 3.) A bevezetõ nyílásokat kell nagyobb keresztmetszetû re kialakítani, például, ha a bevezetõ nyílások tetõ vetületi alapterületének aránya 1/500, akkor a levegõ kivezetõ nyílások aránya 1/400. Az utó bbiak az elõ bbieknél magasabban helyezkedjenek el. A légréteg vastagsága legalább 25 cm legyen.(ld. Irodalom: 8.) A szellõ zõ nyílások és a légréteg méretére az elõ zõ ekben megadott értékek tapasztalati jellegû ek, a szokásostó l eltérõ esetekben a tervezési adatok kísérleti úton ( pl. modellkísérlettel ) ellenõ rizhetõ k. Az egyhéjú melegtetõ k és a kéthéjú hidegtetõ k eltérõ szerkesztési elveik miatt egymástó l eléggéelkülö nült fejlõ dési utat jártak be. A napjainkig kialakult legfontosabb szerkezetváltozatokat a 7. ábrán mutatjuk be, 8 fõ csoportba rendezve a 19 féle szerkezeti alternatívát. A 7/1 ábrán látható rétegfelépítések a kéthéjú lapostetõ k rétegfelépítéséhez hasonló elven kialakult magastetõ s rétegfelépítéseket mutatják külö nbö zõ fedési mó dok és alsó héj esetén.lapostetõ knél elterjedt a deszkázatbó l kialakított felsõ héj. A 7/2 ábrán lévõ kö nnyû kéthéjú hidegtetõ k felsõ héja táblás profilozott lemezfedéssel alakul ki, míg a hõ szigetelt alsó héj álmennyezet jellegû. Á lmennyezetként kialakított alsó héj esetén külö nö sen fontos a hatékony átszellõ zés biztosítása, hiszen magasabb páratartalmú terek felett a pára 20

21 megrekedhet a két héj kö zö tt és a kondenzvíz lecsapó dás a fém tartó szerkezetekben kárt okozhat, nem beszélve az esetleges visszacsorgás kellemetlenségérõ l. A 7/3 ábrán további kö nnyû szerkezetes megoldások látható k, míg a 7/4 ábra már vékony vasbeton anyagú felsõ héj és kö nnyû alsó héj kombináció it mutatja. A 7/5 ábrán szilárd vasbeton záró fö dém és nagyelemes elõ regyártott felsõ héj együttesét mutatjuk be, amelynél új elem a felsõ héj vízzáró kialakítása. A 7/6. ábrán elõ regyártott, vagy bennmaradó acél-zsaluzattal kialakított monolit vasbeton felsõ héj jellemzi a szerkezeti megoldást. Ebben az esetben a csapadékvíz elleni szigetelés rendszerint a felsõ kéregre ragasztott ö sszefüggõ vízhatlan lemezszigetelés. A 7/7 ábrán kis, vagy kö zepes méretû, esetleg vízzáró anyagú elõ regyártott vasbeton tetõ elemek alkotják a felsõ héjat vonalra lejtõ kivitelben, a víz elvezetése elõ regyártott vasbeton vályuelemekben tö rténik a víznyelõ kig. A 7/8 ábrán lévõ monolit felsõ héjak bennmaradó zsaluzattal készülnek szellõ zõ csatornák kialakításával. Kéthéjú tetõ k kialakulhatnak egyhéjú tetõ rehabilitáció jaként elõ regyártott vasbeton felsõ héj utó lagos ráhelyezésével, illetve kö nnyû profilozott acél, vagy alumíniumlemez fedésû szerelt felsõ héj utó lagos kialakításával. Régi meghibásodott egyhéjú melegtetõ k rekonstrukció s megoldásaként más országok példájára hazánkban is végeztek építési kísérleteket az ún. betoncserepes nagyelemes vízzáró vasbetonlemez felsõ héj beépítésével. A külfö ldi megoldások mintájára készült kísérleti beépítések (ún. pécsi megoldás) vízzáró vasbeton felsõ héjjal igazábó l nem váltották be a hozzájuk fû zö tt reményeket, mert ezek szerkezeti részletei (pl. vápacsatorna végfali csatlakozása) még nem voltak kiforrottak. További kéthéjú lapostetõ példák látható k a 8. ábrán. Az 1. fejezet ellenõ rzõ ké rdé sei 1. Hatá rozza meg a lapostetõ fogalmá t a tetõ hajlá sá nak és szerkezeti felépítésnek a függvényében! 2. Miért fontos a tetõ lejtésének pontos és szakszerû kialakítá sa? 3. Milyen megoldá sú csapadékvíz elvezetési módokat ismer lapostetõ k esetében? 4. Hasonlítsa össze a külsõ és belsõ vízelvezetés elõ nyeit és há trá nyait! 5. Milyen meghibá sodá sok szá rmazhatnak a függõ ereszcsatorna környezetében a pá rká nyszerkezet épületfizikai szempontból helytelen kialakítá sá ból? 6. A belsõ vízelvezetésû lapostetõ k esetén a tetõ sík kialakítá sá nak milyen vá ltozatai lehetségesek a vízelvezetés szempontjá ból? 7. Milyen közelítõ módszert ismer a víznyelõ k minimá lisan szükséges keresztmetszetének meghatá rozá sá ra? 8. Hatá rozza meg a tetõ szigetelés fogalmá t! 9. Melyek a lapostetõ szigetelések kialakítá sá nak legfontosabb alapelvei? 10. Ismertesse az egyhéjú melegtetõ szoká sos rétegfelépítését (a rétegek sorrendjét)! 21

22 11. Rajzoljon vázlatot a kéthéjú hidegtetõ függõ leges metszetének feltüntetésével és jelölje meg felirattal az egyes rétegek funkciójá t! 12. Milyen já rható (terasz) tetõ ket ismer a hasznosítá s szempontjá ból? 13. Ismertesse röviden az ú n. Woermann tetõ t! 14. Milyen szerkezeti és rögzítéstechnikai változatokat ismer az egyenes rétegfelépítésû egyhéjú melegtetõ k esetében? 15. Hatá rozza meg röviden a fordított rétegfelépítésû egyhéjú melegtetõ k legfontosabb jellemzõ it és kialakítá si alapkövetelményeit! 16. Melyek az ú n. kettõ s hõ szigetelésû tetõ k legfontosabb tulajdonsá gai? 17. Mit tud a szórt poliuretá nhab szigetelésekrõ l? 18. Miért szükséges teflon saruk alkalmazá sa a Woermann tetõ k esetében? 19. Milyen hõ szigetelõ anyagot alkalmazna já rmû vel já rható tetõ k esetén és miért? 20. A vízzel elá rasztott tetõ k legjellemzõ bb tulajdonsá gai? 21. Milyen esetben szükséges gõ znyomá st kiegyenlítõ réteg alkalmazá sa. 22. Milyen pá rakiszellõ ztetési módokat ismer? 23. A vonal menti kiszellõ ztetés milyen szélességig hatékony? 24. A beá zá skor á tnedvesedett hõ szigetelés kiszá rítá sá ra milyen módszert ismer? 25. Ismertesse a lapostetõ ket hatá roló attikafalak alkalmazá sá nak legfontosabb szempontjait! 26. Melyek a kéthéjú hidegtetõ kialakítá sá nak alapelvei az elégséges mértékû á tszellõ zés biztosítá sa szempontjá ból? 27. Vá zoljon fel jellemzõ kéthéjú hidegtetõ keresztmetszeteket! Hasonlítsa össze az egyhéjú melegtetõ k és a kéthéjú hidegtetõ k legfontosabb tulajdonsá gait! 22