A rekreáció elmélete és módszertana 2.

Átírás

1 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETE Boda Eszter Herpainé Lakó Judit A rekreáció elmélete és módszertana 2. A rekreáció és a szabadidő eltöltésének színterei, speciális területei és formái EKF Líceum Kiadó Eger, 2015

2 Szerzők Boda Eszter, Herpainé Lakó Judit Szerkesztő Dr. Révész László, Dr. Bíró Melinda Szakmai lektor Dr. Benczenleitner Ottó Anyanyelvi lektor Vasné Varga Judit Készült: a TÁMOP E-15/1/Konv ''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért Kelet-Magyarországon projekt keretében ISBN Az Eszterházy Károly Főiskola tankönyve A kiadványért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora. Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában

3 Herpainé Lakó Judit A kötet szerzői Testnevelő tanár, okleveles művelődésszervező, adjunktus (EKF) Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett testnevelő tanár és művelődésszervező diplomát. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen folytatta tovább, ahol okleveles művelődésszervezőként végzett. Emellett megtanulta a fazekas mesterséget, számos kulturális célú civil szervezet tagja, vezetője lett. Gyerekkora óta szervez kulturális, közművelődési és sportprogramokat, rendezvényeket. Tájfutás sportágban segédedzői végzettséggel rendelkezik, jelenleg is aktív szenior versenyző és versenybíró, versenyrendező. Főiskolai tanulmányai végeztével az egri Forrás Gyermek- Szabadidőközpontban művelődésszervezői, kultúraközvetítői munkát kapott. Ezután az Eszterházy Károly Főiskola Közművelődési Tanszékére került, ahol 14 éven keresztül tanított óta a Sporttudományi Intézet adjunktusa. Több felsőoktatási szak akkreditációs munkáiban vett részt, akkreditált pedagógustovábbképzések létrehozója és oktatója, Európai Uniós és hazai projektek megvalósítója, projektmenedzsere. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskola Nevelés- és Sporttudományi Programjának doktorandusza. Boda Eszter Sportmenedzser, főiskolai tanársegéd (EKF) Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett sportszervező diplomát 2009-ben, eseményszervező és rekreáció-turisztika specializációval kiegészítve ben a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar és a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának közös mesterképzésének keretében sportmenedzserként végzett ben a Fitness Akadémián szerzett aerobik sportedzői végzettséget. Jelenleg doktoranduszhallgató a Debreceni Egyetem Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájában februárjától dolgozik az Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézetében. Főbb kutatási területei közé tartozik a rekreáció, valamint a sport- és szabadidő gazdaság. 2

4 TARTALOM 1. A rekreáció irányzatai, az indoor és az outdoor irányzatok... 5 Outdoor rekreáció... 5 Egészségmegőrző rekreáció... 6 Fitnesz... 6 Üzemi-munkahelyi irányzat... 7 Wellness irányzat... 8 Sportági irányzat... 9 Élménykereső rekreáció... 9 Extrémsport irányzat Fun sport irányzat Kalandsportok Teljesítményelvű irányzat Összefoglaló táblázat A sportterek kialakulásának történeti áttekintése Rekreációs sportlétesítmények...16 Építő játszókert...16 Vizes játszókert...16 Sport játszókert...16 Közlekedési játszókert Kaland-játszókert, kalandpark Botanikus- és kisállatkert Felnőttek kertje Erdei tornapálya Szabadidőközpont...19 Rekreációs létesítmények tervezésének szempontjai A rekreációs és a civilizációs betegségek Életkórok életkorok I. és II Életkórok életkorok I. és II Magzati élet/áldott állapot (0-40. hét) Gyermekkor Felnőttkor Időskor A rekreációs élmény, a totális élmény (Flow) fogalma, jellemzői, kapcsolata a sporttal

5 4. A rekreáció mozgásanyaga és csoportosítása Munkamánia, a rekreáció mint alternatíva-gyógymód Nem sportág jellegű mozgásos tevékenységek Hobbi jellegű tevékenységek Sport-rekreációs tevékenységek Aerob sportok Esztétikai sportok Munkamánia és a rekreáció mint alternatíva-gyógymód A munkahelyi egészségfejlesztés lehetőségei Fogalmi tisztázás Kialakulása Az egészségfejlesztés területei Kutatások, eredmények számbavétele, már futó és jól működő egészségfejlesztő programok Felhasznált irodalom Iskolai rekreáció, szabadidő-szervezés az iskolában Az iskolai szabadidő-szervező A szabadidő-szervező helye és szerepe az iskola életében...61 A szabadidő-szervező kötelességei, elvárások...61 A szabadidő-szervező lehetőségei Együttműködés Szabadidő-eltöltési irányzatok, a szabadidőről vallott nézetek változásai Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja életkorok szerint Gyermekkorúak rekreációja Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, nők és férfiak rekreációja Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, veszélyeztetett társadalmi rétegek és csoportok rekreációja Hazai és nemzetközi rekreációs szervezetek és irányzatok. A szabadidősport területének felépítése hazánkban, magyarországi rekreációs szervezetek A rekreáció nemzetközi szervezetei Hazai szervezeti hálózat Felhasznált irodalom

6 1. A REKREÁCIÓ IRÁNYZATAI, AZ INDOOR ÉS AZ OUTDOOR IRÁNYZATOK A rekreáció színterei, létesítmények (indoor-outdoor helyszínek, outdoor létesítmények, parkok, ismert parkok, jelentőségük) A rekreáció fejlődése és fogalmának kialakulása kapcsán korábbi tananyag keretén belül már beszéltünk arról, hogy a technikai fejlődés életmódváltást és sok esetben sajnos negatív irányú változást hozott. Ennek ellensúlyozására a különféle társadalmi csoportok más-más tevékenységi formákat részesítettek előnyben, így a rekreációs irányzatokat a felhasználó célja szerint szokták differenciálni. Konkrét irányzatok kialakulásáról az es évektől beszélhetünk, melyek létrejöttét különböző demográfiai, politikai és gazdasági változások előzték meg. A legnagyobb ráhatással a 70-es évektől bekövetkezett információs forradalom és az ezredfordulóra jellemző globalizáció voltak (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A fizikai rekreáció ennek megfelelően három jellegzetes irányban fejlődött. Kialakulását tovább segítette még a divat és az irányító szakemberek felkészültsége, valamint beállítottsága. A három irányzat az outdoor (természetbe vágyódás), az egészségmegőrző (fitnesz, wellness) és az élménykereső (extrém, fun, kaland) (Kovács, 2004). Ismerkedjünk meg részletesen is az egyes irányzatokkal és altípusaival. Outdoor rekreáció Kialakulását az urbanizáció kényszerezte, vagyis a természettől való eltávolodás. Létrejöttét a szabad levegőn végzett mozgás iránti nosztalgia is kiváltotta, amely tulajdonképpen a zsúfolt életterektől való menekülést jelentette. Eszközei a természetben végzett valamennyi rekreációs célú mozgás (pl. séta, kirándulás, futás, sífutás, téli túrázás, evezés, kerékpározás, görkorcsolyázás stb.), melyeket csoportosíthatjuk az alábbiak szerint: hegyi-erdei; kerekes; téli; vízi; légi. Külön csoportját képezik a nem sport-típusú tevékenységek, mint például különböző kertészkedés jellegű tevékenységek (virágültetés, metszés stb.), az erdőkben, mezőkön való gyűjtögetés (gombászás, virággyűjtés, bogyógyűjtés stb.), a grillezés és bográcsozás, a nem megélhetési horgászat és vadászat (Kovács, 2004). Az egyetlen fontos tényező, hogy ezek ne megélhetési indíttatásból, hanem kikapcsolódásként valósuljanak meg. Legfőbb célközönsége a 5

7 kezdeti időkben fiatal felnőttekből állt, majd egyre inkább eltolódott az érett felnőtt és az idős korosztály irányába (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Az irányzathoz köthető mozgások, tevékenységek inkább alkalmi jellegűek. 1.kép egészségmegőrző rekreáció Egészségmegőrző rekreáció A következő nagy mérföldkő a városiasodás és a rohamos technikai fejlődés következtében bekövetkezett egészségi állapotromlás volt. Ebben az időszakban egyre több riasztó adat került nyilvánosságra, melyek tettre ösztönözték a szakembereket. A civilizációs ártalmak (környezetünk romlása, stressz, túlfogyasztás stb. lásd később részletesen) következtében rohamosan nőtt az úgynevezett civilizációs betegségekben (szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, idegrendszeri) szenvedők aránya. Ezek hatására terjedt el elsősorban a fejlett országokban az egészségmegőrző rekreáció és annak irányzatai (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A szakirodalmak három irányzatot különítenek el, lássuk ezeket részletesen. Az első a fittségi irányzat, mely további két típusból tevődik össze: a fitneszből és az üzemi-munkahelyi irányzatból. Fitnesz 6

8 A civilizációs ártalmak felismerésével párhuzamosan kezdett kialakulni egy új őrület, az arányos test divatja. Ez a férfiaknál főleg a speciális kondicionáló gépek használatában (Arnold Schwarzenegger és a body building sztárok), a hölgyeknél az aerobic jellegű mozgásformák elterjedésében realizálódott (Jane Fonda). A mozgás előtérbe kerülése mellett a fiatalok, főként a tinédzserek egy része szigorú és egészségtelen diétával próbálta megőrizni vonalait, ennek kapcsán beszélhetünk a body terror fogalmáról. Napjainkban szerencsére az irányzat kíméletesebb változatai figyelhetők meg (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). 2. kép: rekreáció a mozgás jegyében (FittAréna Dechatlon Magyarország által fotózva) Üzemi-munkahelyi irányzat Az első kezdeményezések már a II. világháború előtt fellelhetők az USA-ban, elterjedésének virágkora mégis a 70-es évekre tehető. Ekkor kezdték felismerni a munkáltatók fontosságát és szükségességét. A közelmúltban, kiemelten az ezredforduló időszakában, a fejlett, nyugati országokban erőteljesen megnőtt a jelentősége, ami miatt már önálló irányzatként kezeli a szakirodalom. Az irányzat a munkavégző-képesség növelését, a csapatépítést, a team-munka javítását és a stressz-oldást célozza meg elsősorban. Célközönsége ebből kifolyólag a nagyobb munkavállalói létszámmal működő vállalatok dolgozói, multinacionális cégek (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). 7

9 3. kép: Munkahelyi aktivitás szerepe egyre nagyobb kell, hogy legyen ( Wellness irányzat A wellness gyökerei az öreg kontinensen, a wellness atyjának tartott Sebastian Kneipp ( ) nevéhez köthetők. Kneipp egy dél-németországi kolostort vezetett, és papi hivatásának gyakorlása mellett az egészséges életmód elveinek kimunkálásán is munkálkodott. Filozófiájának alapelemeiként az alábbiakat fogalmazta meg: phytoterápia (gyógynövények alkalmazása) dietetika (egészségcélzatú táplálkozás) mozgásterápia testi-lelki egyensúly (a fizikai aktivitás és a pihenés, kikapcsolódás egyensúlya) hidroterápia (fürdőkultúra) Napjainkban magán a Kneipp-kúrán a hideg-melegvizes kezelés váltakozását értjük. A wellness számára komplex értelmű az emberi egészség, mely során feltételezi, hogy az egyén maga is aktívan tesz annak megőrzése érdekében, és nemcsak a prevenció által, hanem pszichés állapotának és értelmi képességeinek egyensúlyban tartásával is. Az irányzat központjában a test és lélek kényeztetése áll, a jól megélt életörömnek pedig kiemelt figyelmet szán. E köré gyűjt minden olyan eljárást és tevékenységet, mely a tudatosan kialakított élet megélését/átélését segíti. Nézzünk néhány példát az eljárásokra és tevékenységekre: szépségkezelés, masszázs, meditáció, relaxáció, jóga, Tai Chi, sportprogramok, egészséges táplálkozás, egészséges anyagok használata, valamint a stressz-oldás és stressz-kezelés. Célközönségét a felnőtt korosztály jelenti, de kialakítottak wellness-oázisokat az idősebb korosztályoknak is, me- 8

10 lyek egyre népszerűbbek mind külföldön, mind hazánkban (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). 4. kép a wellness kapcsolódási területei ( Sportági irányzat Az irányzat az iskolai testnevelés során vagy a fiatal korban egyesületi vagy egyéb szervezeti keretek között űzött sportjátékokat hivatott továbbvinni és lehetőséget biztosítani a sportolni vágyóknak a mozgásra. Főként a fiatal felnőttek és a középkorúak körében népszerű és elterjedt. Általában, mint az a rekreációs sportmozgás végzésére alapvetően is jellemző, a tevékenység öröméért űzik, de a fizikai és szellemi kondíció megőrzése mellett a teljesítmény, a versengés is fontos szerepet kaphat (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Élménykereső rekreáció A rekreáció harmadik és legfiatalabb irányzatának népszerűségét az adja, hogy a benne résztvevőknek valamilyen értelemben vett kihívást jelent. Ez lehet fizikai, pszi- 9

11 chés, vagy akár akarati, melynek izgalmát a valódi vagy vélt veszély átélése adja. Kialakulása és elterjedése az utóbbi évtizedekre tehető, oka pedig a munkahelyi teljesítménykényszer, a monoton munkavégzés és a gépek uralta világ elől való menekülés volt. Az emberek számára vonzó volt, hogy még ha rövid időre is, de kiszakadhattak a mindennapokból és egy nagy adag adrenalin-lökettől szinte azonnal élményt élhettek át. Célközönsége elsősorban a fiatalok és a fiatal felnőttek, de egyre nagyobb százalékban jelenik meg a középkorúak körében is. Négy irányzatát különbözteti meg a szakirodalom, ezek az extrémsportok, a fun sportok, a kalandsportok és a kissé kilógó teljesítményelvű rekreáció (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Extrémsport irányzat Sokan divatosan adrenalin-sportok -nak is nevezik, hiszen az irányzathoz sorolt és köthető tevékenységek esetében hirtelen adrenalin-szintemelkedés lép fel. Tipikus előfordulása például a levegőben való manőverezés (repülés, sárkányrepülés stb.), illetve a zuhanás közben (ejtőernyőzés, bungee jumping, bázisugrás stb.), a vízben (pl. windsurfözés, wakeboardozás, vízisízés, rafting, búvárkodás stb.) és a szárazföldön (pl. motocross, rally, Via Ferrata, mountain boarding, aszfaltszánkózás stb.) átélt élmények. Ide kell sorolni az energiafelhasználásban extrém igénybevételű sportokat is 5. kép extrém sport bázisugrás ( (pl. szupermaraton, Ironman versenyek). Léteznek olyan tevékenységek, ahol a kettő ötvöződik, vagyis az extrém energiafelhasználás együtt jelentkezik a különleges ve- 10

12 szélyhelyzettel (pl. magashegyi expedíciók, hosszú távú tengeri vitorlázás stb.) (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Fun sport irányzat A fun sport mint fanatizmust, megszállottságot jelent az adott sportághoz vagy csapathoz, sportolóhoz. Az aktív fun sportoló minden szabad percét kihasználva űzi kedvenc sportját, erős érzelmi kötődést mutatva, mely sokszor az átlagember számára már betegesnek is tűnhet. A passzív résztvevő, gyakorlatilag a fanatikus szurkoló, vagyis egy olyan sportfogyasztó, aki ténylegesen nem űzi a sportágat, de annak minden jelentősebb eseményén részt vesz, ha teheti. Főként kognitív vagy érzelmi vonalon kötődik a sportághoz, vagy akár egy-egy csapathoz, sportolóhoz. A hatalmas szurkolótáborral rendelkező csapatokra mindenki tudna számos példát mondani, ide sorolhatóak például az FC Barcelona futball vagy akár kézilabda csapata, a Real Madrid focistái, a New England Patriots amerikai futball csapata, a Los Angeles Lakers vagy a Miami Heat kosárlabda csapata és még folytathatnánk a sort. Az irányzat célközönsége igen széleskörű, a serdülőkorúaktól egészen a felnőttekig találkozhatunk fanatikusokat. 6. kép: fanatikus szurkolók ( 11

13 Kalandsportok A szakirodalom gyakran kalandturizmusként említi, mivel kalandról csak a megszokott életvitelhez, környezethez képest történő eltérés esetén beszélhetünk, mely legtöbbször turisztikai tevékenység során valósul meg. Sokak számára különös élmény lehet pl. a sátorban alvás, az éjszakai horgászat vagy a veszélyes tengerszakaszon való búvárkodás. Egy-egy kalandtúra alkalmával rendkívül lényeges a képzett vezető jelenléte, aki ismeri és képes betartatni a biztonsági és környezetvédelmi előírásokat. Az irányzat célközönsége főleg a fiatalok és fiatal felnőttek, de napjainkban egyre inkább jellemző, hogy szívesen csatlakoznak az idősebb korosztály tagjai is ilyen kalandtúrákhoz (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Teljesítményelvű irányzat Az irányzat igen szűk réteg számára létezik, hiszen rendkívüli előképzettséget és kondíciót feltételez. Kissé ki is lóg az élménykereső irányzat többi irányzata körül. Jó példája a triatlon sportág, vagy hazai rendezvények közül például a Balaton-átúszás, nemzetközi színtéren pedig például a New York maraton. Célközönsége a fiatalok és fiatal felnőttek, valamint az egykor intenzíven sportoló, az élsportból kiöregedett középkorú felnőttek (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Összefoglaló táblázat Rekreáció típusa Outdoor Egészségmegőr ző Változatai Kiváltó okai Jellemzői Rekreációs célú sporttevékenység a szabadban Természetbe vágyódás Urbanizációtól való menekülés Kertészkedés Gyűjtögetés a szabadban Fitnesz irányzat Üzemimunkahelyi rekreáció irányzat Sportági irányzat Wellness irányzat Civilizációs ártalmak Arányos test divatja felerősödése Aerobic, testépítés Romló morbiditási, Kíméletes/kíméletlen diéta mortalitási adatok Betegállományban töltött Munkavégző-képesség nö- napok magas száma velése Team-munka előtérbe Csapatépítés kerülése Stressz-oldás Fiatal korban űzött Fiatal korban űzött sportok sportjátékok továbbélésének továbbélése igénye Teljesítmény, versengés Holisztikus felfogás felerősödése Új életstílus Pszichés egyensúly megte- 12

14 remtése Relaxáció, szépségkezelés, masszázs, táplálkozás Extrém energiafelhasználás Extrémsport Menekülés a munka teljesítménykényszeréből Adrenalin-függőség irányzatok Különleges tevékenység keresése Kalandsportozása Monotónia ellensúlyo- Közös, kalandos élmény keresése Érzelmi kötődés a választott sporthoz Hagyományos társadalmi értékek háttérbe Sajátos szubkultúra Fun sportok Élménykereső szorulása Aktív vagy passzív fanatizmus Teljesítményelvű rekreális állapot Kivételesen jó kondicioná- Versenysportolói pályafutás amatőr folytatása ció Intenzív sportolói múlt 1. táblázat: a rekreáció irányzatai (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011) 13

15 A rekreáció színterei, létesítmények (indoor-outdoor helyszínek, outdoor létesítmények, parkok, ismert parkok, jelentőségük) 7. kép: a new yorki Central Park régen ( A sportterek kialakulásának történeti áttekintése Sportolásra alkalmas területeket, stadionokat már az ókorban építettek, gondoljunk csak a gymnasiumra vagy az ókori olimpiák helyszínére. Még a sötét középkor városaiban is voltak szabadtéri és fedett sportpályák, habár abban a korban nem a testmozgás állt a mindennapok központjában. Korábban már említettük, hogy az ipari társadalmak megjelenésével növekedett az igény a testmozgásra és a sportolásra. Az USA-ban és Nyugat-Európában a szabadidő növekedésével a városi lakosság rekreációs igényeinek kielégítésére a sportépítészet önálló területté vált és egyre fontosabb szerepet kapott. A város élhetőbbé tétele mozgalom keretén belül az 1900-as évek elején alakultak ki az első nagyvárosi parkok Londonban, Párizsban, New York- 14

16 ban, Berlinben, és ekkor született meg a budapesti Városliget is. Az 1890-es években, Krakkóban építették meg az első multifunkcionális parkot, amit megálmodójáról a későbbiekben Jordan kertnek neveztek. A fejlett országokban a szabadtéri rekreációs parkok mellett megszületett az igény az úgynevezett multifunkciós létesítmények tervezése és építése iránt. Multifunkciós létesítményről beszélünk abban az esetben, ha a különböző sportigényeket kiszolgáló tereken túl kulturális, szórakoztató és szolgáltató tevékenységek folytatására is alkalmasak. A 20. század elején egyre nagyobb figyelmet kapott a városi sportterek kialakítása. Le Corbusier, híres francia építész 1928-ban megjelentetett urbanizációs követelményeket tartalmazó listája már előírta, hogy minden új lakónegyed részére megfelelő méretű játszó- és sportterületeket kell biztosítani. Az első játszótérszerű parkokat kizárólag kisgyermekek számára alakították ki és csupán egy hintából, valamint egy homokozóból álltak. A nagyobb gyermekek mozgásigényének kielégítésére ekkor még úgy vélték az iskolai keretek/testnevelésórák a legmegfelelőbbek. Sörensen nevezetű dán építész volt az első, aki 1931-ben felvetette az építő játszótér gondolatát, mely később lim-lom, Robinson, építő és kaland játszótérként terjedt el világszerte (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A II. világháború után gombamód kezdtek szaporodni Európa-szerte az egyre több és változatosabb játéklehetőséget nyújtó (mai értelemben vett) játszóterek. Játszótérnek nevezzük azt a játszóterületet, mely kisebb-nagyobb zöld területhez csatlakozik, és felszerelése lehetőleg minden korosztály igényeit kielégíti (vagyis már nem csupán a kisgyermekek szórakozását szolgálták). Egy másik rekreációs létesítménytípus a játszókert. Ez magasabb szintű, ahol a különböző korosztályok részére sokoldalú fizikai és pszichikai készséget fejlesztő játékok és játszószerek állnak rendelkezésre. Tisztázni kell a játszóhely fogalmát is. A játszóhely az egyes korcsoportok játékterülete, mely egysége lehet a játszótérnek is, de ami fontosabb, hogy mindenképpen része a játszókertnek. Vannak például olyan játszókertek, ahol az egyes játszóhelyek berendezése határozza meg a játszókert jellegét (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A 2000-es évek elején a játszóterekre bevezették az EN-1176 és 1177-es biztonsági szabványt 15 Európai Uniós tagállamban, melyet Magyarországon 2008-tól kötelező betartani minden önkormányzati tulajdonú közterület és oktatási intézmény játszóterét üzemeltető szervezetnek. A szabványok egyik fő célja, hogy alkalmazásukkal minimalizálható legyen a játék közben bekövetkezett sérülések kockázata (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Ennek érdekében szabályozzák a csúszdák, a hinták, a mászókák kinézetét, anyagát, méretét, de például magát a játszótér talajának borítását is ( 15

17 8. kép: EU szabvány játszótér ( Rekreációs sportlétesítmények A rekreáció szempontjából természetesen amennyiben az időjárási viszonyok lehetővé teszik, a legértékesebbek a szabadtéri sportterületek. Éppen ezért elsősorban a természetközeli és zöldterületet is tartalmazó sporttereket tartják a legfontosabbnak. Ismerjük meg részletesen a különféle létesítményeket. Építő játszókert Korábban már említettük kialakulását és kitalálóját, most nézzük mi is ez a rekreációs létesítmény. Fejleszti az alkotókészséget, a közösségi szellemet, ugyanakkor előkészít a társadalmi együttélésre. Feltétlen tartozéka egy raktárakkal, öltözővel, mosdóval ellátott épület, mely télen is használható. Továbbá fontos tartozék egy, a gyermekekkel jó kapcsolatot kiépíteni tudó játékvezető/animátor, aki a résztvevőkkel közösen vezeti az építő játszókertet (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Vizes játszókert A nevével elárulja lényegét, vagyis központi eleme valamilyen vizes dolog, például ivókút, pancsoló, vízpermetező, vagy akár kisebb úszómedence. Főként a nyári hónapokban lehet kedvelt egy ilyen kert, ahol minden korcsoport kedvére pancsolhat a melegben. Népszerű lehet egy sekélyvizű csónakázó vagy csónakúsztató létesítése is. Fontos, hogy a vizes játszókert napos területen legyen, és szakszemélyzet irányítsa, felügyelje a játékot (animátor, úszómester, műszaki vezető) (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Sport játszókert Maradva a játszókerteknél, az általános és középiskolások körében népszerű típus a sport játszókert. Kialakításában, felszerelésében egyértelműen és a nevéből adódóan is a sportjelleg uralkodik. Célszerű önkormányzati létesítményekhez, iskolákhoz kapcsolni a jobb kihasználtság és a szakszerű vezetés miatt. A sport játszókertben ki kell 16

18 alakítani labdajátékokra alkalmas pályákat (labdarúgás, kosárlabda, streetball, röplabda, strandröplabda, kézilabda, tollaslabda, asztalitenisz), különféle tornaszereket (mászórúd, kötél, gyűrű, nyújtó), célszerű futópályát, ugrógödör, valamint egyéb pályákat kialakítani a minél sokoldalúbb kihasználtság érdekében (roller, kerékpár, görkorcsolya, ügyességi és akadálypályák). Természetesen a felügyelő ember itt sem maradhat el (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Közlekedési játszókert Kisiskolások és serdülők számára a valóságot utánzó útrendszerrel, sokféle változatos megoldást kínáló tanpályák. A közlekedési játszókert útjain a gyerekek felváltva közlekedhetnek, illetve irányíthatják a forgalmat (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). 9. kép közlekedési játszókert ( Kaland-játszókert, kalandpark Magyarországon egyre népszerűbbek a különböző nehézségű kalandparkok. Ezek változatos felszínen kialakított, dombokkal, völgyekkel, patakkal, vízeséssel rendelkező játszóterületek. Felszerelése főleg természetes anyagú. Eszközeik lehetnek kötélpályák, pallók, csónakázó, mászófalak, barlangok, kilátótornyok, lengő kötelek stb. Kiválóan alkalmasak felnőtt- és gyermekcsoportok fogadására, csapatépítő programok lebonyolítására (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A 17

19 felügyelő személyzet természetesen ennél a rekreációs létesítmény-típusnál is elengedhetetlen. 10. kép kalandpark ( Botanikus- és kisállatkert Fás növényekkel, lágyszárúakkal, gazdasági növényekkel és dísznövényekkel rendelkező parkegyüttes, ahol a gyermekek akár oktató nélkül is megismerkedhetnek a növények élővilágával. A parkhoz érdemes kis faházat építeni, esőtetővel kombinálva. A városi gyermekek számára különleges élményt nyújthat az állatokkal kiegészített játszókert, ahol megfigyelhetik a különféle háziállatok szokásait, és játszhatnak is velük (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Felnőttek kertje A nevében is szerepel a célcsoportja, vagyis elsősorban a felnőttek részére alakítják ki. Más néven rekreációs kertnek is nevezik, ahol lehetőség van az aktív és a passzív pihenésre is. Általában csupán egy sövénnyel szokták elkülöníteni a gyermekek játszóhelyétől. Népszerű játékai a pingpongasztal, a mini golfpálya, a teke és lengőteke stb. Az aktív kikapcsolódás mellett lehetőséget kell biztosítani a passzív pihenéshez is, ezért csendes ülőhelyeket, olvasó- és sakkozó sarkokat is ki lehet alakítani, részben rögzített székekkel (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Erdei tornapálya A város mellett található erdős részen alakítható ki, ahol az egész család egyszerre sportolhat. A pályán olyan eszközöket találhatunk, melyek alkalmasak az állóképes- 18

20 ség, az izomerő és az ügyesség fejlesztésére. Az erdei tornapályák az utóbbi időben sokat veszítettek népszerűségükből, valószínűleg a körülményes megközelíthetőség, illetve az infrastruktúra (büfé, mosdó) hiánya miatt (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, 11. kép erdei tornapálya ( Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Érdemes lenne újra divatba hozni, hiszen alacsony költségvetésből remek rekreációs lehetőséget biztosítanának sok ember számára. Szabadidőközpont Kombinált létesítmény, mely sokféle szabadidős tevékenység végzésére alkalmas, és ahol a család egyidejűleg megtalálja a különböző életkorúak és fizikai előképzettséggel rendelkezők számára a sokoldalú kikapcsolódási lehetőséget. Célszerű összefüggő, nagy területre tervezni a várost körülvevő zöldövezetben. A szabadidőközpont tartozékai a vendéglátó egységek, büfék, kávézók, éttermek is, illetve különféle sportolásra alkalmas létesítmények (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Rekreációs létesítmények tervezésének szempontjai A szabadidősport létesítményeinek kialakítását az aktuális, folyamatosan változó, specifikus szolgáltatási piac határozza meg. Törekedni kell arra, hogy a jobb kihasználtság érdekében a beruházások a térségi, regionális és országos, oktatási és versenysport szükségleteivel összhangban valósuljanak meg. Építészeti szempontból a szolgáltató sportlétesítmények jelentik a legváltozatosabb, legösszetettebb feladatokat. A funkcionális flexibilitás, a modul-rendszerű üzemeltethetőség a gazdaságosság 19

21 záloga. Az egymásba átalakulni képes különböző sportterek összetett sporttechnológiai feladatot jelentenek, azonban a műszaki előírások a versenycélú sportlétesítményekhez képest lényegesen egyszerűbbek, mert a terek szaknyelven edzőtérként vehetők számításba. A szolgáltatás minősége és a piacképes arculat szintén az építész felelősségét növeli, de egyben alkotószabadságának ad tágabb teret. A szabadidő-eltöltés viszonylag új irányzata a wellness, mely alapvetően vízi létesítményekhez kapcsolódó szolgáltatás-csoportot jelent, így a kialakítandó sportlétesítménynek, szabadidőközpontoknak minden esetben a legjövedelmezőbb részét képezheti (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A rekreációs létesítmények tervezése körültekintést igénylő, sokoldalú feladat. Figyelembe kell venni többek között a területigényt, az elhelyezést, a zöldövezet kialakítását, valamint a természetes és mesterséges megvilágítást is. Minden tervezés fontos lépése, hogy meghatározzuk, milyen befogadóképességű és funkciójú legyen a létesítmény. Ennek megismerésére előzetes szociológiai felmérést érdemes készíteni. A vizsgálat rávilágíthat a lakosság igényeire, anyagi áldozatvállalására és szabadidőstruktúrájára egyaránt. A tervezés során a bővítés lehetőségére is gondolnunk kell, elegendő területet hagyva erre a célra. A beruházásnál figyelembe kell venni a gazdaságosságot és az egészséges környezet kiválasztását (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A korszerű tájépítészeti elvek szerint az eredeti természetnek kell befogadni a létesítményt, és nem a tájat kell az épülethez alakítani. A jó alaprajzi elhelyezés és a domborzat figyelembe vétele segít abban, hogy a rekreációs központ harmonikusan illeszkedjék a természetbe. Fontos továbbá a természetes és a mesterséges fény elhelyezése, és a létesítmény benapozásával létrejövő közvetett hatás is. A napfény kedvezőtlen hatását küszöbölhetjük ki, ha a hossztengelyt észak-déli tájolással tervezzük. A zárt helységek világítását az úgynevezett watt módszerrel állapítják meg tapasztalati értékek alapján, míg a külső terek világítóberendezését a pontról pontra módszer alkalmazásával tervezik (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A nagy csarnokok megvilágításánál ez utóbbi módszert szokták leginkább alkalmazni. A káprázás elkerülésére az esti megvilágítás fényforrását a látószögön kívül kell elhelyezni. A sportlétesítmények méretezésénél érdemes a nemzetközi és hazai szabványokat követni, bár a kizárólag rekreációs célú sportterek méretezése ettől eltérő is lehet. A kiszolgáló létesítményekkel kapcsolatban a ki- és bejáratok közelében kerékpáros, motoros, személyautó és buszparkolókat érdemes létesíteni. A kiszolgáló helységek, büfék, éttermek, mosdók is központi helyre kerüljenek, hiszen ezek lesznek a klubbon belüli társasági élet színterei (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). 20

22 12. kép élményfürdő tervrajza ( Fontos előkészítő munka a tereprendezés, az esetleges talajjavítás, a csapadékvíz elvezetése, valamint a csatornázás és a vízellátás. Meg kell tervezni a füves és salakos pályák és a létesítmény útjainak locsolását. A sportpályák értéke és használata nagymértékben függ az alkalmazott burkolatoktól. Minden felület alkalmas a sportolásra, de a sérülések elkerülése érdekében azokat sportág-specifikusan alakítják ki. A szabadtéri sportpályák általánosan jellemző követelménye az, hogy talajuk rugalmas legyen, és a tartós edzések, versenyek ne okozzanak a sportoló izomzatában káros elváltozásokat. További követelmény, hogy a pályatartozékok higiénikusak, pormentesek legyenek, mind száraz, mind esős időszakban egyaránt biztosítsák a balesetmentes használatot. Fontos még a csapadékvíz jó elvezetése, hogy hirtelen lezúduló eső után rövid időn belül újra használható legyen a szabadtéri pálya. A pályák talajborítása többféle lehet, nézzük ezek előnyeit és hátrányait (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján): A különböző salakpályák előnye a gyors elkészíthetőség és a viszonylag alacsony költség, hátránya a folyamatos karbantartás és felújítás szükségessége. A füves pályák előnyei közé tartozik annak rugalmas talaja és a természetközeliség érzése. Füves sportpálya céljára olyan területet kell kiválasztani, melynek talajösszetételét, az adott éghajlati viszonyait és gondozási lehetőségét tekintve kedvező adottságai vannak. A fűmagkeverék összeállításánál a következő tulajdonságokat kell figyelembe venni: alacsony növekedés, sűrűn ülő levelek, 21

23 csekély szárnövekedés, jó terjedő képesség, erőteljes gyökérképződés és intenzív szín. Fontos, hogy mindenkor hazai származású, nemesített magvak utántermése kerüljön a talajba. Léteznek még régi, betonburkolatú pályák is, melyeket ma már sporttalajként nem alkalmaznak, csak pályák alapjaként. Fekete és színezett aszfaltburkolatot még napjainkban is használnak. A műanyag pályák építése az utóbbi időben mindenütt elterjedt, melynek során bitumenes kötőalapanyagba műanyagot, illetve műanyag diszperziókat vibrálnak több rétegben. A legfelső, az ún. koptató réteg finom szemcséjű műanyag emulzió-keverék. Népszerűek az úgynevezett műfüves talajok, melyeket különböző alapozó rétegekre helyeznek. A műfű vastagsága, minősége, gumi-granulátum mennyisége adagolható, ennek megfelelően sokféle labdajáték űzésére teszi alkalmassá. 13. kép: extrém teniszpálya az Egyesült Arab Emírségekben ( otthon/kultura/bevallalnank-az-5- legfurcsabb-helyen-levo-sportletesitmeny/) 2. A REKREÁCIÓS ÉS A CIVILIZÁCIÓS BE- TEGSÉGEK 2.1. Életkórok életkorok I. és II. A civilizációs fejlődésnek köszönhetően számos ponton könnyebbé vált az élet, az elkényelmesedés pedig sajnos nagyban hozzájárult a mozgásszegény életmód kialakulásához. A szakirodalmak úgy is említik ezeket, mint a civilizációs fejlődés nyújtotta áldásokból származó ártalmak. Négy jellemző csoportba sorolják őket (Kovács, 2004 alapján). 1. A fizikai aktivitás csökkenése és egyoldalúsága: ez a gépiesítés és automatizálás következményeként alakult ki, a monoton gépies munka végzése pusztítja a testet és a lelket. A szabadidőben megnőtt a közlekedés hányada és az úgynevezett pótszerek nagyarányú használata (például: tévé, internet), melynek köszönhetően ülővé (Homo Sitting) vált életmódunk. 22

24 2. (Di)stressz: negatív stressz, mely a teljesítménykényszeres és időhiányos mindennapjaink következménye, sokan emiatt szenvedélybetegségbe menekülnek (alkohol, dohányzás, drog). 3. Túlfogyasztás : a jóléti társadalmakban uralkodó árubőség következménye, de alapvetően is jellemző társadalmunkra a túlspájzolás, vagyis képesek vagyunk olyan dolgokat megvenni, amire semmi szükségünk (pazarló/hedonista életvitel). Másik nagy probléma, hogy hajlamosak vagyunk csak azért teleenni magunkat, vagyis túlfogyasztani, mert unatkozunk. A túlsúly pedig sajnos óriási gondokat okoz világszerte. 4. Környezeti ártalmak: a civilizáció indirekt hatása, pl. erdőirtás, fosszilis tüzelőanyagok használata, motorizáció, kemizálás, ami az ipar és az urbanizáció káros hatásai következtében alakult ki. Az első három ártalom ellen az egyén saját maga képes tenni, azonban a negyedik esetében legfeljebb erkölcsileg járulhat hozzá az emberiség egészét érintő problémához. A civilizációs átkok civilizáció betegségek kialakulásához vezettek. Ennek csoportjai (Kovács, 2004 alapján): Keringési (szív- és érrendszeri) megbetegedések: a leggyakoribb problémák az érelmeszesedés, a magas vérnyomás (mely napjainkban népbetegséggé vált), a szívinfarktus, a stroke, az agyvérzés. Daganatos megbetegedések: a rák. Statisztikák szerint hazánkban az Európai Unióhoz képest majd kétszerese a megbetegedések száma, férfiaknál főként a prosztata- és tüdőrák, a nőknél az emlő- és méhnyak-rák vezeti a listát (melyek egyébként rendszeres éves vizsgálatokkal kiszűrhetőek lennének), mindkét nemnél évről-évre emelkedik a vastag- és végbélrákosok száma. Ez a két betegségcsoport hazánk halálozási rátájának majd háromnegyedét adja. Hasonlítsuk össze Ausztria és Japán értékeivel (1000 lakosból): Daganatos Keringési Magyarország 312,9 738,7 Ausztria 246,8 562,3 Japán 181,7 247,4 2. táblázat a daganatos és a keringési betegségcsoport halálozási rátájának eredményei Kovács, 2004 alapján Mozgásszervi megbetegedések: leggyakrabban előforduló problémák az csontritkulás (ostheoporosis), az ízületi kopás (arthrosis), iskoláskorúaknál sűrűn előfordul a lúdtalp és a különféle gerincdeformitások, melyek szerencsére a délutáni napközi kötelezővé tételével csökkenhetnek (a leckét a gyermek az iskolában írja meg, így nem kell nap mint nap a nehéz táskát cipelniük). Megdöbbentő azon statisztika, 23

25 mely szerint évente egyre növekvő számban kerülnek csípőprotézisek beépítésre (kb évente). Idegrendszeri/pszichés zavarok: a teljesítménykényszer és a rohanó életmód áldásos hatása, négyféle csoportba sorolják a szakirodalmak. Ezek: Depresszió: olyan hosszan tartó elmeállapot, más néven melankólia (búskomorság), aminek jellemző tünetei a lehangoltság, a szomorúság, a veszteségérzet, az elesettség, az apátia, vagyis az érzelem hiánya. Gyakran kíséri halálvágy, öngyilkossági késztetések és jellemzője, hogy a beteg teljesen elveszti a kapcsolatot a valósággal, makacsul ragaszkodik az érzelmeihez, és nem látja be, hogy beteg. Mánia/kényszeresség: a beteg ellenállhatatlan vágyat érez valaminek a végrehajtására. Például takarítás, vásárlás, vagy klasszikus betegségek az anorexia nervosa (drasztikus méretű fogyásra törekszik a beteg), a bulimia (falási rohamok, majd önmaga hánytatása, hashajtók szedése), vagy az orthorexia nervosa (betegesen egészséges táplálkozás). Fóbia/pánikbetegségek: valamitől, vagy valaminek a bekövetkezésétől való rettegés, mely többnyire indokolatlan. Nézzünk néhányat közülük: agro/pláza (nyilvános helytől való félelem), specifikus fóbiák (pl. rovaroktól, magasságtól, zárt terektől való rettegés), szociális/szereplési fóbiák (társalgási, közös étkezés, nyilvános WC használat, felszólalás, színpadi szereplés, mikrofonhasználattól való félelem), sérülés-, injekció-, fogorvosfóbia, állatok (kígyó, madár, patkány stb.), vér látványa, víz (fürdés tóban, tengerben), repülés, vihar, mennydörgés, villám, homofóbia (idegenkedés a homoszexualitástól), triszkaidekafóbia (13-as számtól való félelem), xenofóbia (idegengyűlölet), dextrofóbia (valaki fél a tőlük jobbra elhelyezkedő tárgyaktól). Függőség: szerekhez, szokások/viselkedésekhez köthető (alkohol, drog, nikotin, játék, tévé, internet, munka, szex, babonák stb.) 2.2. Életkórok életkorok I. és II. Az életkor-specifikus rekreáció ismerete elengedhetetlen minden rekreátor számára. A specifikumokat pedig az életkori változások adják. A szakemberek elsősorban a biológiai változásokat figyelik, jóval kisebb mértékben vizsgálják a pszichés és szociológiai változásokat, és nem kifejezetten foglalkoznak a szellemi (spirituális) vonatkozásokkal. A mozgásos rekreáció esetén a mozgásfejlődés kerül a központba az életkori sajátosságok tekintetében. A fejlődés/fejlettség jellemzéséül a naptári (kronológiai) életkort alkalmazzuk, ami a születés óta ténylegesen eltelt időt jelenti. A másik lényeges életkor a biológiai korunk, ami a tényleges testi és szervrendszeri fejlettséget és nemi érettséget jellemzi. A két kor sokszor nem esik egybe, megfigyelhető akár 2-3 éves eltolódás is (a lemaradást retardációnak és sietés -t akcelerációnak hívja a szakirodalom), ami felnőtt korra kiegyenlítődik. A fejlődésben/érettségben elmaradt em- 24

26 bert infantilisnek hívjuk, a koravén vagy még nem nőtt be a feje lágya kifejezéseket pedig a gondolkodás és a mentalitás jellemzéséül alkalmazzuk. A fejlődésnek vannak alaptételei, melyet Volkov és Filin (1983) a következőképpen fogalmazott meg (Kovács, 2004 alapján): A növekedés és a fejlődés örökletesen meghatározott és a környezet jelentősen befolyásolhatja. A növekedés egyirányú folyamat, születésünktől halálunkig tart, egyszerű, megszakítás nélküli előrehaladás (kontinuitás). Soha nincs tabula rasa, vagyis tiszta lap, a korábban megélt életminőségünk beépül és mindhalálunkig hat életünkre. A változások egyenlőtlenek, felgyorsult szakaszok és megtorpanások (platók) jellemzik. Az örökletes és a környezeti tényezők hatása az életkorral változik. Az első életévekben szenzitívebb a környezeti tényezőkre, és sokkal fogékonyabb is. A túl erős ingerek lassítják a fejlődést, de a korai életszakasz ingerszegény környezete pótolhatatlan veszteségeket okozhat. Ezért nagyon fontos a mozgásos rekreáció módszertanának helyes ismerete és alkalmazása. A biológiai fejlődés különböző életszakaszaiban különböző az anyagcsere- és energiaforgalom két oldala. Asszimiláció (A) és disszimiláció (D) az alábbiakban alakul a különböző életkorokban: gyerekkorban A>D, felnőttkorban A=D, időskorban A<D. Pszichés fejlődésünk jellemzően utunk az ego-tól a mi-ig, és a fejlődéslélektan foglalkozik vele. Néhány tény: A lányok érése korábban kezdődik a fiúkénál, és ez mindvégig meg is marad, a nők tovább is élnek általánosan. Az életkori határok nem naptárpontosak, pl. az iskolaérettség esetében (6-7 évesek) egyre nagyobbra nyílik az olló, vagy az időskorúaknál év is lehet a tolódás. A növekedés felnőtt korig tart, a csontosodás életévre zárul le, az izomzat 15 éves korig 9%-kal, életévekben 12%-kal gyarapszik, az izomrostok száma a karizomban 30, a combizomban 40 éves korig nő. Életutunkat tehát szakaszokra szükséges bontani. Erre számos felosztás létezik, de három nagy életkori szakaszt minden szakirodalom különít: gyermek-, felnőtt-, időskor. Bővített szakaszok: magzati élet/áldott állapot gyermekkor 25

27 újszülött csecsemőkor korai gyermekkor kisgyermekkor iskoláskor kisiskolás serdülőkor ifjúkor felnőttkor fiatal felnőttek középkorú felnőttek érett felnőttek időskor/harmadik életkor idősödés kora időskor aggkor a hosszú élet kora Tekintsük át részletesen az egyes szakaszok jellemzőit, károsító hatásait, a tipikus hibákat, melyeket elkövethetünk, és azt, hogy mit ajánlhatunk az embereknek. Magzati élet/áldott állapot (0 40. hét) Érdekesség, hogy kísérletekkel sikerült kimutatni, hogy a magzat olyan hangokra is reagál, amit az anya nem hall. A külső környezeti ingerek befolyásolják a magzat hangulati állapotát. Nyugodt anyai szívveréssel megegyező zenei hangok örömérzetet, megnyugvást váltanak ki a magzatból (például Vivaldi, Mozart zenéje), míg a felgyorsult szívverés és a dübögő zene hatására vad rugdalózásba kezdhet a magzat. Megfigyelték, hogy az embrió az anyaméhben képes tanulni és alkalmazkodni (például akik reptér mellett élnek és hozzászoktak a várandóság alatt a repülőgépek zajához, később sem ébrednek fel a nagy robajra). Természetesen rekreációs tevékenységek tekintetében nem a magzat, hanem az anya kikapcsolódása lesz a fontos. Károsító hatások Tipikus hibák lehetnek Ajánlott Jellemzők szomatikusan veszélyes munkakör, drog, alkohol, dohányzás, dinamikus erőhatások (préselések, leugrások) kerülése, főleg az első 3 hónapban kettő helyett falás, minden aktivitás kerülése a korábban megszokott fizikai aktivitás továbbvitele, megfelelő táplálkozás, elegendő folyadékbevitel, kismamatorna, relaxálás lábboltozat eltolódás a súlyponteltolódás miatt, túlterhelés, 26

28 Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan: hát- és derékfájás, visszér veszély, terhes cukorbetegség nem kívánt terhesség okozta borzalom, rossz családi légkör, félelem a munkahely, a partner elvesztésétől (a magzat a 20. héttől érzékeli a környezeti hatásokat) lakásproblémák, partnerkapcsolati anomáliák direkten visszahatnak a pszichés állapotra 3. táblázat magzati élet jellemzőit összefoglaló táblázat(kovács, 2004 alapján) Gyermekkor Újszülött (1 10 nap) A babának és az anyának is rendkívül fontos az úgy nevezetett aranyóra, mely a születést követő első órát jelenti. Ekkor fontos lenne nyugalomban és békében együtt hagyni az újszülöttet és anyukáját. Egy kisbaba születésével megváltozik a család bioritmusa, ezért fontos helyet szorítani a rekreálódásnak, a szabadidőnek. hospitalizáció (anyától való elválasztás), rosszul alkalmazott Károsító hatások inkubátor Tipikus hibák lehetnek anyatej helyett tápszer motorikusan fejletlen, irányítatlan tömegmozgások, védő- és táplálkozási reflexek a legerősebben működők (nyelés, szopás, Jellemzők szomatikusan csuklás, köhögés, tüsszentés, szempilla), más reflexek: markolási, moro-, összerezzenési Jellemzők pszichésen az anyag testi közelsége a legfontosabb, szeretet érzése! Jellemzők szociálisan inkább az anyának fontos az őt körülvevő szeretet 4. táblázat újszülött kor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Csecsemőkor (10 nap 1 év) Erre az időszakra a növekedési dominancia a jellemző, motoros és kommunikációs programok rapid fejlődése kezdődik meg. Nagy figyelmet fordítsunk az együttes rekreáció lehetőségére (például ringató foglalkozások, babaúszás, baba-mama torna stb.). Tipikus hibák lehetnek Jellemzők szomatikusan túlféltés, túletetés, túlzott melegben tartás koordinált mozgások kialakulása a fejtől kezdődően: fejemelés (2. hónap), átfordulás (4-5. hónap), egyedül ül (6-8. hónap), tárgyak megfogása (7-9. hónap), fölül (7-9. hónap), segítséggel föláll (7-9. hónap), kúszás (8-9. hónap), mászás (9-12. hónap), egyedül áll ( hónap), egyedül jár ( hónap, Magyarországon az átlag 13,5 hónap) 27

29 Jellemzők pszichésen az ego (ki)alakulása Jellemzők szociálisan anyához kötődik, de nyit a többi családtag felé is 5. táblázat csecsemőkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Korai gyermekkor (1 3 év) Egyértelműen a növekedés dominál, a motoros és kommunikációs tevékenységek, képességek finomodása figyelhető meg. A rekreáció széles tárháza áll rendelkezésünkre, fontos azonban, hogy a környezet segítsen a játékok megtanulásában, a mozgásformák elsajátításában. Elengedhetetlen az ingergazdag környezet, a természetes mozgások domináljanak, töltsenek egyre több időt idegen környezetben a gyermekek, társak bevonása a játékokba, a foglalkozások vidámak, változatosak, rövid ideig tartóak legyenek. túletetés, túlféltés, melegház-szindróma, túlöltöztetés hátráltatja a környezeti tapasztalatok begyűjtését, korai csoportos Tipikus hibák lehetnek foglalkozás erőltetése Ajánlott megfelelő mozgástér, mozgásszabadság, környezet biztosítása a teste és környezet felderítése, természetes mozgások elsajátítása (járás, föl- és lemászás, egyensúlyozás, felszökkenés, ugrás, hengeredés-gurulás, függeszkedés, húzás, tolás, hordás, Jellemzők szomatikusan lendítés, dobás, megfogás, elkapás), nyúlási periódus (hosszanti növekedés) Jellemzők pszichésen diffúz, labilis figyelem, egoizmus jellemző, szerepjátékok Jellemzők szociálisan elsősorban a közvetlen környezetéhez kötődik 6. táblázat korai gyermekkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Kisgyermekkor (3/4 6/7 év) A gyermekkor aranyéveinek is szokták nevezni. A mozgások tökéletesednek, kialakulnak a mozgáskombinációk, figyeljünk oda arra, hogy a természetes mozgásokat műveltessük a kisgyermekekkel. Határtalan mozgékonyság és fáradhatatlanság jellemzi őket, valamint játékosság. Az óvodai testnevelés, zenés-játékos csoportos foglalkozások, kreatív játszóterek, változatos természetes mozgásokra építő mozgásfeladatok domináljanak a rekreációs tevékenységeknél. Tipikus hibák lehetnek Jellemzők szomatikusan túl korai sportágválasztás, agyonféltés, korai teljesítménykényszer (szülő saját álmait akarja gyerekével valóra váltatni) a teste és környezet felderítése, természetes mozgások elsajátítása (járás, föl- és lemászás, egyensúlyozás, felszökkenés, ugrás, hengeredés-gurulás, függeszkedés, húzás, tolás, hordás, 28

30 Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan lendítés, dobás, megfogás, elkapás), hosszanti növekedés mellett telődési szakasz megjelenése (körméretek, testsúlygyarapodás) rövid ideig, de tudatos figyelem már fenntartható, figyeljünk arra, hogy általában álomvilágban élnek társas együttműködés megjelenése 7. táblázat kisgyermekkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Iskoláskor (kisiskolás) (6/7 11/13 év) Jellemző rájuk a szabadidőben végzett tanulás (ösztönös tanulás). A rekreációs tevékenységek összeállításánál figyeljünk arra, hogy ők már képesek mélyebben és logikusabban gondolkodni, egy helyzetet egyszerre több szempontból szemlélni. Élvezetesek lehetnek számukra például a kirándulások, a sítúrák, a vízitúrák, a kempingezések, vagyis minél több mozgásismeret, sportismeret. A gyermeki élet legharmonikusabb, legkiegyensúlyozottabb időszaka, amit sokszor elrontunk a felnőtt világ teljesítménykényszerével. A leghatékonyabb mozgástanuló időszak. Az erő és teherkar viszonyok javulnak, megjelenik az önálló, kreatív tanulás. Tipikus hibák lehetnek Jellemzők szomatikusan Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan teljesítménykényszer (szülő saját álmait akarja gyerekével valóra váltatni), tévé-számítógép csapda (dyslexia és dysgraphia betűben, hangban, írásban betűcsere), hiperaktivitás, figyelemhiányosság, koordinatív képességek elmulasztása (testnevelés szerepe fontos), kondicionális képességekre fókuszáló fejlesztés kiegyensúlyozott, harmonikus struktúrájú test, remek teljesítőképességű szervrendszerek, a koordinációs képességek érzékeny időszaka ez, könnyen tanul minden mozgást, de még nem tudja tartósan rögzíteni fejlődik az emlékezet, az észlelés és az érzékelés, jó lelki egyensúly, optimista életfelfogás, gondtalanság baráti kapcsolatok kialakulása, első szerelmek 8. táblázat iskoláskor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Serdülőkor (lány: 11/12 14/15, fiú: 12/13 15/16) A legviharosabb, leglátványosabb változások időszaka, a legtöbb szülő rémálma ez a kor. A rekreációs tevékenységek fontos feladata a fiatalok lekötése és a deviáns bandákba kerülés megakadályozása. Népszerű az extrém sporttevékenységek kipróbálása, valamint a valahová tartozás érzése pozitív lehet számukra. Tipikus hibák lehetnek a nyúlás miatti átmeneti koordináció romlását gúnyolni, a dacra daccal, a kritikusságra bezzeg te módon reagálni, kioktatás, 29

31 lelkifröccs, ledorongolás Jellemzők szomatikusan nyúlás és telítődés, nem hormon termelődés megindulása Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan végletekig kiélezett labilitás, elszakadás a felnőttek világától, kritikusság önmaga irányába, személyes felelősséggel való szembesülés, demokratikusság felértékelődése saját korosztálya felé fordul, életre szóló barátságok és szerelmek köttetődnek, sportabbahagyás.. :-( 9. táblázat sedülőkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Ifjúkor (lány: 15/16 19/20, fiú: 16/17 20/21 év) A megnyugvás, beilleszkedés és stabilitás időszaka. Újra érdeklődni kezdenek a világ felé, fontossá válik számukra a zene, a tánc, a mozi, a divat, a politika, a színház. Ilyen jellegű rekreációs tevékenységekkel nyert ügyünk lehet náluk. Tipikus hibák lehetnek Jellemzők szomatikusan Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan irreális felnőttkori elvárásoknak való megfelelés (külső vagy belső kényszer miatt), érett felnőttként kezelni őket, erőfejlesztést túlzásba vinni beálló testarányok, a passzív mozgatórendszer stabilitása és a férfi nemi hormon termelődése lehetővé teszi a célzott erőfejlesztést kiegyensúlyozottság világmegváltó tervekkel fűszerezve, erős szubjektivitással stabilizálódó kapcsolatok, alakuló életstratégia 10. táblázat ifjúkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Felnőttkor Fiatal felnőttek (nő: 20/21 30/35, férfi:21/22 30/35 év) Az életre készülés, tanulás, munkavállalás, családalapítás időszaka. A rekreáció szempontjából ebben az időszakban beszélhetünk a legkevesebb szabadidőről, így szerepe felértékelődik. Mozgásos és sporttevékenységek széles palettája áll rendelkezésre, azonban megelőző orvosi és fittségi felmérések szerepe itt már fontos lehet. Amennyiben itt még kialakul a mozgásos életmód, később is meg fogja tartani élete során. Veszélyes időszak a tünetmentesség miatt, ugyanis munkavégző képességük óriási, fizikai állapotuk kiváló, ezért nem számolnak a kimerüléssel és az esetleges lappangó egészségügyi problémákkal. Tipikus hibák lehetnek továbbtanulás elmulasztása, teljesítménykényszeres mindennapok, korai családalapítás, s ez által a karrier építés meghiúsulása, későbbi koroknak megfelelő életvitel, eluralkodó karrierépí- 30

32 tés Jellemzők szomatikusan a legjobb mozgatórendszeri állapot, legnagyobb teljesítőképesség Jellemzők pszichésen kiegyensúlyozottság, határozott személyiségjegyek Jellemzők szociálisan későbbre tolódott családalapítás, karrierépítés 11. táblázat fiatal felnőttkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Középkorú felnőttek (nő:31/ férfi: 31/36 45/52 év) Az élet delelője, kiegyensúlyozottság, stabil családi és munkaviszonyok jellemzik. A gyermekvállalás továbbra is jellemzi főként a korosztály első szakaszát. Nők esetében a gyermekvállalás és a karrier szembekerülhetnek egymással. Nagy szerep jut a rekreációnak, hiszen például a mozgásos tevékenységeknek köszönhetően kivédhetők és csökkenthetők az életkorra jellemző rizikótényezők negatív hatásai és az egy-egy munkakörhöz társított megbetegedések számai. Magyarországon magas a szív- és érrendszeri megbetegedések, a mozgásszervi panaszok és elváltozások száma az aktív keresők között. Az életmódváltás leggyakrabban csak egy átélt megbetegedés után fogalmazódik. A rekreációs mozgások kiválasztásánál szakember bevonása és orvosi kivizsgálás szükséges. Ezután azonban, illetve egy jól összeállított edzésterv segítségével kifejezetten javasolt a mozgás elkezdése. Új mozgások tanulása is lehetséges, bár függ a gyermekkorban ért ingergazdagságtól vagy ingerszegénységtől. A rekreációs szakembereknek célszerű kondicionális és koordinációs képességeket is felmérő teszteket végezni. A szervezet alkalmazkodóképességének üteme csökken a korral, vagyis ne várjunk gyors és látványos eredményeket, figyeljünk a fokozatosságra még akkor is, ha kliensünk sportelőképzettséggel rendelkezik. önsorsrontó életmód, arányvesztés veszélye a család, a munkahely és a baráti-társaság háromszögben, későbbi koroknak Tipikus hibák lehetnek megfelelő életvitel, család-munka-egyén dominancia heti háromszori mozgásos aktivitás, rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, egészséges táplálkozási, pihenési és fizikai aktivitásbeli szokások, egészséges életritmus, megfelelő idő Ajánlott és befektetési arány a család, a karrier és az ego között Jellemzők szomatikusan erő, erőnlét típusú teljesítmény aranykora Jellemzők pszichésen kiegyensúlyozottság, személyiség stabilizálódása Jellemzők szociálisan stabil szociális, kapcsolati viszonyok 12. táblázat középkorúak jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) 31

33 Érett felnőtt (nő:46/51 55/60, férfi:46/53 60/65 év) Kezdetének látványos tünete az olvasószemüveg, az őszülés, a ráncosodás, hölgyeknél a klimax. Rekreációs mozgásban előzetes szakember véleménye és vizsgálatok elengedhetetlenek. Fontos, hogy nem ajánlott a préseléssel (vagyis nagy mellűri nyomással) járó gyakorlatok végeztetése és az anaerob terhelés. Tipikus hibák lehetnek Ajánlott Jellemzők szomatikusan Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan korugrás jelensége (főként falun megfigyelhető a feketejelmez viselése), vagy a másik véglet, aki nem tudja elfogadni a korát rendszeres fizikai aktivitás, kiegyensúlyozott táplálkozás, pihenés, stressz-oldó technikák alkalmazása, csontritkulásra gyógyszer szedése, rendszeres szűrővizsgálatok leépülési folyamatok dominanciája, érzékszervek funkciócsökkenése, hám és kötőszövetek folyadékvesztése, csontritkulás (főként a nőknél) stabilitás, amennyiben jól éli meg a változást a fejlett társadalmakban a legjobb társadalmi teljesítmények időszaka, válási hullám (kapuzárási pánik főként a férfiak esetében) 13. táblázat érett felnőttkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Időskor Idősödés kora (nő: 56/61 70/75, férfi:61/66 70/75 év) Időskor (71/76 kb. 85 év) Aggkor (kb. 86 kb. 95 év) A hosszú élet kora (kb. 95 év felett) Az orvostudomány fejlődésével és az életmód szokások változásával lehetővé vált az átlagéletkor jelentős megnövelése. További pozitív dolog, hogy növekszik a születéskor várható átlagéletkor, de az öregségi életminőség színvonala sajnos messze elmarad ettől. Mozgásos rekreációnál figyeljünk az alábbiakra: kis csoportos, személyhez kötött foglalkozásokat tartsunk cél a teljesítőképesség és a terhelhetőség megfelelő szinten tartása kerülni kell a fáradtságérzést több időt kell fordítani a bemelegítésre kerüljük a préseléssel járó gyakorlatokat, valamint az aerob terhelést nem ajánlott idős korban az úszás elkezdése, amennyiben előtte sem tudott úszni kerüljünk minden olyan mozgás végeztetését, amely aritmiát okozhat 32

34 alsóvégtag mozgatására koncentráló mozgások előtérbe helyezése, például gyaloglás, természetjárás, kocogás, sízés stb. Magyarországon jelenleg hiányzik az idősek számára a mozgásos rekreációt biztosító eszköz- és feltételrendszer és az ehhez kapcsolódó intézményi és szakember háttér. Tipikus hibák lehetnek Ajánlott Jellemzők szomatikusan Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan nyugdíjazást leértékelődésnek megélés, fölöslegesség érzésének eluralkodása, öregszereppel történő azonosulás, túlvállalás (nem tudja elfogadni korát), halálfélelem rendszeres fizikai és szellemi aktivitás, aerob testgyakorlás, egészsége életvitel folytatása, kiegyensúlyozott táplálkozás és pihenés leépülési folyamatok, csökken a testsúly, a zsírszázalék, az ásványanyag tartalom, ráncosodás foltosodás, őszülés, kopaszodás, az izmok tónusának további csökkenése, érzékszervek állapotának romlása, csontritkulás (fogzatvesztés), gyengül az O2 felvevő képesség, vagyis a paraszimpatikus irányba tolódnak a funkciók, meghosszabbodik a szív pihenési ideje, csökken a tüdő rugalmassága ha jól éli meg, kiegyensúlyozott és stabil életszakasz, itthon a pesszimizmusra hajlás jellemző, visszafogottabbá válnak: a nevetés, mimika, beszéd, tekintet, gesztusok, negatív hatások feldolgozása (társ elvesztése, magány), új célok/tevékenység találása fontos idősotthonok és idős klubok jelentősége nagy, társaságra van szükségük 14. táblázat időskor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) 3. A REKREÁCIÓS ÉLMÉNY, A TOTÁLIS ÉLMÉNY (FLOW) FOGALMA, JELLEMZŐI, KAPCSOLATA A SPORTTAL Amikor az ember teljesen eggyé válik azzal, amit csinál és tudja, hogy erős és az adott pillanatban maga irányítja a sorsát és az eredményektől függetlenül úgy érzi, minden jó. Ekkor éli át teljes lényével, hogy áramlik benne az élet olvasható 33

35 Csíkszentmihályi (2001) könyvének előszavában. A Flow tehát valami egészen pozitív dolog, mely minden embernek más tevékenységet jelent. Leggyakrabban a sport esetében élhetjük át ezt a belefeledkezett-öröm- érzést. Tudatállapotunk olyan szintre kerül, hogy a cselekvés közben nincs semmilyen más gondolatunk és érzelmünk, testünk és elménk erőfeszítés nélkül működik együtt. Megszűnik az időérzékünk, és úgy érezzük, csupán néhány pillanat volt a több órás aktivitás, vagy épp ellenkezőleg, több órának éreztük a néhány pillanatot. Ez az állapot azonban természetesen nem minden esetben jön létre. Szükség van hozzá az úgynevezett KK egyensúlyra, vagyis amikor a kihívások egyensúlyban vannak az ember képességeivel, azaz a képességeink megfelelnek a cselekvési lehetőségeinknek. Érdekességként nézzünk néhány beszámolót sportolóktól: Egy úszó így élte meg a Flow élményét: Amikor úgy úsztam, hogy magam is elégedett voltam vele, valahogy eggyé váltam a vízzel, a tempómmal és mindennel. Teljesen ráhangolódtam arra, amit csináltam, és pontosan tudtam, mi fog történni ezen a versenyen, hogyan fogom végigúszni a távot. Azt is tudtam, hogy itt most mindent én irányítok Csak úsztam és nyertem, és teljesen a kezemben volt az helyzet. Nagyon jól érzetem magam. (Jackson Csíkszentmihályi, 2001) Egy futó az alábbiakról számolt be: Az egész távon egyszerűen fantasztikusan éreztem magam, még a szokásos fájdalmat sem éreztem... csak egy valami létezett számomra, egyvalami töltött be: a futás élménye ura voltam a helyzetnek, éreztem, hogy nagyon erős vagyok. (Jackson Csíkszentmihályi, 2001) Említettem, hogy minden ember számára más élményt nyújt a Flow. Csíkszentmihályi és munkatársai kutatásában számos sportolótól kérték meg, hogyan írnák le az érzést. A teljesség igénye nélkül az alábbi kifejezések fordultak elő legnagyobb számban (2001): mintha burokban lenne tökéletes beteljesülés teljes összpontosítás békesség mintha automatára lenne kapcsolva semmi más nem számít verhetetlen 34

36 14. kép: így erezzük magunkat, amikor Flow élményünk van ( A Flowban megélt mentális állapot leírására az alábbi kilenc összetevő szolgál: 1. A kihívás-készség egyensúly (KK egyensúly): ezt már korábban is említettük, mindenki találja meg a képességeinek megfelelő kihívásokat, és már meg is teremtette a Flow-t. 2. A cselekvés és a tudat összeolvadása: erről is szóltunk már korábban, elménk nem kívülállóként szemléli többé a testünket, hanem egyesül vele. 3. Világos célok: azért fontos, mert a világos célok által valósulhat meg a teljes koncentráció, vagyis a cselekvés kezdete előtt pontosan tudnunk kell, mit hogyan kell csinálnunk. 4. Egyértelmű visszajelzések: a sportoló teljesítményének értékelése szempontjából elengedhetetlen, egyaránt fontosak a belső (saját test általi) és a külső (másoktól származó) visszajelzések is. 5. A pillanatnyi feladatra való koncentráció: a teljes kikapcsolás, és csak az adott tevékenységre történő összpontosítás, az itt és most élmény megélése. 6. A kontroll érzése: annak a tudata, hogy ha keményen dolgozik, akkor megszerezheti a hatalmat a dolgok irányítása felett. 7. Az önmagunkkal kapcsolatos tudatosság elhalványulása: vagyis semmilyen kétséget nem enged felszínre hozni önmagával szemben, tudja mire képes és véghez is fogja vinni. 8. Az időélmény átalakulása: lelassult vagy épp felgyorsult időérzék jelentkezik. 9. Az autotelikus élmény: vagyis a Flow úgy jön létre, hogy olyan tevékenységet végzünk, amit szabad akaratunkból, magáért a cselekvés öröméért választunk saját magunknak (Jackson Csíkszentmihályi, 2001). Mi történik abban az esetben, ha az embert elkerüli a Flow élmény? Ennek több oka is lehet, vagy nem tud magából eleget kihozni, vagy nincs meg rá a lehetősége, 35

37 akár, mert nincs mersze belefogni az előtte álló feladatba. Az emberek ilyenkor hajlamosak fölösleges vagy destruktív tevékenységi formák felé fordulni, s az öröm hajszolása a harmónia helyett inkább negatív töltetbe csap át. Erre remek elrettentő példa az USA jómódú negyedeiben erősen megnövekedett fiatalkorú bűnözés. A fiatalok nem tudnak mit kezdeni jólétükben és unalmukban, úgy érzik, nincs mit csinálniuk a tökéletes környezetükben, ezért így próbálják a szürkének vélt hétköznapjaikat feldobni (Csíkszentmihályi, 2008). Aki egyszer megtapasztalta a tökéletes élményt, mindig vágyni fog rá. Ez természetesen nem csupán az élsportolók kiváltsága, hanem a rekreációs sport és a rekreáció egyéb területei által is el lehet érni. Törekedjünk is rá, hiszen a kutatók arról írnak, hogy minél több Flow élményünk van életünk során, annál jobb minőségű életet élünk. 15 kép a Flow elhelyezése más mentális állapotokhoz képest ( 4. A REKREÁCIÓ MOZGÁSANYAGA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA Munkamánia, a rekreáció mint alternatíva-gyógymód A fizikai rekreáció a szabadidőben nem kényszerből, hanem kedvtelésből végzett mozgásos tevékenységek összességét jelenti, melyekből érdemes kiemelni a sport jellegű elfoglaltságokat (rekreációs célú sportolás), hiszen ezek domináns összetevői a fizikai rekreációnak. Kiemelt szerepüket a testgyakorlatok sokszínűsége, a sport tervezhetősége és a terhelés viszonylag pontos adagolhatósága indokolja. Ezek célja első- 36

38 sorban nem a végletekig történő teljesítményfokozás, hanem az egészség és a jó közérzet állapotának elérése, a felfrissülés, a kikapcsolódás. A versenysporthoz hasonló teljesítményfokozás azonban nem idegen a rekreációs felfogástól, főleg a fiatal felnőtt korosztály esetében (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Mozgásanyagát sokféleképpen csoportosítják a szakirodalmak. A csoportosítás nem egyszerű, hiszen tevékenységeink összetettek, így nem lehet egyértelmű vonalat húzni a fizikai és a szellemi rekreációs cselekvések között. A besorolásnál tehát a dominanciát vesszük figyelembe, vagyis, hogy elsősorban a fizikumot vagy pedig a szellemet foglalkoztatja az adott elfoglaltság. A későbbiekben ismerkedjünk meg háromféle felosztással. Kovács (2004) szerint a fizikai rekreációs tevékenységeket az alábbiak szerint sorolhatjuk be: a hobbi jellegű tevékenységek, melyek a kreativitás felszínre kerülésének és a társas kapcsolatoknak a kiváló eszköze (például: barkácsolás, kertészkedés, horgászat stb.) a tánc és tánc jellegű mozgások a turisztika a játékos tevékenységek a rekreációs sport Fritz (2006) három területre osztja a mozgásos rekreációt: nem edzés jelleggel végzett mozgásos tevékenységek (például kirándulás, üdülés), ahol csupán az örömszerzés céljából mozog az ember, nem tervszerűen, nem az edzettségi állapot javítása érdekében rekreációs edzés (lehetőleg gyermekkortól, szabadidőben, folyamatosan és rendszeresen, heti 3-5 alkalommal, alkalmanként percen át a maximális pulzus 65 85%-án, célja a testi és lelki felfrissülés) hobbisport (célja és eredménye a jó közérzet elérése és az egészségfejlesztés) Talán az egyik legszélesebb körű csoportosítás a Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi (2011) által szerkesztett Sportelméleti ismeretek tankönyvben található. Tekintsük át táblázatosan ezt a felosztást, majd ismerkedjünk meg az egyes területekkel részletesebben. hobbi jellegű barkácsolás, kertészkedés, horgászat, fizikai (mozgásos) rekreáció nem sportág jellegű mozgásformák mozgások természetjárás, túrázás mozgásos népi játékok vadászat stb. barlangi túrázás, vízitúrázás, magashegyi túrázás, sziklamászás stb. longaméta, bige, turul stb. 37

39 sport rekreáció lakásban végezhető mozgásformák aerob sportok esztétikai sportok erősportok küzdő- és önvédelmi sportok sportjátékok télisportok vízi sportok technikai sportok tornagyakorlatok, mozgásos virtuális játékok, fittlabda, streching stb. gyaloglás, futás, aerobik, úszás, kerékpározás, evezés, sífutás stb. aerobik és válfajai, balett és válfajai, modern táncok, néptánc, klasszikus versenytáncok stb. testépítés, erőemelés, súlyemelés, szkander stb. judo, ökölvívás, kick-boksz, karate, taekwando, aikido, szumo stb. asztalitenisz, tenisz, baseball, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, tollaslabda, strandjátékok, bocsa, bowling, darts stb. sísportok (alpesi, északi), jégsportok úszás, műugrás, vízilabda, műúszás, evezés, kajak-kenu, vitorlázás stb. öttusa, lövészet, íjászat, autó- és motorsportok, repülősportok, kerékpársportok, gördülősportok 15. táblázat a rekreáció mozgás anyagának felosztása (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján) Nem sportág jellegű mozgásos tevékenységek 1 Hobbi jellegű tevékenységek Jellegzetességét a kreativitás kibontakoztatásának és közben a társas kapcsolatok ápolásának lehetősége adja, hiszen például a barkácsolás, a kertészkedés, a horgászat vagy a vadászat sokkal élvezetesebb a családdal, rokonokkal vagy barátokkal együtt végezve. Ekkor lehetőség nyílik a kötetlen beszélgetésre és szórakozásra. Természeti sportok Legegyszerűbben úgy sorolhatók be ebbe a kategóriába a tevékenységek, hogy az alábbi követelményeknek megfelelnek: a természet erőit használják edzéseszköz- 1 Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján 38

40 ként, és különböző domborzati viszonyok között űzhetők. Ide tartoznak többek között a különféle túrázások (barlangi, vízi, magashegyi, gyalogos, lovas, autós vagy motoros stb.), sziklamászás, kerékpártúrázás, tereplovaglás, tájfutás. Népi játékok A népi játékok helyi szinten népszerűek voltak már régóta, és kortól függetlenül űzhetőek. A globalizációs folyamatnak köszönhetően egyre több népi játék lépi át az országhatárokat, és kerül be távolabbi országok népeinek kedvelt játékai közé. Számos egykori népi játék pedig ma már nemzetközi szövetséggel rendelkezik, és a világ sok országában vált népszerűvé, mint sport. Ilyen pl. a Hollandiából származó korfball, vagy a francia petanque, de ide tartozik az amerikai eredetű frizbi is. A magyar népi játékok közül a legismertebbek a longaméta, a körméta, a bigejáték, a pilinckázás, a botos hunyó, a kakasviadal, a magyar kötélhúzás és a turul is. Angliából ered a krikett, az angolteke (bowls), a krokett, a rackets és a scramball. Spanyol népi játék a pelóta, az alquerque, a pörgettyű (trompas) vagy a spanyol bakugrás (Lukácsy, 1964). 16. kép pányvázás ( 3.html 27. ábra) Lakásban végezhető mozgásformák Ez a kategória azért vált fontossá, mert számos esetben nincs elég szabadideje arra az embernek, hogy elmenjen mozogni, vagy éppen a rossz idő szól közbe aktív terveit illetően. Említsünk meg néhány tevékenységet, melyek segítségével ugyanolyan hatékonyan megőrizhető a kondíció, és fejleszthető az egészség, nem kerülnek sokba, és a nap bármely szakaszában űzhetők. Ilyen a csövön történő függeszkedés, a fittlabda többcélú használata, a seprűnyéllel végzett nyújtó hatású gyakorlatok, az ajtótokra szerelt erősítő eszközök alkalmazása, a különböző súlyzós gyakorlatok akár ásványvizes palackkal is, a kondicionáló gépek igénybevétele, vagy a szer nélküli egyéni vagy társas gimnasztikai és streching gyakorlatok. A zenés-táncos mozgásformák is végez- 39