Horváth Jenő Mediterrán Unió álom és valóság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horváth Jenő Mediterrán Unió álom és valóság"

Átírás

1 Horváth Jenő Mediterrán Unió álom és valóság Fernand Braudel, aki talán a legtöbbet tudott a Földközi-tenger térségének történetéről, mindig hangsúlyozta, hogy ez a szépséges, változatos, éghajlata és flórája szempontjából egységesnek tűnő régió, amely hosszú története során több civilizációnak is a bölcsője volt, milyen nehezen megismerhető, mennyire megfoghatatlan, milyen nehezen leírható a Mediterráneumban élő emberek által létrehozott birodalmak, társadalmak, kultúrák sokasága, a térség gazdag, szerteágazó története miatt. A Földközi-tenger térségét még földrajzi szempontból sem lehet egyértelműen meghatározni, hiszen bizonytalanok a határai. Az Európai Unió (EU) például az utóbbi években Mauritániát is bevonta a barcelonai folyamatba, vagyis a térség határait kiterjesztette az Afrikában Atlanti óceánig, Ázsiában pedig Jordánia bekapcsolásával a Perzsa-öböl kapujáig. A térség határaira vonatkozó bizonytalanságnál azonban nyilvánvalóan sokkal nagyobb gond a Dél-Mediterráneumhoz való viszony, a hozzá kapcsolódó törekvések definiálatlansága, s az is, hogy maga az EU is bizonytalan önmaga természetét és céljait illetően. Az utóbbi bizonytalanságok különösen szembeötlőek, például az Alkotmányszerződés megszületése, majd ratifikációjának kudarca, napjainkban pedig a pótlék, a lisszaboni szerződés ratifikációja kapcsán. Miközben az EU az ezredforduló utáni bővítések nyomán földrajzi kiterjedését tekintve hatalmasra nőtt, jóval tágasabb lett, a fines Europae nem lettek világosabbak, sőt mintha elhalványulnának, s az unió működése is mintha egyre kevésbé lenne hatékony. Ez integráció mélyülésének megtorpanásából fakadó gyengeségek különösen szembetűnőek, az EU külkapcsolatait tekintve. Ez a tanulmány az EU külkapcsolati rendszerének egyetlen szektorát, a mediterrán térséghez való viszonyát vázolja, időben a legutóbbi évekre szorítkozva; konkrétan azt, hogy miként is alakult, hol tart Nicolas Sakozy Mediterrán Unióra vonatkozó kezdeményezése. Az EK mediterrán politikájának első évtizedei A Földközi-tenger túlsó partjának térsége a modern korban is ezer szállal kötődött Európához. Az Oszmán Birodalom hanyatlásával mindinkább a Nagy-Britanniától való függőség vált jellemzővé, majd az arab népek nemzeti öntudatának kialakulásával és függetlenségre törekvésük erősödésével, valamint a kolonializmus hanyatlásával alapvetően megromlott Európa és a déli part viszonya. A hatok integrációjának, az Európai Gazdasági Közösségnek (EGK) a megszületése nagyjából egybeesett a brit és a francia kolonializmus összeomlásával a térségben, amely időközben átalakult az Egyesült Államok és a Szovjetunió hidegháborús vetélkedésének egyik színterévé. Az EGK történetének első éveiben főként Franciaország törekvéseiből eredően mégis a mediterrán térség irányában vitt politika jelentette az első tudatosan formált dimenziót a közösség kialakuló külkapcsolati rendszerében. Ennek jegyében igyekezett az EGK kétoldalú társulási és kereskedelmi megállapodásokat kötni a túlsó part országaival. A térség jelentősége megnövekedett az első olajválság (1973) nyomán, ezután az Európai Közösség (EK) a társulási megállapodások új, tartalmasabb változatát ajánlotta a déli part országainak: átfogó ( globális ) együttműködési megállapodásokat. Lényegében sikerült is (1976 és 1977-ben) hét országgal (Algéria, Marokkó, Tunézia, Egyiptom Jordánia, Libanon és Szíria) ilyen átfogó együttműködési egyezményt kötnie. A megállapodásokkal az EK egy jól kezelhető rendszer hozott létre, amelyben nyilvánvaló volt Európa centrális szerepe, amelynek elfogadásáért a közösség nagyvonalú preferenciákat és támogatásokat nyújtott. (Ebből az egységes regionális kapcsolatrendszerből két ország maradt

2 ki: Izrael, amely már 1975-ben egyenrangú szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EKval, és Líbia, amely semmilyen megállapodásra nem volt hajlandó.) Az EK a földközi-tengeri politikáját természetesen a régió különböző szegmenseihez igazította. (1) Magától értetődően külön ország-csoportként tekintett Ciprusra, Máltára és Törökországra, amelyek európai országok lévén a római szerződés (1956) feltételrendszere szerint elvben akár a teljes jogú EK-tagságra is számíthattak. (A két kis szigetország majd 1998-ban, a kelet-európai tagjelölt országokkal együtt kezdi meg EU-val a csatlakozási tárgyalásokat, Törökországgal a csatlakozási tárgyalások mind a mai napig nem kezdődtek meg.) (2) A szintén európai és mediterrán Albánia és Jugoszlávia ellenben kommunista berendezkedése miatt a hidegháború végéig nem jött számban EK-tagként. A közösség Jugoszláviával kötött ugyan különböző preferenciális megállapodásokat, amelyek felölelték a mediterrán társulások bizonyos elemeit, a délszláv államnak nyújtott kedvezmények azonban összességükben elmaradtak a Földközi-tenger déli partján fekvő államoknak adottakhoz képest. Albániának pedig a rendszerváltozásig egyáltalán nem voltak kapcsolatai az EU-val. (3) A harmadik ország-csoportot a Földközi-tenger déli és keleti partján fekvő nem európai államok jelentették, amelyek a római szerződés értelmében hosszabb távon sem számíthattak/számíthatnak EU-tagságra. (A Dél-Mediterráneum további két nagyobb alrégióra bomlik: a levantei térségre, amely jelentős mértékben különbözik a Maghreb-térségtől; a társadalmi, kulturális különbségek mellett jelentősen elérő például az Izraelhez való viszony kérdésének a súlya vagy az EU-ba irányuló migráció mértéke.) Az EK közösségen belüli és kívüli mediterrán politikáját jelentősen módosította egyfelől az, hogy előbb Görögország (1981), majd Spanyolország és Portugália EK-csatlakozásával (1986), valamint az átfogó mediterrán program elfogadásával (1885), jelentősen megnőtt az EK-ban mediterrán államok súlya, másfelől a világpolitikai változásokkal összefüggésben (a hidegháború vége, 1991) hamarosan ismét megjelent az egész földközi-tengeri politika újrafogalmazásának késztetése is. A barcelonai folyamat Az EU új mediterrán politikájának kialakítása felé az Európai Tanács lisszaboni ülése (1992. június ) jelentette az első fontos lépést. A tanács által meghirdetett euromediterrán partnerség (PEM) keretében az EU lényegében szabadkereskedelmi övezet létrehozását ajánlotta fel az érintett országoknak, a 2010-es határidőt megcélozva. Kinyilvánította, hogy a partnerség kiterjedhetne a politikai dialógusra, a technikai, gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködésre is. Az euromediterrán partnerség a Barcelonában megtartott euromediterrán külügyminiszteri találkozóval (1995. november ) és az ott elfogadott ún. barcelonai nyilatkozattal öltött konkrét formát, majd barcelonai folyamat elnevezéssel vált ismertté. Az EU az új földközi-tengeri politika kialakításakor több tényezőt vett figyelembe. Először is felismerte, hogy a déli part országai félnek attól, hogy az EU egységes belső piacának létrehozása (1992. december 31.) után romlanak a piaci pozícióik az EU-ban. Másodszor számolt azzal, hogy keleti bővítés perspektívájának megjelenésével érdekkonfliktus keletkezhet egyrészt a kelet-európai régió EU-csatlakozásában közvetlenül érdekelt államok (főként Németország), másrészt a földközi-tengeri déli és keleti övezethez közvetlenül kapcsolódó tagállamok (első helyen Franciaország) között. Egyebek mellett főként ezért ügyelt az EU egyre inkább a két térség kiegyensúlyozott kezelésére. A lisszaboni ülést követően az Európai Tanács a korfui (1994. június) és az esseni (1994. december) ülésen foglalkozott újra a mediterrán kérdéssel, természetesen az Európai Bizottság különféle időközben készült előerjesztései és javaslatai alapján. A mediterrán politikát elsősorban a francia kormány igyekezett napirenden tartani, a barcelonai csúcstalálkozó előkészítő munkájában pedig a spanyol kormány játszott főszerepet. 2

3 A barcelonai csúcstalálkozó résztvevői egyfelől az EU-államok, másfelől 12 mediterrán állam (az európaiak közül Ciprus, Málta és Törökország, valamint a nem európai mediterrán államok: Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, a Palesztin Felszabadítási Szervezet, Szíria és Tunézia) voltak. A konferenciára meghívót kapott az Arab Liga, a Maghreb Unió és Mauritánia (mint az előbbi szervezet tagja). A konferencia lerakta az EU és az unión kívüli mediterrán országok közötti párbeszéd és sokoldalú együttműködés alapjait, amelyet az egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban és munkaprogramban rögzítettek. A konferencia kifejezésre juttatta azt az elhatározást, hogy az együttműködés keretében túllépnek az addigi, a szokásos bilaterális szinten, átfogó együttműködésre törekszenek, sőt az egymás közötti szolidaritás kialakítására. Ezt kívánták kifejezésre juttatnia az euromediterrán partnerség elnevezésessel is. Azt is hangsúlyozták, hogy a partnerséggel nem kívánják helyettesíteni vagy kizárni a térség stabilitását és fejlődését szolgáló korábbi és egyéb kezdeményezéseket sem (5+5 csoport, Mediterrán Fórum, NATO Mediterrán Dialógus, stb.). Az euromediterrán partnerség három pillére épült: (1) a politikai és biztonságpolitikai pillérre, amelynek célja, hogy a mediterrán régió a béke és a stabilitás térségévé változzon, (2) a gazdasági és pénzügyi pillér célja a térség prosperitásának kialakítása, (3) a szociális, kulturális és emberi pillér célja pedig az, hogy az emberi erőforrások kialakításával támogassa a kulturális megértést, elsősorban a civil szervezetek közötti kapcsolatok révén. A barcelonai folyamat intézményi szempontból szintén három pillére épült: (1) a tagországok vezetői közötti kétévente megrendezett csúcstalálkozókra, (2) egy közös észak déli elnökségre, illetve egy állandó titkárságra, (3) konkrét regionális projektekre, amelyeknek a közös célkitűzések alapján hozzá kell járulniuk a szolidaritás érzésének erősödéséhez. A barcelonai folyamathoz hozzátartozott a kelet-európai országok számára indított PHARE-programhoz hasonló MEDA-program, valamint az Európai Beruházási Bankon keresztül juttatott pénzügyi támogatások és hitelek. A barcelonai folyamatban az EU a kétoldalú társulási megállapodásoknak ismét új, magasabb szintű nemzedékét hozta létre, amelyeket Szíria kivételével a következő években írtak alá. Az 1995 és 2007 közötti 12 éves időszakban az EU 16 milliárd eurós keretet biztosított a közös költségvetésből a barcelonai folyamat finanszírozására. (Évi bontásban ez az összeg mindössze az EU GNP-jének 0,01 százaléka.) A rendelkezésre álló összegeknek azonban mindössze 70 százaléka került ténylegesen felhasználásra. A jelenlegi, a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban ugyancsak 16 milliárd eurót tervez az EU az együttműködésre költeni (Ez az időszak azonban évi bontásban duplája a korábbinak, hiszen a mostani időszak csak fele olyan hosszú, mint az előző.) A barcelonai folyamat elindulásakor mindkét fél, még a déli partnerek is optimisták és derűlátóak voltak. Úgy érezték, hogy az EU nem fordul el tőlük, velük szemben nem részesíti túlzottan nagy előnyökben Kelet-Európát. A remények azonban e tekintetben sem igazolódtak. Az EU keleti bővítése során (2004 és 2007) a 12 új tagországból csupán három volt mediterrán ország (Ciprus, Málta és Szlovénia); a kilenc nem mediterrán új tagország nyilvánvalóan nem dinamizálta az EU mediterrán politikáját, hiszen ezeknek az államoknak nem érdeke a barcelonai folyamat favorizálása. A mából visszatekintve a barcelonai folyamatot nyilvánvalóan túlzás lenne diadalmenetnek nevezni. Az utóbbi években nem elégedettek sem az északi, sem a déli mediterrán államok az együttműködéssel. Mindkét oldalon úgy értékelik, hogy a barcelonai folyamat nem tudott fordulatot hozni a térség fő gazdasági, szociális, kulturális folyamataiban, nem csökkent a szakadék Észak és Dél között (az északi Mediterráneumban az egy főre jutó GDP legalább tízszer akkora, amint délen; a déli Mediterráneumban nem sikerült csökkenteni a nyomasztó munkanélküliséget, továbbra is kiterjedt jelenség maradt a szegénység, nem sikerült megállítani a természeti környezet romlását, stb.), legfeljebb kisebb eredmények születtek. Nehéz lenne vitába szállni J. Nagy Lászlónak a barcelonai folyamatról adott összefoglaló 3

4 értékelésével, amely szerint az EU mediterrán politikájának eredményei lehangolóak [ ] A 2005-ös barcelonai évfordulós csúcstalálkozó is inkább csak ünnepség volt [ ] Nem tűnik tehát teljesen alaptalannak az az aggodalom, hogy az azúr Mediterráneum nem híddá, hanem kék fallá válik a két térség, a két civilizáció között. Nicolas Sarkozy Mediterrán Unió terve Ezzel a folyamattal szemben fogalmazta meg a francia elnökválasztási kampányban a Toulonban elmondott beszédében (2007. február 7.) Sarkozy a Mediterrán Unióról szóló elképzelését. A javaslatra a követő hetekben és hónapokban többször visszatért. Megválasztása után világossá vált, hogy a Mediterrán Unió nem valamiféle jól hangzó választási lózung volt. Az új mediterrán politikát a déli partnerek felé marokkói látogatása során hirdette meg (2007. október 23.) a Földközi-tenger valamennyi népéhez intézett felhívás formájában. Felszólította őket, hogy egyesüljenek [a Mediterrán Unió] a legszebb és legnagyobb emberi eszme megvalósítása érdekében. A mediterrán politika hangsúlyos, új formában való fölvetése és realizálásának sürgetése mint láttuk nagyon is aktuális volt mind Franciaország, mind az EU szempontjából. A barcelonai folyamat Sarkozy szavaival egyre inkább színtelen, mechanikus, léleknélküli folyamattá változott az ezredforduló után. Ahelyett, hogy szorosabbá váltak volna például a gazdasági kapcsolatok a Földközi-tenger északi és déli partja között, a déli Mediterráneumban mindinkább teret nyert Kína, a tőkebefektetés tekintetében pedig a gazdag Arab/Perzsa Öböl-menti államok. A déli Mediterráneumban zajló több más folyamat is változtatásokat sürgetett az EU mediterrán politikájában. A déli part az EU számára például új, komoly veszélyforrásaként jelent meg az illegális bevándorlástól kezdve a terrorfenyegetésig. Sarkozy elképzelése szerint a Mediterrán Unióval a déli part államai belülről is erősebbekké válnának, és a nemzetközi terrorizmus potenciális bázisait is távolabbra lehetne szorítani Európától. Hasonlóképpen elejét lehetne venni a Száhel-övezetből és a Közép-Afrikából kiinduló, Európa felé irányuló tömeges illegális bevándorlásnak. Észak nem viszonyulhat valamiféle Európa-erődként Dél felé, még közömbösen sem viselkedhet a déli mediterrán térség súlyos problémái iránt, nem növekedhet a Földközi-tenger két partja közötti szakadék hangsúlyozta a francia elnök. S azt is hangsúlyozta, hogy a déli Mediterráneum nemcsak gondokat jelent az északi parti országok számára, hanem számos tekintetben ígéretes terület is az. A déli Mediterráneum jelentős energiaforrásokkal rendelkezik (kőolaj- és földgázmezők), nagy földművelésre és állattenyésztésre alkalmas földjei vannak, valamint az európai demográfia és munkaerő gondok megoldása szempontjából is sokat ígérő ez a régió. (Szabályozott bevándorlással például ellensúlyozni lehetne az európai lakosság elöregedését, Európa népességének csökkenését.) Sarkozy Mediterrán Unió elképzelése jelentős módosulásokon ment át a gondolat megszületésétől napjainkig. Először is az eredeti változat kimondottan csak a Földközi-tengeri térségre vonatkozott, vagyis az EU nem mediterrán országait legfeljebb valamiféle megfigyelő státussal kívánta bevonni a Mediterrán Unióba. Az euromediterrán partnerséghez és a barcelonai folyamathoz való viszonyban szintén változás látszik: kissé leegyszerűsítve azt lehetne mondani, hogy Sarkozy eredetileg szinte sorsukra kívánta hagyni ezeket az együttműködéseket, mert azok szerinte nem vezettek sehová, tulajdonképpen kudarcot vallottak, egyebek mellett azért is, mert a programok túlságosan szerteágazóak, elaprózottak. Sarkozy az alapvetően az Európai Bizottság által gondozott, túlságosan széles spektrumú euromediterrán partnerség helyett kevesebb, jól körülhatárolt célkitűzést maga elé tűző, akaraterősebb irányítás alatt működő, voluntaristább mediterrán politikát akart látni. Kiinduló elképzelésében, továbbá a Mediterrán Unióval kívánta áthidalni a Törökországnak 4

5 EU-csatlakozása kapcsán megoldásra váró gondokat. Törökországnak a francia elnök különleges, valamiféle vezető szerepet kívánt adni a Mediterrán Unióban tekintettel az ország nagyságára, erejére, s azért is, mert Törökország közel félévszázada a nyugati katonai szövetség tagja, s a többi déli országhoz képest az állam is demokratikus berendezkedésű, még ha török demokrácia nem is olyan stabil, mint amilyet az EU-tagság megkövetelne. Továbbá az eredeti elképzelésében kimondatlanul is a Mediterrán Unió egyik ékkövének szánta Izraelt, a térség egyetlen stabil demokráciával rendelkező államát. Izrael részvétele mellett érvelt azzal is, hogy a politikai és gazdasági szempontokon túl a Szentföld kulturális és vallási értékeit is jobban lehetne kamatoztatni. A francia politikus világosan látta ugyanakkor, hogy a főleg moszlim vallási országok nehezen fogadják el az általuk ősellenségnek tartott Izraelt partnernek, olyan szinten, hogy közös unióban legyenek vele. A Mediterrán Unió tervének alakulásában fontos állomás volt Sakozy elnök, José Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök és Romano Prodi olasz miniszterelnök római találkozója (2007. december 20.), amelyen egyeztették a három ország álláspontját Sakozy javaslatáról. A francia elnök az unió fő célját a rá jellemző patetikus stílusban így foglalta össze: a Földközi-tenger térsége a kultúra és a civilizáció bölcsője volt; a béke, a prosperitás és a tolerancia megteremtéséve vissza kell szereznie ezt a szerepét. A Fölközi-tenger országainak uniója olyan nagy álom, amelyet meg fogunk valósítani. Prodi egyértelműen támogatta a francia elnök fő törekvését, a mediterrán politikát egyenesen az olasz Európapolitika tengelyeként defininiálta: Mindig is azt mondtam, hogy a Földközi-tengernek a mi Európa-politikánk centrumában kell állnia. Most is ezt az irányvonalat kell követnünk. Zapatero is felsorakozott Sakozy terve mellé, így Sarkozy álma a három latin ország kezdeményezésévé szélesedett. A spanyol miniszterelnök azonban kollégáinál diplomatikusabban fogalmazott: Azért vagyunk itt, hogy életre hívjunk egy uniót, az Európai Unión belül, az Európai Unió szolgálatára. Az idézett mondatokból is kitűnik, hogy a három politikus álláspontja az alapvető egyetértés mellett nem teljesen esett egybe. Az olaszok például magától értetődőnek tartották, hogy már csak történelmi okokból eredően is Róma legyen a Mediterrán Unió fővárosa, vagy fölvetették az adriai tenger keleti partján fekvő balkáni országok bevonásának kérdését; s Spanyolországnak is voltak ellenvetései és javaslatai. A találkozóról kiadott római nyilatkozatban azonban egyértelművé tették, hogy a két nagy dél-európai ország határozottan támogatja Sarkozy elképzelésének lényegét elejétől egyre nagyobb figyelmet keltett a Mediterrán Unió kezdeményezés és megszaporodtak a kritikus álláspontok is vele szemben. Brüsszelben többen elsősorban azért nem nézték jó szemmel Sarkozy tervét, mert úgy látták, hogy annak lényeges eleme nem mediterrán EU-országok kizárása a déli part országaival való uniós kapcsolatokból. Több EUtagállam hangsúlyozta, hogy a Mediterráneum kérdései, főként a migráció és a terrorfenyegetés miatt őket éppúgy érintik, mint a Földközi-tenger partján fekvõ EUországokat. Sarkozi elképzelésének természetesen voltak politológus kritikusai is. Többek között Kerry Longhurst, a párizsi IFRI kutatója, aki egyetértett azzal, hogy a barcelonai folyamat gyakorlatilag csődöt mondott, hiszen nem tudta a mediterrán régió a fejlett és elmaradott államait egymás felé fordítani, véleménye szerint azonban a Mediterrán Unió sem lesz életképes. Ráadásul a Sarkozy által javasolt unió alapvetõen meggyengítené és megosztaná az EU-t. Longhurst szerint Sarkozy a lényegében a nem működõ barcelonai folyamat helyett francia hegemónia alatt álló szövetséget próbál kiépíteni, amely azonban szintén nem működik majd elsősorban a térség mély vallási és politikai megosztottsága miatt. A francia terv legbefolyásosabb ellenzője mindenképpen Angela Merkel volt. A kancellárasszony kezdettől fogva azt hangsúlyozta, hogy a mediterrán együttműködésnek nemcsak részben, hanem teljes egészében EU-projektnek kell lennie, mind a 27 tagállam részvételével, arra hivatkozva, hogy azok a problémák, (bevándorlás, klíma- és 5

6 környezetvédelem, kereskedelmi kérdések, közel-keleti békefolyamat), amelyek orvoslását Franciaország a Mediterrán Uniótól várja, az egész EU-t érintik; vagyis nincs ok arra, hogy a közös EU-fellépés helyett tagállamok egy elkülönült csoportja próbáljon a tettek mezejére lépni. Félreérthetetlenül kimondta, hogy elutasítja Németország és az EU északi országainak kihagyását a tervezett unióból, leszögezte: a Mediterrán Unióban vagy mindenki részt, vagy senki sem. A német álláspont mögött kimondottan is szerepet kapott az aggodalom, hogy a francia terv az EU-n belüli szoros francia német együttműködés, Merkel szavaival az EU központi magjának szétbomlásához vezethet. A február márciusi többhetes Berlin és Párizs közötti egyeztetés után az Élysée-palota belátta, hogy a Mediterrán Unió tető alá hozásához meg kell egyeznie Németországgal, s az a legjobb, ha eleve német hátszéllel viszi javaslatát a többi tagállam elé. A francia terv domesztikálása A francia német megegyezés Merkel és Sarkozy hannoveri találkozóján (2008. március 3.) született meg, a francia elképzelés lényeges módosításával. A kompromisszum alapján a Mediterrán Unió nemcsak a mediterrán országokat foglalja magába, hanem az EU valamennyi államát. Továbbá eredetileg Sarkozy arra számított, hogy a Mediterrán Unió jelentős forrásokat kap majd, elsősorban az európai szomszédságpolitika büdzséjéből. Németország a nem mediterrán országok nevében ehhez sem járult hozzá, Franciaország végül beletörődött, hogy a terveihez szükséges forrásokat a mediterrán térség nagy magánvállalkozásait mozgósítva igyekszik előkeríteni. Végső soron a francia német kompromisszum eredményeként egy nyilvánvalóan sokkal kevésbé speciális és hatékony Mediterrán Unió körvonalai rajzolódtak ki. Az EU-államainak vezetői végül is az Európai Tanács szlovén elnökség alatti ülésén (2008. március ) jutottak megállapodásra a Mediterrán Unióról. A tanács elfogadta a francia kormány javaslatát, hangsúlyozva, hogy a Mediterrán Unió a barcelonai folyamat kiteljesítéseként értelmezendő. Ennek megfelelően kapta a Barcelonai folyamat Unió a Mediterráneumért hivatalos elnevezést, amely így, kimondottan is a Sarkozy által korábban felvázolt elképzelés gyengített, megszelídített változata, hiszen a tanács értelmezése szerint a Mediterrán Unió egyértelműen a barcelonai folyamat újraélesztésének tekinthető. A szlovén elnök a tanács által elfogadott változatot a barcelonai folyamat feljavításának nevezte. A tanács továbbá megerősítette a hannoveri kompromisszumot, s döntött arról is, hogy a Mediterrán Unió június 13-ára tervezett hivatalos alapító ülésén az EU 27 tagállamára számít, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Jordánia, Palesztina, Izrael, Szíria, Libanon, Törökország, Mauritánia, Monaco, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia képviselői mellett. Az europeizált vagy másképpen fogalmazva domesztikált Mediterrán Unió tervét immár a tagállamok többsége üdvözölte, egyetértettek ugyanis azzal, hogy új lendületet kellene adni a lelassult euromediterrán partnerségnek. Elhangzottak azonban kritikai észrevételék is. Lengyelország például a mediterrán térség jelentőségét nem tagadva elsősorban az Ukrajnával való együttműködés fontosságát hangsúlyozta, míg a cseh miniszterelnök szerint a tervet még meg kellene tölteni tartalommal, mert szerinte jelenlegi állapotában még nem világosak az együttműködés sarokpontjai. Az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering pedig azt kifogásolta, hogy az új szervezettel kapcsolatban említésre sem került a már létező Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés, illetve annak szerepe. Az európaiak megegyezését követően váratlanul az arab országok bizonytalanodtak el a részvételüket illetően. Egyrészt azért, mert felismerték, hogy a valamennyi EU-ország számára nyitott együttműködésben szerepük várhatóan csökken, másrészt újra szóba kerültek 6

7 a barcelonai folyamatnál is tapasztalt nehézségek: a közel-keleti feszültség és egyes arab vezetők bizalmatlansága Izraellel szemben. A valóra vált (?) álom június 13-án párizsi Grand Palace-ban 43 ország állam- és kormányfői aláírták a Mediterrán Unióról szóló párizsi nyilatkozatot. A Sarkozy elnök elégedettnek mutatkozott, azt állította, hogy valóra vált az álma. A csúcstalálkozó kétségtelen francia sikert jelentett, hiszen egyfelől Kadhafi líbiai elnök kivételével ott volt valamennyi meghívott állam első embere, másfelől azért is, mert rövid idő alatt (nem sokkal több, mint egy év) elfogadásra került a Mediterrán Unióról létrehozásáról szóló nyilatkozat. Ha azonban szemügyre vesszük ezt a dokumentumot, szembetűnő a barcelonai nyilatkozathoz való hasonlósága és a barcelonai folyamat érvényességének, folytonosságának a hangsúlyozása, miközben kimaradt a Sarkozy féle álomból több igazi újdonságot ígérő elem. A párizsi nyilatkozat szerinti együttműködés egyelőre konkrétan hat területet fog át: a Földközi-tenger megtisztítása, a tengeri és szárazföldi közlekedés fejlesztése, katasztrófavédelem, egy euromediterrán egyetem létrehozása, napenergiára épülő fejlesztések, vállalkozásösztönző programok. A szkeptikusok és a cinikusok ezt a tartalmat a Vajúdtak a hegyek és szültek egy egeret hasonlattal minősítették. A francia elnök pedig azt válaszolta nekik, hogy a mai Európai Unió is csupán a szén- és acélszektor integrációjára tett javaslatból született. Mi lesz a Mediterrán Unióból? A félig új elnevezéssel lagymatag folytatása lesz-e a barcelonai folyamatnak vagy valóban egy álom megvalósulása kezdődik? Ma erre aligha lehet meggyőzően válaszolni. Az előjelelek nem igazán biztatóak. A barcelonai folyamat egyik legnagyobb gyengesége abban mutatkozott meg, hogy az EU képtelen volt hatékonyan hozzájárulni a déli part országaiban mutatkozó nagy gazdasági és társadalmi problémák megoldásához, sőt nem enyhültek a biztonsági gondok sem. Az EU részéről nyilvánvalóan sokkal nagyobb akarategységre, sokkal több közös politikára lett volna szükség, és lenne szükség ma is és a jövőben is. Ehhez azonban az EU-nak ki kellene alakítania azt a képességét, hogy a gazdasági erejéhez legalább valamelyest hasonló mértékben érvényesíteni tudja az akaratát a nemzetközi politikában is. Sarkozy elnök ezen a téren szinte csak Franciaország törekvéseiről és kezdeményezéseiről tudott beszámolni. Természetesen Franciaország fontos ország az EU-ban, azonban nem az egész EU, még csak nem is vezető vagy hegemón erő abban. A Sakozy-terv fogadtatása, pontosabban annak fölhigitása azt sejteti, hogy az EU-ban 2008-ban első felében sem nem növekedett a belső politikai kohézió, amely előfeltétele a közös külpolitika politika vitelére való képességeknek. Felhasznált irodalom: Aliboni, R. (1998) Partenariato nel Mediterraneo: percezioni, politiche, istituzioni, Franco Angeli Editore, Milánó Aliboni, R. (2008) L Unione per il Mediterraneo: un addomesticamento da completare. In Relazioni internazionali, március 26. Aliboni, R. (2008): L iniziativa dell Unione per il Mediterraneo: gli aspetti politici. Dossier del Servizio Studi del Senato della Repubblica. 85. sz. In htttp:// Amoroso, B. (2000) Europa e Mediterraneo. Le sfide del futuro. Bari,. Dedalo editore Badini, A.: I compiti dell Unione Europea nel Mediterraneo. In Politica Internazionale, sz. 7

8 Balázs P. (2002) Az Európai Unió külpolitikája és a magyar EU-kapcsolatok fejlődése. Budapest, KJK KERSZÖV. Braudel, Fernand (1985) La Méditerrannée. L espace et l historie. Párizs CNEL: Processo di Barcellona: Unione per il Mediterraneo. In AC73/$FILE/Processo%20di%20Barcellona.pdf Duval, G. (2008) Méditerranée: une union mal partie In Alternatives Economiques, 271. sz. (2008. július augusztus) Az Európai Bizottság dokumentumait lásd : htm J. Nagy L.: Az euromediterrán partnerség. In mediterraneum.pdf Lakatos Z. (2008) Mediterráneum: összeomlás vagy integráció. In Élet és Irodalom, augusztus 15. Merkel, A. beszédeit és egyéb megnyilatkozásait lásd Párizsi nyilatkozat a Mediterrán Unióról. Rizzi, F. (1997) Unione europea e Mediterraneo: dal Trattato di Roma al dopo Barcellona. Roma. NIS Sarkozy, N. beszédeit és egyéb megnyilatkozásait lásd A köztársasági elnökké választása utániakat: Szigetvári, T.: Euro-mediterrán partnerség. Az Európai Unió és a mediterrán országok. kapcsolat-rendszerének elemzése és értékelése. Ph.D. értekezés

A DÉLI PARTNEREK JOGALAP ESZKÖZÖK

A DÉLI PARTNEREK JOGALAP ESZKÖZÖK A DÉLI PARTNEREK Az európai szomszédságpolitikába a Földközi-tenger keleti és déli partjainál fekvő, az Unióval szomszédos tíz ország Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanonra, Líbia, Marokkó, Palesztina,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.15. COM(2016) 349 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Második eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN

MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN 145 SÁRÁNDI TAMÁS MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért. A magyar román viszony és a kisebbségi kérdés 1940 1944 között, Akadémiai Kiadó, Budapest,

Részletesebben

Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások. Összefoglalás

Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások. Összefoglalás A főtitkár 09/01/2009 D(2009)143 Feljegyzés az Elnökség tagjai részére Tárgy: Az Európai Parlament 2010-es költségvetése Főbb iránymutatások Összefoglalás A 2010-es év intézményünk tevékenységét illetően

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.

Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. 247 Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. Élénk szakmai vita bontakozott ki az elmúlt két három esztendőben a modern

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

Népesedésvita a parlamentben

Népesedésvita a parlamentben Dobos Arnold Török Zoltán Népesedésvita a parlamentben Tematizációs kísérlet vagy valódi szakpolitikai alternatíva? Hogyan értékeljük a Jobbik által kezdeményezett parlamenti népesedési vitát? A Jobbik

Részletesebben

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza Az én Európám Európa föld és vízrajza -Európa - A név eredete, Európa történelme - Európa fekvése - Európa vallási térképe - Európai unió története - Európai unió mai földrajza - Európai unió tagállamai

Részletesebben

Az Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI))

Az Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI)) P6_TA-PROV(2007)0482 Az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok Az Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI)) Az Európai

Részletesebben

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása

felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében

Részletesebben

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A SZÖVETSÉG ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 20 ÉV TÜKRÉBEN A Szövetség érdekvédelmi tevékenysége 20 év tükrében A BEOSZ már megalakulásának pillanatában, 1990.

Részletesebben

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban Cím: 1094 Budapest, Páva utca 39. Tel: 1-455-3313 Mobil: +36-70-505-0360 Fax: 1-455-3399 E-mail: korosmezo1941@hdke.hu www.hdke.hu Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 263 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése 1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának

Részletesebben

TUNÉZIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATA

TUNÉZIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány TUNÉZIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATA Budapest, 2003 Készítette: PolgárAttila

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A felsőoktatás szerepe a fiatalok Európai Uniós integrálódásának megvalósításában

KUTATÁS KÖZBEN. A felsőoktatás szerepe a fiatalok Európai Uniós integrálódásának megvalósításában KUTATÁS KÖZBEN A felsőoktatás szerepe a fiatalok Európai Uniós integrálódásának megvalósításában Az Amerikai Egyesült Államok maga mögött hagyta Európát az első és a második világháború rombolásai és tömegmészárlásai

Részletesebben

II. rész Miért, mit és hogyan. I. fejezet Család. Miért? Mit? Hogyan?

II. rész Miért, mit és hogyan. I. fejezet Család. Miért? Mit? Hogyan? II. rész Miért, mit és hogyan I. fejezet Család A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember? Miért? Mit? Hogyan? Az

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA 2005. június Ezt a kiadványt a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda készítette. A kiadvány egyéb, az állami

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

A magyar EU-elnökségi várakozásokról

A magyar EU-elnökségi várakozásokról 3 Gazdag Ferenc A magyar EU-elnökségi várakozásokról Minden európai uniós elnökség két dologról szól: az integráció fejlõdésének közvetlen irányairól és az elnöklõ ország aspirációiról. A két elem értelemszerûen

Részletesebben

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése C 76 E/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.3.25. A megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés leküzdése 44. a médiában, az interneten, az iskolákban és a munkahelyeken megszervezendő, a nyilvánosság

Részletesebben

J e g y zőkönyv EUB-3/2011. (EUB-24/2010-2014.)

J e g y zőkönyv EUB-3/2011. (EUB-24/2010-2014.) EUB-3/2011. (EUB-24/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának 2011. március 7-én, hétfőn, 12 órakor az Országház főemelet 61. számú tanácstermében megtartott üléséről A jegyzőkönyv

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

Sajtóinformáció. RBHU/MK f1kamge03_h. a 2002-es év üzleti eredményeinek alakulása. Hermann Scholl, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának

Sajtóinformáció. RBHU/MK f1kamge03_h. a 2002-es év üzleti eredményeinek alakulása. Hermann Scholl, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának Sajtóinformáció RBHU/MK f1kamge03_h A 2002-es év üzleti eredményeinek alakulása: Jó helytállás kedvezőtlen körülmények között Hermann Scholl, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke a stuttgarti gazdasági

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

Konfrontációs levelek

Konfrontációs levelek Konfrontációs levelek Írta: Negyedik bővített változat 2016 Tartalomjegyzék Bevezetés 8. 1. Tisztelt Szerkesztőség! (2014.10.13) 8. 2. Nyílt levél a magyar titkosszolgálatok állományához! (2015.09.08)

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 49 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A cseppfolyósított

Részletesebben

Az európai növekedés zsákutcái. Dead ends of the European growth

Az európai növekedés zsákutcái. Dead ends of the European growth Tér és Társadalom / Space and Society 26. évf., 3. szám, 2012 Az európai növekedés zsákutcái Dead ends of the European growth CLAUDE ALBAGLI A párizsi székhelyű Cedimes Intézet (Centre d Études du Développement

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA Ministry of Employment and Labour Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

PÁLYÁZAT. INTÉZMÉNYVEZETİI beosztásának ellátására,

PÁLYÁZAT. INTÉZMÉNYVEZETİI beosztásának ellátására, PÁLYÁZAT A Kisteleki Rózsaliget Kollégium INTÉZMÉNYVEZETİI beosztásának ellátására, melyet az Emberi Erıforrások Minisztere hirdetett meg a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal honlapján. Azonosító szám:

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

MIGRÁCIÓS HULLÁMOKKAL SZEMBEN

MIGRÁCIÓS HULLÁMOKKAL SZEMBEN CSERESNYÉS FERENC AZ EURÓPAI MENEKÜLTPOLITIKA ELBIZONYTALANODÁSA AZ ÚJABB MIGRÁCIÓS HULLÁMOKKAL SZEMBEN Bevezetés (Célkitűzés) A migrációs problémák tárgyalása a közvélemény előtt meghatározóan a média

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KUMULÁCIÓ JELENTŐSÉGE NEMZETKÖZI

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 213-220. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő JAMES WESLEY SCOTT (ED.): EU ENLARGEMENT, REGION BUILDING AND SHIFTING BORDERS OF INCLUSION AND EXCLUSION

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben Kovách Eszter 2005. január 28. A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben A várost élő szervezetnek tekintem, ezért meg kell határoznom mi az alapegysége. A település alapsejtje nem a ház

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RÉGI NYOMTATVÁNYAINAK DIGITALIZÁLÁSI TERVE ÉS A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSOK, ESETTANULMÁNNYAL

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RÉGI NYOMTATVÁNYAINAK DIGITALIZÁLÁSI TERVE ÉS A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSOK, ESETTANULMÁNNYAL AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RÉGI NYOMTATVÁNYAINAK DIGITALIZÁLÁSI TERVE ÉS A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSOK, ESETTANULMÁNNYAL Farkas Gábor Farkas, farkas_g@ludens.elte.hu ELTE Egyetemi Könyvtár Az Egyetemi Könyvtár őrzi

Részletesebben

Beszélgetni kell az Európai Unió további bővítésének perspektívái a 2013. április 23-i élő chat szerkesztett változata Érdeke-e a nettó befizetőknek a Balkán EU-csatlakozása? Persze a térség stabilitása

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet. Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program Tézisfüzet Cabrera Alvaro Az inkluzív e-parlament modellje Kirekesztés, inklúzió és demokratikus

Részletesebben

A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom?

A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? A diktatúra keltette sebek beforradását mikor akarja a sokadalom? Napokkal ezelőtt írtam ennek a levélnek elemző részét. Annak, hogy csak ma küldöm el, három oka van: egyrészt a kolontári tragédiáról elkezdtek

Részletesebben

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó * között

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó * között 2016.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 71/3 STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó * között egyrészről AZ EURÓPAI

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/ 185. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről Budapest, 2006. június TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.24. COM(2015) 589 final 2013/0088 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

Részletesebben

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében)

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Közgazdasági Szemle, XXXI.évf.1984.6.sz. (664-678.l.) Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Práger László A társadalomtudományi kutatások, a közgazdasági elemzések

Részletesebben

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1.

Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. Orczy Anna Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: Hornyákné Szabó Bernadett Hatályba lépés: 2015. szeptember 1. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés... 5 1.1. Bevezető... 5 1.2. Küldetés... 5 1.3. A társadalmi

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

HÍRLEVÉL 2013. Március 18.-Április 7. Tartalom

HÍRLEVÉL 2013. Március 18.-Április 7. Tartalom HÍRLEVÉL 2013. Március 18.-Április 7. Tartalom Kiemelt hírek MSZP EP delegáció: a lakosságot védő válságkezelést! Ciprus és az európai intézmények közös kudarca és felelőssége a válságkezelés - Brüsszel,

Részletesebben

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004.

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004. A Hevesi Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak,

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Készítette:

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Tömörkény István Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Készítette: Dr. Kühn János igazgató Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: Szeged, 2007. március

Részletesebben

TÁMOGATÁS MŰFORDÍTÁSI PROJEKTEKHEZ

TÁMOGATÁS MŰFORDÍTÁSI PROJEKTEKHEZ KREATÍV EURÓPA Kultúra alprogram TÁMOGATÁS MŰFORDÍTÁSI PROJEKTEKHEZ TÁJÉKOZTATÓ TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Célkitűzések és prioritások 2.1 Célkitűzések és prioritások 2.2 Megcélzott projektek 3. Ütemterv

Részletesebben

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között L 278/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.10.18. STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között A BELGA KIRÁLYSÁG, A

Részletesebben

Az önkormányzatok és a civilszerveződések együttműködése

Az önkormányzatok és a civilszerveződések együttműködése Az önkormányzatok és a civilszerveződések együttműködése ( interjú és dokumentum elemzés) Készítette: Dr. Csúth Sándor A kutatás témavezetője: Dr. Winkler György A kutatás a Magyar Közigazgatási Intézet

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 777 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A banki hitelek típusai a KKV-k körében. Az NHP figyelembe vétele a hitelfelvétel tervezésekor a KKV-k körében 12%

A banki hitelek típusai a KKV-k körében. Az NHP figyelembe vétele a hitelfelvétel tervezésekor a KKV-k körében 12% gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. szeptember A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1.-én elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), a program részletei azonban már hónapokkal korábban ismertek voltak.

Részletesebben

A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei

A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei Megvalósíthatósági tanulmány Összeállította Tóth Pál Péter Készült a A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei c. projekt (EIA/2010/3.2.1.1.)

Részletesebben

Az erősebbik nem? Június a férfiak hónapja, ezért követjük a Költőt, aki ezzel a felszólítással kezdi nevezetes eposzát:

Az erősebbik nem? Június a férfiak hónapja, ezért követjük a Költőt, aki ezzel a felszólítással kezdi nevezetes eposzát: Az erősebbik nem? Június a férfiak hónapja, ezért követjük a Költőt, aki ezzel a felszólítással kezdi nevezetes eposzát: Férfiuról szólj nékem, Múzsa És ha már a magas kultúránál tarunk még két irodalmi

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET VALLÁSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÁNONJOGI PROGRAM AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PhD tézisek Készítette: Fügedy Antal Levente Témavezető:

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben

Gazdaság és gazdaságpolitika

Gazdaság és gazdaságpolitika Gazdaság és gazdaságpolitika 188 Makrogazdasági folyamatok és fiskális politika Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva 1. Bevezetés 2007. végére a magyar gazdaság jellemzıi, mind a korábbi

Részletesebben

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Petrovics Zoltán Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás (A jogi szabályozás munkacsoport zárótanulmánya) ISBN 978-615-5269-60-8 Á ÁROP-2.2.17

Részletesebben

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése 2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében.

Jegyzőkönyv. Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében. Ügyiratszám: 1228/2007. Jegyzőkönyv Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében. Tárgy: Nyergesújfalu, Holcim Zrt. új cementgyárának környezetvédelmi

Részletesebben

Átlépni vagy maradni? Nyugdíjdilemma Az összeállítást Fekete Emese készítette. Figyelı

Átlépni vagy maradni? Nyugdíjdilemma Az összeállítást Fekete Emese készítette. Figyelı Élete egyik igen fontos kérdése elıtt áll mintegy 3 millió ember, amikor az elkövetkezı hetekben saját idıskori sorsáról, azaz a majdani nyugdíjáról kénytelen dönteni. A friss nyugdíjtörvények teremtette

Részletesebben