Gyula KÖNYV. Árpási Zoltán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyula KÖNYV. Árpási Zoltán"

Átírás

1 Gyula KÖNYV

2

3 Árpási Zoltán Gyula KÖNYV Majdnem minden, meg egy kicsivel több, ami nélkülözhetetlen a város és a városban élők megismeréséhez, elsősorban nem gyulaiaknak. 2011

4 Le k t o r o k: d r. Go d a Pé t e r, d r. Er d é s z Ádá m, d r. Hava s s y Pé t e r Te r v e z t e: Ká l l a i Jú l i a Fo t ó: Kiss Zo ltá n A kö t e t e t Ko h á n Gy ö r g y g r a f i k á i il l u s z t r á l j á k Ké z i r at l e z á r va: m á r c i u s 15. Kia d j a az Iniciálé-la p Bt.

5 MI AKAR EZ LENNI? 5 Okkal kérdezheti az olvasó: mi akar ez lenni? Útikönyv vagy valami más? Ez is, az is útikalauz, meg valami más is. Egy könyv, amely megpróbálja megmutatni mindazt, ami egy város múltjában és jelenében előforduló események, évszámok, nevek, épületek és emléktáblák mögött meghúzódik. Egy sok tekintetben szubjektív írás, amely kísérletet tesz arra, hogy a város lelkét is az olvasó elé tárja, s megértesse, Gyula mitől más, mint a többi város, és a gyulaiak mitől gyulaiak. Ezért lett a címe: Gyula-könyv. Az előzőekből következik, hogy a kötet nem kifejezetten a helyieknek készült, bár közülük is bizonyára sokan találnak benne számukra eddig ismeretlen történeteket és szokatlan megközelítéseket. Különösen a múltban kevéssé járatosak forgathatják haszonnal. Egy családi összejövetel adta az ötletet a könyvhöz. A meghívottak többsége Budapestről és az ország más részeiből érkezett. Nem tudták mivel és hogyan célszerű Gyulára utazni, milyen a vasúti és a közúti közlekedés, s ha idetaláltak, a családi esemény utáni fél egy napot hogyan tölthetnék el hasznosan? Mit nézzenek meg, hova érdemes beülni egy kávéra, egy jó ebédre vagy vacsorára, mi a helyi különlegesség? Így született az elhatározás olyan kötet megírására, amely megkísérli hozzásegíteni a városba érkezőket ahhoz, hogy viszonylag rövid időn belül bennfentesek legyenek, és otthon érezzék magukat Gyulán. A könyv a hagyományos útikalauzok szűkszavú városismertetőjénél többet próbál adni. Így a kiadványban nem az épületek, az emléktáblák, a múzeumi termek berendezése és tárgyai az elsődleges fontosságúak (azokat a helyi ismertetőkből elolvashatják), hanem ami mögöttük van, amiről ezek mesélnek. Hátha sikerül egy kicsit gyulaivá avatni, a város rabjává tenni az ideérkezőket, hogy hazatérve elmondhassák, néhány napi itt-tartózkodásért is érdemes megtenni pár száz kilométert, eljönni a,,világ végére. A könyv nem titkolt szándéka, hogy alapvetően kedvező színben tüntesse fel a várost, de ahol indokolt, egyes döntések viharos előzményeit, és a szeplőket sem hallgatja el. A szerző újságíró, nem is akar más lenni, helyenként kategorikusan fogalmaz, másutt talán lényegtelen dolgokról fecseg, s kedvenc témáinál a bőbeszédűsége is tetten érhető. Kérem, nézzék el neki! A kötet megírásához az indíttatást amint az előzőekben szó volt róla egy családi esemény adta, a mintát pedig Török András kiváló Nagy Budapest Könyve, amelyért a szerzőnek ismeretlenül is hálás vagyok.

6 6 Kérem, olvassák, használják ezt a kötetet, s rajta keresztül kedveljék meg Gyula városát! Különben felesleges volt megírni, és papírt pazarolni rá. Ha tetszik a kötet, vagy lapozgatása közben hiányérzetük támad, netalán hibát, elírást találnak benne, kérem írják meg levélben, ben vagy csörögjenek rám telefonon. Segítenek vele: elismerő soraikkal biztatást adnak, hogy érdemes volt, kritikai megjegyzéseiket, javaslataikat pedig kiegészítésnek veszem. Elérhetőségemet a könyv végén megtalálják. Árpási Zoltán

7 AMENNYIT ÉPP TUDNI KELL GYULÁRÓL 7 Egy 19. században előkerült Árpád-kori lovassír alapján feltételezhetjük, hogy őseink már a honfoglalás idején megtelepedtek itt. Az első írott emlék 1313-ból származik, Károly Róbert két itt keltezett oklevele is említi a települést, akkor még Gyulamonostora néven, de 1332-ben már Gyula néven ismerjük. Miután a legújabb kutatások szerint vitatható, hogy az 1313-ban kelt oklevelekben említett település a mai Gyula területén feküdt, a város alapításának az évet tekintjük elfogadottnak. Maga a király több alkalommal is megszállt ezen a helyen. Gyula nevére két magyarázatot adnak. Az egyik: a honfoglaló magyarok katonai vezérének, a gyulának a tisztségére utal, akinek törzse vagy annak egy része itt telepedett le. A másik általánosan elfogadott magyarázat: egy Gyula nevű főúr alapította az itteni monostort, ebből lett Gyulamonostor, majd Gyula a település neve. A gyulai uradalom 1403-ban Maróti János macsói bán kezébe került, és ez gyökeres fordulatot hozott a település életében: felgyorsult a várossá fejlődés folyamata. Hamarosan 73 település tartozott Gyulához, ekkor kerültek ide a ferences rendi szerzetesek, és elkezdődött a vár építése. Itt említjük meg, mint érdekességet, hogy a gyulai vár és vele a Fehér- Körös egyik ágán túli rész (lényegében a jelenlegi belváros) a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott. A Maróti család kihalásával a birtok a királyra, Mátyásra szállt, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta, s 1484-es rendeletével Gyulát Békés megye székhelyévé tette; közel ötszáz évig 1950-ig az is maradt. A mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás miatti párharcban Gyula 1530-ban Szapolyai János híveinek kezére került. János király halála után, 1552-ben Patócsy Ferenc várúr cserébe Bodogkő (Boldogkő) váráért és annak uradalmáért átadta Ferdinánd megbízottjának. Szinte ettől kezdve a törökökkel folytatott szakadatlan harcban telt az itteniek élete. A küzdelem 1566-ban dőlt el: Gyula elesett, és 129 évig török kézen maradt. A törökök berendezkedtek a városban: kereskedők települtek ide, imahelyeket dzsámit és mecsetet építettek, amelyekhez a,,gyaurok templomainak köveit használták fel. A török uralom hihetetlen pusztítást végzett nemcsak anyagiakban, hanem emberi életben és a lelkekben is. Gyula a hódoltság előtt élte fénykorát, 1525-ben háromezren lakták, s a lakosok 28 százaléka 21 szakmában tevékenykedő kézműves és kereskedő volt, s öt templom és két kolostor szolgálta a hitéletet. Okkal írta a Gyulán tanuló, majd tudását Wittenbergben elmélyítő Szikszai Fabricius Demeter 1563-ban Dicsőítő ének Gyuláról című versében:

8 8,,Ámde tudós módon leírom neked a mi Gyulánkat, / Minthogy sok helynél ismeretesb ez a föld. / Úgy vélem, hogy ez a magyar Alföld legközepén áll, / S mint a híres Buda, néz sík mezeidre alá. / Mert hisz aranyszínű fövenyet ver a két Körös árja / Ott, s a város két oldalait köríti. / Sőt e városnak jól épült vára hatalmasb, / Mit csak megfeszített szorgalom építe fel. A törökök távozása, 1695 után a megyében egyes leírások szerint, mindössze 500, más emlékezők szerint csupán tíz embert találtak. A hódoltság alatt emelt kegyhelyeket kivéve minden romokban hevert. A semmiből kellett újraépíteni nemcsak Gyulát, hanem a pusztává lett megyét is. A fellendülést Harruckern János György, a Habsburg hadsereg ellátásának irányítója hozta el, aki 1720-ban érdemei elismeréseként és az udvarral szembeni követeléseinek fejében megkapta a megye négyötödét. A báró hamarosan Rajna-vidéki németeket telepített a térségbe, s az ideérkezők idővel Német-Gyula néven önálló közigazgatást alakítottak ki Gyula mellett, amelyet ettől kezdve megkülönböztetésül Magyar- Gyulaként emlegettek. A várőrségben szolgáló rácok és románok közül az utóbbiak itt maradtak, családjukkal a vár körül telepedtek le, megvetve ezzel a mai Románváros alapjait. A vásártartási jog megszerzése, 1723 után Gyula az alföldi és a hegyvidéki népek cserekereskedelmének központjává vált. Vásárait Közép- Európában, sőt még annak határain túl is számon tartották. A fejlődő Gyulának azonban mind többet kellett dacolnia a természet pusztításaival, tűzvésszel és árvizekkel. Száz év alatt között hét tűzvész pusztította a várost, az 1801-es után szinte,,kő kövön nem maradt. Nem sokkal volt kíméletesebb a víz sem, a városon átfolyó Fehér- Körös többször elöntötte. A legnagyobb, 1855-ös árvízben több mint másfél ezer lakás került víz alá. Ezt követően új, a várost elkerülő medert ástak a folyónak. A polgárosodás Gyulát is közelebb vitte az országos ügyekhez: az os országgyűlés rebellis fiataljai között ott ült a gyulai Tormássy János, a reformkori politikusok közül pedig több Eötvös József, Trefort Ágoston, Rosthy Albert, Wenckheim Béla kötődött a városhoz. Az es szabadságharcból a város is kivette a részét. Jellemző történet: miután 1848 októberében elterjedt a hír, hogy a császár Joseph Radetzky tábornagyot küldi a magyar szabadságharc leverésére, a Szarvas kocsmában egy maroknyi fiatal elhatározta, hogy elfogja Radetzky Friderikát, a tábornagy lányát, a gerlai Wenckheim gróf feleségét. Úgy gondolták, ezzel kikényszeríthetik a támadás leállítását, s így megmentik a hazát. A,,nagyszerű tervből azonban semmi nem lett, mert a grófnő váratlanul elutazott Gerláról. A szabadságharc leverésével a gyász napjai vetettek árnyékot Gyulára: az oroszok itt fegyverezték le és adták át az osztrákoknak a honvédtiszteket, köztük tíz későbbi aradi vértanút október 1-jén Német- és Magyar-Gyula Gyula néven egyesült. Ezt követően a város rohamos fejlődésnek indult: gyárak épültek, intézmények, iskolák nyíltak.

9 A trianoni határ meghúzásával Gyula elveszítette vonzáskörzetének nagy részét (30 településből mindössze 4 maradt csonka Magyarország területén), ezáltal a térségben betöltött szerepe jelentősen csökkent. Ennek ellenére a városiasodás folytatódott, s új gyárak is épültek. A megyeszékhely Békéscsabára helyezése 1950-ben újabb nagy csapást jelentett Gyulának. A várost a teljes apátiából a várfürdő, a vármúzeum és a várszínház megnyitása emelte ki. A rendszerváltást követően a Gyulai Húskombinát kivételével csaknem valamennyi gyár bezárt. Gyula új jövőképet vázolt fel, amelyet az idegenforgalom fejlesztésében talált meg. 9

10 10

11 A GYULAISÁGRÓL 11 Juhász Ferenc költő mondta egy baráti beszélgetésen:,,ha belegondolok, három kézfogással Petőfinél vagyok; a sors megadta nekem, hogy kezet foghattam Hatvany báróval, akinek Gyulai Pál a költő sógora volt a mestere. Ez a három kézfogás lassan két évszázadot ölel át. Tíz-tizenkét kézfogással már a várkapitány Kerecsényi Lászlónál és a végvári vitézeknél járunk. És közben mennyi nagy név, mennyi történet, mennyi győzelem és mennyi vereség! Gyula nem egy hely a térképen. Több annál! S hogy azzá lett, annak számos oka van. Elsőként és legfőképpen az itt élők, akik gyulaiként le merem írni az emberiség különleges,,egyedei. Az állat ragaszkodik olyan hűséggel a gazdájához, ahogy a gyulaiak a városukhoz. Több ez mint lokálpatriotizmus! Bármerre vesse őket a sors ha egyáltalán engedelmeskednek neki, számukra Gyula mindig az origó marad, az egyetlen, a kizárólagos, a lehetséges, amelyhez a visszatérést soha nem zárják ki. Aki innen elment, az ide mindig,,hazajön, amíg csak él. Okkal mondta az itt született, de mára elfeledett író, az 1848-as márciusi ifjak egyike, Pálffy Albert:,,Nincs nekem Gyulán semmi dolgom, csak azért jövök le, mert Ovidiusszal szólva: Nescio, qua natale solum dulcenide cunctos, ducit et immemores desinit esse sui. (Magyarul: Nem tudom én, minemű édesség vonzza az embert, hogy szülőföldjét el ne feledje soha.) Vannak dolgok, amelyek fontosak az itt élők számára, mert ezek jelentik nekik Gyulát, a szülővárost. Aki nem ismeri ezeket, az semmit vagy alig tud valamit a város és az itteniek lelkéről. A következő oldalak ahhoz próbálnak segítséget nyújtani, hogy a kedves olvasó,,képben legyen Gyula városát illetően. A VÁROS HÍRE Ha egy átlagos műveltségű idegent arra kérnek, mondjon néhány jellemző szót Gyuláról, a vár, a várfürdő, a várszínház, a Százéves cukrászda, a gyulai kolbász, a Körösök és a hazai románság említése nagy valószínűséggel köztük lesz. Kétségtelen, ezek a város ismertségének alapjául szolgáló nagy és legfontosabb,,pillérek. Tegyük ezekhez még hozzá Gyula leírhatatlan hangulatát, amely mágnesként vonzotta Pálffy Albertet, az elszármazott gyulaiakat és sok idegent. Gortka István gyulai építész találóan fogalmazta meg:,,gyula ma is más, mint egy hagyományos értelemben vett alföldi város, itt a földszintes polgárházak, a műemléképületek, a gazdag utcaképek, a zöldfelületekkel tarkított térsorozatok, a település polgárosultsági foka adja meg az emberléptékű város hangulatát. Gyula emberléptékű város volt és szerencsére ma is az. Adottságaival, kulturális hagyományaival és értékeivel, parkjaival, a

12 12 Százéves cukrászdájával, a várral és a fürdővel a hasonló lélekszámú városok fölé emelkedik. Az utóbbi évtizedekben számos ragadványnévvel illették a várost:,,az Alföld Sopronja,,,Az Alföld Szentendréje,,,Az Alföld gyöngyszeme,,,az ország délkeleti kapuja,,,a fák és virágok városa. Ezek egy része ma már nem igaz (Sopron vagy Szentendre ma már aligha lehet mérce), mások pedig történelmileg nem túl kifejezőek. Gyulát inkább nevezném a helytállás és a türelem városának. HELYTÁLLÁS I. KÜZDELEM Gyula történelmében több olyan időszak volt, ami hősi helytállást igényelt az itteniektől. Közülük két eseményt emelünk ki, amelyekre minden gyulai büszke. Az egyik a várvédők dicsőséges harca, hiszen Gyula vára abban a tekintetben egyedülálló a hazai végvárak között, hogy soha nem tudták ostrommal bevenni. Így történt a török támadásakor, de a vár visszavételekor is: mindkét esetben feladás útján került az ostromlók kezére, amikor az erőd további védelme már értelmetlenné, a katonák helyzete pedig kilátástalanná vált. A végvárak közül így is Gyula bevételéért folyt a leghosszabb harc, tovább tartott, mint az erősebb Szigetvárért vagy az Eger váráért folytatott küzdelem. (A leghosszabb magyarországi belháború is a gyulai várhoz fűződik. A mohácsi csatavesztés után Szapolyai János csapatai Czibak Imre váradi püspök vezetésével nyolc hónapi ostromzár után szerezték meg a királyhű Brandenburgi György kezében lévő várat. Ez még akkor is hosszú idő, ha a várban lévő nemesek és várnagyok ellen fellázadt öntudatos gyulai polgárok a védők kiéheztetésével és hosszas alkudozással kényszerítették ki a vár feladását.) A másik említésre érdemes esemény az es szabadságharc történetéhez fűződik. A világosi fegyverletételt követően az oroszok a városba hoztak mintegy 2000 fogságukba esett honvédtisztet, köztük az aradi vértanúk közül tízet, hogy itt adják át őket a császári csapatoknak. A foglyokat kísérő orosz katonák mellett egy osztrák ezred is a városba érkezett. A vár és a mai Kossuth tér között csaknem mindenütt katonák táboroztak. A gyulaiak szeretettel vették körül a honvédtiszteket, házaikba fogadták őket, és segítették a szökevények menekülését. (A tábornokok, esküjükhöz híven, ezzel a lehetőséggel nem éltek.) HELYTÁLLÁS II. ÚJRATELEPÜLÉS Az oszmán uralom alatt elnéptelenedett a vidék. A törökök távozása után csekély számú rác lakta a várost. Okkal írta a nagyváradi káptalan a püspökének:,,békés vármegye majdnem 1700-ig még mindig csak a vadállatoknak és az ég madarainak a lakóhelye. Csak lassan népesült be

13 13 a hely, aztán a Rákóczi-szabadságharc idején újabb csapás érte Gyulát: Károlyi Sándor tábornok miután eredménytelenül ostromolta a várat dühében felgyújtatta és porig romboltatta a várost, még a hidak oszlopait is levagdostatta, egészen a víz színéig. A lakosság elmenekült. Kezdődött minden elölről! Idővel aztán visszaszivárogtak a magyarok és a rácok, s jöttek velük románok is, hamarosan mind többen ben még így is mindössze 160 család, nagyjából 800 lélek lakta a várost. A 160 családból 90 katolikus, 40 református, 30 görögkeleti volt, nemzetiségüket tekintve túlnyomó részben magyarok, a többi rác, román és néhány görög szatócs. Az igazi áttörést Harruckern János György érkezése jelentette. A báró, miután 1720-ban szolgálatai fejében az udvartól megkapta az általa igényként bejelentett budai termálvízzel hajtott az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet környékén álló malom helyett az elnéptelenedett Békés megye nagy részét, benne Gyulát, németeket telepített a városba; 1734-ben Gyulával határosan megalakult Német- Gyula. Ezt követően közel két évszázados békés időszak következett: a város lélekszáma folyamatosan nőtt, középületek, kastély, templomok, üzemek épültek, kávéházak, fogadók, éttermek nyíltak, országos hírű vásárokat rendeztek, kialakult és mind erősebb lett a polgárság. A fejlődést azonban a trianoni békeszerződés megakasztotta. gyula a törökök távozása után GYULA Midőn az évi 92. t. cz. vármegyénket új életre kelté, az a néhány család, melyet megkimélt a török, s a rácz-rabló csapatok fegyvere, visszatérve feldult tüzhelyeihez, a hajdan népes, virágzó falvak helyén romokat, mindenütt megrenditő pusztulásra talált. A romokon tul, erdős, mocsáros pusztaság terült el mindenfelé. Ott, hol a török uralom előtt az ipar, kereskedelem s a mezőgazdaság bámulatot keltően virágzott s a polgárosodásnak az erőfeszítő munkásság jelentékeny pontot alkotott, a török uralom után nem volt semmi jelentősége a kulturának, nem volt nyoma az élettevékenységnek. Leégett tornyok, kormos falai, ledöntött lakházak, középületek, erősségek körhalmazai, vadállatok csapatai, szerteszét porladozó csontok s teljesen elvadult tenyészet jelölték a pusztulást, nyomait az ellenségnek. Ily vidéken alakult ujra Békésvármegye. A visszatérő régi lakók sátrakban, nád kunyhókban, földbe vájt ódukban telepedtek meg s megkezdték óriási feszitéssel a teremtés nagy munkáját. Szervezték a községeket s a vármegyét. (Oláh György: Békésmegye történelmi momentumai)

14 14 HELYTÁLLÁS III. TŰZVÉSZ Az közötti száz évben hét tűzvész pusztította a várost. Mind között a legkegyetlenebb az évi volt. Sokan úgy tartják, hogy a gyulaiak legendás városszeretete ennek a tűzvésznek, illetve az utána tapasztalt összefogásnak, és élni akarásnak köszönhető július 9-én délután három óra körül csaptak fel a lángok a mai K. Schriffert utca 5. számú ház udvarán. A városi tűzvédelmi rendszabályok tilalma ellenére a cselédek égő pipa mellett szalmakötelet készítettek, s a kipattanó szikra okozta a tragédiát, amely az erős szél miatt egyre terebélyesedett. (A vizsgálat a gazda felelősségét gyanította, mégsem büntették meg, mert a korabeli lap szerint:,,meg van ő egyébiránt büntetve annyiban, hogy legelébb is nékie égett el mindene és hogy amint jelentik, mind maga, mind felesége úgy öszve sültek a tűz oltásában, hogyha meglábolják is azt, de amiá holtig nyomorékok lesznek. ) Miután az egyes városrészek, így Német-Gyula is szigetre települtek, a félig földbe ásott veremházakat felváltó vert falú zsúp-, nád- vagy zsindelyfedeles házakat hogy minél több elférjen a vízzel ölelt földteraszon egymásra építették. A szűk udvarokon az állatok etetésére és almozására szalmát és szénát tárolták, s az utcán a nagy sár miatt pallókon közlekedtek. Ezek táplálták a tüzet, mely megállíthatatlanul terjedt tova. Leégett Német-Gyula Szent János-árka (mai Béke sugárút) felé eső része, majd a lángok átcsaptak Magyar-Gyulára, s órák alatt elpusztult az egész város: a lakóházak, a templomok, s a kastély az uradalmi épületekkel együtt. A városháza is odalett, levéltárával és kasszájával együtt porrá égett. Az emberek minden ingósága és élelme elpusztult. Még a tűz kitörése után három nappal is oltották az itt-ott felcsapó lángokat. A két városban összesen 606 ház vált lakhatatlanná, az épületek egyharmada. A tűz másnapján Csaba három szekér élelmet küldött a szerencsétlenül jártak megsegítésére, és elindultak a szomszédos vármegyék segélyszállítmányai is Gyulára. Példátlan összefogás vette kezdetét, mely biztatást adott a helyieknek, hogy újjáépítsék városukat. Belátták, új alapokra kell helyezni az utcák és házak helyének kitűzését, mert ha ismét egymásra építik a házakat, és csak szekérszélességű utcákat hagynak, újabb tűz esetén ismét porrá ég a város. A tűz tehát kikényszerítette a városrendezést. Ennek köszönhetően új városkép alakult ki, a belváros lényegében akkor nyerte el mai utcaszerkezetét. Többek között ekkor szélesítették ki a Harruckern teret, alakították ki a Petőfi Erkel Ferenc tér tölcsér alakú együttesét, nyitották meg a Kossuth utcát a vár felé, és épültek meg azok a polgárházak, amelyek a Dürer Teremmel szemben ma is állnak. Új városháza épült, új gazdasági épületeket, jegyzői kúriát, alispánlakot és polgárházakat emeltek. A fahidak helyébe kőhidakat húztak, a pallók helyett burkolt járdák és utak épültek, és megkezdődött a folyók szabályozása. A tűzvész után jó évtizeddel a város feltámadt a hamvaiból. Mai arculatát az akkori gyulaiak helytállásának és az akkori mérnököknek köszönhetjük. A város vigyázott új értékeire, a vármegye

15 15 elrendelte: akit az utcán vagy háza udvarán pipázni látnak, ötven botütéssel sújtsák. Tűz korábban és később is pusztított a városban, de méretük messze elmaradt az évitől, s egyik sem volt olyan hatással az itt élőkre, mint az akkori. JUHÁSZ ISTVÁN REFORMÁTUS LELKÉSZ BESZÁ MOLÓJA FELETTESÉNEK AZ ÉVI TŰZVÉSZRŐL A mi romlásunk olly nagy, hogy még gyermekeinknek is lesz sok ideig minn sírni. A romlás után kéthárom hétig mi majd mind ollyanok vóltunk mint akit a mennykő szele vagy gőzze le vér, aki vivit et est vita, vix seius ipse sua (aki él, életben van ugyan, de épphogy a maga ura Á. Z.). ( ) Az iszonyú szél olly hirtelen elszórta Házaink közt a tüzet, hogy alig találta meg sok meg ijedt ember az uttzát, amellyen néki ki kellett menni. ( ) Mikor a Tűz lejött a kápolnáig már akor a szél változott, és tekeredett majd egy circulusi quadranst (körnegyedet, vagyis kilencven fokot Á. Z.). A Békési directióból (irányból Á. Z.) Várinak fordult, és a Catholicus Templomnak szegezett. Akor ijedtünk el, és kiki futott a maga Házához. A szél már akor ollyan erőt vett, hogy sokonkat a tűzzel meg előzte. Mikor én Haza értem, feleségem ágyneműit kötözgette, és edj szekére rakta. Tsak edj pesztrátska (pesztra, a kisgyermek gondozására alkalmazott fiatal lány Á. Z.) volt véle otthon, a szolgáló gyüjteni vólt, azt sem tudta maga mit tsináljon, a gyermekek sirtak körülötte. Senki se vólt Segítségére a szekeret az uttzára ki taszítottuk, pesztrával húzattam, edj ember került oda, azal edjütt a szekeret elhúzták a Rector uram majorja felé a Hídon által; Feleségemet a 4 gyermekkel utána küldöttem, de már a tűz a hídtól elzárta őket, le tértek azért a Város Háza felé edj udvarra bé menvén tsónakra kaptak, s ugy verődtek által a Körösön. Otthon magam maradtam, mi tévő legyek? edj fatalis égő szén a Templomnak tetejére repül, megláttam, futok a Vármegye Házához vízi puskáért, a Hajdúkkal próbát teszünk a le lövésire, szerencsétlenségünkre nem ért a lövés adig azomban gyúl a Plebania, a Cathol. Templom a szomszédom, befutok a Házamba, ki kapom a ládámat, edj Patvarista s meg ejd más ember edjedj nyaláb könyvet, azal elfutunk nyakunkra jött a tűz, én a Körös aljban a fűzfák alatt vontam meg magamat ollyan gondolattal, hogy ha megszorulok, által gázolok a Körösön, itt tsak ugyan megmaradtam. (Kósa László: A gyulai református egyház története) HELYTÁLLÁS IV. ÁRVIZEK Gyula történelme és az itteniek életfunkciói természetessé tették a folyókkal való együttélést, hiszen ivó- és itatóvizüket azokból vették. A Fehér-Körös árvizei miatt azonban mind elviselhetetlenebbé vált az élet, s a mocsarak okozta járványok, fertőzések is egyre több áldozatot szedtek.

16 16 A 19. század elejétől az árvizek gyakoribbá váltak, olyannyira, hogy a század negyvenes éveire a helyzet tarthatatlanná vált: két egymást követő évben 1844-ben és 1845-ben is víz alá került az alacsonyabban fekvő Magyar-Gyula egy része márciusában az ár éjjel tört a városra, 203 házat döntve romba. Egy korabeli jelentés szerint:,,borzasztó volt hallani a bennszorultak jajveszékelésüket és segítségért való kiabálásaikat. Voltak többen olyanok, kik éji álomba merülve lepettettek meg hajlékaikban a kiözönlött vízelem által s alig volt pillanatnyi idejük a maguk élete megmentésére, csekély javaikat a vízhullámoknak prédául hagyván. Akármerre tekintett az ember, mindenhol siránkozó és könnybeborult asszonyokra talált Jószerével még ki sem heverte a város a pusztítást, amikor 1855 februárjában minden addiginál nagyobb katasztrófát okozott a víz telén kemény fagyok voltak, s az átfagyott talajba nem tudott beszivárogni a hegyek egy méternél is vastagabb, olvadásnak indult hótömege. A töltésszakadások következtében a Fekete- és a Fehér-Körös vize Gyulára zúdult. Az épületek több mint 80 százaléka, 1600 ház került víz alá. A város teljesen elszegényedett, a helyszínre érkező kormányzó, Albert főherceg a látványtól megrendülve úgy nyilatkozott:,,ennek többé nem szabad megtörténnie, mert Gyula végleg megszűnik lakóváros lenni. Albert főherceg még abban az évben elrendelte, hogy a Fehér- és Fekete-Köröst Gyulától Békésig ásott új csatornával szabályozzák. Bodoky Károly, a Körös Berettyó vidék osztályvezető mérnöke aki akkor már hosszabb ideje dolgozott a Körösök szabályozásán nem támogatta az új csatorna tervét; a Fehér-Köröst továbbra is a városon keresztül vezette volna szélesebb, hajózható mederben. (Bővebben: Első séta Bodoky kávéműhely) A folyószabályozás gondolata valójában már korábban megfo galmazódott, mégpedig itt a városban, az 1816-os nagy Tisza-völgyi, Gyulát is sújtó árvíz után. A szakértő csoport munkájában ifj. Tessedik Sámuel és Vásárhelyi Pál is részt vettek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a munkálatokhoz a végső lökést ez a mindent elsöprő 1855-ös árvíz adta meg. A kormányzó által elrendelt munka 1856-ban kezdődött. A Fekete- Körös korábban Békésnél torkollott a Fehér-Körösbe, a folyókat most Szanazugnál egyesítették. A folyószabályozási munkálatok 1858-ban fejeződtek be. (Bővebben: Amit még érdemes megnézni Szanazug) Árvizek a Körösök szabályozását követően is fenyegették Gyulát, de belterületét a víz többé nem öntötte el. Ennek ellenére a gyulaiak megtanulták tisztelni a folyót. Sokat szenvedtek tőle, de soha nem adták meg magukat, helytálltak. Újjáépítették a várost, és maradtak a folyók mentén. Gyula a 18. század vége óta vízügyi igazgatási központ. Az elmúlt bő két évszázad alatt a vízügyesek tekintélyt szereztek maguknak, a helyiek becsülik őket és hisznek nekik. Tudják, hogy képesek megvédeni a várost decemberében emlékezetes eset történt: a Magyar Rádió megyei tudósítója közeli gátszakadást és tömeges kitelepítést vizionált. A

17 17 gyulaiak azonban nem estek pánikba, jobban hittek a gátakon dolgozó szakembereknek, mint a rádiónak. TUDÓSÍTÁS AZ ÉVI ÁRVÍZRŐL Oda van nemcsak Gyula a szép alföldi szorgalmas város nagyobb része, de határának, vidékének is minden reménye; nem fog ott aratni, sem szüretelni ez idén a szorgalmas gazda, bármennyi izzadsággal vetette reménysége magvát a gondosan megszántott barázdákba. Se hajléka, ahol bús fejét lehajtsa, s megevő falata nincs, mellyel a maga s gyermekei éhségét szüntesse, sok honfitársunknak, s ha rögtön nem nyújt segédkezet az a felebaráti szeretet, mely minálunk magyaroknál oly messzire ki szokott terjeszkedni, midőn szükséges a segély: akkor megfagyásnak és éhhalálnak vannak kitéve honunk egyik magyar városának szorgalmas lakói. (Vasárnapi Újság március 4.) HELYTÁLLÁS V. TRIANON Az első világháborút lezáró békeszerződés arculcsapásként érte Gyulát: egyik napról a másikra határszéli város lett. Elvesztette gazdasági hátterének 87 százalékát; az ipar felvevőpiacának nagy része a trianoni határ túloldalára került. Nagyszámú ács, kőműves és földmunkás maradt munka nélkül. Az építőmesterek közül korábban sokan Herkulesfürdőig is eljutottak, így helyzetük 1920 után kilátástalanná vált. Nem csoda, hogy csak 1930-ban kétszáz kőműves kért kivándorlási engedélyt. Akik pedig maradtak, kis kertjük, gyümölcsösük termésének eladásából tengették életüket. Némi vigaszt nyújtott az itt élőknek, hogy a románoknak nem sikerült megszerezniük Gyulát, jóllehet mindent elkövettek ennek érdekében. Ebben azonban még az itt élő románok többsége sem volt partner. A város lakossága május 9-én nagygyűlésen tiltakozott a megalázó békefeltételek ellen hiába. Egy évvel később pedig a városi tanács a román csapatok kivonulásának évfordulóját, március 30-át, mint a román impérium alóli felszabadulás napját nemzeti ünneppé nyilvánította. Elrendelte, hogy a vendéglők, az élelmiszerüzletek és a kávéházak kivételével a boltok tartsanak zárva, s felhívta a lakosságot házaik fellobogózására. A trianoni traumából a város csak lassan tért magához. Ehhez biztatást adott, hogy Gyula egy időre püspöki székhely lett. A nagyváradi egyházmegye itt maradt részének lett a központja között: a püspöki helynökség a Kossuth utca 16. szám alatti épületben működött. A kilátástalannak tűnő helyzetben sokan gondolták úgy, hogy a húsipar, a háziipar, az öntözés és a gyümölcstermesztés húzhatja ki a várost tragikus állapotából. Az élet nagyrészben őket igazolta.

18 18 FÉJA GÉZA 1937-BEN GYULÁRÓL,,Az új határ elvágta egész környékétől, zsúfolt nyomottságban telnek tehát napjai, s feltűnő»elváltozásaiban«megmutatkozik társadalmunk minden kórja. ( ) A város kisiparos gócpont volt, mesteremberei bejárták egész Dél- és Kelet-Magyarországot. E jó világ megszűnt, s most visszaparasztosodnak. Akinek kis földje vagy szőlője van, tehát a múltban is félagrár életet élt, az még szerencsésebb, mert teljesen visszatér az agrárélethez, és éhhalál legalább nem fenyegeti. A többi tesped, vagy pedig munka után csavarog. A fejlettebb magyar életformák tragikuma ez, így történt a kubikosokkal is és a modern gazdasági berendezésre vágyakozó gazdákkal: vagy kezdetlegesebb életformákba süllyednek, vagy pedig földönfutó lesz belőlük. (Féja Géza: Viharsarok) HELYTÁLLÁS VI. A MEGYESZÉKHELY ELVESZTÉSE A város alig heverte ki a trianoni traumát és a második világháború pusztításait, újabb csapás érte: 1950-ben megfosztották megyeszékhelyi rangjától. A döntés minden korábbi pusztításnál súlyosabban érintette Gyula lakosságát. Nem a lakóhelyéről kergették el, nem a házát rombolták le, mint a hódoltság idején, nem az életterét vették el, mint Trianon után, hanem a méltóságát sértették meg, önérzetében bántották meg, amit mindennél nehezebben élt meg. Úgy érezte, a megyeszékhely Békéscsabára helyezésével a kommunista hatalom bosszút akart állni a polgári városon. Kétségtelen, Gyula polgári város volt jelentős intézményekkel megyeháza, bíróság, ügyészség, kórház és hivatalnokréteggel, Békéscsaba pedig parasztpolgári város volt erős mezőgazdasággal és dinamikusan fejlődő iparral. Vasúti csomóponttá válása után hihetetlen fejlődésnek indult, lélekszáma idővel meghaladta Gyuláét, amely 1887-ben 554 iparosával gazdaságilag csak a megye negyedik településének számított. Békéscsaba már 1873-ban majd azt követően többször is kísérletet tett a megyeszékhely megszerzésére, sikertelenül. A trianoni határ meghúzásával Békéscsaba földrajzi helyzete felértékelődött, s pozíciója a megyében tovább erősödött. A gyulaiak nehezen nyugodtak bele az 1950-es,,trónfosztásba. Jól jellemzi a helyiek mentalitását az akkori mondás:,,reggel az ész átmegy Csabára, este visszajön. Ezzel arra utaltak, hogy a megyeháza hivatalnoki gárdája reggel átvonatozott Csabára, este pedig hazajött. A két város közötti ellenszenv és gyűlölködés egyre magasabbra csapott. Gyula mind mélyebb apátiába zuhant, az egykor virágzó megyeszékhely unalmas, poros kisvárossá vált. Utólag kijelenthetjük: szerencsére, mert a magára hagyott várost nem tudták (vagy alig) modern épületekkel jellegtelenné tenni.

19 19 A város, ha nehezen is, de magára talált. A termálvíz feltárásával (a várfürdő megépítésével) és a vármúzeum kialakításával az idegenforgalom fejlesztésében, a várszínház létrehozásában és az élelmiszeripar felfuttatásában új kitörési lehetőséget látott. Gyula mára megtalálta a helyét, s bár a megyeszékhely elvesztése, mint gyógyulni nem akaró seb máig fáj, a két város közötti gyűlölködés a múlté. TÜRELEM I. VALLÁSI A várost a törökök kiűzése utáni időktől a vallási türelem jellemezte. Korábbi századokról nincs értelme beszélni, hiszen Gyula a hódoltság után gyakorlatilag a nulláról indult. A felekezetek általában békességben éltek egymás mellett, sőt támogatták a más vallásúakat hitéletük gyakorlásában. A reformátusok akik az 1710-es évek közepe óta a katolikusok tulajdonában lévő egykori török fürdő (a jelenlegi Erkel Ferenc téri katolikus iskola) épületében tartották az istentiszteleteket az 1770-es években segítették a plébániatemplom felépítését. Amikor aztán a reformátusok 1791-től templomépítésbe kezdtek, a katolikusok nem feledve a jó évtizeddel korábban nekik nyújtott segítséget, napi 40 szekér kiállításával támogatták a munkát. A 19. század végén pedig, miután a plébániatemplomba új orgonát építettek be, a régi a református temp lom ba került, s ott szolgált 1928-ig. Jellemző a két felekezet egymáshoz való viszonyára, hogy Wenckheim Béla főispáni kinevezése után, 1860 decemberében a meghívott községi megbízottak szentmisén vettek részt a katolikus templomban, majd a református templomba átvonulva ott választották meg a megye állandó bizottmányát. A város a görögkeletieket sem hagyta magára. A Szent Miklóstemplom a Wenckheimek támogatásával, krisztinavárosi templomuk pedig közadakozásból épült fel. Az evangélikusok csak 1927-ben építettek templomot, szintén közadakozásból. A városban a 19. század közepétől nagyszámú zsidóság élt, 1880-ban már 586 izraelitát tartottak számon. Hitközségük az 1850-es években szerveződött meg, 1883-ban pedig már felavatták a zsinagógát a Wenckheim család által adományozott telken. Az ünnepségen a világi személyek mellett Göndöcs Benedek apát, valamint más egyházak képviselői is megjelentek. A gyulai zsidóság a 20. század elejére jól beilleszkedett, asszimilálódott a helyi társadalomba. A városban a zsidóellenességnek nem volt talaja. Ebben nyilván nagy része volt az egyházak vezetői közötti rendszeres kapcsolatnak. Jellemző, hogy a plébános Apor Vilmos gyakran találkozott a rabbival, a református és a görögkeleti esperessel.

20 20 EGY KATOLIKUS GIMNÁZIUMI DIÁK VISSZAEMLÉKEZÉSE Gyermekkorom kedvenc emléke, hogy a város katolikus plébánosa báró Apor Vilmos, aki a háború utolsó napjaiban győri püspökként halt mártírhalált, Harsányi Pál református esperes, aki mellesleg felsőházi tag volt, Adler Ignác főrabbi, aki akkor rangidősnek számított a gyulai egyházi vezetők között és Szabó Demeter a román görögkeleti esperes majd minden délután csendesen beszélgetve sétáltak végig a körgáton vagy legalább a város utcáin. Nyilvánvalóan az országban akkor már ébredező antiszemitizmus és sovinizmus ellensúlyozására. És akkor Gyulán ezen senki sem csodálkozott, hiszen a város lakói, amikor ide telepedtek, négy egyforma egytornyú barokk templomot építettek. A magyarvárosi római katolikus templom szobrait, latin és magyar, a németvárosit latin és német feliratokkal látták el. A románvárosi görögkeleti templomba egy odavaló szép ikonosztáz is kerül, a református templomot pedig kimeszelték, ahogy ez náluk szokás. ( ) A vallási tolerancia is a vidék hagyományai közé tartozott. Nálunk katolikus gimnázium volt, Békéscsabán és Szarvason evangélikus, Békésen református. Amikor az iskolában imádkoztunk, a protestánsok nem vetettek keresztet és nem mondták az Üdvözlégy Máriát. A zsidók harminckettes létszámú osztályunkban öten voltak pedig csak álltak az ima iránti tiszteletük jeléül. A hittanórán mi az osztályban maradtunk, a reformátusok a hittanterembe mentek, az evangélikusok hittana az énekteremben, a görögkeletieké a tanári szobában volt. A zsidók pedig átballagtak a szomszédba a rabbi lakására. (A Karácsonyi János Katolikus Gimnázium Jubileumi Évkönyve , Polónyi Károly visszaemlékezése) TÜRELEM II. POLITIKAI Az erényről, amely ezt a várost az utóbbi száz évben (lehet, hogy korábban is, de arra nincs ekkora rálátásunk) jellemezte, mindenképp szólnunk kell. Három nevet említünk, érdemes megjegyezni őket: Apor Vilmos, Blanár László, Erdődi Lajos. Ők a gyulai szentháromság. Ezt Simonyi Imre gyulai költő fogalmazta meg, plasztikusan:,,gyulán a két világháború közötti városban három igaz ember élt. Apor báró a szegények plébánosa, Blanár doktor a szegények orvosa és Erdődi Lajos a szegények ügyvédje. Báró Apor Vilmos között Gyulán volt plébános, azt követően győri püspök ben mártírhalált halt egy szovjet katonával való dulakodás közben. Segítette az elesetteket, a szegényeket, s kiállt azok mellett, akiket sérelem ért. Támogatásával 1936-ban Gyulán napközi otthont hoztak létre, amely az ő nevét vette fel. Nyaranta ide gyűjtötték össze a szegény szülők gyermekeit vallási felekezet nélkül; nevelők foglalkoztak velük és gondoskodtak róluk. A plébános hívei 1946-ban a ház falára helyezett márványtábla leleplezésével emlékeztek rá.

Házi gyermekorvosi körzetek

Házi gyermekorvosi körzetek Házi gyermekorvosi körzetek Gyula 001. körzet Tól Ig Állandó lakosság Közterület neve Házszám Ép. Lh. Házszám Ép. Lh. Intervallum 0-14 éves 48-as utca 000005 000013 Páratlan 2 Akácos utca 0 Bánom tanya

Részletesebben

200918 Székhely: 1. Telephely Bajcsy Zsilinszki úti Óvoda

200918 Székhely: 1. Telephely Bajcsy Zsilinszki úti Óvoda Intézmény OM azonosító: 200918 Székhely: 1. Telephely Bajcsy Zsilinszki úti Óvoda (5711 Gyula, Bajcsy Zs. u. 24.) 5711 AULICH LAJOS UTCA (teljes közterület), 5711 BAJCSY-ZSILINSZKY UTCA (teljes közterület),

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

HULLADÉKSZÁLLÍTÁS RENDJE: HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI ÜTEMTERV

HULLADÉKSZÁLLÍTÁS RENDJE: HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI ÜTEMTERV HULLADÉKSZÁLLÍTÁS RENDJE: HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI ÜTEMTERV Utca név Háztartási hulladék szállítási nap Biohulladék szállítási nap Ady Endre u. hétfő csütörtök Ajtóssy Albert u. hétfő csütörtök Akácos u. szerda

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0104. Iskola neve Iskola címe Elérhetősége Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola, Általános Iskola és Óvoda

TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0104. Iskola neve Iskola címe Elérhetősége Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola, Általános Iskola és Óvoda 2. sz. melléklet: BEMU Partnerlista 1. Lehetséges partnerintézményi körfeltérképezése A lehetséges partnerek keresését elsősorban Békés megye középiskoláira terjesztettük ki, de minden TÁMOP pályázaton

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI

SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 55/2005.(XI.17.) Kgy. rendelete Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről 1/a melléklet: Helyi egyedi védelem

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Beiskolázási nyílt napok a Békés megyei középiskolákban

Beiskolázási nyílt napok a Békés megyei középiskolákban Beiskolázási nyílt napok a megyei középiskolákban Település Intézmény neve, címe Képzés típusa Nyílt nap Farkas Közoktatási Intézmény 5630, Hőzső u. 39. Farkas Közoktatási Intézmény 5630, Hőzső u. 39.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

19/2002. (VII.22.) MÖK számú rendelete. a háziorvosi körzetekrıl

19/2002. (VII.22.) MÖK számú rendelete. a háziorvosi körzetekrıl Helyi jogtár. Módosította az 5/2004.(I. 26.) MÖK sz. rendelet, valamint a 14/2004.(III. 29.) MÖK sz. rendelet. Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2002. (VII.22.) MÖK számú rendelete

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I.

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I. Almáskamarás Város Megnevezés Utca Idősek Klubja Dózsa Gy. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Óvoda Dózsa Gy. Általános Iskola Szent I. Battonya Békés Békéscsaba

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Javaslat a. Szoborkert. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. Szoborkert. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Szoborkert települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Langó Csaba 2. A javaslatot benyújtó személy,

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet 1. melléklet a 12/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez Háziorvosi körzetek leírása 1. számú háziorvosi körzet Baczoni István utca Bethlen Gábor utca Blaha Lujza utca Búzavirág utca Csíktarcsa utca

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Gyula, 2014. július 10-13.

Gyula, 2014. július 10-13. Gyula, 2014. július 10-13. Program 2014. július 10. csütörtök: érkezés, regisztráció (Harruckern János Közokt. Int. Leánykollégiuma) (Gyula, Szent István út 38.) 18.00: Bemutatkozik a vendéglátó, Gyula

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA Csonka András tudta, hogy az ő családja Békésb ől származik. Azt is tudta az édesanyjától, hogy Pósa Jánosék anyai ágon rokonaik. De nem volt biztos benne, hogy Dankóék

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Hon-és népismeret. Régi idők története

Hon-és népismeret. Régi idők története Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

IVÓVÍZHÁLÓZAT MOSATÁSI ÜTEMTERVE 2014. JANUÁR 1-től

IVÓVÍZHÁLÓZAT MOSATÁSI ÜTEMTERVE 2014. JANUÁR 1-től IVÓVÍZHÁLÓZAT MOSATÁSI ÜTEMTERVE 2014. JANUÁR 1-től Időpont Tűzcsap megnevezése Mosatási idő Vízmenny. (perc) (m 3 ) 1. hét 03.31-04.04-ig Kossuth L. u. 10. 5 5 09.15-09.19-ig Kossuth L. u. 18. 5 5 Horváth

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése Határtalanul! pályázat Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése időpont: 2014. október 6 - október 8. A tanulmányi kirándulásunk úti célja Erdély volt. 2014. október 6-tól 8-ig

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete

IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete IZSÁK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete A háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi körzetek meghatározásáról Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

A KÖRÖSÖK VÖLGYE AKCIÓCSOPORT JELENTŐSEBB MŰEMLÉKEINEK LISTÁJA, KIEGÉSZÍTVE A HELYI VÉDETTSÉGEKKEL. Békéscsaba

A KÖRÖSÖK VÖLGYE AKCIÓCSOPORT JELENTŐSEBB MŰEMLÉKEINEK LISTÁJA, KIEGÉSZÍTVE A HELYI VÉDETTSÉGEKKEL. Békéscsaba A KÖRÖSÖK VÖLGYE AKCIÓCSOPORT JELENTŐSEBB MŰEMLÉKEINEK LISTÁJA, KIEGÉSZÍTVE A HELYI VÉDETTSÉGEKKEL Készült a 2014-2020-as Helyi Fejlesztési Stratégia 6. számú mellékleteként Békés A református templom

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa Lapszám: 1 001. szavazókör, a Ve. 78. -a szerint a települési szintû lakóhellyel rendelkezö választópolgárok szavazására kijelölt szavazókör is Azonosító: 14-085-001-4, Cím: Napközi otthon, Bajcsy Zs.

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41 IGAZSÁG ÉS ÉLET Lectio continua Bibliaolvasó kalauz alapján 2011. OKTÓBER 23. VASÁRNAP HAMAR ZOLTÁN Jismáél megöli a helytartót és híveit 41,1 A hetedik hónapban Jismáél, Netanjá fia, Elisámá unokája,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok

A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok A Munkácsy Mihály Múzeum gondozásában megjelent, kedvezményes áron megvásárolható kiadványok A kiadvány címe Borítókép Eredeti ár Kedvezményes ár Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében ( Közleményei 26.)

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben