SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A DUNAKESZI BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: Dunakeszi 2013

2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja A szervezeti és működési szabályzat hatálya A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JELLEMZŐI: JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT ALAPFELADATA: AZ INTÉZMÉNYI BÉLYEGZŐK FELIRATA ÉS LENYOMATA: FELADATELLÁTÁSHOZ SZÜKSÉGES PÉNZESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA: AZ INTÉZMÉNY ALAPVETŐ ÁLTALÁNOS ÉS SZAKMAI DOKUMENTUMAI AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSI RENDJE Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Az intézmény vezetője Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE... 9 III. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS RENDJE A TANÉV RENDJE A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, FELTÉTELEI, MEGSZŰNÉSE A felvétel tanulmányi feltételei A TANULÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE A TANULÓK FOGADÁSÁNAK RENDJE A tanórák rendje Az óraközi szünetek A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE l. A tanórán kívüli foglalkozások célja A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Napközis, igény esetén tanulószobai foglalkozás Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások Kórusok Diáksport-egyesület (DSE) és tömegsport foglalkozások Korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás Tanulmányi, kulturális és sportversenyek Könyvtár használat Kulturális rendezvények Tanfolyamok Kirándulások, táborozások, erdei iskola Egy, ill. félnapos látogatások, kirándulások Egyéb rendezvények Külföldi utazások, szereplések A fakultatív hit- és vallásoktatás rendje A SZÁMONKÉRÉS, BESZÁMOLTATÁS, ÉRTÉKELÉS, OSZTÁLYOZÁS FORMÁI, ELVEI A TANTÁRGYI, TANÉVI FELMENTÉSEK, A MAGÁNTANULÓVÁ VÁLÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYAI A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A tanulók egyéni jutalmazásának, elismerésének alapja Az egyéni jutalmazás fokozatai Tanulmányi munkáért kaphat a tanuló: Közösségi munkáért kaphat: Magatartásért kaphat: Az osztályközösség jutalmazása A jutalmazás, elismerés szinterei A Bárdos Emléklap Az írásbeli dicséretek formái FEGYELMI INTÉZKEDÉSEK ÉS BÜNTETÉSEK A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

3 10.3 Az egyeztető eljárás részletes szabályai: A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA AZ ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE l. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje A közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje A pedagógusok munkaidejének kitöltése A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a tanítási órák megtartása A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A hagyományápolás külsőségei Az intézmény jelvényének leírása és lenyomata: kék színű Bárdos embléma és a Az intézmény zászlójának leírása Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete Az iskola tanulóinak sportfelszerelése Egyéb külsőségek INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK l. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok A helyiségek biztonságának rendszabályai Az intézmény berendezéseire, felszereléseire vonatkozó rendszabályok Az intézmények helyiségeinek bérbeadási rendje Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Munka-, tűz-, baleset- és katasztrófavédelmi előírások A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉNEK FELADATAI MINDENNAPOS TESTNEVELÉS GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE IV. FEJEZET AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁSUK FORMÁI ÉS RENDJE A PEDAGÓGUSOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A pedagógus alapvető feladata a Köznevelési törvény szerint Jogok és kötelességek intézményi szinten Jogok Kötelességek AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ÉS FELADATKÖRE A közoktatási intézmény vezetője felelős az Az intézményvezető kiemelt feladatai AZ IGAZGATÓHELYETTESEK A felső tagozatos igazgatóhelyettes Az alsó tagozatos igazgatóhelyettes A VEZETÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai és rendje A gazdasági szervezet felépítését az intézmény szervezeti rendje A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén A vezető helyettesek helyettesítési rendje AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE Az intézményi vezetőség tagjai és kapcsolattartásuk AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS JOGAIK Dolgozók szakmai és érdekvédelmi közösségei Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A Köznevelési törvény szerint a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a következő kérdésekben A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje Az intézmény nevelőtestülete

4 A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje A szakmai munkaközösség dönt szakterületén A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni A szakmai munkaközösségek feladatai A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A nevelőtestület pedagógiai programja Szülői közösségek Tanulók közösségei Az osztályközösségek, tanulócsoportok A diákönkormányzatok A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Napközis csoportok Diákkörök A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁI Az alkalmazottak kapcsolattartása A Közalkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Az alkalmazottak belső kapcsolattartási formái A tanulókkal való kapcsolattartás rendje és formái A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzat véleményének kikérése javasolt az alábbi esetekben: A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái A diákközgyűlés A kapcsolattartás rendszeres formái A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje Szülői értekezletek Fogadóórák Családlátogatás A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje V. FEJEZET KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERES MUNKAKAPCSOLATOT TART INTÉZMÉNYÜNK A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE: A kapcsolattartás módja: Dokumentálás: Ellenőrzés: AZ INTÉZMÉNY ESETENKÉNTI KAPCSOLATOT TART FENN AZ ALÁBBI JOGI SZEMÉLYEKKEL: MÁS INTÉZMÉNYEK ALKALMAZOTTAINAK MUNKARENDJE AZ ISKOLÁBAN A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK BENT TARTÓZKODÁSI RENDJE A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS FORMÁI ÉS ODAÍTÉLÉSÉNEK RENDJE REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK EGYÉB RENDELKEZÉSEK A TÁJÉKOZTATÁS, MEGISMERTETÉS RENDJE, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL AZ SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK RENDJE VII. FEJEZET KÖZALKALMAZOTTAK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A VEZETŐHELYETTESEK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A felső tagozat igazgatóhelyettesének munka- és hatásköre Az alsó tagozat igazgatóhelyettesének munka- és hatásköre PEDAGÓGUS KÖZALKALMAZOTTAK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

5 5.1. A tanító munkaköri leírása A szaktanár munkaköri leírása Az osztályfőnök munkaköri leírása A napközis nevelő munkaköri leírása A szakmai munkaközösség-vezető munkaköri leírása Könyvtáros tanító munkaköri leírása A tanulói önkormányzatot segítő pedagógusok (alapfeladaton kívüli) munkaköri leírása A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása A rendszergazda munkaköri leírása Iskolatitkár munkaköri leírása

6 I. fejezet 1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Bárdos Lajos Általános Iskola, szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél-és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai: Törvények: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2012.évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 110/2012.VI.4) 326/2013. (VIII.30.) Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásáról Alapító okirat 1.2 A szervezeti és működési szabályzat hatálya Területi vonatkozásában kiterjed az intézmény illetékességi körébe tartozó épületekre, létesítményekre, valamint az iskola által szervezett programokon az iskolán kívüli helyszínekre. Személyi hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra, a tanulók szüleire, valamint a pedagógusokra és más alkalmazottakra. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel munkakapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. Időbeli hatály A szabályzatot az iskola nevelőtestülete fogadja el a DÖK és az SZMK véleményének kikérésével, a fenntartó jóváhagyásával lép életbe és határozatlan időre szól. Az SZMSZ nyilvános. 6

7 II. fejezet Az intézmény adatai 1. A közoktatási intézmény jellemzői: Neve: Dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola Címe (székhely): 2120 Dunakeszi, Iskola sétány 18. Típusa: általános iskola OM azonosító: ; KLIK Feladat ellátási hely: Dunakeszi, Iskola sétány 18. felvehető maximális gyermeklétszám Dunakeszi, Fő út 143. felvehető maximális gyermeklétszám 331 fő 210 fő Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) 1051 Budapest, Nádor utca Jogszabályban meghatározott alapfeladata: - általános iskolai nevelés-oktatás - együttnevelés sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő nevelése Dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola: jogi személyiségű szervezeti egység. 3. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Feliratuk: Hosszú bélyegző:dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola,2120 Dunakeszi, Iskola sétány 18. Tel/fax: ; OM-azonosító: Körbélyegző: Dunakeszi Bárdos Lajos Általános Iskola Az intézményi bélyegzők használatára jogosult személyek: igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 4. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az iskola alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint. 5. Az intézmény alapvető általános és szakmai dokumentumai Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei Házirend és mellékletei Pedagógiai Program Intézményi éves munkaterv A dokumentumok nyilvánosak, hozzáférhető, elhelyezésükről az intézményben szokásos módon (iskola honlapja, igazgatói iroda) - az igazgató gondoskodik. 7

8 6. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési rendje IGAZGATÓ 1. Alsó tagozatot vezető igazgató helyettes 2. Felső tagozatot vezető igazgató helyettes Alsó tagozatos és napközis munkaközösség-vezetők DÖK patronáló tanár Felső tagozatos munkaközösség vezetők DÖK patronáló tanár Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Rendszergazda Iskolatitkár Beosztott tanítók Beosztott tanárok Beosztott napközis csoportvezető tanítók Beosztott napközis csoportvezető tanár(ok) Logopédus (külsős) Könyvtáros Gyógytestnevelő (külsős) Pszichopedagógus (külsős) Pszichológus Munka- és tűzvédelmi felelős Szakorvos(ok), védőnők (külsős munkatársak) 6.1 Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Intézményünk belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével határoztuk meg a szervezeti egységeket. Az intézmény szervezeti egységei és azok vezetői Alsó tagozat: az alsó tagozat igazgató helyettese Felső tagozat: a felső tagozat igazgató helyettese Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői. 6.2 Az intézmény vezetője A közoktatási intézmény vezetője - a Köznevelési törvény előírásai szerint - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 8

9 A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként helyetteseire átruházhatja. 6.3 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében az igazgatóhelyettesek. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 6.4 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás öt évre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során - az intézmény igazgatójával egyeztetve - bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők - munkaközösség vezetők - segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a Közalkalmazotti Tanáccsal. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 7. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: alsó tagozatos igazgatóhelyettes, felső tagozatos igazgatóhelyettes, 9

10 a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a személyi anyagban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén - az igazgató külön megbízására - ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése az SNI tanulók ellátása III. fejezet Az intézményi működés rendje 1. A tanév rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi időszakra és tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi szünetekre és nyári vakációra) tagolódik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 20-tól augusztus 31- ig tartó időszakban történik. Felelőse az igazgató. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az SZMK, a Közalkalmazotti Tanács, a Diákönkormányzat és a fenntartó véleményének figyelembevételével. A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - a tanítási szünetek időpontját (a miniszter által meghatározott kereteken belül), - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a vizsgarendet (osztályozó-, javító-, helyi szintmérő, stb. vizsgák), - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait. A tanév helyi rendjének elfogadása, valamint az éves munkaterv jóváhagyása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. A tanév helyi rendjét, az intézmény Házirendjét, a munka-, tűz-, baleset- és katasztrófavédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanulók kötelező és nem kötelező tanórai foglalkoztatásáról a Nemzeti Köznevelési törvény előírásai szerint gondoskodik az intézmény. 10

11 2. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei, megszűnése A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Iskolánk a beiskolázási körzetéből melyet a fenntartó határoz meg minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz A felvétel tanulmányi feltételei Az iskola 1. évfolyamán induló emelt szintű ének-zenei osztályba körzeten kívülről is a gyermek meghallgatás (énekhang, ritmusérzék, érdeklődés) után lehet bekerülni. Az emelt szintű nyelvi csoportba jelentkező tanulóink csoportba kerüléséről az iskola pedagógusaiból álló, a nevelőtestület által kijelölt szakmai bizottság dönt. Az emelt szintű nyelvi csoportba jelentkező tanulóknak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján tantárgyi szintfelmérő vizsgát kell tennie. A meghallgatások, és szintfelmérések időpontját az éves munkaterv rögzíti. A tanulói jogviszony megszűnéséről a Nemzeti Köznevelési törvény rendelkezik. 3. A tanuló jogai és kötelességei A közoktatási intézményekben nevelt és oktatott gyermekek jogait és kötelességeit a Köznevelési törvény, a gyermekek védelméről szóló törvények valamint az iskola Házirendje fogalmazza meg. Az intézmény megteremti - a köznevelési törvényben biztosított - tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény Házirendje tartalmazza. 4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézmény Házirendje és mellékletei tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását. A Házirend szabályainak betartása kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre: tanulóra, a tanulók szüleire, a pedagógusokra és más alkalmazottakra. Erre elsősorban minden tanuló, szülő, dolgozó saját maga ügyel. A Házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a törvényben meghatározott közösségek egyetértésével a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. 5. A tanulók fogadásának rendje Az intézmény működési rendjéről, nyitva tartásáról a Házirend rendelkezik. A gyerekek felügyeletét 7:45-től a tanítási órák végéig, illetve a szervezett tanórán kívüli és szabadidős foglalkozások idejére biztosítja az intézmény. További felügyeletet a törvényi előírásoknak megfelelő létszám esetén - biztosítunk a szülői igények figyelembe vételével az az alábbi rend szerint: Reggeli ügyelet: 6:45-7:45-ig Délutáni ügyelet óráig. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre - szombaton, vasárnap vagy egyéb munkaszüneti napon - az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 8 órától 16 óráig, a szünetek munkanapjain külön meghatározott és az intézmény hirdető tábláján közzétett ügyeleti rendben általában 8-12 óráig tartja nyitva irodáit. 11

12 5.1. A tanórák rendje A tanórai foglalkozások a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján szervezhetők a kijelölt termekben és pedagógus vezetésével. Ettől eltérni csak igazgatói engedéllyel lehet. A tanórán kívüli foglalkozások a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására külön engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. A kötelező orvosi vizsgálatok - az iskola-egészségügyi munkatervben meghatározottak szerint az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek. A gyógy-testnevelés, logopédia, pszicho-pedagógiai foglalkozásokon való részvétel szakvélemény alapján az arra rászoruló tanulók számára kötelező. A gyógy-testnevelésre utalt tanulónak a testnevelés órán részt kell vennie, szülői kérésre mentesíthető. A gyógy-testnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A tanuló foglalkozásokra való beosztását az érintett szakember végzi el a gyermekvédelmi felelős és az igazgató helyettesek véleményének figyelembe vételével. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti Az óraközi szünetek Időtartamuk: perc a Házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét a beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje indokolatlanul nem rövidíthető. Az óraközi szünetet - az étkezési időn kívül - a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az 5. és a 6. óraközi szünet egyes tanulócsoportok számára az ebédidő kezdetét is jelenti. Az étkezést az órarendhez igazított csoportbeosztással - lehetőség szerint 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. Az ebédlőbe a csoportok beosztása szerint együtt vonulnak át az étkező tanulók a felügyeletet ellátó pedagógussal. Pedagógus engedélye vagy felügyelete nélkül a tanulók nem indulhatnak el az ebédlőbe. A tanuló tanítási idő alatt csak különösen fontos esetben és felnőtt engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Csengetési rend: 5.3. A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulók Nevelési Tanácsadó, orvos szakvéleménye, pedagógus javaslata alapján vagy önkéntesen jelentkezhetnek a megelőző tanév áprilisában, az iskola által kiküldött jelentkezési lap leadásával. A jelentkezés egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokról való távolmaradást a tanóraival megegyező módon igazolni kell. 6. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 12

13 6.l. A tanórán kívüli foglalkozások célja Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése és a szülők igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez - a Köznevelési törvény előírásai és helyi lehetőségei alapján. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek {pl.: Vöröskereszt, Egyházak) kezdeményezhetik az igazgatónál. Az szervezett foglalkozásokat a tantárgyfelosztáson szerepeltetni kell. A foglalkozások indításának minimális létszámfeltétele 13 fő. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük az adott tanévben kötelező. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli foglalkozások órarendjében a terembeosztással együtt. A mindennapos testmozgás megvalósításának tanórai és tanórán kívüli feladatait a Pedagógiai Program tartalmazza A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Napközis, igény esetén tanulószobai foglalkozás A tanórára való felkészülés, a pihenés, a játék és a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. A napközis foglalkozásokra való jelentkezés a tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezéssel megegyezően történik. A felvételnél előnyben részesítjük azokat a tanulókat, akik veszélyeztetettek vagy hátrányos helyzetűek, akiknek családjában 3 vagy több gyermeket nevelnek, és a szülők dolgoznak, akit egyedül álló szülő nevel, és az dolgozik, akinek tanítási időn kívüli felügyelete, tanulmányi munkájának segítése a családban nem megoldott. A napközi munkarendjét a szakmai munkaközösség dolgozza ki. A tanulót felügyelet nélkül a szülővel egyeztetett módon és időben engedheti haza a napközis nevelő. A rendszeres különórai elfoglaltság miatti távollét iránti szülői kérelmeket a napközis csoportvezetők tartják nyilván Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől és a jelentkezők létszámától függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján a tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével indít az iskola. Céljuk minden esetben a tehetséggondozás. A tantárgyfelosztásban szereplő foglalkozások térítésmentesek. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A szakkörbe történő jelentkezés egy tanévre szól. A foglalkozások előre tervezett tematika szerint zajlanak. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör színvonalas működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában Kórusok Az iskola kórusai sajátos diákkörként működnek, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. A kórusfoglalkozáson való részvétel az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók számára kötelező. A kórus biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját Diáksport-egyesület (DSE) és tömegsport foglalkozások 13

14 A DSE a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére, az egészséges életmódra nevelés jegyében alakult meg, keretein belül sportcsoportok szervezhetők. A DSE, mint önálló jogi személy önálló szabályzat alapján működik. Az intézmény munkarendjéhez igazodva, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget a mindennapi testedzésre, a sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint a DSE által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. A DSE vezetősége a bevétellel - anyagi felelőssége tudatában rendelkezik, működéséről évente beszámol az iskola vezetésének és tantestületének. A DSE vezetősége és az iskolavezetés egymás munkáját segítve napi munkakapcsolatot tart. Az iskola a sportfoglalkozások megtartásához - térítésmentesen a DSE rendelkezésére bocsátja sportlétesítményeit, eszközeit és felszereléseit Korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás A korrepetálások célja az alapképességek, -készségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja a tantárgyfelosztásban rögzített órakeretben. Az alsó tagozat korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik elsősorban magyar és matematika tantárgyakból. (Nyolcadik osztályban, az első félévben középiskolai felkészítésre fordítható a rendelkezésre álló órakeret). A korrepetálás a tanulók számára ingyenes Tanulmányi, kulturális és sportversenyek A tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink intézményi, települési, országos és egyéb versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az illetékes igazgatóhelyettes irányítja Könyvtár használat Az iskola könyvtára a tanítási napokon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a Házirend melléklete, a Helyiségek használati rendje, valamint a Könyvtár Működési és Gyűjtőköri Szabályzata intézkedik. A könyvtár a könyvkölcsönzési lehetőség mellett médiatárral is rendelkezik, amelyet az oktatásban tanáraink szintén hasznosítanak Kulturális rendezvények A diákönkormányzatok, illetve az iskola vezetése által kezdeményezett rendszeres (Kulturális rendezvények, Bárdos Napok programjai, stb.), illetve alkalomszerű rendezvények. E rendezvényeken minden tanuló részvétele kötelező, ha azok a tanórai foglalkozások idejére esnek Tanfolyamok Tanfolyamokat az iskola vagy az iskolai alapítvány a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola vagy külső szervezet, illetve jogi személy által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő szóban (telefonon vagy személyesen) vagy írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért tanfolyami díj fizetendő. A tanfolyam 14

15 vezetője jogi felelőssége tudatában, a hatályos jogszabályoknak megfelelően szervezheti a foglalkozásokat Kirándulások, táborozások, erdei iskola A tanulmányi kirándulások és az iskolai táborozások hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerésére, az osztályközösségek formálására szolgálnak. A tanulók számára a részvétel önkéntes, a költségeket a szülők viselik. A kirándulások az iskola éves munkatervében foglaltak alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulásokat a szülő írásos beleegyezése után - az adott tanulócsoport osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A diákképviselőkkel és az osztály szülői közösségével egyeztetni kell a szervezés feladatait, a pontos célkitűzéseket és költségeket. A kirándulás, táborozás várható költségeiről és körülmények vállalásáról a szülők írásban nyilatkoznak. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a tanulmányi kirándulás költségeihez lehetőségei szerint az osztályközösség és az iskola is hozzájárulhat. Osztálykirándulás a feltételek megléte mellett akkor szervezhető, ha azon legalább a tanulók 90%-a részt vesz. Ha a tanuló a tanítás nélküli munkanapon szervezett kiránduláson nem vesz részt, számára az intézményben felügyeletet kell biztosítani. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. A kirándulást szervező pedagógus gondoskodik az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről és a minimális higiéniai feltételek meglétéről. Az osztálykirándulás, táborozás rövid tervezetét és a résztvevők névsorát írásban kell leadni az érintett igazgatóhelyettesnek Egy, ill. félnapos látogatások, kirándulások Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, kirándulások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Azokon a tanulók részvétele önkéntes, költségeit a szülők biztosítják. Tanítási időben történő látogatásra, illetve megtartásukra az igazgató engedélye szükséges Egyéb rendezvények Az iskola tanulóközösségei (osztályok, napközis csoportok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőjének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt, felügyeletet. Felügyelet nélkül tanulói közösségek az iskolaépületekben még a saját osztálytermükben sem tartózkodhatnak! Külföldi utazások, szereplések Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel az anyagi fedezet biztosítása mellett az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét és a várható költségeket. A résztvevő tanulók szülei számára legkésőbb az utazás megkezdése előtt egy héttel tájékoztató megbeszélést tart a csoport vezetője A fakultatív hit- és vallásoktatás rendje Az intézmény együttműködik a város történelmi egyházaival. Képviselőjük kérésére évente szeptemberig történő előzetes egyeztetés után - a foglalkozáshoz tantermet biztosítunk az 15

16 intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A hitoktatást egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. A foglalkozáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 7. A számonkérés, beszámoltatás, értékelés, osztályozás formái, elvei A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek: Helyi vizsgák: osztályozó-, javító-, tantárgyi szintfelmérő-, különbözeti vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató vagy helyettese hitelesíti. Az itt nem szabályozott kérdésekről a Pedagógiai Program rendelkezik. 8. A tantárgyi, tanévi felmentések, a magántanulóvá válás eljárási szabályai A szabályok alkalmazására a jogszabályban meghatározott módon és esetekben a szülő az iskola igazgatójához benyújtott írásbeli kérelme alapján van lehetőség. 9. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt tanulót, aki: eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett, megyei szintű tanulmányi versenyen I-X. helyezést ér el, országos tanulmányi versenyig eljut és ott helyt áll. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos és egyéni dicséretben és jutalomban is lehet részesíteni. A tanulók tanulmányi munkájának jutalmazását a fenntartó finanszírozza, az egyéb jutalmazási formák fedezetét a diák-önkormányzatok vállalják magukra. 9.1 A tanulók egyéni jutalmazásának, elismerésének alapja tanulmányi téren elért eredményei; példamutató magatartása, embersége; közösségért végzett tevékenysége; diákmozgalomban végzett munkája; a különböző versenyeken elért eredményei. 9.2 Az egyéni jutalmazás fokozatai Tanulmányi munkáért kaphat a tanuló: Tantestületi dicséretet, amelyet az osztályozó konferencia ad az egész éves kiemelkedő munkáért. Szaktanári dicséretet vagy egy belátható időszakon át végzett szorgalmas tanórai munka értékeléseként, vagy versenyen, ill. vetélkedőn elért eredményért. 16

17 9.2.2 Közösségi munkáért kaphat: Igazgatói dicséretet valamely területen szerzett kiemelkedő teljesítményért. Diák-önkormányzati dicséretet elsősorban a közösségért végzett kiemelkedő teljesítményért. Osztályfőnöki dicséretet az osztályban vagy a diák-önkormányzati életben mutatott példamutató viselkedésért Magatartásért kaphat: Igazgatói dicséretet, ha magatartása a teljes tanuló közösség elé példaként állítható. Osztályfőnöki dicséretet, ha tartósan példás a magatartása és a szorgalma. Mindhárom esetben lehetőség van más módon történő jutalmazásra is, pl. könyv, ill. egyéb tárgyjutalom, emléklap, oklevél stb. 9.3 Az osztályközösség jutalmazása Az osztály- vagy egyéb iskolai közösség jutalmazása a tanulók közös munkája alapján történik. Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház v. kiállítás látogatáshoz), tanításmentes nap a közösség által meghatározott módon való felhasználása, a tanév utolsó hetében az iskolai vagy osztályközösség egy napos kirándulása A jutalmazás, elismerés szinterei Osztályfőnöki órák, csoportos rendezvények, iskolavezetés, ill. igazgató előtt, iskolai rendezvényeken és az iskolarádióban A Bárdos Emléklap Az emléklap kiadása - mint a jutalmazás legmagasabb szintje iskolánkban - először május 20-án, a névfelvételi ünnepség alkalmával történt. Adományozásának alkalma lehet: A névadóval kapcsolatos ünnepség /Bárdos Gála/, centenárium, Tanévzáró és ballagási ünnepség, Nyugdíjba vonuló pedagógus búcsúztatása. Emléklapot kaphat: Diák, Pedagógus, Szülő vagy iskolát patronáló egyéb személy, Intézmény vagy egyéb arra érdemes jogi személy. Az emléklap odaítélésének szempontjai Tanuló esetében: A nyolc osztályt végig kitűnő tanulmányi eredménnyel és példás magatartással végzi. A négy osztályt végig kitűnő tanulmányi eredménnyel végzi, magatartása példás és valamelyik 8 osztályos gimnáziumba felvételt nyert. Országos szintű eredményt ért el a tanulmányok, művészetek vagy a sport területén évfolyamtól függetlenül, amennyiben tanulmányi eredménye és magatartása nem kifogásolható. 17

18 Dolgozó esetében: Több, de legalább 5 éve folyamatosan az iskola dolgozója. Az iskola hírnevét munkájával, eredményeivel és emberi magatartásával öregbíti. Szülő vagy patronáló esetében: Több, legalább 4 éven keresztül munkájával, segítségével hozzájárult a nevelő-oktató munka színvonalának emeléséhez; Maradandót alkot az iskola számára; Nagy összegű alapítványi támogatást nyújt. Intézmény vagy jogi személy: Több, legalább 4 éven keresztül folyamatosan segíti iskolánk tárgyi vagy nevelési feltételeink javítását, fejlesztését Az írásbeli dicséretek formái Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: szaktanári, napközi vezetői, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretet a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel, tárgyjutalommal jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, és az osztályfőnök javaslatának meghallgatása után - az igazgató dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, iskolai szintű kiemelkedő közösségi munka, stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján, az iskolarádióban vagy az iskolaújságban is kihirdetjük. 10. Fegyelmi intézkedések és büntetések Az a tanuló, aki kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a Házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt, fegyelmi intézkedésre, büntetésre számíthat. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. A fegyelmi intézkedések szóban és írásban a fokozatok egymásra épülésével - a következők lehetnek: szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás; osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás; igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás. Az írásos intézkedések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben, figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót; kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intézkedést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. Ha a tanuló súlyos jogellenességnek minősített cselekedetet követ el, ellene a jogszabályokban meghatározott módon - fegyelmi eljárás indítható a büntetési fokozatok betartásának mellőzésével. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. Az eljárás során a tanuló fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmei eljárásban részt vesznek a tantestület tagjai a tanuló, a tanuló szülője ill. képviselője. Ki kell kérni a DÖK véleményét. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 18

19 Fegyelmi büntetés lehet megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába. A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabálya: A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni,az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 19

20 10.3 Az egyeztető eljárás részletes szabályai: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját - az érdekeltekkel egyeztetve - az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás - lehetőség szerint - 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 11. A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról, tanórán kívüli foglalkozásokról és a tanítás nélküli munkanapok programjairól való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi írással igazolni. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. Az ennél hosszabb idejű távolmaradásról a szülő írásbeli kérelmére az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 20