bővítésére tett javaslat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "bővítésére tett javaslat"

Átírás

1 ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ŐRSÉGI NEMZETI PARK bővítésére tett javaslat Őriszentpéter-Rátót 2014.

2 Tartalomjegyzék 1. Általános információk 1.1. Összefoglaló adatok A tervezési terület rendeltetése, természetvédelmi célkitűzések A tervezési terület jogi helyzete A tervezési terület elhelyezkedése, határai Ingatlan-nyilvántartási adatok A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások Településrendezési tervek Vadgazdálkodási üzemterv Engedélyek Leírás Környezeti jellemzők Időjárási elemek Hidrológia Földtan, felszínalaktan Talajtan Biológiai jellemzők A tervezési terület biogeográfiai jellemzése, ökológiai folyamatai A tervezési terület tájtörténete Növényzet Flóra Fauna Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők Mezőgazdálkodás Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Halászat, horgászat Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás Ipar, bányászat, vonalas létesítmény Kutatás 9. 8.

3 Kultúrtörténeti értékek A természetvédelmi kezelés szempontjából meghatározó egyéb 10. tevékenységek 2.4 Táji értékek A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása Célkitűzések meghatározása Ideális természetvédelmi célkitűzések A tervezési terület és a természeti értékek megőrzésével közvetlenül kapcsolatos célkitűzések A tervezési terület és a természeti értékek megőrzésével közvetve kapcsolatos célkitűzések Korlátozó és veszélyeztető tényezők A korlátozó és veszélyeztető tényezőket és azok hatásait bemutató 12. táblázat A korlátozó, veszélyeztető tényezők hatása az ideális célkitűzésekre Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések, természetvédelmi 14. stratégiák, kezelési előírások 4.1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések Természeti értékek védelmi szintjének fenntartása, javítása A tervezési terület természetvédelmi érdekekkel összhangban álló, 14. tartós hasznosításának elősegítése 4.2. Természetvédelmi stratégiák Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme Élőhelyek kezelése, fenntartása Fajok védelme Látogatás Oktatás és bemutatás Kutatás, vizsgálatok Terület- és földhasználat Táj- és kultúrtörténeti értékek Természetvédelmi infrastruktúra Tulajdonosi viszonyok, birtokpolitika Kezelési előírások Természeti, táji értékek Mezőgazdálkodás 17.

4 Vadgazdálkodás Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások Közlekedést érintő kezelési előírások Építési tevékenységeket érintő kezelési előírások Turizmust érintő kezelési előírások (idegenforgalom, üdülés, ökoturizmus, bemutatás, oktatás, rekreáció) Ipari, bányászati tevékenységeket és vonalas létesítményeket érintő kezelési előírások Települések egészét érintő kezelési előírások Táji, kultúrtörténeti értékekkel kapcsolatos kezelési előírások Részletes természetvédelmi kezelési előírások táblázata Bibliográfia Térképek, táblázatok, mellékletek Térképek A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép az Őrségi Nemzeti Park viszonylatában A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép a hozzá legközelebb eső Natura 2000 területek viszonylatában A tervezési területre vonatkozó természetvédelmi kezelési előírások A tervezési terület élőhelytípusait ábrázoló térkép Táblázatok A tervezési területen, illetve annak légterében megfigyelt madárfajok 26. listája

5 1. Általános információk 1.1. Összefoglaló adatok a) azonosításra alkalmas név: Őrségi Nemzeti Park (bővítés) Rátóti bányató b) a Védett Természeti Területek 296/NP/02 Törzskönyve szerinti száma: c) a tervezési területre vonatkozó védetté nyilvánító jogszabály száma: 4/2002. (II. 27.) KöM rendelet d) a tervezési területtel átfedő, közösségi jelentőségű, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület megnevezése, sorszáma: A tervezési terület ugyan érintkezik, de át nem fed közösségi jelentőségű illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó területtel e) a tervezési terület kiterjedése hektárban: 15,4078 f) a megye megnevezése, ahol a tervezési Vas terület elhelyezkedik: g) a település megnevezése, ahol a tervezési Rátót terület elhelyezkedik: i) a tervezési területet fedő 1: méretarányú EOTR térképszelvény száma: j) az illetékes I. fokú természetvédelmi Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és hatóság megnevezése: Természetvédelmi Felügyelőség k) a jogszabályban megjelölt Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésért felelős szerv megnevezése: l) a működési területében érintett nemzeti park megnevezése: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 1.2. A tervezési terület rendeltetése, természetvédelmi célkitűzések A tervezési terület a Rába folyó nemzeti parkkal határos völgyének egyik legjelentősebb vizes élőhelye, amely számos költő és vonuló madárfajnak, valamint hal és kétéltű fajnak jelent szaporodó és táplálkozóhelyet. A tervezési terület szerves részét képezi annak az ártéri élőhelykomplexumnak, amely a Rába folyó Csörötnek és Rátót közötti szakaszát övezi. Itt felhagyott bányatavak, holtágak, gyepek és ligeterdők alkotnak egybefüggő élőhelyet mintegy 500 ha-on. A Rába árterének Csörötnek és Rábagyarmat közé tervezett rekonstrukciója ki fog terjedni a tervezési területre is, amelyen így növekedni fog a vízimadarak, halak és kétéltűek számára alkalmas élőhelyek kiterjedése. Hosszú távon az a cél, hogy a tervezési területet is magában foglaló ártéri élőhelykomplexum a Rába völgyének legjelentősebb vizes élőhelyévé alakuljon. Ennek eléréséhez leromlott élőhelyek helyreállítását, inváziós növény és állatfajok visszaszorítását, holtágak vízpótlását, 1

6 új vizes és erdei élőhelyek létrehozását fogja az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság végrehajtani. Emellett kialakítja a terület bemutatásához szükséges infrastruktúrát is A tervezési terület jogi helyzete A tervezési terület egyelőre nem tartozik semmilyen védettségi kategóriába, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá. Ugyanakkor közvetlenül érintkezik az Őrségi Nemzeti Parkkal, egyben az Őrség kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (HUON20018) és különleges madárvédelmi (HUON10001) területtel, valamint a Rába-völgy Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területtel is. Jelen védetté nyilvánítási javaslat az Őrségi Nemzeti Park bővítésére irányul A tervezési terület elhelyezkedése, határai A tervezési terület Vas megyében, Rátót község belterületétől hozzávetőleg 1 km távolságra DNY-i irányban található. Északról mezőgazdasági földút, keleti és nyugati oldalról mezőgazdasági terület, délről pedig a bányató-rendszer többi, már országos védelem alatt álló területe, valamint a Rába ártere határolja. Középpontjának EOV koordinátái: EOV (): és EOV (Y): , és WGS koordinátái: WGS 16 24' 58 WGS Y: 46 57' Ingatlan-nyilvántartási adatok Tulajdonos, tulajdonosi csoport RÁBA-TERMÉK PLUSZ MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI, BÁNYÁSZATI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Kezelő Kiterjedés TRANSZKAVICS Bányászati Kft. 15,4078 Település neve HRSZ Kiterjedés (ha) Művelési Ág Tulajdonos, tulajdonosi csoport Rátót 072/51 15,4078 szántó RÁBA-TERMÉK PLUSZ MEZŐGAZDASÁGI, KERESKEDELMI, BÁNYÁSZATI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Kezelő bérlő: TRANSZKAVICS Bányászati Kft. 2

7 1.6. A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások Településrendezési tervek - Rátót község Szabályozási terve és Helyi építési Szabályzata (MODULOR Kft.) 7/2007. (I.17.) önkormányzati rendelet - Rátót község településrendezési terv módosítása: 61/2012.(.15.) számú határozat - Rátót község településszerkezeti tervének módosítása: 62/2013. (I.27.) önkormányzati határozat Vadgazdálkodási Üzemterv A sz. vadászterület határát megállapító határozat száma: 27.4/6-6/2007. A vadgazdálkodási üzemtervet jóváhagyó és vadászatra jogosultat (Nyugat VT.) bejegyző határozat száma: 27.4/6-9/2007, kelt Engedélyek - A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott, érvényes működési engedély száma: 697-1/5/2013., mely március 31-ig érvényes. - A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság /2013. számú mederkezelői hozzájárulása. - Rátót III. bányatelekre vonatkozó műszaki üzemi terv: VBK/823-7/ Rátót II. bányatelekre vonatkozó szüneteltetési műszaki üzemi terv: VBK/2832-7/ Vezetékjog: E-ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. törzsszám: (bejegyző határozat/érkezési idő: 30879/1/ ) - Végleges más célú hasznosítás engedélyezése a 072/51 HRSZ esetében: 10247/6/ (2 ha 9768 m 2 ) 3

8 2. Leírás 2.1. Környezeti jellemzők Időjárási elemek A tervezési terület időjárási viszonyairól a Rába völgyének NY-i szakaszát vizsgálva lehet beszélni. Éghajlatában az alpesi, a mediterrán és a kontinentális hatások is megmutatkoznak. A táj mérsékelten száraz, mérsékelten hűvös. A nyugati szélirány a jellemző, átlagos sebessége 2,5-3 m/s. A napsütéses órák száma nem éri el az országos átlagot ( óra), nyáron általában 720<, télen 180 óra. A nyári legmagasabb hőmérséklet sokévi átlaga 32,5 C. a téli 17 C. Kb mm csapadék hullik évente, a vegetációs idő alatt 400 mm. A téli félévben a hótakarós napok várható száma 45, 28 cm-es hóvastagsággal. Jellemzőek az árvizek és az árhullámok Hidrológia A tervezési terület a Rába folyó nagyvízi medrében helyezkedik el. A folyó itteni szakasza szabályozatlan, természetes mederállapotú. A talajvízszint 1,6-4,3 méter mélységben található, kémiailag kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. Az éves talajvízjárás értéke 0,5-3 méter között változik, mozgása K-i irányú. A tervezési terület távlati vagy sérülékeny ivóvízbázis védőövezetét nem érinti. A Rátót 072/51 hrsz-hez tartozó ingatlan egy részén a kitermelés szüneteltetésekor a bányagödör rövid időn belül feltöltődik vízzel. A Rába víztömegével csak a nagy árvizek idején kerülhet közvetlen kapcsolatba, melyek tavasszal, késő ősszel jellemzőek Földtan, felszínalaktan A tervezési terület a Rába NY-i szakaszának szerves része. A pannon tenger üledékei nagy vastagságban halmozódtak fel, majd a kiédesedést és feltöltődést követően folyóvízi hordalék (Ős-Duna) öszletek keletkeztek. A pleisztocénban a Kisalföld újból süllyedni kezdett, más tájegységek viszont (Kőszegi-hegység, Vasi-hegyhát, stb.) kiemelkedtek, majd erősen feldarabolódtak. A Rába a pleisztocén elején a Kisalföld süllyedése mentén fordult ÉK-nek, majd a Kemeneshát emelkedése miatt kissé nyugatra tolódott. A Kemeneshát kavicstakarós térszíne éppen e nyugati irányba történő elmozdulás során jött létre. Valamikor, a pleisztocén középső időszakában, miután a kemenesháti hordalékkúp építése befejeződött, létrejöhetett a Rába jelenleg is ismert völgye. A Rába-folyó először a mai Rába-síkság területét töltötte fel üledékkel és csak a pleisztocén végén foglalta el jelenlegi helyét. A Rába-völgyre jellemző, hogy aszimmetrikus, valamint teraszok szegélyezik. A teraszok a jobb parton Körmendig, a bal parton a Pinka torkolatáig jól kimutathatók. A Rába-völgy jobb partja meglehetősen meredek, alámosott, ellenben a bal part kiszélesedő, lankás területekbe megy át. A völgy egészét 3-6 km széles alluviális völgytalp jellemzi. Az akkumulációnak, továbbá a laterális eróziónak köszönhetően 4-8 m vastagságban holocén ártéri üledék halmozódott fel. Az ártér egyes szakaszokon alacsony- és magas ártérre tagolódik. Az ártéri szintek általában igen erősen szabdaltak (morotvatavak, kiszáradt meanderek stb.), a völgysík állandó változása ma is jól követhető. A dinamikusan változó térszín legjelentősebb felszínformáló tényezőjét napjainkban az antropogén hatások alkotják. 4

9 Talajtan A Rába hordalék jelentős részét képező savanyú alapkőzet holocén eredetű kavics és homok. A szintén savanyú kémhatású völgytalpi talajok meghatározóan agyagos vályog jellegűek. A völgytalpi talajok bizonyos időszakonként, például tartósabb vízborítottság, magas talajvíz esetén átnedvesednek. Pangóvizes térségekben a tőzegképződés, valamint számos kotutalaj képződési fázis figyelhető meg. A művelés alá került síkságokon a barna erdőtalajok különböző altípusai fordulnak elő Biológiai jellemzők A tervezési terület biogeográfiai jellemzése, ökológiai folyamatai A tervezési terület növényföldrajzilag a pannonicum flóratartomány Kelet-alpesi flóravidékének (Noricum), vasi flórajárásába (Castriferreicum) tartozik, míg az állatföldrajzi besorolás szerint a palearktikus faunarégión belül, az euró-turáni faunavidék közép-dunai faunakerületében, a noricum faunakörzetben, és három faunajárás (arrabonicum, praenoricum, praeillyricum) találkozásában fekszik. A tervezési terület egy része jelenleg nagyüzemi módon művelt szántóterület. Ennek köszönhetően a monokultúrás szántóterületek biodiverzitása viszonylag kicsi. A tervezési terület egy másik részén a kitermelés következtében mintegy 6 ha kiterjedésű bányató jött létre, mely magával a Rábával nincs élő kapcsolatban. Ugyanakkor a térség legnyíltabban lévő, legkiterjedtebb felülettel rendelkező állóvizeként, az érintett Rába szakasz egyébként is változatos élőhelyeinek sokaságát kiegészítve, az egész élőhely-komplex diverzitásának növelésében játszik fontos szerepet A tervezési terület tájtörténete A tervezési terület földrajzilag a (Felső) Rába-völgy kistáj része. A hazai tájföldrajzi besorolás szerint a tulajdonképpeni Rába-völgy kistáj, a Sopron-Vasi síkság középtájba és a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytájba tartozik. A tervezési terület szempontjából vizsgálandó Rába szakasz vízjárása szélsőségesen ingadozó. Az árvízi hozam a kisvízi akár 200-szorosát is elérheti. A Rába szóban forgó, mozgó mederszakasza gyakran alakított, - és alakít ki ma is - holtágakat. A jelentős mennyiségű, part elmosásánál keletkező hordalékot a folyó apadáskor lerakta, a kis áramlású területeket feliszapolta, így a holtágak rövid idő alatt fel is töltődtek. A meanderező meder zátonyain és partjain fűzligetek alakultak ki, a magasabb térszíneken valószínűleg a keményfás ligeterdők voltak az uralkodóak. Legalábbis ez feltételezhető a 2. katonai felmérés során készített térképek alapján. Irodalmi források az országhatártól Keszőig tartó Rába szakaszra gyakorlatilag kivétel nélkül silva Rába, vagyis a Rába erdeje néven utalnak. A folyót minden bizonnyal több kilométer széles ártéri erdő kísérte, ahol nem alakultak ki emberi települések, így tulajdonképpen minden zavarástól mentes, teljesen háborítatlan terület volt. A Rába völgyének arculata a III. századtól kezdett igazán átalakulni, ami főleg a vízimalmokkal kapcsolatos technikai fejlesztésekkel hozható összefüggésbe. Rátót település első okleveles említése 1428-ból származik, amikor egy bizonyos Ratold nemzetségé volt a terület. A Rába stratégiai szerepe a török hódítások időszakában értékelődött fel újra, amikor védelmi vonallá alakítása került előtérbe. A VIII. századtól átmenetileg viszonylag csendesebb időszak 5

10 következett. A I. századtól az erdők értékes faanyagának kitermelésével párhuzamosan legelőket, kaszálókat alakítottak ki. Az áradások miatt ugyanis ezek voltak a legcélszerűbb művelési módjai a területeknek. A vízimalmok már nem játszottak meghatározó szerepet, azok gyakorlatilag teljesen meg is szűntek. Az ártéren található erdőfoltok mellett legjelentősebb arányban a gyepterületek képviseltették magukat. Ezek egy részét kaszálással, más részeiket legeltetéssel hasznosították. A. század második felében a nagytáblás gazdálkodás vált jellemzővé. A magasabb térszíneket kivétel nélkül felszántották, míg a legelők és kaszálók egyre kisebb részét hasznosították rendeltetésszerűen. A tájképre jelentős hatással volt az 1970-es években kezdődő kavicsbányászat. A tervezési területhez kapcsolódó bányát az 1990-es évek elején nyitották meg, maga a tárgyalt terület viszont 2002 óta bányatelek. A bányászat által kialakított mélyedésekben esetenként gazdag élővilág alakult ki, az egykori gyepek azonban teljesen eltűntek innen. A roncsolt területek csupasz felszínét főként gyom és pionír fajok kolonizálták Növényzet A tervezési területen természetközeli társulásokba rendeződött növényzet még nincs jelen. A központi részen egy bányató (ÁNÉR: U9) található, melynek szegélyében kisebb, fajszegény hinaras és gyékényes foltok is megjelennek, de kiterjedésük nem éri el a térképezési mérettartományt. Az egykori bányaterület regenerálódó felszínein lágyszárú özönfajok állományaival keveredő jellegtelen száraz gyep (OCxOD) alakult ki, melybe őshonos fafajú facsoportok (RA) ékelődnek. A tótól délre eső, korábban feltehetően gépek tárolására és mozgatására használt, kőtörmelékes roncsterületen (U4) még csak néhány gyomfaj volt képes megtelepedni. A bányató tágabb környezetében egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1) terülnek el, ahol jellemzően kukoricát és gabonaféléket termesztenek Flóra A tervezési terület flórája szegényes, a regenerálódó bányafelületeken jobbára gyomfajok jellemzőek. Uralkodó faj a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios), de tömeges még az idegenhonos magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a lándzsás őszirózsa (Aster lanceolatus), valamint a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare). További jellemző fajok a tarackbúza (Elymus repens) és a cérnatippan (Agrostis capillaris), nyílt felületeken a martilapu (Tussilago farfara) és a tarlóhere (Trifolium arvense). A kisebb fásodó területrészeken a törékeny fűz (Salix fragilis), kecskefűz (Salix caprea), a bibircses nyír (Betula pendula) és az erdeifenyő (Pinus sylvestris) egyedei jellemzőek. A tó szegélyében békaszittyós (Juncus effusus), gyékényes (Typha sp.) foltok alakultak ki. A part menti sekély vízben a füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum) állományai több helyen fellelhetők, ugyanitt él a terület két, természetvédelmi szempontból értékesnek tekinthető faja: az európai szinten veszélyeztetett gyökerező erdeikáka (Scirpus radicans) és a védett sulyom (Trapa natans). Mindkét faj csupán kis egyedszámban van jelen, de jövőbeli terjedésük valószínűsíthető. A gyökerező erdeikáka 5-10 egyede, míg a sulyom 1 m 2 -es állománya van jelen a területen Fauna A tervezési területen található bányató medrében található növényzet gazdag gerinctelen faunának ad életteret, de a halak számára is fontos búvóhelyet biztosít. Jelenleg a széles 6

11 kárász (Carassius carassius), és a compó (Tinca tinca), özönfajok közül pedig az ezüstkárász (Carassius auratus) a jellemzőek. A bányató jelenleg kis kiterjedésű sekélyebb részei alkalmas szaporodóhelyet biztosítanak az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex), a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a vöröshasú unka (Bombina bombina), valamint a barna varangy (Bufo bufo) számára. Hüllők közül az alpesi tarajosgőtéhez és a vöröshasú unkához hasonlóan közösségi jelentőségű mocsári teknős (Emys orbicularis) fordul elő, továbbá a vízisikló (Natrix natrix) jelenléte említhető meg. A Rába völgyében, a vízimadarak szempontjából nézve különleges adottságú élőhelynek minősül a nagyobb, nyílt vízfelülettel rendelkező bányató. Viszonylag nagy kiterjedésével egyrészt messziről vonzza az átrepülő vízimadarakat, másrészt különböző mélységű részeivel számos eltérő táplálkozási szokású faj számára kínál lehetőséget. Így a nagyobb testű, hosszabb lábú gémféléktől kezdve a lúdalakúakon át a kisebb partimadarakig számos csoport képviselőit csábítja megállásra. A tervezési területen (azon belül is elsősorban a bányató vonzáskörzetében) ez idáig összesen 122 madárfaj (lásd táblázat) került szem elé, azonban viszonylag kis példányszámban, illetve sokuk csak átrepülőben. A magas fajszám minden esetre jelzi, hogy a régión belül fontos szerepet játszik, több természetvédelmi szempontból értékes madárfaj keres alkalmas pihenő-, és táplálkozóhelyet. Közösségi jelentőségűek közül rendszeresen előfordul a nagy kócsag (Egretta alba), a vörös gém (Ardea purpurea), a cigányréce (Aythya nyroca), a réti cankó (Tringa glareola), a kormos szerkő (Chlidonias niger) valamint a jégmadár (Alcedo atthis).jellemző fészkelő fajok a kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), a búbos vöcsök (Podiceps cristatus), a bütykös hattyú (Cygnus olor) és a szárcsa (Fulica atra). A bányászat befejezését követő rekultiváció az eddigi tapasztalatok alapján a terület adta lehetőségekhez képest kedvezőtlen hatású volna. Az említett fajcsoportok számos képviselője számára a legkívánatosabb az lenne, ha a különböző vízmélységű részek kiterjedése növekedne, legfőképpen a sekély vizű területeké, tocsogóké. A tervezési területet övező mezőgazdasági területeken illetve azok szegélyében fészkel a mezei pacsirta (Alauda arvensis), a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a sordély (Miliaria calandra). Természetvédelmileg értékesebb emlős az időnként megjelenő európai vidra (Lutra lutra) Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők Mezőgazdálkodás A tervezési területen és közelében a talajok savanyúak, általában gyenge minőségűek. Mezőgazdasági hasznosíthatóság és alkalmasság tekintetében a kevésbé alkalmas és az alkalmas határán fekszik. A tervezési terület 100 %-a szántó művelési ágba tartozik, de már az 1850-es években is az lehetett. Legalábbis a 2. katonai felmérés során készült térkép alapján erre lehet következtetni. A területen kb. 3 ha kiterjedésben szántóföldi növénytermesztés folyik, 6 ha-on pedig bányató van. A domborzati, éghajlati adottságok, a föld termőképessége elsősorban az extenzív állattartásnak, és a gyepgazdálkodásnak kedvezne. Az elmúlt évtizedekben azonban, a gazdasági mutatók kedvezőtlenebbé válása miatt az állattartás gyakorlatilag teljesen háttérbe szorult, valamint gyümölcsös, kert- és szőlőművelési ág folytatásával sem foglalkoznak. Bár a terület nagy része nem igazán alkalmas az intenzív művelésre, mégis a nagytáblás, nagyüzemi termelés a meghatározó; sőt várhatóan hosszútávon is az marad. Általában kukoricát, kalászosokat (őszi búzát, őszi árpát), repcét, és napraforgót termesztenek. Mezővédő erdősávok híján, erősen szeles időben a 7

12 defláció fokozottan jelentkezhet. Az állattartás nagyobb részt minden bizonnyal az uniós támogatások függvényében fog alakulni Erdőgazdálkodás Mivel a tervezési terület 100 %-a szántó művelési ág alá tartozik, azon erdőgazdálkodást nem folytatnak Vadgazdálkodás A tervezési területen 100%-ban a Nyugat VT. folytat vadgazdálkodást. A vadállomány összetételét, nagyságát a folyamatos változás jellemzi, melyre elsősorban a szaporodási időszak időjárása van a legnagyobb hatással. A különböző vadakra vonatkozó aktuális adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Faj példány/100 ha Trend Fácán 2,03 csökkenő Gím 4,23 növekvő Mezei nyúl 1,04 csökkenő Őz 3,97 csökkenő Vaddisznó 2,81 növekvő Erdei szalonkából (Scolopax rusticola) monitorozás címszóval évente 12 példányt kell elejteni Halászat, horgászat A tervezési területen lévő bányató jelenleg működő bányaterület, így halászat, illetve horgászat nem történik rajt. A tó zavartalansága érdekében ezek a tevékenységek nem is kívánatosak Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás A tervezési terület egyáltalán nem tartozik a kiemelt turistacélpontok közé, szervezett idegenforgalmi tevékenység nem folyik a területen. A közeli Rába szakaszon azonban jellemző és egyre gyakoribbá válik a víziturizmus. A Rába Csörötnek és Rábagyarmat közötti, élőhely-rekonstrukciós tervekkel érintett szakaszával együtt, de attól függetlenül is az élőhely-átalakítás után a tervezési terület alkalmassá válik ökoturisztikai célú bemutatásra. Ennek módját úgy kell megtervezni, hogy az hosszú távon is bővíthető legyen. Így többek között indokolt lehet a terület madárvilágát, a legeltetés során kialakult természetvédelmileg fontos élőhelyeket, azok ökológiai folyamatait bemutató olyan tanösvény kialakítása, melynek a madarak zavartalan megfigyelését lehetővé tevő kilátók is részét képezik. Az élőhelyek átalakítása után egy rendszeresen működő madárgyűrűző-állomást, továbbá természetfotózásra alkalmas, tájba illő leseket is szeretnénk kialakítani. Az Őrségi Nemzeti Park amúgy is jelentős turisztikai vonzerejét, a napjainkban rohamosan bővülő madarász, természetfotós célközönség számára nyilvánvalóan növelné a tervezett fejlesztés. Másrészt az eddigi tapasztalatok alapján - a madárgyűrűzés, vagyis a 8

13 vadon élő madarak kézben történő bemutatása a környezeti nevelés egyik legcélravezetőbb módja. Így tehát a környező települések iskoláinak összes osztálya könnyebben bevonható, érdekeltebbé tehető a természet megóvásának irányába Ipar, bányászat, vonalas létesítmény A tervezési terület 100%-a bányatelekként van bejegyezve. A bányatavat is magába foglaló terület (Rátót III.) hivatalosan üzemel, ugyanakkor magát a bányászati tevékenységet több éve szüneteltetik. A tervezési területen erőteljes antropogén elemként jelenik meg, a területet K-i Ny-i irányba átszelő magasfeszültségű (120 kv-os), illetve vele párhuzamosan, attól D-i irányba futó középfeszültségű légvezeték. Ezek kockázatot jelentenek a vonuló és a tavon táplálkozó madarak számára. A tervezési területet északról mezőgazdasági földút határolja, a déli oldalán a bányatavak közé bevezető üzemi út kb. 300 méteres szakasza található Kutatás A Rába teljes völgyét, illetve a Rábának a Csörötnek és Rábagyarmat közötti szakaszát érintő, különböző taxonokra kiterjedő vizsgálatokat több alkalommal is végeztek az idők során. A legtöbb szakirodalom a botanika területéről származik. Már a I. század végétől vannak a Rába völgyét is érintő növényföldrajzi és florisztikai tanulmányok (Borbás Vince, Gáyer Gyula). A terület részletesebb feltárása (herbáriumi gyűjtések, cönológiai és növényföldrajzi utalások) az 1930-as évektől Jávorka Sándor, a negyvenes évek végétől Pócs Tamás nevéhez fűződik. A legrészletesebb növényföldrajzi leírásokat Pócs Tamás és Károlyi Árpád készítették. Horváth Ernő és Jeanplong József népszerűsítő tevékenysége által ismerhette meg a közönség Vas megye (köztük a Rába völgy) ritka és védelmet igénylő növényeit. Hosszabb szünet után, egészen 1993-ig kellett várni a kutatás újraindulásáig. Ekkor az Őrségi TK-t célzó intenzív felmérések a Rába völgyére is kiterjedtek ben az Őrségi Nemzeti Park munkatársai (Horváth Jenő, Mesterházy Attila, Németh Csaba) végeztek további botanikai vizsgálatokat, illetve élőhelytérképezést a Rába Csörötnek és Rábagyarmat közötti szakaszán. Ugyanők dolgozták fel az említett területre és a Rábára vonatkozó halfaunisztikai adatokat is, melyek ezt megelőzően kerültek publikálásra (Harka A 1992; Pintér K 1992; Györe K 1995; Víg K 1997; Szinetár M 1999). Ezen kívül Sallai Zoltán közreműködésével elektromos halászgéppel mintavételezést is végeztek. A tervezési területtel is érintkező Rába-szakasz madártani kutatásainak többsége Barbácsy Zoltán nevéhez fűződik, aki az 1970-es évektől követte nyomon évtizedeken át a terület madárvilágának változását. A Rába nemzetközi ökológiai hálózat projekt előkészítése kapcsán 2005-ben az alábbi taxonokat érintő kutatások zajlottak a folyó mentén: - vízi makroszkópikus gerinctelenek ( Nimfea Természetvédelmi Egyesület) - halak ( Nimfea Természetvédelmi Egyesület) - kétéltűek-hüllők (Dankovics Róbert) - madarak (Kelemen Tibor) - emlősök (Pálmai Angéla) A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok monitorozása az Igazgatóság őrkerületileg illetékes természetvédelmi őre által folyamatos. A tervezési terület kutatása madártani szempontból a legjelentősebb, melyhez az Igazgatóság őrszolgálaton kívüli munkatársai, 9

14 valamint civil madármegfigyelők is társulnak. Ez alapvetően távcsővel történő madármegfigyelés formájában valósul meg Kultúrtörténeti értékek A tervezési területen nem találhatóak kultúrtörténeti értékek A természetvédelmi kezelés szempontjából meghatározó egyéb tevékenységek Az előző fejezetekben említetteken kívül egyéb, a természetvédelmi kezelés szempontjából lényeges létesítmény és tevékenység nincs a területen Táji értékek A tervezési terület egy táji értékekben gazdag vidék része. Északi irányba (Nemesmedves felé) tekintve, a kb. 5 km-re lévő országhatárt is magába foglaló, változatos felszínmozgalmasságú domborzat tárul elénk, melynek jelentős részét erdők borítják. Déli irányban - mindössze 250 méterre - a Rába mentén kialakult természetközeli állapotú területek találhatóak. E kettő, tájképileg értékes rész között, a Rába völgyét csaknem teljes szélességében meghatározó mezőgazdasági táblák terülnek el. Ezt a meglehetősen homogén képet a tervezési területen lévő bányató és annak élővilága bontják meg, teszik változatosabbá. Magára, a tervezési terület képére a pontban leírt elemek is érvényesek, így tehát a K-i Ny-i irányba áthúzódó magasfeszültségű légvezetékek is A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása A tervezési területet értékessé teszi a természetközeli állapotban megmaradt Rába ártérhez való közelsége, továbbá az egész Rába völgyben egyedinek mondható adottságai (nagyobb nyílt vízfelületű bányató). A bányatavat rendszeresen használják olyan közösségi jelentőségű fajok, mint például a nagy kócsag (Egretta alba), a vörös gém (Ardea purpurea), a cigányréce (Aythya nyroca), a réti cankó (Tringa glareola) és a jégmadár (Alcedo atthis). A nagy kócsag, főleg a téli félévben a tervezési terület szántóin is megjelenik, regionális szinten kimagasló létszámban. A tavat számos, hazánkban fokozottan védett madárfaj - pl. kis kárókatona (Phalacocorax pygmeus), böjti réce (Anas querquedula), nagy goda (Limosa limosa) - érinti vonulása során, vagy kóborlóként jelenik meg rajta. Egyesek alkalmas szakaszt keresve próbálnának meg leszállni a partján. Botanikai értékek közül a sulyom (Trapa natans) és az európai szinten is veszélyeztetett gyökerező erdeikáka (Scirpus radicans) emelhető ki. A természetvédelmileg legértékesebb emlősfaj a vidra (Lutra lutra). 10

15 A tervezési terület legfontosabb értékei Természeti érték Jelentősége Nemzetközi Országos Regionális Helyi Földtani Víztani Növényzeti Florisztikai Faunisztikai Táji értékek Kultúrtörténeti értékek (0 = nincs jelentősége, + = kevéssé jelentős, ++ = jelentős, +++ = nagyon jelentős) 11

16 3. Célkitűzések meghatározása 3.1. Ideális természetvédelmi célkitűzések A tervezési terület és a természeti értékek megőrzésével közvetlenül kapcsolatos célkitűzések Hosszú távon azt kívánjuk elérni, hogy a védelemre tervezett terület és az ahhoz szervesen kapcsolódó Rába-ártér az Őrségi Nemzeti Park legjelentősebb vizes élőhelyévé alakuljon. Ehhez a bányató jelenlegi természeti értékeinek megőrzése és élőhely-fejlesztési beavatkozások szükségesek: - Vízimadarak, kétéltűek és halak jelenlegi élőhelyét jelentő bányató nyílt vízfelületének és sekélyvízű szakaszainak megőrzése, a madarak zavartalanságának biztosítása. - Az élőhelyek változatosságának növelésén keresztül a terület biológiai sokféleségének növelése. A tervezési terület integrálása a Rába árterének komplex rekonstrukciós programjába. Ennek keretében a sekélyvízű élőhelyek kiterjedésének növelése, költőszigetek létrehozása és a környező szántók gyepesítése. - A kívülről érkező negatív hatások - vegyszerek bemosódásának, özönnövények terjedésének, légvezetékek okozta madárpusztulások mérséklése A tervezési terület és a természeti értékek megőrzésével közvetve kapcsolatos célkitűzések - A természeti értékek bemutatását, népszerűsítését lehetővé tevő ökoturisztikai fejlesztések (tanösvény, megfigyelőtornyok, fotóslesek, madárgyűrűző-állomás) elvégzése Korlátozó és veszélyeztető tényezők A korlátozó és veszélyeztető tényezőket és azok hatásait bemutató táblázat A korlátozó, veszélyeztető tényezők - a bányatavak szabadidős tóvá vagy horgásztóvá alakítása, amely hasznot hoz a tulajdonosoknak - tervezési területhez tartozó szántók intenzív művelése, amely hasznot hoz a tulajdonosoknak - a tervezési terület felett átívelő magas- és középfeszültségű A veszélyeztetett értékekre gyakorolt hatása - élőhelyek eltűnése - antropogén zavaró hatás - kemikáliák bemosódása, légi úton történő bejutása - intenzív mezőgazdálkodási tevékenységek zavaró hatása - a tervezési terület légterében mozgó nagyobb testű madarak 12 A korlátozó, veszélyeztető tényezők mérséklésének, ill. elhárításának módja - rekultivációs előírások megváltoztatása - a terület természetvédelmi vagyonkezelésbe vétele - vegyszermentes táblaszegélyek kialakítása - extenzívebb gazdálkodás bevezetése - a szántók gyepesítése - fényvisszaverő macskaszemek telepítése a légvezetékekre

17 légvezetékek ezekkel történő összeütközésének és áramütés általi sérülésüknek a lehetősége - légvezetékek földkábellel történő kiváltása A korlátozó, veszélyeztető tényezők hatása az ideális célkitűzésekre A vízimadarak jelenlegi élőhelyeinek megőrzése, illetve a további élőhely-fejlesztési elképzelések szempontjából a bányatavak rekultivációja kedvezőtlen. Ez a szomszédos, már helyreállított bányatavak állapotából előrevetíthető. A partszakasz térbeli alakítása a horgászat igényeihez mérten történne, továbbá a tevékenységgel járó zavarás és illegális szemétlerakás veszélyeztetné az élővilágot. A bányatavat körülölelő szántók intenzív használatának következtében a műtrágya és permetszerek bemosódás közvetlen veszélyforrásnak minősül. A víz minősége romlik, eutrofizációja felgyorsul. A munkálatok során történő zavarás az érzékenyebb fajokat kedvezőtlenül érintheti, a madarak költésének meghiúsulását eredményezheti. A magasfeszültségű légvezetékek fokozott veszélyt jelentenek a bányatavat északi irányból megközelítő, illetve abba az irányba elhagyó nagyobb testű madarak számára. Amennyiben a légvezetékek a későbbiekben sem kerülnek föld alá, az Őrségi Nemzeti Park által elképzelt élőhely-átalakítás megvalósulása után még több madár lesz kitéve a magasfeszültségű vezetékekkel való ütközésnek, áramütésnek. 13

18 B.) RÉSZLETES KEZELÉSI TERV 4. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések, természetvédelmi stratégiák, kezelési előírások 4.1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések Természeti értékek védelmi szintjének fenntartása, javítása - A jelenlegi nyílt vízi és vízparti élőhelyek fenntartása, halak, kétéltűek és madarak szaporodó- és táplálkozóhelyének megőrzése. - Vizes élőhelyek kiterjedésének növelése, sekélyvízű szakaszok, költőszigetek létrehozása. - A terület illegális szemétlerakásainak felszámolása, az antropogén zavaró hatások minimalizálása. - A tervezési terület egyes részeit érintő özönnövények (magas aranyvessző, parlagfű) visszaszorítása A tervezési terület természetvédelmi érdekekkel összhangban álló, tartós hasznosításának elősegítése - A mezőgazdasági munkálatokkal járó negatív hatások mérséklése a gazdálkodás extenzívebbé tételével. - Ökoturisztikai fejlesztések (tanösvény, megfigyelőtornyok, fotóslesek, madárgyűrűzőállomás) megvalósítása Természetvédelmi stratégiák Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme A tervezési területen nem található földtani, felszínalaktani természeti érték, valamint barlang sem Élőhelyek kezelése, fenntartása - A bányató rekultivációs előírásainak összehangolása a védett halak, kétéltűek és vizimadarak élőhelyigényeivel. - A jelenlegi bányató természetvédelmi vagyonkezelésbe vétele. - A jelenlegi bányató és az azt övező szántó bevonása a Rába-ártér komplex rehabilitációs programjába, élőhelyfejlesztések végrehajtása. - Az extenzív szántóföldi gazdálkodás ösztönzése agrár-környezetgazdálkodási támogatások révén. 14

19 Fajok védelme a) élőhelyvédelem: A különböző táplálkozási szokású vízimadarak igényeinek megfelelő, enyhe lejtésű partoldal kialakítása. b) beavatkozások mellőzése: A jelenlegi nyílt vízfelület érintetlenül hagyása. c) visszatelepítés, betelepítés: A szántó gyepesítése a dunántúli mocsárrétek fajkészletének megfelelő magkeverékkel történik Látogatás a) zárt terület: A jelenlegi bányató nyílt vízfelülete, illetve a vele egybefüggő tocsogók, sekély vizek területe nem látogatható. b) korlátozott: Az a) és a c) pontban megjelölt területrészeken kívül a többi az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjével látogatható. c) szabadon látogatható terület, a látogatás nincs korlátozva: A madármegfigyelő tornyok szabadon látogathatóak bárki számára. d) a b) és c) esetekre vonatkozó egyéb korlátozások és tilalmak: Egyéb tilalmak nincsenek Oktatás és bemutatás A területet az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság felhasználja környezeti nevelési tevékenységeihez. Erdei iskolai programjába a terület látogatását, a vizes élőhelyek és élőviláguk megismerését beépíti Kutatás, vizsgálatok A terület lehetőséget biztosít a Rába folyó völgyében történő madárvonulás kutatására. Kutatásokat a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet végezni Terület- és földhasználat a) terület- és földhasználati módok: - Kavicsbányászat 15

20 - Szántóföldi gazdálkodás b) a terület- és földhasználati módok valamelyikének a korlátozása - A szántóföldeken a vegyszerhasználat korlátozása szükséges a káros bemosódások mérséklése céljából. - A kibányászott területek újrahasznosítása során a cél a vizes élőhelyek kialakítása kell legyen. c) a terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a korlátlan gyakorlása. Nincs olyan földhasználati mód, amely korlátlanul gyakorolható Táj- és kultúrtörténeti értékek A területen nem található táj- és kultúrtörténeti érték, így ezekkel összefüggésben nem dolgozható ki természetvédelmi stratégia Természetvédelmi infrastruktúra A területen a hatósági, valamint a terület látogatására, használatára vonatkozó információkat és előírásokat tartalmazó táblák kihelyezése szükséges Tulajdonosi viszonyok, birtokpolitika Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak szándékában áll a jelenlegi bányató megvásárlása, a tervezett természetvédelmi beavatkozások elvégzéséhez szükséges jogi feltételek biztosítása érdekében Kezelési előírások Természeti, táji értékek a) Élőhelyek és élettelen környezete kezelése és fenntartása - A bányató fenntartásához kezelésre jelenleg nincs szükség, érintetlenül hagyása a kívánatos. A sekélyebb részeken megjelenő nádas, gyékényes növényzetet ugyanakkor szabályozni kell, hogy ne csökkenjen jelentősen a nyílt vízfelületet igénylő fajok élőhelye. - A szántók gyepesítése során létrejövő élőhelyeket rendszeres kaszálással vagy legeltetéssel kell fenntartani. Kaszálás esetén az évi kétszeri kaszálás a kívánatos, amelynek időzítése június első felére, illetve augusztus második felére esik. Legeltetés esetén a legeltethető állatlétszám 0,6-1 ÁE/ha. - A területen húzódó középfeszültségű légvezeték védett területről történő áttelepítése, vagy földkábellel történő kiváltása kívánatos. b) Fajok védelme, fenntartása 16

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12 NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 26. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN

A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE BEN Tájökológiai Lapok 2 (2): 365 370. (2004) 365 A TÉTÉNYI-FENNSÍK MADÁRFAUNÁJÁNAK FELMÉRÉSE 2003 2004-BEN BAJOR ZOLTÁN Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében

Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Múlt-jelen-jövő (?) - változások az agrártáj biológiai sokféleségében Prof. Dr. Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola & Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Drámai állapotok főleg a mezőgazdasági területeken

Részletesebben

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget ADATOK A LABODÁRI ZSUP-SZIGET MADÁR VILÁGÁRÓL Molnár László Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget A közelmúltban fokozottabban megindult a folyóárterek rendezése (az áradások szabad lefutásának

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI

ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI A dorozsmai hosszúháti A Puszta trágyaszikkasztó 2004 1/21. pp. madárfaunisztikai 223-234. adatai Engi László A DOROZSMAI HOSSZÚHÁTI TRÁGYASZIKKASZTÓ ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi

17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi 17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1364/2008. Tervezet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 8/1991. (IV.26.)

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Jegyzetek a Mátra- és a Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Data to the knowledge of the bird fauna of

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Madártani megfigyelések a Cserhátból

Madártani megfigyelések a Cserhátból Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Madártani megfigyelések a Cserhátból SOLTI Béla Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: Ornithological observations in the Cserhát Mountains. Ornithofaunistical observations

Részletesebben

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István 4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István Bevezetés A Föld felszínén az élővilág megtelepedésére alkalmas területeket az élőhelyek szövevényes rendszere hálózza be. Ezek az élőhelyek

Részletesebben

Adalékok a Mátra madáréletéhez

Adalékok a Mátra madáréletéhez Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola Környezettudományi Intézet. & Nagy Károly, Nagy Zsolt, Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A magyarországi agrártáj biológiai diverzitását befolyásoló AKG- és más agrártámogatási programok hatásának vizsgálata a Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) adatai alapján Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:27:59 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVI. ker. A terület kiterjedése: 149.7194 hektár Védetté

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK Dr. Simig Lajos Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest Az 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánított budapesti

Részletesebben

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény RENCE 1. A kisalföldi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról ( )

Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról ( ) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 327 340 Adatok a szarvasi Arborétum madárvilágáról (1956 1991) RÉTHY ZSIGMOND ABSTRACT: (Data to the avifauna of the Szarvasi Arborétum.) Author lets

Részletesebben

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/465/2009. Tervezet a Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Tarcali Turzó-dűlő természetvédelmi

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (XI. 14.) önkormányzati rendelete helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításról Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A védetté nyilvánítás célja

A védetté nyilvánítás célja Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 6/2004.(V.24.) számú R e n d e l e t e a Pécsi tó védetté nyilvánításáról. Orfű Község Önkormányzati Testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII-as

Részletesebben

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja) I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun

Részletesebben

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Környezeti nevelés a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban Mottó: Védeni csak azt tudjuk, amit

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e a helyi jellegű természeti értékek védelméről (A 11/2012.(V.31.), a 18/2009.(X.01.), a 7/2001.(V.31.) sz. Rendelettel

Részletesebben

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés) A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 123 138 Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa SOLTI BÉLA ABSRACT: (The catalogue of Jenõ Radetzky s bird egg collection) The author deals with

Részletesebben

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley)

Részletesebben

Tervezési fórum Balaton

Tervezési fórum Balaton Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Tervezési fórum Balaton Siófok, 2014. augusztus 12. Magyarfalvi Attila, projektmenedzser Balatoni Integrációs Kft. Petróczi Imre, szakmai igazgatóhelyettes

Részletesebben

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Gatály (HUHN20100) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi Egyesület Trollius

Részletesebben

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS

KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS AQUILA 1994. VOL.: 101 (259-262) KÖNYVISMERTETÉS - BOOKS Lars Jonsson: Birds of Europe With North Africa and the Middle East Svédből fordította D. Christie. Christopher Helm (Publishers) Ltd. London. 1992

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben