Dr. KERTÉSZ RÓBERT 1 BANA ZSOLT 2 NAGY DÉNES 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. KERTÉSZ RÓBERT 1 BANA ZSOLT 2 NAGY DÉNES 3"

Átírás

1 Szolnoki Tudományos Közlemények XI. Szolnok, Dr. KERTÉSZ RÓBERT 1 BANA ZSOLT 2 NAGY DÉNES 3 ÚJ ADATOK ÉS MÓDSZEREK SZOLNOK VÁROSMAGJÁNAK TÖRTÉNETI REKONSTRUÁLÁSÁHOZ I. BEVEZETÉS Szolnok városmagjának ma ismert képét az es várépítés határozta meg. Az előző évben közzétett cikkünkben (Kertész Nagy Bana 2006) már jeleztük, hogy új forráscsoportok, így légifelvétel, modern topográfiai felmérések és talajmechanikai fúrások adatainak bevonásával kívánjuk árnyalni az eddig kialakult képet (Gorové 1820; 1921; Kaposvári 1956; 1971; 1983; Komáromy 1943; Nemes 1975). Ehhez társul a korábban már publikált hadmérnöki felmérések, történeti térképek újraértelmezése. De valójában mit tudunk a középkori és hódoltság kori, valamint az időben nem is olyan távoli XVIII XIX. századi Szolnokról? Melyek azok a ma is észlelhető természetes és mesterséges nyomok, amik a korábbi időszakok környezeti vagy emberi lenyomatának tekinthetők? Ezek közül pedig melyek alkalmasak arra, hogy belőlük kiindulva visszakövetkeztethessünk, továbbá rekonstruálhassuk a jelenséget szűkebb és tágabb értelemben egyaránt? Mielőtt áttekintenénk a különböző forrásokat, módszereket, és a feltett kérdésekre válaszolnánk, előrebocsátjuk, hogy Szolnok speciális helyzetben van: meglehetősen egyoldalú módon, szinte csupán írott források és képi ábrázolások alapján volt eddig és van jelenleg is lehetőség a rekonstrukcióra, mely így számos bizonytalanságot hordoz magában. Ugyan egyházi, világi és katonai építkezései számottevőek voltak, a felszínen azonban ennek semmi nyoma nem maradt, minden a föld alá került. Az elpusztulás oka az, hogy a vár és város helye teljesen beépült, és napjainkig folyamatosan lakott, de a természet erői sem voltak kegyesek: a vár utolsó maradványait az 1879-es nagy tiszai árvíz mosta el. Ezek a szomorú tények ugyan önmagukban még nem jelentenének megoldhatatlan feladatot, de ehhez társult az is, hogy Szolnokon a városi régészet gyermekcipőben jár, a tervszerű topográfiai kutatások mindmáig hiányoznak, csak néhány kisebb leletmentés elvégzésére adódott lehetőség (1. kép). 1 Régész, Damjanich János Múzeum 5001 Szolnok, Pf Egyetemi hallgató, ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. 3 Okleveles építőmérnök, Tervező Beruházó Kft Szolnok, Ságvári krt

2 1. kép. Légifotó Szolnok városmagjáról 2001 tavaszán, nagyvíz idején (fent). A városmag jelenlegi térképe a középkori, hódoltság kori és XVIII. századi erődítésekre utaló objektumok, valamint a régészetileg azonosított fontosabb jelenségek kiemelésével (lent)

3 Az írott és képi források elemzése, újraértelmezése, továbbá a szórványos régészeti és a fentebb már említett talajmechanikai fúrások adatai mellett a középkori, hódoltság kori, valamint a XVIII XIX. századi vár és város helyének, települési szerkezetének meghatározásához az utcahálózat, utcanevek, illetőleg a felszíni és vízrajzi viszonyok komplex vizsgálata is értékes információkkal járulhat hozzá. A régi Szolnokkal legmélyrehatóbban Kaposvári Gyula múzeumigazgató foglalkozott. Ő volt az első, aki a korábban már ismert írott források és veduták mellé beemelte a hadmérnöki felméréseket, valamint a történeti térképeket a kutatásba. Neki köszönhető ezen források jelentős részének felkutatása, részletes értelmezése és publikálása egyaránt (Kaposvári 1956; 1971; 1983). Módszere és megállapításai jórészt napjainkig időtállónak bizonyultak. Ugyanakkor a számítógépes térképészet megjelenése, új források és módszerek alkalmazása mégis lehetővé tették a továbblépést. II. MÓDSZEREK 1. Írott források Terjedelmi korlátok miatt ebben a fejezetben a Szolnokot bemutató leírások közül egy XVII. századi török forrást (Karácsony 1908, ), valamint Gorové László 1820-as évek elején megjelent forrásértékű publikációit (Gorové 1820; 1821) ismertetjük kivonatosan. Evlia Cselebi, 1660-as évek közepe (Karácsony 1908, ): A vár alakja. A Tisza folyó partján egy sík réten, négyszög alakú, tömésfal kerítésű erős vár. Tömésfala teljes 15 lépés széles. Délkeletről keletre terjedőleg fekszik s keleti részét a Tisza folyó öntözi. Nyugoti oldalán a Hatvan várából jövő Zagyva folyó folyik s a szárazföld felőli árokban, a külváros erődítményének árkában e folyó körülfolyván, a Tisza folyóval egyesül. A vár négy oldalán négy nagy bástya van. Három erős kapuja van: egyik nyugot felé a külvárosra nyíló Nagykapu, a másik keletre a kertekre nyílik, a harmadik a Révkapu. A vár és a külváros között a Tisza folyón egy fahíd van. A Gyula vára felől érkező emberek e hídon mennek át. A várban téglából épült mináretes művészi kupolájú dsámi van. Házai fazsindellyel fedett házak, mivel azonban a vár belseje szűk, azért a házaknak kertjük nincs. Külvárosa. A vár nyugoti részén, a hídon túl fekvő külváros is négyszögű, kellemes külváros. Északi és keleti részén mély árok van, melyben a Zagyva folyik. A Tisza folyó felől és a várhoz vezető irányban e külvárosnak nincs fala. E külvárosnak összesen öt bástyája van. Hatvan vára irányában egy nagy kapuja van. E külvárosnak csorgókútjai nincsenek, valamennyien a Tisza és Zagyva folyóból isznak. E vár síkságon fekszik, két nagy folyó partján s a külváros végén kertek ékesítik. A vár melletti sziget-kert sétahely; ennek négy oldalát a Zagyva folyó keríti be. Itt van a vértanúk temetője is. Onnan a hídon keresztülmenve, a Zagyva átelleni oldalán megszámlálhatatlan kert és liget van. A város vize és levegője kellemes. Lakosai bosnyák harczosok s többnyire kereskedéssel foglalkoznak; szerbül, bolgárul és magyarul beszélnek. Evlia Cselebi leírása az égtájak meghatározásánál pontatlan. Valójában a várost nyugat és észak felől kerítették palánkkal. A városfal árkába vezették bele a Zagyvát. Leírásában kitér a - 3 -

4 várban található dzsámira, azonban a város kapcsán nem szól templomról. A város lakosai között magyarokat nem, csak bosnyákokat említ, ami arra utal, hogy Szolnok a XVII. század második felére jobbára törökké vált. Gorové László az 1550-ben épített szolnoki vár előzménye kapcsán úgy foglalt állást, hogy a korábbi ispánsági várnak az új erőd építésekor már nem látszottak a nyomai. Korrigálta Isvánffy Miklóst, aki szerint az 1550-ben épített vár alaprajza háromszög alakú volt. A helyszínen végzett megfigyeléseire hivatkozva megállapította, hogy valójában szabálytalan négyszöget formált: a' várnak alkotása igazi három szegletes nem vólt, hanem inkább egy rendetlen négy szeget formált, melly dél felől széles, és észak felé keskenyebbre; de nem egész csucsra vonódott össze, mint eggy regulátlan Romboides, még is mind a' négy szegletében öblös bástyák vóltak, mellynek helyei, és nyomai ma is szembe tűnők; hanem ezen három szegletes vár alatt értették a' historicusok azt, hogy a' vár körül folyó vizek három szegletet képeznek, vagy talám azt akarták jegyezni, hogy igen közel járt a' vár figurája a' három szeglethez, mert az éjszaki szegletet tsak ugyan egy egyenes vonás által vágta, és 4 oldalúvá tette. (Gorové 1820, 18 19). Gorové elkészítette a vár rekonstrukcióját is (2. kép). 2. kép. Az 1550-ben épített szolnoki vár első rekonstrukciója Gorové László szerint (Gorové 1820, 19) Gorové László Niklas von Salm grófnak és olasz építőmestereknek tulajdonította azt a javaslatot, hogy a várépítéskor a jelenleg a város és vár között található részen az új Zagyva-medret kiássák. Ennek a várároknak mely a jelenleg is működő Zagyva-meder, valamint a rajta átívelő, a várat és várost összekötő hídnak, továbbá a város felé néző nyugati várkapunak a leírását az alábbiakban adta meg: Ezen a' Zagyva ásott árkon melly ma is tele van vizzel még 1760-ikban állott a' felhúzható híd. Erre nézett a' még 1812-ben fen állott kapuja is a' várnak, és ugyan azon 1760-ik esztendőben még pattantyúsok és eggy Ezeredes lakván benne a' rendszerént való várokban tartatni szokott mód szerént a' bástyákon az ággyuk kiszegezve vóltak. Most egy álló híd visz rajta által, és be a' romlott várba, melly híd minden szép, és erős alkotása mellett még se ditséretes mivel igen keskeny. Szárazság idején ez az ásott ága, mellyen túl fekszik Szolnok várossa kiszokott száradni. A' természetes ágya pedig a' Zagyvának, melly napkeleti óldalát mosta a' bástyáktól eggy néhány lépésnyire eltávozott, a' melly hogy 3 századok alatt megtörtént tsudálni nem lehet; de annyival közelebb sietett déli óldalához a' szőke Tisza, melly a' föld töltéseket habjaival már elnyelni készül. (Gorové 1820, 19 20). Vólt ugyan a' város felől való óldalon, egy tágas, és kemény alkotású kapuja; de a' mellyet a' város 1811-ben elrontatott, és köveinek egy részét az akkoron épülő Városházának falaiba rakatta, más részét a Zagyván készülő malomház hordottatta. (Gorové 1821, 50 51)

5 Gorové László említést tesz még a vár vízikapujáról is: A' feljebb említett nagy kapuján kívül nem vólt a' várnak más ollyas nyilása, mellyen szekérrel belehetett vólna járni, kivévén azt a' kis bóltozatos ajtót, mellyen a' Tiszára leszoktak mái napig is járni, és a' mi a' viz hordásért vólt már akkor építve. (Gorové 1820, 20). Régi építményei közül még tsak az a' kis bóltozatos ajtó vagyon még a' déli részen, mellyen keresztül a' föld Bástyák alatt a' Tiszára leszoktak járni, mellynek mélysége, avagy fala vastagsága negyedfél ölnyi. (Gorové 1821, 50). Gorové László további megállapítása, hogy a várfalakat sorban levert karókból, továbbá az ásott Zagyva-mederből kitermelt földből építették úgy, hogy fűzfából készült fonások közét feltöltötték és tömörítették. Ehhez kapcsolódott az a fontos észlelése is, mely egyben tudomásunk szerint az első Szolnokra vonatkozó ásatással összefüggő megfigyelés: Ezen véd karóknak a' töveit elkorhadva szintúgy sor szerént a' mint Salétrom főzésre a' földet ásatta megmutogatta nékem a' tavaszon a' várba lakó Salétrom főző, sőt hólmi régi szegeket is mutatott, mellyek ottan szoktak ásattatni. Hogy ezeket a karókat éppen a' Sálmi Gróf vagy későbbre a' Törökök, vagy még későbbre a' Némzetek Generálissa Caraffa szuratta oda bizonynyal vitatni 's tudni nem lehet. (Gorové 1820, 18 20). Az elkészült várfal olyan magas volt, hogy az ott található épületek teteje nem látszott ki: Ezen föld töltések még most is az akkor élt emberek óriási tehettségeknek tanú bizonyságai, magosságok legalább 8. vagy 9. ölnyi lehetett, még ma is a' föld szinétől véve helyel a' bástya magosságát 6 ölre lehet tenni főképpen a' napkeleti oldalon, melly még tűrhető állapotban találtatik. A' bástyának szélessége, tsak a' nem régében lerontott kapujáról itélvén mintegy hat ölnyi lehetett. (Gorové 1820, 19). A vár építésekor hol helyezkedett el és mekkora lehetett a mezőváros, továbbá volt-e erődítve? A helyes választ Gorové László fogalmazta meg elsőként: a várost közvetlenül a vártól nyugatra, a jelenlegi belváros helyén kell keresnünk, melyet egy időben erősítettek meg a várral. Pontos határait pedig erődítésének maradványa, a vizesárok adja meg, melybe egykor bevezették a Zagyva vizét, s teljes nyomvonala még 1820-ban is jól látszódott: Szólnoknak, hogy akkoriban (1549-ben) tsak az a' része állott fen a' mit ma is katona városnak, régebben belső városnak, (részszerént mivel a' várhoz tartozott, részszerint mivel bevólt kerítve) neveztek, bizonyítja az a' máig is megláttzó árok, melly a' Tisza partján a' só pajták végénél kezdődvén, a' német útsza, és piatz szélein elnyulik, és a' Fehér ló nevű Vendégfogadó mellett a' kertek közzé behatván, ott hirtelen a' Zagyvába beszegellik, a' melly gödör a' valahai belső városnak óltalomárkolása vala, vóltak e' mellett föld keritései is, és 4 föld bástyái a' 4 szegleten. (Gorové 1820, 22). Mivel a Német utcát ma Táncsics Mihály utcának hívják, a Fehér Ló fogadó pedig a Kossuth téren, a Verseghy Ferenc Könyvtár helyén állt egykor (Cseh 2000, ), Gorové leírása jó támpontot ad a városárok nyomvonalának rekonstruálására a Tisza folyó és a Kossuth tér közötti szakaszon. 2. Képi ábrázolások 2. a. Látképek (3 5. kép) Korábban már megállapítottuk, hogy a Szolnokra vonatkozó bőséges metszetanyag közül csupán három rendelkezik eredeti alapkoncepcióval (Kertész Morgós Nagy Szántó 2007): Georgius Houfnaglius munkája (3. kép) és Wilhelm Dilich 1600-ban megjelent könyvében publikált látkép (5. kép), míg a harmadik létezését pedig azok a másolatok bizonyítják, melyek példányai a stuttgarti Tartományi Könyvtárban (Kisari 1998) és a stockholmi Királyi Hadilevéltárban (Kisari 1996) lelhetők fel (4. kép). A későbbi metszetkészítők Georgius - 5 -

6 Houfnaglius, és különösen Wilhelm Dilich metszetét másolták, illetőleg egymáséból kompiláltak (Szalai 2001). A látképek rekonstrukcióhoz nem, csupán egyes részleteiben használhatók fel. Houfnaglius XVI. század utolsó harmadába keltezhető, 1617-ben megjelent metszete dél felől, madártávlatból ábrázolja Szolnokot (3. kép). A felirattól eltérően nem keletnek, hanem északnak tájolt. A Zagyva északnyugatról érkezik, pontatlanul a vár északnyugati bástyájához. Innen a vár északi fala mentén halad tovább kelet felé, majd az északkeleti sarokbástyánál derékszögben délnek fordul és kettéágazik. Közülük az egyik a vár keleti fala mentén húzódó várárok, a másik pedig a folyó eredeti keleti medre, melyek egyetlen nagy, háromszög alakú ártéri szigetet közrefogva torkollanak a Tiszába. A 180º-al eltájolt vár szabályos trapéz alakú, és az attól nyugatra fekvő város szabályos téglalap alakú. Houfnaglius metszete kitűnően adja vissza a vár és a városfalak palánkszerkezetét. A vár négy sarkában körbástyák, rajtuk és a falakon ágyuk, összesen 14 db. A várban három kaput tüntet fel: a nyugati és a keleti kaput, valamint a déli falon a Tiszára nyíló vízikaput. A vár belső területe zsúfoltságig megtöltve épületekkel, déli falához közel, a valóságnak megfelelően kupolás dzsámi, nyugati falánál minarettel. A vár alatti Tisza-parton kikötőt, valamint egy enyhén ívelt kelet-nyugati irányú utat ábrázol, mely keleti és nyugati irányban a várárok tiszai torkolati szakaszain átívelő cölöphidakra vezet. A vár közepén kelet-nyugati irányban fut a főút, a nyugati és a keleti kaput összekötve. 3. kép. A török kori Szolnok látképe a XVI. század utolsó harmadából az 1562-ben vert első tiszai cölöphíddal (Georgius Houfnaglius, 1617 Dr. Vincze Gyula szolnoki ügyvéd magángyűjteményéből) - 6 -

7 A vár és a város között található az 1550-ben kiásott várárok nyugati szakasza, mely jelenleg Zagyva-mederként funkcionál. Az arányaiban és alakjában is tévesen ábrázolt város a Tisza és a Zagyva felől nyitott, városfal csak a nyugati és az északi oldalon látható, összesen 5 körbástyával. A városárkot száraznak mutatja, a Tabán nincs jelölve. A városban zsúfoltan németalföldi stílusban épített emeletes házak sorakoznak, közvetlenül a Tisza-partján egy torony látható. A belterületen csupán egyetlen nagyobb, kelet-nyugati főútvonalat ábrázol, mely két részre tagolja a várost. Az út a vár nyugati kapujából indul, és a városon áthaladva a nyugati falon található városkapuhoz vezet. A mellékutak rendezetlenek és szűkek. Az 1562-ben Güzeldzse Rüsztem budai pasa ( ) által építtetett, Tiszán átívelő cölöphíd a várárok nyugati szakaszának torkolatával szemben indult északi irányba, a vár délnyugati rondellájához, és egy meredek, csaknem derékszögű kanyarral nyugat felé a várárkon is átvezet a városba (Kertész Morgós Nagy Szántó 2004; 2007). A várárkon és a Zagyván több cölöphíd is látható: az egyik a vár nyugati kapuja és a város között, ezen kívül a vár keleti kapuja és a háromszög alakú ártéri sziget között, valamint egy a keleti Zagyva-ágon is fel van tüntetve. A település környezete rendezett, azonban az ábrázolt témák és jelenetek (szántók, temetők, bitófa a város határában stb.) jórészt csak díszítőelemként foghatók fel, kivétel a várárok keleti szakasza és a Zagyva keleti ága közötti ártéri szigeten található török temető, melyről Evlia Cselebi is említést tesz (Karácsony 1908, 213), illetve az ugyanitt található vízimalom, mely a stockholmi ábrázoláson (4. kép) is megfigyelhető. 4. kép. Szolnok tiszai hajóhíddal a XVI. század végén (a stockholmi Királyi Hadilevéltár gyűjteményéből, fotó: Dr. Domokos György) A stockholmi Királyi Hadilevéltárban található, színezett ábrázolás ugyancsak dél felől és madártávlati perspektívából örökítette meg a XVI. század végi Szolnokot (4. kép)

8 Houfnagliusétól eltérően a Zagyva itt pontatlanul északkelet felől érkezik, továbbá nem a vár és a város közé, hanem a vár északkeleti sarkához. A vár keleti falánál kialakított árok és a Zagyva keleti ága közötti sziget formája sem háromszög, hanem hosszúkás. A vár helyesen tájolt, szabályos trapéz alakú, északkeleti és északnyugati sarkain körbástyák, délkeleti sarkában azonban szögletbástya, délnyugati sarkában pedig egy a csúcsánál körbástyává átépített szögletbástya. A várban csak két kapu látható: a keleti és a nyugati, melyet út köt össze. Belterületén néhány ház, déli falánál kupolás, minaretes dzsámi. A vár és a város között az 1550-ben kialakított csatorna. A város alaprajza teljes mértékben eltér Houfnagliusétól, a látképi ábrázolások közül ez a leginkább valósághoz közeli, részben a Zagyva felől is védett. A többszörösen megtört kerítőfalat 8 félköríves bástya tagolja, északnyugaton városkapuval. Városárkot nem mutat. Belül erődítést és néhány nagyobb épületet tüntettek fel és egy minaretes dzsámit. A városon keresztül haladó főútvonal északnyugatdélkeleti irányú, és a nyugati várkaputól egy a várárkon átívelő híd közbeiktatásával a városkapuhoz vezet. Megközelítőleg a jelenlegi közúti Tisza-híd nyomvonalában hajóhíd látható. 19 hajó hordozza azt a lepallózott gerendavázat, amely az átkelőt alkotja. A várárok torkolati részeinél további hidakat mutat, melyek közül a vár és a város közötti a Houfnaglius ábrázolásán bemutatott első Tisza-híd maradványaként értelmezhető (Kertész Morgós Nagy Szántó 2007). A vár- és városfalak szerkezetére vonatkozóan a kép nem ad egyértelmű eligazítást. A várárok keleti szakasza és a Zagyva keleti ága közötti ártéri sziget tiszai torkolatánál vízimalom. A várostól nyugatra és a Zagyva jobb partja mentén szántók, szemben és a Tisza bal partján ligetek. 5. kép. A hódoltság kori Szolnok 1600-ban (Wilhelm Dilich: Ungarische Chronica. Kassel, 1600) - 8 -

9 Houfnagliustól és a stockholmi ábrázolástól eltérően Wilhelm Dilich könyvében már észak felől, de ugyancsak a megszokott madártávlatból jelenítették meg Szolnokot (5. kép). A Zagyva közelítőleg helyesen északnyugatról érkezik a város és a vár közé. Innen tévesen egy meredek kettős kanyarral észak, majd kelet felől is megkerüli a várat, és a Tiszába torkollik. A Zagyva keleti ága és a vár között, közvetlenül a tiszai torkolatnál egy háromszög alakú sziget. A Zagyva keleti ága és a vár keleti fala melletti vizesárok ábrázolása olyan differenciáltan történt, hogy a rajz készítője érzékeltette azt is, hogy az előbbi az aktív meder. Ezt a tényt tovább hangsúlyozza az is, hogy a Tisza torkolatánál ennek a keleti Zagyva-medernek a bal partján vízimalom látszik. A metszet készítője Hofnagliussal és a stockholmi ábrázolás készítőjével megegyezően a vár és a város között ábrázolta az 1550-ben kiásott várárkot, ugyanakkor a Zagyvát a várost északról és nyugatról kerítő árokba is bevezették. A vár szabályos négyszög alakú, a tőle nyugatra fekvő várost ívelten futó fal övezi, de sem a várfal, sem pedig a városfal szerkezetére nem lehet a rajzból következtetni. A vár négy sarkában körbástya, belül, közvetlenül a falak mentén, zsúfoltan házak láthatók egy sorban, középen pedig egy szűk tér kupolás dzsámival. A dzsámi falához minaret is kapcsolódik. A várnak két kapuja van, egy keleti és egy nyugati. Mindkettőhöz cölöphíd és út kapcsolódik: a keleti áthidalás a várárkot és a Zagyva keleti ágát egyaránt érinti, míg a nyugati a vár és város közötti összeköttetést biztosítja. A város a Zagyva és a Tisza felől nincs erődítve, csak a nyugati és északi részén, ahol 5 bástya is látható. A város közepén tér templommal, innen sugárirányban szélesebb és keskenyebb utcákkal tagolt, szabályos rendben álló házak. Az egyetlen városkapu a nyugati falon nyílik, rajta és az ide csatlakozó, városárkot átívelő cölöphídon keresztül lehetett elhagyni, illetőleg megközelíteni a várost. A Tisza-híd a vár és a város közötti várárok torkolatától közvetlenül nyugatra található, és egyenest a városba vezet. Szolnok környezetében: a Zagyva mentén és a Tisza jobb partján parcellázott kertek láthatók, a Tisza túloldalán pedig, közvetlenül a meder mellett laposabb part, mely megművelt. Ugyanakkor távolabb, a szolnoki panorámától teljesen idegenül ható, fokozatosan magasodó hegyek láthatók. 2. b. Hadmérnöki felmérések, történeti térképek, metszet (6 27. kép) A forrásleírást az I. katonai felmérésig, 1783-ig az alábbi szempontrendszer alapján végeztük el: 1. elkészítés ideje, 2. szerző (titulussal, térkép célja), 3. tájolás, lépték, pontosság, jelmagyarázat, 4. vár (alak, bástyák, falak, kapuk, belső terület, kikötő), 5. várárok, 6. város (alak, bástyák, falak, kapu, belső terület, kikötő), 7. városárok, 8. városrészek, Tabán, 9. utak, hidak, gátak, 10. Zagyva keleti ága, ártéri szigetek, tágabb környezet

10 6. kép. Szolnok 1552-ben (Móré-per aktarajza, , tollrajz, Szendrei 1889, 138) ben készült, tollrajz (6. kép). 2. Első alaprajzszerű ábrázolása a szolnoki várnak, készítője ismeretlen. Nem kizárt, hogy a várépítésben közreműködő egyik olasz mérnök készítette, amit az olasz nyelvű égtájjelzések is megerősítenek (Szendrei 1889, 137). Móré Gáspár szolnoki vicekapitány hűtlenségi peréhez készült, és a vár erődítésének bemutatására koncentrált. 3. Nem valódi felmérés, vázlat, méretaránya nincs, tájolása hozzávetőleges. 4. A vár alakja szabálytalan négyszög, sarkain szögletbástyák. Az ötödik bástya a déli falon a vízikapu térségében a kikötőt és a vízikaput vigyázhatta (bár ez utóbbi nincs jelölve). Az északi bástyák vízben állnak. A keleti és nyugati falon kaput ábrázol, a belső területen viszont semmit. A nyugati és a déli várfal előterében keskeny partsáv. 5. A várat északról, nyugatról és keletről mesterségesen kialakított várárok fogja közre A városra vonatkozóan nem ad információkat, egyedül talán az elnagyolt Tabán azonosítható. 9. A keleti és a nyugati kapunál cölöphidak, míg a várost és a várat elválasztó várárok tiszai torkolatánál feltehetően gát. 10. A környezetre vonatkozóan nem ad információt. A rajz készítője tévesen északkeletről érkezteti a vár északkeleti sarkához a Zagyvát ben készült, színezett tollrajz (7. kép). 2. Szerző: Leopold Hendl. 3. Az égtájak jelölve, hozzávetőlegesen északnak tájolt, mértékléc: 200 lépés = 3,8 cm, 1 : 4000 (Kisari 2000, 213). 4. A vár alakja szabálytalan, a négy sarokban és a déli falon bástyák. A bástyák közül az északkeleti, északnyugati és a déli körbástya, míg a délnyugati és a délkeleti szögletbástya és rondella kombinációja. Ez az állapot részben visszaköszön a stockholmi ábrázoláson (4. kép). A keleti és nyugati falon kaput mutat, melyek közül a nyugati hangsúlyosabb. A vízikapu nincs jelölve

11 7. kép. A töröktől október 18-án visszafoglalt Szolnok Leopold Hendl térképén (Kisari 2000, 629) A vár belső területén, a déli várfal melletti kör, nyugati oldalán lekerekített négyszöggel minden valószínűség szerint a dzsámit és a minaretet jelöli. További fontosabb épületek helyét mutathatja az északabbra elhelyezkedő két téglalap. 5. A várárok vízrendszere a Zagyváról lefűződött, és a torkolati részeknél teljesen feliszapolódott. Feltehetőleg nem tartották karban, emiatt megszakadt az összeköttetése a Tiszával. A várárok nyugati szakaszán, a tiszai bekötésnél két ovális tó jött létre, míg a keletin egy. 6. Városfalat mutat, mely délen a Tiszától indul, majd egy törést követően északkeletnek fordul, ezután a Zagyva árteréig keletnek tart, végül dél felé halad a Tabán szélén. A keleti városfal elkészítésére azért volt szükség, mert a Zagyva, különösen kisvíz idején könnyen átlábalható volt, és az enyhe lejtésű ártér sem nyújtott kellő védelmet. Azonban fontos megjegyeznünk, hogy a városfallal jelölt terület arányaiban pontatlan, túlságosan kicsi. A város egyetlen kapuját háromszögletű bástya védi. Bent csupán két nagyobb téglalap alakú épületet jelöl, melyek valószínűleg raktárak, továbbá egy kisebb, négyzeteset a Tisza-híd városi hídfőjénél, mely feltehetően vámház. 7. Városárkot nem ábrázol. 8. A fallal védett tabáni félsziget jól kivehető. 9. A Tisza bal partjáról pontokkal jelölt út nyomvonala rajzolódik ki, ami a csillagsáncon át felvisz a tiszai cölöphídra mely törökök által a XVI. század legvégén létesített, és az

12 ös visszafoglalás után kijavított második cölöphíddal azonosítható (Kertész Morgós Nagy Szántó 2007), majd a feliszapolódott várárkon keresztül a vár nyugati kapujához vezet. Egy másik út a vár nyugati kapuját köti össze a várárkon átívelő hídon keresztül a városkapuval, majd nyugatnak tart tovább. Ez feltehetően a mai Kossuth út nyomvonalában található főúttal azonosítható. A vár keleti kapujából induló út a várárkon és a Zagyva keleti ágán átívelő cölöphidak után egy Y alakú elágazásban folytatódik. Gátakat nem ábrázol. 10. Kisvízi ábrázolás, így az ártér laposabb részei és a szigetek összefüggő földnyelvként kerültek bemutatásra, illetve a Zagyva több ágra szakadva érkezik a Tabán fölé. A térkép egyetlen aktív ágaként a legkeletebbit jelöli meg, ettől keletre már vízmentes térszíneket mutat. A Tisza bal partja mentén a laposabb térszínnek megfelelően ártérre utaló növényzet. A vár déli fala mentén ártér. 8. kép. A szolnoki vár és város alaprajza az 1687-es hadjárathoz készült rézkarc-sorozatból (eredetije a bécsi Kriegsarchivban van, jelzet: H. III. c , megtalálható még a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárában, fekete-fehér fotómásolatának jelzete: G. I. h. 204.) ben készült, rézkarc (8. kép). 2. Készítője ismeretlen. 3. Mértékléc nincs, eredetileg nyugatnak tájolt, részlet gazdag ábrázolás, az épületeket oldalnézetben mutatja. Olasz nyelvű jelmagyarázat: A) Szolnoki vár. B) Mecset. C) A fegyvertár és raktár védelmére készült sánc. D) Régi sánc a törökök által emelve. E) Kiegészítő védművek, hasonlók azokhoz, amelyek Mercy generális ittlétekor készültek. F) Szegedi út. G) Egri út

13 4. A vár átépítés alatt áll, ezt bizonyítja a vár szabálytalan alakja, illetve a várfalak jelölésére alkalmazott kétféle jel. A már befejezett részeket északi fal, északkeleti bástya és keleti fal nyomvonal menti sraffozással, míg a tervezetteket pontozással mutatja. A Tisza-meder és a délkeleti bástya közötti árteret fallal zárták le, ami G. Delisle későbbi ábrázolásán is visszaköszön (10. kép). A vár keleti oldala mentén, a Zagyva árterén újonnan épült sánc. A keleti és a nyugati falon négyzetes kapuk találhatók. A vízikapu helyét is jelöli, így ez tekinthető az első térképi ábrázolásának. A belterületen egyetlen épületet mutat, a kupolás, minaretes dzsámit. 5. A várárok Leopold Hendl ábrázolásához hasonlóan lefűződött a Zagyváról, és mindkét tiszai torkolatánál feliszapolódott. A nyugati szakasz tiszai torkolatánál két tó található. 6. A városfal nyomvonala hozzávetőlegesen az előző ábrázoláson bemutatottat követi, eltérés a bástyák számában (3 db) és helyzetében mutatkozik. Új elemként jelenik meg viszont egy belső sánc, mely a fegyvertár és a raktár védelmét hivatott ellátni. A sáncon belül található épületek megfeleltethetők a Hendlnél ábrázoltaknak. 7. Városárkot nem jelöl. 8. A tabáni félsziget nem kivehető. 9. A Tisza bal partjáról két út fut a csillagsáncon keresztül a tiszai cölöphídra, majd onnan a várost északkelet-délnyugati irányban átszelő főútvonalba torkollik. Ez utóbbi a városkapun áthaladva elágazik, a jelmagyarázat szerinti szegedi és kecskeméti útra. A vár keleti kapujából induló út a várárkot átívelő híd után, a Zagyvát elhagyva ugyancsak elágazik. Gátakat nem ábrázol. 10. A Zagyvát a vártól túlságosan keletre vezeti. Kisvizes ábrázolás, ennek megfelelően a Zagyva-ártér szárazon található, és számos kisebb szigettel is találkozunk körül készült, színes tollrajz (9. kép). 2. Szerző: G. Delisle, francia hadmérnök. 3. Közelítőleg északnak tájolt, lépték nélküli, elnagyolt ábrázolás. 4. A vár szabálytalan alakú, az északi bástyák körbástyák, a délkeleti és délnyugati lekerekített négyszög alakú, a déli rondella. A nyugati kaput határozott négyszöggel, a keleti kaput halványabban jelöli, a vízikaput azonban egyáltalán nem ábrázolja. Építményeket a vár területén nem jelöl. 5. A várárok vízrendszere a Zagyvával kapcsolatban van, de a torkolati részeknél teljesen feliszapolódott, feltehetőleg nem tartották karban. Nyugati szakaszán, a tiszai bekötésnél két nagyobb ovális tó jött létre, míg a keletin egy kisebb. Az ábrázolás pontatlanságát mutatja, hogy a Zagyva keleti ágának nincs összeköttetése a Tiszával. 6. A városfal a Tiszától indul észak felé, és egy kisebb törés után északkeletnek tart, majd a városkapu előtt melyet négyzet jelöl erősen megtörik, végül keletnek fordul, és enyhén megtörve a Zagyva árteréig fut. A városfalon bástyákat nem ábrázol, ahogy városban egyetlen épületet sem. 7. Városárkot nem jelöl. 8. A tabáni félsziget kivehető. 9. Három útvonal fut a város felé. Egyik a déli, mely a Tisza-hídon vezet a városba, a másik a nyugati, melyen a városkapun keresztül jutunk Szolnokra, és végül a keleti, amely a Zagyva keleti ágán és a várárkon átívelő cölöphidakon keresztül jut a keleti várkapuhoz. A városon belül egyetlen utat jelöl: a vár nyugati kapujából indul a városkapu irányába, majd Y alakban elágazik

14 9. kép október 18-án a töröktől visszafoglalt, feladása előtt a Tisza-híddal együtt felgyújtott Szolnok G. Delisle felmérésén (Kisari 2000, 496) A tiszai cölöphíd halványan ábrázolva, melynek a városi hídfő előtti része egy szakaszon felhúzható. A nyugati várkapu előtt nincs cölöphíd, mert a várárok ezen része fel van iszapolódva. Gátakat nem ábrázol. 10. Kisvízi ábrázolás. A Tisza bal partján ártéri mocsaras területet jelöl, a várostól északra, a Zagyva árterén ligeterdőt, a vártól keletre pedig árteret körül készült, színes tollrajz (10. kép). 2. Szerző: G. Delisle, francia hadmérnök. 3. Sokkal részletesebb, mint Delisle frissen elfoglalt Szolnokot mutató előbbi munkája. Tájolása hasonló, mérték nincs. Francia nyelvű magyarázatot is fűz a térképhez: a) Csillagsánc, újonnan építve. b) Háromszögű kiugrósánc, újonnan épült. c) Fedezett (védett) út. d) Újonnan megerősített belső vár. e) Újonnan készített ütegállások. f) Kettős átjáró. g) A városparancsnok számára újjáépítve

15 10. kép. Az újjáépített Szolnok 1690 körül G. Delisle ábrázolásán (Kisari 2000, 496) 4. A szűkebb értelemben vett vár alakja lényegében nem sokat változott a hódoltság korihoz képest: a bástyák szögletesek lettek a déli falon lévő kivételével. Ugyanakkor tervszerűen építették ki a külső védelmi rendszert: megerősítették a vár keleti oldalának védelmét. Így a várárok és a Zagyva keleti ága közötti ártéren, ártéri szigeten újonnan felhúzott sánc húzódik, továbbá a keleti bástyákon is új ütegállásokat alakítottak ki. Újdonság az is, hogy a vár délkeleti bástyája és a Tisza-meder közti árterületet dupla sánccal lezárják, akárcsak a városfal déli vége és a Tisza közti ártéri részt is. A Tisza-híd bal parti hídfőjét pedig csillagsánccal védték. A kapuk jól kivehetők: a nyugatit nagyobbnak, jelentősebbnek jelzi, mint a keletit. Vízikaput viszont továbbra sem ábrázol. A várban csupán egyetlen épület jelöl az északkeleti részen, amit a városparancsnok számára építettek. 5. A várárok megegyezik Delisle korábbi ábrázolásával. 6. A Tiszától induló városfal nyomvonala a Zagyva árteréig nem változott a korábbihoz képest, de a keleti részen kiegészült a Tabánt védő szakasszal. A városfalat öt bástyával erősítették meg, úgy, hogy belsejüket nem töltötték fel, továbbá új ütegállások is kialakításra kerületek. 7. A városárok nyomvonalát továbbra sem jelöli. 8. A tabáni félsziget kivehető. 9. Az utak és hidak jelölése megegyezik Delisle korább munkájában leírtakkal. A kijavított tiszai cölöphíd a városi hídfő előtti részén felhúzható volt: világosan kivehető az X, ami a felvonóhidat jelöli, s ami alapján Delisle korábbi térképén is gyanítjuk létezését. Gátakat nem mutat. 10. Kisvízi ábrázolás. A Zagyva keleti ágát és a Zagyva árterét, valamint a Tisza bal parti részét korábbi térképének megfelelően jelöli Delisle

16 október 4-én készült tollrajz alapján (11. kép). 2. Szolnok szeptember 21-én került kuruc kézre tavaszán francia hadmérnökök a vár lerombolását, és egy új, Vauban rendszerű erőd építését javasolták. Az építkezés állásáról Károlyi Sándor október 4-én tájékoztatta II. Rákóczi Ferencet levélben, melyhez az új várról vázlatrajzot is mellékelt (Thaly 1895, ). Ez utóbbit Márki Sándor publikációjából közöljük (Márki 1907, 570, 184. kép). 3. Vázlatrajz, hozzávetőlegesen északnak tájolt, mértékléc nincs. 4. Az épülő palánkvár szabálytalan négyszög alakú, sarkain szögletbástyákkal. A déli fala a korábbiakkal megegyezően párhuzamos a Tiszával, keleti fala viszont meredekebb szöget zár be ezzel. Az északi fal nyomvonala nem változott, a nyugati fal azonban megtörés nélkül, egyenesen fut. A rendelkezésünkre álló képi források alapján kijelenthetjük, hogy a vár ekkor nyeri el azt az alakját, mely XIX. század eleji megszűnéséig nyomon követhető. Ez persze nem azt jelenti, hogy védművei ne lettek volna újjáépítve akár több alkalommal is, vagy átalakítva, megerősítve, hanem hogy a falak és a bástyák nyomvonala már nem változott meg jelentős mértékben. Nyugati és keleti kaput ábrázol, vízikaput nem. Belső területre nem ad információt. 11. kép. A kurucok által szeptember 21-én elfoglalt szolnoki vár építésének állása 1705-ben (Márki 1907, 570, 184. kép) 5. A várárok nyugati és keleti torkolatát vonallal zárja el a Tiszától. Ez arra utalhat, hogy bár a várárkot újra kimélyítették, kisvíznél még mindig nem volt összeköttetése a Tiszával Nem ad információt. Egyedül a vár nyugati kapuja és a város közötti cölöphíd városi hídfőjének védelmét jelzi. 8. A Tabán első, valósághű ábrázolása

17 9. Utakat nem jelöl, csak a vár nyugati és keleti kapujából induló cölöphidakat, valamint ezek védelmét. 10. Nagyvízi ábrázolás. A Zagyva keleti ága nyitott a Tiszára, és három kis ártéri szigetet jelöl. 12. kép. Jean Louis Rabutin de Bussy császári tábornagy által a kurucoktól visszafoglalt és újjáépített Szolnok 1706 őszén Giovanni Morando Visconti ábrázolásán (Plihál 2005, 24) szeptemberében készült, színes kéziratos térkép (12. kép). 2. Giovanni Morando Visconti hadmérnök Jean Louis Rabutin de Bussy évi hadjáratánál készített melléktérképe. A főtérkép méretaránya 1 : Rabutin szeptember 4-én vonult be a II. Rákóczi Ferenc parancsára felégetett Szolnokra. Rabutin Szolnokot megerősítette és állandó őrséggel látta el. 3. Hozzávetőlegesen északnyugatnak tájolt, öles mértékléccel. Olasz nyelvű jelmagyarázat: A) Templom. B) Fegyvertár. C) Őrség

18 D) Szárazmalom. E) Lőporraktár. F) Szegedi kapu. G) Egri kapu. H) Parancsnok háza. I) Újonnan készült védelmi töltés. K) Újonnan készített duzzasztógát, amellyel szükség esetén tartani lehet a Zagyva megkívánt, 3 lábnál magasabb vízmagasságát. 4. A palánkvár alakja az előzőhöz képest nem változott. A bástyák közül a délnyugati eltér a Károlyi Sándor által 1705-ben bemutatottól: nagyobb és tagoltabb rendszert alakítottak ki. A déli falon pedig a vízikaputól nyugatra újból feltűnik egy szögletbástya, amely szintén visszatérő elem marad egészen a vár megszűnéséig. A nyugati kaput kiépítettnek mutatja, míg a keletit és a vízikaput csupán áttörésként jelöli a falon. Feltűnő a belterület beépítettségének mértéke, különösen, ha a korábbiakkal összevetjük. A déli fal mellett található a keresztény vártemplommá alakított dzsámi első, alaprajzszerű ábrázolása, melynek minaretjét már elbontották. 5. A várárok vízrendszere a tiszai torkolati részeknél duzzasztott, összeköttetésben van a Zagyvával. 6. A város palánkfala délen a Tiszától indul, majd egy törést követően északkeletnek fordul, majd pedig a Zagyva árteréig keletnek tart. A XVIII. században ez az egyetlen hitelesnek tekinthető városfal ábrázolás, mely egyben az utolsó is. A városfalon egy kaput és kettő háromszög alakú bástyát ábrázol. 7. Városárok nincs jelezve. 8. A településszerkezetre vonatkozóan nem ad információt. A Tabánt hitelesen mutatja. 9. A várost és a várat nyugatról, illetőleg keletről lehet úton megközelíteni. A Tiszán két elpusztult cölöphíd maradványa látható, melyek közül a keleti a XVI. század legvégén létesített török kori átkelővel (Kertész Morgós Nagy Szántó 2007) azonosítható. A Tisza bal partján ehhez a hídhoz út csatlakozik, ami arra utalhat, hogy nem sokkal a felmérés elkészítése előtt pusztulhatott el. A vár keleti kapuja előtt található, a Károlyi Sándor rajzán még meglévő cölöphíd maradványait pontozással jelöli. A vár nyugati kapuja és a város közötti várárkon hidat ábrázol. A várárok tiszai torkolatainál duzzasztógátakat létesítettek a megfelelő vízszint elérése végett. A Zagyva átéri szigetét töltéssel biztosították, melynek a Tiszába nyúló sarkantyúja a vár délkeleti bástyáját védte az eróziótól. 10. A vártól keletre, a Zagyva árterében egy nagyobb és több kisebb sziget észlelhető. A Zagyva bal partján, a tiszai torkolatnál házak január 1-jén készült, színes kéziratos térkép (13. kép). 2. Készítője ismeretlen. 3. Hozzávetőlegesen északnak tájolt, öles mértékléccel. 4. A palánkvár alakja az előzőhöz képest nem változott. Csupán a déli bástyáknál figyelhető meg változás: a délnyugati a Giovanni Morando Visconti által jelzettnél egyszerűbb, a délkeleti viszont tagoltabb. Az északnyugati bástya metszetét a bal felső sarokban mutatja (14. kép). Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a korábbi vélekedéssel (Kaposvári 1983, 172) ellentétben, a várfal mentén kívülről végigfutó pontsor nem cölöpsort jelöl, hanem a várfal külső vonalát. A nyugati és a keleti kaput ábrázolja, a vízikaput nem. Belső területre nem ad információt. 5. A várárok kapcsolatban van a Zagyva és Tisza vízrendszerével Nem ad információt. 8. A Tabánt hitelesen mutatja

19 13. kép. Az újjáépített szolnoki vár január 1-jén (eredetije a bécsi Kriegsarchivban van, jelzet: Inland C. 5. No. 2., megtalálható még a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárában, fekete-fehér fotómásolatának jelzete: G. I. h ) 9. A várba menő utak megegyeznek a Giovanni Morando Visconti által jelzettekkel. A hidak esetében azonban sok az eltérés. A vár és a város közötti ugyanott található, de a vár keleti kapujánál az előző ábrázoláson elpusztultnak mutatott átkelőt már felépítették, továbbá az ártéri szigetek között is új hidak létesültek. Gátakat nem ábrázol 10. Nagyvízi ábrázolás, a Zagyva árterében két sorban, kisebb-nagyobb ártéri szigetekkel. 14. kép. A szolnoki vár északnyugati bástyája (13. kép kivágata)

20 15. kép. Szolnok 1742-ben Mikoviny Sámuel térképén (Kaposvári 1983, kép) ben készült, színes kéziratos térkép (15. kép). 2. Szerző: Mikoviny Sámuel térképész. 3. Hozzávetőlegesen északnyugatnak tájolt, öles mértékléccel. Német és magyar nyelvű jelmagyarázat: A) Vár. B) Katonaváros. C) Parasztváros. d) Híd. f) Épülő sóraktár. g) Elkészült sóraktár. o) Szárazárok. 4. A palánkvár alakja változatlan, a délnyugati bástyánál visszatér a Giovanni Morando Visconti által jelzett tagolás. A nyugati és a keleti várfal előtt ekkor tűnik fel elsőként egy bizonyosan nem katonai, hanem árvízvédelmi céllal épült háromszög alakú megerősítés. Kizárólag a nyugati kaput tünteti fel. A belső területen számos épületet ábrázol, melyek többsége a későbbi felmérések alapján beazonosítható. Figyelemre méltó azonban, hogy a vártemplomot nem mutatja. 5. Az 1712-es ábrázolás óta megtörtént a várárok nyugati szakaszának kimélyítése és szélesítése. Ezt bizonyítja a várfalakkal párhuzamosan végigfutó vonal. 6. A városban vegyesen, beépítettséget és önálló épületeket is jelöl, melyek egy része a későbbi felmérések alapján megfeleltethető (sóházak, élelmezési raktár, a városi hídfőnél található vámház). A későbbi ábrázolások szerint a sóházak előtti Tisza-szakaszon kikötő valószínűsíthető

Dr. KERTÉSZ RÓBERT 1 BANA ZSOLT 2 NAGY DÉNES 3

Dr. KERTÉSZ RÓBERT 1 BANA ZSOLT 2 NAGY DÉNES 3 Szolnoki Tudományos Közlemények XI. Szolnok, 2007. Dr. KERTÉSZ RÓBERT 1 BANA ZSOLT 2 NAGY DÉNES 3 ÚJ ADATOK ÉS MÓDSZEREK SZOLNOK VÁROSMAGJÁNAK TÖRTÉNETI REKONSTRUÁLÁSÁHOZ I. BEVEZETÉS Szolnok városmagjának

Részletesebben

Régészeti kalandozások a város múltjában

Régészeti kalandozások a város múltjában 60 11 18. század KERTÉSZ RÓBERT BANA ZSOLT Régészeti kalandozások a város múltjában Az építészet valamit megörökít és megdicsőít. Ezért nem létezhet építészet ott, ahol nincs mit megdicsőíteni. Ludwig

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata

Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata Mosonmagyaróvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010-ben döntött arról, hogy a településrendezési eszközök (településszerkezeti

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

polgármester városi főépítész

polgármester városi főépítész Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Lautner Emőke városi főépítész Tájékoztató a Kazincbarcika Városi Köztemető fejlesztési tanulmánytervének döntés előkészítő koncepciótervének tervezetéről

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA KÖTELEZŐEN JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ Egyeztetési anyag Gyula, 2007 2 A L Á Í R Ó L A P Köröstarcsa község településrendezési tervéhez Vezető tervező:

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek 2013. 11.19. Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek csoportosítása szögeik szerint (hegyes-,

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Térképszaurusz vs. Garmin GPS NASA World Wind (3D) Megint hétfő (vagy szerda)... Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu Ismerkedés a térképekkel 1. Miért van

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3.

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. KOMÁROM, ALMÁSFÜZITŐ ÁRVÍZVÉDELMI VÉDVONAL FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSI TAPASZTALATAI Szerzők: Déri Lajos - Horváth

Részletesebben

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint

Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint TÁMOP-3.1.4-08/-009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint Vasvár, 010.

Részletesebben

120 éves a Mária Valéria híd

120 éves a Mária Valéria híd 120 éves a Mária Valéria híd A régi és új találkozása a 2001. évi felújításnál - Hajóhíd 1842-1895 A híd rövid története -1893-ban felerősödött az igény állandó vashídra, meghívásos versenypályázat Cathry

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SZOLNOK, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK TELJESKÖRŰ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS 2015 ÉVI MÓDOSÍTÁSA 8.4 KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT ÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT 8.4.1 Közlekedési vizsgálat a) A város helyzete és kapcsolatai a térségben Szolnok megközelítőleg az ország keleti felének súlypontjában helyezkedik el.

Részletesebben

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből 18. 2d-2 Páfrány úti URÁN Társasgarázs A Páfrány út 543/1 hrsz-ú ingatlan beépítési %-nak növelése 70%-ra (Páfrány úti garázstelep). nem nem igen A kérést méltányolandó, az övezetben a beépítési lehetőséget

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE

SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE 9600 Sárvár, Várkerület u. 2. Pf. 78. Fax.: 95/320-230, Tel.:95/ 523-100 Előterjesztés Sárvár Város közterületeinek a felülvizsgálatához a központi címregiszter kialakításához

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 2003. Próba 14. Egy hajó a Csendes-óceán egy szigetéről elindulva 40 perc alatt 24 km-t haladt észak felé, majd az eredeti haladási irányhoz képest 65 -ot nyugat

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09.

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09. PORVA Település-szerkezeti terv 2004. december 09. 2 Porva, Településszerkezeti terv Készítette Porva Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából a Magyarország Fesztivál Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft.

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata 2014 1.) A siklósi várkápolna szentélyboltozata

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Szolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít 2010.10.22.

Szolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít 2010.10.22. 2010.10.22. A feladat: Tisza a folyó 334+845 fkm szelvényében A szolnoki Tisza folyó felett átívelő gyalogos éskerékpáros projekt az alábbi fő részfeladatokból tevődik össze: Tiszaligeti oldalon: számára

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ A PÉCS, ZSOLNAY VILMOS U. 46. (40513/4 HRSZ), EGYKORI BALOKÁNY FÜDRŐ

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Országg Cdés Hivatala. Irományszám : érkezen: 2011 NOV 2 0. 2011. évi... törvény

Országg Cdés Hivatala. Irományszám : érkezen: 2011 NOV 2 0. 2011. évi... törvény Országg Cdés Hivatala Irományszám : Soo 6 ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISELŐ Fidesz Magyar Polgári Szövetség érkezen: 2011 NOV 2 0. Képviselői önálló indítvány 2011. évi... törvény az országgy űlési képviselők választásáról

Részletesebben

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE PÉCSÉPTERV STÚ DIÓ VÁROSRENDEZÉS s ÉPÍTÉSZET s BELSÕÉPÍTÉSZET s SZAKTANÁCSADÁS s TERVEZÉS s LEBONYOLÍTÁS MADOCSA EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyva az 50/2006 (VI.21.)

Részletesebben

KAPOLCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA KAPOLCS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (A 323 hrsz-ú út rendezése érdekében) VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ A 314/2012. (XI.8.) Kr. 36.

Részletesebben

EGY ELFELEDETT MUSZLIM IMAHELY: A SZOLNOKI SZULEJMÁN SZULTÁN-DZSÁMI*

EGY ELFELEDETT MUSZLIM IMAHELY: A SZOLNOKI SZULEJMÁN SZULTÁN-DZSÁMI* Kertész Róbert Sudár Balázs Bana Zsolt Kómár Mihály EGY ELFELEDETT MUSZLIM IMAHELY: A SZOLNOKI SZULEJMÁN SZULTÁN-DZSÁMI* Duodecim lustris prospere peractis in honorem Mariettae Csányi. BEVEZETÉS Szolnok

Részletesebben

BOLYAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Hrsz.: 3728/3

BOLYAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Hrsz.: 3728/3 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR BOLYAI ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Hrsz.: 3728/3 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ SZEGED, 2011.

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

A visegrádi vár fejlesztése

A visegrádi vár fejlesztése A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Albert Tamás A visegrádi vár fejlesztése 2016 1. ábra Mikovinyi Sámuel rézkarca Bél Mátyás 1737-es könyvéből

Részletesebben

Baranya Zöldút. Kerékpáros bejárás 2013. augusztus-szeptember Simor Árpád

Baranya Zöldút. Kerékpáros bejárás 2013. augusztus-szeptember Simor Árpád Baranya Zöldút Kerékpáros bejárás 2013. augusztus-szeptember Baranya Zöldút bejárása 1. szakasz: Bakonya Pécs1 A Baranya Zöldút ezen a szakaszon a Mecsek Zöldúttal közös nyomon halad. A törzsútvonal egy

Részletesebben

Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.

Részletesebben

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai III.3. KELET VÁROSRÉSZ Területi határai Keleten és délen Eger MJV közigazgatási határa, északon a Vécseyvölgyi utca, nyugaton a Gárdonyi, Bástya, Mekcsey, Kertész, Hadnagy, Deák Ferenc, Sas és Kistályai

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

A DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN. Jakobi Ákos 1

A DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN. Jakobi Ákos 1 A DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN Bevezetés Jakobi Ákos 1 A számítógépes alkalmazások felértékelődésével és egyre szélesebb körű elterjedésével

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

EGY ELFELEDETT MUSZLIM IMAHELY: A SZOLNOKI SZULEJMÁN SZULTÁN- DZSÁMI*

EGY ELFELEDETT MUSZLIM IMAHELY: A SZOLNOKI SZULEJMÁN SZULTÁN- DZSÁMI* A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kertész Róbert Sudár Balázs Bana Zsolt Kómár Mihály EGY ELFELEDETT MUSZLIM IMAHELY: A SZOLNOKI SZULEJMÁN

Részletesebben

A településrendezési tervek fejlesztési összefüggései A tervezési program és a területek adottságai Annak idején, a 80-as években, s különösen az önkormányzati rendszer létrejötte után rendszeres és erőteljes

Részletesebben

SÁRVÁR. Településrendezési eszközök módosítása. eljárás. Teljes. Véleményezési szakasz

SÁRVÁR. Településrendezési eszközök módosítása. eljárás. Teljes. Véleményezési szakasz SÁRVÁR Településrendezési eszközök módosítása Teljes eljárás Véleményezési szakasz Megrendelő: Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Tel: 0695/523-100 Email: rosenfeld.istvanne@sarvar.hu

Részletesebben

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

Műszaki leírás. Koncepció - Több, mint irodaház. Beépítés, környezetalakítás, tájépítészet - Ház(ak) a parkban

Műszaki leírás. Koncepció - Több, mint irodaház. Beépítés, környezetalakítás, tájépítészet - Ház(ak) a parkban KKÁT BOIÉ Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Beléptető és Operatív Irányító Épület bővítése TERVPÁLYÁZAT 2010 Műszaki leírás Koncepció - Több, mint irodaház Kézenfekvő gondolat, hiszen a kiírás kettős

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén

Részletesebben

Földereklyét tartalmazó Hármashalom és Kettőskereszt

Földereklyét tartalmazó Hármashalom és Kettőskereszt SZAKVÉLEMÉNY az egri Pyrker téren Földereklyét tartalmazó Hármashalom és Kettőskereszt elhelyezésének lehetőségéről Készítette: Andaházy Loránd okl. táj- és kertépítész mérnök K-13-0743 Piliscsaba, 2014.

Részletesebben

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

FEJEZETEK A TÖRÖK KORI SZOLNOK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ ÉS EGY ÚJABB AZONOSÍTOTT OBJEKTUM: A VESZTŐHELY 2

FEJEZETEK A TÖRÖK KORI SZOLNOK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ ÉS EGY ÚJABB AZONOSÍTOTT OBJEKTUM: A VESZTŐHELY 2 Kertész Róbert 1 Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Szolnok, 2012 FEJEZETEK A TÖRÖK KORI SZOLNOK KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ ÉS EGY ÚJABB AZONOSÍTOTT OBJEKTUM: A VESZTŐHELY 2 [ Remélem lesz egy nyugodtabb idő,

Részletesebben

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG 1 PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST&HECKENAST BT 2010. FEBRUÁR 2 ALÁÍRÓLAP

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása.

II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása. II. A székely Nemzeti Múzeum 1942. évi ásatása. Komolló község Háromszék vármegye déli részében, Sepsiszentgyörgytől 10 km.-re a Feketeagy jobb partján terül el. A Feketeügy másik partján húzódik a komollói

Részletesebben

Speciális tetőfedések és ács szerkezetei

Speciális tetőfedések és ács szerkezetei Speciális tetőfedések és ács szerkezetei 57 Hajlatképzés A hajlatképzést többnyire a bádogos szerkezetek kiváltására alkalmazzák. Fő jellemzője, hogy kis méretű palákból jobbos vagy balos fedéssel íves

Részletesebben

Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2014/2015 Alkalmazói kategória, I. korcsoport 2. forduló

Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2014/2015 Alkalmazói kategória, I. korcsoport 2. forduló Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny 2014/2015 Alkalmazói kategória, I. korcsoport 2. forduló Kedves Versenyző! A feladatsor megoldására 90 perc áll rendelkezésre. A feladatok megoldásához használható

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Feladatok MATEMATIKÁBÓL II.

Feladatok MATEMATIKÁBÓL II. Feladatok MATEMATIKÁBÓL a 12. évfolyam számára II. 1. Alakítsuk át a következő kifejezéseket úgy, hogy teljes négyzetek jelenjenek meg: a) x 2 2x + b) x 2 6x + 10 c) x 2 + x + 1 d) x 2 12x + 11 e) 2x 2

Részletesebben