A VIDÉKSZERVEZÉS ÉS A BIRTOKRENDEZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VIDÉKSZERVEZÉS ÉS A BIRTOKRENDEZÉS"

Átírás

1 Településrendezés birtokrendezés konferencia Agárd, november A VIDÉKSZERVEZÉS ÉS A BIRTOKRENDEZÉS Somfai András, Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata ¹ A hazai birtokrendezés a táj igen jelentős átalakítását irányozza elő. Ennek kapcsán sajnálatosan kevés szó esik az érintetteket és a tájat érintő másodlagos és harmadlagos hatásokról, amelyek kezelésére esetenként nem is olyan egyszerű felkészülni. A tartós növényzetborítottságból származó talajvízszint-emelkedés, a piaci-agrárlogisztikai késztetésből eredő önszerveződési és útkiépítési igény, a helyi lakosság időmérleg-változásából és az idegenforgalmi nyitásból származó lakásminőség- és településminőség-javítási igény, stb., külön-külön is figyelemreméltók. Az előadásban arról a vidékszervezésről lesz szó, amely az egyik lehetséges válasz a birtokrendezés kapcsán felmerülő problémák egy részének rendezésére, de annál több: eszköz a vidékfejlesztés segítésére, a vidék társadalmának felemelkedésre. Mi (legyen) a vidékszervezés? Vidékszervezés a javasolt neve annak a formálódóban levő, újtípusú komplex tevékenységnek, amely az országszervezés, a régiószervezés és a megyei szint után általában a kistérségi vagy a mikro-térségi léptékű együttműködést segíti elő, nem tekintve korlátnak még az államhatárt sem. Lehetséges színterei az igazgatás, a gazdaság, az idegenforgalom, a kötelező ill. piaci alapú ellátás és szolgáltatás, a munkahelyteremtés, a közösségi közlekedés, az egyházi és civil társadalmi élet, a rokonsági és spontán emberi kapcsolatok, stb. A vidékszervezés a rendezés és a fejlesztés mellett a működés és az üzemelés ésszerűsítésével is foglalkozik. Az így definiált vidékszervezésnek egyik alapvető segédeszköze a közlekedési kapcsolatok javítása, a szomszédos falvakat összekötő faluközi földutak kiépítése révén. A fél évszázada kialakított, a maitól eltérő társadalmi-gazdasági szemléletet tükröző, centralizált állami közúthálózat ezekkel a kiegészítésekkel rácsrendszerűvé, demokratikusabbá válik, mert a települések számára rövid, választható és variálható lehetőséget ad a különböző célú és érdekű térbeli szerveződésekhez (1. ábra). Miért éppen a birtokrendezéshez indokolt a faluközi utak kijelölését kötni? Azért, mert a kétszáz évvel ezelőtti időkig egységesen földutakból álló hálózat az utak egy részének fokozatos kiépítése nyomán nem ott vált ketté közforgalmú ¹ SOMFAI ANDRÁS okl. mérnök, okl. közúti és városi forgalmi szakmérnök, önkormányzati és vállalkozói szaküzemgazdász, közlekedési rendszer- és hálózattervezési szakértő, egyéni vállalkozó közlekedéstervező, Győr Tel/Fax: 36/96/ honlap:

2 2 utakra és gazdasági utakra, ahol a társadalom szervezése szempontjából kívánatos lett volna. A szomszédos településközösségek kapcsolatát biztosító utak egy része ugyanis nem épült ki és ezeket ma inkább csak a gazdasági forgalom veszi igénybe. Ezeket a közforgalmú útként kiépíteni indokolt további településközi utakat és nyomvonalukat azért célszerű a birtokrendezési tevékenységhez kötötten meghatározni, mert a vidéknek nemcsak gazdaságszerkezeti, hanem általános szervezési fejlesztésre is szüksége van. A kétféle fejlesztés-előkészítést a szinergiahatás kihasználása és a szükség szerinti telekhatár-átrendezések egy közös akcióban történő lebonyolíthatósága indokolja. A vidékszervezés szükségességének történelmi indoklása Célszerű vázlatosan áttekinteni az utak, a mezőgazdasági üzemszervezés és a településüzemelés bizonyos mozzanatainak múltbeli alakulását, mert fontos tanulságokkal szolgálnak a most kialakítandó jövőre nézve. A múlt néhány tényezője a következő: - 1. Bár a mai Magyarország területén a rómaiak korában is volt néhány jól karbantartott út, a lóra szervezett középkor miatt csak mintegy másfél évezred múlva, a 18. században kezdtek hazánkban érdemben utat építeni. A század végén azonban mindössze 700 km kiépített út létezett Magyarországon, a többi burkolatlan volt. A II. József-féle első katonai felmérési térképnek a 2. ábrán bemutatott részletén jól látszik, hogy a szomszédos falvakat ilyen földutak kötötték össze, mindegyik falut szinte mindegyik szomszédjával. A falvak közötti kapcsolatokban ezen az alacsony, földúti színvonalon érvényesült az egyensúly: a legrövidebb földutak jelentették általában az időben is legrövidebb utat A 18. század második felében az ipari forradalom, a felduzzadó városok és a többtízezres-százezres hadseregek megnövelték Európában a mezőgazdasági termények iránti keresletet. Ezért Magyarországon is megnőtt a szántók érdekében történő erdőirtás és gyepfeltörés, amely általában a településeket összekötő utak mentén indult meg és általában ezen utak váltak a mezőgazdálkodás fő szervező vonalaivá is. A felértékelődés fontossá tette az addig elég laza telekhatárok és utak fizikai rögzítését, melynek során a kor geodétái sok kanyargó-átlózó utat köztük településközi földutakat is rendeztek : kiegyenesítettek vagy derékszögű táblahatárok mellé törtek. Jól látható ez a változás az között készült második katonai felmérési térképeken (3. és 4. ábra). Az útátszabások néhol javítottak, néhol viszont rontottak a szomszédos települések korábbi természetes, nagyjából torony iránt vezető útkapcsolatán Hazánkban a szervezett útépítés a reformkorral kezdődött. A mai burkolt utak nagy része az ezt követő másfél évszázad során végrehajtott tizenöt útépítési program során épült ki. A hadászati, kereskedelmi, igazgatási, idegenforgalmi és térségfeltárási célokkal meghirdetett programok során elsősorban nagy- és középtérségi jelentőségű utak épültek; a helyi utak egyedileg, elszórtan létesültek (5. ábra). Ekkor kezdett szétválni a legrövidebb útkapcsolat fogalma időben legrövidebbre és térben legrövidebbre, amely változás elindította a faluhálózat szövetét megbontó átstrukturálódást is A falutól egyre távolabbi szántóalakítások megnövelték a falu és a külterületi munkahelyek távolságát. Valószínűleg ez is oka volt annak, hogy a 19. század

3 3 második és a 20. század első felében hatalmas tanya- és a lakottmajor-hálózat alakult ki. Ez intenzívebbé tette egyes külterületi utakon a gazdasági forgalom mellett a civil forgalmat is. A kettős igény nyomán sokszáz kilométer külterületi gazdasági út állapotán javítottak a kor színvonalán, főleg a nagybirtokokon (6. ábra). A tanyásodás és a majorosodás viszont általában nem vagy nem jól segítette elő a közösségek fejlődését A kistérségi kapcsolatrendszer szempontjából a legfontosabb mozzanat az állami mellékúthálózatnak ben történt kijelölése és burkolatlan tagjainak az es években történt kiépítése volt. A vidék szerkezetét még ma is ez a fél évszázaddal ezelőtti gazdasági-társadalmi szemléletet tükröző, a hierarchikus államszervezési modellt leképező úthálózat határozza meg, amelynek győri részlete az 1. ábán látható. A sugárirányú összekötőutak a térségközpontba vezetnek, kevés a keresztirányú útkapcsolat és jelentős a zsák-bekötőutak száma. Így, bár nagy előrelépést jelentett a szilárd burkolatú út, a továbbra is csak földutas viszonylatokban a faluközi kapcsolatok meggyengültek és elsorvadtak többek között a szekerek és lovak számának nagyarányú csökkenése miatt Az es évek a külterületi lakotthelyek, a tanyavilág és az egykori majorok nagy részének felszámolása valamint a faluszéli TSZ-majorok építésének kora volt. Ennek következtében a falvak civil forgalma szinte teljesen az állami közutakra korlátozódott, mégha az nagy kerülőt is jelentett az úticél elérésében. Ezen a zömmel az 1960-as években lezajlott, erősen dotált célcsoportos mezőgazdasági útépítési program sem segített: a mintegy 6000 km mezőgazdasági és erdészeti út kiépítése csak üzemi érdekeket szolgált és elvileg tilos volt rajtuk a közforgalom. Sok új majort is az ősi faluközi út vonalára keresztbe telepítettek, lezárva az átmenő forgalom útját (7. ábra). Azután a mezőgazdasági útépítés is leállt: a torz pénzügyi rendszer következtében az üzemeknek nem volt érdekük a többi földút feljavításának-kiépítésének szorgalmazása, mert a közlekedési többletköltségeket meg lehetett fizettetni a fogyasztókkal a verseny nélküli, dotált áruforgalomban. Pedig a 7. ábrán mutatott helyzet hogy a határnak alig van a kiépített utaktól 1 km-nél távolabbi pontja, az átlagosnál sokkal kedvezőbb A civil és az üzemi forgalom szegregálódásán és a falvak tovább mélyülő izolációján az as évek több falut átfogó TSZ-összevonásai kezdtek enyhíteni, mert üzemszervezési érdekekből szükség lett az üzemegységek közötti útkapcsolatokra. Többnyire negatív tényező lett viszont a 80-as években a melioráció, mert túlbuzgó üzemviteli érdekből tudatosan szüntetettek meg faluközi földutakat és izolálták a gazdasági úthálózatot az államitól. A TSZ-tag közlekedése csak addig volt fontos, amíg a traktorral dolgozni ment, de tiltanivalóvá vált, ha ugyanazon a TSZ-úton a szomszéd faluba akart átmenni a saját járművével. Az érzéketlen előírások szembe állították a falu hivatalos gazdasági érdekeit és a lakosság magánérdekeit. Nem véletlen, hogy a tiltás ellenére vagy a vezetők hallgatólagos engedéllyel sokan használták faluközi forgalomra az üzemi utakat és hogy a 80-as években egyre több tanácsi összekötőút épült ki ún. kooperációs konstrukcióban, a tanács, a TSZ és a közlekedési tárca egyharmados arányú költségvállalásával (8. ábra) Eközben Európa elszaladt mellettünk. Az elmúlt 200 év alatt ugyanis a magyar úthálózat kb. 40 %-án épült csak ki a szilárd burkolat, míg Nyugat-Európa a %-os útkiépítettségig jutott el. Az Európai Unió országainak útkiépítettségi átlaga 2003-ban 96 % volt (9. ábra). Ezen óriási lemaradásunk nagy része a 20. század második felében keletkezett, amikor Nyugat-Európa jóval nagyobb ütemben

4 4 látta el burkolattal a földútjait, mint mi. E különbségre, e folyamatra azonban sajnos nem figyelt fel sem a közlekedési, sem pedig a mezőgazdasági szakma A rendszerváltás ideológiai váltást hozott a mezőgazdaságban és a vidékszervezésben is: egyrészt a privatizációt, másrészt a túlhierarchizált államszervezet helyébe az önkormányzatiságot, harmadrészt a vezetett társadalom helyett a demokratikus társadalom-szervezést. A kissé túlzásba vitt önkormányzati újra-önállósodás ugyan lelassította a településközi kapcsolatok fejlesztését, viszont jelentős mértékben gyorsította a belterületi önkormányzati utak kiépítését. A TSZrendszer szétesése évtizednyi időre gazdátlanná tette a mezőgazdasági utakat, melyek állapota leromlott és önkormányzati tulajdonba adása sem oldotta meg az üzemelési problémáit. Az ország 2003-as közlekedésfejlesztési koncepciója nem foglalkozik a külterületi önkormányzati utakkal. A közlekedésfejesztés, a birtokgazdálkodás és a vidékszervezés még nem fogták meg egymás kezét Az ezrednyitó évtizedben tovább folytatódik a falvak nagy részének elöregedési és fogyási folyamata. Egyre több falu kell egy-egy intézmény vagy szolgáltatás gazdaságos fenntartásához és hol a személyzet, hol a jármű, hol pedig az igénybevevők kénytelenek a falvak között utazni esetenként nagy kerülőkkel, ami felveti a rövidítő utak kiépítését. Emellett van, ahol a jobb munkahelykínálat, a tömegközlekedés-szervezés, az idegenforgalomba-termelőláncba bekapcsolódás vagy egy jobban fejődő település növekvő vonzereje veti fel egy-egy településközi földút-kapcsolat kiépítését, reményt adva az életkörülmények javítására. Az igazgatás-szervezés ma már csak egy tényező a nagyszámú érdek között. Mi a kiút az úttalanságból? A falvak önállóságának és szerveződésének ebben a most kezdődő új, vidékszervezési korszakában az időben és térben megoszló, változó, esetenként váratlanul felbukkanó településkapcsolati érdekeket csak egy új elven megfogalmazott úthálózat lesz képes jól szolgálni. Ez valószínűleg egy szövetszerű, a valamennyi faluból kvázi-közvetlen szilárd burkolatú közút vezessen valamennyi szomszédjába elven meghatározott úthálózat lesz. (Ilyen hálózat részlete látható az 1. ábra jobb oldalán.) Ezt a hálózatot a 9. ábra szerint, az európai adatok alapján becsülve várhatóan év alatt leszünk képesek kiépíteni. Bár az autóhasználat általánossá válása lehetővé tette a hosszabb kerülőút (vagy száraz időben a rövid földút) vállalását, az idő- és költségszempontok, a buszjárat-szervezés, az idősek érdekei és a vidéki ember öntudati-egyéniségi fejlődése a településközi földutak fokozatos kiépítésének irányába hatnak. A valódi piaci körülmények közé került magyar mezőgazdaság most kezdi észlelni, hogy piaci pozíciói javításának fontos tényezője lehet annak a közlekedési-, áruromlási-, szóródási-, idő- és egyéb költségveszteségeinek a fokozatos csökkentése, amely ma a termőterület és a legközelebbi szilárd burkolatú út közötti szállításnál keletkezik. Mivel a korábban vázoltak szerint a mezőgazdasági területfeltárás vázát általában a településközi utak adják, a ma még burkolatlan településközi utak kiépítése mezőgazdasági ágazati érdek is. Ezért is indokolt a birtokrendezést és a faluközi utak vonalainak rögzítését egy eljárásban elvégezni, a nevezett utak fokozatos, közös érdekű kiépítésének előkészítése érdekében.

5 5 Mi ad esélyt ezen utak kiépítésére? A 10. ábrának négy megyei vázlat alapján becsült adatai szerint országosan kereken km további településközi út kiépítése irányozható elő. Ez ötven évre elosztva, országosan évi mintegy 400 km-es ütemet igényel. (Az elmúlt években sajnos kb. 100 km ilyen út készült csak el évente.) A költségeket az eddigiekhez hasonlóan több forrásból fedezik majd a jövőben is, de további pénzügyi konstrukciók is valószínűsíthetők. A kiépítésre az esélyt a józan közgazdasági mérlegelés adja, hogy az útkiépítés költsége a mezőgazdasági termelés és a vidéküzemelés során megtérül, sőt a társadalmi költségi adatokat az országos átlagokkal figyelembe véve az útberuházások gazdaságosnak fognak mutatkozni. A legfontosabb tényezők a mezőgazdasági termékek versenyképességének javulása, a vidék tőkebefogadóképességének növekedése, a munkaerő mobilizálódása, a vidéküzemelés ésszerűsödése, az idegenforgalom fellendülése, a helyi lakosság létfeltételeinek javulása. A társadalmi gazdaságosságot tendencia-jelleggel az is igazolja, hogy a fejlett nyugati országok amikor anyagilag már meg tudták tenni szinte minden útjukat fokozatosan szilárd burkolattal látták el mint ahogy azt a 9. ábra mutatja. Röviden szólva az esélyt az EU-s átlagtól számított nagymértékű lemaradásnak a csökkentési igénye adja. Az építések felgyorsulása nálunk is majd egy magasabb nemzeti jövedelmi szinten várhatóan évi dollár/fő GDP felett várható. Indokolt szólni a 10. ábra jobb szélső oszlopában szereplő másik km-es adatról. Ez azt jelzi, hogy amennyiben Magyarország az európai színen szerénynek számító 85 %-os útkiépítési szintet célozza meg, ugyancsak mintegy km további mező- és erdőgazdasági út valamilyen szilárd burkolattal történő ellátásáról lehet szó. Nyilván ez a még későbbi ütemekben, a még magasabb nemzeti jövedelmi szinten lesz reális. Milyen többletmunkát ad a településközi utak segítése a birtokrendezésben? Legelőször is a tényhelyzet ill. visszaemlékezések alapján tisztázni szükséges azt, hogy milyen lakossági, gazdasági és egyéb közúti kapcsolatok vannak-voltak az adott település és szomszédjai között és ezek mely utakon bonyolódnak-bonyolódtak le. Indokolt tanulmányozni az ún. I.-II.-III. katonai felmérés térképeit és a további katonai térképeket is, amelyek az 1780-as évektől kezdve 7-8 időbeni állapotban mutatják meg az országot, 1:28 800, 1: és 1: léptékben. Be kell szerezni a területrendezési tervekben szereplő útkiépítési előirányzatokat is. Ezután lehet rögzíteni a helyi-szomszédsági érintettekkel célszerűen egy kistérségi terv keretében, hogy mely településközi utak kiépítése szerepeljen az előirányzatban és milyen időtávban? Mindeközben folyamatosan mérlegelni kell azt is, hogy hogyan hozhatók össze a birtokrendezés, a mezőgazdasági területmegközelítés és a településközi útkapcsolat-javítás érdekei, figyelemmel az időtényezőre is. A megállapodást az érintett települések rendezési terveibe illesztve kell hitelesíteni. A vázolt kérdésekre és a próbatervek során felmerült továbbiakra is választ adó tervezési és eljárási módszertan kidolgozása sajnos még várat magára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhanyagolhatjuk a problémát, mert egy-egy elsietett, össze nem hangolt, rossz megoldás a későbbi korok emberét terheli vagy az üzemelési többletköltségek által, vagy a kényszerű átépítés miatt. Erre emlékeztetőül szolgáljon még egy térképsorozat.

6 6 A 11. és a 12. ábrákon látható öt állapot-térkép (az 1880-as mindkettő szerepel) a Győr-Moson-Sopron megyei Kóny és Markota (ma: Markotabödöge) közötti útról. A Tóköz egyik hosszú, vízmentes bakhátán húzódó út északi fele a markotai, a déli pedig a kónyi határba esik. Az egykor enyhén kígyózó utat a 19. század elején történt út- és területszabályozás során a két községben külön-külön egyenesítették ki. A két egyenest a közös községhatáron nem hozták össze egy pontba, hanem a mintegy 100 m-es eltéréssel érkező utakat a községhatáron kialakított merőleges összekötőúttal kapcsolták össze. Lehet, hogy ez annakidején csak egy kis szépséghibának tűnt, hiszen a szekerek a cikk-cakkos földúton is el tudtak járni, azonban a későbbi korok is ezt a tördelt vonalat árkolták ki, majd kavicsolták, később burkolattal látták el, mert mindig csak egy kicsit fejlesztettek. Az első szépséghiba tehát így fialta a következőket. A 70-es években is, amikor már mindenki bírálta a két éles, balesetveszélyes kanyart, az államilag sokadrangú útra annyit azért költöttek, hogy az addig mintegy 15 m-es ívsugarat mintegy 30 m-esre növelték. Az ívek ma is balesetveszélyesek, burkolatuk az erős nyíró hatástól és a begyúrt árok miatti felázástól állandóan tönkremegy. A közutak ezermilliárdos fenntartási elmaradása ismeretében ma esély sem látszik arra, hogy tíz éven belül ezt a kétszáz éves hibát amelyhez hasonló eredetűekkel a Hövej-himodi és a Mezőlak-pápadereskei úton kívül még bizonyára több helyen is találkozhatunk kijavítsák. A bemutatott ill. felsorolt példák is arra intenek, hogy a majdan nagyobb sebességre kiépítendő településközi utak nyomvonalait a birtokrendezés kapcsán, mielőbb rögzítsük, valamint a nagyobb és gyorsabb forgalomnak megfelelő szélességű és vonalvezetésű helyet számukra előirányozzunk. A helybiztosítás akkor is indokolt, ha az útépítésre várhatóan csak hosszabb idő múlva kerül sor, mert sok előkészítő műveletet pl. az árkok kiásását előre el lehet végezni az évek, évtizedek során. Egyes esetekben az úthely-biztosítás ésszerű időbeni ütemezése is szóba jöhet, de a távlati helyigény ismerete akkor is fontos a jövőépítéshez. A legfontosabb teendők 1. Ki kell dolgozni a kiépítésre szánt településközi utak hálózatbavételi és vonalmeghatározási szabályait, és alkalmazni kell őket a településfejlesztési tevékenység minden fázisában. 2. Ki kell dolgozni a kiépíteni szánt településközi utak helybiztosításának a birtokrendezési eljárásba történő interaktív beillesztését. 3. Komplex humán-reál kutatómunkával előkészítve ki kell dolgozni a vidékszervezés stratégiáját és részfeladatait. 4. Pályázati, szervezési és egyéb eszközökkel elő kell segíteni a településközi földutak fokozatos javítását és végső célként a szilárd burkolattal történő ellátását. 5. A vidékszervezés szemléletét integrálni kell az állam és az önkormányzatok működésébe, valamint széleskörűen ismertetni kell az állampolgárokkal. Mindezt megfelelő tudományos és szakmaközi tevékenységgel indokolt előkészíteni. A Vidék javára, mindannyiunk javára. Győr-Agárd, november 10.

7 7

8 8

9 9

10 10

11 11

12 12

13 13

Mezőgazdasági földutak tényfeltáró elemzése

Mezőgazdasági földutak tényfeltáró elemzése Mezőgazdasági földutak tényfeltáró elemzése - mintaprogram a helyzetfeltárás térinformatikai eszközrendszerének bemutatására A tanulmányt készítette a Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI BALATONFÖLDVÁR, 2007.05.08-09. ELİADÓ: DR. FÜLÖP GYULA TERÜLETFEJLESZTÉS

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet 3.4. KÖZLEKEDÉS VONALVEZETŐ Mérnöki és Gazdaságfejlesztő Kft. 6000 Kecskemét, Katona József tér 6. II./8A Tel.: 76/486-610, Fax: 76/506-199 www.vonalvezeto.hu, vonalvezeto@vonalvezeto.hu Tsz.: VV-T 2014-09

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Jelen Beszámoló Egyek Nagyközség Bel-és Külterületi Közlekedési Koncepciójának 2009. évi felülvizsgálatáról készült.

ELŐTERJESZTÉS. Jelen Beszámoló Egyek Nagyközség Bel-és Külterületi Közlekedési Koncepciójának 2009. évi felülvizsgálatáról készült. ELŐTERJESZTÉS Tisztelt Képviselő-testület! Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 2009.05.28-án megtartott Képviselőtestületi ülésen tárgyalta és az elhangzott kiegészítésekkel a 179/2009.(V.28.)

Részletesebben

A közterület-minőség javításának egyes pszichológiai és szociológiai tényezői

A közterület-minőség javításának egyes pszichológiai és szociológiai tényezői Somfai András (2006): "A közterület-minőség javításának egyes pszichológiai és szociológiai tényezői" c. konferecia-előadás, elhangzott 2006. június 21-22-én Ember a városban címmel Pozsonyban rendezett

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Utak és környezetük tervezése

Utak és környezetük tervezése Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése Autópályák szolgáltató létesítményei 1 Autópályák szolgáltató létesítményei Az európai gyakorlattal összhangban a magyar autópályák és autóutak mellé telepítendő

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

BuBi A FŐVÁROSI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÚJ SZEREPLŐJE 2011 02-18 EPOMM PLUS KKKR WORKSHOP, ARANYTÍZ KULTÚRHÁZ

BuBi A FŐVÁROSI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÚJ SZEREPLŐJE 2011 02-18 EPOMM PLUS KKKR WORKSHOP, ARANYTÍZ KULTÚRHÁZ BuBi A FŐVÁROSI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÚJ SZEREPLŐJE 2011 02-18 EPOMM PLUS KKKR WORKSHOP, ARANYTÍZ KULTÚRHÁZ MI A BUBI? BUDAPESTI KERÉKPÁROS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI RENDSZER EU FINANSZÍROZÁS, KÖZSZOLGÁLTATÁSI

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására

Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására Ózd, 2011. szeptember 1. Előterjesztő: Fazekas Zoltán alpolgármester Előkészítő:

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető

Kerékpáros turizmus fejlesztési hatásai Pej Kálmán okl. építőmérnök, ügyvezető TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu 47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM. Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM. Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére c. konstrukciójához Kódszám: ÉMOP-3.1.3-11 1 A. támogatás célja ÉS HÁTTERE

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS AMOENITAS Biatorbágyi

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Cégismertető 2008. Közlekedés modellezése felsőfokon... 1023. Budapest, Harcsa utca 2.

Cégismertető 2008. Közlekedés modellezése felsőfokon... 1023. Budapest, Harcsa utca 2. Közlekedés modellezése felsőfokon... Cégismertető 2008. KVANTITÁS-CONSULTING KFT 1023. Budapest, Harcsa utca 2. www.kvantitas.hu Telefonszám:336 10 48 Faxszám: 336 10 49 E-mail: drmakula@kvantitas.hu Cégünk,

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 3/2015. JÁSZÁGÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 45/2005.

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben

Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben Dr. Eperjesi Tamás főigazgató-helyettes, NAKVI A TÖBBCÉLÚ KÖZÖSSÉGI TEREK FEJLESZTÉSE PROGRAM II. ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIA Lakitelek, 2015. május 20. Tanyafejlesztés

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére A közútkezelői hatáskörök átruházásáról A 2012. évi XCIII. Törvény megszüntette a jegyző közútkezelői hatáskörét

Részletesebben

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Közlekedésfejlesztési konstrukciók a ROP-okban KÖZOP mellett helyi, térségi jelentőségű beavatkozások: kerékpárútfejlesztések

Részletesebben

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet Tsz.: VV-T 2014 05 VONALVEZETŐ Mérnöki és Gazdaságfejlesztő Kft. 6000 Kecskemét, Katona József tér 6. II./8A Tel.: 76/486-610, Fax: 76/506-199 www.vonalvezeto.hu, vonalvezeto@vonalvezeto.hu Tsz.: VV-T

Részletesebben

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH GYŐRSÖVÉNYHÁZ Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag 2016. március TH-15-02-16 2 Előzetes tájékoztatási anyag Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza... TT-1 08-0065/2006 vezető

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban Információk az utak menti fásításról Zsidákovits József üzemeltetési mérnök, KKK Budapest 2008. február 20. Témák áttekintése 1. A fásítás két évtizede számokban 2. Változások a 3. Közút menti fák állapotvizsgálata

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje

20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje 20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje A cikk a www.ecolabel.eu honlapon megjelenő News Alert January alapján készült. 20 éves az EU ökocímke Az Európai Uniós címke 20. évfordulójának tiszteletére,

Részletesebben

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A Tanyafejlesztési Program

A Tanyafejlesztési Program A Tanyafejlesztési Program Szabó Mátyás főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium, Agrárfejlesztési Főosztály 2015. március 12. Tanyavilág 2020 szakmai műhelykonferencia, Szentkirály A Program előzményei,

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK Készítette: Csapó László építőmérnök közlekedési szaktervező és Balogh Tünde felelős tervező

KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK Készítette: Csapó László építőmérnök közlekedési szaktervező és Balogh Tünde felelős tervező KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK Készítette: Csapó László építőmérnök közlekedési szaktervező és Balogh Tünde felelős tervező Tiszai víziút A község Csongrád megye északnyugati részén fekszik a Tisza folyó mellett

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.116-18 H E G Y E S H A L O M TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

Előterjesztés Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. október 27. napján tartandó soron következő ülésére

Előterjesztés Balatonkenese Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. október 27. napján tartandó soron következő ülésére BALATONKENESE VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 8174 Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1. Telefon: +36(88)481-741 Fax: +36(88)481-741 email: hivatal@balatonkenese.hu Előterjesztés Balatonkenese Város Önkormányzata

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

Veszprém megye területrendezési terve a község esetében egy közlekedésfejlesztési

Veszprém megye területrendezési terve a község esetében egy közlekedésfejlesztési KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZ 1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Magyargencs a 8412. jelű Várkesző- Vönöck összekötő út mellett található. A település a térség kistérségi központjától Pápától 19 kilométerre északnyugatra,

Részletesebben

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA. IDŐPONT: 2009. június 8.

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA. IDŐPONT: 2009. június 8. EURÓPAI ÉRETTSÉGI 2009 MATEMATIKA HETI 5 ÓRA IDŐPONT: 2009. június 8. A VIZSGA IDŐTARTAMA: 4 óra (240 perc) ENGEDÉLYEZETT SEGÉDESZKÖZÖK : Európai képletgyűjtemény Nem programozható, nem grafikus kalkulátor

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év június 21.-i ülésére Tárgy: TEKI pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Az M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Dombóvár közötti szakasz gyorsított ütemű kiépítésének megvalósíthatósági tanulmánya

Az M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Dombóvár közötti szakasz gyorsított ütemű kiépítésének megvalósíthatósági tanulmánya MEGBÍZÓ: SZEKSZÁRDI DUNA-HÍD KONZORCIUM Az M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Dombóvár közötti szakasz gyorsított ütemű kiépítésének megvalósíthatósági tanulmánya Kiegészítő kötet Tervszám: 0237 2003. FEBRUÁR

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Gazdasági osztály Az előterjesztés véleményezi:

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező , mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros

Részletesebben

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA H - 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 96. Telefon/fax: 88/264-011; E-mail: info@nagyvazsony.hu Szám:... / 2015. ELŐTERJESZTÉS Nagyvázsony község Önkormányzat képviselő -

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben