Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Készítette: EURO-PROFESSIONAL KFT. 1. oldal

Átírás

1 Készítette: EURO-PROFESSIONAL KFT. 1. oldal

2 AHOL A TISZA VIZE MINDIG SELYMESEN SIMOGAT INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (Az adatgyűjtés lezárva: január 29.) KÉSZÍTETTE: EURO-PROFESSIONAL KFT. KÖZREMŰKÖDŐK KISKÖRE VÁROS RÉSZÉRŐL: Magyar Csilla, Tóth János Zoltán, Dr. Szabó István és a Polgármesteri Hivatal munkatársai oldal

3 Ezúton köszönjük Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítéséhez nyújtott segítségét a következő személyeknek: Bakó Beáta Bakró-Nagy Tamás, Nemzeti Közlekedési Hatóság Baranyi Virág, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Berényi József, Tiszavíz Vízerőmű Kft., önkormányzati képviselő Bernáth Mihály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Czinege László, Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Dr. Adamidi Jelena Dr. Tóth József, Tiszanána Község Önkormányzata Farkas Zoltán, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Feketéné Perge Veronika Ferencz Károly, Római Katolikus Egyház Kiskörei Egyházközség Fister György, Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala Gál Dóra, Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Galicz Éva, Nemzeti Környezetügyi Intézet Gergely Péter, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Göncziné dr. Kulcsár Kata, Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Háfra Mátyás, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Hollanday Andrea, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Katona István, Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Keresztessy Ferenc, Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Kovács Kitti, Kisköre Városért Közhasznú Közalapítvány Kovács Márton Lónyai György, Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatal Magyar Tünde Ócsai András, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi Felügyelőség Oláhné Végvári Erika Ónodi Tibor, Nemzeti Környezetügyi Intézet Patakfalvi Imre, Roma Kisebbségi Önkormányzat Patkó Istvánné Simon István, Rendőrség, Sinka Károlyné, Családsegítő Szabó Szilárd, Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szász János, Kiskörei Polgárőr Egyesület Szén József, Kisköréért Lokálpatrióta Egyesület Téglásné Veréb Mária, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság valamint a városfejlesztési kérdőívet kitöltő lakosoknak, illetve a civil, lakossági és vállalkozói fórum résztvevőinek. 3. oldal

4 TARTALOMJEGYZÉK 1 Vezetői összefoglaló Az IVS kidolgozásának módszertana Az IVS célrendszere Fejlesztési akcióterületek kijelölése A megvalósítás mechanizmusai Helyzetelemzés Kisköre szerepe a településhálózatban Kisköre szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Funkciók szerinti vonzáskörzet Összefoglalás A város egészének helyzetelemzése Városszerkezet Gazdaság Társadalom Települési környezet Közszolgáltatások A korábbi időszak fejlesztései A lakossági felmérés alapján feltárt problématérkép Összegzés A város egészére vonatkozó SWOT elemzés A városrészek elemzése A városrészek azonosítása A városrészek összehasonlító elemzése Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése A szegregátumok, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása A lehatárolt területek helyzetelemzése Az antiszegregációs területek elérhetősége A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásának felmérése Stratégia A város jövőképe Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Átfogó cél Középtávú tematikus célok Városrészekhez kapcsolódó célok Célhierarchia és a célok számszerűsítése Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Szociális fejlesztési akcióterület Funkcióbővítő akcióterület Turisztikai fejlesztési akcióterület Gazdaságfejlesztési akcióterület, mint egyéb fejlesztési terület Az akcióterületek és az egyéb kiemelt fejlesztési területek prioritási sorrendje és ütemezése oldal

5 3.4 Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlődés programja Antiszegregációs program A stratégia külső és belső összefüggései A stratégia főbb összefüggései A stratégia főbb belső összefüggései A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése Az ingatlangazdálkodás alapelvei és stratégiai irányvonalai Az ingatlangazdálkodás megvalósítása Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok Partnerség Nyilvánosság biztosítása: lakossági és civil tájékoztatás Szakhatósági fórum Vállalkozói egyeztetések Együttműködés a környező településekkel Jövőben alkalmazandó partnerségi eszközök Érdekcsoport elemzés Partnerségi együttműködés Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megvalósításában Támogatói csoport Az IVS eredményeinek nyomon követése (monitoring) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása MELLÉKLETEK Ábra, táblázat, térkép jegyzék KSH, évi népszámlálás adatok Partnerség, társadalmasítás Vállalkozói fórum jelenléti íve Civil fórum jelenléti íve Kérdőíves felmérés eredménye Településközi koordináció eredményeinek bemutatása Védett természeti értékeke térképi ábrázolása Véleményezésre megszólított szakhatóságok, szervezetek listája Nemzetközi internetes keresési trendek Kisköre kapcsán 2004 óta Magyarországi internetes keresési trendek Kisköre kapcsán 2004-től oldal

6 7.10 Nemzetközi internetes keresési trendek Kisköre és a Tisza-tavi települések kapcsán 2004-től Nemzetközi internetes keresési trendek Kisköre és a Tisza-tavi települések kapcsán összehasonlítva népszerű hazai desztinációkkal 2004-től Önkormányzati tulajdonú befektetési célú ingatlanok Kisköre jelenleg képekben Felhasznált források oldal

7 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 Az IVS kidolgozásának módszertana Az IVS-sel szemben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a január 2-án hatályba lépett 314/2012. (XI. 8.) számú, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmazott meg, amelyek biztosítják a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia operatív kidolgozása nemzetközileg is ismert módszertan alapján történt, hasonlóan, mint Nyíregyháza, Hajdúszoboszló, Nagykálló, Polgár, Biharkeresztes, Baktalórántháza és számos további városfejlesztési tervdokumentációja esetében. Az IVS központi gondolata a funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a stratégiaalkotás során hangsúlyosan vizsgáltuk a város és a városrészek jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. 1.2 Az IVS célrendszere Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a városban meglévő fejlesztési koncepcióra és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek: Kisköre Város Önkormányzatának Gazdasági Programja (2011.) Településrendezési terv (2002. /2005./) Kisköre Városfejlesztési Koncepciója (2006.) Kisköre Funkcióbővítő fejlesztés Akcióterületi terve (2010.) Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket. Összességében az alábbi megállapítások tehetők: Funkcionálisan a településközpontban indokolt a helyi és térségi közösségi- és humán közszolgáltatások befogadása, fejlesztése, a lakóövezeti városrészekben a lakófunkciók erősítése. A város különböző részein eltérő közösségi jellegű fejlesztésekre van szükség. A város bárminemű fejlődése szempontjából elsődleges a külső megközelíthetőség minőségi fejlesztése, amelynek terén a város jelentős kihívásokkal küzd. A kiaknázatlan, illetve részben hasznosított vízkincs a város kitörési pontjai közül a legjelentősebb. A hasznosításra váró termálvíz és a Tisza hosszú távon fontos befolyásoló tényezői lehetnek a település gazdasági fejlődésének. 7. oldal

8 Városrészi célok Középtávú tematikus célok Átfogó cél Jövő-kép Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A szegregációban érintett területen a szociális gondoskodás és humán szolgáltatás fokozására, és a társadalmi, illetve munkaerő-piaci integráció ösztönzésére, illetve lakókörnyezet fejlesztésekre kell hangsúlyt helyezni. A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a településközpontban és a lakóövezetekben a meglévő zöld felületek bevonásával valósítható meg. Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket egyfelől a településközpontba, másfelől a lakóövezetekben is célszerű fejleszteni. Ezek jellege azonban alapvetően különbözik egymástól: a településközpontban és a Tisza-parti területeken a városi lakosság mellett a településre érkező átutazók, turisták kiszolgálását biztosító kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg a lakóövezetekben az érintett utcákban élő lakosok számára a mindennapi megélhetéshez szükséges árucikkek árusításával foglalkozó, térségi termékeket előnyben részesítő helyi kiskereskedőknek kell teret engedni. Az ipari jellegű területek esetében cél az elérhetőség javítása, a meglévő területek intenzívebb hasznosítása, szükség esetén új területek bevonása és az infrastruktúra fejlesztése. A falusias beépítésű utcákban az intenzívebb, de zsúfoltságot nem eredményező területhasznosítást kell előtérbe helyezni, ami a közművek jobb kapacitáskihasználását is lehetővé teszi. 1. táblázat : Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszere A természet kincseit fenntarthatóan hasznosító és periférikus elhelyezkedéséből előnyt kovácsoló Kiskörén párhuzamosan, egymással szinergiában társadalmi és gazdasági fejlődés zajlik le. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett rekreációs-, egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára, valamint vonzerőt jelentenek a turisták részére. Kisköre saját értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, a környező térséggel, régiókkal összehangoltan, kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztések hatására növeli a versenyképességét, modern kisvárosi lakókörnyezete, fellendülő idegenforgalma valamint fejlett köz- és közösségi, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásai biztosítják a lakosság életminőségének javulását, az élhető és vonzó város koncepció kiteljesedését. A. A gazdaság élénkítése, innovatív vállalkozói környezet megteremtése a stabil és diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításához valamint a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása B. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése C. A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizálás D. A társadalmi kohézió erősítése E. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása F. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése H. A város belső közlekedési feltételeinek javítása I. A város külső elérhetőségének fejlesztése Nyugati városrész Keleti városrész Tisza-parti városrész Külterület A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével a Nyugati városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kisköre társadalmi-gazdasági folyamataiba. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével, modern települési központ funkciók kialakítása a városi, közszféra, közösségi, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások növelése érdekében. Vonzó természeti környezet és kikapcsolódási lehetőségek biztosításával a Tisza-tó menti terület turisztikai termékké fejlesztése és a lakosság nagyobb mértékű integrálása Kisköre társadalmigazdasági folyamataiba. Elősegíteni a külterületeken élők esélyegyenlőségének javulását, és biztosítaja számukra a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá az iparigazdasági területek fejlesztésével modern vállalkozási környezet kialakítása a város tőkevonzó képességének növelése és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása érdekében. 8. oldal

9 1.3 Fejlesztési akcióterületek kijelölése Kisköre arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa elősegítve ezáltal a város dinamizálódását, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtését és a gazdaságos működést. A konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a kedvező hatások érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat és a magán szféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai Kisköre teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében; az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra, -bővítésre és a társadalmi célú beavatkozások megvalósításához megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával. A fenti alapelveknek megfelelően Kiskörén a következő fejlesztési akcióterületek kerültek lehatárolásra indikatív jelleggel annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források jelenleg nem elegendők: Funkcióbővítő akcióterület Szociális fejlesztési akcióterület Turisztikai fejlesztési akcióterület Annak tudatában, hogy minden szükségesnek látszó fejlesztés megvalósítására a potenciálisan jelenleg rendelkezésre álló források nem elegendőek, kirajzolódnak olyan további területek, amelyek fejlesztése vagy magántőkéből, vagy a fenti időszakon kívül más pályázati forrásból valósul, valósulhat meg. Ilyen akcióterület lehet a következő: Gazdaságfejlesztési akcióterület 1.4 A megvalósítás mechanizmusai A fejlesztések megvalósítását többek között a kidolgozott ingatlangazdálkodási terv, a nem fejlesztési jellegű tevékenységek (pl. soft elemek, kiszámítható szabályozási környezet), az 9. oldal

10 érintettekkel (lakossággal, civil szervezetekkel, vállalkozásokkal, szakhatóságokkal, környező településekkel) folytatott rendszeres egyeztetések, kialakított együttműködések és szoros partnerségek szolgálják. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra kialakítása. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszerét képező képviselő testület, bizottságok, kiemelten a Pénzügyi - és Jogi Bizottság, Humán Bizottság, valamint a Polgármesteri Hivatal alkotta egységet a városrehabilitációs projekt lebonyolításának idején kiegészíti a projektmenedzsment feladatokat ellátó külső szakértő cég. Az IVS megvalósításának másik sarkalatos pontja a nyomon követés és a monitoring rendszer felállítása, melynek keretében a képviselőtestület kétévenként értékeli a stratégia keretein belül megvalósuló projekteket és azok állását, a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási jellemzőit, a városrészi és tematikus célok elérését, a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást. A monitoring rendszer alapját az elérendő átfogó, tematikus és városrészi célokhoz hozzárendelt, számszerűsíthető és objektív output-, eredmény-, illetve hatásindikátorok jelentik (pl. kerékpárutak hossza, lakosságszám, várható élettartam). A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia és a folyamatban lévő akcióterületi tervezés lehetővé teszi, hogy Kisköre sikerrel pályázzon a rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra, amelynek eredményeként a város fenntartható módon fejlődhet, megerősítheti térségi szerepkörét, valamint magasabb színvonalú életminőséget és környezetet biztosíthat lakossága számára. 10. oldal

11 2 HELYZETELEMZÉS 2.1 Kisköre szerepe a településhálózatban Kisköre Heves megye déli részén, a Tisza-tó partján, megyehatáron elhelyezkedő település. Budapesttől kb. 150 km-re, keletre fekvő kisváros. Budapest felől az M3-as autópályán elindulva Gyöngyös vagy Füzesabony felől alsóbbrendű utakon érhető el a város. A megyeszékhelytől, Egertől 60 km-re található. Vasúton a 102. számú Kál-Kápolna Kisújszállás mellékvonalon érhető el Kisköre szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Nemzetközi szerepkör Kisköre város nemzetközi szerepköre csekély mértékű. Testvértelepülési kapcsolat fűzi az 2. táblázatban rögzített településekhez. 2. táblázat Kisköre testvértelepülései Testvérváros Namyslów Beregszász Zágon Gyöngyössolymos Ország Lengyelország Ukrajna, Kárpátalja Románia, Erdély Magyarország Forrás: Kisköre Város Önkormányzata A lengyel várossal 2002-ben történt meg a kapcsolatfelvétel, majd az együttműködési és partneri megállapodást 2003-ban írta alá a két település polgármestere. Az együttműködés kulturális, gazdasági, sport és idegenforgalmi területeket érint. Ezen megállapodásban foglaltakat több közös rendezvény, illetve delegációk látogatása tette még partneribbé. Beregszásszal 2004-ben írták alá a megállapodást, mely közös kulturális, művészeti és sportprogramok szervezését és a két település közötti idegenforgalom kialakítását tartalmazzák ban történt meg Zágon községgel a testvértelepülési szerződés aláírása, mely főként a helyi közigazgatásra, környezetvédelemre, kereskedelemre, kultúrára, oktatásra és sport területekre terjed ki. Kiskörét elkerülik a nagy nemzetközi kereskedelmi útvonalak, a Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) útvonalai sem érintik Országos szerepkör Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) alapján kirajzolható Kisköre funkciója a hazai területi térszerkezetben. Kisköre az Eger - Szolnok regionális tengely mentén elhelyezkedve a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemének számít. 11. oldal

12 Társadalmi és gazdasági mutatók alapján a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába tartozó térség. A város egy rurális jellegű kistérség része. Az OTK a Tisza-völgyét kiemelten fejlesztendő területként harázza meg. 1. térkép Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek 2. térkép Elmaradott térségek és perifériák Forrás: OTK Forrás: OTK 3. térkép Vidékies (rurális) és városias (urbánus) térségek 4. térkép A Balaton-térség, a Tisza-térség és a Duna-mente Forrás: OTK Forrás: OTK 12. oldal

13 1. ábra Kisköre fejlődésének dinamikáját jellemző néhány adat változása ( /2011) Forrás: KSH A város dinamikai szempontból a stagnáló vagy lemaradó kategóriába sorolható. Az elmúlt időszakban túlsúlyba kerültek a kedvezőtlen tendenciák: a nyilvántartott álláskeresők száma csökkent ugyan, de ez a tartós munkanélküliségre vezethető vissza; 13. oldal

14 mind az állandó népesség, mind a lakónépesség csökkent; a regisztrál vállalkozások száma kismértékben nőtt; a lakásállomány csökkent Regionális és megyei szerepkör 3. táblázat Néhány összehasonlító adat Kisköre megyén belüli szerepére vonatozóan (2001, 2011) Mutató Kisköre Heves megye Részesedés a megyén belül (%) Lakónépesség száma (fő) Regisztrált vállalkozások száma (2010) (db) Szállásférőhelyek száma (kereskedelmi és egyéb szálláshelyek együtt) (db) ,869% ,648% = = ,27%, 2,29%, 1,69% Vendégéjszakák száma (kereskedelmi és egyéb szálláshelyek együtt) (db) 4374(127)+1721(20) = (113971) (23140) = ,55%, 0,96%, 0,63% Vendéglátóhelyek száma (db) Foglalkoztatottak száma (fő, 2001) Munkanélküliek száma (fő) ,44% ,72% ,53% Forrás: KHS Mikroregionális szerepkör A ha kiterjedésű Kisköre a Hevesi kistérség része volt, mely a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a komplex fejlettségi mutató alapján a hátrányos helyzetű kistérségek közé sorolta. 14. oldal

15 5. térkép A Hevei kistérség Forrás: A következő táblázat bemutatja a Hevesi kistérség településeinek legfontosabb ismérveit. Mindössze Kisköre rendelkezik városi jogállással a kistérség központja mellett. Heves és Erdőtelek után a 3. legnépesebb települése a kistérségnek. 4. táblázat A Hevesi kistérség települései (2011) Név Jogállás Terület (100ha) Népesség (fő) Átány Község Boconád Község Erdőtelek Község Erk Község Heves Város Hevesvezekény Község Kisköre Város Kömlő Község Pély Község Tarnabod Község Tarnaméra Község Tarnaörs Község Tarnaszentmiklós Község Tarnazsadány Község Tenk Község Tiszanána Község Zaránk Község Összesen Forrás: KSH 15. oldal

16 A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Kormányrendelet 1. melléklete szerint Kisköre január 1-től a Hevesi járás tagtelepülése, mely megegyezik a korábbi Hevesi kistérség területével. 6. térkép A Hevesi járás Forrás: Vonzáskörzete: Tiszanána, Kömlő, Tarnaszentmiklós, Pély Funkciók szerinti vonzáskörzet A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény értelmében január 1-től a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat - a helyi képviselőtestület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 16. oldal

17 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. A feladatok eredményes megoldása érdekében az Önkormányzat együttműködik a Heves Megyei Önkormányzattal és a Hevesi Kistérségi Többcélú Társulásával. A Városfejlesztési kézikönyvben felsorolt funkciók és a következő táblázat alapján Kisköre helyi és mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt. Vonzáskörzetét nagyban befolyásolják az alábbiak: közvetlen környezetében húzódik a megyehatár, a Tisza-tó partján fekszik, a település közvetlen közelében önálló vonzáskörzettel rendelkező települések fekszenek (Heves, Abádszalók). 17. oldal

18 5. táblázat A város funkcióinak hatóköre (a Városfejlesztési kézikönyvben felsorolt funkciók alapján) Funkció Nemzetközi Országos Regionális Megyei Kistérségi Mikrotérségi Helyi Gazdasági - vízerőmű; - Tisza-tavi üdülőterület - bankok; - pénzügyi szolgáltatók; - piac; - vendéglátó egységek; - kiskereskedelmi üzletek; Közlekedési, távközlési - vasútállomás; - távolsági autóbuszmegálló; - postahivatal; - közüzemi vízhálózat; - zárt közcsatornahálózat; Közösségi - önkormányzati közművelődési könyvtár; - kulturális központ; - sport infrastruktúra; Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási - önkormányzat; - rendőrség; -polgárőrség; Humán szolgáltatási - gyógyszertár; - fogászati szakrendelés; - idősek otthona; - általános iskola; - körzeti orvosi (háziorvosi) székhely; - óvoda; 18 oldal

19 2.1.3 Összefoglalás Kisköre a magyarországi városhálózat egyik rurális jellegű, hiányos értékű városi funkciókkal rendelkező, alapvetően mikrotérségi és részben kistérségi-megyei funkciókkal rendelkező kisvárosa. A városhálózatban betöltendő jövőbeni szerepét alapvetően meghatározza periférikus, kedvezőtlen közlekedés-földrajzi fekvése, valamint a Tisza, és a Tisza-tó közelsége. A második tényező kedvező lehetőséget biztosít a város hosszú távú fejlődése szempontjából, de csupán akkor, ha a település megközelíthetőségét sikerül javítani. Jelenleg a Hevesi kistérségen belül főként mikrotérségi szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentráltságot. Foglalkoztatási szerkezetét tekintve meghatározóan mezőgazdasági, kisebb mértékben ipari város, a megye városhálózatának gazdasági szempontból azonban fontos eleme. 2.2 A város egészének helyzetelemzése Kisköre Heves megye déli, az Alföld északi részén, a Tisza mellett, teljesen sík vidéken, kötött szikes talajon terül el. Az M3 autópályától, a 3-as főközlekedési úttól mintegy 30 km-re, a 4-es főútvonaltól 40 kilométerre helyezkedik el. Jász-Nagykun-Szolnok megyével közvetlenül a Tisza-híd köti össze, mely vasúti és közúti közlekedésre egyaránt alkalmas. A várostól 5 km-re található egy repülőtér is, ahol a kisebb gépekkel érkezőket tudják fogadni. Kisköre területe 68,42 km 2. Várossá nyilvánításával a megye városainak száma kilencre emelkedett. 7. térkép Kisköre elhelyezkedése Kisköre Forrás: maps.google.hu Kisköre területén a legfiatalabb települési nyom a XI-XIII. századra tehető. A feltárt lelőhelyek bizonyítják, hogy megszakításokkal több, mint 4000 év követhető nyomon. A 19 oldal

20 honfoglalás utáni időszak első írásos emléke egy okleveles forrás, mely Kiskörét 1323-ban Kure alakban említi, az évi pápai tized jegyzékben. Kerey néven templomos helyként, az évi oklevélben Kyiure néven népes birtokként fordul elő ban a Rozgonyiak, később a Palóczyak birtoka, amely család férfi tagjai a mohácsi csatában estek el ban Ferdinánd király a birtokot Charon Andrásnak, János király pedig 1537-ben Werbőczy Istvánnak adományozta ben Dobó István és testvére tulajdonába került, az évi porta összeírás pedig már Bárthory birtokként említi. A falu a Rákóczi fejedelmi család, illetve Török Ferenc és Fáy György birtokába került, egészen a XVII. század végéig. A Bécs ostromára induló török hadak 1683-ban a települést feldúlták, felégették, a falu lakói szétszéledtek, illetve az uradalom védett központjába, Ónodra menekültek. A település 1690-ig elnéptelenedett, majd között ismét benépesült. Erdődy püspök 1722-ben megszerzi Rákóczi fejedelem elkobzott kiskörei birtokrészét, utóda Barkóczy püspök a falu másik felét megvásárolja az Aspremont grófoktól. A birtokjog így 1728-tól az egri püspökségé lett Városszerkezet Kisköre településmagjának szerkezete az Alföldre jellemző kétutcás település alaprajzi rendszerét mutatja. A település szerkezeti alapját adó Széchenyi és Kossuth út mentén helyezkednek el a legfontosabb szolgáltató és középületek is. A két főutca T-alakú találkozása a templom előtti téren jelentette a település fejlődésének gyújtópontját is, azaz valószínűsíthető, hogy a község erről a pontról, illetve a fenti két utcáról kezdett el fejlődni, miután a 17. század végére kétbeltelkes halmazfaluból keresztutcás településsé vált. Az 1768-as tűzvész következtében két ház kivételével leégett a falu, mely után új telkeket mértek ki és az 1767-ben történt földközösség megszüntetését követően szabályos telekrendszert alakítottak ki. A település szerkezetének fejlődését jól mutatják a katonai felmérések különböző korokból származó térképei. Az első 1783-ból való katonai felvételezés még egy halmazosan épült falut mutat, melynek négy utcája van (a mai Széchenyi, Kossuth, Béke és Erzsébet utak). A következő felvételezés ( ) már sokkal rendezettebb faluképet ábrázol, mely valószínű, hogy földesúri falurendezés eredménye. Az 1783-as állapothoz képest több új utca is beazonosítható (Rév, Alkotmány, Hunyadi, Rákóczi út), és a Kossuth Lajos út északi végén ábrázolva van a temető. Az 1883-ban megtörtént harmadik katonai felmérés a község további területi fejlődéséről tanúskodik. Ekkorra már dominánssá válik Kisköre fejlődésében az a máig megfigyelhető trend, hogy a község kiterjedésében meghatározó irány a kelet-északkeleti. A terjeszkedést a természetes, domborzati tényezők is befolyásolták: a mély fekvésű, talajvizes területek északon és délen, valamint a keleti oldal mélyen fekvő, bányagödrös részei. A nyugati irányban való szerves növekedésnek a vasút is gátat szabott. Az első világháborúig terjedő időszakban a falu fejlődésében a peremek felé terjeszkedés volt jellemző északi irány elsődlegességével. 20. oldal

21 A két világháború közötti időszakban jelentős változás az új temető létesítése, továbbá több új utcának a beépülése, illetve a régebbiek továbbépülése (Kinizsi, Lehel, Gárdonyi, Kertalja, Hegedűs utca). A második világháború után, az 1967 és 1973 között létesült Tisza II. vízlépcsőhöz tartozó erőmű építéséhez kapcsolódóan, jelentős, a település szerkezetét érintő beruházások történtek. A hagyományoktól teljesen idegen szerkezetet, beépítési módot és telekhasználatot jelent a hetvenes években épült fsz. + 2 em. és a fsz. + 1 em. lapostetős épületekből álló lakótelep megépülése. Ez az ún. Tisza II. lakótelep kiszolgáló intézményeivel az addigi településtesttől elszakadva egy új településrész kialakulását eredményezte. Az erőműhöz tartozó távvezetékrendszer és védőtáv zónája jelentős elválasztó területet képez a község, a Tisza-parti üdülő és a lakótelep lakóterülete között. A tározóhoz kapcsolódva kialakuló üdülőövezet, 1987-től a lakóteleptől északi irányban a Jászsági öntöző főcsatornáig terjedő területen két ütemben épült ki. A hétvégiházas üdülőtelep az 1994-es években betelt, ezért a csatorna túloldalán a stranddal szemben újabb, eredetileg vállalati üdülők elhelyezésére szánt területet alakítottak ki. Kisköre beépített belterületi részei egy kiegyensúlyozottan fejlődött, hagyományos, beállt összképet mutatnak. A belterületi részek úthálózata, utcaképei alapvetően megváltoztak. A település jelenlegi úthálózata, a szomszédos településekkel való kapcsolata megfelelő, de a hagyományosan nem a gépkocsiforgalomra tervezett keresztmetszeti méretek keskenyek. Kisköre közúti elérhetőség szempontjából perifériás helyzetet foglal el. A település a 4-es számú főút, illetve az M3 autópálya között félúton helyezkedik el. A legközelebbi fő közlekedési út is 23 km-re helyezkedik el (a Füzesabony-Hortobágy-Debrecen közötti 33-as út). A Tisza híd közös vasúti átkelőhely. Közútja a j. úton vezet Tiszanána felől, illetve Heves felől. 8. térkép Kisköre és környékének úthálózata Forrás: oldal

22 9. térkép Kisköre úthálózata Gazdaság Forrás: Egy település gazdasági szerkezete a település gazdasági-társadalmi fejlettségét tükrözi. Bár napjainkra az egyes nemzetgazdasági ágak súlypontjai globális méretekben is a mezőgazdaság rovására és a tercier/szolgáltató szektor javára tolódtak el, az ún. gazdasági szerkezetváltás nem minden térségben/településen zajlott le azonos intenzitással. Kisköre jellemzően vidéki térségben található, a gazdasági szerkezet meghatározó eleme a mezőgazdaság, turizmus. A turizmus az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, teknitve, hogy Tiszafüred és Poroszló a térség meghatározó települései a turizmus terén A szolgáltatási szektor jelenleg is fejlődik, azonban egyes szolgáltatási szférák még hiányosak, nincs integrált termelés és értékesítés. Jellemzőek a mikro- és kisvállalkozások, melyeknek árbevétele 3-6 millió Ft között mozog, általában tőkehiányosak. Az 1990-ben bekövetkezett változások nagy reményeket adott az itt élő embereknek, amely reményeket viszont nem sikerült beváltani. A rendszerváltozást követően több nagyvállalat megszüntette leányvállalatát, illetve a termelőszövetkezet is válságba került. A település a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé tartozó Hevesi kistérség területén található, mely besorolást a település jelenlegi gazdasági helyzete is kellően alátámaszt május 16-án átadásra került a Tisza II. Vízlépcső, amely a térség legnagyobb ipari létesítménye volt abban az időben, valamint a helyi Tsz. mellett a legnagyobb foglalkoztató volt a településen. 1 A közlekedési adottságok leírását a Közlekedés fejezet tartalmazza. 22. oldal

23 A város területén található a hazánk legnagyobb teljesítményű, megújuló vízenergiát hasznosító vízerőműve, a Kiskörei Vízerőmű, melyben 4 db 7 MW-os blokk üzemel. A Kiskörei Vízerőmű üzemeltetője és tulajdonosa a Magyar Állam tulajdonába tartozó Tiszavíz Vízerőmű Kft., ami a Tiszalöki Vízerőműnek is üzemeltetője, és tulajdonosa. A vízerőmű energiatermelő főberendezéseinek elmúlt évtizedben végrehajtott nagyjavítása és technikai modernizációja hosszú távon teszi lehetővé a villamos energia termelését. A városban továbbra is a Tiszavíz Vízerőmű Kft. Kiskörei Vízerőműve a legnagyobb ipari tevékenységet folytató üzem, mely tevékenységét közel változatlan foglalkoztatotti létszámmal végzi. A vízlépcső és a Tisza folyó másik állami kezelője a KÖTIVIZIG, amely a gazdaságossági létszámleépítések következtében ma tizedét foglalkoztatja a lakosságnak a 1990 előtti állapothoz képest. 2. ábra A regisztrált és a működő vállalkozások számának változása Kiskörén ( ) Forrás: KSH 2010-ben 304 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván Kiskörén, amelyek közül az egyéni vállalkozások száma 241 (79%) ben a regisztrált vállalkozások mindössze 41%-t tartották nyilván működő vállalkozásként, ez az arány 2000-ben még 62% volt, így a vállalkozások többsége kényszervállalkozásnak minősíthető. Míg a regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2010 között 1,6-szeresére emelkedett (különösen 2007 és 2008 között ugrott meg a számuk), addig a működő vállalkozások esetében csak 1,07-szeres növekedésről beszélhetünk. Mindezek a város gazdaságának mérsékelt fejlődését jelzik. A településen a vállalkozási aktivitás viszonylag alacsony ben a 100 lakosra jutó működő vállalkozások száma (vállalkozássűrűség) 4,6 volt. Ez az érték kismértékben elmarad a régióstól (4,96), de a megyei (5,8) és országos (6,98) értékektől jóval kedvezőtlenebb. Pozitívumként kiemelhetjük, hogy a vállalkozássűrűség 2000 és 2010 között valamennyi referencia területhez képest gyorsabban, mintegy 23,3 %-kal növekedett. Kisköre 2010-ben a Hevesi járás regisztrált vállalkozásainak 7,5%-át adta. 23. oldal

24 3. ábra Kisköre iparűzési és idegenforgalmi adóból befolyó bevételei ( , ezer Ft) Forrás: KSH A vállalkozások által lebonyolított pénzügyi forgalomhoz kapcsolódó, és az önkormányzat számára jelentős bevételi forrást megtestesítő iparűzési adóból befolyó bevételek a működő vállalkozások ingadozó számához hasonlóan alakult az elmúlt években. A turizmusból származó idegenforgalmi adóbevételek 2006 és 2010 között bekövetkezett növekedését követően 2011-re az előző évi összeg 20%-ára esett vissza. Ennek hátterében az áll, hogy a évi XC. törvény módosította a helyi adókról szóló évi C. törvényt. E törvényi változás következtében december 31. napjával megszűnik az üdülőépület után megállapított idegenforgalmi adó. Továbbra is idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki legalább egy vendégéjszakát eltölt (tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó). A törvényi változást figyelembe véve Kisköre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2010/12. (XII.23.) számú, új helyi adókról szóló rendeletében megszüntette az üdülőépület után megállapított idegenforgalmi adót. Kiskörén a működő vállalkozások összevont nemzetgazdasági ágak szerinti vizsgálatakor a szolgáltató szektor dominanciája mellett kiemelkedik a mező-, erdő- és halgazdálkodás szerepe, annak ellenére, hogy az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Térségi összehasonlításban a mezőgazdaság szerepe közel kétszerese az országos átlagnak. A nemzetgazdasági ágak közötti megoszlás leginkább a megyei értékekhez hasonít. 4. ábra A működő vállalkozások megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint Kiskörén ( ) 5. ábra A működő vállalkozások megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint térségi összehasonlításban (2010) Forrás: KSH Forrás: KSH 24. oldal

25 2010-ben a tercier szektoron belül a legtöbb működő vállalkozás a kereskedelem, gépjárműjavítás (32 db) nemzetgazdasági ágban volt jelen, ezt követte a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (15 db) nemzetgazdasági ág. A regisztrált vállalkozások foglalkoztatotti létszámát tekintve 2011-ben a következő volt jellemző: 0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 22,8%; 1-9 főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 74,92%; főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 1,3%; főt foglalkoztató regisztrált vállalkozások aránya 0,98%. Ebből következően a Kiskörén regisztrált vállalkozások legáltalánosabb jellemzője a kis méret: a vállalkozások döntő többsége egyszemélyes, vagy mikrovállalkozás. 50 fő foglalkoztatottat meghaladó vállalkozások nem működnek Kiskörén. Összegezve a vállalkozási szerkezet elaprózódott. A 2001-es népszámlálási adatok alapján a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágankénti megoszlása - a működő vállalkozásokhoz képest - még inkább eltolódik a primer és a szekunder ágazat irányába. Térségi összehasonlításban is kiemelkedik a mezőgazdaság szerepe, hiszen a város (14%) az országos arány (5%) közel háromszorosát mutatja. 6. ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint Kiskörén (2001) Forrás: KSH 25. oldal

26 7. ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági áganként területi összehasonlításban (2001) Hevesi kistérségben Heves megyében Magyarországon Forrás: KSH A regisztrált vállalkozások, valamint a foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ágak szerinti vizsgálata alapján a regisztrált vállalkozások harmadát kitevő primer és szekunder szektor foglalkoztatja a munkavállalók közel felét. A népesség gazdasági aktivitását a foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes arányával lehet mérni. Utóbbi csoport a gazdaságilag aktív népesség, azaz akik munkaerő-kínálatukkal megjelennek a munkaerőpiacon. A népesség gazdasági aktivitás szerinti vizsgálata során a foglalkoztatottakon és a munkanélkülieken túl a statisztikai adatgyűjtés módszertana további két kategóriát definiál. Inaktív keresőknek minősülnek a nyugdíjból, GYES-ből, GYED-ből, a vagyonuk kamataiból, vagy pl. az ingatlanjuk bérbeadásból élők. Ide tartoznak azok a munkanélküli-ellátásban részesülők is, akik nem keresnek munkát. Az eltartottak csoportját a tanulók, az egyetemi hallgatók, a háztartásbeliek alkotják. 6. táblázat A lakosság gazdasági aktivitása (2001) Terület Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Fő % Fő % Fő % Fő % Kisköre % 0 0% % % % 96 3% % % % % % % Hevesi kistérség % % % % Heves megye % % % % Magyarország % % % % Forrás: KSH A táblázat jól mutatja, hogy 1980 és 2001 között eltelt időintervallumban milyen nagyfokú átrendeződés ment végbe a munkaerő-piac tekintetében Kiskörén. Különösen nagyfokú 26. oldal

27 csökkenés következett be a foglalkoztatottak arányát tekintve: 22 százalékponttal. Ezen csökkenéssel párhuzamosan pedig a városban 12 %-ra nőtt a munkanélküliek száma. Városi szinten másfélszeresére emelkedett az inaktívak, míg mérsékelten csökkent az eltartottak száma. Az iparszerkezetből hiányoznak a magasabb technológiai színvonalat képviselő ágazatok. Nemzetközi viszonylatban a globalizáció eredményeként a kutatási, fejlesztési tevékenység a nagy tőkeerejű nemzetközi vállalkozásokhoz és specializált K+F központokhoz kötődik, ez Magyarországon főként Budapestre és környékére koncentrálódik. Heves megye területén 2011-ben is mindössze 68 kutató-fejlesztő helyet regisztráltak, ami a régiós helyek 35%-t jelenti. Ezek az adatok a K+F tevékenység jelentős elmaradásait mutatják a megyében. Kiskörén nincs K+F tevékenységgel foglalkozó vállalkozás. Kisköre gazdasági mutatóinak térségi összehasonlítását mutatja az alábbi táblázat. 7. táblázat Néhány gazdasági mutató megyei, regionális és országos összehasonlítása (2010) Mutató Kisköre Heves megye Észak-M.i régió Magyarország Regisztrált vállalkozások száma/1000 lakos, db Ipari vállalkozások aránya, % 20 19,1 18,35 10,8 Mezőgazdasági vállalkozások aránya 6,4 4,96 4,35 25,6 Szolgáltató vállalkozások száma 73,6 75,94 77,3 63,6 Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszaka/1000 lakos, db Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyeken eltöltött vendégéjszaka/1000 lakos, db Forrás: KSH Mezőgazdaság Az Általános Mezőgazdasági összeírás alapján 2000-ben Kiskörén a gazdaságok száma 397 volt, melyből 393 volt egyéni. Megyei szinten a gazdasági szervezetek száma 2000 és 2010 között 37%-kal emelkedett, míg az egyéni gazdaságok száma 48%-kal csökkent. A használt földterületek nagyságát az alábbi ábra szemlélteti. 27. oldal

28 8. ábra Egyéni gazdaságok és gazdálkodó szervezetek földterület-felhasználása Kiskörén (2000, hektár) Forrás: ÁMÖ Kiskörén az egyes földterületek aranykorona értékei: Szántó terület: 9,56 AK Gyümölcsös terület: 34,8 AK Szőlő terület: 26,1 AK A növénytermesztésben a gabonafélék aránya meghatározó. A Hevesi kistérségben a vetésterület közel felét a kalászos gabona (47,04 %) foglalta el 2000-ben. 9. ábra Szántóföldi vetésszerkezet a Hevesi kistérségben (2000) Forrás: ÁMÖ 28. oldal

29 10. ábra Szántóföldi vetésszerkezet területi egységenként (2000) Heves megye Észak-Magyarországi régió Magyarország Forrás: ÁMÖ Területi összehasonlításban, a kistérségi vetésszerkezet megegyezik a megyei és a régiós arányokkal, de az országos értékektől - különösen a kukorica és a kalászos gabona esetében jelentős eltérést mutat. Az állatállományban a tyúkfélék dominanciája jellemző, mely azonban elmarad a megyei arányától. A megyei értékekhez képest Kiskörén magasabb arányban van jelen a sertés. 11. ábra Állatállomány Kiskörén (2000) 12. ábra Állatállomány Heves megyében (2000) Forrás: ÁMÖ A primer szektorban foglalkoztatottak arány 14% volt Kiskörén 2001-ben, mely az országos érték közel háromszorosa ban lezárult a földprivatizáció. A TSz. felszámolása során a kiskörei külterületi földtulajdonok közel kétharmada angol, illetve angol érdekeltségű befektetői csoport kezébe került (Rákháti Állami Gazdaság teljes egészében). A mezőgazdaságból küszködő helyi vállalkozók, illetve őstermelők foglalkoztatás tekintetében nem számottevők, jó esetben két-három munkással dolgoznak. A mezőgazdaságra jellemző a takarmánynövények termesztése, a termőföldek alacsony aranykorona értéke miatt magas kultúrájú zöldség és gyümölcstermesztés nem valósítható meg a településen. 29. oldal

30 Ipar A városban az ipar, építőipar összevont nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások száma 2010-ben 25 volt, arányuk 20%. A vállalkozások egy kivételével - az építőiparban, vagy a feldolgozóiparban tevékenykednek. A feldolgozóipar elégtelensége kedvezőtlenül hat a piaci és értékesítési lehetőségek szélesedésére, illetve nagyon alacsony a térségben az ipari szektor részesedése. A városban a legjelentősebb ipari egység a vízerőmű, mely kb. 40 főt foglalkoztat Szolgáltatások A szolgáltatási szektorhoz tartozó különböző típusú tevékenységek a gazdaság bármely ágazatához kapcsolódhatnak, közös jellemzőjük, hogy a termelési folyamat valamennyi fázisában jelen vannak, és növelik a termékek hozzáadott értékét. A szolgáltatási szektor súlya fontos mutatója a gazdaság fejlettségének. A szolgáltatások Kisköre gazdaságában mérsékelt szerepet töltenek be: az összes foglalkoztatott 55%-a dolgozik a tercier szektorban (kistérségi átlag 48%). Ettől függetlenül a városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított ben a településen 44 kiskereskedelmi üzlet működött, amely a 10 évvel ezelőtti értékhez képest nem változott. A kínálatot nagymértékben befolyásolja a nemzetközi kereskedelmi láncok megjelenése. Az általános kereskedelmi tendenciákat igazolja, hogy a vizsgált időszak alatt az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 36-ról 31-re csökkent. Kiskörén a vendéglátóhelyek száma 2000-hez képest (26 db) mindössze eggyel emelkedett ben a 27 vendéglátóhely közel fele étterem, büfé. A városban az lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (10,2), összehasonlítva a megyei (5,2) és a regionális (5,4) értékekkel. A szolgáltatások színvonala a keresőképes kereslet csökkenésével, illetve a turizmus visszaesésével csökkent, a vállalkozások versenyképessége alacsony, likviditási helyzetük sebezhető. Foglalkoztatási kapacitásuk nem számottevő. Két pénzügyi szolgáltató található a városban: a Tiszafüredi Takarékszövetkezet, illetve a Jászárokszállás és Vidéke Takarékszövetkezet Turizmus, kultúra A település a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzethez tartozik. Szabadvizű strandja, színvonalas kempingjei, a természet adta vadregényes és halban gazdag vizei vonzzák a vendégeket. Az üdülőkörzet megyébe tartozó 6 települése közül a városba látogatnak el a legtöbben, igénybe véve pl. a vízi-túrázás, horgászás lehetőségét. Az idegenforgalom növekedésének elősegítésére az önkormányzat bérbe adta a szabadvizű strand üzemeltetését, melynek folyamatos karbantartásával biztosítják a pihenni vágyó lakosság és az ide látogató magyar és külföldi vendégek mind színvonalasabb kiszolgálását. A Tisza-tó a horgászok és halak álma és ez Kiskörére is érvényes. Vizeinek gazdag a halállománya, itt a pisztráng kivételével minden halfaj megtalálható. A horgászat szerelmeseit számtalan lehetőség várja a Tisza-tónál. A vadászat szerelmeseinek is kedvelt célpontja Kisköre, elsősorban apróvadak vadászatára van lehetőség. A városban működő 30. oldal

31 horgász- és vadászegyesületeknél, horgász- és vadászüzletekben pedig minden információ és eszköz rendelkezésre áll. A turisztikai infra- és szuprastruktúra 2 nem felel meg mindenben az elvárásoknak. A szállásférőhelyek összetétele viszonylag korszerűtlen: alacsony a szálloda típusú szálláshelyek aránya, s igen magas az egyéb típusúaké. Kisköre Város Önkormányzatának idegenforgalmi adó bevételei az elmúlt években 6 millió Ft bevételt jelentettek, mely azonban 2011-re 20%-ára esett vissza. Ennek hátterében az áll, hogy a évi XC. törvény módosította a helyi adókról szóló évi C. törvényt. E törvényi változás következtében december 31. napjával megszűnik az üdülőépület után megállapított idegenforgalmi adó. Továbbra is idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki legalább egy vendégéjszakát eltölt (tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó). A törvényi változást figyelembe véve Kisköre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2010/12. (XII.23.) számú, új helyi adókról szóló rendeletében megszüntette az üdülőépület után megállapított idegenforgalmi adót. Kiskörén 2011-ben 173 kereskedelmi szállásférőhely működött. A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak száma az elmúlt 10 évben jelentős mértékű ingadozást mutatott: miközben a pénzügyi-gazdasági válság nyomán 2008-ban és 2009-ben csökkenést regisztráltak, addig 2009-ről 2010-re csaknem éjszakával nőtt a vendégéjszakák száma. Mindeközben jelentősen csökkent a külföldiek jelenléte is ben a külföldiek aránya 2% (2007-ben 12%), míg a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya 3% (2005-ben 17%) ben 1750 vendég 4374 vendégéjszakát töltött kereskedelmi szálláshelyen, azaz az átlagos tartózkodási idő 2,5 éjszaka volt. A kereskedelmi szállásférőhelyek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az egyéb (magán) szálláshelyek ben összesen 32 egyéb szálláshelyen 2017 szállásférőhelyet kínáltak, ahol 367 vendég 1721 vendégéjszakát töltött (az átlagos tartózkodási idő 4,7 éjszaka). 13. ábra A vendégek és vendégéjszakák számának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 14. ábra A vendégek és vendégéjszakák számának alakulása az egyéb szálláshelyeken Forrás: KSH Forrás: KSH 2 A turisztikai szuprastruktúrához tartoznak a következők: szállás (szállodák, vendéglők, panziók, apartman-szállók, egyéb szállások: apartmanok, üdülőházak, kemping és lakókocsi helyek, tömegszállások). ellátás (éttermek, snack és önkiszolgáló létesítmények). 31. oldal

32 Az ide érkező vendégek egyre kevesebb ideig maradnak a városban, illetve a külföldi és a belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje is csökken. Az egy heti tartózkodás helyett az ide érkezők átlagosan egy hosszú hétvégének megfelelő időtartamra tartják érdemesnek az itt tartózkodást Információs társadalom A szolgáltatások bemutatását követően érdemes kitérni az információs társadalomra is. A telekommunikáció három legfontosabb szegmense a telefonhálózat, a kábeltelevízió és az internet. Jóllehet a vezetékes távbeszélő hálózat a város teljes területén kiépítésre került, a magánszemélyek telefonellátottsága tekintetében egyértelműen érezhető a mobiltelefonok térhódítása, amely az egyéni analóg fővonalak számának csökkenésében mutatkozik meg: az egyéni analóg távbeszélő fővonalak (lakásfővonalak) száma között csaknem 1/3-ával csökkent. Az üzleti analóg fővonalak száma (közületi fővonal) szintén csökkenést mutat: 2000 és 2011 között harmadára és 2011 között a távbeszélő fővonalak száma összességében 837-ről 562-re csökkent. Az egyéni analóg fővonalak számának változásához hasonlóképpen csökkentették a nyilvános távbeszélő állomások számát is. Kisköre közigazgatási területén a magyarországi mobil telefonszolgáltatók (T-Mobile, Vodafone, Telenor) teljes lefedettséggel bírnak. A Tisza-parti városrész kivételével a város teljes területén kábeltelevíziós és internetes hálózat üzemel. Műholdas TV szolgáltatás Kisköre területén a következő szolgáltatóknál érhető el: UPC Direct, T-Home, DIGI, Hello HD, Printer-fair, RLAN Internet, míg Földi sugárzású TV szolgáltatást a Mindig TV Extra nyújt. Internet szolgáltatás az ALTAinternet, a BTel, a Compagnon Internet, az Externet, a Printer-fair, a TENET, és a T-Home hálózatán érhető el. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 2011-ben 124 volt, mely a lakásállomány 10 %-t jelenti. Az e-ügyintézés lehetőségei egyelőre korlátozottak. Az Önkormányzat honlapja a nemzetközi besorolás szerint második szintű szolgáltatásokat nyújt ( egyirányú interakció ), amelynek keretében az általános tájékoztatáson túl az ügyintézéshez szükséges iratok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését is lehetővé teszik, a dokumentumok azonban csak hagyományos módon nyújthatók be Társadalom Az alábbi adatok jól jelzik Kisköre relatív társadalmi helyzetét térségi és országos szinten, ami a következő fejezetekben részletesen bemutatásra kerül. 8. táblázat Néhány társadalmi mutató megyei, regionális és országos összehasonlításban (2001, 2011) Mutató Kisköre Heves megye Észak- Magyarországi régió Magyarország lakónépesség változása között, % -1 általános iskolai első osztályát sem végezte el a 10-x korosztályban (2001), % 1,5 0,7 0,7 32. oldal

33 Mutató Kisköre Heves megye Észak- Magyarországi régió Magyarország diplomával rendelkezők a 25-x korosztályban (2001), % gazdaságilag aktív népesség aránya (2001), % 4,8 9,9 12,6 40,3 munkanélküliségi ráta (2012.?), % 100 háztartásra jutó foglalkoztatott (2001), fő 94 szja-alap (2011), eft Demográfia Forrás: KSH A demográfiai viszonyokat vizsgálva elmondható, hogy Kisköre népességfejlődése az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat ben 68,42 km² területen főnyi lakónépességnek ad otthont, népsűrűsége 38,78 fő/km². A vizsgált időszak alatt 2001 és 2011 között 14,6%-kal csökkent a lakónépesség, mely mind a természetes fogyásnak, mind az elvándorlásnak köszönhető. A szelektív migráció elsősorban a fiatal, képzettebb munkavállalói korú rétegekben jellemző. Egy korábban végzett felmérés szerint ennek hátterében elsősorban a munkalehetőségek, és a gyermeknevelés, illetve a szabadidős/közösségi programlehetőségek hiánya áll. 15. ábra Kisköre népességváltozásának adatai ( ) Forrás: KSH 2000 és 2011 között az állandó népesség korcsoportonkénti megoszlása az idősebb korosztály javára tolódott: a 0-14 évesek aránya 2,59 százalékponttal csökkent (2011-ben 16,34 %), míg a évesek aránya 1,37 százalékponttal (2011-ben 62,60 %), a 60 éves és idősebbek aránya (2011-ben 21,06 %) pedig 1,22 százalékponttal emelkedett. 33. oldal

34 16. ábra Az állandó népesség korcsoportok szerinti megoszlása ( ) Forrás: KSH A lakosság nemek szerinti megoszlása esetén az országos trendektől eltérő képet látunk. A gyermek és fiatalkorban jellemző férfi többlet Kiskörén kiegészül a középkorú férfiakkal. A nők magasabb száma egyedül a 60 év feletti korosztályban rajzolódik ki ben átlagosan férfira nő jutott, ami kedvezőbb az országos átlagnál (1 104). Ez az érték a 60 éves és idősebb korosztályban nő. 17. ábra Kisköre állandó népességének korfája (2011) Forrás: KSH Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor Kiskörének is szembe kell néznie a folyamatos népességcsökkenés és társadalmi elöregedés problémájával. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Kiskörén a roma lakosság aránya 3,8 % Foglalkoztatás, munkanélküliség A foglalkoztatás szempontjából Kisköre kedvezőtlenebb helyzetben volt a kistérségnél és a megyénél is a évi népszámlálási adatok alapján. Természetesen az elmúlt 11 évben jelentős változások történtek mind globális, mind lokális szinten, amelyek egy jelentős átmeneti javulást követően nagymértékben rontották a foglalkoztatási és aktivitási rátát. 34. oldal

35 9. táblázat Népesség gazdasági aktivitása (2001) Terület Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Fő % Fő % Fő % Fő % Magyarország % % % % Heves megye % % % % Hevesi kistérség % % % % Kisköre % % % % Forrás: KSH A 2001-es népszámlálási adatok alapján a város foglalkoztatottjainak több mint fele (435 fő, 55 %) a szolgáltatási nemzetgazdasági ágban dolgozik, míg az ipari foglalkoztatottak aránya 31 % (247 fő), a hivatalosan a mezőgazdaságban dolgozók aránya pedig 14 %. Összevont foglalkoztatási főcsoport szerint a szellemi foglalkoztatottak aránya 25 %, míg a mezőgazdasági foglalkoztatottaké 9 %, az ipar, építőipari foglalkoztatottaké pedig 40 %. Mindezek alátámasztják a város munkaerő-piaci kínálatának és keresletének eltolódását a primer szektorból a szekunder és tercier szektor irányába. A rendszerváltozást követően a nagy foglalkoztatóknak számító nagy állami cégek megszüntették leányvállalataikat, így a munkanélküliség megugrott. Egyedüliként a vízerőmű maradt meg a településen, mint legjelentősebb ipar egység. Azonban az elmúlt 20 év folyamán nem települt be a térségbe foglalkoztató termelő ipari egység, illetve nagyvárosi szolgáltatási központ sem alakulhatott ki. A város egyik fontos munkaerő-piaci problémája a nyilvántartott álláskeresők folyamatosan ingadozó száma. A 2009-ben tapasztalt csúcs - könnyűipar válsága és a munkaerő ára miatt megszűnt varroda - óta csökkenés figyelhető meg. Emellett kedvező folyamat, hogy csökkenő tendenciát mutat a tartós munkanélküliek száma (2012 júliusában 29 %). Iskolai végzettség szerint 2011-ben a nyilvántartott álláskeresők 51 %-a általános iskolai végzettséggel rendelkezett. A felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosok magasabb mobilitásuk miatt elhagyták a települést (agyelszívás). 18. ábra A munkaerő-piaci jellemzők változása között (fő, minden év júliusában) 3 Forrás: NFSZ között regisztrált munkanélküliek, 2000-ben és 2002-ben 180 napon túli regisztráció 35. oldal

36 2012 júliusában a munkaképes korú népesség 11,83 %-a volt nyilvántartott álláskereső (korábban ez az érték % között ingadozott). 19. ábra A nyilvántartott/regisztrált álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség %- ában ( , minden év júliusában) Forrás: NFSZ A megyei munkanélküliségi arányokkal összehasonlítva kedvezőtlenebb helyzetben van. A mezőgazdasági és turisztikai foglalkoztatást támasztja alá a munkanélküliség szezonalitásának vizsgálata is, hiszen tavasz végétől ősz végéig, az idénymunkák ideje alatt csökken az álláskeresők száma és aránya. Az álláskeresők száma februárról áprilisra kevesebb, mint felére esett vissza, melyben közrejátszott az új közmunkaprogram beindulása is. 20. ábra A munkanélküliség szezonális alakulása Kiskörén 4 (2012) Forrás: NFSZ A városban lévő funkcióhiánynak megfelelően Kisköre lakosai számára nem képes megfelelő számú és minőségű munkahelyet biztosítani. A évi népszámlálás adatai alapján minden ötödik munkavállaló jár el más településre dolgozni. 36%-uk a kistérségen kívülre, vagy külföldre jár dolgozni, míg 26,6%-uk a kistérségen belül talál 4 Relatív mutató: nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 36. oldal

37 munkalehetőséget. Mindössze 128 fő ingázott Kiskörére, akiknek 59%-a kistérségen belülről érkezett. 21. ábra Ingázási viszonyok Kiskörén (2001) Képzettség Forrás: KSH Egy településen az alap-, közép- esetleg felsőfokú oktatás léte és minősége nemcsak egy település, illetve térség gyermekeinek fejlődését befolyásolja, hanem hozzájárul a település népességmegtartó erejének növeléséhez mind a pedagógiai munka, mind az infrastrukturális tényezők, és az eszközellátottság tekintetében is. Adott település alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező népességének arányát mindez együttesen határozza meg, különösen akkor, amikor kiemelkedő tekintettel kell lenni a környező városok elszívó hatása által generált magas fiatalkori elvándorlásra. A népesség korösszetétele hasonló súllyal esik a latba egy település lakosságának iskolai képzettsége meghatározásakor, hiszen a fiatalabb korosztály aránya általában magasabb végzettséget is jelent. Kiskörén egyedül alapfokú oktatás folyik. A évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége összességében elmarad mind az országos, mind a megyei átlagtól: a 10 évnél idősebb lakosságának 1,5 %-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, a 15 év felettiek 77,4 %-a legalább az általános iskolát befejezte, a 18 évesnél idősebbek 19,3 %-a érettségizett, a 25 év felettiek 4,8 %-a diplomás. Jellemzően az ismeretek és a szakképzettségek nem felelnek meg a munkaerő-piaci igényeknek Egészségi állapot A társadalom életminőségi szintjének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. Kiskörén jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységet végző vállalkozás nem működik, így a lakosság egészségügyi állapota e szempontból nem fenyegetett. Jóllehet a kistérség lakosságának egészségi állapota a statisztikai adatok oldaláról az országos átlagot tükrözi, a valóság az átlagosnál lényegesen rosszabb egészségi állapotot mutat. Gyakorlatilag a 70-es 37. oldal

38 évek állapota konzerválódott, sőt a daganatos, a keringési és a mozgásszervi betegségben szenvedők aránya még növekedett is Jövedelmi helyzet Az életminőség egyik legfontosabb jellemzője a jövedelem, a kereseti lehetőségek alakulása. 22. ábra Jövedelmi helyzet Heves megye kistérségeiben, 2011 Forrás: KSH Kistérségi összehasonlításban a Hevesi kistérség rendelkezik a legalacsonyabb értékekkel. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az főre jutó személygépkocsik számának változása. A következő ábra a gépkocsiállomány változását ábrázolja térségi összehasonlításban. Kisköre városa elmarad valamennyi vizsgált területi szint hasonló adatától. 23. ábra A gépkocsiállomány változás térségi összehasonlításban Szociális helyzet Forrás: KSH Kisköre szociális helyzetének állapotáról az önkormányzati segélyezés ad bemutatást. A népesség szociális helyzetét alapvetően a hátrányos helyzetű lakosság arányának fokozatos emelkedése jellemzi, amely azonban nem jár együtt automatikusan a támogatások mértékének és esetszámának növekedésével. A következő táblázatban a jelenleg 38. oldal

39 rendelkezésre álló adatok alapján a következő főbb megállapítások tehetők a kiskörei lakosság szociális helyzetére vonatkozóan. 10. táblázat Segélyek és támogatások Kiskörén Segély, támogatás megnevezése/év Átmeneti segélyezés Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetek száma részesültek száma esetek száma részesültek száma n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a n.a. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a Forrás: KSH A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy az összes segélyezési forma esetében alapvetően emelkedő tendencia rajzolódik ki mind az esetszám, mind a lakosságszám tekintetében, ami közvetett módon utal a szociálisan rászoruló lakosok arányának növekedésére. Fontos azonban, hogy az adatok változása nem minden esetben feleltethető meg a rászorulók számának, mivel sok esetben jogszabályi és/vagy költségvetési folyamatok állnak a háttérben ben a rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 44 fő volt. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban átlagosan 204 fő részesült. Közgyógyellátási igazolvánnyal 157 fő rendelkezett. A lakosság kedvezőtlen szociális helyzetét mutatja, hogy a városban több szegregációval veszélyeztetett terület, vagy már szegregátumnak minősülő tömb van. A város ezen területeivel részletesebben a 2.4 fejezet foglalkozik Civil szféra Kisköre civil és egyházi szervezeteinek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város által nyújtott szolgáltatásokat. Jelenleg 14 civil szervezet működik a városban, melyek között a város fejlesztését célzó, sport, roma közösségekhez kapcsolódó szervezetek is megtalálhatóak. Többek között a civil szervezetek munkájának köszönhetően a várost erős lokálpatriotizmus jellemzi Közbiztonság Kiskörén 14 fővel rendőrőrs működik, mely a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Hevesi Rendőrkapitánysághoz tartozik szervezetileg, és 8 fővel vízi rendészet működik, mely szervezetileg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitánysághoz tartozik. Mindkét szervezet a városi mellett térségi szerepkört is ellát. Célszerű lenne a két rendőri egység munkájának önkormányzati támogatással történő összehangolása, úgy hogy alapfeladataik 39. oldal

40 ellátásának veszélyeztetése nélkül, a ténylegesen a településen szolgálatot teljesítő állomány jelenlétének, intézkedéseinek, illetve azok minőségének javítását eredményezze ben térfigyelő kamerarendszert építettek ki 3 településen, mely Kiskörét is érintette, azonban csak a városközpontban volt lehetőség néhány kamera elhelyezésére. Vagyon és személy elleni bűnesetek száma Kiskörén 2009-ben 38 db volt, az összes bűnelkövetések száma 131 db volt. Megyei szinten 2008-ban 55 lakosra jutott 1 bűncselekmény, míg Kiskörén ez az érték 27 fő volt Települési környezet Természeti környezet Vízrajz A térség vízellátottságára a télvégi, kora tavaszi, illetve a nyárvégi, őszi vízbőségek mellett a tavaszi, kora nyári vízhiányok jellemzők. A lehetséges párolgás sok év átlagában jellemzően meghaladja a tényleges párolgás mértékét. Ez alól csak a Tisza-tó, illetve a Tisza hullámtere képez kivételt. Az évek közti megoszlás alapvető jellegzetessége a Közép-Tiszán a száraz és nedves periódusok váltakozása. A XX. században az éghajlat túlnyomó részben (51%) száraz, illetve nedves (32%), s csak a fennmaradó időszak (17%) volt kedvező. A nedves periódusra jellemző a mély fekvésű területek belvizesedése, ugyanakkor belvíz száraz években is jelentkezhet a csapadék éven belüli szélsőségeinek következtében. Ilyenkor ugyanabban az évben egymást rövid időn belül követheti a belvíz és az aszály. A kistérség nagy része száraz, gyér lefolyású vízhiányos terület, de előfordul fokozottan vízhiányos terület (Hevesi-ártér) is. A térség vízrajzára összességében elmondható, hogy egy korábban vízjárta, de a szabályozások után többnyire vízhiányos terület, belvízcsatornákkal sűrűn behálózva. A térség vízrendszerének alapját a Tisza alkotja. A térség vízellátottságát vizsgálva arra kell felhívni a figyelmet, hogy a szárazabb időszakok vízhiánya részben a tavaszi vizek visszatartásával, részben jó vízgazdálkodású természetes rendszerek telepítésével és fenntartásával oldható meg. Itt egyfelől a Tisza-tó vízmérlegére, másfelől a felszínt borító növénytársulásokra kell odafigyelni. A kistérségben a Tisza-tó részben lehetővé teszi a vízbő időszakok vízfeleslegének felhasználását. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Tisza kisvízi hozama száraz időszakokban alig valamivel haladja meg a párolgási veszteségek pótlásához szükséges mennyiséget, így e módszer szerint a visszatartott vizet csak korlátozott mértékben lehet felhasználni. A térség belvíz-veszélyeztetettsége az ártereken elsősorban a mély fekvésű területekhez köthető. Egy-egy csapadékosabb évben a viszonylag magasabb fekvésű belső medencékben is kialakulhatnak vizes területek, de ezek kis területet érintenek, és rövid ideig tartanak. Talajadottságok A talajadottságok az ártéri területeken a térség vízellátottságához igazodnak. A belvízveszélyes területek általában nem vagy csak korlátozottan alkalmasak 40. oldal

41 szántóművelésre, míg a hátak talajai, melyek kialakulásában a víz nem, vagy csak kismértékben játszott szerepet, általában szántókként jól hasznosíthatók. A felszínt többnyire homokos lösz, löszös homok borítja, a mélyedéseket lápi agyagok, a Tisza mentét lösziszap, öntésiszap, öntésagyag fedi. A kistérség talajadottságai is igen változatosak, a löszös homokon kialakuló jó minőségű mészlepedékes csernozjomtól, a réti csernozjomon, a barna erdőtalajokon át a szolonyeces réti talajokig, a térség vízellátottságához igazodva. A térség növényföldrajzi szempontból teljes egészében a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékén (Eupannonicum) a Tiszántúl flórajárásának (Crisicum) része. A hevesi vidék flórájának fontosabb természetes erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek, az alföldi gyöngyvirágos tölgyesek és a tölgy-, kőris-, szil ligeterdők. Éghajlati sajátosságok A térség éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Az évi napfénytartam igen magas, óra körüli, az évi középhőmérséklet 10 C. A terület erősen vízhiányos, az évi csapadék általában mm körül alakul, ami vegetációs időszakban mindössze mm, de a Hevesi-ártéren már 320 mm alatti. A kontinentális éghajlat alapvető jellemzője a szélsőséges csapadékmegoszlás, melynek szélsőségei egyszerre jelentkeznek éven belül, de az évek között is. A térség vízellátottságára a télvégi, kora tavaszi, illetve a nyárvégi, őszi vízbőségek mellett a tavaszi, kora nyári vízhiányok jellemzők. A város levegőminősége túlnyomórészt megfelelő. A városban egy telephelyen összesen 2 légszennyező pontforrás található. A pontforrásokból származó, ipari eredetű légszennyezés nem jelentős, a levegőminőséget, elsősorban a mezőgazdaság, a közlekedés és a lakosság fűtése határozza meg. A mezőgazdaság főleg porral, az energiaellátó rendszerek üzemeltetéséből származó anyagokkal, valamint a parlagon hagyott területeken a gyomnövények pollenjeivel, illetve alkalomszerűen a repülőgépes permetezések által növényvédő-szerekkel szennyezi a levegőt. A közlekedés főleg a településeken áthaladó főközlekedési utak, csomópontok mentén járul hozzá a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, a szén-dioxid és különböző aromás szénhidrogének szintjének növekedéséhez. A településen végrehajtott gázprogram eredményeként a lakossági fűtésből eredő légszennyezés jelentős mértékben csökkent, így összességében levegőtisztaság- védelmi szempontból a város helyzete jónak minősíthető. Zajvédelem szempontjából is kedvező a település helyzete. Üzemi eredetű zajterhelés lakóterületet nem érint. Az egyetlen jelentős ipari létesítmény a vízerőmű, melynek zaj kibocsájtása olyan alacsony szintű, hogy az közvetlen közelében sem okoz problémát. A vasút mentén, illetve a településtől délre kijelölt kereskedelmi, szolgáltató területek a lakóterületektől elválasztottan kerültek kialakításra, így biztosítható a zajok elleni védelme. 41. oldal

42 Helyi jelentőségű védett területek A Tisza-hídtól pár száz méterre lévő 18 m magas, mintegy 250 éves kocsányos tölgyet 1982-ben védetté nyilvánították Épített környezet Kisköre majd hétszáz éves múltját kevés fennmaradó építészeti emlék őrzi. A település legrégebbi építménye az 1777-ben barokk stílusban épült Római Katolikus Templom. Érdekessége a kőből épült toronysisak. Belső berendezési tárgyai közül korabeliek a tölgyfából faragott padok, a fából készült barokk szószék, a kagylódíszes oltárszekrény és a keresztelőkút szoborcsoportja. A rendszeres vagy alkalmi szertartásokon kívül a templom zárva van. A népi értékeket a Falumúzeum/tájház gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról is leolvasható, 1856-ban épült Lakásállomány 2011-ben a lakásállomány db volt Kiskörén ig emelkedett a lakások száma, majd stagnált az általános népesség- és jövedelemviszonyoknak megfelelően. Az épített lakások száma a rendszerváltásig db között volt évente, illetve ban volt egy átmeneti 2 éves kiemelkedés (16 és 23 db), azóta általában 1-7 között változik. Mivel a lakások száma az elmúlt 15 évben stagnálást mutat, ezért a régebbi lakások kerülnek felújításra, illetve ahelyett építenek újat, így viszont nagyon lassan újulhat meg a település és az utcakép. 24. ábra A lakásállomány változása 2000 és 2011 között Forrás: KSH A Tisza II. vízlépcső építéséhez köthető Tisza II lakótelep, amely Kisköre egyetlen lakótelepi része, amely 14 db téglaépítésű, többszintes épületből áll. Eredetileg az építőmunkások részére került megépítésre, de időközben magánkézbe kerültek a lakások. A lakótelep 14 db épületből áll, melyek közül 4 db 3 szintes, a többi épület két-, vagy egyszintes. Kisköre egyetlen szocreál 18 lakásos sorháza 1995-ben épült az Új élet út végén. Ezt elsősorban alacsony státuszú roma lakosok lakják. Az új lakások komfort fokozata összkomfortos, elsősorban az idősebb lakosság él komfort nélküli lakásokban. Jelenleg a lakásállomány 40%-a összkomfortos, 40%-a félkomfortos, 20%-a pedig komfort nélküli. A lakások többsége saját tulajdonú, 2000 után jelent meg egyre inkább a máshol élő, elköltözött gyermekek esetében a megörökölt lakásingatlan. Ezek 42. oldal

43 hasznosítása elsősorban szezonális, turisztikai célú. Így lassan a település központjában is elterjed a turisztikai szállásadás. A turisztikai terület ingatlanjainak jellemzően kevesebb, mint fele kiskörei tulajdon, többségük más településen élő üdülők tulajdona. Szociális célú bérlakással az önkormányzat nem rendelkezik. Szolgálati lakás céljából az önkormányzat 12 db lakást tart fenn Települési környezeti infrastruktúra Kisköre közüzemi infrastrukturális ellátottsága a hasonló méretű magyarországi városokhoz képest megfelelő. A lakások száma a KSH adatai alapján 1227 db. A közüzemi ivóvízvezeték hossza 43,4 km, ennek kiépítésével együtt az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan ingadozik, jelenleg lakást érint (99). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 34,5 km, így egy km ivóvízvezetékre 795 m szennyvízcsatorna jut (elsődleges közműolló). A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 913 (74,4%). Legdinamikusabb fejlődés a közműhálózaton belül a közcsatornázottság terén történt, melynek révén a közműolló valamelyest zárult. Az ivóvíz minőségével minden megyei részterületen problémák vannak. Az ammónium-, vas-, mangán- és az arzén tartalom esetenként ezek kombinációja több településen meghaladja az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló jogszabályban közzétett határértékeket. Kisköre ivóvizének minőségjavítási folyamata évekkel ezelőtt megkezdődött, évben megtörtént az ivóvíz vas-, arzén és magántalanítása. Közműves szennyvíztisztító berendezés a Tisza-tó környékén öt településen működik, köztük Kiskörén napi 2000 m 3 kapacitással. A szennyvízhálózat a teljes településen kiépített, és jelentősen nő a közcsatornát használó lakások száma. Elsősorban a város perifériás területein hiányzik a becsatolás. A település áramszolgáltatója az ÉMÁSZ Nyrt., a villamoshálózat az egész településen kiépített. A gázvezeték-hálózat kiépítése a Tisza-tó üdülőkörzetében az 1990-es évek közepén kezdődött, s az utóbbi éveket is dinamikus fejlődés jellemezte. Az utóbbi években a magas gázárak miatt nőtt a fatüzelés aránya, és ezzel párhuzamosan lassan csökkent a gázfogyasztás. A térség településeinek szilárd hulladék gyűjtése és elszállítása általában megoldott, a rendszeres szállítás azonban a legtöbb településen csak a belterületre korlátozódik. Kiskörén a rendszeres hulladékgyűjtésbe 2008-tól minden lakást bevontak ig önálló szeméttelepre történt a szállítás, majd a település kapcsolódott a térségi hulladékszállítási programba. A szelektíven gyűjtött hulladékot a Jászteleken működő térségi hulladékszolgáltatóhoz szállítják. Rendszeresen tisztított közterület 90 ezer m², melyből a burkolt területek nagysága 72 ezer m 2 (80%). Az egy lakosra jutó zöldterület nagysága 6,25 m Közlekedés Kisköre közúti elérhetőség szempontjából perifériás helyzetet foglal el. A település a 4-es számú főút, illetve az M3 autópálya között félúton helyezkedik el. A legközelebbi fő 43. oldal

44 közlekedési út is 23 km-re helyezkedik el (a Füzesabony-Hortobágy-Debrecen közötti 33-as út). A Tisza-híd közös vasúti átkelőhely, többször percet is várakozni kell az átkeléshez. Közútja a j. úton vezet Tiszanána felől, illetve Heves felől. Vasútállomással rendelkezik, mely a mellékvonalnak számító 102. számú Kál-Kápolna Kisújszállás vonalon fekszik. A városvezetés év eleje óta egyeztetéseket folytat az illetékesekkel annak érdekében, hogy lakosságbarát menetrend alakuljon ki. További probléma, hogy a Kisköre Pusztataskony kettős funkciójú Tisza-híd nagyon rossz műszaki állapotban van. A MÁV műszaki igazgatóság igazgatója tájékoztatta a város vezetését, hogy amennyiben felújításra nem kerül sor, három éven belül a forgalomból ki kell vonni a hidat, ami nemcsak Kiskörének és Pusztataskonynak, de a Tisza mindkét partján található településeknek az elszigetelődéséhez vezethet. Két megye és két vasúti fővonal összekötése veszhet el, mely egyben a minimális lakossági megtartó erőt is csökkentheti a településen és leredukálja, beszűkíti a középfokú oktatás szélesebb körű elérésének lehetőségét. A térségben a kerékpáros turizmus fellendülőben van, a kerékpárutak fejlesztése ROP források felhasználásával megtörtént. A nyomvonalat a Tisza-tó, illetve a Tisza gátját Kiskörétől Poroszlóig, illetve Abádszalóktól Tiszafüredig 2005-ben megépítették. Ez az Euró Velo hálózat kiépült a település határában is (Euro Velo 11. sz. útvonalának Zemplén- Bodrog-Tisza menti kerékpárút), illetve a település is szervesen össze van kapcsolva, így a kerékpárhálózat ellátása kiemelkedik a környező települések köréből. A település belterületi úthálózata 95%-ban kiépített, azonban az utak nagyon rossz állapotban vannak a Dél-hevesi térség többi településéhez hasonlóan Kiskörén is. Befektetési alaptétel, hogy munkahelyteremtő beruházások (ipar, szolgáltatás, turizmus) csak akkor érkezhetnek területünkre, ha a közutak állapota közlekedésre alkalmas lesz, és a település megközelíthetővé válik. A járdahálózatban szintén nagyfokú hiányosságok tapasztalhatók. 11. táblázat Kisköre legfontosabb adatai Mutató Érték Önkormányzati kiépített út és közterület hossza (km) 14,6 Önkormányzati kiépítetlen út és közterület hossza (km) 48,1 Önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza (km) Önkormányzati kiépített járda hossza (km) 22,2 Állami közutak hossza (km) 3,6 Forrás: KSH Az autóbusz állomást a település központjában 2000-ben építették ki. A helyközi közösségi autóbusz közlekedést az Agria Volán járatai biztosítják a településen. Helyi közösségi közlekedéssel a város nem rendelkezik. 3,3 44. oldal

45 2.2.5 Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Kiskörén az óvodai ellátást az önkormányzati fenntartású ÓV-LAK óvoda biztosítja. A 106 férőhelyen 2011-ben 118 gyermek napközbeni ellátást valósították meg, mely 111 %-os kihasználtságot jelent. Az 5 csoportban 11 óvodapedagógus látja el a munkát. Az óvoda épülete a város korábban elnyert funkcióbővítő városrehabilitációs pályázatának megvalósítása során 2013-ban megújul, megtörténik a külső homlokzat felújítása, fizikai akadálymentesítése és energetikai korszerűsítése. Általános iskolai oktatást a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) fenntartásában működő Vásárhelyi Pál Általános Iskola látja el, mely a város központi részén, közvetlenül a Római Katolikus Templom mellett helyezkedik el. A 8 osztályos iskola 328 diáknak ad otthont, amelyben az alsó tagozatosok saját tanteremmel rendelkeznek. A felső tagozatos diákok oktatása szaktantermekben történik. Az intézmény közalkalmazotti létszáma 36 fő. Ebből 30 fő dolgozik pedagógus munkakörben. A technikai dolgozók létszáma 6 fő ben az első osztályos gyermekek száma 33 fő volt. A nevelőtestület elsődleges feladatának tekinti, hogy a gyerekek élményekben és tudásban gazdagodjanak. Ezért a tehetséges tanulók részére különféle szakkörök, a tanulásban akadályozottak részére pedig felzárkóztató foglalkozások indulnak. A diákönkormányzat változatos programokat kínál a gyerekeknek. A minőség iránti elkötelezettséget támasztja alá, hogy a 2001/2002-es tanévben bekapcsolódott a Comenius 2000 minőségfejlesztési programba. Az iskola kapuja a nyári szünetben sem zár be. Az évek óta sikeresen működő "Művészeti alkotótábornak" ad helyet, valamint a Tisza-tó élővilágával megismerkedni szándékozó turisták részére szállást biztosít. Itt tanul a Tarnaszentmiklósi felső tagozat, és Tiszanánáról is többen járnak át. A más településről bejáró gyermekek száma 2011-ben 73 fő volt. Az iskola épülete egy korábbi pályázat megvalósítása során (kódszám: ÉMOP-4.3.1/2F-2f ), forint Európai Uniós támogatás felhasználásával került felújításra, a fejlesztés novemberében fejeződött be. A projekt eredményeként megvalósult az iskola épületeinek energetikai korszerűsítése külső hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, gépészeti korszerűsítése, mellyel jelentős energia megtakarítás és az üzemeltetési költségek csökkenése prognosztizálható. Újjáépítésre került a tetőszerkezet, valamint megtörtént az épület komplex akadálymentesítése is, amelynek köszönhetően az épület a mozgáskorlátozottak, vakok és gyengénlátók, nagyothallók részére is teljes mértékben biztosítottá vált. A program részeként emellett a versenyképes tudás elsajátításához szükségesek eszközök is beszerzésre kerültek. A beruházás elérte célját, a felújított Iskola ma már szerkezetileg és infrastrukturálisan is megfelel a mai kor követelményeinek, hozzájárul Kisköre korszerű és hatékony oktatási feltételrendszerének javításához, valamint a modern és racionálisan kialakított tanulási környezet megteremtéséhez. Középfokú és felsőfokú oktatás nem folyik Kiskörén. 45. oldal

46 Egészségügyi ellátás A város közigazgatási területén 2 háziorvos, 1 fogorvos és 1 védőnő látja el az egészségügyi alapellátással kapcsolatos feladatokat ben a rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma háziorvosi ellátásban fő volt. A védőnői szolgálat épülete egy magánlakásból lett átalakítva, falai több helyen már megrepedtek, megjelenése alapján is szürke egyhangú szocreál épület, annak ellenére, hogy az es években épült ben felújításra került a Kiskörei Egészségügyi Központ, ahol orvosi rendelő és fogorvosi szolgálat kapott helyet. Korában 2001-ben új fogorvosi szék és eszközök, bútorok kerültek beszerzésre hazai finanszírozású CÉDE forrásból. A gyógyszertár az orvosi rendelő ikerszárnya, statikailag és megjelenési/homlokzat szempontból is jó állapotban van. Jelenleg magánkézben van, a gyógyszerész tulajdonában. Középtávon célszerű lenne az orvosi rendelőhöz hasonló módon homlokzati külső felújítás, mivel eltér attól, így a városképi megjelenítést rontja. Háziorvosi ügyelet és gyógyszertári ügyelet Hevesen, fogorvosi ügyelet Egerben érhető el Szociális intézmények és szolgáltatások A 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása a városban nem megoldott, bölcsőde nem található Kiskörén. Szociális feladatokat a Hevesi Kistérség Integrált Szolgáltató és Innovációs Központ január 1-től látja el a jogszabályoknak megfelelően ráruházott családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait társulásos formában. A társulást a Hevesi Kistérség 17 települése alkotja, a szolgálat ellátási területe is ezen 17 településre terjed ki. A Szolgálat központja Heves, Arany J. u. 8. szám alatt található. A társult községekben a családgondozók számára többnyire a Polgármesteri Hivatalok biztosítják az elhelyezést. Kiskörén a családsegítő szolgáltatási igénybe vevők száma 2011-ben 152 fő volt ben 14 fő részesült szociális étkeztetésben, míg 13 fő házi segítségnyújtásban Közművelődés, sport, szabadidő A város közművelődési lehetőségeit egyedül a városi könyvtár biztosítja. A könyvek gyűjtése 1960 januárjában kezdődött, és Népkönyvtárként működött. Később községi, között ÁMK, majd nagyközségi, jelenleg pedig, mint városi könyvtár áll az olvasók szolgálatában. Első időszakban a kultúrház, majd ezt követően a használaton kívüli napközis étkező adott otthont az intézménynek ig a könyvtárosi feladatokat pedagógusok látták el nem főállású könyvtárosként, hanem tanári munkájuk mellett. Ez időpontot követően a könyvtárosi feladatokat főállású könyvtáros végzi júniusában fejeződött be a Béke út 3. sz. alatti épület könyvtárrá történő átalakítása, ahol július 1-jén méltó helyen megkezdhette működését az intézmény. Az önkormányzati épületek tulajdoni viszonyainak rendezését követően a könyvtár új épületbe költözött, jelenlegi helyén január 1-től működik. A kiskörei Városi Könyvtár 46. oldal

47 közkönyvtár, a nyilvános könyvtárak országos jegyzékében szereplő intézmény, mely a közkönyvtári feladatok mellett ellátja az iskolai könyvtári feladatokat is ben a könyvtár leltári állománya darabból állt, a kikölcsönzött könyvtári egységek száma db volt. 442 beiratkozott olvasó volt, mely a 2000-es évhez képest közel 25%-os emelkedést mutat. Kiskörei nyár visszatérő kiemelkedő turisztikai és gasztronómiai rendezvényei a Bogaras találkozó, a Csülök-fesztivál (5 éve) és HAL-VAD fesztivál (2 éve) Közigazgatás A településen elérhető közigazgatási szolgáltatások elérhetősége megtalálható a város honlapján ( A weboldal mindezek mellett biztosítja az önkormányzat internetes megjelenését, a városvezetés szervezetének bemutatása és az önkormányzati dolgozók elérhetőségei mellett mindenki számára hozzáférhetőek az önkormányzati intézmények alapadatai, szolgáltatási információi, elérhetőségei. Kisköre Város Önkormányzat feladat- és hatáskörét az önkormányzati jogokat gyakorló, 6 tagú képviselő-testület látja el, amely egyes hatásköröket a polgármesterre és bizottságaira, kisebbségi önkormányzatára és a törvényben meghatározott keretek között társulásaira ruházhatja át. Az önkormányzati feladatok ellátásában a képviselő-testület munkáját a polgármester, a testület bizottságai és a Polgármesteri Hivatal szervei segítik. A képviselő-testület bizottságai és létszáma: Pénzügyi - és Jogi Bizottság (Pénzügyi, gazdálkodási, jogi, területfejlesztési és ügyrendi hatáskörök): 7 fő Humán Bizottság (idegenforgalmi, kulturális-, oktatási- és szociális hatáskörök): 7 fő A Polgármesteri Hivatal tagozódása: Igazgatási Csoport Pénzügyi- és Adóügyi Csoport 25. ábra Az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal felépítése Kisköre Város Önkormányzata Kisköre Város Polgármesteri Hivatala Polgármester Jegyző Képviselő testület Aljegyző Pénzügyi - és Jogi Bizottság Humán Bizottság Igazgatási Csoport Pénzügyi- és Adóügyi Csoport Forrás: Önkormányzati adatok alapján saját szerkesztés 47. oldal

48 Munkaügyi kirendeltség nem működik a városban és földhivatali ügyintézésre sincs lehetőség Kiskörén A korábbi időszak fejlesztései A fejezet célja a városban korábbiakban megvalósult, illetve a jelenleg folyamatban lévő jelentősebb fejlesztések összefoglalása, koncentrálva az egyes beruházások eredményeire, másrészt a végrehajtás során szerzett tapasztalatokra. Kisköre fiatal város, hiszen 2005-ben kapta meg a városi ragot. A város lehetőségeihez mérten eddig is valósított meg városrehabilitációs fejlesztéseket, melyek még nem integrált szemlélet és egységes fejlesztési program (Akcióterületi Terv) alapján lettek megvalósítva és kivitelezve. A megelőző városrehabilitációs tevékenységek közé sorolandóak a város területén korábban megvalósított infrastruktúra-fejlesztések, melyek nem feltétlenül képezték részét akcióterületi tervnek, vagy Integrált Városfejlesztési Stratégiának. Az akcióterületen végrehajtandó fejlesztések szinergikusan illeszkednek a korábban végrehajtott tevékenységek hatásaihoz. A következő táblázat a legfontosabb fejlesztéseket tartalmazza. 12. táblázat A korábbi időszak jelentősebb fejlesztései Megvalósítás éve Fejlesztés célja és tartalma Projekt össz. költségvetése (eft) 1999 Útépítés Polgármesteri Hivatal átalakítása 2000 Közvilágítás korszerűsítése Iskola, óvoda, ravatalozó, könyvtár karbantartása Főtér kialakítása Május 1. út útépítés Újélet út útépítés Arany J. u. útépítés Kossuth út kerékpárút építése Közterületek, utcák parkosítása Orvosi, fogorvosi rendelő felújítása Térburkolat kialakítása Járdaépítés - térburkolat oldal

49 Megvalósítás éve Fejlesztés célja és tartalma Projekt össz. költségvetése (eft) Petőfi u. I. ütem Alkotmány út 1. ütem Petőfi u. II. ütem Piactér kialakítása csomóponti utak felújítása 2. csomóponti utak felújítása Rákóczi út I. ütem Alkotmány út II. ütem Kölcsey u, Hegedűs u. útépítés Ady E., Bartók B.,Damjanich u. Deák F. u.,újvilág u. útfelújítás Kossuth út-járdafelújítás Arany J., Jókai és Bern u. felújítása Napsugár út kiépítése Lehel, Thököly út felújítása Fogorvosi rendelő felújítása Iskola felújítása Kisköre funkcióbővítő településrehabilitációja Forrás: Kisköre Város Önkormányzata A rendszerváltástól 2004-ig városfejlesztésre irányuló tevékenységek viszonylag nagy számban, azonban alacsony volumenben valósultak meg. A korlátozott értékű, többségében csak állagmegóvó beruházások hozzájárultak a rendszerváltozás körüli állapot konzerválódásához től kezdve az önkormányzati fejlesztések volumene nagymértékben megnövekedett: a javarészt európai uniós és hazai állami források bevonásával megvalósuló beruházások a megelőző közel 15 évben elmaradt fejlesztéseket igyekeztek pótolni, azokat, amelyek a lakosság számára hiánypótló, hasznos, gyors és kézzelfogható eredményekkel jártak. A fenti táblázatban az önkormányzat projektjei kerültek összefoglalásra, melyek alapján elmondható, hogy a város széles körben vitt véghez fejlesztéseket, hiszen a projektek között szerepel humáninfrastruktúra-, közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, városrehabilitációs és a 49. oldal

50 környezet védelmét célzó fejlesztés is. Mindezek mellett pedig figyelmet fordított az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére is. A Polgármesteri Hivatal dolgozói (2-3 fő) valamennyi projektet végigkísérték. A kisebb volumenű, hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseket önállóan látták el, mely során napi szintű kapcsolattartás volt jellemző a Közreműködő Szervezettel, a kivitelezőkkel és a lakossággal. A nagyobb méretű projektek esetében külső, megfelelő tapasztalattal és referenciákkal rendelkező cégek kerültek bevonásra mind az előkészítés (pályázati dokumentáció összeállítása, tanulmány kidolgozás), mind a megvalósítás fázisában, akik folyamatos és szoros kapcsolatban álltak a hivatali dolgozókkal. Az önkormányzat eddigi tapasztalatai alapján projektjeik esetében az első legfontosabb feladatnak a megfelelő szakmai gárda összeállítását tartják, mely magában foglalja a tervezőt, kivitelezőt és a külső beszállító cégeket is (pl. pályázatot, egyéb dokumentációt készítő cégeket, valamint a projektmenedzsmentet ellátó cégeket is). A korábbi időszak fejlesztéseit tovább vizsgálva megállapítható, hogy a helyi vállalkozók is felismerték az EU-s források lehívásában rejlő lehetőségeket. A legtöbb projektgazda a megújuló energiához, illetve a turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek támogatása érdekében valósított meg többségében kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseket az elmúlt években. Mindezek alapján látható, hogy a városnak a jövőben továbbra is ösztönöznie kell vállalkozóit a fejlesztésekre A lakossági felmérés alapján feltárt problématérkép A lakossági felmérés folyamatban van, kiértékelése és az eredmények beépítése a véleményezési eljárás során történik meg Összegzés Összegzésként megállapítható, hogy Kisköre a magyarországi városhálózat szerves részét képezi, különösen az Eger - Szolnok regionális tengely mentén. Fontos mikroregionális funkciókkal rendelkező város. Természeti adottságai és épített értékei kedvezőek. A nagyvárosok mellett megtartotta emberközpontú jellegét. A város mind a közúti, mind a vasúti közlekedés szempontjából kedvezőtlen helyzetben van. Ezen adottságok meghatározzák jövőbeni fejlődését. A gazdasági fejlődés alacsony dinamikájú, a város gazdaságában továbbra is domináns maradt a mezőgazdaság és az ipar a szolgáltatással szemben. A működő vállalkozások száma csak kismértékben emelkedik, döntő többségük mikro- vagy kisvállalkozás. Az iparszerkezetből hiányoznak a magasabb technológiai színvonalat képviselő ágazatok. Kisköre fejlett, sokszor a város közigazgatási határain túlnyúló igényeket is kielégítő oktatási, szociális, egészségügyi és közművelődési intézményhálózatot üzemeltet. Összességében Kisköre jelentős hagyományokkal, értékekkel és adottságokkal bíró település. A város tradicionális értékei és a lakosság erős lokálpatriotizmusa jelentős belső tartalékok mozgósítását teszi lehetővé. 50. oldal

51 Közszolgáltatások Környezet Társadalom Gazdaság Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A város egészére vonatkozó SWOT elemzés 13. táblázat A város egészére vonatkozó SWOT elemzés Erősségek A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított; Számos természeti és épített érték; Növekvő iparűzési adóbevétel; Mezőgazdasági hagyományok; A kiskereskedelemnek és őstermelőknek helyet biztosító piac infrastrukturális állapota megfelelő; A turisztika megerősítéséhez szolgáló alapinfrastruktúra rendelkezésre áll (pl. szállás); A várost erős lokálpatriotizmus jellemzi; A városban rendőrőrs, illetve polgárőr egyesület is lát el közbiztonsági, biztonsági, védelmi feladatokat; Egyedi természeti környezet a Tisza-tó közelsége miatt; A város saját temálkúttal rendelkezik; A város levegőminősége megfelelő; Országos, illetve helyi védelem alatt álló természeti és épített értékek; Nincs a városban fizetős parkolóhely; A város kerékpárút hálózata kialakulóban van; A közüzemi infrastrukturális ellátottsága a hasonló méretű magyarországi városokhoz képest fejlett; Magas színvonalú szociális szolgáltatások jelenléte; A kulturális célú létesítmények jelenléte; Gyengeségek Kedvezőtlen közlekedés földrajzi fekvés mind a közút, mind a vasút tekintetében; A vállalkozási kedv mérsékelt; A vállalkozási szerkezet elaprózódott: az egyszemélyes és a mikro vállalkozások dominanciája jellemző; Az iparszerkezetből hiányoznak a magasabb technológiai színvonalat képviselő ágazatok; Vállalkozástámogató intézmény nincs a városban; A lakosság iskolai végzettsége a megyei értékeknél kedvezőtlenebb; A városban nem működik középfokú oktatási intézmény; Szelektív migráció; Elöregedő korszerkezet, Magas és folyamatosan emelkedik a munkanélküliségi ráta; A város nem képes megfelelő számú és minőségű munkahelyet biztosítani; A lakosság jövedelmi helyzete kistérségi és megyei összehasonlításban kedvezőtlen; Az önkormányzati segélyek igénybevétele növekvő tendenciát mutat; A belterület zöldfelületi rendszere jelenleg nem megfelelő; Az épített értékek jelentős része felújításra, korszerűsítésre szorul, nagy számban vannak a településképhez, a városközpont arculatához nem illeszkedő épületek; A belterületi utak egy része burkolatlan; A burkolt utak jelentős része nagyon rossz állapotban van; Járdák kiépítése hiányos, a városközpontban nincs egységes járdakép; Kiépített parkolók száma alacsony; Gyenge termőföldi adottságok; A közszolgáltatást nyújtó intézmények egyes épületei felújításra szorulnak, nem akadálymentesítettek; Nem biztosított a 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása; A településen nem található sem felsőoktatási, sem középiskolai intézmény, vagy annak kihelyezett tagozata; A város egészségügyi ellátottsága a hasonló méretű városok szintjéhez képest alacsonyabb; 51. oldal

52 Közszolgáltatások Környezet Társadalom Gazdaság Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Ipari park kiépítése; Lehetőségek Mezőgazdasági termények helyben feldolgozása és értékesítése; A turizmus fejlesztése befektetők segítségével; Termálvízre alapozott turisztikai fejlesztések; Új lakóövezetek megnyitása; Civil szervezetek megerősödése; A természeti és épített környezet turisztikai attrakcióként történő kihasználása; A város megjelenését, arculatát erősítő beépítések; További pályázati források megjelenése és igénybevétele; Az önkormányzati és a civil szféra erősödő együttműködése; Aktív együttműködések az intézmények között; Veszélyek Érvényesül a nagyvárosok munkaerő-elszívó hatása népességvándorlás; Szétaprózott birtokstruktúra, rendezetlen tulajdonviszonyok; Csökken a befektetői érdeklődés; Erősödnek a város gazdasági versenytársai; Az országos/ regionális/ megyei/ kistérségi/ járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei; Az európai uniós források után várhatóan jelentősen csökkennek; Érvényesül a nagyvárosok munkaerő-elszívó hatása népességvándorlás; Munkanélküliség emelkedése; Az ellenőrizetlen növekedés következtében teret nyernek a negatív- tendenciák: romlik a lakókörnyezet minősége s a közbiztonság, fokozódik a társadalmi szegregáció; Az alacsony státuszú lakosság arányának növekedése; Energiafüggőség növekedése; A természeti-környezeti értékek károsodnak az ökológiai szemlélet hiányában; Az önkormányzatok jövőbeli feladat- és hatásköre bizonytalan, intézmények fenntartásának átadása az államnak; Az önkormányzatok állami forrásai/támogatásai csökkennek; Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani; Az európai uniós források 2013 után várhatóan jelentősen csökkennek; A SWOT elemzés alapján két lehetséges fejlődési irány rajzolódik ki: a dinamikus forgatókönyv Kisköre kiegyensúlyozott gazdasági fejlődését vetíti előre, amelynek köszönhetően regionális szinten is versenyképes, a helyi lakosság számára megfelelő életszínvonalat biztosító várossá válik. a stagnáló forgatókönyv alapján a város viszonylagos lemaradása tovább növekszik nemcsak az ország többi régiójához, hanem a szomszédos országok közeli térségeihez képest is. Ez, valamint a hasonló méretű és jellegű városok erősödő konkurenciája negatívan hat Kisköre fejlődésére is. A két lehetséges fejlődési forgatókönyv közül a város belső erőforrásait, a külső tényezőket és a jövőben várható folyamatokat figyelembe véve a dinamikus változat megvalósulása prognosztizálható. 52. oldal

53 2.3 A városrészek elemzése Az alábbiakban kerül sor Kisköre városszerkezetének bemutatására kijelölve a város főbb részeit, amelyek egy része a későbbiek során a városfejlesztés akcióterületeit képezik. Az áttekintés mélysége nem éri el a településrendezési tervek részletezettségét és mélységét (ez nem is követelmény), de természetesen nagymértékben támaszkodik az érvényben lévő Kisköre Város Településfejlesztési Koncepció (a továbbiakban KVTK), Településrendezési Tervre (TRT), Szabályozási Tervére (SZT), Helyi Építési Szabályzatra (HÉSZ). Az áttekintésnek egy átfogó statisztikai elemzés is részét képezi, amihez a városrészi összehasonlító statisztikákat a KSH bocsátotta rendelkezésre, ezeket egészíti ki az Önkormányzat adatszolgáltatása. Az egyes mutatók relatív és a többi városrészhez viszonyított nagysága ezen adatok alapján tanulmányozható, az elemzés során minden városrésznél a városi átlagtól való eltérések vizsgálatára és rövid magyarázatára is sor kerül. A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél a cél az egyes városrészek belső folyamatainak, inhomogenitásának, különbözőségeinek feltárása A városrészek azonosítása A városrészek lehatárolásakor a cél az volt, hogy funkcionálisan és településmorfológiailag minél homogénebb területeket lehessen kijelölni annak érdekében, hogy fejlesztési irányaik meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessen a koncentráció elve. Mindemellett fontos elkerülni a városszerkezet túlzott elaprózódását is. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Kiskörén 4 városrész került kijelölésre: Nyugati városrész Keleti városrész Tisza-parti városrész Külterület A külterület ugyan nem került külön térképi jelölésre, de az elemzése megtörtént. A városrészek hézag- és átfedés-mentesen fedik le a város belterületét. A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél igyekeztünk feltárni az egyes városrészek belső folyamatait, inhomogenitásait, különbözőségeit is. Az elsősorban funkcionális és településmorfológiai alapon történő lehatárolás eredményeként jelentős különbségek rajzolódnak ki a városrészek népességszámát és lakásállományát tekintve, ami részben korlátozza a városrészi szintű helyzetelemzések tartalmát és részletezettségét. 53. oldal

54 10. térkép Kisköre azonosított városrészei 54. oldal

55 2.3.2 A városrészek összehasonlító elemzése A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH évi népszámlálási adataira, másrészt az Önkormányzat adatbázisára épül (A KSH által szolgáltatott adatokat a melléklet tartalmazza). Ezeket egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Ez az alapja annak, hogy megalapozott, egységes településszerkezet kialakítására irányuló stratégiai célrendszert alakítsunk ki. Fontos azonban, hogy a városrészi szintű elemzések nem lehetnek teljesen egységes mélységűek és szerkezetűek, éppen amiatt, mert zömmel funkcionális, településmorfológiai alapon történt a lehatárolásuk. 26. ábra A Városrészek lakó- és állandó népessége a évi Népszámlálás alapján (fő) Lakónépesség Állandó népesség Forrás: KSH A városrészek lakónépessége egyenetlenül oszlik meg, melynek hátterében elsősorban a lehatárolást meghatározó utcák elhelyezkedése, a történelmileg kialakult városszerkezet és az ebből fakadó méretbeli különbségek az oka. A lakosság legnagyobb arányban a Nyugati városrészben, míg legkisebb arányban a Tisza-parti városrészben, illetve a külterületen él. 27. ábra A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a évi Népszámlálás alapján (%) Forrás : KSH, Népszámlálás oldal

56 A városrészek korcsoportos megoszlás jellegzetességei: a Tisza-parti városrészben rendkívül magas a munkaképes korúak aránya; a külterületen az idős korosztály aránya kiemelkedő. 14. táblázat A városrészek népességének szociális jellemzői a évi Népszámlálás alapján (%) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Kisköre Nyugati városrész Keleti városrész Tisza-parti városrész Külterület 46,2 50,8 47,9 17,2 55,6 4,8 2,7 4,8 18,9 0,0 56,8 59,5 58,7 38,7 11,1 34,3 37,4 37,0 10,2 11,1 39,6 36,5 38,2 59,1 90,0 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 55,3 60,3 56,4 21,3 12,5 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban 48,0 54,3 43,7 39,5 55,6 foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi 62,3 64,0 63,2 48,4 43,8 lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi 32,2 36,0 34,1 10,2 0,0 ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ 11,7 13,4 11,4 5,5 0,0 munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag 26,4 29,9 26,4 10,8 0,0 állami vagy helyi támogatás volt Jelmagyarázat A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvezőtlen irányban A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvező irányba Forrás: KSH A városrészek egyes társadalmi mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: a Tisza-parti városrész valamennyi mutató esetében lényegesen kedvezőbb helyzetben van a városi átlagnál; a Nyugat városrész jellemzően a városi átlagnál kedvezőtlenebb, a városrészek között a legrosszabb szociális és foglalkoztatási helyzettel jellemezhető. 56. oldal

57 28. ábra A városrészek lakásállományának jellemzői a évi Népszámlálás alapján Forrás: KSH A lakásállomány esetében szintén nagy eltérések figyelhetőek meg a városrészek között: míg a nyugati és keleti városrész a városi átlagnak megfelelő állapottal rendelkezik, addig a Tisza-tavi városrészben mindössze a lakások 2,3%-a minősíthető alacsony komfortfokozatúnak, ezzel szemben a külterületen minden második lakás ide sorolandó Nyugati városrész A Nyugati városrészt határoló közterületek, illetve objektumok az alábbiak: Kossuth utca, Kinizsi utca, Bem utca, Arany János tér, Dobó I. utca, Kossuth utca, Széchenyi utca, Mátyás király utca, belterület határ. A Nyugati városrész Kisköre elsősorban lakófunkciókkal rendelkező városrésze, mely gazdasági-társadalmi szempontból egyaránt elmaradott terület. 57. oldal

58 11. térkép Nyugati városrész Forrás: Kisköre Város alaptérképe alapján saját szerkesztés A városrész lakosságszáma önkormányzati adatok alapján 2012-ben fő fő volt (a város fős népességének 59,98 %-a). A városrész elsősorban lakófunkciókkal rendelkezik, melyet kiegészít néhány köz- és közösségi funkció. 15. táblázat A Nyugati városrészen található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási Humán szolgáltatás Kisköre Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Kisköre Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat Széchenyi u. 24. Széchenyi u. 24. Kisköre Város Polgárőr Egyesület Széchenyi u. 24. Vásárhelyi Pál Általános Iskola Széchenyi u. 42. Óv-Lak Óvoda Arany János úti telephelye Arany János u. 34. Közösségi szolgáltatások Kisköre Városi Könyvtár Kossuth út 8. Egyházak Római Katolikus Egyház Széchenyi u. 38. Forrás: Kisköre Város Önkormányzata 58. oldal

59 A funkciók ellátásához kapcsolódó infrastruktúrák egy része műszakilag és építészetileg is elavult, korszerűtlenek, fenntartásuk költséges. Az elmúlt időszakban jelentős pozitív változások történtek ebből a szempontból elsősorban az európai uniós forrásoknak köszönhetően ennek ellenére több közcélú épület energiahatékonysági korszerűsítésre, külső- és belső felújításra szorul. Alul- vagy egyáltalán nem hasznosított, jelenleg funkció nélküli épületek is megtalálhatóak a városközpontban pl. az egykori HESI épülete. A civil szervezetek kapcsolat- és közösség építő tevékenységei, programjai számára nincs megfelelő létesítmény. Nincs az akcióterületen orvosi rendelő, fogászati ellátás és gyógyszertár sem, ezek az akcióterület határán, a városközponti akcióterületen találhatók. Az akcióterületen működő kiskereskedelmi üzletek száma évi önkormányzati nyilvántartás alapján 11, amelyek között nagyobb élelmiszerboltok és ruházati üzletek is megtalálhatók. Az akcióterület idegenforgalmi jelentősége csekélynek mondható, az akcióterületen nem található szálláshely. Két vendéglátóegység működik itt, mely a városban működő 6 vendéglátóegység harmadát jelenti. Az akcióterületen található a városban működő két takarékszövetkezet egyike, a másik takarékszövetkezet és a városi posta az akcióterület határán, a városközponti akcióterületen működik. A városrész állandó népessége fő volt 2001-ben, míg a lakónépesség fő, vagyis a város teljes népességének 50,1 %-a élt az érintett területen. A legfrissebb önkormányzati adatok alapján (2013. február) a kijelölt terület lakosságszáma fő, mely a 2001-es évhez képest 11,3 %-os növekedést mutat. Jelenleg a város fős lakónépességének közel 60 %-a él a városrészben. A korcsoportos megoszlás adatait tekintve a nyugati városrész lakossága a városi tendenciákhoz hasonlóan elöregedő korstruktúrát mutat: a legfiatalabb korcsoportnál egy erőteljes visszaesés figyelhető meg, 2001-ről 2013-ra 4,7 százalékponttal csökkent a 14 év alattiak aránya az akcióterületen. A 60 év felettiek aránya némileg csökkent a városrészben, a város egészét vizsgálva azonban változatlan az idősek aránya. A munkaképes korú lakosság esetében a évi népszámlásánál meghatározott 56,2 %- os aránnyal szemben növekedés mutatkozik, hiszen 2013-ra az aktív korúak a szociális fejlesztési akcióterület lakosságának 63,5 %-át adják. A Nyugati városrész társadalmi helyzetének elemzéséhez a 2001-es népszámlálási adatok kerültek felhasználásra, az önkormányzat tájékoztatása szerint ilyen jellegű adatok városrészi szinten nem állnak a rendelkezésükre. A társadalmi helyzetkép-elemzés egyik mutatója a lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlása. A városrész lakosságának iskolai kvalifikáltsága a 2001-es adatok alapján jóval alacsonyabbnak mondható a városban élők iskolai végzettségéhez képest. Az iskolai végzettségi mutatókat tekintve a Nyugati városrészen kiemelkedően alacsony (2,7 %) a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, még az egyébként is alacsony városi szinthez (4,8 %) képest is. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 59. oldal

60 (50,8 %) jóval meghaladja az egyébként is magasnak mondható városi átlagot (46,2 %), mely szintén az alacsonyabb képzettségi szintet jelzi a városrész lakosságának körében. Kisköre szociális helyzetének állapotáról az önkormányzati segélyezés ad bemutatást. A népesség szociális helyzetét alapvetően a hátrányos helyzetű lakosság arányának fokozatos emelkedése jellemzi, amely együtt jár a támogatások mértékének- és esetszámának növekedésével. A városrész szociális mutatói minden tekintetben kedvezőtlenebb értéket mutatnak az egyébként is kirívóan rossz városi mutatóknál is. A Nyugati városrészben a munkanélküliségi ráta 36 %-os, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 60,3 %, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 37,4 % és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 59,5 %. A Nyugati városrész fő funkcióját jelzi, hogy a közintézmények alacsony száma mellett a lakásállomány közel 50 %-a található itt, mely nem éri el a lakosság arányát, de így is jelentősnek mondható városi viszonylatban. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlaghoz képest kedvezőtlenebb (37,8 %), az egyszobás lakások aránya megegyezik a városi átlaggal, 6,8 %. Egy város munkaerő-piaci helyzetét alapvetően befolyásolja a rendelkezésre álló humánerő képzettsége. A fenti fejezetek szerint a Nyugati városrész a város egészéhez képest kedvezőtlenebb helyzetben van. Ennek is köszönhető, hogy a városrész lakosságának foglalkoztatási mutatói is rosszabbak a városi átlagnál. A foglalkoztatottak aránya csupán 36,5 %-t, akik között az 54 %-ot is meghaladja az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, mely közel 6,3 százalékponttal kedvezőtlenebb a városi átlagnál. A munkanélküliségi ráta 3,8 százalékponttal, a tartós munkanélküliek aránya 1,7 százalékponttal meghaladja a városi átlagot. A Nyugati városrészen élők kedvezőtlen képzettségi, foglalkoztatási jellemzőkkel rendelkeznek. A kizárólag állami- vagy helyi támogatásból élő aktív korúak aránya közel 29,9 %, amely 3,5 százalékponttal magasabb a városi átlagnál. A szociális akcióterület térszerkezetére a város többi részéhez hasonlóan kevert, szabálytalan (halmaz) szerkezet jellemző. A város központja felé eső területrészeken településközpont vegyes terület helyezkedik el. A központi magot ölelik körbe a kisvárosias lakóterületek, mely övezetbe a városrész városközponthoz közelebbi területeken található azon területek tartoznak, melyeket a rendezési terv nem sorolt településközpont-vegyes építési övezetbe. A város pereme felé haladva találhatók az akcióterületen kertvárosias lakóterületek, valamint falusias lakóterületek is. Kisköre területén három, a műemlékvédelméről szóló évi LIV. törvény hatálya alá eső országos védelem alatt álló műemlék található, melyek közül kettő (a Római Katolikus templom és a Nepomuki Szent János szobor) a Nyugati városrészen található. A Nyugati városrész közterekkel való ellátottsága összességében kedvező, azonban azok állapota, jellege, kiépítettsége, zöldfelülete és ezzel együtt használata jelentős eltéréséket mutat. 60. oldal

61 A várost megközelítő utak miatt a járműforgalom jelentős terhelést jelent ennek a városrésznek. Az utcák elhelyezkedéséből adódóan közlekedésszerkezeti korszerűsítés nem nagyon lehetséges, ehelyett az utak felújítása lehet kiemelt cél. A parkolóhelyek szétszórtan helyezkednek el a városrészben, és többségük a kiskereskedelemi egységek mellett, nem önkormányzati kialakítással van jelen. A gépkocsival közlekedők mellett kiemelendő a kerékpárral közlekedők magas száma, akiknek közlekedése a városban az elmúlt években bekövetkezett kerékpárút fejlesztéseknek köszönhetően egyre biztonságosabbá válik. A városrész általános infrastrukturális helyzete (út- és járdahálózat, csatornázás) alapvetően kedvező, de természetesen helyenként előfordulnak felújításra váró szakaszok. A járdák állapota nagyon változó, jellemzően váltakozva fordulnak elő a repedezett aszfaltozott és a megújított térkövezett szakaszok. A városrészben minden út rendelkezik szilárd útburkolattal, azonban ezek jelentős része leromlott állapotú, felújításra szorul. A városrészben a közcsatorna hálózat teljesen kiépített. A városrész területén két szegregált lakóterület található, melyekre vonatkozó részletes helyzetelemzést a 2.4 fejezet tartalmazza. 16. táblázat A Nyugati városrész SWOT-elemzése Erősségek Alapvetően lakófunkciójú városrész Néhány fontos köz- és közösségi funkció megtalálható a városrészben Az előzőekből adódóan alközpont-jellegű városrész A városrész a városközponthoz közel fekszik Lehetőségek Komplex felzárkóztatási programok megvalósítása, amellyel kezelhetők a képzettségi, foglalkoztatási problémák; Együttműködés generálása a város teljes lakossága körében a társadalmi kohézió erősítése érdekében; Gyengeségek Alacsony iskolai végzettség Kedvezőtlen munkaerő-piaci adatok Alacsony komfortfokozatú lakások magas száma Részben leromlott infrastruktúra és hiányos szolgáltatások Veszélyek Szegregációs folyamatok folytatódnak; A foglalkoztatási helyzet romlik; Keleti városrész A Keleti városrészt határoló közterületek, illetve objektumok az alábbiak: Kossuth utca, Kinizsi utca, Bem utca, Arany János tér, Kossuth utca, Széchenyi utca, Mátyás király utca, belterület határ. A Keleti városrész látja el Kisköre közvetlen belvárosi funkcióját, a város gazdaságitársadalmi szempontból meghatározó központi területe. A városrészben található a közösségi- és humán szolgáltatások közül: a városban működő mindkét orvosi rendelő, a fogorvosi rendelő, a gyógyszertár, a művelődési központ, a 61. oldal

62 rendőrség és az Óv-Lak Óvoda központi telephelye is. Emellett a kereskedelmi egységek túlnyomó része is a Keleti városrészben található. A városrész nagy kiterjedésének köszönhetően 2001-ben a város lakosságának 41,4 %-a élt itt, mely 2012-re 38 %-ra csökkent, mely változás nem számottevő ben a Keleti városrészen fő élt. Társadalmi és szociális jellemzőit vizsgálva a Nyugati városrészhez hasonló, néhol kicsivel kedvezőbb mutatókkal bír: az aktív korúak aránya 58,5 %; a fiatalok aránya 20,3 %; a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 56,4 %; a munkanélküliek aránya alacsonyabb, mint a Nyugati városrészben (34,1 %) és a tartós munkanélküliek (11,4 %) aránya is alacsonyabb. A városrész lakásállománya 484 db, mely a városi állomány 39,3 %-a, amely arányaiban nagyságrendileg megegyezik a lakosság arányával. A lakások 34,7 %-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 7,4 %, mely értékek kedvezőtlenebbek a városi átlagtól. A város központja felé eső területrészeken településközpont vegyes terület helyezkedik el. A központi magot ölelik körbe a kisvárosias lakóterületek, mely övezetbe a városrész városközponthoz közelebbi területeken található azon területek tartoznak, melyeket a rendezési terv nem sorolt településközpont-vegyes építési övezetbe. A város pereme felé haladva találhatók az akcióterületen kertvárosias lakóterületek, valamint falusias lakóterületek is. A városrész rendelkezik a legjelentősebb közterekkel, közparkokkal, játszóterekkel. A vonalas- és közüzemi infrastruktúra teljes mértékben kiépített, de az utak és járdák nagy része leromlott állapotú. Ezzel szemben a városrész közel több km hosszú kiépített kerékpárúttal rendelkezik. 62. oldal

63 12. térkép Keleti városrész Forrás: Kisköre Város alaptérképe alapján saját szerkesztés A városrészben a KSH által lehatárolt szegregátumok közül a 2. számú található itt a Klapka Gy. út - Május 1. út - Kölcsey F. út - Mátyás király út által határolt részen. A városrész óvodájában a HHH gyermekek aránya 12 %, az SNI gyermekeké pedig 3 %. A szegregátumokra vonatkozó részletes elemzést a 2.4 fejezet tartalmazza. 17. táblázat A Keleti városrész SWOT-elemzése Erősségek Funkcionálisan is valós városközpont; Nagy a közintézmények koncentrációja; Kisvárosias jellegű arculat jellemzi; Kizárólag ingyenes parkolóhelyek találhatók a városrészben; A városrész megközelíthetősége és infrastrukturális kiépítettsége megfelelő; A gazdasági tevékenységek működéséhez és fejlődéséhez szükséges feltételek rendelkezésre állása; Gyengeségek Elöregedő korszerkezet jellemzi; A kiépített kerékpárút hálózat hiányos; Egy szegregált vagy telepszerű lakóterület található itt; Közintézmények többsége rossz műszaki infrastrukturális állapotban van, jelentős részük nem energiahatékony; A közterek, parkok állapota megújításra szorul; A kiépített vonalas infrastruktúrák (utak, járdák) helyenként rossz műszaki állapotúak; 63. oldal

64 Lehetőségek A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővül; A szabad és az ingázó munkaerő helyi lekötése; A foglalkoztatottság növekedésével a kereskedelem élénkülése; Az önkormányzati beavatkozások a magánerős építkezések és felújítások számának növekedését eredményezhetik; Veszélyek A fejlesztési források nem lesznek elegendők a belvárosi területek teljes rehabilitációjára; A térség városai között élesedik a verseny a településközpont fejlesztései tekintetében; Tisza-parti városrész A Tisza-parti városrész Kisköre jól elkülöníthető üdülőövezete, melyet a KSH a városrészek lehatárolásakor egyéb belterület néven említ. A részben lakó, de leginkább rekreációs funkciókkal rendelkező városrész, mely a Tisza-tó egyik legtisztább vizű szabad strandjával rendelkezik. A városrészen található a hazánk legnagyobb teljesítményű, megújuló vízenergiát hasznosító vízerőműve, a Kiskörei Vízerőmű, melyben 4 db 7 MW-os blokk üzemel. A Kiskörei Vízerőmű üzemeltetője és tulajdonosa a Magyar Állam tulajdonába tartozó Tiszavíz Vízerőmű Kft., ami a Tiszalöki Vízerőműnek is üzemeltetője és tulajdonosa. A 2001-es népszámlálás idején 246 fő élt itt, amely a város lakosságának 7,9 %-át tette ki. Üdülőövezet lévén azok a rétegek élnek itt, akik vélhetően magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Ezt támasztja alá, hogy a városrész minden tekintetben kedvezőbb mutatókkal rendelkezik, mint a többi városrész és mint a városi átlag. A munkaképes korú lakosság aránya itt a legnagyobb, 75,6 %. A 60 éven felüliek aránya csupán 6,9 %, míg a 14 év alattiak aránya 17,5 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül itt a legkedvezőbb, csupán 17,2 %, amely jóval kedvezőbb, mint a városi 46,2 %-os átlag. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 21,3 %. A munkanélküliek aránya ebben a városrészben a legalacsonyabb, csupán 10,2 %, és a tartós munkanélküliek aránya is alacsonyabb, 5,5 %. 64. oldal

65 13. térkép Tisza-parti városrész Forrás: Kisköre Város alaptérképe alapján saját szerkesztés A városrész lakásállománya 123 db, mely a városi állomány 10 %-a, amely magasabb, mint az itt élő lakosság aránya. Itt található a város egyetlen lakótelepe, a Tisza II lakótelep, amely 14 db téglaépítésű, többszintes épületből áll. Eredetileg az építőmunkások részére került megépítésre, de időközben magánkézbe kerültek a lakások. A lakótelep 14 db épületből áll, melyek közül 4 db 3 szintes, a többi épület két- vagy egyszintes. A városrészen található lakások csupán 2,4 %-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 3,3 %, mely értékek kiugróan kedvezőbbek a városi átlagtól. A városrész legnagyobb része hétvégiházas üdülőterület és üdülőházas üdülőterület besorolású, de találhatóak itt közparkok, kertvárosias lakóterületek és településgazdálkodási terület besorolású területek is. 65. oldal

66 18. táblázat A Tisza-parti városrész SWOT-elemzése Erősségek Kedvező természeti adottságok (Tisza-tó, termálkút) Turisztikai vonzerő szempontjából a városrész jelentősége kiemelkedő Erős az idegenforgalmi és rekreációs funkció Több lakótelek és üdülési telek is kialakítható Lehetőségek Nő a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet A vendégforgalomban előtérbe kerül a természeti és ökoturizmus Csökken az idegenforgalom szezonalitása A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a turisztikai és egyéb szolgáltatási kínálat bővül A városrész vonzerő- és szálláshelykínálata nő az intenzív befektetői érdeklődés miatt Az önkormányzati beavatkozások a magánerős építkezések és felújítások számának növekedését eredményezhetik Gyengeségek A turisztikai szolgáltatásokon kívül városrész minden szempontból funkcionálisan ellátatlan terület A városba vezető utak nagyon rossz minőségűek, azért a turisták száma elmarad az adottságok alapján várható mértéktől Kevés befektetői érdeklődés mutatkozik a terület iránt A termálvíz hasznosítása nem megoldott Veszélyek Csökken a belföldi és külföldi vendégek száma és az itt-tartózkodás ideje A szűkebb és tágabb térség hasonló adottságú városai között élesedik a turisztikai verseny Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a turisztikai fejlesztések iránt, és tőkeerős befektető hiányában a városrész turisztikai infrastruktúrája nem képes megújulni Külterület A város belterületi határát körülölelő terület elsősorban ipari- és mezőgazdasági tevékenység végzésére alkalmas. Az ipar szerepe egyelőre jelentéktelen a városban, a területek hagyományosan mezőgazdasági hasznosításúak ben a külterületen összesen 11 lakásban 16 fő élt. Ez a lakások számát tekintve a város 0,9 %-át, míg a lakosságszám esetében a város alig fél százalékát jelenti. Az itt élő emberek hátrányos helyzetét jellemzi, hogy 55,6 %-uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, felsőfokú végzettsége senkinek nincs. A lakások 54,5 %-a alacsony komfort fokozatú, azonban csak 12,5 %-uk egyszobás. A háztartások 90 %-a foglalkoztatott nélküli. A mezőgazdasági területeken a rendezési terv a Tisza közelsége miatt két tájszerkezeti egységet különböztet meg: korlátozott funkciójú mezőgazdasági területet, általános mezőgazdasági területet. A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen vízminőség-védelmi-, települési környezetvédelmi-, tájvédelmi-, ökológiai szempontok figyelembevételével épületeket kialakítani nem lehet. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területként szabályozta a településrendezési terv a holtág által közrezárt területeket; 66. oldal

67 a Tisza és a holtág árvédelmi töltései mentén levő mezőgazdasági területeket; az üdülőterülethez kapcsolódó mezőgazdasági területeket; a Tisza-tó területrendezési terve által ökológiai folyosóként szabályozott rossz termőhelyi adottságú szikes területeket; a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet kiskörei területét. Ezeken a területeken a termőhelyi adottságokhoz igazodó racionális mezőgazdasági használat a legeltetéses állattartás lehetne. Ezért a terv a Jászsági főcsatornától északra kijelölt olyan mezőgazdasági üzemi gazdasági területeket részben meglevő majorokat, ahol a területek gazdálkodásához, az állattartáshoz szükséges gazdasági épületek kialakíthatóak. Az általános mezőgazdasági területek a korlátozás alá nem eső árutermelésre alkalmas termőföldek, ahol a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületek és lakóépület egyaránt elhelyezhető. 19. táblázat A Külterület SWOT-elemzése Erősségek Mezőgazdasággal foglalkozó családok megfelelő életteret tudnak kialakítani maguknak A vidéki életmód kedvelőinek alkalmas az életterük kialakítására Lehetőségek A megtelepülő feldolgozóipar nyersanyag előállítására a legmegfelelőbb színtér lehet Gyengeségek A közművesítés lefedettsége csekély Az épületek romló állapota A Tisza közelsége miatt a mezőgazdasági területek egy része korlátozottan használható. Motiváció hiánya a kitelepülésre nincs kapacitás a megfelelő támogatás nyújtásához Veszélyek A megtelepülő nagy volumenű cégek elnyomják a kisebb / egyéni vállalkozókat Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról A városban beazonosított és elemzett 4 városrész részben elkülönülő, részben megegyező funkciókat tölt be a város és környezete életében. A legnagyobb városrész a Nyugati városrész, mely Kisköre elsősorban lakófunkciókkal rendelkező városrésze, mely gazdasági-társadalmi szempontból egyaránt elmaradott terület. A városrész elsősorban lakófunkciókkal rendelkezik, melyet kiegészít néhány köz- és közösségi funkció. Ebben a városrészben két szegregátum is található, és magas a hátrányos helyzetű lakosság aránya. A belvárost is magába foglaló Keleti városrész valódi központ, hiszen itt találhatók a közintézmények nagy része, illetve kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. A város üdülőövezete a Tisza-parti városrész, mely szociális mutató tekintetében magasan a városi átlag fölötti értékekkel rendelkezik. 67. oldal

68 A város belterületi határát körülölelő külterület elsősorban ipari és mezőgazdasági tevékenység végzésére alkalmas. Az ipar szerepe egyelőre jelentéktelen a városban, a területek hagyományosan mezőgazdasági hasznosításúak. Az egyes városrészek funkcióiról összegzésként elmondható, hogy a Nyugati városrészen magas a hátrányos helyzetű lakosság aránya, a városrész kiemelkedően rossz szociális mutatókkal rendelkezik; a Keleti városrész Kisköre köz- és humánszolgáltató centruma; a középületek eltérő műszaki állapotban vannak, energiahatékonyságuk alacsony, nem adnak egységes városi arculatot; a város vonalas és közmű infrastrukturális kiépítettsége jónak mondható, minden közmű 100%-ban kiépített, azonban mind a települést megközelítő utak, mind a belterületi utak és járdák rossz állapotúak, felújításra szorulnak az ipari-kereskedelmi területek a fő közlekedési utak mentén találhatóak. 20. táblázat Kisköre városrészeinek jelenlegi funkciói Funkciók Nyugati városrész Keleti városrész Tisza-parti városrész Külterület Ipari, logisztikai Kereskedelmi Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)- központi Jelmagyarázat: domináns funkció kiegészítő funkció A fentiek alapján Kisköre fejlődésének érdekében a leginkább meghatározó városrészek a Nyugati és a Keleti városrészek, amelyek fejlesztése nagymértékben hozzájárul a versenyképesség javításához. A Nyugati városrész esetében a fő cél a hátrányos helyzetű 68. oldal

69 lakosság felzárkóztatása- és reintegrációja lehet, míg a Keleti városrész esetében a városközponti funkció erősítése lehet a fő törekvés. A Nyugati városrészen kiemelt figyelmet kell szentelni a lakókörülmények javítására, a szegregációs folyamatok megállítására. 2.4 Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Kisköre város Antiszegregációs tervét, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll: szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása (2.4.1 fejezet), az azonosított területek helyzetelemzése (2.4.2 fejezet), Antiszegregációs Program megalkotása (3.4.2 fejezet). Kisköre Város Önkormányzatának antiszegregációs tervét antiszegregációs szakértő nem hagyta jóvá, mert az IVS készítésének ideje alatt a Közreműködő Szervezet és az Irányító Hatóság tájékoztatása alapján nem volt lehetőség szakértőt igényelni az illetékes minisztériumtól. Az Antiszegregációs terv a városfejlesztési kézikönyv előírásainak és a korábbi városfejlesztési projektek során kidolgozott módszertannak megfelelően készült el A szegregátumok, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása A város leromlott részeinek, szegregátumainak lehatárolása a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutatók alapján történt. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő. 21. táblázat Szegregátumok lehatárolása a évi Népszámlálás adatai alapján Mutató megnevezése Szegregátum_1 (Ady E. út - Damjanich J. út - Deák F. út) Szegregátum_2 (Klapka Gy. út - Május 1. út - Kölcsey F. út - Mátyás király út) Szegregátum_3 (Gárdonyi Géza út Új Élet út és a belterület határa) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 21,2 27,1 28,5 Lakónépességen belül évesek aránya 62,6 60,9 53,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 16,2 12,0 18,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 61,3 63,5 73,1 0,0 2,3 0,5 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 58,6 50,0 42,6 69. oldal

70 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 66,1 71,5 75,7 51,6 53,2 60,6 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 31,3 27,0 22,5 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 58,8 62,0 70,9 Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 61,3 63,5 73,1 0,0 2,3 0,5 71,4 46,7 70,2 61,6 66,4 67,9 44,7 48,3 59,5 26,3 13,1 19,8 38,7 38,8 33,2 57,1 49,6 39,5 Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 25,0 16,3 7,3 Forrás: KSH 70. oldal

71 Az alábbi kartogram jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40% feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, %=pink. 14. térkép A szegregátumok elhelyezkedése a város területén belül Forrás: KSH A kartogram olyan területeket is megjelöl, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A KSH lehatárolása szerint valamennyi antiszegregációs terület a város peremén található. Az a tény, hogy a leromlott városrészek főként a város belterületének szélén húzódnak, mindenképpen jelzésértékű, amely az ott élő lakosság szegregált helyzetére is felhívja figyelmünket A lehatárolt területek helyzetelemzése Az alábbiakban bemutatásra kerülnek azok a területek, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. 71. oldal

72 29. ábra A szegregátumok korösszetétele, 2001 Forrás: KSH A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya a 3. Antiszegregációs területen a legmagasabb, és ugyanitt a legmagasabb a 60 évesnél idősebb korosztály aránya is, tehát arányaiban ezen a területen a legkisebb az aktív korúak aránya. Az 1. Antiszegregációs területen a éves korosztály túlsúlya figyelhető meg, és a 14 évesnél fiatalabb korosztály aránya magasabb, mint a 60 évesnél idősebb korosztály aránya. A legfiatalosabb korösszetétel a 2. Antiszegregációs lakosságot jellemzi, itt a legalacsonyabb a 60 évesnél idősebb lakosság aránya. Összességében elmondható, hogy Kisköre Antiszegregációs területeinek lakosságára nem jellemző a korfának a kor előrehaladtával történő kiszélesedése, mely országos tendencia, itt megfigyelhető, hogy a fiatalok aránya magasabb az idősekéhez képest. 30. ábra A szegregátumok lakosainak képzettsége, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%), 2001 Forrás: KSH 72. oldal

73 Az Antiszegregációs területeket vizsgálva az iskolai végzettség alapján megállapítható, hogy nagyon magas a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, mindenhol közel 60% feletti, sőt a 3. Antiszegregációs területen a 73%-ot is meghaladja, ezzel ellentétben viszont a város ezen részein felsőfokú végzettségűek aránya nagyon alacsony: (az 1. Antiszegregációs területen 0,0%, a 2. Antiszegregációs területen 2,3% és a 3. Antiszegregációs területen 0,5%), így az itt élők jövedelmi helyzete kedvezőtlen, ebből kifolyólag életkörülményeik is rosszak. 31. ábra A szegregátumok lakáskörülményei, 2001 Forrás: KSH A lakásadatokból jól kitűnik, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások aránya magasabb, vagy pedig megegyező a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások arányával. Az 1. Antiszegregációs területen a legmagasabb az alacsony komfort fokozatú és a félkomfortos lakások aránya is. A 3. Antiszegregációs területen a legalacsonyabb az egyszobás lakások aránya. 32. ábra A szegregátumok lakosainak jövedelmi helyzete, 2001 Forrás: KSH 73. oldal

74 Jövedelmi helyzet szempontjából az Antiszegregációs területek közül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a éves korosztályt vizsgálva a 3. antiszegregációs területen a legmagasabb 75% feletti, de mindenhol meghaladja a 65%-ot. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya mindenhol 50% feletti (a 3. Antiszegregációs területen 60% feletti) és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül is mindhárom területen meghaladja a 30%-ot, az 1. és 2. Antiszegregációs területen megközelíti a 40%-ot. 33. ábra A szegregátumok lakosainak foglalkoztatottsági helyzete, 2001 Forrás: KSH 34. ábra A szegregátumok lakosainak munkanélküliségi helyzete, 2001 Forrás: KSH A foglalkoztatottságra vonatkozó adatok mindhárom antiszegregációs területen rossz értékeket mutatnak alacsony foglalkoztatottsággal, különösen a 3. számú területen, magas arányú nem aktív népességgel, emellett a csekély számú foglalkoztatott között is igen magas azoknak az aránya, akik alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgoznak. 74. oldal

75 Kiemelkedően magas a munkanélküliségi ráta 3. antiszegregációs területen, ahol az érték megközelíti a 60%-ot, itt a tartós munkanélküliek aránya is közel 20%. A másik két területen is megközelíti az 50%-ot a munkanélküliek aránya, azonban a tartós munkanélküliek tekintetében a 2. Antiszegregaciós terület jóval kedvezőbb helyzetben van, mint az 1. terület, ahol több mint 26% ez az érték. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a 3. szegregátumban meghaladja a 70%-ot, de a másik két területen is 60% körüli. 22. táblázat: A szegregátumokban fennálló problémák 1. Lakókörülményeket érintő problémák Infrastrukturális hiányosságok Vízvezeték-hálózatra való rákapcsolódás az átlagnál alacsonyabb Elektromos-hálózatra való rákapcsolódás az átlagnál alacsonyabb Gázvezeték-hálózatra való rákapcsolódás az átlagnál alacsonyabb Szennyvízcsatorna-hálózatra való rákapcsolódás az átlagnál alacsonyabb Egészségre káros problémák a lakóépületekben Penészedés Vizesedés Rágcsálók jelenléte Lakóépületek méretbeli problémái,egyéb hiányosságai Lakások állagbeli problémái Lakások kis mérete Fürdőszoba hiánya Szervezett szemétszállításban való bekapcsolódás alacsony aránya 2. Oktatást / képzést érintő problémák Magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya Az otthoni tanulás feltételei az átlagosnál kedvezőtlenebbek Továbbtanulási motiváció (pl. családon belüli közép vagy felsőfokú végzettségű személy) alacsony szintű 3. Foglalkoztatást érintő problémák Többgenerációs munkanélküliség családon belül Alacsony képzettségből adódóan nehézkes elhelyezkedés Forrás: Saját szerkesztés A városban lévő oktatási-nevelési intézmények integráltságát a következő táblázat mutatja. Az általános iskolában 20%, az óvoda Béke úti telephelyén 12,48, az Arany János úti telephelyén pedig 28,8% a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, mely alátámasztja a városész elemzésénél leírt kedvezőtlen társadalmi és szociális helyzetet. Az Arany János úti óvodai telephely a 3. számú antiszegregációs terület közelében található, mely terület a legsúlyosabb hátrányokkal rendelkezik. 23. táblázat Kisköre oktatási-nevelési intézményeinek integráltsága, 2012 Városrész megnevezése Intézmény neve tanulólétszám az intézményben HHH SNI tanulólétszám az oktatási intézményekben az osztályszervezés módja szerint normál (általános) tanterv HHH SNI emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás HHH SNI gyógypedagógiai tagozat OM azonosító összesen összesen összesen összesen HHH SNI Nyugati Vásárhelyi Pál Általános Iskola oldal

76 Városrész megnevezése Keleti Nyugati Intézmény neve Óv-lak Óvoda Béke úti telephely Óv-lak Óvoda Arany János úti telephely tanulólétszám az intézményben HHH SNI tanulólétszám az oktatási intézményekben az osztályszervezés módja szerint normál (általános) tanterv HHH SNI Forrás: Kisköre Város Önkormányzata emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás HHH SNI gyógypedagógiai tagozat A város infrastruktúráját vizsgálva megállapítható, hogy a város teljes területén az összes közmű elérhető. 24. táblázat Városrészek segélyezési mutatói (2012) OM azonosító összesen összesen összesen összesen HHH SNI Mutató megnevezése Kisköre összesen Nyugati városrész Keleti városrész Tiszaparti városrész Külterület 1. Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján) 2. Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján a lakcímek száma) Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma. (db) a) foglalkozást helyettesítő támogatás (db) b) rendszeres szociális segély (db) c) rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (%) 3.d) lakásfenntartási támogatás minden formája (db) 3.e) lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (%) 4,82 3,59 7,03 0,00 0, ,36 38,97 46,49 70,59 33,33 3.f) rendszeres gyermekvédelmi támogatás (db) g) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 45,23 45,47 45,14 47,06 0,00 3.h) adósságcsökkentési támogatás (db) Romák aránya a lakónépességen belül n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Kisköre Város Önkormányzata A város és a városrészek segélyezési mutatóit vizsgálva megállapítható, hogy az adósságcsökkentési támogatás kivételével nagyon magas segélyezési mutatóval rendelkezik a város. Általánosságban megállapítható, hogy a városrészi értékek a városi átlagtól kis mértékben térnek el. Különösen magas a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva (városi átlagban és a városrészek esetében is közel 40%, vagy azt meghaladó), valamint a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva, amely városi átlagban és az összes városrész esetében is meghaladja a 45%-ot. A továbbiakban a három szegregátum teljes körű elemzése olvasható (a népszámlálásból levezetett adatok alapján). 76. oldal

77 Szegregációs terület A város délnyugati részén, a vasút mentén, a Nyugati városrészben található a terület, melyet az Ady Endre út - Damjanich János út - Deák Ferenc út határol. A hátrányok itt halmozottan jelentkeznek mind a foglalkoztatottság, mind az iskolázottság szempontjából. 15. térkép: Az 1. szegregációs terület A terület jellemzői: Forrás: KSH Állandó népessége 101 fő, lakónépessége 99 fő (a 2001-es népszámlálási adatok alapján). 29 db lakás található itt, melyek 58,6%-a alacsony komfortfokozatú. Szilárd burkolatú úttal ellátott terület, azonban az utak állapota leromlott, felújításra szorulnak. A területen az összes közmű kiépített. A lakónépesség magas arányban képzetlen (legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében 61,3% és felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 0%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 58,8%. A munkanélküliek aránya 44,7%, a tartósan (360 napon túl) munkanélküliek aránya 26,3%. Jelentős a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül: 61,6%, amely az inaktív keresők és eltartottak kiemelkedő számára utal Szegregációs terület A város északi részén, a Nyugati és a Keleti városrész határán található terület, melyet Klapka György út - Május 1. út - Kölcsey F. út - Mátyás király út határol. 77. oldal

78 16. térkép: A 2. szegregációs terület A terület jellemzői: Forrás: KSH Állandó népessége 436 fő, lakónépessége 432 fő (a 2001-es népszámlálási adatok alapján). 132 db lakás található itt, melyek 50,0%-a alacsony komfortfokozatú. Szilárd burkolatú úttal ellátott terület, azonban az utak állapota leromlott, felújításra szorulnak. A területen az összes közmű kiépített. A lakónépesség magas arányban képzetlen (legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében 63,5% és felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 2,3%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 62,0%. A munkanélküliek aránya 48,3%, a tartósan (360 napon túl) munkanélküliek aránya 13,1%. Jelentős a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül: 66,4%, amely az inaktív keresők és eltartottak kiemelkedő számára utal Szegregációs terület A város délkeleti részén, a Keleti városrészben található a terület, melyet a Gárdonyi Géza út Új Élet út és a belterület határa határol. Ez a terület rendelkezik a legrosszabb mutatókkal a szegregált területek közül. 78. oldal

79 17. térkép: A 3. szegregációs terület A terület jellemzői: Forrás: KSH Állandó népessége 367 fő, lakónépessége 361 fő (a 2001-es népszámlálási adatok alapján). 115 db lakás található itt, melyek 42,6%-a alacsony komfortfokozatú. Szilárd burkolatú úttal ellátott terület, azonban az utak állapota leromlott, felújításra szorulnak. A területen az összes közmű kiépített. A lakónépesség magas arányban képzetlen (legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a éves népesség körében 73,1% és felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében 0,5%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 70,9%. A munkanélküliek aránya 59,5%, a tartósan (360 napon túl) munkanélküliek aránya 19,8%. Jelentős a gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül: 67,9%, amely az inaktív keresők és eltartottak kiemelkedő számára utal Az antiszegregációs területek elérhetősége Kisköre kisváros, ezért kiterjedése sem túl nagy, nincsenek a városon belül nagy távolságok. Szilárd burkolatú (de erősen leromlott állagú) utak biztosítják a szegregátumok közvetlen kapcsolatát a városközponttal és a város távolabbi pontjaival, így a közszolgáltatások, amennyiben nem állnak rendelkezésre a szegregátum által érintett városrészben, könnyen elérhetőek. 79. oldal

80 2.4.4 A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése A városi roma kisebbség számát a népszámlálási adatok nem tükrözik megfelelően, ténylegesen több roma család él a városban és a szegregátumokban. A város vezetése szoros együttműködést ápol Kisköre Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal. A városban élő roma kisebbséghez tartozókat életminőségük tekintetében két részre oszthatjuk. Egy részük megfelelő körülmények közt él, azonban számos esetben illegális munkával tartják fent magukat és családjukat. Másik csoportjuk rendszeresen valamilyen szociális ellátásban részesül, munkájuk nincs, lakásuk leromlott állapotban van. Általános problémájuk a munkajövedelem hiánya, rossz szociális és anyagi helyzet, az oktatási rendszerből való kiesés. A cigány családok többsége a három nevesített szegregációs terület közül az 2. és 3. területeken él. Családi házaik leromlott állapotban vannak Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásának felmérése Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában középtávon tervezett fejlesztések döntő többsége a Nyugati és a Keleti városrészekben kerülhet megvalósításra, mert itt állnak rendelkezésre önkormányzati tulajdonú ingatlanok. Az átalakításra és felújításra kerülő, illetve került közszolgáltató, közösségi funkciót betöltő intézmények, úgymint Könyvtár, Művelődési Ház, Piac, Általános Iskola, Óvoda, egészségügyi létesítmények a város valamennyi lakosa számára kedvező hatást gyakorol, és nem jár szegregációt erősítő hatással. Az infrastruktúra fejlesztése mellett a város kiemelt figyelmet szentel az oktatás és az egészségügyi ellátás minőségének javítására, illetve munkahely teremtő és életmód programok megvalósítására. Ezen programok kifejezett célja, hogy a hátrányos helyzetű emberek életminősége is javuljon, nagyobb eséllyel legyenek képesek helyzetük javítására és gyermekeik számára kedvezőbb háttár biztosítására. 80. oldal

81 3 STRATÉGIA Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek: Kisköre Város Önkormányzatának Gazdasági Programja (2011) Településrendezési terv (2002. /2005./) Kisköre Városfejlesztési Koncepciója (2006) Kisköre Funkcióbővítő fejlesztés Akcióterületi terve (2010) Mindez jelzi, hogy a város kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket. A városfejlesztés stratégiai dokumentumai elvárt eredményként azt jelölik ki, hogy a mikrotérségi központ funkciókat is részben betöltő Kisköre periférikus adottságaiból előny kovácsolódjon, korszerű feltételek között működő kulturális-, egészségügyi-, és közszolgáltatások váljanak elérhetővé. A város kedvező feltételeket kíván kínálni mind a gazdasági szereplők működési környezete, mind pedig a lakosság életminősége tekintetében, a társadalmi és gazdasági felzárkózás jegyében. 3.1 A város jövőképe A Hevesi kistérségben mikrotérségi funkciókat is ellátó, számos természeti értékkel rendelkező Kisköre reális jövőképének kialakításakor számos külső tényező figyelembe vételére került sor, melyek alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének irányvonalait és korlátait: a gazdasági szereplők foglalkoztatási potenciáljának folyamatos csökkenése; a város belső periférián való földrajzi elhelyezkedése és kedvezőtlen megközelítési lehetőségei; kedvező természeti adottságok és termálvízkincs; a lakosság általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben; a fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a mellé rendelendő önerő mértéke. Ezeket a tényezőket, valamint a jelenlegi és jövőbeni várható trendeket figyelembe véve összefoglalóan a következőképpen fogalmazható meg Kisköre jövőképe: A természeti kincseit fenntarthatóan hasznosító és periférikus elhelyezkedéséből előnyt kovácsoló Kiskörén párhuzamosan, egymással szinergiában társadalmi és gazdasági fejlődés zajlik le. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett rekreációs-, egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára, valamint vonzerőt jelentenek a turisták részére. 81. oldal

82 3.2 Fejlesztési célok a városra és a városrészekre Átfogó cél Kisköre jövőképe, valamint a város előtt álló kihívások alapján kijelölhetőek a település gazdasági-társadalmi fejlesztéseinek stratégiai céljai, a hozzájuk tartozó részcélok és a prioritások. Kisköre hosszú távú, átfogó célkitűzése, amellyel a kitűzött jövőkép megvalósulását el kívánja érni a következő: Kisköre saját értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, a környező térséggel, régiókkal összehangoltan, kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztések hatására növeli a versenyképességét, modern kisvárosi lakókörnyezete, fellendülő idegenforgalma, valamint fejlett köz- és közösségi, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásai biztosítják a lakosság életminőségének javulását, az élhető és vonzó város koncepció kiteljesedését. Az általános cél tehát az, hogy a lakosság életminősége és életfeltételei javuljanak; a város tartósan segíteni tudja a gazdasági szereplőket versenyképességük megteremtésében, javításában; a város fenntartható fejlődési pályára álljon; a kohézió erősödjön, és a partnerség fejlődjön. A fejlesztéseknek azt kell szolgálniuk, hogy Kisköre élhető kisvárossá fejlődjön, ahol a növekvő számú lakosság települési komfort érzete magas, és emelkedik a helyi kötődésük szintje is. A vonzó feltételek, a megfelelően képzett munkaerő, valamint az infrastruktúrával jól ellátott turisztikai terület jelentette gazdasági lehetőségeket szintén a város fejlődési érdekeit figyelembe véve kell hasznosítani. A fejlesztésekkel párhuzamosan különös figyelmet kell fordítani arra, hogy javuljon a város külső és belső image-a és ismertsége Középtávú tematikus célok Az átfogó cél megfogalmazását követően azonosíthatóak az integrált városfejlesztés középtávú tematikus céljai. Az egyes tematikus célok a város különböző területein eltérő prioritást képviselnek. A célok közötti szinergikus kapcsolatok révén a célok elérésének hatásai egymást erősítő, kiegészítő, társadalmi-gazdasági dinamizáló hatást fejtenek ki a település életében. A középtávú tematikus célok a következők: A. A gazdaság élénkítése, innovatív vállalkozói környezet megteremtése a stabil és diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításához valamint a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); B. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése (életkilátások javítása); C. A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizáló működési struktúra és mechanizmusok kialakítása; D. A társadalmi kohézió erősítése; 82. oldal

83 E. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; F. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; H. Város belső közlekedési feltételeinek javítása; I. A város külső elérhetőségének fejlesztése. A következőkben a középtávú tematikus célkitűzések kerülnek részletezésre. A célok mellett meghatározásra kerülnek az elérésüket szolgáló legfontosabb fejlesztési elképzelések, valamint a várható eredmények, hatások is A gazdaság élénkítése, innovatív vállalkozói környezet megteremtése a stabil és diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításához, valamint a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés) Hosszú távon a termeléshez és szolgáltatási tevékenységhez szükséges vállalkozói infrastruktúra és innovatív környezet megteremtése a cél. Az elkövetkező években, a szabad vállalkozási zónák kialakítása miatt a város ipari, kereskedelmi területei reális alternatívát kínálhatnak a munkaigényes tevékenységet végző cégek képviseleteinek, ügynökségeinek. A befektetés-ösztönzés egyik eszközének tartott üzleti-szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése mellett kiemelt jelentőségű a szolgáltatási háttér megteremtése is. A gazdaságfejlesztés célja tehát a befektetői, beruházási aktivitás ösztönzése, az ipari és mezőgazdasági vállalkozások innovatív tevékenységének, új vállalkozások létrejöttének, a meglévő tőkeszegény kis- és középvállalkozások fejlesztésének és a terület tőkevonzó képességének elősegítése. A vállalkozási környezet javítása többrétű: Elsősorban a hazai és a nemzetközi vállalkozások számára vonzó befektetői környezet kialakítására van szükség, melynek első lépése a város üzleti infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, az infokommunikációs szolgáltatások, telephely kialakítások támogatása. Ez lehetővé teszi a már meglévő kis- és középvállalkozások megerősödését is. Az infrastrukturális feltételek javítása és újak kialakítása mellett cél egy olyan vállalkozói információs szolgálat létrehozása, amely jelentősen megkönnyíti és egyszerűsíti a helyi vállalkozások adminisztrációját,továbbá támogatja őket az üzletvitelben, piacszerzésben és a tőkebevonási lehetőségek feltárásában. Mivel Kisköre életében a gazdaságon belül jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság, így szükséges egyrészt a korszerű, környezetbarát, a helyi adottságokra épülő biogazdálkodási formák elterjesztése. A fenntartható fejlődés elvét figyelembe véve kell megteremteni a természet és a gazdaság összhangját, támogatni kell a gazdálkodók szövetkezési formáit érdekérvényesítő képességük és piaci versenyképességük javítása, és a termelő kapacitások jobb kihasználása érdekében. 83. oldal

84 Elengedhetetlen a régi, elavult technológiák cseréje, korszerű, energiatakarékos gépek, berendezések és tároló kapacitások üzembe helyezése, amelyek hatékonyabbá, termelékenyebbé és nagyobb bevételt termelővé teszik a vállalkozásokat. Cél a helyben termelt javak minél szélesebb körének és mennyiségének helyben történő feldolgozása, a minél magasabb feldolgozottsági fok elérése, melynek révén növelhető a megmaradó jövedelemtömeg. Mindezek eredményeként: Munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg. Megerősödik a helyi vállalkozói szféra. Vonzó vállalkozási környezet jön létre, ezáltal megnő a város tőkevonzó képessége. Pozitív demográfiai folyamatok indulnak el (pl. a képzett és vásárlóképes fiatal lakosság helyben maradása, helyi társadalom kedvezőbb korösszetétele) Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése (életkilátások javítása) A lakosság egészségi és szociális állapotának javításához a helyben biztosítható tárgyi és intézményi feltételek, az egészségügyi és szociális szolgáltatások színvonala és a lakosság különböző csoportjai számára az egyenlő mértékű hozzáférés biztosítása teremti meg az életkilátások javulását. A lakosság jobb egészségi állapotának elérésében kiemelt jelentőséggel bírnak a preventív tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód és táplálkozás terjesztése, valamint a lelki egészségvédelem, különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában. Kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való részvételi arány emelése, különösen a középkorú, illetve a szegregált környezetben élő lakosság körében. Az egészségfejlesztési nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba is jelentősen hozzájárulhat az egészségtudatosság erősödéséhez. Az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelése érdekében fontos az egészségügyi intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételeinek biztosítása, mely hatására emelkedik az ellátás színvonala is. A legközelebbi mentőállomás 25 km-re, Hevesen található. A rossz útviszonyok miatt jelentősen csökkenti a betegek túlélési esélyét, ezért javasolt mentőállomás építése Kiskörén. A szociális szolgáltatások és ellátórendszer esetében fontos kihívás és célkitűzés a város számára, hogy minden rászoruló lakója számára legyenek elérhetőek azok a jogszabályokban rögzített ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, és minőségi ellátást biztosítsanak. A szolgáltatásoknak köszönhetően javulhatnak a hátrányos helyzetűek felzárkóztatási esélyei és életkilátásai. Az egészségügyi és szociális biztonság megteremtéséhez szükségesek a következő fejlesztések: A különböző csoportok nők, munkanélküliek, nagycsaládosok, csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők, kisebbségek, szegregáltak környezetben élők, illetve a halmozottan hátrányos helyzetűek igényeinek figyelembevételével. A meglévő ellátások fejlesztése a dolgozók szakmai felkészültségének és igényességének növelésével. 84. oldal

85 Az egyes ellátási típusok és szolgáltatások egymásra építése, egymás melletti működése, hálózatba szerveződése a különböző problémák, esetek komplex kezelése érdekében. A hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása, foglalkoztatási lehetőségek feltárása, koordinálása és tartós bővítése. A család és gyermekvédelmi tevékenységek javítása. Új szegénytelepek kialakulásának és a szegregátumok növekedésének megakadályozása, hosszútávon az érintett városrészben közösségi terek kialakítása. A szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése. A hátrányos helyzetű csoportok elfogadottságának erősítése, toleranciaprogramok megvalósítása. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi praxisok, védőnői szolgálat) tárgyi- és személyi feltételeinek javítása Mentőállomás kiépítése Mindezek eredményeként egyrészt a lakosság fizikai és mentális egészségi állapotának javulása várható, amellyel párhuzamosan a társadalmi problémák mérséklődése és a népesség gazdasági aktivitásának emelkedése is valószínűsíthető. Javulhat a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, azonosíthatóvá és elérhetővé válik a legrászorultabb, legveszélyeztetettebb társadalmi réteg, előtérbe kerül a saját környezetben történő gondozás, összességében pedig mérsékelhető a társadalmi kirekesztődés kockázata A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizáló működési struktúra és mechanizmusok kialakítása Kisköre Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ellátandó közszolgáltatási feladatait magas színvonalon, a város lakosságának megelégedésére hajtsa végre. Ennek érdekében többek között az alábbi tevékenységek, fejlesztések megvalósítására törekszik: oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése; munkaerő-piaci igényekhez igazodó átképzési formák ösztönzése; pedagógiai módszertani fejlesztések: minőségirányítási rendszerek kiépítése, tehetséggondozás erősítése, pedagógiai szakszolgálat ellátórendszerének szakmai fejlesztése; polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése; kulturális intézmények, létesítmények fejlesztése; helyi közutak, közterek fenntartása, megóvása, felújítása intézmények energiatakarékos üzemeltetése, megújuló energiaforrások használata. A tervezett fejlesztések eredményeként megvalósul az önkormányzat által felügyelt közszolgáltatások teljes körének minőségi fejlesztése, mely egyrészt pozitív hatást vált ki a lakosok önkormányzattal szembeni hozzáállását és elvárásait tekintve, másrészt a minőségi életvitel alapjait teremti meg. 85. oldal

86 A feladatok ellátása során a városvezetés kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a közszolgáltató rendszer, valamint a tervezett fejlesztések fenntartható üzemeltetése is biztosított legyen. Ez egyaránt jelenti a humánerőforrás fejlesztés és gazdálkodás tudatos megvalósítását, valamint a működéshez szükséges erőforrások racionális biztosítását. Ez utóbbi jegyében a közszolgáltatások energia szükségleteit a jövőben a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrások felhasználásával kívánja az önkormányzat biztosítani A társadalmi kohézió erősítése A társadalmi kohézió erősítésének célja, hogy fejlődjön a helyi közösség identitás-tudata, minél szélesebb körben erősödjön a helyi közösséghez való tartozás érzése, azáltal elérjük a helyi társadalom különböző (gazdasági, társadalmi) státuszú csoportjai közötti szegregációs tünetek megszüntetését is. Kiemelt feladat a hátrányos helyzetűek és az azt igénylő kisebbség felzárkóztatása, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében komplex esélyegyenlőségi program kidolgozása. A program elemei között szerepeltetni kell a foglalkoztatottság és a gazdasági aktivizálódás ösztönzését, a képzés-szakképzés, az oktatás és egészségügy területét, valamint az önszerveződések, egyesületek bevonását is. A térségi kohézió, a mikrotérségi központi szerepkör erősítése érdekében a térségi hatókörrel rendelkező feladatok racionális megosztása szükséges. Többek között integrált, többfunkciós befogadó környezet kialakítása; hatósági ügyintézés korszerűsítése; a településhálózatban betöltött funkciók és szerepek aktív összehangolása a környező térségi központokkal. A közigazgatási szerepkör mellett fontos a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életében is központi szerepkör betöltése, mely kulturális és szabadidős programok, illetve gazdasági kapcsolatokat létrehozó, megerősítő fórumok szervezésével valósítható meg Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása A városi életforma napjainkban egyre inkább felértékelődik, ezért indokolt a városszerkezettel és az épületállománnyal kapcsolatos, tudatos koordináció erősítése. A település történelmi központjának spontán kialakulásából származó adottságok, a városi funkciók fejlődése, valamint a földrajzi helyzet felértékelődése miatt a városszerkezet fejlesztése, az egyes városrészek funkcióinak megfelelő kialakítása szükségessé vált. A településszerkezet fejlesztése terén a város arculatának, karakterének megfelelő, ugyanakkor az egyes településrészek funkcióit is kiszolgáló, támogató városi környezet kialakítása a cél, amely egyrészt elősegíti a helyi lakosság életminőségének növekedését, másrészt vonzó migrációs célterületté teszi a várost, harmadrészt pedig hozzájárul a gazdasági környezet fejlődéséhez. A legfontosabb fejlesztési, fejlődési területek a következők: A kiegyensúlyozott, kisvárosi településszerkezet kialakítása, illetve a hagyományosan kialakult, élhető, barátságos kisvárosi település karakter fejlesztése és tudatosítása. A közmű infrastruktúra fejlesztése, karbantartása, vagy fejlesztésének ösztönzése a közműszolgáltatást végző szervezeteknél. Műemlékek és helyi védelem alatt álló épületek megóvása, felújítása. 86. oldal

87 Közterültek és közösségi területek állapotának javítása, figyelembe véve a városrész specifikus sajátosságokat (pl. turisztikai terület, üdülőövezet, sportolási terület, rekreációs terület, műemléki környezet, vízlépcső). A zöldfelületek megújítása és rendszerbe szervezése: a zöldfelületi hálózat elemei nemcsak a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához járulnak hozzá, hanem fontos közösségi térként is funkcionálnak. Az ipari, kereskedelmi, logisztikai övezetnek a lakóövezettől való elkülönített kialakítása és bevezető utakra való csatlakozásának fenntartása, erősítése a lakó és termelő funkciók egymást zavaró hatásai minimalizálása érdekében. A gazdasági és közfunkciókat betöltő épületállomány ütemezett megújítása: ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a fizikai jellegű felújítások hozzájáruljanak az adott épület és az érintett városrész funkcióinak megerősítéséhez és bővítéséhez. A fejlődésre való tudatos felkészülés eredményeként Kisköre jó eséllyel elkerülheti azokat a problémákat, amelyek a környező, spontán fejlődésnek indult városok esetében jelentkeznek. A fejlesztések hatására javul a lakosság életminősége, erősödik az identitása, valamint növekedik a város népességmegtartó és vonzó ereje A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása A hagyományőrzés és kulturális élet fenntartásához és fejlődéséhez szükséges a kínálat fejlesztése valamint infrastruktúra fejlesztések megvalósítása. A megvalósuló fejlesztések tekintetében különleges figyelmet kell szentelni a város népességmegtartó és migrációs vonzerejére is befolyással bíró szabadidős kínálat mennyiségének és minőségének növelésére. A megvalósításban jelentős szerepük lehet a civil szerveződéseknek is. A fejlesztendő területek a következők: Helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme, és ahol lehetséges, funkcionális megújítása. Hagyományőrzés és ápolás. Nők szerepvállalásának ösztönzése a települési közösségi életében. Helyi, térségi és nemzetközi érdeklődésre egyaránt számot tartó rendezvények szervezése. A helyi programkínálat szélesítése és a célcsoportok igényeihez alakítása, kiemelten az ifjúság és az időskorúak részére. A különböző pl. város és civil kezdeményezéseket összehangoló koordinációs mechanizmus kialakítása. Részvétel térségi, megyei és regionális programsorozatokban. Civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása. A kulturális és szabadidős értékek és lehetőségek célcsoport orientált propagálása. A fenti tevékenységek megvalósításának eredményeként javul a város image-a, színesebbé válik a programkínálat, gyakoribbá válnak a civil önszerveződések és az alulról jövő kezdeményezések, valamint erősödik a pozitív értelemben vett lokálpatriotizmus, ami 87. oldal

88 összességében nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárulhat az idegenforgalmi vonzerő, illetve népesség megtartó és vonzó képesség növekedéséhez is A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése A globalizált, felgyorsult világban a lakosok számára megfelelő szabadidős, rekreációs lehetőségeket kell biztosítani annak érdekében, hogy munkájukat, elvégzendő feladataikat magas színvonalon tudják ellátni. A felnőttek mellett a gyermekek szempontjából is fontos, hogy pl. az egészséges életmódhoz kapcsolódó sportolást már fiatal korukban megszeressék, hiszen a szabadidő aktív felhasználása a személyiségfejlődésben is fontos szerepet játszik. Ahhoz, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni, aktív és passzív szabadidős elfoglaltságok biztosítása a cél. Ha helyben megtalálhatóak ezek a szolgáltatások, akkor csökken a kistérségi központba, vagy más nagyvárosba eljárók köre, így nő a város népességmegtartó ereje is. A fejlesztendő területek a következők: Aktív tanulás megteremtése szakkörök, fakultációk szervezése. Közösségépítő kirándulások szervezése. Egészségmegőrzés, életmód és szemléletformálás. Szabadtéri sportpálya infrastrukturális fejlesztése. Kerékpárút hálózat kiépítése. Diáksport, szabadidős sport, utánpótlás nevelés. A fenti tevékenységek megvalósulása révén az ezeket a fejlesztéseket kihasználó településiés térségi lakosok mind egészségügyileg, mind pszichésen kedvezőbb állapotba kerülnek, javul közérzetük, melynek köszönhetően erősödik kötődésük a városhoz A város belső közlekedési feltételeinek javítása A városi közlekedés fejlesztése a közlekedésbiztonság és parkolás szempontjából felmerülő hiányosságok pótlására, a közösségi és egyéni közlekedési megoldások összehangolására, a szerkezeti hiányok pótlására, illetve a környezetbarát közlekedési módok használatának elősegítésére kell, hogy irányuljon. A településen járdák és kerékpárutak, parkolók kialakítása, forgalomszabályozási technika fejlesztése rendkívül fontos annak érdekében, hogy a gépjármű, kerékpáros, illetve gyalogos közlekedés biztonsága megfelelővé váljon. Az infrastruktúra létrehozása mellett ez a feladat forgalomtechnikai, és közlekedés-szabályozási fejlesztéseket is megkíván. A különböző közlekedési módok biztonságosságának érdekében az alábbi fejlesztések elvégzése indokolt: A városmagban az utak mindkét oldalán, a város többi területein pedig legalább az utak egyik oldalán szilárd burkolatú járdák kialakítása. Biztonságos, a gépjármű és a gyalogos közlekedés biztonságosságát is elősegítő közlekedési csomópontok kialakítása. A városmagban a városi, közösségi, közszféra és gazdasági funkciók elérésének javítása érdekében parkolóhelyek kialakítása. 88. oldal

89 A nagy forgalmú útszakaszok mellett kerékpárutak kialakítása. A közlekedési problémák (átmenő forgalom a város belső részein, bizonyos útszakaszok zsúfoltsága, személyi sérüléses balesetek) felszámolásához a városon belül a fent részletezett fejlesztések elvégzése szükséges. Az úthálózat fejlesztés nem csak közlekedési szempontból jelent előrelépést, hanem multiplikátor hatásként elősegíti az érintett területek feltárását és gazdasági-társadalmi felértékelődését is. A közlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a kerékpáros, valamint a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése, amely egyrészt a közlekedési feltételek kialakítását, másrészt a közlekedési módok közötti váltást lehetővé tevő csomópontok kialakítását jelenti. A parkolóhelyek hiányát a belvárosban elhelyezkedő parkolók kiépítésével lehet ellensúlyozni. Ily módon lehetővé válik a belváros gyalogos és zöldfelületeinek kiterjesztése is. A szükséges beavatkozási területek a következők: A városi kerékpárút-hálózat főbb szakaszainak kiépítése. Parkolók építése a városmag forgalmas útszakaszain. Egyéni és közösségi közlekedésben résztvevők tájékoztatási rendszerének javítása információs pontok, útbaigazító táblák használatával. Mindezek eredményeként kiteljesednek a város funkciói a térség települései irányába, növekedik a közlekedés biztonsága, emelkedik a környezetbarát helyváltoztatási megoldások használatának aránya, a városmag parkolási problémái enyhülnek, csökken a közlekedési eredetű zaj- és levegőszennyezés A város külső elérhetőségének fejlesztése Kiskörének a külső közlekedési kapcsolatok alakítására önállóan nincs direkt hatása, de ettől függetlenül pontosan meghatározhatók azok a nagyobb országos hatókörű, illetve térségi összefogással megvalósítható közlekedési fejlesztések, amelyek alapvetően hozzájárulnak a város jobb elérhetőségéhez, gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Különösen fontos az elérhetőség biztosítása a kistérségi, térségi közigazgatásban betöltött központi szerep miatt. A szükséges beavatkozások a következők: Közúti infrastruktúra felújítása, fejlesztése. Vasútvonal, vasút szolgáltatás fejlesztése. Vasúti és egyéni utazás összekapcsolhatóságának javítása. Távolsági autóbusz szolgáltatás minőségének és gyakoriságának helyi igényekhez való igazítása Városrészekhez kapcsolódó célok A városrészek tekintetében meghatározott területi célok 2-3 éves időtávra szólnak. A megvalósítandó célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú, tematikus céljainak teljesüléséhez, ez által pedig a felvázolt jövőkép eléréséhez is. A városrész specifikus fejlesztési célok referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. Ennek megfelelően olyan kérdésekre is választ adnak, mint a településrész 89. oldal

90 funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági és turisztikai környezetének fejlődési irányai. Összességében az alábbi megállapítások tehetők: A település fejlődésének szempontjából kiemelt fontosságú a közúti- és közösségi közlekedéssel történő közlekedés feltételeinek jelentős javítása, amely jelen állapotában mind a társadalmi, mind a gazdasági folyamatokra egyaránt kedvezőtlen hatást gyakorol. Funkcionálisan a településközpontban indokolt a közösségi- és humán közszolgáltatások befogadása, fejlesztése, a lakóövezeti városrészekben a lakófunkciók erősítése. A termelő- és üzleti infrastruktúra a vegyes hasznosítású övezetekben helyezhető el. A város különböző részein eltérő közösségi jellegű fejlesztésekre van szükség. A szegregációban érintett területen a szociális gondoskodás és humán szolgáltatás fokozására, és a társadalmi, illetve munkaerő-piaci integráció ösztönzésére, illetve lakókörnyezet fejlesztésekre kell hangsúlyt helyezni. A szegregáció csökkentését az integrációt funkcionális intézményhálózati rendszer kialakítása és társadalmi programok szolgálják leginkább. A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a településközpontban és a lakóövezetekben a meglévő közterületek hasznosításával, új közterületek bevonásával valósítható meg. Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket a lakóövezetekben és a turisztikai, üdülő területen is célszerű fejleszteni. Ezek jellege azonban alapvetően különbözik egymástól: a településközpontban és az üdülőterületen a városi lakosság mellett a településre érkező turisták kiszolgálását biztosító egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg a lakóövezetekben az érintett utcákban élő lakosok számára a mindennapi megélhetéshez szükséges árucikkek árusításával foglalkozó helyi kiskereskedőknek kell teret engedni. A falusias beépítésű utcákban az intenzívebb, de zsúfoltságot nem eredményező területhasznosítást kell előtérbe helyezni, ami a közművek jobb kapacitáskihasználását is lehetővé teszi. A külterületek esetében cél az elérhetőség javítása, a meglévő területek fenntartható, de intenzívebb hasznosítása. A fejlesztéseknek biztosítaniuk kell a településrészek közötti közlekedést, az egyes szolgáltatások jobb megközelíthetőségét, valamint a település külső megközelíthetőségének javítását mind az egyéni, mind a közösségi közlekedés tekintetében. Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, ami hozzájárul ahhoz, hogy a városrészek közötti életminőségbeli különbségek a konzisztens célok megfogalmazásával és megvalósításával csökkenjenek, ugyanakkor a városi feladatok ellátása hatékonyabbá váljon. 90. oldal

91 Nyugati városrész A Nyugati városrész Kisköre egyik lakófunkciójú területe, melyben a városban a népszámlálási adatok alapján azonosított négy szegregátum közül kettő (a 1. és 3.) található meg. A fejlesztések iránya ebben a városrészben tehát egyrészt a lakófunkciók megtartása és további fejlesztése, oly módon, hogy a kedvező feltételek a városi lakosság növekedését legyenek képesek előidézni, másrészt a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadását megakadályozó, társadalmi felzárkózásukat elősegítő intézkedésekre van szükség. A városrész fejlesztési célja: A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével a Nyugati városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kisköre társadalmigazdasági folyamataiba. Szükséges tehát a munkához jutás feltételeinek javítása, amelyre igény egyaránt jelentkezik a szegregátumokban és a nem szegregált területeken. Fontos a lakhatási feltételek javítása, a közösségi terek arányának növelése, karbantartása, a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, valamint a zöldfelületek fejlesztése. E mellett javítani szükséges a Nyugati városrész és a többi településrész közlekedési kapcsolatát. A közlekedési feltételek javítása terén kiemelt feladat a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A fizikai infrastruktúra javítása azonban önmagában nem elegendő a lakosság társadalmi integrációjának javításához. A cél az, hogy olyan szegregációs folyamatok ellen ható cselekvéssorozat valósuljon meg, amely esélyt és támogatást nyújt az igen összetett problémákkal küzdő családoknak is. A beavatkozás segítségével a városban csökkenhetnek a társadalmi feszültségek, amelyek beavatkozás nélkül előbb-utóbb mindenki számára tapasztalható problémákat eredményezhetnek (pl. közbiztonság romló tendenciái, szegregált oktatás). Szükséges a hátrányos helyzetűek különösen a gyerekek egyenlő esélyeinek megteremtése. Ez főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával, valamint az általános közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával segíthető elő. A városrészi fejlesztések megvalósításának hatékony formája lehet egyfajta szociális városrehabilitációs program megvalósítás a városrész területének érintésével. Mindezeket az általános feladatokat kiegészíti a szegregált környezetben élők integrációjának elősegítésére kidolgozott intézkedéscsomag, amely az anti-szegregációs programban részletesen is ismertetésre kerül Keleti városrész A városrész magában foglalja Kisköre központi területének városi funkciókat is magában foglaló központi részének jelentős részét, valamint lakóterületeket. Fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak továbbá a lakófunkciók megtartása és további fejlesztése 91. oldal

92 jelenti, oly módon hogy a kedvező feltételek a városi lakosság növekedését legyenek képesek előidézni. A városrész fejlesztési célja tehát: A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével modern települési központ funkciók kialakítása a városi, közszféra, közösségi, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások növelése érdekében. A célok elérése érdekében a városrész funkcióinak erősítése szükséges. A városi szolgáltatások kiteljesedését, valamint a fenntarthatóságot leginkább a közfunkcióknak a városrészben történő koncentrálása segíti elő. Mindezek mellett fontos tényező a gazdasági funkció erősítése is. Az általános feladatokat kiegészíti a szegregált környezetben élők integrációjának elősegítésére kidolgozott intézkedéscsomag, amely az anti-szegregációs programban részletesen is ismertetésre kerül Tisza-parti városrész A Tisza-parti városrész Kisköre kiemelt jelentőségű természeti területét is magába foglaló részben lakóterület, részben pedig a rekreációs terület. A jövőben a rekreációs és turisztikai funkciók fejlesztése, még hangsúlyosabbá tétele és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális és tartalmi elemek kialakítása képezi a városrészfejlesztés legfontosabb feladatát. A turisztikára fordított figyelem azonban nem okozhatja a lakóterületek fejlesztésének visszaesését különösen, mivel szegregációs folyamatra utaló jelek tapasztalhatók. Sőt, a két fejlesztési iránynak számos olyan területe van, amelyek egymást erősítik, így ezek előtérbe helyezésével indokolt a területre vonatkozó beavatkozások tervezése. A városrész fejlesztési célkitűzése: Vonzó természeti környezet és kikapcsolódási lehetőségek biztosításával a Tisza-tó menti terület turisztikai termékké fejlesztése és a lakosság nagyobb mértékű integrálása Kisköre társadalmi-gazdasági folyamataiba. A kettős célkitűzés a városrész különleges adatottságaira való építést, és a lakóövezeti terület társadalmi helyzetének erősítését is megfogalmazza. A természetközeli turizmus reneszánszának időszakában Kiskörének jó esélye van arra, hogy a megfelelő fogadókörnyezettel és rendezvényekkel fokozza a városrész szerepét a Tisza-tavi térség turisztikai folyamataiba, bekapcsolja tematikus útvonalaiba és programcsomagjaiba. A turisztikai lehetőségek mellett a vendégfogadás feltételeinek javítása is különösen fontos feladat. Ennek részeként szálláshely, kiskereskedelmi és vendéglátó egység fejlesztésekre is szükség van. A megfelelő minőségű lakókörnyezet megteremtése a városrészben a turisztikai terület miatt is rendkívül fontos. A kereskedelmi és vendéglátó egységek a városrész lakosságának jobb 92. oldal

93 ellátásában is szerepet tudnak játszani. E mellett a lakóövezetben a kulturált környezet, a zöldfelületek, közösség terek arányának növelése és karbantartása is szükséges. Mind a turisztikai, mind a lakóövezet funkció szempontjából fontos a városrész megközelíthetőségének javítása. Az utak, kerékpárút és járdák állagmegóvásán és fejlesztésén túl vizsgálni kell a közösségi közlekedés városrészre való kiterjesztésének lehetőségeit is. A fizikai infrastruktúra javítása önmagában a városrész fejlődésének csak a feltételét képes megteremteni, de a valódi fejlődéshez a lakosság társadalmi integrációjának javítására is szükség van. Ez főként a képzési- és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával ösztönözhető. A tervezett fejlesztések hosszú távon hozzájárulnak a szegregációmentes városi lakókörnyezet fennmaradásához Külterület A városrész Kisköre belterületének határán elhelyezkedő településrészeket foglalja magába. A város környéki külterület alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló terület. A fejlesztések iránya ebben a városrészben a befektetés- és vállalkozásfejlesztés ösztönzésére alkalmas területek kijelölése és alakítása, infrastrukturális fejlesztése, a kiegyensúlyozott és versenyképes területhasználat biztosítására koncentrál. A városrész fejlesztési célja: A településrendezés és közszolgáltatások eszközeivel elősegíteni ipari-gazdasági területek kialakítását, és a mezőgazdaság fenntartható fejlődéséhez és termelékenységéhez szükséges feltételek és szabályozások által a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása, újabb vállalkozások városba vonzása. A város tőkevonzó képességének növelése céljából elengedhetetlenül fontos a vállalkozások számára kijelölt terület és annak infrastrukturális fejlesztése, kedvező vállalkozási feltételek megteremtése. A mezőgazdasági területek mellett az ipari, kereskedelmi, logisztikai funkcióknak a belterület peremén, egy övezeten belüli koncentrációja hosszú távon elősegítheti a többi városrész lakókörnyezeteinek fejlődését is azáltal, hogy a környezeti-, zaj- és légszennyezéssel járó tevékenységek nem a lakóépületek között zajlanak, másrészt a dinamizálódó és fejlett környezetet biztosító területen megerősödnek a vállalkozások, új befektetések történhetek, ami a lakosság jövedelmi helyzetét és életkörülményeit is javíthatja foglalkoztatási hatásain keresztül. A mezőgazdasági-, ipari-, kereskedelmi-, logisztikai funkciók ellátásához szükséges a megközelíthetőség javítása, valamint fontos a közmű-infrastruktúra biztosítása a termelő, szolgáltató egységek kapacitásigényének kielégítése érdekében. Az agárágazati-, ipari-, kereskedelmi-, logisztikai potenciál erősítése a városrészben nem történhet meg megfelelően képzett munkaerő hiányában. Tehát az oktatás, átképzés területeire is jelentős hatást gyakorol az ipari-, kereskedelmi övezet fejlődési potenciáljának alakulása. 93. oldal

94 Funkciók Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Összegzés a városrészi célokról és fejlesztendő funkciókról A városrészi célok alapján jól látható, hogy az egyes városrészek részben elkülönülő, részben megegyező funkciók fejlesztése szükséges. Ennek megfelelően összegzésként az alábbi megállapítások tehetők: Lakófunkciók fejlesztése kiemelten fontos feladat a szegregációs folyamatok megállítása érdekében a lakásállomány, infrastruktúra és a lakókörnyezet fejlesztésével. Vonalas infrastruktúra fejlesztésekre az egész városban szükség van, mely hozzájárul a minőségi lakó és befektetői környezet kialakításához. Köz- és humán szolgáltatások kialakítása, fejlesztése a központ koncentrációja és az integrált szolgáltatásnyújtás érdekében elsősorban a városmagban szükséges. Kiskereskedelmi egységek fejlesztése differenciáltan, de valamennyi városrészben szükséges. Turisztikai jellegű fejlesztésekre a természeti értékek elhelyezkedése miatt elsősorban a Tisza-parti városrészben van szükség. Ipar jellegű fejlesztések a vasútállomás környezetében, valamint a településtől délre indokoltak. Városrehabilitációs programok a város több pontján szükségesek, eltérő fókusszal: funkcióbővítő városrehabilitációt a Keleti városrészben, míg szociális célú városrehabilitáció a város nyugati részén. A fentiek alapján a városrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz, nem járnak zárványok kialakulásával. 25. táblázat Kisköre városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói 1. Nyugati városrész 2. Keleti városrész 3. Tisza-parti városrész 4. Külterület Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)-központi Szociális Jelmagyarázat: fejlesztendő funkció háttérbe szorítandó funkció 94. oldal

95 Városrészi célok Középtávú tematikus célok Átfogó cél Jövő-kép Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Célhierarchia és a célok számszerűsítése A Kisköre város által kitűzött különböző szintű célok egymásra épülnek és kiegészítik egymást. A célok közötti összefüggést A stratégia főbb belső összefüggései fejezet tartalmazza. 35. ábra Kisköre Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere A természeti kincseit fenntarthatóan hasznosító és periférikus elhelyezkedéséből előnyt kovácsoló Kiskörén párhuzamosan, egymással szinergiában társadalmi- és gazdasági fejlődés zajlik le. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett rekreációs-, egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára, valamint vonzerőt jelentenek a turisták részére. Kisköre saját értékeinek erősítésével és hangsúlyozásával, a környező térséggel, régiókkal összehangoltan, kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztések hatására növeli a versenyképességét, modern kisvárosi lakókörnyezete, fellendülő idegenforgalma, valamint fejlett köz- és közösségi, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásai biztosítják a lakosság életminőségének javulását, az élhető és vonzó város koncepció kiteljesedését. A. A gazdaság élénkítése, innovatív vállalkozói környezet megteremtése a stabil és diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításához valamint a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása. B. Az egészségügyiés szociális szolgáltatások fejlesztése. C. A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizálás. D. A társadalmi kohézió erősítése. E. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített- és természeti környezet állapotának megóvása. F. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása. G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. H. A város belső közlekedési feltételeinek javítása. I. A város külső elérhetőségének fejlesztése. Nyugati városrész Keleti városrész Tisza-parti városrész Külterület A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével a Nyugati városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kisköre társadalmi-gazdasági folyamataiba. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével, modern települési központ funkciók kialakítása a városi, közszféra, közösségi, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások növelése érdekében. Vonzó természeti környezet és kikapcsolódási lehetőségek biztosításával a Tisza-tó menti terület turisztikai termékké fejlesztése és a lakosság nagyobb mértékű integrálása Kisköre társadalmigazdasági folyamataiba. Elősegíteni a külterületeken élők esélyegyenlőségének javulását, és biztosítani számukra a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá az ipari-gazdasági területek fejlesztésével modern vállalkozási környezet kialakítása a város tőkevonzó képességének növelése és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása érdekében. A városfejlesztéshez rendelt célok megvalósulását leginkább konkrét, számszerűsített mutatók segítségével lehet mérhető folyamattá tenni. A következőkben bemutatásra kerülnek azok a mutatók és célértékek, amelyek alapján mind az átfogó cél, mind pedig a tematikus célok elérése nyomon követhető. Ezek a számszerűsített célok szolgálnak egyúttal a monitoring rendszer alapjaként is. 95. oldal

96 26. táblázat A városi szintű célok indikátorai Cél Indikátor megnevezése Indikátor definíciója Átfogó cél Lakosságszám Lakónépesség (cél: stagnálás) A gazdaság élénkítése, innovatív vállalkozói környezet megteremtése a Lakosság képzettsége Munkanélküliségi ráta Idegenforgalom Gazdasági teljesítő képesség Iparűzési adót fizető vállalkozások száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (cél: csökkenés) Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában (cél: csökkenés) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (cél: növekedés) A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) Iparűzési adót fizető vállalkozások száma, mezőgazdasági őstermelők nélkül (cél: megtartás) Mértékegység Bázis érték Bázis év Forrás Adatgyűjtés gyakorisága Célérték Célérték elérésének ideje (év) fő KSH éves % 46, KSH Népszámlálás % 21, január 10 évenként NFSZ éves db KSH éves millió Ft 37, Polgármesteri Hivatal db Polgármesteri Hivatal éves éves oldal

97 stabil és diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításához valamint a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása Kiskereskedelmi üzletek Foglalkoztatottak aránya Kiskereskedelmi üzletek száma (cél: stagnálás) Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (cél: növekedés) db KSH éves % 39, KSH Népszámlálás 10 évenként Nyilvántartott álláskeresők Nyilvántartott álláskeresők száma (cél: csökkenés) fő október NFSZ éves Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése Várható élettartam A városban élők születéskor várható élettartama (cél: szinten tartás) év Nők: 78,14 Férfiak: 70, KSH Népszámlálás 10 évenként Nők: 80 Férfiak: Lakosok egészségi állapota Háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (cél: ellátotti körben való megtartás, esetszámok stagnálása) eset KSH éves A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizálás A közszolgáltatások és közfeladat-ellátás minősége Közszolgáltatási infrastruktúra üzemeltetési költségeinek csökkenése A fejlesztéssel érintett közszolgáltatások és közfeladatok száma (cél: növekedés) 1m 2 nettó, hasznos közszolgáltatási alapterületre jutó üzemeltetési költség mértéke, személyi db Polgármesteri Hivatal % Polgármesteri Hivatal 5 évenként éves oldal

98 jellegű kiadások nélkül (cél: csökkenés) Szervezett szemétszállításban való részvétel Rendszeres hulladékgyűjtésbe bekapcsolódó lakások száma (cél: növekedés) db Polgármesteri Hivatal éves Szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése Szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma (cél: növelés) db Polgármesteri Hivatal éves Szennyvíz-csatorna hálózat kiépítettsége A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba bekapcsolt lakások száma (cél: növekedés) db KSH éves A társadalmi kohézió erősítése Civil szféra Regisztrált civil szervezetek száma (cél: megtartás, növekedés) db KSH éves Tartósan munkanélküliek részvétele munkaerőpiaci integrációban Munkaerő-piaci intergrációs programban résztvevő tartósan munkanélküliek aránya (cél növekedés) % Polgármesteri Hivatal, NFSZ éves Külső kohézió Testvérvárosi kapcsolatok száma (cél: növekedés) db Polgármesteri Hivatal éves oldal

99 Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása Energiahatékonyság Lakásállomány Zöldterület Megújuló energiaforrással rendelkező középületek száma (cél: növekedés) Lakások száma (cél: megtartás, növekedés) Összes zöldterület nagysága (cél: megtartás, növekedés) db Polgármesteri Hivatal éves db KSH éves m KSH éves Lakások komfortossága Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (cél: csökkenés) % 33, KSH Népszámlálás 10 évenként A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása Felújított helyi védett épületek Helyi közösségépítő, identitásformáló rendezvények Felújított védett épületek száma (cél: növekedés) Helyi közösségépítő, identitásformáló rendezvények száma (cél: növelés) db Polgármesteri Hivatal db Polgármesteri Hivatal éves éves Részvétel térségi, megyei és regionális programsorozatokban Térségi, megyei és regionális programsorozatokban való részvétel száma (cél: növekedés) eset Polgármesteri Hivatal éves A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez Közművelődés A könyvtár egységeinek száma (leltári állomány) (cél: db KSH éves oldal

100 kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Vendéglátás növekedés) Vendéglátóhelyek száma (cél: növekedés) db KSH éves Város belső közlekedési feltételeinek javítása Úthálózat Önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza (cél: stagnálás) km 48, KSH éves 48, Járdával ellátott területek mértéke Kiépített járdahálózat hossza (cél: növekedés) km 22, KSH éves 22, Kerékpárút hálózat Önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza (cél: növekedés) km 3, KSH éves A város külső elérhetőségének fejlesztése Vasúti elérhetőség biztosítás A települést érintő működő vasútvonalak száma (cél: megtartás) db MÁV éves Távolsági autóbuszjáratok gyakoriság Távolsági autóbuszjáratok munkanapi gyakoriság (cél: megtartás) járat Volán éves Autópálya csatlakozási pont elérési ideje A településhez legközelebb eső autópálya felhajtó elérési ideje (cél: csökkenés) perc Polgármesteri Hivatal éves oldal

101 27. táblázat Városrészi szintű célok indikátorai Indikátor neve Indikátor definíciója Mértékegység Bázis érték Bázis év Forrás Adatgyűjtés gyakorisága Célérték Célérték elérésének dátuma Városrészek lakónépessége Az egyes városrészek lakosainak száma (cél: csökkenés fékezése) fő 1: : : 246 4: KSH Népszámlálás 10 évenként 1: : : 210 4: Városrészekben működő kiskereskedelmi üzletek száma Az egyes városrészekben működő kiskereskedelmi üzletek száma (cél: megtartás) db 1: 17 2: 22 3: 5 4: Polgármesteri Hivatal éves 1: 18 2: 21 3: 6 4: 2019 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az altív korúakon belül Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (cél: csökkenés) % 1: 50,8 2: 47,9 3: 17,2 4: 55, KSH Népszámlálás 10 évenként 1: 45 2: 40 3: 15 4: Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (cél: növekedés) % 1: 2,7 2: 4,8 3: 18,9 4: KSH Népszámlálás 10 évenként 1: 4,5 2: 6 3: 22 4: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (cél: csökkenés) % 1: 37,8 2: 34,7 3: 2,4 4: 54, KSH Népszámlálás 10 évenként 1: 32 2: 29 3: 2 4: oldal

102 Infrastrukturális ellátottság Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (cél: növekedés) db 1: : 3: 4: 2011 Polgármesteri Hivatal éves 1: 2: 3: 4: oldal

103 3.3 Beavatkozások az akcióterületek kijelölése Kisköre arra törekszik, hogy a lehető legtöbb forrást (magántőkét és támogatási forrást) mozgósítani tudja annak érdekében, hogy a város fejlődésének motorja legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa, elősegítve ezáltal a város dinamizálódását, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtését és a gazdaságos működést. A konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a kedvező hatások elérése érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze a város ezen részeiben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat és a magán szféra egyéb projektjei, pályázatai és más jellegű beruházásai Kisköre teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében; az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra, -bővítésre és megerősítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatás legyen elérhető a magántőke mobilizálásával. A fenti alapelveknek megfelelően Kiskörén a következő fejlesztési akcióterületek kerültek lehatárolásra indikatív jelleggel annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források jelenleg nem elegendők: Szociális fejlesztési akcióterület Funkcióbővítő akcióterület Turisztikai fejlesztési akcióterület Annak tudatában, hogy minden szükségesnek látszó fejlesztés megvalósítására a potenciálisan jelenleg rendelkezésre álló források nem elegendőek, kirajzolódnak olyan további területek, amelyek fejlesztése vagy magántőkéből, vagy a fenti időszakon kívül más pályázati forrásból valósul, valósulhat meg. Ilyen akcióterület lehet a következő: Gazdaságfejlesztési akcióterület A magántőke fejlesztései esetében a város szerepe többnyire nem terjed tovább a szükséges rendezési, szabályozási feladatok elvégzésénél és a lehetséges tervalkuk megkötésénél, és a fejlesztéshez kapcsolódó ügyintézés segítésénél. 103 oldal

104 3.3.1 Szociális fejlesztési akcióterület Szociális fejlesztési akció terület A Szociális városrehabilitáció akcióterületét, a szegreált lakókörnyezeteket is magában foglaló Nyugati városrész alkotja. Határai a Kossuth utca, Kinizsi utca, Bem utca, Arany János tér, Dobó I. utca, Kossuth utca, Széchenyi utca, Mátyás király utca, belterület határ. Az akcióterület fejlesztésének célja, hogy a további szegregációs folyamatok megállítása, és lehetőség szerint a terület státuszának emelése a városi szövetbe ágyazott, hagyományos építésű, vegyes lakosság összetételű, leromlott városrészeken. A városrész Kisköre lakóterülete, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan az olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a területen élők életkörülményeinek javítását, társadalmi beilleszkedését segítik elő. A megvalósuló fejlesztésekkel szembeni követelmény, hogy ne csak kizárólag az akcióterületen élők fejlődését ezáltal egyfajta funkcionális szegregációt kiváltva, hanem a város teljes társadalmi helyzetének fejlődését szolgálják. Az akcióterület lakosainak száma a évi népszámlálás idején fő volt, amelyből 460 fő él a két érintett szegregátum (1. és 3.) területén. Az akcióterületen városi átlagon felül reprezentáltak az idősebb korúak. A fiatal korú lakosság kissé magasabb (0,2 százalékponttal), az aktív korúak aránya kissé alacsonyabb (2,5 százalékponttal), mint a városi átlag. A szociális városrehabilitációs akcióterület mind a lakosság iskolai végzettségének tekintetében, mind a foglalkoztatás, aktivitás és munkanélküliség terén kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik, mint a város egésze. Szélsőséges értékek azonban csak ritkán fordulnak elő. Az alacsony foglalkoztatottsági szint, a jövedelemforrás hiánya a szociális segélyezés adataiban is kiütközik. A város területén itt legmagasabb a rendszeresen segélyben részesülők aránya. Az akcióterületen városi összehasonlításban leginkább a lakás-, lakhatási körülmények elmaradottsága jelentkezik. Ezen a téren a népszámlálás időszaka óta jelentős előrelépés nem történt. A jelentősebb intézmények közül számos a Városháza, Római Katolikus Templom, Takarékszövetkezet, Vasútállomás és a Könyvtár a lakófunkciókat kiegészítendő megtalálhatók a Nyugati városrész területén. Az akcióterület és a két szegregátum helyzetének részletes bemutatás a városrészeket bemutató fejezetben található. Az alábbiakban összefoglalásra kerülnek a szociális ráutaltságot kifejező legfontosabb népszámlálási mutatók, melyek alapján látható, hogy a koncentráltan megjelenő problémák kezelése nemcsak az akcióterület, nemcsak a városrész, hanem az egész város feladata oldal

105 28. táblázat Szociális városrehabilitációs akcióterület adatai Mutató megnevezése Kisköre összesen Nyugati városrész Szegregátum 1 Szegregátum 3 ISKOLÁZOTTSÁG Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában GAZDASÁGI AKTIVITÁS Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül MUNKANÉLKÜLISÉG Munkanélküliek aránya az akcióterületen Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG SZINTJE Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag államivagy helyi támogatás volt Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban) Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl ben a es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest LAKÓ KÖRNYEZET A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 46,2 50,8 61,3 73,1 4,8 2,7 0,0 0,5 48,0 54,3 71,4 70,2 62,3 64,0 61,6 67,9 32,2 36,0 44,7 59,5 11,7 13,4 26,3 19,8 26,4 29,9 38,7 33,2 1,0% 0,3% n.a. n.a. 95,0% 109,8% n.a. n.a. 1,22% 0,82% n.a. n.a. 32,0 36,0 57,1 39,5 6,8 6,8 ~ 25,0 7,3 Jelmagyarázat - Városi átlagnál kedvezőbb mutató - Városi átlagnál kedvezőtlenebb mutató Forrás: KSH 2001 évi Népszámlálási adatbázis alapján 105. oldal

106 Az akcióterületen tervezett tevékenységek A szociális városrehabilitáció keretében tervezett fejlesztések elsősorban a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációjához szükséges soft-jellegű beavatkozásokat, továbbá a lakhatási körülmények, lakókörnyezet javítását hivatottak szolgálni. Az akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása lehetséges, illetve tervezett. Az egyes tevékenységek pontos körét és költségigényét a részletes projektfejlesztés szakaszában lehet egyértelműen meghatározni. 29. táblázat A Szociális akcióterület indikatív fejlesztései Tervezett tevékenységek Érintett funkciók Becsült költség (eft) Szociális bérlakások kialakítása Lakófunkció Bűnmegelőző, felvilágosító akciók Soft Polgárőr iroda kialakítása Közszféra funkció Munkaerő-piaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkózását elősegítő programsorozat Soft Közösségformáló egyházi programok Soft Szent Péter és Pál apostol Római Katolikus templom és környezetének felújítása Közösségi funkció Közösségfejlesztő városi rendezvények Soft A helyi kötődést és büszkeséget erősítő programok Soft Esélyegyenlőségi városrehabilitációs szolgáltató iroda kialakítása Közösségi funkció Könyvtár épület felújítása Közösségi funkció Programalap létrehozása helyi kezdeményezések támogatására, civil aktivitás erősítésére Soft Járda- és kerékpárút-építés Városi funkció Útfelújítások Városi funkció Munkaerő-piaci képzések Soft Tartós munkanélküliek foglalkoztatása Soft Civil társadalom fejlesztése Soft Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerből a továbbtanulók támogatása Soft Zseni suli az általános iskolás korú tehetségek támogatása Soft Gyerekvédelmi és ifjúságvédelmi akciósorozat Személyiség és kompetencia fejlesztő programok gyerekek és szülők számára Devianciák megelőzősét szolgáló programok Nem közoktatási intézményi keretek között végzett felzárkóztató programok Preventív célú szabadidős programok Tolerancia erősítő programok Szakemberek, önkéntesek felkészítése, szakmai támogatása Interaktív kommunikációs lehetőségek megteremtése Soft oldal

107 Tervezett tevékenységek Érintett funkciók Becsült költség (eft) Egészségmegőrző, felvilágosító akciósorozat Egészségterv kidolgozása Egészségnapok szervezése Előadások, fórumok szervezése Klubfoglalkozások szervezése Versenyek, szabadidős aktivitások szervezése Munkacsoportok szervezése, működtetése Interaktív kommunikációs lehetőségek megteremtése Időseket segítő akciósorozat Előadások, fórumok szervezése Klubfoglalkozások szervezése Munkacsoportok szervezése, működtetése Házi- és jelzőrendszeres segítségnyújtás rendszerének kialakítása Soft Soft Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen A szociális városrehabilitáció megvalósításában közvetlenül az akcióterületen élő lakosság érintett, de közvetett hatásait tekintve Kisköre teljes lakossága, illetve az egyes szolgáltatások által tágabb térségi érintettség is azonosítható Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A bemutatott elemeket tartalmazó szociális városrész rehabilitáció eredményeként átfogó javulást lehet elérni a helyi társadalom integritásának megteremtésében, valamint a hátrányos helyzetben élők arányának változásában, amely mind hozzájárul a város életminőségének javulásához is. Élhető lakóterületek alakulnak ki. A célcsoport igényeinek megfelelő szolgáltatások kerülnek kialakításra. A projekt nem járul hozzá a város más területein az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez. A fejlesztések megvalósításával lakossági mozgásokra gyakorolt hatásokkal nem kell számolni. A fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és a különböző szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, így biztosítottá válik számukra a diszkrimináció- és szegregációmentesség. A képzési-, munkaerő-piaci programok megvalósításával javul a hátrányos helyzetűek munkához jutási esélye. A növekvő képzettségi szint hatására mind a munkavállalás, mind a társadalmi beilleszkedés könnyebbé válik. A fejlesztések, az eredmények fenntartása és ezek hatásai némi többlet terhet jelentenek az önkormányzat számára. A megtérülés elsősorban társadalmi folyamatokon át várható, közvetett hatásmechanizmusokon keresztül: 107. oldal

108 középtávon a foglalkoztatásból származó adóbevételek és a szociális kiadások mérséklődése meghaladja a megelőző évek tendenciáját, amely hozzájárul a fejlesztések megtérüléséhez; az újonnan kialakított műszaki infrastruktúrák fenntartása jelentős többlet terhet jelent; a többlet kiadások fedezetéhez a benyújtott pályázatokból származó források járulhatnak hozzá. Az akcióterületi fejlesztések a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatását, életkörülményeik javulását célozza, ezáltal elősegítik a városon belüli társadalmi- és infrastrukturális különbségek csökkentését. A fejlesztések nem kizárólag az akcióterület települési környezetét javítják, hiszen közvetetten a város egészére kedvező hatást gyakorolnak. A fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére Funkcióbővítő akcióterület Funkcióbővítő akcióterület Az akcióterület a település központi részét is magában foglaló Keleti városrésszel egyezik meg. Az alábbi utcák határolják: Kossuth utca, Kinizsi utca, Bem utca, Arany János tér, Kossuth utca, Széchenyi utca, Mátyás király utca, belterület határ. A funkcionális ellátottság tekintetében vegyes funkciójú terület. Ide koncentrálódik a város gazdasági, közösségi és városi funkcióinak jelentős része. rendelkezik: Az akcióterület a következő kiemelkedő adottságokkal Az akcióterületen találhatók a humánszolgáltatások (egészségügyi, szociális, közművelődési nevelési-oktatási) többsége, valamint közösségi funkciók. Az egészségügyi alapellátás központja. A város életében meghatározó gazdasági funkció, a piac is itt található. Az akcióterületen található a belvárosi közterek és zöldfelületek jelentős része, azonban szükséges ezek bővítése, illetve a már meglévők megújítása. Az akcióterület Kisköre gazdasági-társadalmi szempontból meghatározó központi területe. Fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak és elvárhatóak. Az elmúlt években végrehajtott fejlesztések is ehhez járultak hozzá: Vásárhelyi Pál Általános Iskola Infrastruktúra fejlesztése Fogászati és orvosi rendelő felújítása Ivóvízminőség javítás Az akcióterület részletes bemutatását a városközponti városrésszel való megegyezőség miatt városrészeket bemutató fejezetben olvasható oldal

109 Az akcióterületen tervezett és folyamatban lévő tevékenységek A városi szolgáltatások kiteljesedését, valamint a fenntarthatóságot leginkább a közfunkcióknak a városrészben történő koncentrálása segíti elő. Mindezek mellett fontos tényező a gazdasági funkció erősítése is. A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek gazdasági funkció erősítését, közösségi-, közszféra- és városi funkciók fejlesztését, helyi identitást és kötődést növelő programok, rendezvények megvalósítását foglalja magába. Mindezek a pozitív esztétikai-, városképi- és identitásbeli hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a városközpont közösségi funkciói megerősödjenek, új funkciók jelenjenek meg alulhasznosított épületek megújításával, ráadásul a tervezett tevékenységek hatására magántőkék mobilizálódhatnak. A városközpont akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása tervezett. A városrehabilitáció I. ütemében megvalósítandó fejlesztések 30. táblázat A Funkcióbővítő akcióterület indikatív fejlesztései Tervezett tevékenységek Érintett funkciók Becsült költség (eft) Művelődési Ház építése Közösségi funkció Városi Szociális központ kialakítása Ifjúsági Integrált Közösségi Központ Közszféra funkció Városi funkció Óvoda külső felújítása Közszféra funkció Főtér rehabilitáció Városi funkció 500 Közterületi játszótér építése Városi funkció Autóbuszváró kialakítása Városi funkció Városi piac fejlesztése Gazdasági funkció Járdaépítés Városi funkció Kiskörei hagyományok találkozója Környezettudatossági akciók ösztönzése Soft Soft A pályázat tervezett költsége összesen A városrehabilitáció további ütemében megvalósítható tevékenységek Épületenergetikai fejlesztések és megújuló energiaforrások alkalmazása a közintézményeknél Közösségi és Közszféra funkció Parkolási lehetőségek bővítése Városi funkció Kerékpárút-hálózat bővítése Városi funkció Zöldfelületi kataszter kialakítása Városi funkció Rendőrség épületének felújítása Közszféra funkció Lehetséges magánberuházások Dr. Bús Rekreációs Központ fejlesztése Gazdasági funkció n.a. Ezüst Horgony Hotel és Étterem fejlesztése Gazdasági funkció n.a oldal

110 Tervezett tevékenységek Érintett funkciók Becsült költség (eft) Üzlethelyiségek kialakítása (pl. dohánybolt) Gazdasági funkció Reál ABC fejlesztése Gazdasági funkció n.a. Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A bemutatott elemeket tartalmazó komplex funkcióbővítő fejlesztés eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított életminőség és a szolgáltatások szempontjából. Az érintett intézmények és környezetük megújulnak, javuló energiahatékonyságuknak köszönhetően csökkentik az önkormányzat közüzemi kiadásait. Javul, illetve bővül az intézmények szolgáltatási színvonala és köre. A közlekedési fejlesztéseknek köszönhetően biztonságosabbá válik a gyalogosközlekedés, valamint a közösségi közlekedés. A piac fejlesztésének hatására növekedhet a helyben termelt és értékesített termékek aránya. A megvalósítani kívánt programok, rendezvények hatására megerősödik a helyi identitástudat, a civil szervezetek tevékenységeit megismeri az egész város, ami csökkenti az elvándorlás mértékét, elsősorban a fiatal és képzett társadalmi csoportok tekintetében. Mindezek a hatások egyértelműen pozitívan érintik a tulajdonos önkormányzat költségvetését, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költség nemeket): az intézményi racionalizációk, és a felvállalt új funkció hatására a bevételek stagnálásával lehet számolni; középtávon a helyi adóbevételek növekedése meghaladja a megelőző évek tendenciáját, ami elsősorban a helyi kis- és középvállalkozói réteg erősödésének és a kedvező szolgáltatási-, gazdasági környezetnek tudható be; a kiadási oldalon egyfelől az érintett intézmények esetében az önkormányzati támogatás csökkenése, valamint a karbantartásra fordított pénzösszegek jelentősebb mértékű mérséklődése prognosztizálható. Az önkormányzat által tervezett fejlesztések a szűkös anyagi helyzet miatt szinte kizárólag csak európai uniós, illetve hazai források felhasználásával valósíthatóak meg, melyet önkormányzati saját erő egészíthet ki, ha szükséges. Amennyiben az önkormányzatnak lehetősége van, saját ereje csökkentésére EU Önerő Alap igénylést is be kíván nyújtani. A hosszú távon várható bevételek között a legnagyobb tételt az újonnan kialakított, illetve felújított helyiségek bérbeadása jelentheti, de kiegészítő forrást eredményezhet a közterülethasználati díjbevételek emelkedése is. Mindez azt jelenti, hogy az akcióterületi beruházásoknak nemcsak a forintban gyakran nem kifejezhető társadalmi-, gazdaságiés környezeti hatásai előnyösek, hanem az összesített pénzügyi mérlege is kiegyensúlyozott. n.a oldal

111 A fejlesztések a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, a település teljes lakosságát szolgálják. Az akcióterület megújítása nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére Turisztikai fejlesztési akcióterület A turisztikai akcióterület a Tisza-menti városrészt, illetve annak a későbbiekben konkretizálandó funkcionálisan önálló egységét vagy egységeit fedi le. Az akcióterület fejlesztése a nevében is megjelölt funkcióra terjed ki, amely e mellett a településen lakók rekreációs igényeinek kielégítéséhez, számukra megfelelő környezet kialakításához is hozzájárul. A Tisza, a kiépített strand, a táj, a környezeti adottságok, valamint a hazai, de nemzetközi szinten is ismert hírnév ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy nagyobb volumenű turisztikai attrakciófejlesztés is megvalósulhasson az akcióterületen, aminek megvalósíthatósága részletes elemzések alapján mérlegelhető. A két fejlesztési irány turisztikai attrakció és rekreáció fejlesztése pozitívan hat egymásra, ezért az akcióterület fejlesztése a két terület együttes fejlesztésével valósítható meg leghatékonyabban Az akcióterületen tervezett tevékenységek Az akcióterület tervezett fejlesztései közül a turisztikai attrakciófejlesztéshez kapcsolódó elemek megvalósítása részben vagy egészben befektetői tőke bevonását indokolja. A rekreációs célú fejlesztések azonban a városi életminőség, a közösségi szolgáltatások fejlődését segítik elő, ezért ezek esetében a közszféra aktív szerepvállalása mindenképpen szükséges. 31. táblázat: A Turisztikai fejlesztési akcióterület indikatív fejlesztései Tervezett tevékenységek Érintett funkciók Becsült költség (eft) Rekreációs terület, park kialakítása a városlakók és környékbeliek pihenéséhez, kikapcsolódásához Gazdasági funkció Strand kiszolgáló infrastruktúrájának fejlesztése Gazdasági funkció Vízi sport lehetőségek fejlesztése Gazdasági funkció Turisztikai vonzerő és szolgáltatási kör fejlesztése Gazdasági funkció Turisztikai útvonalhálózatban való szerep erősítése Gazdasági funkció Szálláskapacitás fejlesztés Gazdasági funkció Tematikus programok kialakítása Gazdasági funkció Nemzetközi hírnév újjáélesztése marketing eszközökkel Gazdasági funkció Sétány kialakítása a tó körül Városi funkció Lovas, kerékpáros túra útvonalak kialakítása Városi funkció Erdei iskola program megvalósítása Gazdasági funkció Geotermikus és környezetbarát energiaellátás biztosítása Gazdasági funkció Kerékpárút hálózat fejlesztése Városi funkció Járdák kialakítása Városi funkció Játszótér kialakítása Városi funkció Közműhálózat fejlesztése Városi funkció Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen oldal

112 Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A fejlesztések főként az akcióterület, de közvetett hatásokon át a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek. A fejlesztések nem kizárólag az akcióterület települési környezetét javítják, hiszen közvetetten a város egészére kedvező hatást gyakorol. A fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére Gazdaságfejlesztési akcióterület, mint egyéb fejlesztési terület Kijelölhetők olyan fejlesztési területek, amelyek kiemelt prioritást élveznek Kisköre fejlesztése szempontjából, de jellemzően nem igényelnek a városrehabilitációs programok egyik fő ismérvének tartott komplex fejlesztést, illetve nem felelnek meg az akcióterületekkel szemben támasztott kritériumoknak. Kisköre Város Önkormányzata közép-hosszú távú tervei között szerepel az ipari-gazdasági területeinek bővítése. A lehetséges területek kijelölésekor elsődleges szempont volt a közlekedés-földrajzi elhelyezkedés, valamint az alkalmasság a kiemelt gazdaságfejlesztési övezetekkel szemben megfogalmazódó kritériumok alapján. Többek között emiatt is kerül sor a megjelölt területen (külterületen) a rendezési terv módosításakor övezeti besorolás változtatására. Ennek eredményeként a belterület határához közelebb eső részen kereskedelmi-szolgáltató gazdasági és egyéb gazdasági, míg a távolabbi részen zavaró hatású ipari-gazdasági terület felhasználás lehetséges. Az érintett területen fekvő ingatlanok magántulajdonban vannak, a fejlesztésekre az önkormányzat emiatt csak közvetett ráhatással lehet. Az akcióterület fejlesztése érdekében fel kell készülni a jelenlegi vegyes hasznosítása miatt szükséges funkcióváltásra és előkészíteni azt, hogy a gazdasági igényekre gyorsan lehessen reagálni. Az érintett területek megközelíthetőségének javításával ösztönözheti a területen tevékenykedő vállalkozások fejlesztéseit. Az ipari, kereskedelmi, logisztikai tevékenységek erősítése nem történhet meg megfelelően képzett munkaerő hiányában. A képzési programokban közoktatás és nem közoktatás egyaránt hangsúlyt kell helyezni gyakorlat-orientált megvalósításra. Ebben gyakorlati hely, vagy oktató, szemléltető eszközök biztosításával a város gazdasági szereplői is részt tudnak venni, ezért indokolt a bevonásuk a képzési programok előkészítésébe és megvalósításába egyaránt. 32. táblázat: A Gazdaságfejlesztési akcióterület indikatív fejlesztései Tervezett tevékenységek Érintett funkciók Becsült költség (eft) Vállalkozási környezet és tőkevonzó képesség fejlesztése Ipari, logisztikai, kereskedelmi terület kialakítása A város külső megközelítését, valamint a kijelölt terület belső megközelítését javító úthálózati fejlesztések Agrárium versenyképességének javítása, agrárinnováció elősegítése Közműfejlesztések Járdaépítés és kerékpárút építés a város belterületével való összekapcsolás érdekében Munkaerő-piaci képzések, átképzések Gazdasági funkció oldal

113 Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai A fejlesztések főként az akcióterület, de közvetett hatásokon át a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, a város legjelentősebb problémájának, a munkanélküliség várható csökkenésével. A fejlesztések nem kizárólag az akcióterület települési környezetét javítják, hiszen közvetetten a város egészére kedvező hatást gyakorol. A fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére Az akcióterületek és az egyéb kiemelt fejlesztési területek prioritási sorrendje és ütemezése A kijelölt akcióterületek jellemzőit megvizsgálva a következő szempontok figyelembe vételével került meghatározásra a fejlesztési területek prioritási sorrendje és ütemezése: indokoltság, szükségesség: o a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, o az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, o a fejlesztések illeszkedése lakosság, civilszervezetek és gazdasági szereplők által megfogalmazott igényekhez, o a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, előkészítettség: o műszaki előkészítés kidolgozottsága o társadalmi egyeztetése o városrendezés tervvel való összhang hatások: o az akcióterületi fejlesztések hatása a város egészére, o az akcióterület jelentősége a város lakófunkciójára nézve, o az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, finanszírozás és fenntarthatóság: o a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, o a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, o a bevonható magánforrások mértéke, o a létrehozott kapacitások fenntarthatósága. A város társadalmi-gazdasági fejlődési pályára állítása szempontjából mindhárom kiemelt akcióterületi fejlesztés rendkívül fontos. A fenti szempontok szerint jelentős eltérés a előkészítettség terén jelentkezik. A keleti és a nyugati városrészek fejlesztéseinek szakmai előkészítése, társadalmi egyeztetése megtörtént, míg a Tisza-parti városrész fejlesztései koncepcionális szinten vannak. A szociális városrehabilitáció különös fontossága miatt a város a következő időszakban ennek a fejlesztésnek is elvégzi a teljes körű előkészítését, hogy a megfelelő források rendelkezésre állásával azonnal indítható legyen a megvalósítás. Addig kisebb léptékű akciók megvalósításával lassíthatóak az esetlegesen jelentkező kedvezőtlen társadalmi folyamatok oldal

114 A kialakult prioritási sorrend összességében a megvalósítás ütemezését is befolyásolja, ahogyan azt az alábbi táblázat alapján is kirajzolódik. 33. táblázat Az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje és a megvalósítás ütemezése Akcióterületek javasolt prioritási sorrendje I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. 1. Nyugati városrész 2. Tisza-parti városrész Gazdaságfejlesztési akcióterület 3. Keleti városrész (II. ütem) Jelmagyarázat előkészítés megvalósítás A Keleti városrész fejlesztésére korábban biztosított lehetőség miatt a fejlesztések I. ütemébe sorolt tevékenységek egy részének megvalósítása már megkezdődött, míg jelenleg zajlik a Nyugati városrészre vonatkozó Akcióterületi Terv kidolgozása. 3.4 Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlődés programja Kisköre környezeti problémáinak összefoglalása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia városi és városrészi helyzetértékelési fejezeteiben a következő, Kisköre települési környezetét érintő problémák, illetve kritikus pontok kerültek bemutatásra. Kisköre környezetvédelmi jelentőségét meghatározza a település természeti környezetben betöltött szerepe, a Tisza és a Tisza-tó közelsége. A település természeti környezetében bekövetkező terhelések befolyásolják a Tisza és környezetének környezeti és természeti fenntarthatóságát. A település környezeti problémái gazdasági és társadalmi, illetve közlekedési tevékenység következményeként értelmezhetőek: A település földrajzi fekvéséből, kistérségben betöltött mikro-térségi szerepköréből, továbbá a jelentéktelen átmenő tranzitforgalomból adódóan nem jelentős a település zajterhelése. A település gazdasági térszerkezetét, kisvárosi jellegét tekintve a levegőszennyezés mértéke csekélynek mondható. A levegőszennyezés több pontforrásnak a következménye, amely legjellemzőbben a kommunális energiafelhasználásból, így a fűtési időszakban a háztartások fűtésekor kibocsátott füstből és égéstermékekből, valamint a közlekedésből származik. A mezőgazdasági tevékenység eredményeként jelentős a település talajszennyezése. A település közigazgatási határában magas a talajerózió mértéke, amely jelentősen befolyásolja a hatékony mezőgazdasági tevékenységeket. Környezetvédelmi 114. oldal

115 előírásként a településen végzett tevékenységek során talajvédelmi intézkedések végrehajtására, illetve a talajvédelmi előírások figyelembevételére van szükség. A településen a szilárd- és a folyékony hulladékgazdálkodás szervezetten működik. A korábban kialakult illegális szemétlerakók felszámolása megtörtént. A természeti környezetet veszélyeztető tényezők közé sorolandó a belvízveszély, mely az elmúlt évek szélsőséges időjárási körülményei miatt többször okozott vészhelyzetet a városban. A zöldfelületek kiterjedése, minősége és elérhetősége a város teljes lakossága számára nem megfelelő. Jelentős problémát okoz egyes középületek és a lakóépületek nem megfelelő műszakiés gépészeti állapota, ami energiahatékonysági problémákhoz vezet. A városközpontot kivéve a közlekedési útvonalak jelentős része burkolt, de rossz műszaki infrastrukturális állapotban van, felújításra szorulnak, a járdák hiányos kiépítettségűek Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiai összhangja Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott jövőkép, átfogó cél, középtávú tematikus célok és rövidtávú fejlesztési programok alapvetően összhangban vannak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, hiszen a megfogalmazott célkitűzések egy olyan jövőkép elérését szolgálják, amelyben a természeti kincseit fenntarthatóan hasznosító és periférikus elhelyezkedéséből előnyt kovácsoló Kiskörén párhuzamosan, egymással szinergiában társadalmi- és gazdasági fejlődés zajlik le. A fejlődés hatására kialakuló esztétikus és egészséges környezet, a biztonságos társadalmi háttér és megélhetési viszonyok, a fejlett rekreációs-, egészségügyi-, kereskedelmi- és közszolgáltatások a minőségi élet alapját jelentik a város és térsége lakosai számára, valamint vonzerőt jelentenek a turisták részére. A fenti stratégiák megvalósításában a helyi önkormányzat szerepe erősen korlátozott: elsősorban a helyi közösségszervezés és szemléletformálás terén, valamint közvetlenül az önkormányzati hatáskörbe tartozó közszolgáltatások révén érvényesíthető. Kisköre Város Önkormányzata is alapvetően ezeken a területen tud hozzájárulni a fenntartható fejlődés megvalósításához. Az IVS-ben megfogalmazott kilenc középtávú, tematikus cél mindegyike közvetlenül is kapcsolódik a fenti stratégiák, így a fenntartható fejlődés megvalósításához. 34. táblázat Kisköre Város Önkormányzatának hozzájárulása a fenntarthatósági stratégiákhoz Prioritások Önkormányzat mozgástere Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia fenntartható népesedési politika egészségi állapot javítása a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása megfelelő életkörülmények biztosítása prevenció, gyógyítás és rehabilitáció egységes rendszere képzési, foglalkoztatási programok szervezése, befektetés-ösztönzés, kedvező vállalkozási környezet megteremtése 115. oldal

116 Prioritások Önkormányzat mozgástere a természeti értékek védelme a klímaváltozás elleni küzdelem a fenntartható vízgazdálkodás versenyképesség fenntartható erősítése fenntartható termelési eljárások és fogyasztói szokások erősítése az energiagazdálkodás átalakítása a fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása gazdasági szabályozás a nemzetközi kötelezettségek teljesítése éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem kibocsátás-csökkentés alkalmazkodás a klímaváltozáshoz környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek, felvilágosítás környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek, felvilágosítás környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek, felvilágosítás befektetés-ösztönzés, kedvező vállalkozási környezet megteremtése elérhető legjobb technológiák alkalmazása, zöld közbeszerzés, felvilágosítás energiahatékonysági beavatkozások, alternatív energiaforrások felhasználása, elérhető legjobb technológiák alkalmazása, megfelelő területhasználati szabályozás, közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia energiahatékonysági beavatkozások, alternatív energiaforrások felhasználása, felvilágosítás, környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló rendeletek Napjaink fejlődési tendenciáiban egyre inkább felértékelődik a társadalmi (humán) tőke, amely a hagyományos tőkejavak és a már világszinten is kiemelt figyelmet kapó természeti környezeti tényezők mellett a jövőben még inkább befolyásolja majd egy-egy térség fejlődését. A társadalmi kohézió erősítése és a hátrányos helyzetű polgárok felzárkózásának elősegítése érdekében a város jelen IVS részét képező külön Antiszegregációs Programot dolgoz ki és fogad el, amely szemléletével és konkrét beavatkozási céljaival szintén jelentősen hozzájárul Kisköre fenntartható fejlődéséhez. A fenntartható fejlődés egyik kulcstényezője a természeti környezet. Kisköre 2002-ben fogadta el a települési környezetvédelmi programot, amely részletesen elemzi a város természeti környezetének állapotát, valamint meghatározta azokat a stratégiai célokat és beavatkozásokat, amelyek a környezetvédelem terén megvalósítani szükséges a városban. A település a környezetvédelem fenntartható fejlődés szempontjából a következő átfogó célokat tűzte ki: Az embert körülvevő épített és természetes elemek összhangjának védelme Az embert körülvevő épített és természetes elemek állapotának javítása A környezetterhelés csökkentése A fenntartható vidékfejlesztés Az emberi életminőség javítása 116. oldal

117 Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálata A város fejlesztési stratégiájának végső célja a városban élők életminőségének, jólétének rövid és hosszú távon történő javítása. A természeti- és az épített környezet az életminőség meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembevétele alapvető mind a fejlesztési célok és irányok kijelölésénél, mind az azok megvalósítását biztosító tevékenységek esetében. Kisköre Integrált Városfejlesztési Stratégiája célul tűzi ki a város környezetének és lakosai életminőségének fenntartását és javítását. A stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez vezető beavatkozások esetében figyelembe kell venni azok környezeti hatásait, és úgy kell megvalósítani, hogy azok a lehető legkisebb környezeti károkkal járjanak. A környezeti minőség elkerülhetetlen romlását okozó, negatív környezeti hatások kompenzálására a város háromévente felülvizsgált környezetvédelmi programjában kell aktív eszközöket, tevékenységeket kidolgozni, és azokhoz forrásokat kell rendelni. A következő táblázat tételesen bemutatja, hogy az IVS stratégiai részében felállított célstruktúra elemei és az annak megvalósítását szolgáló konkrét fejlesztési tevékenységek milyen környezeti hatással járnak oldal

118 Középtávú tematikus célok Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 35. táblázat Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálatának összegzése A célstruktúra fejlesztési tevékenységei A gazdaság élénkítése, innovatív vállalkozói környezet megteremtése a stabil és diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításához valamint a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása (munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés); Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése (életkilátások javítása); A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizáló működési struktúra és mechanizmusok kialakítása Várható környezeti hatás Az ipari területrész környezeti terhelése megnövekszik. Fokozódik a talaj, a levegő környezeti terhelése. Fokozódik a közúti teherforgalom. Nincs közvetlen környezeti hatása. Hosszú távon hozzájárul a fenntartható fejlődéshez a társadalmi/demográfiai folyamatokra irányuló pozitív hatásai révén A település környezeti állapota és minősége fennmarad, javul a lakosság életfeltétele és közhangulata. Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére A helyi gazdaság kialakításánál figyelembe kell venni az adott gazdasági tevékenységekre vonatkozó környezeti előírásokat, szabályokat. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon üzemelő (pl. gázüzemű vagy bioetanolt használó) tömegközlekedési eszközök elterjedését. Javítani és fejleszteni kell a kerékpáros úthálózatot, kiemelten az újonnan létesülő munkát adó és a munkahelyet megőrző vállalkozások irányában. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése során növelni kell az intézmények környezetében a zöldfelület nagyságát. Az intézmények fejlesztésekor környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni az épületek, a berendezések és a napi működés, munkaszervezés terén is. A pozitív hatások megőrzése érdekében erősíteni kell a lakosság környezettudatos szemléletét. Javítani kell a közszolgáltatási intézmények műszaki állapotát (energiatakarékos építészeti megoldások alkalmazása, szelektív hulladékgazdálkodás kiépítése). A társadalmi kohézió erősítése; Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása; A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása; A gazdasági fellendülés a környezetkímélő technológiák alkalmazásával történik. A térségi kiegyenlítődéssel viszont fokozódik a forgalomterhelés, amely környezetterheléssel jár. Társadalmi szinten növekszik a társadalom egyes csoportjainak területi szintű koncentrációja. Javul a városkép és a lakókörnyezet, ezáltal a lakosság közhangulata. A településszerkezeten belül egyes településrészek funkciójuk szerint egymástól elkülönülnek, ezáltal erősödik a városrészek szerepe. Az épített környezeti értékek turisztikai vonzereje fokozódik, ezáltal növekszik a környezeti terhelés. Közvetett környezeti hatásként növekszik a látogatók, a rendezvényeken résztvevők száma, ezáltal fokozódik a közúti A regionális egyenlőtlenségek felszámolásával növelni kell a térség versenyképességét, a lakosság környezettudatos életmód elsajátítását. A térség gazdasági és társadalmi adottságainak megismerésével azonosítani kell a térség kulturális, gazdasági és társadalmi értékeit, és azok között csökkenteni kell a fejlettségi szintben lévő különbségeket. A komplex terület-rehabiltáció során be kell vonni a potenciális befektetőket - igényeik fokozott figyelembe vételével. Az épület felújításoknál a víz- és energiatakarékos technológiák alkalmazása szükséges. A településszerkezet kialakításánál a településrészek funkciói szerint kell a fejlesztéseket végrehajtani. Az épített környezeti értékek megóvását a nemzeti örökségvédelmi program elveinek megfelelően kell megvalósítani. A mikro-térségi és a helyi lakosság körében ösztönözni kell környezettudatos szemléletet. A kulturális és hagyományőrző rendezvények, programok helyszínein növelni kell a környezetkímélő 118 oldal

119 Városrészekhez kapcsolódó célok Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A célstruktúra fejlesztési tevékenységei Várható környezeti hatás forgalomterhelés, amely környezeti terheléssel jár. Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére berendezések számát (szelektív hulladéktároló berendezések), illetve a fejlesztéseknél, építéseknél az energiatakarékos építészeti eszközöket. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; Város belső közlekedési feltételeinek javítása; A város külső elérhetőségének fejlesztése; A felhasználók környezettudatos szemlélete erősödik. Csökken a környezetbe kerülő szennyeződések aránya. A környezetbarát technológiák felhasználásával csökken a környezetterhelés (környezetbarát építészeti megoldások). Belvárosi forgalom növekszik, ezáltal fokozódik a környezeti terhelés. Ugyanakkor az átalakítással javul a városközpont arculati képe, a gyalogos, kerékpáros forgalom helyzete kedvezőbb lesz. A gazdasági fellendülés a környezetkímélő technológiák alkalmazásával történik. Ugyanakkor a térségi kiegyenlítődéssel fokozódik a forgalomterhelés, amely környezetterheléssel jár. A pozitív hatások fenntartása érdekében erősíteni kell a felhasználók környezettudatos szemléletét. Az új építmények építésénél víz- és energiatakarékos megoldásokat kell alkalmazni. Csökkenteni kell a városközpont forgalom terhelését, korlátozni kell az átmenő forgalmat. Javítani kell a városközponti közintézmények tömegközlekedési eszközzel és kerékpárral történő megközelíthetőségét. A létesítmény környezetében fák telepítése és / vagy parkosítása kell. A parkolók kialakítását parkosított (fák, gyeptéglák elhelyezése) környezetben alakítsák ki. A térség gazdasági és társadalmi adottságainak megismerésével azonosítani kell a térség kulturális, gazdasági és társadalmi értékeit, és azok között csökkenteni kell a fejlettségi szintben lévő különbségeket. A regionális egyenlőtlenségek felszámolásával növelni kell a térség versenyképességét, a lakosság környezettudatos életmód elsajátítását. A célstruktúra fejlesztési tevékenységei Várható környezeti hatás Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére Nyugati városrész: A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével a Nyugati városrész lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kisköre társadalmigazdasági folyamataiba. Keleti városrész: A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek A város vezetésének család-barát politikája erősödik. A lakókörnyezeti térségben javul a közbiztonság. Javul az adott városrész lakosságának környezettudatos szemlélete, magatartása Növekszik a zöldfelületek aránya, csökken a felhalmozott szemét mértéke. Javul a városkép, javul a lakosság életfeltétele. Erősödik a lakosság Vonzó lakókörnyezeti feltételeket kell biztosítani. Zöldfelületek növelésével, parkok, játszóterek kialakításával javítani kell a városképet. Javítani kell az infrastrukturális hálózat kiépítettségét. Ösztönözni kell a környezetbarát építészeti megoldásokat (kedvező tájolás, alternatív energiaforrások használata, passzív házak). Nyitott zöldfelületek kialakításával javul a településközpont környezeti állapota. A közszolgáltatási intézmények műszaki 119. oldal

120 Váro srés zekh ez kapc soló dó célo k Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A célstruktúra fejlesztési tevékenységei megteremtésével, a lakókörnyezet fejlesztésével, modern települési központ funkciók kialakítása a városi, közszféra, közösségi, humáninfrastruktúra és gazdasági funkciók és szolgáltatások növelése érdekében. Tisza-parti városrész: Vonzó természeti környezet és kikapcsolódási lehetőségek biztosításával a Tisza-tó menti terület turisztikai termékké fejlesztése és a lakosság nagyobb mértékű integrálása Kisköre társadalmigazdasági folyamataiba. Külterület városrész: A településrendezés és közszolgáltatások eszközeivel elősegíteni a városkörnyéki tanyákon élők esélyegyenlőségének javulását, és biztosítani számukra mindazon lakókörnyezeti feltételeket és közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a település rekreációs lehetőségeinek fejlesztése, továbbá az ipari-gazdasági területek fejlesztésével modern vállalkozási környezet kialakítása a város tőkevonzó képességének növelése és a helyi vállalkozások fejlődési lehetőségeinek biztosítása érdekében. Várható környezeti hatás szerepvállalása a közösségi feladatokban. A lakókörnyezeti térségben javul a közbiztonság. Javul az adott városrész lakosságának környezettudatos szemlélete, magatartása Növekszik a zöldfelületek aránya. A turisták igényeit kielégíteni képes fejlesztések kedvező hatással lesznek a települési környezet fejlődősére is. A megfelelő térszerkezet és területhasználat következtében élhetőbbé válik a terület. A lakókörnyezeti térségben javul a közbiztonság. Javul az adott városrész lakosságának környezettudatos szemlélete, magatartása Növekszik a zöldfelületek aránya. Az idegenforgalom várt növekedése a forgalom és zajterhelés és hulladékképződés mértékének növekedésével jár együtt. Fokozódik az ipari-kereskedelmi koncentrált jelenléte miatt várható környezeti terhelés (talajszennyezés, levegősszennyezés). Növekszik a gépjárműforgalom és a teherforgalom. Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére fejlesztésénél környezetbarát technológiák (megújuló energiaforrások) alkalmazása kerül előtérbe. A létesítmények akadálymentesítését teljesíteni kell. Zöldfelületek növelésével, parkok, játszóterek kialakításával javítani kell a városképet. Ösztönözni kell a környezettudatos szemlélet alkalmazását. A fejlesztések megvalósítása során ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását mind a vállalkozások, mind a lakosság körében. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését. Zöldfelületek növelésével, parkok, játszóterek kialakításával javítani kell a városképet. A növekvő környezeti terhelés az infrastruktúra fejlesztések átgondolt, tervszerű kialakításával (pl. parkolási lehetőségek, hulladékgyűjtők elhelyezése) és szemléletformáló eszközökkel mérsékelhető. Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működéséhez szükséges ingatlanoknál. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését. Ösztönözni kell, hogy azon iparágak telepedjenek le, akik a környezetterhelésének mértéke összeegyeztethető a település környezeti értékeivel oldal

121 A célok megvalósítását támogató főbb tevékenységek Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A célstruktúra fejlesztési tevékenységei Lakhatási program- alacsony jövedelmű, vagyonnal nem rendelkező család vagy fiatal felnőtt lakhatási körülményeinek javítása Várható környezeti hatás A fejlesztések megvalósulását követően a lakások fenntartása csökken a víz- és energiatakarékosabb technológiák beépítése által. Javul a programban résztvevők közhangulata, életkörülményei. Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére A program keretein belül törekedni kell arra, hogy a fejlesztések vagy bővítések során víz- és energiatakarékos technológiák kerüljenek felhasználásra, csökkentve a környezet terhelését. A program megvalósulását követően támogatni kell a lakosságot, hogy a fejlesztésekkel továbbra is biztosítható legyen a környezeti fenntarthatóság. Ösztönözni kell az érintett lakosságot és a környezetüket a környezettudatos szemlélet elsajátítására. Közintézmények építése, felújítása, energetikai korszerűsítése (Pl. szociális központ, polgárőrség, könyvtár, művelődési ház, óvoda, Ifjúsági központ, rendőrség) Soft tevékenységek: (Bűnmegelőzést, közbiztonságot javító akciók, közösségfejlesztő programok, egészségmegőrző, felvilágosító akciók, helyi kötődést erősítő akciók, gyermek, ifjúság és idősvédelmi akciósorozat) Foglalkoztatási kezdeményezések, munkaerő-piaci képzések A környezetkímélő építési technológiák alkalmazásával csökken a környezeti terhelés. A beépített korszerű építészeti megoldások révén az épületek üzemeltetése során minimalizálódik a környezetszennyezés. Javul a városkép és a közszolgáltatások színvonala. Fokozódik a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság komfortérzete fokozódik. A szolgáltatások bővítése miatt fokozódhat a forgalomterhelés. A programokon résztvevők számának függvényében fokozódhat a forgalom terhelés, de egyéb közvetlen addicionális környezeti hatás nem várható. Új gyakorlati- illetve munkahely teremtésével fokozódik a környezeti terhelés, növekszik a közúti terhelés mértéke. Teljes akadálymentesítést kell végezni. A belsőépítészeti munkák során törekedni kell a kellemes, a funkciókhoz illeszkedő környezet kialakítására. A zöld közbeszerzés szabályait kell érvényesíteni. A műszaki megoldásokban a településszerkezeti sajátosságok megtartása mellett a legmodernebb megújuló energetikai rendszerek alkalmazására kell törekedni, a legjobb elérhető szigetelési technológiák alkalmazása mellett. A működés során keletkező hulladékot szelektálni kell. Az épület felújítása mellett a környezetének a rendezéséről is gondoskodni kell (pl. hulladékgyűjtők elhelyezésével, parkosítással). Az épületet tömegközlekedési és egyéni közlekedési eszközökkel is elérhetővé kell tenni. A közintézményekben biztosítani kell a megfelelő higiéniai szolgáltatásokat. A használókat és a dolgozókat ösztönözni kell a környezettudatos szemlélet elsajátítására. A sikeres program a lakosságot ösztönzi az alternatív energiaforrások alkalmazására. A lakosság településhez kötődő kapcsolata erősödik a vonzó, esztétikai városkép kialakításával. A tevékenységek kialakítását az EU normatíváknak megfelelően kell megvalósítani. A tervezett tevékenységgel keletkező hulladékok újrahasznosításához meg kell teremteni a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő feltételeket. A munkavállalók környezettudatos szemléletét ösztönözni kell. Meg kell teremteni a munkavégzés helyszínén a megfelelő higiéniai feltételeket. A munkavégzésben résztvevőket ösztönözni kell a környezetkímélő közlekedési eszközök használatára, s ehhez megteremteni a megfelelő infrastrukturális feltételeket oldal

122 A célstruktúra fejlesztési tevékenységei Közlekedési fejlesztések Út, járda, kerékpárút, vasút, buszmegálló, vasúti megálló, parkolók Városi közterületi és zöldfelület rendszer fejlesztése Turisztikai fejlesztések Ipari területek fejlesztése Piac fejlesztése, kereskedelmi és szolgáltató egységek fejlesztése Várható környezeti hatás Közlekedési csomópontok kialakításával, ill. az autóbuszmegállók racionalizálásával nő a közösségi közlekedésben résztvevők aránya. Ez, továbbá a kerékpárút-hálózat fejlesztése csökkentheti a személygépkocsi-forgalmat. Az átgondolt fejlesztések eredményeként javul a város belső térszerkezete.. Emelkedik a környezetkímélő közlekedési eszközök száma. Javul a közegészségügyi helyzet. Csökken a zajterhelés, javul a levegőminőség. Javul a közbiztonság. Javul a városkép és a lakókörnyezet minősége, csökken a por- és zajterhelés, kiegyenlítődik a levegő hőmérséklete, páratartalma. Ún. zöld folyosók jönnek létre, amelyek segítik a populációk fennmaradását, és megakadályozza a települési élőhelyek feldarabolódását. Nő a közösségi terek száma, javul a minőségük. Növekszik a vendégforgalom a városban, ami jelentős mértékben növelheti a közüzemi hálózatok leterheltségét és a környezetszennyezés mértékét. Fokozódik a környezeti terhelés (talajszennyezés, levegősszennyezés). Növekszik a gépjárműforgalom és a teherforgalom. Belvárosi forgalom növekszik, ezáltal növekszik a környezeti terhelés. Ugyanakkor az átalakítással javul a város arculati képe.közvetett hatása, hogy javulnak a helyi és környékbeli termékek piacra jutási feltételei, ami csökkenti a szállítási igényeket, hozzájárul a termelés fennmaradásához. Javul a közösségi élet. Csökken a társadalmi szegregáció. Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére A kivitelezési munkák során a legkevesebb környezetterheléssel járó módszereket kell alkalmazni, valamint a közbeszerzés során célszerű olyan vállalkozó kiválasztani, aki helyi munkaerőt alkalmaz. A szomszédos településeket ösztönözni kell, hogy bekapcsolódjanak a kerékpárút-hálózat kiépítésébe. Az utak mentén növelni kell a zöldfelület nagyságát. Ösztönözni kell a lakosságot a környezetkímélő közlekedési eszközök használatára (kerékpár, illetve gáz, bioetanol üzemanyag). Szemléletformálás szükséges a környezetbarát és alternatív közlekedési módok elterjesztése érdekében. Olyan fajok választása indokolt, amelyek számára a helyi éghajlati viszonyok optimális feltételeket jelentenek, és egyben ellenállnak a sajátos városi terheléseknek is. Ez biztosítja a talaj vízháztartásának egyensúlyban tartását, az optimális árnyékoltságot és a költséghatékony fenntartást. A közüzemi hálózatok kapacitását szükség esetén bővíteni kell. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon működő turisztikai infrastruktúra kiépítését. A műszaki megoldásokban a településszerkezeti sajátosságok megtartása mellett a legmodernebb energetikai rendszerek alkalmazására kell törekedni, és alkalmazni a zöld beszerzés szabályait. Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működésében. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését. Előnyben kell részesíteni a barnamezős fejlesztéseket. Javítani kell az ipari területek megközelíthetőségét a kerékpáros és a közösségi közlekedés révén. Csökkenteni kell a forgalom terhelését, racionalizálni kell az átmenő forgalom útvonalait. Javítani kell a létesítmények tömegközlekedési eszközzel és kerékpárral történő megközelíthetőségét. A létesítmények környezetében fásítás és /vagy parkosítás javasolt. A parkolók kialakítását zöld terület környezetben szükséges kialakítani. Az intézményben erősíteni kell a tájjellegű termékkínálatot és a helyi termékek megjelenését oldal

123 3.4.2 Antiszegregációs program Az antiszegregációs stratégia általános elvei és célkitűzései Kisköre területén ahogyan a helyzetelemzés keretében bemutattuk a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján három darab, együttesen közel 900 fő feletti lakosságszámmal rendelkező, a város átlagához képest rosszabb szociális- és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátum azonosítható, ahol a gazdasági- és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. Ettől függetlenül településszerkezeti szempontból a város szerves részét képezik Kisköre - szegregátumok lehatárolása Szegregátumként az az egybefüggő terület került megjelölésre, ahol a népesség (az intézetekben lakó népesség nélkül) meghaladja az 50 főt, és a kijelölt terület egészére a szegregációs mutató 50 %-nál magasabb értéket mutat. 36. ábra Kisköre szegegált területeinek átfogó térképe - KSH Forrás: évi népszámlálás 36. táblázat Szegregátumok jellemzői Szegregátum_1. Szegregátum_2. Szegregátum_3. (településhatár - Kisköre (Klapka Gy. út - (Ady E. út - Gárdonyi G. út - Mutató megnevezése Május 1. út - összesen Damjanich J. út - Újélet út - Lehel Kölcsey F. út - Deák F. út) vezér út vonalában Mátyás király út) a településhatárig) Lakónépesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 46,2 61,3 63,5 73,1 56,8 66,1 71,5 75,7 34,3 51,6 53,2 60,6 Forrás: KSH évi népszámlálás 123 oldal

124 Kiindulásként fontos megemlíteni, hogy az önkormányzat már korábban felismerte a szegregáció kialakulásának veszélyét és annak a város életére nézve káros következményeit, így több intézkedést is hozott. A szegregátumokban élők hátrányos helyzetének egyik fő oka az alacsony iskolázottsági szint, ami azután a munkanélküliség, szegénység, majd rossz lakáskörülmények formájában gyűrűzik tovább és befolyásolja negatívan a legtöbb esetben egész életre szólóan és generációkon át az emberek életkörülményeit és esélyeit a kitörésre. Az anti-szegregációs program alapvető célja a szegregátumok szegregáltsági fokának csökkentése, azaz az alacsony státuszú lakososok arányának csökkentése, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek további szegregálódásának megakadályozása. Mindez elképzelhetetlen a kiskörei nemzetiségi önkormányzattal való eddig is jól működő együttműködés nélkül, annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetűeket, elsősorban romákat érintő intézkedések elérjék céljukat. A fentiek értelmében Kisköre Anti-szegregációs programjának átfogó célja a város kiemelten a legnagyobb, 2. szegregátum területén élő hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetben lévő lakosok életminősége javításának elősegítése, társadalmi integrációjuk ösztönzése. Ezt az átfogó célt négy konkrét részcél megvalósításával kívánja elérni Kisköre Önkormányzata: A. A szegregátumban élők lakhatási- és környezeti körülményei javításának segítése. B. A szegregátumban élők munkaerő-piaci aktivitásának ösztönzése. C. A szegregátumban élők képzettségi szintjének növelésének ösztönzése. D. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok nagyobb mértékű integrálása a település közösségi életébe. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a rendelkezésére álló saját- és pályázati források függvényében ütemezve a tevékenységi körében a jelen Anti-szegregációs Programban foglalt intézkedéseket végrehajtja, illetve érvényesíti. Vállalja, hogy a fennhatósága alatt álló szervek és intézmények vonatkozásában kötelezővé teszi a kialakult területi/oktatási/etnikai szegregációs folyamatok megfordítására való törekvést, további szegregációs folyamatok kialakulásának a megakadályozását. Ezen túlmenően saját pályázati mechanizmusain keresztül a lakossági, vállalkozói és civil szférában az antiszegregációs elvek képviseletét és azok gyakorlati alkalmazását is ösztönzi. Vállalja, hogy keresi azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek az esélyegyenlőségi és antiszegregációs programok megvalósítását elősegítik vagy gyorsítják. Vállalja, hogy csak olyan beruházásokat, fejlesztéseket tervez és fog tervezni, mely nem jár a meglévő szegregátum térbeli és népességbeli növekedésével. Az átfogó cél és a specifikus célok megvalósítása érdekében szükséges intézkedések a következőkben kerültek összefoglalásra oldal

125 A szegregátumokban megvalósítandó programok eszközrendszere Oktatási integráció Az oktatás kulcsszerepe vitathatatlan a szegregáció kialakulásának megelőzésében, de az iskolázottság, képzettség javítása sikeres lehet a már felnőtt korú, de inaktív lakosok munkaerőpiacra való be- vagy visszavezetésére, vagy az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak munkaerő-piaci helyzetének javítására is. Az iskolázottság növeléséhez, a megfelelő színvonalú és a hátrányos helyzetűek speciális igényeit figyelembe vevő képzési program és a felkészült pedagógusok mellett, szükség van egy olyan szociokulturális, illetve családi közeg megteremtésére is, amely elfogadja és támogatja ezt az érvényesülési módot. Ennek biztosítása talán az egyik legnehezebb feladat, hiszen ez esetben rendkívül képlékeny a határ a pozitív, ösztönző típusú támogatások és segítségnyújtás, és egy család életébe való közvetlen beavatkozás között Lakhatási integrációt biztosító eszközök A lakhatási körülmények is beavatkozást igényelnek. A szegregátum épületállományának javítása, a lakások komfortfokozatának emelése lakástámogatással segíthető elő, amely felújításra is felhasználható. A komfortfokozat emelését vagy egyéb felújítási munkák elvégzését össze lehet kötni a szakmát adó felnőttképzéssel is, amely keretében a gyakorlati részt a saját ingatlanjukon végezhetnék a résztvevők. A szegregátumok lakáskörülményeinek tömeges javítására szociális városrehabilitáció keretében kerül sor. A szociális városrehabilitációs pályázat elkészítésére és kedvező támogatási döntés esetén megvalósítására az önkormányzat kötelezettséget vállal. Az önkormányzat hosszú távú tervei között szerepel bérlakások kialakítása a város integrált lakókörnyezetében. Az önkormányzat vállalja, hogy az életveszélyes állapotban lévő lakásokban élők, továbbá a szegregátum területén élők előnyt élveznek a bérlakásba való átköltözésre, azaz ezen személyek prioritást élveznek a bérlakások kiosztásának elbírálása során. Az elemző részben feltárt helyeken a városgazdálkodásnak felül kell vizsgálnia a jelenlegi szemétgyűjtők helyét és az indokolt helyeken számukat bővíteni kell. A lakóövezetben található illegális szemétlerakó helyeket a kisebbségi önkormányzattal közösen fel kell számolni, továbbá a polgárőrség megerősítését követően segíthet a hasonló környezetszennyező tevékenységek megelőzésében. Szintén a lakhatási problémákra kíván reagálni a szociális erdőprogram kezdeményezés, amelynek keretében a hagyományos megközelítéstől eltérően nem az élelmiszer-termelésre kíván lehetőséget biztosítani a település a városban élő hátrányos helyzetűek részére, hanem a téli tüzelőanyag megtermeléséhez. Például az ártéri adottságokat hasznosító erdőprogram megvalósítása nem csupán a faanyag megterelésére koncentrálódik, hanem összekapcsolható képzési programokkal is, amelynek gyakorlati eleméhez az alapanyag is innen biztosítható oldal

126 Foglalkoztatási helyzet javítása, munkaerő-piaci integráció A szegregátum munkaerő-piaci aktivitását az alacsony foglalkoztatási szint és az ezzel párhuzamos magas munkanélküliségi ráta jellemzi. Ennek leküzdése érdekében szükség van a már korábban említett képzettségi szint javítására, valamint a munkalehetőségekről és a képzési, átképzési lehetőségekről szóló folyamatos tájékoztatásra, illetve a közcélú- és közmunka programokra is. Ebben az eddigiekhez hasonlóan továbbra is lehet számítani a Munkaügyi Központ partnerségére. Mind a pályakezdők, mind a munkanélküliek részére pályaorientációs konzultáció biztosított a Hevesi Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ kirendeltségein, ahol tréningek szervezésével is támogatják a jelentkezőket a megfelelő munkahely kiválasztásában. Az Önkormányzat elsődleges célja a minimum általános iskolai végzettség elérése a helyi lakosok minél szélesebb körében, illetve egy helyzetfelmérést követően a megállapítható keresettebb, igényeltebb szakmák tanulásának segítése. Az igények, illetve a jelentkezők számának megállapítása után tárgyalhat az Önkormányzat képző szervezetekkel, illetve esetleges pályázati lehetőségek elnyerésével valósíthatja meg célját. A településre érkező potenciális befektetők számára akik számára a település szabad vállalkozási zónához tartozása miatt a kormány a tervek szerint adókedvezményt például szociális hozzájárulási adó-, vagy fejlesztési kedvezményt -, illetve fejlesztési támogatást nyújt, továbbá segít a szakmai és tudásmenedzsment tekintetében is. A Kormány által biztosítandó kedvezmény kedvező lehetőséget jelentene a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatása tekintetében is. Ez az intézkedés valamennyi antiszegregációs területet, valamint a város egyéb részein élő munkanélküli, hátrányos helyzetű embereket is érinti. Javasolt foglakoztatási információs pont (FIP) működésének kialakítása a városban. Az információs pontban javasolt olyan tanácsadók alkalmazása, akik szükség szerint kimennek a szegregált területekre, és személyre szabott konzultációval próbálnak segíteni az elhelyezkedésben, vagy ahhoz szükséges képzési, egyéb foglalkoztatási programokban való részvétel ösztönzésében Mobilizációs program A mobilizációs program az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldását jelenti az adott szegregátumban, veszélyeztetett területen, az érintett családok városon belüli integrált környezetbe, legalább komfortos lakásba való elhelyezésével. Kiskörén a három szegregátum közül a 2. és 3. számú szegregátumok népessége haladta meg a 100 főt a 2001-es népszámlálás adatai szerint. A friss adatok szerint viszont az 1. szegregátum létszáma is 100 fő felé emelkedett, így minden szegregátumban mobilizációs program megvalósítása szükséges. A szegregátumok földrajzi közelségéből és hasonló társadalmi problémáiból adódóan azonos alapokon szükséges a szegregátumokkal foglalkozni. A továbbiakban tehát a mobilizációs program alapelvei kerülnek bemutatásra. A Kiskörei mobilizációs program célja elősegíteni és ösztönözni az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldását, valamint az életveszély elhárítása a szegregátumok illetve a város területén oldal

127 Kisköre Város Önkormányzata a térbeli mobilizáció érdekében kötelezettséget vállal, hogy megakadályozza a szegregátum területi növekedését azáltal, hogy a szegregátum területén, illetve közvetlen környezetében nem kerül sor újonnan építési telkek kijelölésére, építési engedély kiadására. A mobilizációs program legfontosabb eleme a szociális városrehabilitáció keretében történik meg. A program részletes tartalma a szociális városrehabilitációs projekt előzetes akcióterületi tervében lesz bemutatva. A mobilizációs program kiegészítő elemei a jelen anti-szegregációs program konkrét beavatkozásai között is megtalálható lakókörnyezet, illetve lakhatási körülmények javítását szolgáló tevékenységek is, hiszen ezek már középtávon is hozzájárulhatnak a szegregáció oldódásához az érintett területeken Szociális ellátórendszer beavatkozásai A szociális gondoskodás feladata, hogy az egyedi élethelyzetek azonosítását követően azokra reagálva megtalálja a problémák kezelésére alkalmas eszközöket, úgy, hogy azzal ne sértse a személyiségi és alkotmányos jogokat, de a közösség érdekeit is képviselje. A társadalmi integráció értelmében ilyen segítségre szorulhatnak azok, akik bármilyen okból (pl. betegség, fogyatékosság, álláskeresés, munkaképesség változás, családi körülmények, szenvedélybetegség, diszkrimináció) hátrányban kerülnek és hajlandóak a felajánlott segítség elfogadására, vagy meggyőzhetők annak szükségességéről. A város célja ebben a tekintetben az, hogy minden lakos számára egyaránt elérhetőek legyenek a szükséges ellátási formák. Ezen a területen a járási kormányhivatallal történő együttműködés elengedhetetlen. A családgondozó szolgálat, az oktatási intézmények, a háziorvosok, közösség szervezők, illetve a foglalkoztatási tanácsadók szoros együttműködése kell a problémás élethelyzetek minél hamarabbi, illetve pontosabb felismeréséhez. A szociális beavatkozások kulcsterületeit az esélyteremtő, felzárkóztató programok, adósságkezelési tanácsadás, szabadidő értelmes eltöltését segítő kezdeményezések, prevenciós feladatok, kisgyermekek napközbeni felügyeletének megoldása (pl. családi napközi vagy bölcsőde által), a közvélemény formálása, a lakókörnyezet szegregáltságának csökkentése képezik Egészségügyi programok Az egészségügyi ellátó rendszerben nem érvényesülnek szegregációs folyamatok, hanem sokkal inkább az ellenkezője, a szegregáció csökkentése figyelhető meg. Az egészségügy területén ennek erősítése szükséges, valamint az egészségügy területén tevékenykedők részvételének biztosítása a támogató csoport munkájában, hiszen ők napi szinten találkoznak a szegregációs folyamatok által érintetett lakosokkal. Ez egyrészt a védőnői jelzőrendszer megerősítését, a gyerekorvossal való szoros együttműködést, az érintett családok életvitelének, higiéniás szokásainak az egészségmegőrzés irányában való befolyásolását, a szakemberekkel való kapcsolattartás szükségességének elfogadtatását, jó gyakorlatok átadását jelentik oldal

128 Az egészségügyi szolgáltatás elérhetőségében további megoldandó probléma, hogy a rossz állapotú utak gyakran korlátozzák a mentők eljutását a lakóházakig. Ezeken a területeken elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése is Közösségfejlesztési programok A rendszeres közösségi foglalkozások, önszerveződő és öntevékeny csoportok szervezése mely lehetőséget biztosít a hagyományőrzés és a kisebbségek kultúrájának felsorakoztatására, ezáltal megtörténik a helyi sokszínűség bemutatása, a közösséghez tartozás formálása. A programok célja egyrészt közösségformáló lehetőségek, alkalmak szervezése és megvalósítása, másrészt a korábbi kulturális hagyományok felélesztése, a városban élő etnikumok közös programokon való megjelenítése, a jobb megismerés lehetőségének biztosítása a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az ehhez szükséges a közösségi programok szerevezését biztosító infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése, illetve közösségi programok szervezésével foglalkozók alkalmazása, vagy civil szervezetek támogatása. A területeken olyan személyek, szervezetek megtalálása és támogatása célszerű, akik mozgósítani tudják a szegregátumban lakókat közös programokra, lakóterületi akciókra (pl. kulturális, sport, egészségmegőrzést, hagyományőrzés, környezettudatos magatartást támogató rendezvények). A helyben található civil szerveződések közül kiemelhetőek az egyházak, amelyek hagyományos feladatként kezelik az elesettek megsegítését, a közösségépítést, az erkölcsös életvitel és magatartásformák terjesztését, ezért a partneri kapcsolatok ápolása, tovább erősítése indokolt. A közösségi programok szervezése egy része nem igényel nagymértékű anyagi forrásokat, sok esetben már a meglevő erőforrások hatékony felhasználásával megteremthetőek a lehetőségek. Amennyiben rendelkezésre áll egy közösségi tér, amely a programok megvalósításának helyet biztosít, csupán szervezőmunka szükséges, amelybe a helyi civil szervezetek, művészeti csoportok is bevonhatóak. Annak érdekében azonban, hogy a helyi kezdeményezések eredményessége növekedjen szükséges olyan külső szereplők bevonása, meghívása is, akik külső, objektív szempontokon alapuló tevékenységekkel, kipróbált módszertanokkal, alkalmas szervezeti háttérrel tudják segíteni a szegregációs folyamatok megállítását, a mélyszegénységben élők helyzetének javítását, az esélyegyenlőség érvényesülését. A szükséges források pályázati lehetőségek felkutatásával (pl. szociális városrehabilitáció, TÁMOP programok, NCA pályázati kiírások) és önkormányzati, támogatói hozzájárulásból kerülhetnek biztosításra Antiszegregációs program és szociális városrehabilitáció kapcsolata A szociális városrehabilitáció céljai és szempontrendszere teljes mértékben illeszkednek az antiszegregációs-célrendszerhez, azonban nem kizárólag a hátrányos helyzetű és roma népességre vonatkoznak. A szociális városrehabilitáció keretében tervezetett intézkedések közül a következő táblázatban összefoglalt elképzelések kiemelten érintik a szegregátumok népességét oldal

129 37. táblázat A szegregátumok lakosait érintő szociális városrehabilitációs projekt legfontosabb tervezett elemei Projektelem Szociális bérlakások kialakítása Bűnmegelőző, felvilágosító akciók Polgárőr iroda kialakítása Munkaerő-piaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkózását elősegítő programsorozat. Közösségformáló programok egyházi Szent Péter és Pál apostol Római Katolikus templom és környezetének felújítása Közösségfejlesztő rendezvények városi A helyi kötődést és büszkeséget erősítő programok Esélyegyenlőségi városrehabilitációs szolgáltató iroda kialakítása Megvalósítás tervezett helyszíne Szegregátumon kívüli akcióterületi rész integrált lakókörnyezet Szegregátumon kívüli akcióterületi rész Szegregátumon kívüli akcióterületi rész Akcióterület egésze Szegregátumon kívüli akcióterületi rész Széchenyi utca Szegregátumon kívüli akcióterületi rész Akcióterület egésze Könyvtár, Kossuth u. 10. Könyvtár épület felújítása Könyvtár, Kossuth u. 10. Programalap létrehozása helyi kezdeményezések támogatására, civil aktivitás erősítésére Járda- és kerékpárút-építés Útfelújítások Akcióterület egésze Akcióterület egésze, ahol indokolt Akcióterület egésze, ahol indokolt A város egészét érintő antiszegregációs intézkedési terv A projektelemek többsége az antiszegregációs intézkedések közé már bekerült, de ezeken túlmenően a város területén élők segítése érdekében az önkormányzat több más, antiszegregációs tevékenység megvalósítását is tervezi. Ezek nem csupán az akcióterület, hanem minden hátrányos helyzetű lakos számára lehetőségeket teremtenek, segítséget nyújthatnak. Általános jellegű vállalások: Szociális háló sűrűbbé tételét szolgáló intézkedések; Együttműködés civil kezdeményezések sikeressége érdekében, közös pályázatok, civil projektek, tervek összehangolása; Kisköre Város Önkormányzata, ill. rajta keresztül intézményei sem egyes döntéseiben - pl. közmunkák - sem átfogó tevékenységei során - pl. a városrehabilitációs tevékenységekkel összefüggő döntések - nem folytat szegregáló gyakorlatot, a szegregáció kialakulásának megelőzését, oldását magára nézve kötelezőnek tekinti; Folyamatos együttműködés a Kisebbségi Önkormányzattal és egyéb érintett szervezetekkel, hivatalokkal. Támogatói csoport kialakítása a szociális célú fejlesztések relevanciájának biztosítása érdekében 129. oldal

130 Konkrét vállalások: o Az Önkormányzat vállalja, hogy az Anti-szegregációs foglalt célkitűzések és intézkedések megvalósítása érdekében, a város egyéb stratégiai dokumentumait - rendeletek, koncepciók, határozatok - összhangba hozza. Határidő: december 31. o Az önkormányzat vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség, antiszegregáció és integráció előmozdítását szolgáló szakmai és pénzügyi uniós, országos, regionális, megyei forrásokat és azok elérése és bevonása érdekében lépéseket tesz. Ez irányú tevékenységét évente értékeli. Határidő: folyamatos, illetve minden év vége o Az önkormányzat vállalja, hogy nem kerül sor új építési telkek kialakítására a szegregátum területén és közvetlen környezetében. Határidő: folyamatos o Pedagógiai asszisztens alkalmazása a HHH gyermekek kiscsoportos foglalkoztatására Határidő: december 31. o Tehetséggondozó kiscsoportok létrehozásának ösztönzése az Általános Iskolában Határidő: december 31. o Mentorrendszer kiépítésének ösztönzése az Általános Iskolában a HH/HHH tanulók körében a sikeres továbbtanulás érdekében. Határidő: december 31. o Tanoda létrehozási lehetőségének megvizsgálása, alkalmas partner szervezet keresése Határidő: december 31. o Hiányzó általános iskolai osztályok befejezését biztosító képzési program megvalósítási lehetőségének vizsgálata, alkalmas partner szervezet keresése Határidő: december 31. o Egészséghét program megszervezése és lebonyolítása (egészséges életmód programokkal: prevenciós előadások, szűrések, parkosítási akció) Határidő: december 31. o Óvodai egészségfejlesztő programok kidolgozása Határidő: december 31. Felelős: Óvoda igazgatója o Lakossági szűrések megszervezése Határidő: december Széleskörű partnerségi kapcsolatok kialakítása Az előző pontokban említett tervezett beavatkozások megvalósítása Önkormányzati kereteken belül, önállóan nem minden esetben valósítható meg hatékonyan. A jobb eredmények érdekében szükséges a meglévő partneri kapcsolatok ápolása, tovább erősítése, és újabb partneri együttműködések kialakítása oldal

131 A partnerségi kapcsolatok kialakítása során egyrészt a hasonló problémákkal küzdő környező településekkel stratégiai szövetség kialakítása tervezett a problémák megoldásának közös keresésére, másrészt a probléma megoldásban, fejlődésben partnerként szóba jöhető szervezetekkel szükséges újabb együttműködés kialakítása. A partnerségi kapcsolatok közül kiemelkedik a támogatói csoport, amely véleményező, javaslattevő szerepet tölt be. Tagjai olyan szervezetek, személyek, akik napi szinten kapcsolatba kerülnek a szegregátum lakóival és indikátorként képesek jelezni a problémákat, illetve a társadalmi folyamatokban bekövetkező változásokat is A tervezett beavatkozások illeszkedése a város fejlesztési dokumentumaihoz A tervezett beavatkozások a város, illetve a kistérségi, járási szinten kidolgozott stratégiai és fejlesztési programokhoz illeszkedik. Az Önkormányzata vállalja, hogy az antiszegregációs tervben foglalt intézkedések végrehajtását a partnerség elve alapján folyamatosan egyezteti a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal és minden a programban érintett intézménnyel, szervezettel ezzel is biztosítva a társadalmi szervezetek részvételét a feladatok megoldásában Monitoring Az anti-szegregációs terv megvalósulásának felülvizsgálatához monitoring rendszer felállítására került sor, melynek során a megfogalmazott beavatkozásokhoz közép és hosszú távú indikátorok kerültek kialakításra. A középtávú indikátorok 3 éves periódust, míg a hosszú távú indikátorok 6 éves periódust foglalnak magukba. Az IVS felülvizsgálatakor sor fog kerülni az anti-szegregációs tervben szereplő beavatkozások és indikátorok értékelésére oldal

132 38. táblázat Anti-szegregációs szempontból tervezett beavatkozások időbeni ütemezése Feladat (probléma) megfogalmazása Elérendő cél megfogalmazása Intézkedés leírása Felelős megnevezése Indikátorok (közép távon) Indikátorok (hosszú távon) Erőforrások Nincs komplex, helyi stratégia a hátrányos helyzetű népesség felzárkóztatására Rendelkezzen a város egy egyértelmű, stratégiai és operatív egységből álló, konkrét beavatkozásokat is tartalmazó dokumentummal Települési Esélyegyenlőségi Program elkészítése Önkormányzat, Jegyző Elkészült Települési Esélyegyenlőségi Program; 1 db Felülvizsgált/kiegés zített Települési Esélyegyenlőségi Program, 2 évente 1 db felülvizsgálat Önkormányzati költségvetés, pályázati forrás, központi kormányzati források Közművekhez való csatlakozás nem teljes a szegregátumokban Rendelkezzen az önkormányzat adatbázissal a közművekre nem csatlakozott, de esetlegesen annak havi kiadásait elbíró háztartásokról Felmérni azon lakosok számát, akik igénylik a közművekhez való csatlakozást, a közüzemi számlákat képesek lennének havonta finanszírozni, de a hálózathoz való kapcsolódás költségeit nem tudják felvállalni Önkormányzat, Járási szociális iroda Adatbázis elkészítése, 1 db Frissített adatbázis, évenként 1 db Önkormányzati költségvetés Közművekhez való csatlakozás nem teljes a szegregátumokban A közművekre csatlakozott lakások számának növelése Kamatmentes szociális kölcsön biztosítása az átmeneti fizetési nehézséggel küzdők számára Önkormányzat, együttműködve a közműszolgáltatókk al A közműtartozásokkal rendelkező lakosok számának csökkenése; -5% A közművekre csatlakozott lakások száma; + 3% Önkormányzati költségvetés Lakóépületek, és környezetük állagbeli problémái Javuljon a szegregátumokban élők lakókörnyezete Pénzügyi alap létrehozása a lakóépületek és környezetük Önkormányzat Alacsony komfortfokozatú lakások arányának csökkenése Alacsony komfortfokozatú lakások arányának csökkenése Önkormányzati költségvetés 132 oldal

133 Feladat (probléma) megfogalmazása Elérendő cél megfogalmazása Intézkedés leírása Felelős megnevezése Indikátorok (közép távon) Indikátorok (hosszú távon) Erőforrások állagbeli problémáinak csökkentése érdekében, közmunka vagy foglalkoztatási program tervezése Kiskörén; célérték: 33,2 % Kiskörén; célérték: 28,5 % A hátrányos helyzetű lakosok alacsony életminősége A hátrányos helyzetű lakosság életminőségének javítása, elsősorban társadalmi státuszuk emelése révén A hátrányos helyzetűeket kiemelten érintő térségi munkaügyi, szociális, egészségügyi, oktatási, esélyegyenlőségi stb. projektek megvalósítása Önkormányzat, Polgármester, Egyházak, Civil szervezetek Megvalósított projektek száma: 1 db, pl: Közösségi egészségfejlesztő program Szociális területen személyes gondoskodást végző szakemberek személyiségének fejlesztése A gyermekszegénység csökkentését szolgáló program Munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatási rendszer kialakítása Hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztathatóságának fejlesztése A projektek eredményeinek fenntartása, továbbfejlesztése Önkormányzati költségvetés, pályázati források A szegregátumok társadalmigazdasági leszakadása a település más részeihez képest Komplex településrehabilitáci ó a szegregációval leginkább érintett településrészeken Szociális városrehabilitációs pályázat elkészítése és megvalósítása Önkormányzat, Polgármester Elkészített pályázat száma, projekt minimális összköltsége, 1 db, min. 200 millió Ft (A projekt tartalmára vonatkozó elképzelések a Szociális városrehabilitációs akciótervben kerülnek kidolgozásra) A projekttel érintett lakosok és lakások minimális száma, min. 500 lakos Önkormányzati költségvetés, pályázati forrás Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül Nőjön a képzettségi szint az aktív korúak körében Lépj egyet előre! program Önkormányzat, a munkaügyi központtal együttműködve Program elindítása fő bekapcsolása a programba Önkormányzati költségvetés, pályázati forrás 133. oldal

134 Feladat (probléma) megfogalmazása Elérendő cél megfogalmazása Intézkedés leírása Felelős megnevezése Indikátorok (közép távon) Indikátorok (hosszú távon) Erőforrások Alacsony iskolázottságúak elhelyezkedésének segítése Minél nagyobb arányú elhelyezkedés A helyi vállalkozások munkaerő igényének felmérése, adatbázis létrehozása, és a vállalkozások ösztönzése arra, hogy alacsony végzettségűeket is foglalkoztassanak Önkormányzat, vállalkozások Adatbázis létrehozása Legalább 4-5 alacsony végzettségű személy elhelyezkedése Önkormányzati saját forrás 134. oldal

135 3.5 A stratégia külső és belső összefüggései A stratégia főbb összefüggései Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A városvezetés kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat. Ennek megfelelően a cél nem egy teljesen új fejlesztési tartalommal bíró dokumentum megszületése volt, hanem, hogy a meglévő tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő programdokumentum jöjjön létre. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció helyzetfeltáró részei. A városrészek és funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szinten jelentős inputokkal szolgáltak. A varos jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a településfejlesztési koncepcióban definiált fejlesztési irányokra, célokra es feladatokra építettünk. Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva részben a Városfejlesztési Kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. Kisköre 2006-ban kidolgozott településfejlesztési koncepciója és az IVS-ben megfogalmazott célkitűzések illeszkedését az alábbi táblázat szemlélteti. 39. táblázat AZ IVS és a Településfejlesztési koncepció összhangja Az IVS célkitűzése A. A gazdaság élénkítése, innovatív vállalkozói környezet megteremtése a stabil és diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításához valamint a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása B. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése C. A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizálás A Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok, célkitűzések A foglalkoztatás bővülése A lakosság egészségi állapotának javulása Tudás és műveltség növekedése 135 oldal

136 Az IVS célkitűzése A Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok, célkitűzések D. A társadalmi kohézió erősítése Információs és kommunikációs technológiák terjedése E. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása F. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosítása Tudás és műveltség növekedése Tudás és műveltség növekedése H. Város belső közlekedési feltételeinek javítása A fizikai elérhetőség javulása (megközelíthetőség) I. A város külső elérhetőségének fejlesztése A fizikai elérhetőség javulása (megközelíthetőség) A város aktuális Településrendezési terv, Szabályozási terv és helyi építési szabályzat dokumentumát 2005-ben készítették el. A hatályos szerkezeti tervet 12/2005 (XI.28.) rendeletével fogadta el a képviselő testület. A településrendezési terv a települési területfelhasználási egységek és övezeti előírások által szabja meg a város terület-felhasználási rendjét és szerkezetét. A fejlesztési elképzelések megvalósításának az adott területen érvényben lévő területfelhasználási egységek, és lehetséges funkciók adnak alapot. Az IVS megvalósulása és megvalósíthatósága, ezért nagymértékben függ a településrendezési tervtől, ugyanakkor erős hatással is lehet az abban foglaltakra. A jelenlegi és a várható funkciók az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. Kormányrendelet terület-felhasználási egységekre vonatkozó szabályok alapján lettek meghatározva. A városrészi célok településrendezési tervhez való illeszkedésének vizsgálata fejlesztési elképzelések terület alapú megközelítése által vált lehetségessé. Minden városrészi célhoz konkrét fejlesztési elképzelések kerültek hozzárendelésre, amelyek meghatározható területi hatókörrel rendelkeznek. A szabályozási terv jelenlegi besorolásai és a tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges besorolások összevetése által került megállapításra, hogy az adott fejlesztési elképzelések a hatályos rendezési terv módosítását nem indokolják. Megállapítható tehát, hogy az érvényben lévő Településfejlesztési Koncepció, Településrendezési és Szabályozási Terv, a HÉSZ és az IVS céljai között az összhang biztosított. Az önkormányzat a jövőben is rugalmasan, az aktuális társadalmi és gazdasági folyamatokhoz illeszkedve fogja módosítani településfejlesztési és -rendezési dokumentumait, stratégiáit, terveit Illeszkedés az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival Kisköre és Tarnaszentmiklós községek közösen készítették el a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés-ét, melyet a képviselő testület határozatban fogadott el oldal

137 Tematikus célok/kiemelt önkormányzati feladatok Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A megfogalmazott szükséges beavatkozások közül csak néhánynak van közvetlen kapcsolata az IVS céljaival: A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatása és iskoláztatása feltételeinek megteremtése. Érettségit adó középiskolába, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése. Rendszeres kapcsolat, együttműködés az intézmény környezetében tevékenykedő partnerekkel. A közoktatás és ezen belül az esélyegyenlőség biztosítása egy nagyon speciális ágazatot képvisel a város életében. A szükséges beavatkozások összhangban vannak egyrészt az IVS-ben megfogalmazott jövőképpel, másrészt a középtávú tematikus célként megfogalmazott C. A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizálás céllal, harmadrészt a városrészi célokkal. Ezek mellett közvetve hozzájárul ezen célok eléréséhez, valamint közvetett kapcsolata van az akcióterületi fejlesztésekkel Az önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang Kisköre Város Önkormányzata az Ötv. 91. (1) bekezdése alapján 2011-ben készítette el, és a képviselő testület határozatban fogadta el Gazdasági Programját. Mivel a Gazdasági Program aktuális, így az IVS kidolgozása során nagymértékben támaszkodtunk az abban foglaltakra. Az alábbi táblázat mutatja a Gazdasági Program, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia közötti összhangot. 40. táblázat AZ IVS és a Gazdasági Program összhangja IVS A. A gazdaság élénkítése, innovatív vállalkozói környezet megteremtése a stabil és diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításához valamint a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása Gazdasági Program Segíteni kell olyan befektetők Kiskörére teleülését, amelyek a törvényi előírásoknak megfelelő tevékenységükkel hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez. Vállalkozásra alkalmas területek feltárása, ezeknek a településrendezési terv alapján vállalkozási tevékenységre alkalmassá tétele. B. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése C. A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizálás Az egészségügy területén a mai kor követelményeinek megfelelő színvonalú alapellátások működtetését kell biztosítani. A szociális ellátások rendszerét az Önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve úgy kell kialakítani, működtetni, hogy a legrászorultabbak ne maradjanak ki támogatás nélkül. Ki kell használni a térségi együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az óvodai nevelés, iskolai oktatás területén az önkormányzat célja a nyugodt, stabil, kiegyensúlyozott anyagi és szakmai háttér biztosítása oldal

138 IVS Gazdasági Program D. A társadalmi kohézió erősítése Vonzó települési arculat kialakítása, minden lehetséges módon növelni kell a lakosság településhez való kötődését. Élénk társadalmi és kulturális élet. A kultúra területén a Képviselő-testület az önkormányzati lehetőségek rendelkezésre bocsátását (szervezés, koordináció, szállítás, helyiségek biztosítása stb.) az önszerveződő közösségek támogatását, a testvér települési kapcsolatok ápolását tűzi ki célul. A szabadidő, szórakozás területén cél a kikapcsolódásra, regenerálódásra való lehetőségek megteremtése, szükséges biztosítani közösségi épületet, közösségi tereket, rendezvénytermet az önszerveződő közösségek részére. E. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása F. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Vonzó települési arculat kialakítása, minden lehetséges módon növelni kell a lakosság településhez való kötődését. Vonzó arculat: virágos, rendezett köz- és magánterületek; köztéri hulladéktárolók minél nagyobb számban való kihelyezése; közterületeken ízléses utcanév- és házszámtáblák elhelyezése, a tájékozódás segítése; köztéri műalkotások kihelyezése; önkormányzat jelképek használata. A szabadidő, szórakozás területén cél a kikapcsolódásra, regenerálódásra való lehetőségek megteremtése, szükséges biztosítani közösségi épületet, közösségi tereket, rendezvénytermet az önszerveződő közösségek részére. Élénk társadalmi és kulturális élet. A szabadidő, szórakozás, kultúra, sport lehetőségeinek minél szélesebb körű kiterjesztése. Nagyobb teret kíván biztosítani a település lakói számára. A kultúra területén a Képviselő-testület az önkormányzati lehetőségek rendelkezésre bocsátását (szervezés, koordináció, szállítás, helyiségek biztosítása stb.) az önszerveződő közösségek támogatását, a testvér települési kapcsolatok ápolását tűzi ki célul. Vonzó arculat: játszóterek építése A szabadidő, szórakozás, kultúra, sport lehetőségeinek minél szélesebb körű 138. oldal

139 IVS H. Város belső közlekedési feltételeinek javítása Gazdasági Program kiterjesztése. Nagyobb teret kíván biztosítani a település lakói számára. Cél a tömegsport támogatása. A szabadidő, szórakozás területén cél a kikapcsolódásra, regenerálódásra való lehetőségek megteremtése, szükséges biztosítani közösségi épületet, közösségi tereket, rendezvénytermet az önszerveződő közösségek részére. Vonzó arculat: utak, járdák, csapadékvíz elvezetők korszerűsítése, felújítása, új utak építése; járdák mellett padok elhelyezése; közterületeken ízléses utcanév- és házszámtáblák elhelyezése, a tájékozódás segítése. I. A város külső elérhetőségének fejlesztése Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang Térségi szinten szűkebb értelemben a Hevesi kistérség tervezési dokumentumaival való összhang került vizsgálatra. Kisköre a Hevesi kistérség/járás települése. A kistérségben több fejlesztési dokumentum is kidolgozásra került az elmúlt években ban készült A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja. A dokumentum jövőképként a következőt fogalmazza meg: A Hevesi kistérség legfőbb küldetése, hogy váljon a fokozatosság és az egyedi arculatok kistérségévé ahol a fejlődés alapja az identitástudat felélesztése, kibontása, a szerepek kiterjesztése, a társadalmi, gazdasági és környezeti megújulás, valamint a sokoldalú és szerteágazó együttműködések hálózatának kialakítása, aminek következtében megvalósul szociális felzárkózás, átalakul az öröklött gazdasági struktúra, aktív védelem alá kerülnek a természeti és környezeti értékek, további infrastruktúra fejlesztések realizálódnak s így a szerves fejlődés eredményeként sikerül leküzdeni a belső perifériális helyzet negatív hatásait, s megteremteni a minőségi élet feltételeit oldal

140 A jövőké alapján megfogalmazott prioritások és intézkedések közötti kapcsolatok rendszerét a következő táblázat szemlélteti. 41. táblázat A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja dokumentum prioritásai és intézkedései közötti kapcsolat A fenti táblázat alapján az IVS céljai és A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programjában megfogalmazott prioritások és intézkedések összhangban állnak egymással. A Közoktatási Esélyegyenlőségi terv Hevesi kistérség című dokumentum 2008-ben került kidolgozásra. A helyzetelemzés megállapításaira konkrét célok kerültek 140. oldal

141 megfogalmazásra, melyek közül a következők állnak szoros összefüggésben az IVS-ben megfogalmazott célokkal: A társulás területén működő intézmények hatékony és gazdaságos kihasználtsága. Költségek stabilizálása. Gondozási feladatok specializálódása, szakmai fejlesztések Egységes ellátás kiterjesztése, azonos hozzáférési feltételekkel. Az esélyegyenlőség biztosítása egy nagyon speciális ágazat. A konkrét célok összhangban vannak egyrészt az IVS-ben megfogalmazott jövőképpel, másrészt a középtávú tematikus célként megfogalmazott C. A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizálás és a D. A társadalmi kohézió erősítése céllal, harmadrészt a városrészi célokkal. A Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP-1.1.5/B projekt keretében került kidolgozásra 2008-ban a Hevesi kistérség tervdokumentuma. A helyzetelemzés alapján megfogalmazott fejlesztési irányok a következők voltak: I. Társadalmi kohézió erősítése - Szociális felzárkóztatás gyorsítása (szociális, egészségügyi, oktatási ellátás fejlesztése, cigány résztársadalom integrációjának elősegítése, felzárkóztatás) - Települési és térségi identitás erősítése (társadalmi szerveződések elősegítése) II. Működőképes gazdaság, javuló foglalkoztatási helyzet - Munkahelyteremtés, öröklött gazdasági szerkezet átalakítása (vállalkozások fejlesztése, ipari kapacitások fejlesztése, egyedi turisztikai arculat működési feltételeinek megteremtése, adottságokhoz illeszkedő tájhasználat kialakítása) - Gazdasági együttműködések fokozása (feldolgozó, értékesítő hálózatok fejlesztése, vállalkozói együttműködések elősegítése) III. Táji és települési környezet javítása - Térségi infrastruktúra fejlesztése (települési infrastruktúra, közlekedési kapcsolatok minőségi fejlesztése) - Természeti, környezeti, épített értékek aktív védelme (települések arculatának javítása) Az IVS-ben megfogalmazott célok teljes mértékben illeszkednek a tervdokumentumban szereplő fejlesztési irányokhoz, prioritásokhoz. A Hevesi Kistérség Többcélú Társulása 2011-ben dolgozta ki a Közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve című dokumentumot. A kistérségben felmerülő közoktatási feladatok a következők: Óvodai neveléssel összefüggő feladatok Az általános iskolai neveléssel összefüggő célok, feladatok Feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásában A tanulók felzárkóztatása, esélyhátrányainak kompenzálása érdekében A tehetséggondozás rendszerének kiépítése érdekében 141. oldal

142 Ugyan a terv elsősorban a közoktatás területére korlátozódik, összeegyeztethető, és illeszkedik az IVS-ben hasonló területen megfogalmazott célokkal. Tágabb térségi értelemben Kisköre célrendszere Heves megye fejlesztési dokumentumaival vethető össze. Heves megye as periódusra vonatkozó Fejlesztési koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja 2008-ben készült. A megye fejlesztésének alapcélja: Életminőség javításával élhetőbb viszonyok kialakítása, települések, kistérségek sokszínű együttműködésében Átfogó célok: Fenntartható gazdasági növekedés megteremtése hosszú távon Folytatódjon a megye gazdasági felzárkózása Foglalkoztatottság bővítése Hátrányos helyzetű térségek és rétegek felzárkóztatása megyén belül Stratégiai célok: Gazdaság versenyképességének javítása Turizmus gazdasági súlyának megőrzése, növelése Fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése Életminőség feltételeinek javítása Az IVS-ben megfogalmazott célok szoros összefüggésben állnak a megyei célokkal. A Kiskörén kitűzött célok és megvalósításuk szervesen hozzájárul a megyei célok eléréséhez is A stratégia főbb belső összefüggései A városi és városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. Feltárásra kerülnek a városi fejlesztések azon kapcsolódási pontjai is, melyek esetlegesen negatív hatást váltanak ki a város más területén, így lehetővé válik az esetlegesen felmerülő kockázatok megelőzése A célok logikai összefüggései Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában kitűzött célok a helyzetértékelésben beazonosított problémák megoldására, illetve lehetőségek kihasználására épülését az alábbi táblázat mutatja oldal

143 Középtávú tematikus célok 42. táblázat Célok és a problémák, lehetőségek összefüggései Gyengeségek/Veszélyek Erősségek/Lehetőségek A gazdaság élénkítése, innovatív vállalkozói környezet megteremtése a stabil és diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításához valamint a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése Magas munkanélküliség a gazdaság fejlesztéséhez szükséges tőke hiánya Munkahelyteremtő vállalkozások hiánya Elaprózódott vállalkozási struktúra (mikro és kisvállalkozások dominanciája) A vállalkozási kedv mérsékelt; A vállalkozási szerkezet elaprózódott: az egyszemélyes és a mikro vállalkozások dominanciája jellemző; Az iparszerkezetből hiányoznak a magasabb technológiai színvonalat képviselő ágazatok; A kiskereskedelemnek és őstermelőknek helyet biztosító piac infrastrukturális állapota nem kielégítő; Érvényesül a nagyvárosok munkaerő-elszívó hatása népességvándorlás; Alacsony a befektetői érdeklődés; Kedvezőtlen közlekedés földrajzi fekvés mind a közút, mind a vasút tekintetében; Vállalkozástámogató intézmény nincs a városban; Alapinfrastruktúrával ellátott ipari, kereskedelmi terület nem áll rendelkezésre Járóbeteg szakellátás és fekvőbeteg ellátás a településen nem biztosított Mentőállomás nincs a települése, és a közlekedési viszonyok miatt a legközelebbi, Hevesi állomásról az ellátás kihívásokkal jár Csökkenő működési normatívák Jogszabályi környezet változásai A közszolgáltatást nyújtó intézmények egyes épületei felújításra szorulnak, nem Nagy mennyiségben rendelkezésre álló munkaerő (kihasználatlan kapacitások) Uniós pályázati lehetőségek kihasználása Erdőgazdálkodásra alkalmas földterületek Ipari terület került kijelölésre; Számos természeti és épített érték; Mezőgazdasági hagyományok; A turisztika megerősítéséhez szolgáló alapinfrastruktúra rendelkezésre áll (pl. Vendéglátás, szállás); A turizmus fejlesztése befektetők segítségével lehetséges; Termálvízre alapozott turisztikai fejlesztésre van lehetőség; Szociális ellátórendszer kialakítása elkezdődött A kiépült egészségügyi kapacitások elegendőek Járási kormányhivatal kihelyezett szociális irodája helyben biztosít ügyintézési lehetőséget 143 oldal

144 Középtávú tematikus célok Gyengeségek/Veszélyek akadálymentesítettek; Nem biztosított a 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása; A településen nem található sem felsőoktatási, sem középiskolai intézmény, vagy annak kihelyezett tagozata; Önálló gyermekorvosi ellátás hiányzik a településen A lakosságra elöregedő struktúrát mutat; Magas és folyamatosan emelkedik a munkanélküliségi ráta; A lakosság jövedelmi helyzete kistérségi és megyei összehasonlításban kedvezőtlen; Az önkormányzati segélyek igénybevétele növekvő tendenciát mutat; Magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya Szegregációs folyamatok felerősödése tapasztalható Erősségek/Lehetőségek A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizálás Az óvodai ellátás kapacitás problémák miatt csak 2 feladat-ellátási helyen megoldható, amely integrációs és gazdaságossági szempontból sem optimális Csökkenő működési normatívák Jogszabályi környezet változásai Az önkormányzati feladatatok átszervezése, fenntartói és tulajdonosi feladatok átstrukturálása átmeneti nehézségekkel járhat. Nyitott a másodlagos közműolló; A közszolgáltatást nyújtó intézmények egyes épületei felújításra szorulnak, nem akadálymentesítettek; Az önkormányzatok állami forrásai/támogatásai csökkennek; Rendszeres tájékoztatás a helyi közszolgáltatásokról, közéleti kérdésekről Fajlagos működési költségek csökkentése megújuló energiaforrások alkalmazásával A városban a lakossági alapszolgáltatások; valamennyi válfaja biztosított; Oktatás nevelés terén biztosított esélyegyenlőség A városban rendőrőrs, illetve polgárőr egyesület is lát el közbiztonsági, biztonsági, védelmi feladatokat; Formálódóban van a mezőőri feladatok ellátása 144. oldal

145 Középtávú tematikus célok Gyengeségek/Veszélyek Erősségek/Lehetőségek A társadalmi kohézió erősítése Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása Hátrányos helyzetű lakosság arányának növekedése Az ellenőrizetlen növekedés következtében teret nyernek a negatív- tendenciák: romlik a lakókörnyezet minősége s a közbiztonság, fokozódik a társadalmi szegregáció; Az alacsony státuszú lakosság arányának növekedése; A lakosság iskolai végzettsége a megyei értékeknél kedvezőtlenebb; A város szelektív migráció sújtja; Érvényesül a nagyvárosok munkaerő-elszívó hatása népességvándorlás; Civil szervezetek aktivitása még alacsony szintű Szelektív migráció; Elöregedő korszerkezet, Szegregált településrészek komplex problémáinak megoldatlansága Hulladékgazdálkodási problémák megoldásra várnak A belterület zöldfelületi rendszere jelenleg nem megfelelő; Az épített értékek jelentős része felújításra, korszerűsítésre szorul, nagy számban vannak a településképhez, a városközpont arculatához nem illeszkedő épületek; Energiafüggőség növekedése; A burkolt utak jelentős egy része nagyon rossz állapotban van; Kiépített parkolók száma alacsony; Közösségi intézmények fejlesztésével a település népességmegtartó-erejének növelése Környező településekkel való együttműködés a munkahelyteremtés / foglalkoztatás terén A várost erős lokálpatriotizmus jellemzi; Az önkormányzati és a civil szféra erősödő együttműködése; Aktív együttműködések az intézmények között; Civil szervezetek megerősödése; Az önkormányzati és a civil szféra erősödő együttműködése; Egészséges, tiszta környezet Szennyvízelvezetés megoldott A hulladékgyűjtés szervett Van lehetőség szelektív hulladékgyűjtésre is Számos természeti és épített érték; A város levegőminősége megfelelő; A természeti és épített környezet turisztikai attrakcióként történő kihasználása; A város saját temálkúttal rendelkezik; Nincs a városban fizetős parkolóhely; A város kerékpárút hálózata kialakulóban van; A közüzemi infrastrukturális ellátottsága a hasonló méretű magyarországi városokhoz képest fejlett; További pályázati források igénybevétele indokolt; 145. oldal

146 Középtávú tematikus célok Gyengeségek/Veszélyek Erősségek/Lehetőségek A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Város belső közlekedési feltételeinek javítása A város külső elérhetőségének fejlesztése Alacsony képzettségei színvonal (mind alap, mind közép, mind felsőfok tekintetében) A kulturális intézmények műszaki állapota leromlott, felújításra szorulnak A programszervezés költségei nem érvényesíthető jegyárakban, mert a kereslet fizetőképessége alacsony A turisztika megerősítéséhez szolgáló fejlett attrakció hiányzik A Művelődési Központ épülete felújításra szorul; A szabadidős (rekreációs) tevékenységek szervezési feladatainak szervezeti háttere nem biztosított, leginkább ad hoc kezdeményezések vannak Járdahálózat felújításra szorul Kerékpár út hálózati elemek kiépítettsége alacsony, ami közlekedésbiztossági szempontból kedvezőtlen Kiépített parkolók száma alacsony; Kedvezőtlen közlekedés földrajzi fekvés mind a közút, mind a vasút tekintetében; Rendkívül rossz minőségű külső közúti úthálózat A vasúti-közúti Tisza-híd teljes felújításra vagy cserére szorul, jelenleg egy sávos, kombinált közlekedésre biztosít csak lehetőséget. Vasútvonal alacsony kihasználtsága és rossz állapota, valamint az ebből fakadó felfüggesztés lehetősége Jelentős számú civil szervezet működik a településen Részvétel tehetséggondozó programokban Közösségi intézmények fejlesztésével a település népességmegtartó-erejének növelése Egészséges, tiszta környezet Csatlakozási lehetőség tematikus turisztikai útvonalakhoz, csomagokhoz Vannak kulturális célú létesítmények; A természeti és épített környezet turisztikai attrakcióként történő kihasználása; A város megjelenését, arculatát erősítő beépítések; A belterületi utak kiépítettek Járda kiépítettsége megfelelő arányú Nincs a városban fizetős parkolóhely; A város kerékpárút hálózata kialakulóban van; Összekötő pont Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye között A fenti táblázatból kitűnik, hogy a Stratégiában megfogalmazott célok logikai összefüggésben állnak a helyzetelemzésben megfogalmazott problémákkal és lehetőségekkel, azokra kíván reagálni oldal

147 A stratégia megvalósíthatósága A stratégia megvalósíthatósága tekintetében rendkívül fontos szerepet játszik az, hogy a projekthez szükséges humán, materiális és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak-e a fejlesztések megvalósítása és fenntartásuk tekintetében. A stratégia megvalósítása humán erőforrás tekintetében 3 szinten szerveződik: stratégiai menedzsment, operatív menedzsment és fenntartásban közreműködők. A stratégiai menedzsmentet a város képviselőtestülete, jegyzője és polgármestere alkotják. Ők azok, akik felelősek a döntéshozatal során a városfejlesztési célok elérése érdekében érdemi előrelépéseket tenni, valamint a stratégia megvalósulását, illetve ennek társadalmigazdasági hatásait nyomon követni, értékelni. A stratégiai menedzsment feladata az IVS rendszeres, vagy indokolt esetben történő aktualizálásának biztosítása is. Az operatív menedzsmentet a polgármesteri hivatal fejlesztések megvalósításában közreműködő szervezeti egységei, valamint az érintett intézmények vezetői (pl. óvodavezető, művelődési ház vezető, stb.) alkotják. Ezek a szakemberek saját területükön végzik a stratégiai célok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, illetve formalizált támogatói csoport létrehozásával javaslettevő és véleményező feladatokat is látnak el a stratégiai döntéshozatal során. A fenntartásban közreműködő személyek a település, az önkormányzati intézmények munkavállalói, illetve mindazon személyek és szervezetek, akik valamilyen módon kapcsolódnak a városfejlesztéshez. A stratégia megvalósítása tekintetében ők azok, akik mindennapi munkájukkal, tevékenységeikkel működő egységgé kovácsolják a fejlesztések eredményeit, és a település lakosságának mindennapjaiban a kapcsolódási pontot jelentik a város irányába. Részvételül ezért a támogatói csoportban is indokolt. Kisköre Város tekintetében mindhárom szinten elegendő számú, megfelelő tudással, tapasztalattal és konstruktív, fejlesztések iránt elkötelezett ambíciókkal rendelkező személyek találhatóak. A tárgyiasult erőforrások közül az ingatlanvagyon tölt be kiemelt szerepet. Kisköre városfejlesztési törekvései ennek a vagyonnak az ésszerű hasznosítására, a köz érdekében történő kamatoztatására irányulnak. Az ingatlangazdálkodási tervben leírtaknak megfelelően a város rövid távú fejlesztéseihez szükséges feltételek adottak, a célkitűzések hosszútávú megvalósítása menedzser szemléletű ingatlangazdálkodással biztosítható. A legtöbb fejlesztés tekintetében a pénzügyi erőforrások biztosítása jelenti a legkritikusabb tényezőt. Tekintve, hogy a település Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű térségéhez tartozik, amelyet periférikus elhelyezkedése is fokoz. Mivel a megfogalmazott fejlesztési szándékok többek között a hátrányok leküzdésére szolgálnak, ezért a stratégia megvalósíthatósága érdekében a stratégiai döntéshozók az anyagi források biztosítása érdekében is mindent megtesznek. A források egy részét a település saját, költségvetésében is tervezett eszközei jelentik, ám ezek önmagukban a fenntartandó ellátó hálózatok finanszírozására elegendőek. Az önkormányzat jó gazda módjára mindent megtesz pótlólagos források bevonására. Ennek alternatívái a pályázati források bevonása, gazdasági szereplőkkel partnerségben történő fejlesztés, illetve pénzpiaci eszközök. 147 oldal

148 A stratégiában megfogalmazott célkitűzések többsége a város szempontjából legkardinálisabb társadalmi problémák kezelésére szolgál. Szerencsére az ágazati szakpolitikák részéről is számos kezdeményezés van a társadalmi fejlődés elősegítésére, amelyet 100%-os finanszírozású pályázatokkal is támogatnak. A további pályázatokhoz szükséges önerő a település költségvetése terhére, de mindig is a kiegyensúlyozott gazdálkodásra törekedve történik. A gazdaságfejlesztés terén a közös érdekekből adódóan az önkormányzat számít a gazdasági szereplők partneri és anyagi szerepvállalására is. A forrásszerzés, illetve a forrásbiztosítás bizonytalanságából eredő kockázatok összességében a legjelentősebbek a stratégia megvalósíthatósága szempontjából. Ennek mérséklésére a magántőke mozgósítása, valamint a tudatos, feladat és célorientált települési gazdálkodás, az egységnyi önerőre jutó támogatási mérték maximalizálása lehet megoldás. Mindazonáltal a stratégiai célok elérése érdekében az Önkormányzat a jövőben sem kíván olyan terheket és kötelezettségeket felvállalni, amelyek összességében veszélyeztetik a település gazdálkodását és ez által a városfejlesztési stratégia megvalósíthatóságát A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai A városi és városrészi, illetve a városrészekre vonatkozó célok egymásra gyakorolt kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. A legerősebb kapcsolat a három, elsődlegesen lakófunkciót betöltő városrész esetében emelhető ki: a fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy hosszú távon egy egységes, nagy kiterjedésű lakóövezet alakulhasson ki. A fejlesztések eredményeként tovább csökken majd a szegregáció, illetve felszámolásra kerül az egyetlen telepszerű lakókörnyezet. Mindez azt is jelenti, hogy a fejlesztési célrendszer nem járul hozzá zárványok kialakulásához. A lakókörnyezet mellett fontos kiemelni azt a néhány, speciálisan egy-egy városrészre koncentrált fejlesztést (közszolgáltatások, gazdaság, rekreáció), amelyek hatását a teljes lakosság érzékelheti. Ezek a fejlesztések mind a lakosság, mind a gazdaság számára megteremtik a fejlődés lehetőségét. Az alábbiakban táblázatos formában kerül bemutatásra az egyes városi és városrészi célok közötti koherencia. A célok között szinergia bemutatása -3-tól 3-ig terjedő skála segítségével történik. A negatív számok a kedvezőtlen hatást, a pozitívak a kedvező hatást jelzik, nagyságrendjükkel mutatva a hatás mértékét. 0 érték akkor kerül feltüntetésre, ha a célok között szinergia nem érzékelhető, vagy a pozitív és negatív hatások kioltják egymást. 43. táblázat A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához IVS középtávú tematikus céljai A. A gazdaság élénkítése, innovatív vállalkozói környezet megteremtése a stabil és diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításához valamint a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása B. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése Keleti városrész Nyugati városrész Tisza-parti városrész Külterület oldal

149 IVS középtávú tematikus céljai C. A közszolgáltatások körének racionalizálása, minőségük és üzemeltetésük gazdaságosságának javítása, erőforrás optimalizálás Keleti városrész Nyugati városrész Tisza-parti városrész Külterület D. A társadalmi kohézió erősítése E. Modern, kiegyensúlyozott kisvárosi településszerkezet kialakítása, az épített és természeti környezet állapotának megóvása F. A magas szintű kultúra, hagyományőrzés és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása G. A szabadidős (rekreációs) tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése H. Város belső közlekedési feltételeinek javítása I. A város külső elérhetőségének fejlesztése; táblázat A városrészi célok kölcsönhatása Városrészek Keleti városrész Nyugati városrész Tisza-parti városrész Külterület Keleti városrész Nyugati városrész Tisza-parti városrész Külterület A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A stratégia megvalósítását a város által befolyásolható belső és a város hatáskörén túl mutató külső tényezőkből fakadó kockázatok befolyásolhatják. Belső kockázatok: A városi lakosság érdektelensége Alacsony munkavállalási hajlandóság Alacsony befektetői kedv Önerő hiány Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő negatív változás Humánerőforrás hiánya Külső kockázatok: Szabályozási környezet változása Kedvezőtlen pályázati feltételek Jogszabály változások 149. oldal

150 A stratégia végrehajtását befolyásoló kockázatok bekövetkezési valószínűségét, azoknak a projekt céljaira gyakorolt hatását, valamint a felmerülő kockázatok kezelési stratégiáját az következő pontban található táblázatban foglaltuk össze Kockázatkezelési stratégia 45. táblázat A felmerülő kockázatok és kezelési stratégiáik Kockázat megnevezése Belső kockázatok A városi lakosság érdektelensége Alacsony munkavállalási hajlandóság Alacsony befektetői kedv Bekövetkezés valószínűsége 5 Hatása a stratégia megvalósítására 6 Bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedések 2 2 Folyamatos kommunikáció (Önkormányzati tájékoztatók) 1 2 Tájékoztatás, képzések, fejlesztési programok 2 2 Alap infrastrukturális fejlesztések önkormányzati megvalósítása, Kedvezmények biztosítása a gazdasági szektor részére (adókedvezmények, integrált városkommunikáció, segítő hivatal ) Önerő hiány 2 3 Racionális önkormányzati gazdálkodás, Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő negatív változás Humánerőforrás hiánya Kötvénykibocsátás 1 3 Ésszerű gazdálkodás, Eredmények közlése, Folyamatos lakossági tájékoztatás, Fórumok megtartása 2 2 Továbbképzés, átképzés Foglalkoztatási programok Bekövetkezésük esetére tervezett intézkedések Tájékoztatás, meggyőzés Motivációs eszközök bevezetése További kedvezmények biztosítása, Erőteljes marketing tevékenység Kedvezményes hitel felvétel Az új Önkormányzat folytatja az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását, Stratégia felülvizsgálata 3-5 évenként Megbízási szerződéssel külső munkaerő foglalkoztatása 5 A bekövetkezés valószínűségét 1-től 3-ig terjedő skálán pontozva (1 nem valószínű, 3 biztos). 6 A bekövetkezés hatását a stratégia megvalósulására 1-től 3-ig terjedő skálán pontozva (1 kicsi, 3 súlyos) oldal

151 Kockázat megnevezése Bekövetkezés valószínűsége 5 Hatása a stratégia megvalósítására 6 Bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedések Bekövetkezésük esetére tervezett intézkedések Külső kockázatok Szabályozási környezet változása Kedvezőtlen pályázati feltételek Jogszabályváltozások 2 3 Folyamatos véleménynyilvánítás az illetékes hatóságok felé 2 3 Folyamatos véleménynyilvánítás az illetékes hatóság felé, Pályázati kiírások véleményezése a társadalmasítás időszakában 3 2 Tervek, önkormányzati intézkedések felülvizsgálata jogszabályváltozások alkalmával, jogharmonizáció biztosítása Megváltozott jogszabályokhoz való igazodás Projektek pályázati feltételekhez igazítása A Stratégiai felülvizsgálata, Célkitűzések, vállalások aktualizálása Az azonosított és bemutatott kockázatok nyomon követése javasolt a stratégia monitoringja során, azzal egy időben, évente legalább egyszer. Amennyiben a felsorolt kockázatok valamelyike bekövetkezik, a megadott intézkedések végrehajtása javasolt. A stratégia megvalósítása során, illetve a felülvizsgálat során esetlegesen azonosítható újabb kockázatok kezelése elengedhetetlenül fontos, ezért szükséges ezek beépítése a kockázatkezelési stratégiába oldal

152 4 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI 4.1 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti- és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. Az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával a pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó hatásokat is felülmúlhatja. Azonban ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában az ÁROP 1.A.2 konstrukcióra benyújtott sikeres pályázat keretében megvalósuló szervezetfejlesztés többek között ezt a célt is szolgálja Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Ugyan nehezen számszerűsíthető, de a Kisköréről kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a város lakóira, a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, helyi vállalkozókra és a városba látogató turistákra egyaránt. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását, az egyes projektek végrehajtásának elősegítését. A városfejlesztési stratégiában szereplő célok kijelölése mellett, azzal párhuzamosan a tervezett fejlesztések potenciális érintettjeit be kell azonosítani, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: a városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek, a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek, turistaként a városba látogatók, a város és a környező települések lakossága. A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok széles körben való megismertetése biztosíthatja Kisköre elismertségét, vonzerejének javulását. Vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára ismertetni kell oldal

153 Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával lehet csak a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás az érdeklődők kiemelten a befektetők felé. A városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Kisköre arculatának megerősítése, továbbá városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását; ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető a rekreáció és turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet a város image-nak további fejlesztésének és kommunikálásának; e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. Kisköre kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul büszkeségük növekedéséhez; egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként mérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását, a városi image alakulását. A megfelelő módszertannal elvégzett felmérések során szerzett információk hasznosíthatók a városfejlesztési stratégia időszakos felülvizsgálataihoz is. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és terület-specifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindezek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá egységes arculat alkalmazása Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi- vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (akár az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig is) oldal

154 Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális- vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve de nem visszaélve bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). 4.2 Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere Kisköre Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata, tehát a testület, a jegyző és a polgármester együttesen alkotják a stratégiai menedzsmentet. A stratégiai menedzsmenten belül a Pénzügyi és Jogi Bizottságot előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokkal ruházták fel. Emellett a Humán bizottság is rendelkezik a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel (pl. idegenforgalom), amelyek esetében felmerülnek döntési, ellenőrzési és jóváhagyási feladatok is. A bizottságok saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését. A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is kiemelt szerepet játszik, ő végzi, irányítja, szervezi és koordinálja az önkormányzati rendeletek, tervek, koncepciók, programok és pályázati projektek előkészítését. A városfejlesztési programok operatív megvalósítása tehát az operatív menedzsment az ügyvitelt ellátó irodák feladata, melynek hatáskörébe az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának ügyrendje szerint a városfejlesztési feladatok tartoznak A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere A városfejlesztés jelenlegi formájában, szervezeti rendszerében is jól működik, így alkalmas a jövőben a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységek átgondolt, ütemezett és eredményes megvalósítására oldal

155 PARTNESÉG Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 46. táblázat A városrehabilitációban résztvevő szervezetek feladatai és kompetenciái Városfejlesztésben résztvevő szervezetek Feladatkörök kompetenciák Stratégiai menedzsment Operatív menedzsment Fenntartásban közreműködők Képviselő testület A városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés Bizottságok Véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeletei jogkör saját szakterületükön, stratégiai tervezés Irodák Döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása: Önkormányzati szervezetek - pályázati források feltárása - projekt-generálás - projektmenedzsment - a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása - tájékoztatás, nyilvánosság Közterület-fenntartás, vagyongazdálkodás, ingatlanfejlesztés, városmarketing A szükséges humán-erőforrás tekintetében elsődleges szempont, hogy a városrehabilitáció projektmenedzsment-szervezetét olyan tapasztalt szakemberek alkossák, akik széleskörű projektmenedzsment ismeretekkel és gyakorlattal rendelkeznek. A városfejlesztési projektek megvalósításához legalább 1-1 fő pénzügyi, műszaki, településfejlesztési és jogi szakemberre van szükség, akik esetében a megfelelő végzettség mellett a releváns szakmai tapasztalat is alapvető elvárás. Egy nagy volumenű városrehabilitációs projekt menedzselése Kisköre Város Önkormányzat apparátusa számára jelentős többlet feladatokat jelenthet. A megfelelő szakmai tapasztalattal és kompetenciákkal rendelkező humánerőforrás biztosítását, eseti jelleggel a város és a projektmegvalósítás érdekében külső szakértők igénybevételével szükséges biztosítani, hosszú távon pedig önálló Városfejlesztési Társaság létrehozását is megkövetelhetik a fejlesztési feladatok menedzsment szemlélettel való megvalósításának feladatai. 4.3 Településközi koordináció mechanizmusai Az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve az ahhoz kapcsolódó projekt elképzelések településközi koordinációja elsődlegesen a járási rendszer keretein belül, illetve a korábbi kistérségi társulás tagtelepülései között valósul, valósult meg. A településközi koordinációban aktív szereplőként részt vesz az NORDA Észak- Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Az Ügynökség a vonatkozó pályázati kiírás elbírálásával, a tevékenységek befolyásolásával biztosítja a fejlesztések regionális összhangját, segédkezik az egymást gyengítő hatások kiküszöbölésében. A potenciális versenytársak és együttműködők (azonos méretű és adottságú települések) közötti párbeszéd a régión belül hasonlóan a többi régióhoz 155. oldal

156 kevéssé jellemző. A települések közötti együttműködés terepe elsődlegesen a kistérségi szint, azon belül is a kistérségi társulás. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, akkor az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését. A város és a környező települések közötti szoros egymásrautaltság alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszűntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A járás egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak Kisköre, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. Kiemelt jelentőséggel bírnak a közlekedési feltételek javítására irányuló fejlesztések is. A felmerülő igények között a közúti fejlesztések mellett megjelennek a közösségi közlekedést érintő, valamint a kerékpárút-hálózatot érintő fejlesztések is. A tervezett fejlesztések településközi koordinációjában a Kistérségi Munkaszervezet és a Kistérségi Koordinációs Hálózat is részt vesz, aktívan együttműködve az érintett települések önkormányzataival. Összességében megállapítható tehát, hogy Kisköre Integrált Városfejlesztési Stratégiával a környező térség fejlesztési elképzeléseinek területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a hatások szinergikusan kiegészítik, felerősítik egymást. Felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként az ellátott funkciók optimalizálására kerül sor az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritás elvének figyelembevételével. 4.4 Ingatlangazdálkodási koncepció Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon az önkormányzati feladatok ellátását és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény szerint a vagyon két főcsoportba (törzsvagyon, egyéb vagyon) és három alcsoportba sorolható, ami a rendelkezési, hasznosítási lehetőségeket is meghatározza. A törzsvagyonba a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes, az egyéb vagyonba a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. A forgalomképesség korlátozására azért van szükség, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges vagyon az önkormányzat tulajdonában maradjon Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése Kisköre Város Önkormányzatának tulajdonában jelenleg 502 ingatlan van, ebből 230 darab belterületi, melyek könyv szerinti értéke eft. A belterületi önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen m² területen helyezkednek el. Ezek közül 52,2%-a (120 darab) forgalomképtelen, 30,4%-a (70 darab) forgalomképes, és csak 17,4% (40 darab) korlátozottan forgalomképes. A legmagasabb értéket a forgalomképtelen ingatlanok képezik, 156. oldal

157 valamivel megelőzve a korlátozottan forgalomképes ingatlanokat. Az előbbiekhez viszonyítva a forgalomképes ingatlanok becsült könyv szerinti értéke alacsony, csupán a belterületi ingatlan összvagyon értékének 12,8%-a. 37. ábra Önkormányzat tulajdonában lévő belterületi ingatlanok típusai Ingatlan típusok Ingatlanok száma (db) Területe (m2) Könyv szerinti bruttó érték (ezer Ft) Forgalomképes Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Összesen A forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok között közterek, parkok, utak, és egyéb köztéri létesítmények mellett a közigazgatási és közszolgálati funkciókat (egészségügy, sport stb.) kiszolgáló épületek és ingatlanok találhatók. A forgalomképes ingatlanok csoportjába soroljuk többek között az önkormányzati tulajdonú lakásokat, telkeket, eladható és/vagy fejleszthető területeket Az önkormányzat törzsvagyona Forgalomképtelen ingatlanok A forgalomképtelen vagyon nem értékesíthető, gazdasági társaságba nem vihető be, nem apportálható, nem idegeníthető el, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. Ezek a vagyonelemek nem használhatók fel olyan célra, ahol a vagyon működtetését már nem az önkormányzati feladatellátás, hanem az eredményszerzés motiválja. Forgalomképtelen vagyonnak minősülnek: a közutak és műtárgyaik, járdák, kerékpárutak a közterek, parkok, fasor vizek, közcélú vízi létesítmények, rendeltetésszerűen az önkormányzatok irattáraiba tartozó levéltári anyagok, valamint mindaz, amit az önkormányzat rendeletében annak minősít. Az önkormányzat tulajdonában összesen m² területű belterületi közút, utca és egyéb út van. Ezek minősége és állapota változó, elsősorban a szélességgel és a burkolattal kapcsolatosan jelentkeznek problémák. Közterületek közé tartoznak a városi terek, amelyek összes területe m². A fentiek mellett a forgalomképtelen vagyontárgyak közé tartoznak a csapadékvíz felszíni elvezetésére szolgáló árkok (8.232 m²) és csatorna ( m²). 47. táblázat Forgalomképtelen belterületi ingatlanok Kategória Mennyiség Teljes terüket (m 2 Könyv szerinti érték ) (eft) Árok Autóbuszváró Beépítetlen oldal

158 Kategória Mennyiség Teljes terüket (m 2 Könyv szerinti érték ) (eft) Csatorna Emlékműkert Fasor földút Járda Kerékpár út Közterület Közút Tér Töltés Út Vízi-csúszda Vízmű Összesen Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakról a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe tartoznak: az intézmények, a középületek, a műemlékek, a védett természeti területek, a muzeális emlékek, mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket az önkormányzat rendeletében korlátozottan forgalomképesnek minősít. Közigazgatási és közszolgáltatási funkciójának ellátásához az önkormányzat a következő épületeket használja: Az önkormányzat a hivatali és közigazgatási intézményi funkciói ellátását biztosító Polgármesteri hivatal egy (2.643 m²) ingatlanon, irodaház jelleggel végzi munkáját a takarékszövetkezettel közös épületben, melynek könyv szerinti értéke ezer forint. Az oktatási funkció közül az óvodai ellátás 1 fix és egy átmeneti feladat ellátási helyen, míg az általános iskolai oktatás 1 modern, önálló épületben történik. A városban a közbiztonsági feladatok ellátására Rendőrség működik. A polgárőrségnek és az alakulóban lévő mezőőrségnek jelenleg nincs saját irodája, székhelye. A kulturális tevékenységeknek a Városi Művelődési Ház szolgál otthonául. A szociális ellátórendszer jelenleg 2 saját tulajdonú épületben működik. A város az egészségügyi alap- illetve szakellátást a Széchenyi utcai rendelőben biztosítja. Amely egység több önálló helyrajzi számon lévő ingatlant érint. Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában áll a város m² alapterületű önkéntes Piaci létesítménye is oldal

159 A fentiek mellett a korlátozottan forgalomképes ingatlanok között szerepel sportpálya, szikkasztó gödör, közös használatban lévő parkoló, árkok és csatornák, illetve a Tájház és a temető is. 48. táblázat Korlátozottan forgalomképes belterületi ingatlanok Könyv szerinti érték Kategória Mennyiség Teljes terüket (m2) (eft) Általános iskola Anyaggödör Árok Beépítetlen Csatorna Egészségügyi intézmény Egyéb Irodaház, Polgármesteri hivatal Kert Könyvtár Közterület Lakóház, lakás Óvoda Parkoló Piac Rendőrség Sportpálya Strand Szennyvízcsatorna Szociális intézmény Tájház Temető Összesen Az önkormányzat egyéb vagyona Forgalomképes ingatlanállomány Forgalomképes vagyontárgyak körébe tartoznak mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket a törvények vagy rendeletek nem sorolnak a törzsvagyonba, valamint ebbe a kategóriába kell sorolni azokat a vagyontárgyakat, amelyek csak ideiglenesen kerültek az önkormányzati tulajdonba. Az ingatlanok a vagyonrendelet alapján nyílt pályázat útján vagy egyéb formában értékesíthetők. Az önkormányzatok kötöttségek nélkül rendelkeznek a forgalomképes (vállalkozói) vagyon felett, amelyek közé a következők tartoznak: bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, saját forrásból épített lakások, 159. oldal

160 vegyes rendeltetésű épületek, építmények, beépítetlen ingatlanok, telkek. Az önkormányzat ezer Ft értékű belterületi forgalomképes ingatlanállománnyal rendelkezik, ezek között a beépítetlen terület, az üdülőtelek, az üzlethelyiség és a kert kategóriák a legjellemzőbbek: A 10 darab önkormányzati tulajdonú üzleti célú, összesen 653m2 területű ingatlanvagyon 39,6 millió forintot képvisel könyv szerinti értékén. Az önkormányzat tulajdonát képezi 4 lakóház, udvar kategóriába tartozó ingatlan. Az ingatlanok alapterülete m², könyv szerinti értékük ezer forint. A lakásállomány összetétele vegyes a méretet, az elhelyezkedést és ebből kifolyólag az értéket tekintve egyaránt. A forgalomképes vagyon jelentős részét alkotják a telkek és a beépítetlen területek, üdülőterületek (34 db., m²), amelyek értéke eft. Az említett lakóházak, lakások jelenleg szolgálati lakásokként funkcionálnak. A beépítetlen telkek többsége a tisza-parti városrész üdülőövezetében, illetve a szegregátumok területén található. Ezek a körülmények jelentős befolyással bírnak a hasznosíthatóságukra. A fentiek mellett egy korábbi mozi, egy szállodaként nyilvántartott ingatlan, szociális helyiségek és lőtér terület és egy vízi csúszda alkotja a forgalomképes ingatlanállományt. 49. táblázat Forgalomképes belterületi ingatlanok Kategória Mennyiség Teljes terüket (m 2 Könyv szerinti érték ) (eft) Beépítetlen Gazdasági épület Kert Lakóház, lakás Lőtér Mozi Szálloda Szántó, gyep Szociális helyiség Üdülőtelek Üzlethelyiség Vízi-csúszda Összesen oldal

161 Fontos megemlíteni, hogy Kisköre Város Önkormányzat tulajdonában lévő külterületi ingatlanok összes területe m², amelynek területét tekintve körülbelül fele forgalomképes szántó, legelő, vagy kert. 50. táblázat Külterületi ingatlanok Forgalomképesség Mennyiség Teljes terüket (m 2 Könyv szerinti érték ) (eft) Forgalomképes Forgalomképtelen Összesen Az ingatlangazdálkodás alapelvei és stratégiai irányvonalai A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, és ezzel párhuzamosan a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesítése szükséges: Továbbra is az önkormányzat vagyonának megtartására, növelésére, de legfőképp gazdaságos hasznosítására kell koncentrálni. Különös figyelmet kell továbbá fordítani az esetleges vagyonfeléléshez vezető folyamatok kialakulásának megakadályozására. Az önkormányzati gazdasági programban szereplő vagyongazdálkodási alapelvnek megfelelően a vagyonhasznosításból származó hozam nem fordítható a működési költségek fedezésére, a hasznosítás bevételeit mérhető, jövedelmet termelő újabb befektetésekbe kell visszaforgatni ( vagyonért vagyont elv). A vagyonösszetétel javítására vonatkozó elv alapján az egyes vagyonelemek cseréjét úgy kell végrehajtani, hogy o szolgáltatási vagyon esetében a közszolgáltatás színvonalát javítsa, a közfeladatellátás feltételeit jobban biztosítsa; o üzleti hasznosítású vagyon esetében lehetőleg tartósan több hozadékot termeljen; o a fenti két csoport közötti átsorolás esetében mérlegelni kell, hogy az átsorolás az önkormányzat várospolitikai céljainak megfeleljen; o minden vagyonelemnél törekedni kell a rossz hatékonyságú, nagy költségráfordítással üzemeltethető vagyonelemek hatékonyságának növelésére, amennyiben ez nem lehetséges, megoldást jelenthet az értékesítés vagy a hatékonyabb vagyonelemekre történő csere. Kisköre Város Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: pótlás jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú épület vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása); fejlesztés jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (járda, kerékpár útépítés, komfort nélküli lakás komfortosítása, park növényzetének megújítása, termálvíz hasznosítás); 161. oldal

162 funkcióbővítő fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. multifunkciós közösségi terek kialakítása, közintézménynek otthont adó épület utcai frontján üzlethelyiségek kialakítása); funkcióváltó fejlesztés az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban más célra használt épület átalakítása közösségi házzá, civil irodákká, zöldfelületek kialakítása területrendezéssel, használaton kívüli épületekben szociális bérlakás kialakítása). A fejlesztés kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is. A nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok funkciójuktól függően lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület, szociális szolgáltató létesítmények), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási költségeket és hozhatnak bevételt is (pl. művelődési ház, uszoda, múzeum). A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. bérleti díjat) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. A felvázolt ingatlangazdálkodási alapelvek és irányvonalak alapján részletes stratégiai tervet kell készíteni, amely kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat és a vagyongazdálkodás belső helyzetének elemzésére az erős és gyenge pontok szembeállításával. Az önkormányzat vagyoni helyzete, a normatív állami támogatások csökkenése és a helyi adók emelésének korlátai egyre inkább szükségessé teszik az önkormányzati vagyonnal való hatékony gazdálkodást, amely hosszú távon úgy lehet eredményes, ha az önkormányzatnak rendszeres jövedelmet biztosító vagyonelemei vannak. Emellett elengedhetetlen az ingatlanpiaci folyamatok, a kereslet és a kínálat, valamint az árak folyamatos nyomon követése és értékelése az önkormányzati ingatlanok, az értékesítés és a tulajdonszerzés szempontjából. Az alapvetően közcélokat szolgáló vagyongazdálkodás hatékonysága érdekében intenzív befektetés-ösztönző tevékenységet kell folytatni. Mindezek segítségével az önkormányzat meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a rövid, közép és hosszú távon értékesítendő, megtartandó, illetve fejlesztendő ingatlanok körét Az ingatlangazdálkodás megvalósítása Az akcióterületeken megvalósuló ingatlangazdálkodás fő irányvonalait illeszkedve az integrált városfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokhoz és elvekhez az önkormányzati fejlesztések koordinálásáért felelős igazgatási csoport, valamint az önkormányzat gazdálkodásáért felelős pénzügyi csoport együttesen jelöli ki. A célok megvalósításában és a fejlesztések lebonyolításában a fejlesztések végrehajtásáért felelős menedzsment a polgármesteri hivatal illetékes csoportjaival együttműködve végzi tevékenységét. Az önkormányzati tulajdonú, forgalomképtelen épületállomány szükséges pótlási és felújítási feladatai több éves terv mentén valósulnak meg, amelyeket az ingatlanokban működő 162. oldal

163 intézményeket felügyelő önkormányzati irodák és az ingatlanvagyont felügyelő igazgatási-,illetve pénzügyi csoport együttműködve állít össze és valósít meg. Önkormányzati intézmények, szervezetek által használt, kezelt, működtetett épületek esetében a pótlási és fejlesztési munkálatok költségeinek fedezetét a város éves költségvetése, más intézmények és szervezetek esetében szerződésben szabályozott kötelezettségvállalás mellett azok költségvetése biztosítja. A települési a víz- és szennyvízcsatorna hálózat kezelését, állagmegóvását és fejlesztését szerződés keretében a Tiszamenti Regionálos Vízművek Zrt. látja el. A köztéri műalkotások és műemlékek állagmegóvása a közterületek fenntartásához kapcsolódó feladat. A hasznosítási és fejlesztési lehetőségek és alternatívák vizsgálata során figyelembe kell venni, hogy a forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok funkciójuktól függően lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület), vagy a fenntartási költségekkel szemben bevételt is hozhatnak (pl. művelődési ház). A forgalomképtelen ingatlanállomány hasznosítására és fejlesztésére vonatkozó döntések meghozatala előtt ezért meg kell vizsgálni azok hasznosításának további alternatíváit, ami lehetőséget teremt költséghatékonyság érvényesítésére a hasznosítással, fejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalakor. A forgalomképes ingatlanok az önkormányzati bevételek jelentős forrásai (egyszeri, eseti vagy folyamatos bevételeket generálhatnak), így hasznosításuk esetében mindig figyelembe kell venni bevételtermelő képességüket. Költséghatékonysági és/vagy bevétel maximalizálási megfontolások miatt kívánatos adott forgalomképes ingatlan esetében a hasznosítási lehetőségek széles körének vizsgálata, valamint a kívánt hasznosítási mód alternatíváinak vizsgálata is a forgalomképes ingatlanok hasznosítására vonatkozó döntések meghozatala előtt Értékesítendő ingatlanok Az értékesítendő ingatlanok az önkormányzat vállalkozói vagyonának egy részét képezik, azaz szabadon rendelkezik felette. Egyik csoportját a piacképes ingatlanok, másik csoportját a korlátozott értékesítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok alkotják, amelyeknél az értékesítés kötöttségekbe ütközik, valamilyen jogszabály alapján az önkormányzat jogviszonyban van egy másik jogi vagy természetes személlyel (pl. fogott telek, önkormányzati lakás). Hosszú távú cél, hogy ezen ingatlanok értékesítéséből származó bevétel, illetve annak egy része olyan lehetőségek, beruházások, pályázatok alapját képezze, amelyek a jövőben stabil, folyamatos bevételt biztosítanak. Az értékesítendő ingatlanok az alábbi kategóriákba sorolhatók: azonnal értékesíthető ingatlanok; valamilyen feltétel teljesülését követően értékesíthető ingatlanok: az értékesítést különböző feltétel megvalósulása előzi meg (pl. szolgalmi jog bejegyzés, közművesítés, telekalakítás); korlátozott értékesítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok: az eladás jogszabály vagy rendelet alapján csak meghatározott vevőnek lehetséges, vagyis az önkormányzat ezeket az ingatlanokat nem nyílt árverés vagy pályázat útján értékesíti, hanem 163. oldal

164 megvételre felajánlja a vevőnek, illetve az önkormányzattal már jogviszonyban lévő személy (pl. bérlő) él vásárlási lehetőségével; önállóan nem beépíthető ingatlanok: a HÉSZ előírásai szerint ezek az ingatlanok méretük vagy elhelyezkedésük alapján önállóan nem alkalmasak beépítésre, az önkormányzat számára fenntartásuk nem gazdaságos, ezért javasolt a szomszédos ingatlan tulajdonosainak történő értékesítés; üzleti kategóriába tartozó ingatlanok: elhelyezkedésüket tekintve értékes területen találhatóak, jelenlegi funkciójukat betöltve az önkormányzat tulajdonában maradnak, amíg vagy gazdasági szempontból aktuálissá válik az értékesítése, vagy a területen olyan beruházások valósulnak meg, amelyben az önkormányzat a meglévő ingatlannal biztosítani tudja a saját részét (fejlesztést megelőzően gondoskodni kell az eddigi feladatok kiváltásáról); önkormányzati résztulajdonnal rendelkező ingatlanok; stratégiai jelentőségű ingatlanok, ingatlanállomány: az üzleti és társadalmi környezet befolyásolására alkalmas ingatlanok. Ilyenek például a szegregátumban lévő üres telkek, amelyek értékesítése a szegregációs folyamatok kedvező irányban történő változását követően lehetséges. Addig pedig közösségi térként való hasznosításuk szolgálhatja inkább a lakosság és a város érdekeit Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok jelentős része az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai ellátásához szükséges (pl. oktatási, szociális, egészségügyi intézmények), másik csoportja gazdasági szempontból jelent kedvező befektetést, ugyanis ezek a vagyonelemek a városban lévő elhelyezkedése alapján biztos, rendszeres bevételt biztosítanak, jellemzően bérbeadással kerülnek hasznosításra (pl. üzletek) Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok Az akcióterületeken megvalósuló ingatlangazdálkodás fő irányvonalait illeszkedve az integrált városfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokhoz és elvekhez a városvezetés továbbá a pénzügyi- és jogi bizottság, a humán bizottsággal, valamint a Polgármesteri Hivatal illetékes személyeivel egyeztetve együttesen jelöli ki. A célok megvalósításában és a fejlesztések lebonyolításában az fejlesztések végrehajtásáért felelős menedzsment a polgármesteri hivatal illetékeseivel együttműködve végzi tevékenységét Szociális fejlesztési akcióterület A Szociális városrehabilitációs akcióterületen, különösen az északi részen lévő szegregátumban különlegesen nehéz feladatnak tűnik a magán tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonviszonyainak, illetve a bennük lakók jogviszonyainak tisztázása. A szociális fejlesztései akcióterületen található az összes belterületi forgalomképes önkormányzati ingatlan 22,8%-a (16 darab), értékét tekintve azonban ennél jóval kisebb az akcióterület részesedése (2,5%). Az összes belterületi forgalomképtelen ingatlan 32,5% (39 darab), érték szerint pedig 40,2%, ezen az akcióterületen helyezkedik el. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok 42,5%-a (17 darab) esik a szociális akcióterületre, könyv szerinti értékben pedig 43,6% oldal

165 38. ábra Önkormányzati ingatlanok a belvárosi akcióterületen Ingatlan típusok Ingatlanok száma (db) Területe (m2) Könyv szerinti bruttó érték (ezer Ft) Forgalomképes Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Összesen A forgalomképes ingatlanok értéke a településen belüli kedvezőtlen elhelyezkedés miatt is alacsony. A forgalomképes, illetve a korlátozottan forgalomképes ingatlanok hasznosítása az eddig gyakorlatnak megfelelően elsősorban a közintézmények elhelyezésével vagy bérbeadással történik. A forgalomképtelen vagyonelemek jelentős hányadát az utak teszik ki, valamint jellemző még a közterületek magas aránya. Az akcióterület a településszerkezeti funkciók és az integrált városi környezet által indokolt jármű, kerékpár és gyalogosforgalom kiszolgálására nincs felkészülve. Az egyre növekvő egységjármű terhelés kezelése érdekében indokolt a gépjármű illetve a kerékpáros és az autós forgalom szétválasztása, valamint a közlekedési útvonalak felújítása, megerősítése. Ezen túlmenően a gépjármű forgalom csökkentése és a belváros tehermenetesítése érdekében jelenleg nem indokolt újabb utak, közlekedési folyosók kialakítása. A gyalogos forgalomban elsőrendű feladat az iskolások és óvodások biztonságos közlekedési feltételeinek megteremtése. Az akcióterület fejlesztése során törekedni kell arra, hogy a megújuló közterületek kialakítása ezen csoportok igényeinek figyelembe vételével történjen. Zöld területek és különleges intézményi területek növelése a mély-fekvésű és településszerkezetileg kedvező pozícióban elhelyezkedő területek rendezésével, a közterületek további fásításával, rendezett állapotának megtartásával valósítható meg. A közszféra funkciókat szolgáló intézményi infrastruktúra ki- és átalakítása során hozható létre. Az akcióterület rövid távú fejlesztése a jelenlegi ingatlanvagyon racionális hasznosításával történik majd. A lakók funkciók fejlesztésén kívül újabb ingatlanok megvásárlása illetve a meglévők értékesítése nem szükséges a jelenlegi tervek megvalósításához Funkcióbővítő akcióterület A funkcióbővítő akcióterületen található az összes belterületi forgalomképes önkormányzati ingatlan 27,1 %-a (19 darab), és értékét tekintve is megközelítően hasonló mértékű az akcióterület részesedése (25,7%). Az összes belterületi forgalomképtelen ingatlan 22,5% (27 darab), érték szerint pedig 31,9%, ezen az akcióterületen helyezkedik el. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok 45%-a (18 darab) esik a funkcióbővítő akcióterületre, könyv szerinti értékben pedig 33,5% oldal

166 39. ábra Önkormányzati ingatlanok a belvárosi akcióterületen Ingatlan típusok Ingatlanok száma (db) Területe (m2) Könyv szerinti bruttó érték (ezer Ft) Forgalomképes Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Összesen A forgalomképes, illetve a korlátozottan forgalomképes ingatlanok hasznosítása az eddig gyakorlatnak megfelelően elsősorban a közintézmények elhelyezésével történik. A forgalomképtelen vagyonelemek jelentős hányadát ezen az akcióterületen is az utak teszik ki. A funkcióbővítő akcióterület integráltságának, az itt lévő vagy ide telepítendő funkciók és szolgáltatások kihasználtságának, elérhetőségének szempontjából is fontos az egyéni és közösségi közlekedéssel való elérés biztosítása. Az akcióterület jelentős része a településszerkezeti funkció által indokolt jármű, kerékpár és gyalogosforgalom kiszolgálására nincs felkészülve. Az egyre növekvő egységjármű terhelés kezelése érdekében indokolt a gépjármű illetve a kerékpáros és gyalogos forgalom szétválasztása, valamint a közlekedési útvonalak felújítása, megerősítése. Ezen túlmenően a gépjármű forgalom csökkentése és a városrész tehermenetesítése érdekében jelenleg nem indokolt újabb utak, közlekedési folyosók kialakítása. A gyalogos forgalomban elsőrendű feladat az iskolások és óvodások biztonságos közlekedési feltételeinek megteremtése. A funkcióbővítő akcióterület fejlesztése során is törekedni kell arra, hogy a megújuló közterületek kialakítása ezen csoportok igényeinek figyelembe vételével történjen. Újabb ingatlanok megvásárlása, illetve a meglévők értékesítése nem szükséges a jelenlegi tervek megvalósításához. Az akcióterület rövid távú fejlesztése a jelenlegi ingatlanvagyon racionális hasznosításával megoldható Turisztikai fejlesztési akcióterület A rekreációs és turisztikai akcióterület tekintetében szintén a környező területek tulajdonosainak partneri szerepvállalásával, egyéni érdekeik összehangolásával történ ingatlanfejlesztés látszik szükségesnek. Az érintett Tisza-part városrész több funkcionális alegységre tagolódik: üdülő terület, strand terület, lakóterület, vízmű terület. 40. ábra Önkormányzati ingatlanok a Tisza-parti városrész területén Ingatlan típusok Ingatlanok száma (db) Területe (m 2 ) Könyv szerinti bruttó érték (ezer Ft) Forgalomképes Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Összesen oldal

167 A városrész területén található a belterületi forgalomképes ingatlanok fele, azonban értékben ennél jóval nagyobb, 71,7% a könyv szerinti értékük. A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyon arányában és értékében is kisebb részt tesz ki a város egészére vonatkoztatva. Az akcióterület fejlesztése érdekében szükséges lehet újabb ingatlanok megvásárlása illetve a meglévők elcserélés. Az akcióterület rövid távú fejlesztése a jelenlegi ingatlanvagyon racionális hasznosításával megoldható Középtávon fejlesztésre kijelölt akcióterületek A középtávú fejlesztésekre kijelölt további akcióterületeken értékes forgalomképes, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlannal nem rendelkezik az Önkormányzat. A forgalomképtelen ingatlanvagyon jelentős részét a közlekedési, illetve közmű infrastruktúra hálózat elemei alkotják. Az ingatlanvagyon hasznosítása középtávon a saját kezelésben való megtartással illetve városfejlesztési célokra történik. Értékesítésük nem indokolt, viszont annak érdekében, hogy megfelelő gazdaságfejlesztési terület kialakításra kerülhessen újabb ingatlanok megvásárlására, illetve ingatlan cserékre lesz szükség. Ezek szükségessége, valamint konkrét helye és jellege a szabályozási környezet pl. szabad vállalkozási zónák kialakítása és a beruházások részletes kidolgozása folyamán kerül meghatározásra. A Gazdaságfejlesztési akcióterületen a fejlesztések szintén jelentős mértékben igénylik majd a környező területek tulajdonosainak együttműködését. Ezen a területen a tulajdonviszonyok alapvetően rendezettek. Az akcióterület fejlesztése során a legnagyobb kihívásként a tulajdonosok fejlesztésekben való érdekeltté tétele jelentkezik. A tulajdonosokkal való partnerség különösen fontos annak érdekében, hogy az arra alkalmas területen modern, vonzó és versenyképességet segítő vállalkozási környezet alakulhasson ki oldal

168 5 PARTNERSÉG Kisköre a partnerség alapú tervezést szem előtt tartva kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat intenzíven bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, a tervezés folyamán megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. 41. ábra Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai PARTNEREK lakosság, civil szervezetek szakhatóságok vállalkozások környező települések PARTNERSÉG FŐ PONTJAI elfogadottság, identitás szakpolitikai engedélyezés magántőke mobilizálása agglomerációs együttműködés A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez az alábbi eszközöket alkalmazzuk(részletesebb bemutatásukra az egyes partnerségi csoportok jellemzésénél kerül sor): Igény- és szükségletfelmérés (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk); Projekt-előkészítő és -tervező munkacsoportok; Szakmai egyeztető workshopok, konzultációk; Vállalkozói fórum; Civil fórum; Tájékoztatás és nyilvánosság (PR cikkek, on-line hírek és tájékoztatás). 5.1 Nyilvánosság biztosítása: lakossági és civil tájékoztatás A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik őket a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. Annak érdekében, hogy a fejlesztések a lakosság igényeinek megfelelően kerüljenek kidolgozásra, a tervezés szakaszában kérdőíves felmérésre került sor. A kérdőíveket elektronikus vagy nyomtatott formában lehet kitölteni január 26. és február 14. között. A kérdőíves felmérés eredményei beépítésre kerültek mind a helyzetelemző, mind a koncepcionális fejezetekbe. A város honlapja ( nem csak a kérdőíves felmérésnek biztosított felületet, hanem a fórumok szervezésében és a lakosság informálásában is folyamatosan közreműködött. Az IVS egyeztetési szakaszában a város honlapján elérhető volt a dokumentum, mely lehetővé tette a lakossági véleményezést is. A honlapnak továbbra is nagy szerepe lesz, mert az integrált városfejlesztési stratégia teljes terjedelmében letölthető lesz róla, illetve a további lakossági egyeztetések és a városfejlesztés terén történt eseményekről készülő beszámolók is elhelyezésre kerülnek rajta oldal

169 5.2 Szakhatósági fórum Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósítás-orientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása, illetve a jogszabályi előírások is megkövetelik, hogy az érintett (építészeti, rend- és katasztrófavédelmi, környezet- és természetvédelmi, munkaügyi stb.) szakhatóságokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, a tervezett projektelemek tervi előkészítési folyamatairól. Ez a folyamat biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott városrehabilitációs programok végrehajtását. Az egyes fejlesztési elképzelések műszaki tervezése során folyamatos egyeztetés történt. A szakhatóságok a benyújtott műszaki tervdokumentumok alapján az esetleges módosításokat követően jóváhagyták a fejlesztési elképzeléseket. 5.3 Vállalkozói egyeztetések Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. A helyi kis- és középvállalkozókra, valamint a nagyfoglalkoztatókat és befektetőket tömörítő csoportra. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, de partnerként is részt vehetnek a városrehabilitációban például saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról. A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemeit és a városrehabilitáció eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb jellegű partnerséget igényel annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása Kisköre akcióterületein történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja. 5.4 Együttműködés a környező településekkel Kisköre aktív kapcsolatot tart fenn a környező településekkel. Ahogy a helyzetelemzés közszolgáltatásokat bemutató fejezete is rámutatott, a város és közvetlen környezetében lévő települések társulás formájában működtetik a szociális ellátást. A környező településekkel, valamint a Hevesi Kistérség Többcélú Társulásával való partnerség tartalmi és formai elemeit a 4.3 Településközi koordináció mechanizmusai fejezet részletezi Jövőben alkalmazandó partnerségi eszközök Az Önkormányzat a partneri, társadalmi egyeztetésekre eddig is nagy hangsúlyt fektetett, amelyre a jövőben is törekedni fog. A partnerségi eszközök körét a célcsoportoknak valamint a technikai, szervezési és pénzügyi lehetőségeinek függvényében folyamatosan fejleszti, keresi a hatékony, jól működő megoldásokat. Ezek közül a jövőben is fontos és kiemelkedő a személyes, interaktív kommunikációra lehetőséget biztosító találkozások, fórumok, közmeghallgatások szervezése, valamint a meghirdetett fogadóórákban a 169. oldal

170 lakosság, a partnerek rendelkezésére állás. E mellett a modern technikai vívmányok alkalmazására is törekszik a település. Ilyen például hogy nyomtatott és internetes kérdőívek segítségével is lehetővé teszik az érintettek véleményalkotását. A nyomtatott formára főként az esélyegyenlőség biztosítása érdekében van szükség. A lakosság elégedettség mérésére rendszeres időközönként, reprezentatív felmérések keretében fog sor kerülni. A civil aktivitás fokozására az önkormányzat egyeztető fórumokat kezdeményez majd, továbbá a társadalmi fejlődés szempontjából kívánatos helyi kezdeményezések támogatására pénzügyi forrást, programalapot is létre kíván hozni, ezzel is ösztönözést biztosítva. 5.5 Érdekcsoport elemzés Az IVS elkészítése és a városrehabilitáció megvalósítása kapcsán kirajzolódó partnerségek, együttműködések vizsgálatához az érdekcsoport-elemzés módszertanát is alkalmazzuk. Az alábbi táblázat azokat a fő partnerségi csoportokat jellemzi, amelyek valamilyen formában érintettek a városrehabilitációs tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában. Ezekkel az érdekcsoportokkal folyamatos és intézményesült a kapcsolattartás a tervezés első szakaszától kezdve oldal

171 51. táblázat Érdekcsoport elemzés Elemzési szempont Érdekcsoport Fontosság Szaktudás, erőforrások, hatalom Érdekek és elvárások Akadályozó tényezők és problémák Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep Akcióterv Helyi lakosság magas városfejlesztési szakismereteik nincsenek; érdekérvényesítő képességük közepes; a lakókörnyezet és az életminőség fejlesztése; jobb és bővülő szolgáltatási kínálat; munkahelyek száma; növekvő az anyagi hozzájárulás lehetősége korlátozott; álláspontjuk befolyásolható, ingadozó; viszonylagos érdektelenség; könnyen ezért bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. akcióterületeken kívüli városrészeken az ingatlanárak relatív csökkenése) szükségleteik és elvárásaik pontos megfogalmazása segíti a városrehabilitáció előkészítését; kérdőíves felmérés; helyi sajtókampány; lakossági fórum az akcióterületi fejlesztésekről; Civil szervezetek magas tapasztalat projektek megvalósításában; viszonylagos szervezettség szinten; városi állandó együttműködés várossal; szakmai a nyitottság a város részéről; forráshiány; ESZA-típusú projektelemek előkészítése, megvalósítása; lakossági elfogadottság növelése; civil fórum; Helyi kis- és középvállalkozások magas tőkeszegény kkv-k; erőforrásaik és érdekérvényesítő hatásuk közepes; az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági környezet; kereskedelmi növekedése; forgalom forráshiány; bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség; lehetséges partnerek; vállalkozói fórum; támogatás, segítségnyújtás; Nagyobb vállalkozások, beruházók, ingatlanmagas jelentős mobilizálható tőkével és lobbi erővel rendelkeznek; az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági és telekspekuláció; telephelyek verseny; közötti jelentős saját forrást igénylő, jövedelemtermelő városrehabilitációs tevékenységek potenciális akcióterületi befektetők feltárása; vállalkozói fórum; 171 oldal

172 Elemzési szempont Érdekcsoport Fontosság Szaktudás, erőforrások, hatalom Érdekek és elvárások Akadályozó tényezők és problémák Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep Akcióterv fejlesztők szabályozási környezet; hasznosítható, beépíthető, közművesített ingatlanok, ipari területek; megvalósítása; Szakhatóságok magas stabil szaktudás; engedélyezési szerepkör jogszabályoknak és szakpolitikai irányvonalaknak megfelelő fejlesztések végrehajtása; szakpolitikai irányvonalak változásai; a vonatkozó jogszabályok rugalmatlan értelmezése az egyes fejlesztések kapcsán; koordináció, szerep; szakmai kontroll; jóváhagyó folyamatos egyeztetés; szakmai véleménykikérés; Környező települések közepes magas együttműködési hajlandóság; kereslet a város szolgáltatásai iránt; a települések igényeit kiszolgáló intézményrendszer; munkahelyek száma; növekvő esetleges ellenérdekeltség bizonyos intézményi fejlesztések esetében; fejlesztési elképzelések összehangolása; rendszeres egyeztetés; 172. oldal

173 5.6 Partnerségi együttműködés Kisköre Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megvalósításában Az Integrált Városfejlesztési Stratégia előzetes egyeztetései során több szervezet is jelezte, hogy partnerként támogatja a Stratégia megvalósítását, illetve az önkormányzattal közös fejlesztési programokban való részvétellel hozzá is kíván járulni a városfejlesztés sikeréhez. Ezek a következő szervezetek: "Kiskörei" Zrt. ÓV-LAK Óvoda Kisköre Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajdvédelmi Igazgatósága Heves Megyei Rendőr-Főkapitályság Kisköre Város Fejlesztéséért Közhasznú Közalapítvány Kisköréért Lokálpatrióta Egyesület Kiskörei Polgárőr Egyesület Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Roma Kisebbségi Önkormányzat Római Katolikus Egyház Kiskörei Egyházközség Tiszanána Község Önkormányzata Tiszavíz Vízerőmű Kft. Városi Könyvtár Kisköre Vásárhelyi Pál Általános Iskola Az Integrált Városfejlesztési Stratégia véglegesítését és társadalmasítását követően az együttműködő partnerek köre várhatóan tovább fog bővülni Támogatói csoport Az Integrált városfejlesztés, az akcióterületeken tervezett beavatkozások helyi problémákra való reagálása és eredményessége érdekében támogató csoportot is létrehozott Kisköre Város Önkormányzata annak érdekében, hogy minden érintett szereplő, aki a projekt komplexitásán javítani tud, kezdeményezői, támogatói, véleményezői szerepet vállalhasson a Stratégia és az Akcióterületi Tervek előkészítésében és megvalósításában. 173 oldal

174 A támogatói csoport ennek megfelelően nem formalizált szervezet, hanem együttműködő fórum. A tagok megállapodásban rögzítették együttműködési szándékukat, céljaikat, tevékenységüket. A támogatói csoport tagjai biztosítani tudják, hogy a projektfejlesztés során felmerülő javaslatok közül azok kerüljenek beépítésre, melyek megvalósítása lehetséges és működőképes az adott akcióterületen. A támogató csoport tagjai: Oláhné Végvári Erika védőnő, Dr. Adamidi Jelena háziorvos, Magyar Tünde mélyszegénységben élőket támogató, Bakó Beáta szociális ügyintéző, Ferencz Károly esperes, plébános Római Katolikus Egyház Kiskörei Egyházközség, Szász János Kiskörei Polgárőr Egyesület elnöke, Simon István R. alezredes Rendőrség, Feketéné Perge Veronika Óvodavezető, Kovács Márton Iskolaigazgató, Patkó Istvánné Könyvtár, Sinka Károlyné Családsegítő, Patakfalvi Imre Roma Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kovács Kitti Kisköre Városért Közhasznú Közalapítvány elnöke A támogatói csoportban résztvevők saját szakterületükön tapasztalattal rendelkező személyek, aki mobilizálni tudnak érintett csoportokat, meg tudják határozni az akcióterületi fejlesztés szükségleteit, tudásukkal, jó gyakorlataikkal hozzájárulnak az akcióterületi terv tartalmának véglegesítéséhez és megvalósításához, és a projekt által elért eredmények eléréséhez és fenntartásához. A támogatói csoportnak fontos szerepe van a célcsoport elérésében, megszólításában, és a projekt ESZA típusú programjainak kommunikációjában, az eredmények elterjesztésében is. Visszacsatolói fórumként is működik: Segíti a célcsoport szükségleteit, igényeit beépíteni a város és a járás operatív működési folyamataiba, továbbá az akcióterületi és egyéb forrásokból megvalósuló programokba oldal

175 6 AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó monitoring a megvalósítás során három szinten valósul meg: Egyrészt az elérendő célokhoz kötődő, jórészt kvantitatív, objektív output-, eredmény- és hatás indikátorok, valamint a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, illetve a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján. Másrészt szükséges a célrendszert elemei összességében is vizsgálni, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság-, kapacitásés hatásvizsgálatát is elvégezni. A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges. Harmadrészt a teljesség érdekében a monitoringot szolgáló áttekintés során figyelembe vételre kerülnek a közmeghallgatások visszajelzései, a városfejlesztési partnerségi fórum eredményei, az elkészült ágazati stratégiák, a jogszabályi, szabályozási környezet változása, valamint a megvalósult, illetve elmaradt fejlesztések hatásai is. Kisköre Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város képviselőtestülete kétévenként értékeli. A beszámoló tartalmazza a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését, a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele), városrészenként és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről, stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével. A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomonkövetését az átfogó cél, valamint a tematikus, városrészi és antiszegregációs célok mellé rendelt indikátor rendszer biztosítja. Az indikátor rendszer alapját a város egészére és a városrészekre megfogalmazott célkitűzések megvalósításának mérésére meghatározott mutatók alkotják. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak (pl. vállalt kötelezettségek) egzakt definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. Az indikátorok segítségével a stratégia egyes céljai számszerűsíthetővé és ezáltal mérhetővé válnak. Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására alkalmas. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni és nyilvánossá kell tenni oldal

176 Célszerű az Önkormányzat által elkészített módosítási tervezet megvitatása a városfejlesztési partnerségi fórum keretében, majd ezt követően az érintett bizottságok, illetve a képviselőtestület által történő megtárgyalása és elfogadása. Az önkormányzati választásokat követően az új önkormányzat gazdasági programjának készítése során az IVS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhangba hozni. Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra ha lényeges változás nem történik a külső környezetben általában 3-5 évente van szükség. Ezen alkalmakkor célszerű az IVS hatás jellegű indikátorai értékének figyelembe vétele, az elért eredmények ezek alapján történő értékelése. A célokhoz rendelt számszerűsített hatás és eredmény indikátorok a Célhierarchia és a célok számszerűsítése fejezetben került bemutatásra oldal

177 7 MELLÉKLETEK 7.1 Ábra, táblázat, térkép jegyzék Ábra jegyzék 1. ÁBRA KISKÖRE FEJLŐDÉSÉNEK DINAMIKÁJÁT JELLEMZŐ NÉHÁNY ADAT VÁLTOZÁSA ( /2011) ÁBRA A REGISZTRÁLT ÉS A MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA KISKÖRÉN ( ) ÁBRA KISKÖRE IPARŰZÉSI ÉS IDEGENFORGALMI ADÓBÓL BEFOLYÓ BEVÉTELEI ( , EZER FT) ÁBRA A MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA ÖSSZEVONT NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT KISKÖRÉN ( ) ÁBRA A MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA ÖSSZEVONT NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT TÉRSÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN (2010) ÁBRA A FOGLALKOZTATOTTAK MEGOSZLÁSA ÖSSZEVONT NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT KISKÖRÉN (2001) ÁBRA A FOGLALKOZTATOTTAK MEGOSZLÁSA ÖSSZEVONT NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN (2001) ÁBRA EGYÉNI GAZDASÁGOK ÉS GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK FÖLDTERÜLET-FELHASZNÁLÁSA KISKÖRÉN (2000, HEKTÁR) ÁBRA SZÁNTÓFÖLDI VETÉSSZERKEZET A HEVESI KISTÉRSÉGBEN (2000) ÁBRA SZÁNTÓFÖLDI VETÉSSZERKEZET TERÜLETI EGYSÉGENKÉNT (2000) ÁBRA ÁLLATÁLLOMÁNY KISKÖRÉN (2000) ÁBRA ÁLLATÁLLOMÁNY HEVES MEGYÉBEN (2000) ÁBRA A VENDÉGEK ÉS VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN ÁBRA A VENDÉGEK ÉS VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN ÁBRA KISKÖRE NÉPESSÉGVÁLTOZÁSÁNAK ADATAI ( ) ÁBRA AZ ÁLLANDÓ NÉPESSÉG KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA ( ) ÁBRA KISKÖRE ÁLLANDÓ NÉPESSÉGÉNEK KORFÁJA (2011) ÁBRA A MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK VÁLTOZÁSA KÖZÖTT (FŐ, MINDEN ÉV JÚLIUSÁBAN) ÁBRA A NYILVÁNTARTOTT/REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK ARÁNYA A MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ NÉPESSÉG %-ÁBAN ( , MINDEN ÉV JÚLIUSÁBAN) ÁBRA A MUNKANÉLKÜLISÉG SZEZONÁLIS ALAKULÁSA KISKÖRÉN (2012) ÁBRA INGÁZÁSI VISZONYOK KISKÖRÉN (2001) ÁBRA JÖVEDELMI HELYZET HEVES MEGYE KISTÉRSÉGEIBEN, ÁBRA A GÉPKOCSIÁLLOMÁNY VÁLTOZÁS TÉRSÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN ÁBRA A LAKÁSÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA 2000 ÉS 2011 KÖZÖTT ÁBRA AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A POLGÁRMESTERI HIVATAL FELÉPÍTÉSE ÁBRA A VÁROSRÉSZEK LAKÓ- ÉS ÁLLANDÓ NÉPESSÉGE A ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN (FŐ) ÁBRA A VÁROSRÉSZEK LAKÓNÉPESSÉGÉNEK KORCSOPORTOS MEGOSZLÁSA A ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN (%) ÁBRA A VÁROSRÉSZEK LAKÁSÁLLOMÁNYÁNAK JELLEMZŐI A ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN ÁBRA A SZEGREGÁTUMOK KORÖSSZETÉTELE, ÁBRA A SZEGREGÁTUMOK LAKOSAINAK KÉPZETTSÉGE, A LEGFELJEBB ÁLTALÁNOS ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK ARÁNYA AZ AKTÍV KORÚAKON (15-59 ÉVESEK) BELÜL (%), ÁBRA A SZEGREGÁTUMOK LAKÁSKÖRÜLMÉNYEI, ÁBRA A SZEGREGÁTUMOK LAKOSAINAK JÖVEDELMI HELYZETE, ÁBRA A SZEGREGÁTUMOK LAKOSAINAK FOGLALKOZTATOTTSÁGI HELYZETE, ÁBRA A SZEGREGÁTUMOK LAKOSAINAK MUNKANÉLKÜLISÉGI HELYZETE, ÁBRA KISKÖRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK CÉLRENDSZERE ÁBRA KISKÖRE SZEGEGÁLT TERÜLETEINEK ÁTFOGÓ TÉRKÉPE - KSH ÁBRA ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ BELTERÜLETI INGATLANOK TÍPUSAI ÁBRA ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOK A BELVÁROSI AKCIÓTERÜLETEN ÁBRA ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOK A BELVÁROSI AKCIÓTERÜLETEN ÁBRA ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOK A TISZA-PARTI VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN ÁBRA FŐ PARTNEREK A VÁROSFEJLESZTÉSBEN ÉS A PARTNERSÉG CÉLJAI oldal

178 Táblázat jegyzék 1. TÁBLÁZAT : AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE TÁBLÁZAT KISKÖRE TESTVÉRTELEPÜLÉSEI TÁBLÁZAT NÉHÁNY ÖSSZEHASONLÍTÓ ADAT KISKÖRE MEGYÉN BELÜLI SZEREPÉRE VONATOZÓAN (2001, 2011) TÁBLÁZAT A HEVESI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEI (2011) TÁBLÁZAT A VÁROS FUNKCIÓINAK HATÓKÖRE (A VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYVBEN FELSOROLT FUNKCIÓK ALAPJÁN) TÁBLÁZAT A LAKOSSÁG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA (2001) TÁBLÁZAT NÉHÁNY GAZDASÁGI MUTATÓ MEGYEI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÁSA (2010) TÁBLÁZAT NÉHÁNY TÁRSADALMI MUTATÓ MEGYEI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN (2001, 2011) TÁBLÁZAT NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA (2001) TÁBLÁZAT SEGÉLYEK ÉS TÁMOGATÁSOK KISKÖRÉN TÁBLÁZAT KISKÖRE LEGFONTOSABB ADATAI TÁBLÁZAT A KORÁBBI IDŐSZAK JELENTŐSEBB FEJLESZTÉSEI TÁBLÁZAT A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ SWOT ELEMZÉS TÁBLÁZAT A VÁROSRÉSZEK NÉPESSÉGÉNEK SZOCIÁLIS JELLEMZŐI A ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN (%) TÁBLÁZAT A NYUGATI VÁROSRÉSZEN TALÁLHATÓ KÖZSZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK TÁBLÁZAT A KELETI VÁROSRÉSZ SWOT-ELEMZÉSE TÁBLÁZAT A TISZA-PARTI VÁROSRÉSZ SWOT-ELEMZÉSE TÁBLÁZAT A KÜLTERÜLET SWOT-ELEMZÉSE TÁBLÁZAT SZEGREGÁTUMOK LEHATÁROLÁSA A ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN TÁBLÁZAT: A SZEGREGÁTUMOKBAN FENNÁLLÓ PROBLÉMÁK TÁBLÁZAT KISKÖRE OKTATÁSI-NEVELÉSI INTÉZMÉNYEINEK INTEGRÁLTSÁGA, TÁBLÁZAT KISKÖRE VÁROSRÉSZEINEK FEJLESZTENDŐ, ILLETVE HÁTTÉRBE SZORÍTANDÓ FUNKCIÓI TÁBLÁZAT A VÁROSI SZINTŰ CÉLOK INDIKÁTORAI TÁBLÁZAT VÁROSRÉSZI SZINTŰ CÉLOK INDIKÁTORAI TÁBLÁZAT SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓS AKCIÓTERÜLET ADATAI TÁBLÁZAT A SZOCIÁLIS AKCIÓTERÜLET INDIKATÍV FEJLESZTÉSEI TÁBLÁZAT A FUNKCIÓBŐVÍTŐ AKCIÓTERÜLET INDIKATÍV FEJLESZTÉSEI TÁBLÁZAT: A TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET INDIKATÍV FEJLESZTÉSEI TÁBLÁZAT: A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET INDIKATÍV FEJLESZTÉSEI TÁBLÁZAT AZ AKCIÓTERÜLETEK JAVASOLT PRIORITÁSI SORRENDJE ÉS A MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMEZÉSE TÁBLÁZAT KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HOZZÁJÁRULÁSA A FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁKHOZ TÁBLÁZAT AZ IVS CÉLSTRUKTÚRÁJA ÉS A KONKRÉT FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATÁNAK ÖSSZEGZÉSE TÁBLÁZAT SZEGREGÁTUMOK JELLEMZŐI TÁBLÁZAT A SZEGREGÁTUMOK LAKOSAIT ÉRINTŐ SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT LEGFONTOSABB TERVEZETT ELEMEI TÁBLÁZAT ANTI-SZEGREGÁCIÓS SZEMPONTBÓL TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK IDŐBENI ÜTEMEZÉSE TÁBLÁZAT AZ IVS ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÖSSZHANGJA TÁBLÁZAT AZ IVS ÉS A GAZDASÁGI PROGRAM ÖSSZHANGJA TÁBLÁZAT A HEVESI KISTÉRSÉG INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI, VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMJA DOKUMENTUM PRIORITÁSAI ÉS INTÉZKEDÉSEI KÖZÖTTI KAPCSOLAT TÁBLÁZAT CÉLOK ÉS A PROBLÉMÁK, LEHETŐSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSEI TÁBLÁZAT A VÁROSRÉSZI CÉLOK HOZZÁJÁRULÁSA A KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁHOZ TÁBLÁZAT A VÁROSRÉSZI CÉLOK KÖLCSÖNHATÁSA TÁBLÁZAT A FELMERÜLŐ KOCKÁZATOK ÉS KEZELÉSI STRATÉGIÁIK TÁBLÁZAT A VÁROSREHABILITÁCIÓBAN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK FELADATAI ÉS KOMPETENCIÁI TÁBLÁZAT FORGALOMKÉPTELEN BELTERÜLETI INGATLANOK TÁBLÁZAT KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES BELTERÜLETI INGATLANOK TÁBLÁZAT FORGALOMKÉPES BELTERÜLETI INGATLANOK TÁBLÁZAT KÜLTERÜLETI INGATLANOK TÁBLÁZAT ÉRDEKCSOPORT ELEMZÉS oldal

179 Térkép jegyzék 1. TÉRKÉP REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PÓLUSOK ÉS TENGELYEK TÉRKÉP ELMARADOTT TÉRSÉGEK ÉS PERIFÉRIÁK TÉRKÉP VIDÉKIES (RURÁLIS) ÉS VÁROSIAS (URBÁNUS) TÉRSÉGEK TÉRKÉP A BALATON-TÉRSÉG, A TISZA-TÉRSÉG ÉS A DUNA-MENTE TÉRKÉP A HEVEI KISTÉRSÉG TÉRKÉP A HEVESI JÁRÁS TÉRKÉP KISKÖRE ELHELYEZKEDÉSE TÉRKÉP KISKÖRE ÉS KÖRNYÉKÉNEK ÚTHÁLÓZATA TÉRKÉP KISKÖRE ÚTHÁLÓZATA TÉRKÉP KISKÖRE AZONOSÍTOTT VÁROSRÉSZEI TÉRKÉP NYUGATI VÁROSRÉSZ TÉRKÉP KELETI VÁROSRÉSZ TÉRKÉP TISZA-PARTI VÁROSRÉSZ TÉRKÉP A SZEGREGÁTUMOK ELHELYEZKEDÉSE A VÁROS TERÜLETÉN BELÜL TÉRKÉP: AZ 1. SZEGREGÁCIÓS TERÜLET TÉRKÉP: A 2. SZEGREGÁCIÓS TERÜLET TÉRKÉP: A 3. SZEGREGÁCIÓS TERÜLET oldal

180 7.2 KSH, évi népszámlálás adatok 180. oldal

181 181. oldal

182 182. oldal

183 183. oldal

184 184. oldal

185 185. oldal

186 186. oldal

187 187. oldal

188 188. oldal

189 7.3 Partnerség, társadalmasítás Vállalkozói fórum jelenléti íve 189. oldal

190 190. oldal

191 7.3.1 Civil fórum jelenléti íve 191. oldal

192 192. oldal

193 7.4 Kérdőíves felmérés eredménye A január 25. és március 6. között végzett városfejlesztési kérdőíves felmérés eredménye Bevezetés A városfejlesztési kérdőív különösen fontos eszközét képezte Kisköre Integrált Városfejlesztési Stratégia és a Szociális akcióterületre vonatkozó Akcióterületi Terv dokumentumok megalapozó kutatásának. A kérdőívek kitöltésére január 25. és március 6. között volt lehetőség. A felmérést Kisköre Város Önkormányzatának megbízásából az Euro-Professional Kft. végezte el. A kérdőíves felmérés célja aktuális információk gyűjtése a település fejlődési és fejlesztési irányzatairól. A kérdőívet kitöltők a fejlesztéshez kapcsolódó irányzatokról alkothattak véleményt. A kérdőív jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a helyi szereplők tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehetséges megalapozott, releváns, a helyi igényeknek megfelelő fejlesztéseket előkészíteni. Az összegyűjtött információk szerves részét képezik az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve a szociális fejlesztését célzó Akcióterületi Terv helyzetelemzésének. A válaszok figyelembe vételével kerülnek meghatározásra a fejlesztés tartalmi elemei is. Módszertan A kérdőíves felmérés papír alapú önkitöltős formában és a internetes oldalon elhelyezett linkről elérhető kérdőív segítségével történt. A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim volt. A kérdőív egyaránt tartalmazott zárt és nyitott kérdéseket. Nyitott kérdésekre a koncepcionális és stratégiai tervezés elősegítésére szolgáló kérdések esetén válaszoltak a megkérdezettek. Ezek a kérdések a válaszadók Kisköre iránti attitűdjét, a város fejlődésével kapcsolatos jövőképet, valamint az elmúlt és elkövetkező időszak legfontosabbnak ítélt fejlesztéseit vizsgálták spontán (listákkal nem irányított) kérdésfeltevéssel. A kérdőíves felmérés biztosította a válaszadók számára, hogy kötöttségek nélkül, minden egyéb tényező (pl. pénzügyi feltételek megléte, műszaki megvalósíthatóság megítélése) figyelmen kívül hagyásával, szabadon mondhassák el véleményüket. A nyitott kérdések kiértékelése az egyes kérdésekre érkezett hasonló vagy megegyező válaszok homogén csoportokba rendezésével történt. A demográfiai jellegű, a város funkcionális szerkezetét vizsgáló, illetve a fejlesztések közötti prioritási sorrend meghatározását szolgáló kérdések esetén zárt kérdések kerültek alkalmazásra. A nem demográfiai adatokra vonatkozó kérdésekre érkezett válaszok kiértékelése a jelölések összeszámításával, majd az adott kérdésre választ adók összes számához viszonyított arány meghatározásával történt. A kérdőív eredményéből összeállított dokumentum egyik alapját képezheti a városfejlesztési stratégiai dokumentumok megalkotásának. A kérdőív végén a válaszadók saját kapcsolat-felvételi elérhetőségeiket is megadhatták, amennyiben máskor is részt kívánnak venni a városfejlesztéssel kapcsolatos felmérésekben oldal

194 A megadott adatok a személyiségi jogoknak megfelelően kerülnek kezelésre, és csak a megjelölt célra kerülnek felhasználásra. Ezeket az adatokat jelen összefoglaló nem tartalmazza. Reprezentativitás A reprezentativitás két kritériumát következetesen szem előtt tartva a város megfelelő korcsoport- illetve képzettség szerinti eloszlását követve vettünk mintát az alapsokaságból, vagyis Kisköre lakosainak összességéből. Az első feltétel alapján, Kisköre akcióterületén a lakosság eloszlása a következő: a korcsoportba a lakónépesség 58,7%-a tartozik, a 60-x korcsoportba pedig mintegy 21,4%. Az első korcsoportba (0-14 év) tartozó lakosság százalékos arányát elimináltuk a sokaságból, és a másik két korcsoportot arányosítva vettük figyelembe a torzítások elkerülése érdekében. A második reprezentativitási kritérium szerint a képzettség ismérve szerint megkülönböztetett legfeljebb általános iskolát végzettséggel rendelkezik és felsőfokú végzettséggel rendelkezik csoportok városra vonatkozó számadatait kellet követni a mintavétel során. Az általánosíthatóság érdekében (és a KSH módszertanával szinkronban) az aktív, munkaképes korú lakosság körében vizsgáltuk a végzettség kritériumát, mivel az első (0-14 évig) korcsoportban nem releváns ennek vizsgálata, így jelentősen torzította volna a kutatásunk eredményét. A fentiek szerint a következő kritériumrendszert alkalmaztuk a mintavételnél: Korcsoport szerinti eloszlás kritériuma: Kisköre város területén a korcsoportos eloszlást követve: év: 73,3 % 60-x év: 26,7 %; A képzettség szerinti eloszlás kritériuma: Kisköre város területén a képzettség szerinti eloszlást követve: A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya: 46,2% Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: 4,8%. A kérdőívet kitöltők fentebbi ismérvek szerinti eloszlása minimális hibahatáron belül követi az alapsokaság (akcióterületi lakossága) ugyanezen ismérvek szerinti eloszlását, így a kérdőíves kutatás reprezentatívnak tekinthető. A következőkben a kérdőív kiértékelése kerül ismertetésre oldal

195 Ön szerint mi Kisköre legfőbb erőssége, amely megkülönbözteti a többi Magyarországi várostól? (Kérjük röviden, a legfontosabb sajátosságokat említve válaszoljon!) Kisköre város legfőbb erősségeként minden válaszadó kiemelte a Tisza-tó közelségét. A megkérdezettek kivétel nélkül a Tisza folyót, a Tisza-tavat, illetve a termálvizet tartják Kisköre legnagyobb és egyben legkihasználatlanabb értékének. Többen hangsúlyozták a természeti adottságok nyújtotta sportolási, nyaralási, pihenési lehetőségeket, melyeket kihasználva nagyban hozzá lehetne járulni a kiskörei turizmus fellendítéséhez. A válaszadók között voltak, akik a Tisza II vízlépcsőt, a Jászsági és a Nagykunsági csatornát is említették, mint Kisköre erősségei. Mit szeret leginkább Kiskörében? (Kérjük röviden, a legfontosabb 1-3 dolgot említve válaszoljon!) A válaszadók leginkább a Tisza-tó közelségét és az ezzel járó előnyöket, lehetőségeket szeretik Kiskörén. A kérdőívet kitöltők egyöntetűen kedves, barátságos városnak tartják Kiskörét és rendes, becsületes embereknek a lakóit. Kisebb arányban, de a válaszok között megjelenő kedvező adottságok a következők voltak: kedvező fekvés és fejlődőképesség. Melyek voltak Ön szerint a település jövője szempontjából a legjelentősebb fejlesztések az elmúlt 5 évben? (Kérjük, nevezze meg a legfontosabb 3 fejlesztést!) A megnevezett fejlesztések nem kerültek sorrend szerinti súlyozásra, mivel a kérdés megfogalmazása nem teszi egyértelművé, hogy fontossági sorrend szerinti válaszadást várunk-e a kérdőív kitöltőitől. Az összesítés alapján az elmúlt öt évben megvalósult fejlesztések közül a válaszadók egyértelműen a Vásárhelyi Pál Általános Iskola felújítását értékelték a legfontosabbnak. Az iskola mellett legtöbben az orvosi rendelő felújítását adták válaszként. Szükséges fejlesztésnek tekintették a Kiskörei Szennyvíztisztító Telep fejlesztését és a közfeladatokat ellátó géppark beszerzését. Melyek lennének a következő 5 év legfontosabb, legmeghatározóbb fejlesztései Ön szerint? Nevezze meg a 3 legfontosabbat! A kérdőívet kitöltők rengeteg fejlesztést neveztek meg a következő 5 évre vonatkozóan, akadtak azonban olyan kardinális kérdések, melyek mindenki számára kiemelten fontosnak bizonyultak. Ilyen a munkahelyteremtés, az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése és az abban rejlő lehetőségek kihasználása, valamint az utak és a hidak felújításával a település megközelíthetőségének javítása. Többen fontosnak tartanák az üdülőterület és termálfürdő megépítését és fejlesztését. Ezek mellett kiemelték még a közintézmények és a városközpont felújítását is oldal

196 Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet jelenleg Kiskörén? (Kérjük soronként jelölje válaszát!) A város különböző adottságait a válaszadók eltérően jellemezték: a legjobb adottságnak az oktatási és egészségügyi intézmények, valamint a szálláshelyek műszaki állapotát tekintik; kedvező a megítélése a parkok, közterek számát és azok állapotát illetően, a közmű infrastruktúra kiépítettségét, korszerűségét és műszaki állapotát tekintve, hulladékgyűjtés szervezettségének, a szociális ellátás színvonalának, valamint a hatósági ügyintézés hatékonyságának; a városban elérhető szolgáltatások és tevékenységek többségét, köztük a kereskedelmi szolgáltatások színvonalát, a szálláshelyek számát, az egészségügyi ellátást, a szálláshelyek számát, valamint a pénzügyi szolgáltatások elérhetőségét elfogadhatónak tekintik a kérdőív kitöltői; Mindezzel szemben negatív vélemények jellemzik a munkahelyek számát, a város külső közúti megközelíthetőségét, valamint a sportlétesítmények, kulturális és szabadidős létesítmények műszaki állapotát oldal

197 31. A tömegközlekedési rendszer 30. A város kerékpáron való 29. A város tömegközlekedéssel való 28. A város külső közúti 27. Helyi vállalkozási feltételek 26. Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége 25. A parkok, közterek állapota 24. Parkok, közterek száma a településen 23. Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása 22. Hulladékgyűjtés szervezettsége 21. A szociális létesítmények műszaki 20. Szociális ellátás színvonala 19. Az idegenforgalmi szempontból 18. Szálláshelyek műszaki állapota 17. Szálláshely száma 16. Kereskedelmi szolgáltatások színvonala 15. Sportlétesítmények műszaki állapota 14. Sportolási lehetőségek elérhetősége 13. Kulturális és szabadidős létesítmények 12. Kulturális és szabadidős lehetőségek 11. Az oktatás színvonala 10. Oktatási intézmények műszaki állapota 9. Az egészségügyi ellátás színvonala 8. Egészségügyi intézmények műszaki 7. A közmű infrastruktúra korszerűsége 6. A közmű infrastruktúra műszaki állapota 5. Közmű infrastruktúra kiépítettsége 4. A hatósági ügyintézés hatékonysága 3. Munkahelyek száma 2. Belterületi járdák állapota 1. Belterületi utak állapota 0% kiváló jó 20% elfogadható 40% rossz 60% 80% 100% 197. oldal

198 A kérdőív következő kérdéscsoportja városrészekhez kapcsolódó tevékenységekre vonatkozik. Kérjük, a fenti térkép segítségével jelölje meg, hogy legjellemzőbben Kisköre melyik részén végzi az alábbi tevékenységeket! A válaszok értékelésekor kitűnt, hogy a Keleti-városrész kiemelkedő szerepet kap, a városban élők valamennyi tevékenységüket itt végzik. Ezzel szemben a Tisza-parti városrészben, az ott dolgozókat leszámítva kizárólag sportolási, kikapcsolódási, szórakozási, valamint vendéglátóhelyek látogatása céljából látogatják, egyéb tevékenységet ebben a városrészben nem végeznek. Az összes többi tevékenység, mint például a hatósági ügyintézés, pénzügyek, egészségügyi ellátás, bevásárlás, a Keleti és a Nyugati városrészre korlátozódik oldal

199 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Nyugati városrész Keleti városrész Tisza-parti városrész 199. oldal

200 Melyek lesznek Ön szerint a legfontosabb fejlesztések az előkészítés alatt lévők közül? (Több válaszlehetőséget is megjelölhet!) A kérdőíves felmérés során lehetőség nyílt a városvezetés által tervezett fejlesztések lakosság szerinti fontosságának megállapítására. A válaszadók több lehetőséget is választhattak. A jelölések összesítését követően a kérdőívet kitöltők valamennyi fejlesztést fontosnak tartják, különösen a települést megközelítő utak felújítását, a termálvíz hasznosítását, valamint a foglalkoztatást segítő projektek megvalósítását. Közösségformáló projektek megvalósítása Oktatási felzárkóztatás célzó projektek megvalósítása Foglalkoztatást segítő projektek megvalósítása Fürdő fejlesztése Termálvíz hasznosítása Szociális bérlakások kialakítása Templom felújítása Polgárőr iroda kialakítása Tisza-híd felújítása Települést megközelítő utak felújítása Kerékpárutak fejlesztése Belterületi járdák felújítása, építése Belterületi utak felújítása, építése oldal

201 Mennyire elégedett Ön a városfejlesztés irányaival? (Kérjük, csak egy választ jelöljön meg!) Ebben a kérdésben azt vizsgáltuk, hogy a kérdőívet kitöltők milyen százalékos arányban támogatják a fejlesztéseket. Az ábrán jól látszik, hogy a válaszadók 36%-a fontosnak tartja, és teljes mértékben egyetért a fejlesztési irányokkal, elképzelésekkel. További 36% pedig nagymértékben egyetért vele. Minimális azon válaszadók aránya, akik csak részben értenek egyet a fejlesztések szükségességével. 1. Fontosnak tartom a város fejlesztését, teljesen egyetértek az irányokkal, elképzelésekkel (100%) 0 10% 18% 0% 36% 2. Fontosnak tartom a városfejlesztést, nagymértékben egyetértek az irányokkal, elképzelésekkel (80%) 3. A fejlesztési irányokkal egyetértek, az elképzeléseket jónak tartom (60%) 4. Részben egyetértek a város fejlesztési irányaival, az elképzeléseket elfogadhatónak tartom (40%) 36% 5. Részben egyetértek a fejlesztés szükségességével, az elképzeléseket és irányokat részben elfogadhatónak tartom (20%) 6. Nem szükséges a városfejlesztés, nem értek egyet annak irányaival (0%) 201. oldal

202 Kérjük, értékelje hogy mennyire fontosak a város fejlődése számára a következő fejlesztési elképzelések! Ebben a pontban tovább vizsgáltuk, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek a város fejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. A válaszokat 5 kategóriába soroltuk, megkülönböztettünk nagyon fontos, fontos, szükséges, valamint nem fontos kategóriákat. A válaszadók minden megadott tevékenységet nagyon fontosnak tartanak, kiemelten a település megközelíthetőségének fejlesztését, az utak felújítását és építését, valamint a közbiztonság fejlesztését. 15. Közbiztonság fejlesztése 14. A település megközelíthetőségének fejlesztése (utak, hidak) 13. Közösségi terek fejlesztése 12. Szociális ellátórendszer, szociális háló fejlesztése 11. Egészségügyi ellátórendszer fejlesztése 10. Ipari-gazdasági terület infrastruktúra fejlesztése 9. Járdák felújítása, építése 8. Közintézmények akadálymentesítése 7. Belterületi és kistérségi kerékpárutak építése 6. Befektetés-ösztönzési program indítása 5. Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése 4. Oktatási intézmények fejlesztése 3. Rekreációs és szabadidős lehetőségek fejlesztése 2. Rendezett közterek, játszóterek és parkok kialakítása 1. Utak felújítása, építése 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Nem fontos Szükséges Fontos Nagyon fontos 202. oldal