Hőszivattyúk alkalmazási lehetőségeinek elemzése magyarországi családi házaknál

Átírás

1 Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék 9026 Győr, Egyetem tér 1. Hőszivattyúk alkalmazási lehetőségeinek elemzése magyarországi családi házaknál Tanulmány az ICON-RES együttműködés keretében 3 munkaprogram Konzulens: Dr. Tóth Péter Készítette: Unger Klaudia

2 Tartalomjegyzék 1. A víz és talaj, mint hőforrások felhasználásának lehetőségei (talajvíz, síkkollektorok) Realizálhatósági elemzés monovalens hőszivattyúk alkalmazásáról (piacelemzés, példák, keretfeltételek, követelmények magyar viszonyokban) Költségbecslés magyar viszonyokban Gazdaságossági számítás az árak lehetséges alakulásaival a jelenlegi ill. a jövőbeni helyzetben a gáz- és fűtőolajár tekintetében az EU-ban

3 1. A víz és talaj, mint hőforrások felhasználásának lehetőségei (talajvíz, síkkollektorok) A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezőek. Magyarország Közép- Európában a legnagyobb olyan terület, ahol a földi hőáram jelentősen meghaladja a világátlagot. A Föld belsejéből kifelé irányuló hőáram átlagos értéke mw/m 2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Az egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérsékletemelkedést jelentő geotermikus gradiens átlagértéke a Földön általában 0,020-0,033 C/m, nálunk pedig általában 0,042-0,066 C/m (1. ábra). A fenti termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 C-t (Alföld területe). A hőmérsékleti izotermák 2000 m mélységben már 100 C feletti hőmérsékletű jelentős mezőket fednek fel. A magas talajhőmérséklet, a hévizek, a legalább 30 C-os rétegvíz mind kedveznek a hőszivattyús technológiának. 1. ábra: Geotermikus gradiens alakulása hazánkban Hazánkban igen kedvező lehetőségei vannak a hőszivattyúval történő fűtésnek, vízmelegítésnek és a nyári lakáshűtésnek. Legkedvezőbben a földhő használható energiaforrásnak, talajvízből, folyó- vagy tóvízből m mély szondákkal kinyerve. A talajvíz és a kőzetek hőmérséklete, szemben a napenergiával, télen sem csökken, segédfűtés nélkül is ellátja feladatát. A folyó- és tóvizek mélyebb rétegeinek hőfoka sem csökken +40 C alá, mert a mederből áramló földhő nem engedi jobban lehűlni. 2 A földhő fluxusa hazánk felszínén 0,09 W/m /óra, 100 m mélységben eléri a 0,11 W-ot. 1 km 2 -en 90 MW nyerhető vele, hazánk egész területén 8100 MW, közel annyi, mint a háztartások összes hőigénye. 2

4 Annak eldöntésére, hogy alkalmas-e fűtésre a hőszivattyú vagy nem, egy-egy esetben a munkaszám ad támpontot, azaz, hogy a hőszivattyú által leadott energiamennyiség hányszorosa a működtetéshez felhasznált elektromos energiának. Az elérhető munkaszám elsősorban a hőforrás és az előremenő hőmérséklet különbségétől függ. A hőfokkülönbség 1 C-os csökkentésével 2,5% elektromos energiamegtakarítás jár együtt. A talajvíz a hőszivattyúk működtetésének ideális eleme, mivel egész évben rendelkezésre áll, hőmérséklete pedig viszonylag állandó. Olyan házakban, amelyeknek minden helyiségében padlófűtés működik, csak 35 C-os előremenő vízhőmérsékletre van szükség. Ebben az esetben az éves munkaszám 4, szélsőséges esetben akár 6 is lehet. Még 55 C-os előremenő hőmérséklet mellett is megvalósítható a hőszivattyú monoenergikus alkalmazása. Levegős hőszivattyúk nagyon könnyen telepíthetők, azonban az alacsony forráshőmérséklet miatt a legnagyobb energiaigényű évszakban (télen) is nagyon alacsony a munkaszámuk. Alkalmazásuk olyan épületek esetében is meggondolandó, amelyek fűtésére elegendő a 35 C- os előremenő vízhőmérséklet. Ha ennél magasabb hőmérsékletű fűtővíz is kell, alternatív fűtést célszerű készíteni. Talajkollektor (horizontális kivitel), illetve talajszondák (vertikális, m mély kivitel) esetén olyan energiahasznosítási munkaszám érhető el, amely a talajvizes és a levegős készülékek között helyezkedik el. Ebben az esetben olyan fűtések szolgálhatók ki a hőszivattyúval, amelyeknek előremenő vize nem melegebb 45 C-nál. A talajkollektorok új építkezések esetén viszonylag könnyen telepíthetők, hiszen a ház körüli környezet még nem készült el. A talajhő szondás és a talajhő kollektor esetén a hőkinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ. A nagy talajvíztartalmú, agyagos talaj az eddigi tapasztalatok szerint kiválóan alkalmas hőforrás, ezzel szemben a homokos talaj nem. Kisebb telkek esetén javasolt a talajhő szonda alkalmazása, mely 50 m mélységig telepíthető. A talajhő kollektornak nagyobb területre van szüksége. A kollektorfelületet 1,2-1,5 m mélységben telepítik és 8 kw hőigényre kb. 250 m 2 telepítése javasolt. Magyarországon kb. 1,20 méter mélyen a földben még a tél közepén is +4-5 C hőmérsékletet találunk. A hőgyűjtő kollektorok által hőcserélőn közvetített, +4-5 C-os hőmérséklettel hevített" munkaközeg tízszeres kompresszió következtében C-os gázzá válik. Ezt a hőenergiát hőcserélővel kinyerve C-os fűtővizet állíthatunk elő. Az elektromos úton végrehajtott hőszivattyúzás" energiamérlege rendkívül kedvező. Az előállítandó melegvíz hőmérsékletétől függően padlófűtésnél (35-40 C-os előremenő fűtővíz) 1:4-es bevitt, illetve kinyert energiahányadoshoz (az ún. ratiohoz) jutunk, míg radiátoros fűtésnél (45-50 C-os előremenő fűtővíz) 1:3 arányt tudunk elérni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy átlagos (kb. 150 m 2 -es) családi ház fűtésénél a szükséges kb. 15 kw-os fűtőteljesítmény folyamatos biztosításához 4-5 kw (380 Volton) bevitt elektromos energiára van szükség, ami azt jelenti, hogy az energia 3/4, illetve 2/3 része ingyen van. Tekintettel arra, hogy országunkban jelentős nagyságú lakott területen már kiépült a földgázhálózat, a jövőben nagy szerepet kaphatnak a földgázmotor hajtású hőszivattyúk vagy a földgáz abszorpciós hőszivattyús berendezések. Utóbbiaknak kisebb a karbantartási igényük, biztonságosabb a munkaközegük. Hasonlóan az abszorpciós hűtőgépekhez, nemcsak 3

5 tüzeléssel előállított hőenergiát igényelhet a hajtáshoz, hanem más hőenergia, például hulladékhő is felhasználható. Ezért sok esetben kedvező lehet a betervezése, és megítélésem szerint nagy jövő előtt áll. A villamos hajtású hőszivattyúkkal szemben elhangzó érv, hogy gazdaságosságukat meghatározza a villamos energiatermelés rossz hatásfoka. Tekintettel arra, hogy a villamosenergia-rendszer rendszerhatásfoka sokat javult, aminek az új technológiák - elsősorban a gáz/gőzerőművek - megjelenése lendületet adott, a helyzet nem kedvezőtlen. Az irodalmak szerint ma ez a hatásfok kb. 35%, de a jövőben további jelentős hatásfoknövekedést várhatunk. Ez pedig hazánkban is indokolttá teszi a villamos hőszivattyú használatának elterjesztését. Ha a villamos hőszivattyúk évi átlagos teljesítménytényezője kb. 4, ami persze lehet nagyobb is, pl. hévíz, az átlagosnál nagyobb talajhőmérséklet, épületből távozó levegő, istállóhulladékhő, illetve frisslevegős szellőzés, falfűtés, padlófűtés, kishőmérsékletű radiátoros fűtés esetén, akkor a villamos meghajtású hőszivattyúkkal mintegy 30 x 4 = 120 %-os hőhasznosítás várható (1. táblázat). Veszteség (kwó) Környezeti (kwó) Hasznos (kwó) Villamos erőmű olajjal Villamos erőmű gázzal Villamos erőmű gázzal, kombi ciklus Olajkazán Gázkazán régi Gázkazán új Gázkazán kondenzációs Villamos hőszivattyú levegőből, talajhőből Villamos hőszivattyú talajvízből Villamos hőszivattyú termál csurgalékból táblázat: 100 kw hőtartalmú fosszilis energiával terme lhető hasznos hő Az észszerű megoldás tehát, hogy fosszilis energiahordozókkal üzemeltessünk kombi ciklusú erőműveket fogyasztó helyek közelében. Hazánkban már több ilyen üzemel, legutóbb a Csepeli Erőmű rekonstrukciója történt ily módon (cím: Csepeli Erőmű Kft., 1211 Budapest, Gyepsor utca 1., telefonszám: ). A termelt hővel elláthatók nagyfogyasztók, távfűtött lakótelepek. A villamos energiával pedig a kombi-távfűtéssel gazdaságosan el nem látható fogyasztók egyedi és telepi, lakótelepi hőszivattyús fűtése oldható meg. Legkedvezőbb hőforrás a talajvíz, melyet hazánkban még a szükségesnél is nagyobb mértékben lelhetünk fel. Ennek hőfoka az évszaktól függetlenül állandó, mert 1-2 méternél mélyebben a légkör hőmérséklete már nem befolyásolja a folyamatosan felfelé áramló földhőt, mely a talajvízben jelenik meg, és lehetővé teszi a földhő elosztását. Célszerű a hőszivattyúval lehűtött talajvizet a termelő kúttól min méterre lévő nyelő kútban elszikkasztani, hogy ne csökkenjen a talajvíz szintje. 1 m 3 /óra talajvízből 6 kw vehető ki, mellyel egy közepes háztartást lehet fűteni. 4

6 A Fővárosi Vízművek Halásztelki kúttelepén 1984 óta egy 450 m 2 -es épületet fűtenek az ivóvízből nyert energiával. A lehűtött ivóvíz visszakerül a hálózatba, ahol útja során a földhő visszamelegíti. A termálvizek minősége (hőmérséklete, nyomása, ásványisó-tartalma, gáztartalma stb.) döntően meghatározza felhasználását, a hőenergia-hasznosítás technológiai folyamatát. A hazai hévizek minősége és mennyisége lehetővé teszi a hévízkútjainak komplex és többlépcsős hasznosítását. A komplex hasznosításon az egyes alkalmazási területek párhuzamos kapcsolását értjük (pl. kommunális hasznosítás mellett ipari hasznosítás), vagy a szezonalitás kihasználását (télen fűtés, nyáron hűtés), de ha a termálvízzel együtt hasznosítható földgáz kerül a felszínre, akkor ez bővíti a komplex hasznosítást. A többlépcsős hasznosításon pedig a felhasználási területek hőmérséklet szerinti sorba kapcsolását értjük (pl. a mezőgazdasági hasznosításnál növényházak fűtése után a távozó víz az intenzív haltenyésztő rendszerbe kerülhet stb.). A felhasznált termálvíz, általában C hőmérséklettel kerül a szennyvízcsatornába. Ezekből hazánkban jelenleg kb. 100 MW lenne kinyerhető. Csak a budapesti fürdőkből nyerhetnének 20 MW-ot. Hazánk területén lévő rengeteg hévízkút felhasználás után C- elfolyó vízéből 5-6-os hatékonysággal lehet fűtésre felhasználható hőt termelni. A Kárpát- kal medence alján fekvő országunkban talajvíz szinte mindenütt található, melyből 4-es hatékonysággal üzemeltethető a hőszivattyú. Jó példát mutat erre a Harkányi Gyógyfürdő, mely esetében a felhasználás után a kb. 30 Ckal elfolyó termálvízből 2 db 1100 kw-os hőszivattyúval létesítettek távfűtő művet, mellyel a saját igényén kívül 49 nagyfogyasztót, kórházakat, szállodákat látnak el fűtéssel, használatiés fürdőmedencevíz-melegítéssel. Az alapterhelést, a leadott energia kb. 80%-át a hőszivattyú viszi, de kemény télben rásegítenek a strandidőn kívül kevésbé leterhelt termálvízzel és egy 1700 kw-os gázkazánnal, így a csúcsteljesítmény eléri az 5,4 MW-ot. Nem elhanyagolható hazánkban a tisztított szennyvíz energetikai hasznosíthatósága sem. Csak az Északpesti Szennyvíztisztító Telep elfolyó vízéből 100 MW hő lenne kivehető a környéken lévő fogyasztók számára. A Szekszárdi Húskombinátban egy 500 kw hőteljesítményű hőszivattyú a 22 C-os üzemi szennyvízből nyeri az energiát és a 14 C hőfokú ivóvizet 45 C -ra előmelegíti a kazántápvíz készítéséhez. A budapesti szennyvízből 250 MW kapacitás nyerhető. Az ún. "vízi energiában" szegény hazánk folyói, tavai óriási hőenergiát tárolnak. A Duna legkisebb vízállásánál 1 C hűtéssel 6000 MW nyerhető ki. Ez kb. tízszerese a bősi erőműnek és nem terhelné a környezetet. A Parlament fűtése és hűtése is megoldható lenne ily módon, de ez az energia elegendő lenne a főváros lakásának fűtésére is, csak nagy hidegben kellene rásegíteni fosszilis tüzelőanyaggal. A folyók, tavak a legnagyobb hidegben sem fagynak fenékig. Alsóbb rétegeik 4 C alá sosem hűlnek, mert a medret a földhő melegíti. Magyarország egy ritka geotermikus energiakincs birtokában van, az ország területén a geotermikus gradiens értéke duplája a világátlagnak. A kőzethőmérséklet 100 méter mélységben is már jelentős: C. A kanadai NORDIC hőszivattyús rendszer terjesztése Magyarországon évben kezdődött el. A szigetszentmiklósi székhelyű Aqua-Maxima Kft az elmúlt évben több talajhőszondás hőszivattyús rendszert telepített Veszprém megyében. A telepítésre a növekvő érdeklődés azt mutatja, hogy erre a korszerű rendszerre nálunk is igény van. 5

7 Lakónegyedek korszerű, környezetkímélő hőellátására a legalkalmasabb egy-egy termálkút térségében a geotermális bázisú távhőellátás. Különösen a Dunántúlon nagy az elmaradás e tekintetben pl. a dél-alföldi régióhoz képest. Az építmények fűtése (térfűtés) és használati melegvízzel való ellátása jelentős befolyást gyakorol a háztartások hosszú távú energiafogyasztásra (2-3. ábra). 2. ábra: Végső energiafelhasználás szektorok szerint Magyarországon 3. ábra: Háztartások általános energiafelhasználása Magyarországon. A fűtésre vonatkozó németországi tapasztalatokat mutatja be a 4. ábra. Ennek oszlopdiagramjából egyértelműen kiolvasható a különféle hőszivattyúk használatának energetikai előnye mellett a régi kazán cseréjének szükségszerűsége. 6

8 4. ábra: Különböző fűtési rendszerek primerenergetikai hatásfoka. Az eddigi kutatási eredmények alapján a hazai műrevaló geotermikus energiakészlet potenciálisan nagynak tekinthető. A termálenergia közvetlen hasznosításának legújabb statisztikai tényadatai (2. táblázat) és strukturális megoszlása jól mutatja azt a hiányt, amely a kommunális fűtési, és az ipari felhasználás arányaira hívja fel a figyelmet. Hőhasznosítási terület A kitermelt termálvíz mennyisége [M m 3 /év] Hasznosítási hőlépcső [ o C] A hasznosított hőmennyiség [GJ / a ( PJ / a )] Mezőgazdaság 12,5 34, (1,79) 206,67 Kommunális fűtés használati melegvíz és 5,65 26, (0,63) 73,11 Egyéb 3,37 27, (0,39) 44,79 Összesen 21,52 31,1* (2,81) 324,57 * Súlyozott átlag 2. táblázat: A hazai geotermikus hőhasznosítás tényadatai A hasznosítható max. hőteljesítmény [MW] 7

9 A Zala megyei mellékelt összeállítás (3-4. táblázat) a hasznosított kutak jellemzőit, a kutakban mért hőmérsékletértékeket és a számított hőmérsékleti mélységlépcső vízhozamot és legfontosabb paramétereket és egyben a potenciális adottságok kínálatát érzékelteti. Hévíztároló típusa Felső homokkő pannóniai Karbonátos, karsztos tároló Kútszám [db] Mélység [m m-ig] Vízhozam [m 3 / nap] Vízhőfok [ o C] Sótartalom [g / l] , táblázat: Zalai régió geotermikus adottságai Mélység [m] Hőmérséklet [ o C] Mérések száma [db] ,0 8 20, , , , , , , , , , , ,3 9 23, ,1 2 25, ,0 2 25,1 Hőmérsékleti mélységlépcső [m/ o C] 4. táblázat: Mélybeli geotermikus viszonyok a zalai régióban A Magyarországon felhasznált áram 39,1 %-a atomerőműben, 25,2 %-a szénerőművekben, 33,6 %-a olaj és gáztüzelésű erőművekben kerül előállításra. A megújuló energiaforrások igen alacsony, 2,1 %-os értéket képviselnek. Felmerült a kérdés, hogy nem lenne-e ökológiailag előnyösebb, ha a hőszivattyú működtetéséhez szükséges áram termelésére felhasznált fosszilis tüzelőanyagokat közvetlenül használnánk fel fűtésre? Mint azt a hőszivattyús rendszer energia-diagramja mutatja (5. ábra), a válasz nagymértékben függ az áramtermelés hatékonyságától. 8

10 5. ábra: Erőművi áram felhasználása esetén, magyarországi és németországi adatokat figyelembevéve. A diagramon jól látszik, hogy a primerenergia-felhasználás csökkentése leginkább az erőművi hatékonyság és a munkaszám növelésével lehetséges. Előbbire a kogenerációs energiatermelés jelent gazdaságos alternatívát, utóbbit a minél hatékonyabb készülékek és a minél nagyobb energiatartalmú környezeti hőforrás felhasználásával érhetjük el. Míg Németországban egyértelműen pozitív a hőszivattyú ökológiai mérlege, addig Magyarországon nem feltétlenül: sokkal környezetkímélőbb hőszivattyút használni a villamos fűtés helyett, viszont a kondenzációs gázkazánok hasonlóan környezetbarát megoldást nyújtanak (6. ábra). 6. ábra: Különböző fűtési rendszerek a primerenergia-felhasználás vonatkozásában (100 kw fosszilis energiából hány kw hasznos hő termelhető) 9

11 A fenti adatok, diagramok, megállapítások 3,5-ös munkaszám mellett tekinthetőek igaznak, de lehetséges ennél nagyobb hatékonyságú rendszereket is létrehozni, melyek ökológiai mérlege a fentieknél egyértelműen jobb. Ez nem keverendő össze a gazdaságossággal, mert a mai piacgazdaságban sajnos a nagyobb primerenergia-felhasználás sokszor nem jár nagyobb költséggel. (Például a hazánkban szociális-politikai kérdésként kezelt gázárak magas állami támogatottsága mind a hőszivattyú, mind a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések megtérülési idejét jóval hosszabbá teszi.) A fosszilis tüzelőanyagok kedvező ára, az elérhetőségük, a rendelkezésre állásuk, nagyobb fajlagos energia tartalmuk, korszerű felhasználási technológiájuk értelemszerűen hátráltatja a megújuló energiaforrások hasznosításának gyors növekedését. 10

12 2. Realizálhatósági elemzés monovalens hőszivattyúk alkalmazásáról (piacelemzés, példák, keretfeltételek, követelmények magyar viszonyokban) Körülbelül 9 millió fűtési hőszivattyú üzemel a Föld országaiban. Üzemük már 6%-kal csökkenti a CO 2 kibocsátást. Élenjár az USA és Japán, ahol évente 1-1 millió hőszivattyút gyártanak, de Európában is mindinkább teret nyer, különösen azokban az államokban, melyek importálni kénytelenek a fosszilis energiahordozókat és államilag preferálják a környezetbarát hőtermelést. A hőszivattyúval szemben hazánkban elég nagy idegenkedés tapasztalható. Két ellenvetés gyakori: 1. A hőszivattyú nem megújuló energiaforrás, mert meghajtásához elektromos vagy más energia szükséges, többet vesztünk a réven, mint nyerünk a vámon. 2. Ha figyelembe vesszük az erőművek veszteségeit, már nemzetgazdasági szinten nincs energia-megtakarítás. A hőszivattyú csak ott gazdaságos, ahol a villamos energiát vízi erőművekből nyerik, mint Ausztriában vagy Svájcban. Azonos mennyiségű fosszilis energia felhasználásával azonban a hőszivattyú 2-3-szor annyi hasznos energiát tud leadni, mint bármely más hőtermelő technika. A hazánkban bőségesen fellelhető termálvíz és talajvíz kiváló médium a hőszivattyús hőtermelésre. Csak a vezetékes gáz mai költsége versenyképes a hőszivattyúval. Ez az irreálisan nyomott ár sokáig nem tartható, mert pazarlásra ösztönöz, különösen az energiaigényes iparágakban. A tényleges bekerülési költséget nem az fizeti meg, aki használja, hanem a MOL Rt. más termékeiben kell a ráfordítást fedezni.a mai gázárral szemben nem érdemes viszonylag drága gépet, kutat, szerelést beruházni. De ahol nincs vezetékes gáz, az ország háztartásainak 30%- ánál, vagy új lakóház építésénél, már igen. Sajnos hazánkban a kormányzati szervek sem ismerték fel még a hőszivattyú jelentőségét. Néhány évvel ezelőtt az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok számára lehetőség volt a hőszivattyú széleskörű ismertetése számára jelentős támogatást kapni. Az Energia Központ feladata volt ennek a megszerzése. Az erre kiirt pályázatot az EGI dolgozata nyerte el, mely azt bizonygatta, hogy hazánkban csak igen speciális esetekben gazdaságos a hőszivattyú, általában nem érdemes foglalkozni vele. Ez a vélemény az uralkodó ma is a hivatalos körökben. Az Energia Központ számos füzetben tájékoztatta a közönséget az energia-megtakarítás különböző lehetőségeiről. A megújuló energiaforrásokat népszerűsítő füzetben hőszivattyúról a hárommondatos tájékoztatás után a következő értékelést adja: "Mivel általában villamos energia kell működtetéséhez, a hazai áramtarifa mellett nem nagyon gazdaságos - hacsak nem villamos fűtés helyett alkalmazzák." Így Magyarország nem is igényelte a széleskörű ismertetéshez kapható EU támogatást melyben szomszédaink részesültek. Ennek eredményeképpen szomszédaink alaposan megelőztek bennünket a hőszivattyús fűtés elterjesztése terén. Ma hazánk az egyetlen állam az EU-ban, ahol nincs hőszivattyúgyártás. Vásárolhatunk hőszivattyút Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, ezek az országok igényelték az EU támogatást, és ezrével telepítik a hőszivattyúkat. Pl. Lengyelországban a tengerparti városokat hőszivattyús távfűtéssel látják el. 11

13 A Magyarországi helyzetre jó példa az Energia Központ "A Hazai Geotermikus Energia Hasznosítási Lehetőségei Magyarországon" című korábbi kiadványa is, amelyben megfogalmazza: "A (geotermikus, geotermális, stb.) termálenergia a föld szilárd kérgét alkotó kőzetek belső hője, melynek forrása a magma felől folyamatosan működő hőáramlás." A termálenergia hordozójaként 2002-ig Magyarországon kizárólagosan a mélységi rétegvizeket hasznosították, melyek hőmérsékletük szerint elkülönített részét a termálvizek jelentik. "Termálvíznek Magyarországon a 30 C-nál nagyobb felszíni hőmérsékletű rétegvizeket nevezzük." A szerzők ebben a kiadványban is egyenlőségjelet tettek a geotermikus és termálenergia közé abból az egyértelmű megfontolásból, hogy Magyarországon kizárólagosan a termálvizet hasznosítják energia kinyerésére. A földbe helyezett kollektorokkal és a hozzá kapcsolódó geotermikus hőszivattyúval történő (zárt rendszer) geotermikus energiahasznosításra 2002 előtt csak egyedi esetekben, mikor pl. nem volt gázbevezetési lehetőség, gondoltak, annak ellenére, hogy a környező országokban, ott, ahol a geotermikus adottságok lényegesen kedvezőtlenebbek (Pl.: Svájc, Németország, Belgium, Hollandia) folyamatosan nagy számban telepítenek ilyen hőnyerési rendszereket. Mára ez a helyzet lényegesen megváltozott. Folyamatosan növekszik a zárt rendszerű hőszivattyús geotermikus energia hazai felhasználása ban a "Gáztörvényben" szabályozták a zárt rendszerű geotermikus energia, a 30 C alatti talajhő hasznosításra vonatkozó előírásokat. A Gáztörvény kimondja: (3) A geotermikus energia felszín alatti kitermelését nem igénylő kinyerésére és energetikai célú hasznosítására, illetőleg a tevékenységhez szükséges létesítmények megépítésére létesítési, üzemeltetésére használatba vételi engedélyt kell kérni a bányafelügyelettől. A törvények röviden, lakonikusan megfogalmazott passzusait szinte lehetetlen a gyakorlatban értelmezni. Tájékozatlanok a gyártók, a forgalmazók, nem is beszélve a felhasználókról. Egyedül a bányahatóság képviselői értik a szabályozás földi részleteit, ők viszont más téren nincsenek képben. Megdöbbentő az a kommunikáció-hiány, ami az eddigiekben szinte hermetikusan elzárta egymástól az engedélyezőt és a telepítő/felhasználót. Az 1993-as törvény megszabta, hogy a földhő kinyerése, azaz hőszivattyú működtetése koncesszióköteles tevékenység. Koncessziót szerezni ugyan lehetett a bányahatóságoktól, de ez Szabados Gábor (a Magyar Bányászati Hivatal elnökhelyettese) szerint is 2-3 évbe telik. Kell hozzá rengeteg engedély, műszaki üzemi terv, felelős műszaki vezető, ki kell jelölni a bányatelket, bányajáradékot kell fizetni stb. Mindezt kevesen járják végig, egy kezünkön meg is tudnánk számolni, hány koncessziót adott ki a bányahatóság az elmúlt tíz évben. Hőszivattyús rendszerek persze működnek az országban, csak illegálisan. Szabados úr évi 50-re, míg a hőszivattyúkkal foglalkozók minimum 100-ra teszik az évente megvalósult rendszerek számát január 1-jétől a földhő kinyerése átkerült a liberalizált bányászati tevékenységek közé, azaz egyszerű létesítési és használatba vételi engedély kell csak hozzá. A rendelet hatályába a 10 méter alatti mélységbe fúrt, szondás hőszivattyúk tartoznak, azaz pl. az árkos hőszivattyú nem a bánya-, hanem az építésügyi hatósághoz. A szondák külalakjára, milyenségére nincsenek előírások, műszaki irányelvek. A szondás hőszivattyúknál a bányahatóság hatásköre a belépő-kilépő csonknál kezdődik és végződik, azaz a föld feletti berendezések nem engedélykötelesek, magát a hőszivattyút például, ha van bizonylat, nem kell engedélyeztetni. Fontos, hogy a (csonknál) 30 C alatti kilépő hőfokú hőszivattyúkat szintén nem terheli bányajáradék. Kis t-nél elég a használatba vételnél történő egyszeri mérés. 12

14 Több hivatalt kell felkeresnie annak, aki bányahatósági-engedély köteles hőszivattyút szeretne telepíteni. A kérelmet a csatolt iratokkal a 4 bányakapitányság egyikénél (aki területileg illetékes) kell benyújtani. A kapitányságok Miskolcon, Szolnokon, Veszprémben és Pécsen vannak, tehát egy budapesti projekthez például Szolnokra kell menni. Itt történik az építési engedélyeztetés, aminek ügyintézési ideje 30 nap. Várhatóan szakhatóság engedélyét is be kell szerezni, olyanokét, mint a Nemzeti Örökség Minisztériuma, a Környezetvédelmi, illetve a Honvédelmi Minisztérium. Az engedélyezés összköltsége kb Ft, ami egy nagyobb családi ház esetén kétmillió forintért kivitelezett rendszer díja mellett már eltörpül. Annál inkább megterhelő a hivatali út végigjárása; erre az lehet a megoldás, hogy a gyártó/kivitelező magára vállalja a papírmunkát, szaladgálást. Ez mindenkinek jó, a megrendelőnek természetesen azért, mert mentesül a bürokratikus hercehurcától, a kivitelezőnek azért, mert ha jó kapcsolatot alakít ki a bánya- és egyéb hatóságokkal, akkor gördülékenyen, rutinszerűen végig tudja vinni az ügyeket, és elégedettek lesznek a vevői, a hatóság pedig azért, mert egy profival kell csak foglalkozniuk sok amatőr helyett, olyan profival, aki tudja, hogy mit kell vinnie és tennie. Azért érdemes végigjárni a hivatalos utat, mert a forgalmazónak ill. kivitelezőnek érdeke, hogy tiszta viszonyokat teremtsen, de ugyanígy a megrendelőnek is, mert ugyan a bányahatóságnak nincs apparátusa a tényleges ellenőrzésre, de amint valami probléma merül fel, azonnal intézkednek. Például ha valahol beszennyeződik a talajvíz, addig kutatnak, míg nyomára nem bukkannak a forrásnak ilyenkor nem számít, hogy nem az a bizonyos hőszivattyú volt az ok, jelenlétére fényt derítenek és jön a büntetés. Német, svájci és cseh példa van előttünk, hogy ne tekintsünk túl távolra határainktól. Ezekben az országokban szakmai szervezetek segítségével kidolgozták a hőszivattyúalkalmazás/telepítés irányelveit. Magyarországon a HKVSZ (Hűtő és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége)-en belül nemrégiben alakult meg a hőszivattyús szakosztály, amely szóban már meg is egyezett a bányahatóság képviselőjével a kölcsönös hasznon alapuló segítségnyújtásról. A hőszivattyús rendszerek hazánkban a földgázprogramhoz hasonló idő alatt elterjedhet, és jelentősen hozzájárulhat a környezetvédelmi iparunk fejlődéséhez. Egy új technológia meggyökerezéséhez, elterjedéséhez természetesen soha sem elég a szakemberek elszántsága. Ehhez olyan társadalmi-gazdasági környezet kell, amely kedvez a progresszív kezdeményezéseknek, nélkülözhetetlen az olyan kedvező légkör, ahol ezeket felkarolják és gazdaságpolitikai, pénzügyi eszközökkel is segítik. A kormányzati gazdaságpolitikában több területen látható az a szándék, hogy a kutatás, műszaki fejlesztés, energiatermelés, és -szolgáltatás, valamint a környezetvédelem stratégiai fontosságú területeit pénzügyileg is támogassa. E támogatások között a hőszivattyús rendszereknek is kívánatos lenne helyet szorítani. A hőszivattyús rendszerek elterjedését a Nemzeti Fejlesztési Tervvel is szélesíteni lehetne, mégpedig a hazai hőszivattyúgyártás beindításával, illetve a hőszivattyús rendszerek komplex programjával, tekintettel a rendelkezésre álló erőforrásainkra, az értékesítési területek felvevőpiacára és a primerenergiaimport függőségünkre, ugyanis a primer energia csaknem háromnegyedét importból kell fedezni. A mezőgazdasági szakterületen is folyamatosan növekszik az érdeklődés a hőszivattyú után. 13

15 Pályázati lehetőségek Magyarországon: 1. Minimum 125 millió Ft nettó beruházási összegtől támogatja a KIOP pályázat a nagy rendszerek megvalósítását től a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódva, további EU pályázati lehetőségek vannak, melyek során együttműködünk kiemelkedő pályázati gyakorlattal rendelkező társaságokkal ig az állami támogatás keretein belül az építési költség 30%-a, max. 500 eft-ra lehetett pályázni ben 10 pályázatból 9 nyert óta nincs állami támogatás, a 2005-ös lakossági pályázatok még nem kerültek meghirdetésre, várjuk a pályázatok megjelenését Európában a hőszivattyú fejlődése töretlen, különösen Svédországban, Svájcban és Spanyolországban. Az utóbbi években több országban indult meg a fejlődés, pl. Finnországban, Csehországban és Észtországban. Svédországban elősegíti az elterjedést, hogy a gyártást 3 állami vállalat tartja kézben ben Spanyolországban , Nagy- Britanniában , Svédországban , Franciaországban 9.000, Németországban 7.000, Svájcban 6.500, Ausztriában db-ot gyártottak. A lakosság arányához viszonyítva Svédország vezet lakosra eső 40 hőszivattyúval, őt követi Ausztria ben 4,5 millió kormányzati és 1,5 millió kereskedelmi épületet fűtöttek hőszivattyúval. Észak-Európában a fűtési, Dél-Európában az épület hűtését is végző hőszivattyúk vezetnek. Az EU Hőszivattyú Szervezete (EHPA) a jelenlegi fejlődési adatok alapján 2010-re 9 millió hőszivattyú használatára számít. A felújításokkal együtt a gyártás elérheti a 15 millió egységet. Az új lakások 95%-a Svédországban hőszivattyús fűtéssel készül. Ez a szám Svájcban 36%, Franciaországban 5%, Ausztriában 35 %. Az osztrák kormány ill. az önkormányzatok jelentős forrásokat bocsátanak rendelkezésre, elsősorban vissza nem térítendő támogatás formájában annak érdekében, hogy segítsék a környezetbarát és mindenekelőtt környezetkímélő fűtési rendszerek kiépítését. A támogatás - a tanácsadáson ill. tervezési segítségen felül - a beruházás 30%-áig terjedő összeggel történhet, családi házaknál maximum 3633,6 magasságában. Ausztriában év végéig hőszivattyút létesítettek. Hőszivattyú gyártók Osztrák hőszivattyú gyártó cégek IDM osztrák hőszivattyú gyártó Ochsner osztrák hőszivattyú gyártó Oekotherm osztrák hőszivattyú gyártó KNV osztrák hőszivattyú gyártó Heliotherm osztrák hőszivattyú gyártó Neuratherm osztrák hőszivattyú gyártó Weider osztrák hőszivattyú gyártó Német hőszivattyú gyártó cégek Junkers német hőszivattyú gyártó Stiebel-Eltron német hőszivattyú gyártó Waterkotte német hőszivattyú gyártó Buderus német hőszivattyú gyártó Vaillant német hőszivattyú gyártó Dimplex német hőszivattyú gyártó 14

16 alphainnotec német hőszivattyú gyártó Japán hőszivattyú gyártó cégek Daikin japán hőszivattyú gyártó Mitsubishi japán hőszivattyú gyártó Francia hőszivattyú gyártó cégek Sofath francia hőszivattyú gyártó Amerikai hőszivattyú gyártó cégek Carrier amerikai hőszivattyú gyártó York amerikai hőszivattyú gyártó Svéd hőszivattyú gyártó cégek Thermia svéd hőszivattyú gyártó Magyarországon hőszivattyúgyártás jelenleg nem létezik, de hőszivattyús rendszerek forgalmazásával, tervezésével és kivitelezésével több cég foglalkozik (5. táblázat). Forgalmazók Tervezők Kivitelezők Bálken Kft. Budapest Bálken Kft. Budapest Biner 95 Kft. Tatabánya City-Net Bt. Biner 95 Kft. Tatabánya Delta-F Fűtéstechnika Székesfehérvár Gaiasolar Kft. Gyermely Hév-Sugár Kft. Budapest Dkbau Kft. Sümeg Geowatt Kft. Békéscsaba Hexaplan Kft.- Budapest FGV Kft. Budapest Hév-Sugár Kft. Budapest Paleotherm Kft. Budapest Gaiasolar Kft. Gyermely Hév-Sugár Kft. Budapest Thermo Kft. Tata Geosolar Kft. Budapest Hidro-Geodrilling Kft. Budapest Tri-Control Kft. Budapest Geowatt Kft. Békéscsaba Klimatech Kft. Veszprém Hév-Sugár Kft. Budapest Konstruktív Kft. Zalaegerszeg Hexaplan Kft.- Budapest Loch és Társai Kft. - Bonyhád HFJ Mérnöki Iroda Kft. - Szolnok Oktoklíma Kft. Budapest Hidro-Geodrilling Kft. Budapest Paleotherm Kft. Budapest Kárpi Novabau Hegykő Paulex Kft. Budapest Klimatech Kft. Veszprém Stiebel-Eltron Kft. Budapest Klivent 2000 Kft- Nyíregyháza Tri-Control Kft. Budapest Szikra Kft. Budapest Valve-Tech Kft. Veszprém Wagner Solar Hungária Kft. Fót Tmarkt Kft. Pomáz Tri-Control Kft. Budapest Trio-Contakt Kft. Győr Valve-Tech Kft. Veszprém Vetsey Kft. Tapolca 5. táblázat: Hőszivattyús rendszerek forgalmazásával, tervezésével és kivitelezésével foglalkozó Magyarországi cégek BÁLKEN SVÉD-MAGYAR MÉRNÖKI KFT. Cím: H-1093 Budapest IX, Közraktár u. 22/B. Telefon: , Fax: Mobil: info@balken.hu Internet: 15

17 A BÁLKEN Svéd-Magyar Mérnöki Kft. az európai hőszivattyúgyártásban élenjáró svéd Thermia cég partnere, akivel jól bevált, megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezéseket kínálnak Magyarországon is (ROBUST, EKOMIN, VILLA BAS, VILLA CLASSIC hőszivattyúk). BINER 95 KFT. Cím: H-2892 Tata, Zsellér dűlő 6. Postacím: H-2892 Tata Pf.: 259 Telefon: Fax: Internet: A Biner'95 Kft. napkollektor, napelem, hőszivattyú, szélgenerátor és melegvizes kandalló tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. A cég profilja 1995 óta a megújuló energiaforrások kihasználásával történő épületgépészeti tervezés és kivitelezés. Az egész ország területén vállalnak és külföldön is teljesítenek megbízásokat. Legutóbb, többek között Bad-Füssing német fürdővárosban szálloda, Magyarországon a visegrádi Sílvanus Hotelben az élményfürdő, Egerszalókon szálloda, Dunaszentmiklóson egy Holland érdekeltségű üdülőfalu, Budapesten és vidéki városokban családi házakat, gyógyszertárat, orvosi rendelőt, csokoládé múzeumot, konferencia hajót és éttermeket terveztek és építettek meg megrendelőik részére. CITY NET Kereskedelmi és Szolgáltató BT. Cím: H-3561 Miskolc, Felsőzsolca, Kölcsey F. 15. Kapcsolattartó: Molnár Gábor Telefon: postmaster@citynetbt.hu Internet: Melegvíz-előállítás, fűtésrásegítés, áramtermelés napenergiával Szilárd biomassza hasznosítás (kazán, faapríték, brikett, pellet stb.) Hőszivattyú, geotermikus energiahasznosítás DELTA-F FŰTÉSTECHNIKA KFT. Cím: H-8000 Székesfehérvár, Budai út 274. Postacím: H-8005 Székesfehérvár Pf.: 14. Tel / fax / üzenetrögzítő: Mobiltelefon:

18 Internet: A cég több mint tíz éve ipari méretű megrendelésen át családi házak komplett épületgépészetével is foglalkozik. Családi házak épületgépészetét komplexen kezelve végzik a tervezéssel, kivitelezéssel, engedélyeztetéssel és beüzemeléssel együtt, melybe a geotermikus és napkollektoros hőhasznosítás, klímaszerelés és az ezekhez kapcsolódó szabályozástechnika is hozzátartozik. Referenciákat előzetes egyeztetés után tudnak biztosítani az aktuális térségben. D. K. BAU KFT. Cím: H-8330 Sümeg, Kossuth Lajos u 23. (Pf: 93) Mobiltelefon: Dörnyei Zoltán Fax : cím: dkbau@fre .hu Internet: Víz-gáz fűtési rendszerek tervezése és kivitelezése, geotermikus hőszivattyúk telepítése. GAIASOLAR KFT. Cím: H-2821 Gyermely, Tatai út 25. Telefon: Fax: Mobil: ; ; ; gsinfo@gaiasolar.com Internet: A cég megújuló energiaforrásokkal kialakított energia rendszerek alkalmazására, tervezésére és kivitelezésére, és ezzel kapcsolatos mérnöki szaktanácsadásra alakult: Fűtés, klíma, használati melegvíz, villamos energia megvalósítása családi házak részére. Hőszivattyú-, napelem-, napkollektor-, szél-, és kombinációs hibrid rendszerek tervezése Kulcsrakész kivitelezés, szerviz, karbantartás Építészeti, épületgépészeti tervezés szaktanácsadás Kiegészítő eszközök forgalmazása A GAIASOLAR jelentős méretű referenciával rendelkezik Magyarországon és külföldön egyaránt. 17

19 GEOSOLAR KFT. Cím: H-1122 Budapest, Krisztina krt. 27. Telefon: , , , Fax: geosolar@geosolar.hu Internet: Oktatás, tervezés, kivitelezés, forgalmazás. GEOWATT KFT. Cím: H-5600 Békéscsaba, Szabó Dezső u. 25. Telefon: Fax: Mobil: geowatt@geowatt.hu Internet: HÉV-SUGÁR KFT. Bemutatóterem és iroda: H-1214 Budapest, II. Rákóczi Ferenc u Telefon: Fax: Forgó Zoltán: (forgo@hev-sugar.hu) Fülöp Ágnes: (fulop@hev-sugar.hu) Internet: A cég 1986-ban alakult, mint épületgépész tervező és kivitelező kft. Munkáik java részét Ausztriában - Bécs és környékén - végezték től a környezetbarát fűtési technológiák jelentik fő tevékenységi körüket: falfűtés -hűtés hőszivattyús rendszerek szegélyfűtés porszívó rendszerek. HEXAPLAN Tervező és Létesítménymenedzselő KFT. Cím: H-1025 Budapest, Józsefhegyi u. 13. Kapcsolattartó: Hajdu György Telefon:

20 Fax: gyhajdu.hxp@drotposta.hu Internet: Hőszivattyús fűtési-hűtési, melegvízelőállítási rendszerek tervezése, kivitelezése, geotermikus energiahasznosítás. HFJ Mérnöki Iroda KFT. Cím: H-5000 Szolnok, Vak Bottyán utca 13. Telefon/Fax: Mobil: info@hfjkft.hu Internet: A HFJ Mérnöki Iroda Kft ban alakult. A bányászattól kezdve a korrózióvédelmen át az építőiparig bezárólag a tevékenységek széles spektrumában nyújtanak szolgáltatásokat. Lakossági részben tevékenységük elsősorban építőipari, épületgépészeti tevékenységekre, valamint a STIEBEL-ELTRON kiemelt partnereként klímaberendezések, elektromos és gázkészülékek forgalmazására, szerelésére, beüzemelésére, garancián belüli és túli szervizelésére, valamint hőszivattyúk, napkollektorok tervezésére, forgalmazására és kivitelezésére terjed ki. HIDRO-GEODRILLING KFT. Cím: H-1141 Budapest, Zsigárd u.21. Telefon: Fax: Mobil: Mobil: info@hidro-geodrilling.hu Internet: Hőszivattyús fűtési, hűtési, melegvízszolgáltatási rendszerek tervezése, engedélyeztetése, pályáztatása, komplett kivitelezése, függőleges zárt szondás, vagy nyitott vízkutas megoldással. Komplett épületfűtések, hűtések tervezése és kivitelezése: fal, mennyezet, szegély, fan coil fűtési rendszerekkel. Bányászati-műszaki szakértés, tanácsadás. Fúrási munkák tervezése, engedélyeztetése, vízkutak fúrása, vízfigyelő monitoring kútrendszerek telepítése. Egyéb kutatófúrási munkák kivitelezése /kavicskutatás/ 19

21 Az ország területén 2005-ben elvégzett méter földszonda fúrásával és 2 MW hőszivattyús teljesítmény beépítésével a legjobb eredményt érték el. GEOWATT KFT. Cím: Békéscsaba, Szabó Dezső u. 25. Telefon: , Mobiltelefon: geowatt@geowatt.hu Internet: Fő profil a monovalens geotermikus hőszivattyús rendszerek tervezése és kiépítése (Nordic hőszivattyúk). KÁRPI-NOVABAU KFT. Cím: H-9400 Sopron, Ipari Park, Verő J. u. 1. Telefon/ Fax: Mobiltelefon: karpi@ karpi.hu Internet: A Kárpi-Novabau Kft. célja a megújuló energiákat hasznosító berendezések, technológiák széles körű megismertetése és forgalmazása. KLIMATECH KFT. Cím: H-8200 Veszprém, Bányai Júlia u. 10. Raktár: H-8200 Veszprém, Kádártai út. 33. Telefon: Fax: Mobiltelefon: Raktár tel/fax: info@klimatech.hu Internet: Inverteres klímatechnika (30 %-os energiamegtakarítás) Hővisszanyerés (hulladékhő hasznosítása), Földhő hasznosítás fűtési célra (hőszivattyús megoldás). Használati melegvíz előállítás (napenergia hasznosítással). 20

22 KLIVENT 2000 KFT. Cím: H-4551 Nyíregyháza-Oros, Szív u 70. Telefon: , , Fax: klivent@axelero.hu, info@klivent2000.hu Internet: Ügyvezető: Kis Péter A cég épület- és járműklimatizálással valamint az épületgépészet teljes területével, köztük hőszivattyús és napkollektoros rendszerek telepítésével foglalkozik. KONSTRUKÍV KFT. Cím: H-8900 Zalaegerszeg, Hock János u. 60. Telefonszám: , , Fax: , konstzeg@axelero.hu Internet: A cég fűtéstechnikával, napelemek, napkollektorok és hőszivattyús rendszerek kereskedelmével foglalkozik. LOCH ÉS TÁRSAI KFT. Cím: Bonyhád, Rákóczi F. u Telefonszám: , , Fax: colormuszaki@bonyhad.tvnet.hu Ügyvezető: Loch Gábor Klímaberendezések és hőszivattyús rendszerek tervezése, értékesítése, kivitelezése, híradástechnikai termékek, parabolaantennák, háztartási gépek értékesítése, szervize. OKTOKLÍMA KFT. Cím: H-1139 Budapest, Lomb utca Telefon: , Fax: oktoklima@oktoklima.hu 21

23 Raktár: Budapest XV. ker., Székely Elek utca Telefon: Internet: Ügyvezető: Varga Csaba (vacsa@oktoklima.hu) Az Oktoklima Kft. az észak-olaszországi AERMEC márkanevű klímaberendezések, a SIERRA kondenzátorok és hűtőtornyok, illetve a svájci D&T merülő elektródás párásítók kizárólagos magyarországi képviselete. PALEOTHERM KFT. Cím: H-1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 127. Telefon: Fax: info@paleotherm.hu Internet: Ügyvezető: Kiss László Ügyvezető: Fehérvári Gábor Tervező mérnök: Németh Gábor A cég a hőszivattyún alapuló épület fűtési-hűtési rendszer értékesítésére, az értékesítés támogatására, tervezői, kivitelezői, fejlesztői hálózat és összeszerelői bázis megszervezésére, működtetésére létrehozott vállalkozás. PAULEX Kereskedelmi KFT. Cím: H-1215 Budapest, Jókai u. 25. Telefon: , Fax: paulex@paulex.hu Internet: A Paulex Kft. tíz éves tapasztalattal bír a skandináv termékek magyarországi importja és értékesítése területén. Az IVT hőszivattyúk kizárólagos hazai importálási jogának megszerzésével a társaság elképzelése az, hogy az országot teljesen lefedő viszonteladói ill. alvállalkozói hálózattal juttassák el a kompletten kivitelezett, beüzemelt hőszivattyús rendszert a családi és társasházakba, valamint a középületekbe, sportlétesítményekbe, szállodákba, továbbá bármilyen helyre, amely fűtést, melegvizet ill. hűtést igényel. 22

24 STIEBEL-ELTRON Magyarország KFT. Cím: H-1036 Budapest, Pacsirtamező u. 41. Telefon: Telefax: info@stiebel-eltron.hu Internet: A Stiebel Eltron már több mint 70 éve fejleszt és gyárt készülékeket és berendezéseket a "melegvíz és meleg otthon" számára. Ez a név azóta is garancia az egyedülálló technikára, az energiatakarékosságra, a környezetvédelemre, a minőségre és a megbízhatóságra. THERMO KFT. Cím: Budapest 1122 Krisztina krt. 27. Telefon: , , , Fax: Internet: A Thermo Kft. mérnökei az elmúlt években közel 4000 épület épületgépész terveit készítették el. Vállalják hagyományos víz-, csatorna-, gáz-, központi fűtés-, légtechnika-, klíma-, uszodagépészeti-, központi porszívó, padlófűtés-, falfűtés-, mennyezeti sugárzófűtés tervek elkészítését. Specialitásuk: OM Japán napházak tervezése, telepítése, napenergia hasznosítás, földenergia hasznosítás, korszerű, energiatakarékos épületgépész berendezések tervezése, kivitelezése. Az első nap- és földenergiával működő családi házat 1994-ben tervezték és kivitelezték a Budapest mellett lévő fóti hegyoldalban. Az épület és az uszoda együttes területe 250 m 2. A talajban elhelyezett horizontális abszorber felülete 800 m 2. 6 KW elektromos energia működteti a Stiebel-Eltron hőszivattyút. T-MARKT KFT. Cím: H-2013 Pomáz, Határ út (Pf.7) Telefon: Fax: tmarkt@tmarkt.hu Internet: A T-Markt 1991-ben alakult, öntözőrendszer és garázsnyitó forgalmazás céljából. Kibővült tevékenységi körük ma már geotermikus hőszivattyúk forgalmazását is magába öleli. 23

25 TRI-CONTROL Mérnöki és Szolgáltató KFT. Telephely: H-2800 Tatabánya, Vadász út 141. Levelezési cím: H-2800 Tatabánya, Pf Várszegi János - hőszivattyús rendszerek Telefon: Fax: tricontrol@mail.datanet.hu Internet: Energiatakarékos fűtési rendszerek (hőszivattyú, napenergia) Irányítástechnika Épületgépészet. A cég elsősorban a Thermia, Stiebel-Eltron, Viesmann cégek hőszivattyúinak termékeit is kínálják ügyfeleiknek. Az energiatakarékos fűtési rendszerekhez kapcsolódóan vállalják teljes körű épületgépészeti munkák kivitelezését, padló-, radiátoros- és falfűtési rendszerek valamint hideg-, melegvíz és csatornarendszerek tervezését és kivitelezését is. TRIO-CONTAKT KFT. Cím: H-9028 Győr Fehérvári u 75. (Integrál-park) Telefon: Fax: info@trio-contakt.hu Internet: Tevékenységük minden, a klimatizálással kapcsolatos területre kiterjed, lakások, családi házak hűtésére, vagy akár ipari-technológiai létesítmények komplett szerelésére. Szolgáltatásaik között megtalálható többek között a hőenergia és a napenergia hasznosítása is. VALVE-TECH KFT. Cím: H-8229 Paloznak, Zrínyi u. 12. Telefon/Fax: , Ügyintéző: Csáki Irén info@valve.hu Internet: A VALVE Bt. épületgépészeti szolgáltatásra, ezen belül az öntözéstechnikára specializálódott cég évtől tervezik és szerelik a falfűtési, falhűtési rendszereket megrendelőik részére ben kezdték meg legújabb tevékenységüket, a NORDIC geotermikus hőszivattyú rendszerek telepítését. A Geowatt Kft., a kanadai rendszer kizárólagos Kelet-Európa területén 24

26 forgalmazó cég, által létrehozott dealer hálózata szerződött tagjaként vállalkoznak teljes körű garanciával a rendszer megvalósítására a tervezésétől a kivitelezésig és beüzemelésig. VETSEY KFT. Bemutatóterem: H-8300 Tapolca, Juhász Gyula u. 16. Telefon/Fax: Mobiltelefon: info@vetsey.hu Internet: splitrendszerű ablak- és mobil- klímaberendezések, kültéri légkondicionálók, légtechnikai rendszerek, szellőztető berendezések, légtisztítók, légfüggönyök hőszivattyús fűtőrendszerek vízlágyító berendezések WAGNER SOLAR HUNGARIA KFT: Cím: H-2151 Fót, Németh Kálmán út 26. Telefon: Fax: Mobiltelefon: wagnersolarhu@vnet.hu Internet: A cég napkollektoros hőhasznosító rendszerek, hőszivattyúk, pellet kazánok és kandallók, fatüzeléses, vízteres kandallók forgalmazásával és kivitelezésével foglalkozik. Tevékenységük kiterjed: díjmentes ajánlatkészítés, rendszertervezés helyszíni felmérés, teljes épületgépészeti tervezés költségvetés készítéssel helyszínre történő kiszállítás teljes körű kivitelezés helyreállítási munkálatokkal együtt minden nemű épületgépészeti szakmunkák kivitelezése garanciális javítás és utólagos karbantartás. 25

27 3. Költségbecslés magyar viszonyokban Hőszivattyú szükséges beruházási költsége a fűtőberendezésig bezárólag Az egyes hőhordozók felhasználásához szükséges valamennyi beruházási igényt figyelembe kell venni, vagyis a gáz esetében a bevezetési, létesítési költséget, az optimális megoldásnál a különleges kéményt, vagy a szilárd tüzeléshez elengedhetetlen tárolók létesítésének költségeit is. Így már nyilvánvaló, hogy a hőszivattyú ára igenis versenyképes a gáz- és villanyfűtés mellett. (Villamos direkt fűtők ára szobánként Ft.) Egy 100 m 2 -es és kwó éves hőigényű lakáshoz szükséges gép ára ezer Ft. Ehhez jön még ezer Ft szerelési költség, a talajvizes felhasználásnál még két kút (egyik termeli a talajvizet, a másikban a lehűtött vizet kell elszikkasztani) költsége. Összesen 1-1,5 millió Ft. Ha egy 200 m 2 -es lakást olajfűtésről átállítunk hőszivattyúra, a beruházási költsége átlagosan Ft. Hőszivattyús berendezés felállítása Ha a hőforrás levegő: hőszivattyú, puffertároló, vezérlés, töltőszivattyú, szerelvények, szerelés, 20kW-os egységre átlagár: 1,8-3 m Ft. Ha a hőforrás talajszonda: hőszivattyú, puffertároló, szondafúrás, vezérlés, töltőszivattyú, szerelvények, szerelés, 20kW egységre, átlagár: 2-3 m Ft. Ha a hőforrás kút: hőszivattyú, puffertároló, vezérlés, töltőszivattyú, szerelvények, szerelés, 20 kw egységre, kútfúrás nélkül. (A kút vízhozamának 4 m 3 /h körül kell lennie, fúrási költsége nagy szórást mutat a helytől és a vállalkozótól függően.) Ár: 1,6-2,5 m Ft. Hazai példák telén újonnan épült házban beüzemelt hőszivattyú Az épület: pince+garázs szint (fűtés szükségtelen, mert 2/3 részben felszín alatt helyezkedik el) 180 m 2, lakószint 160 m 2, kiépítetlen tetőtér. 38-as porotherm tégla, 6 cm Nikecell hőszigetelés, nagy üvegfelületek (portál), a födémekben 5-10 cm Nikecell. Padlófűtéssel ellátott rész 130 m 2, radiátoros 30 m 2, max. előremenő hőmérséklet (radiátorhoz) C. A számolt hőveszteség és a használati melegvíz előállítás összesen mintegy 8,5-9 kw teljesítményt igényel C belső illetve külső -12 C-ra számolva, a fűtési idényre vetítve pedig durván kwh energiát. (8.5 kw x 24h x 120 nap, persze nincs 120 napon át 26

28 folyamatosan -12 C, viszont október közepétől április közepéig mintegy 180 nap a fűtési idény/igény) Az éves áramfogyasztás rendre kw között mozog, a telet követő éves villanyszámla alakulása a következő volt: évben Ft évben Ft évben Ft A hőszivattyú vezérelt éjszakai árammal is működik. A nappali és a vezérelt fogyasztás megoszlása mindhárom elszámolási időszakban 50-50% körül mozgott. Az áram ára jelentősen emelkedett ebben az időszakban, s közben az ÁFÁ-ját is 25%-ra emelték. Ez a költség a 3 személyes háztartás teljes fogyasztása. Gáz nincs bekötve. A lakás hőmérséklete C. Az első két téli időszak összes áramfogyasztása fűtési szezononként 6600 kwh (6. táblázat) Október 400 kwh 400 kwh November 936 kwh 991 kwh December 1250 kwh 1288 kwh Január 1352 kwh 1501 kwh Február 1249 kwh 866 kwh Március 869 kwh 955 kwh Április 537 kwh 600 kwh Október-április 6593 kwh 6601 kwh 6. táblázat: évi téli időszakok összes áramfogyasztása Télen napi 4 kwh nem fűtési fogyasztást számolva 185 napra (740 kwh), 5860 kwh szükséges fűtésre. A hozzávetőleges jósági tényező: / 5860 = 4.26 A hőszivattyú Stiebel-Eltron WPF 13, 3 kw felvett, 13,4 kw névleges leadott teljesítménnyel, 600 l fűtéspufferrel és 300 l használati melegvíz pufferrel. A hőszivattyú forrás-köre zárt hurkú, vertikális furatokba helyezett 2 hurok/furat D=32mm KPE csövekből álló rendszer, 250 folyóméternyi furathosszal. 40W/fm fajlagos elvonható értéket becsülve ez 10 kw össz elvonható teljesítményt ad, ami egyezik a WPF13 hőszivattyú 13,4-3 azaz 10,4 hűtőoldali teljesítményével. Vákuumcsöves napkollektor is üzemel 6 m 2 hasznos felülettel. Ez a nyári félévben teljes egészében ellátja a használati melegvíz előállítást, a felesleges hő pedig a fűtésre is rá tud segíteni. A hőszivattyús rendszer 2002-ben mintegy 2 millió Ft-ba került (hőszivattyú, pufferek, földkör, furatok, földmunka stb). Ebben a fűtés (padlófűtés, radiátorok, keringetés) nincs 27