Téglagyártás Ipolypásztón és Vámosmikolán Menyhárt Miklós

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Téglagyártás Ipolypásztón és Vámosmikolán Menyhárt Miklós"

Átírás

1 Téglagyártás Ipolypásztón és Vámosmikolán Menyhárt Miklós Ipoly és a határ elválaszt, a történelem összeköt A két falu történetéről több kiváló tanulmány jelent meg. Jelen dolgozatban a téglaégetés és -gyártás szemüvegén át nézve kívánjuk bemutatni e falvak XVIII XX. századi történetét. Mindkét község az Alsó Ipoly mentén helyezkedik el, előbbi a jobb, az utóbbi pedig a bal partján. A környék évezredek óta lakott terület, melyre bizonyíték a Pásztón talált i.e. V II. évezredből keltezhető kőbalta és edény 1, illetve a Mikolához közeli (egyébként a trianoni békediktátumig Pásztóhoz tartozó) István-majorban feltárt szkíta temető. 2 Ipolypásztó eddig ismeretes első írásos említése a XII. században kelt, Vámosmikoláról pedig 1075-ben Mikolafalu néven tesz említést a Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai c. monográfia. 3 A trianoni békeszerződésig mindkét település Hont vármegyéhez tartozott. Ipolypásztó (Pastovce) az időközben megalakult Csehszlovák Köztársaság részévé vált, majd 1938 és 1944 között átmenetileg ismét Magyarország része lett. Vámosmikola ugyancsak Hont vármegye községe volt, sőt, két időszakban ( , ) annak egyik járási székhelyeként is funkcionált. Trianon után a megcsonkított vármegyéket összevonták, így került sor több ízben is a közigazgatási határok megváltoztatására. Ezáltal került 1923 után Nógrád és Hont k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített), majd 1938-tól Bars és Hont k.e.e., és 1945-től Nógrád és Hont vármegyébe. Ez utóbbi időszaktól harmadik esetben is járási székhely volt, egészen az 1950-es megyerendezésig, amikor Pest megyéhez csatolták. 4 Az agyag felhasználása, megmunkálása, kiégetése ezen a vidéken is több ezer éves hagyományra épül. Több régészeti feltárásra került sor az utóbbi évszázadban, melyek során agyagedények, azok töredékei, illetve Ipolypásztón, a római korból származó számozott és betűjelekkel ellátott téglák kerültek elő. 5 Néhány éven keresztül a község régiségtárában tárolták ezeket a bélyeges téglákat, melyek nagy szomorúságunkra a II. világháború alatt eltűntek. Vidékünkön a téglából való építkezés szélesebb körben csak a török hódítók kiűzése után terjedt el. A tégla kezdetben elsősorban egyházi és földesúri építkezéseken, másodsorban pedig, körülbelül a XVIII XIX. századtól, a polgári vagy módosabb paraszti építkezéseken jelent meg. A török hódoltság éveit követően a XVII. század végén, mint a lévai vár tartozékai, királyi adományként, a környékbeli falvak, köztük Ipolypásztó és Vámosmikola is, a herceg Esterházy család tulajdonába kerültek. 6 Az évi XCV. törvénycikk értelmében Ipolypásztó és a hozzá tartozó helységekből (Vámosmikola, Szakállos, Perőcsény, Zalaba és Szokolya) megalakul a Vámosmikolai Uradalom, mely egészen 1868-ig az Esterházy hercegi hitbizomány birtoka marad. 7 Az egymást 1. ábra: Esterházy Pál követő birtokosok közül számunkra herceg Esterházy Pál Antal ( ) tábornagy (1. ábra) és Antal (forrás: internet) testvéröccse, galántai Esterházy Miklós József ( ) herceg (2. ábra), tábornagy a lényeges. 8 Pál Antal építette a XVIII. század közepén a vámosmikolai kastélyt és templomot. Vámosmikolán és az Ipolyszakálloshoz tartozó Szakállos-majorban találtunk nagyméretű, domború HEP feliratú téglákat, melyeknek feloldása nagy valószínűséggel Herczeg Esterházy Pál (1 2. kép) ben bekövetkezett halála után, mivel gyermekei nem születtek, testvére, Miklós József vette át a birtokok igazgatását. Az ő nevéhez fűződik a vámosmikolai plébánia építése. A két községben, de a környező településeken is, sok helyen fellelhető a nagyméretű, domború VM betűkkel jelzett tégla, aminek valószínűsíthető jelentése Vámos Mikola (3 4. kép). A XVIII XIX. században írták ebben a formában a község nevét. 9 Lévén ebben az időszakban Esterházy birtok, így valószínűleg valamelyik helybéli téglaégetőjében készülhettek ezek a darabok. További érdekesség, hogy van a községnek német neve, Lorenzen. 10 Németeket a XVIII. század első felében telepítettek Mikolára. A középkori templom védőszentje a XIV. században Szent Lőrinc vértanú volt. Vélhetően innen ered a német településnév. Itt is, de a környék községeiben is találtunk nagyméretű téglákat kör alakú mélyítésben mélyített nagy L betűvel (5. kép). Elképzelhető, hogy 2. ábra: Esterházy Miklós 1770-es évek (forrás: a német név kezdőbetűjét jelenti a téglákon található L betű. A századforduló környékén gyárthatták ezt a fajta téglát valamelyik helybéli égetőben. A kiegyezést követő években az Esterházy-féle hitbizomány internet) a birtok egy részének eladására kényszerült, így a vámosmikolai uradalom baráti Huszár István ( ) tulajdonába került A lektor megjegyzése: A monográfia ezen adata vélhetően a közeli Garammikolára vonatkozik. Az újabb keletű okleveles kutatásra alapozott történeti földrajzi, helytörténeti irodalom villa Mikula néven 1300-ra teszi a község első írásos említését. Lásd: Györffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza III. kötet. Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság. Budapest, p Borovszky Samu (1896) Magyarország vármegyéi és városai - Arcanum DVD könyvtár IV. 7. Reiszig Ede (1896): Hont vármegye nemes családjai - Arcanum DVD könyvtár IV 8. Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása, Bp Vályi András (1796): Magyar országnak leírása, Buda

2 Második házasságából született leánya, Gabriella, férjezett, gróf Pongrácz Vilmosné 1886-ban hozományul kapta az ipolypásztói és zalabai birtokot. Gyermekei, Jenő, Vilmos és István; az utóbbiakról az Ipolypásztó és Zalaba közti Vilmos-major, illetve a mikolai (Trianonig Ipolypásztó határa) István-major kapta a nevét. Huszár István halála után fia, Béla ( ) örökölte a maradék birtoktestet. Bélának négy gyermeke született: Tibor, Elemér, Aladár és Miklós. Halála után a legidősebb fiúra, Tiborra 11 szállt a vámosmikolai uradalom, amihez ekkor Vámosmikola, Perőcsény és Ipolyszakállos tartozott, mintegy magyar holdnyi területtel. 12 A vámosmikolai uradalom és kastély utolsó tulajdonosa Huszár Károly volt. Téglaégető Ipolypásztón 1 3. ábra: Ipolypásztó évi kataszteri térkép; 1 - téglaégető, 2 - vályogvetőhely (Nyitrai Állami Levéltár) 4. ábra: Az ipolypásztói téglagyár a III. katonai felmérés térképén 2 Az eddig fellelhető információk és téglabélyegek alapján állítható, hogy legalább 120 éven keresztül, szinte folyamatosan működött Ipolypásztón téglaégető. A Nyitrai Állami Levéltár tulajdonában lévő Ipoly Pászthó elkülönített határának térképén, amely 1864-ben készült, látható (3. ábra), hogy Máj-hegy (vagy más néven Pinczés) északnyugati lábánál 1073-as számon Téglaégető néven jelölnek egy helyet. Területe a térkép arányait figyelembe véve körülbelül 1,5 hektár. Az agyagot a hegy lábánál termelték ki, magát a téglaégetőt és a hozzátartozó sík területet patak szegélyezi, ahonnan a vizet nyer ték az agyag megmunkálásához. Az égető területétől északabbra, szintén a patak mellett, nevezik meg a Vályogvető helyét. Ezt a részt, valószínűleg pont a téglaégetés és a vályogvetés miatt Agyigácsónak is nevezik. Mivel az előzőekben említett térkép az Esterházyak idejében készült, így a téglaégető is az ő tulajdonuk volt; ezután került a baráti Huszár család tulajdonába. A III. katonai felmérés térképe (4. ábra) között készült; ebbe az időszakba esik a tulajdonváltás. Ezen a térképen is jelölik már a téglaégető helyét. Ekkor (és korábban is) a téglaégető munkaerő szükségletét körülbelül egy család szolgáltatta. Tudomásunk van helyben talált nagyméretű, domború HI feliratú tégláról (6. kép), melynek valószínűsíthető feloldása Huszár István. Ez a tégla a rajta lévő bélyeg elkészítési módja miatt valószínűleg a kezdetekben készülhetett. A későbbiekben gróf Pongrácz Vilmosné üzemeltette a téglaégetőt, ahol a helyben és a környék falvaiban nagy számban előkerült domború és mélyített PV, illetve CrPV jelű téglák készülhettek (7 11. kép). A téglaégetőről olvashatunk Zalabai Zsigmond könyvében: Vasútállomása, postája, távirdája van a községnek; később orvosa, sőt 1935-től gyára is, mivelhogy a századfordulón létrehozott, korábban Huszár vámosmikolai nagybirtokos tulajdonában lévő téglaégetőt ekkorra korszerűsítette az állam. Az újjáépített gyár évi teljesítménye tégla egynéhány családfőnek ipari foglalkozást nyújtott már. 13 Ezt a forrást pontosítani szükséges: nem a Huszár család hozta létre a téglaégetőt, hanem korábban építették, amit a fentebb hivatkozott, 1864-ben készült térkép is bizonyít; az Esterházyak idejében is működött már a téglavető. A Csehszlovák állam nem a Huszár, hanem a Pongrácz-családtól vehette át a téglaégetőt, mivel 1886-tól már ők voltak a község birtokosai. A Csehszlovák állam által átvett téglaégetőt 1935-ben Csernák János irányítása alatt építették át a kor követelményeinek megfelelően és 1954 között épült fel a mostani téglagyár, modern gépekkel, szárítóval. Ebben az időszakban épült fel az 51,5 m magas kémény. Éves termelése db tömör és lyukacsos tégla. A gyár működéséhez szükséges munkaerő az első időkben 7 8, ma ember december 31-ig egyetlen ipari vállalkozásként működött a környéken a PONITRIANSKÉ TEHELNE n.p. ZLATÉ MORAVCE vállalat üzemeként január 1-től az ipolyszakállosi székhelyű Csehszlovák Magyar Barátság Egységes Földműves Szövetkezet irányítása alá kerül melléküzemágként. 14 A gyár termelési értékeit a nyolcvanas évekből ismerjük bővebben: 1980-ban az 500 ezer db tervezett helyett db téglát gyártott; 1982-ben a 250 ezer tervezett tégla helyett db-ot gyártottak; 1983-ban 350 ezer tervezett tégla helyett 351 ezret készítettek, 351 ezer Kčs értékben; 1984-ben a téglagyár termelését nem darabban, de értékben tervezik, a 350 ezer koronás tervet túllépve 500 ezer korona értéket termelnek; 1985 a téglagyár ebben az esztendőben nem működött. (A krónikás semmilyen magyarázatot nem fűz ehhez az egyetlen mondatnyi megállapításhoz.) 1986 az elavult gépi berendezések miatt a téglagyár ebben az évben sem működött a krónika ezzel az évvel zárul, a téglagyárról már nem esik említés. 15 Az utóbbi 11. Kempelen Béla ( ): Magyar nemes családok - Arcanum DVD könyvtár IV. 12. Borovszky Samu (1896): Magyarország vármegyéi és városai - Arcanum DVD könyvtár IV. 13. Zalabai Zsigmond (1985): Hazahív a harangszó - Bratislava, p Ipolypásztó krónikája: december 19-től vezetik, másolati példányát B. Szabó Márta bocsátotta rendelkezésemre, a szlovák nyelvről való fordítást is neki köszönhetem. Az idézett fordítás és 1976-ból való. 15. Ipolypásztó krónikája,

3 mondatokból következően a gyár utoljára 1984-ben működött, a soron következő évektől kezdődően nincs információnk a téglagyártásról. A helyszíni terepbejáráskor szembetűnő a már messziről árulkodó 51 m magas kémény (5. ábra). Közvetlen köze lében helyezkednek el a kemencék marad ványai, melyek száma hét. Az egyik kemencénél még épségben megvolt a kéményhez vezető füstjárat nyílása (6. ábra). A kemencék közelében található egy 5. ábra: Az ipolypásztói téglagyár kéménye 6. ábra: A kéményhez vezető füstjárat téglaépület maradványa. A téglagyár mögött van a Máj-hegy, melynek lábánál bányászták a gyártáshoz szükséges agyagot. Ennek nyomai ma is láthatók, kb m hosszan, m szélességben van kitermelve a talaj, némely helyeken akár m magasságban. Találtunk a helyszínen többféle domború H (Huszár) ( kép), PV és GrPV (v.ö.: kép) betűkkel ellátott nagyméretű téglát és azok töredékeit. Legnagyobb számban azonban az utolsó időszak jelöletlen nagyméretű és lyukacsos téglái voltak itt fellelhetők. Téglaégetők Vámosmikolán Az I. katonai felmérés ( ) térképén (7. ábra) látható Z.O. jelölésű téglaégető helyén (amennyire azt a mai viszonyok mellett be lehet azonosítani), pincék, présházak épültek. Ezen a helyen a téglaégetés nyomai a több mint kétszáz év elteltével ma már nem láthatók. A térképen található épületek tulajdonosa, ill. kegyura ebben az időszakában herceg Esterházy Miklós József volt, ebből következően az ő birtokainak szükségleteihez készülhettek itt a téglák. Jelenleg nem ismerünk innen hozzá köthető téglabélyeget. A községben élő szájhagyomány szerint a templom és a plébánia tégláinak égetéséhez felhasznált agyagot Szabó Tibor portája és a mai temető közötti gödörből termelték ki. A gödröt az 1970-es években indult intézményes szemétszállítás során hulladékkal töltötték fel. Ez a terület Esterházy Pál Antal idejében még az akkori falu szélére esett. 8. ábra: Vámosmikola környéke 1842-ben (II. katonai felmérés térkép) 7. ábra: Vámosmikola környéke ben (I. katonai felmérés térkép) Az itt készült téglákból építhették a templomon kívül a kastély földszintes részét (bár a főfalak nagy kövekből épültek, a boltozat és a kémények viszont téglából) valamint a magtárt. A temető ekkor még az Ipolyparton volt. A mostani temető az 1800-as évek első felében került ide ábra: A Sas-féle téglaégető helye (= Források alján ) A II. katonai felmérés (1842) térképén (8. ábra) található Z.S. jelölésű téglaégető a Tilalmas-árok mellett helyezkedik el. A patak baloldalán található dűlő neve: Forrás úti dűlő, Forrásoki dűlő; a jobboldalon lévő: Halászpart. Ez lehet Szatmáry István dolgozatában a Források alján hellyel említett téglaégető, amit valamikor 1945 előtt Skulan (Sas) Pál újból megnyitott, és egy fafűtéses téglaégetőt 17 épített. Ezt a helyet azonosította és mutatta meg Olexa József 1993-ban dr. Koczó Józsefnek 18, ez a hely a II. katonai felmérés térképén is látható 19. A katonai térkép a faluból külön ide vezető utat, az árkon keresztül ívelő hidat és három épületet jelöl. Az Esterházy hitbizomány az 1870-es évek elejéig birtokolta Vámosmikolát, tehát a térkép készítésének idejében még az ő tulajdonuk lehetett az égető. Később, 1918-ban, mikor a kastélyt bővítették, illetve amikor Bauer ügyvéd házát építették, akkor már Huszár Tiboré volt az uradalom, tehát ebben az időszakban ők használhatták az égetőt. Ekkor készülhettek a környék falvaiban fellelhető nagyméretű, domború HT betűkkel ellátott téglák ( kép). Személyesen is megkerestük az égető helyét, mára a természet visszahódította magának a környéket. Több gödröt látni még ma is ezen a helyen, ezek vagy az agyag kinyerésére szolgáltak, vagy a tábori kemencék helyei voltak (9. ábra 20 ). A területen sok téglatöredéket leltünk, ezek közül voltak olyan darabok, melyeken a bélyeg bizonyos részein 16. Dr. Koczó József közlése, köszönet érte 17. Szatmáry István (1966): Vámosmikola 1945 előtt c. kézirata 18. Dr. Koczó József bocsátotta rendelkezésemre a Szatmáry kéziratot és Olexa József közléseit 19. Olexa József közlése, melyet Dr. Koczó József jegyzett fel, köszönet érte 20. A kép közepén álló személy (Gáspár János barátom, segítségével találtuk meg az orzsányi téglaégetők helyét, téglagyűjteményemben sok téglát köszönhetek neki) érzékelteti a gödör nagyságát. 83

4 a SAS felirat valamely része volt beazonosítható. Ez is azt bizonyítja, hogy az adatközlőink valós információk birtokában voltak, amit szerencsénkre megosztottak velünk. Még a Börzsöny-patak mellett, a Szlábi-kereszt helyén (1934-ben állították a keresztet) is téglaégető volt, amely az első világháború idején szűnt meg 21. A területet bejárva, mára a környezet már nem árulkodik az egykori téglaégető helyéről. Csak a patak közelsége és az agyagtalaj utalhat arra, hogy itt valamikor téglaégetéssel foglalkoztak. Szatmáry szerint Esterházy Pál Antal létesített egy téglaégetőt Orzsányban. Ez az égető az országút felső oldalán, a céllövő pálya bal szélén volt. 22 Ez biztosan nem egyezik meg a II. katonai felmérés térképén jelölt égetővel (több száz méter különbség van a két helyszín között), tehát ez már az ötödik terület a faluban (10. ábra), ahol téglakészítés történt. A terület mostani bejárásakor nagyobb mennyiségben különböző méretű tükrös MB (BM?) betűkkel ellátott nagyméretű téglatöredékeket találtunk ( kép). Volt olyan töredék is, amelyiken a tégla szélén a H betű függőleges és vízszintes szára látszott, ebből következően Huszár család valamelyik tagjának, vélhetően Tibor téglájának darabját találtuk meg. Természetesen, időben elkülönülten, különböző időszakokban működhettek ezek a téglaégetők. 10. ábra: Az Esterházy téglaégető helye Orzsányban Érdekes, hogy mindkét faluban van Agyigácsó (Ipolypásztó), illetve Hagyigácsó (Vámosmikola) nevű dűlő, mely helyeken vályogvetéssel foglalkoztak. Ipolypásztó dűlőneveit Zalabai Zsigmond közli: Agyigácsó: a nyelvjárási alakváltozat az Agyagásó nevet fedi ban, a tagosításkor jelölték ki helyét a Máj-szőlők alatt. Tapasztáshoz, a döngölt földű konyhák csapásához szolgáltatott nyersanyagot. Említi továbbá, hogy a Máj-hegy a község főútjával szemben lévő, a Börzsönyre, Ipolyra néző domb. Valahol ennek lábánál létesült a téglagyár is. 23 Vámosmikola határában a Hagyigácsó nevű dűlő a Börzsöny-patak baloldalán fekszik, a malomtól nem messzire, az első katonai felmérés térképén jelölt téglaégetőtől északabbra. Vélelmezhető, hogy a pásztói példa nyomán kapta ez a terület is a nevét. Vámosmikola régi, téglából készült épületei Az egykori Esterházy-, majd Huszár-kastélyt (ma iskola) 1750 körül barokk stílusban építtette Esterházy Pál Antal. A kastély emeletes, neobarokk épületszárnyát ( ) egy balassagyarmati Jung nevű építész tervezte (a Kossuth u.-ban lévő Bauer-házzal most Hártó Sándor tulajdona együtt 24 ) (11. ábra). A kastély tégláit Orzsányban égették ki, kifejezetten erre a célra létesített téglaégetőben (Halászpart). A rőzsét az erdőből hordták, a tégla nyersanyagát a helyszínen termelték ki. A kastély ekkor baráti Huszár Tiboré, így nyilvánvaló, hogy a téglaégető is az uradalomé volt. A kastély es felújításakor két különböző fajta nagyméretű téglát találtak, az 11. ábra: Esterházy-Huszár kastély Vámosmikolán 12. ábra: A Pobori-féle szeszfőzde egyiken téglalap alakú mélyítésben domború SZOB feliratú, a másikon domború IPP betűk láthatók ( kép). A Szob feliratú tégla valamikor a XX. század első felében készülhetett Luczenbacher Pál gyárában 25, ebben az időszakban kerülhetett ide valamilyen átalakítási munkák alkalmával. Az utóbbi tégla, melyen az IPP felirat látható, korban körülbelül a XVII XVIII. századból származhat, jelentését nem ismerjük. A Rákóczi utcában legtovább működő Pobori-féle szeszfőzde (12. ábra) (még az ÁFÉSZ is üzemeltette, az 1990-es években szűnt meg, az épület még ma is áll) tégláit a Forrásoknál égették. Az épületet 13. ábra: Vasasra égetett darabok a szeszfőzde udvarán személyesen is megnézhettük, mai tulajdonosa, Molnár Pál engedélyével, köszönet érte. A szeszfőzde épülete kisméretű SAS feliratú téglából készült, de találtunk az udvar kikövezett részei között is ún. vasasra égetett darabokat (13. ábra). A pincéje nagyméretű téglával van boltívezve, ennek fajtáját nem ismerjük. Csak megbontással lehetne megállapítani, milyen jelzésű téglából készült. Padlózatánál szintkülönbség látható, ahol nagyméretű, mélyített DL betűkkel jelölt téglák vannak beépítve (24. kép). Ezeket a közeli Perőcsényben, Darányi Lajos téglavetőjében készítették a XX. század elején. 26 A házigazda elmondása szerint a szeszfőzde és a pince lejárata között volt 21. Szatmáry István i.m. 22. u.o. 23. Zalabai Zsigmond (1984): Mindenekről számot adok - Bratislava, p Dr. Koczó József közlése, köszönet érte 25. Jeles téglák, jeles emlékeink, Az I. és II. Bélyeges Tégla Napok előadásai (2009): Menyhárt Miklós: Szülőfalum, Bernecebaráti téglái, p u.o. 84

5 egy kisebb támfal, amit elbontott. Az innen származó nagyméretű téglákat téglalap alakú mélyítésben mélyített HI betűkkel jelölték meg (25. kép). 27 A nagyméretű, domború, tükrösen íródott HI betűkkel ellátott téglák (26. kép) is Huszár István téglaégetőjében készülhettek. A ház átépítésekor viszonylag nagyobb mennyiségben került elő kisméretű, ovális mélyítésben mélyített VI betűkkel ellátott tégla (27. kép). A környék falvaiban ezt a téglát is megtalálhatjuk, gyártójára csak tippelni tudunk. Budapesten a X. kerületi Gergely utca 40. szám alatt működött a XX. század első felében Vincze István és Társa cég; téglagyártással foglalkoztak, telephelyük Szécsény Öreghegyen működött. Elképzelhető, hogy a VI betűk Vincze Istvánt jelentik, és ha ez így van, akkor km-t utaztak ezek a téglák. A magtár a Huszár-uradalom idején is szerves részét képezte a gazdaságnak, a 18. században é pül hetett (az Esterházyak idejében). A magtár méteres, háromszintes épü let volt holdról az összes megtermett gabona elfért benne. Az első és második katonai fel mé rés térképén is a község legnagyobb épületeként jelölik. A II. világháború után csak falai ma rad tak meg, melyeket a helybéliek széthordtak építőanyagnak, helyén jelenleg kertek találhatók. 28 A barokk római katolikus templom az évi Batthyány-féle canonica visitatio jegyzőkönyve szerint Vámosmikolán a felséges Herceg Esterházy Pál Antal kegyúr jóvoltából épült (ezt erősíti meg az évi főesperesi látogatás is). A jegyzőkönyvben többek között az alábbiak olvashatók: Ez a templom kőből épült, zsindellyel van fedve, négyszögű kövek borítják, elölnézetből szilárd kiképzésű torony (Fordította: Róka Lajos református lelkész, Balassagyarmat). Ezen jegyzőkönyv utóbbi állításával ellentétben áll a vámosmikolai római katolikus egyházközség élete c. feljegyzésben leírtakkal: Az új templom a község közepén, szép téren épült, minden irányból megközelíthető, kőből és kemény téglából épült (Plébániahivatal, Vámosmikola). A templom néhány évvel ezelőt ti külső renoválásakor készített fotón jól láthatók a nagy számban felhasznált téglák (14. ábra 29 ). A plébániát 1797-ben kezdte építeni az akkori kegyúr: Esterházy Miklós herceg, a nép által készített nyers téglából. A feljegyzés írója, Kajmó plébános úr az évi főesperesi látogatás jegyzőkönyvét használta fel. A plébános úr jóvoltából személyesen is megtekinthettük a plébánia épületét, környezetét. A ház kertjében találtunk HEP, GrPV, SAS jelölésű téglatöredékeket. Az egyik fészerben PV és nagyméretű, téglalap alakú mélyítésben domború BT betűkkel ellátott téglákat tároltak (28. kép). Ez utóbbi tégla a Bekő és Társa Esztergomi Tégla és Cserép Agyagárugyár terméke a XX. század elejéről. 30 A padlására is felmehettünk, ahol közvetlenül a feljáró 14. ábra: A vámosmikolai templom tatarozása (Fotó: Dr. Koczó) 15. ábra: A vámosmikolai p lébánia kiégetetlen téglái lépcsőnél álló tűzfal kiégetetlen, jelölés nélküli agyag téglákból állt (15. ábra). A padláson találtunk nagyméretű téglalap alakú mélyítésben mélyített WSF feliratú téglákat (29. kép), ezeket valószínűleg az épület átépítésekor hozhatták ide Ipolyságról. A tégla gyártója a Winter Sándor és Fiai cég, amely a XIX XX. század fordulóján működött. 31 Skulan Pál téglagyáros Vámosmikolán született 1894-ben, apja Skulan Pál 32, anyja Szmolka Ilona. Felesége Mészáros Mária. Kőművesmesterként ő készítette 1918-ban a vámosmikolai kastély kő kerítését, illetve 1945 előtt ő nyitotta meg a Források alján lévő téglaégetőt. Amikor 1993-ban Olexa József ( ) említette a nevét Dr. Koczó Józsefnek, jegyzeteiben zárójelbe tette a Sas nevet. Emlékezete sze rint azért tette ezt, mert vagy ragadvány név volt, vagy névmagyarosítás történt. Nagy Kálmán (Perőcsényben született 1923-ban, 1945 után dolgozott Skulan/Sas kőműves mesternél) közlése szerint névmagyarosítás történt, a Skulan nevet változtatta Sasra. Megyes Ferenc vámosmikolai lakos (az 1930-as években született) közlése szerint két különböző család volt a Sas és Skulan, előbbi volt a téglaégető, az utóbbi pedig kőműves mester). Helyben is, de a környék falvaiban több helyen is találtunk kisméretű, téglalap ala kú mélyítésben domború SAS feliratú téglákat (30. kép). Nagy valószínűséggel ezeket a téglákat készítette Sas Pál. A vámosmi ko lai temető mellett betemetett téglaégető gödrének bejárásakor találtunk egy kisméretű téglalap alakú mélyítésben domború SKP betűkkel ellátott téglát (31. kép), ennek jelentése Skulan Pál. Ez utóbbi téglával még soha eddig nem találkoztunk, eléggé kis darabszámba készülhetett. Az adatközlők visszaemlékezéseiből nem állapítható meg egyértelműen, hogy egy, vagy esetleg több sze mélyről van-e szó. Ha névmagyarosítás történt, akkor az SKP jelölésű tégla készülhetett előbb, és csak ezután gyártották SAS fel irattal a tégláikat. Amennyiben két különböző családról van szó, akkor az is elképzelhető, hogy az SKP jelzéssel ellátott téglákat bér be készítette a Sas család Skulan kőművesnek. Persze, az is eléggé fura, hogy mind két esetben Pálról 27. Kaptam ugyanilyen téglát a közelben lévő Kemencéről is, Sinka László kedves barátomtól. A gyűjteményem sok más tégláját is neki köszönhetem. 28. Olexa József közlése, melyet Dr. Koczó József jegyzett fel, köszönet érte 29. A fotóért köszönet Dr. Koczó Józsefnek. 30. Esztergom és Vidéke folyóirat LVII. évfolyam, június 21-i példánya, p Jeles téglák, jeles emlékeink, Az I. és II. Bélyeges Tégla Napok előadásai (2009): Menyhárt Miklós: Šahy (Ipolyság) téglagyárosai a XIX-XX. században, p https://familysearch.org/search/record/results#count=20&query=%2bgivenname%3ap%c3%a1l~%20%2bsurname%3askulan~&collection_id=

6 van szó. Az is biztos, mára sem a Skulan, sem a Sas családnak nem élnek Mikolán leszármazottai. Ipolypásztó nevezetesebb épületei 16. ábra: Ipolypásztó templomtornya a villámcsapás után (forrás: internet) A Szent György tiszteletére szentelt román stílusú temploma kezdetben a premontreieké volt. Később a templomot gótikus stílusban átépítették, a 18. század második felében pe dig bő vítették. Fatornya 1774-ben egy tűzvészben leégett, a mai kő torony 1817-ben épült; 2008-ban villám csapott bele, 2010-ben fejezték be a felújítását. 33 Villámcsapás után készültek fotók a templomról, illetve annak tornyáról (16. ábra 34 ). A fotón látható, hogy nem csak kőből, hanem téglából is készült a torony falazata. A fotó készítője több képet is készített a károkról, de azt egyiken sem láthatjuk, hogy volt-e valamilyen jelzés a téglákon. A torony készítésének idejét alapul véve, ebben az időszakban az Esterházyak voltak a falu birtokosai. Elképzelhető, hogy az ő téglaégetőjükből származó téglával egészítették ki az építkezést. Az ipolypásztói téglaégetőről először 1864-ből van írásos emlékünk. Nem tudjuk, működött-e már azelőtt is az itteni téglavető, viszont biztos információnk van a vámosmikolai téglaégetőről. Akár innen is hozhatták a téglákat. Kastélyát az Agyigásó dűlőben készített téglából Plachy György építtette 1888-ban, neoklasszicista stílusban. 35 Ebben az évben már Pongrácz Vilmos volt a község birtokosa, az előbbiekben írt helyen működött téglaégető, amiben készültek a PV és GrPV betűkkel ellátott téglák. Valószínűleg ezekből a téglákból épült fel a kastély. A két faluban fellelt ismert vagy ismeretlen egyéb téglák 36 : Mélyített E és J betűk között mélyített Kossuth-címer (32. kép), egy másik példányon téglalap alakú mélyítésben domború EJ betűk láthatók (33. kép), Eggenhoffer József esztergomi téglagyárában készültek a XX. század elején. 37 Ovális mélyítésben mélyített EM betűs téglák (34. kép) Engelhardt Mihály ipolysági téglagyárából származnak a XIX XX. század fordulójáról. 38 Domború GB betűk (35. kép): ezt gróf Breuer 39 nagypeszeki földbirtokos téglaégetőjében készíthették. Mélyített pajzsokban domború G és T betűk, közöttük mélyítésben domború Kossuth-címer (36. kép): a Grünwald-testvérek téglagyárában készült Esztergomban a XIX XX. század fordulóján. 40 Mélyített H és HI betűk ( kép): nagy valószínűséggel az Ipolyságon működő Holczer Ignác téglagyárában égették a XIX. században. 41 Domború HZ betűk (39. kép) feloldását nem ismerjük, gyártásának vélhető ideje körülbelül a XVIII XIX. század. Domború IS betűk feloldását nem ismerjük ( kép), valószínűleg a XVIII XIX. században készültek. Téglalap alakú mélyítésben Istv. felirat, egy másikon IT betűk ( kép): Basaharcon a XX. század elején működött István téglagyár terméke. Kisméretű tégla, benne téglalap alakú mélyítés (45. kép), gyártója ismeretlen, körülbelül a XX. század első felében gyártották. 42 Szintén kisméretű tégla a következő, rajta téglalap alakú mélyítésben domború MAROS 3 F felirat látható (46. kép), nagymarosi téglagyár terméke volt Fischer Lipót idejéből, az 1930-as évek után. 43 Domború N betű (47. kép), jelentését nem ismerjük, készítésének időpontja körülbelül a XVIII. század. Ovális mélyítésben mélyített PJ betűk (48. kép), jelentése Polmülner Jenő; Kemencén volt téglaégetője a XX. század elején. 44 Téglalap alakú mélyítésben domború RG betűk (49. kép), feloldása Renner Gáspár; Párkányban volt téglagyára a XIX XX. század fordulóján. 45 Téglalap alakú mélyítésben domború S&G NB felirat (50. kép), jelentését nem ismerjük, a XX. században gyárthatták. Téglalap alakú mélyítésben domború SJ NB felirat (51. kép), feloldása ismeretlen, körülbelül a XX. században gyártották. Ovális mélyítésben domború SZI NB feliratú tégla ( kép), jelentését nem ismerjük, valószínűleg ez is a XX. században készült. Téglalap alakú mélyítésben domború VISEG- RÁD MB felirat (54. kép), Bergmann Mihály visegrádi gyárában készült a XIX XX. században. 46 A dolgozatban bemutatott téglák a következő személyektől származnak: Gáspár János (Bernecebaráti): 3, 48, 49; Dr. Herczig Béla (Baj): 6; Megyes Ferenc (Vámosmikola): 7, 10, 22, 32, 33, 36, 43, 44, 46, 54; Menyhárt Gábor (Bernecebaráti): 5, 39, 42; Sinka László (Kemence): 19, 20, 25, 26, 52,53. A többi a szerző tulajdona Azon tégláknál, ahol nem jelöltem meg a méretet, mindenütt nagyméretű tégláról írok. 37. Esztergom és Vidéke folyóirat XLVIII. évfolyam, november 14-i példánya, p Jeles téglák, jeles emlékeink, Az I. és II. Bélyeges Tégla Napok előadásai (2009): Menyhárt Miklós: Šahy (Ipolyság) téglagyárosai a XIX-XX. században, p Borovszky Samu (1896): Magyarország vármegyéi és városai - Arcanum DVD könyvtár IV 40. Esztergom és Vidéke folyóirat XIV. évfolyam május 29-én kiadott példánya, p Jeles téglák, jeles emlékeink, Az I. és II. Bélyeges Tégla Napok előadásai (2009): Menyhárt Miklós: Šahy (Ipolyság) téglagyárosai a XIX-XX. században, p Esztergom és Vidéke folyóirat XLVIII. évfolyam november 14-i példánya, p Jeles téglák, jeles emlékeink, Az III. és IV. Bélyeges Tégla Napok előadásai (2010): Herczig Béla: A- tól Zs-ig: helységnevek téglákon, p.120, Jeles téglák, jeles emlékeink, Az I. és II. Bélyeges Tégla Napok előadásai (2009): Menyhárt Miklós: Szülőfalum, Bernecebaráti téglái, p u.o. 46. Jeles téglák, jeles emlékeink, Az III. és IV. Bélyeges Tégla Napok előadásai (2010): Herczig Béla: A-tól Zs-ig: helységnevek téglákon, p.117,132 86

7 1. kép: D HEP felirat = Herceg Esterházy Pál 2. kép: D HEP felirat = Herceg Esterházy Pál 3. kép: D VM felirat = Vámos Mikola 4. kép: D VM felirat = Vámos Mikola 5. kép: MM L betű = talán a község német neve Lorenzen 6.kép: D HI felirat = talán Huszár István 7. kép: D PV felirat = Pongrácz Vilmosné 8. kép: D PV felirat = Pongrácz Vilmosné 9. kép: D GPV felirat = Gróf Pongrácz Vilmosné 10. kép: M PV felirat = Pongrácz Vilmosné 11. kép: MD Gr.PV felirat = Gróf Pongrácz Vilmosné 12. kép: D H betű = Huszár 13. kép: D H betű = Huszár 14. kép: D H betű = Huszár 15. kép: D H betű = Huszár 16. kép: D H betű = Huszár 17. kép: D HT felirat = Huszár Tibor 18. kép: D HT felirat = Huszár Tibor 87

8 19. kép: D tükrös MB felirat = ismeretlen 20. kép: D tükrös MB felirat = ismeretlen 21. kép: D tükrös MB felirat = ismeretlen 22. kép: MD SZOB felirat = a gyártás helye 23. kép: D IPP felirat = ismeretlen 24. kép: MM DL felirat = Darányi Lajos 25. kép: MM HI felirat = Huszár István 26. kép: D tükrös HI. felirat = Huszár István 27. kép: MM VI felirat = talán Vincze István 28. kép: D BT felirat = Bekő és Társa 29. kép: MM WSF felirat = Winter Sándor és Fiai 30. kép: MD SAS felirat = Sas Pál 31. kép: MD SKP felirat = Skulan Pál 32. kép: MD EJ + címer = Eggenhoffer József 33. kép: MD EJ felirat = Eggenhoffer József kép: MM EM felirat = Engelhardt Mihály 35. kép: D GB felirat = Gróf Breuer 36. kép: MD GT + címer = Grünwald Testvérek

9 37. kép: M H betű = Holczer 38. kép: M HI felirat = Holczer Ignác 39. kép: D HZ felirat = ismeretlen 40. kép: D IS felirat = ismeretlen 41. kép: D IS felirat = ismeretlen 42. kép: D IS felirat = ismeretlen 43. kép: MD 2 Istv. 3 felirat = István Tgy. 44. kép: MD IT felirat = István Tgy. 45. kép: Jeltelen mélyítés 46. kép: MD Maros 3 F felirat = Nagymaros, Fischer 47. kép: D N betű = ismeretlen 48. kép: MM PJ felirat = Polmülner Jenő 49. kép: MD RG felirat = Renner Gáspár 50. kép: MD S&G NB felirat = ismeretlen 51. kép: MD SJNB felirat = ismeretlen 52. kép: MD SZINB felirat = ismeretlen 53. kép: MD SZINB felirat = ismeretlen 54. kép: MD Visegrád MB felirat = Bergmann Mihály Visegrád 89

Szülőfalum, Bernecebaráti téglái

Szülőfalum, Bernecebaráti téglái Szülőfalum, Bernecebaráti téglái Menyhárt Miklós Szülőfalumról röviden: A Börzsöny hegység lábánál szerényen megbúvó Bernecabaráti községet 1928-ban hozták létre, egyesítve két Árpád-kori települést, Bernecét

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Nőtincs és a pecsétes téglák

Nőtincs és a pecsétes téglák Nőtincs és a pecsétes téglák Eczl József és Menyhárt Miklós A településről röviden A község Nógrád megye délnyugati részén, a Naszály hegy lábánál, a Lókos és a Hangya patak völgyében ad otthont az itt

Részletesebben

Šahy (Ipolyság) téglagyárosai a XIX XX. században

Šahy (Ipolyság) téglagyárosai a XIX XX. században 64 Šahy (Ipolyság) téglagyárosai a XIX XX. században Menyhárt Miklós 1. ábra: II. katonai felmérés térképe 2. ábra: Turista térkép a 30-as évekből 3. ábra Winter kemence maradványai Előzmények XIX. század

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

Az adattal kapcsolatos kifogások ellenére biztos, hogy Károly Róbert 1321. február 26.-i adománylevelében már valóban a mai Buziást adományozza

Az adattal kapcsolatos kifogások ellenére biztos, hogy Károly Róbert 1321. február 26.-i adománylevelében már valóban a mai Buziást adományozza BUZIÁSFÜRDŐ 1905-ig Buziás, város a Bánságban, Temes megyében. Temesvártól 33 km-re délkeletre fekszik. Buziásfürdő/ Băile Buziaş, németül Busiasch (Temes megye) Hozzátartozó falvak: Bakóvár és Nagyszilas

Részletesebben

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

CSEPEL TÖRTÉNETE. Összeállította: Cser Károlyné

CSEPEL TÖRTÉNETE. Összeállította: Cser Károlyné CSEPEL TÖRTÉNETE Összeállította: Cser Károlyné 2012 Jelen füzet kiadását Csepel 300 éves évfordulója alkalmából Budapest Csepel Önkormányzata támogatta CSEPEL TÖRTÉNETE Rövid segédanyag a Nagycsaládosok

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ. (magyar és angol nyelvű tanulmányok)

FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ. (magyar és angol nyelvű tanulmányok) FORMAI KÖVETELMÉNYEK A TÉKA 2015. ÉVI TANULMÁNYKÖTETÉHEZ (magyar és angol nyelvű tanulmányok) A kéziratokat a következő címre kérjük elküldeni: Határidők: - a kézirat beküldési határideje: 2015. július

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása Tolmács Község Önkormányzata Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1228 /2009 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Napok programja

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

HATÁRHIDAK 2011. Urbán Tamás NIF Zrt 2011. 05. 11. Balatonföldvár

HATÁRHIDAK 2011. Urbán Tamás NIF Zrt 2011. 05. 11. Balatonföldvár HATÁRHIDAK 2011. Urbán Tamás NIF Zrt 2011. 05. 11. Balatonföldvár HATÁROK JELLEGZETESSÉGEI KÖZÉP EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG ÁLLAMHATÁRAI Vizi = 735km Történelmileg kialakult régiók (történelmileg kialakult

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZI SZERVEZETE 1. A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ÉS A KATONAI FŐÜGYÉSZSÉG LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG 1055 Budapest, Markó u. 16. 1372 Budapest, Pf.: 438. T.: 354-5500 E-mail: Info@mku.hu LEGFŐBB ÜGYÉSZ:

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok 01 A Szepesség története. Elnevezés, kialakulás, bevándorlás Hospes saxones de Sepces. A bányavárosok. A Szepesség szerepe a magyar városiasodásban. A bányavárosok

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA OROSZLÁNY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készítette: Oroszlányi Szolgáltató Zrt. 2010. március Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 5 1.1. Város rövid történetének bemutatása 8 1.2. Oroszlány város szerepe

Részletesebben

HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések

HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések 1. 15 Ady u. 1. 5240/5 H2 Strand, régi bejárati pavilonok,

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2007. szeptember 12-i ülés Az ülés napirendje 1. Franz Schrotzberg (1811-1889): Ismeretlen nő (Mária Lujza) képmása, 1846, (Olaj, vászon, 127 cm x 94,5 cm, Védési száma: 63/94.

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata

Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata Asbóth Miklós Kalocsai és Kalocsa környéki hidak A Hidak Bács-Kiskun megyében. (Szerk. Tóth Ernő. Kecskemét, 1999.) c. műben megjelent dolgozat bővített változata Kalocsa hidakban nagyon gazdag település.

Részletesebben

100 éves a gimnázum épülete

100 éves a gimnázum épülete 100 éves a gimnázum épülete Tekintélyes múlt Kőszeg város életében mindig is fontos szerepet töltött be a művelődés, a kultúra. Műveltségi állapot tekintetében Kőszeg régóta kiváló helyet foglal el valamennyi

Részletesebben

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI APPONYI KISKASTÉLY ÉS KISBOLDOGASSZONY KÁPOLNA TELEPÜLÉSI/TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁRBA TÖRTÉNŐ FELVÉTELÉHEZ Készítette: Sió-menti Értéktár Bizottság dr. Baranyai Eszter Medina,2014.04.16

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Pest (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor

Pest (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor Pest (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor Biatorbágy 2051-01-260. Bia. Pincesor. Napóra van a fehér mészkõfalba mélyített egyik borospince lejárata felett 3 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Szécsény Város Önkormányzata. A település bemutatása. Nógrád megye leghangulatosabb határmenti kisvárosa

Szécsény Város Önkormányzata. A település bemutatása. Nógrád megye leghangulatosabb határmenti kisvárosa Szécsény Város Önkormányzata A település bemutatása Nógrád megye leghangulatosabb határmenti kisvárosa 2 A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE AZ İSKORTÓL NAPJAINKIG Az Ipoly völgye, különösen annak Szécsény körüli része

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Varsány község Településrendezési Tervéhez

Varsány község Településrendezési Tervéhez MŰSZAKI LEÍRÁS Varsány község Településrendezési Tervéhez BEVEZETŐ: Varsány község településrendezési terve a teljes igazgatási területre készült. A településrendezés általános célját és várható hatását

Részletesebben

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről)

Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) T a n u l m á n y o k Targonca vagy kapa? (Nagybánya 1480. évi pecsétjéről) GAVALLÉR PÁL Nagybánya máig ismert legrégibb pecsétjéről és a hozzá tartozó typariumról, magyarul pecsételőről (1) sokan írtak

Részletesebben

1896 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája I-II. Zombor, Bács-Bodrogh vármegye közönsége.

1896 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája I-II. Zombor, Bács-Bodrogh vármegye közönsége. Dudás Gyula I. Önálló kiadványok 1885 A zentai csata. Monográfia részlet Zenta város történetéből. Zenta, S. n. 1886 Szerémi György emlékirata. Történetkútfő-tanulmámy. Budapest, S. n. 1886 A zentai ütközet

Részletesebben

A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye

A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye A XVI. kerületi Helyi Választási Bizottság közleménye a polgármesterek, és helyi képviselők 2010. október 3-án megtartott választásának Budapest főváros XVI. kerületének végleges eredményeiről A POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁS

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):...

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):... NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):........ 1. Párosítsd össze a múzeumokat a bennük látható kiállításokkal, tárgyakkal! Ha a kiállítási tárgyak betűjelét beírod a megfelelő négyzetbe,

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

ERDEI SULI (DÖMÖS) Készítette:Etzl Regina Herczku Bianka

ERDEI SULI (DÖMÖS) Készítette:Etzl Regina Herczku Bianka ERDEI SULI (DÖMÖS) Készítette:Etzl Regina Herczku Bianka SZÁLLÁS Szolgáltatások: 18 db meleg vizes tusoló, 18 db WC, mosdók főzési lehetőség, mosogatók áram-csatlakozók (220 V) szabadtéri tűzrakóhely,

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 Terjedelme: 3 doboz +1 kötet = 0,36 ifm Helyrajzi jelzete: Elhelyezés:

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

Gyermely Község Önkormányzat

Gyermely Község Önkormányzat Gyermely Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013-2018) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Bevezetés... 3 A település bemutatása... Hiba! A

Részletesebben

Nyírbogát a 700 éves település Kiadvány a Bogáthy család emlékére

Nyírbogát a 700 éves település Kiadvány a Bogáthy család emlékére Nyírbogát a 700 éves település Kiadvány a Bogáthy család emlékére Bogáthy család címere, festette: Bilku Tibor Tisztelt Olvasó! A szülőföld múltjának ismerete minden nyírbogáti lakos számára fontos. Fontosnak

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER

NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER NAGYPALL HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER PÉCSÉPTERV STUDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS N A G Y P A L L EGYSÉGES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉRTÉKVÉDELMI

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas

Részletesebben

ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Virág Endre endre.virag@alfila.hu +36 30/931 05 48

ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Virág Endre endre.virag@alfila.hu +36 30/931 05 48 ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Lehetôség van közvetlenül csak az ingatlan megvásárlására, illetve az ingatlant birtokló projekt társaság megvásárlására is. Egyeztetés céljából kérjük,

Részletesebben

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése

Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése Az erdélyi Mezőség kulturális örökségének kutatása és népszerűsítése tanulmányok Készült: a NEA-NO-15-SZ-0262 jelű pályázat támogatásával Möller István Alapítvány A szerzők # # # # # # # # # # # # # #

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

Albertfalvai Múzeum Baráti Köre

Albertfalvai Múzeum Baráti Köre BELEZNAY ANDOR Albertfalvai Múzeum Baráti Köre Szinte a múzeum létrejöttének pillanatában megalakult az Albertfalvai Múzeum Baráti Köre, azaz 1980. március 15-én. Székhelye az Albertfalvai Helytörténeti

Részletesebben

Új városaink. Jelen számunkban elkezdjük a 2007. nyarán várossá avatott települések bemutatását.

Új városaink. Jelen számunkban elkezdjük a 2007. nyarán várossá avatott települések bemutatását. Új városaink Amint már júliusi számunkban jeleztük, Magyarország városainak száma kilenccel ismét gyarapodott. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 94. b) pontja alapján az önkormányzati

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ KŐVÁGÓTÖTTÖS KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly 173 10/A térkép, KŐvágótöttös, V. sz. Bányaüzem 10.2. 10.1. Kővágótöttös

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI

KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS A 7. OSZTÁLY TANULÓI 0 Börzsöny Visegrádi - hegység Duna A Duna Budapest és Esztergom közötti régiójának neve Dunakanyar, Magyarország második kiemelt turisztikai központja

Részletesebben

Kóka. Hajt-a csapat a Tápió-vidéken. Koka-2010.indd 1 2010.09.14. 12:33:47

Kóka. Hajt-a csapat a Tápió-vidéken. Koka-2010.indd 1 2010.09.14. 12:33:47 Kóka Hajt-a csapat a Tápió-vidéken 1 Koka-2010.indd 1 2010.09.14. 12:33:47 Elnöki köszöntõ Polgármesteri köszöntõ A Tápió-vidék a közép-magyarországi régió legizgalmasabb, ugyanakkor legkevésbé felfedezett

Részletesebben

MELLÉKLETEK Magyargencs.

MELLÉKLETEK Magyargencs. MELLÉKLETEK Magyargencs. 1. Bibliográfia és források. 69. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 70-71 old. 3. Térképek. 72-73. old. 68 Irodalom. (Válogatás). Magyargencs. * BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Természeti adottságok

Természeti adottságok Földrajzi fekvése Téglást az ész.47 42 és a kh. 21 40 földrajzi koordinátáknál található A település Észak- Alföldön van Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán Két legközelebbi nagyváros

Részletesebben

198 EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK

198 EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK Eseménynaptár Kolozsvár, 1989. december 23.: 15 kolozsvári értelmiségi Hívó szó cím felhívásában, többek között, legsürg sebb feladatnak tekinti az Erdélyi Múzeum-Egyesület újjászervezését és m ködése

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben