PREDIKTÍV RÉGÉSZETI MODELLEK ÉS A MAGYAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PREDIKTÍV RÉGÉSZETI MODELLEK ÉS A MAGYAR"

Átírás

1 On-line megjelenés: szeptember PREDIKTÍV RÉGÉSZETI MODELLEK ÉS A MAGYAR ÖRÖKSÉGVÉDELEM MESTERHÁZY GÁBOR STIBRÁNYI MÁTÉ 1 Absztrakt: A régészeti örökségvédelem első és egyik legfontosabb feladata a régészeti lelőhelyek térbeli azonosítása. A tanulmány a hazai lelőhely-állomány ismertségének vizsgálata alapján a prediktív régészeti modellek hazai bevezetésére tesz javaslatot, ezek széles körben, már a beruházások tervezési szakaszában használható eszközt jelenthetnek, melynek alkalmazásával a hazai lelőhely-állomány előzetes védelme biztosítható. Kulcsszavak: régészeti lelőhely, térinformatika, prediktív modellezés, örökségvédelmi kockázatelemzés The approach, where these decisions are taken on the basis of (expert) knowledge of the known archaeological site sample, is in our view an irresponsible approach to archaeological heritage management. VERHAGEN et al Ha egy régészt megkérünk, hogy mutassa meg kutatásának helyszínét, biztosan rengeteg, izgalmasabbnál izgalmasabb lelőhelyet fogunk látni. Bajban lesz viszont, ha arra kérjük, hogy mutassa meg az összeset. Senki sem tudja ugyanis egyelőre, hogy mennyi régészeti lelőhely van Magyarország területén. Ez nem elméleti kérdés 2, hiszen esélyünk sincsen megvédeni azokat a lelőhelyeket, amelyekről nem tudjuk, hogy hol vannak. 3 Bár 1 Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Topográfiai Osztály, LXIV tv. 11., illetve Jelen keretek között a régészeti lelőhely definíciójának kérdését nem tárgyaljuk, régészeti lelőhely alatt a tárgyi leletek, régészeti jelenségek, valamint ökológiai maradványok speciális együttesének sajátos térbeli elhelyezkedését értjük (RACZKY 2006), kiegészítve azzal, hogy ennek kiterjedését a környező leletmentes terület határozza meg. Ez azonban nem ad választ számos kérdésre: pl. ha több korszak leletei azonos helyszínen találhatóak, akkor az egy vagy több lelőhelynek tekintendő-e, illetve pl. a római kori Aquincum polgárvárosa hány lelőhely? A kérdést korábban már röviden taglaltuk (REMÉNYI STIBRÁNYI 2010). 1

2 gyakorlatilag minden régészeti kutatás a lelőhelyekkel foglalkozik, aránytalanul kevés szó esik a lelőhely-állomány megismerhetőségének lehetőségeiről. Az biztos, hogy olyan hatalmas mennyiségről van szó, amelyet térinformatikai rendszer (GIS) használata nélkül nem lehet kezelni. A régészeti lelőhely-állomány vizsgálatában az a régészeti információ, amelynek nincs minél pontosabb téradata, az nem vizsgálható, egészen egyszerűen nem lelőhely. Jelen vizsgálatban ebből a szempontból foglaljuk össze a magyarországi régészeti lelőhely-állomány helyzetét, az erre irányuló GIS alapú vizsgálatokat, valamint azokat a lehetőségeket, amelyeket a lelőhelyek magasabb szintű védelmének tartunk. Régészeti lelőhely-állomány ismertsége Magyarországon Első ránézésre a helyzet bíztató. Létezik egységes és központi adatnyilvántartás, ahol a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok összegyűjtve szerepelnek, ezt a magyarországi régészet széttagoltságának ismeretében kiemelkedő eredménynek tartjuk. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) közhiteles lelőhely-nyilvántartását mivel tartalmazza a Magyarország Régészeti Topográfiája (MRT) 4 kutatásait, a múzeumi adattárak túlnyomó többségének adatait, illetve a 2001 óta elvégzett régészeti kutatások adatait egyaránt megbízható alapnak tekinthetjük a lelőhely-állomány helyzetének vizsgálatához. Jelenleg több mint rekordot tartalmaz, a magyarországi lelőhely-állomány nagyságát pedig általában legalább re becsülik (WOLLÁK 2009). Ezek szerint a lelőhelyek 70%-át már ismerjük. Ez azonban sajnos nincs így. Először is: biztosan nem ismerünk lelőhelyet. Ismert lelőhelynek csak azt tarthatjuk ugyanis, amelynek van téradata, tehát a térbeli helyzete ismert. A KÖH adatbázisát ugyanis készítésekor nem térinformatikai rendszerként hozták létre, nagyon sok olyan adat szerepel benne lelőhelyként, aminek nincs, vagy nem is lehet téradata. Összesen az adatoknak csak körülbelül kétharmadához, lelőhelyhez ismert térbeli adat (akár rendelkezik kiterjedéssel, akár pontszerű). Ennek ráadásul körülbelül 10% a található belterületen belül (ez az ország területének 5,42%-a), ami jól jelzi azt az aránytalanságot, aminek oka, hogy belterületen a tagoltság miatt ugyanaz a lelőhely általában telkenként más azonosítót kap. Meglehetősen sok esetben egy lelőhely több számon van felvéve. Összességében becslésünk szerint mintegy lelőhelyet tekinthetünk 4 Bővebben ld. lejjebb. 2

3 valójában ismertnek. 5 Mivel lelőhelyeink túlnyomó többségén több korszakot és jelleget is tudunk azonosítani, ennek a számnak a megállapítása nem egyértelmű, mindenesetre jelenleg elégedjünk meg az eddigi gyakorlat alapján végzett vizsgálattal, a térben lehatárolható egységgel. Az eddigiekben szisztematikusan kutatott területeken azonosított lelőhelyek számának az ország teljes területére végzett extrapolálását már többen elvégezték (JANKOVICH-BÉSÁN ÉS NAGY 2004; WOLLÁK 2004), ezek alapján lelőhelyet becsülhetünk az ország területén. Ez km²-enként körülbelül 1 1,5 lelőhelyet jelent. A felszínen megfigyelhető lelőhelyek számának vizsgálatában az adatot megalapozottnak tartjuk, a napjainkban végzett vizsgálatok is nagyjából ezt a számot erősítik meg. A KÖH és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársai által között 17 település területén végzett belső-somogyi topográfiai kutatás során 426 km²-en 517 lelőhelyet találtak (1,21 lh/km²) (FEKETE et al. 2005) tavaszán végzett terepbejárásunkon Perkátán és környékén mintegy 160 km² terület vizsgálata során 220 lelőhelyet találtunk (1,375 lh/km²). Ezek a vizsgálatok, ahogy az MRT kutatásai is, biztosan nem találták meg az adott területre eső összes lelőhelyet, de kétségkívül kijelenthető, hogy szignifikáns eredményt hoztak. Európai lelőhely-állományokkal összevetve is helytálló az 1 1,5 lelőhely/km²-es arány, bár területenként igen eltérő értékekkel találkozhatunk. Lengyelországban km² területen lelőhelyet azonosítottak (1,6 lh/km²) (PRINKE ), Svédország km²-es területén 2009-ben lelőhely ismert (1,2 lh/km²) (NORMAN - SOHLENIUS ). Szlovénia km²-én lelőhelyet azonosítottak (1,3 lh/km²) (DJURIĆ et al ). A felvételek különbözősége (pl. lelőhely fogalma) miatt persze nem szabad túl messzemenő következtetéseket levonnunk ezekből az adatokból, az arányok azonban jól megfigyelhetőek, ezek alapján tehát a Magyarország területén becsülhető lelőhely megfelelőnek tűnik. Nem szabad kihagynunk a számításból azt a tényt sem, hogy vannak olyan régészeti lelőhelyek is, amelyeket terepbejárással nem lehet azonosítani. Egyelőre nem ismert olyan nagy területre kiterjedő mérés, amely szignifikánsan tisztázhatná az ilyen típusú lelőhelyek arányát a lelőhely-állományban. Azonban nem is elsősorban a számok a lényegesek, hanem az, ami ezekből következik. Márpedig az adatok alapján Magyarország régészeti lelőhelyeinek 20 30%-át ben ez a szám volt (WOLLÁK ) ebben azonban még nem szerepeltek az MRT dunántúli kutatásainak téradatai. Ld. WOLLÁK fig 5. 3

4 ismerjük, szisztematikusan pedig legfeljebb hazánk területének hozzávetőleg 25%-a kutatott. 6 Ezt több szempontból is rendkívül jelentős problémának érezzük. A régészet szempontjából a tudományos vonatkozástól eltekintve ez az alacsony szám azt jelenti, hogy az ország lelőhely-állományának hozzávetőleg 70%-a gyakorlatilag védtelen, a hatályos szabályozás ugyanis csak a nyilvántartott lelőhelyeket védi. A védelem pedig a évi LXIV. törvény szellemével összhangban elsősorban nem a lelőhelyek feltárását, hanem a bolygatás megelőzését jelenti. A régészet tehát abban érdekelt, hogy a beruházások elkerüljék a lelőhelyek területét, bár az elmúlt évek alulfinanszírozott feladatellátása miatt mintha feledésbe merülne, hogy elsődleges etikai és szakmai kötelességünk nem a lelőhelyek feltárása, hanem épségük megőrzése az utókor számára. A beruházások szempontjából hasonlóan problémákkal terhelt ez a helyzet, hiszen a magas arányú ismeretlen állomány miatt nem lehet a tervezés során figyelembe venni a lelőhelyek elkerülését. Ha a lelőhelyek ilyen nagy aránya ismeretlen, gyakorlatilag értelmetlen régészeti adatszolgáltatást kérni a tervezés időszakában, hiszen elég kicsi esély van arra, hogy az használható lesz. A lelőhelyek átlagosan 70%-a még ideális esetben is csak az engedélyezés kapcsán kötelezően elvégzett terepbejárás során kerül elő. Magyarország hét megyéjén áthaladó, 384 km hosszú Nabucco gázvezeték nyomvonalán a tervezés során összesen 77 nyilvántartott lelőhely volt ismert, 2010-ben elvégzett egyszeri terepbejárásunk után ez a szám 339-re módosult, de belekalkulálva a terepbejárás során nem kutatható területek arányát, összesen legalább 400 lelőhelyre számíthatunk. Ez tehát a beruházás számára előre fel nem mérhető időbeli és pénzbeli kockázatot jelent, aminek pontos mértéke jelenleg ideális esetben az engedélyezés, kevésbé ideálisban pedig a kivitelezés során derül ki. Megoldási lehetőségek 1. Ahogy az előző fejezetben említettük, a jelenlegi szabályozást, amely ilyen alacsony ismertség mellett kizárólag a már ismert lelőhelyek alapján próbálja a lelőhelyek védelmét ellátni, veszélyesnek tartjuk. 6 Az MRT az ország területének 11,7% vizsgálta, kb lelőhelyet kutatva, további két kötet, benne mintegy lelőhellyel kéziratban van (WOLLÁK 2004, illetve a kéziratban lévő adatokkal kapcsolatban Torma István szóbeli közlése). 4

5 Az egyik lehetőséget, korát meghaladó módon a Magyarország Régészeti Topográfiája vázolta fel: terepbejárással kutatni az ország területét. A magyarországi viszonyok között, a kiemelkedően magas szántott területek aránya miatt hazánkban a terepbejárás a lelőhelyek azonosításának legolcsóbb és legegyszerűbb módja. Használatával a szántott területeken megbízható adatokat nyerhetünk a terület régészeti érintettségéről. Hátránya viszont, hogy bár szoros kapcsolat van a felszínen gyűjtött leletanyag és a felszín alatti jelenségek között, az összefüggés nem jelent feltétlenül azonosságot. A lelőhely létét általában igen, annak pontos kiterjedését azonban már nem lehet mindig teljes biztonsággal megállapítani a felszíni jelenségek alapján, ráadásul bizonyos területeken, bizonyos jellegű lelőhelyek esetében ez a módszer nem használható. Az 1960-as években pozitivista szemlélettel indított, korát meghaladó topográfiai műhellyé kinőtt, de az 1990-es évek végére félbemaradt vállalkozás az ország 11,7%-t dolgozta fel terepbejárással (WOLLÁK 2004). Ezt tekinthetjük az alapnak. Amit tudunk a lelőhely-állományról, azt nagyrészt ezen kutatásoknak köszönhetően tudjuk. Elég arra gondolni, hogy a korábban említett összesen ismert lelőhelyből mintegy t az MRT azonosított (WOLLÁK 2004, illetve a kéziratban lévő adatokkal kapcsolatban Torma István szóbeli közlése). Noha a számok azt sugallhatják, a feladat mégsem lehetetlen, bár jelentős erőforrásokat igényel. Lengyelországban a Nemzeti Régészeti Felmérés (Archeologiczne Zdjęcia Polski; AZP) keretében óriási emberi és anyagi forrásokat munkába állítva terepbejárással kutatták az ország közel teljes területét. Az 1978-ban elkezdett munkálatok első fázisának (terepbejárás) befejezése pár éven belül várható re 500 régész részvételével több, mint lelőhelyet azonosítottak Lengyelország területén (PRINKE 2009). Svédországban régészek eddig kétszer járták végig az ország erdőkkel nem fedett területét, összesen régészeti lelőhelyet azonosítva, jelenleg az erdős területek régészeti kutatása zajlik. (NORMAN - SOHLENIUS 2009) Egyelőre nem látunk reális esélyt arra, hogy a közeljövőben bármilyen módon - a fentiekhez hasonló - szisztematikus topográfiai kutatások induljanak meg Magyarországon. Ennek egyrészt financiális okai vannak, a régészet alulfinanszírozottsága miatt ez csak az állami szerepvállalás növelésével lehetne elképzelhető. Nagyobb, jóval összetettebb probléma a régészek ebben a kérdésben tanúsított érdektelensége. Ennek okai nyilván külön tanulmányt érdemelnének, de gyökerének azt tartjuk, hogy az 1992-es Máltai egyezményt követően Európa-szerte végbement régészeti forradalom Magyarországot csak részben érte el (BÁNFFY 5

6 2008). A szakma magától értetődőnek tekinti a leletmentő megelőző feltárások szükségességét, de azt, hogy ehhez a kutatási tevékenységtől elválasztott régészeti erőforrásmenedzsment (Cultural Resources Management CRM) létrehozására van szükség, már nem 7. A CRM azonban nemcsak a régészeti kft-ket és az autópálya-feltárásokat jelenti, hanem azt a szemléletváltozást is, amely az összes régészeti jelenség védelmének komplex feladatából következik. Ez viszont teljesen más, a szó akadémikus értelmében nem tudományos kérdéseket vet fel. 2. Felvázolható azonban e probléma megoldásának egy másik megközelítése is: fordítsuk meg a kérdést, és próbáljuk meg előre jelezni, hogy hol lehet régészeti lelőhelyekre, jelenségekre számítani. Az eljárás alapjai azok a modellkísérletek, amelyeket rengeteg tudomány használ, az orvostudománytól a zoológiáig (ARC-WOFE 1998). Összefoglaló néven ezeket prediktív modelleknek nevezik. 1. ábra A Fejér megyei Sárrét területére vonatkozó domborzatmodell (SRTM 2006) 7 A kifejezés definíciójához ld. KING 2004, 4. 6

7 A régészeti prediktív modellek egy térségben a régészeti lelőhelyek és leletek helyszínét próbálják meghatározni mintavétel, vagy az emberi viselkedés alapvető jellegzetességeit felhasználva (VERHAGEN ). A modellek többsége két feltevésen alapul. Egyrészt az emberi megtelepedések helyszínének kiválasztását nagyban befolyásolták 2. A Fejér megyei Sárrét prediktív régészeti modellje (MESTERHÁZY ) 7

8 a természeti környezet egyes jellemzői, másrészt ezek a környezeti tényezők, melyek a megtelepedés helyének kiválasztását meghatározták, legalább indirekt módon megjelennek a modern térképeken (WARREN ASCH ). Ennél fogva az emberi megtelepedés a tájban nem véletlenszerű, és az eddig előkerült lelőhelyek szóródása természeti és kulturális eredők mentén modellezhető. Így térinformatikai és geostatisztikai elemzésekkel kiszűrhetőek azok a helyszínek, ahol a lelőhely(ek) előfordulásának nagy a valószínűsége, illetve azok is, ahol alacsony. Ez meglehetősen pragmatikus hozzáállás, és nyilvánvalóan a CRM oldaláról érkezett: ha idő és pénz hiánya nem teszi lehetővé a teljes körű vizsgálatot, viszont mindenképpen és minél gyorsabban választ kell adnunk, akkor ismernünk szükséges milyen megoldások állnak rendelkezésre. A modellek alkalmazásának elmúlt évében azonban a módszer több lett, mint segédeszköz. Ezeket az adatokat ma már arra is felhasználjuk, hogy jobban megértsük és elemezzük az emberi tevékenység és a természeti környezet közötti összefüggéseket. Hasonlóképpen a modellezés során elkészítendő térbeli elemzések nem csak a modell alkotóelemeiként értelmezhetőek, hanem úgymond járulékos haszonként önmagukban is felhasználható adatot jelentenek. A természetföldrajzi viszonyok elsősorban a vízfolyások, a domborzat, a talaj emberi megtelepedésre gyakorolt hatását a néprajz- és földrajztudomány már a 20. század első felében vizsgálta, a néprajz oldaláról Bátky Zsigmond és Györffy István (BÁTKY-GYÖRFFY- VISKI 1941), illetve a földrajztudós Mendöl Tibor (MENDÖL 1932). Régészeti településhálózat szempontjából az elsők között Méri István emelte ki a víz-közelség és a domborzati viszonyok jelentőségét (MÉRI 1952), de ennek a jellegzetességnek a felismerése vezette az MRT terepbejárásainak vezetőit is; a víz és a lelőhelyek kapcsolata mára a régészek számára nyilvánvaló régészeti ténnyé vált. A magyarországi régészeti fejlődésre az elmúlt 20 évben elsősorban a prediktív modellekkel szorosan összefüggő és párhuzamosan fejlődő tudományág, a környezetrégészet gyakorolt megtermékenyítő hatást, ezeket az eredményeket tekinthetjük a prediktív modellek alapjainak. Az alábbiakban ezért röviden összefoglaljuk azokat a magyarországi kutatásokat, amelyeket ebből a szempontból előremutatónak tarthatunk, és amelyeket a prediktív modellezés haszonnal alkalmazhat. 8

9 Régészeti térinformatika Magyarországon A régészeti célú térinformatika hazai alkalmazása közül elsőként azokat szükséges megemlíteni, melyek a régészeti feltárásokon felgyűlt adatokat kategorizálják, rendszerezik, és térben megjeleníthetővé teszik. Ezen objektum és/vagy stratigráfiai egységeken alapuló adatbázis szemléletű rendszerek elsődleges célja, hogy a nagyfelületű ásatásokon felgyűlt amúgy nehezen kezelhető és áttekinthető adatmennyiséget egységes szempontrendszer szerint tárolják (WOLF 2002, EKE et al. 2007, TOLNAI 2009, HOLL PUSZTAI 2011). Jelen tanulmány keretein belül azonban ezek a feldolgozási módszerek és alkalmazások bármennyire is a térinformatikai elemzések egyik első lépcsőjét jelentették Magyarországon, itt nem kerülnek részletes kifejtésre. Legfőképpen azért, mert a prediktív modellek szempontjából jelentősebbek azok a hazai munkák, melyek az adatok strukturált rendszerezésén és tárolásán túl már térbeli elemzéseket és rekonstrukciókat is végeztek, ezek közül is azok, melyek már térben megjelenítésre kerültek, azaz térképen ábrázolhatóak. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a prediktív régészeti modellezés a lelőhely szinten és felette lévő régészeti adatokat hasznosítja, ezért az alábbi vizsgálat során ezekre koncentráltunk. A prediktív régészeti modell, mint főként környezeti tényezőkön alapuló elemzés szempontjából a környezeti változások meghatározása kiemelkedő jelentőségű. Lényeges különbségként jelentkezik, a prediktív modellek és a környezetrekonstrukciók között, hogy utóbbiak a környezet egy-egy szintjével, fedvényével foglalkoznak. Mint a későbbiekben bemutatásra kerül, végső soron tartalmaznak előrejelzést a régészeti lelőhelyek várható elhelyezkedése szempontjából kedvező és kedvezőtlen zónákról, azonban ez csak az adott fedvényre vonatkozóan igaz. A prediktív régészeti modell ezzel szemben több környezeti tényezőn alapuló térinformatikai és geostatisztikai elemzésekkel elvégzett komplex előrejelzés a régészeti lelőhelyek várható helyét illetően. Ennélfogva a környezetrekonstrukciók a prediktív modell bemenő adataként pontosíthatják magát a modellt is. Fontos kiemelni, hogy ez csak abban az esetben lehetséges, ha ezek a bemenő, javításra szolgáló adatok is meghatározott pontossági és térbeli jellemzőkkel bíró, térinformatikailag kezelhető állományok, és már nem csak szöveges megállapítások. Az alábbi kutatástörténeti vázlat többek között azt a célt szolgálja, hogy rámutasson: a prediktív régészeti modellekhez szükséges ismereteket ha úgy tetszik térinformatikai fedvényeket már a hazai régészet is egyre nagyobb számban alkalmazza, jóllehet ezek együttes, egységes szemléletű 9

10 térinformatikai feldolgozására még kevés példa akad (FEKETE 2008, PADÁNYI-GULYÁS 2010, PADÁNYI-GULYÁS 2011, MESTERHÁZY 2011.). Belátható, hogy bármilyen régészeti korszak rekonstrukciós vizsgálata során mindazok a változások a tájban és a környezetben, melyek az éppen kutatott korszak, de legkésőbb után történtek régészeti szempontból legtöbbször elhanyagolhatóak. Így a környezetrekonstrukciók egyik fontos forrása és kiindulópontja az újkori térképeken fellelhető információtartalom. E korabeli ábrázolások egyik legfontosabb szerepe a 19. században meginduló folyamszabályozások és mocsárlecsapolások természetformáló hatásainak visszafejtése, de e mellett a domborzatra, vegetációra is szolgáltat hasznos információkat. A természetben, így a régészeti lelőhelyek környezetében is bekövetkezett változások jól szemléltethetőek a három katonai felmérés (ARCANUM 2004, ARCANUM 2006a, ARCANUM 2007) illetve egyéb, a kutatás területére vonatkozó megyei (ARCANUM 2009) és egyéb helyi (ARCANUM 2006b, ARCANUM 2006c) térképek segítségével. A vízrajzi adatok pontosítására és a korabeli viszonyokra vonatkozó kiigazításra található a legtöbb példa. Már ez is mutatja, hogy a víz legyen az álló vagy folyó az egyik legfontosabb tényező az emberi megtelepedésben, éppúgy pozitív, mint negatív értelemben. Hiszen nem csak vonzza a településeket, hanem éppúgy taszítja is, ha a mocsaras területekre és áradásokra gondolunk. Lehetőségként kínálkozik a lelőhely közvetlen közelében a vízrendezés előtti domborzati viszonyok rekonstruálása és az ezeken látható vizenyős területek visszavezetése (RACZKY et al , SZABÓ et al. 1997a 81., SZABÓ et al. 1997b 87., FISCHL ). Nagyobb, mikrorégiós kutatások esetében azonban már a földtani adatok felhasználása is szükségessé válik (RACZKY et al. 2002, GYUCHA DUFFY 2008, FÜZESI 2009). A logika azonban itt már fordított a régi térképekhez képest, hiszen nem felülről, hanem alulról, a geológiai módszerekkel meghatározott pleisztocén és holocén kori változásokkal közelíthetőek az őskori viszonyok. Egyelőre csak rövid szakaszokon, de bizonyíthatóan a régészeti lelőhelyek elhelyezkedése is alkalmas arra, hogy az egykori medrek, árterek határvonalát meg lehessen határozni, (GYUCHA-DUFFY , FÜZESI ) olyan területeken, ahol gyakori mederváltozásokkal lehet számolni jellemzően széles talpú völgyekben, például a Sajó és a Hernád alsó szakaszán ezen adatok a geológiai adatok pontosítását is eredményezik egyúttal. A régi térképek alkalmazása azonban sok esetben már nem elegendő. A területileg eltérő forrásadottságok ellenére csupán a századig nyújtanak megbízható évi LXIV. tv

11 információkat, így a környezetrekonstrukciók másik fontos forrása a különböző természettudományos vizsgálatok eredményei, melyek kevésbé korhoz kötöttek. Az átfogó, nagy területre kiterjedő mintavételeken alapuló környezetrégészeti kutatások Magyarországon sem ismeretlenek, (GÁL et al. 2005, ZATYKÓ et al. 2007) a komplex geomorfológiai, üledéktani, radiokarbon, paleo- és makrobotanikus és malakológiai elemzések már a csatolt településtörténeti áttekintések pontosabb megértését szolgálják. Nem hiányozhatnak Sümegi Pál vizsgálatai sem ezen áttekintésből, aki meghatározó személyisége a Magyarországon folyó környezetrégészeti kutatásoknak (a teljesség igénye nélkül: KERTÉSZ SÜMEGI 1999, RACZKY et al , SÜMEGI et al. 2003, SÜMEGI MOLNÁR 2004, SÜMEGI 2009). Jelen dolgozat számára elsősorban térbeli megjelenítésű pontosabb korszakos vízrajzi modellek a számottevőek (SÜMEGI , SÜMEGI et al ). A régészeti lelőhelyek közvetlen környezetében végzett talajfúrások fontos eredménye éppen a korabeli domborzat pontosabb megrajzolhatósága. A jellemzően 10x10-es négyzetrács mentén végzett fúrások eredményei így a mostani domborzatmodell magassági értékeiből levonva hasznosíthatóak (VARGA , SALISBURY ). Problémaként jelentkezik azonban, hogy nagy területen ezen vizsgálatok is jelentős költségtényezővé lépnek elő. Kelemér-Mohosvár kutatása során lejtőkategóriák meghatározásával a vár megközelíthetősége és a leletanyag lemosódásának iránya is ismertté vált (PUSZTAI 2007b ). Hasonlóképpen a digitális domborzatmodell és a torony magasságának rekonstruálásával láthatósági vizsgálat elvégzésére is lehetőség nyílt, (PUSZTAI ) amely a vár mikrokörnyezetének és az itt található a várhoz köthető települések pontos helyének kiválasztását is meghatározhatóvá tette. Két tanulmányt szükséges az áttekintés végén kiemelni. Jelentős előrelépésnek számít, hogy az alföldi sík domborzati viszonyok között távérzékelési adatokkal támogatott vízrajzi rekonstrukció készült (TÍMÁR 2004). Olyan területeken, ahol már a jelenlegi legjobb EOTR térképek fél méteres szintköze is gyakorlatilag sík területként jelenik meg a domborzatmodellen, sokkal kedvezőbb lehetőségek nyílnak vízrajzi rekonstrukcióra a távérzékelési felvételek kiértékelésével, így az azokon megjelenő medrek átrajzolásával. Hátrányként jelentkezik azonban, hogy a pontos térbeli adatokért cserébe kormeghatározó vizsgálatokat kell folytatni az adott területen. 11

12 Az ecsegfalvai kutatás egyik fontos eleme a vízrajzi rekonstrukció mellett a környezetrekonstrukciókból származó növényzeti adatok térképre vitele volt. Így a csupasz és a vegetációval borított felszínen készített láthatósági vizsgálatok eltérő képet mutatnak (GILLINGS ) Hasonlóképpen az egy adott helyszínről végzett láthatósági vizsgálat is - amely már figyelembe veszi az ember által belátható távolságot (GILLINGS ) jól hasznosítható az egyes települések közötti kapcsolat vizsgálatában. A magyarországi prediktív régészeti modellek létrehozása még gyerekcipőben jár, eddig két tanulmány jelent meg, egy Somogy megyei (FEKETE ), illetve egy a Zsámbéki-medence területén (PADÁNYI-GULYÁS ) végzett kutatásról, továbbá ismert még egy adatgyűjtés Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (FISCHL 2008). Az MNM-NÖK szakmai műhelyében eddig két közeljövőben részletesen közlendő prediktív modell készült a témában, melyek a Sárrét (MESTERHÁZY 2011) illetve a Sárvíz-völgyében (PADÁNYI-GULYÁS 2011) folyt modellezés eredményeit ismertetik. Megemlítendő továbbá Kelemér-Mohosvár kapcsán készített prediktív modell, amely a láthatóság, kitettség alapján határozta meg a középkori Fancsal falu helyét, sajnos ellenőrző terepbejárást egyelőre nem végeztek a feltevés igazolására. (PUSZTAI ). A prediktív modellek nemzetközi kutatástörténete A modellezés kutatástörténeti alapjait P. Verhagen az újrégészet településhálózati vizsgálataira vezetheti vissza (VERHAGEN ). Hátterét a földrajzi lokalizációs elmélet régészeti felhasználása, és az ebből kifejlesztett site catchment analízis jelenti (CHRISHOLM 1962). Az 1960-as évek végén ezek az elméleti megközelítések a processzuális régészet időszakában kvantitatív alkalmazási hátteret kaptak, majd az 1970-es évek végére két, régészeti térbeli analíziseket közlő kötet is megszületett (HODDER ORTON 1976, CLARKE 1977). Ezzel a régészeti prediktív modellek elméleti háttere gyakorlatilag készen állt. Az első prediktív modellek az Egyesült Államokban jöttek létre. Az 1966-ban szövetségi szinten elfogadott Örökségvédelmi Törvény (National Historic Preservation Act) értelmében a régészeti lelőhelyek nem megújuló erőforrások és emiatt védendő értékek. Mivel azonban olyan óriási területek örökségvédelméről volt szó, ahol a terepbejárás nem jöhetett szóba, az ezt biztosító ügynökségekre nagy nyomás nehezedett, hogy megoldást találjanak. Így jöttek létre az első adatvezérelt prediktív modellek (MEHRER WESCOTT ). Az 12

13 1970-es évek második felétől már nagy számban készítettek ilyen modelleket. Az amerikai típusú prediktív modellek készítésének alapjait számos publikációban fektették le (KOHLER PARKER 1986, JUDGE SEBASTIAN 1988), a későbbiekben még könnyen használható eszköztárat is készítettek a modellek létrehozásához (WESCOTT BRANDON 2000). A prediktív modellek valójában a GIS létrejöttével kapták meg azt az eszközt, ami elsősorban szükséges volt az alkalmazhatóságukhoz. A statisztikai alkalmazások elméletét megértetni és az eredményeket bemutatni egyaránt nehéz volt, a térbeli ábrázolás lehetősége így itt is óriási ugrást jelentett. Az 1990-es években a GIS rohamos fejlődésével egy időszakra esett a régészet posztprocesszuális felfogásának térhódítása is. A prediktív modellek legtöbb tudományos kritikája P. Verhagen szerint valójában a processzuális posztprocesszuális ellentétből fakad, miszerint a kvantitatív megközelítés túlságosan leegyszerűsíti a megtelepedés feltételeit (VERHAGEN ). Ekkortól fogva némileg kettészakadt a prediktív modellek megítélése. Szakmai elfogadottsága meglehetősen alacsony volt, folyamatos kritikák érték, mivel a vizsgálat alapjai nem voltak megfelelő mértékben tudományosan alátámasztva. Ugyanakkor viszont nagyon jól felhasználható, gyakorlati alkalmazású eszköz volt a CRM számára, hogy számszerűsíthetően felhívják a döntéshozók figyelmét a régészeti kockázatra. Az Egyesült Államok és Kanada régészeti ügynökségei (agency) a közigazgatási és tervezési munkákban mindennapos eszközként használják ma is. Európában a Máltai egyezménytől, 1992-től kezdve számolhatunk azzal a korábban ismeretlen mértékű örökségvédelmi feladatigénnyel, ami a CRM életre hívását eredményezte. Ezzel összefüggésben készültek el az első prediktív modellek is, amelyek a legnagyobb hatást Hollandia régészetére gyakorolták. Hollandia használja az egyetlen országos szintű modellt, ezt 1997-ben hozták létre (Indicatieve Kaart van Archeologische Waarden IKAW), amit szélesebb körű tudományos együttműködéssel folyamatosan fejlesztenek (VERHAGEN 2007), és ma már a harmadik generációs modellt használják a közigazgatási feladatok ellátásához.. A prediktív modellek felépítése és módszertani alapjai A nagyfelületű megelőző autópálya-feltárásokon az adatok megfelelő átláthatóságát és kezelhetőségét csak a térinformatika segítségével lehetett kezelni, ez nagyon jelentős, részben kikényszerített paradigma-váltást jelentett a korábbi kis felületű ásatásokhoz képest. Pontosan 13

14 ilyen léptékváltás figyelhető meg a terepi lelőhely-azonosításban is, nagyobb területek felszíni adatait csak térinformatikai adatbázissal lehet kezelni és felhasználni. Ebben hasonlóan a feltárások térinformatikai hátteréhez nagyon jelentős szerep jut a felszíni leletek és lelőhelyek minél pontosabb térbeli elhelyezésének. Ahogy arra a tanulmány korábbi részében is utaltunk, a hazai régészeti lelőhely-állomány hozzávetőleg százalékát ismertük meg az elmúlt 50 év alatt. Ezen adatok térbeli pontossága ráadásul a jelenlegi elvárásokhoz képest kívánnivalót hagy maga után, egyszerűen azért, mert felmérésük szükségszerűen általában csak szemmérték alapján, geodéziai segítség (GPS) nélkül történt. Pusztán a topográfiai kutatások segítségével - még ha jelentősebb ütemben haladnának is a 15 éve szünetelő szisztematikus vizsgálatok - hosszú idő telne el, míg a régészeti lelőhelyek nagyobb része azonosításra és védelem alá kerülne. A prediktív modellezés ezzel szemben olyan alternatívát kínál, amely belátható időn belül megfelelően pontos, megbízható és közelítő képet rajzolna Magyarország régészeti érdekű területeiről. A prediktív régészeti modellezés során egy adott térségben az ismert régészeti lelőhelyek (emberi megtelepedés) környezeti jellemzőit figyelembe véve határozható meg új, eddig ismereten lelőhelyek térbeli helyzetének valószínűsége. E folyamat ma már többnyire statisztikai módszerekkel zajlik, azonban a modellezés során használt technikák áttekintésére röviden szükséges kitérnünk a környezeti tényezők ismertetése előtt, hiszen az elmúlt közel 30 év fejlesztései nyomán számos új módszer jelent meg. Alapvető különbséget jelent a prediktív modellek esetében, hogy a meglévő régészeti adatok felhasználásra kerülnek-e vagy sem. Ennek nyomán különíthetőek el a régészeti adatokat felhasználó induktív és az azokat mellőző deduktív modellek. Anélkül, hogy terjedelem hiányában a két modelltípus előnyeit és hátrányai összevetnénk, csupán megállapítjuk, hogy hazai viszonylatban az induktív modellek nagyobb lehetőségeket rejtenek magukban, így a továbbiakban ezekkel foglalkozunk. A kezdeti, dichotóm változós modelltípusok (Boolean overlay/kizárásos modell, weighted binary addition/súlyozott kizárásos modell) legfőbb jellemzője, hogy a szakértő modellkészítő határozta meg, hogy milyen környezeti feltételek között, milyen zónában számíthatunk eddig ismeretlen régészeti lelőhelyek előfordulására (EJSTRUD ). Napjainkra már korszerű matematikai elemzési módszereket térinformatikai környezetbe átültetve a Bayes-féle valószínűségi elmélet, az ezen alapuló bizonyítékok súlya módszer (Weights of Evidence), a Dempster-Shafer elmélet, illetve a fuzzy logika adják a modellezés alapját (ezek alkalmazására vonatkozó áttekintések: EJSTRUD 2003, NYKÄNEN SALMIRINNE 14

15 2007). Ezek során a környezeti tényezők kiválasztásakor matematikai (függvény)kapcsolatot állítanak fel az ismert régészeti lelőhelyek elhelyezkedése és a környezeti tényezők között, így már a modellezés megkezdése előtt kiszűrhetőek a nem szignifikáns kapcsolatot mutató indikátorok. Másrészt ezen módszerek segítségével pontos valószínűségi arányszámok és megbízhatósági értékek meghatározása is lehetővé válik, melyek fontos fokmérői az egyes modelleknek. A környezeti tényezők kiválasztásában mutatkozik a legnagyobb eltérés az egyes modellek között. Ezek meghatározására nincsen kialakult recept, az egyes vizsgálandó területek közötti természetföldrajzi eltérések is eltérő feldolgozási módszereket és adatokat igényelnek. Ahogy az korábban is látható volt, ezen környezeti tényezők nem ismeretlenek a hazai kutatásban sem. Ezért az alábbiakban áttekintést adunk a jellemzően felhasznált környezeti tényezőkről, illetve az ezekből származtatható térinformatikai adatokról. Az emberi megtelepedés egyik alapfeltétele a víz közelsége, legyen az folyó- vagy állóvíz. Ahogy korábban kifejtettük régészeti értelemben pontos vízrajzi térképhez akkor jutunk, ha figyelmen kívül hagyjuk a régészeti korok utáni vízrajzi változásokat, továbbá beépítjük adatbázisunkba a megszűnt vízfolyásokat. Ennek meghatározására három módszer kínálkozik. Egyrészt az egyes változások a régi térképek segítségével kiszűrhetőek, azonban ez nagyobb területeken ez hosszú és költséges megoldás. Másrészt lehetőség nyílik a javított - domborzatmodell alapján lefolyásmodellek generálására (TELBISZ 2007). Harmadrészt a tapasztalatok (MESTERHÁZY 2011, PADÁNYI-GULYÁS 2011) azt mutatják, hogy a földtani térképek folyó- és állóvízzel kapcsolatba hozható rétegei is jó kiindulási alapot nyújtanak. Térinformatikai fedvényként a víztől, illetve a vizes területektől való távolság használható fel, melyet övezetgenerálással határozhatunk meg, illetve tapasztalataink szerint a talajvízszint mélysége is fontos tényező lehet. A földtani és talajtani adatok is felhasználhatóak, ráadásul nem csak a korábban említett vizes területek előrejelzésében. Mindenképpen szükséges ezeket az adatokat egyszerűsíteni, és kategóriáit összevonni például jellemző kőzetalkotó szerint, hogy a statisztikai elemzések szempontjából kezelhető és mérvadó információ-források lehessenek. A földtani adatok szerepe különleges az időszakos, megszűnt vízfolyások azonosítása, ahogy erre korábban részletesen kitértünk. A digitális domborzatmodellek (DDM) akár ingyenesen (SRTM, ASTER GDEM), akár költségtérítés ellenében (Földmérési és Távérzékelési Intézet és Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft. termékei) elérhetőek, alapvetően 15

16 befolyásolják a prediktív modellek teljesítményét. Ennek egyrészt az az oka, hogy az ingyenesen elérhető domborzatmodellek valójában digitális felületmodellek (DFM). Azaz a távérzékelési módszerekkel készített DFM-ek nem csak magát a domborzatot, hanem minden ezeken található objektumot, épületet, vegetációt is magukba foglalnak, és a domborzat tényleges magassági értékéhez ezek magassága is hozzáadódik. Azonban kerüljön bármelyik domborzatmodell felhasználásra, különös tekintettel kell lenni ennek pontossági mérőszámaira és felbontására, hiszen ez a modellezés alsó léptékét is megadja. A domborzatból jellemzően három fedvény, a kitettség, a lejtőkategóriák és az egyes felszínformák építhetőek be a prediktív régészeti modellbe, de számos egyéb alkalmazási módja is lehetséges. A környezeti tényezők megválasztása és ezek osztályozása más-más értékeket igényel sík-, domb- és hegyvidéken. Ennélfogva olyan közel homogén egységeket szükséges keresni a tájban, ahol az egyes fedvényeken nincsenek szélsőséges, kiugró értékek. A Magyarország Kistájainak Katasztere (MKK 2010) pedig pontosan ilyen lehatárolást szolgáltat az ország teljes területére, megadva a modellezés léptékét is olyan - jellemzően km 2 -es - kistájakban, melyeken általában elegendő számú lelőhely ismert a megalapozott modellezéshez. (STIBRÁNYI 2010, 352.) A modellezés végterméke egy raszteres képi állomány, ahol ezek elemi felépítő részeihez - a pixelekhez - meghatározott valószínűségi és megbízhatósági értékek kapcsolódnak. Ezen értékek természetesen csoportosíthatóak és ennek eredménye egy közérthető színkódos térkép, amelyen jellemzően 3 vagy 4 zóna különíthető el, melyek a nagyon alacsony, alacsony, közepes és magas régészeti érdekű területeket jelzik. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy tényleges lelőhely-kiterjedés ezen térképekről nem olvasható le, hanem csak a régészeti lelőhelyek előfordulását mutató valószínűségi érték. A prediktív modellek kritikái A prediktív régészeti modellezés a kezdetektől megosztotta a nemzetközi régészeti közösséget, heves vitát váltva ki a tudományos körökben. A fő kritikákat P. Verhagen az alábbi négy pontban foglalta össze (VERHAGEN ). 1) hiányos régészeti adatokat használ 16

17 2) a környezeti tényezőket elfogultan választja ki, előtérbe helyezve az egyszerűen hozzáférhető adatforrásokat, mint például a digitális domborzatmodelleket 3) a régészeti adatok és a környezeti tényezők kiválasztásánál elveti az ezeket ért kulturális hatásokat 4) figyelmen kívül hagyja a táj természeti változásait, így a környezeti tényezőkét is A jelenleg rendelkezésre álló régészeti nyilvántartás és az ebben található régészeti lelőhelyállomány - mint korábban is utaltunk rá korántsem teljes. Azonban ez az elv bármely régészeti tárgy- vagy objektumtípus átfogó feldolgozása esetén is fennállna, a modellezés célja pedig nem más, mint ezen a régészet számára fehér foltokról adatot szolgáltasson. Az induktív modellek pontosságát a legrosszabb felbontású fedvény pontossága határozza meg. A környezeti tényezők kiválasztásának egyik elsődleges szempontja az adatminőség mellett, hogy az adat digitálisan elérhető vagy digitalizálható legyen. Ennek mozgatórugója természetesen egyrészt költségtakarékosság, másrészt azonban - ahogy a környezetrégészet kapcsán is említettük - a szöveges formátumú környezetrekonstrukciók nehezen formálhatóak térinformatikai adattá, és ennél fogva jelentős bizonytalanságot rejtenek magukban. A kulturális hatások, illetve az adott korszakokra vagy kultúrákra jellemző kultúrspecifikus jellemzők meghatározásának egyik eszköze éppen a prediktív modellezés, amennyiben a korszakokra épített modellek különbségeit egy komplex modell felállításánál figyelembe tudjuk venni. A táj természeti változásainak meghatározására egyre több módszer nyújt lehetőséget. Az erózió hatásainak kiszűrése (CENTERI ), a felszínborítottság változásainak (BÍRÓ 2006, BÍRÓ et al. 2010) és a függőleges irányú felszínmozgások meghatározása (PAPP et al. 2005) is mind ebbe az irányba tett lépés. Fel kell ismerni azonban, hogy ezek a kutatások bármennyire is pontosítják az adott korszakról kialakult természeti képet, éppúgy nem lesznek teljesek, illetve nem lehetünk biztosak a teljességükben, mint ahogy az összes hazai régészeti lelőhelyet sem ismerhetjük meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem kell törekednünk rá. 17

18 A prediktív régészeti modellek alkalmazási lehetőségei Speciálisan korszakokra, vagy jelenségek előrejelzésére alkalmas modelleket a régészeti kutatás is rendszeresen használ (pl. GRAVES 2011). A tudományos kutatást azonban nagyon ritkán érdekli a jelenségek összessége, sokkal inkább az egyes jelenségtípusokkal, vagy kultúrákkal foglalkozik. A modellek azonban már csak létrehozásuk, használatuk és fejlődésük kapcsán is elsősorban a CRM-hez köthetőek. Alkalmasak ugyanis arra, hogy viszonylag nagy, régészetileg kevésbé ismert területeken megbízható előrejelzéseket adjanak. Ez nem keverendő össze a lelőhelyek előrejelzésével, mert ahogy említettük a modellek nem azt mondják meg, hol vannak a lelőhelyek, hanem azt, hol van erre jelentős esély. A beruházások tervezésénél a régészetnek és a beruházónak egyaránt érdeke, hogy lehetőség szerint a lelőhelyeket elkerülje a fejlesztés. Természetesen a beruházó szempontjából ez csak egy tervezési szempont a sok közül, de a régészet jelenleg ebben csak akkor tud a segítségére lenni, ha történetesen ismert régészeti lelőhelyen tervezi a fejlesztést. A lelőhelyek alacsony ismertségi foka miatt az örökségvédelmi kockázat olyan időzített bombát jelent minden beruházás számára, amely felrobbanásakor kárt okoz a beruházónak, a lelőhelynek és a régészet társadalmi megítélésének egyaránt. A jó prediktív modell minimalizálni tudja a kockázatot azzal, hogy olyan térképet ad a beruházó vagy a tervező kezébe, amely ezt jelzi. A tervezés során persze ez csak egy további fedvény lesz a mérlegelendő kockázatok közül, de és ez a legfontosabb előrelátható, és számszerűsíthető előrejelzéseket ad. A modellek használata tehát egyrészt a beruházások tervezési szakaszában lehet kulcsfontosságú, mivel ha egyéb feltételek lehetővé teszik az előre látható kockázat ismeretében a fejlesztést egyszerűen áttervezik alacsonyabb kockázatú területre. Ennek az ingatlanfejlesztések esetében egy további előnye is van: a predikció úgy is megtehető, hogy nem kell semmilyen információt kiadni a beruházónak a tervezés kezdeti fázisban sokszor féltett üzleti titokként kezelt helyszínéről. Jelenleg, ha egy fejlesztő felkeresne egy régészt, hogy tanácsot kérjen tőle, az nem tudna neki segíteni a helyszín ismerete nélkül. Abban az esetben azonban, ha az általa kiválaszott területre vonatkozóan (kistáj) létezne prediktív modell akkor a - jellemzően üzleti titokként kezelt - helyszín tényleges (helyrajzi szám) ismerete nélkül is tisztázható az alapvető örökségvédelmi kockázat. 18

19 A modell ugyancsak segítséget tud nyújtani a kivitelezést megelőzően, felhívva a figyelmet azokra a területekre, ahol különböző okokból nem ismert lelőhely, de számítanunk kell rá. Ezeket a területeket belekalkulálva pontosabban becsülhető meg a régészeti feltárás idő- és költségvonzata. A kivitelezés folyamán is jelentős segítséget nyújthat a modell a régészeti feladatellátó számára, kijelölve azokat a helyszíneket, ahol a régészeti felügyeletnek különösen aktívnak, a földmunkáknak pedig igen óvatosnak kell lennie, mert számítanunk kell előre nem látható régészeti jelenségek előkerülésére. További segítséget jelent a modell a mindennapos örökségvédelmi munka során is. Míg a nagyberuházások örökségvédelmi hatásvizsgálatához kötelezően előírt terepbejárás jelentős mértékű biztonságot jelent az ismeretlen lelőhelyek számára, egyéb beruházásoknál ez nem előírás, tehát az ismeretlen lelőhelyeket ezekben az esetekben gyakorlatilag semmi nem védi. Ha a régészeti felügyelőnek nincsen adata ahhoz, hogy bármilyen megelőző intézkedést előírjon, akkor az építkezés során váratlanul előkerült lelőhelyről a feltárásra jogosult területileg illetékes múzeum csak véletlenszerűen szerezhet tudomást. Ha viszont rendelkezésre áll a kérdéses területről egy prediktív modell, akkor a régészeti felügyelő ennek adatai alapján a magas valószínűségű zónákban tervezett építkezésekre legalább régészeti felügyeletet írhat elő, amely máris biztosíthatja a régészeti jelenlétet és védelmet. Erre egyébként a törvény is lehetőséget ad a régészeti érdekű területek védelme miatt. Hollandiában az örökségvédelmi közigazgatási eljárásoknak olyan szoros részét képezik a modellek, hogy a magas valószínűségűnek jelzett területeken akkor is régészeti kutatásnak kell megelőznie a beruházást, ha ott konkrét lelőhely nem is ismert. Érdekes módon a magyar törvényi szabályozás még ismeri is a prediktív modellekben magas valószínűségű területként meghatározható területek kategóriáját, ami ráadásul a holland példa hatására került a évi LXIV. törvénybe: ez a régészeti érdekű terület kategóriája (Wollák Katalin szóbeli közlése). Eszerint régészeti érdekű területnek tekintendő valamennyi terület amelyen régészeti lelőhely előkerülése várható. 9 A modell használata ezt a fogalmat tölthetné meg jelentéssel, pontosan meghatározva, mely területek és mi alapján számítanak régészeti érdekűnek. Bár a modellek folyamatosan fejleszthetőek és fejlesztendőek, naivitás lenne azt várnunk, hogy a modell nem követhet el hibát. Azonban még a legrosszabb modell is nagyobb védelmet nyújt az ismeretlen lelőhelyek számára, mint a jelenlegi gyakorlat. Az értékei ráadásul beállíthatóak úgy, hogy kevésbé legyen precíz, viszont pontosabb legyen. (WHITLEY évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. (17) 19

20 ) Ez azt jelenti, hogy nagyobb arányban fog jelentkezni a vizsgált területen magas valószínűségű zóna, viszont a lelőhelyek túlnyomó többsége benne lesz. Az örökségvédelem számára komoly problémát okoznak a rejtőzködő lelőhelyek, azok a jelenségek, amelyek nem figyelhetőek meg felszíni vizsgálattal, akár azért mert terepbejárással nem felfedezhetőek (pl. soros temetők), akár azért mert területük fedett (erdő, legelő, belterület stb.). A földmunkákat megelőzően ezeken a területeken lelőhelyek nyomát azonosítani általában csak nagyon költséges módon lehet, a modell viszont ezen helyszínek kockázataira ugyanúgy felhívja a figyelmet. Modellépítés lehetséges szempontjai A gyakorlatban a modellek kivitelezését a magyarországi kistájak rendszere alapján képzeljük el. Ahogy említettük, a kistájak kiváló lehatárolási lehetőséget jelentenek a homogenitás leírására szolgáló modellek létrehozásához. Becslésünk szerint a 230 kistáj nagyjából különböző modellbe illeszthető bele. Minden modell csak annyira pontos, amennyire a beviteli adatok, ezek közül viszont tapasztalataink alapján a régészeti adatok a legkevésbé pontosak (MESTERHÁZY 2011, PADÁNYI-GULYÁS 2011). Ezért minden egyes modell készítését terepbejárásnak kell megelőznie, amelynek során a terület 20-30% százaléka intenzív bejárásra kerül, ezen a GPS segítségével minden felszínen megfigyelhető jelenséget azonosítunk. Ezt az alapot beleértve a területen történt korábbi régészeti kutatásokat is tudjuk extrapolálni a későbbiekben. Ahogy említettük, eddig kísérleti jelleggel két kistáj modelljét készítettük el. Tapasztalataink alapján egy kistáj modelljének elkészítése kb. 1 hónap alatt 8 ember munkájával (terepbejárással és ellenőrzéssel együtt) elvégezhető. A modellek a beviteli adatok és a know-how fejlődésével folyamatosan javíthatóak, a távérzékelés fejlődési eredményeinek becsatornázásával (lidar, hiperspektrális felvételek) egyre pontosabbak lesznek. Ehhez viszont szükséges egy alap, ami fejleszthető. A régészettudomány növekvő tempóban fejlődő eszköztára egyre több lehetőséget ad, ugyanakkor egyre nagyobb felelősséget is helyez a régészek vállára, hogy minden rendelkezésükre álló módszerrel védjék a régészeti örökséget. A prediktív modellek ennek az eszköztárnak képezik költséghatékony és nagy pontosságú, folyamatosan fejlődő eszközét. A prediktív régészeti modellek és a felszíni vizsgálatok alkalmazása nem két eltérő módszert jelent, ezek szervesen egymásba integrálhatóak. Bármilyen szisztematikus felszíni 20

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése SZAKDOLGOZATVÉDÉS 2008.11.21. A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése Havasi Bálint Geoinformatika szak A felmérés okai. 1. KÖH kezdeményezte a 2001. évi LXIV. törvény alapján a Zalaszántó-Vár

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Térben Tudatos Társadalom

Térben Tudatos Társadalom Térben Tudatos Társadalom Iván Gyula műszaki főtanácsadó GIS Open 2014 Keretek Technológiák Tapasztalatok - Teendők Székesfehérvár, 2014. április 15-17. Térben Tudatos Társadalom (Spatially Enabled Society)

Részletesebben

Stibrányi Máté MNM-NÖK

Stibrányi Máté MNM-NÖK LELŐHELY-AZONOSÍTÁS A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGVÉDELEMBEN KÖVETELMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, KORLÁTOK Stibrányi Máté MNM-NÖK MAGYARORSZÁG NYILVÁNTARTOTT LELŐHELYEI Régészeti lelőhely: nyilvántartásba vett, [a 2001. évi

Részletesebben

Iktatószám: 601/442-2/2015. Ügyintéző: B. Máthé Ildikó Telefon: +36-30-488-2786 e-mail: ildiko.mathe@forsterkozpont.hu Hiv.szám: 26-12/2015. Vasas Ágostonné Tárgy: Ostoros Község településrendezési eszközei

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

On-line megjelenés: 2012. február http://www.mnm-nok.gov.hu/kiadvanyok/topografiai-tanulmanyok.html PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK

On-line megjelenés: 2012. február http://www.mnm-nok.gov.hu/kiadvanyok/topografiai-tanulmanyok.html PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK On-line megjelenés: 2012. február http://www.mnm-nok.gov.hu/kiadvanyok/topografiai-tanulmanyok.html LELŐHELY-DIAGNOSZTIKA: PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATOK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYOK, ELŐZETES DOKUMENTÁCIÓ

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Archeometria - Régészeti bevezető 3. Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány -A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ)

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) A mérés és a térkép I. A földrészletek elméleti határvonalait definiáló geodéziai/geometriai pontok (mint térképi objektumok) 0[null] dimenziósak,

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Erdőgazdálkodási Információs Rendszer Ingatlan-nyilvántartási

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban

Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban László István Földmérési és Távérzékelési Intézet laszlo.istvan@fomi.hu Adatintegráció, adatfúzió

Részletesebben

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon A régészeti korszakok közül a török kort sokáig mostohagyerekként kezelték, hiszen azokban az időkben, amikor megindult az emberek érdeklődése

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz

Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz . V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA

A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA A Magyar Régész Szövetség 2011. október 21-én kelt, Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez, Szőcs Géza kultúráért felelős

Részletesebben

Szigetbecse TSZT módosítása

Szigetbecse TSZT módosítása Szigetbecse TSZT módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. augusztus I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány vizsgálati munkarésze Szigetbecse

Részletesebben

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes A 2013-mas jogszabályváltozások több szakterületen is kijelölik a Magyar Nemzeti Múzeum és azon belül a Nemzeti Örökségvédelmi Központ helyét a

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft.

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft. Jövő-központúság és rugalmasság Igényfelmérés és partnerség Funkcionalitás és kezelhetőség Kivitelezés és karbantartás Hozzáértés és motiváció Egyediség és felhasználó-központúság Egyedi szoftver és rendszermegoldások

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése

Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése Alkalmazási eredmények és piaci igények áttekintése Bevezetés Mit értünk humán biztonság alatt? Mi a humán biztonsági kockázat? A humán biztonságon a humán erőforrás-gazdálkodási (HR) tevékenység valamennyi

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau. Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU

Részletesebben

Külön könyvvizsgálói jelentés

Külön könyvvizsgálói jelentés Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok Somogyvári Sándorné 2010. November 18. Számok tükrében 2009-es beszámolói évre 36 biztosítóra vonatkozóan készült Kiegészítő jelentés 32 részvénytársaság

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon

Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Terepi adatfelvétel és geovizualizáció Androidos platformon Balla Dániel 1 Kovács Zoltán 2 Varga Orsolya Gyöngyi 3 Zichar Marianna 4 5 1 PhD hallgató, Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi

Részletesebben

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Helyszín: Domoszló, Kisnána Időpont: 2012. 07.02-09. Résztvevők: T. Biró Katalin, Péterdi Bálint, Regenye Judit, Tóth Zoltán Henrik, Domoszló,

Részletesebben

A módosító javaslatot kidolgozta: Magyar Régész Szövetség. Értelmező rendelkezések

A módosító javaslatot kidolgozta: Magyar Régész Szövetség. Értelmező rendelkezések JAVASLAT A 2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ A MAGYAR RÉGÉSZ SZÖVETSÉG A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA CÍMŰ JAVASLATCSOMAGJA ALAPJÁN A módosító javaslatot

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09.

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09. PORVA Település-szerkezeti terv 2004. december 09. 2 Porva, Településszerkezeti terv Készítette Porva Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából a Magyarország Fesztivál Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft.

Részletesebben

DACIA HATÁRÁNAK LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA

DACIA HATÁRÁNAK LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA Szabó Máté DACIA HATÁRÁNAK LÉGIRÉGÉSZETI KUTATÁSA A Pécsi Tudományegyetem, Pécsi Légirégészeti Téka a Culture 2000 program keretén belül együttműködést kötött három erdélyi múzeummal (Marosvásárhelyi Megyei

Részletesebben

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel GISOpen-2015 2015.03.26. Miről lesz szó? Az eljárásról Eddigi munkáinkról A pontosságról A jogi háttérről csak szabadon:) Miért UAS? Elérhető polgári forgalomban

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529 Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

Záróbeszámoló. Neolitikus kultúrák kapcsolatrendszere kerámia vizsgálaton keresztül NK 68255 Kreiter Attila

Záróbeszámoló. Neolitikus kultúrák kapcsolatrendszere kerámia vizsgálaton keresztül NK 68255 Kreiter Attila Záróbeszámoló Neolitikus kultúrák kapcsolatrendszere kerámia vizsgálaton keresztül NK 68255 Kreiter Attila A kutatás előrehaladása A pályázatban eredetileg tervezett összes műszert beszerzésre került,

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Kőkor Kerekasztal Konferencia

Kőkor Kerekasztal Konferencia 1 Kőkor Kerekasztal Konferencia A kőkor kutatóinak éves gyűlése 2012. december 7. Miskolci Egyetem, BTK, B/2 épület 417 (A Történelem szak könyvtára) M E N E T R E N D 10.00-10.20 Király Attila: A kavicsanalízis

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Geoinformációs szolgáltatások

Geoinformációs szolgáltatások Buga László HM Térképészeti Nkft. műszaki igazgató buga.laszlo@topomap.hu Geoinformációs szolgáltatások Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft. XV. GISopen NYME Geo, Székesfehérvár,

Részletesebben

2010 Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Feldolgozási Osztály főmuzeológus régész, szerkesztő, osztályvezető

2010 Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Feldolgozási Osztály főmuzeológus régész, szerkesztő, osztályvezető dr. Kvassay Judit Feldolgozási osztályvezető Régész, főmuzeológus Elérhetőségek MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Feldolgozási Osztály, Raktár-Laborépület, Északi szárny, fszt. 60/A. szoba H-1113 Budapest,

Részletesebben

MINERVA TÉRINFORMATIKAI RENDSZER. CompArt Stúdió Kft.

MINERVA TÉRINFORMATIKAI RENDSZER. CompArt Stúdió Kft. MINERVA TÉRINFORMATIKAI RENDSZER B u d a p e s t X I I. k e r ü l e t, H e g y v i d é k B u d a p e s t X V I I. k e r ü l e t, R á k o s m e n t e B u d a p e s t I I I. k e r ü l e t, Ó b u d a - B

Részletesebben

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor Archeometria - Régészeti bevezető 3. - Ami elmaradt: régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) Régészeti bevezető 3: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások

Részletesebben

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak

Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Illéssy Miklós Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

Térinformatika trendek 2013-ban. Kákonyi Gábor, GeoIQ kft. kakonyi@geoiq.hu Mobil:+3630 931 0626.

Térinformatika trendek 2013-ban. Kákonyi Gábor, GeoIQ kft. kakonyi@geoiq.hu Mobil:+3630 931 0626. Térinformatika trendek 2013-ban Kákonyi Gábor, GeoIQ kft. kakonyi@geoiq.hu Mobil:+3630 931 0626. A távérzékelés/képfeldolgozás és a GIS összeolvadása Ma már a felhasználók elvárják, hogy egyazon szoftverkörnyezetben

Részletesebben

A DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ÉS A KALOCSAI SÁRKÖZ HAJÓS ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖZSÉGEK KÖZÖTTI HATÁRTERÜLETÉNEK GEOARCHEOLÓGIAI ELEMZÉSE

A DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ÉS A KALOCSAI SÁRKÖZ HAJÓS ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖZSÉGEK KÖZÖTTI HATÁRTERÜLETÉNEK GEOARCHEOLÓGIAI ELEMZÉSE SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A DUNA - TISZA KÖZI HÁTSÁG ÉS A KALOCSAI SÁRKÖZ HAJÓS ÉS CSÁSZÁRTÖLTÉS KÖZSÉGEK KÖZÖTTI HATÁRTERÜLETÉNEK GEOARCHEOLÓGIAI

Részletesebben

A Balaton vízszintváltozásának tendenciái a régészeti korszakokban. Serlegi Gábor

A Balaton vízszintváltozásának tendenciái a régészeti korszakokban. Serlegi Gábor SZTE TTIK Földtudományok Doktori Iskola A Balaton vízszintváltozásának tendenciái a régészeti korszakokban Serlegi Gábor PhD értekezés tézisei külső témavezető: Dr. Bondár Mária Csc (PhD) tudományos főmunkatárs

Részletesebben

Egyedül nem megy... A TÉKA (Táj-Érték-Kataszter) projekt. Kristóf Dániel (FÖMI) Kollányi László (BCE) Takács András Attila (KVVM)

Egyedül nem megy... A TÉKA (Táj-Érték-Kataszter) projekt. Kristóf Dániel (FÖMI) Kollányi László (BCE) Takács András Attila (KVVM) Egyedül nem megy... A TÉKA (Táj-Érték-Kataszter) projekt Kristóf Dániel (FÖMI) Kollányi László (BCE) Takács András Attila (KVVM) A projektről röviden... Rövid cím: TájÉrtékKAtaszter (TÉKA) Teljes cím:

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2009. június I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Veresegyház Város

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP B-09/1/KONV

Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP B-09/1/KONV Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 Balázsik Valéria Fény-Tér-Kép konferencia Gyöngyös, 2012. szeptember 27-28. Projekt TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 A felsőoktatás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA

MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA Múlt jelen jövő BUDAPEST, 2015. MÁJUS 11 13. MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA MÚLT JELEN JÖVŐ MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA MÚLT JELEN JÖVŐ A 2015. május 11

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 1. Agrártéradat- és egyéb adatbázisok Földmérési és Távérzékelési Intézet fontosabb adatbázisai

Részletesebben

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat

Részletesebben

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL

DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL DIGITÁLIS FÖLDHIVATAL GIS Open 2006. 1 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS a magyar ingatlan-nyilvántartásban a jogi és térképi adatok egységet képeznek természetes elvárás az adatok integrált rendszerben történő kezelése

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása

Részletesebben

Forgalomtechnikai helyszínrajz

Forgalomtechnikai helyszínrajz Forgalomtechnikai helyszínrajz Szakdolgozat védés Székesfehérvár 2008 Készítette: Skerhák Szabolcs Feladat A szakdolgozat célja bemutatni egy forgalomtechnikai helyszínrajz elkészítésének munkafolyamatát.

Részletesebben

Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. feldolgozása. vagyonért. Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi Kft. Szeged, 2012. október 15-17.

Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. feldolgozása. vagyonért. Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi Kft. Szeged, 2012. október 15-17. Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. A vízikv ziközmű hálózatok adatainak feldolgozása Műszaki, térkt rképi nyilvántart ntartáss felkész szítésese a vagyonért rtékelésre Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi

Részletesebben