LUDOVIKA CAMPUS Ö R Ö K S É G V É D E L M I H A T Á S T A N U L M Á N Y BUDAPEST, VIII. KER., JÓZSEFVÁROS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

Átírás

1 MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215. TEL: (36-1) , , FAX: (36-1) E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu BUDAPEST, VIII. KER., JÓZSEFVÁROS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM LUDOVIKA CAMPUS Ö R Ö K S É G V É D E L M I H A T Á S T A N U L M Á N Y BUDAPEST, JÚLIUS HÓ

2 1

3 MEGRENDELŐ: BUDAPEST FŐVÁROS VIII. KERÜLET JÓZSEFVÁROS ÖNKORMÁNYZATA GENERÁLTERVEZŐ: MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. TERVEZŐK: örökségvédelem Frankó Ákos Mercedes és Tsa. Bt. NKÖM: 2.3.1/252-3/2004 Fülöp András Magyar Nemzeti Múzeum Kárpáti Zoltán Csornay Boldizsár Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum régészet Reményi László Magyar Nemzeti Múzeum MUNKATÁRSAK Varga Zoltán 2

4 1

5 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI FEJEZET VIZSGÁLAT - SZÖVEG, TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁS, FOTÓK AZONOSÍTÁSRA ALKALMAS ADATOKKAL ÉS FORMÁBAN: A) TÖRTÉNETI LEÍRÁS, RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG, A vizsgált terület a Pesti-síkságon fekszik, a Duna medrével párhuzamos, negyedidőszaki fluvioeolikus homokháton. A középkor előtti területhasználattal kapcsolatban nem rendelkezünk adatokkal. A késő középkorban ( század) a terület Szentfalva birtok, majd Pest külterületéhez tartozott. A 18. században mezőgazdasági területként (legelőként, nyugati felét kertgazdaságokként) használták. A terület a század végén került az Orczycsalád birtokába, amelyen nem sokkal később Orczy László közparkot létesített. Nincs arra vonatkozó adatunk, hogy a közpark kialakítása, illetve a Ludovika építése (19. század eleje) során régészeti lelőhely, régészeti jelenségek, leletek kerültek volna elő. A vizsgált területen régészeti kutatások nem folytak, a terület 18. század vége óta folyamatos elfedettsége (közpark és beépített területek) miatt, jelenleg a felszíni jelenségek alapján, terepbejárással nem vizsgálható. SZAKIRODALMI FORRÁSOK: Alföldi András (szerk.): Budapest története az ókorban. Budapest története I. Budapest Gerevich László (szerk.): Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig. Budapest Írásné Melis Katalin: Adatok a Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez. Budapest ADATTÁRI ADATOK: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Közhiteles lelőhely-nyilvántartás. TÉRKÉPÉSZETI FORRÁSOK: EOV 1: topográfiai térkép Első Katonai Felmérés (DVD-ROM, Arcanum Kiadó) Budapest Második Katonai Felmérés (DVD-ROM, Arcanum Kiadó) Budapest Magyarország földtani térképe, 1: (DVD-ROM, MÁFI) Budapest A tervezési terület nem régészeti lelőhely, a területhez régészeti érdek nem fűződik. Reményi László 2

6 MŰEMLÉKI FEJEZET VIZSGÁLAT: A) TÖRTÉNELEM: Pest-Buda környéke a XIV. század elején Megjelent: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Akadémiai Kiadó, Budapest (1998). Kötetben. 3

7 A honfoglalást követően a mai főváros területéből kezdetben elsősorban a Duna jobb partja vált fontos települési hellyé, Pest jelentősége csak a X. század közepétől növekedett meg. A fejedelmi szállásokat az augsburgi csatavesztés után, 955-ben helyezték át a keleti partra, amikor tartani lehetett attól, hogy nyugatról támadás éri Magyarországot. 1 A keleti part fő településévé a római castrumon kibontakozó Pest vált, melynek közvetlen környezetében fejlődött ki a Kristóf tér tájékán Újbécs, az Egyetem tér környékén pedig egy másik település. Az Árpád-kor folyamán Pest tágabb környezetében egy viszonylag sűrű településhálózat bontakozott ki, amely egyrészt a vízrajzhoz, a Szilas- és Rákos-patakhoz, másrészt pedig az úthálózathoz igazodott. A megye útjai sugarasan vezettek Pest felé. A Dunával párhuzamos Váci út a megyeri és jenei révet elhagyva a pesti rév kikötője mellett, a mai Bécsi utcán ment be Pestre, és az Egyetem tér felé kitérve haladt Szenterzsébetre, majd D felé, a Fejér megye Solt-széki Szigetmellékre. Ennek soroksári elágazása lentebb több ágra szakadt: Ócsánál egyrészt Dabas és Peszér, másrészt Örkény és Szeged felé. Vele párhuzamos volt a Gyálon át Tölgy (ill. Nagykőrös) felé, valamint a Monor melletti vámos Újfalun Cegléd és Szolnok felé vivő út, s ugyanerre vezetett rá a külső Üllői út vonalán Ányásnyíre felé vivő út. A mai Gyömrői út folytatása Úri alatt mint magna via Gombán és Bicskén át (Tápió-) Szelére vitt. K felé vezetett az Oszláron és Sápon át Szecső felé menő országút (strata publica), s ebből ágazott el a vámos Isaszegen át a Tápió völgyébe menő másik út. A mai vonalán futott a Cinkotán és a vámos Kerepesen át Gödöllő és Hatvan felé vivő út, melyen a mongolok is Pest ellen vonultak. Az É-ÉK felé vivő utak közül számon tartják a mai Dohány utca felől az Erzsébet királyné felé hajló Párdi utat, s a mai Váci útról Nyír-Palotára vivő utat. Említenek a Galgamácsa és Iklad között elterült Tasnál egy utat, amely Vácról vihetett Hatvanba s egy Pásztó felé vezető hegyi utat, mely jelentőségét veszítette. 2 A településekkel övezett Pest városa a XV. század végére már a Kiskörút vonaláig terjedt, s a határvonalat erőteljes védőgyűrű, a pesti városfalak védenek és rondellák erősítenek 3 A török uralmat követően, a XVIII. század folyamán, Pest város vagyis a mai Belváros - újjáépítése mellett jelentős eseményként könyvelhető el a Külváros, illetőleg külvárosok - a Józsefváros, a Terézváros, a Lipótváros és Ferencváros megszületése. A külvárosok a városba vezető országos jelentőségű főútvonalak mentén és azok közeiben kelnek életre. A mai Üllői út és a Rákóczi út, illetőleg Kerepesi út által határolt területen a mai Baross utcával, mint szerkezeti tengellyel az Alsó Külváros, 1777 óta Józsefváros 4, a mai Rákóczi út, illetőleg a Kerepesi út és a Bajcsy Zsilinszky és Váci út közötti területen a Király utcával, mint szerkezeti tengellyel a Felső Külváros, 1777 óta Terézváros 5 kelt életre, Terézvárostól Ny-ra, a Váci út és a Duna folyó közötti területen a mérnöki alaprajzzal kialakított és 1790-ben Lipótváros 6 nevet kapott városrész, az Üllői út és a Duna közötti területen a Soroksári út belső folytatásával, a mai Ráday utcával, mint szerkezeti tengellyel pedig, a Ferencváros jött létre. Ferencváros 1792-ben nyerte mai nevét 7. 1 Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá alakulásig. Akadémiai Kiadó, Budapest (1997) 74. oldal. 2 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Liptó, Máramaros, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Akadémiai Kiadó, Budapest (1998) oldal. 3 Szerk.: Tóth Endréné: Budapest enciklopédia. Corvina Kiadó, oldal. 4 i.m.: 74. oldal. 5 i.m.: 339. oldal. 6 Budapest Lexikon. Második bővített, javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest II. kötet. 31. oldal. 7 Szerk.: Tóth Endréné: Budapest enciklopédia. Corvina Kiadó, oldal. 74. oldal. 4

8 A Rákóczi szabadságharc idején Pest város amúgy is csak néhány száz főnyi lakossága tovább csökkent. Az 1709-es összeírás szerint 163 lakott, 82 elhagyott és 68 összedőlt ház volt a városban. A teljes elnéptelenedés miatt a város polgárai a falakon kívül fél évszázadon át szabadon foglalhattak maguknak földet. Mivel azonban Pest lakói ez időben elsősorban földművelésből élnek, 1718 körül végül szétosztják a szántókat. A terület földjei két övezetre oszlanak: a városfalak körüli termékeny talajra, amelyeken kertgazdaságok alakulnak ki, s a külső homokos szántóföldekre, melyek a Rákosi rétek sovány, füves pusztáival együtt az állattenyésztés feltételeit biztosítják. A szántóföldeken elsősorban rozsot, másodsorban árpát termelnek, de kisebb mennyiségben búzát és zabot is. A termékek kiegészítették, de nem fedezték a lakosság kenyérgabona- és takarmányszükségletét. A szántók közé majorok települtek 1718-ban 20 major volt a Józsefváros területén, elsősorban a mai Illés utca környékén, mivel Pest egész területén erre lehetett legjobban bőséges ivóvízhez jutni, ami az állattartáshoz nélkülözhetetlen. (Itt volt az Illés kút és ezen a vidéken lehetett legkönnyebben kutat ásni.) A majorokban istállókat, fészereket és néhány lakóhelyiséget találunk. Elsősorban juhászatra rendezkedtek be, így pl. Mosel Józsefnek, Pest város bírájának, majd polgármesterének, Illés utcai majorjában 1786-ban 507 birkát tartottak. A majorokban gyűjtötték össze és itt csépelték ki a lerakott gabonát, ide hordták be a levágott szénát 8 A kerület életében jelentős volt a szőlőművelés is. Míg a XVIII. században majorságot, szántót vagy kertet csak háztulajdonosok birtokolhattak, szőlőjük a ház nélküli zselléreknek is lehetett körül a pesti tanács a józsefvárosi majorok közelében letelepedett napszámosoknak a kőbányai Óhegyen szőlőket jelölt ki. A belvárosi polgárok szőlei is főleg Kőbányán voltak, de a Józsefvárosban is folyt némi szőlőművelés, különösen a mai Kulich Gyula tér környékén. 9 A XVIII. század első felében a külterületeken csak kevesen laknak (1735-ben 736 külvárosi kenyérkeresőt írnak össze), de ezek kizárólagos többsége Józsefváros területén él. 10 A Józsefváros betelepülésénél előnyt jelentett a testvérkerületekkel szemben, hogy hosszan elnyúló, keskeny területét három oldalról országos jelentőségű út vette körül. Az Országút (mai Múzeum körút) a városkapukat kötötte össze a várfalon kívül, majd a külvárosok kifejlődése után az észak-déli irányú már a középkorban is Észak- illetve Kelet-Magyarországgal kötötték össze. Ezeknek a kezdeti szakasza korán beépült és ez meggyorsította a köztük fekvő területek beépítését is. A kertövezetbe itt is házakat építenek. A kerületben többfelé található téglaégetésre alkalmas agyag, s ez is megkönnyítette egy falusias jellegű település kialakulását. Az első téglaégető kemence az 1720-as években létesült a mai Rákóczi tér, Kissalétrom utca és Somogyi Béla utca közti területen, majd az agyagréteg kimerülése után 1759-ben a Rákos szántón létesítettek új téglaégetőket, ahol a mai Blaha Lujza téren, s attól délre 3 méter mélységben kékes agyagra bukkantak. A Józsefvárosban abban az időben, mikor a kecskeméti és hatvani kapu közelében az első házak felépülnek, a falaktól távolabb egy szórványtelepülés is létrejött, a mai Horváth Mihály tér, Rigó utca, József utca és Őr utca által határolt területen. 8 Józsefváros lexikon. Budapest, XIV. oldal. 9 i. m.: XV. oldal. 10 i. m.: XV. oldal. 5

9 Kastberger József városi tanácsos ugyanis 1732-ben 27 parcellára osztva, eladta itt elterülő szántóföldjét és a parcellák rövidesen beépültek. Néhány év múlva a szomszédos területeken is épülnek házak és a település az itteni dűlő után a Pacsirtamező nevet kapja. E település a Kerepesi út és a Belváros felé terjeszkedi és az 1770-esévekben már találkozik azokkal a házacskákkal, melyeket a Stáció (Baross) és Téglavető (Bródy Sándor) utcákban a belvárostól távolodva építettek fel ban két részre bontják a pesti külvárost. A határvonal a Kerepesi út, ettől északra terül el a Felső külváros, délre az Alsó külváros. Utóbbit november 7-én nevezik el Szent Józsefről, Illetve József trónörökösről, Józsefvárosnak. Lakossága ekkor (a Ferencvárossal együtt) 3170 fő, majdnem kizárólag mezőgazdasággal foglalkoznak. 12 A középkori eredetű országút, az Üllői út és a városhatár sarkában, a mai Kálvária tértől D-re elhelyezkedő térség jelenlegi formájára való alakulása tulajdonképpen az Orczy-kert letelepítésével, a XVIII. század kilencvenes éveiben veszi kezdetét. Az Orczy-kert alapítója báró Orczy László, báró Orczy Lőrincnek, a költőnek a fia, aki még 1784-ben követte apját az abaújvári főispáni székben, majd titkos tanácsossá nevezték ki. Apjától számon tartja az irodalomtörténet, hogy A bugaci csárda c. költeményével, a szentimentális költészet korában az alföldi tárgyak felfedezője. Fia még fontosabb úttörő munkát végzett az Orczy-park alapításával, amelynek merészségét csak akkor méltányolhatjuk, ha tudjuk, hogy az Orczy-kert helyét előzőleg nem fásították, mint pl. a Városligetet, hanem a parkot egyenesen a homokpusztába telepítették, amely itt még a XVIII. század végén is szürkéllett, s ahol fűvészek keresték az érdekes és jellegzetes homokpusztai növényeket. Ezzel a kertészeti vállalkozás különös jelentőségre emelkedik s első példája az Alföld kertészeti meghódításának. 13 A Ludovika főépülete helyén egy kastély állt és a kert területe az északkeleti oldalán nagyobb volt. Hozzátartozott a mai Ludoviceum és Dugonics-utca, sőt a Kálvária- és Örömvölgy-utca szomszédos része is, a megfelelő háztömbök helyével. Itt volt hajdan az Orczy-kert gyümölcsöse, szőlője, konyhakertje, és gazdasági udvara.báró Orczy László halála után a kertet bátyjának utódai örökölték, s a mult század első három évtizedében volt az Orczy-kert fénykora. Az ültetvények megnőttek, amit Petri csak képzeletével láthatott, valósággá lett, amelyben Pest közönsége testi szemeivel gyönyörködött. 14 A mult század harmincas éveivel új korszak kezdődik az Orczy-kert történetében. Mikor a magyar tisztképzőintézet alapítására irányuló törekvések a megvalósítás felé azzal a lépéssel közeledtek, hogy Pesten helyet jelöljenek ki az intézet számára, a választás az Orczy-kertre esett, amelyet az Orczy-család 1829-ben el is adott erre a célra forintért. Ettől kezdve a kert József nádor felügyelete alá került, aki a maga kertészére, Kaschek-re bízta 11 i. m.: XV-XVI oldal. 12 i. m.: XVI. oldal. 13 Rapaics Raymund: Magyar kertek. A Magyar Könyvbarátok részére kiadja a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda oldal. 14 i. m.: 178. oldal. 6

10 Situations Plan zur Regulierung und Verschönerung der Kön. Freystadt Pest in Ungarn im Jahre MOL S11 No664:1 A kert gazdasági részeit részben utcaterületnek foglalták le, részben parcellázták s eladták, így szűkült az Orczykert mai parkterületére. A Ludovika Akadémia céljaira kijelölt részt, amely körülbelül 65 hold, még a harmincas években magas kőfallal vették körül. Ez már magában is elég lett volna ahhoz, hogy megsemmisítse az Orczykert eredeti stílusát. Mint Pecz Ármin, a kert későbbi főépítésze írja emlékirataiban, a kertet eredetileg az angol kertnek megfelelő árok és líciumsövény körítette. 15.már az évi 7. törvénycikk kimondja a magyar tisztképzés megindítását, e cél érdekében eredményes országos gyűjtés indul, Bécs pedig az egykori váci Theresianum épületét, valamint a királynő koronázási ajándékát bocsájtja rendelkezésre (innen az elnevezés), a megvalósítás azonban egyre késik. Világos, hogy nem csupán és nem is elsősorban külső akadályok játszottak közre (napóleoni háborúk, devalváció, járvány, stb.), hanem az a minden téren tapasztalható törekvés, amellyel Bécs a maga érdekében minden magyar kezdeményezést, amely emelkedést és függetlenülést jelenthetett, hol nyíltan, hol fondorlatosan meggátolni igyekezett. A hazai tisztképzés megindítása mögött pedig súlyos politikai érvek álltak és így Bécs magatartása nem meglepő. 15 i. m.: 178. oldal. 7

11 Másrészt nemcsak 1808-ban, hanem 1827-ben is törvénybe foglalták a tisztképző intézet felállítását, tehát nyíltan nem lehetett ellene fellépni, burkoltan azonban annál állhatatosabban és eredményesebben. Ez léptennyomon megmutatkozott, sőt az sem lehetetlen, hogy amikor az intézmény megvalósítása már elkerülhetetlen volt, Bécs titokban elhatározta a megnyitás megakadályozását; és ezt a szándékot meg is valósította. Mindezt azért kellett előrebocsátani, hogy az épület létesítésével kapcsolatos fontos politikai eseményre rámutassunk, kiemelve, hogy a bizalomnak és elismerésnek milyen fokát jelenthette Pollack számára ez a megbízás. Különösen ebben az esetben elismerőleg kell megemlítenünk a nádor magatartását. 16 Az építészeti tervek elkészítésére Pollack Mihály kap megbízást a nádortól. Az építkezés menetéről Gömöry rendszeres jelentései tájékoztatnak végén a főhomlokzati szárny falai már emeletmagasságban állnak, a hátsó szárny és a kert munkálatait megkezdték. ( ) A kemény kőfaragó munkára Lentz János, a lágy kőfaragásra Spiegel József, a kertmunkálatokra Kasche József kapott megbízást. ( ) 1831 végén, mivel a kőműves munka nagyrészt elkészült, Pollack a munkáslétszám apasztását javasolja, de a feszült légkör miatt (a koleralázadás éve) a nádor óvatosságra int, sőt a következő évben Pollack kérésére béremelést engedélyez, mivel a városban folyó nagyszámú építkezés felszívja a rendelkezésre álló munkaerőt végére lebontják a főhomlokzat állványait, a nádor elismerését fejezi ki az építésvezetőségnek. Immár csak a kápolna kérdése megoldatlan és az intézet megnyitásáról kellene dönteni, mindezt az újból Bécsben járó Pollack is szorgalmazza. 17 Az évi árvízkatasztrófa késleltette a munkálatok teljes befejezését, noha az építészeti zárójelentést Pollack már 1836 végén benyújtotta, miután mint az építés ideje alatt mindvégig Gömöry gondnokkal egyetemben havonta beadják jelentésüket. ( ) Az épületet a magasabb fekvése miatt elkerülte a vízáradat és így menedékül szolgálhatott a hajléktalanoknak. ( ) A főépület teljesen, a kert pedig már nagyjában készen állt; noha a még esedékes teendők lovarda, istálló befejezése kevés időt és költséget igényeltek volna, a munka ezután roppant vontatottan haladt, aminek oka nyilván abban rejlik, hogy az épületet nem kívánták a rendeltetésének átadni. ( ) Erre vall az is, hogy felvetik talán Széchenyi István gondolata : míg tehát hazánkban a katonai intézetek órája nem ütött, váljék a Ludovica ideiglenesen politechnikum intézetté. ( ) Sem az elszámolások végleges lezárására nem kerül sor ekkor, sem az épületet nem adják át a rendeltetésének megfelelő célnak. 18 A magyar tisztképzés sokáig gáncsolt megindításának ügyében fontos előrelépést jelentett A magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia felállitásáról szóló évi XVI. törvénycikk, amely kimondja: 1. Az évi VII. és 1827-dik évi XVII. törvénycikkek értelmében Pesten fölállittatni rendelt magyar katonai intézet "mint magyar királyi honvédségi akadémia állittatik föl, és Ludovika-Akadémia nevet fog viselni. 2. Ezen akadémia rendeltetése, hogy abban egyfelől önkényt jelentkező hadapródok a honvédség keretei részére alkalmas tisztekké képeztessenek, másfelől szolgálatban levő kitünő honvédtiszteknek alkalom nyujtassék, a hadtudományoknak a magasabb fokozatu szolgálattételnél igényelt ágaiban magukat tovább képezhetni. 16 Zárdor Anna: Pollack Mihály. Budapest, Akadémiai Kiadó oldal. 17 i. m.: 288. oldal. 18 i. m.: oldal. 8

12 A Ludoviceum térképe 1872-ben. Közölve: Szerk: Bachó László: A m. kir. Hov. Ludovika Akadémia története. Budapest,1932. kötetben. 9

13 A Ludovikai Akadémia évi újraindítása, vagy ha úgy tetszik tényleges megnyitása vezetett oda, hogy a terület egyre erőteljesebben kezdett beépülni. A Pollack Mihály által tervezett főépület déli oldalára később forint költséggel egy nagyméretű új épületet építettek, a tisztképzésen kívüli összes többi tanfolyam elhelyezésére. A két épület egy zárt folyosóval kötötték össze, hasonlóan az északi folyosóhoz, amely a lovardát kötötte össze a középső, most már főépülettel. A szárnyépület 1886-ban készült el. A növendékek és hallgatók elhelyezése a kor igényeinek megfelelő berendezésű hálótermekből, tantermekből állott. Volt ének-, zene-, rajz-, torna-, vívóterem és társalgó. Az új épületben téli fürdőt is létesítettek óta nyári uszoda is volt az Orczy kertben A konyha és élelmiszerraktár a főépület alagsorában volt. Az ételt felvonók szállították a földszinten levő éttermekbe, ahol a növendékek és főtiszt, törzstiszti tanfolyam hallgatói, valamint a tiszti és tanári kar étkeztek. A főépületben intézeti kórház is volt, valamint a kertészházban egy helyiség a ragályos betegek elkülönítésére től fogászat is volt a kórházban őszéig huszárlaktanyának használták az Üllői úton levő melléképületet, ettől az időtől azonban a Ludovika akadémiához csatolták, ahol a tanfolyamok céljainak megfelelően alakították át, egy új fedett lovardát és nyitott nyári lovardát is építettek. Az Orczy-kert parkosításával ez a rész is egyre jobban az akadémiához kapcsolódott, jogilag is oda tartozott és kiképzési célokat szolgált. A tavon való csónakázás azonban továbbra is kedvelt szórakozása maradt a környék lakosainak. 19 A korábbi módosítások után a kert jellegét gyökeresen megváltoztatta, amikor funkcionálisan teljes egészében a Ludovika Akadémiának rendelték alá. Bár Pest város tanácsa évekig elodázhatta teljes lezárását (éppen a városrész Zöldterületekben való hiányára, így szociális indokokra hivatkozva), amint azonban megindult a Népliget kialakítása, amelynek létesítése éppen a problémák megoldását volt hivatva előmozdítani, már semmi sem állhatta útját annak, hogy teljes egészében átadják a Ludovika akadémiának ben Budapest lemondott a Orczy-kert használatáról, ettől kezdve már csak magánkertként emlékeznek meg róla, ahol időnként reprezentatív sportesemények is helyet kaptak. 20 A Ludovika Akadémia területét ábrázoló különböző időszakból származó helyszínrajzok jól mutatják a terület beépítésének egyre intenzívebb folyamatát és a mára fennmaradt U alakzatú beépítési rendszer kialakulását, az Anterra Építőipari Zrt által 2011 júniusában elkészült Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus kialakítása. Döntés előkészítő megvalósíthatósági tanulmány -ban közölt építéstörténeti periodizáció pedig épületekre lebontva szemlélteti az egykori Orczy kert területén lezajlott változásokat. 19 : Dr. Baracsi Zoltán- Takács Viktor, Petka Szilvia, Romhányi Péter, Szász Gábor, Taraba Judit: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus kialakítása. Döntés előkészítő megvalósíthatósági tanulmány. Anterra Építőipari Zrt. Budapest, június 36. oldal. 20 i. m.: 28.oldal. 10

14 A Ludovika Akadémia helyszínrajza. az 1910-es (?) években. Közölve: Szerk: Bachó László: A m. kir. Hov. Ludovika Akadémia története. Budapest,1932. kötetben. 11

15 Az egykori Ludovika Akadémia területe beépítésének építéstörténeti periodizációja. Forrás: Dr. Baracsi Zoltán- Takács Viktor, Petka Szilvia, Romhányi Péter, Szász Gábor, Taraba Judit: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus kialakítása. Döntés előkészítő megvalósíthatósági tanulmány. június Anterra Építőipari Zrt. Budapest,

16 Forrás: Dr. Baracsi Zoltán- Takács Viktor, Petka Szilvia, Romhányi Péter, Szász Gábor, Taraba Judit: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus kialakítása. Döntés előkészítő megvalósíthatósági tanulmány. Budapest, június Anterra Építőipari Zrt. 13

17 Az évi évi városegyesítést követően, s minden bizonnyal az Akadémia évi tényleges megnyitásának köszönhetően is, a területet ÉNy-on és K-en övező városrész is egyre intenzívebb változásnak indul. A korábban kialakult utcaszerkezet nem változik, ellenben a korábbi falusias jellegű beépítést sűrű, nagyvárosias jellegű beépítés váltja fel és lényegében a XX. század 10-es éveire kialakul a városrész mai képe, melyet a közelmúlt beépítései csak kisebb mértékben módosítanak. A Ludovika Akadémia épületében ban alakult meg a demokratikus honvédség első tisztképző iskolája, a Kossuth Akadémia decemberében avatták fel az első tiszteket. Az 1950-es évek elején a tisztképzést átszervezték, az egyes fegyvernemek külön katonai főiskolákat kaptak, a Kossuth akadémia régi épülete már nem volt alkalmas a korszerű kiképzésre, 1956 után a honvédség az épületeket fokozatosan átadta polgári célokra, a Kossuth akadémia megszűnt. 21 A Ludovika fedett lovardájában az Alfa mozi üzemelt, amely 1992-ben leégett. A Ludovika főépületét az ELTE Természettudományi Karának egyes tanszékei használták, rendkívül lepusztult állapotban. A ma már felújított déli szárnyban jelenleg a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium működik. A fedett lovarda ( felújítva) és a főépület (részben felújítva) a terepszint alatt jelentősen kiterjesztve és összekötve ma a Magyar természettudományi Múzeumnak ad otthont. 22 Az évi I. katonai felmérés részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára. 21 Józsefváros lexikon. Budapest, oldal. 22 Dr. Baracsi Zoltán- Takács Viktor, Petka Szilvia, Romhányi Péter, Szász Gábor, Taraba Judit: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus kialakítása. Döntés előkészítő megvalósíthatósági tanulmány. Anterra Építőipari Zrt. Bp., oldal. 14

18 Lipszky János: Plan der beym König(lichen) freyen Hauptstädte Ungerns Ofen und Pest seiner Kaiserl(ichen) Hoheit den Erzherzog Joseph Palatin von Ungern, Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára. 15

19 uda és Pest térképe 1828 körül. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára. 16

20 Plan der Ueberschwemmung von Ofen und Pesth bei dem Eisgang des höchsten Wasserstandes von 15-ten auf den 16-ten Marz zum Besten der durch die Ueberschwemmung Verunglückten MOL S11 No

21 Buda és Pest térképe 1857 körül. Részlet. Hadtörténeti Intézet Térképtára. 18

22 Halácsy Sándor évi Pest városát ábrázoló térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára. 19

23 Halácsy Sándor évi Pest városát ábrázoló térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára. 20

24 Budapest főváros évi térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára. 21

25 Budapest főváros évi térképének a részlete. Hadtörténeti Intézet Térképtára. 22

26 B) TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK: A vizsgált térség földrajzilag a Pesti hordalékkúp-síksághoz tartozik. A kistáj 98 és 251 m közötti tsztf-i magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É-D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei Ny-K irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km 2. K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. D felé, a Gyáli-patak irányába, ahol a felszínt futóhomokformák uralják, a magasabb teraszokon a fiatalabb, alacsony teraszokkal egy szintre kerültek, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A D felé nyitott, félmedence szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek A kistáj alapját képviselő harmadidőszaki rétegek Ny-ról K felé fiatalodnak, s egyre magasabb orográfiai helyzetben találhatók. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan ÉNy-DK-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, s az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag éppen ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékekre települve találhatók. A Duna II/a. és II/b. terasza átmenő, felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, löszszerű üledékekkel magasított. A IV. sz., gyakran édesvízi mészkővel takart, és az V. sz., valamint az idősebb teraszok csak foltokban jelennek meg. 23 A K felé enyhén felmagasodó térség természeti, táji sajátosságaira alapvetően az 1790-es évek első felében a homokos pusztaságon létesített egykori Orczy kert változatos morfológiájú maradványa nyomja rá bélyegét, amely a Ludovika Akadémia létesítését követően alakult mai formájára. Jóllehet a kert eredeti méretét, formáját és jellegét mára már teljesen elveszítette, a szomszédságában elterülő Füvészkert romjával együtt még napjainkban is a térség meghatározó és biológiailag fontos zöldterületi eleme. Külön meg kell említeni a Diószeghy Sámuel és a Korányi Sándor utcákat két oldalt szegélyező fasorokat, amelyek védelem alatt állnak és fontos természeti elemei az utcaképeknek. A tervezési terület két jelentős településközi útvonal közében helyezkedik el. A terület D-i határán húzódik a középkor óta országos jelentőséggel bíró nagy forgalmú településközi útvonal, az Üllői út, amely Pest városát, majd később a fővárost kötötte össze a tőle DK-re elterülő országrésszel. A tervezési területtől némileg távolabb húzódik a minden bizonnyal szintén középkori eredetű Baross utca, amely a XVIII. századtól kezdve vált országos jelentőségű útvonallá. Az Üllői út és a Baross utca a főváros Duna bal parti városrészének nagy forgalmú településközi útvonalai és fontos településszerkezeti tengelyei, a fővárostól K-re és DK-re eső országrészek, valamint a főváros K-i DK-i városrészei ezeken az útvonalakon tartanak közúti kapcsolatot Budapesttel. 23 Szerk.: Dr. Marosi Sándor Dr. Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere. I. kötet. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest, oldal. 23

27 C) TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK: Az egykori Ludovika főhomlokzata. Fotó: Frankó Ákos A főhomlokzat részlete, előtérben a Névtelen Hősök emlékművével. Fotó: Frankó Ákos A főépület főhomlokzatának részlete és az egykori lovarda. Fotó: Frankó Ákos A főépület főhomlokzatának részlete a szárnyépülettel. Fotó: Frankó Ákos A Ludovika téri beépítés látványa É felől. Fotó: Frankó Ákos Korányi Sándor utcai utcakép látványa DNy felől. Fotó: Frankó Ákos 24

28 Korányi Sándor utcai utcakép DNy felől. Fotó: Frankó Ákos Korányi Sándor utcai utcakép DNy felől. Fotó: Frankó Ákos A lovarda látképe a Korányi Sándor utca felől. Fotó: Frankó Ákos Korányi Sándor utcai utcakép ÉK felől. Fotó: Frankó Ákos Látkép a Korányi Sándor utcából DK felé. Fotó: Frankó Ákos Korányi Sándor utcai utcakép ÉK felől. Fotó: Frankó Ákos 25

29 Korányi Sándor utcai utcakép DNy felől. Fotó: Frankó Ákos Diószeghy Sámuel utcai utcakép DK felől. Fotó: Frankó Ákos Látkép a Korányi és Diószeghy utca sarkáról DNy felé. Fotó: Frankó Ákos A Diószeghy Sámuel utca látképe ÉNy felől. Fotó: Frankó Ákos Kilátás a Diószeghy Sámuel utcáról D felé. Fotó: Frankó Ákos Az Orczy kert D-i sarokrészének látványa. Fotó: Frankó Ákos 26

30 Beépítés látványa az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Frankó Ákos Beépítés látványa az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Frankó Ákos Beépítés látványa az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Tasi Ákos Beépítés látványa az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Tasi Ákos Beépítés az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Frankó Ákos Beépítés az egykori Orczy kert Üllői úti oldalán. Fotó: Tasi Ákos 27