A.D.U. Építész Iroda Kft

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A.D.U. Építész Iroda Kft"

Átírás

1 A.D.U. Építész Iroda Kft MONOR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK szeptember A. D.U. Építész Iroda Kft

2 Az egyeztetés lezárása A terv egyeztetése július, augusztus hóban lezárult. A Településfejlesztési Bizottság a beérkezett észrevételeket és az azokra adott tervezői válaszokat megtárgyalta, elfogadta. A terv átdolgozása, kiegészítése megtörtént, az Örökségvédelmi Hivatallal és a Megyei Földhivatallal, Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal külön egyeztetésen tisztáztuk az álláspontokat. A. D.U. Építész Iroda Kft

3 Alátámasztó munkarészek A. D.U. Építész Iroda Kft

4 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TARTALOM Szöveges munkarészek I. A település rövid története II. Szőlőtelepítés és hasznosítás Monoron III. Lakónépesség, népmozgalom, lakásellátás IV. Intézményellátás V. Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás VI. Tájvizsgálat VII. Természetvédelem, tájvédelem VIII. Környezetvédelem IX. Zöldfelületi rendszer X. Tájrendezési, zöldfelületrendezési javaslatok XI. A településszerkezet javaslata XII. Közlekedési javaslat XIII. Közműfejlesztés Rajzi munkarészek Szövegközi ábraként befűzve a megfelelő fejezetekhez Budapest, január A. D.U. Építész Iroda Kft

5 I. A település rövid története Monor természeti földrajza Monor két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld határán terül el. A hegység a város északi határában szelíd dombvidék, a Cserhát déli nyúlványa, a Gödöllő-Monori-dombság, amely folyamatosan simul az Alföldre. A város belterülete már itt, az Alföldön fekszik. A település külterületének délnyugati részén végződik a Duna jégkori hordalékkúpja, a Pesti hordalékkúp-síkság. Monorierdő és vele a külterület keleti része a Pilis-Alpári-homokháthoz tartozik, ahol a Dunából kifújt vékony lepelhomok fedi a felszínt. Egykoron a Duna-Tisza közi síkvidéken jobbára lefolyástalan állóvizek voltak jellemzők, így Monor környékén is több tó és mocsár volt ismeretes. A tavak halállománya élelmet, a mocsarak növényvilága, a tavak iszapja nyersanyagot nyújtott az építkezéshez és a használati eszközökhöz. Monor egyetlen megmaradt állóvizét, a Kis-tót a 70-es évek derekán szabályozták, környékét rendezték. Sajnálatos módon állapota romlott, vize erősen szennyezett. Monor elnevezésének eredetéről és jelentéséről Monor város elődje a középkori Monar. Monor-Monar török eredetű személynévből keletkezett magyar névadással, amelynek jelentése: köd. Halász János szerint azonban a Monar szóban két ősi magyar egytagú szavunk: a mon és az ar összegződik. Jelentése: Ménur illetve Ménör, azaz Ménur népe népesítette be Monort és környékét több évszázaddal ezelőtt. Monor története A középkori Monar falu a mai városközpontban, a Kossuth L. utca mentén terülhetett el. Ezt bizonyítják az 1943-as utcai csatornaépítéskor talált régi falmaradványok, melyek talán a XVII., vagy inkább a XVIII. századból származhattak. Szintén a középkori falu és a mai városközpont egybeesésére utalnak dr. Halász Jánosnak a könyvtár és a zeneiskola épületének alapozásakor tett megfigyelései is. Monar nevével először március 25-én kelt oklevélben találkozunk. A három évvel később keletkezett határleírás (1401. április 18.) már a mai nevén, Monorként említi a várost. Monorierdő elődjének Újfalu település tekinthető. A fennmaradt adatok alapján arra lehet következtetni, hogy Újfalu régebbi település, mint Monor. Újfalu már az Árpád-korban is lakott hely volt. A tatárjáráskor valószínűleg feldúlták a falut, de lakói hamar visszatértek, amelyet régészeti leletek is A. D.U. Építész Iroda Kft

6 alátámasztanak. A fenti két település mellett említést kell tenni az egykori Zsiger településről is. Az első birtokosokról az Athya-i családról keveset tudunk. Az adományozás révén a Maróthi család birtokába került Monor, Újfalu és Zsiger egészen szeptember 21-ig. A három falu új földesura az egri káptalan lett és maradt az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig. A török hódoltság idején, az ország ketté-, majd három részre szakadása után a Duna-Tisza közén élők helyzete alapvetően megváltozott. A törökök fokozatosan szélesítették a hódoltsági terület határát és a megszállt területen bevezették saját közigazgatási rendszerüket. A népesség számának alakulása Monoron 1546 és 1590 között: a családok száma 21-ről 28-ra nőtt. Zsiger faluban a XVI. század végén Monorhoz hasonlóan-, a gabona és az árpatermesztés jelentette a fő megélhetési forrást, azonban itt az állattenyésztés elhanyagolható. Szinte csak saját ellátásukat fedezték a megtermelt javakkal. Bár az egri káptalannak a birtoka volt Monor, Újfalu és Zsiger, ennek ellenére a reformáció tanai korán gyökeret vertek. Újfaluban 1546-tól már protestáns prédikátor hirdette az igét. Néhány év múlva a három település lakói a protestáns tanok követői lettek. Monoron már 1567-ben megkezdődött a református iskolai tanítás. A megélhetési feltételeket főleg a búza, len, káposzta, vörös- és fokhagyma termesztése biztosította, de az állattartás is fontos szerepet töltött be a mezőgazdaságban. A török és a magyar részről fennmaradt iratok sorából kitűnik, hogy a török hódítás időszakában a falu többször jutott pusztulásra, de az itt lakók házaikat, gazdasági épületeiket újraépítették. Az közötti viszonylagos békés időszak után a tizenöt éves háború ( ) idején Monor hanyatlásnak indult. A település és környéke hadszíntérré változott, a tatárok telelőhelye lett. A lakosok száma csökkent, majd elnéptelenedett. A XVII. század elején a nagy vész elmúltával a korábban itt élők visszatelepültek birtokaikba, illetve új telepesekkel gyarapodott a vidék. Ismét fellendült a mezőgazdasági termelés, jelentős lett a juhtenyésztés. Ezt a felfelé ívelő időszakot szakította meg az 1661-es török által vezetett bécsi hadjárat. Előbb a török csapatok, majd idegen zsoldosok, végül a német- osztrák katonák hadi igényére dúlták fel Monort. Hasonló sorsra jutott a másik két település is, Újfalva és Zsiger. Az 1622-ben, püspöki megbízásból összeállított jegyzékben már lakatlan településként említik Újfalut. Később önálló településként már nem is szerepelt az összeírásokban. Mint pusztát említi az 1728-as országos összeírás is, amelynek földjét a monoriak művelik. Az egykori templom és A. D.U. Építész Iroda Kft

7 zárda maradványai még a XIX. században is álltak. A kövek legnagyobb részét később építkezéseknél használták fel Monoron és környékén. A törökök kiűzése után Monoron csak lassan indult újra az élet, bár a feldúlt falvakba visszaszivárogtak az elbujdosott lakosok, eltakarították a romokat, újjáépítették házaikat, gazdasági épületeiket, bevetették a földeket. Új telepesek jöttek az ország más részeiből is. Újfalu és Zsiger romjain nem indult újra az élet, lakatlan pusztává vált. Monor lakói kezdték megművelni a szomszéd faluk parlagon hagyott földjeit. Az újratelepülést bizonyítja a monori családok számának alakulása 1696 és 1701 között: 7-ről 117-re nőtt a számuk. A népesség növekedésének a Rákóczi szabadságharc ( ) vetett végett. Ugyanis 1717-ben 52-re apadt a családok száma. A Rákóczi szabadságharcot követő időszakban a császári katonaság beszállásolása komoly megterhelést jelentett. Azonban Monor ismét felerősödött, a családok száma 108-ra nőtt az 1728-as évre. Az évek során a gabonatermesztés mellett jelentős lett a szőlőművelés, sőt fellendült, de változatlanul a juhtenyésztés és a szarvasmarhatartás volt a meghatározó. Monor családfőinek száma 1715 és 1760 között megötszöröződött. Mária Terézia január 23-án kiadott úrbéri rendelete alapján Monoron is sor került a tulajdonviszonyok rendezésére. Monor urbáriuma 1770-ben elkészült. Ebből pontosan megtudhatjuk a falu lakosainak jogállását (jobbágy vagy zsellér), a tulajdonviszonyokat az adózás nagyságát. Az I. katonai felmérésnek részlete Az 1702-ben újjáépített református templom tornyát 1761-ben újjáépítették, 1773-ban pedig megnagyobbították. A német fejedelemségekből 1753-ban római katolikus telepesek érkeztek Monorra, akik A. D.U. Építész Iroda Kft

8 1757-ben templomocskát építtettek. Ez az idők folyamán kicsi lett, lebontották, és annak helyére építették a jelenleg is álló katolikus templomot az egri káptalan költségén. Alapkövét október 5-én tették le, és 1806-ban szentelték fel. Ekkor épült plébánia és iskola is. A barokk kori építkezések során indult el, hogy a káptalanok már nemcsak saját építkezéseikhez égetnek, hanem megrendelésre is készítenek téglákat és bérbe is adják az égetőket. Így beindult a téglaégetés a Kutya-hegyen, későbbi nevén Malom-hegyen. A tényleges nagyobb szabású falurendezés 1813-tól kezdődött új utcanyitásokkal. Ebben az évben kezdték el a helység házainak, szérűskertjeinek szabályozását. Az így kialakított többnyire sakktáblaszerű településszerkezet a városközpont mai arculatát is meghatározza. A rendezés, mivel sokszor együtt járt az ingatlanok és felépítmények radikális átalakításával, számtalan esetben az utóbbiak megszüntetésével, az érintett lakosok ellenállásába is ütközött. Az között végrehajtott falurendezés során az állóvizek elvezetésére kanálist ástak, amely a vizet a Kenderesalján lévő nádasba vitte. A csatorna nyomvonala a felszíni viszonyokhoz alkalmazkodva a belsőségekben lévő telkek és épületek sorsát is meghatározta. A kukorica- és krumpliföldek helyét utcák és házhelyek foglalták el. A fő foglalkozás a XIX. században a földművelés a rozs és bab termesztése. Az állattenyésztés mennyisége csökkent, a juhtenyésztés elsorvadt. A mezőgazdaság egyes ágazatai átrendeződtek, hisz a kétszáz évvel ezelőtti Monor gazdái jelentős juh és szarvasmarha állománnyal rendelkeztek. A lakosság egy része gyümölccsel kezdett kereskedni. A megtermelt áru egy részét a pesti piacokra vitték. A mezőgazdasági termelés mellett megtalálhatók voltak a településen különféle iparosok is. A XIX-XX. század fordulóján a város mintegy 13 ezer fő állandó népességgel rendelkezett. Járási székhely főszolgabírósággal. Mezőgazdasági település, gőzmalommal, téglagyárral, gabonaraktári szövetkezettel és már akkor bejáró dolgozókkal. Az iparhoz hamarosan csatlakozik a Monori Mag RT Maggyár és a Kefegyár. Pénzintézetei: Monorkerületi Takarékpénztár Rt, Monorkerületi Hitelbank Rt, Monori Hitelszövetkezet. Élénk társadalmi élet folyt a településen. Társadalmi egyesületei: Jótékony Nőegylet, Dalárda, Izraelita Nőegylet, Általános Ipartestület, Gazdakör, Temetkezési Egylet, Kaszinó, Kereskedők köre, Sport-Club, Járási Kör, Önkéntes tűzoltóság, Polgári kör, Famunkások helyi csoportja, Telkesbirtokosság egyesülete, Zsellérbirtokosság egyesülete, Iparos olvasókör, Magyarországi munkások rokkant- és nyugdíjegyletének fiókpénztára. A. D.U. Építész Iroda Kft

9 A város területi fejlődése A település az Alföld és a dombvidék találkozásánál, a gödöllőceglédberceli dombvidék lábainál alakult ki. A település már a síkságon helyezkedik el, a dombokra eredetileg csak a hagyományos szőlőterületek és kertek húzódtak fel. A településmag, a házak, a Pestre vezető országos főútvonaltól távolabb, a dombok közelében települtek. A szőlőterületek már XVIII. szd. végén azon a területen voltak, ahol ma is elhelyezkednek. Ellentétben a környező települések egy részénél tapasztaltakkal, ahol felszámolódtak, Monoron végig megmaradt a szőlőkultúra és nem változtatta meg területi elhelyezkedését sem. (A síkföldi telepítésű szőlők Vasadon, Üllőn, Péteriben gyakorlatilag teljesen felszámolódtak.) Az I. katonai felmérés Monort mint két belsőtelkes települést mutatja. A belső részek halmazos jellegűek, bár az utcás rendeződés felé tartva, de a nagykiterjedésű szőlők és a településmag között ólaskertek látszanak. A település méretéhez képest nagyon jelentős a szőlő területe. A Pestre vezető országút a jelenlegi helyén látható és bár nincs még véglegesen rögzült külső úthálózat, az Ady Endre (Pesti út) és a Kistói út felismerhető. A Kis tó (bár nagy nem látszik) ábrázolásra került. A település körül művelt kertségek látszanak és kiosztott szántók (?) a nagy legelő területek mellett. A. D.U. Építész Iroda Kft

10 II. katonai felmérés A fejlődés első mesterséges akadályát a XIX. század közepén megépült vasútvonal jelentette. A Telep (már a neve is jelzi, hogy nem tartozott eredetileg a településhez) a XX. század közepén érte el véglegesen a 4 főútvonalat és töltötte ki a rendelkezésre álló teret. III. katonai felmérés 10

11 A Telepi rész a két katonai felmérés közeli időpontja miatt nem ábrázolt. A vasút és az országút közötti terület parcellázása 1908-ban kezdődött, a Pesti út (ma Ady Endre út) két oldalán, annak is nyugati felén. A 30-as években épült meg két új templom az út mellett. Az ötvenes hatvanas években épült be a Kistói útig a terület, majd tovább délkeleti irányban, Monorierdő felé. Monorierdő üdülőterületként kezdett fejlődni, jóhírű és kedvelt strandja miatt (a hidegvizes, töltő-ürítő rendszerű strand fenntartása ellehetetlenült a hetvenes években), majd csak a század végén vált inkább lakóterületté. Részben őrzi még üdülőterületi jellegét a strand hiányában is. A dimbes-dombos, erdősült területeket fokozatosan építik be. Még ma is sok a beépítetlen terület. Az ipari területek a vasút közelében kezdtek el fejlődni a múltszázad elején (Maggyár, Kefegyár), majd északon, az ötvenes években alakult ki ipari terület (Mezőgép, Mávaut, stb.). Ma itt sörgyár, gépkocsi telephely, egyéb lerakatok üzemelnek a Volán telep mellett. A következő lépcső a 4-es út és a vasút közötti nyugati oldal logisztikai ipari jellegű területének kialakulása (Tüzép és környéke, Pemák Kht, kisebb-nagyobb ipari telepek) a nyolcvanas években, ami lehatárolta a települést, majd sajnálatos módon átlépte a 4-es főutat és a kilencvenes években, déli irányban is (vasadi oldal) elkezdődött a telephelyek kialakítása. 11

12 A lakóterületek ennek következtében közel kelet-nyugati irányban fejlődtek a vasúttal és az utakkal párhuzamosan és kismértékben észak felé. Fokozatosan beépültek a mélyfekvésű, korábban mocsaras területek (Kistó, Kenderesalja, Bogárzó és környékük), a temetők feletti beépítetlen részek. (Monoron a település egészében nagyon magas a talajvízszint, sok helyütt megegyezik a talajszinttel. A kiépült csatornarendszer, a megszüntetett szivárgók miatt remélhetően csökkeni fog a talajvízszint.) A hetvenes évek közepén kezdődött meg a belső területek átépülése a központ mellett, nem túl szerencsés formában és nagyvonalú, telepszerű lakóterület-fejlesztés fogalmazódott meg az 1980-as ÁRT-ben a Pozsony utca mellett. Csak az első ütem épült meg, majd befulladt az építés. A családiházas területek fejlesztése azonban tovább folytatódott. Északon a pincék és a lakóterületek gyakorlatilag összenőttek, nyugati oldalon a szennyvíztisztító akadályozza a további fejlesztést. Délen a 4-es főút és a vízbázis területe zárja le a lehetőségeket. Nyitott a település keleti irányban, Monorierdő felé, bár néhány objektum már itt is akadályt jelenthet. A városi rangot 1989-ben kapta meg Monor, amikorra kiépültek a térségi szerepet betöltő intézményrendszerei, kereskedelmi egységei és a szolgáltatások. Közműveinek kiépítése ugyanakkor csak napjainkban fejeződik be. Ma már teljesnek tekinthető közműellátottsága, úthálózata azonban fejletlen és elhanyagolt. Az utóbbi évek intenzívebb fejlesztő munkájának köszönhetően most már láthatók az eredmények, átalakulóban van a település, de még mindig sok a hiányosság. 12

13 II. Szőlőtelepítés és hasznosítás Monoron A monori lakosság életében szorosan összekötődik a lakóhely és a szőlőművelés. Nem minősül tősgyökeres monorinak az, aki nem rendelkezik kisebb - nagyobb szőlőterülettel és pincével a Strázsahegyen. Évszázadokra visszanyúló tradíció, amelynek megtartása ma is nagyon erős igény és egyben idegenforgalmi és gazdasági érdek is. A mezőgazdasági ágazatváltást követően alakult ki a szőlőtermesztés. A monori határ ma szőlővel betelepített részein valaha erdősségek voltak, amiket fokozatosan kiirtottak és szőlővel betelepítettek. A 270 évvel ezelőtti adóösszeírásban szereplő 106 monori család közül 90 rendelkezett évi 4-5 hektó bort adó szőlőterülettel. A monori szőlőültetések kezdete 1446-tól az egri káptalan birtokcseréjétől feltételezhetők. Böck J. térképe 1868-ból (Forrás: Monori Krónika ) A szőlőtelepítések a helybéli jobbágyok és zsellérek vagyonszerzését gyarapították. A borfelesleget Pestre szállították. A szeszesital kimérésének joga a földesurat illette. A földesúr jelentős méretű kocsmája a település főutcáján volt. A vörös CA jelzésű (Capitulum Agriense) téglából épült kocsmát már 1843-ban elavult épületként említik az iratokban az úrbéri viszonyok rendezése idején. Az épület lebontása a XX. század elején történt. Az között készült I. katonai térképen a Strázsa-hegy, Lapos-hegy, Forrás, Temető-hegy és Kutya-hegy területén találunk szőlővel borított területet. Az évi II. katonai felmérésen a Mádi és a Tetei dűlő szőlőtelepítéseivel bővült a szőlős terület. A térkép a szőlőterületeken belül még pincéket is feltűntet a Strázsa-hegyen a Locsodi út és a Szilháti út között, valamint a téglagyári dűlőben és a Kutya-hegyen. Pincék már korábban is voltak, csak a térképek nem tüntették fel őket. A löszbe vájt monori pincék gádorai mélyen vezetnek le a bortároló részhez. Később a pincéket téglafalazat borítással látták el, de több pince még ma is téglázatlan. 13

14 A Strázsa-hegyi területen jelentős mennyiségben kadarka szőlővel betelepített terület van. Jelenleg az új pótlásokat és az új telepítéseket a telepítésre javasolt fajtákból végzik. A XX. században a Csabagyöngye, a Hamburgi muskotály, az Irsai olivér, a Szőlőskertek királynője és a Pannonia kincse csemegeszőlők telepítése jellemző. A címer Az 1989-es várossá nyilvánításra készült címerben annak elődjeiben is több leírás is utal Monor mezőgazdasági tevékenységére. A címeren bíborszínű M betű látható aranyszínű hármas halomban. A felette lévő enciánkék színben aranyszínű szőlőinda, szőlőkacsok és két szőlőlevél található. A város életében jelentős szerepet betöltő szőlő- és pinceterületek megőrzése fontos feladat. A történetileg kialakult pincefalu idegenforgalmi jelentősége növekvő és az ismételten megújuló borkultúrában fontos szerepe lehet. 14

15 A megalakult hegyközség és borrend segítségével hagyományteremtő megmozdulások szervezésével megújulhat és továbbélhet az építészeti értékeket hordozó terület. Többszáz pince található a szőlőterületen és a város lakóterületeihez kapcsolódóan. Több csoportban, utcákba szerveződve helyezkednek el a pincék. A pincék között többféle típus megtalálható, határozottan felismerhetők az egyes típusokhoz tartozó egységek. Több helyen kifejezetten festői elrendezésben maradtak meg a pincesorok. A terület ugyanakkor átalakulóban van és erősen veszélyeztetett. Az utóbbi évtizedekben a szőlőkben megépült épületeknek egyre inkább üdülő funkciójuk van, erősödik a lakójellege is, valamint megtelepülnek a pincékben is olyan lakók akiknek a jelenléte nemkívánatos és pusztítják a hagyományos értékeket. A következő oldalakon bemutatjuk a terület elhelyezkedését és néhány példát a vizsgált területről. A város számára a szegényes természeti adottságok miatt - a kertségek szinte az egyetlen rekreációs és természetközeli területet jelentik. A 4-es út északi fejlesztése azonban súlyosan fenyegeti fennmaradását, továbbélését. 14

16 III. Lakónépesség, népmozgalom, lakásellátás A város lakossága az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekvő volt, bár a várossá nyilvánítás előtt meglehetősen lassú volt. Évente mintegy fő volt a gyarapodás. A tendencia a kilencvenes évek közepén változott meg. Monor népessége a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint a következőképpen alakult között: Lakónépesség alakulása FŐ ÉV A lakónépesség és a lakások számának alakulása az elmúlt 10 évben a évi népszámlálás adatai szerint: Város, jan jan község term. lakcímváltozás egyéb szaporodás ill. változás fogyás Monor A népességváltozás adatai Népszámlálás fő növekmény Lakónépesség év %-ban 102,4 106,6 108,2 108,2 113,5 111,24 Élve születés Halálozás Term.szaporodás Vánd.különbözet /év átl 15

17 A település népessége az agglomerációra jellemző folyamatok szerint az utóbbi években dinamikusan fejlődik. A kilencvenes évek közepétől ugrásszerűen meglendült a növekedés, az addigi 100 fő/év hirtelen 300 fő/év lett és jelenleg is tart a folyamat. A természetes szaporodás negatív, de a vándorlási különbözet nagy, az elmúlt öt év alatt mintegy fő a növekmény. (1995-ben fő, 1999-ben fő, 2001 ben közel 21 ezer fő) A népességfejlődés dinamikája nagyjából megegyezik Szentendre és Budaörs városéval anélkül, hogy a fejlesztés ezt mutatná. Pl. a lakásépítés (70-80 lakás/év) rendre csak a fele, mint ezekben a városokban. A meglévő, viszonylag alacsony forgalmi értékű ingatlanok forgalma ugyanakkor meglehetősen magas, így a beköltöző népesség feltehetően alacsony jövedelmű. (Ezt igazolja a segélyezésben részesülők növekvő száma is.) Feltételezve, hogy a népességnövekedés még éveken keresztül folytatódik majd, de gyengülő tendenciával, eleinte 200 fő/évet feltételezve, majd csak 100 fő/év nagyságrendet figyelembevéve, az elkövetkező év alatt fővel ténylegesen növekedhet a népesség. Ez 10 % alatti növekedés és egybeesik az önkormányzat törekvésével, hogy visszafogja a tervezhetetlen növekedést, valamint követhető a terület- és infrastruktúrafejlesztéssel és megteremthetők az ellátáshoz szükséges intézmények is. A szerkezeti tervben kialakított lakásépítési területek biztosítják a megfelelő lehetőségét az építésnek Népszámlálás Lakásállomány * 100/fő Épített lakás/üd 79/ Ebből cs.ház Megszünt lakás *A népszámlálási adatban az üdülőépületek is szerepelnek! A település lakásállományában túlnyomó többségben vannak a telkes családiházak. A nyolcvanas évek többszintes, fogatolt elrendezésű lakásépítései óta gyakorlatilag nem épült ilyen jellegű lakás Monoron. Az elmúlt években mindössze a sportpálya környékén a félbe maradt épületek és a laktanyaként használt épületek átalakítása történt meg. Az éves adatokból kiderül az is, hogy a beköltözők nagy száma ellenére a lakásépítés nem lendült fel, az arányoknak megfelelően, így nem indultak un. lakópark építések sem. A kevésszámú új telekalakítás 16

18 biztosította, és a meglévő beépítetlen telkeken valósultak meg a családi lakóházak. A tervezett népesség növekedéshez évente mintegy lakás építésének lehetőségét kell biztosítani, amennyiben átlagosan 2,5 fő/lakás normával számolunk. A település lakásállományának egyrésze már nagyon elavult, megkezdődött lecserélésük folyamata. A belső területeken fokozatosan átépülnek az épületek, akár telekösszevonással teremtve nagyobb építési lehetőséget. Figyelembevéve az avultságuk miatt elbontandó állományt, így évente a lakás építése lenne indokolt. A telkes családiházas beépítés mellett feltétlenül szükséges lenne intenzívebb lakásépítési formák preferálására is, mert a településszerkezet meglehetősen terjengős és a belső területek megújítása, a városiasodás is igényli többszintes, zártsorú lakóépületek alkalmazását, valamint az alacsony, intenzív beépítés sorház megjelenését is a kínálati palettán. A belső területek viszonyai ugyancsak a jobb területhasználatra ösztönöznek, a lakótelkek inkább a külső területek beépítésénél alkalmazandók. IV. Intézményellátás Népszámlálás Óvoda fh fh/gy pedagógus gyermek Ált. iskola tant pedagógus tanuló fő/tant napközis Bölcsőde 100fh/gy férőhely gyermek gondozó Háziorvos Idősek klubja

19 A város közoktatási hálózata kiépült, feladatát megfelelő szinten látja el, de épületei és területei egyre kevésbé tudnak megfelelni a követelményeknek. Tartalékaikat kimerítették, bár a helyiségszámokat tekintve elegendőnek tűnnek, de csak átfogó rekonstrukcióval képzelhető el megújításuk. A helyzet felmérése és javaslatok kidolgozása megkezdődött, a fejlesztés ütemét a rendelkezésre álló pénzügyi keretek határozzák meg. Az iskolák főépületei évesek, amik egyre kevésbé bírják az átalakításokat és az alkalmazott szükségmegoldásokat. Gyakorlatilag mindegyik területhiányos, nincsenek meg a zsibongó és sportudvarok. A népesség növekedése és területi elhelyezkedése miatt nagytávlatban szükséges egy új 16 tantermes iskola építése a keleti oldalán a településnek és meglévők szerepkörének átalakítása. Az óvodák száma és elhelyezkedése hosszabb távon is megfelelő, de szükséges korszerűsítésük, kismértékű bővítésük. A nevelési területen hiányzik a bölcsőde, elhelyezése, megépítése a közeljövő feladata. Hiányos a közművelődéshez szükséges ingatlanállomány és funkciójára csaknem alkalmatlan a jelenlegi művelődési központ. A város számára szükséges újabb a társadalmi életben szerepet betöltő klub, kiállító terem. (Az intézményrendszer területi elhelyezkedését mutatja a következő ábra.) 18

20 V. Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás Népszámlálás Kiskereskedelmi üzlet Ebből élelmiszer vendéglátó Ker.szállás fh szoba A város ellátó hálózata folyamatos átalakulásban van. A nagyobb állami egységek megszünte utáni, kezdeti provizórikus megoldásokat fokozatosan felváltják a jobb színvonalú üzletek és vendéglátóhelyek. A város és a környéki települések életében hagyományosan nagy szerepet betöltő piac kiépítése befejeződött. A rendezett körülmények közé kerülő, állandósult üzleteket tartalmazó építészeti egység átalakította a rekonstrukcióra szoruló városközpontot, megteremtette a lehetőségét annak, hogy a sok ideiglenes megoldást véglegesen kiépített utcák és terek váltsák fel. A területről kitelepítendő a Volánbusz pályaudvara az állomási előtérhez. Az üzletutcának és fő gyalogos útvonalnak tekinthető Petőfi Sándor utca belső szakasza megújulóban van, a közterület átalakítása szükséges és parkolóterületek kiépítése. A fejlesztendő területekhez tartozik az Ady Endre út és a Kossuth Lajos utca találkozása, a központ nyugati oldala, a Profi Áruház környezete, ahol teret kaphat a lakásépítés is. A településen sajnálatos módon megjelentek, a városszegélyeken fejlődő új ellátó ás szolgáltató egységek, amelyek az átmenő forgalom kiszolgálására építenek, de környezetük általában sivár és kialakulatlan. A városképi és táji szempontból romboló hatású terjeszkedésüket feltétlenül keretek közé kell szorítani annak érdekében, hogy ne rontsák le környezetüket. A fejlődést az idegenforgalom, a borturizmus megteremtése segítheti nagyobb távlatban. (A következő oldalon az egységek elhelyezkedése látható a várostestben.) 19

21 VI. Tájvizsgálat 1. Térségi kapcsolatok, földrajzi elhelyezkedés Monor Pest megye középső részén helyezkedik el, a Budapesti Agglomeráció közvetlen szomszédságában lévő, a kistérség központi szerepét betöltő település. A vasút, a nemzetközi jelentőségű 4 számú főút, valamint három országos jelentőségű főútvonal jelentős átmenő forgalmat bonyolít a településen. Teljes közigazgatási területe 6186 ha, északról Péteri és Üllő, északkeletről Gomba, keletről Bénye, délkeletről Pilis, délről Nyáregyháza, délnyugatról Csévharaszt és nyugatról Vasad határolja. 2. Természeti adottságok 2.1. Domborzati adottságok Monor a Gödöllő-Ceglédberceli-dombság és a Duna-Tisza közti Homokhátság találkozásánál helyezkedik el. A város északi határán lévő Strázsahegy szelíd, átlagosan 200 méter tengerszint feletti magasságú, délkelet felé lankás lejtésű, hullámos síkságba átmenő dombvidék. A település déli, sík részei régebben mocsaras, vizenyős területek voltak, amit lecsapoltak, így alkalmassá tették a területet a településfejlesztésre és a mezőgazdasági termesztésre Geológiai adottságok, talajviszonyok Monor kőzete felsőpannóniai üledékekből épült, amire az Ős-Duna helyenként több száz méter vastagságú, keresztrétegzett homokot terített. A pleisztocén második felétől a terület kissé megemelkedett, és a felszínét homokos lösz borította be. Monor nyugati peremén áthalmozott futóhomok is csatlakozik a löszhöz. A löszös agyagon csernozjom barna erdőtalajok és mészlepedékes csernozjom talajok képződtek. A csernozjom barna erdőtalajok mechanikai összetételét jó termékenységű vályog, kisebb foltokban homokos vályog adja. A területen megtalálható mészlepedékes csernozjom talajok termékenysége igen jónak mondható Vízrajzi adottságok Felszíni vizek Monor a két Tápió felső vízgyűjtőjének területén fekszik, ami száraz, gyenge lefolyású vidék. A vízhiányt a tározókkal próbálják kiegyensúlyozni a Monor-Irsai-dombság kistájban. Egy tározó található a városban is, a Kistó, amely 12 hektár kiterjedésű. A település északi 20

22 (Gyáli I. főcsatorna), déli (Monori 24. számú) és nyugati (Monori 241. számú) részén folyik egy-egy mesterséges belvízelvezető csatorna. A legtöbb utcában található csapadékvíz elvezető árok. A belterületen néhány kisebb talajvízből és csapadékvízből táplálkozó vízfelület, illetve nádas-mocsaras terület található, erősen eutrofizálódó állapotban. Felszín alatti vizek A területen található nátrium-kalcium-magnézium-hidrokarbonátos jellegű talajvíz összefüggő, a völgyekben 2-4 méter, a hátakon 4-6 méter között érhető el. A talajvíz mérsékelten kemény és szulfátos. A rétegvizek mérsékelten vasas és kemény jellegűek. A város területén hat ponton a város körül pedig négy ponton található rétegvízkészlet. A városban három mélyfúrású kút található, amelyek belső védőterülete biztosított. Az elméleti vízkészlet kihasználtsága 70% feletti. A csatornázottságban lévő hiányosságok miatt mindkettő potenciálisan veszélyeztetett Klimatikus viszonyok A településre a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlat a jellemző. Az évi napsütéses órák száma között van, amiből 800 órán át nyáron, órán át télen süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10,2 C. Az évi csapadékmennyiség 550 mm körül van, amiből a vegetációs időszakban valamivel több, mint 300 mm hullik. A városban 134 mm napi csapadékmaximumot mértek. Az uralkodó szélirány északnyugati, az átlagos szélsebesség 3 m/s Természetes növénytakaró Monor növényföldrajzi beosztását tekintve a börzsönyi flórajárás részét képezi. Az erdők helyét ma túlnyomóan szántók és szőlők foglalják el. A még meglévő erdőket döntően telepített akác állományok alkotják. A térség potenciális erdőtársulásai a molyhos kocsánytalan tölgyesek (Quercetum pubescenti-petraeae), a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris), a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario Quercetum roboris) és a tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarico Quercetum roboris). Az erdővel nem fedett részeket zárt homokpusztai rétek (Astragalo- Festucetum sulcate danubiale) és löszpusztai rétek (Salvio-Festucetum sulcate pannonicum) borították, amelyek a vízrendezések következtében kiszáradtak, feltöltésre kerültek. Jelenleg ezen élőhelytípusok az összterület 3%-át sem érik el, társulásaik degradálódtak. A terület jellemző növényei a homoki csüdfű (Astrogalus varius), a homoki viola (Syrenia cana), a gubóvirág (Globularia aphyllanthes), és a kutyatej (Euphorbia seguieriana). 21

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a település területi mérlegére vonatkozó 9. (8) bekezdése szerint a mérleg számítása során

A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a település területi mérlegére vonatkozó 9. (8) bekezdése szerint a mérleg számítása során 4.3. TERÜLETI MÉRLEG A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a település területi mérlegére vonatkozó 9. (8) bekezdése szerint a mérleg számítása során a) a területfelhasználási egység területét a településszerkezetet

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

2. Településszerkezeti terv

2. Településszerkezeti terv SZIGLIGET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI SZERKEZETI TERV 1/7 2. Településszerkezeti terv Szigliget településrendezési terve Jsz.: 50-1286/2007 Szigliget Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 108/2010.

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

. számú előterjesztés. Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész ELŐTERJESZTÉS

. számú előterjesztés. Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész ELŐTERJESZTÉS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Pf: 5. Telefon: 85/501-003 E-mail: polghiv@marcali.hu Fax: 85/501-055 Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész. számú

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával)

1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával) Alátámasztó munkarészek 1. Demográfiai, gazdasági vizsgálat (KSH, NFSZ adatok felhasználásával) Az alábbi ábrák Kál község lakónépességére vonatkozó főbb adatokat összegzik. A település lakossága a vizsgált

Részletesebben

Módosító indítvány sorszáma. Érintett szelvény. Kovács László és Valek Piroska. 5. 3f-4. Indítvány rövid tartalma, helyszíne

Módosító indítvány sorszáma. Érintett szelvény. Kovács László és Valek Piroska. 5. 3f-4. Indítvány rövid tartalma, helyszíne Módosító indítvány sorszáma Érintett szelvény 5. 3f-4 Indítványozó Kovács László és Valek Piroska átnézeti térkép Indítvány rövid tartalma, helyszíne 39287 hrsz-ú közpark területfelhasználási módjának

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Abony Város. Településfejlesztési Program - Fejlesztési Koncepció felülvizsgálat és módosítás. Fejlesztési Koncepció. 1.

Abony Város. Településfejlesztési Program - Fejlesztési Koncepció felülvizsgálat és módosítás. Fejlesztési Koncepció. 1. Településfejlesztési Program - felülvizsgálat és módosítás a 337/2012. (XI. 29.) Kt. határozattal jóváhagyott elválaszthatatlan része 2012. október Készítette: 2. oldal Bevezető Ez a dokumentum településrendezési

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

érintett terület címe, önkormányzati képviselő Klebelsberg telep, 21843., 24844. hrsz.

érintett terület címe, önkormányzati képviselő Klebelsberg telep, 21843., 24844. hrsz. 1 2 3 5 6 Klebelsberg telep, 21843., 24844. Bajai út 25920. Lauer István Klebelsberg telep 21841/1. Szőregi tanyák 02423/1., 2. hrsz Subasa dűlő 2. kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató övezet és védelmi

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Ezen rendelet 2000. március 29. napján kihirdetésre került. Kövegy, 2000. március 29. Dr Bagi Mária jegyző 1 Kövegy

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

A.D.U. Építész Iroda kft

A.D.U. Építész Iroda kft A.D.U. Építész Iroda kft MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) 2014. január MONORIERDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (ELSŐ VÁLTOZAT) (a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. melléklete

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MONOR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (2002. május) 1 MONOR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Tartalom: Elozmények és jelenlegi állapot A város történeti fejlodése (katonai felmérések) A településrendezést

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata NYÍRBOGÁT NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV 2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.

Részletesebben

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV ÉS BEÉPÍTÉSI

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HAJDÚSMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 471. SZ. ÚT VÁROSBÓL NYÍRADONY FELÉ KIVEZETÕ SZAKASZA MELLETTI KERÉKPÁRÚT NYOMVONALVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSA I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Településszerkezeti terv módosítások leírása 294/2014.(IX.30.) Kt. határozat melléklete I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Indoklás: A város

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZMÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA - 14/2008 (III. 21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZAT (46/2003.

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

TISZASZENTIMRE (ÚJSZENTGYÖRGY) KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZASZENTIMRE (ÚJSZENTGYÖRGY) KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZASZENTIRE (ÚJSZENTGYÖRGY) KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Településszerkezeti terv (jóváhagyott) Szolnok,

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE jóváhagyva a 124/2005. (XI. 24.) számú határozattal 2010. február 11.

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Településrendezési terv Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs község Önkormányzata képviselõ-testületének 80/2010. (IX.22.) határozata község Településszerkezeti terv leírásról és településszerkezeti

Részletesebben

Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének. a 16/2012. (III.01.), valamint a 44/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelettel módosított

Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének. a 16/2012. (III.01.), valamint a 44/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelettel módosított Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének a 16/2012. (III.01.), valamint a 44/2012. (V. 30.) önkormányzati rendelettel módosított 16/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelete az állattartásról 2 Lenti

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület

Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A TELEPÜLÉSSZEREZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSO LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A rendezési terv módosítása során 12 terület módosítására kerül sor. A módosítani kívánt területek

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag Verőce község egyaránt része a festői Dunakanyarnak és a domboldalakra felfutó Börzsönyi tájnak, továbbá közvetlenül határos a fővárosi agglomerációval. A Településrendezési terv felülvizsgálatának megkezdését

Részletesebben

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A település tervezése során a 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

MŰSZAKI LEÍRÁS. Tenk község településrendezési tervének módosításához

MŰSZAKI LEÍRÁS. Tenk község településrendezési tervének módosításához EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 E-mail: egriepir@egriepir.hu Munkaszám: 082007/13 MŰSZAKI LEÍRÁS

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza. 1. sz módosítás A módosítandó terület

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG 1 PÁRI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK JSZ: 4/2009. EGYEZTETÉSI ANYAG VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT PAGONY KFT KÉSZ KFT HECKENAST&HECKENAST BT 2010. FEBRUÁR 2 ALÁÍRÓLAP

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza! 1. sz módosítás A módosítandó terület

Részletesebben

3. MÓDOSÍTÁS ISMERTETÉSE (alátámasztó munkarész)

3. MÓDOSÍTÁS ISMERTETÉSE (alátámasztó munkarész) 3. MÓDOSÍTÁS ISMERTETÉSE (alátámasztó munkarész) Előzmények Tabdi Község Képviselő-testülete 57/2016.(XII.19.) sz. határozatában a településrendezési eszközök módosítását kezdeményezte, amely során a mezőgazdasági

Részletesebben

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja) I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése

Részletesebben