CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Átírás

1 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MEGBÍZÓ: Csögle Község Önkormányzata Osváth Károly Tamás Polgármester 8495 Csögle, Rákóczi utca 188. Tel: (88) TERVEZŐ: Környezetterv Kft Budapest, József Attila utca 53. Tel: (20) Völgyzugoly Műhely Kft Solymár, Bimbó utca 20. Tel: (20) , (30) Településrendezés: Ferik Tünde okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező TT /06 Südi Beáta építészmérnök Műemlékvédelem, építészet: Ferik Tünde okl. építészmérnök É /06 Südi Beáta építészmérnök Régészet: Fotók: Müller Róbert régész Sz-28/2003 FÖMI Archivum (légifotó) Südi Beáta április

2 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TARTALOMJEGYZÉK ÉPÍTETT KÖRNYEZET, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT A TELEPÜLÉS KILAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS SZERKEZETI FEJLŐDÉSÉNEK ÉS MAI SZERKEZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 6 Az első katonai felmérés ( )... 6 A második katonai felmérés ( )... 7 A harmadik katonai felmérés ( )... 8 XX. század... 9 A település mai szerkezete TERÜLETFELHASZNÁLÁS, TERÜLETHASZNÁLAT, ÖVEZETI RENDSZER KÜLTERÜLETI TÁJHASZNÁLAT ÉRTÉKELÉSE Tájszerkezeti egység Tájszerkezeti egység BELTERÜLETI TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLAT Lakóterület Intézmények, kereskedelem, szolgáltatás Zöldterület, zöldfelület Temető ÉRTÉKVIZSGÁLAT TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT Országos védelem Helyi védelem VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK CSÖGLE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A SZABÁLYOZÁSI TERV JAVASLATAI HATÁSELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓ NYILATKOZAT RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK BEVEZETŐ VIZSGÁLAT VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK ISMERTETÉSE HATÁSELEMZÉS... 25

3 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 3 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ÉPÍTETT KÖRNYEZET, ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

4 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 4 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1. BEVEZETŐ 1.1. ELŐZMÉNYEK Csögle község Önkormányzatának képviselőtestülete egyszerűsített közbeszerzési eljárást követően Csögle és Adorjánháza községek Településrendezési tervének készítésével a Környezetterv Kft-t bízta meg. A településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv vizsgálati munkarésze, valamint a településszerkezeti- és szabályozási tervek elkészültek. Jelen örökségvédelmi hatástanulmány a egyeztetési dokumentációban foglaltakra épülő munkarész. A évi LXIV. Örökségvédelmi törvény bekezdése kötelezően előírja az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését a településrendezési terv készítése során. Az örökségvédelmi hatástanulmányban számba kell venni a régészeti érdekeltségű területeket, a régészeti emlékeket és lelőhelyeket, illetve ezek védőövezeteit, a műemlékeket, a műemléki értékeket, valamint az építészeti értékeket és javaslatot kell tenni a fenntartható használat lehetőségeire, illetve ki kell térni a tervezett változtatások, új beruházások örökségvédelmi következményeire. A Nemzeti Kulturális Örökség Miniszterének 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelete az örökségvédelmi hatástanulmányról részletesen szabályozza a hatástanulmány készítésének szabályait és tartalmi követelményeit. Jelen hatástanulmány a rendelet alapján előírt tartalomi és formai követelmények szerint készült. Az örökségvédelmi hatástanulmányt jelen dokumentáció, valamint a dokumentáció mellékletét képező adatlapok és térképlapok alkotják. A szöveges leírása az általános ismertetés mellett a településrendezési terv előírásait is ismerteti. Az adatlapok az egyes épületek azonosításául térképpel, fotóval, leírással és a változtatási javaslatok ismertetésével készültek.

5 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 5 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2. ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT 2.1. A TELEPÜLÉS KILAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE A település története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A falu neve Csögle /Csigla/, mely gyepüt, sövényt jelent, és a török nyelvből eredeztethető. A falu első okleveles említése 1275-ből ismert Chygla néven. A megye legnépesebb egytelkes nemesi faluja volt ban 52 kúriális család lakta. A község a török háborúk alatt is lakott volt, 1603-ban kilenc nemes fizetett taksát. Csögle a középkortól kezdve a XIX. századig, sőt még azon túl is a nemesi közbirtokosság irányítása alatt állt. Az 1715-ös az 1828-as összeírás a falut tiszta nemesi falunak mondta. Kimondottan agrár falu volt, gabonatermelés és gyümölcstermesztés volt a fő foglalatossága. A XV. századtól a falu törzsökös lakosságát a Barcza, Bede, Bereczk, Boros, Csögley, Dancs, Farkas, Fekete, Gáncs, Györgyfy, Mihályi, Ösztövér, Pethő, Sas, Szolgabíró, Tügyes nemes családok adták. A XVII. századtól folyamatosan növekedett a község lakossága. A kisnemesi tulajdonosok a kor szokásainak megfelelően, közösen művelték a földjeiket, az erdőt és a legelőt közösen használták után megkezdődtek a tagosítások, de általános birtokrendezésre csak 1852-től került sor, a szomszédos Egeraljával és Adorjánházával egyidőben január 1-én kisközség volt, körjegyzőségi székhellyel októbere és január 31. között a faluban önálló tanács és hivatali szervezet működött február 1-től Csögle székhellyel Csögle és Kiscsősz községek közös tanácsot hoztak létre, melyhez később kapcsolták Adorjánháza, Kispirit és Nagypirit községeket is. Ma az ajkai kistérség részeként Adorjánháza és Egeralja településekkel alkot körjegyzőséget.

6 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 6 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2.2. A TELEPÜLÉS SZERKEZETI FEJLŐDÉSÉNEK ÉS MAI SZERKEZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE Az első katonai felmérés ( ) Az első katonai felmérés térképén Csögle az akkor még szabályozatlan Marcal folyó mentén helyezkedik el. A település, a térség többi településéhez hasonlóan, a folyó völgyében húzódó lápos, vizenyős területek és az akkoriban még magas arányban megtalálható erdőterületek között kialakult szigeten fekszik. Az említett erdővel és vízállásos területekkel övezett sziget volt egyedül alkalmas földművelésre, ezért annak minden szegletét művelték. A ma meghatározó É-D irányú közlekedési útvonal nyomvonalától keletre fekvő területen meglehetősen sűrű a környék úthálózata, a környező településekre változatos útvonalakon juthatott el a kor embere. A Marcal folyó jelentette természeti akadály miatt a nyugatra fekvő területekkel azonban nem alakulhatott ki hasonló kapcsolat, a legközelebbi átkelőhely Külsővat térségében volt. A település déli irányból való megközelítése különbözött a mai nyomvonaltól. A közlekedési útvonal a mai Rákóczi Ferenc utca nyomvonalán volt, amely utca déli szakasza kelet felé elkanyarodott, majd ismét dél felé vette az irányt. Érdekesség, hogy a térképen jelölteknek megfelel a település mai beépítése, kivéve a térképen ábrázolt délkeleti kis településrészt, ami ma már nyomokban sem fedezhető fel. Ebben az időben megépült már a község temploma is. A Nagypirit felé vezető út nyomvonala a fő utca nyomvonalával párhuzamosan vezetett, amelyre két utca is nyílt, ezek az utcák azonban nem épültek be. (I. katonai felmérés )

7 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 7 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A második katonai felmérés ( ) A két katonai felmérés között eltelt fél évszázadnyi idő alatt nem nőtt meg jelentős mértékben Csögle lakott területe. Új utcák nem nyíltak, csak a házak száma szaporodott meg, illetve már megindult az előzőekben említett délkeleti településrész visszafejlődése. Kialakították a település temetkezési helyét a településtől keletre. A tájhasználat módja az előzőekben ismertetetthez képest nem mutat jelentős változást, csak a településmaghoz közel eső erdőterületek kiterjedése csökkent kis mértékben, helyükön cserjés, bozótos területeket jelöl a térkép néhány gémeskúttal, ami utalhat állattartásra. Felfedezhető néhány ásott csatorna a Marcal mentén, azonban a vizenyős területek arányának csökkenése még nem figyelhető meg. A Marcaltól keletre fekvő terület úthálózata továbbra is sűrű, és érdekesség, hogy a ma kiemelt jelentőségű É-D irányú közlekedési útvonal szerepe ebben az időben a térkép tanúsága szerint nem emelkedett ki a többi közül. II. katonai felmérés )

8 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 8 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A harmadik katonai felmérés ( ) A második és harmadik felmérés között eltelt idő rövidsége miatt belterületen a változások kis mértékűek, és a térkép fekete-fehér formátumából adódóan nehezen felismerhetők. A település lakott területe nem nőtt, az utcaszerkezet változatlan. Annál nagyobb ezzel szemben a tájhasználatban bekövetkezett változás. A keleti határrész erdői szinte nyomtalanul eltűntek, helyükön mezőgazdasági termelés folyt. Egyenes vonalvezetésű dűlőutak hálózzák be ezt a területet, amelyek közül a fontosabb utak mentén fasorokat is telepítettek. A nyugati határrészen megtörtént a folyószabályozás, így drasztikusan lecsökkent a lápos területek kiterjedése, helyükön mezők és rétek jelenléte a meghatározó. (III. katonai felmérés )

9 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 9 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY XX. század A harmadik katonai felmérés térképén ábrázoltakhoz képest sok tekintetben hozott változásokat a XX. század. A település továbbra is jellemzően egyutcás útifalu maradt. Megindult azonban néhány keresztutca beépítése elsősorban az északi településrészen. A keleti irányban megnyitott utcák esetében be is fejeződött ez a folyamat, a nyugatra nyíló utcák külső szakasza azonban máig beépítetlenül áll. Megváltozott a település déli irányból való feltárásának nyomvonala és a délkeleti településrész nyomtalanul eltűnt. A tájhasználat lényegében megfelel a korábbiaknak, azzal a különbséggel, hogy a keleti határrész dűlőútjainak egy részét a nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhetően beszántották és eltűntek az utakat kísérő fasorok is. Csögle, topográfiai térkép 2001

10 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 10 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A település mai szerkezete Csögle szerkezetét leginkább domborzati adottságai határozzák meg, amelyeket elsősorban a település keleti határában folyó Marcal jelölt ki. A Marcallal párhuzamosan alakult ki a község és térségének meghatározó É-D irányú fő közlekedési útvonala, s erre fűződnek fel a térség települései, így Csögle is. E két markáns vonalas szerkezeti elem között szintén É-D-i irányban fut még további két kisebb csatorna, s a területrészt egy az ezekre merőleges földút tárja fel. Az úttól keletre található magasabb fekvésű terület kevésbé tagolt. Az egyhangú mezőgazdasági területhasználattal jellemezhető településrészt három párhuzamos közel K-NY-i irányú földút tagolja, amelyek a belterületi keresztutcák meghosszabbításai. A keleti településhatár mentén erdő található. A falu, a térségre jellemzően, a Marcal hajdani árterén kívülre telepedett. Szerkezetét elsősorban a területén átvezető út, a Rákóczi utca határozza meg. A korábbi térképek segítsége nélkül is észrevehető, hogy a község északi részén futó keresztutcák tudatos településrendezési tevékenység eredményei, az utcák szélesek, egyenes vonalvezetésűek, a telkek kialakítása pedig szabályos, méretük a település többi telkéhez képest kicsi. Csögle többi részén a telekszerkezet a hagyományos útifalu képét mutatja, az út mentén sorakozó telkek mélyek, hátsó részüket jellemzően szántóföldként használják. Csögle légifotó; forrás: FÖMI Archívum 2000

11 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 11 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2.3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS, TERÜLETHASZNÁLAT, ÖVEZETI RENDSZER Külterületi tájhasználat értékelése Csögle Veszprém megye nyugati részén, a Kisalföld déli szegélyén, a Marcal-medencében helyezkedik el. Területe zömmel keletről nyugat felé a Marcal medréig lejt. A tengerszint feletti magasság 125 és 150 méter között változik. A mélyebb, egykori ártéri területeken öntésiszap és különféle lápi üledékek uralkodnak. A néhány méterrel magasabb dombhátak többsége kavicsból épül fel, de homokos és löszös üledékek is találhatók. A mélyebb részeken így láptalaj, lápos réti talaj, illetve réti talajok, míg a dombokon, a magasabb térszíneken erodált erdőtalajok, agyagbemosódásos barna erdőtalajok a jellemzőek. Az egykori ártér területén viszonylag sűrű a csatornák, patakok hálózata, Csöglén a Marcal mellett a Hunyor-patak, a Kamondi övárok, valamint a Fövenyes-árok. Csögle külterülete viszonylag nagy kiterjedésű, csaknem 1600 ha, ennek ellenére mindössze két, egymástól jellegében alapvetően eltérő tájszerkezeti egységben értékeltük a falut. Tájszerkezeti egységek

12 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 12 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1. Tájszerkezeti egység Az 1. tájszerkezeti egység a településtől keletre eső határrész. A Marcal-menti települések az évszázadok folyamán a gyakori árvizek következtében az ártéri területeken kívül, a min. 130 méteres tengerszint feletti magasságú határrészekre települtek. Az 1. tájszerkezeti egység a magasabban fekvő határrész. Területhasználata meglehetősen egynemű. Hatalmas, több száz hektáros szántóföldi területek a jellemzőek és a legtöbb helyen a korábban kialakított utakat is beszántották. Két kisebb erdőfoltot kivéve, erdő csak a közigazgatási határ mentén található. Ezek az erdőterületek a szomszédos dabronyi, nagyalásonyi és kiscsőszi erdőségekkel alkotnak nagyobb összefüggő erdőséget. Annak ellenére, hogy a szántóterületek inkább gyenge termőképességűnek minősíthetők, mint közepesnek, a szántóföldek műveltek, parlag csak a Kossuth-major környékén található. Épületek, építmények is csak az említett majorban és közvetlen környékén, valamint a volt jelenleg üzemen kívüli gépállomás területén lelhetők fel. Az egykori Marcal-völgye TSz Kossuth-majorjában most a BEB-2000 Kft. foglalkozik pulykatartással ( db), azonban ez az istállónak csak egy részét veszi igénybe. Az épületek állapota és a telep gondozottsága nem nevezhető ideálisnak. A major körüli fásítás sem teljes. A majoron kívül keletre egy akácos erdőterület található, amely rendeltetése az erdészeti üzemterv szerint véderdő. A fával, bozóttal benőtt területen több füves halom, kupac látható, amely korábbi illegális hulladéklerakásra utal. Közvetlen az erdő mellett bozótos, parlag területen áll az egykori TSz méregraktár (feltörve), amelyben még bizonyos vegyi anyagok találhatók. A terület feltűnően elhanyagolt és rendezetlen. A major déli kerítése mellett van a kővel körbekerített régi zsidótemető, sajnos pusztulóban. A sírokat felverte a bozót, a Temetőkapu pedig a végső összeomlás előtt áll. Ahogy Sümegen a felújított temető a táj értékévé vált, úgy ezt az egyedi csöglei zsidótemetőt is fel kellene újítani. A major északi oldalán egy mezőgazdasági telephely, gépek, alkatrészek, valamint két lakóépület van. Az Egeralja felé vezető út mellett a volt gépállomás telephelye teljesen elhanyagolt, pedig optimális helyen lévő gazdasági terület. Az egeraljai határon vezető földút (0161/3 hrsz.) mentén a 0161/7 hrsz-ú volt kavicsbánya gödrének jelentős részét szeméttel feltöltötték. A helyszínen érzékelhető jelek szerint mind az illegális kavicsbányászat, mind pedig az illegális hulladék-elhelyezés folyamatos tevékenység, sőt az utóbbi még Egeralja területére is átnyúlik. Két kisebb erdőfolt van a közigazgatási határ mellett lévő erdőterületeken kívül. A véderdő rendeltetésű akácost már említettük. A másik erdőfolt a 0161/6 hrsz-ú nagy szántóföldi tábla déli végén található, ám a helyszínelés idején a mintegy 3,5 ha-os erdő felét már tarra vágták. 2. Tájszerkezeti egység A falutól nyugatra eső határrész méter távolságig jellegében monokultúrás szántó hasonlít az 1. tájszerkezeti egységhez. A szántóterületek egyhangúságát csak az utak menti bozótosok, illetve fasorok törik meg. A szántóterület déltől észak felé fokozatosan emelkedik és a közép-dűlőben eléri a 150 méteres magasságot is. Ezen a területrészen igen meredek lejtővel szakad le a földfelszín az egykori ártéri területre. Nem lehet véletlen, hogy itt volt korábban szőlőhegy jellegű tájhasználat, amelyre ma már a 3-4 db megmaradt szőlő emlékeztet. Az egyetlen hétvégi ház szerű épület is itt található. A másik említendő tájhasználati elem a Dobó-major. Az egykori TSz major épületei kifejezetten rossz állapotban vannak, az új tulajdonos erejéből nem telik a felújításra. A még használható épületrészekben pulykanevelést folytatnak, egyszerre db. pulykát hizlalnak. A tájszerkezeti egység mélyebben fekvő részén a Hunyor-patak, illetve a többi árkon átvezető kétes teherbírású vasbeton aljzatú, fapallós hidakon lehet átjutni. A Marcalhoz vezető széles földút (035 hrsz.) az elején még járható, majd egyre rosszabb.

13 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 13 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A mélyebben fekvő egykori ártéri terület mintegy 90%-a ma gyep, nádas, vizenyős rét, csak az egyes magasabb részeken, mint a Sziget-domb (Széles sarkú sziget) folytatnak még szántóföldi művelést. A 19. században a növekvő népesség élelmiszerigénye kényszerítette ki a szántóterületek mindenáron történő növelését, a vizenyős területek lecsapolását, a folyók rendezését, szabályozását. Ma a 21. században akkor kapnak támogatást a gazdák, ha a földjükön keletkező belvizet nem vezetik el. Azaz az intenzív tömegtermelés idején már nincs szükség a rosszabb adottságú szántóföldek művelésben tartására, azaz léphetünk egy természetközelibb tájhasználat kialakítása felé. Ezt az igényt támasztja alá az is, hogy a Natura 2000, kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területbe sorolták Csöglén az egész 2. tájszerkezeti egységet, azaz a faluhoz közeli monokultúrás szántóterületeket is. A mélyebben fekvő ártéri terület nagyobb része pedig a védett lápok jegyzéke szerint védett természeti terület. Összegezve Csögle tájhasználatában a történelmi párhuzamok a gazdaság, a társadalom és a tájhasználat összefüggésében jól érzékelhetők. A Natura 2000 nagykiterjedésű területének kijelölése a Marcal-völgyben pedig előre vetíti a tájhasználat újabb módosulását. Azzal, hogy a Marcal-mente a kiemelt Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) közé tartozik e tájváltozás gazdasági támogatása is biztosítható. Az elmúlt években a durván 1700 ha-ból mintegy 200 ha volt a kivett terület (pl. belterület, majorok területe). 940 ha szántó, 410 ha gyep, nádas, 130 ha erdő. Azaz a külterület több mint 62%- a szántó (!) és az erdő nem érte el a 9%-ot sem, ezen az egykori ártéri és egyéb erdőkben gazdag vidéken. A vizsgálati értékeléshez tartozik, hogy mind a Bányakapitányság, mind a Geológiai Szolgálat jelezte, hogy Adorjánháza területen nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyont tartalmazó terület, bányászati joggal lefedett terület található. Az Adorjánháza I. tőzeg védnemű bányatelek valójában Egeralján és kis részben Csöglén található. A Geológiai Szolgálat által átadott 1: méretarányú térkép szerint az Adorjánháza I. (Jánosi bozót) tőzeg bányatelek érinti a Csögle 024/1 hrsz-ú földrészletet mintegy 11 ha nagyságban. Kérdés, hogy a védett lápterület, a Natura 2000 védettség és a Geológiai Szolgálat azon kívánalma, hogy a területen tőzegvagyont tartunk nyilván, melyet a rendezési tervben különleges területként kell szerepeltetni. hogyan egyeztethető össze.

14 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 14 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY BELTERÜLETI TERÜLETHASZNÁLAT VIZSGÁLAT Lakóterület A területfelhasználást vizsgálva a település nagyrészt falusias lakóterület. Az épületállomány jelentős része falusias jellegű. A telkek beépítési módja általában oldalhatáron és utcavonalon álló, az utcára merőleges gerincvonalú nyeregtetős, földszintes épületekkel. Az újabb beépítésű területeken kis előkerttel sátortetős lakóépületeket építettek. Az utóbbi években épült házak már tetőtérbeépítéssel épültek. A községben a régi telkek nagyméretűek, mélyek, néhol méteresek, amelyek beépítetlen hátsó részét jellemzően szántóként használják. A település északi részén fekvő később kialakított keresztutcák szabályos telkei kisebbek. A község területi tartalékait elsősorban a foghíjtelkek jelentik, illetve a József Attila és Arany János utcák beépítetlen nyugati szakaszai. A település szabályozása során fokozott figyelmet kell fordítani a település egységes építészeti karakterének megőrzéséra és a településkép védelmére. Ennek érdekében egyes területeken mérlegelni szükséges a megengedhető építménymagasságokat, valamint szabályozni kell az épületek tömegképzését és a tetőgerinc irányát. A megmaradt parasztházak többsége értéket képvisel, ezért a szabályozás során törekedni kell az épületek karakterének és tömegének megóvására, valamint helyi védettséget kell biztosítani az építészeti értéket képviselő épületeknek, épületcsoportoknak, esetleg utcaképnek. Intézmények, kereskedelem, szolgáltatás A község intézményei a település fő utcáján, a Rákóczi Ferenc utcán találhatók. Településközpont a polgármesteri hivatal környékén alakult ki, itt található az iskola, a bölcsőde, a gyógyszertár, az orvosi rendelő és egy üzlet is. Ezek mindegyike a gyógyszertárral, az imaházzal és a két italbolttal együtt, elszórtan a Fő utcán találhatók. Az intézményi és kereskedelmi telkek beépítése és az épületek tömege, kialakítása illeszkedik a falusias lakókörnyezethez. Zöldterület, zöldfelület A település zöldfelületekben gazdag, a széles fő utca mentén több helyen, ahol a keresztszelvény lehetővé teszi több helyen van zöldsáv. A település területén két közpark található, a játszótér és környéke, valamint a Széchenyi tér. E két zöldterület elhelyezkedése nagyon jó, a lakosság használja őket. A belterülethez kapcsolódó sportpálya is további zöldfelülettel gazdagítja a települést, valamint az egyes lakótelkek zöldfelületi aránya is magas. Temető A község keleti oldalán fekszik a hrsz-ú temető, amelynek bővítése a közeljövőben nem igényelt.

15 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 15 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 3. ÉRTÉKVIZSGÁLAT 3.1 TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Természetvédelem Csögle a Marcal-medence Marcal-völgyi részén a Marcal jobb partján fekszik. A település a 130 m tengerszint feletti magasságon az egykori ártér szélén lévő magasabb partoldalon fekszik. A településtől nyugatra eső mélyebben fekvő egykori ártéri területet korábban Natúr-parkként akarta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (ma Balatoni Nemzeti Park) védeni. Az EU-s csatlakozással, illetve közösségi jelentőségű Natura 2000-es területek kijelölésével a védelmi szándék megváltozott és a Natúr-park létesítésére valószínűleg nem kerül sor. Ugyanakkor a Natura 2000-es területek kijelölése során a 8413 számú úttól, illetve a faltól nyugatra eső területet csaknem teljes mértékig, a major területtel együtt a különleges jelentőségű kiemelt természet-megőrzési területek közé sorolták. A hamarosan megjelenő Natura 2000 jogszabály fogja a földhasználat, illetve területhasználat irányát ezeken a területeken meghatározni. Ugyancsak jelöltük a tervlapon a természetvédelmi törvény által ex-lege védettnek minősített lápterületeket, amelyek a hivatalos közlönyben helyrajzi szám pontossággal megjelentek. A természetvédelmet részben érinti, hogy a Marcal-medencét ÉTT-nek, azaz Érzékeny Természeti Területnek nyilvánították, amellyel a fő cél a térség főleg vizes termőhelyeinek magtartása és az ehhez kapcsolódó speciális mezőgazdálkodási formák megőrzése, javítása. A jelentős nagyságú időszaki felszíni vizek következtében szükséges a vegyszerhasználat csökkentése, a vizes élőhelyekhez kötődő állat- és növényfajok számára kedvező gyephasznosítási formák elterjesztése. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, az agrár-környezetgazdálkodás e célt elérendő támogatja a földhasználókat. A program önkéntes jellege következtében azonban nem mindenki él a lehetőséggel és így a tájhasználat változása lassabb a kelleténél. A tervezés során célszerű a 2007-től várható EU-s és hazai támogatások áttekintése és egy céltudatosabb tájhasználat módosítására való ösztönzés kidolgozása. A Marcal-menti rétek lápterületei az évi LIII. törvény alapján természetvédelmi oltalom alatt állnak és országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek. Csögle területén 218,3 ha védett lápterület van, amelyek javarészt rét és legelő művelési ágú területek. Jellemző, hogy elszórtan találunk lápréteket, nádasokat, fűz-, nyár- és égerligeteket. A területnek jelentősebb botanikai értékei a következők: lápi sás, fehérmájvirág, hússzínű ujjaskosbor, gyapjúsás. Értékes madarai a nagy póling, a hamvas rétihéja, kerecsensólyom, fehér gólya, gyöngybagoly. Ezek a lápterületek az egykori nagykiterjedésű vizes élőhelyek utolsó maradványai, amelyek őrzik a vizes élőhelyek jellemző fajait (génkészlet), élőhelyet adnak a veszélyeztetett állat- és növényfajoknak, harmadrészt pedig betöltik az ökológiai folyosó az egymástól távolabbi természeti területek közötti élő kapcsolat feladatait is. Különösen fontos a vizes élőhelyek megőrzése a Kisalföld déli szegélyén, hiszen északabbra intenzív szántóföldi művelés folyik, ezért megfelelő vízvisszatartással, élőhely-rekonstrukcióval ezek a lápok hosszú távon megőrzendők, sőt területük bővítendő. 3.2 ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT Országos védelem A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztatása szerint a településen egy országos védelem alatt álló műemlék épület található. A késő barokk stílusú református templom műemléki nyilvántartási száma: M4925. Az épület műemléki környezete a évi LXIV. Törvény előírásai szerint került kijelölésre.

16 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 16 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Helyi védelem A településen még több épület, illetve épületcsoport őrzi a vidék népi építészetének jellemző vonásait. Ezek megőrzését biztosítani kell, illetve fontos, hogy a kialakult léptéktől, arányoktól eltérő épületek a jövőben se épüljenek. Helyi védelemre javasolható épületek, építmények: SORSZÁM CÍM HRSZ FUNKCIÓ 1. Rákóczi utca Lakóépület 2. Rákóczi utca 97 Háborús emlékmű 3. Rákóczi utca Lakóépület 4. Rákóczi utca Lakóépület 5. Rákóczi utca Lakóépület 6. Rákóczi utca Lakóépület 7. Rákóczi utca Lakóépület 8. Rákóczi utca Lakóépület 9. Rákóczi utca /2 Lakóépület Védendő továbbá a kialakult fésűs beépítési mód, valamint a közterület beépítésből adódó fogazott jellege, teresedései. A védelem azt jelenti, hogy olyan szabályozást kell megfogalmazni, amely a beépítési mód és a közterületek jellegének megőrzését biztosítja. Csögle jelenleg nem rendelkezik helyi értékvédelmi rendelettel, ezért annak elkészítéséig és jóváhagyásáig a helyi építési szabályzatban és az Örökségvédelmi hatástanulmányban megalkotott előírások alkalmazandók.

17 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 17 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 4. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 4.1 CSÖGLE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Csögle község településfejlesztési koncepcióját a település képviselőtestülete megtárgyalta és 87/2006 (XI.7) számú határozattal elfogadta. A koncepció jövőképében megfogalmazottak szerint: A jelen és a közeljövő politikai és gazdasági tendenciáit figyelembe véve Csögle elsődleges célja az lehet, hogy a jövőben a mezőgazdasági és ökológiai adottságait jól kihasználó és erre épülő gazdasági tevékenységeket fejlesztő, kialakító, élhető, fenntartható település lehessen. Csögle a Marcal-mente veszprém megyei településeinek egyike. Térségi központi elhelyezkedése és egyéb adottságai folytán alkalmas lenne a mikrotérség központjává válni, s központi feladatokat is vállalni. A térségi összefogás természetesen nemcsak Csögle felemelkedéséhez, hanem a kistérség közös fejlődéséhez is vezethet. A térségi szerveződés önmagában kevés, mindez nem működhet jól átfogó térségi program és koncepció nélkül. A csöglei mikrotérségnek meg kell találnia az Ajkai kistérségen belül önálló arculatát, prioritásait, a fő fejlesztési irányokat. A Somló közelségét kihasználó szelíd turizmus településre csalogatása, a vizes élőhelyek visszaállítása, az ökológiai adottságok kiaknázása és a hagyományos mezőgazdasági termelés visszaállítása önállóan, települési szinten nem lehetséges. A közösen kimunkált fejlesztési elképzeléseken belül Csögle szerepét is tisztázni kell és meg kell határozni feladatait. Felemelkedésének záloga azonban mindenképp az összefogás. Az intézkedési javaslatok között több a településrendezési tervet is érintő pont szerepel, melyek az alábbiak: tornaterem építése, öltöző építése a sportpályán, szélerőműpark létesítési lehetőségének vizsgálata, új parkolóhelyek kialakítása, esőbeálló/kilátó építése és helybiztosítása, erdősávok és fasorok telepítése a külterületi földutak mentén, szántóterületek visszagyepesítése, településszerkezet védelme, településközpont fejlesztése, belső kerékpárút hálózat kiépítése, a problémás területek, tájszerkezethez illeszkedő módon a településképbe való illesztése. 4.2 A SZABÁLYOZÁSI TERV JAVASLATAI A szabályozási terv Csögle belterületének szerkezetét adottságként kezeli, a településszerkezetet jelentősen alakító változtatást nem tartalmaz. Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, hiszen a település elegendő területi tartalékkal rendelkezik. Tervezett a településközpont fejlesztése, a már kialakult beépítésnek megfelelő mértékben és léptékben. A településről keleti irányba, Dabronyba vezető tervezett összekötő út nyomvonala egy már meglévő, megfelelő szabályozási szélességű földúton került kijelölésre. A külterület szabályozása során az ökológiai szempontok érvényesítése volt a legjelentősebb szempont, ezért a gyenge minőségű szántóterületek erdősítése és gyepesítése szerepel a tervekben. A településkép javítása érdekében a szerkezeti jelentőségű utak mentén fasorok, erdősávok telepítését javasolja a terv. A belterület szabályozása során a falusias karakter megőrzésére, a településen jellemző építménymagassághoz való alkalmazkodásra, a jellemzően oldalhatáron és utcavonalon álló beépítés jellegének megőrzésére törekedtünk. Ezért a település lakott területének zömét falusias lakóterületként szabályoztuk, ahol a kialakítható, beépíthető telekméretek, a beépítési mód és az építménymagasság előírásai a meglévő adottságokhoz igazodnak. Falusias lakóterületen 30%-os beépítés és 4,5m-es építménymagasság a megengedett, a legkisebb kialakítható telek területe pedig 1000m 2. A hagyományos falukép a Rákóczi utca egyes szakaszain lelhető még fel, ezért az utca déli szakasza helyi értékvédelemi területként szerepel a településrendezési tervben. A helyi értékvédelemi területen található falusias lakóterületek szabályozási paraméterei megegyeznek a fent említettekkel, azonban a megengedhető legnagyobb építménymagasság csak 4,0m.

18 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 18 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A helyi értékvédelmi területre továbbá a következő előírások vonatkoznak: Helyi értékvédelmi területen védelem alatt áll az érintett telkek homlokvonala. Helyi értékvédelmi területen az épületszélesség (lásd: fogalommagyarázat) nem lehet több, mint 8,0 m. A helyi értékvédelmi területen kialakult zárt kerítések védendők, felújítandók a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően. A helyi értékvédelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel építhető. Helyi értékvédelmi területen az épület tetőhajlásszöge 37 és 42 között lehet. Helyi értékvédelmi területen a utcavonalra merőleges tetőgerincű épület csak oromfalas kialakítású lehet, kontyolt tető nem alkalmazható. Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal síkjára állított 45 fokos egyenes érint. A település fő utcája (Rákóczi u.) mentén kialakult rendívül mély telkeken, a rendezett településkép megőrzése érdekében, kizárólag a telkek utcafronttól számított 60 m mély területén engedélyezhető épületek építése, valamint a beépítési százalék és a minimális zöldfelület mértékének számításakor is csak a telek beépíthető része vehető számításba. Az ipari gazdasági agráripari területek jelentős zavaró környezeti hatással bíró major területek. A település területén található három majorból kettő területén jelenleg is nagyüzemi állattartás folyik. Az ipari gazdasági területeken a telken belül, a telekhatár mentén kötelező háromszintes növénytelepítést írtunk elő. A növényzet csak honos, a tájegységre jellemző fajokból állhat. A település egészére vonatkozóan a Helyi Építési Szabályzat általános építészeti előírásokat tartalmaz: Az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építésére adható ki engedély. Az engedélyezés során vizsgálni kell: - az épület szerkezetét, a felhasznált anyagokat, -a tetőhéjazat anyagát, - a nyílászárók anyagát, formáját, - a homlokzatképzést, - a tetőidom, tetőgerinc formáját, irányát, hajlásszögét. A település közigazgatási területén két- vagy több szintes tetőterű épület nem létesíthető. Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t. A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie, részbeni felújítások, festések kiegészítését akkor is elő kell írni, ha a homlokzatfelújítás egyébként nem lenne engedélyköteles. Az épített értékek megóvása érdekében a tervezők javaslatot tettek, a helyi értékvédelemre vonatkozóan. Azon épületekre, építményekre melyek a helyi védelem alá esnek, kissé szigorúbb építési előírások vonatkoznak, viszont pályázatok útján támogatás nyerhető felújításukra, megőrzésükre. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a helyi építési szabályzatban rögzítetteken túl, a helyi értékvédelem részletes szabályait meghatározó, új önkormányzati rendelet mielőbb megszülessen. A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig a helyi védelemre javasolt épületek esetében a következő előírásokat kell betartani: Helyi védett épület törlése és felvétele e rendelet módosítása nélkül is elvégezhető, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján. A helyi védett épületek bővítése, felújítása során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi hatástanulmány iránymutatásai szerint kell eljárni. Helyi védett épület bontása csak indokolt esetben életveszélyelhárítás lehetséges, bontás előtt a helyi védett ingatlant törölni kell a védett épületek listájáról.

19 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 19 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Helyi védelem alatt álló épület homlokzatán bármilyen változást eredményező építési tevékenység esetén építési engedélyt kell kérni. A HÉSZ előírásai az országos művi értékek védelmére vonatkozóan: Csögle országos művi értékvédelem alá eső épületeit és az egyes műemléki környezeteket az 2. számú függelék tartalmazza, a műemléki környezet a Szabályozási terven került kijelölésre. Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan, valamint a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések 1 az irányadók. 5. HATÁSELEMZÉS A rendezési terv készítésekor a tervezők legfőbb célja, az adottságok megismerését követően, ahhoz leginkább alkalmazkodó, harmonizáló, s a fejlődés elemeit magában hordozó szabályozás kidolgozása volt. A településrendezési terv készítésekor a kialakult települési szerkezet tiszteletben tartása, ahhoz illeszkedő telekalakítási és építési szabályrendszer kialakítása kiemelkedő szempont volt. A beépítésre szánt területek arányának nagyfokú növelésére nem került sor, hiszen a belterület jelentős területi tartalékokkal rendelkezik, és a külterületi gazdasági területeken is kielégíthetők az esetleges fejlesztési igények. Az építészeti és településszerkezeti értékek megóvása érdekében a terv javaslatot tesz a helyi értékvédelemre vonatkozóan. A településszerkezetet megváltoztató elemeket a településrendezési terv nem tartalmaz. Egyetlen új, tervezett szerkezeti elem a keleti irányba, Dabronyba vezető összekötő út, amely azonban egy jelenleg is létező, azonos szabályozási szélességű földút nyomvonalán került kijelölésre. A természeti és táji adottságok vonatkozásában megállapítható, hogy a településrendezési tervben megfogalmazott legjelentősebb változások a község természeti értékeinek erősítését szolgálják. Így a védelmi elemek megfogalmazása mellett az utak menti fásítás és a tájhasználat megváltoztatása mind a település élhetőségét hivatottak javítani. Összességében elmondható, hogy a jelenlegi adottságokat és értékeket figyelembe vevő, a fejlesztést ezzel összehangoló szabályozás készült, mely a település jelenlegi értékeinek védelmét szolgálja. 6. ÖSSZEFOGLALÓ Csögle közel 800 fős kis település Veszprém megye nyugati részén, a Marcal folyó mentén. Csögle napjainkig megőrizte eredeti jellegét. A változatos domborzat, a megmaradt útifalu jellegű településszerkezet, az épületek nagysága, a beépítés emberi léptéke a településnek azok az értékei amelyek a megőrzött épületek mellett a falu vonzerejét jelentik. Csöglén a hagyományos, fésűs, oldalhatáron álló, az utcára merőleges gerincű, előkert nélküli beépítés dominál, a gazdasági épületek általában sorosan a lakóépületek mögött helyezkednek el. A település temploma az egyetlen országos műemléki védelem alatt álló épület, örökségvédelmi szempontból további épületek egyedi országos védelme nem indokolt. A lakóházak és a kerítések építészeti kialakításának egyedi helyi hagyományai vannak, amely több épület helyi védelemre érdemes. A településszerkezet védelmében az adottságokhoz alkalmazkodó szabályozás került kidolgozásra, mely védi a telekstruktúrát és igazodik a településen jellemző beépítési módokhoz, építménymagasságokhoz. Csögle község településrendezési terve nem tartalmaz jelentős fejlesztéseket, ami kedvez a településszerkezet és a telekstruktúra megőrzésének. A fejlesztések elsősorban a természeti értékek erősítését szolgálják. 1 Kulturális Örökség Védelméről szóló LXIV. törvény

20 CSÖGLE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 20 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 7. NYILATKOZAT Alulírott Ferik Tünde okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező nyilatkozom, hogy a településrendezési terv az örökségvédelmi jogszabályoknak, továbbá hatósági előírásoknak megfelel. Az Örökségvédelmi hatástanulmány építészeti munkarész elkészítésére jogosult vagyok. Budapest, április Ferik Tünde okl. építészmérnök vezető településtervező TT /06