A topográfiai térképezés jelentősége és története

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A topográfiai térképezés jelentősége és története"

Átírás

1 TÉRKÉPEZÉS Karli Ildikó A topográfiai térképezés jelentősége és története A Föld felszínén és annak közvetlen közelében lévő természetes alakulatokat és mesterséges létesítményeket összefoglaló néven tereptárgyaknak nevezzük. A topográfi a feladata a tereptárgyak felmérése és térképi ábrázolása. A topográfi ai térkép a tereptárgyakat felülnézetben, vízszintes vetületükben, megadott méretarány szerint kicsinyítve, szükség esetén jelkulcs segítségével, a domborzattal együtt ábrázolja. A részletes topográfiai térképek, különösen egy egész országra kiterjedő topográfiai térképmű iránti igény már a XVIII. században megfogalmazódott. Ezekre a térképekre elsősorban a hadviselésben volt szükség. A hadszíntér kiválasztásához, a seregek mozgásának megtervezéséhez, a hadműveletek előkészítéséhez elengedhetetlen volt a terepviszonyok részletes és alapos ismerete. Erre az időre ért el a hadviselés olyan szintre, amikor egy hadművelet (csata) áttekintése egy dombtetőről már lehetetlen volt. A tervezéshez és az események nyomon követéséhez térképekre volt szükség, és szintén erre az időre tökéletesedtek annyira a felmérési technikák és módszerek, hogy lehetővé váljon nagy területek részletes, azonos pontossággal készülő felmérése, azok adatainak előre meghatározott vetületben és méretarányban történő ábrázolása és az elkészített térképszelvények megfelelő pontossággal történő egymáshoz illesztése. A második világháborút követő nagy újjáépítési munkák hatására a polgári életben is megnőtt az igény a nagyméretarányú, tulajdonviszonyokat rögzítő kataszteri térképek mellett, a domborzatot is ábrázoló, műszaki szemléletű topográfiai térképek készítésére. A korábbi titokvédelmi szabályok feloldása után (1992), ma már mind a katonai, mind a polgári topográfiai térképek szabadon hozzáférhetők, megvásárolhatók, nemcsak hivatali, hanem magán célú felhasználásra is. A topográfiai térképeket a gazdasági élet számtalan területén alkalmazzák: erdőgazdálkodási feladatok ellátásakor, vízügyi tervezéshez, vízgyűjtő területek áttekintésére, árterületek ellenőrzésére, közlekedés-tervezéshez, út- és vasútépítési munkák tervezéséhez, energiaellátó hálózatok kialakításához, környezeti hatásvizsgálatokhoz stb. Tehát a topográfiai térképek elsősorban ott használhatók, ahol a terep természetes és mesterséges alakulatainak és domborzati viszonyainak áttekintő jellegű, de ugyanakkor elegendően részletes és természetbeli állapotának megfelelő ismeretére van szükség.

2 70 RES IMMOBILES A térképek az alábbi szempontok szerint csoportosíthatók, jellemezhetők: - méretarány, - ábrázolás jellege, - előállítás módja, - tartalom, - adathordozó. Méretarány alapján az alábbi elnevezések használatosak: - helyszínrajz 1:1-től 1:1000 méretarányig, - nagyméretarányú térképek 1:1000-től 1: méretarányig, - közepes méretarányú térképek 1: től 1: méretarányig, - kisméretarányú térképek 1: méretarány alatt. Az ábrázolás jellege szerint vannak: - geodéziai térképek, melyek a tereptárgyakat alaprajzilag mérethelyesen ábrázolják, - topográfi ai térképek, melyek a lehető legnagyobb mértékben törekszenek az alaprajz szerinti ábrázolásra, de a közepes méretarány miatt már a tereptárgyak egy részét egyezményes jelekkel ábrázolják, - földrajzi térképek, melyek a kis méretarányuk miatt már csak az egyezményes jelekkel történő ábrázolást teszik lehetővé. A topográfiai térképek tehát élnek az eltolt ábrázolás és a szimbólumok használatával. Ez azt jelenti, hogy ha az objektum olyan kis alapterületű, hogy alaprajzban nem ábrázolható, akkor térképi méretét jelentősen meghaladó szimbólummal egyezményes jellel ábrázolják. Ez azonban azt eredményezheti, hogy a szimbólum letakarhat más objektumokat vagy azok szimbólumait. A takarás elkerülése érdekében a topográfiailag kevéssé fontos objektumot ilyenkor eltolják. Az előállítási mód szerint megkülönböztetünk: - felmérési, vagy alaptérképeket, melyek közvetlenül terepi, vagy fotogrammetriai méréssel készülnek. Ide sorolhatók a geodéziai térképek és a topográfiai térképrendszerek legnagyobb méretarányú tagjai. - levezetett térképeket, melyek a nagyobb méretarányú térképekre támaszkodva, a kartográfiai térképszerkesztés szabályai szerint készülnek. Tartalom szerint megkülönböztethetünk: - földmérési alaptérképeket (kataszteri térképek) és ezek átnézeti térképeit, melyek a földrészletek tulajdonviszonyait, a jogi határvonalakat, és a földrészleten belüli építményeket hivatottak elsősorban rögzíteni, - földmérési-műszaki alaptérképeket, melyek a tereptárgyakat tényleges természetbeli helyükön rögzítik, és műszaki nyilvántartási és tervezési célokat szolgálnak, - topográfi ai térképeket, melyek a terep domborzatát is ábrázoló, műszaki szemléletű térképek. A tereptárgyakat a méretarány és a jelkulcsos ábrázolás engedte határon belül a tényleges terepi helyükön igyekeznek ábrázolni, nincsenek tekintettel a tulajdonviszonyokra, csak a terep, a táj jellegére, egyéb - térképeket, melyek a különböző felhasználási céloknak megfelelő méretarányban, ábrázolással, felmérési móddal és tartalommal készülhetnek.

3 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 71 Adathordozó szerint megkülönböztetünk - analóg térképeket, melyek hagyományos papírra, fóliára, filmre készülnek, - digitális térképeket, melyek számszerű formában, digitális adathordozón kerülnek tárolásra. Ha ezek a térképek csak átmenetileg jelennek meg a számítógép memóriájában, vagy a képernyőn, virtuális térképnek is nevezzük őket. A topográfi ai térképrendszerek geodéziai alapjai A Föld felszínén végzett térképezési munkák alapproblémája, hogyan lehet a valóságban igen változatos és szabálytalan térbeli formát öltő felszíni formákat és a rajtuk elhelyezkedő objektumokat egy síkon (térképlapon) ábrázolni. A Föld felszíne és a térképezés síkja közötti átmenet több lépésben történik. Az objektumoknak az egyes felületekre történő leképezését vetítésnek nevezzük. A terepen a Föld felszínén végzett méréseinket először vízszintesre, majd az egységes kezelhetőség érdekében a tengerszintre redukáljuk. A nehézségi erő potenciáljának valamely tenger középtengerszintjének magasságában elképzelt szintfelülete a Föld valódi alakja, a geoid. Erre a felületre gondolunk, amikor a szárazföldek alatt elképzelt tengerszintről beszélünk. A felsőrendű hálózat méréseinek feldolgozását és a pontok koordinátáinak számítását a geoidot helyettesítő, matematikailag egyszerűbben kezelhető, forgási ellipszoidon végezték el. Az ellipszoidi koordinátákat először a hozzá legjobban simuló gömbre, majd onnan egy síkfelületre számították át, ezt az eljárást nevezzük kettős vetítésnek. A felsőrendű hálózat pontjait a gömbön, illetve a síkon tovább sűrítették, így előállt egy olyan sűrűségű, IV. rendű alappont-hálózat, mely a részletmérések számára biztosítja a megfelelő geometriai alapokat. Ez azt jelenti, hogy a részletmérések során, a műszerálláspontok meghatározásához, 1,5-2 km-es körzetben, az ország teljes területén találunk megfelelő pontosságú geodéziai alappontot. Ezek biztosítják, hogy a részletmérések során a méréseinket már a vízszintes síkon végrehajtott méréseknek tekintve is megfelelő összhangot tudunk biztosítani a szomszédos területek felmérése között, és a térképi tartalom minden irányban csatlakozni fog egymáshoz. Hiszen ezen a 1,5-2 km-es területen belül a Föld alakját különösen a topográfiai térképezésnél megkövetelt pontossági igényeket figyelembe véve már síkkal helyettesíthetjük. Alapfelületek, vetületi rendszerek Magyarországon a nagyméretarányú és topográfiai térképezések során a vízszintes értelmű mérések feldolgozásához több alapfelület (ellipszoid, gömb) és több vetületi rendszer került alkalmazásra. A jelenleg forgalomban lévő topográfiai térképek három alapfelületi és vetületi rendszert használnak. - Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV), a polgári földmérési és térképészeti munkák vetületi rendszere, - Gauss-Krüger vetületi rendszer, az 1952 és 2004 között készült katonai topográfiai térképek vetületi rendszere, - UTM (Universe Transverse Mercator) vetületi rendszer, 1997-től a katonai topográfiai térképezésben alkalmazott vetületi rendszer.

4 72 RES IMMOBILES Alapszintfelületek A magasságmérések viszonyítási alapja a középtengerszint. A tengerszint az ár-apály jelenség, a hullámzás, az áramlatok, a légnyomásváltozás, stb. hatására bekövetkező változásait mareográf (vízszintmérő-rajzoló berendezés) segítségével folyamatosan mérik és egy adott időszakra képezik a mért magasságok középértékét. Ezt az értéket nevezzük középtengerszintnek. Ez az érték attól függ, melyik tengeren mérték, és mely időtartamra számították. Magyarországon a földmérési munkák során és a topográfiai térképeken is től az adriai (nadapi) magasságot használták, majd 1953-tól a katonai térképészetben és 1958-tól a polgári földmérési és térképészeti munkáknál is kötelezően a balti magasságot használjuk. Az adriai középtengerszintet 1875-ben a trieszti kikötőben lévő Molo-Sartorio mareográfján határozták meg. A Bécsi Katonai Földrajzi Intézet a volt Monarchia területén hét magassági főalappontot létesített, melyeket magassági mérésekkel a trieszti vízmércétől vezetett le. Egy ilyen főalappont esik a mai Magyarország területére, ez a Nadap főalappont, mely a Velencei tó északi oldalán, Nadap község határában található. Magassága a tengerszint felett 173,8385 méternek adódott, ez az érték azonban később hibásnak bizonyult. Annak érdekében, hogy a hibás értékek alapján elkészült térképműveket ne kelljen újra nyomtatni, a számértékek változatlanul hagyása mellett, magassági alapszintnek azt a szintfelületet fogadták el, mely a Nadapi pont alatt 173,8385 méterre helyezkedik el, és az ehhez viszonyított magasságokat nem adriai, hanem Nadapi magasságnak nevezték. A balti középtengerszintet a Szentpétervárnál lévő Kronstadti-öbölben határozták meg. Mértékegységek, méretarány A felméréseknél és térképezési munkáknál a hosszmérték egysége a méter. A terület egysége a négyzetméter és hektár. A katonai topográfiai térképeken a III. katonai felmérés kapcsán már 1886-tól, a polgári földmérésben pedig Magyarországon 1927-től használják a méter rendszert. Korábban öles rendszerű térképek készültek. A méterrendszerű térképrendszerekben alkalmazott méretarányszámok: 500, 1000, 2000, 4000, , , , , A régi öles rendszerű térképek méretarányai: 1:720, 1:1440, 1:2880, 1: Szelvénybeosztási rendszerek, fölrajzi és kilométer hálózati vonalak A terepnek a vetületi síkra vetített képe, a megfelelő méretarány szerint kicsinyítve is általában még mindig olyan nagy, hogy egyben nem lehetne kirajzolni, kinyomtatni (pl. Magyarország kiterjedése K-Ny-i irányban 520 km, É-D-i irányban 320 km, ekkora terület kirajzolásához 1: méretarányban 52 m hosszú és 32 m széles papírra lenne szükség). Ezért minden vetületi rendszerhez és a hozzá tartozó koordináta rendszerhez illeszkedik egy szelvényhálózati rendszer, mely a felmért terület egészére nézve állandó és egységes. Tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy az egész térképet (52x32 m nagyságú térképlap) milyen határok mentén kell feldarabolni, hogy a mindennapi életben jól használható méretű térképlapokat (térképszelvényeket) kapjuk, és az így kapott térképlapokat egyedi azonosítóval látja el.

5 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 73 A térképszelvények azonosítására egy karaktersor és egy elnevezés szolgál, ezt a szelvény nomenklatúrájának nevezzük. Az elnevezés általában a szelvény területére eső legjelentősebb település neve. A térképszelvény határvonalait keretvonalnak nevezzük. A szelvény által lehatárolt terület, a hozzá rendelt méretaránnyal képezi a szelvényhálózati rendszer alapegységét. Ez a terület meghatározott rend szerint továbbosztható, és ezzel megkapjuk a nagyobb méretarányú térképszelvények keretvonalait és területét. Ha a keretvonalak a vetületi rendszer X és Y koordinátatengelyeivel párhuzamos vonalak, akkor derékszögű, általában téglalap alakú, és egyenlő méretű (azonos területű) szelvényeket kapunk. Ilyen például az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) szelvénybeosztása. Ha a keretvonalak a földrajzi fokhálózati vonalak képei, akkor (a geodéziai vetületekben) nem lesznek derékszögűek a térképszelvények és területük sem lesz azonos, hiszen a hosszúsági körök a Föld pólusai felé összetartanak (pl. nemzetközi szelvényezési rendszer). A K-Ny-i irányú keretvonalak a szélességi körök (parallel körök) képei párhuzamosak egymással, az É-D-i irányú keretvonalak a földrajzi hosszúsági körök (meridiánok) képei, a pólusok felé összetartanak. Ezért a térképszelvények trapéz alakúak lesznek. A topográfiai térképeken a keretvonalakon belül, vagy a térkép keretvonalai mentén mindkét rendszer hálózati vonalait feltüntetjük. EOTR szelvényrendszere Az EOTR szelvényhálózatának keretvonalai a kilométer-hálózat vonalai. Alapegysége az 1: méretarányú térképek szelvényhálózata. Egy térképszelvény mérete ebben a méretarányban Y irányban 48 km, X irányban 32 km kiterjedésű téglalap. Minden 1: méretarányú szelvény egy-egy szelvénycsoportot képez oly módon, hogy minden szelvény négy nagyobb méretarányú szelvényt tartalmaz. 1. ábra: 1: méretarányú EOTR szelvények beosztása

6 74 RES IMMOBILES Az 1: méretarányú szelvények délről észak felé kialakított sávjai 0-tól 10-ig terjedő sávszámot és nyugatról keletre kialakított oszlopai 0-tól 11-ig terjedő oszlopszámot kapnak. A szelvényszám a sáv és oszlopszám egymás mellé írásával jön létre. (1. ábra) Egy szelvény négy részre osztásánál a következő nagyobb méretarányú szelvények 1-től 4-ig terjedő további számot kapnak. (2. ábra) 2. ábra: Az 1: méretarányú szelvény felosztása A megfelelő szelvényszámot úgy kapjuk meg, hogy a nagyobb méretarányú szelvény számát az eddig kialakult szelvényszám után írjuk úgy, hogy az 1: méretarányú és az 1: méretarányú szelvény száma után kötőjelet írunk. Tehát például egy 1: méretarányú szelvény száma , és ezt tovább osztva, egy 1:1000 méretarányú szelvény száma Nemzetközi szelvényezési rendszer A Gauss-Krüger vetületű és az UTM vetületű katonai topográfiai térképek a nemzetközi szelvényezési rendszert alkalmazzák. A szelvények keretvonalait a földrajzi fokhálózat vonalai alkotják, ezért a térképszelvények trapéz alakúak. A geoidot helyettesítő ellipszoid felületét az Egyenlítőtől kezdve parallelkörökkel 4 -os övekre, Greenwich-től kezdve pedig meridiánokkal 6 -os oszlopokra osztották. Az öveket az Egyenlítőtől kezdve északra és délre az ABC nagybetűivel jelölik, az oszlopokat pedig a Greenwich-el átellenes meridiántól nyugatról keleti irányban 1-60-ig számozzák. Magyarország az L és M jelű övekre és a 33, 34 jelű oszlopokra esik (3. ábra). Egy ilyen 4 x6 méretű terület egy 1: méretarányú térképszelvény. Ezt a területet mindkét irányban egyenlő részre osztva kapjuk az 1: méretarányú szelvényeket. Számozásuk az ÉNy-i sarokból indulva, először keleti irányban haladva, 1-től 144-ig tart. A továbbiakban ez a szelvényezés alapegysége. Az 1: méretarányú lapok egymás utáni negyedelésével állnak elő a nagyobb méretarányú térképlapok (4. ábra): 1. Az 1: es méretarányú szelvények négyfelé osztásával áll elő az 1: méretarányú szelvény, amelynek betűjelei A, B, C, D. Pl.: L C.

7 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN Az 1: es lapot újabb négy részre osztva kapjuk az 1: méretarányú szelvényeket, melyek betűjelei a, b, c, d. Pl.: L C-d. 3. Az 1: es lapok továbbosztásával négy darab 1: méretarányú szelvényt kapunk, melyeket 1, 2, 3, 4 számokkal jelölünk. Pl.: L C-d Az 1:5 000 méretarányú lapokat kétféleképpen származtatjuk. Az egyik számozás szerint az 1: es lapok négyfelé osztásával jutunk hozzájuk /1, /2, /3, /4 jelöléssel. Pl.: L C-d-4/2. Másik módszerrel az 1: méretarányú lapokat osztjuk 256 részre, és ezt a számot zárójelbe tesszük, pl.: L (218). A topográfi ai térképezés története A XVIII. században az európai háborúkban a korábban szokásos harcmodort, amelyben az ellenséges haderők egymással szemben vonalalakzatban felálló csapatok voltak, a tagolt hadrendű harcászat váltotta fel. Az új típusú hadviselés igazodott a terep adottságaihoz, a taktikában nagy szerepet kapott a földfelszín sajátosságainak kihasználása. Ehhez előre ismerni kellett a domborzatot, az egyéb terepalakulatokat és a növényzeti viszonyokat. A korábban használt kevéssé részletes, áttekintő térképek nem nyújtottak elegendő információt, ennek következtében a katonaság részéről megjelent az igény a nagy méretarányú, részletes és természetesen titkos térképekre. A topográfiai felvételeken alapuló térképészet már a XVII. század végén, a XVIII. század elején kibontakozóban volt. A topográfiai térképeken műszerekkel mért adatok felhasználásával, a felmérendő terület részletes bejárásával határozták meg, illetve 3. ábra: A nemzetközi szelvényhálózati rendszer Magyarország területét tartalmazó 1: méretarányú szelvényeinek számozása

8 76 RES IMMOBILES 4. ábra: A nemzetközi szelvénybeosztás 1: méretarányú szelvényeinek aláosztása ábrázolták a földfelszín domborzati formáit és mindazokat a természetes és mesterséges tereptárgyakat, amelyeknek összessége méretarányosan lekicsinyített formában egzakt képét adja a terepnek. A harcterekről, várakról, határvidékekről mind több és mind pontosabb, részletesebb katonai térképek készültek, jóllehet ezek a topográfiai felvételek nem voltak országos jelentőségűek, elsősorban regionális célfeladatokat elégítettek ki. Vetületi alapjuk általában nem volt, méretarányuk, jelkulcsuk is különbözött egymástól. Az alkalmi hadifelmérések végül is a rendszeres katonai topográfiai térképezés kezdetéhez vezettek. A XVIII. század második felében Európa fejlett államaiban megindultak a részletes topográfiai felmérések. Elsőként Franciaországban, a Francia Tudományos Akadémia 1733-ban hozott határozata alapján kezdtek országos felmérést, amely csillagászati helymeghatározásokra és egységes geodéziai háromszögelésre támaszkodott. Az ún. Cassini felmérés Carte géométrique de la France között készült el, 184 szelvény, 1: méretarányban (5. ábra). 5. ábra: Cassini féle térkép

9 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 77 A kor másik jelentős topográfia térképműve Nagy Frigyes 1: méretarányú un. kabinettérképe volt a porosz tartományokról, amelyet ig mértek fel. 270 kéziratos szelvény készült el, 1: méretarányban, címe: Tableau aller durch den preuszischen Obersten Graf v. Schmettau von anno 1767 bis 1787 aufgenommenen und zusammengetragenen Länder. Az I. katonai felmérés ( ) A Habsburg-birodalomban a részletes és pontos térképek szükségessége az osztrák örökösödési háború ( ) és a hétéves háború ( ) során merült fel. A felmérés kezdeményezője Daun generális, kivitelezői az 1747-ben, Bécsben alapított Katonai Mérnök Akadémián végzett mérnök-tisztek voltak. Egy felmérőtiszt átlagosan évente 3 szelvényt készített, összesen kb szelvény készült, ebből 1765 ábrázolt magyar területet. A felméréseken belül a legnagyobb összefüggő terület felmérése a Magyar Királyság esetében történt (965 szelvény), a mai Magyarország területére ebből 463 szelvény esik. Magyarországon a felvételt Andreas von Neu ezredes vezette. A felmérési sorrendet elsődlegesen a háborúveszély határozta meg, ennek megfelelően az első méréseket Sziléziában, Cseh- és Morvaországban és a máramarosi határőrvidéken kezdték. A térképezés méretaránya alapvetően 1: volt (a térképen 1 bécsi hüvelyk 400 bécsi ölnek felelt meg), egyes területeken azonban eltértek ettől. Németalföldön a francia méretarányt vették át, mely 1: volt (1 francia inch 160 toise-nak felel meg), a Bukovinai Fejedelemség felmérése pedig 1: as méretarányban történt. Továbbá Felső-Ausztria és Németalföld területére levezetett térképek is készültek, melyeknek méretaránya megegyezett a Cassini-féle Carte de la France méretarányával, 1: (1 francia inch 1200 toise-nak felel meg). Az I. katonai felmérés nem egységes, összefüggő alkotás, hanem a tagországok ill. tartományok részletfelméréseinek a sorozata, amelyek nélkülözték a szilárd geodéziai alapokat. A felmérés célja az volt, hogy olyan katonai térképeket készítsenek, amelyek a megbízható tájékozódást szolgálják. A térképezés módja a szerint változott, hogy milyen volt a rendelkezésre álló alapanyag. Ha viszonylag részletes, megbízható alaptérkép állt rendelkezésre, a la vue, vagyis a szemmérték szerint történt a felmérési szelvények elkészítése. A megbízhatónak tartott pontokat (templomtornyok, települések) a felmérési méretarányba 1: átszerkesztették, majd a részletpontokat lelépés (tehát mérés nélkül) és becslés alapján a la vue berajzolták. Ezt a módszert alapvetően csak az I. katonai felmérés kezdeti szakaszában alkalmazták, ezt követően előtérbe került a mérőasztal felmérés, és legfeljebb a részletpontok ill. a domborzat ábrázolásánál alkalmazták az a la vue módszert. A gazdaságilag különösen fontos területeken, mint pl. a Temesi Bánságban és a katonai határőrvidékeken a telkek, birtokok, művelési ágak kimutatására un. gazdasági felméréseket végeztek, szintén katonák irányításával. A felmérések méretaránya a katonai felmérések méretarányának a négyszerese volt, azaz 1:7200. A felmérést mérőasztallal végezték, de a grafikus irányzás és metszés helyett többnyire irányzást és hosszmérést (mérőlánccal, kötéllel, rúddal)

10 78 RES IMMOBILES végeztek. A gazdasági felvételek felhasználásával készültek el aztán a katonai felmérés 1: méretarányú szelvényei (6.ábra). Miután az országok, tartományok nagy részénél nem állt rendelkezésre megfelelő alaptérkép, illetve valószínűleg a felméréssel kapcsolatos tapasztalatok alapján a követelmények is növekedtek, a legelterjedtebb a grafikus háromszögelés alapján, mérőasztaleljárással történő felmérés volt, de a felmérés folyamán ez is sokat fejlődött. A felmérési szelvényeket többnyire két példányban rajzolták meg. A színes, kéziratos, szigorúan titkos térképek elsősorban azért készültek, hogy az azt megelőző korokhoz képest olyan részletes és pontos térképeket hozzanak létre, amelyek alapján hamarosan elkészültek a nagyobb területeket átfogó, hadvezetési célra nélkülözhetetlen levezetett méretarányú térképek. A részletes térképek stratégiai jelentőségére utal, hogy ezek is szintén titkos, egy, két, kivételesen több példányban készültek, kéziratos kivitelben. Az I. katonai felmérés alapján mindössze két részletes térképmű került kiadásra, a Felső-Ausztriai Főhercegség és az Osztrák-Németalföld területére, 1: méretarányban. Az I. katonai felmérés sajátossága, hogy amit a térképen jelkulccsal nem tudtak kifejezni, de katonailag fontos adatok voltak, leírták és a térképekhez csatolták. A leírások is országonként, tartományonként készültek. A Magyar Királyság felmérési szelvényeihez 7 kötet országleírás tartozik, táblázatos formában. 6. ábra: Tihany térképe az I. katonai felmérésből

11 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 79 A II. katonai felmérés ( ) A napóleoni háborúk rámutattak egy új felmérés szükségességére, így 1806-ban I. Ferenc császár elrendelte a II. katonai felmérést. Az I. katonai felmérés elavulásához elsősorban a geodézia fejődése (a háromszögelésék megkezdése), a szelvények vetületnélkülisége, a domborzat a là vue ábrázolása vezetett ban létrehozták a Katonai Háromszögelési Intézetet, majd ezzel egy időben megkezdték a Habsburg Birodalom tíz önálló tartományi háromszögelési láncra támaszkodó újabb felmérését. Az előző felmérés térképeit nem használták fel. Károly főherceg kezdeményezésére tól a főhadiszállás asztronómiai-háromszögelési osztálya és topográfiai hivatala, valamint a milánói Instituto Geografico Militare végezték a felmérést. Ez utóbbi intézményt 1839-ben átvitték Bécsbe, és mindhárom egyesítésével létrehozták a Katonai Földrajzi Intézetet. A felmérést az osztrák császári hadsereg főszállásmesteri karának felmérési és topográfiai osztálya végezte el. A személyzet vezénylésben lévő tisztekből állt, akik minden háborús helyzetben elhagyták a térképezési munkájukat és osztagukhoz vonultak be, ezért a térképezés nagyon lassan haladt. A felmérésnek az előzőhöz hasonlóan szintén nem volt alapfelülete és magassági alapszintje, de vetülete már igen, a Cassiniféle vetület. A felmérés méretaránya az I. katonai felméréshez hasonlóan 1: volt. A színes, kéziratos térképeket nem kiadásra, hanem az abból levezetendő térképek alapjául szánták, amelyek rézmetszetként, nyomtatásban is megjelentek. Ezek a következők voltak: - 1: es (egyes tartományokban 1: as) méretarányú - részletes térképek (Spezialkarte); - 1: es méretarányú általános, közigazgatási térképek (Administrativ- und Generalkarte); végezetül pedig - 1: es méretarányú áttekintő térképek. A felmérés kezdetekor a domborzatábrázolás lendületcsíkozással történt, amely a lej tők meredekségét kifejezi ugyan, de nem metrikus. A magasabb hegységekben, a nehezen hozzáférhető karsztvidékeken (az I. katonai felméréséhez hasonlóan) gyakori volt a szemmértékkel a la vue történő felvétel től, némi módosítással, a Lehmann-féle geometriai csíkozást alkalmazták (lejtő- ill. pillacsíkozás). Lehmann merőleges megvilágítást vett alapul, így minél meredekebb a lejtő, annál sötétebb az ábrázolás, vagyis vastagabb a fekete csík és vékonyabb a fehér. Lehmann eredetileg a lejtők ábrázolásához a fekete és a fehér részesedését ig 5 fokonként arányosan osztotta el. Az Osztrák Birodalom területére azt a változtatást vezették be, hogy a magashegységek ábrázolásához a skálát a 45 -nál meredekebb lejtőkre is kiszélesítették. A lejtőszögeket lejtésmérő alkalmazásával állapították meg és az értékeket Lehmann táblázata segítségével ábrázoltak (7. ábra). Az 1833-ban megkezdett trigonometriai magasságmérések, alappont-hálózat hiányában, nem azonos szintre vonatkoztak, így a domborzatot továbbra is csak relatív értelemben tudták ábrázolni. A kevés rendelkezésre álló magassági pontot, amelyet grafikus

12 80 RES IMMOBILES mérőasztal felvétellel nyertek, részletpontok mérésével sűrítették (iránymetszéssel, dioptrával, távcsöves vonalzóval). A feltüntetett magasságokat bécsi ölben adták meg. Míg az I. katonai felmérés magyarországi szelvényeihez nem volt egységes jelkulcs, a II. katonai felméréshez a Generalquartiermeisterstab 1827-ben egységes jelkulcs használatát rendelte el, amely a továbbiakban irányadó lett a terep ábrázolásánál. A jelkulcs nyomtatásban csak később jelent meg, egyaránt tartalmazza a kéziratos felmérési szelvények és a levezetett térképművek jeleit. Az az eredetileg kitűzött cél, hogy az egész birodalom területére kiterjedő, egységes térképművet hozzanak létre, nem valósult meg, a részletes térképeket országonként, tartományonként adták ki Cassini-féle vetületben, különböző vetületi kezdőpontokkal. 7. ábra: Tihany térképe a II. katonai felmérésből A III. katonai felmérés ( ) A II. katonai felmérés már befejezésekor elavult volt. Egyrészt tartalmi szempontból, mert a napóleoni háborúk miatt nagyon lassan haladt a térképezés (többszörös megszakítással 63 évig tartott), másrészt a geodézia sokat fejlődött ennyi idő alatt. Mivel a II. felmérés szelvényezésének egységessége nem valósult meg az egész birodalom területére, és a levezetett térképeket országonként, tartományonként adták ki, szükségessé vált, hogy az előzőeknél pontosabb, új térképeket készítsenek. Annak ellenére, hogy a má-

13 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 81 sodik katonai felmérést Erdélyben még nem fejezték be, Ferenc József császár elrendelte egy új felmérés elvégzését, amely 1869-ben kezdődött. A korábbi felmérések során a Habsburg Birodalom országairól és tartományairól külön-külön, önálló térképműveket állítottak elő. Ez a felmérés egységes volt az egész Monarchia területére. A történelmi Magyarország területét 1353 szelvény fedi. A térképkészítés terén néhány igen jelentős változás következett be: - a Monarchiában 1871-ben az ölrendszert felváltó méterrendszernek köszönhetően a felmérési méretarány a korábbi 1: ről 1: re módosult, ennek megfelelően a levezetett méretarányok is megváltoztak, - az 1: felmérési méretarány az 1: méretarányú részletes térképek előállítására szolgált, tehát a felmérés nagyobb méretarányban folyt, mint a kiadásra tervezett térkép, - a magasságmérések alapjául az adriai középtengerszintet választották, - a domborzatábrázoláshoz már szintvonalas ábrázolást is alkalmaztak a hegyvidékeken, 20 méteres alapszintközzel, - a háromszögelés számításához a Besselellipszoid földrajzi koordinátáit használták. A terepi felméréshez szelvényenként három alappont állt rendelkezésre, a mérést dioptriával, mérőasztalon, grafikusan végezték. A poláris méréshez a távolságokat lépéssel, vagy becsléssel határozták meg. Később négy-négy felvételi szelvényből egy-egy 1: méretarányú ún. részletes térképet szerkesztettek meg, ezeket adták ki egyszínű nyomatként (8. ábra). Ez a sorozat még az első világháború alatt is használatban volt, három helyesbített kiadást ért meg. Az új szelvényezés alapja az ún. foktérkép volt, amely földrajzi szélességben és hosszúságban is 1 x1 -nyi területet ábrázolt (1: méretarányban) úgy, hogy a kerek fokhálózati vonalak éppen a szelvény közepén metszették egymást. Egy foktérképet 8 részletes térképből szerkesztettek meg. Végül pedig kiadták ( ) polgári használatra Bonne-féle vetületben Közép-Európa 1: méretarányú térképét 54 szelvényen, színes kivitelben. Látható, hogy alapelveiben már korszerű ez a térképrendszer, megvalósítása, a háromszögelés és részletmérés azonban még kívánnivalót hagyott maga után. A IV. katonai felmérés ( ) A harmadik katonai felvétel során készült térképeket rendszeresen helyesbítették, de az általában kezdő topográfusokkal végeztetett munkák gyakran többet rontottak a térképek tartalmán, mint javítottak. Még súlyosabb gond volt, hogy ezáltal a térképek tartalma nem tudott a rohamosan fejlődő technikai igényeknek és a megváltozott katonai követelményeknek megfelelni. Ezért 1896-ban V. Beck tábornok vezérkari főnöksége alatt megkezdődött az úgynevezett szabatos (precíziós) felmérés. Katonai és politikai okokból a negyedik felmérés a Monarchia déli és délkeleti határvidékén vette kezdetét és a munkálatokat 17 éven át folytatva, 1914 júliusában, az általános mozgósí-

14 82 RES IMMOBILES 8. ábra: Szentendre és környéke a III. katonai felmérésből tás elrendelésekor szüntették be. A negyedik katonai felmérés csak egy kis területen valósulhatott meg a szabatossági követelmények és a térképezett terület (magashegység) nehéz terepviszonyai miatt. A felmérés Poliéder-vetületben, sűrített háromszögelési és szintezési hálózat alapján történt. A háromszögeléshez 1909-től szögtartó Gauss-féle hengervetületet használtak. Az 1: méretarányú felmérés során - a régi módszerek mellett - optikai távolságmérést, földi fotogrammetriát, majd sztereofotogrammetriát is használtak. A domborzatábrázolás és a sokszorosítás a harmadik katonai felvétellel azonos módon történt annyi különbséggel, hogy az 1: es térkép is színes kiadású volt. Topográfi ai térképezés a két világháború között Az első világháború után 1919-ben alakult meg a katonai térképészet első önálló szervezete, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport, mely több szervezeti és névváltozás után, egyéb feladatai mellett, között topográfiai új felmérést végzett, az akkor kialakult, eredményeit tekintve máig korszerűnek tekinthető sík és

15 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN ábra: Maglód katonai térképe a két háború közötti időből térfotogrammetriai technológiával. Ez a munka azonban az ország területének csak alig több, mint 10 %-át érintette (9. ábra). Topográfi ai térképezés 1945 után A II. világháborút követően a topográfiai térképezés két ágon zajlott. A katonai térképészet 1953 és 1959 között új felmérést hajtott végre (1167 szelvény), majd 1968 és 1982 között helyesbítette, és között felújította ezt a térképművet. A térképezés - 1: méretarányban, - Kraszovszkij ellipszoidon, - Gauss-Krüger vetületi rendszerben, - balti alapszint felett és - nemzetközi szelvényezési rendszerben készült. Ezzel párhuzamosan 1994-ig elkészültek a levezetett 1:50 000, 1: , és 1: méretarányú térképek. Az 1:

16 84 RES IMMOBILES méretarányú térképnek 1995-re elkészült a vektoros, digitális változata (DTA-50), és szintvonalainak digitalizálásával egy rácshálós digitális domborzatmodell is végére befejeződött a DTA-50 tartalmának helyesbítése, valamint elkészültek az 1: méretarányú, a NATO előírásoknak megfelelő topográfiai térképek, a WGS-84 ellipszoid és az UTM vetületi rendszer alkalmazásával. A polgári földmérés és térképészet a korábbi hagyományoktól eltérően, polgári célokat szolgáló topográfiai térképezési munkába kezdett. Az ország háború utáni újjáépítéséhez a kataszteri térképek mellett nagyméretarányú, részletes, műszaki szemléletű, a domborzatot is ábrázoló térképekre volt szükség. A katonai térképek méretaránya egyrészt kicsi volt, másrészt titkosak voltak, bár ez utóbbi a polgári topográfiai térképek esetében sem változott ben kezdték el a polgári topográfiai térképek készítését, először 1:5000-es, majd 1957-től 1: es méretarányban. A topográfiai felmérés alapját a kataszteri térképek 1:4000 méretarányú kicsinyített kék nyomatú alumíniumbetétes szelvényei alkották. A felmérést és térképezést követően erről készítették az 1:5000-es méretarányú tisztázati rajzot. A felmérés numerikusan történt, és magassági vonatkozási rendszere nadapi volt. Mivel a domborzatot kezdetben négyzethálós módszerrel mérték, ezért sok jellemző tereppont kimaradt, ami a domborzat valóságtartalmát rontotta. Először 1956-ban alkalmaztak sík területekről készült fototérképet a terepi felmérésekhez. Az újfelmérés egységes műszaki tartalmának biztosítása érdekében 1966-ban kiadásra került a Komplex Utasítás. Az Utasítás mint a neve is mutatja komplex módon átfogóan, minden munkafázisra lebontva tartalmazza az újfelmérés során alkalmazható technológiát és pontossági mérőszámokat. Az 1965-ös év változást hozott. A Gauss-Krüger vetületi rendszerről áttértünk a sztereografikus vetületre, és ezzel együtt a nemzetközi szelvényezésről is a hazai rendszerű szelvényezésre. A magassági vonatkozási rendszer az adriai helyett a balti tenger középszintje lett. Ennek indoka a volt szocialista országok erőteljesedő katonapolitikai és gazdasági integrációs igényei voltak ben döntés született az 1: es és 1: es levezetett térképek készítésére (10. ábra). 27 év alatt befejezték az ország topográfiai újfelmérését, ám a munka vége felé már látszott, hogy az első időszakban elkészített területek térképei már kezdtek elavulni. Ezért nem várták meg az ország teljes készenlétét, hanem párhuzamosan elkezdték az elavult területek felújítását. Az újfelméréshez először a 1960-ban adtak ki egységes jelkulcskészletet, majd 1961-ben és 1964-ben adtak ki hozzá részletes jelkulcsi magyarázatot ben kiadott útmutató ezeket hatályon kívül helyezte, és az újfelmérés végéig ez maradt érvényben. EOTR felújítás ( ) Az újfelmérést követően szükségessé vált az időközben tartalmában elavult térképek felújítása. Ennek egységes alapokon történő végrehajtására jelent meg a T.1. szabályzat. Magyarország teljes területére

17 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 85 (a nomenklatúra szerint 4098 db) az 1: méretarányú térképek felújítása egységes tartalommal 1999-re befejeződött. Az újfelmérés végrehajtására kiadott komplex utasítással ellentétben a T.1. szabályzat nem tartalmazott részletes technológiai leírásokat, a szabályzat tulajdon képen a felújítás végtermékével szembeni pontossági előírásokat rögzítette. A térképfelújítás az újfelméréshez hasonlóan időben igen elhúzódó folyamat volt. 10. ábra: 1:25 000méretarányú térkép Tihany révről Az ország heterogén domborzati viszonyai indokolták, hogy a felújítás során az egyes eltérő terepviszonyokat mutató tájegységek eltérő alap szintközzel kerüljenek ábrázolásra (1, 2, 2,5, 5 méteres alap szintközökkel) ben kiadásra került a T.4. útmutató az egységes országos térképrendszer 1: méretarányú földmérési topográfiai térképek jelkulcsi elemeinek alkalmazására. Ez az útmutató részletesen leírja, hogy az egyes tereptárgyak rendeltetését legjobban kifejező jelkulcsi elemeket miként kell értelmezni és alkalmazni. Az 1976-ban bevezetésre került az Egységes Országos Vetületi Rendszer és ennek szelvényezése az Egységes Országos Térkép Rendszer. A felújítás során már ez került alkalmazására. Digitális aktualizálás (1998-től) Mint láthattuk az ország teljes területére 23 év alatt készült el a topográfiai felújítás. A befejezés végére így természetszerűleg az elsőként elkészült szelvények aktualitása már megkopott. A Nemzeti Kataszteri Program (NKP) indítását a kormány novemberében hagyta jóvá. A program akkor hat részprojektből állt, melyből az egyik az 1: méretarányú topográfiai térkép országos szintű digitális átalakítását és felújítását célozta meg. Sajnos a források és a feladatok prioritásának átrendeződése miatt 1996-ra ez kikerült a programból ben ismét nagy tervek fogalmazódtak meg a Magyar Topográfiai Program

18 86 RES IMMOBILES keretében. Ez a tiszavirág életű grandiózus projekt azonban hamar elvérzett a költségvetés vérpadján. A sok fiaskó ellenére 1998-ban a FÖMI kísérleti jelleggel elkezdte Szolnok munkaterületen az 1: méretarányú. topotérképek digitális eljárással történő felújítását. Ugyanebben az évben kezdődött meg az 1: méretarányú meglévő topográfiai térképek szintvonal fedvényeinek vektorizálása és az analóg EOTR térképek raszteres átalakítása az ország teljes területére (11. ábra). A topográfiai térképeink digitális aktualizálása során három technológia alakult ki, melyek egyben közösek, hogy mindegyik vektoros és topológiailag konzisztens digitális topográfiai térképet eredményezett MicroStation V.5.0 formátumban. Röviden ezek az alábbi technológiák voltak. Helyesbítés: Ekkor a síkrajzi és domborzati változások felmérése egyidejűleg történik meg. Így készült el Veszprém, Sárospatak és Komárom munkaterületen összesen 630 db szelvény, ami az ország 15%-át fedi le. Egyszerűsített felújítás: Csak a síkrajzi fedvényen történik meg a változások követése (ez történhet teljes tartalomra, vagy részleges tartalomra, pl. autópályák) a domborzatváltozás nem kerül kiértékelésre. Ezzel a módszerrel készültek el Kaposvári és Szolnoki munkaterületek, valamint az új autópályák mentén összesen 456 szelvény, ami az ország 11%-át fedi le. Átalakítás: A szelvény eredeti felújításkori tartalma kerül változatlan tartalommal digitális átalakításra, vektorizálásra. Ezzel a technológiával 3012 db szelvény készült el ami 74%-os lefedettséget takar. Mint a technológiából látható is ennek révén nem történt semmilyen szintű aktualizálás, mert a cél az volt, hogy minél előbb az ország teljes területére rendelkezésre álljon a digitális topográfiai térkép. Objektumorientált adatbázis létrehozása (2008-tól) Azt követően, hogy az ország teljes területére rendelkezésre állt a vektoros formátumú digitális topográfiai térkép, ezek aktualizálása lett a fő feladat. Hamar kiderült, hogy az eddig alkalmazott vektoros formátumban nem csak a változásvezetést nem lehet gazdaságosan és időtakarékosan megvalósítani, hanem az ezekből történő adatszolgáltatás sem egyszerű feladat. Ennek feloldására a meglévő digitális térképeket adatbázisba kell szervezni ban a FÖMI két feladatot tűzött ki. Egyrészt a korábbi eltérő technológiák alkalmazásából adódóan a meglévő térképeket azonos adatstruktúrára kell átalakítani. Ez azt jelenti, hogy az eltérő objektum-féleségeket, és a leíró attribútumokat egységesíteni kell minden szelvényre. Második lépésként pedig ennek az immáron egységes vektoros adatállománynak az objektumorientált adatbázisba történő átalakítási programját kellett kifejleszteni. A topográfiai adatbázis Oracle alapon került kifejlesztésre, megjelenítése pedig GeoMedia platformon történik. A fejlesztés során még egy kényes kérdést meg kellett oldani. Ez pedig a térképi adattartalom karcsúsítása volt. A meglévő térképein az akkori kor multifunkcionális topográfiai szemléletében készültek, ami azt jelentette, hogy a népgazdaság különféle ágazatainak az igényeit ki kellett elégítenie,

19 INGATLANJOG A GYAKORLATBAN ábra: Digitális topotérkép részlete és ezért rengeteg grafikus információval és adattal voltak telezsúfolva. A műszaki fejlődést követően azonban megjelentek az egyes felhasználóknál a szakági adatbázisok, és ezáltal az igények is átformálódtak. Ma már nem az-az igény, hogy a térkép tartalmazzon szakági információkat, (hiszen ezt pl. az erdészet sokkal precízebben és naprakészebben nyilvántartja) hanem az, hogy egységes térbeli geometriai referenciát biztosítson a különböző felhasználók számára. Ennek szellemében a korábbi térképek 544 objektumféleségét leszűkítették 130-ra. Az objektum orientált adatbázis struktúrájából adódóan az adatbázist nem kell a továbbiakban ezekkel az információkkal terhelni, hiszen ezek az analóg megjelenítést szolgáló elemeket a GeoMedia platform automatikusan elő tudja állítani. Jelenleg az elkészült szoftver tesztelése és állami átvétele van folyamatban. * * *

20

3. fejezet. Térképek jellemző tulajdonságai. Dr. Mélykúti Gábor

3. fejezet. Térképek jellemző tulajdonságai. Dr. Mélykúti Gábor 3. fejezet Dr. Mélykúti Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar 3.1 Bevezetés A Térképek jellemzői modul a Térképtan és a Topográfia c. tantárgyak részét képezi. A modul a térképek készítése

Részletesebben

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék 3. előadás MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT MODERN TÉRKÉPRENDSZEREK Magyarország I. katonai felmérése

Részletesebben

TÉRKÉPTAN óravázlat 2006/07. I.félév Dr. Mélykúti Gábor

TÉRKÉPTAN óravázlat 2006/07. I.félév Dr. Mélykúti Gábor TÉRKÉPTAN óravázlat 2006/07. I.félév Dr. Mélykúti Gábor TARTALOMJEGYZÉK I. A FÖLD ALAKJA 1. A föld főbb geometriai paraméterei 2. A föld fizikai és elméleti alakja 3. Alapszintfelületek 4. A föld elméleti

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan

3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan Kartográfia (GBN309E) Térképészet (GBN317E) előadás 3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Bevezetés a geodéziába

Bevezetés a geodéziába Bevezetés a geodéziába 1 Geodézia Definíció: a földmérés a Föld alakjának és méreteinek, a Föld fizikai felszínén, ill. a felszín alatt lévő természetes és mesterséges alakzatok geometriai méreteinek és

Részletesebben

Magyarország katonai felmérései

Magyarország katonai felmérései Jankó A nnamária Magyarország katonai felmérései 1763-1950 2007 TARTALOM E lő sz ó... 9 I. Az első katonai felmérés (1763-1787)... 13 1. 1. Az 1. katonai felmérés előzményei... 13 1. 2. Az 1. katonai felm

Részletesebben

MUNKAANYAG. Matula Györgyi. Topográfiai térképek és egyéb térképek. A követelménymodul megnevezése: Földmérési alapadatok feladatai

MUNKAANYAG. Matula Györgyi. Topográfiai térképek és egyéb térképek. A követelménymodul megnevezése: Földmérési alapadatok feladatai Matula Györgyi Topográfiai térképek és egyéb térképek A követelménymodul megnevezése: Földmérési alapadatok feladatai A követelménymodul száma: 2239-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-006-50

Részletesebben

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,

Részletesebben

Koordináta-rendszerek

Koordináta-rendszerek Koordináta-rendszerek Térkép: a Föld felszín (részletének) ábrázolása síkban Hogyan határozható meg egy pont helyzete egy síkon? Derékszögű koordináta-rendszer: a síkban két, egymást merőlegesen metsző

Részletesebben

Vektoros digitális térképek változásvezetésének tapasztalatai

Vektoros digitális térképek változásvezetésének tapasztalatai Vektoros digitális térképek változásvezetésének tapasztalatai Zala megyében A tavalyi esztendőben elvégzett forgalomba helyezésekkel elértük, hogy megyénk teljes területén digitális formátumban kezeljük

Részletesebben

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu Ismerkedés a térképekkel 1. Miért van

Részletesebben

11. fejezet. Magyarországi topográfiai és kataszterei térképezések rövid története. Dr. Mélykúti Gábor

11. fejezet. Magyarországi topográfiai és kataszterei térképezések rövid története. Dr. Mélykúti Gábor 11. fejezet Magyarországi topográfiai és kataszterei térképezések rövid története Dr. Mélykúti Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar 2010 Tartalom 11... 2 11.1 Magyar topográfiai térképezés

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő

Részletesebben

A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A TÉRINFORMATIKÁBAN

A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A TÉRINFORMATIKÁBAN MIHALIK JÓZSEF A téma aktualitása A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A TÉRINFORMATIKÁBAN A térinformatikai rendszerek alkalmazása ma már sok területen, így a honvédelem területén is nélkülözhetetlen

Részletesebben

Topográfia 11. Magyarországi térképezések története Dr. Mélykúti, Gábor

Topográfia 11. Magyarországi térképezések története Dr. Mélykúti, Gábor Topográfia 11. Magyarországi térképezések Dr. Mélykúti, Gábor Topográfia 11. : Magyarországi térképezések Dr. Mélykúti, Gábor Lektor : Dr. Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben

KATONAI TÉRKÉPÉSZETI ADATBÁZISOK MAGYARORSZÁGON. Dr. Mihalik József (PhD)

KATONAI TÉRKÉPÉSZETI ADATBÁZISOK MAGYARORSZÁGON. Dr. Mihalik József (PhD) KATONAI TÉRKÉPÉSZETI ADATBÁZISOK MAGYARORSZÁGON MILITARY MAPPING DATA BASES IN HUNGARY Dr. Mihalik József (PhD) HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.; mihalik.jozsef@topomap.hu

Részletesebben

Bevezetés a geodézia tudományába

Bevezetés a geodézia tudományába Bevezetés a geodézia tudomány nyába Geodézia Görög eredetű szó. Geos = föld, geometria = földmérés A geodézia magyarul földméréstan, a Föld felületének, alakjának, méreteinek, valamint a Föld felületén

Részletesebben

2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez

2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez 2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez A következő órákon nagyméretarányú digitális térképrészletet készítünk, újfelméréssel, mérőállomással. A mérést alappont sűrítéssel

Részletesebben

Térképismeret ELTE TTK BSc. 2007 11. Terepi adatgyűjt. ció. (Kartográfiai informáci GPS-adatgy. tematikus térkt gia) http://lazarus.elte.

Térképismeret ELTE TTK BSc. 2007 11. Terepi adatgyűjt. ció. (Kartográfiai informáci GPS-adatgy. tematikus térkt gia) http://lazarus.elte. Térképismeret ELTE TTK Földtudományi és s Földrajz F BSc. 2007 11. Török k Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK TérkT rképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu Terepi adatgyűjt jtés s

Részletesebben

DATR. a digitális térképek adatkezelője

DATR. a digitális térképek adatkezelője DATR a digitális térképek adatkezelője A térképezés története A legrégibb ismert országtérképünket, a Tabula Hungarie-t 1528-ban Ingolstadtban nyomtatják ki. (Lazarus) Ezt követi négy év múlva Johannes

Részletesebben

MŰVELETEK TÉRKÉPÉSZETI TÁMOGATÁSA

MŰVELETEK TÉRKÉPÉSZETI TÁMOGATÁSA NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. SZÁNKI LÁSZLÓ mérnök alezredes 1 MŰVELETEK TÉRKÉPÉSZETI TÁMOGATÁSA 2004. július 1-vel a Magyar Honvédségben egy kis mértékű, de nagy jelentőségű rendszerváltásra

Részletesebben

6.4. melléklet. Alappontsurítés

6.4. melléklet. Alappontsurítés Alappontsurítés Víszintes értelmu alapppontsurítés A vízszintes értelmu alappontsurítést a Vetületi és az Alappontsurítési Szabályzatok (A.1 és A.5.) eloírásai szerint kell végezni, figyelemmel a GPS alkalmazásával

Részletesebben

Térképészeti alapismeretek. Mit jelent egy térkép léptéke?

Térképészeti alapismeretek. Mit jelent egy térkép léptéke? Térképészeti alapismeretek Mi a térkép? A föld felszínén illetve azzal kapcsolatban álló anyagi vagy elvont dolgoknak általában kicsinyített, generalizált, síkbeli megjelenítése. Térképészeti absztrakció

Részletesebben

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar GEOINFORMATIKAI INTÉZET SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat Jelölések: G geoinformatikai

Részletesebben

2. fejezet. Vetületi alapfogalmak. Dr. Mélykúti Gábor

2. fejezet. Vetületi alapfogalmak. Dr. Mélykúti Gábor 2. fejezet Dr. Mélykúti Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar 2010 2.1 Bevezetés A modul a Térképtan és a Topográfia c. tantárgyak részét képezi. A modul a térképek készítése és használata

Részletesebben

A MAI MAGYAR ANALÓG KATONAI TÉRKÉPEK MEGFELELÉSE A NATO ELVÁRÁSAINAK

A MAI MAGYAR ANALÓG KATONAI TÉRKÉPEK MEGFELELÉSE A NATO ELVÁRÁSAINAK A MAI MAGYAR ANALÓG KATONAI TÉRKÉPEK MEGFELELÉSE A NATO ELVÁRÁSAINAK SZAKDOLGOZAT FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK TÉRKÉPÉSZ-GEOINFORMATIKUS SZAKIRÁNY Készítette: Zubán Diána Erzsébet Témavezetők: Dr. Für Gáspár

Részletesebben

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:

Részletesebben

10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Térképszaurusz vs. Garmin GPS NASA World Wind (3D) Megint hétfő (vagy szerda)... Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 10. Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi

Részletesebben

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Szakdolgozat védés 2015. január 2. GNSS technika alkalmazása tervezési alaptérképek készítésekor

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Szakdolgozat védés 2015. január 2. GNSS technika alkalmazása tervezési alaptérképek készítésekor Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Szakdolgozat védés 2015. január 2. GNSS technika alkalmazása tervezési alaptérképek készítésekor Péter Tamás Földmérő földrendező mérnök BSc. Szak, V. évfolyam Dr.

Részletesebben

Mivel a földrészleteket a térképen ábrázoljuk és a térkép adataival tartjuk nyilván, a területet is a térkép síkjára vonatkoztatjuk.

Mivel a földrészleteket a térképen ábrázoljuk és a térkép adataival tartjuk nyilván, a területet is a térkép síkjára vonatkoztatjuk. Poláris mérés A geodézia alapvető feladata, hogy segítségével olyan méréseket és számításokat végezhessünk, hogy környezetünk sík térképen méretarányosan kicsinyítetten ábrázolható legyen. Mivel a földrészleteket

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES A földmérés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXXV. Földmérés ágazat szakképesítésének

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó a térinformatika és a geodézia tudásterületei alapján összeállított komplex központi tételekből felel, folytat szakmai beszélgetést. Amennyiben a tétel kidolgozásához

Részletesebben

Topográfia 2. Vetületi alapfogalmak Mélykúti, Gábor

Topográfia 2. Vetületi alapfogalmak Mélykúti, Gábor Topográfia 2. Vetületi alapfogalmak Mélykúti, Gábor Topográfia 2. : Vetületi alapfogalmak Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel a GEO-ért

Részletesebben

Gazdasági folyamatok térbeli elemzése. 3. elıadás

Gazdasági folyamatok térbeli elemzése. 3. elıadás Gazdasági folyamatok térbeli elemzése 3. elıadás Helymeghatározás a mindennapokban Szituáció I. Gyakorta hallani Budapesten: Hol vagyok? Piros hetesen, most hagytuk el a Móriczot, megyek a Keletibe. A

Részletesebben

Geoinformációs szolgáltatások

Geoinformációs szolgáltatások Buga László HM Térképészeti Nkft. műszaki igazgató buga.laszlo@topomap.hu Geoinformációs szolgáltatások Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft. XV. GISopen NYME Geo, Székesfehérvár,

Részletesebben

Földméréstan és vízgazdálkodás

Földméréstan és vízgazdálkodás Földméréstan és vízgazdálkodás Földméréstani ismeretek Előadó: Dr. Varga Csaba 1 A FÖLDMÉRÉSTAN FOGALMA, TÁRGYA A földméréstan (geodézia) a föld fizikai felszínén, illetve a földfelszín alatt lévő természetes

Részletesebben

A Csernec és Letenye közötti horvát és magyar Mura-mellék területhasználatának változása történeti térképek és légifotók alapján

A Csernec és Letenye közötti horvát és magyar Mura-mellék területhasználatának változása történeti térképek és légifotók alapján A Csernec és Letenye közötti horvát és magyar Mura-mellék területhasználatának változása történeti térképek és légifotók alapján Sitiung Bt. Keszthely A Mura A táj képét alapvetően a Mura, és annak mederváltozásai

Részletesebben

4/2013. (II. 27.) BM rendelet

4/2013. (II. 27.) BM rendelet 4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.

Részletesebben

Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága

Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága Földrajzi koordináták Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága Topo-Karto-2 1 Földrajzi koordináták pólus egyenlítő

Részletesebben

Hálózatok dokumentálása, törvények, szabályzatok, az egységes közműnyilvántartás utasítás-rendszerének megújítása

Hálózatok dokumentálása, törvények, szabályzatok, az egységes közműnyilvántartás utasítás-rendszerének megújítása Hálózatok dokumentálása, törvények, szabályzatok, az egységes közműnyilvántartás utasítás-rendszerének megújítása Dr. Csemniczky László Műszaki Térinformatika Egyesület Bakonyi Péter ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati

Részletesebben

ÚJ KATONAI TÉRKÉPEK KÉSZÜLNEK A HM TÉRKÉPÉSZETI KHT-NÁL

ÚJ KATONAI TÉRKÉPEK KÉSZÜLNEK A HM TÉRKÉPÉSZETI KHT-NÁL MIHALIK JÓZSEF ÚJ KATONAI TÉRKÉPEK KÉSZÜLNEK A HM TÉRKÉPÉSZETI KHT-NÁL A Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Társaság tevékenységi köre magában foglalja a térképészet szinte minden területét

Részletesebben

6. Földmérési alaptérkép...6-2

6. Földmérési alaptérkép...6-2 Dr. Csepregi Szabolcs: Földmérési ismeretek 6. Földmérési alaptérkép...6-2 6.1. A földügyi szakigazgatás szervezetének kialakulása...6-2 6.1.1. A földügyi szakigazgatás kezdetei...6-2 6.1.2. Országos Kataszteri

Részletesebben

Amit az ingatlan-nyilvántartási térképről tudni kell

Amit az ingatlan-nyilvántartási térképről tudni kell FÖLDMÉRÉS Varga Tibor Amit az ingatlan-nyilvántartási térképről tudni kell Az ingatlan-nyilvántartási térkép az egységes ingatlan-nyilvántartás alapja és része. A földhivatali gyakorlatban a tulajdonilap-másolatok

Részletesebben

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Célja: Várható elmozdulások előrejelzése (erőhatások alatt, Siógemenci árvízkapu) Már bekövetkezett mozgások okainak vizsgálata (Pl. kulcsi löszpart) Laboratóriumi

Részletesebben

Hogyan tovább állami topográfia? Digitális vagy digitalizált az 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép?

Hogyan tovább állami topográfia? Digitális vagy digitalizált az 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép? Hogyan tovább állami topográfia? Digitális vagy digitalizált az 1:10 000 méretarányú topográfiai térkép? Szíjj Nándor, a Carto-Hansa Kft. ügyvezetõ igazgatója 1. Hogyan készül a DTA-10 a CARTO- HANSA Kft.-nél?

Részletesebben

A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések

A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések GIS OPEN 2004 Konferencia Székesfehérvár Előadó: Czimber Kornél DigiTerra Kft. DigiTerra - MePAR térinformatikai fejlesztések MePAR

Részletesebben

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék digitális állományok átvétele, meglévő térképek digitalizálása, meglévő térképek, légifelvételek, illetve speciális műszaki rajzi dokumentációk szkennelése és transzformálása. A leggyorsabb, legolcsóbb

Részletesebben

Geodézia. Felosztása:

Geodézia. Felosztása: Geodézia Görög eredetű szó. Geos = föld, geometria = földmérés A geodézia magyarul földméréstan, a Föld felületének, alakjána méreteinek, valamint a Föld felületén levő létesítmények és ponto helymeghatározásával,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 7 1.1. A FÖLDMÉRÉS HELYE A TUDOMÁNYOK KÖZÖTT... 7 1.2. A MÉRÉSRÕL ÁLTALÁBAN... 9 2. A MÉRÉS, MÉRTÉKEGYSÉGEK ÉS EGYES FELMÉRÉSI FOGALMAK... 11 2.1. A TÁVOLSÁG (HOSSZ) EGYSÉGEI...

Részletesebben

Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán

Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Dr. Kristóf Dániel Képes Attila GISOpen 2013 NyME GEO, Székesfehérvár, 2013.03.12-14. Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

PTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék

PTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék Kétféle modellezési eljárás van: Analóg modellezés melynek eredménye a térkép Digitális modellezés térinformációs rendszer amely az objektumok geometriai ábrázolása alapján: Raszteres vagy tesszelációs

Részletesebben

Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között

Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között A különböző időpontokban, különböző körülmények között rögzített pontok földi koordinátái különböző alapfelületekre (ellipszoidokra geodéziai dátumokra)

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. Digitális térképezés, georeferálás, vektorizálás Digitális térkép Fogalma Jellemzői Georeferálás

Részletesebben

ÁLLÁSPONTOM 34TDT4105419743 VETÜLETTANI FOGALMAK

ÁLLÁSPONTOM 34TDT4105419743 VETÜLETTANI FOGALMAK ÁLLÁSPONTOM 34TDT4105419743 Hazánk NATO csatlakozása jelentős változásokat eredményezett a katonai feladatok térképészeti biztosításában. A változások egyrészt a katonai térképek tartalmának megváltozásában

Részletesebben

DIGITÁLIS KÖZTERÜLETI M SZAKI TÉRKÉP

DIGITÁLIS KÖZTERÜLETI M SZAKI TÉRKÉP DIGITÁLIS KÖZTERÜLETI M SZAKI TÉRKÉP Az önkormányzatok a közterületek dönt részének gazdái. A közterületekkel kapcsolatos, nyilvántartási és üzemeltetési feladatokhoz a földhivatalokban beszerezhet földmérési

Részletesebben

Nyílt forráskódú tapasztalatok a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán

Nyílt forráskódú tapasztalatok a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Nyílt forráskódú tapasztalatok a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Dr. Kristóf Dániel osztályvezető Oláh Róbert igazgató Olasz Angéla térinformatikus Nyílt forráskódú GIS munkaértekezlet, BME, 2013.02.06.

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Erdőgazdálkodási Információs Rendszer Ingatlan-nyilvántartási

Részletesebben

Környezeti informatika

Környezeti informatika Környezeti informatika Dr. Utasi Zoltán Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Előszó A Környezeti informatika című jegyzet a Térinformatikai

Részletesebben

FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET Varga Felicián www.fomi.hu www.geoshop.hu 2013. november 27.

FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET Varga Felicián www.fomi.hu www.geoshop.hu 2013. november 27. A földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelését, szolgáltatását és egyes igazgatási szolgáltatási díjakat szabályozó rendelet-tervezet és VM miniszteri utasítás-tervezet www.fomi.hu www.geoshop.hu

Részletesebben

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ)

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) A mérés és a térkép I. A földrészletek elméleti határvonalait definiáló geodéziai/geometriai pontok (mint térképi objektumok) 0[null] dimenziósak,

Részletesebben

GEODÉZIA. 1. A földi helymeghatározás alapfogalmai 11. A geodézia feladata és felosztása

GEODÉZIA. 1. A földi helymeghatározás alapfogalmai 11. A geodézia feladata és felosztása GEODÉZIA 1. A földi helymeghatározás alapfogalmai 11. A geodézia feladata és felosztása A geodézia a földi helymeghatározás tudománya, amelynek a tárgyát Helmert fogalmazta meg. A geodézia a Föld alakjának

Részletesebben

Forgalomtechnikai helyszínrajz

Forgalomtechnikai helyszínrajz Forgalomtechnikai helyszínrajz Szakdolgozat védés Székesfehérvár 2008 Készítette: Skerhák Szabolcs Feladat A szakdolgozat célja bemutatni egy forgalomtechnikai helyszínrajz elkészítésének munkafolyamatát.

Részletesebben

Nagyméretarányú térképezés 7.

Nagyméretarányú térképezés 7. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Vincze László Nagyméretarányú térképezés 7. NMT7 modul Digitális fotogrammetriai módszerek és dokumentálása DAT készítéséhez SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen

Részletesebben

Magyarország digitális ortofotó programjai és az 1:10 000 országos vektoros adatbázis

Magyarország digitális ortofotó programjai és az 1:10 000 országos vektoros adatbázis Magyarország digitális ortofotó programjai és az 1:10 000 országos vektoros adatbázis Winkler Péter FÖMI Keszthely, 2007. XI. 22.-23. 2000-ben három, egymáshoz kapcsolódó nagy projekt indult az FVM FTF

Részletesebben

(1954), 6155-101/1953 (T.49.)

(1954), 6155-101/1953 (T.49.) Tűréshatárok A Csongrád megyei települések digitális térképi állományának nagy része grafikus térképek digitális átalakításával készült, a vonatkozó előírásoknak megfelelő, ellenőrzött digitalizálással.

Részletesebben

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS?

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? PLIHÁL KATALIN MI A TÉRKÉP A KÉSZÍTŐ SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE? EGY OLYAN KÜLÖNLEGES ÉS SPECIÁLIS ESZKÖZ, AMELLYEL A TÉRBELI VALÓSÁGOT TRANSZFORMÁLVA, GENERALIZÁLVA ÉS GRAFIKUS

Részletesebben

(térképi ábrázolás) Az egész térképre érvényes meghatározása: Definíció

(térképi ábrázolás) Az egész térképre érvényes meghatározása: Definíció Az egész térképre érvényes meghatározása: A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valódi redukált vízszintes távolságnak a hányadosa. M = 1 / m, vagy M = 1 : m (m=méretarányszám) A méretarány

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Alapfokú barlangjáró tanfolyam

Alapfokú barlangjáró tanfolyam Tájékozódási ismeretek, barlangtérképezés Ország János Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület Alapfokú barlangjáró tanfolyam Orfű Tájékozódás felszínen: Térképek segítségével GPS koordinátákkal

Részletesebben

Földmérés. Bazsó Tamás, Czimber Kornél, Király Géza. Nyugat-magyarországi Egyetem TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0067

Földmérés. Bazsó Tamás, Czimber Kornél, Király Géza. Nyugat-magyarországi Egyetem TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0067 ! Nyugat-magyarországi Egyetem Bazsó Tamás, Czimber Kornél, Király Géza Földmérés Műszaki metaadatbázis alapú fenntartható e-learning és tudástár létrehozása TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0067 GSPublisherEngine

Részletesebben

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók. Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?

Részletesebben

Topográfia 6. Térképek síkrajza Mélykúti, Gábor

Topográfia 6. Térképek síkrajza Mélykúti, Gábor Topográfia 6. Térképek síkrajza Mélykúti, Gábor Topográfia 6. : Térképek síkrajza Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel a GEO-ért projekt

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2010. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat NYUAT-MAYAOSZÁ EYETEM EONFOMATKA KA SZÉKESFEHÉVÁ ZÁÓVZSA KÉDÉSEK 2010. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat A záróvizsga kérdéseket jóváhagyom: Székesfehérvár, 2010.

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

A földmérési alaptérkép tartalmának felmérése poláris részletméréssel

A földmérési alaptérkép tartalmának felmérése poláris részletméréssel Horváth Lajos A földmérési alaptérkép tartalmának felmérése poláris részletméréssel A követelménymodul megnevezése: Alappontsűrítés és terepi adatgyűjtés feladatai A követelménymodul száma: 2246-06 A tartalomelem

Részletesebben

AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai. GISOpen 2009.

AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai. GISOpen 2009. AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai GISOpen 2009. A földügyi igazgatás a gazdasági élet, a mezőgazdaság és hitelforgalom alapjának egyik legnagyobb összetevőjével, a termőfölddel és az ingatlanokkal

Részletesebben

Közműfelmérés- és nyilvántartás

Közműfelmérés- és nyilvántartás Közműfelmérés- és nyilvántartás Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Holéczy Ernő előadása alapján Közmű szakágak - elektromos energia ellátás - távközlés - vízellátás - szennyvíz és csapadékvíz

Részletesebben

GISopen 2013 konferencia. Szolgáltatás fejlesztések a FÖMIben

GISopen 2013 konferencia. Szolgáltatás fejlesztések a FÖMIben GISopen 2013 konferencia Szolgáltatás fejlesztések a FÖMIben www.fomi.hu www.geoshop.hu Az adatokhoz való hozzáférés, szolgáltatási formák A Földmérési és Távérzékelési Intézet a térbeli adatok tekintetében

Részletesebben

Hatékony módszer a nagyfeszültségű távvezetékek. dokumentáció-felújítására a gyakorlatban

Hatékony módszer a nagyfeszültségű távvezetékek. dokumentáció-felújítására a gyakorlatban Hatékony módszer a nagyfeszültségű távvezetékek dokumentáció-felújítására a gyakorlatban MEE 57. VÁNDORGYŰLÉS 2010. szeptember 15-17. SIÓFOK Új technológia bevezetése A FUGRO INPARK B.V. Holland céggel

Részletesebben

HUNAGI 2013 konferencia. Geoshop országos kiterjesztése. FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET Forner Miklós www.fomi.hu www.geoshop.hu 2013. április 4.

HUNAGI 2013 konferencia. Geoshop országos kiterjesztése. FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET Forner Miklós www.fomi.hu www.geoshop.hu 2013. április 4. HUNAGI 2013 konferencia Geoshop országos kiterjesztése www.fomi.hu www.geoshop.hu Az adatokhoz való hozzáférés, szolgáltatási formák A Földmérési és Távérzékelési Intézet a térbeli adatok tekintetében

Részletesebben

A kataszteri térképek digitalizálása Magyarországon

A kataszteri térképek digitalizálása Magyarországon A kataszteri térképek digitalizálása Magyarországon Kataszteri térképek Közép-Európában Konferencia és Workshop Budapest Főváros Levéltára, 2010. június 17 18. A kataszteri felmérések történeti feldolgozása

Részletesebben

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft.

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft. Jövő-központúság és rugalmasság Igényfelmérés és partnerség Funkcionalitás és kezelhetőség Kivitelezés és karbantartás Hozzáértés és motiváció Egyediség és felhasználó-központúság Egyedi szoftver és rendszermegoldások

Részletesebben

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják. 54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat

Részletesebben

Bányatérkép rétegkiosztás

Bányatérkép rétegkiosztás Oldal 1 / 6 Bányatérkép rétegkiosztás 01 Földmérési alaptérkép átvett rétegei A Földhivatal adatszolgáltatásból származó rétegek és objektumok. Az állami ingatlannyilvántartási adatbázisból származó rétegek

Részletesebben

Nagyméretarányú térképezés

Nagyméretarányú térképezés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Vincze László Nagyméretarányú térképezés NMT1 modul Nagyméretarányú térképi alapfogalmak, térképkészítési technológiák SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék 4. előadás A TÉRKÉP A TÉRKÉP FOGALMA 1 Mi a térkép? Definiciók Imhof német kartográfus Hake

Részletesebben

Ingatlan felmérési technológiák

Ingatlan felmérési technológiák Ingatlan felmérési technológiák Fekete Attila okl. földmérő és térinformatikai mérnök Photo.metric Kft. www.photometric.hu geodézia. épületfelmérés. térinformatika Áttekintés Mérési módszerek, technológiák

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

DigiTerra fejlesztési eredmények

DigiTerra fejlesztési eredmények DigiTerra fejlesztési eredmények Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar 2004. március 18. Előadó: Nyull Balázs DigiTerra Kft. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. Tevékenységek Erdészeti

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Geodéziai alapismeretek II. 25.lecke Vízszintes szögmérés Teodolit: Az egy pontból

Részletesebben

Kartográfiai és térinformatikai módszerek pontosságának földrajzi szempontú vizsgálata

Kartográfiai és térinformatikai módszerek pontosságának földrajzi szempontú vizsgálata Kartográfiai és térinformatikai módszerek pontosságának földrajzi szempontú vizsgálata Doktori (PhD) értekezés Szabó Gergely Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 1 Tartalomjegyzék Bevezetés, célkitűzés...

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. feldolgozása. vagyonért. Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi Kft. Szeged, 2012. október 15-17.

Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. feldolgozása. vagyonért. Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi Kft. Szeged, 2012. október 15-17. Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. A vízikv ziközmű hálózatok adatainak feldolgozása Műszaki, térkt rképi nyilvántart ntartáss felkész szítésese a vagyonért rtékelésre Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi

Részletesebben