MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Átírás

1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉVFOLYAM SZERZŐK: Ádám Imréné, Balogh Istvánné, Baranyainé Pomázi Mária, Bárány Balázs, Bujdosó Istvánné, Heibl Sándorné, Kákonyi Anett, Kelemen Istvánné, Kern Árpádné, Mészáros Ildikó, Podmaniczky Gabriella, Ridegné Szilágyi Bettina, Rimainé Sz. Julianna, Szomorné Szepcsik Éva, Tóthné Hollós Ágnes

2 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. OSZTÁLY Tartalmak 1.Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Irányított anyanyelvi tapasztalatszerzés. Tematikusan bővülő és pontosított szókincs. Társas kapcsolatokban a beszéd, a testbeszéd, a beszédkedv és-bátorság fejlesztését szolgáló gyakorlatok A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes kiejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. Szövegreprodukció. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés. 2.Az olvasás és az írás tanulásának előkészítése Az új nyelvhasználati módok tanulásának megkezdéséhez szükséges pszichológiai feltételrendszer és nyelvi tudatosságalapjai. A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása. A jelfunkció. Hangdifferenciálás. A hangok sorrendisége a szavakban. Tájékozódás a testsémán, térben, síkban. Relációs szókincs. Alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások Taneszköz- és írószerhasználat. 3.Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasási kompetencia előkészítő szinten az olvasás jelrendszerének elsajátítása és használata szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek néma és hangos olvasásához. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a szótag, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hoszszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése. Olvasás, szövegértés, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi szövegek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek. Az olvasottak tartalmának és címé- Követelmények A hangok tiszta ejtése, helyes artikuláció, megfelelő hangerő. Hangok időtartamának helyes érzékeltetése. Hangok időtartamának helyes érzékeltetése. Tudjon udvariasan köszönni, bemutatkozni, megszólítani felnőtteket, gyerekeket. Tudjon kérni, megköszönni, nevelői minta alapján. Legyen képes képről mondatot mondani. Legyen képes érzékeltetni a kijelentő és kérdő mondat hanglejtését. Legyen képes az olvasottakról 2-3 mondatban beszámolni kérdések alapján. Biztos betűismeret a kis és nagy nyomtatott betűk körében. Tudjon szavakat, szókapcsolatokat megfelelő ütemben szóképesen, pontosan olvasni; nehézség esetén visszalépni a szótagoló olvasásra. Legyen képes előzetesen megtárgyalt 3-4 mondatos szöveget hangosan olvasni. Legyen képes előzetesen megtárgyalt 6-8 mondatos szöveget hangosan olvasni. Legyen képes a mondat végét érzékeltetni hanglejtéssel. Legyen képes a hangosan vagy némán olvasott 3-4 mondatos szöveg értelmezésére. Legyen képes az olvasott szövegre irányuló tartalmi kérdések megválaszolására szóban, rajzzal, illetve írásban nevelői segítséggel /szereplők, helyszín/. 2

3 nek összefüggése. A próza és a vers különbsége. Az olvasás iránti értelmi és érzelmi érdeklődés ösztönzése, komplex esztétikai élmények. 4.Az írás jelrendszerének megtanítása Az íráskészség előkészítő szintjén többféle írástevékenység. Kis- és írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. A helyesírás alapozása a szavak hang- és betűsorának egyeztetésével. 5.A tanulási képesség fejlesztése Tapasztalatok az ismeretszerzés forrásairól és azok használatáról. Az önálló feladatvégzés lépései. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. 6.Társadalmi ismeretek Az erkölcsi értékrend formálását, a szociális érzékenység fejlesztését segítő tapasztalatok A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban. 7. Tánc és dráma Tapasztalatok az önkifejezés különféle formáiról, a társakkal való együttműködésről; mozgásos, erkölcsi és esztétikai élményeket nyújtó közös, kreatív játékok. Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása báb és drámás eljárásokkal. Memoriter Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők, verses mese elmondása fejből. Mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képességét figyelembe véve kívánatos meghatározni. Váljon szokásává a helyes eszközhasználat. Tájékozódjon biztosan a vonalrendszerben. Tudja a kis betűket felismerhetően, szabályosan, illetve a szabályoshoz közelítően alakítani és kapcsolni. Tudja írásmunkáit esztétikusan, gazdaságosan elrendezni füzetében. Legyen képes másolni írott és nyomtatott szövegről, legfeljebb 2-3 írástechnikai illetve helyesírási hibával. Törekedjen a tiszta, rendezett írásra. A helyesírás alapozása a mondat, szó, szótag, hang- és betűsor tapasztalati úton történő megismertetésével. A nagy betűk és a mondatzáró írásjelek megfigyeltetése. Törekedjen a szókészlet szavait tollbamondás után is kevés hibával leírni. Ismerje és tudja a könyvtárban szokásos viselkedési, kölcsönzési szabályokat. Tudjon bánni a könyvekkel rendeltetésszerűen. Törekedjen a tanító utasításainak megfelelően dolgozni,. Kooperatív munka során igyekezzen alkalmazkodni társaihoz és a szabályokhoz. Ismerje szűkebb és tágabb családtagjait és azok kapcsolatát. Vegyen részt a közös játékokban, olvasmányok dramatizálásában. Tudjon 1-2, 3-4 közmondást, találós kérdést. Tudjon 2-3, 4-6 verset. 3

4 2. OSZTÁLY Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Növekvő terjedelmű aktív szókincs. A verbális és nonverbális kommunikáció konvenciói és alkalmazásuk társas kapcsolatokban. Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok időtartama. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe. Udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. Mondatalkotások. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Olvasástechnika Az olvasási kompetencia kezdő szinten. Hangsúlyozás és hanglejtés. A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás. A folyamatos olvasás. Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klaszszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Mesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok a nemzetiségek és etnikumok kultúrájából is. Történetek a gyerekek természeti és társadalmi környezetéről. Nem irodalmi szövegek. A cím és tartalom viszonya. A versben: a ritmus, a rím, az ismétlődések. Az olvasottak tartalmára irányuló fokozott figyelem, kezdő szintű megértés. Másokra irányuló figyelem, a másság befogadásával és a környezetért érzett felelősség élményével való ismételt találkozás. Íráskép Kezdő szintű írástechnika. Betűismeret és -kapcsolás. Írásszokások/testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás/.. Az eszközszintű íráshasználat alapozása. Írásbeli szövegek alkotása Előkészítő szintű szövegalkotás. Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés. Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás Követelmények Értse meg és kövesse az egyszerű közléseket és utasításokat. Bizonyítsa szokás szintjén a mindennapi kulturált viselkedés normáinak ismeretét. Legyen képes udvarias magatartási szokásokra, nyelvi fordulatokra a felnőttekkel és társakkal való érintkezésben. Tudjon kérdésekre értelmes, rövid, lényegre törő választ adni. Tudjon beszámolni önállóan 2-3 mondatban képről, élményeiről. Legyen képes előzetesen megtárgyalt, begyakorolt 6-8, mondatos szöveget lassú folyamatossággal szöveghűen felolvasni. Legyen képes előzetesen megtárgyalt mondatos szöveget folyamatosan, szöveghűen felolvasni. Érzékeltesse helyes hanglejtéssel a kijelentő és kérdő mondatot. Legyen képes szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozására; toldalékos szavak pontos kiolvasására; szünettartásra a mondatok végén. Olvasástechnikai hibáit törekedjen önállóan javítani. Legyen képes a hangosan vagy némán olvasott 6-8, mondatos szöveg értelmezésére. Legyen képes bizonyítani a szövegértést feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával /(szereplők, helyszín, események megnevezése). Legyen képes vázlatkészítésre tanítói segítséggel. Legyen képes a szöveg megértését bizonyítandó egyszerűbb feladatok megoldására segítséggel vagy a nélkül. Legyen képes füzetét rendezetten vezetni. Tudja alakítani és kapcsolni az írott kis- és nagybetűket. Tudja alakítani, és kapcsolni a kis és nagy betűket. Írjon lendületesen, a szabályoshoz közelítő betűalakítással, kapcsolással. Bizonyítsa tevékenység közben a helyes írásszokások elsajátítását. Írástechnikai hibák javítása tanítói segítséggel. Tapasztalati úton belátható egyszerű anyanyelvi 4

5 Tudatosodó nyelvhasználat. Tapasztalati úton belátható egyszerű anyanyelvi szabályszerűségek. A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A kijelentő és a kérdő mondat. A tanulási képesség fejlesztése A megismert információs források célirányos használata egyszerű tanulási feladatokban. A digitális írásbeliség alapjai. A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői. Társadalmi ismeretek Társas kapcsolatokat és a közösségekben elfoglalt helyzetet befolyásoló tapasztalatok, adekvát magatartásformák, -modellek. Mindennapi életvitellel összefüggő helyzetgyakorlatokban megfigyelhető ( pl. vásárlói, fogyasztói, életmódbeli) magatartási minták. A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek. Tánc és dráma Az átélés és a befogadás élménye, az együttműködés, a társakra irányuló figyelem. Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. Memoriter Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. A szöveg nehézségi fokát és mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képessége határozza meg. szabályszerűségek megfigyeltetése. Tudatosodó nyelvhasználat. Tudja használni az ábécét feladatmegoldáshoz. Jelölje helyesen a hangok időtartamát a begyakorolt szókészlet körében. Tudja leírni biztos helyesírással a kiejtéssel megegyező rövid szavakat. Ismerje fel a kijelentő és kérdő mondatot. Alkalmazza az elválasztás szabályait egyszerű szavak írásakor. Jelölje a j hangot biztosan 8-8 szóban 10-10/jly/. Tudja a mondatot nagybetűvel kezdeni, írásjellel zárni, a mondatban a szavakat elkülöníteni. Tudja értelmezni az illusztrált szövegekben a szöveg és a kép kapcsolatát. Ismerje a könyvtárhasználat alapvető szabályait /könyvek jellemző adatai/. Tudjon tájékozódni a gyermeklexikonban. Aktívan vegyen részt a páros, csoportos helyzetekben, feladatmegoldásokban. A mindennapi életvitellel /vásárlás, közlekedés/ összefüggő magatartási minták megfigyelése helyzetgyakorlatokban. Ismerje közvetlen környezetének vezetőit. Vegyen részt a közös /érzékelő, utánzó, memóriafejlesztő, gyermek/ játékokban, alkalmazkodjon a szabályokhoz. Tudjon 3-5, 5-6 találós kérdést, közmondást vagy gyermekjátékot. Tudjon 4-5, 6-8 verset. Optimum vastaggal jelölve a fentiekben. 5

6 Javaslat a szókészlet szavaira: 1. oszt.: tej hajótojás új papagáj gólya királyfi ilyen mosolyfolyó egy lesz bicikli azt otthon apu anyu kettő hosszú könnyű 2. oszt.: haj majom éjjel ajtó hajnal fej ujj új Bagoly sompolyog lyuk golyó milyen melyik tavaly osztály Meggy mondta reggel azonban rögtön Kettő eső pettyes ősszel, tavasszal 3. ÉVFOLYAM Minimum követelmények Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés: A tanult udvarias nyelvi fordulatok/ köszönés, jókívánság/ használata a mindennapi beszédhelyzetekben. Beszédében törekedjen a beszélő szándék érzékeltetésére helyes hanglejtéssel! Rendelkezzen az életkornak megfelelő szókincscsel! Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: Legyen képes beszámolni olvasmányélményeiről kérdések alapján! Tudjon 5-6 mondatos elbeszélő fogalmazást írni ismert témáról, közös megbeszélés alapján! Íráskészség: Írása legyen rendezett, tiszta, jól olvasható, egyéni tempójú. Írásmunkáit tanítói segítséggel tudja ellenőrizni és javítani! Olvasási készség: Tudjon felolvasni feldolgozott és begyakorolt szöveget egyéni tempóban! Legyen képes olvasástechnikai hibáit felszólításra javítani! Optimum követelmények Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés: Érzékeltesse beszédében a beszélő szándékot helyes hanglejtéssel! Használjon az életkorának és az olvasmányoknak megfelelő szókincset! Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: Legyen képes beszámolni olvasmányélményeiről tématartással, összefüggő mondatokkal! Tudjon 6-8 mondatos értelmes elbeszélő fogalmazást írni önállóan, a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával! Íráskészség: Írása legyen lendületes, az eszközhasználatot lehetővé tevő! Írásmunkáit önállóan tudja ellenőrizni és javítani! Olvasási készség: Tudjon felolvasni ismert szöveget folyamatosan, szöveghűen! Legyen képes olvasástechnikai hibáit önállóan javítani! 6

7 Minimum követelmények Olvasás, szövegértés: Legyen képes fél oldal terjedelmű, szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány megértésére! Bizonyítsa egyszerű feladatok megoldásával, kérdések megválaszolásával a megértést! Nevezze meg a szereplőket, a hozzájuk kapcsolódó eseményeket, az események helyszínét, idejét, sorrendjét! Nevelői segítséggel készítsen vázlatot! Nyelvtani és helyesírási ismeretek: Optimum követelmények Olvasás, szövegértés: Legyen képes lényeges formációt kiemelni a szövegekből! Egyre nagyobb önállósággal készítsen vázlatot! Nyelvtani és helyesírási ismeretek: Ismerje fel és nevezze meg a felkiáltó, a felszólító, az óhajtó mondatokat, az igét, a főnevet, a melléknevet! Tudja a témához kapcsolódó egyszerűbb feladatokat megoldani! Legyen képes kevés hibával másolni! Tollbamondás során írja nagy biztonsággal a szókészlet szavait begyakorolt esetekben! Tudja tagolni a szöveget mondatokra, a mondatokat szavakra! Készségszinten tudja: a mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölését, az egyszerű szavak elválasztását! Legyen képes a kiejtésük szerint írandó szavakat nagy biztonsággal helyesen leírni! A j hang jelölése újabb szóban kevés hibával. Legyen képes szöveghűen másolni! Tollbamondás során írja hibátlanul, vagy kevés hibával a szókészlet szavait! Tudja a tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat alkalmazni önállóan a begyakorolt esetekben! A j hang jelölése újabb szóban hiba nélkül. Tánc és dráma: Vegyen részt a tanuló közös drámajátékban! Tánc és dráma: Vegyen részt a tanuló közös drámajátékban tanítói segítséggel! 7

8 Minimum követelmények Könyv és könyvtárhasználat: Ismerje és használja a tankönyvek tartalomjegyzékét! Memoriter: Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka. Szabadon választott versek, közmondások. /2-3/ Szabadon választott meserészlet, szövegrészlet:/2-3/ Optimum követelmények Könyv és könyvtárhasználat: Legyen gyakorlott a gyermeklexikon használatában! Ismerje a könyvek adatait! Memoriter: Szabadon választott versek, közmondások. /3-4/ Szabadon választott meserészlet, szövegrészlet:/3-4/, mese. Ajánlott olvasmányok: Fekete István: Vuk, Kele Tatay Sándor: Kinizsi Pál Milne: Micimackó Magyar népmesék 4. ÉVFOLYAM Minimum követelmények Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés: A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata a mindennapi beszédhelyzetekben./ Köszönés, jókívánság/ Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: Legyen képes olvasmányok tartalmáról értelmesen, összefüggően beszámolni vázlat segítségével! Készítsen helyesírási és íráshasználati normák megtartásával elbeszélő fogalmazást/6-10 mondat/ tématartással, helyes időrenddel, a mondatok közötti kapcsolat fenntartásával! Optimum követelmények Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés: A tanuló mondanivalója legyen átgondolt, rendezett, értelmes megfogalmazású! Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: Személyes élmények, megfigyelések, önálló kutatások alapján legyen képes összefüggően beszámolni! Készítsen/8-12 mondat/ fogalmazást a helyesírási és íráshasználati normák megtartásával, a szövegalkotási követelmények figyelembevételével! /elbeszélés, leírás, levél/ Készítsen leírást, írjon levelet! Íráskészség: Írása legyen rendezett, olvasható! Olvasási készség: Törekedjen felolvasás során, begyakorolt szövegen a természetes beszéd üteméhez közelítő olvasásra! Íráskészség: Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használható írás. Olvasási készség: Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása 8

9 Minimum követelmények Olvasás, szövegértés: Legyen képes 3/4 oldal terjedelmű, életkorhoz illő szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány megértésére! Bizonyítsa szóban és írásban megoldott feladatokkal az előző évben tanult szövegelemző műveletek végzését! /idő, hely, szereplő, cím, időrend/ Lényegkiemelés, egyszerű összefüggések felismerése tanítói segítséggel. Tudja egyszerű szövegek vázlatát elkészíteni tanítói segítséggel! Nyelvtani és helyesírási ismeretek: Ismerje fel kevés hibával szövegben a mondatfajtákat és a tanult szófajokat,/ ige, főnév, melléknév, számnév/ az igekötős igét, a többes számot! A begyakorolt szó és szöveganyag helyesírása egyre nagyobb biztonsággal. Tudja a tanult tulajdonnevek nagybetűs kezdését, a melléknév és határozatlan számnév fokozott alakjának, az igekötős igék/ az igekötő az ige előtt, az ige után áll / helyesírását alkalmazni! A j hang jelölése újabb szóban kevés hibával. A helyesírási hibák javítása tanítói segítséggel. Tánc és dráma: Vegyen részt a tanuló tanítói irányítással csoportos történetalkotásban, improvizációban! Könyv és könyvtárhasználat: Ismerje a tartalomjegyzék szerepét! Memoriter: Kölcsey Ferenc: Himnusz című versének két versszaka. Petőfi Sándor: Nemzeti dal című verse. Szabadon választott költemények, népdalok, szövegrészletek./2-3/ Optimum követelmények Olvasás, szövegértés: Alkosson véleményt a szereplők magatartásáról! Lényegkiemelés, összefüggések felismerése egyre nagyobb önállósággal. Tudja szövegek vázlatát elkészíteni egyre nagyobb önállósággal! Nyelvtani és helyesírási ismeretek: Különböztesse meg és nevezze meg szövegben biztonsággal a mondatfajtákat és a tanult szófajokat! Biztos helyesírás a begyakorolt szó és szöveganyagban. Tudja az igekötős igék helyesírását!/ az igekötő és az ige között más szó áll/ A j hang jelölése újabb szóban hiba nélkül. A helyesírási hibák javítása önellenőrzéssel. Tánc és dráma: Vegyen részt a tanuló csoportos történetalkotásban, improvizációban! Könyv és könyvtárhasználat: Tudjon a könyvtárban önállóan könyvet keresni! Memoriter: Szabadon választott költemények, népdalok, szövegrészletek,/4-5/ népmesék. Ajánlott olvasmányok: Erich Kästner: A két Lotti Eric Knight: Lassie Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön Fekete István: Tüskevár Magyar népmesék Jonatános könyvek 9

10 Szójegyzék 1. osztály Alapszókészlet Ly-es és j-s szavak: Gergely gólya ibolya Károly királyfi lyuk lyukas kulcslyuk Mihály osztály Hosszú egyjegyű mássalhangzó a szótőben: áll csepp hull itt kedd kedden orr ott száll ujj varr Hosszú kétjegyű mássalhangzó a szótőben: dinnye fütty füttyent gally könny könnyes meggy öccse ősszel pettyes rossz rosszul tavasszal Kiegészítő szókészlet Ly-es és j-s szavak: tej haj jár száj jön Hosszú egyjegyű mássalhangzó a szótőben: Nevek: Anna Attila Emma Ottó Fokozott alakok: jobb szebb több Igealakok: jött kell lett Hosszú kétjegyű mássalhangzó a szótőben: Mivel? hellyel rizzsel rozzsal Röviden írjuk: egy egyes egyik lesz 10

11 Alapszókészlet Hosszú magánhangzó a szótőben: főz gombóc mókus óra ők őt ősz őz róka rózsa Kiegészítő szókészlet Hosszú magánhangzó a szótőben: ír irka tűz tüzes új út utas utca víz vizes Szójegyzék 2. osztály Alapszókészlet Ly-es és j-s szavak: amely folyik folyó folyosó golyó hógolyó hely állóhely ülőhely ilyen ilyenkor kályha mély melyik mosolyog mosolygó olyan Hosszú egyjegyű mássalhangzó a szótőben: állat éjjel fillér forr forral forró függ függöny hall hallás ketten kettő lassan lassú mell mellény Kiegészítő szókészlet Ly-es és j-s szavak: ajtó fáj fúj hajó ijed majom pajtás fej tejföl tejszín tojás vaj Hosszú egyjegyű mássalhangzó a szótőben: befőtt csillag csillagos gallér holló illik istálló kotta makk olló villamos Névutók: alatt, alatta előtt, előtte fölött, fölötte 11

12 nappal otthon reggel semmi szappan szappanoz toll tollas váll vállas villa villany Hosszú kétjegyű mássalhangzó a szótőben: annyi ennyi asszony fonnyad hosszan hosszú könnyen könnyű mennyi messze összeg süllyed vessző Hosszú magánhangzó a szótőben: csókol evőeszköz fiók főkötő gőzöl Győző hónap hóvirág jövőre mosópor október rendőr sürgős szőlő Zsófi között, közötte mellett, mellette miatt, miatta mögött, mögötte Igealakok: fújja, hozza, kezdett, mossa, rázza, vannak Röviden írjuk: együtt órakor után Egyéb: akkora délelőtt hozza, jobbra Hosszú kétjegyű mássalhangzó a szótőben: Mivel? amellyel eggyel kalapáccsal néggyel parázzsal Hosszú magánhangzó a szótőben: fűrész fűt gyík gyűrű hús húsz huszonnégy hűvös így úgy kút nyúl sír szív tíz tízes túl tyúk 12

13 Szójegyzék 3. osztály Alapszókészlet Ly-es és j-s szavak: bélyeg gömbölyű harkály helyes helyesírás helytelen homályos komoly milyen pálya pályaudvar jégpálya szabály szabályos ünnepély Hosszú egyjegyű mássalhangzó a szótőben: állomás állvány megálló antenna cseppen csillog csillogó dallam forrás friss frissen frissül gyullad hallgat illat illatos illatozik kellemes koppan orvosság pillanat suttog suttogó szalonna uzsonna ünnep ünnepel virrad Kiegészítő szókészlet Ly-es és j-s szavak: bújik hajol jajgat javít játszik játék máj májas sajt táj újság zaj zajos Hosszú egyjegyű mássalhangzó a szótőben: aggódik Határozószók: berreg benn billeg bennük bükkfa fenn cammog kinn cigaretta lenn faggat felleg Igenevek, igealakok: forraszt enni fullad ette, evett füllent hinni, hitte, hitt kopott inni, itta, ivott lappang jönni, jöttek, jött pillangó lenni, lettek, lett puttony menni, menne rekkenő tenni, tette, tett szempilla venni, vette, vett törött vinni, vitt zöldell zöldellő Ragos mutató névmások: abba abban abból addig ahhoz akkor Röviden írjuk: alig múlik telik 13

14 Hosszú kétjegyű mássalhangzó a szótőben: bosszant buggyan fröccsen jössz hattyú loccsan kuruttyol mennyezet össze pottyan reccsen szunnyad tesszük vissza visszük Hosszú magánhangzó a szótőben: bőrönd csónak csőr erős esős kezdődik kóstol nővér óvoda óvó néni pókháló sós szól szór Hosszú kétjegyű mássalhangzó a szótőben: Kivel? Mivel? csákánnyal ésszel kalapáccsal kapoccsal Károllyal köténnyel mésszel rüggyel veszéllyel Felszólítás: Eressz! Hosszú magánhangzó a szótőben: dúl fúl dűl híres húz június július múlt múlik műsor nyílik papír sűrű szűk víg Kivételek: anyu áru falu kapu hamu nyit 14

15 Szójegyzék 4. osztály Alapszókészlet Ly-es és j-s szavak: akadály akadályoz engedély engedélyez erkély folytat furulya helyett helyettesít helyez pehely pelyhes hópehely petrezselyem pólya pólyás sompolyog Hosszú egyjegyű mássalhangzó a szótőben: állami állandó állít állítmány cikk árucikk felnőtt gramm kilogramm dekagramm guggol kisebb pillanat pillantás szaggat szégyelli takarékosság ujjong ujjongó vall vallomás vállal, vállalt vicc, viccel villám, villámlik zubbony zümmög, zsibbad Kiegészítő szókészlet Ly-es és j-s szavak: éjszaka felejt fojt hajnal héj jég olaj olajos saját talaj Hosszú egyjegyű mássalhangzó a szótőben: csillan, durran, kattog puffad, puffan, pukkad rezzen, roppan, röppen süpped, szökken, toppan villan, zökken Ragos mutató névmások: annak, annál, arra, arról, avval, azzal Kérdő névmások: honnan? meddig? mekkora? merre? Felszólító igealakok: Add ide! Edd meg! Hidd el! Idd ki! Mondd meg! Tedd oda! Vedd el! Vidd oda! Fuss! Fusson! Hozz! Hozzon! Jöjj! Jöjjön! Moss! Mosson! Tessék! Vigyázz! Egyéb: azonnal, éppen, hanyatt, inkább, innen, onnan, széjjel, tovább 15

16 Hosszú kétjegyű mássalhangzó a szótőben: biggyeszt csöngettyű dugattyú faggyú finnyás könnyelmű megissza mennydörög parittya poggyász szennyes szivattyú szisszen tüsszent Hosszú magánhangzó a szótőben: bólint erdős felhős főváros gyógyul győz idős kórház kóró lejtős levegős óhajtó óvatos őriz ropogós róla szeplős törődik lakó postás Hosszú kétjegyű mássalhangzó a szótőben: Kivel? Mivel? Balázzsal fűrésszel hússzal súllyal villannyal Fokozott alakok: hosszabb, könnyebb, messzebb, rosszabb Felszólítás: Higgyed el! Hosszú magánhangzó a szótőben: borús búcsú búsul bútor búza cím című csúszik gyújt gyűjt gyúr gyűr hízik ígér kitűnő kíván kívánság síkos szűnik szünet túr tűr türelem űrhajós üres 16

17 MAGYAR NYELVTAN 5. OSZTÁLY Témakör: Tananyag: Minimum: Optimum: Nyelvtörténet - Nyelvek keletkezése, kialakulása - Nyelvcsaládok - Nyelvcsaládok, rokonnyelv A B E S Z É L T N Y E L V Hangtan - A hangok keletkezése - Magánhangzók - Mássalhangzók - Magánhangzótörvények - Mássalhangzótörvények - Hangképző szervek - Magánhangzók felismerése, időtartam szerinti megkülönböztetés - Mássalhangzók időtartama - Hangrend - Teljes hasonulás írásban jelölt - Hangképzés folyamata - Nyelvállás szerinti megkülönböztetése - Zöngés és zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése - Illeszkedés - Részleges hasonulás, írásban nem jelölt teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés - Ábécé és betűrend - Elmondása, leírása kis- és nagybetűvel - Betűrendbe sorolás (különböző kezdőbetűvel kezdődő szavak) - Betűrendbe sorolás (azonos kezdőbetűvel kezdődő szavak) 17

18 A Z Í R O T T N Y E L V - Szótagolás, elválasztás Helyesírásunk alapelvei - Kiejtés elve - Szóelemzés elvének helyesírási kérdései - Hagyomány elve - Egyszerűsítés elve - Egyszerű szavak elválasztása - A hosszú és rövid hangok helyes ejtése - A szóelemek megkülönböztetése - a leggyakoribb régi magyar családnevek írása és ejtése - A gyakran használt ly-s szavak helyesírása - 4. osztályos szójegyzék alapján - A kétjegyű mássalhangzók hosszú alakjának írása - Összetett szavak elválasztása - Magánhangzók helyesírása a szótövek végén - Mássalhangzótörvények tudatos használata - A hagyomány szerinti családnevek elválasztása, toldalékolása - Toldalékos és összetett formák írása Témakör: A Tananyag: Minimum: Optimum: Hangalak és jelentés S Z A V A K J E L E N T É S E - Egyjelentésű szavak - Többjelentésű szavak - Azonos alakú szavak - Hasonló hangzású szavak - Rokon értelmű szavak - Ellentétes jelentésű szavak - Hangutánzó szavak - Hangulatfestő szavak - Állandósult kifejezések - Felismerése - Felismerése - Felismerése - Felismerése - Felismerése - Felismerése - Felismerése - Felismerése - A legismertebb szólások, közmondások jelentésének ismerete - jelölése - jelölése - jelölése - jelölése - jelölése - Megegyező jelentésű és fokozatok felismerése, jelölése - jelölése - jelölése -jelölése - A minimumban jelölt állandósult kifejezések eredetének ismerete 18

19 A SZA- VAK SZER- KEZE- TE - Egyszerű és összetett szavak - Egyszerű és összetett szavak megkülönböztetése - A szótő felismerése - A toldalék fajtái a felismerés szintjén - Gyakran használt, korábban tanult toldalékok rendszerezése - Toldalékok szerepe KÖNYV- ÉS KÖNYV- TÁR- HASZ- NÁ- LAT - Látogatás a könyvtárban - Tájékozódás a segédkönyvekben - Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban MAGYAR NYELVTAN 6. OSZTÁLY Témakör Minimum Optimum T A N A N Y A G SZÓFAJOK FŐNÉV Szabálya, toldalék nélküli főnév felismerése Köznév és tulajdonnév megkülönböztetése Tulajdonnév fajtái Egytagú tulajdonnevek helyesírása Toldalékos főnév felismerése Köznevek fajtái Többtagú tulajdonnevek helyesírása MELLÉKNÉV Szabálya, felismerése, fokozása Képzett melléknév felismerése és helyesírása. Fokozás kivételes esetei SZÁMNÉV NÉVMÁSOK Szabálya, felismerése, határozott, határozatlan számnév felismerése, Helyesírása Személyes, birtokos, kérdő, mutató névmás felismerése, Helyesírásuk Keltezés, számnevek toldalékolása Római számok Kölcsönös, visszaható határozatlan, általános és vonatkozó névmás felismerése Helyesírása IGE Szabálya, felismerése, Fajtái, Mód, idő, szám, személy felismerése 19 Ragozása, ragjai Helyesírása Igemódok, igeidők jelei

20 IGEKÖTŐ Szerepe, leggyakoribb igekötők, Helyesírása: az egybeírt és elváló igekötők Kevéssé ismert igekötők használata, Helyesírása: három szóval írt alakok IGENEVEK Főnévi igenév felismerése Főnévi igenév ragozása, helyes használata Melléknévi, határozói igenevek ismerete A melléknévi és határozói igenév helyes használata HATÁROZÓSZÓK Leggyakoribb hely-, idő-, módhatározószók felismerése Helyesírása: kétféle alakú, fokozott határozószók EGYÉB SZÓFAJ- OK Néhány, ritkábban használt határozószó felismerése, helyesírása Névelő, névutó Ritkábban használt szófajok megismertetése MAGYAR NYELVTAN 7. OSZTÁLY Témakör Minimum Optimum KOMMUNIKÁCIÓ Magánéleti kommunikáció fontosabb megnyilvánulásai: köszönés, stb. Közéleti kommunikáció: kiselőadás, vita, megbeszélés T A N EGYSZERŰ MON- DAT MONDATRÉSZEK Fajtái Helyesírás: írásjelek Szerkezete: tő és bővített mondat Alany állítmány felismerése, jelölése, ábrázolása Logikai minősége Fajtái A N Y A HATÁROZÓK Tárgy felismerése, jelölése, ábrázolása ragja, helyesírása Hely-, idő-, mód-, ok-, részeshatározó felismerése, jelölése, ábrázolása Fajtái, megkülönböztetésük, Kifejezőeszközei Állapot-, cél-, eszköz-, társ-, állandó határozó felismerése, jelölése, ábrázolása 20

21 G Kifejezőeszközeik Egyéb határozók JELZŐK Minőség-, mennyiség-, Birtokos jelző Kifejezőeszközeik Kijelölő és az értelmező jelző MAGYAR NYELVTAN 8. OSZTÁLY Témakör Minimum Optimum A SZÓALKOTÁS MÓDJAI SZÓÖSSZETÉTEL Alárendelő összetett szavak: A, T, H, J, felismerése Jelentéssűrítő összetételek T A Mellérendelő összetett szavak fajtái: szóismétlés, ikerszó felismerése Valódi összetétel N A A kötőjeles-, és a többszörös összetételek N Y A SZÓKÉPZÉS Igeképzés: Ismerje fel az alapszó és a képzett szó szófaját Szóelemek felismerése Igeképzés: - igéből ige - igéből névszó leggyakrabban használt képzők G Névszóképzés: Ismerje fel az alapszó és a képzett szó szófaját Képzett szók helyesírása - ul, -ül, -ít képzők helyesírása - egytagú képzett melléknevek helyesírása Névszóképzés: - névszóból ige - névszóból névszó Leggyakrabban használt képzők Az előző évek folyamán megismert képzők rendszerezése Többtagú tulajdonnévből képzett melléknevek helyesírása AZ ÖSSZETETT Mellérendelő összetett mondat: Következtető, magyarázó 21

22 MONDAT KOMMUNIKÁCIÓ ellentétes, kapcsolatos, választó felismerése Ábrázolás Alárendelő összetett mondat felismerése, fajtái ábrázolása Mondatfonetikai eszközök: vessző, mondatzáró írásjel helyes használata Tömegkommunikációs műfajok: hír, riport, interjú felismerése Hivatalos iratok: kérvény, önéletrajz írása mondat felismerése, ábrázolása, leggyakoribb kötőszavai Állítmányi alárendelés felismerése Leggyakrabban használt utalószók, kötőszók ismerete Sajátos jelentéstartalmú mondatok Többszörösen összetett mondatok Tagmondatok sorrendje Az idézés Párbeszéd Központozás Szórend Említett műfajok írása Nyugta, kérdőív kitöltése A MAGYAR NYELV ÉLETE Nyelvünk eredete, rokonsága Nyelvtörténeti korok Nyelvünk rétegződése Jellemzői, példaszók Jövevényszók MAGYAR NYELVTAN 9. OSZTÁLY Témakör: Tananyag: Minimum: Optimum: Tömegkommunikáció - A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói - A közlésfolyamat tényezőinek felsorolása, a kommunikáció működése - Elsődleges és másodlagos kommunikációs funkciók ismerete - Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései példák alapján 22

23 - A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei - A nem nyelvi kommunikáció kifejezőeszközeinek ismerete (gesztus, mimika, térköz, tekintet, csend, külső megjelenés) - A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján - A tömegkommunikáció jellemzői - Sajtóműfajok - Tájékoztató, átmeneti és vélményformáló műfajok megkülönböztetése - Cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport műfajának felismerése, elemzése - Szövegalkotás az adott műfajban - Az írott és az elektronikus sajtó jellegzetességei - hasonlóságok és különbségek A nyelvtani szintek grammatikája - A tömegkommunikáció hatása Hangtan - A hangok keletkezése - Hangképző szervek, hangképzés folyamata - A magánhangzók - Csoportosítás időtartam és a képzés helye szerint Témakör: Tananyag: Minimum: Optimum: - A magánhangzók kapcsolódásának szabályszerűségei (hangrend) - A mássalhangzók - Csoportosítás időtartam és zöngésség szerint - A mássalhangzók kapcsolódásának törvényszerűségei (minőségi változások: teljes és részleges hasonulás, összeolvadás mennyiségi változások: nyúlás, rövidülés, kiesés) - Csoportosítás nyelvállás és ajakműködés szerint - A magánhangzók kapcsolódásának szabályszerűségei (illeszkedés, hiátustörvény - Csoportosítás a képzés helye és a képzés módja szerint - Részleges hasonulás fajtáinak felismerése Alaktan - A morféma - Szabad, félszabad és kötött morfémák megkülönböztetése 23

24 - A szótő - Jelek - Ragok - A szóalkotás módjai Szófajtan - Szófaj fogalma - A magyar nyelv szófaji rendszere Mondattan - A mondat fogalma, osztályozásának szempontjai - A szintagma - Az egyszerű mondat - Az összetett mondat - Egyalakú, többalakú, abszolút és relatív tő fogalma Igejelek és névszójelek felismerése - Igeragok és névszóragok felismerése - Szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó alkotás felismerése, helyesírása - A különböző szófajok minél pontosabb meghatározása Csoportosítás: - modalitás szerint - szerkezet szerint - logikai minőség szerint - Hozzárendelő, mellérendelő és alárendelő szintagma megkülönböztetése - A mondatrészek felismerése, a mondat szerkezetének ábrázolása - Az alárendelő és a mellérendelő összetett mondat fajtáinak felismerése 24 - Igetövek - Névszótövek - Ritkább szóalkotási módok felismerése (szórövidülés, szóelvonás, szóvegyülés, szóhasadás, népetimológia ) - Szófajváltás, több szófajúság - Az igék csoportosítása akcióminőség és igenem szerint - A főnevek csoportosítása jelentés alapján - Névszói, igei, névszói igei állítmány - Határozott, általános, határozatlan, lappangó alany - Iránytárgy, eredménytárgy - Határozók és jelzők pontos meghatározása - Sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok - Többszörösen összetett mondatok elemzése a tagmondatok viszonya

25 szerint Jelentéstan: - A jel - A jelek tulajdonságai - A jelek csoportosítása jelölő és jelölt viszonya alapján - Hangalak és jelentés viszonya - Egyjelentésű szavak - többjelentésű szavak - azonos alakú szavak - hasonló hangzású szavak - rokon értelmű szavak - Denotatív és konnotatív jelentés -Motivált és motiválatlan szavak Témakör: Tananyag: Minimum: Optimum: - ellentétes jelentésű szavak - hangutánzó szavak - hangulatfestő szavak felismerése és jelölése - Állandósult kifejezések felismerése, csoportosítása Szövegtan - A szöveg fogalma és jellemzői - A mondat és a szöveg - A szöveg mikro szerkezete - Mondattömb, bekezdés, tételmondat fogalma, felismerése - Rendszermondat, szövegmondat - A szöveg makro szerkezete - Bevezetés, tárgyalás, befejezés - A szöveg szintaktikai szintje; a lineáris kohézió - Grammatikai kapcsolóelemek felismerése (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés, hiány) - Az aktuális tagolás (téma réma tagolás) - A jelentés szintű kapcsolóelemek felismerése Helyesírás - A szöveg szemantikai és pragmatikai szintje - A szöveg központozása - A magyar helyesírás - A szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggései - A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében - Írásjelek szerepe, helyes használata - A szöveg témahálózatának megállapítása 25

26 Könyvkönyvtárhasználat és alapelvei - Témafeldolgozás különböző verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával - A helyesírási alapelvek (és kivételek) felismerése és alkalmazása MAGYAR NYELVTAN 10. OSZTÁLY Témakör: Tananyag: Minimum: Optimum: Nyelvváltozatok - Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban - A nyelv vízszintes és függőleges tagolódása területi, társadalmi és köznyelvi nyelvváltozatok fogalmának ismerete, felismerése - Nyelvi norma/standard fogalmának ismerete - Alkalmazkodás a nyelvi normához - Egyes nyelvváltozatok jellemzése - Stílusrétegek - Szövegtípusok különbségei - Az egyes stílusrétegek felismerése, jellemzése - Magán és nyilvános, élőszóbeli és írott, monologikus és dialogikus forma összehasonlítása - Különböző stílusú szövegek nyelvi-stilisztikai elemzése - Digitális és informatikai alapú szövegek stílusrétegei - Sms, chat, , internetes fórumok nyelvi jellemzői Retorika - A retorika fogalma, tárgya - Retorikai alapfogalmak (retorika, tétel, érv, ellenérv, cáfolat) ismerete - A beszédmű felépítése - Bevezetés, tárgyalás, befejezés elkülönítése - Vázlat készítése (szö A tárgyalás további tagolása elbeszélésre, kitérésre, részletezésre, bizonyításra, cáfolásra (felismerés szintjén)

27 - Az érvelés technikája - A szónoklat előadásának követelményei - A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás tényezői és nyelvi kifejezőeszközei különböző műfajokban - Szónoki-előadói szövegtípusok vegalkotás előtt és kész szövegről) - Érvelő szöveg írása, előadása - Szónoki magatartás, illemszabályok ismerete - Felszólalás, hozzászólás, alkalmi beszéd készítése - Gyakoribb érvtípusok felsorolása - Az érvelés módszereinek indukció, dedukció ismerete - A cáfolás módja - Az érvek felsorakoztatásának lehetőségei - A szabad, a fél szabad és a kötött előadásmód jellemzése - A meggyőző közlés céljainak, tényezőinek, nyelvi-stilisztikai eszközeinek ismerete, alkalmazása - Kiselőadás, előadás, értekezés, esszé, beszámoló készítése Szövegtípusok - Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzői - Szövegalkotás a megadott műfajokban - Az adott szövegtípusok változatainak, szerkezeti és stilisztikai jellemzőinek, kommunikációs céljainak ismerete Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat - A hallgató igénye és a beszélő lehetőségei különböző szövegfajtákban - Gyakorlati szövegtípusok - Könyvtári katalógusok, számítógépes adtabázisok, az internet szerepe információk szerzésében, témák feldolgozásában - A forráshasználat etikai normái - Definíció, meghatalmazás, elismervény és szakmai önéletrajz írása - A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen - A kommunikatív kompetencia fogalmának és összetevőinek ismerete - A különböző szövegtípusok nyelvi stilisztikai jellemzőinek ismerete - Magyarázat, értekezés, tanulmány, pályázat és jegyzőkönyv készítése szavak írásmódja - Keresés az interneten - Idézés, hivatkozás, bibliográfia formai kötöttségei MAGYAR NYELVTAN 27

28 11. OSZTÁLY Témakör: Tananyag: Minimum: Optimum: Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban - A jelentéstan, mint a stilisztika alapja - A szójelentés - Jelölő és jelölt fogalmának ismerete - Jelentéselem, jelentésmező fogalma - Meghatározása gyakorlatban - Hangalak és jelentés viszonya - Denotatív és konnotatív jelentés - Motivált és motiválatlan szavak - Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték - Nyelvhelyességi vétségek, stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban - A szöveg vizuális megformáltsága, mint stíluselem - A fogalmak ismerete - A fogalmak ismerete - A fogalmak ismerete - A hibák felismerése, javítása - Meghatározása feladatokban - Meghatározása feladatokban - Szavak stílusértékének megállapítása, stílusminősítés Szépirodalmi stílus - Hangszimbolika, ritmusjelenségek - A szóképek - Az alakzatok - Kemény és lágy, zöngés és zöngétlen mássalhangzók, magas és mély (sötét és világos) magánhangzók stilisztikai szerepének felismerése - Hangsúly, hanglejtés, szünet, beszédtempó stilisztikai szerepének megállapítása - A metafora, a hasonlat, a metonímia és az összetett költői kép felismerése, értelmezése - Rímképlet felismerése -Alliteráció, figura etimologica, áthajlás felismerése, stilisztikai szerep megállapítása - Kötőszóhiány, ismétlés, halmozás, fokozás, felcserélés, túlzás, paradoxon, - Csonka és teljes metafora, szinesztézia, megszemélyesítés, költői jelző, allegória, szimbólum felismerése, értelmezése - Tiszta rím és asszonánc 28

29 - Egyéb stíluseszközök oximoron felismerése, stilisztikai szerepének meghatározása - Eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalotás felismerés, stílusérték meghatározása Helyesírás A helyesírás értelem tükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben MAGYAR NYELVTAN 12. OSZTÁLY Témakör: Tananyag: Minimum: Optimum: Általános nyelvi ismeretek - A nyelv mint jelrendszer - Jel, jelzés, nyelvi jel fogalma, jellemzői - Beszéd és nyelv összehasonlítása - A beszéd, mint cselekvés - Beszédaktus-elmélet alapfogalmainak ismerete - Nyelv és gondolkodás kapcsolata - Nyelv és kultúra viszonya - Nyelvcsalád, nyelvtípus - Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés kapcsolata - Az emberi kultúra 5 nagy információs forradalma - A nyelvek morfológiai szempontú csoportosítása, izoláló, flektáló, agglutináló és inkorporáló nyelvek jellegzetességeinek felismerése - Nagy nyelvcsaládok megnevezése, néhány példa felsorolása - Nyelvfilozófiai álláspontok nyelv és gondolkodás viszonyáról - A nyelvek mondattani szempontú csoportosítása (nominatív és ergatív nyelvek jellemzői) A magyar nyelv története - Állandóság és változás a nyelvben - Nyelvi szinkrónia és diakrónia fogalmának ismerete - Állandóság és változás okai - Leíró és összehasonlító nyelvészet, nyelvtörténet kutatási területei 29

30 - A magyar nyelv eredete és rokonsága - Nyelvrokonság fogalma - A finnugor rokonság bizonyítékainak felsorolása - Feltételezett őshaza helyének meghatározása - Legközelebbi nyelvrokonaink bemutatása - Egyéb rokonságelméletek ismertetése - Érintkezés más nyelvekkel - A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai, nyelvemlékei - Néhány példa különböző eredetű jövevényszavakra - A nyelvemlék fogalmának, ill. különböző nyelvemléktípusoknak a meghatározása (szórványemlék, szövegemlék, kódex, gloszsza) - Híres nyelvemlékeink ismerete (Tihanyi apátság alapítólevele, HB, ÓMS) - Szókincsünk rétegei (ősi szókincs, idegenből átvett szavak, belső keletkezésű szavak) - Nyelvtörténeti korszakaink ismerete, jellemzése - Néhány egyéb nyelvemlék ismerete, bemutatása - Hangfejlődési tendenciák felismerése - Hangrendszerünk és nyelvtani rendszerünk változásai - Jelentésváltozás - A nyelvújítás - A nyelvújítás kora, fogalma, ortológusok és neológusok harcának ismertetése - A jelentésváltozás különböző típusainak felismerése - A nyelvújítás módszereinek ismerete - Jottista-ipszilonista vita - A magyar helyesírás története Nyelv és társadalom - Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben - Kisebbségi nyelvhasználat - A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése - Kétnyelvűség, kettős nyelvűség, kevert nyelvűség, kontaktusváltozat fogalma - Nyelvünk helyzete a határon túl - A határokon túli magyar nyelvhasználat főbb adatainak, tendenciáinak ismerete - A nyelvtervezés elvei, feladatai 30 - Nyelvtervezés és korpusztervezés fogalma - Nyelvtervezés szempontjai

31 - A nyelvművelés fogalma, alapelvei - Nyelvpolitikai irányzatok felsorolása MAGYAR IRODALOM 5. ÉVFOLYAM Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak és a kommunikációban beálló zavarok, pragmatikai szintű (nem verbális) jelzések, visszajelzések észlelésének gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. Nem verbális, pragmatikai szintű jelzések alkalmazása. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról néhány mondatban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). 2. Olvasás, írott szöveg megértése Életkornak megfelelő tempójú, hangos és néma olvasás, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejező előadása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek keresése, a jelentésváltozások azonosítása, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. Tudjon szöveget tagolni, a lényeget kiemelni. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Leíró és / vagy elbeszélő fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész rész, közel távol, részletező egybenlátó). Rövid elbeszélő fogalmazás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). Meseírás 31

32 4. A tanulási képesség fejlesztése Tájékozódás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése, jelentésének értelmezése, megkülönböztetése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyiszakmai) szövegekben. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata A művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Néhány alapvető lírai műfaj megnevezése. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban ( pl. család, táj, természet, szerelem, barátság ). 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. Egyes szereplők eltérő álláspontjának, érzelmi motivációinak elkülönítése mindennapi élethelyzetekben és irodalmi alkotásokban. A saját, személyes tapasztalatok, előzetes ismeretek összekötése egyes (pl. irodalmi) szövegekben megjelenő kérdések értelmezésében. Saját nézőpont, értékítélet kialakítása egyszerűbb szituációkban és / vagy irodalmi példákon keresztül. A saját álláspont egyediségének tudatosítása, a személyes indokok, az egyéni nézőpont meglétének feltárása többféle állás- vagy nézőpont szembesítésével. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben. Témakörök, tartalmak Mesék Két-három népdal; 2-3 mese a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A mesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai. Petőfi Sándor: János vitéz Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés. 32 Követelmények Ismerjen néhány találós kérdést, közmondást. Népdal, ritmus, ismétlés nép- és műmese, mesetípusok felismerése, kéthárom népdal, állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; Tíz-tizenöt versszak a János vitéz című műből memoriterként Elbeszélő költemény, elbeszélés, fokozás, ellentét, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes

33 Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó szövegek Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk egy részlete, valamint az ajánlott könyvek közül egy feldolgozása. (Eric Kastner: Két Lotti, J.K. Rowling: Harry Potter sorozat, Lewis: Narnia krónikái sorozat, Darvasi László: Trapiti, Exsupery: A kis herceg, Bálint Ágnes:Szeleburdi család, Nógrádi Gábor:Gyerekrablás a Palánk utcában). A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban, a korosztálynak megfelelő olvasmányokban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok. Memoriterek: Petőfi S.: János vitéz( részletek) Arany J.: Családi kör 3 vsz. Szövegalkotás műfajai: 1 mese írása önállóan Elbeszélés tájleírással előre megadott cím alapján mítosz, mitológia Memoriterként tudjon három versszakot a Családi körből, 8-10 versszakot Az Alföld c. versből Tájleíró vers, életkép Művek ismerete- felismerés szintjén: Arany János Családi kör, Petőfi Sándor Az Alföld, mitológiai és bibliai történetek. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk, vagy annak egy részlete, regény; 1 szabadon választott regényrészlet olvasása, ismerete epikai művek szerkezete: előkészítés, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, A minimum fogalmakat a felismerés és megnevezés szintjén, az optimum fogalmakat a felismerés szintjén, szövegalkotáskor alkalmazás szintjén ismerje. MAGYAR IRODALOM 6. ÉVFOLYAM Belépő tevékenységformák 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Saját álláspont előadása, megvédése a témának megfelelően. Más álláspontok összefoglalása, értékelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben, adott témában. Szövegalkotási feladatok szóban: jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése 33