Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat (ENQA-VET) ( )

Átírás

1 EU szintű együttműködés a szakképzés minőségbiztosítása terén: Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat (ENQA-VET) ( ) A Minőség a szakképzésben EU Szakmai Munkacsoport igazolta kétéves megbízatásának európai dimenzióját, és azt az elképzelést, hogy az e téren végzett munkának a nemzeti szinten indított gyakorlati kezdeményezésekben hozzáadott európai értéket kell képviselniük. A szakképzés minőségének fejlesztése azonban egy folyamatos tevékenység, amely aktív, hatékony és hosszú távú elkötelezettséget kíván és követel meg az érintettek széles körétől, a tagországokban és azok között egyaránt. A lisszaboni és a barcelonai stratégiai célok megvalósítása érdekében biztosítani kellett az európai és a nemzeti szintű kezdeményezések közötti minél nagyobb összhangot, szinergiát, amelyhez további, hosszú távon fenntartható együttműködésre volt szükség a tagállamok között. Ezért a szakképzésben alkalmazandó, európai szinten Közös Minőségbiztosítási Keretrendszert (The Common Quality Assurance Framework, CQAF) kidolgozó Minőség a szakképzésben EU Szakmai Munkacsoport mandátumának lejártával, a közös munka, a nemzetközi együttműködés továbbfolytatására és a folyamat fenntarthatóságának céljából az EU Bizottság létrehozta és október 3-án az EU Dublini Konferencián útjára indította az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózatot (European Network on Quality Assurance in VET, ENQA-VET). A Hálózat létrehozásával az EU Bizottság elsődleges célja volt, hogy növelje a konzisztenciát az egyes tagországokban kialakított szakmapolitikai döntések és a megvalósításukra kezdeményezett gyakorlati intézkedések között, az által, hogy platformot biztosít az országok közötti tapasztalatcserére, az európai szinten hozott konkrét javaslatok megvitatására és konszenzus kialakítására. A Hálózat működése az egymástól való tanulás elvén alapult, azaz, hogy az egyes országok úgy alakítsák ki vagy fejlesszék tovább saját rendszereiket, hogy közben tanul(hat)nak más országok tapasztalataiból, jó gyakorlataiból. Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózatot a tagállamok, az EFTA országok és a csatlakozásra váró országok kormányzatai által delegált nemzeti képviselők (országonként 2-2 fő), az európai szociális partnerek képviselői (3 fő), az Európai Képzési Alap, az EU Bizottság és a CEDEFOP 1-1 képviselője alkotta. A Hálózat munkájába 25 európai ország

2 (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izland, Írország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia) kapcsolódott be. A Hálózat fő döntéshozó szerve a Közgyűlés (General Assembly, GA) volt, amelyet a fenti képviselők alkottak. A Közgyűlés félévente ülésezett. A Hálózat munkáját, tevékenységét európai szinten az Igazgatóság (Board) irányította, koordinálta, amelynek tagjait a Közgyűlés választotta meg. Az Igazgatóság tagjainak megbízatása 2,5 évre szólt. Az ENQA-VET a tagországok európai együttműködésének példaképévé vált. A Hálózat kétéves munkaprogramjaiban foglalt, a tagországok és az európai szociális partnerek aktív közreműködésével megvalósult sokszínű tevékenységek (szakmai-fejlesztési munkát végző tematikus munkacsoportok működtetése, Peer Learning látogatások, EU konferenciák szervezése, tanulmányok készítése a szakképzési minőségbiztosítás fontos témáiban stb.) elősegítették a legjobb európai gyakorlatok megismerését és terjesztését a szakképzés minőségbiztosítása terén. A közös irányelvek és közös követelmények létrehozása amelyekre a kölcsönös bizalom is építhető pedig hozzájárult ahhoz, hogy a tagországok egységesen értelmezzék és Európa szerte egységesen elfogadott alapelvek mentén alkalmazzák a minőségbiztosítást a szakképzés területén és 2008 között a Hálózat legfontosabb feladata a szakképzés minőségbiztosítása terén a fenntartható európai együttműködés és a jó gyakorlatok cseréjének kiépítése mellett a szakképzésben alkalmazandó, európai szinten Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) megismertetése, bevezetésének, alkalmazásának ösztönzése, előmozdítása volt. Magyarország a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a kezdetektől aktívan részt vett a Hálózat munkájában. A magyar nemzeti képviselő 2007-től a Hálózat Igazgatóságának a tagja volt novemberében a Hálózat soron következő Közgyűlésének helyszínéül Budapestet (NSZFI) választotta, amely a Hálózat történetében az első, tagországban megrendezett közgyűlés volt.

3 E mellett hazánk a évekre szóló Szakképzés-fejlesztési stratégiában és a 1057/2005 sz. Kormányhatározatban megfogalmazott célokkal kinyilvánította magas szintű elkötelezettségét a Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer alkalmazása iránt. A Szakiskolai fejlesztési programban 2006 és 2009 között folyt minőségfejlesztési tevékenység keretében az elsők között az Európai Unióban jelentős számú szakképző iskolában került bevezetésre és alkalmazásra az európai keretrendszeren alapuló, a hazai sajátosságok figyelembevételével adaptált Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK). M ELLÉKLET 1. Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat küldetése: A Hálózat fő küldetése a szakképzés minőségbiztosítása terén a legjobb európai gyakorlat kifejlesztésének és terjesztésének (disszeminációjának) előmozdítása, ösztönzése, rendszer és intézményi szinten egyaránt. Ez az alábbiak révén valósítható meg: A minőségbiztosítás és minőségfejlesztés közösen megállapodott felfogásának, értelmezésének kialakítása a tagországok, a szociális partnerek, a nemzeti hatóságok és a képző intézmények között. Fenntartható és befogadó, tevékenység-orientált együttműködés erősítése a fontos érintettek között, minden szinten. Közös platform, közös irányelvek és közös követelmények létrehozása a szakképzés minőségbiztosítása terén, amelyekre a kölcsönös bizalom is építhető. A fontos érintettek bevonása a közös eszközök és indikátorok kidolgozásába. Együttműködés a közoktatással és a felsőoktatással a teljes oktatási és képzési rendszerek továbbfejlesztése érdekében, Európa-szerte.

4 2. Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat jövőképe: 2010-re a Hálózat nagymértékben hozzájárul a minőségbiztosítási és minőségfejlesztési kultúra kialakításához és folyamatos fejlesztéséhez az Európai Unió tagországaiban és a Hálózatban részt vevő országokban, a humán erőforrás fejlesztéshez, a képességek és készségek fejlesztéséhez, rendszer szinten és intézményi szinten egyaránt, a szakképzés presztízsének és vonzóvá tételének javításához egész Európában. A Hálózat olyan nemzeti hatóságok és ügynökségek szervezeteként fog működni, amelyek egységesen értelmezik és alkalmazzák a minőségbiztosítást a szakképzés területén. A szakképzés minőségbiztosítása Európa szerte egységesen elfogadott alapelvek és irányvonalak mentén történik. A szakképző intézmények releváns és megfelelő oktatást és képzést kínálnak és valósítanak meg a tudás-alapú európai társadalom számára. Európa világelső (world class) lesz a minőségbiztosított szakoktatási és szakképzési programok szolgáltatásában. 3. Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat fő általános céljai: A Koppenhágai Folyamat aktív támogatása. A szakképzés minőségbiztosítása terén az európai együttműködés erősítése. A tagországok és a résztvevő országok támogatása abban, hogy kialakítsák, fejlesszék és megreformálják saját szakképzési rendszereiket. A tanulók, a képzésben részt vevők és a munkavállalók mobilitásának javítása, növelése Európa-szerte. 4. Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Hálózat fő specifikus célkitűzései: A Hálózat az alábbi kulcsfontosságú célkitűzéseket határozta el: 1. Fenntartható európai együttműködés és a jó gyakorlatok cseréjének kiépítése a szakképzés minőségbiztosítása terén, - a tagországokon belül és azok között; - a szakképzés és a felsőoktatás között, - a szakképző intézmények, a szakképzéssel foglalkozó szervezetek és más fontos érintettek között. 2. A Közös Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) megismertetése, bevezetésének, alkalmazásának ösztönzése, előmozdítása.

5 3. Kapcsolattartó (referencia) pontok létrehozása vagy kijelölése az országokon belül, a Hálózat munkájának nemzeti szinten való támogatása céljából. 4. Közreműködés, hozzájárulás az európai szakmapolitikai fejlesztésekhez és felülvizsgálatokhoz a szakképzés minőségbiztosítása terén 5. A kommunikáció hatékony alkalmazásának elősegítése a minőségbiztosítás, a Hálózat és tevékenységeinek megismertetése és megérttetése céljából. 6. A tagországok és a részt vevő országok, az EU Bizottság, a partner szervezetek és az egyéb érintettek elvárásainak való megfelelés.