A vadgazdálkodás-vadászat lehetséges természetvédelmi szempontjai Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vadgazdálkodás-vadászat lehetséges természetvédelmi szempontjai Magyarországon"

Átírás

1 Gera Pál Postacím: Bp., Nyírpalota utca 60. Telefon: Honlap: A vadgazdálkodás-vadászat lehetséges természetvédelmi szempontjai Magyarországon JAVASLATCSOMAG, VITAIRAT Tartalomjegyzék Bevezetés Alapvetések Vadgazdálkodás nem természetvédelmi területeken Vadgazdálkodás természetvédelmi területeken Javaslat a Magyarországon élő menyétféle ragadozó emlőseink (kisragadozóink) jövőbeli vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélésére I. Melléklet: levél a vidékfejlesztési miniszternek és az OMVV elnökének a vadászható állatfajok kérdéskörében Budapest, június

2 Bevezetés Ismeretes, talán még emlékezetes is a szakemberek, szakmai egyesületek, szakértői műhelyek, de az egyszeri laikus érdeklődők körében is az a 2011 tavaszán kirobbant botrány, aminek az adta az alapját, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke kizárva a nyilvánosságot, írásbeli javaslatot tett a regnáló vidékfejlesztési miniszternek a hatályos vadászható állatfajok listájának újratárgyalására, átértékelésére. És ennek során több védett madár- és emlősfajt is vadásztatni kívánt a jövőben, pl. a teljesség igénye nélkül a fürj, a vadgerle, a fenyőrigó, a kanadai lúd, a holló, az egerészölyv, a réti héja, a galambász héja, a menyét, a nyuszt szerepelt az étlapján. A botrány hatására a vadgazdálkodásban-vadászatban, valamint a természetvédelemben érintett szakértők, szakmai műhelyek, valamint ismeretlen kiválasztási szempontok alapján bevont pártatlan kutatók 2012 februárjában megállapodtak a kérdéses tárgykörről; igaz ennek során megkerülték a széles körű szakmai és társadalmi párbeszédet, egyeztetést (vajh miért?). A témában két újságcikket publikáltam a Népszabadság Fórum rovatában Előbb Levadászták a természetvédelmet címmel november 3-án ez igen szenvedélyes, személyeskedéstől és áskálódásoktól, fenyegetőzésektől sem mentes ellenreakciókat váltott ki egyes hozzáértő szakemberek, szakműhelyek részéről, majd Élővilágunk elveszejtése ellen címmel április 12-én ezeket lásd a Nol.hu / archívumban. Ugyanakkor nyílt levélben fordultam a regnáló vidékfejlesztési miniszterhez és az OMVV elnökéhez gondolva, talán menthetem még, amit menteni lehet; ezt a levelet lásd hátul az I. mellékletben. Ettől függetlenül talán mégis lehetőség adódik/adódhat majd arra, hogy a jövőben olyan szabályozások, fékek és ellenfékek is érvényesüljenek a magyarországi vadgazdálkodásvadászat során pl. a kidolgozás alatt álló Nemzeti Vadgazdálkodási Stratégiában, stb., amelyek képesek lesznek/lehetnek arra, hogy közeledjenek egymáshoz a vadgazdák és a természetvédelem szempontjai. Jelen összeállítás csupán egy egyszerű állampolgári kezdeményezés. Ennyi és semmi több! Lehet, alapjában véve értelmetlen és felesleges ügybuzgó igyekezet, de talán még az is megtörténhet, hogy eredményt hoz/hozhat a javaslatcsomag. Erre majd a jövő adja meg a választ. Mindenestre, magam bízom a sikerben (szerényen és a miheztartás végett, csak így idézőjelbe tétetten), abban, hogy mégis meghallgatják, meghallják, megértik és elfogadják az általam mondottakat, írtakat; végtére is, amint azt a bölcselet tartja: a remény hal meg utoljára. Célom, hogy a szakemberek, szakmai műhelyek felé olyan kezdeményezést tegyek, ami a megítélésem szerint alkalmas lehet arra, hogy a két szakterület (vadgazdálkodás-vadászat és természetvédelem) álláspontja valóban megtalálja a közös nevezőt úgy, hogy a döntéshozók valamennyi szereplő számára elfogadható koncepcióban, stratégiában, esetleg programelemekben, cselekvési tervekben megállapodnak egymással. Kérem, fogadják barátsággal!

3 Alapvetések A természetvédelem elsődleges célja az élőhelyek, a fajok és azok génkészleteinek a megóvása. Mindez több nemzetközi természetvédelmi egyezmény előírásaival: a Berni-, a Ramsari és a Riói Biodiverzitás konvenció nevesíthető, valamint az Európai Unió több elemből álló legmeghatározóbb természetvédelmi iránymutatójával: a Natura 2000 Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére címmel megfogalmazott cselekvési stratégiáival azonos cél, hiszen azok legfontosabb szempontjai a következők: Meg kell őrizni a genetikai sokféleséget, valamint gondoskodni kell az ökoszisztémák és fajok fenntartható módon történő hasznosításáról. De már ezeket is megelőzően születtek dokumentumok a témakörben: Még a volt Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) által publikált két dolgozat említhető (az OTvH 2010 tavaszán szűnt meg): A természetvédelem vadászati, vadgazdálkodási koncepciója (2003); illetve Vadászterületek természetvédelme (2007) ezeket lásd az állami természetvédelem honlapján. Illetve a néhai neves vadgazdálkodási-természetvédelmi szakember dr. Strebetz István által összeállított tanulmány nevezhető meg autentikus dokumentumként (1992-es kéziratban fennmaradt dolgozat): Javaslat a természetvédelmi törvénytervezet vadászati vonatkozásainak végrehajtási utasítására. Magam szintén még 1992-ben két tanulmányt publikáltam a kérdéskörben: Javaslat a természetvédelmi törvény koncepciójának A vadászatra és a horgászatra vonatkozó általános rendelkezések fejezetének részletes kidolgozására, valamint Javaslat a természetvédelmi területeken történő vadgazdálkodás szabályozására, ellenőrzésére címmel. Hazánkban, elsősorban a nagyvadfajok esetében (gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, muflon) súlyos problémát jelent a túlszaporodásuk, ami egyes (kisebb?) tájegységeknél már-már igen komoly, visszafordíthatatlan kárt jelent/jelenthet az ottani természetes, természetszerű élőhelyek esetében. Sőt a dámszarvas és a muflon esetében azok betelepítése is aggodalomra ad/adhat okot, lévén faunaidegen fajok, bár ezt vadászati érdekkörök a maguk szempontjából magától értetődően makacsul tagadják. Persze, és ezt mindenféleképpen meg kell jegyeznem: relatív igazság e fajok károkozása, szerepüket az adott élőhelyeken külön-külön kutatni és elemezni (lenne) szükséges, majd csak ezt követően kell/kellene meghozni a végső verdiktet. Ez azonban ez eltérő értékrendek és érdekek miatt nem egyszerű. De probléma (lehet) az is, hogy apróvadfajok esetében mesterséges körülmények között kikeltetett, felnevelt madarak (fácán, fogoly, tőkés réce) ezreit engedik szabadon évről-évre, ami szintén felvet/felvethet számos természetvédelmi-ökológiai problémát. E témakörnek a mélyreható kielemzése is várat még magára. Hazánk természetes élővilága és ennek részeként értelemszerűen a vadászható állatfajok is nemzeti kincs, pótolhatatlan érték. A természetes, természetszerű ökoszisztémákban azonban a jövőben a vadgazdálkodásvadászat érdekei nem élvezhetnek kizárólagos előnyt, sőt gazdálkodásukat az

4 adott térség adottságainak megfelelően kell megtervezniük és elvégezniük. Ez nem azt jelenti, hogy másodlagos szereplőkké kell leminősíteni a vadgazdákat, ami egyértelműen sértő, így elfogadhatatlan, hanem valóban működő partneri kapcsolatot kell kialakítani az érintett szakágazatok között. Vagyis: a vadgazdálkodást-vadászatot csak olyan mértékben és módon (lenne) szabad folytatni, amely nem veszélyezteti az élőhelyek egységét, más őshonos fajok, illetve vadászható állatfajok természetes állományait. Fontos az is, hogy adott területeken előforduló vadászható vadfajok nem veszélyeztethetik az élőhely természetes, természetszerű vegetációját sem értelemszerűen most elsősorban a nagyvadfajokról van szó. Ez nem alá- és fölérendeltséget jelent, amit fontossága miatt nem győzök újfent kihangsúlyozni, hanem együttműködésen alapuló kölcsönös viszonyrendszert az érintett szakértői közösségek között. Szavak szintjén ez manapság már elfogadott alapelv, sajnos azonban, mint a gyakorlat mutatja, csupán verbális valóság, jelenleg a vadgazdálkodásbanvadászatban érintetteknek nem mindig érdeke a harmonikus együttműködés persze, tisztelet a kivételeknek, mert szerencsére erre is van példa. Persze a természetvédelem és az erdőgazdálkodás részéről is volt és van érzékelhető távolságtartás, esetleg értelmetlen és megmagyarázhatatlan korlátozás, ami szintén buktatója volt és ma is az az ágazatok közötti együttműködésnek. Magyarán: kettőn (hárman) áll a vásár! Ismert tény: a vadgazdálkodás alapja a hosszú lejáratú 10 éves vadgazdálkodási üzemterv, amely elméletben legalábbis megszabja a vadászterületen fenntartható vadállomány létszámát, valamint a vadállomány megőrzéséhez kapcsolódó lényeges elvárásokat. Így szintén csak elméletileg megvalósítható a tervszerű, fenntartható vadgazdálkodás. Azonban a probléma az, hogy többnyire ezek az üzemtervek egyáltalán nem vagy csak felületesen veszik tudomásul a területen folyó másféle gazdálkodási eljárásokat, módozatokat, illetve területkezelési terveket. A jövőben ezen feltétlenül változtatni (lenne) szükséges, amivel soksok konfliktus elkerülhetővé válna! Javaslat: El kell végezni a vadászterületek élőhely szerinti minősítését, besorolását. Meg kell tervezni a területek természetes vadeltartó-képessége alapján a fenntartható vadállományt vadfajonként (kor- és ivarszerinti lebontásban is). De! És ez is nagyon fontos: végre egyértelműen tisztázni szükséges két fogalmat, mégpedig a területek természetes vadeltartó-képessége és a fenntartható vadállomány fogalmát. Meg kell/kellene állapítani a területen élő vadállomány nagyságát és összetételét (kor- és ivarszerinti lebontásban is), amire ki kell/kellene dolgozni a megfelelő szakmai útmutatásokat. Elengedhetetlen a térségi, sőt akár kistérségi vadgazdálkodási tervek megvalósulása is. Ezeknek a regionális terveknek a kereteibe bele kell/kellene foglalniuk a többé-kevésbé vadgazdálkodási szempontból hasonló adottságú tájak ismérveit. A körzettervek nagyvadgazdálkodásra vonatkozó előírásai csak az erdőtervek rendelkezéseivel összhangban valósíthatók meg, míg az apróvadas területek esetében, ahol zömében mezőgazdasági területek találhatók a táj növénytermesztési adottságait, a termelési technológiákat és a természetvédelmi szempontokat kötelező legyen figyelembe venni. (Ismereteim szerint szakmai körökben még a múlt század kilencvenes éveinek végén javaslatot tettek hat vadgazdálkodási tájegység kijelölésére. Ezek a

5 következők: I. Dél-Magyarország; II. Északnyugat-Dunántúl; III. Dunántúliközéphegység; IV. Északi-középhegység; V. Tiszántúl; VI. Alföld-Mezőföld). Ma már köztudomású és elismert az legalábbis az általam ismert szakértők zöme által, hogy az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb vadgazdálkodási melléfogása a túlzásba vitt mesterséges vadtakarmányozás volt. Ezzel a jövőben fel kell/kellene hagyni, lévén igazából semmi értelme nincs! Ezért a vadföldeknek a jövőben a fenntartható vadlétszámot növelő szerepe nem lehet, vagy ha valami oknál fogva mégis, akkor annak mértékét az érintett szakhatóságok által előírtaknak megfelelően kell/kellene elvégezni. Mindezt az alapvetést természetvédelmi területen fokozott súllyal kell/kellene kezelni, értsd alatta: azokon az élőhelyeken a vadföldeknek a jövőben a fenntartható vadlétszámot növelő szerepe egyáltalán nem lehet. Vannak, szerencsére úgy tűnik hamarosan végképp feledésre ítélt kulcsfogalmak, amelyek azonban még napjainkban is fel-felbukkannak a vadgazdálkodás-vadászat tervezésekor, pl. mesterséges takarmányozással fenntartható vadállomány, valamint az intenzív állattartás és növénytermesztés során bevett szarvasegység, redukált terület fogalmainak átvétele és beültetése a vadgazdálkodási gyakorlatba stb. Szerencsére egyre inkább az a nézet kap teret a vadgazdálkodás-vadászat tervezésekor, hogy a igaz még nem kellőképpen letisztázott és elfogadott fenntartható vadállományt (tehát mit jelent ez?) az energiaáramlás és az ökológiai niche-ben elfoglalt hely alapján kell meghatározni. És ez a szemlélet a jövőben meghatározó sarokkő lehet! (Ökológiai niche: ez nem csupán azt a területrészt jelöli, ahol az adott faj él/előfordul, hanem azokat a funkcionális kapcsolatokat, valamint azt a szerepkört is táplálkozás, vetélytársak, ellenségek stb., amelyet a faj betölt). A mesterségesen nevelt és nagytömegben kibocsátott apróvad, valamint a telepített (vélelmezhetően) faunaidegen nagyvadfajok a legélesebb ellentétek forrása volt a vadgazdálkodás-vadászat, az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság, valamint a természetvédelem között. Ennek ellenére a vadgazdálkodásban-vadászatban érintettek erőltették fenntartásukat, nem mindig véve tudomást arról, hogy az adott területen más gazdálkodóknak, valamint az adott ökoszisztémában mekkora és milyen mértékű kárt okoztak és okoznak napjainkban is, amely károkozások sok esetben egyértelműen bizonyítottak. Úgy tűnik egyszerűen nem érdekük a bevált gazdálkodási gyakorlatokon változtatni, és megtehetik, mert nincs olyan szabályzórendszer, vagy ha mégis van, akkor elégtelen, ami ebben visszafoghatná, vagy akár meg is akadályozhatná őket. Ez azonban a jövőben már nem tartható! Egy magát mind a mai napig makacsul tartó szemlélet szerint, amely a véleményem szerint alapjaiban elhibázott, a vadállomány természetes regeneráló-képességét meghaladó vadászat, esetleg kedvezőtlen természeti jelenségek, pl. hosszan tartó tél, belvizek, árvizek, aszály stb. esetén a hiányzó természetes szaporulatot mesterséges úton kell pótolni; a. fácán, fogoly, tőkés réce említhető fel. Ez a közelítés azonban figyelmen kívül hagyja, hogy nem háziasított állatfajokról van szó, ugyanis vadfajok esetében az evolúció hatására kialakult speciális sajátosságok teszik az állatokat alkalmassá arra, hogy az élőhelyen megfeleljenek a szerepüknek. Tagadhatatlan, hogy a mesterséges körülmények között nevelt, tartott a leendő vadászterületen pedig eleve beetetett, odaszoktatott madarak közül nagyon sok egyszerűen képtelen az önálló életre. És hát a történetnek van egy erkölcsi, etikai olvasata is: vajon elfogadható-e, hogy védekezésre, menekülésre képtelen madarakat nagytömegben levadásszanak?

6 Természetvédelmi szempontból elengedhetetlen lehet a mesterségesen nevelt állatok kibocsátását visszafogni (korlátok közé szorítani), sőt akár meg is tiltani. A már betelepített faunaidegennek tekintett (muflon, dámszarvas) vagy bizonyítottan faunaidegen vadfajok jövőbeni meghonosítása esetében is, pl. vadpulyka, királyfácán, vörös fogoly, szirti fogoly a létszámukat úgy kell meghatározni, hogy kártételük, valamint a jelenlétükből adódó konfliktusaik az adott területen élő őshonos fajokkal a lehető legminimálisabbra csökkenjen. (Egyébként az lenne a legszerencsésebb, ha az utóbb megnevezett, kizárólag vadgazdálkodási üzleti érdekeket szem előtt tartó madárfajok telepítésére sor sem kerülhetne). Kérdés persze: mit, mikortól és miért nevezünk kártételnek, mit tartunk minimális, elfogadható stb. károkozásnak. Vagyis újabb még tisztázatlan fogalmak bukkannak fel, amelyek tisztázása a jövőben elengedhetetlen. Eddig az alapvetések, amelyek a megítélésem szerint fontosak lehetnek a jövőbeli vadgazdálkodási-vadászati tervezések során; remélem e felfogásommal, nem fogok törököt. A következőkben igyekszem pontokba összefoglalni a részletesebb javaslatokat. Vadgazdálkodás nem természetvédelmi területeken Elöljáróban annyit: a vadászterületek minimális nagyságára, nevezetesen arra, hogy egy-egy vadászterületnek mekkora legyen a legkisebb terjedelme, nem térek ki. Ez a múltban is soksok, többnyire terméketlen vitához vezetett és gyanítható, lesz még szócsőrte erről az érintett szakterületek között a jövőben is. Véleményem szerint a lényegnek, vagy ha tetszik a legfontosabb vezérelvnek, az alábbiaknak kell/kellene lenniük: milyen az adott területen a vadászható vadfajok összetétele, milyen az ismert életmódjuk, milyen a terület környezeti és élőhelyi adottsága (vegetációja, zavartsága, tagoltsága stb.). Ezek, igaz általános könyökünkön jön ki típusú igazságok, de messzemenően figyelembe kell/kellene venni őket. Jelenleg, ha jól tudom, a legkisebb megkövetelt területnagyság 4000 hektár. Hogy jó-e ez az apróvadas és a nagyvadas területek esetében is, esetleg olyan élőhelyeknél, ahol mind nagy-, mind apróvad előfordul, nem tudom megítélni, ezért is nem térek ki rá részletesebben. (Régebben, még a múlt század kilencvenes éveinek elején-derekán a vadászati törvény vitája során úgy véltem, elfogadható a 300 és/vagy 500 hektáros területnagyság is, de idővel az ebbéli meggyőződésem alaposan megváltozott). Minthogy nem taglalom azt sem, hogy kit illessen a vad tulajdonjoga: jelenleg az államé, de vannak, akik legszívesebben uratlan jószágnak (res nullius) tekintenék őket magam is így gondolom, míg akadnak, akik a tulajdonjogot földbirtokhoz kötnék. Azokat a szempontokat viszont, amelyek lényegesek lehetnek e területek esetében, alább összefoglalom természetesen a teljesség igénye nélkül, végtére is lehetnek, sőt bizonyára vannak más aspektusok is.

7 E területeken vadgazdálkodás-vadászat csak abban az esetben történhet, ha az nem ütközik más gazdasági ágazatok (erdő- és mezőgazdálkodás), valamint a természetvédelem érdekekeivel, előírásaival, rendelkezéseivel. (Érdekütközés: megint egy tisztázatlan fogalom). E területeken a 10 éves hosszúlejáratú, valamint az éves vadgazdálkodási terveket ezért az érintett, fent nevezett gazdálkodói csoportokkal és a természetvédelmi hatósággal egyeztetni kell. Esetleges nézeteltérés során szükséges egy szakmai szakértői csoportot felkérni a vita tisztázására. Ebben a grémiumban valamennyi érintett fél számára biztosítani kell a részvétel lehetőségét. E területeken, ha valamilyen természetvédelmi szempont miatt az érintett hatóság úgy látja indokoltnak, elrendelhet részleges (időkorlátolt) vagy teljes éves vadászati tilalmat. Abban az esetben, ha a vadászatra jogosult ezzel nem ért egyet, ami az esetek többségében előre borítékolható, biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy felülvizsgálati kérelemmel élhessen. Őshonos állatfajok telepítése csak a természetvédelmi szakhatóság ellenőrzésével, jóváhagyásával történhet. (Ez azonban csak akkor lehet valóban indokolt, ha az érintett faj a jelenlegi környezeti viszonyokhoz is képes alkalmazkodni). A mesterséges apróvadtenyésztést és kibocsátást indokolt lehet korlátozni, annak mértékéről a szakhatóságok, valamint az érintett szakmai közösségek megegyezése alapján kell eljárni. Nem őshonos (faunaidegen) fajok telepítése tilos. Ha ez valami miatt mégis megvalósulhat, akkor annak módját és mikéntjét nagyon határozott és szigorú keretek közé kell szorítani. (A véleményem, és itt ismétlem magam: akkor járnánk a legjobban, ha ilyen telepítésekre egyáltalán nem kerülhetne sor). Vadászhatónak nyilvánított vadfajok vadászata (hasznosítása) csak olyan mértékben történhet, amely az állatfaj természetes állományát nem veszélyezteti és/vagy veszélyeztetheti. Ha egyes fajok létszámhanyatlása mégis aggodalomra ad okot, akkor átmeneti vadászati hasznosításukat korlátozni, vagy felfüggeszteni szükséges; pl. napjainkban a fogoly lehet ilyen. Erről az érintett szakágazatok szakértői műhelyeinek kell megállapodniuk. (A nevesített fogoly esetében valóban akut a probléma. A Vadgazdálkodási Adattár legfrissebb kimutatása szerint 2008-ban , 2009-ben , míg ben példányt sikerült megszámlálni. Ezek minden kommentár nélkül magukért beszélő, figyelemfelkeltő adatok. Természetesen nem csak a vadászat okozza az észlelt létszámcsökkenést, hanem kedvezőtlen környezeti jelenségek is, sőt, feltehető, hogy ez utóbbi a valóban ludas ). Tilos azon vadászati módok és eszközök alkalmazása, amelyet a Berni Konvenció IV. függeléke felsorol. (Berni egyezmény: az európai vadon élő növények és állatok természetes élőhelyeinek a védelméről rendelkezik). Vadgazdálkodás természetvédelmi területeken Vadgazdálkodás-vadászat védett, fokozottan védett területeinken is szükséges. Persze lehetnek olyan kisebb-nagyobb területegységek, ahol valami miatt időkorlátok közé szorítva vagy egész évben ez nem kívánatos, csakhogy ettől még a természetvédelmi területeken elengedhetetlen a vadászható állatfajok létszámának szabályozása, korlátozása (pl. nagyvadfajok), esetleg visszaszorítása (pl. vaddisznó). Nagy-nagy hiba lenne, ha ezeken a

8 területeken betiltanák a vadászatot, ami idővel akár visszafordíthatatlan károkkal is járhatna (pl. fészkelő madártelepek). E területeken a vadászat módjára, időkeretére, az elejtendő jószágok létszámára stb. a természetvédelmi szakhatóságok határoznák meg a legfontosabb követelményeket, elvárásokat. Igaz no, ha jól tudom, napjainkban már közel hektáron a vadászat joga a természetvédelmi szakhatóságé (2011-es adat; forrás: termeszetvedelem.hu honlap). Számukra is fontos, sőt kötelező a tervszerű vadgazdálkodás, valamint az átgondolt vadászati hasznosítás. Ezek többnyire olyan területek, amelyek vagy fokozottan védettek, vagy valamelyik hazánk által is ratifikált nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá esik. Mindenesetre attól óvnék mindenkit, hogy a jövőben merev kategóriákba gondolkodjon (régebben magam is beleestem ebbe a hibába), pl. valamennyi nemzeti parki területen, esetleg Natura 2000-es, vagy Ramsari területen egyszerűen megtiltsák a vadászatot, vagy azt kizárólagosan a természetvédelmi szakhatóság gyakorolja. Teljesen értelmetlen lenne, amit érdemes belátni és elfogadni! Itt van döntő jelentősége annak, hogy a témakörben érintett államigazgatási és szakmai műhelyek valóban egy működőképes szakmai fórumot hozzanak létre, és ők határozzák meg e területeken a vadgazdálkodásvadászat mértékét, módját (módjait) és idejét, valamint a természetvédelmi korlátozások mikéntjét és időkeretét. Azok a szempontok, amelyek a felvetett megállapodások sorvezetőjének tekinthetők a következők lehetnek: o A vadászható állatfajok létszámának szabályozása o A vadkárok mérséklése o A ragadozók gyérítése. Elcsépelt közhely, de ettől még tagadhatatlanul igaz: a vadgazdának és a természetvédelemnek közös érdeke, hogy az adott működési területen minél sokszínűbb élővilág alakuljon ki. Ezért lehet indokolt az a felvetés, hogy a vadászatra jogosult részt vegyen a természetvédelmi programokban, és ezt a természetvédelem ne idegenkedve, elutasítóan fogadja! Sőt, a vadgazda maga is törekedjék arra, hogy a tevékenysége során a terület vegetáció- és faunagazdagsága megmaradjon, illetve, ha lehetőség kínálkozik rá, gazdagodjon, fejlődjön. Az ilyen irányú kezdeményezéseket a természetvédelemnek támogatnia kell/kellene. E területeken, vagyis e fejezetben a tárgyalt természetvédelmi területeken a vadgazdálkodás-vadászat kizárólag a természetvédelmi érdekeknek alárendelten folyhat. Éppen ezért e területeken a hosszúlejáratú és éves vadgazdálkodási terveket a természetvédelmi hatóságnak véleményeznie, valamint jóvá kell hagynia. Amennyiben e területeken a vadgazdálkodás-vadászat valami oknál fogva a természetvédelmi elvárások kárára történik, a vadászatra jogosulttól a vadászati jog gyakorlása korlátozható és/vagy megvonható (legyen). A természetvédelmi hatóság, amennyiben a természetvédelem érdeke valami miatt megkívánja részleges (időkorlátolt) vagy egész éves vadászati tilalmat is elrendelhet. Abban az esetben, ha ennek megtörténte után mégis szükségszerűvé válna egyes fajok vadászati hasznosítása, arra külön engedélyt adna/adhatna ki meghatározva a vadászat módját (módjait), az időkorlátot, az elejtendő fajokat, valamint azok megkívánt létszámát.

9 E területekre zárt téri tenyészetekből származó állatfajok kibocsátása tilos! (Ez nem vonatkozik azon programokra, amelyek egy-egy őshonos állatfaj fennmaradását kívánják szolgálni). E területeken, faunaidegen állatfajok telepítése, valamint vadaskert létrehozása tilos! Őshonos állatfajok telepítése csak a természetvédelmi hatóság engedélyezésével történhet. (Ez azonban csak akkor lehet indokolt, ha az érintett faj a jelenlegi környezeti viszonyokhoz is képes alkalmazkodni, és a fennlévő természeti állapotot nem veszélyezteti). Vadászhatónak nyilvánított vadfajok vadászata (hasznosítása) csak olyan mértékben történhet, amely az állatfaj természetes állományát nem veszélyezteti és/vagy veszélyeztetheti lásd, pl. a fent már említett foglyot. Nagyterítékű-, valamint bérvadásztatás, illetve solymászat kizárólag a természetvédelmi hatóság külön engedélyével történhet. Nagyvadfajok esetében átgondoltan és fokozottan el kell érni, hogy létszámuk minden tájegységen belül az elfogadható mértékig csökkenjen. Ennek meghatározását szakértők széles körét bevonó szakmai testületnek kell megállapítania. E területekre betelepített muflonállományok létszámát szintén szakmai egyeztetések mentén vagy fokozottan csökkenteni, vagy felszámolni kell. E területeken a vadászatra jogosult csak olyan beruházást valósíthat meg, pl. magasles, leskunyhó építése, cserkészút kialakítása stb., amelyet a természetvédelmi hatóság jóváhagyott. Tilos azon vadászati módok és eszközök alkalmazása, amelyet a Berni Konvenció IV. függeléke felsorol. Javaslat a Magyarországon élő menyétféle ragadozó emlőseink (kisragadozóink) jövőbeli vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélésére Jómagam inaktívvá válásomig évtizedeken keresztül a menyétféle ragadozóink életének kutatásával foglalkoztam, kiváltképp a vidrával és a hermelinnel. E fajokról több könyvet, tanulmányt is írtam ezeket lásd a fejlécen feltüntetett szakmai honlapomon. A vadgazdálkodás-vadászat, valamint a természetvédelem kapcsolata során a ragadozók mindig is érzékeny vitaforrást jelentettek. Ez érthető, semmi rendkívüli nincs benne. Alább a fentebbi címen publikált, a honlapomról letölthető hosszabb tanulmányomból összeállított rövid terjedelmű ismertetőt közlök, annak reményében, hogy a jövőben e kisragadozók vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi megítélése során figyelembe veszik az általam írtakat. Meg hát azért is, hogy minél többen megismerhessék, esetleg felvetődött gondolataikat, véleményüket megosszák velem, amit nagy-nagy tisztelettel fogadnék! A legfontosabb célok és irányelvek rövid ismertetése Hazánkban jelenleg nyolc emlősfajt sorolnak a menyétfélék (továbbiakban: kisragadozók) családjába az erre hivatott autentikus szakértői műhelyek: az eurázsiai menyétet, a házi

10 (közönséges) görényt, a molnárgörényt, a nyusztot, a nyestet, az európai borzot, a hermelint és a közönséges vidrát. Megalapozott, így elkerülhetetlen célkitűzésnek tartanám, hogy valamennyi kisragadozónk esetében rendelkezzünk egy legalább három-öt horribile dictu: akár 10 évet felölelő konkrét országos és/vagy regionális állomány-előfordulási és élőhelyfeltérképezési elképzeléssel (elgondolással), majd ezekre alapozott vadgazdálkodásivadászati és természetvédelmi-ökológiai megvalósítási programmal (stratégiával). Ugyanakkor, és ez nagyon-nagyon lényeges (!!!), ezért is emelem ki: hazánkban a kisragadozók előfordulása tájegységenként, de azon belül kisrégiónként is nagyon eltérő, így valamennyi térségben, kistérségben alkalmazható védelmi intézkedést éppen a konvencionális tartalma miatt értelmetlen vállalkozás lenne megfogalmazni. Miért? 1. Egyfelől: óriási különbségek vannak/lehetnek még egy-egy régión/kisrégión belül is a kisragadozó-populációk elterjedését tekintve, országosan pedig még kirívóbb a különbség a tájegységek között (egy-egy fajon belül és az érintett fajok között is). 2. Másfelől: más és más a különböző országrészekben az élőhelyek állapota és aránya, védettségük és gazdasági /gazdálkodási hasznosításuk. 3. Harmadfelől: teljesen eltérő megoldási javaslatok lehetségesek a kisragadozó-állományok lehetséges vadgazdálkodási-vadászati hasznosítását, valamint természetvédelmi-ökológiai megóvását és terjeszkedését, illetve az élőhelyeik kedvező/megfelelő állapotának fenntartását illetően. Ezeket egyértelműen az adott térség, ezen belül a kistérségek sajátosságai és lehetőségei határozzák meg. Éppen ezért, regionális, ha kell egészen kistérségekig lebontott terveket, és azokra alapozott tényleges megvalósítási javaslatokat kell(ene) készíteni, amelyek azonban csak akkor érhetnek (érhetnének) eredményt, ha valóban be is épülnek az adott térségek/kistérségek vadgazdálkodási-vadászati és természetvédelmi-ökológiai állomány-felmérési és élőhelyvédelmi programjaiba! Mind országos, mind tájegységek szintjén értékelni kell a különféle élőhely-típusok jelenlegi állapotát és reálisan várható rövid -(3-5 év), közép- (5-10 év) és hosszú távú (10 éven túli) változását: degradációját, stagnálását és/vagy fejlődését, egyfelől természetvédelmi-ökológiai szempontból, másfelől gazdasági/gazdálkodási és fenntartásának jövedelmező oldaláról nézve. Fontos: a különféle élőhely-típusok megőrzése és/vagy revitalizációja elsődleges vadgazdálkodási-vadászati és/vagy természetvédelmi-ökológiai érdek is lehet, de egyszerre mind a kettő is, pl. Natura 2000-es területek esetében, ami azonban nem választható külön az adott területen folytatott gazdasági/gazdálkodási formák lehetőségeitől, azok értékmegőrzésétől, valamint formáitól. Elsődleges cél: Megőrizni a magyarországi kisragadozó-populációk még napjainkban is meglévő sokszínűségét. Azon tájegységeknél azonban, ahol az egyes kisragadozó állományok visszaszorulása gyanítható vagy bizonyítható, ott annak okait feltárva elősegíteni az élőhelyek kedvező állapotú helyreállítását és/vagy megőrzését. Ott azonban, ahol egyes kisragadozó fajok esetleg olymértékű bizonyítható gazdasági/gazdálkodási nehézséget okoznak az ott élők számára, a fenntartható vadgazdálkodási-vadászat irányelveit figyelembe véve állományuk vadgazdálkodási-vadászati hasznosítása elrendelhető. ( ). Alapvető követelmény: a kisragadozók terjeszkedését, esetleg újabb, a fajra nem jellemzőem szokványos élőhelyeken történő megjelenését is szemmel kell

11 követnünk, illetve ezek okait és várható hatásait mélységeiben fel kell/kellene tárnunk. Pl. az erdőlakó nyuszt és borz ma már egyértelműen bizonyított alföldi terepfoglalása vagy a nyest és a menyét városiasodása említhető a nyestnél kétséget kizáróan, míg a menyétnél még nem cáfolhatatlanul igazoltan, hanem inkább csak vélelmezetten igaz ez a kijelentés. Szintén fontos a kisragadozók egymáshoz való viszonyulásának a kutatása, hiszen többük ugyanazon az élőhelyen él/fordul elő és a zsákmányfajaik is majdnem azonosak. Ennek érdekében is szükségesnek mutatkozik a magyarországi kisragadozók helyzetét kutató állományfelmérések módszertanát (módszertanait) kidolgozni ( ), akárcsak az életüket, szaporodásbiológiájukat, ökológiájukat stb. vizsgáló kutatásokat támogatni. Egyértelműen tisztázni szükséges, hogy milyen szakmai indokok, és érvek mentén kerülhet sor bármely kisragadozó fajunk vadgazdálkodási-vadászati hasznosítására. Magyarán: egy kisragadozónk milyen állománynagyság és/vagy országos/térségi elterjedés, esetleg viselkedési szokás miatt kerülhet fel a vadászható fajok listájára, illetve a vadászati idényét ezek tükrében milyen indokok alapján állapítják meg? Minthogy e fajok feltételezett természetvédelmi-ökológiai megítélését is egyértelművé kell tenni, amely ma még nem igazán világos. Többek között tisztázandó: Milyen szakmai paraméterek alapján mondják ki egy-egy kisragadozónkról, hogy indokolt/indokolatlan a védelme; Mi alapján állapítják meg a védelmi kategóriáját és természetvédelmi értékét; Kisragadozóink esetében mit értenek azon, hogy közönséges faj ; Illetve a védelmi és vadgazdálkodási-vadászati kategóriákat milyen időközönként és milyen szakmai értékítéletek, útmutatások alapján, mely szakmai műhelyek bevonásával vizsgálják felül? A kisragadozóink állományának biztonságos megóvását egyértelműen élőhelyvédelmi (in situ) programoknak kell megnyugtatóan biztosítaniuk, de talán egyes fajok esetében mindezek mellett, állatkerti, vadasparki (ex situ) szaporítási program kidolgozása és megvalósítása is szóba kerülhet. Pl. a hermelin és a molnárgörény említhető meg ( ). Elkerülhetetlennek, hogy megvalósuljon egy széleskörű ismeretterjesztési program is a valós kisragadozó-kép megismerése érdekében. Állomány-felmérési lehetőségek ( ) A kisragadozók populációinak részletes felmérése nem egykönnyen felvállalható vállalkozás, sőt, egyes fajok esetében, tekintettel apró termetükre és rejtett életmódjukra, aligha kivitelezhető, ilyen a hermelin, az eurázsiai menyét, a molnárgörény és a házi (közönséges) görény. A nagyobb testű fajoknál: a közönséges vidránál, az európai borznál, a nyestnél és a nyusztnál valamivel könnyebb a helyzet. Esetükben ugyanis, a múltban szakmai műhelyek végeztek már többnyire értékelhető eredménnyel járó, kizárólag az elterjedésüket kutató programokat: ideiglenes időszakot felölelő vagy folyamatos (éves) terepi kutatásokat, kérdőíves állományfelméréseket. Minthogy az is valós kockázat, hogy egyes fajokat (nagyon) könnyű összetéveszteni egymással, ami igencsak megnehezíti/megnehezítheti a valóban hiteles állományfelmérést: pl., sokan a menyétet és a hermelint, vagy a két görényfajt, de még a nyestet és a nyusztot sem

12 tudják mindig megkülönböztetni egymástól. Ami, teszem hozzá, egyáltalán nem szégyen, mert mi tagadás, alkalmanként valóban nehéz tévedhetetlenül felismerni e fajokat vagy a hátrahagyott nyomaikat, és erről e dokumentum szerzője is tudna mesélni! Éppen ezért valamennyi fajra vonatkozóan valószerűtlen elképzelés országos állomány-felmérési program kezdeményezése. Ettől függetlenül azonban kiválasztott mintaterületeken megfelelő szakmai felkészítés után elvégezhetők ilyen kutatások, sőt a kijelölt területeken egyszerre és egy időben több fajra is, hiszen nagyon sok esetben ugyanazon az élőhelyen fordulnak elő, így még az is vizsgálható lenne és ez szakmailag nagyon fontos követelmény, hogy e fajok miként is viszonyulnak egymáshoz. Részletes szakmai párbeszéd szükséges az alábbiak tisztázására a teljesség igénye nélkül ( ): Kisragadozó fajainkra hol jelöljünk ki ilyen mintaterületeket az országban? Hány régióban/kisrégióban kerüljön sor egy ilyen felmérés megvalósítására? Milyen formában történjék az állománykutatás, pl. élvefogó csapdázással apró testű jószágok esetében, vagy nyomjelek számbavételével a nagyobb testű jószágok vonatkozásában stb.? A monitorozás időpontjára. Az állományfelmérést tájegységenként/kisrégiónként elvégzők és az adatokat feldolgozó országos koordinátor nevesítésére. És hát nem elhanyagolható szempont az sem sőt: nagyon-nagyon fontos, hogy a három vadászható menyétfélénk esetében az állományfelmérési adatokat összehasonlítsuk az éves vadgazdálkodási-vadászati statisztikákkal ( ). ( ). Az állományfelmérések adataiból kiolvasható vélhetően valós információk lényegbeli ismereteket közvetíthetnek, amelyek rendszerezése és értékelése után lehetőség adódhat a legfontosabb védelmi lépések megfogalmazására, pl. élőhely-fenntartási szempontok kidolgozására, mint történt 2007-ben az extenzíven kezelt halastavaknál a vidrára ( ). ( ) A legfontosabb alapelv az kell, legyen: a védelmi programok célja, vagy ha úgy tetszik, legfontosabb sarokpontja nem lehet más, mint az élőhelyeken megőrizni a kisragadozó-állományokat. Ennek érdekében: Mindazon élőhelyeket, ahol a jelenlétük állandónak mondható, külön-külön értékelni kell, meghatározva az ismert etológiai bélyegeiket szem előtt tartva, hogy azokon az állományok megmaradását és/vagy fejlődését/terjeszkedését milyen környezeti paraméterek tették/teszik lehetővé. Meg kell vizsgálni azokat a valós és/vagy lehetséges terjeszkedésifolyosókat, amelyek összekötik/összeköthetik ezeket az élőhelyeket. Szintén meg kell állapítani, hogy milyen más élőhelyeket érintenek ezek a vándorlási-útvonalnak is mondott terjeszkedési-folyosók. Fontos: a kisragadozók állományainak sikeres megóvásához, illetve azok terjeszkedéséhez elsősorban a kistérségek egymáshoz való kapcsolódását kell szem előtt tartani főleg, de nem feltétlenül csak a nagyobb testű jószágok esetében igaz ez. Ezek a területek egymástól alapvetően különbözhetnek, hiszen pl. a közönséges vidra, a hermelin és részben a házi (közönséges) görény lakta vizes élőhelyek egymáshoz kapcsolódása nem mindig összefüggő hálózat, hanem szétszabdalt egységekből álló, más és más élőhely-típusokat is érintő illeszkedő-kapcsok mozaikos láncolata. És a többi, nem vizes-élőhelyekhez kötődő faj esetében ez értelemszerűen ugyanígy igaz.

13 Ugyancsak értékelni kell azokat az élőhelyeket, ahol a kisragadozók előfordulása kiszámíthatatlan (véletlenszerű, rapszodikus). Fontos az is, hogy megvizsgáljuk: ezek az élőhelyek érintkeznek-e vagy érintkezhetnek-e olyan területekkel, ahol a fajok előfordulása állandó, vagy ahol nem ismert az előfordulásuk. Meg kell vizsgálni, hogy az alkalmankénti felbukkanásuknak mi lehet az oka, vagyis: Miért nem maradnak meg a területen pl. a táplálékállatok hiánya/megfogyatkozása, vagy a hiányzó környezeti adottság, pl. vízhiány vagy elégtelen vegetáció-borítás miatt stb. Mikor, milyen időjárási körülmények idején bukkannak fel. Mennyi ideig észlelhetők a nyomjeleik. Milyen az adott élőhelyen élő/gazdálkodó emberek hozzáállása e fajokhoz. Azokon az élőhelyeken, ahol a kisragadozók előfordulása nem ismert, meg kell vizsgálni, hogy mi lehet ennek az oka, és szintén fontos az is, hogy utánanézzünk: ezek az élőhelyek érintkeznek-e, vagy érintkezhetnek-e olyan élőhelyekkel, ahol az előfordulásuk állandó és/vagy rapszodikus. Ahol feltételezhető, hogy akárcsak átmenetileg, de akár még hosszabb távra is megjelenhet bármely faj, ott azt élőhely-kezeléssel elő lehetne segíteni, amennyiben erre megvan a kellő szakmai szándék és összhang, az anyagi-fedezet, a jogszabályi lehetőség és tán ez a legfontosabb! társadalmi egyetértés. A kisragadozók szempontjából élőhely-kezelések során többek között figyelembe kell venni: Az ismert etológiai ismérveiket. Az adott terület állat- és növényfajainak ismert vagy lehetséges meglétét. Az adott élőhely sajátos paramétereit. Az elvégzendő élőhely-kezelés során várható eredményt. ( ) Ismétlem, a tanulmány teljes szövege más dolgozatokkal és könyvekkel együtt elérhető és letölthető a fejlécen feltüntetett szakmai honlapomról. I. Melléklet: levél a vidékfejlesztési miniszternek és az OMVV elnökének a vadászható állatfajok kérdéskörében A bevezetőben már említettem, hogy a jövőbeni vadászható madár- és emlősfajokról egy hosszan tartó szakmai egyeztetés, párbeszéd után megállapodtak a vadgazdálkodásbanvadászatban, valamint a természetvédelemben érintett, jobban mondva a tárgyalásokba valami ismeretlen oknál fogva bevont szakértők és szakmai műhelyek. Jobb szerettem volna, ha a megállapodásuk, mielőtt aláírják, egyfajta vitaanyagként véleményezhetővé vált volna, de erre a Vidékfejlesztési Minisztérium nem biztosított lehetőséget ki tudja miért? Mégis vettem a bátorságot, és megismerve a megállapodás szövegét, levelet írtam a témakörben a regnáló miniszternek és az OMVV elnökének. Ebben a mellékletben ezt közlöm kommentár nélkül. (Egyébként a megállapodás teljes szövege megtalálható és letölthető a VM honlapjáról).

14 Tárgy: Nyílt levél a hazai élővilág megőrzése érdekében Dr. Fazekas Sándor Miniszter Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 11. Dr. Semjén Zsolt Elnök Országos Magyar Vadászati Védegylet 1027 Budapest Medve utca Tisztelt Miniszter Úr, Tisztelt Elnök Úr! Alulírott Gera Pál magyar állampolgár, elkötelezettséget érezve a hazai élővilág sikeres jövőbeni megóvása érdekében, az alábbi rövid nyílt levelet teszem közzé, remélve, sikerül a támogatásukat megszereznem. Mint arról a sajtóból értesülhettünk, a február 16-án a budapesti FEHOVA rendezvényen Önnel együtt, vadászati-és természetvédelmi szervezetek képviselői aláírtak egy olyan dokumentumot, amely a MEGÁLLAPODÁS a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat képviselői között a vadászható fajok körét és az apróvadfajok vadászati idényét, valamint egyes trófeák behozatalát illetően címet viseli. (A dokumentum teljes szövege megtalálható és letölthető a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjáról). Előzménye e megállapodásnak még 2011-re nyúlik vissza, amikor dr. Semjén Zsolt az év januárjában egy olyan vadászati javaslatcsomagot írt a Miniszter Úrnak, amelyben kizárólagos vadászati érdekeket szem előtt tartva kezdeményezte a hatályos védett madár- és kisragadozófajok vadászhatóvá tételét. Akkor, a nyilvánosság felháborodása és a javaslat elől elzárt szakértői közösségek megbotránkozás arra késztette mind a vadászokat, mind az illetékes tárca illetékeseit (vagyis együttesen Önöket), hogy a kezdeményezésről, eredeti szándékuktól eltérően szakmai vitát rendezzenek. Ami már véget ért, de mi tagadás kissé féloldalasra sikeredett! Elkészült a tagadhatatlanul precízen kiválasztott szakértői műhelyek egyetértésével a megállapodás, ami azonban egyértelművé teszi, hogy a vadgazdálkodási-vadászati érdekek sosem látott mértékű elsődlegessége mindenek felett álló viszonyulási pont lett a jövőbeni intézkedések számára hazánkban. És ez elfogadhatatlan és felháborító! Elfogadhatatlan, sőt, döbbenetes, hogy a jövőben kizárólag olyan értékek mentén kutassák, vizsgálják az érintett hazai madár- és legfőképpen emlősfajokat, amelyek egyetemes célja, a vadgazdálkodási kutatások támogatása és hosszabb távon minél több vadászható faj kijelölése, ezáltal a vadászati piac minél szélesebb körre való kinyitása (pl. olasz vadászok). Néhány önkényesen kiragadott példa: Pl. a hazai kisragadozóink állományainak kutatása csak és kizárólag vadászati megítélések mentén elkötelezett kutatóhelyek bevonásával valósulhat majd meg 2013 és

15 2017 között, ami a magyarországi természetvédelmi állami apparátus és civil természetvédelmi mozgalom teljes, a rendszerváltás óta példátlan megalázása. A fürj is vadászhatóvá válhat, és miért? Azért, hogy növekedhessen a hazai vadászati piac bevétele! Amikor az új, idén januártól hatályos alaptörvényünk hitet tesz a z élővilág megőrzése mellett, ez a vadászati igény hitelt kaphatott a nevezett megállapodásban! Sajnálatos, hogy olyan fogyatkozó madárfajunk vadászatához is ragaszkodnak a jövőben honi Nimródjaink (és ezt aláírásukkal jóváhagyólag hitelesítették a megállapodás aláírói), amely állománya mára már gyakorlatilag az eltűnés magyarán: a kipusztulás szintjére süllyedt hazánkban. A fogolyról van szó, gyakorlatilag a kipusztulás szélére sodródott. Emiatt pedig nem a vadászatának mérséklését látják elérkezettnek, hanem az egyik legkevésbé kutatott menyétfélénk, a menyét üldöztetését, vadásztatását a jövőben. Akkor, ha most, álszent módon természetvédelmi oltalomban is részesítették. De ez is csalóka, félrevezető látszat, mert a megállapodás szövegéből egyértelműen kitűnik: hamarosan egy-két éven belül egész évben szabadon irthatóvá teszik. Minthogy vadászati érdekek miatt, mondván zavarják a téli vadászatot, a vadászok nyugalmát, a holló is lőhetővé válik majd, nem tekintve természetvédelmi státuszát, kizárólag csak a vadászok érdekét és nyugalmát. A XXI. században ez érv lehet, amit képesek is leírni és kézjegyükkel hitelesíteni! Őrület! És nem beszélve a nyestről, amit teljesen érthetetlen módon egész évben irthatónak nyilvánítottak, egyértelművé téve ezzel, hogy a jövőben valójában mit is terveznek a hazai többi, még nem vadászható kisragadozónkkal. No persze a szalonka sem marad érintetlen, az európai normáktól teljesen idegen módon csak azért is ragaszkodnak a tavaszi, nászidőben történő agyonlövetésükhöz, ami egyszerűen megmagyarázhatatlan szűklátókörűségre utal. De említhető lenne mindaz a könnyítés, amelyet a Washingtoni Egyezmény előírásait kijátszva lehetővé teszik a vadászati trófeák utaztatását hazánk területén keresztül, ezzel bezárva a kaput azon előírások betartása és betartatása előtt, amely éppen a szigorú szabályozásával küzdött az illegális vadászati turizmus és az arra visszavezethető törvénytelen trófea-behozatal előtt. (A végén csak így zárójelben jegyzem meg: Önök a dokumentumban egyes fajok esetében fajvédelmi tervekről írnak, ami nonszensz és gyomorforgató fogalom, legutóbb ilyen címszó alatt a II. világháború alatt születtek programok. Manapság, és ezt illene tudniuk, az érintett madár- és emlősfajokra fajmegőrzési-terveket kell készíteni. Nagy ám a különbség Miniszter Úr!). Tisztelt Miniszter Úr, Tisztelt Elnök Úr! Nagyon kérem Önöket, annak ellenére, hogy a kiválasztott szűk szakértői közösségek aláírták a megállapodást, és az már hatályba is lépett, fogadja el a kezdeményezésemet! Kérem Önöket, adjanak lehetőséget arra, hogy az érdeklődő és érintett szakértők, szakértői közösségek is elmondhassák a véleményüket. Ne alázzák meg emberek, szakértők sokaságát azzal, hogy nem hallgatják meg őket! Kérem, adjanak lehetőséget arra, hogy egyes fajok/fajcsoportok jövőbeni kutatásában szélesebb körű szakértői gárda vehessen részt, ne pedig a dokumentumban nevesített kiválogatott vadászati érdekeket képviselő kutatók. És különösen kérem: a Vidékfejlesztési Minisztérium ne képviselje a kizárólagos vadászati érdekeket, lévén, a hazai élővilág ennél többet érdemel! Kelt: Budapesten, március 16. Barátsággal üdvözli: Gera Pál s.k.

16 Postacím: Bp., Nyírpalota utca 60. Telefon: Honlap:

Javaslat a Magyarországon élő/előforduló menyétféle ragadozó emlőseink jövőbeli védelmi koncepciójára

Javaslat a Magyarországon élő/előforduló menyétféle ragadozó emlőseink jövőbeli védelmi koncepciójára Javaslat a Magyarországon élő/előforduló menyétféle ragadozó emlőseink jövőbeli védelmi koncepciójára Összeállította (2010 júliusában): Gera Pál E-mail: gerapal@t-online.hu Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Kedves Kolléga! Összeállította: Gera Pál (2011 januárjában)

Kedves Kolléga! Összeállította: Gera Pál (2011 januárjában) Kedves Kolléga! Ez év januárjában javaslatot tettem arra, hogy legyen hazánkban egy vidrára kidolgozott fajmegőrzési terv. Három részletben dolgoztam ki a dokumentumot. Előbb január 12-én a konkrét fajmegőrzési

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 1. oldal A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Dr. Fazekas Sándor úr részére miniszter. Földművelésügyi Minisztérium Budapest Kossuth L. tér 11. 1055. Tisztelt Miniszter Úr!

Dr. Fazekas Sándor úr részére miniszter. Földművelésügyi Minisztérium Budapest Kossuth L. tér 11. 1055. Tisztelt Miniszter Úr! WWF Magyarország Alapítvány 1141 Budapest Álmos Vezér útja 69.A Tel: +36 1 214 55 54 Fax:+36 1 212 93 53 panda@wwf.hu wwf.hu Dr. Fazekas Sándor úr részére miniszter Földművelésügyi Minisztérium Budapest

Részletesebben

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Előadásom témája az erdő és a vadgazdálkodás kapcsolatának jogi szabályozása. A vad védelméről a vadgazdálkodásról,

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A rendelet célja. Fogalmak

A rendelet célja. Fogalmak 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. - ában, valamint

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés

Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Az apróvadgazdálkodás jogi környezete Vadászati törvény Kapcsolódó hazai jogszabályok Európai Unió jogi környezete Nemzetközi egyezmények Az

Részletesebben

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek

Részletesebben

Országos Vadgazdálkodási Adattár ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ. Szerkesztette: dr.

Országos Vadgazdálkodási Adattár ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ. Szerkesztette: dr. ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ Szerkesztette: dr. Csányi Sándor Gödöllõ 1997-1999 ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ BEVEZETÉS Az utóbbi

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1996. évi LIII. törvény. a természet védelméről. I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Az Országgyűlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Készítette: Nagy István Mottó: Magyarország legyen Európa Vadaskertje! 1. Célja 2. A vad helye a természeti környezetben 2.1 A vadgazdálkodás kapcsolata az

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében - 1 - HMTJ 26/2015 (10.02.2015) Ikt. szám: 3222/10.02.2015 JELENTÉS Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében Előterjesztő: Elemző Csoport - 2 - Referenciadokumentum: - 1979-es Berni Egyezmény - Európai

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010. 2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet dr. Kiss Csaba EMLA 2010. o l d a l 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A területtel, a településsel, a fejlesztéssel, a rendezéssel, a tervezéssel, a szervezéssel

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

MARIE CURIE NEMZETKÖZI KUTATÁSI MUNKAERŐCSERE Több kedvezményezett

MARIE CURIE NEMZETKÖZI KUTATÁSI MUNKAERŐCSERE Több kedvezményezett III. MELLÉKLET EGYEDI RENDELKEZÉSEK MARIE CURIE NEMZETKÖZI KUTATÁSI MUNKAERŐCSERE Több kedvezményezett III. 1. Fogalommeghatározások A II.1. cikkben szereplőkön túlmenően e támogatási megállapodás alkalmazásában:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz KÖZSZERSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET Tanmenet és tantárgyi követelmények a TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK tantárgyhoz 1. A tantárgy kódja: KKS7B02 2. A tantárgy megnevezése (magyarul):

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Hatályos: 2011. május 26-tól

Hatályos: 2011. május 26-tól GYULA ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS FELESLEGES VAGYONTÁRGY HASZNOSÍTÁSI ÉS SELEJTEZÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2011. május 26-tól A Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Iroda

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2010. NOVEMBER 29.

RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, 2010. NOVEMBER 29. FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2081-49/2010. 2. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Piac

Részletesebben

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédekrıl szóló tv. 1. -a kimondja, hogy az ügyvéd közremőködik abban, hogy az ellenérdekő felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45 Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról*

2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 22862 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 182. szám 2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról* 1. A vad védelméről,

Részletesebben

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 19./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Partnerségi egyeztetés szabályainak

Részletesebben

az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 08.) Korm. rendelet módosításáról szóló

az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 08.) Korm. rendelet módosításáról szóló Vélemény az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 08.) Korm. rendelet módosításáról szóló tervezethez (KvVM/KJKF/449/2008) Összeállították: - Tripolszky

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. április 29-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2015. április 29-i ülésére Tárgy: Baptista Szeretetszolgálat kérelme Sorszám: IV/15 Előkészítette: Holopné dr. Sztrein Beáta Gazdasági Osztály Döntéshozatal módja: Egyszerű szótöbbség Véleményező bizottság: Pénzügyi Bizottság Egyéb

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A Vtv. 2017. március 1-jétől hatályos szövege, kiemelve a 2017. január 1-jétől 2017. február 28-áig hatályos törvényszöveghez képest életbe lépő változások 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben