A Tiszazug természeti adottságai
|
|
- Vilmos Fehér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Tiszazug természeti adottságai A Tisza és a Körös szögletében fekvő kistáj Martfű-Öcsöd vonalában határolható el a szomszédos Nagykunságtól. Eredetét tekintve egyedülálló vidéke a tiszai alföldnek, ugyanis létrehozásában a Duna feltöltő tevékenysége játszott főszerepet. A Duna a Tiszazug érintésével, lényegében a mai AlsóTisza medrében haladt dél felé, a Tisza viszont az Ér és Berettyó vonalánál érte el a körösök vidékének mocsaras süllyedékét. A mai vízhálózat 10 ezer éve kezdődött holocén korszak kéregmozgásainak eredményeként alakult ki. A Duna elhagyta vidékünket, a Tisza pedig a Nyírség kiemelkedése miatt előbb észak felé kényszerült, majd visszafordulva a Hortobágy keleti szélén talált utat a Körösvidék felé. Az Alföld tengelyében kialakuló süllyedékek azonban tovább módosították a Tisza vonalát. A folyó egyre nyugatabbra húzódott és elfoglalta jelenlegi helyét éve az Alföld felszínét a Tisza és mellékfolyói az áradások miatt 2-4 méter üledékkel látták el. a Körös-medence egyenletes süllyedésének, valamint a szél munkájának következményeként, magasabb ármentessé vált árterek, illetve parti dűnék, homokdombok és löszhátak jöttek létre. A Tisza ez időszaki maradványai alapvetően meghatározták a Hármas-Körös medrét, a folyó vízállását. Jól érzékelhető ez Kunszentmárton és Szelevény magasságában, ahol a Tisza, a Körös és a Hortobágy lefűződött és a folyószabályozással levágott egykori medrei óriási labirintussá ölelkeznek össze.
2 Az erdélyi hegyekből érkező Körösök. medencét alakítottak ki, Hármas-Körösként egyesülve szűk keresztmetszettel törték át a felszínt A Hármas-Körös mai medervonulatát csak éve érte el. Öcsödtől a Körös elfoglalta a Tisza egykori medrét és a két folyó Csongrádnál egyesülve kialakította a jelenleg létező Tiszazugot. A Tiszazug felszínének jelenlegi képének kialakításában a Tisza és a Hármas-Körös is részt vett. A Tisza, amikor a holocén folyamán nyugat felé húzódott homok- és löszfelszín jelentős részét letarolta, s a mélyebb fekvésű részeket saját üledékével töltötte fel. A felszín kialakulásában mutatkozó kettősség a természetes növényzetben is tükröződik: magasabb fekvésű homokterületei a Duna-Tisza köze, alacsonyabb részei viszont a Tiszántúlé flórajárásához tartoznak. Ma már hiába keressük az ősi, eredeti növénytakarót. Napjainkban azonban biztonsággal tudunk válaszolni arra, milyen is lehetett ez a táj kialakulása után? Erdőkkel, mocsarakkal, lápokkal tarkított táj volt a Tiszazug, hiszen az év nagy részében különböző mélységű vizek borították, s a visszahúzódó vizek megmaradtak a mélyebb fekvésű területeken akár a következő áradásig is. A magasabb fekvésű területeken / a szintkülönbség 1-2 méter / lösz és homokpuszta foltok alakultak ki.
3
4 Jelenleg a Tiszazug legmagasabb része az Istvánházi-puszta, Cserkeszölő, Cibakháza, Tiszaföldvár, Martfű vonalon húzódik. Egy védelmet érdemlő földrajzi képződmény is megfigyelhető a tiszaugi bokros-puszta délnyugati szélén. Itt húzódik az 1-2 méter magasságú tereplépcső, amely a Tisza szabályozás előtti árteret választja el a folyó óholocén teraszától. A Tisza medrének változásait különböző korú morotvák jelzik. Némelyikük már szinte feltöltődött, s helyét csupán egy horpadás jelzi a szántón. Vannak melyek jelenleg élik fénykorukat gazdag mocsári vegetációval, pl. a Tiszakürttől délre lévő csukás- morotva.
5 A szabályozások után a Tiszazug növényvilága is jelentős változásokon ment keresztül. Az ártereken a mai természetes növényzetet fű-nyár ligeterdők és ártéri rétek alkotják. Az ármentesített területeken szikesedés indult meg, pl. Istvánházi-puszta, tiszaugi Bokros-puszta. A kistáj lösznövényzete az idők során teljesen megsemmisült, helyét agrárkultúra váltotta fel, majd a legtöbbje parlagon maradt. Egyik másik növényfaj fennmaradt foltokban az utak mentén, pl. Cibakháza határában a taréjos búzafű ( Agropiron pectinatum ), de igazi lösztársulások nincsenek. Visszaszorult a homoki pusztavegetáció is. Egyedüli képviselőjeként a homoki rozsnokgyeppel ( Brometum tectorum ) találkozhatunk, pl. Tiszakürttől délkeletre. A Tiszazug jellegzetes társulásai Fás társulások ( erdők ) Fátlan társulások Fűz-nyár ligeterdők ( Salicetum albae- Homoki gyepek fragilis ) Bokorfüzesek Szikesek Vízi növényzet Nádasok Magassásosok Mocsárrétek Láprétek Magaskórós társulások Társulások jellemzése 1.Fás társulások A Tisza és Hármas-Körös ártereire is jellemzőek a következő társulások. 1.1 Fűz-nyár ligeterdő Az árterek mélyebb fekvésű területein kialakuló erdőtársulás, a hullámtér legelterjedtebb állománya. A társulás leggyakoribb természetes fafajai a fehér nyár, a fekete nyár, a fehér fűz és a törékeny fűz. Az őshonos fafajokból álló állományok jó élőhely adottságokkal rendelkeznek. Kiváló madárfészkelőhelyek. A legnagyobb kiterjedésű, háborítatlan erdőkben a szürkegémek alkotnak
6 kolóniákat. Csatlakoznak a telepekhez kiskócsagok, selyemgémek is. Szívesen költ a fekete gólya és a réti sas is ezen területeken. A fehér nyárak jól odvasodnak, ezért gazdag az odúlakó faunájuk is. A medertől távol eső területeken a kitermelt fűz helyét gyalogakác, zöld juhar és amerikai kőris foglalja el. 1.2 Bokorfüzesek Az árterek mélyebben fekvő részein több formája is létezik. A legelterjedtebb a mandulalevelű fűz bokorfüzese. Általában a mederpartokon alakulnak ki. Megtelepedésükkel együtt néhány szál fehér fűz, fekete nyár, és fehér nyár is partot fog, melyek később növésben lehagyják az alacsonyabb bokorfüzeseket. Az alacsony bokrokra fészkelő énekes madarak kedvelt búvóhelyei. A vonuló füzikék a meder parti fűzgalériákon bujkálva haladnak végig a folyó vonalán. A több hektár kiterjedésű bokorfüzesekben alakultak ki hazánk legnagyobb bakcsó fészektelepei. E társulás az egyedüli élőhelye a Tisza mentén, dél felől terjeszkedő halvány gezének is. Fátlan társulások 2.1 Homoki gyepek A homoki gyepek fajai között uralkodnak az egyévesek, a hagymás-gumósok, de sok a félcserjés növény is. A homoki szukcesszió pionír társulása a rozsnokos pusztagyep. Rendszerint csupasz homokon, főleg egyéves fajok alkotják. A társulás jellegzetes növénye a királydinnye. A gyepszint laza záródású, gyakoriak a homok felszínen megjelenő moha-zuzmó foltok. Homoki rozsnokgyeppel Tiszakürttől délkeletre találkozhatunk. 2.2 Szikesek Alföldünkön időszakosan túlzottan átnedvesedő, nyáron kiszáradó egykori öntésterülerületein Na-sók a szélsőséges, igen meleg-száraz klímában a talaj felé vándorolnak és felhalmozódnak.
7 Így alakultak ki az ősi szikes társulások termőhelyei, amelyeknek a területei napjainkra a vízrendezések és erdőirtások hatására tovább nőt. A Tiszazug legjellegzetesebb szikese, szikes tava a Csépai-fertő. 2.3 Holtágak/ Vízi növényzet, magaskórós társulás, mocsárrét / A Tisza és Körösök medrének változása, valamint a vízrendezések következménye az a sok morotva holtág melyek az árterületeken belül ma is megtartották változatos élővilágukat. A Holtágak jelenlegi helyzet nagyban függ a vízellátottságuktól, feltöltődésük mértékétől. A nagyobb kiterjedésűek gazdag vízi növényzettel / lebegő hínárok, gyökerező hínárok / rendelkeznek. Partjaikon nádasok, magaskórós társulások jelennek meg. A Tiszakürttől délre lévő morotva gazdag mocsári vegetációt őriz. Vizének felszínét nyár derekán már tömött szőnyegként borítják a lebegő hínárnövények. Óriási tömegben tenyészik itt az apró békalencse, a rucaöröm és a legkisebb virágos növényünk a vízidara. A meder teljes szélességében előfordul nád. A sekély parti vízben magassásrét húzódik, megtalálható a villás sás, s helyenként a sárga nőszirom is díszlik. A Tiszazug védett területei Védetté nyilvánítás ideje Közép-Tiszai Tájvédelmi 1978 Körzet Körösvölgy Természetvédelmi kezelő szerv Hortobágyi NP Körös-Maros NP Hortobágyi NP Tiszakürti Arborétum Csépai fertő Természetvédelmi terület Cerkeszőlő-aranyosi 1987 tölgyfák Csépai Fertő Hortobágyi NP
8 A Tiszántúl szikes vizei elsősorban szulfátokban gazdag. A Csépai-fertő a Duna-Tisza köze sziksótól /Na2CO3/ lúgos tavaival mutat hasonlóságot, ami a két táj azonos eredetére is utal. A fertő sekély lejtésű mélyedésben terül el. Egyik oldalról homokhátak, másik oldalról teraszos szikesek határolják. Partja természetes lejtéssel megy át a mederfenékbe, a szikesek felőli oldalán régi vályogvetőgödrök tagolják a part egy részét. Középen egy mesterséges árok húzódik keresztül, amelynek partján alacsony vízállás esetén a belső részek is megközelíthetőek. Vize a nátrium-karbonáttól erősen lúgos ph értéke 11, a természetes vizeink ph értéke7-8,5 között van -, s a nyári szárazság idején a part egyes részein kivirágzik a sziksó. Mélysége nem haladja meg az 1 métert. A szikesek jellegzetes időbeni és térbeli mozaikos társulásokat hoznak létre. A szélsőséges ökológiai viszonyok / sótartalom, vízháztartás, talajfizikai adottságok, hőingás / nagy alkalmazkodást kíván az itt előforduló élőlényektől. A sóhatás leginkább fajszegényedést eredményez, a hasonló kiterjedésű és mélységű vizek élővilágához képest. A Csépai- fertő vízfelületén a növényzet dominál, főként nádas formájában. A szélén zsiókás húzódik. A partján egyfelől sziki száraz rét terül el, másfelől fűz- nyár ligeterdő maradványa. A vizet tavasszal szívesen keresik fel a környék kétéltűi párzás idején. Jellemző a kecskebéka ( Rana esculenta ) és a vöröshasú unka ( Bombina bombina ) nagyszámú előfordulása. Fészkelő madarai jellegzetes mocsári nádi fajok, kis vöcsök ( Podiceps ruficollis ), törpegém ( Ixobrychus minutus ), cigányréce ( Aythya nyroca ) szárcsa ( Fulica atra ),vízityúk ( Gallinula chloropus ), barna rétihéja ( Circus aeruginosus ). Énekes madarak közül gyakori a nádi tücsök madár ( Locustella luscioides ), nádirigó ( Acrocephalus arundinaceus ), cserregő és énekes nádiposzáta ( Acrocephalus scirpaceus, A.palustris )és a nádi sármány ( Embrezia schoeniclus ). A környék kisemlősei között előforduló erdei egér ( Apodemus sylvaticus ) a Tiszavidékén igen ritka, úgy mint az aprószemű erdei egér ( Apodemus microps ).
9 Cserkeszőlő Aranyosi Tölgyfák Cserkeszőlőtől délnyugatra, a település központjától 7 km-re áll az aranyosi erdő. Ez a Tiszazug legmagasabban fekvő vidéke. A szabálytalan alakú buckákkal, dűnékkel tagolt homokfelszínt főként ültetett akácosok ( Robinietum cultum ) és nemesnyárasok ( Populetum cultum ) borítják A helyi hagyomány szerint a fák abból az 1850 táján történt makkvetéses erdőtelepítésből maradtak meg, amelyet az akkor rendkívüli tömegben elszaporodott mezei pockok szinte teljesen elpusztítottak. A vetéshez használt tölgymakkot minden bizonnyal a közelben gyűjthették, így a fák lényegében az ősi növényzet képviselőinek tekinthetők. Csodálatosak lehettek a hajdani zárt tölgyesek a Tiszazugban, melynek morzsái ma még három évvel ezelőtt is így néztek ki. A privatizáció során a terület magántulajdonba került, (? ) a tulajdonos a fák kitermelése mellett döntött. Újra telepítés nem történt. A terület ma erdészeti szempontból műveletlen. A kitermelt fák helyét betelepült, agresszíven szaporodó fajok / keskenylevelű ezüstfa, gyalogakác / vették át. A Cserkeszőlő-aranyosi tölgyfák melyet 1987-ben helyi jelentőségű védett területnek minősítettek, 2000-ben már nem létezik ilyen minőségében. Tiszakürti Arborétum Az arborétum telepítésének gondolata a Szarvason arborétumot alapító Bolza József Kürtre nősülő gyermeke Péter, és fia József nevéhez fűződik. Mindig tiszteletben tartották azt, amit a természet alkotott, meghagyták és beépítették elképzeléseikbe azokat a természeti elemeket, melyek még a kert megépítése előtt keletkezett. A park építése és továbbfejlesztése során a család a következőket tartotta fontosnak: A vízrendezés után kialakult új környezeti feltételeknek megfelelően gyöngyvirágos kocsányos tölgyes irányába változó tölgy-kőris-szil ligeterdő fáit megóvták, a legszebb példányokat az erdőből kibontva jó léptékű tereket formáltak ki, míg máshol a klímateremtő zárt állományokat érintetlenül meghagyták, sőt új telepítésekkel bővítették. Kihasználva a magas hőösszeg és a talajban folyamatosan jelenlévő vizet, a kocsányostölgy mérettartományával összecsengő, ahhoz léptékében jól illő növényeket választottak szoliternek így szubtrópusi észak-amerikai klímaigényű vörös-,bíbor-és mocsári tölgyet, platánt, feketediót, törökmogyorót.
10 Nem aprózták fel bokrokkal, tájidegen fajokkal. Meghagyták a pázsit és az óriás fák közvetlen találkozását. Tartózkodtak a szélsőségesen elütő formáktól, színektől. Az arborétum területe ma 60 ha, kb 1500 taxon található a kert területén. A kert főbb értékei az Öregkerti részen található famatuzsálemek, elsősorban a kocsányos tölgyek, platánok, bíbor tölgy, vörös tölgyek. Az újabb telepítések ritkaságai a jegenyefenyők, mocsári ciprusok, ezüstfenyők és a tavaszi virágokat ontó cserjék mellett az Alföldön szokatlan alhavasi hangulatot idéző Rhododendronok. Körösvölgy A növénytakaró valamikor igen gazdag és változatos volt. Az ár és belvízmentesítési munkálatok okozta változások miatt a vízigényes mocsári vegetáció eltűnt. Ennek a növényzetnek eredeti társulásait ma már a védett területeken sem találjuk meg. A föliszapolódott morotvákat nagyhínárok, illetve tündérrózsa, sulyom és tündérfátylas társulások foglalják el. Nagy tömegben maradt fenn a nagyobb alkalmazkodóképességű rókasás és szittyófajok sárga nőszirommal tarkítva. Igen értékes növénytakaró az ártéri erdő, bokros ligetes állományú füzes-nyárasok. Ezek a növények határozzák meg a táj arculatát. Nagy területet foglalnak el az ártéri rétek és legelők is. Jellemzőek az ecsetpázsit-kaszálók. A hullámtéri flóra sok értékes állatfajnak nyújt életteret.a szabályozott Körösök hullámtere, a jellegében megváltozott folyóvizek és az ember által kialakított másodlagos élettérben egyedülállóan sajátos élővilág alakult ki. A Körösvölgy emlős állataiból az Európa-szerte szigorúan védett vidra jelenti a ritkaságot. Madarakból az itt telepesen fészkelő kis kócsag és üstökös gém, réti füles bagoly kiemelten kezelt természetvédelmi érték. A hullámtéri állattársulások közül a madárvilágban lombkoronaszinten jellemzőek a gémfélék, fatörzsszinten az odúlakó baglyok, harkályok, bankafélék, seregély, kerti rozsdafark stb. együttese. Talajszinten valamennyi fészkelő vadrécefaj, vízszegélyeken pedig a guvatfélék, vöcskök és nádi énekesek változatos fajgazdagsága található. A Körösök egyrészt iránymutató szerepet töltenek be a Kárpát-medencei madárvonulásban, másrészt gyülekező, táplálkozó és jeges időszakban telelő területet képezik a vízimadarak változatos sokaságának. A gémfajok és a fekete gólya vonulásában az alföldi folyóvölgyek
11 karakter szerepet játszanak. A csak nagyon rövid időre jéggel borított, vagy egész télen át jégmentes folyómedrek pedig az európai vadrécetelelés szempontjából töltenek be jelentős ökológiai feladatot. A Körösvölgy Mesterszállás, Öcsöd, Kunszentmárton szakasza 1980 óta helyi védettségű, 1987-től természetvédelmi terület. A Körös-Maros Nemzeti park megalakulása óta / 1997 / a terület egy része az igazgatóság kezelésében van. Felhasznált irodalom Magyarország legfontosabb Magyar arborétumok és botanikus arborétumai és botanikus kertjei kertek szövetsége, 1999 Szerkesztő: Tóth Imre Növényföldrajz, társulástan és ökológia Tankönykiadó,Bp.1981 Szerkesztő: Hortobágyi Tibor Szolnok megye természeti értékei Szolnok,1989 Szerkesztő: Zelenyanszki András Természetvédelem Szerkesztette: Tardy János Természetvédelmi Hivatal, 1994
Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
Részletesebben7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek
7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
RészletesebbenFELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.
1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenA rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja
A Békésszentandrás Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011.(VII.18.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról Békésszentandrási Nagyközség
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenTermészetmadárvédelem. gyerekszemmel
Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben
Részletesebben"Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről"
"Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről" Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés részére Készítette: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenInváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben
Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenSOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
RészletesebbenA vízparti növények. Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága?
A vízparti növények Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága? Ennek vagy ennek? Jellemzően milyen növények lehetnek a vízparton? A NÁD: és a GYÉKÉNY: Mi jellemző a nádasra? hozzájárul a vizek öntisztulásához
RészletesebbenMagyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék
Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenI. forduló Megoldás. 1. Mozizzunk együtt!
I. forduló Megoldás 1. Mozizzunk együtt! Tekintsétek meg figyelmesen a következő linken található rövid video filmet, https://www.youtube.com/watch?v=n5w1ogf_be0, majd ismerjétek fel a kisfilm szereplőit,
Részletesebben4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1
4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.
Részletesebben15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenVadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
RészletesebbenJavaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA Ikt. szám: BK-05/KTF/02389-4/2019. Hiv. szám: - Ügyintéző: Sirok Attila dr. Kisgyörgyei Ágnes Telefon : +36 (76) 795-875 +36 (76) 795-862 Hivatali
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenTervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenNagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről
Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenA Tápió vidék környezetiállapot
A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenA Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
RészletesebbenA természetvédelemről szóló évi LIII. Törvény a alapján Göd Nagyközség Önkormányzata a következőket rendeli el.
Göd Város Önkormányzatának 16/1999.(IV. 20.) sz. Ök. rendelete az egységes szerkezetbe foglalt helyi jelentőségű Göd- felsői Kékperjés Láprét, a Göd Láprét, a Göd Homokpusztagyep, Kék Duna Sport telep
RészletesebbenA VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI
A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenA Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága
Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird
RészletesebbenTERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ KVVM TÁJÉKOZTATÓRÓL
TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1808/2007. TERVEZET A NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VADVIZEK JEGYZÉKÉ -BE BEJEGYZETT HAZAI VÉDETT VIZEK ÉS VADVÍZTERÜLETEK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenNagyvisnyó Sporttábor
Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:
RészletesebbenVersenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:
Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
Részletesebben1986 óta a természet szolgálatában
2012 1986 óta a természet szolgálatában Január Foltos szalamandra/salamandra salamandra lárva (Fotó: Pfliegler Walter) Kérjük, adja adója 1%-át a Varangy Akciócsoport Egyesületnek. Támogatását 100%-ban
RészletesebbenA Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással
A Közép-Tiszán elhelyezkedő 40-60 napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással Szilágyi Annamária Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 7179,5 km 2 vagyonkezelője KÖTIVIZIG Tisza magyarországi
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenDunamenti síkság. Kalocsai-Sárköz
II.3.1. TÁJRENDEZÉS Természetföldrajzi tájbesorolás Miske közigazgatási területe az Alföld nagytájának a Dunamenti síkság középtájba, azon belül a Kalocsai-Sárköz kistáj földrajzi tájegységbe tartozik.
RészletesebbenA jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben
A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai
Részletesebben4.1. Balaton-medence
Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra
RészletesebbenMADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS
MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
RészletesebbenTerületrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő
RészletesebbenLátvány elemek koncepció terve
Látvány elemek koncepció terve A A Modern Városok Program keretében megvalósuló Pangea Ökocentrum (Sóstói Többfunkciós Oktatási Központ) Építési Kivitelezési Tervdokumentációjához Építtető: Nyíregyházi
RészletesebbenSzőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens
Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens Mit védünk? A szőlőtelepítések által érintett védett természeti
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK
TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A hagyományos pásztorkodás jelene a Tisza-tavon Előadó: Lovas Attila KÖTIVIZIG igazgató A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS TERMÉSZETES SZÖVETSÉGESEK MINDKÉT
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenTiszazugi LEADER Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020
1 Tiszazugi LEADER Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2015. december TERVEZET Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi
RészletesebbenOsli-Hany madarai március 10. 9:00. Szikes tavak madarai március 10. 9:00. Osli-Hany madarai március 24. 9:00
Hóvirágos túra a hédervári Vadaskerti-erdőben Egykoron a Szigetköz magasabb ártéri szintjeit a tölgy-kőris-szil ligeterdők uralták. A keményfás ligeterdő az otthona számos jól ismert lágyszárú növényfajnak
RészletesebbenMagyarország vízrajza
Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű
RészletesebbenNagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft
Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12.
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Természetvédelmi állattan Fajszintű védelem: ritkaság, gyakoriság, veszélyeztetettség.
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenTermészetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány
Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették
RészletesebbenSzerkesztette Vizkievicz András. Vizsgakövetelmények
Szerkesztette Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós újításokat (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenSzakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről
Dr. Bokor Zoltán tudományos főmunkatárs, halászati szakértő szakértői névjegyzék száma: SZIF/16-3/2011. Szakértői vélemény A Duna folyam 1630-1564 fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz
RészletesebbenUNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenA HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN
Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG
RészletesebbenErdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben
Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
RészletesebbenTÜSKEVÁR PIHENŐHÁZ GYOMAENDRŐD
TÜSKEVÁR PIHENŐHÁZ GYOMAENDRŐD Hétszínvirág-Tüskevár Szolgáltató Nonprofit BT. 5502 Gyomaendrőd, Fő út 67. Telefon:: 70/940-1619 e-mail: hetszinviragtuskevar@upcmail.hu www.hetszinviragbt.webnode.hu Gyomaendrőd
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
Részletesebben