A Tiszazug természeti adottságai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Tiszazug természeti adottságai"

Átírás

1 A Tiszazug természeti adottságai A Tisza és a Körös szögletében fekvő kistáj Martfű-Öcsöd vonalában határolható el a szomszédos Nagykunságtól. Eredetét tekintve egyedülálló vidéke a tiszai alföldnek, ugyanis létrehozásában a Duna feltöltő tevékenysége játszott főszerepet. A Duna a Tiszazug érintésével, lényegében a mai AlsóTisza medrében haladt dél felé, a Tisza viszont az Ér és Berettyó vonalánál érte el a körösök vidékének mocsaras süllyedékét. A mai vízhálózat 10 ezer éve kezdődött holocén korszak kéregmozgásainak eredményeként alakult ki. A Duna elhagyta vidékünket, a Tisza pedig a Nyírség kiemelkedése miatt előbb észak felé kényszerült, majd visszafordulva a Hortobágy keleti szélén talált utat a Körösvidék felé. Az Alföld tengelyében kialakuló süllyedékek azonban tovább módosították a Tisza vonalát. A folyó egyre nyugatabbra húzódott és elfoglalta jelenlegi helyét éve az Alföld felszínét a Tisza és mellékfolyói az áradások miatt 2-4 méter üledékkel látták el. a Körös-medence egyenletes süllyedésének, valamint a szél munkájának következményeként, magasabb ármentessé vált árterek, illetve parti dűnék, homokdombok és löszhátak jöttek létre. A Tisza ez időszaki maradványai alapvetően meghatározták a Hármas-Körös medrét, a folyó vízállását. Jól érzékelhető ez Kunszentmárton és Szelevény magasságában, ahol a Tisza, a Körös és a Hortobágy lefűződött és a folyószabályozással levágott egykori medrei óriási labirintussá ölelkeznek össze.

2 Az erdélyi hegyekből érkező Körösök. medencét alakítottak ki, Hármas-Körösként egyesülve szűk keresztmetszettel törték át a felszínt A Hármas-Körös mai medervonulatát csak éve érte el. Öcsödtől a Körös elfoglalta a Tisza egykori medrét és a két folyó Csongrádnál egyesülve kialakította a jelenleg létező Tiszazugot. A Tiszazug felszínének jelenlegi képének kialakításában a Tisza és a Hármas-Körös is részt vett. A Tisza, amikor a holocén folyamán nyugat felé húzódott homok- és löszfelszín jelentős részét letarolta, s a mélyebb fekvésű részeket saját üledékével töltötte fel. A felszín kialakulásában mutatkozó kettősség a természetes növényzetben is tükröződik: magasabb fekvésű homokterületei a Duna-Tisza köze, alacsonyabb részei viszont a Tiszántúlé flórajárásához tartoznak. Ma már hiába keressük az ősi, eredeti növénytakarót. Napjainkban azonban biztonsággal tudunk válaszolni arra, milyen is lehetett ez a táj kialakulása után? Erdőkkel, mocsarakkal, lápokkal tarkított táj volt a Tiszazug, hiszen az év nagy részében különböző mélységű vizek borították, s a visszahúzódó vizek megmaradtak a mélyebb fekvésű területeken akár a következő áradásig is. A magasabb fekvésű területeken / a szintkülönbség 1-2 méter / lösz és homokpuszta foltok alakultak ki.

3

4 Jelenleg a Tiszazug legmagasabb része az Istvánházi-puszta, Cserkeszölő, Cibakháza, Tiszaföldvár, Martfű vonalon húzódik. Egy védelmet érdemlő földrajzi képződmény is megfigyelhető a tiszaugi bokros-puszta délnyugati szélén. Itt húzódik az 1-2 méter magasságú tereplépcső, amely a Tisza szabályozás előtti árteret választja el a folyó óholocén teraszától. A Tisza medrének változásait különböző korú morotvák jelzik. Némelyikük már szinte feltöltődött, s helyét csupán egy horpadás jelzi a szántón. Vannak melyek jelenleg élik fénykorukat gazdag mocsári vegetációval, pl. a Tiszakürttől délre lévő csukás- morotva.

5 A szabályozások után a Tiszazug növényvilága is jelentős változásokon ment keresztül. Az ártereken a mai természetes növényzetet fű-nyár ligeterdők és ártéri rétek alkotják. Az ármentesített területeken szikesedés indult meg, pl. Istvánházi-puszta, tiszaugi Bokros-puszta. A kistáj lösznövényzete az idők során teljesen megsemmisült, helyét agrárkultúra váltotta fel, majd a legtöbbje parlagon maradt. Egyik másik növényfaj fennmaradt foltokban az utak mentén, pl. Cibakháza határában a taréjos búzafű ( Agropiron pectinatum ), de igazi lösztársulások nincsenek. Visszaszorult a homoki pusztavegetáció is. Egyedüli képviselőjeként a homoki rozsnokgyeppel ( Brometum tectorum ) találkozhatunk, pl. Tiszakürttől délkeletre. A Tiszazug jellegzetes társulásai Fás társulások ( erdők ) Fátlan társulások Fűz-nyár ligeterdők ( Salicetum albae- Homoki gyepek fragilis ) Bokorfüzesek Szikesek Vízi növényzet Nádasok Magassásosok Mocsárrétek Láprétek Magaskórós társulások Társulások jellemzése 1.Fás társulások A Tisza és Hármas-Körös ártereire is jellemzőek a következő társulások. 1.1 Fűz-nyár ligeterdő Az árterek mélyebb fekvésű területein kialakuló erdőtársulás, a hullámtér legelterjedtebb állománya. A társulás leggyakoribb természetes fafajai a fehér nyár, a fekete nyár, a fehér fűz és a törékeny fűz. Az őshonos fafajokból álló állományok jó élőhely adottságokkal rendelkeznek. Kiváló madárfészkelőhelyek. A legnagyobb kiterjedésű, háborítatlan erdőkben a szürkegémek alkotnak

6 kolóniákat. Csatlakoznak a telepekhez kiskócsagok, selyemgémek is. Szívesen költ a fekete gólya és a réti sas is ezen területeken. A fehér nyárak jól odvasodnak, ezért gazdag az odúlakó faunájuk is. A medertől távol eső területeken a kitermelt fűz helyét gyalogakác, zöld juhar és amerikai kőris foglalja el. 1.2 Bokorfüzesek Az árterek mélyebben fekvő részein több formája is létezik. A legelterjedtebb a mandulalevelű fűz bokorfüzese. Általában a mederpartokon alakulnak ki. Megtelepedésükkel együtt néhány szál fehér fűz, fekete nyár, és fehér nyár is partot fog, melyek később növésben lehagyják az alacsonyabb bokorfüzeseket. Az alacsony bokrokra fészkelő énekes madarak kedvelt búvóhelyei. A vonuló füzikék a meder parti fűzgalériákon bujkálva haladnak végig a folyó vonalán. A több hektár kiterjedésű bokorfüzesekben alakultak ki hazánk legnagyobb bakcsó fészektelepei. E társulás az egyedüli élőhelye a Tisza mentén, dél felől terjeszkedő halvány gezének is. Fátlan társulások 2.1 Homoki gyepek A homoki gyepek fajai között uralkodnak az egyévesek, a hagymás-gumósok, de sok a félcserjés növény is. A homoki szukcesszió pionír társulása a rozsnokos pusztagyep. Rendszerint csupasz homokon, főleg egyéves fajok alkotják. A társulás jellegzetes növénye a királydinnye. A gyepszint laza záródású, gyakoriak a homok felszínen megjelenő moha-zuzmó foltok. Homoki rozsnokgyeppel Tiszakürttől délkeletre találkozhatunk. 2.2 Szikesek Alföldünkön időszakosan túlzottan átnedvesedő, nyáron kiszáradó egykori öntésterülerületein Na-sók a szélsőséges, igen meleg-száraz klímában a talaj felé vándorolnak és felhalmozódnak.

7 Így alakultak ki az ősi szikes társulások termőhelyei, amelyeknek a területei napjainkra a vízrendezések és erdőirtások hatására tovább nőt. A Tiszazug legjellegzetesebb szikese, szikes tava a Csépai-fertő. 2.3 Holtágak/ Vízi növényzet, magaskórós társulás, mocsárrét / A Tisza és Körösök medrének változása, valamint a vízrendezések következménye az a sok morotva holtág melyek az árterületeken belül ma is megtartották változatos élővilágukat. A Holtágak jelenlegi helyzet nagyban függ a vízellátottságuktól, feltöltődésük mértékétől. A nagyobb kiterjedésűek gazdag vízi növényzettel / lebegő hínárok, gyökerező hínárok / rendelkeznek. Partjaikon nádasok, magaskórós társulások jelennek meg. A Tiszakürttől délre lévő morotva gazdag mocsári vegetációt őriz. Vizének felszínét nyár derekán már tömött szőnyegként borítják a lebegő hínárnövények. Óriási tömegben tenyészik itt az apró békalencse, a rucaöröm és a legkisebb virágos növényünk a vízidara. A meder teljes szélességében előfordul nád. A sekély parti vízben magassásrét húzódik, megtalálható a villás sás, s helyenként a sárga nőszirom is díszlik. A Tiszazug védett területei Védetté nyilvánítás ideje Közép-Tiszai Tájvédelmi 1978 Körzet Körösvölgy Természetvédelmi kezelő szerv Hortobágyi NP Körös-Maros NP Hortobágyi NP Tiszakürti Arborétum Csépai fertő Természetvédelmi terület Cerkeszőlő-aranyosi 1987 tölgyfák Csépai Fertő Hortobágyi NP

8 A Tiszántúl szikes vizei elsősorban szulfátokban gazdag. A Csépai-fertő a Duna-Tisza köze sziksótól /Na2CO3/ lúgos tavaival mutat hasonlóságot, ami a két táj azonos eredetére is utal. A fertő sekély lejtésű mélyedésben terül el. Egyik oldalról homokhátak, másik oldalról teraszos szikesek határolják. Partja természetes lejtéssel megy át a mederfenékbe, a szikesek felőli oldalán régi vályogvetőgödrök tagolják a part egy részét. Középen egy mesterséges árok húzódik keresztül, amelynek partján alacsony vízállás esetén a belső részek is megközelíthetőek. Vize a nátrium-karbonáttól erősen lúgos ph értéke 11, a természetes vizeink ph értéke7-8,5 között van -, s a nyári szárazság idején a part egyes részein kivirágzik a sziksó. Mélysége nem haladja meg az 1 métert. A szikesek jellegzetes időbeni és térbeli mozaikos társulásokat hoznak létre. A szélsőséges ökológiai viszonyok / sótartalom, vízháztartás, talajfizikai adottságok, hőingás / nagy alkalmazkodást kíván az itt előforduló élőlényektől. A sóhatás leginkább fajszegényedést eredményez, a hasonló kiterjedésű és mélységű vizek élővilágához képest. A Csépai- fertő vízfelületén a növényzet dominál, főként nádas formájában. A szélén zsiókás húzódik. A partján egyfelől sziki száraz rét terül el, másfelől fűz- nyár ligeterdő maradványa. A vizet tavasszal szívesen keresik fel a környék kétéltűi párzás idején. Jellemző a kecskebéka ( Rana esculenta ) és a vöröshasú unka ( Bombina bombina ) nagyszámú előfordulása. Fészkelő madarai jellegzetes mocsári nádi fajok, kis vöcsök ( Podiceps ruficollis ), törpegém ( Ixobrychus minutus ), cigányréce ( Aythya nyroca ) szárcsa ( Fulica atra ),vízityúk ( Gallinula chloropus ), barna rétihéja ( Circus aeruginosus ). Énekes madarak közül gyakori a nádi tücsök madár ( Locustella luscioides ), nádirigó ( Acrocephalus arundinaceus ), cserregő és énekes nádiposzáta ( Acrocephalus scirpaceus, A.palustris )és a nádi sármány ( Embrezia schoeniclus ). A környék kisemlősei között előforduló erdei egér ( Apodemus sylvaticus ) a Tiszavidékén igen ritka, úgy mint az aprószemű erdei egér ( Apodemus microps ).

9 Cserkeszőlő Aranyosi Tölgyfák Cserkeszőlőtől délnyugatra, a település központjától 7 km-re áll az aranyosi erdő. Ez a Tiszazug legmagasabban fekvő vidéke. A szabálytalan alakú buckákkal, dűnékkel tagolt homokfelszínt főként ültetett akácosok ( Robinietum cultum ) és nemesnyárasok ( Populetum cultum ) borítják A helyi hagyomány szerint a fák abból az 1850 táján történt makkvetéses erdőtelepítésből maradtak meg, amelyet az akkor rendkívüli tömegben elszaporodott mezei pockok szinte teljesen elpusztítottak. A vetéshez használt tölgymakkot minden bizonnyal a közelben gyűjthették, így a fák lényegében az ősi növényzet képviselőinek tekinthetők. Csodálatosak lehettek a hajdani zárt tölgyesek a Tiszazugban, melynek morzsái ma még három évvel ezelőtt is így néztek ki. A privatizáció során a terület magántulajdonba került, (? ) a tulajdonos a fák kitermelése mellett döntött. Újra telepítés nem történt. A terület ma erdészeti szempontból műveletlen. A kitermelt fák helyét betelepült, agresszíven szaporodó fajok / keskenylevelű ezüstfa, gyalogakác / vették át. A Cserkeszőlő-aranyosi tölgyfák melyet 1987-ben helyi jelentőségű védett területnek minősítettek, 2000-ben már nem létezik ilyen minőségében. Tiszakürti Arborétum Az arborétum telepítésének gondolata a Szarvason arborétumot alapító Bolza József Kürtre nősülő gyermeke Péter, és fia József nevéhez fűződik. Mindig tiszteletben tartották azt, amit a természet alkotott, meghagyták és beépítették elképzeléseikbe azokat a természeti elemeket, melyek még a kert megépítése előtt keletkezett. A park építése és továbbfejlesztése során a család a következőket tartotta fontosnak: A vízrendezés után kialakult új környezeti feltételeknek megfelelően gyöngyvirágos kocsányos tölgyes irányába változó tölgy-kőris-szil ligeterdő fáit megóvták, a legszebb példányokat az erdőből kibontva jó léptékű tereket formáltak ki, míg máshol a klímateremtő zárt állományokat érintetlenül meghagyták, sőt új telepítésekkel bővítették. Kihasználva a magas hőösszeg és a talajban folyamatosan jelenlévő vizet, a kocsányostölgy mérettartományával összecsengő, ahhoz léptékében jól illő növényeket választottak szoliternek így szubtrópusi észak-amerikai klímaigényű vörös-,bíbor-és mocsári tölgyet, platánt, feketediót, törökmogyorót.

10 Nem aprózták fel bokrokkal, tájidegen fajokkal. Meghagyták a pázsit és az óriás fák közvetlen találkozását. Tartózkodtak a szélsőségesen elütő formáktól, színektől. Az arborétum területe ma 60 ha, kb 1500 taxon található a kert területén. A kert főbb értékei az Öregkerti részen található famatuzsálemek, elsősorban a kocsányos tölgyek, platánok, bíbor tölgy, vörös tölgyek. Az újabb telepítések ritkaságai a jegenyefenyők, mocsári ciprusok, ezüstfenyők és a tavaszi virágokat ontó cserjék mellett az Alföldön szokatlan alhavasi hangulatot idéző Rhododendronok. Körösvölgy A növénytakaró valamikor igen gazdag és változatos volt. Az ár és belvízmentesítési munkálatok okozta változások miatt a vízigényes mocsári vegetáció eltűnt. Ennek a növényzetnek eredeti társulásait ma már a védett területeken sem találjuk meg. A föliszapolódott morotvákat nagyhínárok, illetve tündérrózsa, sulyom és tündérfátylas társulások foglalják el. Nagy tömegben maradt fenn a nagyobb alkalmazkodóképességű rókasás és szittyófajok sárga nőszirommal tarkítva. Igen értékes növénytakaró az ártéri erdő, bokros ligetes állományú füzes-nyárasok. Ezek a növények határozzák meg a táj arculatát. Nagy területet foglalnak el az ártéri rétek és legelők is. Jellemzőek az ecsetpázsit-kaszálók. A hullámtéri flóra sok értékes állatfajnak nyújt életteret.a szabályozott Körösök hullámtere, a jellegében megváltozott folyóvizek és az ember által kialakított másodlagos élettérben egyedülállóan sajátos élővilág alakult ki. A Körösvölgy emlős állataiból az Európa-szerte szigorúan védett vidra jelenti a ritkaságot. Madarakból az itt telepesen fészkelő kis kócsag és üstökös gém, réti füles bagoly kiemelten kezelt természetvédelmi érték. A hullámtéri állattársulások közül a madárvilágban lombkoronaszinten jellemzőek a gémfélék, fatörzsszinten az odúlakó baglyok, harkályok, bankafélék, seregély, kerti rozsdafark stb. együttese. Talajszinten valamennyi fészkelő vadrécefaj, vízszegélyeken pedig a guvatfélék, vöcskök és nádi énekesek változatos fajgazdagsága található. A Körösök egyrészt iránymutató szerepet töltenek be a Kárpát-medencei madárvonulásban, másrészt gyülekező, táplálkozó és jeges időszakban telelő területet képezik a vízimadarak változatos sokaságának. A gémfajok és a fekete gólya vonulásában az alföldi folyóvölgyek

11 karakter szerepet játszanak. A csak nagyon rövid időre jéggel borított, vagy egész télen át jégmentes folyómedrek pedig az európai vadrécetelelés szempontjából töltenek be jelentős ökológiai feladatot. A Körösvölgy Mesterszállás, Öcsöd, Kunszentmárton szakasza 1980 óta helyi védettségű, 1987-től természetvédelmi terület. A Körös-Maros Nemzeti park megalakulása óta / 1997 / a terület egy része az igazgatóság kezelésében van. Felhasznált irodalom Magyarország legfontosabb Magyar arborétumok és botanikus arborétumai és botanikus kertjei kertek szövetsége, 1999 Szerkesztő: Tóth Imre Növényföldrajz, társulástan és ökológia Tankönykiadó,Bp.1981 Szerkesztő: Hortobágyi Tibor Szolnok megye természeti értékei Szolnok,1989 Szerkesztő: Zelenyanszki András Természetvédelem Szerkesztette: Tardy János Természetvédelmi Hivatal, 1994

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

A rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja

A rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja A Békésszentandrás Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011.(VII.18.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról Békésszentandrási Nagyközség

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

"Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről"

Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről "Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről" Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés részére Készítette: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben

A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

Tiszazugi LEADER Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020

Tiszazugi LEADER Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 1 Tiszazugi LEADER Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2015. december TERVEZET Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A hagyományos pásztorkodás jelene a Tisza-tavon Előadó: Lovas Attila KÖTIVIZIG igazgató A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS TERMÉSZETES SZÖVETSÉGESEK MINDKÉT

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Dunamenti síkság. Kalocsai-Sárköz

Dunamenti síkság. Kalocsai-Sárköz II.3.1. TÁJRENDEZÉS Természetföldrajzi tájbesorolás Miske közigazgatási területe az Alföld nagytájának a Dunamenti síkság középtájba, azon belül a Kalocsai-Sárköz kistáj földrajzi tájegységbe tartozik.

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

Kincskereső túrapontok

Kincskereső túrapontok 1. oldal Kincskereső túrapontok Helló Gyoma Endre vagyok, a kincskereső túrapontok játékvezetője! Elvezetlek téged a természet kincseihez itt a Körösök ölelésében! Keress fel néhány túrapontot. Ha a túrapontokhoz

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Tiszazugi LEADER Egyesület 1 HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013 Összefogással a Tiszazugért Készítette: Tiszazugi Leader Helyi Akciócsoport 1 Tiszazugi LEADER Egyesület 2 Tiszazug LEADER Egyesület Tartalomjegyzék

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN Bank László Pécs, 2013. november 26. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi körzet:

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont

A. B. C. D. MINDKETTŐ EGYIK SEM. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont MINDKETTŐ EGYIK SEM KAÁN KÁROLY XXIV. ORSZÁGOS TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETISMERETI VERSENY ISKOLAI FORDULÓ 2016. Sorszám(jelige):... Elérhető pontszám: 100 pont Elért pontszám: pont 1. feladat.. NÉGYFÉLE VÁLASZTÁS

Részletesebben

Települési értékvédelem esettanulmányok

Települési értékvédelem esettanulmányok Települési értékvédelem esettanulmányok I. Budafok-Tétény természeti értékei Mészáros Péter Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület www.zoldjovo.hu zoldjovo@zoldjovo.hu Corvinus Egyetem, MSc képzés 2015.

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

GENCSI ZOLTÁN* beköszöntõ aszály. A gyepek ál- 234 Erdészeti Lapok CXLIII. évf. 7-8. szám (2008. július-augusztus) Fotó: Gencsi Zoltán

GENCSI ZOLTÁN* beköszöntõ aszály. A gyepek ál- 234 Erdészeti Lapok CXLIII. évf. 7-8. szám (2008. július-augusztus) Fotó: Gencsi Zoltán GENCSI ZOLTÁN* Erdõk a Hortobágyon Fotó: Gencsi Zoltán Erdõs-mocsaras táj vagy õspuszta? Generációk talaj- és növénytani oktatásában alaptétel volt: a honfoglaló magyarok az Alföldön erdõs-mocsaras tájat

Részletesebben

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN

TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN TÁJHASZNÁLATI MÓDOK VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A VÉDETT MADÁRFAJOK POPULÁCIÓJÁRA TÚRKEVE TÉRSÉGÉBEN Sallai R. Benedek természetvédelmi mérnök jelölt KONZULENS: Dr. Bihari Zoltán egyetemi adjunktus KONZULENS:

Részletesebben

Doboz természetföldrajzi adottságai

Doboz természetföldrajzi adottságai Doboz természetföldrajzi adottságai BECSEI JÓZSEF Doboz a Körös-vidékhez tartozik és annak legdélibb részét foglalja el. Ez a terület az alföldi medencének a pleisztocénben egyik legmélyebbre süllyedt,

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Javaslat helyi jelentőségű védett természeti értékek védetté nyilvánításához Készítette: Petre Anna Gabriella K2/16-0266

Részletesebben

Hidrológiai és hidrogeológiai helyzetfelmérés az Ormánságban Diplomadolgozat

Hidrológiai és hidrogeológiai helyzetfelmérés az Ormánságban Diplomadolgozat Pannon Egyetem Georgikon Kar Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Tanszékvezető: Dr. Anda Angéla, egyetemi tanár Konzulens: Dr. Anda Angéla, tanszékvezető, egyetemi tanár Dr. Müller Imre, címzetes egyetemi

Részletesebben

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN 1. A tanösvény elnevezése Tisza hullámtéri tanösvény elhelyezkedése Algyő (Csongrád útvonal állomások / táblák száma egyéb megjegyzés információ 1 km, hossza, kb. 1-9 állomás:

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat)

Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) NATURA 2000 terület fenntartási terve Önkormányzati közzétételi dokumentum (2. változat) Akusztika Mérnöki Iroda Kft. 6500 Baja, Szent László u. 105. sz. Munkaszám: BM..

Részletesebben

természeti értékei Tápiógyörgye természeti értékei

természeti értékei Tápiógyörgye természeti értékei természeti értékei Tápiógyörgye természeti értékei Tápiógyörgye természeti értékei Kedves Látogató! Tápiógyörgye a Tápió-vidék déli peremén helyezkedik el. Határának döntõ része igazi alföldi rónaság,

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Országismeret. Barangolás hazai tájakon

Országismeret. Barangolás hazai tájakon Országismeret Barangolás hazai tájakon Hazánk felszíne változatos. Síkságokon, dombságokon és hegységeken keresztül visz az utunk, ha bebarangoljuk szép tájait. Magyarország a Kárpát-medence központi részén

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Kirándulás

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014 II. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Az első forduló túzokkal kapcsolatos feladatait már megoldottátok. Most a második forduló átfogóbb kérdéseinek

Részletesebben