Természet- és tájvédelem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természet- és tájvédelem"

Átírás

1 Természet- és tájvédelem Környezetmérnök BSc hallgatóknak 2010/2011, II. félév Pestiné Dr. Rácz Éva Veronika Horváth Balázs

2 1. A természetvédelem fogalma Mit jelent a természet? Ki védi? Ki/mi ellen? Természetvédelem Természetvédelmi biológia Környezetfilozófia Miért? Környezetvédelem Hogyan?

3 Természet A Földön eddig végbement folyamatos fejlődés eredményeként, az ember társadalmi tevékenységétől függetlenül kialakult dolgok, jelenségek, folyamatok fejlődéstörténetileg összehangoltan működő önszabályozó rendszere. (Tardy, 1994) A bioszféra azon része, amit az emberi tevékenység még nem, vagy csak kismértékben változtatott meg. (Gallé) Egy hatalmas és csodálatos entitás, amelynek részei vagyunk, belülről és kívülről egyaránt meghatároz minket. (Környezetfilozófia)

4 Miért kell a természetvédelem? Egy kipusztulási hullámban vagyunk Még nem volt példa arra, hogy a tömeges kihalás oka a fajok egyike legyen A kipusztulás az emberre is végzetes lehet!

5 A természetvédelem Ki védi? az ember Ki/mi ellen? emberi tevékenységek ellen emberi szemszögből nem kívánt megváltozástól Miért? természet szolgáltatásai miatt saját testi és lelki épsége miatt etikai okok Hogyan?

6 Az ember és a természet viszonya birtok és birtokos (helytelen!) nyersanyag és felhasználó (helytelen!) anya és gyermek tudattalan és tudatos testvérek (?) egész és rész

7 Társadalmi elvárás A biodiverzitás minél nagyobb hányadának megőrzése minél kisebb területen, a gazdasági érdekek minél kisebb sérülésével.

8 Természetvédelem definíciók Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi/társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése. (Láng, 1993) Olyan célirányos, szervezett társadalmi tevékenység, amely természetes v. természetközeli rendszerek meghatározott állapotának és működésének megőrzésére irányul; megóvást, védelmet és helyreállítást is magában foglal. (Tardy, 1994) Olyan központilag szabályozott, irányított és szervezett tevékenység, amelynek célja a természeti értékek és rendszerek fenntartása. (Pájer, 2002)

9 A környezetvédelem és a természetvédelem viszonya Természetvédelem Környezetvédelem természetv. nem valósítható meg könyezetv. nélkül Minden természetvédelmi cselekedet környezetvédelmi, de fordítva nem feltétlenül. Környezetvédelem gyakorlatibb, műszakibb Természetvédelem tisztább magasztosabb, megalkuvásmentes, kevésbé emberközpontú KOMPLEMENTARITÁS ELV

10 A természetvédelem történetileg korábbi. A környezetvédelem az ember környezetét védi, természetvédelem pedig minden élőlény környezetét, ezért tágabb. A környezetvédelem jobban az emberi faj érdekeit helyezi előtérbe, pl. a fásítás, vízrendezés, talajjavítás lehet környezetvédelmi szempontból hasznos, de természetvédelmi szempontból káros. A természetvédelem nem lehet sikeres, ha a környezetszennyezést, rombolást nem tudjuk megakadályozni. A környezetvédelem (=embervédelem) nem lehet sikeres, ha súlyosan degradálódik a természet, ami az emberi életnek is az alapja.

11 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelent õ ség û természetvédelmi rendeltetés û területekr õ l A természet védelmér õ l szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. -ában, valamint a 85. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következõ ket rendeli el:

12 2. A természetvédelem tárgyai TERMÉSZETI ÉRTÉK a természeti erőforrás, az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete (1996. LIII. tv.) A természetvédelem tárgyai azok a tájképi földtani értékek növénytani kulturális víztani állattani élőlények, élő- és tenyészőhelyei, amelyek megőrzése kulturális, esztétikai vagy gazdasági szempontból vagy ritkaságuk, különlegességük miatt értékesek, amelyeket átalakulás, megsemmisülés vagy kipusztulás veszélye

13 Földtani értékek barlang (hossztg. >2m) sziklalalakzat (dolina, mésztufagát, karrmező) őskövület kőzetfeltárulás hegy völgy sziget puszta talaj kunhalom

14

15 Víztani értékek forrás folyóvíz (patakok, folyók és egyéb vízfolyások) vízesés tó (kiemelt: szikes tavak) halastó (mesterséges) fertő mocsár láp turján (időszakos láprét) víznyelő gejzír holtág

16 Növénytani Állattani értékek növényfajok endemikus, reliktum növénytársulások élőfagyűjtemények őshonos állatfajok endemikus, reliktum háziállatfajták

17 Tájképi Kultúrtörténeti értékek tájkép (látvány) kilátás tájérték (tájpotenciál) tájjelleg tájformák műemléki környezet OMH történelmi emlékhelyek földvárak Földvár: olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként; történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel.

18 Az egyedi tájértékek olyan sajátos emlékhelyek, tárgyi emlékek, létesítmények vagy természeti képződmények, amelyek a helyi, vagy akár nagyobb közösségek számára természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból jelentősek, megőrzendők. Az adott tájban (is) különlegességek, gyakran a korábbi tájjelleg maradványai, vagy a tájban nem általánosan előforduló, de értéket jelentő sajátos adottságok. (Megjegyezzük, hogy az egyedi tájértékek fogalomköre még vitatott, a szakterület számos képviselője a fenti definíciótól eltérően éppen hogy a tájra jellemző értékeket sorolja ide). Adott tájban egyedi tájértéknek minősülhet a már bemutatott természeti, kultúrtörténeti értékek bármelyike, ezek megismétlésére nem térünk ki. Az egyedi tájértékek köre azonban szélesebb ennél, ezért a következőkben a bővebb kör jellemző magyarországi típusait, példáit vázoljuk:

19 Tájértékek Településsel kapcsolatos egyedi tájértékek (pl. csárda, szobor, kápolna, harangláb, birtokjel, határárok, síremlék, várfal, kastélykert) Közlekedéssel kapcsolatos egyedi tájértékek (pl. híd, hajóvontató út, hadiút, kikötő, lóvasút, vasúti őrház, vasútállomás) Termeléssel kapcsolatos egyedi tájértékek (pl. pince, picesor, gémeskút, halastó, malom, aknatorony, zsilip, műhely, vadászház) Történelmi eseménnyel vagy személlyel kapcsolatos egyedi tájértékek (pl. csatatér, tömegsír, emlékmű, harcászati építmény, emlékoszlop) Biológiai egyedi tájértékek (pl. sövény, gyepsáv, nyílt területen lévő magányos fa, facsoport) Földrajztudományi egyedi tájértékek (pl. rétegsor-feltárulás, bányafal, homokbucka, dombtető, morotva, övzátonysor, gázló, vízesés, magaspart) Esztétikai egyedi tájértékek (pl. kilátópontok, egyedi látványképek, egyedi utca/falukép)

20 Tájpotenciál A tájpotenciál fogalom a táj teljesítőképességét, meghatározott hasznosítás(ok)ra való alkalmasságát jelöli. A Soproni-hegység kistájnak például a természeti adottságok szerint magas a fatermesztési, a rekreációs és ökológiai potenciálja, közepes a vadgazdálkodási és alacsony a mezőgazdasági (növénytermesztési) potenciálja.

21 Tájjelleg A tájjelleg az egyes tájak meghatározó (domináns) jellemzőinek összességeként kialakult, az adott táj egészére jellemző karakter. A tájjelleg összetevői: A táj vizuális karaktere (tájképi jelleg) Az emberi kultúra jellemzői (kultúrtörténeti jelleg) A meghatározó tájalakító folyamatok (tájalakulás). A tájképi jelleg egy-egy táj jellemző látképe, az adott táj különböző pontjain szemünk elé táruló tájképekben közös karakter. Elvont fogalom tehát, hiszen egy olyan kép, amelyet sok-sok egyedi látvány (tájkép) közös jegyeiből alkotunk meg a tudatunkban. Éppen ezért (viszonylag) objektív jellemző, s a táj (többé-kevésbé) tartósan fennmaradó sajátossága.

22 3. A természetvédelem célja, feladatai VÉDELEM megőrzés, megóvás, fenntartás kezelés, helyreállítás BEMUTATÁS kutatás, megfigyelés használat biztosítása gyönyörködtetés, pihenés, szórakozás, gyógyulás NEVELÉS tudatformálás óvodák, iskolák, felsőoktatás, iskolán kívüli nevelés

23 Védetté nyilvánítás előkészítése Szervezet létrehozása Kutatás Védetté nyilvánítás Kezelési irányelvek kidolgozása Kezelési tervek kidolgozása Tulajdonjog, kezelői jog rendezése Helyreállítások Fejlesztések Üzemeltetés Fenntartás Bemutatás Kutatás Ügyvitel

24 4. Természetvédelmi biológia

25 Természetvédelmi biológia multidiszciplináris tudományág alapja: populációbiológia, taxonómia, ökológia, biogeográfia, genetika + alkalmazott tud. CÉLJA emberi tevékenység fajok populációira, társulásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak vizsgálata gyakorlati módszerek kidolgozása, melyekkel megakadályozható a biodiverzitás csökkenése, megoldható a veszélyeztetett fajok társulásokba való visszaillesztése

26 A természetvédelmi biológia vezérelvei 1. Tudományos alapelvek Minden tevékenységünket az evolúció tükrében kell végeznünk. Az ökológiai rendszerek természetéből adódik az állandó változás (regenerálódó foltok mozaikja) Az emberi faj hosszú ideje része, s a jövőben is része lesz mind a természetes, mind az átalakított ökológiai rendszereknek. 2. Etikai axiómák Az élőlények sokfélesége jó. (biofília) Populációk, fajok idő előtti (ember okozta) kipusztulása rossz Az ökológiai komplexitás jó. Az adaptív evolúció jó. A biológiai sokféleségnek immanens értéke van.

27 Mi a természetvédelmi biológia?

28 A jelenkori kihalások oka: az emberi populáció minden képzeletet felülmúló növekedése A többi faj élőhelyének pusztítása A természeti erőforrások saját célú felhasználása Az ebből adódó környezetszennyezés Hi! My name is Wilfredo but you can call me "willy" for short! I live in Africa but I'm threatened with extinction. Poor me... They guy on my right is my friend: Grizzly Adams!

29 Megoldja a problémát, ha a veszélyezetett fajok élőhelyét jogszabályokkal védjük? A élőhelyek védett fragmentumaiban a környezeti feltételek annyira módosulhattak, hogy bizonyos fajok életfeltételei a védettség ellenére sincsenek meg! A Hawai-szigeteken a behurcolt idegen fajok miatt a társulások nagymértékben megváltoztak

30 És ahol még védettség sincs...

31 Tudatos, vagy nem tudatos a környezet átalakítása? Részben tudatos, pl. gátépítés, új területek feltörése szántóterületnek Panama City

32

33 Tudatos, vagy nem tudatos a környezet átalakítása? Részben nem tudatos, pl. légszennyezés, túlhalászás...

34 Tudatos, vagy nem tudatos a környezet átalakítása? vagy túllegeltetés... Many of England's most important nature sites are in a poor state, with 40% needing improvement, according to English Nature. Reasons include overgrazing, as shown in this picture of moorland. The left-hand side of the fence shows what is possible, while the right-hand view shows what damage can take place if land is used too intensively.

35 Miért kell aggódni a biodiverzitásért? A jelenlegi kihalási ráta soha nem látott mértékű Az emberi népesség tovább nő A technológia és az igények fejlődnek A biodiverzitást veszélyeztető tényezők hatása szinergikus Ami rossz az élővilágnak, az hosszú távon nekünk is az

36

37 Mi a természetvédelmi biológia? Új multidiszciplináris tudomány Célja az emberi tevékenység fajok populációra, társulásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak vizsgálata, valamint Olyan gyakorlati módszerek kidolgozása, amelyek alkalmazásával megakadályozható az eredeti biodiverzitás csökkenése, és ha lehet, megoldható a veszélyeztetett fajok jól működő társulásokba való visszaillesztése

38 A természetvédelmi biológia kapcsolata más tudományokkal Az erdészettel, agronómiával, vadgazdálkodással ellentétben a természetvédelmi biológia elsődleges célja a sokféleség megőrzése Alapozó tudományaival ellentétben a tudományos kérdésekre a gyakorlatban is alkalmazható válaszokat próbál találni

39 A természetvédelmi biológia legfontosabb feladatai A fajok megőrzését legjobban szolgáló stratégia kidolgozása A természetvédelmi területek tervezésének mikéntje A kis populációk genetikai sokféleségét megőrző tenyésztési programok kidolgozása A természetvédelmi érdekek és a helyi lakosság érdekeinek összehangolása A worker weighs a male orangutan named Joni on a scale before his release into the wild

40 A természetvédelmi biológia további jellemvonásai Sikerességének fokmérője: sikerül-e megvédeni a fajokat, társulásokat Krízistudomány Értékvezérelt tudomány: a diverzitás önmagában érték!

41 A természetvédelem biológiai gyökerei Taoizmus, sintoizmus, hinduizmus, buddhizmus: a természeti létezők nagyra becsülése; e helyek intenzív spirituális élmények forrásai; megőrzésük fontos Ha az ember megváltoztatja a természetet, a a természet és a lélek közötti kapcsolat megszakad Jainizmus, hinduizmus: minden állati élet kioltása bűn

42

43 A kuna kultúrában a Föld a mi anyánk, s minden élőlény az ő testvére. Ezért oly módon hasznosítjuk adományait, hogy harmóniában éljünk vele és belőle, mert egyetlen teremtmény elpusztítása mások végét is jelenti. (A kunák Panamában élnek)

44

45 Tanah Lot, Bali, Indonézia ("Land in the Middle of the sea")

46

47 Az európai gondolkodás Emberközpontú: a világ az emberért teremtetett A természet az ember jólétét szolgáló közeggé alakítható/alakítandó...bármilyen beavatkozás árán A források korlátozás nélküli felhasználása Hasznos és káros élőlények megkülönböztetése (a XIX sz. első felétől) De: a természetvédelem kezdetei is európaiak (gyarmatokon)

48 Néhány korai természetvédelmi intézkedés Mauritius-sziget, 1769: a birtokok 25%-át borítsa erdő, a vízfolyások 200 m-es körzetében meg kell az erdőt őrizni stb.

49

50

51 Néhány korai természetvédelmi intézkedés Mauritius-sziget, 1769: a birtokok 25%-át borítsa erdő, a vízfolyások 200 m-es körzetében meg kell az erdőt őrizni stb. Tobago-sziget: a földterület 20-át esőadó erdőként kell meghagyni

52

53 Néhány korai természetvédelmi intézkedés Mauritius-sziget, 1769: a birtokok 25%-át borítsa erdő, a vízfolyások 200 m-es körzetében meg kell az erdőt őrizni stb. Tobago-sziget: a földterület 20-át esőadó erdőként kell meghagyni India, XIX. sz. közepe: erdőrezervátum-hálózat létrehozása Lengyelország, 1564: őstulok-rezervátum létreh.

54 A természetvédelmi biológia további jellemvonásai Sikerességének fokmérője: sikerül-e megvédeni a fajokat, társulásokat Krízistudomány Értékvezérelt tudomány: a diverzitás önmagában érték!

55 Példa a term.véd. biol. interdiszciplináris alkalmazására: az arapapagájok esete D-Amerikában

56 A 16 fajból 9 veszélyeztetett Százasával keresik fel az agyagos sziklafalakat: az agyag az elfogyasztott magvak méreganyagait semlegesíti Veszélyeztető tényezők: - bányászat - fakitermelés - mezőgazdálkodás - indián vadászat

57 Intézkedések A nemzetközi kereskedelem betiltása A kulcsforrások (agyagsózó helyek) belefoglalása a védett területekbe Korlátozottan egyes tevékenységek megengedése (brazildió-gyűjtés, aranymosás, ökoturizmus stb.) Őslakosok kiképzése turistaház-kezelőnek, idegenvezetőnek, kutatóasszisztensnek stb. (munka + érdekeltség) Odvas fák meghagyása, költődobozok kihelyezése Az egyik tojás begyűjtése és kikeltetése Sokrétű intézkedések: a probléma megközelítése több különböző irányból!

58 A korai természetvédelem az Egyesült Államokban Ralph Waldo Emerson ( ): a vadon transzcendentális szempontból is fontos!

59 A korai természetvédelem az Egyesült Államokban Henry David Thoreau ( ): kétségbe vonta az anyagi javak sokaságának szükségességét: az ember sokkal kevesebb tulajdonnal is boldogan élhet! The man I meet, he said, is seldom so instructive as the silence which he breaks;

60

61 John Muir ( ) Természetmegőrzési etika (preservation ethics): a természet nyújtotta spirituális értékek fontosabbak a belőlük nyerhető anyagi javaknál Emberi hatásoktól mentes rezervátumokat kell létrehozni antidemokratikus

62

63

64

65 Gifford Pinchot ( ) A U.S. Forest Service első vezetője Természetierőforrás-etika (resource conservation ethics): a világ kétféle komponensből áll, emberekből és forrásokból; utóbbiakkal úgy kell gazdálkodni, hogy azok a lehető legtöbb ember számára a lehető leghosszabb ideig a lehető legtöbb javat biztosítsák A fenntartható fejlődés korai megfogalmazója

66

67

68 Hol tart ma a természetvédelmi biológia? 1978: First International Conference on Conservation Biology 1985: Society for Conservation Biology megalakulása Több mint 50 amerikai egyetemen van természetvédelmi biológusképzés

69 Hol tart ma a természetvédelmi biológia? De a lényeg: Mennyire járul hozzá a biodiverzitás megőrzéséhez!?

70 A természetvédelmi biológia vezérelvei 1. Minden tevékenységünket az evolúciós gondolat jegyében kell végeznünk: nem egy állapot konzerválása a cél, hanem az evolúció érvényesülésének feltételeit kell megteremtenünk!

71 A természetvédelmi biológia vezérelvei 2. az ember része az ökológiai rendszereknek: az ember teljes kizárását a társadalom nem tudja elfogadni, ezért más módon kell a célokat elérni.

72 A természetvédelmi biológia vezérelvei A természetvédelmi biológia etikai alapjai axiómák, vagyis nem bizonyíthatók, mégis e tudomány minden művelője elfogadja ezeket: A fajok és életközösségek természetes sokféleségét meg kell őrizni A fajok, populációk kipusztulását meg kell akadályozni Az ökológiai komplexitást fenn kell tartani Az adaptív evolúció szükséges A biológiai sokféleségnek immanens értéke van

73 Mi a biodiverzitás? Sokféle definíció, és nem is ugyanazt jelentik. De a legtöbb megkülönböztet 3 szintet: Genetikai diverzitás Taxondiverzitás Ökológiai diverzitás

74

75 Genetikai diverzitás 1. fajok közötti genetikai diverzitás Vannak megjelenésükben teljesen hasonló, de genetikailag elkülönült sibling fajok, pl. Loxia curvirostra

76 Genetikai diverzitás 2. fajon belüli diverzitás: egyes populációk között óriási különbségek lehetnek

77

78

79 Genetikai diverzitás 3. egyedeken belüli diverzitás heterozigótaság

80 Taxondiverzitás Legegyszerűbben a fajgazdagsággal fejezzük ki Miért kell megakadályozni a taxondiverzitás csökkenését? 1. Haszonelvű megközelítés: gyógyszer, élelem stb. 2. A biodiverzitás önmagában érték a) etikai megközelítés b) tud. megköz.: minden fejlődés alapja a sokféleség - ami elszegényített, az pusztulásra van ítélve (Juhász-Nagy Pál)

81

82 Ökológiai diverzitás A közösségeket felépítő populációk térbeli mintázataiban, funkcionális kapcsolataiban (predáció, herbivória, megporzás, termésterjesztés stb.) megjelenő sokféleség A nagyobb ök. div. növeli a közösségek alkalmazkodóképességét, az ökoszisztémák működésének megbízhatóságát

83 A természetvédelmi biológia sajátos szempontjai A diverzitás mérőszámai értéksemlegesek: mindegyik faj ugyanannyit ér A term.véd biol. ezzel szemben védelemcentrikus!

84 Kulcsfajok Más fajok előfordulásának feltételeit teremtik meg, ezért nagyobb jelentőségük van, mint számosságuk alapján gondolnánk Egy kulcsfaj kipusztulása sok más faj eltűnésével jár - hasonlóan fontosak, mint a domináns fajok Pl.: - csúcsragadozók (a társulás biomasszájának töredékét adják) - repülőkutyák (denevérek, Pteropodidae - megporzók) - ökoszisztéma-mérnök fajok (pl. kanadai hód, levélvágó hangyák) - Diadema sp. (Karib-tengeri tengeri sün)

85

86 Biggest bat species in the world (Pteropodidae: Pteropus vampyrus).

87 Fruit Bats or Flying Foxes On average, P. vampyrus is the largest species, with a wingspan of up to 6 feet (1.83 meters) but a weight of only 1.5 kg (3.3 lb.).

88

89 Kulcsforrások Kis kiterjedésű, de sok faj szempontjából kritikus fontosságú források, ilyenek pl. az Ásványianyag-lelőhelyek Vízfolyások mélyvizű üregei Odvas, vastag törzsű fák

90 Indikátorfajok: Egyértelmű taxonómiai státus Jól ismert biológiai tulajdonságok Jól ismert környezeti tűrőképesség Széles elterjedtség Korlátozott mozgékonyság Kis genetikai variabilitás Jól észrevehető populációs trendek Specialista jelleg Nem túl kicsi, nem túl ritka Jelenítsen meg más (politikai társadalmi, gazdasági értéket)

91 Könnyű jó indikátorfajt találni? Mennyire megfelelőek indikátorfajnak a karizmatikus, ún. zászlóshajófajok (pl. panda)?

92 Esernyőfajok Speciális és összetett élőhelyigényükkel sok más faj igényeit megtestesítik Pl. Strix occidentalis caurina (bagoly): egy pár 800 ha-os öreg erdőt igényel lakókörzete közepén durva szűrők : tartós fennmaradásuk egyúttal sok más faj jelenlétét is jelzi léptékprobléma!

93 A legnagyobb biodiverzitású élőhelyek

94

95

96

97

98

99 A biodiverzitás megoszlása a Földön Legdiverzebb élőhelyeink: Trópusi esőerdők (33 állattörzsből 28 él a tengerekben, 13 csak ott) Korallzátonyok Mélytengerek (hosszú fejl. idő, nagy terület, földrajzi izoláció, stabil körny., kül. üledékek) Nagy trópusi tavak (nagy produktivitás, izoláció) Továbbá: Trópusi száraz lombhullató erdők Mediterrán területek (magas geológiai kor, változatos termőhelyi viszonyok, mostoha környezeti feltételek, gyakori tüzek gyors fajkeletkezés

100 Hogyan változik a fajszám a sarkok felé haladva?

101 Hogyan változik a tengerekben a fajgazdagság a sarkok felé haladva?

102

103 és a növekvő mélységgel?

104 Fajgazdagsági centrumok egybeesése

105 A szf-eken a fajgazdagságot növeli az Alacsony tszf-i magasság Nagyobb besugárzás Több csapadék Összetett, változatos geomorfológia (pl. magashegységek izoláló hatása) Az emlősök fajgazdagsága ált. közepes csapadékmennyiségnél maximális

106 Miért oly fajgazdagok a trópusok? Nagy hozzáférhető E-mennyiség (nagy PET)

107 Hosszú rendelkezésre álló fejlődési idő (v.ö.: eljegesedések) Nagy kiterjedés (de: a trópusi területek kisebbek, mint az összes extratropikus terület) Rapoport-szabály: az egyenlítő közelében a fajok áreája keskenyebb, földrajzi szélesség tekintetében kevésbé kiterjedt (ok vagy következmény?) Nincs kedvezőtlen évszak (a szárazság és a fagy hatásainak kiküszöbölését sok faj nem tudta megoldani eddig) Folyamatosan kedvező feltételek a parazitáknak (egyedszámkiegyenlítő szerep!) Kicsi az önmegtermékenyítő növ.fajok aránya nagy genetikai diverzitás gyors fajkeletkezés

108

109 Trópusi esőerdők A szf-ek 7%-án a Föld fajainak több mint fele! Még le nem írt esőerdei rovarfajok száma: 5-30 millió Az ismert edényes növényfaj 2/3-a a trópusokon, ebből az esőerdőkben Ismert madárfajok 30%-a az esőerdőkben: - Amerika 1300 faj - Afrika 400 faj - Ázsia 900 faj (+ vándormadarak!)

110 Esőerdők elterjedése a világon Szürke: 8000 éve Fekete: ma

111 Korallzátonyok Produktivitása elérheti a 2500 g/m2/év-et (nyílt tenger: 125 g/m2/év) A legnagyobb a km2-es ausztráliai Nagykorallzátony (a világtengerek 0,1%-a) korallfaj halfaj (a Földön ismertek 8%-a) puhatestű faj - 5 teknősfaj madárfaj Szabadon úszó lárvák széles elterjedtség (egy terület elpusztulása nem okvetlenül jelenti fajok teljes eltűnését)

112

113 Hány faj él a Földön? Rovarok, atkák, fonalférgek, gombák: évente 1-2%-kal nő az ismert fajok száma Legalább 5 millió fajjal kell számolnunk Sokszor új gerinceseket is találnak, pl. Latimeria chalumnae - első egyed: 1938, Indiai-óceán - 14 évvel később újabb egyed egyedből álló populáció tenger alatti barlangokban

114

115 Néha pedig új növényeket, pl. Wollemi fenyő: - első 40 egyed: 1994, Wollemi Nemzeti Park, 200 km-re Sydney-től (titkos!)

116 Kevésbé feltűnő fajok sokáig rejtve maradhatnak Kevés kutató, hatalmas munka (pl.: Sulawesi-sziget, Indonézia, 1985, több mint 1 millió bogár gyűjtése)

117

118

119 (Erwin, 1982) Egy példa a becslésekre Egyetlen Luehea seemanni fakoronájából 1200 bogárfajt mutattak ki Ebből kb. 160 bogárfaj e fafajra specializált növényevő Mivel a rovarfajok 40%-a bogár, kb. 160/0,4=400 rovarfaj specializálódhatott e fafajra A lombkoronában a fajok 2/3-a él, így összesen kb. 600 spec. rovarfajjal számolhatunk ezen a fán A trópusokon kb fafaj él, így a trópusi rovarfajok száma 600 x = lehet

120 (Hawksworth, 19912) Egy másik példa Eu-ban kb. 6-szor annyi gombafaj van, mint növényfaj A világon összesen növényfajt ismerünk Ha a két taxon fajszámának aránya globálisan megegyezik azzal, amit Európában tapasztalunk, akkor x 6 = 1,5 millió gombafaj létét feltételezhetjük a világon amiből eddig mindössze ismert!

121 Egy harmadik példa Az ismert fajok túlnyomó részét adó rovar- és növényfajok mindegyike rendelkezik legalább egy specialista vírus, egy baktérium, egy egysejtű és egy fonálféreg parazitával a rovarfajok számától függően az összes fajok száma 25 és 150 millió között van!

122 Kikutatatlan csoportok: hengeresférgek törzse... Ismert fajok 1860-ban: 80 Ismert fajok 1998-ban: millió leíratlan hengeresféreg faj? szakemberhiány!

123 ...baktériumok Jelenleg faj ismert 1 g talajban v. tengeri üledékben a fajok száma a 4000-et is meghaladhatja

124 Pliciloricus enigmatus Kikutatatlan élőhelyek: mélytengerek 1983: új állattörzs (Loricifera) 1995: új állattörzs (Cycliophora)

125 Kikutatatlan élőhelyek Ismeretlen baktériumok az üledékben 500 m-rel a tengerfenék szintje alatt Gazdag baktériumközösségek a földkéregben 2,8 km mélységben: 1 g kőzetben a számuk 100 és 100 millió közötti Ninety per cent of the planet s living space--and biodiversity--is under water. And there are only five manned craft on Earth that can get to the bottom of it.

126 Only rich nations can afford submersibles and even they balk at the cost. There are only five submersibles in the world's fleet capable of diving below 3,000 metres. Among them are Alvin, operated out of the Woods Hole Oceanographic Institution in Massachusetts; France's Nautile, named for Jules Verne's Nautilus; the twin Mir I and Mir II submersibles of the Russian Academy in St Petersburg; and Japan's Shinkai, sailing out of Yokosuka. The operating depths of these craft range up to 6,500 metres, 680 atmospheres, putting 96% of the ocean floor within the range of aquanauts. None is capable of matching the feat of Jacques Piccard and Don Walsh, who, in 1960, touched down on the Challenger Deep of the Marianas Trench in the bathyscaphe Trieste--at 10,911 metres the deepest point on our planet. (http://www.moreintelligentlife.com/story/hidden-depths)

127 Alvin

128 Alvin (DSV-2) is a 16-ton, manned deep-ocean research submersible owned by the United States Navy and operated by the Woods Hole Oceanographic Institution (WHOI) in Woods Hole, Massachusetts. The craft was built by General Mills' Electronics Group in the same factory used to manufacture breakfast cereal-producing machinery in Minneapolis, Minnesota. Named to honor the prime mover and creative inspiration for the vehicle, Allyn Vine, Alvin was commissioned on June 5, The submersible is launched from the deep submergence support vessel Atlantis, which is also owned by the U.S. Navy and operated by WHOI. The submersible has taken 12,000 people on over 4,000 dives to observe the lifeforms that must cope with super-pressures and move about in total darkness. It is said that research conducted by Alvin has been featured in nearly 2,000 scientific papers. Alvin was designed as a replacement for bathyscaphes and other less maneuverable oceanographic vehicles. Its more nimble design was made possible in part by the development of syntactic foam, which is buoyant and yet strong enough to serve as a structural material at great depths. The three-person vessel allows for two scientists and one pilot to dive for up to nine hours at 4500 meters (15,000 feet). (Wikipedia)

129

130

131

132

133

134 A magyarországi élővilág ismertsége......jónak mondható

135 A magyar gombák (leírt fajok száma) Myxomycota Mastigomycotina Zygomycotina Ascomycotina Basidiomycotina Deuteromycotina Lichenophyta

136

137

138

139

140 Problémák és ötletek a jövőre A mélytengeri hőforrások és olajszivárgások tanulmányozása csak 20 év óta lehetséges 2000 m-nél nagyobb mélységben A tengeri olajkutak kiszáríthatják ezeket a természetes olajszivárgásokat, az ipari szennyezés pedig a tengerekmélyi élővilágot is károsíthatja A nagytestű tengeri fajok eltűnése a tetemeiket feldolgozó mélytengeri életközösségeket is veszélyezteti Hogyan védjük azokat az életközösségeket, amelyeket nem is ismerünk? A tudatlanul meghozott jószándékú intézkedések néha többet ártanak, mint használnak Ami biztos: a környezetszennyezés csökkenése pozitív hatással van az életközösségekre

141 Problémák és ötletek a jövőre Jelenleg kb taxonómus van, aki képes trópusi taxonokat vizsgálni, s e szám csökken (a szakemberek maguk nagyrészt mérsékelt öviek) Főleg trópusi és tengeri élőhelyeken kellene kutatni baktériumokat, gombákat, gerincteleneket

142 A biológiai sokféleség értéke Közfelfogás: minden annyit ér, amennyit hajlandók fizetni érte Ökológiai gazdaságtan A természetvédők úgy fogalmazzák át a problémákat, hogy a közgazdászok is megértsék

143 Adam Smith ( ) A modern közgazdasági gondolkodás atyja: Nem a hentes, a pék és a serfőző jóindulatának köszönhetjük mindennnapi betevőnket, hanem saját jól felfogott érdeküknek. Minden adásvételtől a saját helyzete javulását várja a vevő is, az eladó is Az önérdek által vezérelt egyének tevékenysége összességében a társadalom egészének prosperitását növeli ( láthatatlan kéz )

144

145 Externáliák Rejtett költségek és nyereségek, amelyeket nem az üzletben közvetlenül részt vevők viselnek Ahol léteznek externáliák, ott a piac nem képes az egész társadalom javára működni Pl.: környezetszennyezés, háború Az ökológiai gazdaságtan célja, hogy biztosítsa az okozott kár számbavételét is Ha a vállalatok anyagi felelősséggel tartoznak az általuk okozott károkért, akkor valószínűbb, hogy felhagynak a káros tevékenységgel

146 Egy költség-haszon elemzés: a Bacuit Bay példája (Palawan, Fülöp-szigetek) A halászat és a turizmus több hasznot hoz, ha a fakitermelés be van tiltva, mint a 3 ágazat együtt, mert a fakitermelés káros a másik kettőre

147

148 Ökológiai gazdaságtan Elvileg: a beruházás megindítandó, ha nyereséges, ha nem, akkor nem szabad engedélyezni Probléma: nem ismerjük az előállítandó termék jövőbeli árát nem ismerjük pontosan a felhasznált vagy elpusztított természeti erőforrások értékét

149 A bruttó hazai termék A bruttó hazai termék (GDP) anélkül méri a gazdasági tevékenység mértékét, hogy figyelembe venné a tevékenység fenntarthatatlanságát a túlhalászás növeli a GDP-t, pedig hosszú távon káros az országra A Costa Rica-i erdők kivágása nagyobb kárt okozott, mint a belőle befolyó haszon A talajerózió évi 44 mrd dollárjába kerül az USÁ-nak Valdez tankerkatasztrófa: 11 millió gallon olaj, több mrd-os kármentesítés mégis növelte a GDP-t

150

151

152

153 Index of Sustainable Economic Welfare (ISEW) A fenntartható gazdasági jólét mutatószáma (ISEW) figyelembe veszi a környezetpusztító tevékenységet, az eróziót, a vizes élőhelyek feltöltődését stb. USA, : a GDP nőtt, az ISEW nem

154 Aggályok az ökológiai gazdaságtannal szemben A természet elemei megismételhetetlenek, ezért értékük nem fejezhető ki pénzben A természettel szemben érzett csodálatnak nincs ára

Természet és tájvédelem

Természet és tájvédelem Pestiné dr. Rácz Éva Veronika Természet és tájvédelem Környezetmérnök BSc hallgatóknak 2013/14 II. félév 1. A természetvédelem fogalma Mit jelent a természet? Ki védi? Ki/mi ellen? Miért? Hogyan? Természetvédelem

Részletesebben

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelem Vízminőségvédelem A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelem

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata ET JF/515/2/2011. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/

/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/ A természetvédelmi hatósági eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak /Kivonat a 33/200 (XII. 27.) KvVM rendeletből/ Sorszám 3 37. Az igazgatási szolgáltatási díjköteles természetvédelmi,

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet

276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről A Kormány az államháztartásról szóló,

Részletesebben

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 2. előadás. A biológiai sokféleség Konzervációbiológia 2. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,

Részletesebben

Természetvédelmi jog és igazgatás. Természetvédelem

Természetvédelmi jog és igazgatás. Természetvédelem Természetvédelem Természetvédelem Alapfogalmak Természetvédelem alatt jogi értelemben a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet

276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet A környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005. (XII. 26.) Korm. rendelet és az azt módosító 182/2006.

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.-4. -a KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 2005. ÉVRE 1. Fejezeti szám, megnevezése: 16 Környezetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november

Részletesebben

Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség

Konzervációbiológia 4. előadás. A biológiai sokféleség Konzervációbiológia 4. előadás A biológiai sokféleség A biodiverzitás irodalma www. scopus.com A biológiai sokféleség ENSZ Egyezmény a biológiai sokféleségről: Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság,

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Plog (1973) Cohen (1974)

Plog (1973) Cohen (1974) Cohen (1974) Vándor: beolvad a helyi közösségbe, elkerüli a turisták között népszerű helyeket Felfedező: meg akarja ismerni az új helyeket, szeretné elkerülni a turisták között népszerű helyeket Egyéni

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

A rendelet hatálya 1. A védetté nyilvánítás célja 2.

A rendelet hatálya 1. A védetté nyilvánítás célja 2. Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének Albertirsa Város helyi jelentőségű természeti einek és értékeinek védetté nyilvánításáról és a természetvédelem helyi szabályairól szóló 16/2008.(III.

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Ökológiai gazdaságtan A biodiverzitás értéke

Ökológiai gazdaságtan A biodiverzitás értéke Konzervációbiológia 5. előadás Ökológiai gazdaságtan A biodiverzitás értéke A biológiai sokféleség értéke Tudományos, oktatási Etikai Esztétikai Gazdasági -> ökoszisztéma szolgáltatások Definíció: mindazok

Részletesebben

Konzervációbiológia 1. előadás. Bevezetés a természetvédelmi biológiába

Konzervációbiológia 1. előadás. Bevezetés a természetvédelmi biológiába Konzervációbiológia 1. előadás Bevezetés a természetvédelmi biológiába Miről lesz szó? A konzervációbiológia tárgyköre és feladata A konzervációbiológia fogalma A konzervációbiológia történeti áttekintése

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 6. Természetvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A természetvédelem célja A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett,

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

Tervezet. egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/480/2008. Tervezet egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés) A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Konzerváci 1. előad. Mi a természetv. szetvédelmi

Konzerváci 1. előad. Mi a természetv. szetvédelmi Konzerváci cióbiológia 1. előad adás biológia tárgyköre re és s feladata Mi a természetv biológia? -kihalások korát éljük - természeti katasztrófához hasonló kihalások A kihalások nagy részr széért az

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e a helyi jellegű természeti értékek védelméről (A 11/2012.(V.31.), a 18/2009.(X.01.), a 7/2001.(V.31.) sz. Rendelettel

Részletesebben

341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet

341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Természetvédelmi biológia

Természetvédelmi biológia Természetvédelmi biológia 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése A természetvédelmi biológia (konzervációbiológia) fı céljai 1. Az emberi tevékenység fajok populációra,

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1 A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1. Duhay Gábornak, a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének,

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely. Költségvetési alapokmány 2008. évre

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely. Költségvetési alapokmány 2008. évre XVI: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet/felügyeleti szerv Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park Igazgatóság költségvetési szerv 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely 841216 szakágazat Költségvetési

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer

A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) A természetvédelem célja Környezetvédelem (KM002_1) 6. Természetvédelem 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Védett természeti területek. Természetvédelem

Védett természeti területek. Természetvédelem Védett természeti területek Természetvédelem Védett természeti területek Alapfogalmak Az 1996. évi LIII. tv. alapján természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli

Részletesebben

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai

A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Csőszi Mónika Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A tájvédelem aktuális szabályozási feladatai Táji örökségünk megőrzése 2015.02.03. Európai Táj Egyezmény Az egyezmény célja: Táj integrálása a szakpolitikákba

Részletesebben

A TÉKA projekt eredményei

A TÉKA projekt eredményei A TÉKA projekt eredményei Dr. Kollányi László Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék V. MagyarTájökológiai Konferencia, Sopron 2012. 08.25-27. Mi is az a tájérték Tájértékek

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

1996. évi LIII. törvény

1996. évi LIII. törvény A lekérdezés (idõgép) napja: 1998.12.17. 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérõl Az Országgyûlés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

Védett természeti területek. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Védett természeti területek. Természetvédelmi alapozó ismeretek Védett természeti területek Természetvédelmi alapozó ismeretek Védett természeti területek Alapfogalmak Az 1996. évi LIII. tv. alapján Természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy

Részletesebben

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz KÖZSZERSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET Tanmenet és tantárgyi követelmények a TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK tantárgyhoz 1. A tantárgy kódja: KKS7B02 2. A tantárgy megnevezése (magyarul):

Részletesebben