TERMÉSZETVÉDELEMI KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERMÉSZETVÉDELEMI KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK"

Átírás

1 TERMÉSZETVÉDELEMI KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK oktatási segédanyag a Szent István Egyetem hallgatói számára Szerkesztette: dr. Magyar Gábor Szerzők: dr. Hoffmann Orsolya (2. fejezet) dr. Kovács Mátyás (1. fejezet) dr. Magyar Gábor (5. fejezet) Rakonczai Zoltán (1. fejezet) dr. Riskó Andrea (3. és 4.1 fejezet) Szi-Ferenc Zsófia (4.2 fejezet) Budapest, 2006

2 2

3 1. A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETE, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉNEK VÁLTOZÁSAI ÉS JÖVŐKÉPE 1.1 A természetvédelem társadalmi fejlődésének rövid áttekintése Az emberiség kezdetben nem foglalkozott a természeti erőforrások véges voltával, mivel életszükségletei nem követeltek nagy mértékű fogyasztást és a természet elemei is még szinte korlátlanul álltak rendelkezésére. Napjainkra a saját kárunkon kell megtapasztalniunk ennek ellenkezőjét. A föld, víz, levegő egyre szennyezettebbé válik, a növények és állatok érzékenyebbjei kipusztulóban, erdeink, természetes életközösségeinek csökkenőben vannak, a civilizáció okozta klímaváltozás bekövetkezte elkerülhetetlen. Korunk generációjának kellett rádöbbennie arra, hogy ez a természetpusztító folyamat már biztosan nem folytatható tovább, hiszen annak megállítása nélkül még jelenlegi ismereteink szerint is katasztrofális következmények elé nézhetünk. Ugyanakkor a természet, illetve a természet egyes elemeinek (értékeinek) megőrzése iránti igény valószínűsíthetően a társadalommal párhuzamosan alakult ki és fejlődött. Az emberiség történelmének számos momentuma igazolja, hogy az ember már a történelmi időkben eljutott a természetmegóvás gondolatáig. Ilyenek a régmúlt mondavilágából fennmaradt töredékek, meserészletek, de erre utalnak pl. a XII. században Assisi Szent Ferenc ( ) tevékenységéről fennmaradt információk is. Az Eleonora d Arborea ( ) által a XIV. században megalkotott Carta di Logu a ragadozómadarak fészkeinek védelmét is előírta Szardínián igaz, valószínűsíthetően a solymászmadarak utánpótlásának biztosítása szándékával. A természetvédelem története a világ valamennyi jelentősebb természetvédelmi kultúrával rendelkező országában annak kialakulásától napjainkig igen jelentős, sok egyedi vonással is rendelkező, jellegzetes utat járt be. A szervezett, tervszerű természetvédelem kezdetét annak intézményesülésétől, állami irányításának kialakulásától, de főként az első védett területek létesítésétől számítják. Így az Amerikai Egyesült Államok első nemzeti parkjának, a Yellowstone Nemzeti Parknak 1872-ben történt alapítása az egyik első mérföldkő a szervezett természetvédelem történetében. E nemzeti park megalakulását rövidesen számos újabb követte a világon. A társadalmi igény természettel szembeni megváltozása, a közgondolkodás fejlődése és a természetvédelem felé fordulása, továbbá a természetvédelmi tudat rohamos fejlődése, mind-mind a természeti értékek és tájak védelmének igényét 3

4 erősítették. Mindezen tendenciát segítették a tudományos körök, a sorra alakuló társadalmi természetvédelmi szervezetek és zöld mozgalmak. Ma a szárazföldek kerekítve 10%-án találhatók védett természeti területek mintegy 15 millió km²-en, amelyek közül közel 2500 nemzeti park. Az intézményesült természetvédelem rohamos fejlődésével párhuzamosan világszerte váltak szigorúbbá a természetvédelmi jogszabályok, alakultak és fejlődtek a hivatásos természetvédelem szervezetei hatóságai. Felgyorsult a védetté nyilvánítás üteme is, ezzel nőtt a védetté nyilvánított területek kiterjedése (az utóbbi 25 évben háromszorosára). Jelentős lökést adott a természetvédelem nemzetközi szintű fejlődésének a nemzetközi természetvédelmi szervezetek létrejötte (pl. International Union for the Conservation of Nature IUCN 1 : 1948, World Wildlife Fund WWF: 1961), nemzetközi természetvédelmi egyezmények megkötése, továbbá a két és többoldalú nemzetközi természetvédelmi kapcsolatok kialakulása, valamint a társadalmi természetvédelmi szervezetek (IUCN, WWF, IWRB, ICBP 2 stb.) megerősödése. Az egyre gyakrabban szervezett konferenciák, szimpóziumok, kiállítások és más természetvédelmi rendezvények is egyaránt a természet megóvásának fontosságára irányították a közvélemény és a sajtó figyelmét. A tömegével megjelentetett természetvédelmi kiadványok és előadások a mindinkább intézményesülő természetvédelmi oktatással és ismeretterjesztéssel a természetvédelmi tudat erősödését eredményezték. Ha Európában később jött is létre az intézményesült, állami természetvédelem csak 1909-ben hozták létre az első európai nemzeti parkot Svédországban (Abisko, 7700 ha) s ha a kontinens népsűrűsége, beépítettsége, ipara, mezőgazdasága nem is kedvezett a nagyobb kiterjedésű érintetlen területek fennmaradásának, Európa mégis világviszonylatban előkelő helyen szerepel a természet megőrzéséért folytatott tevékenységben, és mára Európában közel 280 nemzeti park létezik mintegy km 2 -en. A fejlett európai természetvédelmi kultúra eredményeként a védett természeti területek átlaga a közelmúltra megközelítette a 13%-ot. Európa jeleskedett a nemzetközi természetvédelmi egyezmények megalkotása és végrehajtása terén is, a társadalmi természetvédelmi szervezetek (pl. Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) létrejöttében, nemkülönben az EU ökológiai hálózatának (Natura 2000) kijelölésében. Az európai természetvédelmi intézkedések természetesen jelentős hatással voltak a magyar természetvédelem alakulására is. Magyarországon a természeti értékek védelmét szorgalmazó első nagyobb szabású, 1 Az IUCN tagjai sorában jelenleg 82 állam 111 kormányzati és több mint 800 nem kormányzati szervezete található. Hat bizottsága működik. E szervezet teszi közzé a veszélyeztetett fajok vörös könyvét, illetve az ENSZ nemzeti parkok és védett területek jegyzékét. 2 International Waterfowl and Wetland Research Bureau (utódszervezete a Wetlands International); ICBP: International Council for Bird Protection (jelenleg: BirdLife International) 4

5 komoly társadalmi rendezvényként a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók évi harmadik vándorgyűlése tekinthető. A hazai természetvédelemben is Európa legtöbb országához hasonlóan a madárvédelem volt az a szakterület, amely meghatározó, sőt kezdeményező szerepet töltött be. Így az évi vadászati törvény már rendelkezett az énekesmadarak általános védelméről és több ritka előfordulású madárfaj védelmét rendelte el azok költési idejében. Nagy lökést jelentett a hazai természetvédelem fejlődésében az, hogy 1891-ben Budapesten rendezték meg a második nemzetközi ornitológiai kongresszust. Talán ennek hatására kerültek be a mezőrendőrségről rendelkező törvénybe (1894) a hasznos madarak védelméről szóló új előírások. Jelentősége ennek az új szabályozásnak az volt, hogy a mezőőrök kötelességévé is tette a felsorolt hasznos madarak megóvását. Az 1893-ban megalakult Magyar Ornithologiai Központ (a későbbi Madártani Intézet) létrejötte szintén nagy jelentőségű lépés volt a természetvédelem, különösen a madárvédelem terén. Ennek hatásaként fontos természetvédelmi jelentőséggel bíró művek születtek, így pl. Herman Ottó több nyelvre lefordított A madarak hasznáról és káráról és Chernel István Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségükre című munkái. A vallás- és közoktatási miniszter 1906-tól rendelte el a madarak és fák napjá -nak évenkénti megrendezését ban az Országos Erdészeti Egyesület kezdeményezte egyes még meglévő őserdőrészletek megőrzését ben jelent meg Kaán Károly füzete A természeti értékek fentartása (sic!) címmel. A füzet indíttatására a Földművelésügyi Minisztérium és a belügyi, továbbá a vallás- és közoktatásügyi miniszterek elrendelték a védelemre érdemes természeti területek és értékek felmérését. A felmérés 1261 érték (ritka növényélőhely, geológiai érték, láp, őserdőrészlet, famatuzsálem, esztétikailag kiemelkedő táj stb.) számbavételével zárult. A felméréssel egy időben, sőt az igen jelentős természeti értékek megtalálása hatására merült fel annak igénye, hogy ezeknek az értékeknek a hosszú távú, biztonságos megóvására törvény szülessék. A törvénytervezet el is készült, de a természetvédelem ügyéért sokat tevő Darányi Ignác földművelésügyi miniszter távozása miatt előterjesztése már nem történhetett meg. A hazai természetvédelem számára lökést adott az 1913-ban Svájcban rendezett nemzetközi konferencia, amely a természeti értékek védelméről szólt. A konferencia hatására, amelyen Magyarország képviseletében Kaán Károly vett részt, hazánkban új törvénytervezet készült, amely már a természetvédelem országos és megyei szerveit is létrehozta volna. E korszerű, európai szintű törvény létrejöttét az első világháború hiúsította meg. A hazai természetvédelem számára igazán nagy előremutatást az 1923-ban Párizsban 5

6 tartott nemzetközi természetvédelmi kongresszus jelentett. Hatására 1926-ban Kaán Károly a Magyar Tudományos Akadémia megbízására kezdte el írni a Természetvédelem és természeti emlékek című könyvet, amely 1931-ben meg is jelent. A korábbi törvényalkotási kudarcok, a kongresszusok és e máig is korszakalkotónak számító könyv megjelenése hatására folyamatosan szélesedett a társadalmi igény, az ország természeti értékeinek megóvására (pl. a Badacsony hegy bányászata miatt parlamenti interpellációt nyújtottak be). A második világháborút követően a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó Országos Természetvédelmi Tanács védetté nyilvánítási jogkört kapott, s az közötti időszakban 135 területet nyilvánított védetté mintegy hektáron (pl. Bátorliget: 1950, Kis-Balaton: 1951, Velencei Madárrezervátum: 1958, Budai Sas-hegy: 1957). A hazai természetvédelem nagy sikerként könyvelhette el azt, hogy első tájvédelmi körzete, a Tihanyi-félsziget is ebben az időszakban létesült (1952). A régóta áhított főhatósági szervezet, az évi 18. számú törvényerejű rendelettel létrehozott Országos Természetvédelmi Hivatal annak ellenére, hogy minden feltétel adott volt sajnálatosan nem hozta meg a várt eredményt. A védetté nyilvánítások szinte álltak, a főhatóság területi szervei nem alakultak meg, a természetvédelmet támogató tudományos és társadalmi körökkel a kapcsolat nem alakult ki. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek kiterjedése egy évtizeddel később is az ország területének csak 0,2%-át érte el. A természetvédelem önálló regionális szervezetének kialakulása mellett az 1973-as év abból a szempontból is meghatározó jelentőségű volt, hogy megalakult első nemzeti parkunk, a Hortobágyi Nemzeti Park számos hazai tudós és szakember indítványára, valamint 21 nemzetközi tekintélyű tudós Magyar Államhoz benyújtott petíciójára. A Magyar Madártani Egyesület 1974-es megalakulása a természetvédelem társadalmi bázisát növelte, melyet azóta számos helyi és országos működési területű társadalmi természetvédelmi szervezet követett. Ebben az évtizedben 96 gerinces állatfaj, valamint közel négyszázezer hektár földterület részesült törvényes védelemben től kezdődően fokozatosan csatlakoztunk a már életbe lépett, illetve időközben megszülető különböző nemzetközi természetvédelmi egyezményekhez. A környezetvédelem szakterülete 1988-tól minisztériumi rangra emelkedett, majd 1996-ban megszületett a természet védelmének első önálló törvényi szabályozása. Az országosan védett természeti területek kiterjedése 1998-ra elérte a ha-t. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk következményeként 2004-ben a Kormány kijelölte az ország közel 21%-ára kiterjedő Natura 2000 hálózat területeit. 6

7 1.2.2 A természetvédelmi jogi szabályozás története Magyarországon A természet jogszabályi védelmének gondolata Magyarországon is korán kialakult, bár annak 1935-ben megszületett első átfogó szabályozásáig a jogi gyökereit elsősorban az erdőtörvényekben és a vadászati törvényekben kereshetjük. Ilyen szabályozás volt Zsigmond király 1426-ban kiadott rendelkezése az erdők kíméletes, racionális használatáról a tulajdonosok által. A fakivágások helyének felszántását megtiltotta, hogy azon újabb erdő nőhessen fel. Az erdők pusztításának megakadályozásáról II. Lipót évi dekrétumának LVII. cikke rendelkezik, kimondva, hogy a pusztító ellen ügyészi kereset terhe alatt, szükség szerint erdei zárlatot alkalmazva kell megakadályozni a pusztítást. Az erdei zárlat részletes szabályozására az évi XXI. törvénycikk kerített sort, a hatóságokat felhatalmazva a tulajdonosok rendelkezési, illetve hasznosítási jogának felfüggesztésével az erdők szakszerűtlen kezelése esetén, ha arról a hatóság tudomást szerzett. Ilyenkor az erdők kezelésére gondnokot rendeltek ki, és akár 200 Ft pénzbírsággal is sújthatták az elkövetőt. Bár a szabadságharc leverésével hazánkban is hatályba léptették a kor követelményeinek megfelelő osztrák erdőtörvényt, az megbukott a magyar tulajdonosok passzív rezisztenciáján. A vadászati jogban III. Károly 1729-es dekrétuma a vadászat és madarászat szabályait részletezi általános vadászati tilalmat elrendelve az állatok szaporodási idejére, illetve további tilalmi időket megállapítva. Az évi XXIV. törvénycikk a tilalmi időket további fajokra is kiterjesztette. Az 1872-ben megjelent önálló vadászati törvény február 1. és augusztus 15. között általános vadászati tilalmat írt elő, továbbá tiltotta az orvvadászatot, a madarak fészkeinek szétrombolását, a tojásgyűjtést, a fiatal állatok befogását is. Az évi XX. törvénycikk a korábbi szabályozásnál még szélesebb körre kiterjesztette a védelmet, oltalom alá vonva az énekesmadarakat és a költés idejére valamennyi madárfajt. Még 1880-ban megszületett az a földművelési, ipari és kereskedelmi miniszteri rendelet, mely az énekesmadarakkal való kereskedelmet korlátozta. A hazai intézményes természetvédelem első komoly hazai állomásának a kiegyezés után, 1879-ben megjelent első erdőtörvényt tekintjük, amely már rendelkezett a véderdőkről és lehetővé tette egyes kies termőhelyen lévő erdők védelmét. Ezzel sziklaalakzatok, ritka növénytársulások és állatvilágunk, továbbá szép erdei tájrészletek fennmaradásának törvényi lehetőségét teremtette meg. A törvény megjelenése még azért is jelentős, mert rendelkezéseivel a természeti értékek védelmére terelte a figyelmet. Az 1888-as halászati törvény április 1. és június 15. között valamennyi nyílt vízre halászati tilalmat írt elő, méretkorlátozásokat vezetett be, továbbá a veszélyeztetett halfajok 7

8 védelmére lehetővé tette, hogy miniszteri rendelet útján egyes területeken legfeljebb három évre megtiltsák a halászatot. Az évi XII. törvénycikk a mezőgazdaságra hasznos állatokat, illetve hasznos homokkötő növényeket helyezte oltalom alá. A hasznos madarak és fészkeik, tojásaik elpusztítása, forgalomba hozatala kihágásnak minősült. A védelemben részesítendő fajok körének rendeletben történő kihirdetésére a földművelésügyi miniszter kapott felhatalmazást, aki erre alapozottan adta ki 1901-ben a miniszter azt a törvény erejével bíró körrendeletet (24.655/1901. számon), amely 132 madárfaj, a denevérek, a vakond és a cickányok számára biztosított védelmet. Meghatározta azokat a tevékenységeket, melyek végzéséhez hatósági engedély volt szükséges (befogás, elpusztítás stb.). A Párizsban aláírt nemzetközi madárvédelmi egyezmény szövegét az évi I. törvénycikk hirdette ki. E jogszabály révén, majd 1912-ben tovább bővült a védett fajok köre. Még e jogszabály előtt jelent meg a /1900. FM rendelet, mely az emlékfákat és olyan facsoportokat, melyekhez történelmi emlék, monda vagy szájhagyomány fűződik, esetleg egyéb okból jelentősek, a fenntartás és megóvás érdekében írják össze. A Madarak és fák napját a /1906. VKM rendelet vezette be. Rövidesen megfogalmazódott az önálló természetvédelmi szervezetrendszer kialakításának a gondolata is (3526/1914. FM rendelet), de megvalósítását az első világháború megakadályozta. Az évi XVIII. törvénycikk tisztázta a természetvédelmi közigazgatás kérdéseit, mely az erdészeti igazgatás szabályait fektette le. Ennél fogva a hatósági feladatok az állami erdészeti szervezet hatáskörébe kerültek. Végül siker koronázta a korábbi törvényalkotási kezdeményezéseket is és 1935-ben megjelenhetett az erdőkről és a természetvédelemről szóló törvény (1935. évi IV. tc.). E törvény a hazai viszonyokra alapozottan ugyan, de európai szintű korszerűséggel rendelkezett a természeti értékek megóvásáról. A VI. cím foglalkozott a természeti értékek védelmével, lefektetve a területi védelmet és a fajokkal kapcsolatos védelmet. A törvény lehetővé tett a természetvédelem szervezetére vonatkozó előrelépést is, és létrejöhetett az Országos Természetvédelmi Tanács (OTT) mint a természeti értékeket felmérő, védetté nyilvánításra javaslatot tévő, s egyben véleményező szervezet. A természetvédelem országos hatáskörű irányító szerve maradt továbbra is a földművelésügyi miniszter, aki az OTT javaslatára a vallás- és közoktatási miniszterrel egyetértésben nyilváníthatott védetté természeti értékeket. A törvény végrehajtási rendelete (35.000/1938. FM rendelet) sajnos csak három év késéssel jelenhetett meg, és csak ezt követően kerülhetett sor az első védetté nyilvánításra (Debreceni Nagyerdő egyik erdőrészlete, 1939). jogszabály értelmében 1939-től 1945-ig 8

9 terjedő időszakban 219 természetvédelmi terület létesült, igaz, csupán 2844 hektár kiterjedéssel (pl. Szegedi Fehértó: 1939, Csévharaszti Ősborókás: 1940, Füzéri Várhegy: 1941, Baláta-tó: 1942, Szilvásváradi Ősbükkös: 1942). A második világháború és az általa elszenvedett károk sok egyéb mellett a természetvédelem fejlődését is megakasztotta, és így a jogszabályok kisebb mértékű módosítására is csak 1949-ben került sor, majd érdemi előrelépés első tájvédelmi körzetünk (Tihany, 1952) megalakulásával történt. Az 59/1954. (IX. 9.) MT rendelet védelemben részesítette a mező- és erdőgazdasági, illetve a természetvédelmi szempontból értékes madarakat, tiltva azok lelövését, befogását, tartását, fészkeik és tojásaik elpusztítását. Egyes fajokat fokozott védelemben részesített. Újra előírta a Madarak és fák napjának megrendezését, valamint azt, hogy a madárvédelmet tömegmozgalommá kell szélesíteni. A szabálysértés elkövetője pénzbírsággal volt sújtható. Az évi VI. törvény és évi 18. törvényerejű rendelet megalkotásával vált külön az erdők és a természetvédelem jogi szabályozása először; előbbi az erdők és a vadgazdálkodás szabályairól rendelkezett, utóbbi a természetvédelemről szólt. E jogszabály kimondta a barlangok ex lege védelmét. Ugyancsak említésre méltó, hogy ez a jogszabály hozta létre az Országos Természetvédelmi Hivatalt (OTvH), mely közvetlenül a Kormánynak volt alárendelve. A törvényerejű rendelet végrehajtására született a 23/1962. (VI. 17.) Korm. rendelet, részletesen szabályozva a védetté nyilvánítási eljárást, illetve a természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos feladatokat. Lehetővé tette természetvédelmi őrök alkalmazását is. Mivel a végrehajtási rendelet felett eljárt az idő, azt a 12/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet váltotta fel, különválasztva a helyi és országos jelentőségű természeti értékek védelmét, megjelenítve a nemzeti park mint a területi védelem újabb kategóriáját. Egy évre rá meg is született első nemzeti parkunk a Hortobágyon. Az évi II. törvény a környezet védelméről több szempontból is kihatással volt a természeti értékek védelmére. A jogi szabályozás mellett a környezet- és természetvédelmi intézményrendszer is összefonódott, különösen az évi 23. törvényerejű rendelet megszületésével, mely az OTvH és az Országos Környezetvédelmi Tanács összevonásával létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, mely államtitkári vezetéssel országos hatáskörű szervként működött. E szerv vezetőjének elnöki utasítása hozta létre a területi szervként tevékenykedő környezet- és természetvédelmi felügyelőségeket. A természetvédelem átfogó szabályozását jelentette a természetvédelemről szóló évi 4. törvényerejű rendelet, az annak végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15. ) MT rendelet, valamint a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett 9

10 Országos jelentőségű védett természeti területek kiterjedésének alakulása között ha ábra. A védett természeti területek kiterjedésének változása között barlangokról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés. A társadalom fejlődése, a szemléletváltás, a politikai-gazdasági átalakulás szükségessé tette a jogszabályrendszer átfogó megújulását a természetvédelem terén is, így a Parlament elfogadta az évi LIII. törvényt (Tvt.), mely január 1-jei hatálybalépése óta módosításokkal a mai napig is a természetvédelem jogi szabályozásának alapját adja A természetvédelem hazai szervezetrendszerének története a kezdetektől napjainkig A hazai természetvédelem jogi szabályozása a természetvédelem szervezeti kereteit kezdetben a földművelésügyi tárcához sorolta. Az önálló természetvédelmi szervezetrendszer igénye csak 1906 után erősödött fel. Az ezt megvalósító tervezet szerint kormányzati szinten maradt volna a természetvédelem a földművelésügyi miniszterhez tartozóan, de a központi közigazgatás feladatait önálló hatáskörrel és szervezettel miniszteri biztos látta volna el. Tanácsadó szervezetként az Országos Természetvédelmi és Természeti Emlék Bizottság szerepelt volna. Az FM rendelettel (3526/1914.) létrehozott szervezet kialakítását azonban az

11 első világháború megakadályozta. Az alábbiakban az ezt követő időszak főhatósági, regionális és tanácsadói testületeinek időbeni felsorolását és rövid ismertetését adjuk meg napjainkig Természetvédelmi központi irányító szervek A hazai természetvédelem központi irányító szerve a jogszabályokból adódóan 1962-ig a földműveléssel foglalkozó tárca volt. Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH, ): Az évi 18. törvényerejű rendelet létrehozta a hazai természetvédelem első önálló, minden más szakterülettől független országos hatáskörű főhatósági szervezetét. Ez idő tájt ez a szervezet volt Európában az egyetlen közvetlenül a Kormány (akkor Minisztertanács) alá rendelt más szakterületektől (mezőgazdaság, erdészet, vízügy stb.) független természetvédelmi főhatóság. A főhatóság szervezeti szintjének magas voltát és függetlenségét sok európai ország tekintette példaképnek. Az 1893-ban Herman Ottó által alapított Magyar Ornithologiai Központ utódjaként működő Madártani Intézet a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alól ben átkerült az OTvH szervezetébe. Az 1970-es évek elejéig változatlan feladatkörrel, létszámmal és szervezettel működő Intézet később újabb feladatokat kapott és nevének megváltoztatása nélkül a természetvédelmi főhatóság állattani, zoológiai osztálya volt. Az OTvH 1975-ben Barlangtani Intézetet létesített, amely a barlangtani feladatok mellett ellátta a természetvédelem földtani vonatkozású tevékenységét is. Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH, ): Az OKTH megalakulása után az Építési és Városfejlesztési Minisztérium felügyelete alól átvette a Levegőtisztaság-védelmi Intézet irányítását, amelyet később Környezetvédelmi Intézetté alakított át. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megalakulása után az Intézetet összevonták a vízügyi szervezet hasonló feladatokat ellátó szervével és Környezetgazdálkodási Intézetté szervezték át. Ebben, mint háttérintézetben Természetvédelmi Osztály és Természetvédelmi Szolgálat néven olyan részleg is működött, amely a természetvédelmi főhatóság háttérintézeti feladatait is ellátta. Minisztériumi szintű központi irányító szerv: a környezetvédelem ügye először a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM, ) megalakulásával emelkedett minisztériumi szintre, melynek jogutódjai a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM, 1990 nyarán rövid ideig), a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM, ), a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM, ), majd a 11

12 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM, 2002-től folyamatosan) voltak egymástól némileg eltérő hatáskörrel. A különböző minisztériumokon belül a természetvédelem szakterületét június 30-ig a minisztériumon belül működő Természetvédelmi Hivatal látta el, melynek utódja a Természet- és Környezet-megőrzési Szakállamtitkárság lett. Környezetvédelmi Főfelügyelőség: A főfelügyelőséget a miniszter 1/1990. (XI. 13.) KTM rendelete hozta létre, amely néhány kivételtől eltekintve valamennyi korábban a minisztériumban lévő természetvédelmi hatósági és szakhatósági jogkört a főfelügyelőséghez telepített (a főfelügyelőség neve és feladatköre többször módosult; jelenleg Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a neve) Országos tanácsadó testületek Országos Természetvédelmi Tanács (OTT, ): A Tanács 1939-től 1949-ig a földművelésügyi miniszter tanácsadó testületeként tevékenykedett, 1950-től megszűnéséig védetté nyilvánítási jogot is kapott. Természetvédelmi Tanács (TT, ): az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének tanácsadó testülete volt. Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács (OKTT, ): A Tanács nem a természetvédelmi főhatóság, hanem a Minisztertanács (Kormány) tanácsadó testületeként működött. Környezetpolitikai Tanács ( ): A Tanács a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tanácsadó testülete volt. Országos Környezetvédelmi Tanács (1995 óta): megalakulása óta folyamatosan a Kormány szakértői testületeként működik A természetvédelem regionális (dekoncentrált, területi) szerveinek változásai Természetvédelmi feladatokat ellátó erdészeti hatóságok és kezelő szervek 1973-ig a természetvédelem regionális feladatait az alábbi szervezetek látták el. Magyar királyi erdőigazgatóságok ( ig): A királyi erdőigazgatóságok természetvédelmi feladatait az erdészeti igazgatásról szóló évi XVIII. törvénycikk állapította meg. Az évi állapot szerint magyar királyi erdőigazgatóságok az alábbi helyeken voltak: Kaposvár, Szombathely, Győr, Komárom, Gödöllő, Miskolc, Kassa, Debrecen, Szeged. 12

13 Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD): A szervezetet a földművelésügyi miniszter /1945/MK 20/FM sz. rendelete hozta létre. A MÁLLERD nem volt hatóság, de megemlítését nem mellőzhetjük, mivel között a természetvédelemért felelős állami erdőigazgatóságok e szervezet alárendeltségében működtek, továbbá kezdetben az Országos Természetvédelmi Tanács titkársága is a MÁLLERD-en belül tevékenykedett. Magyar állami erdőigazgatóságok ( ): Állami erdőigazgatóság működött ebben az időszakban Kaposvár, Budapest (Gödöllő), Miskolc, Szeged, Győr, Debrecen, Pécs, Szombathely, Balassagyarmat, Eger, Zalaegerszeg városában. Állami Erdőgazdasági Üzemi Központ (Erdőközpont, 1949): A szervezetet a Kormány 1430/1949/II.4. számú rendelete hozta létre a MÁLLERD utódjaként. Nem volt hatóság, de az állami erdőgazdaságok az Erdőközpont felügyelete alatt jöttek létre és egy év múlva bekövetkezett megszűnéséig ennek alárendeltségében tevékenykedtek. Állami erdőgazdaságok (1950-től): Az állami erdőgazdaságok megszervezésére ben került sor, melyek száma kezdetben 78 volt és folyamatosan csökkent. Az Országos Természetvédelmi Hivatal megalakításakor létező 32 állami erdőgazdaság kizárólag kezelési feladatokat látott el a természetvédelmen belül. Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF, ): A Földművelésügyi Minisztériumból kivált 13 évig működő erdészeti főhatóság nem tekinthető természetvédelmi főhatóságnak, de mint a védett természeti értékek döntő részét kezelő állami erdőgazdaságok központi felügyelő szerve, a természeti értékek fenntartásában jelentős szerepet töltött be. A számos állami erdőgazdaság összevonása révén 1970-re csupán erdőgazdasági részvénytársaságok néven 21, ma is működő erdőgazdaság maradt meg. Állami erdőrendezőségek ( ): A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az OTvH 1973-ban történt megegyezése alapján, az állami erdőgazdaságok által kezelt védett természeti értékek nagy részének kezelését átvették az állami erdőrendezőségek. Csak néhány olyan terület maradt az állami erdőgazdaságok kezelésében, amelyek tulajdonosa az állam, kezelője pedig az erdőgazdaság volt. Az erdőrendezőségek az állami erdőgazdaságokhoz hasonlóan hatósági jogkört e vonatkozásban nem gyakoroltak, kizárólag természetvédelmi kezelési feladatokat kaptak. Ezek székhelyei voltak: Budapest, Veszprém, Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc és Eger. 13

14 A természetvédelem önálló területi szervei Természetvédelmi körzetek ( ): A természetvédelmi főhatóság megállapította, hogy saját alárendeltségében működő területi szervek nélkül hatékony természetvédelmi munkát végezni nem lehet. Ez minden védett természeti területre vonatkozott, de leginkább a nemzeti parkokra. A végleges szervezet kialakítása szempontjából az országot hézagmentesen és átfedések nélkül tíz természetvédelmi körzetre osztották Budapest, Veszprém, Sopron, Szombathely, Pécs, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Miskolc, Eger székhelyekkel. Ezek egy részében nemzetipark-igazgatóságok, a többiben természetvédelmi felügyelőségek létrejöttét tervezték. Utóbbiakat főfelügyelői körzeteknek nevezték addig, ameddig létszám hiányában felügyelőséget nem lehetetett felállítani. A nemzeti parkok kialakítása még 1973-ban megkezdődött, és párhuzamosan létezett egy darabig a természetvédelmi körzetekkel és jogutódjaikkal. OKTH (környezet- és természetvédelmi) felügyelőségek ( ): Az OKTH megalakulása után átvette az Építési és Városfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Levegőtisztaság-védelmi Intézet (a későbbi Környezetvédelmi Intézet) felügyeletét. Az intézetnek 6 vidéki állomása volt. Ezeket összevonták a természetvédelmi felügyelőségekkel, amelyekből kialakultak az OKTH budapesti, észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-alföldi, észak-dunántúli, közép-dunántúli és dél-dunántúli felügyelőségei. Ekkorra már három nemzeti park létezett, mely a felügyelőségekkel együtt képezte a területi szervek hálózatát. Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok ( ): A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megalakulása után a 12 volt vízügyi igazgatóság, valamint a volt OKTH felügyelőségei összevonásával létrehozta a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat. Természetvédelmi szempontból csak az öt dunántúli igazgatóságnak volt jelentősége, mert az ország keleti felében a természetvédelmi kezelési és hatósági feladatokat az addig már négyre szaporodott nemzetipark-igazgatóság továbbra is ellátta. Ezzel egyidejűleg a Dél-alföldi Felügyelőség működési területét a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz csatolták. A nemzetipark-igazgatóságok mellett az alábbi igazgatóságok működtek: Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest; Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár; Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr; Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szombathely; Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs. Nemzetipark-igazgatóságok (1973-tól folyamatos) és természetvédelmi igazgatóságok 14

15 ( ): Hazánkban az első közvetlenül a természetvédelem központi szervezetének alárendeltségében tevékenykedő területi szervezet a Hortobágyi Nemzeti Park alapításával egyidejűleg január 1-jén felállított nemzetipark-igazgatóság volt, amelynek működési területe azonos a korábban felsorolt debreceni körzettel. Az 1973-tól 2002-ig létrejött valamennyi nemzetipark-igazgatóság ellátja a körzetében lévő valamennyi országos jelentőségű védett természeti terület és érték kezelését, 2004 végéig pedig ellátta hatósági felügyeletét is. Az első nemzeti parkok és a hozzájuk tartozó, a nemzeti park területén kívül is hatósági felügyeletet és szakmai tevékenységet ellátó nemzetipark-igazgatóságok az alábbi sorrendben alakultak, átvéve a természetvédelmi felügyelőségek, az OKTH felügyelőségek, majd a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok természetvédelemmel kapcsolatos feladatait: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI 1973); Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI 1975); Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI 1977); Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (ANPI 1985). Ezeket az 1990-ben létrehozott természetvédelmi igazgatóságok átalakításával további hat nemzeti park megalakítása követte között. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megalakulásával egyidejűleg a vízügyi ágazat átkerült a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz, így a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat is át kellett szervezni. A korábbi környezetvédelmi felügyelőségek létrehozásával egyidejűleg a természetvédelem területi szervei a felsorolt négy nemzetiparkigazgatóság korábban elnyert önállóságát követve az egész országban ismét önállóvá és nevüktől eltekintve egységes rendszerűvé váltak. A négy igazgatóság által le nem fedett területeken 1990-ben létrehozták az alábbi természetvédelmi igazgatóságokat, melyek változatlan feladatkörrel és hatósági jogkörrel között fokozatosan mind átalakultak nemzetipark-igazgatósággá: Nyugat-magyarországi Természetvédelmi Igazgatóság, Sopron (Győr-Sopron megye, Vas megye): 1991-ben ötödikként Sarród központtal létrehozták a Fertő-tavi Nemzeti Park Igazgatóságot, amit később Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatósággá (FHNPI) nyilvánítottak; Körös Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, Szarvas: 1994-ben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területéből leválasztották a korábbi szegedi körzetet, amely Csongrád és Békés megye területén tevékenykedett, 1997-ben pedig kialakították a 15

16 Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóságot (KMNPI); Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság, Veszprém (Veszprém megye, Zala megye): 1997 óta Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság néven tevékenykedik (a nemzeti park nevének változatlanul hagyásával 2005 óta az igazgatóság Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság BiNPI néven működik); Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság, Pécs (Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye) ban, hozzácsatolva a Kiskunsági Nemzeti Park Alsó-Duna ártéren fekvő területeit, hatodikként megalapították Pécs székhellyel a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot (DDNPI); Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság, Budapest (Pest megye, Fejér megye, Komárom megye és a főváros): 1997 óta Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) néven működik; A Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területéből leválasztva 2002-ben tizedikként létrehozták az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot (ŐNPI). Ezzel három évtized folyamatos átszervezései után kisebb változtatásokkal visszaállt az 1973-ban kialakított tíz természetvédelmi körzet hálózata. A KvVM felügyelete alatt a természetvédelem regionális szakmai szerveiként ma is tíz igazgatóság működik azonos feladatkörrel (lásd 2.10 fejezet). Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (2005-től): január 1-jétől a hatósági jogkörök döntő többsége az igazgatóságoktól átkerült az akkor megalakult környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez. A KvVM felügyelete alatt a természetvédelem regionális államigazgatási hatóságaiként 12 (2006. július 1-jétől 10) környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (KöTeViFe) működik, azonos feladat- és hatáskörrel (lásd a 2.9 fejezetet) A természetvédelmi regionális szervek tanácsadó testületei A nemzetipark-igazgatóságok mint regionális természetvédelmi szervek munkáját től tanácsadó testületként nemzetipark-tanácsok segítették. Az közötti időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park ( ), a Kiskunsági Nemzeti Park ( ), a Bükki Nemzeti Park ( ) és az Aggteleki Nemzeti Park Tanácsa ( ) működött től miniszteri utasítás rendelte el mind a tíz nemzetipark-igazgatóság tanácsadó testületének újbóli létrehozását. Ettől az időszaktól valamennyi nemzeti park munkáját saját tanács segíti. 16

17 A természetvédelem helyi jelentőségű területeinek védelmét szolgáló szervek Hazánkban 1971-ig helyi jelentőségű természetvédelmi értékek nem voltak, így ezek kezelésére, illetve hatósági felügyeletére semmiféle szervezetet nem kellett létrehozni. Megyei és fővárosi tanácsok ( ig): A Minisztertanács 29/1971. (X. 4.) MT számú rendelete rendezte első ízben a tanácsi hatásköröket. Ez többek között kimondta, hogy a helyi jelentőségű védett természeti értékek megőrzéséről és fenntartásáról a különböző érdekek összehangolásáról a megyei, fővárosi és megyei városi tanácsok végrehajtó bizottságainak illetékes szakigazgatási szervei gondoskodnak. A természetvédelmi feladatokat a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok hatáskörébe utalták. Települési önkormányzatok (1990-től): A helyi önkormányzatokról alkotott évi LXV. törvény többek között kimondja, hogy a helyi közszolgálatok körében a tanácsok utódjaként a természetvédelemért a települési önkormányzatok felelnek. Ez az intézkedés a természetvédelem helyi feladatainak végrehajtását megnehezítette, mivel azt a feladatot, amelyet korábban a 19 megye és a főváros erre jogosított szervei sem tudtak az igények szerint megoldani, közel települési önkormányzat hatáskörébe utalták A természetvédelem helyi szerveinek tanácsadó testületei Megyei természetvédelmi bizottságok: A természetvédelemről alkotott 12/1971. (IV. 1.) számú Korm. rendelet elrendeli, hogy a megyei természetvédelmi feladatok ellátásának elősegítése céljából megyei természetvédelmi bizottságokat kell szervezni. A bizottságok a megyei természetvédelmi hatóság szakvéleményező, javaslattevő és tanácsadó testületei. A megyékben és a fővárosban ezek a bizottságok 3-4 év alatt jöttek létre, de mire aktív tevékenységüket megkezdhették volna, a környezetvédelmi törvény alapján létrehozandó környezet- és természetvédelmi bizottságok megalakítása következtében tevékenységüket befejezték. Megyei környezet- és természetvédelmi bizottságok: A környezetvédelmi jogszabályok értelmében új bizottságok nevében szerepel ugyan a természetvédelem, de e tekintetben a környezetvédelmi problémák túlsúlya miatt érdemben nem sokat tehetnek. 1.4 A hazai természetvédelmi szervezet előtt álló feladatok A hazai természetvédelem szervezeti átalakulásai és eredményessége változásának szoros összefüggése bizonyítja, hogy jelentős természetvédelmi sikerek feltétele egy erős, jól 17

18 szervezett, ütőképes szervezet megléte. Még ilyen szervezet megléte esetén is előállhat annak eredménytelensége (pl. az 1962-től 1972-ig vagy az 1979-től 1983-ig tartó időszak). A természetvédelem szervezeti fejlesztésének tervezésekor a fentiek figyelembevétele elengedhetetlen. A természetvédelem kormányzati, főhatósági szintje, szervezeti hovatartozása ma adott, tradicionálisan hazánkban a környezetügy tágabb értelmű szakterületének csoportjához gravitál. Ezt a miniszteriális szintű szervezeti egymás mellettiséget hosszú távon indokolt megtartani a környezetvédelem és a természetvédelem hasonló filozófiája, ezer szálon való összefüggése és egymás kölcsönös segítése miatt. A természetvédelem szakterületének más (pl. mezőgazdasági, erdészeti, kulturális örökségvédelmi) tárcákhoz történő áthelyezése a jövőben sem lesz szakmai indoka. A hazai természetvédelem regionális (területi) szervezetének ereje, elfogadottsága, presztízse a törvények és végrehajtási rendeleteikben részükre biztosított hatósági és szakhatósági jogköreik, szakértelmük, továbbá elkötelezettségük következménye. Ezzel nőttek fel a többi erős regionális szerv (vízügy, földművelésügy, erdőfelügyelet, építésügy, állategészségügy stb.) szintjére. Ma a természetvédelmi szervezet már engedélyezési, hozzájárulási, egyetértési jogkörei következtében a természetvédelemre kihatással lévő eljárások lényeges szereplője. Ennek megváltoztatása a természetvédelem államigazgatási érdekeinek súlyos csorbulása nélkül a jövőben sem tehető meg. A természetvédelem regionális szervezete ma az államigazgatási szervek általános rendjébe illeszkedően, azzal harmonizáló szervezeti rendben, a társadalom természetmegóvásával szemben támasztott igényeinek megfelelően, eredményesen működik. Van hol, van mit és van hogyan is e szervezet korszerűsítését tekintve javítani. Fő vonásaiban azonban a szervezet stabilitásának megtartása és hosszú távon történő további folyamatos erősítése indokolt. A természetvédelmi jogszabályrendszer fejlesztése kapcsán a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) megfelelő jogi keretet biztosít a természetvédelem hazai céljainak megvalósításához. Szükséges azonban néhány további, eddig el nem készült jogszabály megjelentetése (többek között még nem jelent meg a védett növényfajok hasznosításáról szóló rendelet a Tvt. által előírt végrehajtási jogszabályok közül). Más, már hatályos jogszabályok esetében az alkalmazásuk során nyert tapasztalatok korszerűsítésüket teszik indokolttá időszakonként. A Natura 2000 hálózat működtetéséhez a meglévő jogszabályok pontosítása, illetve új jogszabályok megjelentetése szükséges, mint amilyen a földhasználat részletes szabályairól szóló kormányrendelet kihirdetése. Az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében a védettségi szint helyreállítása céljából korábban állami tulajdonban lévő védett természeti területek visszavásárlása vagy 18

19 kisajátítása forráshiány miatt a mai napig nem fejeződött még be. A védett természeti területek, valamint ahol szükséges, a Natura 2000 területek kezelési terveinek elkészítését, illetve megjelentetését tovább kell folytatni. Az államigazgatás korszerűsítése további új feladatok elé állíthatja a természetvédelmet. Az új hatósági szervezetrendszer működőképességét tovább kell javítani, nem utolsó sorban a nemzetipark-igazgatóságok és a zöldfelügyelőségek közötti információáramlás gyorsításával. Az európai uniós támogatások hatékony kihasználása, a természetvédelmi szakkezeléshez szükséges eszközállomány fejlesztése hazánk természeti állapotának eredményesebb megőrzését, illetve javítását szolgálja. A jogszabályi és szervezeti rendszer stabilizálásával párhuzamosan a természetvédelem társadalom általi elfogadottságát és az iránta való igényt társadalmi tudatformálással, a barátságos természetvédelem szlogenjének tartalommal való megtöltésével jelentősen erősíteni kell. A 21. század természetvédelme jelentős új kihívások elé néz, mely egyre erősebb mértékben érezteti hatását. Az egyik új feladat az inváziós fajok ökoszisztémákra kifejtett káros hatásainak mérséklése, de a globális felmelegedés következtében előállt klímaváltozás is egyre kézzelfoghatóbb hatással van élő természeti értékeinkre is. Az özönfajok és a klímaváltozás egy-két évtizeden belül az egész természetvédelem jelentős erőforrásait köthetik le. Állami Önkormányzati Társadalmi Miniszter Jegyzők Társadalmi szervezetek (Minisztérium) azon belül: Természet- és Környezet-megőrzési Szakállamtitkárság (jelenleg 3 főosztállyal) Nemzetipark- Környezetvédelmi, természetvédelmi és természetvédelmi igazgatóságok vízügyi felügyelőségek és a Főfelügyelőség vagyonkezelő 10 db 10+1 db szerv (1 db) 2. ábra. A természetvédelem jelenlegi országos szervezetrendszere (2006. augusztus 1-jei állapot szerint) 19

20 2. A TERMÉSZETVÉDELEM ÁLLAMI SZERVEINEK FELÉPÍTÉSE ÉS FELADATKÖREI A Tvt. 5. (1) bekezdése értelmében minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Kötelesek tehát közreműködni a megelőzésben, a károk enyhítésében, a következmények megszüntetésében és a helyreállításban. A Tvt. 53. (1) bekezdése alapján a természetvédelem az állampolgárok, társadalmi szervezetek stb. aktív részvétele mellett is mégis alapvetően állami feladat, amely szükségessé teszi megfelelő szervezeti struktúra kiépítését. A közhatalmi, a közigazgatási és hatósági feladatokat központi kormányzati, regionális és helyi szinten kell ellátni, ami megfelelő állami szervezeti struktúra kiépítését követeli meg. Az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) által készített Környezeti perspektíva 2000-ig és azon túl (1989) 111. pontjában a szervezetrendszer kialakítása vonatkozásában a következő követelményeket említi: A kormányoknak környezetvédelmi minisztériumot kell létrehozniuk 3, vagy a már meglévőket kell megerősíteniük a célkitűzések elérésére irányuló akciók ösztönzésére, irányítására, támogatására és figyelemmel kisérésére 4. Hatékony természetvédelemhez azonban nem elegendő egy sajátos szervezeti rendszer létrehozása, a környezet- és természetvédelmi szempontokat valamennyi ágazat stratégiájába be kell építeni 5. Az állami szervezetrendszer egészét tekintve megvizsgáljuk, hogy mely állami szervek mely tevékenységükön keresztül gyakorolnak kiemelt hatást a természetvédelemre. Részletesen bemutatjuk a Környezetvédelmi és Vízügyi a Minisztérium, azon belül a Természet- és Környezet-megőrzési Szakállamtitkárság (a Természetvédelmi Hivatal utódja), továbbá az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: Főfelügyelőség), környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (továbbiakban: felügyelőségek), a nemzetipark-igazgatóságok, illetve a jegyzők természetvédelmi feladatait. A törvényhozói, végrehajtó hatalom, az igazságszolgáltatás legfőbb szerveinek (az Országgyűlés, Kormány, ügyészségek, bíróságok, Alkotmánybíróság, 3 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a többszöri feladat- és hatáskörátszabás, névváltozás ellenére megőrizte önállóságát. [a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló évi LV. törvény 1. f) pontja] 4 Bándi Gyula: Környezetjog Osiris Kiadó Budapest, old. 5 Az integráció elve szerint a természeti értékek védelmének szempontrendszere helyet kell, hogy kapjon a nem természetvédelmi érdekű döntéshozatalban is (ld. EU Fenntartható Fejlődés stratégiája, 6. Környezetvédelmi Akcióprogram, Nemzeti Környezetvédelmi Program, Kvt A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél, vizsgálati elemzés, környezeti vizsgálat jogintézménye stb.) 20

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEMI KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK

TERMÉSZETVÉDELEMI KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK TERMÉSZETVÉDELEMI KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK oktatási segédanyag Szerkesztette: dr. Magyar Gábor GEO-SIVO Kft. Lektor: dr. Kovács Mátyás Szerz k: dr. Hoffmann Orsolya (2. fejezet) dr. Kovács Mátyás (1.

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Tervezet. egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/480/2008. Tervezet egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelem Vízminőségvédelem A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelem

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN Nagy Károly és Görögh Zoltán Felső-Tisza Alapítvány Nyíregyháza, 2014.03.05. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. A zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló 14/2005. (IV. 19.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezéséről

RENDELETTERVEZET. A zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló 14/2005. (IV. 19.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezéséről BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER RENDELETTERVEZET A zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló 14/2005. (IV. 19.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezéséről Készítette: Cserteg

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról

366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról 366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében,

Részletesebben

ZÁRADÉK: A Munkatervet a Kollégium a 2/2011. (IV. 27.) számú határozatával jóváhagyta.

ZÁRADÉK: A Munkatervet a Kollégium a 2/2011. (IV. 27.) számú határozatával jóváhagyta. A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÁLLAMIGAZGATÁSI KOLLÉGIUM (a továbbiakban Kollégium) 2011. évi MUNKATERVE I. (alakuló) ÜLÉS 2011. február Köszöntő, majd a kormánymegbízottjának, főigazgatójának és igazgatójának

Részletesebben

I. Általános rendelkezések

I. Általános rendelkezések A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Általános rendelkezések 1. A Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (továbbiakban: Tanács) a vízgazdálkodásról szóló

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM JKH-180/6/2008. Tervezet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1200/2006 MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége Beszámoló az Országos Vízgazdálkodási Tanács (OVT), a Dráva Részvízgyűjtő Tanács (DRVT) tisztújításáról és tevékenységének újbóli megkezdéséről Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza] Országgyűlés Hivatala ;~,~:~~, : ~ X10,(3 2 11 FEER 21. 2013. évi... törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-19/2013. Tárgy: Kiszombori Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata Mell.:

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ Ügyiratszám: 1623-2 / 2009.. Ügyintéző: Mándi-Hajnal Brigitta / Jné NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-550

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 6., kedd Tartalomjegyzék 149/2014. (V. 6.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.)

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről

295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, 2012. január 24., 10.30

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, 2012. január 24., 10.30 VÖMNB_2012_1_02 Budapest, 2012. január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 10.30 A napirend 2. pontja: A 2012. január 1-jén hatályba lépett, a Világörökségről

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely. Költségvetési alapokmány 2008. évre

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely. Költségvetési alapokmány 2008. évre XVI: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet/felügyeleti szerv Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park Igazgatóság költségvetési szerv 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely 841216 szakágazat Költségvetési

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-1113/03 ÜGYINTÉZŐ: Petróczy Lajos TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7707 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; petroczyl@eh.gov.hu TÁRGY:

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BARANYA MEGYÉBEN Bank László Pécs, 2013. november 26. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi körzet:

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

Előterjesztő: Javaslat

Előterjesztő: Javaslat Előterjesztő: Készítette: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kitüntetéseinek alapításáról és az adományozás rendjéről

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS POLGÁRME5TERE Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.:xiv228-3612007 Előadó: Kis Béla Mell.: Hiv. sz.: Postacím: 5601Pf 112. Telefon: (66) 523-802 Telefax: (66) 523-804 E-maii:

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 5., péntek Tartalomjegyzék 228/2014. (IX. 5.) Korm. rendelet A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.)

Részletesebben

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest 2014. január 14. 2014. március 11. 2014. április 29. 2014. június 10. DÖNTÉSEK KÖNYVE Bizottsági ülés 2014. január 14. A napirend

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló város hatályos bel- és külterületi szabályozási tervének 2012/2.

Részletesebben

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2008. ( ) Korm. rendelete A Kormány /2008. ( ) Korm. rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

Az ÉSZAK- DUNÁNTÚLI TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS GYŐR MOSON-SOPRON MEGYEI ÁLLANDÓ ALBIZOTTSÁGÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Az ÉSZAK- DUNÁNTÚLI TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS GYŐR MOSON-SOPRON MEGYEI ÁLLANDÓ ALBIZOTTSÁGÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az ÉSZAK- DUNÁNTÚLI TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS GYŐR MOSON-SOPRON MEGYEI ÁLLANDÓ ALBIZOTTSÁGÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Általános rendelkezések 1. A Területi Vízgazdálkodási Tanácsot

Részletesebben

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet

89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar-bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH Európai Uniós fejlesztési források hazai intézményrendszere A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során

Részletesebben

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok A Projekt Igazgatóságon alkalmazott ek és jogszabályok SOR- SZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. NYILV. SZÁM MEGNEVEZÉS FELLELHETŐSÉG 1959. évi IV. törvény 1988. évi I. törvény 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 23-i nyílt ülésére 4. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A települési értéktár-bizottság létrehozása

Részletesebben

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1 A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1. Duhay Gábornak, a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének,

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben