A természetvédelem története. Természetvédelem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A természetvédelem története. Természetvédelem"

Átírás

1 Természetvédelem

2 A természetvédelem történetének főbb szakaszai 1. primitív természetvédelem, amikor a természet egyes jelenségeit, összetevőit vallási alapon félték, s ez a félelem biztosította azok fennmaradását. 2. az ókori és középkori természetbölcselők szemlélete, amely szerint a különleges, a nehezen megközelíthető a becses, az értékes. 3. a nemzeti érzés XIX. századi előtérbe kerülésével a természetben is a nemzeti történelemhez kapcsolódó természeti értékeket kívánták megjelölni és megőrizni. 4. a tudományos alapokon nyugvó természetvédelem kialakulásának és megvalósulásának időszaka.

3 A természetvédelem történetének főbb szakaszai I. Előtörténet (a XIX. Század közepéig) :1-2 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) III. Előkészítő szakasz ig (25 év) IV. Átmeneti szakasz (17 év) 3-4 V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) VI. Kibontakozási szakasz 1972-től (30 év)

4 A természetvédelem történetének főbb szakaszai I. Előtörténet (a XIX. Század közepéig) II. Kezdeti szakasz ig (48 év) III. Előkészítő szakasz ig (25 év) IV. Átmeneti szakasz (17 év) V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) VI. Kibontakozási szakasz 1972-től (30 év)

5 Előtörténet (a XIX. Század közepéig) A növényvilág védelme Az erdők védelme A természetes növénytakaró megóvásában a legnagyobb jelentősége évszázadokig az erdők megfelelő kezelésének volt. Az Árpád-házi királyok idejében az erdő- és vízóvók szervezetével igyekeztek az akkor még jórészt királyi birtokban lévő erdők megfelelő használatát biztosítani. A gazdasági érdek viszont különösen a tatárjárás után abba az irányba mutatott, hogy az erdős kerületek egy részét benépesítsék és ott mezőgazdasági művelést honosítsanak meg. Az Alföldön az emberi kultúra terjeszkedésének legelőször a löszhátak estek áldozatul. Növényviláguk, így erdőik is csak szigetszerűen maradtak fenn.

6 Előtörténet (a XIX. Század közepéig) A növényvilág védelme Az erdők védelme A természetes növénytakaróra a bányászat erdőkkel, fával kapcsolatos igénye is jelentősen hatott. Éppen a bányaerdők voltak azok, amelyek megfelelő kezelését és fenntartását már a XV. században királyi rendeletben szabályozták. Zsigmond 1426-ban elrendelte, hogy az ólombányákhoz tartozó erdőkben minden esztendőben, meghatározott sorrendben, más és más erdőrészt kell kivágni, amelyet aztán fel kell újítani. I. Ferdinánd 1555-ben a bányaerdőkben megtiltotta a kecskelegeltetést, míg Miksa király 1565-ben a Garam menti rézbányák környékére vonatkozó erdőrendtartást adott ki. Ebben nemcsak a kecskelegeltetést tiltotta meg, hanem előírta az erdők tervszerű használatának és felújításának a kötelezettségét is.

7 Előtörténet (a XIX. Század közepéig) A növényvilág védelme Az erdők védelme Az erdők szempontjából nagy jelentősége volt a XVI-XVII. sz. török háborúknak. Az ország hadszíntérré válásakor egész sor törvényben biztosították az erdők kihasználását akkor, amikor a faanyag különböző erődítési munkálatokhoz kellett. (Pl.: A XVII. században Temesvár várfalainak javítására, a korhadt farészek kicserélésére hetven falut rendeltek.) Mária Terézia 1769-ben kiadott országos erdőrendtartása az erdők vágásokra történő beosztásán, a vágásterületek felújításán kívül a fák ültetését, az új erdők telepítését is szorgalmazta. Ezzel a kor követelményeinek megfelelő, az okszerű erdőgazdálkodás alapjait teremtette meg, bár az ország jelentős részére nem kötelező érvénnyel, hanem csak uralkodói ajánlásként.

8 Előtörténet (a XIX. Század közepéig) A növényvilág védelme Az erdők védelme A XIX. század legnagyobb hatású eseménye a jobbágy-felszabadítás, illetve az ezzel összefüggő polgári fejlődés volt. A jobbágyok a korábbi erdőhasználati (faizási) lehetőségükért erdőt kaptak, sőt egyes vidékeken a legelőhasználatért járó legelőt is erdőben ( legelőilletőségű erdő -ben) adták ki. Ez természetesen az erdők túlhasználatához, illetve az erdők területének a csökkenéséhez vezetett. Ugyancsak tovább csökkent az erdőterület akkor, amikor az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően nagyarányú ipari fejlődés és városodás-városiasodás kezdődött el. A termőföldek kiterjesztésének ugyanis egyik módját a lecsapolások, vízrendezések és a futóhomok-megkötések mellett éppen az erdőirtások jelentették.

9 Előtörténet (a XIX. Század közepéig) Az állatvilág védelme A vadászati korlátozások és kihaló állatfajok A vadászat korlátozására legelőször az állatősök tiszteletéből fakadó tilalmakat említhetjük meg. A vadászat és természetvédelem kapcsolatának magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban az alábbi vadászati korlátozásokat kell megemlítenünk: I. (Szent) László 1092-ben megtiltotta a vasárnapi vadászatot. Ezzel ugyan nem a vadat akarta kímélni, hanem a hívők lelki üdvét szerette volna megmenteni, de közvetve a vad védelmét szolgálta. Ugyancsak vallási megfontolásból rendelkezett 1279-ben a budai zsinat úgy, hogy a szerzeteseket eltiltotta a vadászat és madarászat gyakorlásától.

10 Előtörténet (a XIX. Század közepéig) Az állatvilág védelme A vadászati korlátozások és kihaló állatfajok Ez a korlátozás azonban nem volt elegendő egy-egy faj megmentésére. Így a mai természetvédelem legnagyobb problémájával, a fajok kipusztulásával már a középkortól kezdődően találkozunk. Az őstulok eltűnését a tatárjárás utáni időkre teszik. A jávorszarvas a XV-XVIII. században fordult elő utoljára. Az utolsó bölényt pedig feltehetően 1762-ben ejtették el Erdélyben. A XVIII. századra tehető az utolsó vadkecske elejtése is. Az említett vadfajok eltűnésében az élőhely változása (a lakosság szaporodásával összefüggő erdőirtások, lecsapolások stb.) és a vadászat egyenlő súllyal estek latba.

11 Előtörténet (a XIX. Század közepéig) Az állatvilág védelme A vadászati korlátozások és kihaló állatfajok A középkori Magyarország pusztulása, a török kori romlás óriási károkat okozott a Kárpát-medence, annak is főleg középső része, vadállományában. A török kort követő újjáépítés időszakában, 1729-ben született az első olyan vadászati törvény, amely már tilalmi időket is tartalmaz. III. Károly dekrétuma elsősorban a szarvast és az őzsutát vette védelmébe, míg a telepített vadfajokat (például a fácánt) kizárólag a földbirtok tulajdonosa ejthette el.

12 Előtörténet (a XIX. Század közepéig) Az állatvilág védelme A vadászati korlátozások és kihaló állatfajok A jobbágyfelszabadítás és az években ismét hadszíntérré váló ország időszakában a vadon élő állatok is fogytak. Példaként a szarvast említhetjük meg, amely korábbi élőhelyein, csak szigetszerű állományokban maradt fenn. A fokozott vadászatot, illetve vadorzást ugyan az évi osztrákmagyar kiegyezést követő időszakban helyreálló alkotmányos rend igyekezett visszaszorítani, de ezzel egyidőben a természetátalakítással járó tőkés fejlődés az élőhelyek átalakulásához, romlásához vezetett. A vadászati kultúra fejlődése, a vadóvás, a vadtenyésztés azonban az élőhelyek leromlását részben ellensúlyozta.

13 A természetvédelem történetének főbb szakaszai I. Előtörténet (a XIX. Század közepéig) II. Kezdeti szakasz ig (48 év) III. Előkészítő szakasz ig (25 év) IV. Átmeneti szakasz (17 év) V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) VI. Kibontakozási szakasz 1972-től (30 év)

14 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) Az időszakra általánosan jellemző volt: A megjelent számos jogszabály a természetvédelemmel csak másodlagosan, mellesleg foglalkozott jellemzően az erdők, a vadászat és a mezőgazdaság mellett. A kidolgozott javaslatok többsége a történelmi Magyarország területére vonatkozott. Az akkori jelentős értékek ma már határainkon kívülre kerültek. Egyes fajok a mai határainkon belül nem is fordulnak elő.

15 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) évi IV. törvénycikk (Az első vadászati törvény) A törvény új vadászati idényeket határoz meg, de több állatcsoport esetén is engedélyezi az állandó vadászatot: A seregekben vonuló vízimadarak, galambok, ragadozó madarak Ragadozó és kártékony állatok (pl.: medve, farkas, hiúz, vadmacska, ürge, vidra stb..) Ürge (Citellus citellus)

16 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) A törvény fontosabb természetvédelmi vonatkozású intézkedései: A véderdőkben az erdőirtás és a tarvágás tilos. A véderdőket adókedvezményben kell részesíteni. Futóhomokon álló erdők és mezőgazdasági művelésre alkalmatlan erdők feltétlenül fenntartandók. A véderdőkben legeltetni, almot gyűjteni tilos évi XXXI. törvénycikk (Az első erdőtörvény) Véderdő a Haraszt-hegyen

17 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) évi XXXI. törvénycikk (Az első erdőtörvény) Természetvédelmi szempontból kedvezőtlen hatásai is voltak a törvénynek, elsősorban a kopár, illetve a futóhomok területek erdősítésének előírása miatt ban jelent meg A kopárfásítások ösztönzéséről rendelkező évi törvénycikk, mely a kopárok fásításának fokozottabb ütemét kívánta elősegíteni. Pilisvörösvári kopár talajelőkészített része (forrás: Erdészeti Lapok 1958 szeptember)

18 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) A természetvédelmet is szolgáló legfontosabb előírásai: Általános vadászati tilalom februártól augusztusig, mely idő alatt hajtókutyákkal vadászni nem szabad. Korlátozva szabad vadászni szarvasra, őzre, dámra, zergére, siket- és nyírfajdra, császármadárra, fácánra, túzokra és fogolyra. Minden időben tilos vadászni éneklőmadarakra. Bizonyos kivételekkel nem szabad elfogni a madarak fiókáit, érinteni a fészküket és elszedni a tojásait. A tilalmak a párosodás és a költés ideje alatt a vándor- és vízimadarakra is kiterjednek. A tilalmi időn kívül sem szabad a vadat tőrrel, hálóval és hurokkal elfogni vagy megölni. Ezzel mintegy 140 énekes madárfaj védelmet kapott évi XX. törvénycikk a vadászatról

19 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) A földművelésügyi miniszter VIII.1./1901. sz. rend. a mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében (1901) Az 1899-ben megjelent törvény végrehajtásaként védelem alá helyezet 32 emlőst, valamint az évi vadászati törvényben megjelent madarakra vonatkozó rendelkezéseket pontosította és 132. madárfajt név szerint védelem alá helyezett. A rendelet fontosabb természetvédelmi előírásai: Aki a védelem alatt álló madarat pusztítja az pénzbüntetéssel sújtható. A védett fajokat csak tudományos céllal, hatósági engedéllyel lehet elfogni, ill. elpusztítani A rendelet előírásainak betartását a mezőőrök, az erdőőrök és az útfenntartási személyzet ellenőrizte.

20 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) Kaán Károly: A természeti emlékek fenntartása (A m. kir. Földművelésügyi miniszter 10/1909 sz. kiadványa) A minisztérium félhivatalos kiadványának tekinthető. Kaán Károly a kiadvány célját az alábbiakban fogalmazta meg: Jelen munka czélja a természeti emlékek fogalmának, különböző fajainak és sokoldalú jelentőségének megismertetése mellett főleg annak vázlatos megállapítása, hogy hazánk milyenféle természeti emlékei várnak gondos őrizetre és törvényes védelemre. Kaán Károly

21 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) A szerző külföldi példák alapján javaslatot tesz a természeti értékek csoportosítására és sürgeti ezek védelmét. Az általa kidolgozott rendszer évtizedekig határozta meg a hazai természeti értékek kategorizálását. Az általa javasolt kategóriák: Történeti vonatkozású értékek Természeti emlék Természeti táj Kaán Károly: A természeti emlékek fenntartása (A m. kir. Földművelésügyi miniszter 10/1909 sz. kiadványa)

22 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) A földművelésügyi miniszter /1912. FM sz. rendelete A rendelet öt vízimadár védelmét (köztük a nagy kócsagét!) mondja ki. Ezek védelmére azért került sor, mert pusztulófélben lévő természeti ritkaság -nak tekinthetőek. Ennek az öt fajnak a védetté nyilvánítása elvi fordulópontot jelentett a természetvédelemben, ugyanis a korábban védetté nyilvánított fajokkal ellentétben ezeknek a madarak, csak a természeti értékük alapján kerültek oltalom alá. Ez volt az utolsó védetté nyilvánítás a történelmi Magyarország területén. Nagy kócsag (Egretta alba)

23 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) A természeti emlékek összeírása (1914) A természetvédelem és a természeti emlékek fenntartásának kérdéséhez (Kaán Károly) Az 1909-ben megjelent írás folytatása, melyben tájékoztatást ad arról, hogy a korábbi tanulmányát a minisztérium az illetékeseknek szétküldte, és felhívta őket a fenntartásra érdemes természeti emlékek összeírására. Az összeírás korszakalkotó jelentőségű volt. Ez volt Magyarországon az első ilyen felmérés, ami nélkül a természetvédelmi törvény elkészítése elképzelhetetlen lett volna.

24 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) A természeti emlékek összeírása (1914) A természetvédelem és a természeti emlékek fenntartásának kérdéséhez (Kaán Károly) A felmérés és annak eredményei a világháború miatt örökre jelképesek maradtak. Az összeírt értékek közül kb. 250 található a mai határainkon belül, mintegy ha kiterjedésben, többségük idős, magános fa. A kötetben megemlíti, hogy az előkészítés alatt álló természetvédelmi törvényben gondoskodnak róla, hogy a magánbirtokon előforduló, de kellő védelemben nem részesülő értékek kisajátíthatóak legyenek. Javasolja az országos természetvédelmi bizottság létrehozását, hogy az a témával foglalkozó szervezeteket összefogja.

25 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) Természetvédelmi miniszteri biztos működési feltételeiről intézkedő sz. elnöki rendelet (1914) Az I. világháború kitörése a rendelet végrehajtását megakadályozta. (Más feladatkörrel ugyan, de az első miniszteri biztos kinevezésére 81 évvel később, 1996-ban került sor.) Az I. Világháború után a trianoni határokon belül az összeírt értékeknek mintegy 30%-a maradt. A korábbi legjelentősebbnek tekintett értékek jórészt a határainkon kívülre kerültek.

26 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) A trianoni határokon belül a Balaton és környéke vált a legjelentősebb értékké. A Balatoni Szövetség már 1915-ben javasolta a badacsonyi bányák megszüntetését és a hegy védelmét. A tulajdonos herceg Eszterházy Miklós: olyan messze már nem lehet menni a természeti szépségek megvédésében, hogy a sok millió értékű, európai hírességű badacsonyi bazalt teljesen kihasználatlanul hagyassék. Lóczy Lajos több tanulmányban bizonyította, hogy az itteni geológiai értékek Európa szerte egyedülállóak. A Badacsony a régi bánya nyomaival

27 II. Kezdeti szakasz ig (48 év) Schenk Jakab: A kócsag hajdani és jelenlegi fészkelő telepei Magyarországon (1918) Schenk Jakab (1918): A nagy kócsag a kipusztulás szélére jutott. Az akkori körülmények között egyedül a Kis-Balaton nyújtott számára fészkelési lehetőséget, így a területet mindenképen védelem alá kellet helyezni től Kócsagőrt is tudtak alkalmazni, melyet a hollandok fizettek (A hazai gyakorlati természetvédelem kezdete!) Táblákat helyeztek ki, és a csendőrséget is bevonták. (Emellett a terület lecsapolásának terve is készült) Schenk Jakab

28 A természetvédelem történetének főbb szakaszai I. Előtörténet (a XIX. Század közepéig) II. Kezdeti szakasz ig (48 év) III. Előkészítő szakasz ig (25 év) IV. Átmeneti szakasz (17 év) V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) VI. Kibontakozási szakasz 1972-től (30 év)

29 III. Előkészítő szakasz ig (25 év) A Balaton-felvidéki tanúhegyek védelme továbbra is megoldatlan maradt. Ezzel kapcsolatban jelent meg Herczeg Ferenc évtizedekkel később is gyakran idézett írása: Herczeg Ferenc (1929 szept. 23. Pest Hírlap): A magántulajdonra, a szerzett jog szentségére hivatkoznak azok, akik a Badacsony testéből lakmároznak! Van azonban valami, ami szentebb a magántulajdonnál és minden szerzett jognál, és ez: a nemzeti érdek! A természetvédelem társadalmi megnyilvánulása

30 III. Előkészítő szakasz ig (25 év) Kaán Károly: Természetvédelem és a természeti emlékek (1931) A művet a hazai természetvédelem alapművének tekintjük. A könyv a korábbi írásainak tulajdonképpeni összefoglalója. A több mint 300 oldalas mű legmaradandóbb fejezete a rezervációra alkalmas helyek címet viselte. Az 1939 és 1969 közötti védetté nyilvánítások szinte kizárólag ebből a fejezetből építkeztek ig 17 ezer hektáron 378 területet nyilvánítottak védetté. Ezek közül számos fa, facsoport volt, melyek egy része (90 db) a háborúban megsemmisült.

31 III. Előkészítő szakasz ig (25 év) Az erdőkről és a természetvédelemről szóló évi IV. tc. (1935) (A második erdő tv., az első természetvédelmi törvény) Hazánk első magas szintű természetvédelmi jogszabálya, mely közel harminc évig tartó előkészítést követően jelent meg. Az, hogy a törvény az erdőtörvénnyel közösen jelent meg azzal magyarázható, hogy a természetvédelemmel intézményesen csak az államerdészet foglalkozott. Tartalmazta az Országos Természetvédelmi Tanács felállításának szükségességét A természetvédelmi területek kijelölésének jogát a Földművelési Miniszter kapta A tájvédelmi körzeteket a miniszterelnök jelölhette ki. Lehetőséget adott a magántulajdon kisajátítására.

32 III. Előkészítő szakasz ig (25 év) A földművelésügyi miniszter 35000/1938. sz. végrehajtási rendelete az erdőkről és a természetvédelemről törvény végrehajtásáról (1938) Az első természetvédelmi tv. végrehajtási rendeletére további 3 évet kellett várni. Végül a Budapesti Közlöny évi 97. számában jelent meg. Intézkedett a védendő növény- és állatfajok összeírásáról a területek összeírásáról a védetté nyilvánítási eljárásról a kisajátítás módozatairól Megfogalmazta a barlangok feltárásával kapcsolatos szabályokat a védett területek kijelölésének szabályait a törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos szabályokat az Országos Természetvédelmi Tanács feladatát

33 III. Előkészítő szakasz ig (25 év) A természetvédelmi törvény rendelkezik arról, hogy a földművelésügyi miniszternek, a szükséges szakértői közreműködés érdekében létre kell hoznia az Országos Természetvédelmi Tanácsot Az OTT feladata a védelemre érdemes értékek felkutatása védetté nyilvánítása A földművelésügyi miniszter 34615/1938. sz. rendelete (Országos Természetvédelmi Tanács) (1939) természetvédelmi területekre és tájvédelmi körzetekre javaslatot tenni természetvédelmi kérdésekben szakvéleményt alkotni

34 III. Előkészítő szakasz ig (25 év) A Debreceni Nagyerdő, az ország első védett területe (1939) Az első védett terület a Debreceni Nagyerdő egy 31 ha-os területe, mely a háború alatt elpusztult. A Debreceni Nagyerdő TT (forrás:

35 A természetvédelem történetének főbb szakaszai I. Előtörténet (a XIX. Század közepéig) II. Kezdeti szakasz ig (48 év) III. Előkészítő szakasz ig (25 év) IV. Átmeneti szakasz (17 év) V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) VI. Kibontakozási szakasz 1972-től (30 év)

36 IV. Átmeneti szakasz (17 év) A szakasz elválasztását az előző szakasztól a második világháború miatti kényszerszünet indokolta. A természetvédelem ügye továbbra is a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozott. A minisztériumban továbbra is az államerdészet keretein belül, az évi törvény alapján folyt a természetvédelmi munka. Az erdők nagy részének államosításával és szervezeti átalakításokkal jött létre a Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD). A MÁLLERD keretein belül működött tovább a OTT titkársága között védetté nyilvánítás nem történt, a gyakorlati természetvédelem lényegében szünetelt.

37 IV. Átmeneti szakasz (17 év) A Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD) ig A második világháború óriási pusztítással járt. Hazánk területét ismét megcsonkították. A korábban védetté nyilvánított értékek egy része (területüket tekintve 54%-a) a határainkon kívülre került. A határainkon belül maradt 197 területből 78 terület megsemmisült. Az OTT széthullott. Tagjai vagy meghaltak, vagy szétszéledtek a világban. Aki itthon maradt, azok kivétel nélkül más munkát folytattak. A természetvédelmi munkát szinte a nulláról kellett újra kezdeni. Alapvető változás volt a földreformtörvény hatályba léptetése. Előírásai szerint hazánk erdeinek mintegy 90%-a állami tulajdonba vagy állami kezelésbe került. (Korábban ez az érték nem érte el az 5%-ot!)

38 IV. Átmeneti szakasz (17 év) A Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD) ig A természetvédelemmel kapcsolatos feladatok is jogilag a MÁLLERDhez tartoztak, de a háború utáni években természetvédelmi kérdésekkel szinte senki nem foglalkozott. A természetvédelmi tevékenység újraszervezésének első lépéseként az OTT felélesztését jelölték meg. A szakemberek a természetvédelem újjászervezését a MÁLLERD keretein belül képzelték el, de ez az első időszakban nem sikerült. A MÁLLERD vezetésével végül az akkori köztársasági elnök fiát ifj. Dr. Tildy Zoltánt bízták meg. (Aki egy természetszerető, természetfotós és vadászó ember volt.) Az elnöknek két év alatt sikerült elérnie, hogy a MÁLLERD természetvédelmi feladatokat is kapjon.

39 IV. Átmeneti szakasz (17 év) A Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek (MÁLLERD) ig A természetvédelmi feladatok ellátására létrehozott szakosztály feladatait az alábbiakban fogalmazta meg: A természetvédelem tárgyainak nyilvántartása Védetté nyilvánítás kezdeményezése Az OTT-vel való együttműködés A MÁLLERD idejében a természetvédelmi kezelési feladatokat a hazai tíz állami erdőigazgatóság látta el. Az erdők államosításával kapcsolatos óriási munka miatt a természetvédelmi feladatoknak csak részlegesen tudták megfelelni. Összességében a MÁLLERD időszak alatt a természetvédelem nem ért el jelentős eredményeket.

40 IV. Átmeneti szakasz (17 év) A Magyar Köztársaság Alkotmányát rögzítő évi XX. törvény (1949) Kimondja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, az ország területén élőknek joguk van a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar köztársaság többek között az épített és a természeti környezet védelmével valósítja meg. Ezzel az alkotmány elismeri a természetvédelem szükségességét.

41 IV. Átmeneti szakasz (17 év) A természetvédelmi feladatok ellátása (1949) Az államerdészet átszervezésével a helyi természetvédelmi feladatok végrehajtását az állami erdőgazdaságok feladatává tették. A védetté nyilvánítási jogkor az Országos Természetvédelmi Tanácshoz került. (Korábban csak javaslatot tehetett, de a védetté nyilvánítás a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozott.)

42 IV. Átmeneti szakasz (17 év) A Tihanyi Tájvédelmi Körzet, hazánk első védett tája (1952) Hazánk első tájvédelmi körzete a 260-ik védett terület Magyarországon. A védetté nyilvánításkor 1100 ha kiterjedésű volt. A tájvédelmi körzet 1997-ben beolvadt a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkba. Tihany

43 IV. Átmeneti szakasz (17 év) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának évi 18. sz. törvényerejű rendelete a természetvédelemről A törvényerejű rendelet főbb előírásai: A természetnek azokat a tárgyait, amelyek megőrzése és fenntartása tudományos vagy kulturális érték, védelem alá kell helyezni és óvni kell minden olyan hatástól, amely fennmaradásukat vagy sajátos természeti tulajdonságukat sérti vagy veszélyezteti. A barlangok külön határozat nélkül védelem alatt állnak. Meghatározza a természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet fogalmát. Tiltja a védett természeti érték pusztítását, rongálását és jellegük megváltoztatását.

44 IV. Átmeneti szakasz (17 év) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának évi 18. sz. törvényerejű rendelete a természetvédelemről A törvényerejű rendelet főbb előírásai: Kimondja, hogy a természetvédelem országos hatáskörű és ellenőrző szerve a Minisztertanács felügyelete alá tartozó Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH). A természetvédelem helyi feladatait első fokon a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya látja el. Az országos Természetvédelmi Hivatal mellett véleményező és tanácsadó szervként Természetvédelmi Tanács működik. A védett területek természetvédelmi kezelését az OTvH közvetlen vagy más szervek útján látja el. Természetvédelmi célra kisajátítást is végezhet.

45 IV. Átmeneti szakasz (17 év) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának évi 18. sz. törvényerejű rendelete a természetvédelemről A törvényerejű rendelet tehát két alapvető kérdést rendez: Létrehoz első és másodfokú hatósági szervezetet. Megoldja a védett értékek kezelését. Alapvető változás, hogy innentől kezdve nem a földművelési tárca alá tartozik a természetvédelem ügye.

46 A természetvédelem történetének főbb szakaszai I. Előtörténet (a XIX. Század közepéig) II. Kezdeti szakasz ig (48 év) III. Előkészítő szakasz ig (25 év) IV. Átmeneti szakasz (17 év) V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) VI. Kibontakozási szakasz 1972-től (30 év)

47 V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) A szakasz kezdetének az 1961 évi törvényerejű rendelet 1962-es hatálybalépését tekintjük. Ebben a szakaszban kezdte meg a közvetlenül a kormány alá rendelt OTvH a működését. A szakma ezt az időszakot összességében az elszalasztott lehetőségek és a nagy csalódások időszakának tekinti. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy bár minden körülmény adott volt a nagyarányú védetté nyilvánítások megkezdéséhez, azok mégsem történtek meg. A természetvédelem első fél évszázadának átlagos védetté nyilvánításait alapul véve ebben az évtizedben több mint 90%-os alulteljesítés állt elő. Évente átlagosan kevesebb mint három terület került védelem alá.

48 V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) A negatívumok főbb okai: Nem volt készítettek kellően átgondolt védetté nyilvánítási terveket. Nem építették ki a természetvédelem területi végrehajtó szervezetét. A hatósági feladatokat az egész országban a főhatóság végezte el. A kezelési teendőket továbbra is az erdőgazdaságok végezték. Összességében: Ebben az időszakban megteremtődtek a gyors előrelépés és a kibontakozás lehetőségét, de maga a kibontakozás elmaradt.

49 V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) A természetvédelemről szóló, évi törvényerejű rendelet a kormány alá rendelve hozta létre az OTvH-t. Az OTvH lett a másodfokú hatóság. A Hivatal elnöke széleskörű jogosítványokat kapott. Az elnök jogkörébe tartozott a védetté nyilvánítás, annak eldöntése, hogy egy érték országos vagy helyi jelentőségű-e, a nemzeti park alapítás, a szervezet kialakítása, védett területek kisajátítása és vezetők kinevezése, felmentése. A Hivatal feladata a védelem alá helyezés, a védett értékek nyilvántartásba vétele, megóvása, fenntartása és a területek ellenőrzése, károkozás esetén a szükséges intézkedések megtétele volt. A Hivatal elnöke 1972-ig ifj. Tildy Zoltán volt. Az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH)

50 V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) A Természetvédelmi Tanács (TT) A természetvédelemről szóló, évi törvényerejű rendelet a Hivatallal egyidőben létrehozta a Természetvédelmi Tanácsot (TT), melynek az elnöke a Hivatal mindenkori elnöke volt. A Tanács szakmai tanácsadó, illetve véleményező feladatokat látott el. A Hivatal elnöke a Tanácsot nem működtette, amely később hozzá járult a korai felmentéséhez.

51 V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) Nyugati szakemberek memoranduma a természetért (1967) 22 Nyugat-Európában élő természetvédelmi szakember A természetért címmel írt levelet a Magyar Népköztársaság Kormányzatának és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. A levél burkoltan, de bírálta a magyar természetvédelem elmaradottságát, és sürgették az Alföld természeti és kultúrtörténeti értékeinek megőrzését. Magyar akadémikusok memoranduma a magyar természetvédelem ügyében Feltehetően a fenti levélek a hatására 1969-ben a az Akadémia a fenti címmel terjedelmes írást állított össze, mely lényege, hogy az OTvH jelenlegi elnöke nem alkalmas az elnöki tisztség betöltésére, helyette új vezetőt kell kijelölni.

52 V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) Természetvédelmi kormányrendelet (1971) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 12/1971. (IV.1.) sz. rendelete a természetvédelemről szóló évi 18. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról A rendelet fontosabb előírásai: Az országos jelentőségű értékek védelmét, fenntartását az OTvH hatáskörébe rendelte. A helyi jelentőségű értékek védelmét, fenntartását a megyei tanácsok hatáskörébe utalta. Tájvédelmi Körzetet csak az OTvH létesíthet. Nemzeti park létesítéséről az OTvH elnöke az érintett miniszterekkel egyetértésben határoz. (Itt jelenik meg első alkalommal a nemzeti park létesítésének lehetősége) A természeti értékek védelmére bárki javaslatot tehet. A védett fajok oltalmáról azok előfordulási helyének tulajdonosa is köteles gondoskodni. A természetvédelmet az oktatási intézményekben oktatni kell.

53 V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) Természetvédelmi kormányrendelet (1971) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 12/1971. (IV.1.) sz. rendelete a természetvédelemről szóló évi 18. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról A rendelet fontosabb előírásai: A védett természeti értékek természetvédelmi kezelésével a hatóság szükség szerint bármilyen szervet megbízhat. A megbízott szerv köteles a védetté nyilvánító határozatot végrehajtani és a rábízott természeti érték védelméről gondoskodni. A védett értékek védelmére természetvédelmi őröket kell alkalmazni. Kimondja, hogy 19 faj kivételével a vadonélő madarak külön védetté nyilvánító határozat nélkül természetvédelem alatt állnak. A kormányrendelet egy korszerű természetvédelmi munka lehetőségét teremtette meg. A Természetvédelmi Tanácsot újjá szervezték A rendelet megoldotta az évszázados hazai természetvédelem legnagyobb hiányosságát, vagyis lehetővé tette a nemzeti park létesítését.

54 V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) Helyi jelentőségű természeti értékek (1971) Az 1971-es kormányrendelet megteremtette az országos jelentőségű és a megyei (fővárosi, megyei városi) jelentőségű természeti értékek fogalmát. Az országos jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítását és fenntartását az országos főhatóság végezte, míg a helyi jelentőségű értékek esetén a megyék, a főváros, ill. a megyei jogú városok. A természeti érétkek jelentőségét a természetvédelmi főhatóság vezetője állapítja meg. A jogszabály értelmében a nemzeti park és a tájvédelmi körzet mindig országos jelentőségű.

55 A természetvédelem történetének főbb szakaszai I. Előtörténet (a XIX. Század közepéig) II. Kezdeti szakasz ig (48 év) III. Előkészítő szakasz ig (25 év) IV. Átmeneti szakasz (17 év) V. Megtorpanási szakasz ig (10 év) VI. Kibontakozási szakasz 1972-től (30 év)

56 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A szakasz kezdetének az első magyar nemzeti park megalakulását tekintjük, és napjainkban is tart. A korábbiakhoz képest szorosára emelkedett a védett értékek száma. Hazánk összes nemzeti parkja ebben a szakaszban létesült.

57 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A Minisztertanács 1972 júniusában Tildy Zoltánt elnöki beosztása alól felmentette és elnökhelyettesi pozícióba helyezte át. Az új elnök Rakonczay Zoltán erdőmérnök-közgazdász lett. Az új elnök az alábbi célokat tűzte ki: A védett területek kiterjedésének szorosára való emelése A veszélyeztetett fajok oltalom alá helyezése Legalább öt nemzeti park létesítése A természetvédelem területi szerveinek létrehozása Elnökváltás (1972)

58 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Hazánk első nemzeti parkja, 1973-ban ha-on jött létre, debreceni székhellyel. A nemzeti park létrehozásáról szóló, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1850/1972 OTvH sz. határozata a Tanácsok Közlönye XXI. évfolyamának 58. különszámában jelent meg, mely 1973 január 1- én váltk hatályossá. A nemzeti park létrehozását ötéves előkészítő munka előzte meg.

59 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A Magyar Madártani Egyesület (1974) A 70-es években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a természetvédelem ügyének a támogatására meg kell nyerni a lakosság rokonszenvét is. Ezzel a céllal, az OTvH támogatásával jan. 4-én Budapesten megalakult a Magyar Madártani Egyesület. Mivel a tevékenységük hamar túlnőtt az ornitológia területén ezért a nevüket Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre változtatták. A gyakorlati természetvédelmen túl nagy hangsúly fektetnek az ismeretterjesztésre is.

60 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Hazánk második nemzeti parkja, 1975-ben ha-on jött létre, kecskeméti székhellyel. Az összes nemzeti parkunk közül a kiskunsági alakult meg a leggyorsabban és leginkább zökkenőmentesen.

61 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Bükki Nemzeti Park (1977) Hazánk harmadik nemzeti parkja, 1977-ben ha-on jött létre, eleinte miskolci, majd egri székhellyel.

62 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) (1977) A Minisztertanács az Országos Környezetvédelmi Tanácsot és a Természetvédelmi Tanácsot megszüntette és helyettük a két szakterületet összefogó Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsot hozta létre. (Mely működése során a természetvédelem terén maradandót nem alkotott.) Ugyanekkor az OTvH-t és az Országos Környezetvédelmi Tanács Titkárságát is összevonták és ezzel jött létre az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH). Ezzel megszűnt a természetvédelem korábban kialakított, és jól működő, önálló szervezete ezért összességében természetvédelmi szempontból kedvezőtlen változásnak tekinthető. A hivatal általános elnökhelyettesének irányításával (Rakonczay Zoltán) hozták létre a Természetvédelmi Főosztályt.

63 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Büntető törvénykönyv (1978) A törvény kimondja, hogy szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel kell büntetni azt, aki: fokozott védelem alatt álló vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növényt vagy állatot, annak bármely fejlődési szakaszában lévő egyedét vagy annak származékát jogellenesen megszerzi, külföldre juttatja, értékesíti vagy elpusztítja, valamint védett természeti területen jogellenesen, jelentős mértékben megváltoztat.

64 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A rendelet sok szempontból előrelépés volt és kb. ugyanannyi szempontból visszalépésnek minősíthető. Pozitívumok: bevezette a fokozottan védett fogalmát lehetővé tette a bírságolást megteremtette a társadalmi erők hatékonyabb bevonását Negatívumok: Természetvédelmi törvényerejű rendelet (1982) Az akkor védelem alatt álló mintegy 400 ezer ha terület a rendelet szerint elegendő volt, így a későbbiekben a védett területek növelése már nem cél. (Ezt az elvet a hivatal akkori elnöke már a rendelet előtt is betartotta, de a későbbi utódai ezt az előírást nem vették figyelembe.)

65 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Csere az OKTH elnöki székében Gonda György nyugdíjazását követően Ábrahám Kálmán gépészmérnököt nevezték ki a természetvédelem élére, aki egészen 1989-ig irányította a hazai természetvédelmet. A kifejezetten műszaki képesítése ellenére nagy rokonszenvel volt a természetvédelem iránt. Munkába lépése után szinte haladéktalanul aláírta az elődje hat éves hivatali ideje alatt felhalmozódott védetté nyilvánítási rendelkezés tervezeteket. Hivatali ideje alatt a természetvédelem szinte teljes szabadságot élvezett. (Erre az időszakra a természetvédők jó szívvel emlékeznek.)

66 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Aggteleki Nemzeti Park (1985) Hazánk negyedik nemzeti parkja, 1985-ben ha-on jött létre, jósvafői székhellyel.

67 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Létrehozása (1987) A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról alkotott törvény értelmében az OKTH és az Országos Vízügyi Hivatal összevonásával megalakult a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, mely 1990-ig a természetvédelem legfelső irányító szerve is volt, az irányítás a környezetvédelmi miniszter feladatkörébe tartozott. Ez volt hazánk első környezetvédelmi minisztériuma A döntés szakmailag helyes volt, de a gyakorlatban a természetvédelmet a környezetvédelemnek és a vízgazdálkodásnak is alárendelték.

68 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban létrehozták a Természetvédelmi Főosztályt, melyet egy olyan miniszterhelyettes irányít, akinek a fő feladata természetvédelem (természetvédelmi miniszterhelyettes) Ezt a tisztséget Rakonczay Zoltán vállalta. Természetvédelmi Főosztály (1989)

69 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A rendszerváltás során a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium helyett létrehozták a Környezetvédelmi Minisztériumot. A változtatások zökkenőmentesen zajlottak. Környezetvédelmi Minisztérium (1990) A nyugdíjba ment természetvédelmi miniszterhelyettes helyére a szakmai múlttal rendelkező Tardy János került helyettes államtitkár pozícióban. Szakmai szempontból a leginkább negatívnak ítélhető döntés a vízügyi ágazatnak a minisztériumból történő kiválása. Pozitívumként értékelendő, hogy a minisztérium belső szervezeteként létrehozták a Természetvédelmi Hivatalt, illetve, hogy a korábbi természetvédelmi felügyelőségeket természetvédelmi igazgatóságokként újjászervezték.

70 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (1990) A természetvédelem számára kedvező változás volt, hogy a minisztérium szervezeti egységeként, helyettes államtitkár irányításával létrehozta a Természetvédelmi Hivatalt. (Bár az elnevezése hasonlít az egykori OTvH-hoz, de összehasonlíthatatlanul más jogkörei voltak!)

71 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től 1990 végén Tardy János nevezték ki a Hivatal élére, mely posztot 12 éven át töltötte be. A Hivatal szervezeti felépítése: Földtani és Tájvédelmi Főosztály Élővilágvédelmi Főosztály Természetvédelmi Hivatal (1990)

72 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi szervezet (1990) 1990-ben kiadott KTM rendelet a természetvédelmi közigazgatás önálló jogi személyiséggel rendelkező, saját költségvetéssel és bérgazdálkodással bíró szervekként létrehozta a nemzeti park és a természetvédelmi igazgatóságokat. Az igazgatóságokat a Természetvédelmi Hivatal irányította. Az igazgatóságok elsőfokú hatósági és szakhatósági jogkört gyakoroltak.

73 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Fertő-tavi Nemzeti Park (1991) Hazánk ötödik nemzeti parkja, 1991-ben ha-on jött létre, sarródi székhellyel.

74 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Az önkormányzatok természetvédelmi feladata (1991) 1991-ben hozott, az önkormányzatok feladatait meghatározó törvény értelmében a települési önkormányzat képviselőtestülete nyilvánítja védetté a helyi jelentőségű természeti értékeket és gondoskodik ezek megóvásáról, fenntartásáról, bemutatásáról, helyreállításáról és őrzéséről. A természetvédelmi hatáskörök egy részének önkormányzati hatáskörbe történő átadása szakmailag kedvezőtlennek tekinthető, az önkormányzatok nagy száma (több mint 3000) és az ott dolgozó természetvédelmi szakemberek hiánya miatt.

75 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Kárpótlási törvény (1991) A törvény általános szabályként rögzíti, hogy a kárpótlásra kiadásra kerülő termőföldet védett természeti területen kívül kell kijelölni. Ha az így rendelkezésre álló földterület a kárpótláshoz nem bizonyulna elegendőnek, akkor nemzeti park, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó, valamint fokozottan védett területek kivételével a szövetkezeti tulajdonban lévő védett természeti terület is kijelölhető, ha ehhez az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárul. A törvény természetvédelmi szempontból a természetvédelem eddigi hazai történetében a legtermészetvédelem-ellenesebb magas szintű jogszabály. Ellenkezik a nemzetközi gyakorlattal és törekvésekkel és a józan ésszel is.

76 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A szövetkezeti törvény (1992) A törvény alapján képzendő alkalmazotti, részaránytulajdonosi és kárpótlási földalapokba a szövetkezeti földeket úgy kell kijelölni, hogy a lakott tanyákhoz tartozó termőföld kivételével nemzeti park, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó, ill. fokozottan védett terület, valamint szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és erdő művelési ágú termőföld kivételével egyéb védett természeti terület ne kerüljön bele. A földalapba ki nem jelölhető védett, ill. védelemre tervezett természeti területeken az illetékes nemzeti park (vagy természetvédelmi) igazgatóságnak kezelői joga keletkezik. A törvény legnagyobb hibája, hogy megengedte a védett területeken álló erdők kárpótlásra történő kijelölését.

77 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Tartósan állami tulajdonban maradó földterületek (1992) A részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről hozott kormányrendelet meghatározza, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. induló vagyoni köréhez tartoznak azok a jelenleg állami tulajdonban lévő erdők, valamint meghatározott természetvédelmi tilalom alatt álló földterületek, amelyek az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó gazdálkodó szervezetek kezelésében vannak. A rendelet a KTM-hoz rendelte a Hortobágyi Állami Gazdaság tulajdonosi jogainak gyakorlását, megjelölve azt is, hogy a szervezet 100%-os állami tulajdont élvez. Az elképzelések szerint a Hortobágyi ÁG a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság birtokába került volna, de végül a gazdálkodói feladatokat egy közbeiktatott szervezet - a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. - látta el.

78 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Vagyonpolitikai irányelvek (1993) Az irányelv értelmében az Állami Vagyonügynökség bevételéből, többek között a védett vagy védelemre tervezett területekkel kapcsolatos kártalanítás is finanszírozható. Egy ilyen rendelkezés a természetvédelemre nézve nagyon kedvező lett volna, ha az ebből származó bevételek újabb területek felvásárlását szolgálták volna. Valójában azonban arról volt szó, hogy a korábban meggondolatlanul és eléggé el nem ítélhető módon magánkézbe adott védett területek egy részét visszavásárolja az állam.

79 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Fertő-Hanság Nemzeti Park (1994) A Hansági Tájvédelmi Körzet területét a korábban kialakított Fertőtavi Nemzeti Parkhoz csatolták és ennek megfelelően a nevét is módosították.

80 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A védett területek privatizációjának megakadályozása (1994) Az Alkotmánybíróság 33/1994. (VI. 17.) AB sz. határozatával kiegészített 28/1994. (V. 20.) AB sz. határozata megállapítja, hogy az Alkotmány 18. -ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az Állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve ha ez más alapjog, vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.

81 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A védett területek privatizációjának megakadályozása (1994) Ugyanez az Alkotmánybíróság határozat megállapítja, hogy az 1992-es szövetkezeti törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek. Természetvédelmi szempontból a legfontosabb, hogy a védett területen lévő erdők kárpótlásra történő kiosztását alkotmányellenesnek nyilvánították és visszamenőlegesen megsemmisítették. Ugyanez az Alkotmánybíróság határozat megállapítja, hogy az 1993-as földrendező- és földosztó bizottságokról szóló törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek, ezeket visszamenőlegesen megsemmisíti.

82 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A védett területek privatizációjának megakadályozása (1994) Az AB azt is megállapítja, hogy azok a természetvédelmi oltalom alatt álló területek, melyekre nézve a fenti rendelkezések nem eredményezik a természetvédelem eredeti szintjének helyreállítását, az állami tulajdonba és természetvédelmi szervek kezelésébe vételükre vonatkozó szabályozás hiánya alkotmányellenes helyzetet teremt. Ezért az AB felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának november 30-ig tegyen eleget. Az AB ezzel hatályon kívül helyezte a természetvédelem érdekeit messzemenőkig sértő rendelkezéseket.

83 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A védett természeti területek kisajátítása (1995) Az Alkotmánybíróság 33/1994. (VI. 17.) AB sz. határozatával kiegészített 28/1994. (V. 20.) AB sz. határozata értelmében az Országgyűlés a természetvédelem számára kiemelkedően fontos törvényt alkotott a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról címmel. A törvény mintegy 260 ezer ha védett, ill. védelemre tervezett természeti terület állami tulajdonba vételét rendelte el, ill. tette lehetővé. Az intézményesített hazai természetvédelem megteremtése óta a területek természetvédelmi kezelésbe vétele terén ez volt a legkiemelkedőbb jelentőségű jogszabály.

84 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Miniszteri biztos kinevezése a védett területek kisajátításának végrehajtására (1996) A kellően végig nem gondolt privatizáció következtében 200 ezer ha körüli védett természeti terület került magántulajdonba. A kedvezőtlen helyzet megoldására alkotott törvény végrehajtására Rakonczay Zoltán személyében miniszteri biztos jelöltek ki között kedvező áron kb. 100 ezer ha területet vásároltak vissza. A miniszter cserét követően a miniszteri biztos munkakörét megszűntették és a visszavásárlásokat radikálisan csökkentették, majd meg is szüntették. Ennek következtében a hat évre tervezett munka mind a mai napig nem fejeződött be.

85 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Duna-Dráva Nemzeti Park (1996) Hazánk hatodik nemzeti parkja, 1996-ban ha-on jött létre, pécsi székhellyel.

86 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről) (1996) Az első önálló természetvédelmi törvény hazánkban. A törvény sok tekintetben újat alkotott és előrelépést hozott. Megalkotta a természeti értékek és területek általános védelmének fogalmát. A törvény erejénél fogva kiemelt oltalmat kaptak a források, lápok, víznyelők, szikes tavak, kunhalmok és földvárak. Előírja a védett területek kezelési terveinek elkészítését és tízévenkénti felülvizsgálatát. Minden védett erdőt természetvédelmi erdőnek minősít (vagyis az elsődleges rendeltetése a védelmi rendeltetés). Törvényi szinten is megerősítette a nemzeti park igazgatóságok létét.

87 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről) (1996) A törvénnyel kapcsolatban negatívum, hogy az előírt feladatok elvégzésére, és az adott határidők betartására nem volt elegendő a természetvédelemben dolgozók létszáma, így sok előírás csak jelentős késésekkel teljesült. Ugyancsak probléma, hogy a törvény számos kérdést nem rendez, csak kijelöli azokat a jogalkotókat akiknek ezeket a kérdéseket meg kell oldani, ennek megfelelően 55 egyéb jogszabályt kéne megalkotni.

88 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Körös-Maros Nemzeti Park (1997) Hazánk hetedik nemzeti parkja, 1997-ben ha-on jött létre, szarvasi székhellyel.

89 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Hazánk nyolcadik nemzeti parkja, 1997-ben ha-on jött létre, veszprémi székhellyel.

90 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Duna-Ipoly Nemzeti Park (1997) Hazánk kilencedik nemzeti parkja, 1997-ben ha-on jött létre, Budapest-Esztergom székhellyel.

91 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től A kisajátítással kapcsolatos 1995-ben alkotott törvény a kisajátítások lebonyolítására 2001-ig szabott határidőt. Eleinte gördülékenyen, évi ha-t vásároltak fel, de később a kisajátítási folyamatok erősen akadozni kezdtek, és a határidőt folyamatosan módosították. A folyamat még napjainkban is zajlik. Védett területek kisajátítása (1999)

92 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Őrségi Nemzeti Park (2002) Hazánk tizedik nemzeti parkja, 2002-ben ha-on jött létre, őriszentpéteri székhellyel.

93 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ( ) A Minisztérium a Környezetvédelmi Minisztérium utódjaként működött. Több mint egy évtized után újra egy minisztériumhoz tartozott a vízügy és a környezetvédelem ügye.

94 VI. Kibontakozási szakasz 1972-től Vidékfejlesztési Minisztérium (2010-) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszűnését követően a természetvédelem ügye a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz került.

95 A természetvédelem arcképcsarnoka Kaán Károly (Nagykanizsa, 1867 Budapest, 1940) Miután Selmecbányán erdőmérnöki oklevelet szerzett 1892-ben állt munkába, így közel fél évszázadon át szolgálta az államerdészetet. Az első jelentős természetvédelmi munkája A természeti emlékek fenntartása címmel jelent meg 1909-ben, tehát a természetvédelem ügyét mintegy 30 éven át szolgálta. Kaán Károly

96 A természetvédelem arcképcsarnoka Az erdészek Bedő Albert után a szakma második legnagyobb alakjának tartják, míg a természetvédők az elsőnek. Munkásságának %-a az erdészethez kötődik. A 92 legfontosabb művéből csak 4 foglalkozik a természetvédelemmel, de ezek hordereje elég volt ahhoz, hogy a természetvédelem legnagyobb alakjává tegye. Ő kezdeményezte az erdőkről és a természetvédelemről szóló évi IV. tc. megalkotását. Életének utolsó évében ő látta el az Országos Természetvédelmi Tanács elnöki teendőit. Kaán Károly (Nagykanizsa, 1867 Budapest, 1940) Kaán Károly

97 A természetvédelem arcképcsarnoka Rakonczay Zoltán (Nyésta, 1929 ) Erdőmérnökként ig eleinte a Dél-Mátrai Állami Erdőgazdaságnál, majd a Mátrai Állami Erdőgazdaságnál dolgozott ben az Országos Erdészeti Főigazgatóságra helyezték ahol több átszervezést követően is vezető beosztást töltött be között megszerezte a külkereskedelmi közgazdász mérnök oklevelet ben az Országos Természetvédelmi Tanács elnökévé nevezték ki. Az OKTH létrehozásakor között államtitkári teendőket látott el tól kilenc éven át államtitkár-helyettesként dolgozott. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban miniszterhelyettesi posztra nevezték ki, majd innen 1990-ben nyugdíjazták.

98 A természetvédelem arcképcsarnoka Rakonczay Zoltán (Nyésta, 1929 ) között az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán egyetemi docensként a Környezetvédelmi Tanszék vezetője volt. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 1996-ban felkérte a magánkézbe került természeti területek állami birtokbavételének irányítására és kinevezte miniszteri biztossá, amely megbízatás ben járt le. Szakmai tárgyú írásainak száma meghaladja a háromszázat. Rakonczay Zoltán

A természetvédelem története II. Természetvédelmi alapozó ismeretek

A természetvédelem története II. Természetvédelmi alapozó ismeretek Természetvédelmi alapozó ismeretek A természetvédelem történetének főbb szakaszai 1. primitív természetvédelem, amikor a természet egyes jelenségeit, összetevőit vallási alapon félték, s ez a félelem biztosította

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Tervezet. egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/480/2008. Tervezet egyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervének kijelöléséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A természetvédelem története I. Természetvédelmi alapozó ismeretek

A természetvédelem története I. Természetvédelmi alapozó ismeretek Természetvédelmi alapozó ismeretek A természetvédelem történetének főbb szakaszai 1. primitív természetvédelem, amikor a természet egyes jelenségeit, összetevőit vallási alapon félték, s ez a félelem biztosította

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A természetvédelmi értékek őrzésének kezdetei Magyarországon *

A természetvédelmi értékek őrzésének kezdetei Magyarországon * 111 A természetvédelmi értékek őrzésének kezdetei Magyarországon * Dr. Oroszi Sándor A magyarországi birtokkezelési és birtokigazgatási gyakorlatban a tulajdonjogot és a tényleges rendelkezési jogot évszázadok

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség iratai 1989-2002 XXIV.1103. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 10 kisdoboz 31 kötet Kötetek: 0,50 ifm Iratok: 1,25 ifm

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelem Vízminőségvédelem A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelem

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

3/2000. (III. 24.) KöM rendelet

3/2000. (III. 24.) KöM rendelet 3/2000. (III. 24.) KöM rendelet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévő egyes védett természeti területek erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. február 21.-i ülése 4. számú napirendi pontja Javaslat a Tolna Megyei Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítására Előadó: dr.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Térinformatikai alkalmazások 10.

Térinformatikai alkalmazások 10. Térinformatikai alkalmazások 10. A környezet - és természetvédelem hazai szervezeti felépítése Takács, András Attila Dr., Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Rakonczay, Zoltán Dr., Nyugat-magyarországi

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1 A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1. Duhay Gábornak, a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet

91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás

16/2012. (VII. 6.) VM utasítás 16/2012. (VII. 6.) VM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről Az egyes

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

Előterjesztő: Javaslat

Előterjesztő: Javaslat Előterjesztő: Készítette: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kitüntetéseinek alapításáról és az adományozás rendjéről

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A BUDAPEST-ESZTERGOM VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓJA NEMZETGAZDÁSÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan

Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan A T/2366. számú az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés 1-8. -ban tervezett általános

Részletesebben

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz KÖZSZERSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET Tanmenet és tantárgyi követelmények a TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK tantárgyhoz 1. A tantárgy kódja: KKS7B02 2. A tantárgy megnevezése (magyarul):

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu A természeti értékek helyi

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely. Költségvetési alapokmány 2008. évre

9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely. Költségvetési alapokmány 2008. évre XVI: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet/felügyeleti szerv Fertı-Hanság és İrségi Nemzeti Park Igazgatóság költségvetési szerv 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár. székhely 841216 szakágazat Költségvetési

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. szeptember 2-i ülésére

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE. ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. szeptember 2-i ülésére KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. szeptember 2-i ülésére

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

(egységes szerkezetben)

(egységes szerkezetben) Telekgerendás Községi Önkormányzati Képviselő-testületének 20/2011.(IX.01.) rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 4/2002. (III. 27) Önkormányzati rendelet módosításáról. (egységes

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI

AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁS ALAPJAI Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások

Részletesebben

Természet és tájvédelem

Természet és tájvédelem Pestiné dr. Rácz Éva Veronika Természet és tájvédelem Környezetmérnök BSc hallgatóknak 2013/14 II. félév 1. A természetvédelem fogalma Mit jelent a természet? Ki védi? Ki/mi ellen? Miért? Hogyan? Természetvédelem

Részletesebben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2013. évi 57. szám 20401 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata Az Oktatási Hivatal Alapító Okirata (a módosításokkal egységes

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEMI KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK

TERMÉSZETVÉDELEMI KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK TERMÉSZETVÉDELEMI KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK oktatási segédanyag a Szent István Egyetem hallgatói számára Szerkesztette: dr. Magyar Gábor Szerzők: dr. Hoffmann Orsolya (2. fejezet) dr. Kovács Mátyás (1.

Részletesebben

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6.

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy: Gyermekvédelmi szakellátási intézményi társulás létrehozása Mell.: 1 db társulási megállapodás tervezet Szentes Város Önkormányzata Helyben

Részletesebben

Az igazságügyi és rendészeti miniszter. /2006. (.) IRM rendelete

Az igazságügyi és rendészeti miniszter. /2006. (.) IRM rendelete Tervezet! 2006. június 12. Az igazságügyi és rendészeti miniszter /2006. (.) IRM rendelete az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület, valamint a Mezőgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület szervezetéről

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. május 6., kedd Tartalomjegyzék 149/2014. (V. 6.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.)

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről

347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről 347 Jelentés a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) A Közalapítvány

Részletesebben

helye az igazgatási rendszerben

helye az igazgatási rendszerben A bányafelügyelet helye az igazgatási rendszerben A bányászat állami szakigazgatási feladatait a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok (együtt: bányafelügyelet) látja el.

Részletesebben