VESZÉLYEK - HATÁSOK. 2007/2008 I. félév Kockázatelemzés - MSc

Átírás

1 VESZÉLYEK - HATÁSOK

2 Technikai eredetű veszélyek csoportosítása érvényesülés szerint Típus Megnyilvánulás Védekezés potenciális látens permanens transzponált Meghibásodás, elhasználódás, üzemzavar, baleset, rongálás, emisszió Mérgezés, rákkeltés, fertőzés, villamos érintés, ionizáló sugárzás, nemionizáló sugárzás, balesetveszélyes munka Munkahelyi ártalmak, környezeti ártalmak, stressz, lakóhelyi ártalmak Technikai vertikum, gazdasági, politikai áttétel tervezés, karbantartás ellenőrzés, felújítás, üzemviteli utasítások, biztonságvédelem környezetvédelem Védőeszközök, kezelési szabályok, szabványok, érintésvdelem, sugárvédelem, munkavédelem Egészségvédelem, ellenőrzés, környezetvédelem, életmód Tervezés, gazdaságpolitika, demokrácia

3 Potenciális veszélyek Veszély eredete Természeti erők és hatások Rossz konstrukció Anyaghiba Aktualizáló ok Méretezésen felüli igénybevétel Szakértelem hiánya Felületesség, Új konstrukció Előre nem tervezett hatások, körülmények Selejt gyártás Rossz anyagválasztás, öregedés Gyártási hiba Üzemeltetési hiba Szándékos károkozás Üzemi baleset Gyártási technológia nem megfelelő Szakszerűtlen használat Fegyelmezetlenség, alkalmatlanság, hanyagság, rossz szervezés Hiányos karbantartás, téves működés Emberi tévedés Szabotázs, terrorizmus, háború Véletlen cselekedet Fegyelmezetlenség Technikai okok

4 Közvetlen veszélyek csoportosítása forrás és hatás szerint Veszélyes anyagok, termékek Fizikai Kémiai Biológiai T űzelő-, robbanó-, radioaktív és éghető anyagok Korrozív-, maró anyagok, oldószerek, aeroszolok Energiaforrások, berendezések és technológiák Ingeranyagok, mérgek, rákkeltő, mutagén, stb anyagok hő mechanikai elektromos Kazánok, reaktorok, hőcserélők, stb. Nyomástartók, hidraulikus rendszerek, stb. Tevékenységek Generátorok, áramforrások, stb. Közlekedés, sportolás, stb

5 OBJEKTÍV MEGÍTÉLÉS VESZÉLY KATEGÓRIÁK EGÉSZSÉGÜGYI KÖRNYEZETI

6 AZ EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLY MEGÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI FORRÁS EMBER IDŐTARTAM HATÁS - ÁLLANDÓ - BALESETI - MUNKAHELYI - LAKOSSÁGI -RÖVID - KÖZEPES - HOSSZÚ - HALÁLOS - NEM HALÁLOS AZONNALI ELHÚZÓDÓ

7 A KÖRNYEZETI VESZÉLY MEGÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI FORRÁS HATÁS ÁLLANDÓ BALESETI IDŐTARTAMA RÖVID KÖZEPES HOSSZÚ KITERJEDÉSE LOKÁLIS REGIONÁLIS GLOBÁLIS

8 EGÉSZSÉGKÁROSODÁS DÓZIS ANYAG ÉS/VAGY ENERGIA ÉGÉS,SÉRÜLÉS, ÁRAMÜTÉS MÉRGEZÉS, SUGÁRZÁS, RÁK, KÖRNYEZETSZENNYEZÉS, TARTÓS INGEREK, STRESSZ, SOKKHATÁS AZONNALI ELHÚZÓDÓ ÁRTALOM ELHALÁLOZÁS NEM HALÁLOS SÉRÜLÉS EGÉSZSÉGKÁROSODÁS PSZICHÉS ZAVAR GENETIKUS HATÁS

9 HOGYAN FÜGG A HATÁS A DÓZISTÓL? 1. FIZIKAI HATÁSOK ( SUGÁRZÁSOK, HŐ, MECHANIKAI) Sugárhatás adatok forrásai FOGLÁLKOZÁSI SUGÁRTERHELÉS: Az orvosi radiolóia úttürői Rádiumos világító festékkel dolgozók Uránbányászok ORVOSI SUGÁRTERHELÉS: A sugárzások korai túladagolása Sugárterápiák tapasztalatai HIROSIMA ÉS NAGASAKI NUKLEÁRIS FEGYVERKÍSÉRLETEK NUKLEÁRIS BALESETEK

10 NAGY DÓZISOK KÁROSÍTÓ HATÁSA DETERMINISZTIKUS HATÁS A hatás súlyosságának dózisfüggése Súlyosság Küszöb dózis (0.5Gy) D(elnyelt)

11 PROBLÉMA: KIS DÓZISOK SZTOCHASZTIKUS HATÁSOK Relatív kockázat küszöb LNT hormézis Dózisegyenérték (msv)

12 Effektív dózis, msv/év Halálozás vlószínűsége % 1,8 3,6 5,3 8,6 Nem halálos rák % 0,4 0,7 1,1 1,7 Öröklött defektus 0,4 0,7 1,1 1,7 Teljes 2,6 5,0 7,5 12,0

13 HATÁS útvonalak

14 Hősugárzás Hőáram [kw/m 2 ] Hatás 9.4 Fájdalom tűréshat. 6 sec 6.4 Fájdalom tűréshat. 8 sec 10 sec másodfokú égés 5.0 Fájdalom tűréshat. 20 sec 3.5 Fájdalom tűréshat. 30 sec 1.6 Fájdalom tűréshat. 60 sec 0.7 Bőr elvörösödik

15 A hősugárzás hatásai Hatások kw/m 2 Kár műanyag felületen 3 Hólyagok megjelenése a bőrön 5 A tűzoltóknak speciális védőruhát kell felvenni 8 Elsőfokú égési sérülés 10 sec. után; a tartályokat hűteni kell 12.5 A fák öngyulladása; másodfokú égés 10 sec. múlva 25 Harmadfokú égés 10 sec. múlva; a textíliák spontán gyulladása 10 sec. múlva; a folyékony gázzal töltött tartályok felrobbanása és az éghető anyagok hűtés ellenére történő gyulladása 36 Kár az acélból készült anyagokban 50 Az acélból készült anyagok megsemmisülése 100

16 A lökéshullámok hatásai Hatások Túlnyomás (mbar) Erős hanghatás 3 Ablak törése, becsapódása, erős szél következtében 9 Könnyű szerkezetes épületben okozott kár 100 Dobhártya beszakadás 200 Kár épületekben 300 Nagyobb tárgyak, mint pl. vasúti kocsik felborulása 700 Tüdő károsodása 1000

17

18 2. Vegyi anyagok hatása KÖZVETLEN KÖZVETETT -belélegezve már kis töménységben is súlyos sérülést okozhatnak; -a bőrön keresztül felszívódva roncsolják a szövetet, véráramba kerülve az egész szervezetet mérgezhetik; - élelemmel, ivóvízzel a szervezetbe jutva belső sérülést vagy mérgezést válthatnak ki. -hő hatására bomlástermékként mérgező gázok keletkezhetnek; -hőtől, szikrától, nyílt lángtól meggyulladhatnak, robbanhatnak; -égés esetén mérgező füstgázok és mérgező bomlástermékek veszélyeztetik a környezetet.

19 Csoportosítás hatás szerint AZONNALI (AKUT) -Idegmérgek (rovarölők) -mmunotoxinok (allergének) NEM AZONNALI ELHÚZÓDÓ -Rákkeltő (Dioxinok) -Mutagének - Reprodukció t és az utódok fejlődését károsító anyagok

20 Klórozott szénhidrogének a szövetekben elraktározódnak, ezért kumulatív mérgeknek is nevezik az ebbe a csoportba tartozó vegyületeket. Elsősorban az agyszövetekben kumulálódnak és idegrendszeri működési zavarokat okozhatnak. Szerves foszforsavészterek kémiailag nem halmozódnak. Erősen mérgezőek, a kolinészteráz enzimhez kőtődnek, így helyi- vagy általános idegrendszeri működési zavarokat okozhatnak. Ásványolaj- és termékeinek gőzei belélegezve súlyos esetben tüdőgyulladást okozhatnak. Gyors hatású: ciánvegyületek Lappangási idő után ható: foszgén típusú vegyületek. Karbamátok szemgyulladást, bőrgyulladást, belélegezve általános mérgezési tüneteket váltanak ki. Savak szem- és bőrgyulladást, belélegezve tüdővizenyőt okozhatnak.

21 Dózis - hatás becslés 1. TOXIKOLÓGIA: HATÁS JELLEGE, HATÁRÉRTÉKEK 2. EPIDEMIOLÓGIA: KÖVETKEZMÉNYEK AZONNALI (AKUT) A hatás függ: -dózis -az időtartam -az expozíció módja -faj NEM AZONNALI ELHÚZÓDÓ REFERENCIA SZINTEK Dózis-válasz függvények

22 REFERENCIA SZINTEK 1: enyhe fejfájás, 2: szédülés, 3: hányinger, hányás, 4: eszméletlenség, 5: halál

23 Halálos dózis - LD Az LD 50 egy anyag azon dózisa, amely elpusztítja a vizsgált egyedek 50%-t 14 nap alatt.

24 Veszélyes anyagok osztályba sorolása (44/2000 EüM rendelet) Kategória Nagyon mérgezőek Méregerősség szerint orális LD 50 patkány mg/kg dermalis LD 50 patkány mg/kg Inhalációs LD 50 patkány mg/l/4ó <25 <50 <0,25 Mérgezőek ,25-1 Ártalmas > > >1-5

25 MAK érték (Legnagyobb Megengedett Munkahelyi Koncentráció) A MAK érték egy anyag, gáz, gőz, vagy egyéb anyag, legmagasabb megengedhető koncentrációja a munkahelyi környezetben, amely a jelenlegi ismeretek szerint nem káros az alkalmazottak egészségére és nem jelent elfogadhatatlan kockázatot még ismételt és hosszas kitettség esetén sem, abból kiindulva, hogy egy átlagos munkahét 40 órából és agy átlagos munkanap 8 órából áll.

26 TRK érték (Technológiai Kibocsátási Határérték) A TRK érték definíciója a következő: a megengedhető légszennyeződés jogszabályban rögzített mértéke, amely a légszennyezést okozó technológiától elvárható legkisebb szennyezőanyag-kibocsátást írja elő Kritikus mérgezési határérték A kritikus mérgezési határérték (mértékegysége: ppm) még nem okoz visszafordíthatatlan károsodást az emberi egészségben, ha a mérgező anyaggal való érintkezés egy alkalommal történik (60 percig).

27

28 Példa rákos kockázatokra (humán vizsgálatok eredménye -levegő) Anyag Kockázat egység [1 µg/m 3 /élet] Acrilnitril 2E-5 Arzén 4E-3 Benzol 4E-6 Cr(VI) 4E-2 Polikondenzált aromás szénhidrogének 9E-2 Vinil-klorid 1E-6

29 A kémiai biztonsági törvény A kémiai biztonságról szóló évi XXV. Törvény Célja az ember és a környezet megvédése a veszélyes vegyi anyagok és készítmények életciklusa bármely szakaszában kifejtett káros hatásaitól, különös tekintettel e káros hatások azonosítására, elhárítására és megelőzésére. Egységesíti az anyagoknak és készítményeknek az emberre és a környezetre való veszélyességének értékelését, az emberre és a környezetre veszélyes anyagok és veszélyes készítmények osztályozását, csomagolását és feliratozását, a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények bejelentését és az új anyagok törzskönyvezését, a bejelentett veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel kapcsolatos információk cseréjét, és előírja a veszélyes anyagok okozta kockázat becslését és kockázat csökkentését.

30 - Szabályozza a kémiai kockázatokkal szembeni egészségvédelem, a munkavédelem, lakosság- és a fogyasztóvédelem, környezetvédelem egyes kérdéseinek szabályozását, a termék és a polgári felelősség, a marketing és felhasználás, valamint az export és import kérdéseinek szabályozását, az információ áramlásának, a kémiai biztonság koordinálásának, a technikai fejlődéshez való alkalmazkodás nyomon követésének intézményes hátterét, a kémiai biztonság hatékony ellenőrzésének módját. - Szabályozza továbbá a törvény végrehajtásának kikényszerítési eszközeit, és végül - összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmányával - a kémiai biztonsághoz való jogot minden magyarországi lakos és Magyarországon tartózkodó személy alanyi jogává kívánja tenni

31 A veszélyes anyagok veszélyességi osztályai Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz-, és robbanásveszélyesség szerint: Robbanó anyagok és készítmények az olyan gázhalmazállapotú, folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak; Oxidáló anyagok és készítmények azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak; Fokozottan tűzveszélyesek - azok az öngyulladásra képes folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek zárttéri lobbanáspontja kisebb, mint 0 0 C és a forráspontja legfeljebb 35 0 C, - a levegőben normális nyomáson gyúlékony gázok és gőzök; Tűzveszélyesek - azok az anyagok és készítmények, amelyek - a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek, - szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek, vagy bomlanak, - zárttéri lobbanáspontja folyékony halmazállapotban alacsonyabb 21 0 C-nál, - vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben; Kevésbé tűzveszélyesek - olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 0 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 0 C ;

32 Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint: Nagyon mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak; Mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak; Ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)-bb) alpontok szerinti veszélyességi osztályba; Maró (korrozív) anyagok és készítmények - amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák; Irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszantartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak; Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények - amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg;

33 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről A környezetvédelmi miniszter és az egészségügyi miniszter a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. -a (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a vegyi anyagok által az egészségre és a környezetre kifejtett kockázat felismerése és annak mérséklését célzó intézkedések foganatosítása érdekében - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - rendelte el.

34 NOAEL LOAEL LD50 LC50 PNEC PEC népességi kör környezeti elemek nem észlelt kedvezőtlen hatás szintje észlelt kedvezőtlen hatás legalacsonyabb szintje közepes halálos dózis közepes halálos koncentráció becsült hatásmentes koncentráció becsült környezeti koncentráció dolgozók, fogyasztók és a környezet révén közvetve exponált emberek a levegő, a szárazföld és a vizek mellett ideértendő a vegyi anyag sorsa a szennyvíztisztítóban és a táplálékláncban is

35 3. Biológiai hatások Patogén baktériumok (élelmiszer ipar) Genetikailag módosított organizmusok (GMO)

36 Hatásbecslés probit analízis

37 TIPIKUS HATÁSOK HALÁL Láng okozta égési halálozás Hő okozta égési halálozás Fulladás Mérgezés SÉRÜLÉS Dobhártya sérülés Ütéses sérülés Repeszhatás okozta sérülés Mérgezés okozta károsodás KÁR Rombolódás Üvegkár Hőkár

38 Valószínűség - Probit Az egyéni kockázat kiszámítása magában foglalja egy személy adott kitettség következtében történő elhalálozási valószínűségének kiszámítását. Egy hatás valószínűsége és a kitettség közötti kapcsolat általában egy S alakú görbe alakját veszi fel. Abban az esetben, ha probitot használunk a valószínűség helyett, akkor az S alakú görbe egyenes vonallal helyettesíthető

39 Tipikus dózis-hatás görbék Toxikus hatás: X- dózis logaritmusa Y- halálozások aránya % Túlnyomás hatása: X- túlnyomás logaritmusa Y- dobhártya sérülések aránya %

40 Érintettek relatív mennyisége eloszlása F(D) Az eloszlás sűrűség függvénye

41 A probit értelmezése Hatás±SD probit -3SD 2-2SD 3-1SD 4 0SD 5 +1SD 6 +2SD 7 +3SD 8 A hatás gyakorisága a dózis függvényében normál, Gauss eloszlást mutat, ahol maximális gyakoriság a Gauss görbe mediánja körül mutathatóki, ez az 50%-os válasz értéke. Ettől + - irányban távolodva a szórás (SD) függvényében egyre csökken a gyakoriság. Normál eloszlás esetén az átlagtól az X tengely mentén ±SD távolságban helyezkedik el az adatok 68,3%-a, ±2SD távolságban 95,5%-a míg ±3SD távolságban 99,7%: Ez a probit analízis alapja

42 Valószínűség - Probit A valószínűség (P) és a probit (Pr) ammónia hatásának való kitettség függvényében. A kitettséget az ln (D) jelöli, ahol a D a mérgező dózist jelenti. Az ábra azt mutatja be, hogy probit alkalmazása esetén az S-alakú görbét hogyan helyettesíthető egyenessel.

43 A probit - gyakoriság összefüggés Probit %

44 Például: 42% megfelel 4.80 probitnak

45 Dózis-hatás görbét áttranszformáljuk Dózis-probit görbévé: Y = ln(p)

46 Probit függvény Általánosan: Pr = a + b{ln(v)} Ahol V=a hatást kiváltó tényező mértéke Pl.: Túlnyomás maximuma Sugár dózis teljesítmény Besugárzás ideje Dózis(g/kg) Adagolás időtartama Koncentráció Hatás időtartama

47 Az LD 50 pl. függ az expozíció idejétől is: A kémiai hatásra pl.: Pr a probit értéke C a koncentráció [ppm] n anyagfüggő kitevő (0.6 3) t az expozíció időtartama a és b konstansok Többféle koncentrációk és időtartamok esetében:

48 Mérgezést leíró probit függvények Általános (halálozás egyéni kockázat) forma: Pr = a + b ln (C n t) Anyag A b n Akrilaldehid Akril-nitril Allil-alkohol Ammónia Azinfosz-metil Bróm Szénmonoxid Klór Etilén-oxid Hidrogén-klorid Kéksav Hidrogén-fluorid Kén-hidrogén Metil-bromid Metil-izocianát Nitrogén-dioxid Paration Foszgén Fosz-amidon Foszfin Kén-dioxid /2008 I. félév Ólomtetraetil Kockázatelemzés - MSc

49

50

51 Közlekedési baleset klórt szállító tartálykocsi Gázfelhő által érintettek Idő [m] Koncentráció [ppm] Pr = (1.00)ln{Σ(C 2.3 t)} klórra Σ(C 2.3 t) = * * *20 = *10 7 Pr = % = 17%, 34 ember halála várható

52 Valószínűség - Probit Hősugárzás: Pr = A + B * ln(q 4/3 * t), Mérgezésre: Pr = a + b ln (C n t)

53 Hősugárzás elsőfokú sérülés: hólyagok nincsenek, a bőr vörös, nyomásra kifehéredik, fájdalom, kisimult bőrfelszín jellemzi; másodfokú égésnél nedvedző (tiszta vagy zavaros folyadékkal) hólyagok alakulnak ki a sérülés helyén; harmadfokú égési sérülésnél nincsenek hólyagok, az égés a felszíne fehér vagy fekete is lehet, de mindig érzéketlen; halálos kimenetelű.

54 A hősugárzást leíró probit függvények Általános forma: Pr = A + B * ln(q 4/3 * t) ahol: Pr = az elhalálozási valószínűségnek megfelelő probit (-); A, B = probit konstansok; Q = hősugárzás (W m-2); t = kitettségi idő (expozíciós idő) (s);

55 Halálozásra vonatkozó: Pr = - 36,38 + 2,56 * ln(q 4/3 * t), Elsőfokú égési sérülésre: Pr = - 39,83 + 3,0186 * ln(q 4/3 * t), Másodfokú égési sérülés: Pr = - 43,14 + 3,0186 * ln(q 4/3 * t). A kitettségi idő (expozíciós idő) (t) megegyezik a tűz időtartamával. Azonban, a kitettségi idő maximum 20 másodpercben (s) van meghatározva. Feltételezhető, hogy a zárt térben tartózkodók mindaddig védettek maradnak a hősugárzással szemben, amíg az épületet a tűz el nem éri. Az épületek begyulladásának küszöbértéke 35 kw m-2 értéken van meghatározva. Amennyiben az épület lángba borul, minden zárt térben tartózkodó meghal. Ezért a népesség elhalálozó hányada = 1, ha a hősugárzás (Q) meghaladja a 35 kw m-2-t, és népesség elhalálozó hányada = 0, ha a hősugárzás (Q) kisebb, mint 35 kw m-2.

56 18/2006. (I.17.) Kormányrendelet A kormányrendelet 2. sz. melléklet pontja szerint Az üzemeltető a biztonsági jelentésben - az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján - meghatározza a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezeteket. Ha a veszélyes ipari üzem veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteinek többfajta károsító hatása lehet (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő), akkor minden egyes hatásra külön határoz meg veszélyességi övezetet. Hősugárzás esetén az elsőfokú égési sérülés tekinthető a veszélyességi övezet határainak számítási alapjául.

57 Mérgezés Mérgező (nagyon mérgező) anyagok esetén a sérülés nehezen definiálható. Ez több okra vezethető vissza: 1. A mérgező anyag különböző úton kerülhet a szervezetbe. A bekerülés módjától függően ugyanazon mérgező anyag dózis különböző hatásokat eredményez. 2. Néhány mérgező anyag nem okoz olyan hatást bódultságot, majd ezt követően halált amely alapján a sérülés fogalma definiálható lenne. Hogyan értelmezhető a sérülés mérgezés esetén?

58 Sérülés mérgezés esetén A sérüléshez és halálozáshoz tartozó probit értékek kapcsolata (adott károsodás esetén) független a káros hatás jellegétől (mérgezés, hősugárzás). A mérgező anyagokra jellemző sérülésre vonatkozó probit konstansok definiálása.

59 FELTÉTELEZZÜK: A sérüléshez és halálozáshoz tartozó probit értékek kapcsolata (adott károsodás esetén) független a káros hatás jellegétől (mérgezés, hősugárzás). Mérgező anyagok esetén a halálozásra vonatkozó probit függvény: Prhm = ah + bh ln (C n t), ahol (1) Prhm = a halálozási valószínűségnek megfelelő probit mérgezés esetén; ah, bh, n = egy adott anyag mérgezőképességét leíró konstansok halálozás esetén; C = koncentráció; t = expozíciós idő. Mérgező anyagok esetén a sérülésre vonatkozó probit függvény: Prsm = as + bs ln (C n t), ahol (2) Prsm = a sérülési valószínűségnek megfelelő probit mérgezés esetén; as, bs, n = egy adott anyag mérgezőképességét leíró konstansok sérülés esetén; C = koncentráció; t = expozíciós idő.

60 A halálozás egyéni kockázatra vonatkozó probit függvény hősugárzás esetén Prhh = Ah + Bh * ln(q 4/3 * t), (3) Prhh = a halálozási valószínűségnek megfelelő probit hősugárzás esetén; Ah, Bh = hősugárzásra vonatkozó probit állandók halálozás esetén; Q = hősugárzás; t = expozíciós idő. Első- v. Másodfokú égési sérülésre vonatkozó probit függvény: Prsh = As + Bs x ln(q 4/3 x t). (4) Prsh = az első- másodfokú égési sérülési valószínűségnek megfelelő probit hősugárzás esetén; As, Bs = hősugárzásra vonatkozó probit állandók első- v. másodfokú égési sérülés esetén; Q = hősugárzás; t = expozíciós idő.

61 A mérgező anyagok esetén a sérülésre vonatkozó probit függvény meghatározása: A (4) egyenlet kifejezve az (3) egyenlet segítségével: Prsh = As + Bs * (Prhh - Ah) / Bh (5) Az (5) egyenlet átrendezve: Prsh = (Bs / Bh) * Prhh (Ah * Bs / Bh) + As (6) A feltételezést alkalmazva, miszerint Prsm = Prsh és Prhm = Prhh és a (6) egyenletbe behelyettesítve: Prsm = (Bs / Bh) * (ah + bh ln (C n t)) (Ah * Bs / Bh) + As (7) A (7) egyenletet átrendezve: Prsm = As (Ah * Bs / Bh) + (Bs / Bh) * ah + (Bs / Bh) * bh ln (C n t) (8) A (8) egyenletből következik, hogy as = As (Ah * Bs / Bh) + (Bs / Bh) * ah bs = (Bs / Bh) * bh

62 A sérülésre vonatkozó probit függvény mérgezés esetén A településtrendezésnél figyelembe veendő veszélyességi övezet határainak kijelölésére az elsőfokú égési sérülésre vonatkozó probit függvényből levezett mérgezési sérülésre vonatkozó alábbi probit függvény használható: Pr = [ (3, ,18 * ah )] + [1,18 * bh ]* ln (C n t) A = [ (3, ,18 * A h )] B = [1,18 * B h ]

63 Robbanás Nagyon kicsi a kitettségi idő, ezért nem számolnak probit függvénnyel. Többféleképpen definiálható a sérülés. Dobhártyaszakadás. túlnyomás Halál A Sérülés B A B távolság