Húszéves a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Húszéves a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság"

Átírás

1 Húszéves a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság Ünnepi közgyûlés A Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság (KLMT) február 7-ét tekinti megalakulási idõpontjának, úgyhogy 2010-ben fennállása 20. évfordulóját ünnepelheti. Ennek jegyében rendezték meg március 6-án idei közgyûlésüket is. Az ünnepélyességét két tényezõ is fokozta. Az egyik, hogy a hosszas renoválás után május 15-én kolozsvári turisztikai központként felavatott Szabók bástyájában (Bethlen-bástya) rendezték, mely jelvényükön is szerepel, s itt ez volt az elsõ magyar jellegû megnyilvánulás, a másik pedig, hogy az RMDSZ javaslatára kinevezett új mûvelõdésügyi miniszter, Kelemen Hunor vállalta az évfordulós ünnepség fõvédnöki tisztségét, s elfogadta a társaság tiszteletbeli pártoló tagságát. A szombaton délelõtt tartott közgyûlésre a társaság a Mátyás-szobor elemeit díszítõmotívumként felhasználó színes meghívót bocsátott ki, s a sajtó útján is közölte a mûsort. Elsõ mozzanatként a bástya földszinti termében kiállítás-megnyitóra került sor. Takács Gábor, a KLMT irodavezetõje ex libriseit, Balázs László pedig bõrplasztikáit állította ki. Gaal György KLMT-elnök üdvözlõ szavai után Németh Júlia mûkritikus értékelte a kiállítók mûvészetét. Bevezetõben a mûemlékvédelem és az ex librisek történetét is felvázolta. Rámutatott, hogy a két mûvész híres mûemlékeket vagy azok részleteit örökítette meg. A mûemlékvédelemnek egy fajtája ez is, hiszen azáltal, hogy mûvészi átlényegítésben ugyan, de ráirányítja a figyelmet az eredeti alkotásra, annak védelméhez is hozzájárul. (Németh Júlia szövege megjelent a Szabadság címû kolozsvári napilap március 16-i számában.) A tárlatmegnyitót Albert Júlia színmûvész három, tárgyhoz illõ szavalata tette hangulatossá. A zsúfolásig megtelt teremben a társaság tagságán és a mûvésztársakon kívül az írott és elektronikus sajtó számos képviselõje jelent meg, akik fõleg a megérkezõ minisztert ostromolták kérdéseikkel. Rövid szünet után az emeleti ülésteremben folytatódott a rendezvény. A tulajdonképpeni közgyûlés mûsorát némileg módosítani kellett, mert a fõvédnök-miniszternek korlátozott volt az ideje. Gaal György elnök megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, s külön is köszöntötte Kelemen Hunor minisztert, valamint Szilágyi Mátyás fõkonzult. Ezt követõen felolvasta a társaság húszéves tevékenységérõl szóló alább közölt összefoglalóját. A továbbiakban Maksay Ádám ügyvezetõ alelnök és Bartha Csaba számítógépes vetítéssel bemutatta az éppen folyó restaurálást megelõzõen a Mátyás-szoborról készített térfelmérést. Hangsúlyozták ezen új technikai megoldás elõnyeit. A közel száz részvevõ, mint fõ eseményt várta Kelemen Hunor kitüntetését. Miután az elnök bejelentette, hogy a KLMT választmánya a mûemlékeink védelme és megõrzése terén rá háruló felelõsségteljes munkásságáért tiszteletbeli pártoló taggá választotta Kelemen Hunort, felkérte Szép Gyulát, az RMDSZ ügyvezetõ alelnökét, hogy tartsa meg laudációját. A személyes emlékeket is felidézõ beszéd vázolta a kitüntetett pályafutását. Az elnök és az ügyvezetõ alelnök átadták a diplomát és a társaság dombormûves jelvényét Kelemen Hunornak. A továbbiakban a miniszter szólt a KLMT-vel kapcsolatos emlékeirõl, élményeirõl. Még rádiósként került kapcsolatba a társaság munkájával. Ezt mindig a szakmaiság és komolyság jellemezte. A KLMT önszervezõdésünk fontos tényezõje, s mint miniszter mindenben segíteni kívánja mûködését. Röviden vázolta azokat a problémákat, amelyek most a kulturális tárcát foglalkoztatják. Az egyik, hogy a nemzeti összterméknek csak nagyon kis hányada jut a mûvelõdésre Romániában. Még a szomszédos Bulgáriában is jobb a helyzet. Ki kell dolgozni a kulturális örökség törvénykönyvét, amely ne csak szabályokat tartalmazzon, hanem büntetéseket is azok részére, akik az örökséget rongálják, vagy pusztítják. Továbbá szükséges az örökség minél teljesebb felmérése, pontos nyilvántartása, ebben a jellegzetesen kisebbségi értékeknek is szerepelniük kell. Az elnök kávészünetet hirdetett, s felhívta a megjelentek figyelmét az ülésterem tárlóira, amelyekben a társaság néhány tagjának (Asztalos Lajos, Gaal György, Kovács András, Maksay Ádám, Takács Gábor) megjelent köteteibõl állítottak ki. A szünet folyamán a sajtó képviselõi a minisztert, a társaság vezetõit és a kiállító mûvészeket faggatták. Az érdeklõdõk megismerkedhettek a helyreállított bástya belsõ tereivel. A szünet után szûkebb körben folytatódott a közgyûlés. Az üzenetek, üdvözletek következtek. Maksay Ádám felolvasta Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkárának a villámpostán küldött üzenetét. A hivatal különben az évfordulós ünnepségek megszervezését is jelentõsen támogatta. A továbbiakban Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári fõkonzulja üdvözölte a megjelenteket s értékelte a társaság munkáját. Végül Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület elnöke a nagyobb testvér, az idén 125 éves évfordulóját a kolozsvári Állami Magyar Opera nagytermében az április 17-i gálaelõadáson megünneplõ egyesület részérõl mondott elismerõ szavakat. Maksay Ádám alelnök a KLMT idei terveit és to- 3

2 4 Gaal György, Bara István és Starmüller Géza az évfordulós ülés elnökségének tagjai vábbi évfordulós rendezvényeit sorolta fel. Szólt a meghirdetésre kerülõ mûemlék-fotópályázatról, a Kolozsvár rejtett kincseit bemutató szabadtéri kiállításról, a jelenleg a Szentpéteri templom mögött található Mária-oszlop restaurálási tervérõl és a társaság lépéseirõl a szobor eredeti helyére történõ viszszaállításával kapcsolatban. Remélhetõleg sikerül a mûvész utolsó lakhelyén egy Gy. Szabó Béla-emléktáblát leleplezni. Folytatódik a mûemlék-adatbázis kiépítése, a lézerszkenneres felmérés. Õsszel egy jótékonysági operabál, valamint a társaság 20 éves tevékenységét bemutató kiállítás zárja majd az évfordulós ünnepségeket. A gazdasági-pénzügyi jelentést Katona Réka közgazdász olvasta fel, s a tagság jóváhagyta. A hozzászólások rendjén Starmüller Géza választmányi tag emlékezett a KLMT elõzményeire és megalakulási körülményeire. Az erdélyi magyar mûemlékvédelem idõszerû kérdései címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésre már olyan kevés idõ maradt, hogy csak Guttmann Szabolcs olvashatta fel vitaindítóját. A vitát egy késõbbi idõpontra kellett halasztani. Guttman kísérletet tett az erdélyi magyar mûemlék fogalomkörének meghatározására. Utalt a mûemlékvédelem hazai helyzetére, a stratégiák hiányára. Pozitív példaként említette a Nagyszeben városában történt helyreállításokat, a városkép átalakítását 2007-re, amikor a város az Európa kulturális fõvárosa címet viselte. Befejezésként Gaal György felolvasta megemlékezését a társaság alapítójáról, elsõ elnökérõl, Balogh Ferenc mérnökrõl. A Házsongárdi temetõbe ellátogató kisebb csoport felkereste Balogh Ferenc sírját a Lutheránus sírkertben. Itt elõször Gaal György idézte fel Balogh emlékét, majd Starmüller Géza egészítette ki az elhangzottakat. Gaal György és Takács Gábor a KLMT, Szilágyi Mátyás pedig a magyar fõkonzulátus koszorúját helyezte a síremlékre. A koszorúzáson jelen volt Balogh Ferenc fia, Balogh András egyetemi tanár is. Gaal György utalt rá, hogy a társaság megalakulásakor választott két tiszteletbeli elnök, Csetri Elek történettudós és B. Nagy Margit mûvészettörténész már szintén a Házsongárdban nyugszik, a KLMT az õ emléküket is kegyelettel ápolja. A nap eseményeit a Fullton szálló éttermében záró állófogadás lehetõséget adott az Erdély különbözõ vidékeirõl érkezõ mûemlékvédõk, szakemberek kötetlen eszmecseréjére. G. GY. A Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság húsz éve Két évtizeddel ezelõtt a nagy változások és szervezkedések korát éltük. Az éppen csak megalakult RMDSZ szorgalmazta a szakmai civil szervezkedést, úgyhogy ernyõje alatt sorra jöttek létre a társaságok. Szervezkedtek a muzsikusok, a képzõmûvészek, a mûszakiak. A mûemlékek sorsát szívükön viselõ építészeket, történettudósokat, mûvészettörténészeket, lelkészeket és írókat január 21- re Balogh Ferenc építészmérnök, Kolozsvár alpolgármestere hívta tanácskozásra a kolozsvári Állami Magyar Opera próbatermébe. Itt határozat született az RMDSZ kolozsvári Mûemlékvédõ Társaságának a megalakításáról, s a 26 aláírással ellátott programnyilatkozatot a február 7-i Szabadságban valamint több napilapban sikerült közzétenni. Eszerint a társaság az RMDSZ és a Történelmi Mûemlékek Bizottságának (Comisia Monumentelor Istorice) vétójoggal rendelkezõ konzultatív szervévé kíván lenni. A történelmi, régészeti, képzõmûvészeti, néprajzi, egyházi vagy kegyeleti sajátosan magyar vagy közös érdekû mûemlékek sorsát kívánja figyelemmel követni. Kapcsolatot tart fent minden hasonló célú társasággal, egyházi és állami szervvel. Felsorolják a védelem körébe tartozó érték-kategóriákat. Végül a nyolcadik pontban leszögezik: A Mûemlékvédõ Társaság az európai értékek körforgásába kívánja bekapcsolni sajátos kultúrértékeinket népszerûsítõ és tudományos igényû publikációk, fotók és filmek segítségével, valamint tervbe veszi a romániai magyar mûemlékek repertóriumának összeállítását is. Rövidesen sor került a szervezkedõ közgyûlésre, az ideiglenes választmány megválasztására (Balogh Ferenc elnök, Gaal György, Elkán György, Kovács András alelnökök, Daróczi Miklós titkár), majd az Alapszabály kidolgozására. Ekkor már a társaság felveszi az erdélyi mûemlékek legjobb ismerõjének, Kelemen Lajos levéltáros történettudósnak a nevét címébe, s mint Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaságot (KLMT) jegyzik be a törvényszéken. A társaság október 19-én tartja tagtoborzó és bemutatkozó gyûlését a Brassai Sámuel Gimnázium amfiteátrumában. Ezen Balogh Ferenc ismerteti a célkitûzéseket, munkaprogramot, Kovács András és Daróczi Miklós mûemlékvédelmi kérdésekrõl, Gaal György Kelemen Lajosról tart elõadást. A továbbiakban jelentkeznek a társasághoz fiókként csatlakozni kívánó nagyváradi, aradi, szatmári, brassói, marosvásárhelyi, segesvári mûemlékvédõk képviselõi, akik ismertetik az ottani szervezkedés helyzetét. A Kárpát Turista

3 Egyesület képviseletében Tövissi József ajánlja fel a rendszeres együttmûködést. Az 1991-es tisztújító közgyûlésen kerül sor a végleges vezetõség megválasztására. Két jeles kutatót tiszteletbeli elnökségre méltatnak: B. Nagy Margit, Csetri Elek. Balogh Ferenc elnök mellett Bara István (Szatmárnémetibõl), Gaal György és Kovács András lesz az alelnök, Asztalos Lajos a titkár. Választmányi tagok: Szabó Bálint, Starmüller Géza. Egy évtizeden át ebben a felállásban mûködik a társaság. Nehéz volna itt számba venni a társaság rendezvényeit, nyilatkozatait, kiállításait, mûemlék-konferenciáit, emléktábla-állításhoz nyújtott támogatását. Most csak néhány vonatkozásra utalunk. A társaság még 1990-ben bevezette, hogy székhelyén, a Belvárosi Unitárius Egyházközség egyik helyiségében minden szerdán délután 6-tól megbeszélést tart, s fogadja a mûemlékek iránt érdeklõdõket, tanácsokat ad. Ezekre a 90-es évek közepéig rendszeresen tartott fogadónapokra a választmányi tagokon kívül állandóan jöttek érdeklõdõ polgárok, rendszerint a mûemlékvédõk figyelmét igyekeztek egy-egy rombolásra vagy csak sürgõs mentést igényelõ épületre felhívni. Ez Kolozsvár viszonylatában 1992-tõl különös hangsúlyt kapott, hiszen ekkor kezdõdött a 12 évig tartó hírhedt Funar-korszak, mely a magyar vonatkozású emlékek eltüntetését tûzte ki céljául. Néha távolabbi városokból is érkeztek e szerdai alkalmakra. Sajnos, a legtöbb esetben a társaság legfeljebb egy-egy átiratot tudott megfogalmazni a felvetett kérdésben, de hiányoztak a hathatós eszközei a közbelépésre. A KLMT az éveken át vajúdó mûemlék-törvényhez a 90-es évek közepén kiegészítõ javaslatokat nyújtott be, s ezeket eljuttatta az RMDSZ vezetõségéhez is. Mellesleg bármilyen mûemléki kérdés merült fel, az RMDSZ akkoriban rendszeresen kikérte a társaság véleményét. A törvény kiegészítéseként elkészítettük a Házsongárdi temetõ védelemre javasolt sírjainak, kriptáinak a jegyzékét is. A megjelent törvény és a 2004-es hivatalos mûemlék-jegyzék alig vette figyelembe javaslatainkat. A temetõt is csak mint egészet nyilvánította mûemlékké. A társaság 1994-ben három emlékérmet készíttetett Venczel Árpád szobrászmûvésszel, s ezek odaítélésével ismeri el a mûemlék-restaurálás (Kós Károly-díj), a mûemlék-felmérés (Debreczeni László-díj) valamint a mûemlék-megörökítés (Veress Ferenc-díj) terén elért kiemelkedõ eredményeket. Azóta két-három évenként sor kerül e díjak odaítélésére. Eddig Kós Károly-díjban részesültek Zakariás Attila, Kovács András, Venczel Árpád, Mihály Ferenc, az aradi Szabadság-szobor restaurátorai, Gergely Istvánné; Debreczeni László-díjat kapott Murádin Katalin, Gyöngyössy János, Dávid István, Keresztes Gyula, Dukrét Géza, Murádin Jenõ; Veress Ferenc-díjjal jutalmaztuk Kántor Lászlót, Szabó Tamást, Miklóssy Sikes Csabát, László Miklóst, Zepeczáner Jenõt. Sikerült a Mûvelõdés szerkesztõségével közösen három vándorkiállítást összeállítani Kós Károly, Debreczeni László és Bánffy Miklós grafikáiból. A 90-es évek második felében ezek sorra járták Erdély kisebb-nagyobb városait Aradtól Sepsiszentgyörgyig, Szatmárnémetitõl Temesvárig. Emellett több alkalmi kiállítást rendeztünk Takács Gábor grafikáiból, Balogh Ferenc és Bíró Gábor fényképfelvételeibõl, Gál Éva Emese linómetszeteibõl, melyek mûemlékeket ábrázoltak. A társaság tervei közt szerepelt a nevezetes épületek emléktáblával való megjelölése is. Még 1991 októberében századik születésnapján sikerült táblával megjelölnünk Herepei János kolozsvári szülõházát, de azután Kolozsvárt ilyen jellegû táblák elhelyezése teljesen kivitelezhetetlenné vált. Tordán a templomkertben Kõváry László-táblát állítottunk. A szatmáriak Gellért Sándor, Csûry Bálint és Tamás László szülõházát jelölték meg. Starmüller Géza tagtársunk útján közremûködtünk Erdély számos településén táblák kivitelezésében, elhelyezésében. A társaság és különösen Balogh Ferenc sokat tett az aradi Szabadság-szobor kiszabadításáért, majd restaurálásának megszervezéséért ben a kolozsvári Mátyás-szobor világörökséggé nyilvánításáért indítottunk mozgalmat. A 90-es évek közepén a társaság az EMKÉ-vel közösen magyarországi támogatásból megvásárolta a Kolozsvár határában lévõ Kós-házat, Kós Károly elsõ megépült munkáját az örökösöktõl. Így sikerült megmenteni a pusztulástól. Használatra a Transylvania Trust kapta meg azzal, hogy mûemléki rendbetételérõl gondoskodjék. Az egyesület évrõl évre Szatmárnémetiben rendezett mûemléki konferenciákat, ezeken meghívottként számos magyarországi szakember is részt vett: Az egyházi mûemlékek helyzete Romániában (1995), Mûemlékvédelem és önkormányzat (1996), A népi építészet és védelme (1997), Meghagyni romnak vagy kiépíteni (1998), Kastélyok, udvarházak (1999), Történeti városközpontok védelme és rekonstrukciója (2001). A szatmáriak periodikusan kiadták a Mûemlékvédõ Hírek címû négyoldalas nyomtatott tájékoztatót a 90-es években. * A társaság ügyeit kezében tartó Balogh Ferenc elnököt 2001-ben gyógyíthatatlan betegség támadta meg, mely a következõ év októberében halálát okozta. Úgyhogy jó két évig alig mûködött a KLMT, s újbóli beindítása is sok nehézségbe ütközött. A 2003 áprilisában megtartott tisztújító közgyûlésen Gaal Györgyöt választották elnökké, Maksay Ádámot ügyvezetõ alelnökké, Kovács András és Bara István megmaradt alelnöknek, Asztalos Lajos titkárnak. Starmüller Géza és Keresztes Géza (Marosvásárhely) a két választmányi tag. Az új választmány egyik legsürgetõbb feladata volt a megváltozott körülményekhez igazodó, átdolgozott Alapszabály elfogadtatása és törvényszéki bejegyzése ban sikerült a Belvárosi Református Egyházközségtõl irodahelyiséget kapni, ahol 2009-tõl Takács Gábor irodavezetõ rendszere- 5

4 6 sen fogadóórát tart, és intézi a társaság ügyeit. Az utóbbi években a KLMT közgyûléseit rendszerint konferenciákkal köti össze. Hallatta szavát a Sétatér megmentése érdekében. Egy Maksay Ádám vezette csapata részt vett a Fõtér átrendezésére kiírt pályázaton, sajnos nem nyert. Lakossági fórumot hirdetett a Fõtér átrendezésével kapcsolatban, melyre meghívta a gyõztes Planwerk-kollektíva és a városi tanács képviselõit is. Az ott megfogalmazott véleményt a városvezetés nem méltatta figyelemre. A 2004-ben megjelent mûemlékjegyzék Kolozsvárra vonatkozó fejezetét átdolgozta a magyar vonatkozásokkal kiegészítve, s szorgalmazza ennek városonkénti elkészítését. Nyaranta különbözõ erdélyi, mûemlék templomokkal rendelkezõ falvakban mûemlék-karbantartási és felmérõ táborokat rendez hazai és magyarországi fõiskolai hallgatók bevonásával. Eddig Magyarbikalon, Farnason, Magyarlónán mértük fel a templomokat. A felméréseket az egyházközség felhasználhatja a restaurálási pályázásnál februárjában Kolozsvárt is sor került egy háztulajdonosokat megcélzó egész napos mûemlékvédelmi kurzusra tól Maksay Ádámot a háromdimenziós lézerszkennelés foglalkoztatja, ennek titkait Portugáliában sajátítja el, majd a portugál céget meghívja Kolozsvárra, ahol elkezdik a mûemlékek (Mátyásszobor, Bethlen-bástya, Farkas utcai templom) ilyenszerû rögzítését. Ugyancsak 2006 nyarától a széki, ormányi és némai református mûemléktemplomok állagmegóvásában mûködik közre a társaság. Különösen nagy feladatnak ígérkezik a kolozsvári Farkas utcai gótikus templom restaurálása. Ehhez a pályázást a társaság végzi. A társaság elnöke állandóan szerepel a sajtóban mûemlékeket bemutató cikkekkel, tanulmányokkal. Kötete jelent meg a Házsongárdi temetõrõl, a Rhédey-palotáról, két városkalauza, egy Kolozsváralbuma. Kovács András alelnök is az erdélyi késõ reneszánszról tett közzé értékes könyvet, s több szakdolgozatot rangos folyóiratokban. Asztalos Lajos három, Murádin Jenõ pedig tíznél több könyvvel szolgálta a mûemlékek megismertetését az utóbbi pár évben. Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Erdélyi Gyopár címû folyóirata külön rovatot bocsát a társaság rendelkezésére. A KLMT tervei közt szerepel kiadványok közzététele. Eddig csak egy temetõ-térkép jelent meg támogatásával (1994). Közelebbrõl egy album is készül. A társaság tagjai számos alkalommal rendeztek város- és temetõ-sétákat, s ezeken mindig felhívták a hallgatóság figyelmét a mûemlékvédelem idõszerû kérdéseire. Legutóbb, 2009 õszén a kolozsvári iskolások számára rendeztünk mûemlék-ismereti vetélkedõt. A siker nyomán az idén is meghirdetjük a versenyt. Nemzetközi mûemlék-fényképezési pályázatot írtunk ki, a beérkezett mûveket kiállítottuk. Maksay Ádám, László Miklós valamint László Csaba három mûemléki fotókiállítását társaságunk rendezte meg. A társaság sajtó útján is állandóan tudatosítja a mûemlékvédelem fontosságát. Országos viszonylatban egyelõre nem tudjuk átfogni és követni a veszélyeztetett magyar vonatkozású mûemlékek és védelemre szoruló épületek sorsát. Ehhez sokkal több munkatársra, anyagi forrásokra volna szükség. Csak itt Kolozsváron három égetõ kérdés foglalkoztat. A tervbe vett Magyar utcai Mûvelõdési Központ helyén álló kaszárnyaépületek szerepelnek a mûemlékjegyzéken; a szintén mûemlék kétágú református templom mögötti sporttelep helyére több emeletes épületet szándékozik emeltetni a tanfelügyelõség, eltakarva ezzel a templomot, a Házsongárdi temetõ jeles sírjainak legalább egy részét mûemléki védelemben kellene részesíteni. Távlatilag szeretnõk megteremteni az erdélyi mûemlékek dokumentációs központját, esetleg intézményesíteni a Mûemlékek Erdélyi Gondnokságát. Szorgalmazzuk egyházi múzeumok szervezését. Saját erõnkbõl egy állandó mûemléki tanácsadó szolgálatot fogunk beindítani azok számára, akik ilyen jellegû házakban laknak, vagy ezek tulajdonosai novemberétõl mûködõ honlapunkat legutóbb 2009-ben újítottuk fel (www.klmt.ro). A társaság tevékenységét nagymértékben befolyásolják az anyagi juttatások. A romániai központi forrásból származó pénzösszegeket elosztó Communitas Alapítvány 2005 júniusától ún. normatív támogatásban részesíti a társaságot. A többi pénz mind pályázatokból adódik: önkormányzatok támogatása, magyarországi meghirdetések (Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Miniszterelnöki Hivatal, Szülõföld Alap) valamint nemzetközi kiírások. Végezetül még megjegyezzük, hogy a KLMT országos szervezet, de nem egyedüli e téren a romániai magyarság berkeiben. Sepsiszentgyörgyön 1990 óta mûködik a Keöpeczi Sebestyén József Mûemlékvédõ Társaság, a nemrég elhunyt Kónya Ádám alapította. Tevékenységérõl jó ideje nincs hírünk. Ellenben a nagyváradi székhelyû 1993-ban létrehozott Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaságról s annak igen tevékeny elnökérõl, Dukrét Gézáról csak az elismerés hangján szólhatunk. A mûemlékvédõ Balogh Ferenc ( ) GAAL GYÖRGY, a KLMT elnöke Az 1989-es hatalomváltozás utáni évtizedben erdélyi magyar viszonylatban Balogh Ferenc volt az, aki leginkább átfogta, valósággal megtestesítette a mûemlékvédelmet. Építõmérnökként már korábban is foglalkozott a kérdéssel, de az ekkor kelet-

5 Balogh Ferenc ( ) kezett ûrben õ vállalta magára a mûemlékvédelem megszervezését, s lett szószólója ennek a számunkra azóta is nagyon égetõ kérdésnek. Társaságot szervezett erre a célra, az RMDSZ és az EMKE részérõl is õ lett felelõsévé ennek az ügynek. Életpályája tanulságosan tükrözi és szemlélteti a szocializmusnak nevezett korszak kisebbségi értelmiségének lehetõségeit, behatárolt mozgásterét. Pedig szerencsés csillagzat alatt született. A nemzetközileg is jó tollú baloldali közíróként ismert Balogh Edgár és a vargyasi unitárius hagyományokat közvetítõ Baloghné Máthé Rebeka fiaként látta meg a napvilágot Kolozsvárt, március 9-én ben a politikai változások idején édesapja vezetõ szerepet játszik Kolozsvár közéletében, fõszerkesztõ, majd egyetemi tanár, sõt a Bolyai Egyetem rektora is. De az elemista Ferenc, Ferke ahogy a családban szólították rövidesen megismerheti a meghurcoltatást is, mikor az édesapát 1949 õszén letartóztatják. Csak mikor az érettségihez közeledik, 1956-ban hoz megkönnyebbülést a rehabilitás. Õ közben a város akkori legrangosabb tanintézetében ismerkedik meg az ideológiai szempontok szerint megszûrt tananyaggal es érettségi tablóján még a 7-es számú magyar tannyelvû Fiúközépiskola szerepel. Az évben ünneplik az intézet fennállásának 400. évfordulóját, s az egykori Unitárius Kollégium felveheti a nagy példakép, Brassai Sámuel nevét. Az akkori végzõs X. A osztály 32 fiútanulóját a város talán legelismertebb nevelõegyénisége, Árkossy Sándor irányítja. Az iskolában kapott indíttatás is hozzájárult ahhoz, hogy Balogh Ferenc nem az atyai házban otthonos humán szakok közül választott, hanem a mérnöki életpálya mellett döntött. A kolozsvári Politechnikai Intézet Építõmérnöki karán 1963-ban szerzett építõmérnöki oklevelet. Pályája elsõ három esztendejét máramarosszigeti építõtelepen kivitelezõ mérnökként töltötte. Ekkoriban nõsült meg, 1964-ben feleségül vette Muresán Évát ban sikerült Kolozsvárra kerülnie az itteni Építészeti Kutató és Tervezõintézethez. Itt elsõsorban az épülettervek statikai számításai hárultak rá. Több mint másfélszáz épület viseli magán munkája nyomát. Köztük gyárak, diákotthonok, kórházak és szállodák ig volt az intézet munkatársa, az egyre szûkülõ lehetõségek nagyon elkeserítették, a kivándorlás gondolata foglalkoztatta. Miközben családja szépen alakult, 1964-ben fia (András), 1968-ban lánya (Zsuzsanna) született, apja biztatására cikkeket, tanulmányokat kezdett írni. Elsõ írása 1967-ben a Korunk hasábjain látott nyomdafestéket, majd az Utunk, A Hét, a Mûvelõdés munkatársa lett. Eleinte a modern építészet kérdései foglalkoztatták õt, a tervezõt. Erre utal az elsõ, szerkesztésében megjelent kötet: Betekintés korunk építõmûvészetébe (Bukarest, 1975). Az évtized végére azonban már inkább az építészeti örökség kezdi foglalkoztatni: az 1980-as Korunk Évkönyv számára Eklektika, szecesszió és kezdeti modern címmel Kolozsvár épületeirõl ír tanulmányt. Következõ kötete már példaképének, az építészettörténész és mûemlékvédõ Debreczeni Lászlónak állít emléket. A Mûvészeti kismonográfiák sorozatban jelenik meg 1983-ban a gazdagon illusztrált százlapos könyv decemberének végén lelkesen bekapcsolódik a Magyar Demokrata Tanács, majd a Romániai Magyar Demokrata Szövetség munkájába, s ennek javaslatára elvállalja Kolozsvár alpolgármesteri tisztségét. E hivatalban rengeteg munka hárul rá, de magyar vonatkozásban, a mûemlékek védelmében szinte semmit sem tud tenni. A polgármesterkedéssel párhuzamosan indítja be a Kelemen Lajos Mûemlékvédõ Társaság (KLMT) megszervezését. Úgy gondolta, hogy az új, polgári társadalomban a civil szervezõdés útján hatásosabban lehet cselekedni, eredményesebben lehet fellépni. Az 1992-es februári választásokat követõen megkezdõdött a Funar-korszak Kolozsváron, s a magyar vonatkozású mûemlékek, utcanevek ellen valóságos hadjárat indult, a KLMT is rendszeresen részt vállalt a tiltakozásból, a közfigyelem felkeltésébõl. Az RMDSZ Balogh Ferencet az os idõszakra Kolozs megyei tanácsossággal bízta meg tól pedig az RMDSZ megalakuló Országos Ügyvezetõ Elnökségének mûvelõdési és egyházi ügyekkel foglalkozó fõelõadói munkakörében alkalmazták. Ezzel párhuzamosan az EMKE országos elnökségében is tevékenykedett. Ezt követõen hivatali munkaköre és a KLMT 7

6 munkája szorosan összefonódott. Számtalan alkalommal képviselte különbözõ rendezvényeken, tanácskozásokon az RMDSZ-t, de mindig megemlítette, hogy a KLMT nevében is beszél. Az õ ötlete volt, hogy a KLMT kétévenként emlékplakettel tüntesse ki a mûemlékvédelemben kiemelkedett személyeket. Balogh Ferenc a közélet mellett nem csak figyelemmel követte az egyházi mozgalmakat, hanem saját egyházában, az unitáriusban vezetõ szerepet is vállalt. Eleinte a Kolozsvár-belvárosi egyházközség gondnoki tisztségét látta el, majd 1996-ban a székelyudvarhelyi fõtanácson unitárius fõgondnokká választották. Ettõl fogva minden fontosabb egyházi tanácskozáson részt kellett vennie, különbözõ megbeszéléseken képviselte egyházát. A Protestáns Teológiai Intézet szenátusában is õ volt az unitáriusok szószólója. Miközben a mûemlékeket védte Balogh, hihetetlenül hitt a modern technikában, a számítógépek világában. Tudta, hogy valamennyi mûemlékünket úgy sem tudjuk megõrizni az utókornak, de fényképüket, fõbb adataikat rögzíthetjük a modern technika segítségével. A temetõ sírjainak, a kolozsvári, majd az erdélyi mûemlékek számítógépes regisztrálására készült, ezeket szerette volna mielõbb a világhálón elérhetõvé tenni. Élete végén a mûemlékek helyének modern mûholdas bemérése foglalkoztatta. Kolozsvári viszonylatban a Fõtér házairól készített jó összefoglalást. Ezt bemutatta a Kolozsvár 1000 éve címû, 2000 októberében tartott EME-konferencián. A társaságot számos értekezleten képviselte, nem csak az országban, mindenek elõtt Tusnádon, hanem magyarországi rendezvényeken, nyári egyetemeken is. A kolozsvári egyetem néprajz szakos bölcsészhallgatóinak éveken át tartott elõadásokat a mûemlékvédelemrõl tõl évekig õ látta el az Illyés Közalapítvány Mûvelõdési szaktestületének titkári tisztségét is. Hatvanadik életéve betöltésekor úgy vonult nyugdíjba, hogy soha egy napot sem hiányzott betegség miatt munkahelyérõl. Ezután a Szabédiházban mint EMKE-fõelõadó szeretett volna tevékenykedni, s a KLMT-re fordította volna fennmaradó idejét. A sors másként akarta. Még egy évet sem örülhetett nyugdíjának, mikor a gyilkos kór jelentkezett, s attól fogva bámulatos erõvel küzdött a túlélésért. Terveit nem adta fel. Még a Mátyás-szobor évfordulós ünnepségén is szerepet vállalt, a KLMT következõ közgyûlését tervezgette. A kór azonban október 29-én Budapesten végleg legyûrte. Hamvait november 16-án a kolozsvári unitárius templomból kísértük ki a Házsongárdi temetõbe, szülei sírjához. GAAL GYÖRGY 8 Kelemen Hunor laudációja A tavalyi államelnök-választási kampányban az RMDSZ színeiben induló Kelemen Hunornak a jelszava az Egyenes beszéd volt. Sajnálom, hogy ezt nem én találtam ki. Nem tudom, hogy aki kitalálta, hallgatta-e a 90-es évek elején a kolozsvári közszolgálati rádió magyar adásait? Én igen, mert én hûséges hallgatója vagyok ma is a mi rádiónknak. És ott, akkor feltûnt egy új hang, egy másfajta hang. Többször is megkérdeztem régebbi rádiós ismerõsöket, hogy ki az, aki ilyen egyenesen beszél? Hisz a kilencvenes évek elején mi, régebbiek még nem voltunk meggyõzõdve, hogy tényleg elmondhatunk-e mindent, ami a lelkünkön van, hogy minden gondolatunkat el merjük-e mondani, hogy szabad-e? Mert bizonyos beidegzõdések még bennünk éltek. Kelemen Hunor hangja volt az, aki akkor a kolozsvári rádiónál dolgozott. Már akkor feltûnt a tiszta, õszinte hangja, egyenes beszéde. Utána személyesen is megismerkedtünk, és az is kiderült, hogy többször jártam náluk, a szülõi háznál, miközben õ akkor Kolozsváron diák volt. Én Hargita megyei mûvelõdési szakirányító voltam, a Hunor édesanyja pedig Csíkkarcfalván mûvelõdési igazgató. Megtapasztaltam, hogy Hunor milyen környezetbõl indult, kik indították útjára, milyen közösségbõl indult, és milyen családi indíttatást kapott. Nem véletlenül lett mûvelõdési miniszter. Egyszer jelen voltam, amikor egy alkalommal az édesanyja táncházat szervezett Karcfalván, és a szemünk láttára szedték le a fiatalok a Ceauºescuképet arra az idõre, amíg a táncház tart, hisz a magyar táncház összeférhetetlen olyan emberrel, akirõl jól tudtuk, hogy egy kanál vízben is megfojtana minket, magyarokat. Azután hosszú éjszakákon át gondolkoztam, hogy vajon hányan súgtak be. Úgy tudom, hogy akkor senki sem súgott be. Kelemen Hunor tehát Csíkkarcfalváról származik, ahol október 18-án született. Állatorvosi és filozófusi oklevelet Kolozsváron az Agrártudományi Egyetemen, illetve a Babeº Bolyai Tudományegyetemen szerzett. Bukaresti kormányzati szerepvállalása elõtt a kolozsvári rádió magyar kulturális és politikai mûsorát szerkesztette, valamint a Korunk kulturális folyóirat munkatársa volt. Az 1989 decemberében megjelent Jelenlét címû kulturális folyóirat társalapítója és fõszerkesztõ-helyettese 1990 júliusáig ben a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Mínuszévek címû verseskötetéért 1996-ban költészeti debütdíjjal jutalmazta a Román Írószövetség. A madárijesztõk halála címû regényét a marosvásárhelyi Mentor Kiadó adta ki 1999-ben, 2001-ben a csíkszeredai Pallas Akadémia kiadásában jelent meg A szigetlakó címû verseskötete. Irodalmi

7 Kelemen Hunor átveszi a KLMT tiszteletbeli tagjának kijáró oklevelet és emlékplakettet Gaal Györgytõl (balra), Szép Gyula és Kelemen Hunor (jobbra). A fényképeket Rohonyi D. Iván készítette. munkáit több romániai és magyarországi kiadvány publikálta. Politikai pályafutását 1997-ben kezdte Bukarestben, a kulturális minisztériumban, ahol az etnikumközi kapcsolatok ápolása, az audio-vizuális mûvészetek támogatási rendszere, a civil szférával való kapcsolattartás és a mûemlékvédelem tartozott tevékenységi körébe és 2007 között az RMDSZ Szövetségi Egyeztetõ Tanácsának elnöke. Ugyancsak ebben az idõszakban az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának tagja tõl az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselõjeként a kulturális, mûvészeti és tömegtájékoztatási állandó bizottságban tevékenykedett, 2005-tõl pedig 2009 szeptemberéig a képviselõház házbizottságának RMDSZ-es tagja volt ben a Románia Csillaga Érdemrend parancsnok fokozatával tüntették ki tõl két évig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem óraadó tanára, 2007-ben tagjává választotta a Római Katolikus Státus június 9-én az RMDSZ Szövetségi Képviselõinek Tanácsa a szervezet ügyvezetõ elnökévé választotta tõl az RMDSZ kampányfõnöke ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át decemberétõl Románia kulturális és mûemlékvédelmi minisztere. Az elmúlt másfél évtizedben közeli munkakapcsolatba kerültem Kelemen Hunorral, mind az õ különbözõ beosztásai miatt, mind az én RMDSZ-es, és magyar operrabeli különbözõ munkáim miatt. Megtapasztalhattam, hogy az egyenes beszéd mellett mindig az õszinteség volt az, ami jellemezte. Bárkinek a szemébe mert nézni, még akkor is, amikor az általa közölt információk talán nem a legkedvesebbek, nem a legvártabbak és nem a legkellemesebbek voltak. Ezeket is mindig szemtõl szemben a partnerei, a munkatársai tudtára hozta. Akárhányszor valamilyen kérdéssel hozzá fordultam, három-öt perc múlva úgy éreztem, hogy túl van minden tárgyalva. Nem jellemzõ rá sok politikusnak az a tulajdonsága, hogy hosszú beszédekkel altatják el a körülöttük állókat. Hogy miniszterként mennyire sikerült elfogadtatnia magát a társadalommal, azzal tanúsíthatom, hogy csak az elmúlt két, két és fél hónap alatt hány, és nem elsõsorban magyar kulturális szakember keresett meg a múzeum, színház, képzõmûvészet, film területérõl, akik úgy érzik, hogy végre olyan ember került a minisztérium élére, akinek köszönhetõen valami elkezdõdhet. Mindenki jól tudja, hogy ebben az idõszakban, ebben a válságos, pénztelen világban mit jelent ilyen költségvetési mutatók mellett mûvelõdési miniszternek lenni. Meggyõzõdésem, hogy Kelemen Hunor nem azért vállalta, hogy egy életrajzi összefoglalóban felolvashassuk, hogy miniszter lett, hanem egyrészt vállalta ezt a szimbolikus megbízatást, hogy végre eljuthatunk ide, hogy Romániának magyar mûvelõdésügyi minisztere lehet, és úgy gondolom, hogy a magyar mûvelõdési életnek is a románnal párhuzamosan elkezdõdhet egy olyan reformja, amelyet nyilván nem lehet sem egy, sem két mandátum alatt elvégezni, de legalább valami elkezdõdhet. Úgy gondolom, hogy akire elmondhatjuk azt, hogy beszéde egyenes, tiszta, õszinte, ennél többet nem is kell mondani róla, mert az felesleges szöveg. És Kelemen Hunorról ez elmondható. SZÉP GYULA 9

8 Húsz esztendõ emlékezete 10 Marosvásárhely fekete márciusa a magyar történelem, az erdélyi magyarság történetének máig eleven, vérzõ fejezete. És élõ történelem azok számára, akik átélték, akik részt vettek az események forgatagában. Az erdélyi, marosvásárhelyi magyarságnak nagyon mély csalódást és rettenetet jelentett. Még húsz év távlatában is felfoghatatlan, hogy a jogaiért békésen kiálló kisebbséget a harmadik évezred fordulóján, békeidõben ilyen barbár erõszakkal megfélemlíthet az államhatalom, amely a visszarendezõdés szolgálatába szegõdött. Ezerkilencszázkilencven márciusa nagyon mélyen bevésõdött az emlékezetembe. Most, amikor emlékeimet igyekszem kitárni, mindenekelõtt az RMDSZ-székház ostroma jut eszembe: a vasszekrénnyel eltorlaszolt ajtóba hasító baltavas látványa, a vérszomjas tömeg ordítozása, a padlásfeljárót elzáró kazán alatti tûzgyújtási kísérletek, a padlásra menekülõ 79 személy csendes számbavétele, neveink jegyzetfüzetbe írása az esetleges halál árnyékában. De nemcsak a pártszékház középkori ostromát átélve kísérgetett a félelem és az iszonyat, hanem még aznap kora délután szinte az elvert fotósok feketelistájára kerültem. Amikor a megyeházával szemben a segédlelkészi lakás függönye mögül a Kincses Elõd lemondatását skandáló vérszomjas tömeget fényképeztem, naivul azt hittem még, hogy az igazságra elõbb-utóbb fény derül, csak meg kell örökíteni az eseményeket. És másnap, március 20-án is minduntalan a történelmi véres példák jutottak eszembe. Rémálom az egész: ordítozás, öklök, üvegek, eltorzult arcok. Vegyes emberáradat: félreinformált, manipulált, baltákkal és capinákkal felfegyverzett Görgény-völgyiek, a Marosvásárhelyre hatolásukat megakadályozni próbáló, akár életükkel fizetõ magyarok és cigányok, tehetetlenségükre hivatkozó cinkos és cinikus karhatalmiak, a felszedett padok léceivel a barikádoknál õrt álló fiatalok, az elválasztó tankok fölött Molotov-koktéllal dobálózó dühös emberek, Bolyait, Kincsest és Tõkést felakasztani óhajtó felajzott alakok, vagy éppen az éjszakai kis tüzeknél nótákat és himnuszt éneklõ maroknyi székely Nyárád mentiek. Az egykori Székely-Vásárhely sok-sok eseményt megélt az évszázadok alatt, de ilyen gyalázatot keveset. A feldúlt fõtér, a rengeteg üvegtörmelék magától beszélt. Lépten-nyomon provokátorok, sértõ jelszavakat ordítozó csõcselék. A szomorú események elõzményeihez tartozik, hogy március án rendeztük meg a MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége) marosvásárhelyi kongresszusát, amely a romániai magyarság 1989 utáni történetének elsõ kongresszusa volt, öt héttel megelõzve az RMDSZ nagyváradi kongresszusát. A szervezés lázában a már jelentkezõ baljós elõjelek ellenére nem fordult meg a fejünkben, hogy a MISZSZ marosvásárhelyi kongresszusát beárnyékolják majd az azt megelõzõ és azt követõ tragikus események. Akkor ki gondolta volna, hogy Sütõ András március 17-én reggel írt köszöntõlevele, amit felolvastunk a megnyitón, talán az utolsó írás volt, amelyet a Herder-díjas író két szemmel alkotott. A több mint kétszázötven küldött az ifjúság lelkesedését hozta magával, miközben éles viták folytak az alapszabályzat egyes pontjairól, kiváltképpen a szövetségként vagy esetleg pártként történõ bejegyzésrõl. A kor hangulatára jellemzõ, hogy kongresszusi állásfoglalásainkban csatlakoztunk a Temesvári Kiáltványhoz, nyíltan kiálltunk az ülõsztrájkot folytató orvostanhallgatók, valamint a Pro Európa Liga mellett, elítéltük a Vatra Româneascã szervezet fasisztoid akcióit. Bár a demokratikusan gondolkodó román fiatalokkal jó viszonyt ápoltunk, és a fiatalok összefogása, az ifjúsági szervezetek megállapodása követendõ példának bizonyulhatott volna a román és a magyar fél tárgyalása során, nem tudtunk élni ezzel a lehetõséggel. Ráadásul március 22-én máig ismeretlen tettesek betörtek a MADISZ székhelyére, szobáinkból holmink egy részét elhordták. Visszafordíthatatlanul véget ért egy fejezet, a cselekvõképes eufória és az önzetlen tenniakarás idõszaka. Következett a valóságra eszmélés, a csalódás, az ólomsúlyú talpraállás, a ki- és elvándorlás ideje. A százszorosan elferdített valóságot már nem tudtuk feltámasztani, nem voltak fajsúlyos szövetségeseink hozzá. Marosvásárhely sokat szenvedett 1990 márciusa miatt, de fokozatosan kiheverte a lelki sérüléseket. Napok, hetek alatt helyreállt a rend, évek múltán csökkent a szorongás a városlakókban. De két évtized sem volt elég ahhoz, hogy mégha jóval kisebb mértékben és burkoltabban is a román nacionalizmus és a diszkriminatív hatalmi törekvések megszûnjenek. De vajon mit jelent Marosvásárhely fekete márciusa a mai fiatalok számára? Egy marosvásárhelyi fõiskolástól kérdeztem meg a minap: hallottál-e a marosvásárhelyi fekete márciusról? Kérdésemre bátortalan kérdéssel felelt: akkor végezték ki az aradi vértanúkat? Marosvásárhely fekete márciusának súlyos következményei voltak. Nemcsak a hatalmi harc, a politikai és gazdasági pozíciók tekintetében. Például 1990 õszén több magyar fiatal nyert felvételt magyarországi egyetemekre, mint idehaza. Nem bizonyult hathatósnak a Most vagy soha! jelszó, amelyet annyiszor hallhattunk a Bolyai iskola magyar tannyelvûvé tétele, az orvosi egyetemen folyó magyar nyelvû oktatás önállósága kapcsán, vagy éppen a március 20-án méltóságteljesen tüntetõ tízezrek szájából. Gyakori naivságunk és stratégia-nélküliségünk ellenpontjaként feltétlenül említésre méltó a viszszarendezõdõ és újrarendezõdõ román hatalom sikere. Az 1992-es és a 2002-es népszámlálás közötti tíz évben Marosvásárhely magyar lakossága közel tizenötezer fõvel csökkent. Miközben már

9 2000-ben olyan polgármester került a város élére, aki a közössége érdekeit markánsan képviseli. Mindez Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar politikai elit központjában, ahol a mai napig a legnagyobb a magyar közösség! Vajon mindezért a húsz évvel ezelõtti pogrom kitervelõi és megszervezõi a felelõsek csupán? Ha az elmúlt húsz év eseményeit visszapergetjük, nemcsak román, hanem magyar visszarendezõdésrõl, hatalmi játszmákról és érdekekrõl, közösségünkbe is átitatódott balkáni stílusról, az erkölcsi válságról beszélhetünk. A világ, kiemelten Európa fejlõdésének köszönhetõen, ugyanakkor közösségi, politikai elöljáróink többé-kevésbé sikeres kiállásának tulajdonítva az erdélyi magyarság élethelyzete, potenciálja lényegesen jobb, mint húsz éve. A számítógép és a mobiltelefon, a piacgazdaság világa egyúttal elhozta az emberi, a kisebbségi jogok gyakorlásának nagyobb szabadságát. De vajon boldogabbak vagyunk-e, megerõsödött-e a belsõ összhangunk önmagunkkal és a világgal, gyûlölet helyett tudunk-e embertársaink iránti szeretettel feltöltõdni, javult-e az utóbbi idõben a közérzetünk? Húsz év eltelt, és ma már egészséges összegzést végezve szükség szerint önkritikusaknak kell lennünk. További kérdéseket kell feltennünk magunknak. Miért fogyunk napról napra, és miért csökken a magyar emberek közötti szolidaritás? Miért nem tudunk olyan értékrendet teremteni a sorainkban, amely a krisztusi szeretetre épül? Miért vagyunk oly széthúzóak, és amikor hatalmi helyzetbe kerülünk, miért nem értjük meg saját kisebbségeinket? Miért nem tudunk eléggé örülni a mának, miért kívánkozunk máshová, más jövõbe? Miért, miért, miért? Miért nem tanultunk eleget 1990 fekete márciusából? Végül itt, a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban Teréz anya magyar közösségünkre is érvényes szavait idézem, a Szeretet Márciusa jegyében: A világban nagyobb az éhség a szeretetre és elfogadásra, mint a kenyérre. Olykor azt gondoljuk, a szegénység éhesnek, mezítelennek és hontalannak lenni. Mégis, a legnagyobb szegénység nemkívántnak, nemszeretettnek lenni és tudni, hogy senki sem törõdik veled. El kell kezdenünk gyógyítani ezt a szegénységet a saját otthonainkban. ÁBRÁM ZOLTÁN Szilágysági magyarok a harmadik ezredfordulón Zilahi maradtam Beszélgetés Õsz Csaba bábszínésszel Szinte gyermekkorunktól ismerjük egymást, mégis arra kérlek, mutatkozz be röviden olvasóinknak. Ha nem veszik szerénytelenségnek, eldicsekedhetek azzal, hogy én nem kórházban, hanem a Kraszna utca 45-ben születtem, abban a házban, ahol diákkorában Ady Endre lakott, és a már ott lévõ két márványtábla mellé egy harmadik is kerül majd az én nevemmel Persze, ez csak humor, de könnyen megeshet, ha Isten is úgy látja jónak. Most, hogy már ritkábban járok haza, jólesõ érzés elmenni a ház elõtt, még ha hiányolom is a régi kétszárnyas kaput, a két eltávolított homokkövet, és hogy senkinek nem jutott eszébe emlékszobát nyitni a két nem túl nagy szobácskából, bár nem tudom, hogy lenne-e egyáltalán kiállítási tárgy még a régi iskola archívumából. Na mindegy. Az élet e nélkül is megy a maga útján. Ragadvány név szerint, ami ma már nem szokás, Õsz Virág József és Seres Berta gyermeke vagyok, ezek szerint már virág se leszek. Az akkor klasszikus munkáscsalád gyermekeként ingáztam a Vörös Csillag (ahol apám munkásként dolgozott) és a megyeháza között (ahol meg édesanyám volt tisztviselõnõ), hallva, hogy: kisfiam, géplakatos akarsz lenni? Vagy: aktakukac leszel, fiam? Na, egyik sem jött be. Ma már biztosan jól hangzana az a padlásszínház, amit akkor, kö- Õsz Csaba 11

10 12 Orbis pictus rülbelül 1967-ben létrehoztam a szomszéd gyerekek és a magam szórakoztatására. Persze, akkor nem tudtam még, hogy paravános vagy asztali bábszínháznak hívják azt, amit csinálok, de az biztos, hogy ez befolyásolta a késõbbi életemet, pályafutásomat. Ekkor kaphattam a cirkuszigazgató becenevet is, és örömmel hallottam egy Dunavarsányban szervezett Szilágyságiak találkozóján, hogy emlékeznek rá, bár cirkuszigazgató sem lettem! Mikor gondolkoztál el elõször azon, hogy mi erdélyi magyarok vagyunk, és sokban különbözünk a többségiektõl? Bár foggal és körömmel ragaszkodunk magyarságunkhoz, rá kellene jönnünk, hogy mi már nem csinálunk új történelmet, legalábbis a mi életünkben már nem. Az új Európa talán megoldhat területi és nemzetiségi gondokat, de olyat, ami volt, olyat már nem fog újra létrehozni. Jó és rossz hírünk kõbe zárt fájdalom. Örülnünk kellene, hogy más a kultúránk, hagyományunk, de a másság befogadására nincs kapacitásunk, mi csak magyarok akarunk lenni, no esszük is egymást bûnös következetességgel itt is, ott is, sajnos a honfoglalás óta, megszakítás nélkül. Kik voltak azok az emberek, akik gyermek-, serdülõ és ifjú korodban hatással voltak személyiséged kialakulására? Kihez szerettél volna a leginkább hasonlítani? A sokat emlegetett Református Wesselényi Gimnázium, majd Ady, majd 1-es számú középiskola, majd Matematika-fizika líceum, ma meg Silvania líceum a hivatalos neve, na, ez volt az az intézmény, amely tanáraival együtt tágította ismereteinket, és annyi év távlatából, büszkén mondhatom, hogy minket még tanítottak. Nem teszt-tanulók voltunk, hanem igazi diákok. Osztályfõnököm, Fábián Béla, fennen hirdette: vegyétek le a szemellenzõt, mert csak úgy fogjátok látni a világot. Ha nem tágítjátok látókörötöket, olyanok lesztek, mint a lovak, csak ostor és teher. Nehéz világpolgárnak lenni, de tegyetek meg mindent, hogy azzá legyetek. Nem biztos, hogy sikerült, de lépéseket tettünk ez irányban. Nem mondhatnám, hogy volt, aki irányítson a szakma felé, hisz mûvészeti iskolák csak a megyén kívül voltak, és abban az idõben más megyébe bejutni bizony gond volt. Emlékszem viszont Béla bácsi pályaválasztási intelmeire: aki színész szeretne lenni, az nem csak a tehetségét, annak az aranyerét is meg kell mutatnia a közönségnek. Szeretettel emlékszem Moldován Lajos matematikatanáromra, aki hamar rájött arra, hogy a reál beállítottságú középiskolában túl kell élnem a matekórákat, mert hiába mondtam szépen a verseket, ha nincs a végén kezemben a diploma. És a hõs harc az élet elkezdõdött. A Kolozsvári Állami Magyar Opera operett elõadásain nõttünk fel, ritkábban láttuk a magyar színház tájelõadásait, úgyhogy nemigen lebeghetett példakép elõttem, de tudtam, éreztem, hogy valami effélét kell csinálnom. Miért lettél magyar bábszínész? Kik voltak a mestereid? Õszintén szólva akkoriban még nem is tudtam, hogy létezik olyan, hogy bábszínész. Eredetileg a színmûvészeti fõiskola volt a célirány, s mikor fölöttem húzták meg a vonalat a felvételi vizsgán, ajánlatot kaptam, hogy próbálkozzak a marosvásárhelyi állami bábszínháznál, és ott maradtam. A ma már oly divatos bábstúdióknak akkor még híre-hamva se volt, a munkahelyen való képzés egyenesben kezdõdött. Persze a társulatban már került tanító, Adorjáni Sándor, Nagy Kati, H. Olysói Kornélia bábszínészek, Antal Pál rendezõ és mások. Ez még nem volt igazi színészi pálya, mikor, és hol léphettél a világot jelentõ deszkákra? Hogyan jött létre a Zilahy Kiss Károly Irodalmi Kör keretében a mûkedvelõ színtársulat? Az már kiderült, hogy nem úgy kezdtem, hogy én leszek az Alain Delon, hisz hamarabb voltak filmes élményeink, mint színháziak, de épp ez ösztönzött arra, ha itt nincs színház, hát csinálunk magunknak! Ebbõl az igénybõl fakadóan alapítottuk meg az akkori mûvelõdési ház, az iskolák pedagógusai és nagyobb diákjai közremûködésével a Zilahy Kiss Károly Irodalmi Kört. A két-háromhetente összegyûlõ társaság zenei, képzõmûvészeti, irodalmi és színházi produkciókból válogathatott, amit õk maguk hoztak létre, és persze meghívott vendégekkel, mint Gy. Szabó Béla, Beke György (itt mutatta be a Szilágysági hepehupa címû riportkötetét), Bretter György, Benkõ András, Terényi Ede, dr. Nagy Jenõ, Szentimrei Judit, Mikó Imre, Szilágyi István, Balla Zsófia, Kocsis István és még sokan mások. A drámaíróval való találkozón mutattam be a Tárlat az utcán címû kötetbõl a Van Gogh önarcképei címû monodrámát, és hogy ne fe-

11 ledkezzünk meg a színjátszó csoportról, volt egy nagy sikerû Karinthy-estünk, A bûvös szék, Visszakérem az iskolapénzt, valamint paródiák összeállításban. Országos második lett a Bútorozott szoba kiadó címû egyfelvonásosunk, nagy siker volt a romániai magyar tévével közösen készült Kaláka címû mûsor. Megemlítenék néhány nevet, akik mindezt létrehozták az akkori funkciójuk nélkül: Bogdánovics Péter és felesége, Ágnes, Kiss Gyula, Õsz Tibor, Meszessi Lajos, Kádár Klára, Domonkos Piroska, Gáspár Attila, Bálint István, István Pál, Csíki Ferenc, Lõrincz Ilona, Péter Mária, Marczin Albert, Beksi Ida és persze köztük voltam én is. Ebben az idõben amikor még ének- és sporttanár-helyettes voltam a szilágyballai iskolában volt Tamási Áron Az énekes madár címû székely népi játékának a bemutatója, a darabban Bakk Lukács szerepét játszottam, és innen indultam Marosvásárhelyre. A letûnt korszakban minden szakmában elõjöttek a nehéz megpróbáltatásokkal terhes évek. Hogyan, mikor és milyen formában, miért jelentkeztek az elsõ szakmai nehézségek, és hogyan sikerült ezeket legyõznöd? Nem is a szakmai nehézség volt a baj, hisz a színház segítségével volt alkalmam megismerni az országot, bejárni Erdélyt, Székelyföldet nagy élmény volt, és ne felejtsük el, hogy akkor még fiatal voltam. De jöttek a gondok: ha nem volt városi személyid, nem volt se kenyér, se cukor, de volt állandó félsz, hogy mikor jön a leépítés, kit érint, és mi lesz aztán. Talán emlékszünk még arra, hogy a leépítés eredménye munkanélküliség volt, aminek következtében új szakma után kellett nézni, mert ezt az állapotot munkakerülésnek nevezte a hatalom, és egyszerûen bezárták, vagy deportálták leggyakrabban a bukaresti metró építéséhez az érintetteket. És mindez jött, és rám is vonatkozott, és tovább kellett lépni! Ma is elmosolyodom azon, hogy mit kerestem én a bukaresti atomfizikai kutatóintézet egyik szakán, de oklevelem van róla, tehát látogattam az elõadásokat, elvégeztem, levizsgáztam, de utólag ennek semmi gyakorlati haszna nem lett. Ez az idõszak csakis arra volt jó, hogy mindennap színházba jártam, jobbnál jobb fõvárosi elõadásokat láttam, és közben eljátszottam román nyelven Paul Everac Véletlen találkozásokcímû színmûvének egyik szerepét. Ez fordulópont volt az életemben, mikor is a sors arra késztetett, hogy románul tudjam folytatni azt, amit megszerettem. Így kerültem a temesvári állami bábszínház társulatához. Persze ez sem volt egyszerû ügy, mert a temesvári magyar színház alkalmazottjaként dolgoztam a román nyelvû bábszínházban. Emlékezetes és sikeres évek voltak ezek számomra. Voltam Maugli a Dzsungel könyvében, Óriás a Törpe óriásban, Intrikus A játék a tûzzel címû produkciókban, és a felsorolás folytatható. És a másik élmény, hogy újra bejárhattam az ország másik részét, Dél-Erdélyt, azaz Arad, Hunyad, Szeben és Brassó megyéket, a Bánságot, vagyis Temes és Krassó-Szörény megyéket, aztán Dél-Romániát, azaz Dolj, Olt és Ilfov megyéket. Ha már külföldre nem járhattunk, legalább ismerd meg hazádat címszó alatt, valóban láthattuk, hogyan alakul az ország a 80-as években. Kikkel barátkoztál, konzultáltál, kiktõl kérhettél szakmai tanácsokat a megélt sötét években? Gondolom, mint mindenhol, mind a román, mind a magyar értelmiségi és munkás körökben látható és érezhetõ volt az a nagyfokú elégedetlenség, ami 1989 decemberében telítõdött, és Temesváron robbant, amely az elnyomó rendszer bukását eredményezte. Kis közösségünkben is tudtuk, hogy kivel lehet és kivel nem kell olyan témáról beszélni, amelynek rossz vagy kellemetlen következményei lehetnek. Sem pozitív, sem negatív értelemben nem mondok neveket, hiszen azóta már sok minden és sok mindenki változott, illetve távozott! Hogyan élted meg családoddal, színésztársaiddal az 1989 decemberi fordulatot? A nyolcvanas évek keserves hangulatának köszönhetõen, megelégelve a nélkülözést, az állandó félszet, a fenyegetettség érzését, úgy döntöttem, hogy változtatni kell januárjában zöldhatáros lettem, és átszöktem Magyarországra, az itteni változásokat is ott éltem át! A decemberi események a budapesti román nagykövetség székháza elõtt értek minket, ott reagáltunk minden hírre, minden eseményre. Hogyan fogadtak a magyarországi kollégák, hogyan sikerült elhelyezkedned, milyen sikerek részesei voltatok feleségeddel? A disszidálást magam választottam megoldásnak. Erre senki, csakis a kilátástalan helyzetem ösztönzött, mert akkor (és utólag is) csakis ebben láttam jövõképet számomra, számunkra január 13-án léptem át a zöldhatárt, és január 26-án már az akkori Állami Magyar Bábszínház alkalmazottja voltam, és vagyok azóta is, csak ma úgy hívják: Budapest Bábszínház! Ha még nem is nyertem a lottón, de ez maga volt a fõnyeremény, és ma is az. Húsz év után is csak azt mondhatom, igen, az idõk változnak, de a lehetõség akkor megadatott számomra, és szerencsésen kihasználtam. Így fûzhetem a nevem olyan produkciókhoz, mint: A kacsalaki rejtély, Hupikék Péter, Csipkerózsika, Toldi, A varjúdombi meleghozók, Ramajána, A dzsungel könyve, A Szépség és a Szörnyeteg, Szent Sebestyén vértanúsága, Meseláda, Szent Miklós csodája, Az ember tragédiája, Orbis Pictus, Gulliver, Minden egér szereti a sajtot, Óz, a nagy varázsló, Barackvirág, Árgyélus királyfi, Sade Márki. Az újabbak közül megemlítem a Faustot, Hárun a mesék tengerén, és még sok-sok elõadásunkat. Alkalmam volt olyan nagy mûvészekkel dolgozni, mint Garas Dezsõ, Kulka János, Kaszás Gergõ, Kálid Artúr, Udvaros Dorottya, László Zsolt, Csongrádi Kata, Szilágyi Tibor, Andai Györgyi, Csonka András, Alföldi Róbert, Szikora János, Kiss Csaba, Kovács Ildikó, Balázs Zoltán. És még sorolhatnám tovább. Kedves és nagyon tehetséges feleségednek hogyan sikerült áttelepülni, beilleszkedni és folytatni Temesváron elkezdett, sikeres képzõmûvész-karrierjét? A feleségem, Õszné Trancota Lucia 1992-ben települt ki, családegyesítés címen, és a következõ évben már a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének tagja lett, és ennek (is) köszönhetõen most már számos egyéni és csoportos kiállításon vesz részt. Lucia a Kolibri Színház tagja. 13

12 Beszélj terveitekrõl, hiszen a nyugdíj felé közeledtek immár. Én most már tényleg a nyugdíj felé kacsingatok, és ha idõközben nem változtatják meg a törvényeket, három év múlva elérem a nyugdíjkorhatárt. Addig természetesen jó kedvvel csinálom azt, amit eddig is, játszom és tervezgetjük megérdemelt nyaralásainkat. Lucia már nyugdíjas, de semmiképp nem lett a begubózás híve. Optimizmusunk szüntelenül arra buzdít, hogy sosem szabad megállani, mert vár a holnap, bõ tevékenységgel, gazdagon! Hogyan élted meg az elszakadást, mennyire hiányzott a Meszes ölelése, az õsi Alma mater, Ady városa, a gyermekkor emlékei, helyszínei? Mi tudta mindezt helyettesíteni, pótolni? A Szilágyság mindig is híres volt elvándoroltjairól, jó néhánnyal találkoztam közülük Amerikától Ausztráliáig, Kanadától vissza az öreg kontinensre, az Európai Unióig, de bárhol a világon, ha elkezdtem: Június volt s ujjongtunk, nincs tovább, már folytatták is: Most gyertek szabad mellû örömök, / S pusztuljatok bilincses iskolák... Ennyit az elszakadásról. A szülõhely itt van a szívünkben, elválaszthatatlanul. És valóban ezt helyettesíteni, pótolni nem lehet és nem is szabad, mert valljuk és vallom Adyval: S én, vén diák, szívem fölemelem / S így üdvözlöm a mindig újakat: / Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem. // Bár zord a harc, megéri a világ, / Ha az ember az marad, ami volt: / Nemes, küzdõ, szabadlelkû diák. GÁSPÁR ATTILA Kolozsváron is lehet világra szóló filmet készíteni Felméri Cecília filmes sikere 14 Felméri Cecília Kolozsváron született, középiskoláit elvégezve a jogot választotta, amit el is végzett, de a Puck bábszínházban elhelyezkedve mégis bábszínész lett. Élte a bábosok különleges világát, és egy adott pillanatban újságíró szeretett volna lenni. Beiratkozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmmûvészet, fotómûvészet, média szakára, ahol az újságírást akarta megtanulni. Majd a filmes világ vonzotta, és mivel nem tudott jól rajzolni, számítógépes animációs filmeket kezdett forgatni, mert az animációs bábuk türelmesek voltak, nem is kerültek sokba, és azt tették, amit a rendezõ velük meg akart valósítani. Így születtek meg az elsõ kisfilmek, melyek kezdetben az animáció türelmet próbáló produktumai voltak. Ezeket a rövid filmeket küldte el különbözõ versenyekre, bemutatókra. Így indult el Kolozsváron egy filmes karrier. Sok próbálkozással, sok kitartó, embert próbáló kísérletezéssel, amelyekben mindazt meg lehetett látni, amit a tanáraitól, Buglya Sándortól, Balogh Zsolttól és Lakatos Róberttõl eltanulhatott az a fiatal, akit vonzott a képi világ kifejezõdési lehetõsége. Így végezte el Felméri Cecília a Sapentia EMTE fotómûvészet, filmmûvészet, média szakát, a Babeº Bolyai Tudományegyetemen Cseke Péternél doktorál. Felméri Cecília Kolozsváron él és dolgozik. Diplomamunkája a Kakukk címû film, amelynek forgatókönyvét Lakatos Róbert népmese alapján írta. A forgatókönyvön még igazított, és saját, valamint operatõre, Keresztes Péter elképzeléseit is beleírta Felméri Cecília. A forgatásnál ellenben tiszteletben kellett tartania színészeinek a témában való járatlanságát, illetve gátlásosságát; habár amint egyik interjújában állítja a látottak nem sok újat mondanak egy 16 évesnek. A filmkészítés Erdélyben szinte csak pénz kérdése, mert bõven vannak olyanok, akik alig várják, hogy filmet készíthessenek, elég ehhez csak a Sapientián végzett film szakos diákokra gondolunk. Felméri Cecília a szerencsések közé tartozik, hiszen az Argo Audiovizuális Egyesület mûhelytevékenységein vett részt ezt Szántai János és Lakatos Róbert vezeti, és ezzel a filmtervvel sikeresen pályáztak a Szülõföld Alapnál. Ez az esély különben keveseknek adatik meg nálunk. A Kakukk címû kisjátékfilm díjai és fesztiválszereplései: 7arte Festival Naþional, Cãlãraºi, 2008 október A legjobb diákfilm díja; Hyperion International Student Film Festival, Bukarest, 2008 április A legjobb film díja; 39. Magyar Filmszemle, Budapest, 2008 február A legígéretesebb fiatal tehetség díja; a 23. Mar del Plata-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyfilmje, A Kakukk címû film kicsit népmesei módon indított történet, amelyben a tûzrõl pattant szép lány egy szegény fiút szeret. A szülõk a bumfordi gazdaghoz adják feleségül. A fiatal menyecskének elõször mégis a szemre való legény kell. Megtalálja a módját, hogyan játssza ki az urát. Az elsõ és legfontosabb, hogy a rendezõ tudja, mit akar készülõ filmjével elérni, mit akar elmondani. Ha ezzel tisztában van, akkor alkotó partnerét is megfelelõ módon tudja tájékoztatni. Cecília elmondása szerint azok közé tartozik, aki sokat foglalkozik a megvalósítandó témáival, és hajlandó mindazokat a verziókat kipróbálni, amelyek közelebb viszik a filmjét ahhoz,

13 Felméri Cecília ami a legjobban fejezi ki mondanivalóját. Valahol ebben rejlik az az erõ, amely a különbözõ megmérettetéseken eredményeket, sikereket hozott Felméri Cecília alkotásainak. Ennek is volt köszönhetõ a 17 perces Kakukk címû film sikere, vagy az animációban készített 13 perces Mátyás, Mátyás. A Magyarországon bemutatott utóbbi film témája az, hogy mit tudnak a kolozsváriak Mátyás királyról. Eben az animációs filmjében Felméri Cecília a rendkívül tehetséges Jánosi Andrea színes rajzait használja fel, úgy, hogy a hangsúlyt az animációra helyezi. Az a humor és könnyedség, amivel Felméri Cecília a témához nyúl, egyértelmûen a rendezõ animációs és kisjátékfilmes múltjára utal. Merészségére jellemzõ, hogy játszik a valósággal. Az animációs dokumentumfilm sok mindent megenged. A valós történelmi elemek kiragadva, összesûrítve, helyenként felcserélve jelennek meg a filmben, ezek köré épít egy fiktív, de mégis elfogadható mesevilágot, amely hûen tükrözi a jelen gondolkodását egy olyan történelmi személyiségrõl, aki több száz évvel ezelõtt beírta nevét a világtörténelembe. Ma a filmes világban olyan technikai eszközök léteznek, amelyekkel az emberben rejlõ tehetséget nem köti meg, hanem próbálja kibontani és technikai eszközökkel minél jobban felszínre hozni. Ilyen körülmények között nehéz ma filmet készíteni, könnyen ki tudja fejezni mondanivalóját? Már a Kakukk címû filmnél volt egy magyarországi producerem, és ennek is köszönhetem, hogy a következõ filmemet Magyarországon készíthetem ottani eszközökkel, technikai háttérrel, ami nagyon jó. Nem beszélve arról, hogy a költségek is elfogadhatóbbak. A másik út pedig Bukarest, ahol kissé nehezebb bekerülni a pályázati rendszerbe, hiszen az addigi filmes eredményeket tükrözõ pontszámokkal kell rendelkezni. Beiratkoztam mesterizni a bukaresti filmmûvészeti egyetemre (Universitatea Naþionalã de Artã Teatralã ºi Cinematograficã I. L. Caragiale), ahol vezetõ tanárom Radu Gabrea. Ebben a lépésemben talán a legjobb, hogy a diplomafilmem költségeit is állni tudják. Kapunk felszerelést és megvalósítási lehetõségeket is. Természetesen egy bizonyos költségvetési határt nem léphetünk túl. A vetítési lehetõségek kiszélesítésében is segítséget kaphatunk. Ön hihetetlenül érdekes helyzetben van, mert figyelemre méltó belsõ makacssággal rendelkezik. Az animációs filmek tulajdonképpen rászoktatták arra a türelemre, amelyet az alkotásai javára tud fordítani. Az élete úgy fordult, hogy két filmes kultúra világát tekintheti át. Mielõtt elkezdenénk utazni, azért itt Kolozsváron is csendesen létre jött egy fiatalokból álló filmes nemzedék, amely mind tudatosabban próbál élni azokkal a lehetõségekkel, amelyeket meg tud mozgatni. Itt élünk két fõváros között, két filmkultúrát figyelhetünk, és tanulhatunk belõlük. Több koprodukciót lehet létrehozni. Erdély nagyon jó helyszín. A Sapentián végzettek már indítják be a cégeiket. Ezek az emberek nyitottak minden olyan elképzelésre, ami a filmes világban eredményezhet valamilyen megvalósítást. Eljön az a világ, mikor filmbõl is meg lehet élni. A Sapientián vágást, animációt és forgatókönyvírást tanítok. De véleményem szerint hozzáállást kellene nekünk tanítani. Milyen kell hogy legyen egy fiatal filmes hozzáállása? Minden esetben alapos munkát kell végezni. Addig az ember ne adjon ki a kezébõl valamit, amíg neki nem tetszik. Addig dolgozzon, amíg az alkotás tetszik neki. Az embernek, az alkotónak igényesnek kell lennie önmagával szemben. Az igaz, hogy tudását nem tudja meghaladni, de próbálja kihozni önmagából a maximumot. A tehetséget nem lehet tanítani, de egy tehetséges embert hozzáállásra lehet tanítani. A tehetséget ápolni, fejleszteni lehet. Az egyetem megadja a kellõ információkat, csak ezzel a tudással tudni kell élni. Kolozsváron is lehet világra szóló filmet készíteni. A kettõs lehetõségeket ki kell használni. Létrehoztuk az Erdélyi Magyar Filmes Szövetséget, amelynek célkitûzése a két ország közötti filmes együttmûködés felerõsítése. Hogy legyen lehetõség a koprodukciós tevékenység támogatására. Ha ez beindul, és a híre elterjed, ha már tudnak róla, akkor könnyebben fog eredményeket elérni. 15

14 A mai kortárs román filmmûvészetrõl mi a véleménye? Nagyon jók a filmek. A Cristi Mungiu 4 hónap 3 hét és 2 nap címû filmje nagyon tetszett. Vagy a Cristi Puiu 2005-ben készített Lãzãrescu úr halála címû film. Egyébként ma már látható az a törekvés, hogy minden magára adó filmfesztiválon kell szerepelnie egy román filmnek. Az úgynevezett új hullám, amely lassan már régi hullámmá válik, nagyon jó filmesek megjelenését tette lehetõvé. Újra felfedezték a neorealizmust, a dokumentarista hozzáállást. Most nagyon szerencsés csillagzat alatt van a román film. Romániában nem is hiszem, hogy örvendenének más típusú filmnek, mint egy alaposan megkomponált, jól világított, filmszerû filmnek. És a magyar filmek milyenek? A magyar filmek jóval filmszerûbbek a román filmeknél. Gyakran modorosabbak is. Nem lehet náluk érezni egy határozott filmes irányt. Szerintem Magyarországon mindenki a maga világát viszi filmre. Magyarországon a támogatási rendszernek köszönhetõen a filmek anyagi támogatása elég jó. Sokan készíthetnek filmet, víziójukat sokan vihetik vászonra. A két ország filmesei között az a különbség, hogy a román filmesek megtaláltak egy témakört, a magyar filmesek ellenben nem találták meg azt a most idõszerû, eladható témát, amely bevonzaná a közönséget a mozikba. A mostani magyarországi társadalmi helyzet sem rózsás, de a legégetõbb idõszerû kérdésekrõl kevés film készül; az aktuális dolgok hatása nem érzõdik eléggé a magyarországi filmes világban. Az is igaz, hogy a filmkészítésben mindig van hullámhegy és hullámvölgy. Ezt mi eredményezi? Elõször, hogy van-e mondanivalójuk a filmeseknek. Ez biztosan számít. Másodszor, hogy megtalálják-e azt a megfelelõ formát, amelyben a mondanivalót úgy lehet tolmácsolni, hogy az nemzetközi szinten is érthetõ legyen, de ugyanakkor be is illeszkedjen az aktuális mûvészi ízlésbe. És egyben tovább is lépjen, mert a nemzetközi filméletben kell hogy legyen valami, amit fel is fedezhetnek. Ezt a világot akarja kinyitni munkásságával Felméri Cecília. Számára aranybánya lehet a hajdani és a mindennapi történelmünk. CSOMAFÁY FERENC A mellõzöttségtõl a nemzeti darabig, avagy a Bánk bán örök idõszerûsége 16 Ha az eladott jegyek száma, illetve a produkció végén zúgó taps fokmérõje lehet egy színházi, operett- vagy operaelõadás sikerének márpedig az, akkor a Kolozsvári Állami Magyar Opera Bánk bán mûsorra tûzõ döntése telitalálatnak bizonyult. Erkel Ferenc Katona József drámája alapján született darabját annak okán vitte újra nagy sikerrel színre február derekán a kolozsvári társulat, hogy Daróczi Tamás tenor kereken harminc esztendeje lépett elõször a kincses város színpadára. A teltházas közönséget természetesen több tényezõ is vonzotta a február 18-i elõadásra. Mindenekelõtt az, hogy a Bánk bán olyan nemzeti darab, amelyrõl alighanem megkockáztatható: míg magyar ember lesz a földön, addig ezt a remekmûvet játszani kell. Pedig milyen kálvária kísérte végig e darab elõéletét Amikor ugyanis az Erdélyi Museum legelsõ számában, 1814-ben a korabeli divatos nyugati mûvek ellenében magyar történelmi eseményt feldolgozó darab megírására buzdító pályázaton alkotását Katona József befejezte, a darab nem keltette fel különösebben az érdeklõdést. Bár a téma a magyar történelembõl közismertnek volt mondható, újabb éveknek kellett eltelniük, míg 1819-ben Katona újraírta a darabot, kiigazította benne a maga a szerzõ által is elismert gyengéket, pontatlanságokat, 1820-ban pedig a mû végre nyomtatásban is megjelent. Ez azonban még nem volt elég ahhoz, hogy a darabot színpadra is vigyék, hiszen ezt a korabeli cenzúra olyan magyarázatokkal tiltotta meg, miszerint Bánk bán nagysága elhomályosítja a királyi udvar esetünkben a Habsburg-ház fényét, s hogy Gertrudis halálát, az uralkodógyilkosságot, nem kevésbé a királyné darabbeli igencsak negatív szerepét Habsburgellenes izgatásra használhatják fel politikai körök. Maga a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István is azt jegyezte be naplójába az 1839-es bemutatót követõen, hogy a darab elõadásának engedélyezése rossz, veszedelmes tendencia, sõt, egyenesen esztelenség. A feljegyzések szerint a Bánk bán mint darab sorsa akkor fordult jobbra, amikor Udvarhelyi Miklós jóvoltából 1833 februárjában Kassán bemutatták. Udvarhelyi ugyanis egyenesen

15 remeknek nevezte az alkotást, a kassai társulat az évek során többször és több városban fellépett vele Kassán, Kolozsváron, Budán, Debrecenben, 1839 márciusában a Nemzeti Színházban, így a darabnak jó híre kelt, akárcsak az olvasók körében Katona József könyvének; mígnem 1858 márciusában megkezdhette sikereinek azóta is szakadatlan sorozatát. Fõleg annak is köszönhetõen, hogy Katona József alapmûvét 1861-ben Egressy Béni szövegkönyve alapján Erkel Ferenc operává dolgozta át. Mi, huszadik századiak azóta tudjuk: bár a Bánk bán szívbe markoló, keserû, igen elgondolkoztató dráma, mégis mindenkoron lelki kapaszkodót jelentett például az 1980-as évek sanyarú nacionálkommunista elnyomatása idején. Már nem emlékszem pontosan, melyik esztendõben volt talán ban?, hogy a kolozsvári társulat Sepsiszentgyörgyön a Szakszervezetek Mûvelõdési Házában lépett fel a darabbal. A jegyek órák alatt elfogytak, tût sem lehetett leejteni, Bánk Szilágyi Ferenc tenor áriáját pedig percekig tartó nem is vastaps, inkább valami mennydörgésféle tüntetés követte A darab rendezõje, Gombár Annamária szerint a darab most is hasonló érzéseket vált ki, de nem szabad elfelejteni, hogy amikor az 1980-as években a Bánk bánt a kolozsvári társulat színre vitte, más volt a politikai háttér. Akkor büszkék voltunk arra, hogy Hazám, hazám elhangozhatott, most újra büszkék kezdünk lenni arra és ha tévedek, ne ítéljenek el, hogy a Bánk bán nekünk erdélyieknek érték. Minden opera szép, a zene szép, a zeneirodalom szép, de a Bánk bán olyan gyöngyszem, amit meg kell becsülni, mert a miénk. Elmondása szerint bár az évek során sok minden változott, de az emberek ugyanolyanok: vannak jók, és vannak rosszak, és mindig vágynak arra, hogy legyen valami, ami szép és ami megérinti õket. A magyar zászló is fontos nekünk, fõleg, amikor tiltják. Most talán az a tilos, hogy beis- Királyom!... bíró csak Magyarország lehet. Bánk bán (Daróczi Tamás) és II. Endre (Fülöp Márton) Gertrudis ravatalánál. Élt egyszer két kismadár... Tiborc (Sándor Árpád), Soma (Benkõ Boróka) és Melinda (Vígh Ibolya) a Tisza parti jelenetben. Ki tette ezt?... Bánk bán, Melinda, Soma és Tiborc a dráma záró jelenetében. Rohonyi D. Iván felvételei. 17

16 merjük, fáj nekünk valami, mert megszoktuk, hogy mindent eltitkolunk, mindent magunkba fojtunk. De ez a zene, ez a darab szabadon beszél arról, hogy fáj a nemzetem, fáj a feleségem, a gyermekem, még a történelem által is elítélt Gertrudisnak is fáj a hazája. Ezek azok a dolgok, amelyek ma megérintik az embereket fogalmazott Gombár Annamária. És a teltházas közönséget minden kétséget kizáróan az is vonzotta, hogy egyszerre nem kevesebb mint öt debütöt láthatott azon a február 18-i estén a kolozsvári Állami Magyar Opera színpadán. Pályafutása során ugyanis elõször énekelt II. Endre magyar király szerepében Fülöp Márton, és szintén elõször alakította Gertrudist Veress Orsolya, Tiborcot Sándor Árpád, Sólom mestert pedig Rigmányi István; és a darabot elõször vezényelte Kulcsár Szabolcs, az opera karigazgatója. Van adrenalin bõven vallotta be két próba között Kulcsár Szabolcs, és miért ne tette volna, amikor a fõpróbát követõen a világ színpadain sikert sikerre halmozó Daróczi Tamás is bevallotta: ugyanúgy izgul, mint amikor három évtizede életében elõször lépett a világot jelentõ deszkákra. A további szerepekben Melindát Vígh Ibolya, Ottót Pataki Adorján, Petur bánt Naphegyi Béla, Biberachot Szilágyi János alakította. S mivel az eladott jegyek száma, illetve a produkció végén zúgó taps fokmérõje lehet a darab újabb sikerének márpedig az, akkor nyugodtan elmondható: a Bánk bán újabb elõadásának mindkettõbõl bõven kijutott. BENKÕ LEVENTE A népi textilkultúráról mindenkinek 18 A 2008-ban Kolozsváron, a Kriterion Könvkiadó gondozásában megjelent Marosmagyarói varrottasok és szõttesek címû kötet szerzõi, Palkó Attila és Szentimrei Judit nevét jól ismeri a néphagyományok iránt érdeklõdõ magyar olvasóközönség. Palkó Attila, nyugalmazott történelemtanár Magyaró szülötte, aki tanárai, Gunda Béla és Szabó T. Attila ösztönzésére elõször 1946-ban gyûjt szûkebb szülõföldjén népdalokat, népszokásokat, hímzésmintákat, helyneveket. A késõbbiekben számos, szülõfaluja gazdálkodásával, szállítási gyakorlatával, szokásaival, kézmûvességével foglalkozó tanulmány, történeti-néprajzi monográfiák szerzõje (Magyaró. Egy felsõ-marosmenti falu évszázadai) vagy társszerzõje. A kötet másik szerzõje Szentimrei Judit néprajzkutató, iparmûvész, a kolozsvári Ion Andreescu Képzõ- és Iparmûvészeti Fõiskola nyugalmazott tanára, akit az erdélyi népi textilmûvészet kutatásának nagyasszonyaként ismer mind a szakma, mind a szélesebb közönség. Szentimrei Judit a Székely festékesek, illetve a Széki iratosok címû önálló kötetek, öt nagy népmûvészeti monográfia textilmûvészetre vonatkozó fejezeteinek, több mint kétszáz cikknek és tanulmánynak a szerzõje. A kötet elsõ, A felsõ-marosmenti Magyaró varrottasai címû része az 1985-ben Palkó Attila Portik Irén Zsigmond József neve alatt a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Felsõ-Maros vidéki varrottasok címû mintagyûjtemény anyagát hasznosítja, annak Palkó Attila által írt bevezetõ tanulmányát olvashatjuk apróbb módosításokkal a jelen kiadványban is. A korábbi mintagyûjteménynek csupán egy része, 120 rajz került be a kötetbe. Az anyag újabb közzétételével a szerzõ bevallott célja segédanyagot biztosítani a kézimunkázók számára, illetve a közízlést fejleszteni esztétikus, pontosan dokumentált minták közrebocsátása révén. Bár a cím kevesebbet ígér, a mintaanyag, illetve az ehhez kapcsolódó bevezetõ tanulmány adatai is rávilágítanak arra, hogy a szerzõ valójában egy nagyobb területen, több Felsõ-Maros menti településen, Magyaró mellett Fickón, Holtmaroson, Disznajón, Beresztelkén, Vajdaszentiványon, Marosvécsen, Nagyfülpösön, Tancson, Unokán és Pókán is gyûjtött. A terep alapos ismerete, sûrû fésûvel való átvizsgálása és a gyûjtött anyag pontos dokumentálása jelenti úgy érzem a munka legnagyobb erényét. A bevezetõ tanulmány tisztázza Magyaró közigazgatási hovatartozását, ismerteti a település névváltozatait, vázolja társadalmi szerkezetét. Beszámol a hímzés, a varrottasok szerepérõl a közösség életében, vázolja azokat a tényezõket, amelyek meghatározóak voltak a felsõ-marosmenti varrottasok iránti figyelem felkeltésében, ismerteti a közösség hímzéskultúrájáról megjelent elsõ írásokat, Kelemen Lajosnak a Keleti Újságban, 1931-ben megjelent cikkét, illetve Palotay Gertrúd Szabó T. Attila 1941-es Néprajzi Értesítõben megjelent tanulmányát. A magyarói hímzés kialakulása címû alfejezetben a fenti írásokra hivatkozva, illetve történeti források alapján a 20. századra Felsõ-Maros mentiként ismert varrottasok kialakulásának meghatározó tényezõiként a nemesi udvarházak szerepét, a szász falvakban való cselédeskedést, a századi népmozgásokat, az iskola befolyását emeli ki. A kötetben szereplõ 120 szálánvarrott minta leírása tartalmazza a minta nevét, a varrottas rendeltetését, méreteit, alapanyagát, az alkalmazott öltésmódot. A szerzõ külön taglalja a készítés helyét, idejét, a varró/varrató nevét, illetve a tulajdonos, adatközlõ nevét, a gyûjtés helyét, idejét. A megjegyzések a kivitelezés módját, a minta közösségi megítélését, a tájegységen belüli elterjedtségét, a közösségbe való bekerülésének idejét és módját,

17 néhány esetben a minta távoli párhuzamait illetõen tartalmaznak értékes információkat. A minták alapjául szolgáló szálánvarrott párnavégek, derekaljvégek, lepedõszélek, abroszok többnyire a 19. század közepe 20. század eleje intervallumban készültek, de szerepel a gyûjteményben egy as úrasztali kendõ mintája is. A tanulmány nem csupán a hagyományos lakástextíliák iránt érdeklõdõk számára tartalmaz érdekes adalékokat, de a viseletkutatót is megörvendezteti értékes információkkal. Ilyennek számít a fehér halotti öltözet igen kései, 20. század közepi használatára vonatkozó adat. A kötet 10. oldalán olvashatjuk: Magyarón az öregasszonyokat egészen az 1930-as évekig, a férfiakat pedig az 1950-es évekig tiszta fehér ruhában, illetve fehér ingben és a két szárán hímzett bõ gatyában temették el. Az 1970-es években végzett magyarói alapkutatásából Szentimrei Judit is közölt már korábban (1979-ben, 1996-ban és 2000-ben) rövid írásokat a Mûvelõdés hasábjain. A kötetben szereplõ Szõttesek, rakottasok címû tanulmánya, bár fejezetcímei A szõttes alapanyaga, Kender, Gyapjúszõttesek, Vászonszõttesek, Az ünneplõ és alkalmi szõttesek, rakottasok s végül A szõttesek, rakottasok jellegzetes vonásai tárgycentrikus bemutatást ígérnek, ahogyan azt már a szerzõ korábbi munkáiban is megszokhattuk. Mégsem elszigetelten mutatja be a tárgyakat, hanem megismerteti az olvasót a tárgy elõállításának, használatának kontextusaival is, s emberközelbe hozzák a tárgyat létrehozó, azt használó egyént is. A Kender címû fejezetben például amellett, hogy szakszerûen taglalja a kender termesztésének és megmunkálásának fázisait a megfelelõ termõföld kiválasztásától a fonal szapulásáig vagy színezéséig, a szövõszék szerkezetétõl a szövésmódokon keresztül a kész vásznak felhasználásáig a szerzõ arra is alkalmat talál, hogy a kapcsolódó mágikus cselekedetekre, sõt ezek más erdélyi közösségekbõl ismert párhuzamaira is felhívja a figyelmet. A fonal szövõszékrõl való levágása kapcsán például kitér arra is, hogy a magyaróiak hite szerint annak módja a késõbbiekben, a szövõ halála pillanatában befolyással van rögzülõ testhelyzetére, mimikájára. Az 1970-es években végzett terepgyûjtések adatai mellett a szerzõ a tanulmányban századi történeti forrásokat, leltárokat, úrbéri összeírásokat, instrukciókat is megszólaltat. Szintén a Kender címû fejezet idéz egy 1827-es adatot, amely szerint a nyüstök pl. a hûtlen férj visszacsábításának mágikus eszközeiként is használatosak voltak. A szerzõ nem elégszik meg azzal, hogy saját mondanivalója kiegészítése, alátámasztása céljából személytelenül idézzen adatközlõitõl. A gyapjúmunkák menetét felidézõ szövegrészletet az adatközlõ rövid bemutatása, a gyûjtési helyzet felelevenítése vezeti be. A lomos pokróc, a cserge méreteinek tényszerû bemutatására László Krisztina személyes példáján keresztül kerül sor: neki 14 sing fonalat kellett felvetnie csergének a szokásos 12 helyett, mert a férje az átlagosnál magasabb volt. A cserge takaróként való használatának a tényét is egy rövid vallomás Mindig ezzel háltam. Meg is fulladnék a paplany alatt teszi személyessé. A különféle vásznak, s ezek rendeltetésének bemutatása alkalmat kínál a kelengye koronként változó összetételének, a közösség által elfogadott elég, sok vagy kevés mennyiségének jelzésére is. Az ünneplõ és alkalmi szõttesek, rakottasok bemutatásából a lakásbelsõ 20. századi fõbb változásait is megismerhetjük. Szentimrei Judit a magyarói magyarok szõtteseinek legfõbb sajátosságaként a többnyire egy szélesebb, tömöttebb csíkból s két szélén csipkeszerû szegélysorból álló sordíszítést határozza meg, ugyanakkor felhívja a figyelmet a geometrikus minták technikából is eredõ univerzális jellegére is. Szentimrei Judit tanulmányának zárszavai a kötet megjelentetése mögött meghúzódó szerzõi szándékot is jelzik: a múltban az egyes minták és technikák az udvarházak, majd az iskola és helyi értelmiségiek közvetítésével jutottak el a falusi házakba, s azt alakították a maguk lehetõségeinek és ízlésének megfelelõen. Az iskola s a helybeli és elszármazott értelmiségiek szintén sokat tehetnek aazért, hogy a magyarói szõttesek és varrottasok is megkapják az õket megilletõ helyet a szakemberek, a nagyközönség és elsõsorban a falu népe elõtt Ha a régi öregek tapasztalatát, tudását, anyag- és munkaszeretetét összekapcsolnánk a fiatalok lendületével és lelkesedésével, úgy sokat tehetnénk itt is a népi hagyományok megõrzése és felhasználása érdekében. A kötet lapjait haszonnal forgathatják néprajzkutatók, textiles kézmûvesek és a népi textilkultúra iránt érdeklõdõ szélesebb közönség tagjai egyaránt. TÖTSZEGI TEKLA Mértani testek I., 35x50cm, szén és fehér kréta, szürke papír, jelölve jobbra lenn: Darkó L., II

18 Galéria Darkó László festõmûvész emlékére 20 Önarckép Kerek 40 éve hunyt el, igencsak tragikus körülmények között, s azóta egyre jobban feledésbe merült a neve és munkássága. Darkó László május 22-én született Tordán. A második bécsi döntés után, 1940-ben kerül az ekkor újjákeresztelt kolozsvári piarista fõgimnáziumba, pontosabban az erdélyi római katolikus egyházmegyei tanács vezetése alatt álló kolozsvári Zágoni Mikes Kelemen Római Katolikus Gimnáziumba (ma Báthory István nevét viseli). Az intézet VII. osztályába iratkozik (ez a mai XI. osztálynak felel meg). Osztályfõnöke a neves fizikus, Heinrich László, osztálytársai között pedig ott találjuk Keszi Harmath Andrást, az utóbb kivándorolt festõmûvészt, és Salvanu Virgilt, a késõbbi Képzõmûvészeti Fõiskola design professzorát. Az intézet élére ekkor nevezik ki az új igazgatót, Karl János piarista atyát. Ugyancsak ekkor mond le katedrájáról és válik meg az intézettõl Szopos Sándor rajztanár, a Corvin-koszorús elismert képzõmûvész, aki az állami gimnáziumba nyert alkalmazást. Helyébe érkezik a frissen végzett Debitzky István, világi helyettes tanár, aki alapvetõen befolyásolja majd az ifjú Darkó mûvészi felkészülését és pályaválasztását. Debitzky szaktárgyai a rajz és szépírás, ezt tanítja az összes I IV. osztályban, heti 17 órában. Õ a rajzszertár õre, az I. A osztályfõnöke, az Erdélyi Károly Szavalókör vezetõje, az iskolán kívül pedig a Barabás Miklós Céh fiatal csoportjának tagja, képeivel a társaság fiataljainak két kiállításán szerepelt. Bár a felsõ osztályok tanmenetében nincs rajzóra, Debitzky már a tanév elején megszervezi az iskolában a Rajz és Mûvészeti Szemináriumot. Az intézet második emeletén gazdagon felszerelt, több száz éves hagyománnyal (lásd Kolozsvári Normál Rajzoda) rendelkezõ két nagy terem, rajzterem és rajzszertár állt rendelkezésükre. Az itteni leltár állománya szerint 987 darab volt 1767 pengõ értékben, ezt vette át Debitzky, mint a rajzszertár õre. Olyan elõdök mûködtek itt, mint Simó Ferenc, Székely Bertalan, Vaszary János, Szolnay Sándor, Olajos István, Kovács Zoltán, Fuhrmann Károly s még sokan mások, egykori tanárok vagy diákok. A változás utáni megpezsdült iskolai életben számos ifjúsági egyesület kezdett mûködni, többek között a Pázmány Péter Önképzõkör is, ennek keretében a különbözõ szakosztályok (földrajzinéprajzi, természettudományi, biológiai stb.) között kezdte el mûködését a Rajz és Mûvészeti Szeminárium is. Az es tanévben 32 tagja volt, akik hetenként kétszer, pénteken és szombaton délután gyûltek össze az intézet rajztermében, ahol a szaktanár irányítása mellett síkformákat, nagy- és kistérformákat, szénnel és krétával gipszfejeket, arcképeket, mozgástanulmányokat rajzoltak és vízfestést tanultak. Óra után az elkészült munkákat a szaktanár vezetésével a szeminárium növendékei bírálták meg. Az évi anyagból az iskolai rajzkiállítással egy idõben a szeminárium tagjai is kiállítást rendeztek. Az önképzõkör rendszeres ülésein, a szakosztályokban a legkülönbözõbb pályatételeket tûzték ki és elõadásokat tartottak a diákok. Ezeket értékes díjakkal, pénzzel jutalmazták. Csak találomra ragadok ki néhányat az ekkori értesítõbõl: Salvanu Virgil VII. osztályos tanuló természettudományi elõadást tartott a kúpszeletekrõl, Lohinszky Lóránd VI. osztályos tanuló biológiai elõadást tartott A Székelyföld címen, Keszi Harmath András VII. osztályos tanuló a vallástanból kitûzött tétel kitûnõ feldolgozásáért kapott jutalmat. Ami a Darkó László életrajzához is kötõdik, az a mûvészettörténeti pályatétel: A XIX. század nagy magyar festõi címû kiírásra három munka érkezett be, Munkácsy Mihály (szerzõje Keszi Harmath András), Paál László (Darkó Lászlótól) és Velasquez (Szabó Lõrinctõl). Mindhárman egyformán részesültek a kitûzött pályadíjból. A diákság egyéb-

19 Sisakos büszt, 63x45 cm, szén és fehér kréta, barnás papír, j. j. l.: Darkó L. ként igen aktívan részt vett mindenféle tevékenységben, így a cserkészcsapat munkájában, az iskolai zenekarban (Keszi Harmath András például itt hegedült). Ha fellapozzuk az es értesítõt, beszédes táblázatokat is találunk a rajztanításról. Debitzky kitûnõ, ugyanakkor szigorú rajzpedagógus volt. Íme az I-IV. osztályok rajztanulmányi eredménye: a 283 diákból csak 7 volt jeles, 125 jó, 150 elégséges és 1 elégtelen osztályzatot kapott. A felsõs diákokat 1- tõl 5-ig osztályozták. A hetedikes Darkó László értesítõje így nézett ki: 1-es magaviselet, rendszeretet, hittan, természettan, testnevelés és román nyelv; 2- es latin nyelv, történelem, földrajz és mennyiségtan; általános tanulmányi eredménye 2-es. Ebben a tanévben nincs se tandíjmentessége, se tandíjkedvezménye. Tanévzáráskor a rajz terén kifejezett érdemekért többen is könyvjutalomban részesültek, így Darkó László, Gurisatti Antal, Keszi Harmath András VII. osztályos tanulók és Desbordes Ernõ VI. osztályos tanuló. A jutalomkönyveket Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter könyvadományából kapták. Az es tanévben a VII. és VIII. osztályok tantervében megjelenik a mûvészettörténeti óra. A végzett tananyag, heti 1 órában mûalkotások ismertetése (használt segédtankönyv Bíró: Mûalkotások könyve). Debitzky ekkor heti 20 órában tanít, ugyanakkor egyetemi leventeoktató és a Barabás Miklós Céh számvizsgáló bizottságának tagja. Említsük meg, hogy az intézetben dolgozott még néhány évig, mint óraadó tanár Diviaczky Rezsõ világi nyugdíjas rajztanár is, aki 38 évi itteni tanítás után, szeptember 1-jén ment nyugdíjba. Ha átböngésszük az ekkori diáknévsorokat, ilyen leendõ mûvész vagy mûvészetpártoló nevekre bukkanunk: Feszt László (I. b), Szervátiusz Tibor (I. a), Szolnay Ádám (IV. b), Kiss Jenõ stb. A 18 éves, VIII. osztályos gimnazista Darkó László ekkor már bentlakó volt, és teljes tandíjmentességet élvezett. Úgyszintén, miután december 15-én a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 2400 pengõt utalt ki, mint erdélyi gimnáziumi tanulmányi segélyt, ebbõl Darkó László 40 pengõ segélyt kapott. A tanév során az intézet felsõ osztályos tanulói Debitzky István rajztanár vezetésével megtekintették a város történelmi nevezetességû épületeit és mûemlékeit, az 1848-as Erdélyi Ereklye Múzeum kiállítását, a mûvészeti hetek során rendezett tárlatokat, a Paál László és Székely Bertalan emlékkiállítást, a VI. Nemzeti Képzõmûvészeti és Építõmûvészeti kiállítást, a kelet-ázsiai kiállítást, valamint az Erdélyi Mûvészeti Kiállítást. A szakszerû tárlatvezetést Debitzky végezte, és hogy mindez milyen hatással volt Darkóra, azt csak feltételezhetjük. Ezt csak fokozta, hogy március 15-én, az intézetben felavatták az elsõ világháborúban elesett tanítványok emlékére készült hõsi emlékmûvet. A szép dombormûnek, melynek alkotója Szervátiusz Férfi büszt, 65x48 cm, szén és fehér kréta, szürke papír, j. j. l.: Darkó L., III

20 22 Jenõ szobrászmûvész volt, azóta nyoma veszett. A mûvészeti rajzot, mint nem kötelezõ rendkívüli tárgyat, a Rajz és Mûvészettörténeti Szeminárium keretében, a diákság továbbra is szorgalmasan látogatta, ebben a tanévben 30-an. Feljegyezték, hogy az önképzõkörben Salvanu Virgil tartott elõadást Kitekintés a világûrbe. Kúpszeletek szerkesztése három pontra címmel. A mûvészettörténeti pályatételre csak egy dolgozatot fogadtak el, a Keszi Harmath Andrásét, Anonymus címmel. A tanév vége felé, június hó elsõ felében rendezték meg iskolai rajzkiállításukat. Gazdag anyag szemléltette a növendékek évi munkáját, tanmenetszerû összeállításban. Az iskolai anyag mellett kiállították a Rajz és Mûvészettörténeti Szeminárium növendékeinek sikerültebb rajzait és festményeit is. Ezek közül Darkó László VIII., Keszi Harmath András VIII., Préda Tibor V. és Szendrei István V. osztályos tanulók olaj- és vízfestményeikért kaptak dicséretet. Debitzky tanár úr ezúttal mintha kissé megenyhült volna, illetve diákjai jobb eredményeket mutattak fel, így idén már 131 jeles, 173 jó, 162 elégséges és 1 elégtelen osztályzatot osztott ki. Az intézetben a nyolcadikos diákoknak pályaválasztási tájékoztatókat tartottak, többek között a mûvészeti pályákról is. Az üzenetet röviden így fogalmazták meg: A mûvészi tehetség döntõ fontosságú, de erõs kitartásra is szükség van ezeken a nagyon bizonytalan pályákon. A képzõmûvészetek akadémiai kiképzését az orsz. m. kir. Képzõmûvészeti Fõiskola mûvészeti (festészet, szobrászat) vagy tanári tanulmányi szakai teszik lehetõvé. Képzett iparmûvészek a m. kir. Iparmûvészeti Iskola 2 éves mûvészképzõ tanfolyamairól kerülnek ki (a fentiek mellett szólnak a zenész, énekes, zeneszerzõ, színmûvész, rendezõ és filmszínész pályákról is). Darkó érettségi elõtti értesítõje így nézett ki: 1-es a magaviselet, rendszeretet, hittan, magyar nyelv és irodalom, történelem, francia nyelv, bölcsészet, természettan, rajz, egészségtan, román nyelv, 2-es a latin nyelv, német nyelv, mennyiségtan és testnevelés; általános tanulmányi eredménye 2-es. Az évzárón Boga Alajos prelátus-kanonok, egyházmegyei elõadó, többek között Darkó László és Keszi Harmath András VIII. osztályos tanulóknak is pengõt adományozott pénzjutalomként (Salvanu Virgil könyvjutalomban részesült). Végül június hó napjain tartották a szóbeli érettségi vizsgákat. Az 53 jelentkezõ közül 39 tett sikeres érettségit, ebbõl 4-en lettek jelesen érettek, köztük Darkó László is. Az eredményt Biró Vencel, a vizsgálatok elnöke hirdette ki szép beszéd keretében. Ezt követõen az érettségizettek a tanári kar vezetésével a Könnyezõ Szûz (piaristák) templomába vonultak. Nem érdektelen az érettségizõk pályaválasztását is közölni, íme: pap 5, mérnök 14, orvos 6, állatorvos 2, jogász 2, festõmûvész 2, vasutas 2, közgazdász 3, csendõrtiszt 1, gyógyszerész 1 és vegyész 1. Darkó László életének további részleteirõl a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I. kötetének 370. Akt-tanulmány, 50x35 cm, grafit, papír, j. j. l.: Darkó László, 958. VI. 15. oldaláról tömören így értesülünk: Régészeti, mûvészettörténeti és francia német szakos tanulmányait a Kolozsvári Ferenc József, ill tõl a Bolyai Tudományegyetemen végezte. Festészetet magánúton Gáll Ferenctõl tanult ban mûvészettörténeti doktorátust szerzett A tájképfestészet korszakai címû értekezésével. Két ízben is hosszabb tanulmányúton volt Dániában. Mûvészeti évfordulókra írt megemlékezései (Manet-rõl, Paál Lászlóról, Courbet-rõl, Delacroix-ról) és idõszerû mûvészeti kérdésekrõl írott kisesszéi, valamint úti jegyzetei az Utunkban jelentek meg ( ). Festõi pályafutása mellett (fõleg arc- és tájképeket festett), számottevõ restaurátori tevékenysége. A kolozsvári Szent Mihály-templom helyreállításakor elõbukkant falfestmény-töredékek feltárásáról és megõrzésérõl a Kelemen Lajos emlékkönyvben számolt be (1957); részt vett a nagyváradi püspöki palota (ún. Barokk palota) falfestményeinek helyreállításában (1969). Végezetül hadd szóljak röviden néhány személyes élményemrõl is. Emlékszem, kisiskolás koromban szüleimmel többször ültünk a Sirály étterem valamelyik asztalánál, a vitrinüvegeire szép fehér sirályok voltak festve. A habfehér abrosszal leterített asztalra Maja néni sós stanglit hozott, amit én majszolgattam. Néha asztalunk mellett elhaladt egy magas, délceg bácsi, angolos simasággal fésült hajjal, nagy, kerek, fekete szemüveggel, és felénk köszönt. Õ volt Darkó László festõmûvész. De

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

A PETŐFI SZÜLŐHÁZ MÚZEUMI ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY

A PETŐFI SZÜLŐHÁZ MÚZEUMI ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY A PETŐFI SZÜLŐHÁZ MÚZEUMI ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE a 2004. évről Jelen közhasznúsági jelentést az alapítvány 2005. május 24-i kuratóriumi ülésén a kuratórium elfogadta, és a felügyelő

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK

34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 1. nap (2015. 04. 08.) 34 év után újra a Comenius Karon az OTDK 2015. április 8-án megkezdődött a XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia 14. szekciójának háromnapos ülése. Az esemény főszereplői

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258.

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1848/49 ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. A

Részletesebben

Szakmai beszámoló az Őszi Könyvtári Napok Könyvtárak az idősödésért 2012. 2012. szeptember 28. 2012. október 8.

Szakmai beszámoló az Őszi Könyvtári Napok Könyvtárak az idősödésért 2012. 2012. szeptember 28. 2012. október 8. Szakmai beszámoló az Őszi Könyvtári Napok Könyvtárak az idősödésért 2012. 2012. szeptember 28. 2012. október 8. A programok a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban zajlottak, ahol nagy örömünkre

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 25. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 25. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 25. hét Erdély Egyházi restitúció: jelentést sürget egy amerikai kongresszusi bizottság Az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága egy módosító indítvánnyal beiktatta

Részletesebben

III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4.

III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4. III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3-4. Szemelvények az előadáskivonatokból III. Országos TDK Szakkonferencia Debrecen, 1958. május 3. - 4. A kongresszus résztvevőinek egy csoportja

Részletesebben

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. alatti székhelyén 2014. február 25-én 17.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak: a csatolt

Részletesebben

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről A Kör programjai: Január 21. Vezetőségi ülés. Tájékoztató a debreceni tiszteletbeli konzulátus alapításáról. Személyi javaslatok a

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17.

V. Mária Út Konferencia. Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. V. Mária Út Konferencia Mária út, amely összeköt! Csíksomlyó 2015. október 16 17. 2015. október 16., péntek Helyszín: Csíksomlyó, Jakab Antal Tanulmányi és Felnőttképzési Központ - Hotel Salvator** 17.00

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

A Debreceni Református Hittudomány Egyetem által működtetett, illetve az egyetemet kedvezményezettként kezelő alapítványok Debrecen, 2014.

A Debreceni Református Hittudomány Egyetem által működtetett, illetve az egyetemet kedvezményezettként kezelő alapítványok Debrecen, 2014. A Debreceni Református Hittudomány Egyetem által működtetett, illetve az egyetemet kedvezményezettként kezelő alapítványok Debrecen, 2014. A Debreceni Lelkészképzésért Alapítvány Az 1999 őszétől bejegyzett

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban

2015. április 8. A fény J. Haydn műveiben - Kóczán Péter brácsaművész és Albert Sassmann zongoraművész hangversenye a Muzsikaházban Pályázatunk kedvező elbírálásának köszönhetően, iskolánk A fény megérkezik tehetséggondozás a művészetoktatás sajátos eszközeivel (zene-irodalom-képzőművészet) programsorozattal csatlakozott a 2015 a Fény

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kádár Tünde (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 18. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 4. hét Erdély Magyarország Folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor Program Folytatódik a diaszpóra magyarságának megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Program, amelyre február

Részletesebben

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése Határtalanul! pályázat Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése időpont: 2014. október 6 - október 8. A tanulmányi kirándulásunk úti célja Erdély volt. 2014. október 6-tól 8-ig

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2015. április 1-i ülésére Készítette: dr. Kozma Enikő alpolgármesteri jogi referens Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

JUBILEUMI VÁCI HÉT 2014. FEBRUÁR 10 MÁRCIUS 7.

JUBILEUMI VÁCI HÉT 2014. FEBRUÁR 10 MÁRCIUS 7. JUBILEUMI VÁCI HÉT 2014. FEBRUÁR 10 MÁRCIUS 7. KEDVES INTÉZMÉNYVEZETŐ! Egy ünnepi programfüzetet tart a kezében, amely a Váci Mihály Gimnázium fennállásának 50. évfordulója alkalmából színes, tartalmas,

Részletesebben

Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára

Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára Emlékezés Preisz Húgóra, Egyetemünk egykori rektorára Prof. Dr. emer. Anderlik Piroska előadása a SE Baráti Körén 2013 január 30. Preisz Húgónak, a hazai bakteriológia megalapítójának életrajza számos

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

3. Ki az a somogyi költő, akit 70. születésnapja alkalmából 2012. január 19-én köszöntöttek a Takáts Gyula Emlékházban?

3. Ki az a somogyi költő, akit 70. születésnapja alkalmából 2012. január 19-én köszöntöttek a Takáts Gyula Emlékházban? 4. forduló TOTÓ 1. Hányadik évfordulóját ünnepelte a marcali kórház 2011-ben? a. 50 b. 100 c. 150 2. Milyen címmel rendezett kiállítást a Csiky Gergely Színház 2011 őszén? a. Száz év színház b. 75 év színház

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

CURRICULUM VITAE SZEMÉLYES ADATOK: Név: Fazakas Mihály Születési adatok: 1978. április 3. / Sepsiszentgyörgy Cím: Str. Oltului nr. 41 bl. 28. sc. H. ap. 2, cod. 520027, Sf. Gheorghe (, Romania Telefon:

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

Határtalanul. A program címe: "Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán." A projekt száma: HA-13-01-10

Határtalanul. A program címe: Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán. A projekt száma: HA-13-01-10 Határtalanul A program címe: "Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán." A projekt száma: HA-13-01-10 Székelyföldi kalandozások a hősök nyomán Pályázatunk célja a határon túli magyarság kultúrájának, a

Részletesebben

Magyar Kajak-Kenu Szövetség

Magyar Kajak-Kenu Szövetség Magyar Kajak-Kenu Szövetség KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI ÉV: 2014 Moszkva PROGRAMTERVEK BESZÁMOLÓK TÉMA

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: /2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V (Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 20/2009. (VI.28.) sz. r e n d e l e t e

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA. 20/2009. (VI.28.) sz. r e n d e l e t e JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 20/2009. (VI.28.) sz. r e n d e l e t e a képviselő-testület által odaítélhető díjak adományozásáról, és a közszférában tevékenykedők elismeréséről (módosításokkal egységes

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése

A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése Pető Csilla Parlamenti képviselő Nagyvárad 2009 decembere A 2009 es év képviselői tevékenységének kiértékelése A). Parlamenti tevékenység B). Területi

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:

Részletesebben

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója Több mint húsz éve foglalkozik kommunikációval hazai és nemzetközi

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 39. hét Erdély Magyarország Megtartották a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási tanévnyitót Az Óbudai Egyetem és hat külhoni felsőoktatási intézmény, egymással videókonferenciával

Részletesebben

KISNYOMTATVÁNYOK. 644 Benedek Elek-asztaltársaság ajánlása Paál Árpád Székely kulturális autonómiatervéhez

KISNYOMTATVÁNYOK. 644 Benedek Elek-asztaltársaság ajánlása Paál Árpád Székely kulturális autonómiatervéhez KISNYOMTATVÁNYOK 644 Benedek Elek-asztaltársaság ajánlása Paál Árpád Székely kulturális autonómiatervéhez Kolozsvár, 1932. 03., soksz., 1 f., 24x16 cm 645 Bevonulási felhívás Székelyudvarhely. 1918. 12.

Részletesebben

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2007. május 21-i ülésére Tárgy: 2007. évi Díszpolgári cím és Pro Urbe Emlékérem kitüntetési javaslatokat véleményező előkészítő bizottság

Részletesebben

Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők. Astrid Kostelniková tanulmánya alapján

Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők. Astrid Kostelniková tanulmánya alapján Lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatók és -fejlesztők Astrid Kostelniková tanulmánya alapján Szeretettel köszöntöm a kedves megjelent vendégeket. Astrid Kostelniková üdvözletét is hozom, aki

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

Workshop - Jó gyakorlat börze. Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona

Workshop - Jó gyakorlat börze. Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona Workshop - Jó gyakorlat börze Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona Orando et laborando Imádkozva és dolgozva A szolgálati tevékenység iskolai szervezésének folyamata diákok tájékoztatása

Részletesebben

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről

Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Jegyzőkönyv a Szegedi Szlovákok Egyesülete 2013. június 22 -én 15 órára ősszehívott közgyűléséről Mellékletek: jelenléti ív meghívó Módosított alapszabály Közgyűlés helye: Szeged, Szent-Györgyi Albert

Részletesebben

Mesélnél általános iskolai tanulmányaidról? Már ott is érdekelt az iskolán kívüli kulturális élet?

Mesélnél általános iskolai tanulmányaidról? Már ott is érdekelt az iskolán kívüli kulturális élet? Szalai-Bordás Gergő a Földes Ferenc Gimnázium volt diákja, jelenleg az ELTE ÁJK jogász hallgatója. Középiskolás évei során magyar nyelv és irodalom tantárgyból ért el kimagasló eredményeket, valamint az

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE Tel : 49/411-346; 500-169 Fax : 0649/500-170 Adószám:18417803-1-05 Bank Sz.:55100162-12001462 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: 2011. április 09-én, Mezőkövesden, az

Részletesebben

Programfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja

Programfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja Programfüzet Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja Augusztus 8. péntek Futóverseny Göncről Vizsolyba 10.00 Szenczi Molnár Albert nyomában futóverseny Gönc és Vizsoly

Részletesebben

Tagok: Dr. Vukov Konstantin 2500 Esztergom, Béke tér 56. Prof. Dr. Hámori József akadémikus JPTE TTK Állattan Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság út 6.

Tagok: Dr. Vukov Konstantin 2500 Esztergom, Béke tér 56. Prof. Dr. Hámori József akadémikus JPTE TTK Állattan Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság út 6. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 254/1996. (VI.27.) sz. határozata a "Középkori Egyetem" Alapítvány alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés 1.) megköszöni Theodor Zensnek a Német

Részletesebben

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése

Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Penci Hírek 2016. évi 1. szám január Nyugdíjasok karácsonyi köszöntése Sok évre visszanyúló hagyomány immár az is, hogy a karácsony előtti szombaton meghívást kapnak a hetven éven felüli nyugdíjasok a

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

PÁLYÁZAT: SZOCIÁLIS ÉS TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ A 2015-ÖS ÉVBEN ÁLLAMVIZSGÁZÓ HALLGATÓK

PÁLYÁZAT: SZOCIÁLIS ÉS TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ A 2015-ÖS ÉVBEN ÁLLAMVIZSGÁZÓ HALLGATÓK PÁLYÁZAT: SZOCIÁLIS ÉS TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ A 2015-ÖS ÉVBEN ÁLLAMVIZSGÁZÓ HALLGATÓK SZÁMÁRA 2014 2015-ÖS TANÉV Pályázati űrlap Kérjük, olvashatóan, nyomtatott nagy betűkkel töltse ki! 1. Személyes adatok:

Részletesebben

A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.)

A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.) Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Novemberi küldöttgyűlés A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21 22 én tartja a Hotel Venturában (1119 Budapest, Fehérvári út 179.) Program:

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Közérdekû információk:

Közérdekû információk: Közérdekû információk: A kezdeményezés A Szív Világszövetség (World Heart Federation) az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association) által elindított Go Red for Women mozgalom világméret_ elterjesztését

Részletesebben

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok 2005/6 Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek,

Részletesebben

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7.

PREVENT ART 2. 2011. ÁPRILIS 7. PREVENT ART 2. Programok és Módszervásár a józanságért 2011. ÁPRILIS 7. ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PROGRAMISMERTETŐ A XIII. Kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. Iránytű Ifjúsági Információs

Részletesebben

Kedves Gellértes! Mivel foglalkozik a Szövi? Szövitábor

Kedves Gellértes! Mivel foglalkozik a Szövi? Szövitábor Kedves Gellértes! Az I. Gellértes Öregdiák Találkozó alkalmából jelentetjük meg e bemutatkozó füzetet, melyben minden fontos és hasznos információt összegyűjtöttünk a Szent Gellért Diákszövetségről. Amennyiben

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben