A zavaró káprázás hullámhossz függésének vizsgálata az éjszakai autóvezetés körülményei között

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A zavaró káprázás hullámhossz függésének vizsgálata az éjszakai autóvezetés körülményei között"

Átírás

1 Fekete Sándorné A zavaró káprázás hullámhossz függésének vizsgálata az éjszakai autóvezetés körülményei között Doktori (Ph.D.) értekezés Témavezetők: Prof. Dr. Schanda János, Sikné Dr. Lányi Cecília Pannon Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskola Veszprém 2009.

2 A zavaró káprázás hullámhossz függésének vizsgálata az éjszakai autóvezetés körülményei között Értekezés doktori (Ph.D.) fokozat elnyerése érdekében Írta: Fekete Sándorné Készült a Pannon Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskolája keretében Témavezetők: Dr. Schanda János és Sikné Dr. Lányi Cecília Elfogadásra javaslom (igen/nem)... (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el,... (aláírás) Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:... igen/nem... (aláírás) Bíráló neve:... igen/nem... (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Veszprém... a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (Ph.D.) oklevél minősítése Az EDT elnöke

3 Köszönetnyilvánítás Köszönöm a Pannon Egyetem Informatika Tudományok Doktori Iskolájának, hogy alkalmat biztosítottak az ott folyó doktori képzésbe bekapcsolódni. Ezzel olyan kutatási lehetőséghez jutottam, amelyre csak nagyon kevés helyen lett volna lehetőségem. Köszönöm munkahelyemnek, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának, hogy lehetővé tették doktori tanulmányaimat, erkölcsi és anyagi támogatást egyaránt nyújtva ahhoz, hogy eredményesen végezhessem kutatásomat, részt vehessek olyan jelentős nemzetközi konferenciákon, amelyekkel ismereteimet bővíthettem, tágíthattam, fontos szakmai és emberi kapcsolatokra tehettem szert. Külön köszönöm Dr. Peterka Gabriella volt igazgatómnak az inspirációt és azt, hogy végig figyelemmel kísérte tevékenységemet, és hogy a nehéz pillanatokon bátorító támogatásával átsegített. A legnagyobb köszönettel témavezetőimnek, Dr. Schanda Jánosnak és Sikné Dr. Lányi Cecíliának tartozom, akik mindvégig türelmes vezetőim voltak, útmutatásaikkal mindig a megfelelő mederben tartottak, önzetlen segítségükkel és tanácsaikkal egyengették munkámat, hozzájárultak tudományos értekezésem elkészítéséhez. Köszönetet mondok a VIRTUÁLIS KÖRNYEZETEK ÉS FÉNYTAN LABORATÓRIUM kutatócsoport minden tagjának, akikhez kérdéseimmel, kéréseimmel bátran fordulhattam (Beke László, Bodrogi Péter, Csuti Péter, Kosztyán Zsolt, Kránicz Balázs, Mátrai Rita, Sándor Norbert, Szabó Ferenc, Szalmás Attila, Tilinger Ádám, Várady Géza, Vas Zoltán), valamint azoknak az egyetemi hallgatóknak, akiknek a laboratóriumban eltöltött óráik nélkül ez a dolgozat nem születhetett volna meg. Köszönöm családom, férjem és gyermekeim türelmét, mindvégig kitartó szerető támogatásukat.

4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Alapfogalmak Látásélesség, kontraszt, kontrasztérzékenység Káprázás Fotopos-, mezopos- és szkotopos fotometria Irodalmi áttekintés Gépkocsi-világítás A fényszórók rövid története Láthatóság Zavaró káprázás kísérlet A kísérleti környezet A kísérlethez használt eszközök A tesztalanyok kiválasztása A kísérlet előkészítése A kísérlet általános leírása A kísérletek leírásai Első előkísérlet reakcióidős kísérlet országúti animációs programmal A kísérlet célja A kísérlet főbb paraméterei A kísérlethez alkalmazott program A kísérlet leírása Következtetések Második előkísérlet reakcióidős kísérlet véletlen időközönként megjelenő szürke koronggal A kísérlet célja A kísérlet főbb paraméterei A kísérlethez alkalmazott program A kísérlet leírása Következtetések Harmadik előkísérlet a multimédiás kísérlet A kísérlet célja A kísérlet főbb paraméterei A kísérlethez alkalmazott program A kísérlet leírása Következtetések A zavaró káprázás érzékenységi görbéjének megalkotása...67 iv

5 A kísérlet célja A kísérlet főbb paraméterei A kísérlethez alkalmazott program A kísérlet leírása A zavaró káprázás érzékenységi görbéjének megalkotására vonatkozó kísérletek diszkussziója...71 Összefoglalás Tézisek...78 Theses Melléklet szakirodalom feldolgozás 2. Melléklet fotometriai fogalmak és mennyiségek Hivatkozások v

6 Összefoglalás, munkám célja Munkám célja az éjszakai látás körülményei között a szembejövő gépkocsi fényszórója által okozott káprázás színképi érzékenységi görbéjének meghatározása volt. Alkony után a biztonságos gépkocsivezetés csak mesterséges világítás mellett lehetséges. Mivel nem tudjuk a gépkocsivezető látóterét a nappali látáshoz szükséges szinten megvilágítani, az éjszakai közlekedés a mezopos tartományban történik. Fontos kérdés tehát az ilyenkor működő mechanizmusok pontos feltérképezése. A világosban látás érzékenységi görbéjét 1924-ben, a sötétben látás érzékenységi görbéjét pedig 1951-ben szabványosította a CIE, a mezopos (szürkületben) látás érzékenységi görbéjét azonban a mai napig nem sikerült szabványosítani, bár napjainkban több próbálkozás is történik a görbe megalkotására. Tudjuk, hogy az emberi látás másképpen működik világosban (fotopos), sötétben (szkotopos), valamint az átmeneti időszakban, a mezopos fénysűrűség tartományában. Míg világosban a színeket is jól látjuk, sötétben csak a formák, a kontraszt és a mozgás alapján tájékozódunk. Ezt a különbséget a szemben található különböző érzékelők, a csapok és a pálcikák okozzák. Világosban a három különböző hullámhossz tartományra érzékeny L, M, S csapok játszanak szerepet a látásban, sötétben és periférikus látásnál azonban csak a pálcikák működnek. A pálcikákban csak egyféle szembíbor van (rhodopsin), ezért a pálcikák színvakok. Az átmeneti mezopos tartományban a csap és pálcika mechanizmus váltja egymást: míg a csapműködés egyre gyengébben, a pálcikahatás egyre erősebben működik. Ez az átmenet azonban valószínűleg nem egy egyszerű lineáris átmenet, sokkal inkább egy bonyolult és eddig teljes részletességgel fel nem tárt folyamat. Fokozottan áll ez a káprázás jelenségére. A zavaró káprázás hullámhossz függésére nincs szabványos függvény, noha ahhoz, hogy olyan optimális gépkocsi fényszóró színképet dolgozzunk ki, amely jó látás mellett kevésbé kápráztat, mind a mezopos láthatóság, mind a fellépő káprázási színképi érzékenységet ismerni kell. A mezopos tartományban az emberi látásmechanizmus meglehetősen bonyolult, így nehéz általános érvényű, de egyszerű modellel leírni. Célom az volt, hogy a jelenleg ismert látási mechanizmusok segítségével olyan modellt alkossak, amely a teljes látható spektrumon jól írja le a kísérleti személyek szürkületi látási körülmények közötti káprázási érzékenységét. vi

7 Summary Investigation of spectral dependence of discomfort glare under night-time driving conditions After twilight safety driving is only possible under artificial lighting. Due to energy-saving considerations we are unable to illuminate the visual field of the driver to the level of daylight, driving has to happen under mesopic circumstances. To recognize obstacles under mesopic conditions the value of brightness and colour contrast between the background and obstacle is essential. If there is a glaring source in the field of vision this will lower the perception of contrast. The standardization of the photopic spectral luminous efficiency function and of the scotopic luminous efficiency function were standardized in 1924 and 1951, respectively. Fixing these curves the request has been raisedto develop a photometrical system for the mesopic range as well. Up to now no standardized photometric system has been accepted fro mesopic vision. The human vision operates differently in well lit environments, in dark, and in twilight i.e. in the mesopic luminance range. While under high illumination we can see colours as wel,l at night we perceive only shape, contrast and motion. These differences are used by the sensors in the eyes: cones and rods. In daylight the three-different wavelength range sensitive L, M, S cones play role in vision but in dark and at peripheral vision only the colour blind rods are operating. The rods have only one kind of light sensitive pigment, the rhodopsin. The transition from photopic, daylight vision to scotopic vision is not a simple linear transition, several attempts have been made to develop such a system, but non of them has been accepted up tp now. Human vision is a rather complex phenomenon in the range of mesopic region: while the cones operate weaker, the effect of rods becomes stronger. Accordingly it is hard to describe it by a general but simple model. This is especially valid for glare above all for discomfort glare. There is no standard function describing the wavelength dependence of discomfort glare, though, to develop such headlamps which have optimal spectrum and cause good vision beside less glare both the mesopic visibility and the glare spectral sensitivity must be known. Although, at present there is no recommendation how to construct a glare sensitivity curve there have been several attempts to determine a mesopic spectral sensitivity curve. One of these suggests th simple summation of the V(λ) an V (λ) functions. In my research I investigated the applicability of this recommendation as well. vii

8 I showed that the glare spectral sensitivity curve cannot be created by the simple linear combination of the V(λ) and V (λ) curves. Based on current knowledge of visual mechanisms I designed such model, which enables to describe the discomfort glare sensitivity of the test person in the whole visible spectrum (420 nm 660 nm) accurately. viii

9 Zusammenfassung, Ziel meiner Arbeit Untersuchung der Wellenlängenabhängigkeit der psychologischen Blendung unter Nachtverkehrsumständen Das Ziel meiner Arbeit war, unter den Umständen vom Nachtsehen die spektrale Empfindlichkeitskurve der durch den Scheinwerfer des entgegenkommendes Fahrzeuges verursachten Blendung zu bestimmen. Das sichere Fahren ist nach Abenddämmerung nur bei künstlicher Beleuchtung möglich. Da das Sehfeld des Fahrers nicht so beleuchtet werden kann, wie bei Tageslicht, geschieht der Nachtverkehr im mesopischen Bereich. Es ist also eine wichtige Frage, die in dieser Zeit wirkenden Mechanismen aufzuklären. Die CIE (Internationale Beleuchtungskommission) normierte die Empfindlichkeitskurve des Tagessehen im Jahre 1924, die Empfindlichkeitskurve vom Nachtsehen im Jahre 1951, aber es ist bis heute nicht gelungen, die Empfindlichkeitskurve vom mesopischen (Dämmerung) Sehen zu normieren, obwohl heutzutage mehrere Versuche angestellt werden, die Kurve zu bestimmen. Man weiß, dass das menschliche Sehen bei Tageslicht (beim photopischen Sehen), in der Dunkelheit (beim skotopischen Sehen) und im Übergangsbereich (beim mesopischen Sehen) anders funktioniert. Bei Tageslicht werden auch die Farben gut sichtbar, in der Dunkelheit kann man sich nur nach Formen, Kontrast und Bewegungen orientieren. Diesen Unterschied verursachen die verschiedenen Rezeptoren im Auge - die Zapfen und Stäbchen. Bei Tageslicht spielen die L-, M- und S-Zapfen, mit unterschiedlichen Wellenlängenempfindlichkeiten, beim Sehen eine wichtige Rolle, in der Dunkelheit und beim peripheralen Sehen funktionieren nur die Stäbchen. In den Stäbchen befindet sich nur einerlei Sehpurpur (Rhodopsin), deshalb sind die Stäbchen farbenblind. Im mesopischen Bereich löst der Mechanismus der Stäbchen den der Zapfen ab: die Zapfen funktionieren immer schwächer, und die Stäbchen immer stärker. Dieser Übergang ist aber wahrscheinlich kein linearer Übergang, sondern eher ein komplizierter und bisher noch nicht detailliert entdeckter Vorgang. Das bezieht sich auch auf die Blendung. Es gibt keine Normalfunktion für die Wellenlänge der störenden Blendung, obwohl man zur Erarbeitung des Spektrums eines optimalen Fahrzeugscheinwerfers, der bei guten Sichtverhältnissen weniger blendet, sowohl die spektrale Empfindlichkeit des mesopischen Sehens als auch die spektrale Empfindlichkeit der auftretenden Blendung kennen muss. Der menschliche Sehmechanismus ist im mesopischen Bereich ziemlich kompliziert, so ist es schwer, es mit einem allgemeingültigen, doch einfachen Modell zu beschreiben. Mein Ziel war mit Hilfe der gegenwärtigen Kenntnisse über die Sehmechanismen ein Modell zu bauen, das im ganzen sichtbaren Spektrum die Blendungsempfindlichkeit der Versuchspersonen bei Sichtverhältnissen in Dämmerung gut beschreibt. ix

10 1. Bevezetés Az ember és környezete közötti kapcsolatot az emberi érzékszervek valósítják meg. A valós világ tárgyairól, jelenségeiről látószervünk szolgáltatja a legtöbb információt hiszen a külvilágból érkező jelek mintegy 85%-át szemünkön keresztül kapjuk, melynek rendkívül nagy szerepe van a megismerés folyamatában. Ugyanakkor az ember tudatos környezetformáló tevékenysége és a látási képesség között is szoros kapcsolat van. A látás bonyolult időbeli és térbeli élettani folyamat, amelynek csak egyik része a fény érzékelése, másik része az agy működése. Azaz a szem érzékeli a környezet fénysűrűség különbözeteit, a fényt, a látás pedig az agy működése, az érzékelt adatok értékelése. Mivel fény nélkül nincs látás, a megfelelő látási feltételek biztosításához megfelelő fény szükséges. Legfontosabb természetes fényforrásunk a Nap, amely nap- és évszakonként változóan, meteorológiai viszonyoktól függően szolgáltat fényt számunkra. A világos órák száma azonban korlátozott, így az emberi kultúra fejlődése során egyre követelőbben jelentkezett az igény, hogy a természetes fénytől függetlenül is lássunk. Az emberiség történetében évezredeken keresztül a mesterséges fénykeltés egyetlen módja a tűz fényének felhasználása volt. Az égéstől független fényforrás szorosan kapcsolódik a technika utolsó évszázados rohamos fejlődéséhez. A látás a fény érzékelésén alapuló szem, ideg és agyműködés eredményeként jön létre. Az emberi szem környezete tárgyainak eltérő fénysűrűségeit észleli, de a jó látáshoz elsősorban megfelelő fénysűrűség kell. A kívánatos fénysűrűség elsősorban kellő megvilágítás alkalmazásával biztosítható. Ha látási feladatunkhoz csak természetes fény áll rendelkezésünkre, a kellő megvilágítás elsősorban csak építészeti módszerekkel (például árnyékolók, ellenzők, burkoló anyagok), illetve különböző szűrők, tükrök segítségével befolyásolható. Ha azonban mesterséges fény (is) rendelkezésünkre áll, a helyzet tovább bonyolódhat: amellett, hogy meg kell oldani a kétféle fényinger helyes arányát, ismernünk kell a jó mesterséges megvilágítással szemben támasztott követelményeket is, amelyek azonban sok esetben többé-kevésbé ellentmondhatnak egymásnak, így egyidejű kielégítésük gyakran komoly nehézségbe ütközik. A feladat azonban mindenképpen az, hogy az adott feltételeknek megfelelő optimumot biztosítsák, azaz kielégítsék a tevékenység elvégzéséhez szükséges látási feltételeket, lehetővé tegyék a biztonságos tevékenység végzését, változtassák kellemessé az ember környezetét. Mindezeknek megfelelően a következő elveket kell figyelembe venni, megvalósítani: megfelelő megvilágítás, érzékelhető kontraszt, 10

11 káprázásmentesség, káprázás korlátozás, megfelelő színhatás, térbeli és időbeli egyenletesség, esztétikai megfelelőség, egészségre való ártalmatlanság, üzembiztonság, gazdaságosság. Dolgozatom témaválasztása miatt csak a káprázással kapcsolatos fogalmakra, gondolatokra, tudományos kutatásokra térek ki. Nem vitás ugyanis, hogy ez az, amely napjainkban az egyik legtöbbet vitatott, tudományos kutatások tárgyát képező jelenség. 11

12 2. Alapfogalmak 2.1. Látásélesség, kontraszt, kontrasztérzékenység Látási feladatainknál a legalapvetőbb kérdés, hogy a még megkülönböztetendő részleteket külön látjuk-e, vagy azok összemosódnak. Amennyiben a szem akkomodálni tud az adott távolságban lévő tárgyra, a még megkülönböztethető tárgyrészletek különben azonos feltételek között attól függnek, hogy milyen látószög alatt látjuk azokat. A látószög az a szög, amely alatt a tárgyakat látjuk (1. ábra). Az átlagos szem felbontóképessége 1 szögperc. d δ a 1. ábra: Látószög értelmezése a látásélesség meghatározásához. a: távolság (átlagos szemnél 5 méter) d: vonalvastagság (vizsgálatoknál mindig akkora legyen, hogy az adott távolságból 1 szögperc alatt lássuk) δ: látószög (átlagos szemnél 1 szögperc) Azt a mennyiséget, amellyel szemünk szögfelbontó-képességét jellemezzük, látásélességnek nevezzük. A látásélesség a szemnek az a tulajdonsága, hogy képes egymástól igen kis látószögre lévő finom részletek megkülönböztetésére. Mértéke annak a legkisebb, ívpercben mért látószögnek a reciprok értéke, amely alatt látott két szomszédos tárgyat (pontot vagy vonalat) a szem még elkülönítve képes észlelni. A látásélesség függ a világítás paramétereitől és a vizsgálandó jel kontrasztjától (a jel és a háttér fénysűrűségéből számított mérték). A kontrasztnak szubjektív és objektív definícióját ismerjük. Szubjektívon értjük a látómező két vagy több, egyidejűleg vagy egymás után látott része közötti megjelenésbeli különbség értékelését (például: világosságkontraszt, relatív világosságkontrasz, színkontraszt, szimultán kontraszt, szukcesszív kontraszt stb.). Objektív kontraszt: a világosságkontraszt objektív megfelelője a fénysűsűségkontraszt, amely például a küszöb-fénysűrűség közelében a ΔL/L (L: a látómező átlagos fénysűrűsége, ΔL: a különböző felületek fénysűrűségkülönbsége). 12

13 A tárgyak látásában elsősorban a kontrasztnak van szerepe. Ha egy felület egyes részei különböző fénysűrűségűek, a Michelson kontraszt (c) a legnagyobb (L 1 ) és legkisebb (L 2 ) fénysűrűségek különbségének és átlagának a hányadosa, c = L1 L2 / 2(L + L ) A kontraszt maximális értéke 1 lehet, 0,2 kontraszt esetén már alig érzékelhető a kép. Világítástechnikában általában nem a Michelson kontrasztot használják, hanem a tárgy és a háttér fénysűrűségével definiálják a kontrasztot. Így annak függvényében, hogy a tárgy fénysűrűsége nagyobb, vagy kisebb, mint a háttér fénysűrűsége, beszélünk pozitív kontrasztról, ha a háttér fénysűrűsége kisebb, mint a tárgyé (sötét háttér világos tárgy), és negatív kontrasztról, ha a háttér fénysűrűsége nagyobb, mint a tárgyé (világos háttér, sötét tárgy, sziluett látás: fekete betű fehér papíron). Számítástechnikai láthatósági leírásokban sokszor használjuk az egyszerűbb formájú kontrasztviszony fogalmát is. A kontrasztviszony jele a c v. A kontrasztviszony a jel fénysűrűsége a háttér fénysűrűségéhez viszonyítva: L t c v = (L t : a tárgy fénysűrűsége, L b : a háttér fénysűrűsége) Lb A jó látás alapfeltétele tehát, hogy a tárgy és környezete között megfelelő kontraszt legyen. Ez szükséges ahhoz, hogy egymás mellett levő például két szürke felületről nagy biztonsággal meg tudjuk mondani, hogy melyik a sötétebb és melyik a világosabb, azaz a nagyobb, illetve kisebb fényvisszaverő képességű felület. A kontrasztérzékenység az egymás mellett fekvő felületek fénysűrűségében mutatkozó kis különbségek érzékelésének képessége. A vizsgált egyén kontrasztérzékenysége annál jobb, minél halványabb árnyékot képes meglátni Káprázás Káprázásról akkor beszélünk, ha a vizuális észlelést közvetlen vagy közvetett, kellemetlenül nagy fénysűrűségű fényforrás zavarja. Abból adódik, hogy az emberi szem próbál adaptálódni a látómezőjében levő különböző fénysűrűségekhez. Ilyenkor a szem a nagyobb fénysűrűségre alkalmazkodik, és eléri azt az állapotot, amikor a felhasználó már nem tudja megkülönböztetni a kisebb fénysűrűségű területeken lévő, egyes esetekben nagyon fontos részleteket. 2. ábra: Káprázás szembejövő gépkocsi. 13

14 3. ábra:káprázás a Nap hatása. Káprázást okozhat az épület helytelen tájolása (például, ha a dolgozónak munka közben nagy fénysűrűségű felület, például az ablakon át a szabad égbolt, van a látóterőben), a világítófelületek rossz elhelyezése, kialakítása, de az egymásba nyíló helyiségek megvilágítási szintkülönbsége is káprázást okozhat). Káprázás szempontjából sok más mellett rendkívül fontos élethelyzet az autóvezetés. Ha a gépkocsivezető látóterében a háttér fénysűrűségéhez képest nagyon nagy fénysűrűségű objektum helyezkedik el (például a Nap, vagy éjszaka a szembejövő gépkocsi reflektora), előfordulhat, hogy a saját forgalmi sávjában esetlegesen fellépő akadályokat (hirtelen kilépő gyalogos, szarvas, váratlanul felbukkanó, az út egy részét is elzáró árokba borult gépkocsi stb.) nem veszi észre elég rövid idő alatt. A káprázás mértéke függ a kápráztató felület fénysűrűségétől (ez a domináns komponens), a kápráztató források méretétől (azaz az észlelés térszögétől), a háttér és a előtér fénysűrűségétől, a kápráztató felület látótérbeli helyzetétől, valamint a megfigyelő adaptációs szintjétől. Az MSZ EN a káprázást a következő formában határozza meg: A látás kényelmetlensége és/vagy a tárgyak felismerhetőségének csökkenése a fénysűrűség szokatlan eloszlásának vagy szokatlan értékének, illetve a térben vagy időben fellépő igen erős kontrasztnak a következtében. A káprázást kétféle megközelítés szerint is jellemezhetjük: A) A keletkezés helye szerint beszélhetünk közvetlen és közvetett káprázásról (MSZ EN ). A nézési irányhoz közel eső, általában önvilágító tárgy okozta káprázást nevezünk közvetlen (direkt) káprázásnak. Közvetett (tükröző) káprázás amely reflexió útján jön létre a káprázásnak az a fajtája, amelyet mindig a visszavert fény okoz, elsősorban akkor, ha a visszavert kép ugyanabban vagy közel ugyanabban az irányban jelenik meg, mint a szemlélt tárgy. B) Hatása szerint megkülönböztetünk rontó és zavaró káprázást. A jelenleg hatályos a CEN-től átvett szabvány nem tesz különbséget rontó és zavaró káprázás között. A világítástechnikában nemzetközileg a két jelenség között különbséget 14

15 teszünk, és ezt tette a Nemzetközi Világítástechnikai Szótár 2 szabvány 3 is: alapján a régi magyar rontó káprázás: olyan káprázás, amely rontja a tárgyak látását anélkül, hogy szükségképpen kényelmetlenséget okozna; zavaró káprázás: olyan káprázás, amely kényelmetlenséget okoz, de nem okvetlenül befolyásolja a látást. Gépkocsivezetés során a szembejövő jármű reflektora elsősorban zavaró káprázást okoz (ezt a 6.2 fejezetben függetlenségvizsgálattal Khi-négyzet próbával igazoltam), ezért ezzel foglalkoztam részletesebben. (Az irodalom áttekintését a 3. fejezet tartalmazza.) Schober 4 elgondolása a káprázás jelenségéről a rontó káprázás meghatározására és megértésére vonatkozott, amely a következőkben foglalható össze: ha a káprázás forrása a nézési irányon kívül fekszik, képe a retina perifériás részén jelenik meg. Hatása azonban a szem optikai rendszerén bekövetkező szóródás miatt csaknem a teljes retinára kiterjedő fényfátyolhoz hasonlítható. Ennek következtében megnövekszik az adaptációs szint. Szemünk tehát egy állandó megvilágítású látótér esetén a rontó káprázást úgy veszi tudomásul, mintha a látótér fénysűrűsége megnőtt volna. 4. ábra: A rontó káprázást eredményező szórt fények (Schober 4 alapján) Fotopos-, mezopos- és szkotopos fotometria A napjainkban használt fotometriai rendszer alapjait 1924-ben fektették le (CIE, ). Négy legfőbb jellemzője hogy a fotometriát visszavezette az optikai sugárzásmérésre, a radiometriára, a fényérzet értékelésére bevezette a láthatósági függvényt (mai nevén spektrális fényhatásfok, vagy V(λ) függvény), a különböző hullámhosszúságú sugárzások együttes hatására feltételezte az összegezhetőséget (az additivitást, vagy Abney törvényének érvényességét), 15

16 megtette az első lépéseket a világítástechnika egységes szóhasználata és egységrendszere érdekében. A V(λ) görbe a világosban látás (fotopos) viszonyaira vonatkozik, amikor a csapok (ezek látnak színt) működnek. Kis fénysűrűség esetén (például éjszakai vezetés) elsősorban a pálcikák működnek. A pálcikában csak egyféle szembíbor van (rhodopsin), ezért a pálcikák színvakok. Ekkor tehát már nem alkalmazható a V(λ) függvény. A fotometriában a fejlődést a szkotopos látás körülményei között használható szkotopos V (λ) görbe jelentette, amelyet 1951-ben szabványosított a CIE 6. A fotopos (3 cd/m 2 felett) és szkotopos (10-3 cd/m 2 alatt) láthatósági görbék rögzítése után felmerült az igény, hogy a közbülső úgynevezett mezopos tartomány számára is készüljön fotometriai rendszer. Ennek igen nagy lenne a jelentősége, hiszen például az éjszakai útvilágítás látási feladatai eltekintve a legjobban kivilágított utaktól nagyrészt a mezopos tartományban fekszenek. Bár erre történtek már hathatós kísérletek, az egységes fotopos mezopos szkotopos fotometria kidolgozása még a jövő nagy kihívása. További meggondolást érdemel a tény, hogy szemünk felépítését ismerve tudjuk, hogy a foveát, a szem legérzékenyebb területét sárgás pigmentációjú felület takarja le (sárga folt, macula lutea), és hogy a foveában pálcikákat nem találunk. A foveától távolodva nő a pálcikák sűrűsége. 10 -os tartományban a pálcika-arányszám még elég kicsiny, ugyanakkor a kb közötti gyűrű alakú tartományt a sárga folt már nem takarja. E tartomány színképi érzékenységét meghatározva a csapok hatása tanulmányozható. Elsősorban színinger-mérések segítségével meghatározták a 10 -os látómezőre érvényes színinger-megfeleltető függvényeket (CIE 1964 színinger mérő rendszer: X 10 (λ), Y 10 (λ), Z 10 (λ)), s ezekből villogásos fotometria segítségével létrehoztak egy V 10 (λ) 7 -görbét is. 16

17 5. ábra: A fotopos látás V(λ), V 10 (λ) és a szkotopos látás V (λ) görbéi. MEGJEGYZÉS: A dolgozatomban használt fotometriai mennyiségeket és mértékegységeket a 2. számú MELLÉKLET-ben foglaltam össze. 17

18 3. Irodalmi áttekintés Kutatásomat olyan szakirodalmak megismerésével kezdtem, amelyek a káprázással, azon belül is elsősorban a zavaró káprázással foglalkoztak. Kutatási célom ugyanis elsősorban az éjszakai autóvezetéskor a szembejövő gépkocsi fényszórója kápráztató hatásának vizsgálata, azon belül is elsősorban annak hullámhosszfüggése. Ennek kutatása napjaink egyik megoldásra váró problémája. Feltárása azért is lényeges, mert az éjszakai balesetek valószínűsége sokkal nagyobb, mint a nappaliaké, és az is bizonyított, hogy ennek nem elhanyagolható oka, hogy rosszabbak a látási körülmények. Jobb világítással baleseteket lehet elkerülni 8. Az első tanulmányokat a káprázás számszerűsítésére Holladay és Stiles végezték még 1926-ban. Holladay azt feltételezte, hogy a rontó káprázást a látóidegek közötti áthallás okozza 9, Stiles szerint a rontó káprázást valójában a fény szóródása okozza a szemlencsében 10. Az első, a zavaró káprázásra vonatkozó teória Hopkinson 11 nevéhez fűződik. Alapos, kiterjedt kutatásokra és szubjektív tesztekre építve feltételezte, hogy a káprázás a háttér megvilágítási szintjétől függ. Ez a módszer úgy tűnt, választ ad a káprázásra, mint komplex jelenségre. A zavaró káprázás érzet előidézésében Hopkinson szerint két dolog játszik szerepet. Az egyik a kontraszt, amennyiben egy akár csak mérsékelten világos fényforrás egy jóval kevésbé világos háttérben látszik, és ezért a kontraszt miatt zavaró hatású. A másik a telítettség (saturation). Telítettségen itt a fényérzékelő szenzorok telítésbe vitelét értjük, amikor már kilépünk a fotopos látás tartományából, és egy extrém nagy fénysűrűség tartományba kerülünk. Ez akkor jelentkezik, amikor olyan mértékű fényinger éri a retina egy részét vagy egészét, amely a retina elemeiből a maximális idegi választ váltja ki. Például egy behavazott táj tűző napsütésben teljes egészében mentes a kontraszttól, mégis a legtöbb emberben nagymértékű vizuális diszkomfort érzetet kelt a vizuális válaszrendszer nagyfokú telítődése miatt. Hopkinson megmutatta, hogy különböző inger-konfigurációk és fénysűrűségek esetén a káprázás szubjektív érzete nincs szoros kapcsolatban a különböző pupilla-méretekkel, hanem az a tágító és szűkítő izmok ellentétes működésének köszönhető, amelyek a pupillát a retina ellentétes igényeihez próbálják beállítani, amennyiben azt egyszerre éri a világos kápráztató forrás fénye és a kis háttér-megvilágítás. Ezt több tanulmánya is megerősítette, amelyek jelezték, hogy nagy háttér-megvilágítási szinteknél a szem alkalmazkodik a világosabb szintekhez, és a nagyobb fénysűrűséget is elviseli kényelmetlenség érzete nélkül. Hopkinson arról is beszámolt, hogy a pupilla instabillá válik, ha zavaró káprázás hatásának van kitéve, beleértve, hogy a pupilla dinamikus mozgása felnagyítottá válik a zavaró káprázás hatására. A zavaró káprázás kutatásának már a korai szakaszában felmerült az igény olyan modell felállítására, amely képes lenne jól leírni azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak a zavaró káprázás kialakulásában, annak mértékében, fokában. Erre több, egymástól független 18

19 modell született, amelyek között sok hasonlóság is van annak ellenére, hogy ezek a fejlesztések egymástól függetlenek voltak. Mindegyik modell (egyenlet) tapasztalati összefüggéseket fejez ki egy átlagos megfigyelő szubjektív észlelete és a fényingerek különböző paraméterei között. Az összefüggéseket számos kísérletből kapták, amelyeket nagy számú kísérleti személlyel végeztek, különböző elrendezésű és tulajdonságú fényforrásokat használva 12. Mindezen kísérleteket fehér fényű fényforrással végezték, elsősorban abból a célból, hogy belső terek mesterséges világítása esetén számítsák a várható káprázási szintet. Hopkinson és Petherbridge 13 (1950) dolgozta ki azt a káprázásérzet (glare sensation) függvényt, amely később a brit káprázási index rendszer alapja lett. 1,6 s 1,6 b 0,48 L G = L p L s : a forrás fénysűrűség (cd/m 2 ), ω s : térszög, amelyben a forrás a megfigyelő szemszögéből látszik (steradian), L b : a látómező átlagos fénysűrűsége (háttér fénysűrűség), a kápráztató forrás fénysűrűsége kivételével, p: pozíció index. Az amerikai Vizuális Komfort Valószínűség rendszer (Visual Comfort Probability VCP) azt a valószínűséget fejezi ki, hogy egy adott megfigyelő egy adott vizuális környezetet munkavégzés szempontjából kényelmesnek talál-e. Másképpen fogalmazva a VCP azt jelenti, hogy adott vizuális körülményeket az emberek hány százaléka talál komfortosnak. A módszert Guth 14 fejlesztette ki, és a következő összefüggést alkotta meg: ω 0,8 s M 0,5 L = p L Q s 0,44 M: káprázás érzet, L s : a forrás fénysűrűség (cd/m 2 ), p: pozíció index, 0,2 Q : a forrás látószögének függvénye ( Q = 20,4 ω + 1,52 ω 0, 075 ), L: a látómező átlagos fénysűrűsége, beleértve a forrás fénysűrűségét is (cd/m 2 ). A brit káprázási index rendszerhez hasonlóan a Guth-féle káprázási függvény csak egy kápráztató forrás esetén használható. Ahhoz, hogy több forrás által okozott káprázási szintet meghatározhassuk, a következő egyenlet szerint kell összegeznünk az egyes forrásokra kapott M értékeket: s ( ) DGR = M n 0,0914 s 19

20 DGR: a zavaró káprázás értéke (Discomfort Glare Rating), n: a kápráztató források száma a látómezőben. A CIE által is elfogadott korai káprázási index a CIE glare index 15 (CGI). Ez a módszer a vertikális megvilágítás értékeket is felhasználja, a következő képlet szerint: ED 1+ 2 = 500 L ω CGI 8 log 2 E + 2 D EI p L: a kápráztató forrás fénysűrűsége (cd/m 2 ), ω: térszög, amely alatt a kápráztató forrás látszik (steradian), E D, E I : a szem síkjában mért közvetlen (E D ), közvetett (E I ) vertikális megvilágítás (lx), p: pozíció index. Abban az időben, amikor ezt a formulát szabványosították, ez volt a matematikailag legjobb kompromisszum az egyes nemzeti rendszerek között. Megállapítható, hogy a formula a következő szerint épült fel: Káprázási érték ( C f room f ) = C1 log 2 luminaire C 1 és C 2 : konstansok (amelyek olyanok, hogy a legjobban egyezzenek a Hopkinson és a brit formulával), f room : a helyiségre és a háttér fénysűrűségére vonatkozó faktor, f luminaire : a fényforrás és annak elhelyezkedésére vonatkozó faktor. A CIE végül egy UGR-nek 16 (Unified Glare Rating Egységes Káprázási Osztályozás) nevezett modellt alkotott, amelynek formája: 2 0,25 L UGR= 8 log10 ( ω ) 2 Lb p Ahol (MSZ EN :2003 alapján): L b : a háttér fénysűrűsége (cd/m 2 ), L: az egyes lámpatestek világító felületének fénysűrűsége az észlelő szemének irányából nézve cd/m 2 -ben, ω: az egyes lámpatestek világító felületének térszöge (szteradiánban) az észlelő szemének irányából nézve, p: pozíció index (Guth-féle helyzetindex) az egyes lámpatestekre, amely a lámpatesteknek a nézési iránnyal bezárt szögétől függ. Az UGR-rel kapcsolatban azonban azt is meg kell állapítani, hogy nem áll elegendő kutatás rendelkezésre ahhoz, hogy biztosan tudjuk, a formula alkalmazható-e például közvetett világítás esetére és a mennyezet fénysűrűségére vonatkozóan is. 20

Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2

Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 Némethné Vidovszky Ágens 1 és Schanda János 2 1.Budapesti Műszaki Egyetem; 2 Pannon Egyetem 1 Áttekintés A fotometria két rendszere: Vizuális teljesítmény alapú Világosság egyenértékű fénysűrűség alapú

Részletesebben

Alapfogalmak folytatás

Alapfogalmak folytatás Alapfogalmak folytatás Színek Szem Számítási eljárások Fényforrások 2014.10.14. OMKTI 1 Ismétlés Alapok: Mi a fény? A gyakorlati világítás technika alap mennyisége? Φ K m 0 Φ e ( ) V ( ) d; lm Fényáram,

Részletesebben

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés tartalom Fotometriai ismétlés Fénysűrűség Színmérés Sugárzáseloszlások Lambert (reflektáló) felület egyenletesen

Részletesebben

Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan?

Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan? Hogyan és mivel világítsunk gazdaságosan? Molnár Károly Zsolt Óbudai Egyetem KVK MTI molnar.karoly@kvk.uni-obuda.hu Tematika Alapfogalmak A világítás célja A jó világítás követelményei Fényforrások fajtái

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar. Világítástechnika. Mesterséges világítás. Szabó Gergely

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar. Világítástechnika. Mesterséges világítás. Szabó Gergely Építészmérnöki Kar Világítástechnika Mesterséges világítás Szabó Gergely Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Világítástechnika Mesterséges világítás 2 1 Felkészülést segítő szakirodalom: Majoros

Részletesebben

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar. Félévi követelmények és útmutató a VILÁGÍTÁSTECHNIKA.

Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar. Félévi követelmények és útmutató a VILÁGÍTÁSTECHNIKA. Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Félévi követelmények és útmutató a VILÁGÍTÁSTECHNIKA tárgyból Villamosmérnök szak, Villamos energetika szakirány Távoktatási tagozat

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Fénytechnika. A szem, a látás és a színes látás. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fénytechnika A szem, a látás és a színes látás Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés

VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak és színmérés tartalom Fotometriai ismétlés Fénysűrűség Színmérés Sugárzáseloszlások Lambert (reflektáló) felület egyenletesen

Részletesebben

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Részletesebben

Nagy János. PROLUX Kft ügyvezető Világítástechnikai Társaság elnöke

Nagy János. PROLUX Kft ügyvezető Világítástechnikai Társaság elnöke Nagy János PROLUX Kft ügyvezető Világítástechnikai Társaság elnöke Világítási célra felhasznált energia A világon 3% Villamos energia 19% Villamos energia a háztartásban: 15% Az iparban: változó, technológia

Részletesebben

Világítástechnika a környezettudatosság tükrében. Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar

Világítástechnika a környezettudatosság tükrében. Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Világítástechnika a környezettudatosság tükrében 2015 Dodog Zoltán Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A világítástechnika és a környezet A világítás környezetterhelése ENERGIAFELHASZNÁLÁS FÉNYSZENNYEZÉS

Részletesebben

Szilárdtest fényforrások alkalmazása a közvilágításban, látásfizikai alapok

Szilárdtest fényforrások alkalmazása a közvilágításban, látásfizikai alapok Mivel világítsunk? Szilárdtest fényforrások alkalmazása Dr. Schanda János professzor emeritusz Rövid összefoglalás A közvilágításban jelenleg alkalmazható szilárdtest fényforrások rövid áttekintése után

Részletesebben

Közvilágítás látás a közúton

Közvilágítás látás a közúton Közvilágítás látás a közúton Némethné Dr. Vidovszky Ágnes 1 Dr. Schanda János 2 1 Nemzeti Közlekedési Hatóság, Budapest 2 Pannon Egyetem, Veszprém 1 Áttekintés Bevezetés Útvilágítás közvilágítás látási

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 Az 1.rész tartalma: A fény; a fény hatása az élő szervezetre 2. A szem 1. Különböző

Részletesebben

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Az emberi színlátás Forrás: http://www.normankoren.com/color_management.html Részletes irodalom: Dr. Horváth András: A vizuális észlelés

Részletesebben

Világítástechnika. Némethné Vidovszky Ágnes dr. Elérhetőségem:

Világítástechnika. Némethné Vidovszky Ágnes dr. Elérhetőségem: Világítástechnika Némethné Vidovszky Ágnes dr. Elérhetőségem: nemethne.vidovszky.agnes@nkh.gov.hu +36 70 455 75 02 2015.11.04. OMKTI 1 Féléves tudnivalók Tananyag: könyv, mérési segédlet, szabványok, szakirodalom

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisfüzete

Doktori (PhD) értekezés tézisfüzete Vas Zoltán Mezopos spektrális érzékenységi modell megalkotása vizuális megfigyelések alapján, a mezopos fénysűrűségi tartomány összegezhetőségének kérdése Doktori (PhD) értekezés tézisfüzete Témavezető:

Részletesebben

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár i r Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten A sr (szteradián = sr) 2 r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)

Részletesebben

Vizuális komfort. Filetóth Levente PhD. Vizuális komfort

Vizuális komfort. Filetóth Levente PhD. Vizuális komfort VIZUÁLIS KOMFORT 1 Vizuális komfort Filetóth Levente PhD E-mail: levente@filetoth.eu Vizuális komfort Tudati megelégedés a látással kapcsolatban: a vizuális komfort mértéke a megelégedettséget tükrözi.

Részletesebben

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Az emberi színlátás Forrás: http://www.normankoren.com/color_management.html Részletes irodalom: Dr. Horváth András: A vizuális észlelés

Részletesebben

Alkony után a biztonságos járművezetés

Alkony után a biztonságos járművezetés Fény Autófényszórók spektrális teljesítmény-eloszlásának Fekete Judit, Várady Géza, Sík-Lányi Cecilia, Schanda János Rövid kivonat Az emberi látás éjszakai működése igen összetett jelenség, a megfelelő

Részletesebben

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István

OPTIKA. Fotometria. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Segédmennyiségek: Síkszög: ívhossz/sugár Kör középponti szöge: 2 (radián) Térszög: terület/sugár a négyzeten sr A 2 r (szteradián = sr) i r Gömb középponti térszöge: 4 (szteradián)

Részletesebben

Beszámoló a CIE TC 3-50 munkájáról. N. Vidovszky Ágnes NKH-BME VIK

Beszámoló a CIE TC 3-50 munkájáról. N. Vidovszky Ágnes NKH-BME VIK Beszámoló a CIE TC 3-50 munkájáról N. Vidovszky Ágnes NKH-BME VIK 1 Áttekinté s Bevezetés, a CIE munkamódszere TC 3-50 megalakulása, programja A LED-kkel kapcsolatos felvetései Továbblépés 2 A CIE felépítése

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Diszperzió, interferencia. Dr. Seres István OPTIKA Diszperzió, interferencia Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu : A fény elektromágneses hullám: Diszperzió: Különböző hullámhosszúságú

Részletesebben

4. Divízió tevékenysége. CIE DIVISION 4. Schwarcz Péter

4. Divízió tevékenysége. CIE DIVISION 4. Schwarcz Péter 4. Divízió tevékenysége 1 / CIE 4. Divízió Közlekedési területek világítása és vizuális jelzései 2 / CIE 4. Divízió Szervezeti felépítés: -igazgató: Ad de Visser, NL -Igazgató helyettes: Tapani Nurmi,

Részletesebben

OPTIKA. Szín. Dr. Seres István

OPTIKA. Szín. Dr. Seres István OPTIKA Szín Dr. Seres István Additív színrendszer Seres István 2 http://fft.szie.hu RGB (vagy 24 Bit Color): Egy képpont a piros, a kék és a zöld 256-256-256 féle árnyalatából áll össze, összesen 16 millió

Részletesebben

Radiometria, fotometria, színmérés. Az anyagokat Prof. Schanda János jegyzeteiből összeállította: Várady Géza

Radiometria, fotometria, színmérés. Az anyagokat Prof. Schanda János jegyzeteiből összeállította: Várady Géza Radiometria, fotometria, színmérés Az anyagokat Prof. Schanda János jegyzeteiből összeállította: Várady Géza Radiometria, fotometria, színmérés A radiometria az optikai sugárzást fizikai mennyiségek formájában

Részletesebben

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és annak tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak

Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és annak tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak Világítástechnika I. VEMIVIB544V A fény és annak tulajdonságai, fotometriai alapfogalmak tartalom A fény tulajdonságai, alapfogalmak Kapcsolódó mennyiségek Fotometriai bevezető Világítási szituációk Miért

Részletesebben

Világítástechnika I. 2015.10.30. Fekete test vázlata. Hőmérsékleti sugárzás Üreg-, fekete-, vagy Planck-sugárzó Rayleigh, Wien, Planck (1900) formula

Világítástechnika I. 2015.10.30. Fekete test vázlata. Hőmérsékleti sugárzás Üreg-, fekete-, vagy Planck-sugárzó Rayleigh, Wien, Planck (1900) formula 7. Fény- és sugárforrások, előtétek, gyújtók Világítástechnika I. VEMIVIB544V Izzólámpák Halogén izzók Kisnyomású gázkisülő lámpák Kompakt fénycsövek kisnyom. Na-lámpa Nagynyomású gázkisülő lámpák Szilárdtest

Részletesebben

Bánhelyi Balázs, Csendes Tibor, Palatinus Endre és Lévai. Szeptember 28-30, 2011, Balatonöszöd, Hungary

Bánhelyi Balázs, Csendes Tibor, Palatinus Endre és Lévai. Szeptember 28-30, 2011, Balatonöszöd, Hungary optimalizáló eljárás, Csendes Tibor, Palatinus Endre és Lévai Balázs László Szegedi Tudományegyetem Szeptember 28-30, 2011, Balatonöszöd, Hungary Közmegvilágítási feladat Adott egy megvilágítandó terület,

Részletesebben

Új módszer a fényforrások által okozott színharmónia torzítások vizsgálatára

Új módszer a fényforrások által okozott színharmónia torzítások vizsgálatára Új módszer a fényforrások által okozott színharmónia torzítások vizsgálatára Szabó Ferenc 1, Sárvári Gábor 1, Tóth Katalin 2, Balázs László 2, Schanda János 1 1: Pannon Egyetem, Virtuális Környezetek és

Részletesebben

Szabó Ferenc. III. LED konferencia, Budapest, Óbudai Egyetem

Szabó Ferenc. III. LED konferencia, Budapest, Óbudai Egyetem Szabó Ferenc III. LED konferencia, Budapest, Óbudai Egyetem 2012. 02. 07 08. LED-es világítás aktuális követelmények LED-ek a múzeumvilágításban követelmények Alkalmazási példa LED4ART Energiahatékonyság

Részletesebben

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED

Tipikus megvilágítás szintek a szabadban (délben egy napfényes napon) FISHER LED Egy fényforrás által minden inrányba kisugárzott fény mennyisége Jele: Ф Egysége: lm A Φ sugárzott teljesítményből, a sugárzásnak a CIE szabványos fénymérő észlelőre gyakorolt hatása alapján származtatott

Részletesebben

A fehér fény és a közvilágítás

A fehér fény és a közvilágítás VILÁGÍTÁSTECHNIKA 85 Tisztelt Olvasók! A közelmúltban a következõ cikk irodalomjegyzékében is felsorolt több dolgozat foglalkozott a fehér fény kérdésével a közvilágítási alkalmazások kapcsán. Meg kívánjuk

Részletesebben

Új technológiák a közúti járművek világítóberendezéseinél. Blága Csaba Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék Miskolci Egyetem

Új technológiák a közúti járművek világítóberendezéseinél. Blága Csaba Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék Miskolci Egyetem Új technológiák a közúti járművek világítóberendezéseinél Blága Csaba Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék Miskolci Egyetem Új technológiák a közúti járművek világítóberendezéseinél Litronic Fényszórók

Részletesebben

A fény természetes evolúciója 2013. Natural Evolution of Light

A fény természetes evolúciója 2013. Natural Evolution of Light A fény természetes evolúciója 2013 Natural Evolution of Light Egy ragyogóbb jövő Kisebb energiafogyasztás, nagyobb kényelem: A Panasonic új generációs LED fényforrásaival másként látja majd otthonát és

Részletesebben

A LED világítás jövője Becslések három öt évre előre

A LED világítás jövője Becslések három öt évre előre A LED világítás jövője Becslések három öt évre előre Budapest, 2010. december Készítette: Vass László a VTT és az Óbudai egyetem 2011 februári LED-es világítástechnikai szimpóziumára. Bevezető: Általános

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA. A szem; a színes látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

LÁTÁS FIZIOLÓGIA. A szem; a színes látás. Dr Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem LÁTÁS FIZIOLÓGIA A szem; a színes látás Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013 Mi a szín? (MSz 9620) Fizika: a szín meghatározott hullámhosszúságú

Részletesebben

OPTIKA. Hullámoptika Színek, szem működése. Dr. Seres István

OPTIKA. Hullámoptika Színek, szem működése. Dr. Seres István OPTIKA Színek, szem működése Dr. Seres István : A fény elektromágneses hullám A fehér fény összetevői: Seres István 2 http://fft.szie.hu Színrendszerek: Additív színrendszer Seres István 3 http://fft.szie.hu

Részletesebben

LED-es világítástechnika 2011 januári állapot

LED-es világítástechnika 2011 januári állapot LED-es világítástechnika 2011 januári állapot Az utóbbi öt-hat év világítástechnikai slágertémája a LED-es világítás. A némelykor túlzó várakozás felfokozott hangulata sokszor eredményez elhamarkodott

Részletesebben

LED a közvilágításban

LED a közvilágításban LED a közvilágításban A közvilágításról szóló döntés évtizedekre szól! A nagyfényerejû LED-ekkel egy teljesen új technológia jelent meg a világítástechnikában, mely töretlenül fejlôdik. A gyártók, a kereskedôk,

Részletesebben

MESTERSÉGES VILÁGÍTÁS 2. A természetes fényforás a helyiségen kívül található, méretei nagységrendekkel nagyobbak mint a helyiség.

MESTERSÉGES VILÁGÍTÁS 2. A természetes fényforás a helyiségen kívül található, méretei nagységrendekkel nagyobbak mint a helyiség. MESTERSÉGES VILÁGÍTÁS 2. Természetes világítás A természetes fényforás a helyiségen kívül található, méretei nagységrendekkel nagyobbak mint a helyiség. Mesteséges világítás A lámpatestek a helyiségen

Részletesebben

Fényerő Fókuszálás Fénymező mérete. Videó kamerával (opció)

Fényerő Fókuszálás Fénymező mérete. Videó kamerával (opció) Fényerő Fókuszálás Fénymező mérete LO-05 LO-03 Videó kamerával (opció) A vezérlő panel lehetővé teszi a lámpák be- és kikapcsolását, a fényerő és a fókusz állítását (az izzó elmozdulása a reflektor fókuszpontjához

Részletesebben

IRREGULÁRIS SZINTÉVESZTÉSI TIPUSOK

IRREGULÁRIS SZINTÉVESZTÉSI TIPUSOK II. Lux et Color Vespremiensis konferencia, Veszprém, 2003.10.16. IRREGULÁRIS SZINTÉVESZTÉSI TIPUSOK Wenzel Klára - Samu Krisztián Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Aliter in theoria, aliter

Részletesebben

JÓL LÁTNI ÉS A KELLETÉNÉL JOBBAN NEM LÁTSZANI?

JÓL LÁTNI ÉS A KELLETÉNÉL JOBBAN NEM LÁTSZANI? JÓL LÁTNI ÉS A KELLETÉNÉL JOBBAN NEM LÁTSZANI? A közlekedőknek három célt is üdvös lenne kielégítően elérni: megvilágítani az utat maguk előtt, láthatóvá válni a többiek számára, egyszersmind a szembejövőket

Részletesebben

Munkahely megvilágító lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek

Munkahely megvilágító lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek Ködfényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek Ködfényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel szabad szerelni. A járműre felszerelhető ködfényszórók száma: 2

Részletesebben

Összeadó színkeverés

Összeadó színkeverés Többféle fényforrás Beépített meghajtás mindegyik fényforrásban Néhány fényforrásban beépített színvezérlő és dimmer Működtetés egyszerűen 12V-ról Színkeverés kézi vezérlővel Komplex vezérlés a DkLightBus

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 3060 Lézeres távolságmérő TARTALOMJEGYZÉK ELEM CSERÉJE... 3 A KÉSZÜLÉK FELÉPÍTÉSE... 3 A KIJELZŐ FELÉPÍTÉSE... 3 MŰSZAKI JELLEMZŐK... 4 LÉZERES CÉLZÓ BEKAPCSOLÁSA... 4 MÉRÉSI TÁVOLSÁG...

Részletesebben

varadygeza@gmail.com 2000 OKJ minősítésű Szoftverkezelő, kitűnő minősítés, (Irodai alkalmazások, adatbázisok, prezentáció), Pécs

varadygeza@gmail.com 2000 OKJ minősítésű Szoftverkezelő, kitűnő minősítés, (Irodai alkalmazások, adatbázisok, prezentáció), Pécs VÁRADY, Géza Személyes adatok Cím Derűs u. 7. Pécs 7627 Magyarország Telefon +36 20 9369067 e-mail varadygeza@gmail.com Szül. dátum 1977 március 9. Nemzetiség Magyar Tanulmányok 2006 Sikeres PhD házivédés

Részletesebben

A jó, a rossz és a csúf: lehetséges LED-es kültéri világítások összehasonlítása a fényszennyezés szempontjából Kolláth Zoltán

A jó, a rossz és a csúf: lehetséges LED-es kültéri világítások összehasonlítása a fényszennyezés szempontjából Kolláth Zoltán VTT 3. LED Konferencia 2012. február 7-8. A jó, a rossz és a csúf: lehetséges LED-es kültéri világítások összehasonlítása a fényszennyezés szempontjából Kolláth Zoltán 1888 Van Gogh: Kávézó terasz éjjel

Részletesebben

Tartalomjegyzék LED hátterek 3 LED gyűrűvilágítók LED sötét látóterű (árnyék) megvilágítók 5 LED mátrix reflektor megvilágítók

Tartalomjegyzék LED hátterek 3 LED gyűrűvilágítók LED sötét látóterű (árnyék) megvilágítók 5 LED mátrix reflektor megvilágítók 1 Tartalomjegyzék LED hátterek 3 LED gyűrűvilágítók 4 LED sötét látóterű (árnyék) megvilágítók 5 LED mátrix reflektor megvilágítók 6 HEAD LUXEON LED vezérelhető reflektorok 7 LUXEON LED 1W-os, 3W-os, 5W-os

Részletesebben

Fényesebb életstílus Új megvilágításban az Audi A4

Fényesebb életstílus Új megvilágításban az Audi A4 www.light-up.osram.info Fényesebb életstílus Új megvilágításban az Audi A4 Az OSRAM fiatalos és egyedi megjelenést ad az Audinak. Kapcsoljon a stílusos megjelenésre és ragyogó megvilágításra az Audi A4

Részletesebben

led.osram.hu/professional LED fény új dimenziója Fedezze fel az OSRAM prémium minőségű LED fényforrásainak sokoldalú alkalmazásait Light is OSRAM

led.osram.hu/professional LED fény új dimenziója Fedezze fel az OSRAM prémium minőségű LED fényforrásainak sokoldalú alkalmazásait Light is OSRAM led.osram.hu/professional LED fény új dimenziója Fedezze fel az OSRAM prémium minőségű LED fényforrásainak sokoldalú alkalmazásait Light is OSRAM A mi LED szakértelmünk segít az Ön üzleti sikereiben Az

Részletesebben

1. Hideg vagy meleg fehér LED izzó?

1. Hideg vagy meleg fehér LED izzó? 1. Hideg vagy meleg fehér LED izzó? Elıször is mi a különbség a meleg és a hideg fehér izzó között? A meleg fehér szín egy sárgás fehér szín, hasonlít a már megszokott halogén fényéhez (megjegyzés: a halogén

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

OPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István

OPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István OPTIKA Dr. Seres István Nagyító képalkotása Látszólagos, egyenes állású nagyított kép Nagyítás: k = - 25 cm (tisztánlátás) 1 f N 1 t k t 1 0,25 0,25 1 t 1 t 0,25 f 0,25 Seres István 2 http://fft.szie.hu

Részletesebben

Nagyteljesítményű LEDek fénytechnikai és elektromos tulajdonságai valós működési körülmények között

Nagyteljesítményű LEDek fénytechnikai és elektromos tulajdonságai valós működési körülmények között tulajdonságai valós működési körülmények között 2010.02.24 MEE-VTT LED konferencia Előadó: Szegulja Márton (M.Eng) 1 LEDek fényárammérése (Diplomamunka) Verfahren und Messanordnung für LED Lichtstrommessungen

Részletesebben

LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ

LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A 2. rész tartalma: A látás 3 fázisa: inger, érzet, észlelet A látás pigment-folyamatai

Részletesebben

AZ ALEDIN KNOW-HOW BEMUTATÁSA

AZ ALEDIN KNOW-HOW BEMUTATÁSA AZ ALEDIN KNOW-HOW BEMUTATÁSA I. AZ OPTIMALIZÁLÓ SZOFTVER A lámpatest egyik legfontosabb tulajdonsága az Egyenletes világítási kép biztosítása az út felületén. Az egyenletes megvilágítási kép eléréséhez

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,

Részletesebben

közutakon Tartalom Forgalomirány Esztétikus tikus kivitel aránya a gépkocsik Schanda JánosJ rium Pannon Egyetem Laboratórium gyalogos sorompókn stb.

közutakon Tartalom Forgalomirány Esztétikus tikus kivitel aránya a gépkocsik Schanda JánosJ rium Pannon Egyetem Laboratórium gyalogos sorompókn stb. Világító diódák k a közutakon Schanda JánosJ Virtuális Környezet K és s Fénytan F Laboratórium rium Pannon Egyetem Tartalom Köztúti ti jelzőlámp Világító jelzőtábl blák Gépkocsi irány és s jelzőfények

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

VILÁGÍTÁSTECHNIKAI FELÜLVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VILÁGÍTÁSTECHNIKAI FELÜLVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VILÁGÍTÁSTECHNIKAI FELÜLVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Készült az MSZ-EN 12464-1 Mesterséges világítás követelményei szabvány alapján Dátum: Ez a jegyzőkönyv 4 számozott oldalt, és 4 oldal mellékletet tartalmaz.

Részletesebben

Világító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével

Világító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével Világító diódák emissziójának szimulációja Monte Carlo sugárkövetés módszerével Borbély Ákos, Steve G. Johnson Lawrence Berkeley National Laboratory, CA e-mail: ABorbely@lbl.gov Az előadás vázlata Nagy

Részletesebben

A vasút életéhez. Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól. Certified by ISO9001 SHINKAWA

A vasút életéhez. Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól. Certified by ISO9001 SHINKAWA SHINKAWA Certified by ISO9001 Örvény-áramú sínpálya vizsgáló a Shinkawa-tól Technikai Jelentés A vasút életéhez A Shinkawa örvény-áramú sínpálya vizsgáló rendszer, gyors állapotmeghatározásra képes, még

Részletesebben

HAGYOMÁNYOS ÉS MODERN FÉNYFORRÁSOK SZÍNVISSZAADÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA

HAGYOMÁNYOS ÉS MODERN FÉNYFORRÁSOK SZÍNVISSZAADÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA HAGYOMÁNYOS ÉS MODERN FÉNYFORRÁSOK SZÍNVISSZAADÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Sándor Norbert Témavezetı: Dr. Schanda János Informatikai Tudományok Doktori Iskola Pannon

Részletesebben

12. ea Tervezés. Speciális világítások, tartalék világítások, vezérlés, BME VIK MSC

12. ea Tervezés. Speciális világítások, tartalék világítások, vezérlés, BME VIK MSC 12. ea Tervezés Speciális világítások, tartalék világítások, vezérlés, 2014.05.05. BME VIK MSC 1 Technológia Épített tér (belső vagy külső) kiszolgálása feladata Vizuális komfort megteremtés Világítás

Részletesebben

Épületek világítása KOMPLEX 2. tervezési segédlet

Épületek világítása KOMPLEX 2. tervezési segédlet Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar Épületek világítása KOMPLEX 2. tervezési segédlet Falnézet lámpatestek, berendezési tárgyak, ill. textúrák ábrázolásával (Hertel Anna

Részletesebben

A színészleletet jobban közelítő színrendszer megalkotásának lehetőségei

A színészleletet jobban közelítő színrendszer megalkotásának lehetőségei A színészleletet jobban közelítő színrendszer megalkotásának lehetőségei Schanda János Pannon Egyetem Áttekintés A színrendszer definíciója A színrendszerek készítésének célja Színrendszer és színtest

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba

Részletesebben

HungaroLux Light Kft. a Gandalf Csoport tagja

HungaroLux Light Kft. a Gandalf Csoport tagja HungaroLux Light Kft. a Gandalf Csoport tagja Energiahatékony megújulás 40 85%-os energia megtakarítás Európai Unióban fejlesztve és gyártva Közvilágítás EU / MSZ szabványos megvilágítás Hosszú élettartam

Részletesebben

Áttekintés. Optikai veszélyek. UV veszélyek. LED fotobiológia. Az UV sugárz szembe. Bevezetés Optikai sugárz. Összefoglalás.

Áttekintés. Optikai veszélyek. UV veszélyek. LED fotobiológia. Az UV sugárz szembe. Bevezetés Optikai sugárz. Összefoglalás. LED fotobiológia Schanda János és Csuti Péter Pannon Egyetem Némethné Vidovszky Ágnes Nemzeti KözlekedK zlekedési Hatóság részben W. Halbritter,, W Horak and J Horak: Áttekintés Bevezetés Optikai sugárz

Részletesebben

www.osram.com A sokoldalú LED fény Nagyszerű a maga nemében: az OSRAM új LED termékválasztéka Nekünk csak a jobb elég jó Light is OSRAM

www.osram.com A sokoldalú LED fény Nagyszerű a maga nemében: az OSRAM új LED termékválasztéka Nekünk csak a jobb elég jó Light is OSRAM www.osram.com A sokoldalú LED fény Nagyszerű a maga nemében: az OSRAM új LED termékválasztéka Nekünk csak a jobb elég jó Light is OSRAM OSRAM LED fényforrások Főbb jellemzők Modern technológia, innováció

Részletesebben

A mikroszkóp új dimenziókat nyit

A mikroszkóp új dimenziókat nyit A mikroszkóp új dimenziókat nyit DNT Fogászat ENT Fül-orr gégészet GN Nőgyógyászat OPH Szemészet since 78 a látás hatalma Megbízhatóság, egyszerű használat, gazdaságosság és kiváló formatervezés www.labomed.hu

Részletesebben

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,

Részletesebben

Szem, látás. 4.ea 2015.12.07. BME - VIK

Szem, látás. 4.ea 2015.12.07. BME - VIK Szem, látás 4.ea 2015.12.07. BME - VIK 1 Látószervünk működése bemenő optikai rendszer fiziológiai - biológiai jelfeldolgozás agyi mechanizmusok: pszichológiai jelfeldolgozás környezetből származó fény-inger,

Részletesebben

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.

Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok

Részletesebben

LED lámpa felépítése

LED lámpa felépítése LED lámpa felépítése LED csomagok és alkalmazásuk Nagyteljesítményű (1-5W-os) LEDcsomagok, tipikusan a kis optikai fényforrásméretet igénylő termékekhez (pl. irányított fényű lámpákhoz) vagy ahova nagy

Részletesebben

A színtévesztés foglalkozásegészségügyi. kérdései. Dr.Ungváry Lilla. Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Központ 2012.05.16.

A színtévesztés foglalkozásegészségügyi. kérdései. Dr.Ungváry Lilla. Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Központ 2012.05.16. A színtévesztés foglalkozásegészségügyi kérdései Dr.Ungváry Lilla Repülési, Hajózási és Tengerészeti Egészségügyi Központ 2012.05.16. Problémák: Nincsen egyetlen, 100%-os diagnózist adó teszt A tesztek

Részletesebben

Világítástechnika. mesterfokon. Csak világosan! Webs Világítástechnikai Kft.

Világítástechnika. mesterfokon. Csak világosan! Webs Világítástechnikai Kft. Világítástechnika mesterfokon Csak világosan! Webs Világítástechnikai Kft. Egyedi igényekre szabott tervezés 2 A Webs Világítástechnikai Kft. komplex és egyedi megoldásokat kínál a kül-, és beltéri díszvilágítás,

Részletesebben

Színek 2013.10.20. 1

Színek 2013.10.20. 1 Színek 2013.10.20. 1 Képek osztályozása Álló vagy mozgó (animált) kép Fekete-fehér vagy színes kép 2013.10.20. 2 A színes kép Az emberi szem kb. 380-760 nm hullámhosszúságú fénytartományra érzékeny. (Ez

Részletesebben

3.1 Bevezetés, a felhasználó követelményei

3.1 Bevezetés, a felhasználó követelményei Ebben a fejezetben a közút világításával kapcsolatos követelményeket a közút használójának szempontjából vizsgáljuk. Az első részben még sem számszerű világítástechnikai előírásokat, sem megoldási javaslatokat

Részletesebben

Színes gyakorlókönyv színtévesztőknek

Színes gyakorlókönyv színtévesztőknek Lux et Color Vespremiensis 2008 Színes gyakorlókönyv színtévesztőknek Dr. Wenzel Klára, Dr. Samu Krisztián, Langer Ingrid Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti

Részletesebben

Abszorpciós spektroszkópia

Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses

Részletesebben

Irodaépület fényforrásainak vizsgálata különös tekintettel a hálózati visszahatásokra

Irodaépület fényforrásainak vizsgálata különös tekintettel a hálózati visszahatásokra Diplomaterv Prezentáció Irodaépület fényforrásainak vizsgálata különös tekintettel a hálózati visszahatásokra Készítette: Ruzsics János Konzulens: Dr. Dán András Dátum: 2010.09.15 Irodaépület fényforrásainak

Részletesebben

80% megtakarítást is elérhet. elavult világítási rendszerének. erének

80% megtakarítást is elérhet. elavult világítási rendszerének. erének 80% -os költség k megtakarítást is elérhet 80% elavult világítási rendszerének erének korszerûsítésével Tisztelt olvasó! Amennyiben vállalkozása jelentõs összegeket költ a világítás mûködtetésére, akkor

Részletesebben

Világítástechnika. Némethné Vidovszky Ágnes dr. - meghívott előadók

Világítástechnika. Némethné Vidovszky Ágnes dr. - meghívott előadók Világítástechnika Némethné Vidovszky Ágnes dr. - meghívott előadók Elérhetőségeim: nemethne.vidovszky.agnes@nkh.gov.hu,+36 70 455 75 02 Tanszéki adminisztráció 2015.09.16. BME VIK 1 Tudnivalók a félévről:

Részletesebben

KOMPAKT FÉNYCSŐ - HALOGÉN IZZÓ - LED

KOMPAKT FÉNYCSŐ - HALOGÉN IZZÓ - LED TERMÉK KTLÓGUS (NGYKERESKEDELEM) KOMPKT FÉNYCSŐ - HLOGÉN IZZÓ - LED www.megerizoldneklenni.hu Importőr és forgalmazó: Encase Kft., e-mail: info@encase.hu, (+36 30 39 45 456 Cikkszám CFL-5-2U-27-5 4897029960226

Részletesebben

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV IL-REF20H mozgásérzékelős LED reflektorhoz www.inlightled.hu Bevezetés A passzív, infravörös érzékelővel ellátott LED reflektor érzékeli a mozgást, valamint a testhőmérsékletet.

Részletesebben

Egy felületelem megvilágítása az általa "látott" féltér által

Egy felületelem megvilágítása az általa látott féltér által A VIZUÁLIS KÖRNYEZET 3 Saját fénnyel rendelkező felületek Mesterséges világítótestek A belsőtér használata során a lámpák nem képezik a látás tárgyát, saját fénysűrűségükre jellemző, hogy: a fénysűrűségértékek

Részletesebben

A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer

A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A CIE színinger mérő rendszer (1931) Commission Internationale

Részletesebben

avagy van élet a 100-as izzón túl

avagy van élet a 100-as izzón túl Világítástechnika avagy van élet a 100-as izzón túl Baktai Gábor Fő felhasználói területek A Világítás Jövője Üzlet Kórház Ipari Iroda Utca Lakás Közlekedés Néhány alapfogalom Káprázás Fényáram (lm) Közvetlen

Részletesebben

Halogén izzólámpák. Innovatív fény a jobb látásért

Halogén izzólámpák. Innovatív fény a jobb látásért Halogén izzólámpák Innovatív fény a jobb látásért Az IRC elv részleteiben Az OSRAM innovatív IRC-halogénlámpáinak titka a hővisszanyerés elvének felhasználásában rejlik. Egy speciális, a lámpaburára felvitt

Részletesebben

Mobileye okostelefon alkalmazás

Mobileye okostelefon alkalmazás Mobileye okostelefon alkalmazás Használati útmutató 1. Bevezetés A Mobileye okostelefon alkalmazás olyan járművel csatlakoztatva működik, melybe telepítették a Mobileye 5 rendszert, hogy figyelmeztessen

Részletesebben

Világítástechnikai mérés

Világítástechnikai mérés 1. gyakorlat Világítástechnikai mérés A gyakorlat során a hallgatók 3 mérési feladatot végeznek el: 1. Fotometriai távolságtörvény érvényességének vizsgálata Mérés célja: A fotometriai távolságtörvény

Részletesebben

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből. Az elektromos fényelőállítás története

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből. Az elektromos fényelőállítás története Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Az elektromos fényelőállítás története Dr. Kutor László http://nik.uni-obuda.hu/mobil ITK 5/46/1 Mai korszerű fényforrások ITK 5/46/2 Az informatikában

Részletesebben

nm nm nm nm nm nm nm

nm nm nm nm nm nm nm Fotometria In 1979, because of the experimental difficulties in realizing a Planck radiator at high temperatures and the new possibilities offered by radiometry, i.e. the measurement of optical radiation

Részletesebben