2. Nemhagyományos villamos energiaátalakítók
|
|
- Aurél Vincze
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2. Nemhagyományos villamos energiaátalakítók 2.1 Bevezetés Társadalmunk jólétét fogalmilag a lelki, dominánsan, az anyagi javak bőségével azonosítjuk. Az emberiség története azt bizonyítja, hogy az anyag javak termelése lényegesen nem fejlődött addig, amíg azok előállítására az ember csak saját, esetleg háziállatainak energiáját használhatta. (Egy személyt W teljesítményre vehetünk igénybe és ez még 10 órai munka esetén is alig jelent 1 kwh-t.) 1. ábra: Országok fejlettsége és energiafelhasználása A fentiekből következik, hogy energiadús társadalom megalkotásra kell törekednünk. Az anyagi jólét, - amelyet az egy főre eső nemzeti jövedelemmel veszünk arányosnak - és az egy fő által felhasznált energia közötti összefüggést a 1. sz. ábra mutatja be. Láthatjuk, hogy az összes ország egy adott egyenes közelében helyezkedik el. Ez a tendencia azt jelzi, hogy adott nemzeti jövedelemhez megfelelő mennyiségű energiát szükséges felhasználni, pontosabban ennek megléte nélkül a magas nemzeti jövedelem nem lehetséges. Kisebb-nagyobb eltérések az egyenestől láthatók, az elvi összefüggés azonban feltétlenül igaz. Felvetődik az olvasóban, hogy energiaátalakítási lehetőségeink közül miért vizsgáljuk a közvetlen energiaátalakítást, amely lényegében hő-, kémiai, illetve sugárzó energiák mozgó alkatrész nélkül történő villamos energiává való alakítást jelenti. Ebbe a keretbe tartozó törekvéseinknek több oka van: 1
2 Legfontosabbnak talán azt mondhatnánk, hogy a jelenlegi 35-40%-os hő-villamos erőművi hatásfokkal nem vagyunk megelégedve és a hatásfokokat jelentősen növelni kívánjuk. Erre elsősorban a tüzelőanyag-elem rendszerű erőművek, illetve a magnetohidrodinamikus generátort első lépcsőnek használó erőművek adnak reményt. A közvetlen energiaátalakítás körébe tartozik a megújuló energiáknak (nap, szél, vízmozgás) az emberi felhasználás körébe való vonása is. Igen lényeges előnynek tartjuk a mozgó alkatrészt nem tartalmazó közvetlen energiaátalakító rendszereknél a megbízhatóság jelentős növekedését. Olyan rendszereknél, melyeknek ezer órát felügyelet nélkül kell működniük, más megoldás úgyszólván szóba sem jöhet. A közvetlen energiaátalakítás egyes módszereitől azt remélik, hogy az 1 MW-ra eső beruházási költség jelentősen csökkenthető. Ezt nem tartjuk valószínűnek, azonban a technológiák jelentős fejlődése, újszerű megoldások, esetleg ezt a célt is realizálhatják. Végezetül, a közvetlen energiaátalakításra való törekvések okai között szeretnénk megemlíteni azt a technikatörténet által igazolt tényt, hogy az emberiség a viszonylag bonyolultabb technikai megoldások megvalósítása után törekedett azok egyszerűsítésére, mind a gépészetben, mind az elektrotechnikában, elegáns megoldások létrehozásával. Itt, a bevezetőben, érdemes rámutatni arra, hogy igen sokfajta közvetlen energiaátalakítási módszer létezik. Ez egyrészt az ilyen igények sokrétűségét mutatja, másrészt azt a következtetést is megengedi, hogy jelenleg egyik módszernek sincs technikailag és gazdaságilag átütő ereje. Az ismertebb berendezések közül soroljuk fel az alábbiakat: magnetohidrodinamikus (MHD) generátorok, elektro-gáz-dinamikus generátorok, Nernst-Ettingshausen generátorok, hővillamos generátorok, termionikus generátorok, fényvillamos generátorok, tüzelőanyag elemek, termomágneses generátorok, ferrovillamos generátorok, elektrohidrodinamikus generátorok, piezo-villamos generátorok, atomenergiát közvetlen villamos energiává alakító berendezések, fúziós átalakítók. A közvetlen energiaátalakítási módszereken és eszközökön kívül más területek is a nemhagyományos energiaátalakítás részét képezik. Ezek közül kiemeljük a szupravezetők, ezen belül is a magashőmérsékletű szupravezetők alkalmazásait. Ez a kutatási terület rohamosan fejlődik világszerte, és Magyarországon is figyelemre méltó eredményeket produkált. Az alábbiakban csak a nagyobb jelentőségű és részben Magyarországon is művelt területekről számolunk be. Ezek a tüzelőanyag elemek, a hővillamos generátorok, a fényvillamos generátorok és a magnetohidrodinamikus generátorok. Pl. tüzelőanyag elemeket, fényvillamos és hővillamos elemeket a Villamosipari Kutató Intézet az években kifejlesztett. 2
3 Kémiai energiatárolás hatásfoka különféle akkumulátor típusok esetén Megújuló energiaforrások esetében egy akkumulátortelep kiválasztásánál a következő műszaki szempontokat kell figyelembe venni: Energiatárolási hatásfok: Milyen arányban tudjuk a megtermelt villamos energiát tárolás után felhasználni. Élettartam: Töltés-kisütés ciklusok megengedhető száma. Kémiai energiatárolóknál megadják a töltés és kisütés megengedhető mértékét is. Méret és súly: A tárolandó energiához szükséges térfogat és súly. Jól jellemezhető az energiatároló fajlagos energiasűrűségével. Napelemes energiatermelés energia-megtérülésének meghatározása céljából svéd kutatók megvizsgáltak több kémiai energiatároló rendszert. Vizsgált energiatároló rendszerek a következők voltak: lítium-ion (Li-ion), nátrium kén (NaS), nikkel kadmium (NiCd), nikkel fém hidrát (NiMH), ólom savas (PbA), vanádium-redox (VRB), cink bromid (ZnBr) és poliszulfid-bromid (PSB). Név A megadott irodalomban feltüntetett jellemzők a következők: Ciklusok Hatásfok [db x 1000] Max idő [év] 100% 80% 33% Élettartam [év] Energia sűrűség [Wh/kg] Li-ion NaS NiCd NiMH PbA VRB ZnBr PSB Táblázat: Kémiai energiatárolók hatásfokai és várható élettatettartamuk Maximális idő alatt az energiatároló korrózióból és öregedésből következő élettartamot értjük. Sekély töltés-kisütés esetén ez maximálja az egység élettartamát. A tényleges élettartam ennél kisseb lehet, amennyiben meghaladjuk a töltés-kisütés ciklusok maximális számát. A vizsgálat során feltételezték, hogy napi 1 töltés-kisütés megy végbe, ez alapján limitálták bizonyos energiatárolók (NiMH, NiCd, PbA) élettartamát. Következtetésként levonhatjuk, hogy a legjobban elterjedt akkumulátor típusok esetében a hatásfok 65 és 95% között található, amely igen nagy szórás. Ismétlődő mélykisütés esetén a ciklusok száma nem haladja meg az 5000-et, amely napi ciklusokat feltételezve 13 évnyi működést eredményez. Kisütés mélységét limitálva az élettartam jelentősen növelhető bizonyos cellatípusoknál. 3
4 2.2 Tüzelőanyag elemek Történelmi háttér A tüzelőanyag elemek fejlődésének kezdetét az 1840-es évekre kell tennünk, amikor is H. Davy szénnel és salétromsavval primitív tüzelőanyag cellát, Growe pedig 1839-ben a hidrogén-oxigén cellát valósította meg, amelyen a mai modern tüzelőanyag elemek minden lényeges része megtalálható. Érdekes, hogy a probléma lényegét ő is felismerte, amikor jegyzeteiben ezt írta: Valószínű, hogy a kémiai vagy katalitikus hatás ott történik meg, ahol a folyadék, a gáz és a platina a folyadék felszínén találkozik, és a legfőbb cél az, hogy minél több ilyen működő felületet alkossunk körül L. Mond és C. Langer olyan tüzelőanyag cellát szerkesztett, amely 66mA/cm 2 terhelhetőségű volt. A dinamó gyors fejlődése ezeket a kezdeti eredményeket háttérbe szorította. Az 1940-es években Berl nyilvánosságra hozta a szén-oxigén elektród mechanizmusát. Justi pedig Németországban dolgozott nagy terhelhetőségű porózus fémelektródákon. A leglényegesebb fejlődést Bacon 1954-ben végzett munkája adta a tüzelőanyag elemek számára, mely a nagy nyomású típus kifejlesztéséhez vezetett. Az 1960-as évek óta részben űrlaboratóriumok, részben űrhajók számára számos tüzelőanyag elem típust dolgoztak ki és az ezen a területen dolgozó kutatók száma is több százra tehető. A tüzelőanyag cellák első jelentősebb ipari alkalmazása 1983-ra tehető, amikor New- Yorkban 4 MW-os tüzelőanyag erőmű került üzembe, amely interverrel kapcsolódik a new-yorki 60 periódusú hálózathoz A működés fizikai alapelvei A tüzelőanyag elem működése kísérletileg könnyen bemutatható. Nem kell mást tenni, mint kénsavas vízbe két darab porózus szénlemezt belemeríteni és a vizet elektrolizálni. Néhány perc után a lemez pórusaiban, illetve felületén oxigén és hidrogén fejlődik. Az áramforrásról a lemezeket lekapcsolva és terhelő áramkörre átkapcsolva néhány másodpercig villamos energiát nyerhetünk, miközben a lemezeken lévő hidrogén és oxigén az elektrolitban vízzé egyesül. Amennyiben a lemezekre az oxigén- és hidrogéngáz jutását csővezetéken permanensen biztosítjuk - valamint az ionképződéshez kedvező feltételeket megteremtjük - állandóan működő kémiai áramforrást nyerünk. Ez a kémiai áramforrás a tüzelőanyag elem. Az előbbiekben azt mondottuk, hogy a lemezek pórusaiba juttatott hidrogén és oxigén - miközben a tüzelőanyag elem villamos teljesítményt ad le - vízzé egyesül. Vizsgáljuk meg azon két eljárás alapvető különbségét, amikor hidrogén-és oxigéngázt egy belső égésű motor hengerében égetünk el vízzé és ugyanazt az elégetést a jelenleg vizsgált tüzelőanyag elem működési feltételei között valósítjuk meg. A benzinmotor hengerében az égő anyagot, a hidrogént és az égést tápláló anyagot: az oxigént közvetlen módon összekeverjük és ennek következményeképpen az égő anyag elektronjai közvetlenül mennek át az oxigén atomokhoz, ill. molekulákhoz. Ezen átmenettel - azaz oxidációval a végtermék molekulák termikus sebességét mintegy 30-szorosra növeltük. A nagy sebességű molekulák ezen rendezetlen mozgásából, ill. impulzusából fedezi a motor dugattyúja, esetleg a turbina lapátja az 4
5 utóbbi alkatrészek lineáris mozgását. Az egész rendszer átalakítási hatásfokát az a termodinamikai elv szabja meg, amelynél a rendszer kezdő és végállapotának rendezetlenségi foka legkedvezőbb esetben azonos maradhat, de általában nő. Ezen elvet a Carnot-hatásfok önti számszerű alakba. Mi történik a tüzelőanyag elemben? Terhelés Elektronok Elektrolit Tüzelő anyag BE Oxidáló anyag BE Ionok Porózus elektródák Égéstermék KI 2. ábra: Tüzelőanyag elem vázlatos felépítése és működése A 2. ábrának megfelelően olyan elrendezést alakítunk ki, amelynél az égő anyag és az oxidáló anyag molekuláit nem engedjük keveredni. Induljunk az anód lemezről, melyre a jelen példában hidrogén molekulákat juttatunk. A katalizátort tartalmazó anódnak olyan tulajdonsága van, hogy a hidrogén molekulákról, illetve atomokról az elektronokat leválasztva, azokat egy külső, fémes villamosan vezető körbe tereli, a hidrogén ionokat pedig az elektrolitba juttatja. Az elektronok a külső villamos ellenálláson át eljutnak a katód oldalra, ahol az ott képződő oxigén ionok elektron hiányát betöltik és az elektroliton át eljuttatott hidrogén ionokat igénybe véve, neutrális vízmolekulákat képeznek. Amíg a termodinamikai égetésnél a hidrogén égési hőjének alig 25-30%-át nyerhetjük ki mechanikai munkaként, addig a tüzelőanyag elemben a hidrogén kémiai energiájának 80%-át is megkaphatjuk villamos energia formájában. Láthatjuk, hogy a hidrogén két fajta égetési módszere között hatásfok szempontjából alapvető különbség van. A cellla kb. 1 V kimeneti feszültségű ez sorbakötve növelhető. 5
6 2.2.3 A tüzelőanyag elemek típusai Igen sokféle tüzelőanyag elemet valósítottak meg, mely tényből nyilvánvaló az is, hogy egyik típusnak sincsenek elsöprő műszaki vagy gazdasági előnyei a másik felett. A tüzelőanyag elemeket többféle módon lehet osztályozni, itt háromféle osztályozást említünk meg: Hőfok szempontjából ismerünk környezeti hőfokon működő tüzelőanyag elemet; C intervallumban működő közép hőfokú tüzelőanyag elemeket; C között működő magas hőfokú tüzelőanyag elemeket. Osztályozhatjuk a tüzelőanyag elemeket a tüzelőanyagnak az elembe történő beviteli módja szerint is. Az elembe a tüzelőanyagot bejuttathatjuk gáz formájában; oldat formájában; esetleg szilárd anyag formájában. Végül az elemben alkalmazott elektróda megoldások szempontjából is osztályozhatunk, mivel használhatók az elemben: fémszivacsból készült porózus elektródák; az elektrolitban keringő fémzagyok; az elektrolitba folyamatosan juttathatunk tömör, automatikus adagolású fémszalagokat. Üzemanyag-cella típusok Az üzemanyag-cella típusokat működési hőmérséklet szerint szokásos alcsoportokba sorolni. A működési hőmérséklet döntően megszabja az elemben lejátszódó folyamatok, a felhasználható szerkezeti anyagok, az elektrolit minőségét. A működési hőmérséklet szerinti csoportosítás párhuzamos az elektrolit minősége szerinti felosztással is. E két szempont szorosan összefügg egymással. Alacsony hőmérsékletű üzemanyag-cellák AFC Alkaline Fuel Cell (alkálikus cella) 6
7 Anód reakció: 2H 2 + 4OH 2H 2O + 4e Vándorló ion: OH Katód reakció: O 2 + 2H 2 O + 4e 4OH 1. ábra AFC működése és elektródjain lejátszódó kémiai reakciók Az alkálikus cellák (AFC) elektrolitja 30 35%-os kálium hidroxid oldat, melynek hátránya, hogy széndioxidra (de még szénmonoxiddal szemben is) igen érzékeny, ez az elektrolit lúgot kálium-karbonáttá alakítaná. Emiatt üzemanyagként igen tiszta hidrogént és oxigént igényel, mivel a széndioxid arányát néhány 10 ppm alatt kell tartani. Elektródanyagként nikkel vagy nemesfémekkel aktivált szén használatos. Katalizátorként a hidrogén disszociációját elősegítő anyagokat alkalmaznak, leginkább platinát, ruténiumot, palládiumot, ezek ötvözeteit, továbbá nikkelt. Az alkálikus cellák kitűnnek magas elméleti hatásfokukkal (70%). PEFC Polymer Electrolyte Fuel Cell (polimer membrános cella) PEMFC Proton Exchange Membrane Fuel Cell PEM Polymer Electrolyte Membrane Anód reakció: H H e Vándorló ion: + H Katód reakció: 1 O2 + 2H + + 2e H 2O 2 2. ábra PEFC működése és elektródjain lejátszódó kémiai reakciók A membrános cellák (PEFC) elektrolitja vékony gáztömör protonáteresztő + membrán, amely csak a H ionokat engedi át. A működési hőmérséklete szintén alacsony (50-80 C). Üzemanyaga hidrogénre és oxigénre korlátozódik, utóbbi levegő is lehet. 7
8 A cellában hatékony katalizátort kell alkalmazni, az elektrolit savassága miatt főleg nemesfémek (platina, platina-ródium ötvözet) jöhetnek szóba. Az elektródok villamos kontaktusát biztosító poláris lapok anyaga fém vagy széntartalmú áramvezető. Ezen cellák elméleti hatásfoka az alkálikus cellákhoz hasonlóan magas (68%). Közepes hőmérsékleten működő üzemanyag-cellák PAFC Phosphoric Acid Fuel Cell (foszforsavas cella) A foszforsavas cellák (PAFC) elektrolitja tömény csaknem vízmentes foszforsav. Az aránylag nagy hőmérséklet ( C) csökkenti a platinakatalizátor deaktivizálódását. Üzemanyagként széndioxid tartalmú fűtőgáz nyersanyag használatára, de folyékony szénhidrogének (olajféleségek) alkalmazására is sor kerülhet. Alacsony hőmérsékleten a platina a kéntől mérgeződik meg. De magasabb hőmérsékleten nem, tehát lehet használni ként is tartalmazó szénhidrogéneket. Elektródként műanyagba ágyazott szenet használnak, melyet katalikusan aktív nemesfémmel (platina vagy arany) vonják be. A foszforsav nem folyékony állapotban van a cellákban, hanem porózus műanyagban itatják fel. Elméleti hatásfoka a többi cellához viszonyítva alacsonyabb (60%). Magas hőmérsékleten működő üzemanyag-cellák Magasabb hőmérsékleten a kémiai reakciók gyorsabban mennek végbe. A katalizátorok iránti követelmények sem olyan szigorúak, mint közönséges hőmérsékleten. Ismerünk számos olyan kémiai folyamatot, amely közönséges hőmérsékleten csak katalizátor jelenlétében játszódik le számottevő sebességgel, magasabb hőmérsékleten viszont katalizátor nélkül is végbemegy. MCFC Molten Carbonate Fuel Cell (karbonát olvadékos cella) Li A karbonátolvadékos cellák (MCFC) elektrolitjának anyaga lítium-karbonát ( 2 CO3 ) és káliumkarbonát ( 2 K CO3 ) olvadékával impregnált kerámia. Az oxigénion transzport a karbonát ionok vándorlása révén megy végbe. Az oxidálószer levegő és szén-dioxid, az üzemanyag metán, hidrogén és a reformálás melléktermékeként keletkező szénmonoxid. A magas hőmérséklet ( C) miatt platina katalizátor alkalmazására nincs szükség. Ezért cellát viszonylag olcsó szerkezeti anyagokból építik: az anód nikkel, a katód nikkeloxid. A karbonátolvadék korrózív hatására azonban figyelemmel kell lenni. Előnyt jelent még a magas elméleti hatásfoka (65%) és a nyersanyag intern reformálásának lehetősége. SOFC Solid Oxide Fuel Cell (oxidkeramikus cella) Az oxidkeramikus cellák (SOFC) ittriummal stabilizált cirkónium-dioxid ( ZrO 2 ) gáztömör kerámia elektrolitot alkalmaznak, ennek elhelyezése lemezes vagy csöves cellában történik. Az unipoláris La Sr MnO vezetést az O 2- -ionok biztosítják. A katód lantán strocium mangán-trioxid ( 3 ) Ni Zr keveréke, az anód nikkel zirkónium-trioxid ( 2 O3 ) keveréke. A nagy működési hőmérséklet (800 C-1000 C) miatt üzemanyagként ebben is CH 4, reformált H 2 és CO közvetlenül felhasználhatók. A magas üzemi hőmérséklet miatt a korróziós hatásokra itt is figyelemmel kell lenni. Előnyös a magas elméleti hatásfok (65%), amely különösen gáz és gőzturbina kombinált üzeménél érvényesül (cogenerativ energiatermelésnél 85%). Igen nagy a teljesítménysűrűsége (240 mwcm -3 ). 8
9 Hidrogén tárolásának lehetséges módszerei A hidrogén tárolása számos problémát vet fel, ezek megértéséhez ismernünk kell legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságait. A hidrogén a földön megtalálható legkönnyebb elem. Színtelen, szagtalan, normálállapotban légnemű anyag. Önállóan a földön nem található meg jelentős mennyiségben, azonban vegyületekben megkötve rendkívül gyakori. Moláris tömege 1g. Fajsúlya mintegy 7%-a a levegőnek. Forráspontja normál nyomáson 20 Kelvin. A hidrogén fajlagos tömege folyékony halmazállapotban 71g/liter. Tömeghez viszonyított energiasűrűsége a legnagyobb a ma ismert energiahordozók között, a földgázhoz viszonyítva kétszeres, a kőolajhoz viszonyítva 2,5-szeres. A térfogathoz viszonyított energiasűrűsége azonban csupán harmada a földgáznak és a kőolajnak is csak a negyede. A hidrogén tárolásának lehetséges módjait az alkalmazott technológiák szerint csoportosítjuk. Hagyományos Hidrogéntárolási módszerek A hagyományos hidrogéntárolási módszereken a más gázok tárolására jelenleg is használt megoldásokat értjük. A gázokat nagy nyomáson, folyékony- vagy gázhalmazállapotban helyezzük el tartályokban. Nagy nyomásra a hidrogén térfogathoz viszonyítva alacsony energiasűrűsége miatt van szükség. A komprimálás energiaigénye (és ezért költsége) magas, ezért az lehetőleg mindig csak az igény mértékében történik. Rögzített felhasználási hely (csővezetékes szállítás) esetén nem szükséges folyékony halmazállapotba hozni a gázt, azonban mobil alkalmazások során (gépjárművek) a hagyományos tárolási módszer esetén elengedhetetlen. A tartályok kezdetben fémből készültek, a nagy térfogat ezért magas többletterhet jelentett, azonban a vegyipar fejlődésének köszönhetően ma már jóval könnyebb szénszálból is el tudják készíteni, megfelelő nyomásállósággal. A sűrített gáz mennyisége növelhető hűtéssel, ebben az esetben hibrid tárolásról beszélünk. A folyékony halmazállapotú tárolás során a gázt forráspontja alá hűtik (20 Kelvin). Ez a tárolási módszer biztosítja a legnagyobb energiasűrűségű üzemanyagot, a legmagasabb áron. Ez a folyamat rendkívül bonyolult tárolórendszert igényel, amely a kilépő gáz melegítése mellett a tartály megfelelő hőszigetelését is biztosítja. Ezek a tartályok a Cryo-tank -ek. Speciális Tárolási módszerek Jelenleg három fő irány van, az abszorpció, az adszorpció és a kémiai reakció felhasználása. Abszorpció esetén a hidrogén lényegében bizonyos fémek belsejébe diffundál, és az intersticiós rács-helyekhez kötődik. Adszorpció esetén a reakció jellegétől függően megkülönböztethetünk fizikai és kémiai adszorpciót. Fizikai adszorpció során a hidrogén sokkal kevésbé kötődik az anyaghoz, mint a kémiai esetben. Kémiai reakció során a hidrogén termelése, tárolása és visszaalakítása reverzibilis folyamatok során történik. Előfordulhat, hogy a hidrogén termelése (az energia elnyelése) megvalósítható az egységben azonban bizonyos anyagok (pl. NaBH 4 ) esetén a tároláshoz olyan hőmérsékleti viszonyok szükségesek, amelyek nem valósíthatók meg gazdaságosan a helyszínen. Ezeket a folyamatokat használják fel a következő technológiák: 9
10 Tárolás kémiai úton fém-hidridekben: előnye, hogy kis nyomáson viszonylag nagy mennyiségű hidrogén tárolható. Az eljárás lényege, hogy a fém-hidridek úgy szívják magukba a hidrogént, mint a szivacs a vizet, a gáz mintegy rárakódik a fémekre. Mivel a hidrogén felszabadításához hőközlésre van szükség, a tartály esetleges sérülése esetén sem kerül ki nagy mennyiség a környezetbe, ezáltal biztonságosabb üzem érhető el. Gépjárművekben jelenleg azért nem használják ezt a technológiát, mert egyrészt az előállítás költséges, másrészt a tároló jellegéből adódóan túl nagy tömegű. Napjainkban tengeralattjárókon terjedt el ez a módszer. (De pl. Toyota Prius elektromosban is ez van.) Tárolás szén nanocsövekben: ez az egészen friss kutatás arra a felfedezésre épül, hogy szénből készült nanocsövekben nagy mennyiségű hidrogén tárolható Ennek az eljárásnak az előnye, hogy olcsó alapanyagból kis fajlagos tömegű tároló építhető. 10
11 2.3 A fényvillamos generátorok A fényvillamos energiaátalakítók a fénysugárzást alkotó fotonok energiáját alakítják át közvetlenül villamos energiává (ezek az ún. fényvillamos generátorok, vagy szintén elterjedt terminológiával, fotovoltaikus generátorok, napelemek), ill. a villamos energiát alakítják át közvetlenül fényenergiává (pl. fotódiódák) Történeti áttekintés Fényvillamos jelenséget elsőként Edmond Beckquerel francia fizikus észlelt folyadékban 1839-ben. Elektrolitba merített elektródákra fényt bocsátva azt tapasztalta, hogy az elektródák között feszültség volt mérhető. A jelenséget szilárd testben elsőként W.G. Adams és R.E. Day angol tudós figyelte meg 1876-ban. Kísérleteiket a félvezető tulajdonságú szelénen végezték. A későbbiekben a rézoxidok (Cu 2 O) tulajdonságainak vizsgálata került előtérbe. Így sikerült kimutatni, hogy pl. a Cu 2 O félvezető kristály megvilágított és megvilágítatlan részei között vagy Cu 2 O és Cu kontaktusban feszültség ébred. A megfigyelt jelenséget kezdetben azzal magyarázták, hogy az anyag által elnyelt fotonok nyomást gyakorolnak az elektronokra. A későbbiekben a jelenséget a töltéshordozók diffúziójával hozták összefüggésbe. Az elmélet továbbfejlesztve jutottak arra a következtetésre, hogy a szóban forgó töltéshordozók az anyag kisebbségi töltéshordozói A fényvillamos generátorok működése Az időben állandó feszültség (melyet a továbbiakban fotofeszültségnek fogunk nevezni) annak következtében jön létre, hogy a beeső fotonok többlet töltéshordozókat keltenek. E töltéshordozók a kristályban kialakult belső lokális villamos tér hatására elmozdulnak, ill. felhalmozódnak, így az anyagban tértöltés, ennek hatására pedig fotofeszültség keletkezik. A fényvillamos generátorok gyakorlati alkalmazása felé vezető úton meghatározó jelentőségű volt a fényvillamos jelenség felfedezése p-n átmenetekben. Ezt először szilíciumon, majd ólomszulfidon (PbS) figyelték meg, ben. A félvezető technika ugrásszerű fejlődése az ötvenes évek fordulóján indult meg. Ennek eredményeképpen már 1954-ben két kutató intézet, az RCA és a Bell Telephone Laboratories is készített fényvillamos generátort. A generátorok kb. 6% hatásfokkal üzemeltek A fényvillamos generátorok alkalmazása Az első sikeres kísérleteket követően a fényvillamos generátorok alkalmazására igen gyorsan sor került az űrprogramok keretében. Az 1958-ban felbocsátott Vanguard I műbolygó villamosenergia-ellátását szilícium-alapanyagú fényvillamos generátorokkal oldották meg. Az azóta felbocsátott több ezer műbolygó és más űreszköz nagy részének 11
12 villamos energia forrása is fényvillamos generátor (Alternatív ill. kiegészítő lehetőség a hővillamos generátorok alkalmazása). A jelenleg gyártott fényvillamos generátorok hatásfoka 15-20% körüli, teljesítményük pedig néhányszor 10 kw értéket is elérhet. A fényvillamos generátor felépítésbeli jellegzetességei láthatók a 3. ábrán. 3. ábra: Fényvillamos generátor felépítése Az energiaválság következtében a fényvillamos generátorok földi alkalmazása mind nagyobb és nagyobb jelentőségűvé vált. A fényvillamos generátorok már ma is versenyképesek számos más, relatíve kis teljesítményű energiaforrással. A szakemberek megítélése szerint a fényvillamos generátorok üzemeltetési költsége kisebb lesz a dieselvagy benzin agregátorokénál, melyek a távolfekvő települések energiaforrása napjainkban. Emellett számos más lehetőség is kínálkozik gazdaságos felhasználásukra, így például a vizszivattyúzás, az öntözés, a falvak villamosítása elsősorban a fejlődő országokban. A fényvillamos generátorok árának és üzemeltetési költségeinek további csökkenésével lehetővé válik alkalmazásuk lakó-és középületek villamosenergia ellátásában. A távlati tervekben fölmerült nagyteljesítményű erőművi alkalmazásuk lehetősége is. 12
13 2.4 A hővillamos generátorok A hővillamos (görög eredetű, de szintén elterjedt terminológiával: termoelektromos) energiaátalakítók a hőenergiát alakítják át közvetlenül villamos energiává, ill. - az ún. fordított hővillamos hatás révén - a villamos energiát alakítják át közvetlenül hőenergiává. A hővillamos energiaátalakítás jól ismert az erősáramú villamosmérnökök előtt, hiszen ezen az elven alapulnak a hőelemek is. Míg azonban a hőelemek vizsgálatakor a hatásfok kérdése föl sem merül, a hővillamos generátorok esetén éppen fordított a helyzet: alkalmazhatóságuk, elterjedésük nagymértékben függ az energiaátalakítás hatásfokától. E fejezetben a hővillamos generátorokkal fogunk foglalkozni Történeti áttekintés és az alapjelenségek A hővillamos energiaátalakítók működése három jelenségen alapul. Az elsőt 1821-ben Thomas Johann Seebeck ( ) német fizikus észlelte. Két különböző anyagú vezető végeit összeszorította. Az egyik érintkezési pontot melegítve azt tapasztalta, hogy a vezetők közelébe helyezett mágnestű kitért. A felfedezett jelenség további vizsgálata céljából, kísérletét számos anyagpáron is elvégezte. A jelenség helyes magyarázatát ennek ellenére nem találta meg, ugyanis úgy képzelte, hogy a mágneses tér szerkezete közvetlenül a hőmérsékletkülönbség hozza létre. Ma már tudjuk, hogy a hőmérsékletkülönbség hatására feszültség keletkezik, mely a körben áramot indít. Ennek az áramnak a mágneses tere térítette el a mágnestűt. Ezt a termoelektromos jelenséget nevezzük ma Seebeck-effektusnak. A második jelenség felfedezése Jean Charles Athanase Peltier ( ), francia órásmester (később fizikus) nevéhez fűződik. Az 1834-ben végzett kísérletei alkalmával azt tapasztalta, hogy két különböző vezetőből készített hurkon áramot átbocsátva az érintkezési pont hőmérséklete nő vagy csökken, az áram irányától függően. ezt a jelenséget nevezzük Peltier-effektusnak. Heinrich Friedrich Emil Lenz ( ) német származású orosz fizikus 1838-ban elvégzett kísérletei rávilágítottak az észlelt jelenség gyakorlati hasznosíthatóságára is. Bizmut-antimonid hurkon adott irányban áramot átbocsátva a kötési pont környezetében a víz megfagy, majd az áram irányát megfordítva a jég megolvad. Lord Kelvin (William Thompson, ) angol fizikus a Seebeck és a Peltier-effektus tanulmányozása során, 1854-ben jutott arra a felismerésre, hogy az addig különállónak ismert jelenségek között összefüggésnek kell létezni: a hatások minden esetben együttesen mutatkoznak meg. A jellemző paraméterekre - hibás meggondolásokból kiindulva - helyes, a kísérletek által is igazolt összefüggést vezetett le. Emellett megmutatta - s ez a hővillamosság harmadik jelensége -, hogy a Peltierhő nemcsak különböző anyagok határán lép ki, hanem homogén összetételű vezetőből is, ha annak mentén a hőmérsékleteloszlás inhomogén. A homogén vezetőből kilépő hőmennyiség egy részét - felfedezőjéről - Thompson-hőnek nevezik. A 13
14 megkülönböztetést az indokolja, hogy míg a Joule-hő az áramerősség négyzetével arányos (s így az áramiránytól független), addig a Thomson-hő az áramerősség lineáris függvénye, s függ annak előjelétől is. A hővillamos energiaátalakítás helyes elméleti megalapozását E. Altenkirch német fizikus végezte el az es években. Arra a következtetésre jutott, hogy a hővillamos berendezésekben olyan anyagokat célszerű használni, melyek Seebeckegyütthatója kicsi. Ilyen tulajdonságokkal a félvezetők rendelkeznek, melyek Altenkirch munkássága idején még nem voltak széles körben elterjedtek. A félvezetők hővillamos berendezésekben történő felhasználása A.F. Joffe szovjet fizikus nevéhez fűződik, aki 1956-ban fedezte fel, hogy PbTe és PbSe alkalmazásával igen jó hatásfokkal (8-10%) üzemelő hővillamos energiaátalakítók készíthetők A hővillamos generátorok alkalmazása A hővillamos generátorok alkalmazásának és elterjedésének kulcskérdése a minél nagyobb hatásfok elérése. Napjainkban a hővillamos generátorok elterjedtek mind a tudományos kutatásban, mind a műszaki alkalmazásba. A generátorok teljesítménye néhány W-tól néhány kw-ig terjed. Félvezetőből készített hővillamos generátor vázlatos rajza látható a 4. ábrán. 4. ábra: Félvezetőből (p-n átmenetek) kialakított hővillamos generátor Felhasználásuk az alábbi előnyöket nyújtja: 14
15 Felügyelet nélküli üzemeltethetőség. Nagy megbízhatóság. Hosszú élettartam. Egyszerű karbantartás. Olyan objektumok energia ellátására használhatók, amelyek a távvezetéktől távol esnek, illetőleg ahol más villamos energiaforrás nincs. A hővillamos generátorok különböző energiaforrások, így pl. nap, sugárzó izotópok, fúziós reaktorok, szervez üzemanyagok, kipufogógázok, stb. hőenergiáját hasznosíthatják. Ilyen egységek működnek a sarkvidéken és a magas hegységekben felépített automatikus meteorológiai állomásokon, kozmikus, tengeri és tenger alatti objektumokon, sivatagos területeken lefektetett gázvezeték védelmére. Gazdaságossági számítások szerint, ha a hatásfok eléri a 15%-ot, a hővillamos generátorok versenyképesek lesznek számos más energiaforrással. 2.5 MHD-generátorok A magnetohidrodinamikus (MHD) energiaátalakítók nagyszámú változata közül e fejezetben csupán az MHD-generátorokkal foglalkozunk, ezen belül is az ún. kondukciós típusokkal, melyek munkaközege nagy sebességgel áramló, ionizált gáz. Az MHD-generátorok a gáz kinetikus energiáját közvetlenül alakítják át villamos energiává. Jellegzetességük - legalábbis az általunk tárgyalandó típusénak -, hogy a generátor kapcsain megjelenő feszültség és áram az időben állandó Történeti áttekintés A magnetohidrodinamikus energiaátalakítás elve nem újkeletű ben M. Faraday végzett kísérleteket mágneses térbe helyezett, üvegcsőben áramló folyékony higannyal. Kísérletei alapján jutott arra a következtetésre, hogy a Föld mágneses terében az ár-apály-jelenség következtében mozgó vízáramok energiatermelésre lehetnek felhasználhatók. A jelenleg folyó kutató-fejlesztő tevékenység elsősorban a gáz munkaközegű MHD-generátorokra irányul, noha más anyagok, mint pl. a folyékony fémek is alkalmazhatók. Ennek oka a gázok néhány kedvezőbb tulajdonságában rejlik. A gázkisüléseket tanulmányozva Sir William Grookes (angol fizikus és kémikus, ) 1879-ben vetette föl a negyedik halmazállapot létezésének gondolatát. Ezt a halmazállapotot Irving Langmuir (amerikai fizikus, kémikus, ) nevezte először 1930-ban plazmaállapotnak, értve ezen a gáz ionizált állapotát. Az ionizáció fokától függően a plazma a fémekéhez, a félvezetőkéhez, az elektrolitekhez vagy a közönséges gázokhoz hasonló tulajdonságokat mutat. Az MHD-elven működő generátort elsőként magyar kutatók: Karlovitz Béla és Halász Dénes szabadalmaztatták 1935-ben. A szabadalom alapján 1940-ben készült el a kísérleti egység az amerikai Westinghouse gyárban. Noha a gép a számított feszültséget 15
16 szolgáltatta, az áram és a teljesítmény - a gáz nem megfelelő vezetőképessége következtében - a vártnál lényegesen kisebbnek bizonyult. A füstgázok alkalmazása azért került előtérbe, mert ez megkönnyíti hibrid erőművek (hőerőmű+mhd-generátor, s különösen az atomerőmű + MHD-generátor) létrehozását. Az MHD-generátorok hatásfoka teljesítménye és fajlagos mutatói nagymértékben függnek a mágneses tér intenzitásától. Az indukció szükséges értéke az 5-10 T értéket is elérheti. Érthető tehát, az MHD-generátorok fejlesztése újabb lendületet kapott a kemény szupravezetők felfedezését követően. Noha a megjelenő publikációk alapján arra következtethetünk, hogy a fejlett országokban intenzív kutatómunka folyik, az MHD-generátorok ipari alkalmazása még várat magára Az MHD-energiaátalakítás elve A magnetohidrodinamika a villamos vezetőképességgel rendelkező folyadékok és gázok mozgásával, állapotváltozásaival foglalkozik. A hidrodinamikától abban tér el, hogy a folyadékra vagy gázra nem csak mechanikai erők hatnak, hanem azok a villamos és mágneses erőtérrel is kölcsönhatásba léphetnek. Ilyen formán a magnetohidrodinamikai közeg mozgása során elektromágneses hatásokat is hozhat létre, amelyek mechanikai hatásokat válthatnak ki. Az MHD-energiaátalakítás az elektromágneses indukció törvényén alapul, csakúgy, mint az elektromechanikai energiaátalakítás. A két energiaátalakítási mód közötti különbség abban áll, hogy az MHD-generátorokban vezető közegként mágneses térben mozgó ionizált gázt (plazmát) vagy folyékony fémet alkalmaznak. 6. ábra: Az MHD-generátor felépítése A gáz munkaközegű MHD-generátorok általános felépítése (e generátorokat Faraday-típusúaknak is szokás nevezni) a 6. ábrán látható. Az 1 égéskamrában a gázt olyan magas hőmérsékletre (néhány ezer K-re) hevítjük, hogy részlegesen ionizálódjanak. Látni fogjuk a későbbiekben, hogy ez a termikus ionizáció nem elegendő ahhoz, hogy a plazma villamos vezetőképessége megfelelő nagyságú legyen. Ezért kis mennyiségben olyan anyagokat (pl. alkáli fémeket) adalékolnak a plazmához, melyek könnyen 16
17 ionizálódnak, s így jelentősen növelik a vezetőképességet. Ezt a műveletet nevezik sózásnak. Az égéskamrából kilépő plazma a 2 speciális kialakítású fúvócsőbe (ezt a továbbiakban csatornának fogjuk nevezni) kerül, melyben igen nagy (hangsebesség körüli, vagy annál nagyobb) sebességgel áramlik. A tekercselés a csatornában erős mágneses teret gerjeszt. (Szupravezetős tekercset alkalmazva a mágneses indukció értéke T-t is elérhet.) A mágneses térben áramló, vezetőképes plazmában általában egyenfeszültség indukálódik, mely zárt körben áramot indít. Ezt az áramot a csatorna falán elhelyezett 4 elektródáról vezetjük a külső körbe. A külső körnek leadott villamos energia a plazma energiájából fedeződik. A fúvócsőben haladva a plazma hőmérséklete és vezetőképessége csökken. A generátort azonban úgy kell méretezni, hogy a gáz a csatorna végén is megfelelő vezetőképességgel rendelkezzen, vagyis hőmérséklete elegendően nagy legyen. A kilépő gázok hőtartalmának hasznosítása végett az MHD-generátorokat más hőerőgépekkel célszerű összekapcsolni. A nagy mágneses terek előállítására általában szupravezető mágneses tekercseket terveznek. További probléma, hogy a generátor egyenáramú teljesítményt termel, az erősáramú hálózathoz való csatlakoztatása nagyteljesítményű áraminvertert igényel. A kombinált MHD erőmű hatásfoka a tervek szerint meghaladja az 50%-ot, ipari méretű alkalmazásához azonban sok, fentebb is jelzett műszaki feladatot kell még megoldani. 17
RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA
RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA NDT TECHNICS Tüzelőanyag cellák működés közbeni vizsgálata dinamikus neutron radiográfia alkalmazásával Study of fuel tank in service applying the dynamic neutron radiography
RészletesebbenMegújuló energiák villamos rendszerei (BMEVIVEM262)
Megújuló energiák villamos rendszerei (BMEVIVEM262) Prof. Dr Vajda István BME Villamos Energetika Tanszék TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0048 A Projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális
RészletesebbenHőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor.
1. Biomassza (szilárd) esetében miért veszélyes a 16 % feletti nedvességtartalom? Mert biológiai folyamatok kiváltója lehet, öngyulladásra hajlamos, fűtőértéke csökken. 2. Folyékony tüzelőanyagok tulajdonságai
RészletesebbenKOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II.
KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA II. 4 ELeKTROMOSSÁG, MÁGNeSeSSÉG IV. MÁGNeSeSSÉG AZ ANYAGbAN 1. AZ alapvető mágneses mennyiségek A mágneses polarizáció, a mágnesezettség vektora A nukleonok (proton,
RészletesebbenHidrogén, mint alternatív hajtóanyag, a hidrogéntárolás problémája és egy lehetséges megoldás
Hidrogén, mint alternatív hajtóanyag, a hidrogéntárolás problémája és egy lehetséges megoldás Vehovszky Balázs PhD hallgató* *BME Közlekedésmérnöki Kar, Járműgyártás és javítás Tanszék H-1111 Budapest,Bertalan
RészletesebbenL Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció
A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása
RészletesebbenDr. Géczi Gábor egyetemi docens
Dr. Géczi Gábor egyetemi docens A környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe. -dörzs-elektromos gépek áramfejlesztése -1799, az olasz Gróf Alessandro
RészletesebbenA biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának
RészletesebbenSzakmai Zárójelentés Szénmonoxid preferenciális oxidációja hidrogén jelenlétében (PROX) című, F046216 számú, ifjúsági OTKA kutatásról (2004-2007)
Szakmai Zárójelentés Szénmonoxid preferenciális oxidációja hidrogén jelenlétében (PROX) című, F046216 számú, ifjúsági OTKA kutatásról (2004-2007) Témavezető: Dr. Wootsch Attila MTA Izotópkutató Intézet
RészletesebbenA SZUPRAVEZETÉS. Fizika. A mágneses tér hatása a szupravezető állapotra
Fizika A SZUPRAVEZETÉS A szupravezetés jelenségét 80 évvel ezelőtt fedezték fel, de az azóta eltelt idő alatt semmivel sem lankadt a fizikusok érdeklődése e témakör iránt. A szupravezetők tanulmányozása
RészletesebbenMágneses hűtés szobahőmérsékleten
TECHNIKA Mágneses hűtés szobahőmérsékleten Tárgyszavak: mágnes; hűtés; magnetokalorikus hatás; gadolínium. Már 1881-ben kimutatta E. Warburg német fizikus, hogy bizonyos anyagok felmelegednek, ha mágneses
Részletesebbenmágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés
MÁGNESESSÉG A mágneses sajátságok, az elektromossághoz hasonlóan, régóta megfigyelt tapasztalatok voltak, a két jelenségkör szoros kapcsolatának felismerése azonban csak mintegy két évszázaddal ezelőtt
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Közúti és Vasúti Járművek Tanszék. Alternatív hajtáslánc alkalmazhatósága kis haszongépjárművekben
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Alternatív hajtáslánc alkalmazhatósága kis haszongépjárművekben Oszuska Gábor Járműgépészmérnök (BSc) 2009 1. Bevezetés 1.1 Alternatív hajtáslánc
RészletesebbenKazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik
Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével
RészletesebbenOlvassa tovább, milyen megoldást nyújt Önnek a Viktória Solar:
Miért éri meg a megújuló energiával foglalkozni? 1. Pénztárcabarát energia Minden családnak, vállalkozásnak jól jönne egy kis plusz bevétel. A megújuló energiaforrásokkal jókora összeget lehet megspórolni
RészletesebbenNEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997
NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb
RészletesebbenSzigetelők Félvezetők Vezetők
Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).
RészletesebbenElektromos és emberi erővel hajtott kerékpárok energiaköltsége
Fordítás eredetije: APSC 262 Justin Lemire-Elmore Term Paper 81781999 April 13, 2004 Elektromos és emberi erővel hajtott kerékpárok energiaköltsége Háttér Az elektromos rásegítésű kerékpározás felfutóban
RészletesebbenDiagnosztika labor. Előadók: Kocsis Szürke Szabolcs Somogyi Huba Szuromi Csaba
Diagnosztika labor Előadók: Kocsis Szürke Szabolcs Somogyi Huba Szuromi Csaba Tartalom A járműdiagnosztika fogalma és feladata Az áramellátó- és indítórendszer diagnosztikai vizsgálata Akkumulátorok bemutatása
RészletesebbenÉ11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása. Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása
É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása A testek elektromos állapotát valamilyen közvetlenül nem érzékelhető
RészletesebbenRÉGI ÚJ ÁRAMFORRÁSOK: A TÜZELÔANYAG-ELEMEK
RÉGI ÚJ ÁRAMFORRÁSOK: A TÜZELÔANYAG-ELEMEK Inzelt György ELTE, Fizikai-Kémiai Tanszék Az utóbbi idôkben sok sajtóközlemény jelent meg a tüzelôanyag-elemekrôl. Hallunk ezekrôl az áramforrásokról a többi
RészletesebbenAzonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. október 31. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc
É RETTSÉGI VIZSGA 2006. október 31. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenÚjabb vizsgálatok a kristályok szerkezetéről
DR. VERMES MIKLÓS Újabb vizsgálatok a kristályok szerkezetéről LAUE vizsgálatai óta ismeretes, hogy a kristályok a röntgensugarak számára optikai rácsok, tehát interferenciajelenségeket hoznak létre. LAUE
Részletesebben1. A Nap, mint energiaforrás:
A napelem egy olyan eszköz, amely a nap sugárzását elektromos árammá alakítja át a fényelektromos jelenség segítségével. A napelem teljesítménye függ annak típusától, méretétől, a sugárzás intenzitásától
RészletesebbenACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS
Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:
RészletesebbenKötő- és rögzítőtechnológiák
Kötő- és rögzítőtechnológiák Szilárd anyagok illeszkedő felületük mentén külső (fizikai eredetű) vagy belső (kémiai eredetű) erővel köthetők össze. Külső erőnek az anyagok darabjait összefogó, összeszorító
RészletesebbenA villamosenergia-rendszer jellemzői. Határozza meg a villamosenergia-rendszer részeit, feladatát, az egyes részek jellemzőit!
1. A villamosenergia-rendszer jellemzői. Határozza meg a villamosenergia-rendszer részeit, feladatát, az egyes részek jellemzőit! Kommunális és lakóépületek hálózatra csatlakoztatása. Mutassa be a kommunális
RészletesebbenTartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ
Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos
RészletesebbenRedoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás
Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:
RészletesebbenSzünetmentes áramellátás lendkerekes energiatárolással
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 10. sz. 2006. p. 54 61. Korszerű energetikai berendezések Szünetmentes áramellátás lendkerekes energiatárolással A lendkerék ősidők óta
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe
ÖSSZEFOGLALÓ A kovácsüzemek és öntödék BREF (elérhető legjobb technika referencia dokumentum) a 96/61/EK tanácsi irányelv 16. cikke (2) bekezdése szerint végzett információcserét tükrözi. Az összefoglalót
RészletesebbenKészítette: Szikora Bence. Spirálcellás akkumulátorok és szuperkapacitások
Készítette: Szikora Bence Spirálcellás akkumulátorok és szuperkapacitások Akkumulátorok Az akkumulátorok esetén nem elektronok, hanem ionok a töltéshordozók. Tehát nem fém vezeti az áramot hanem egy oldott
RészletesebbenENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS
ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.4 Biomassza együttes elégetése 2.7 erőművekben hagyományos fűtőanyaggal műszaki és gazdasági feltételek, tapasztalatok Tárgyszavak: szénerőmű;
RészletesebbenElektrokémiai preparátum
Elektrokémiai preparátum A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Nátrium-hipoklorit oldat előállítása elektrokémiai úton; az oldat hipoklorit tartalmának meghatározása jodometriával. Daniell-elem
RészletesebbenGÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba
GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...
RészletesebbenTÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja:
TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja: Gáztüzelésű háztartási kombinált fűtő-melegvizet és használati melegvizet szolgáltató berendezés tüzeléstechnikai jellemzőinek vizsgálata: A tüzelőberendezés energetikai
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös
RészletesebbenKörnyezeti fizika II; Kérdések, 2013. november
Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november K-II-2.1. Mit ért a globalizáció alatt? K-II-2.2. Milyen következményeivel találkozunk a globalizációnak? K-II-2.3. Ismertesse a globalizáció ellentmondásait!
RészletesebbenBudapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék Gépjármű elektronika laborgyakorlat Elektromos autó Tartalomjegyzék Elektromos autó Elmélet EJJT kisautó bemutatása
Részletesebbenismerd meg! A galvánelemekrõl II. rész
annyi pusztulás után. A mérnöki munkában a legfõbb szempont a megoldás, ez az elsõ lépés, a mellékszempontok feledésbe mennek. A második világháború alatt Magyarországon nehéz problémák adódtak a telefonberendezések
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc
RészletesebbenA TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE
A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE dr. habil. Raisz Iván Vizsgáljuk meg, hogy e négy szereplőcsoportból összeállt rendszer
RészletesebbenA fékezési energiát hasznosító hibrid hajtás dízelmotoros vasúti kocsikban
RACIONÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG 3.8 4.9 A fékezési energiát hasznosító hibrid hajtás dízelmotoros vasúti kocsikban Tárgyszavak: hibrid hajtás; üzemanyag-megtakarítás; dízelmotor; fékezési
RészletesebbenKárolyi Benedek: Áramforrások a számítástechnikában
Károlyi Benedek: Áramforrások a számítástechnikában 6/12/2005 Webtechnológia - áramforrások 1 A következőkről lesz szó Akkumulátorok Üzemanyagcellák és más érdekességek Elemek Szünetmentes tápegységek
Részletesebben5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok
5 Egyéb alkalmazások A teljesítményelektronikai berendezések két fõ csoportját a tápegységek és a motorhajtások alkotják. Ezekkel azonban nem merülnek ki az alkalmazási lehetõségek. A továbbiakban a fennmaradt
RészletesebbenPeugeot 3008 HYbrid4. Dízel-elektromos hibrid
Peugeot 3008 HYbrid4 Dízel-elektromos hibrid A HYbrid4 technikájú Peugeot 3008 világszerte az első sorozatban gyártott, kereskedelmi forgalomba kerülő, dízel-elektromos hibrid személyautó. A HYbrid4, a
RészletesebbenAdatfeldolgozó központok energiafelhasználása
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 7 8. sz. 2006. p. 81 87. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Adatfeldolgozó központok energiafelhasználása Az adatfeldolgozó
RészletesebbenA müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával
HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával Tárgyszavak: berendezés; biohulladék;
RészletesebbenHulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai
Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 007 866 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000007866T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 866 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 73966 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenLégszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben
Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen
RészletesebbenMUNKAANYAG. Macher Zoltán. Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.
Macher Zoltán Járművek villamossági berendezéseinek, diagnosztikája és javítása I. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és
RészletesebbenMUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása
Dabi Ágnes A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása A követelménymodul megnevezése: Gépészeti kötési feladatok A követelménymodul száma: 0220-06 A
RészletesebbenÁllandó permeabilitás esetén a gerjesztési törvény más alakban is felírható:
1. Értelmezze az áramokkal kifejezett erőtörvényt. Az erő iránya a vezetők között azonos áramirány mellett vonzó, ellenkező irányú áramok esetén taszító. Az I 2 áramot vivő vezetőre ható F 2 erő fellépését
RészletesebbenAlternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR
Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Környezetbarát energia, tiszta és fenntartható minőségű élet Az új jövő víziója? Igen! Az életet adó napsugárral - napkollektoraink
RészletesebbenE G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R
VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 0 5 E G Y F Á Z I S Ú T R A N S Z F O R M Á T O R ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - - Tartalomjegyzék Villamos gépek fogalma, felosztása...3 Egyfázisú transzformátor felépítése...4
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenI. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?
I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig
RészletesebbenMŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA
MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Nyomás- és hőmérsékletszenzorok a fröccsszerszámokban A különböző fröccsöntő gépeken is azonos, jól reprodukálható termékminőség csak a szerszámüregbe beépített nyomás- és hőmérsékletszenzorok
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH.: Dielektrikumok (kibővített óravázlat) 1 z elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok z elektrosztatika alatörvényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben történt, és a különféle
RészletesebbenMÁSODIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁS A MÁTRÁBAN CLOSE ENCOUNTERS OF THE SECOND KIND IN MÁTRA HILL
MÁSODIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁS A MÁTRÁBAN CLOSE ENCOUNTERS OF THE SECOND KIND IN MÁTRA HILL Nagy Péter 1, Pintér István, Bagány Mihály Kecskeméti Főiskola GAMF Kar 1 az ELTE Fizika Tanítása doktori program
RészletesebbenVidékfejlesztés fenntarthatóan Az FT projekt Fenntartható település Készítette:
Vidékfejlesztés fenntarthatóan Az FT projekt Fenntartható település Készítette: Juhász Zoltán 1 Tartalom A Faluprogram, avagy a Fenntartható település projekt....3 Átfogó cél...3 Fenntarthatósági alapelvek
RészletesebbenNAPELEMES ALKALMAZÁSOK fotovillamos rendszerek Villamos energia előállítása környezetbarát módon
NAPELEMES ALKALMAZÁSOK fotovillamos rendszerek Villamos energia előállítása környezetbarát módon 1.) BEVEZETŐ A fotoelektromos napenergia-technológia fejlődése és terjedése miatt, ma már egyre szélesebb
RészletesebbenSZABADALMI 176561 LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY ö Bejelentés napja: 1978. VII. 11. (MA 3002) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 1/28 G 01 T 1/204 Közzététel napja: 1980. IX. 27. / í* ORSZÁGOS
RészletesebbenMAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu
MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések
RészletesebbenElektromágneses sugárözönben élünk
Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,
RészletesebbenH/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,
RészletesebbenKB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.
Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.
RészletesebbenA HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA
A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA 2015. december 1. Vezetői összefoglaló A gyógyszertári ügyelet működésének szabályozása során
RészletesebbenSOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett
Részletesebben1. tétel. a) Alapismeretek
1. tétel - Milyen alakváltozások léphetnek fel a külső terhelés, illetve igénybevétel (húzó feszültség) hatására kis és nagy hőmérsékleten (T > 350 o C)? - Mit nevezünk karbonát keménységnek, illetve nem
RészletesebbenI. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny
I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny Választott témakör A megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia termelő egységek hozambizonytalanságához kapcsolódó hálózati megoldások Fejlesztési
RészletesebbenEnergiatudatos építészet Szikra Csaba, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék
Energiatudatos építészet Szikra Csaba, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetem Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Az épületgépészeti rendszerek hatásosságának növelése
RészletesebbenKONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK
A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin
RészletesebbenA ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL
A ROBBANÓANYAGOK KEZELÉSBIZTOSSÁGÁRÓL Dr. BOHUS Géza*, BŐHM Szilvia* * Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Tanszék ABSTRACT By emitted blasting materials, treatment-safeness is required. These
RészletesebbenLEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...
RészletesebbenA napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra
A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra Készítette: Galambos Csaba KX40JF A jelenlegi energetikai helyzet Napjainkban egyre nagyobb gondot jelent
RészletesebbenELOSZTOTT ENERGIA TÁROLÁS BMF KANDÓ EKH
ELOSZTOTT ENERGIA TÁROLÁS BMF KANDÓ EKH Herbert Ferenc 2006. november 30. Egy régi álom a palackba zárt villámok energiája ENERGIA TÁROLÁS Egy ciklusban eltárolt-kivett villamosenergia E be > E ki P ki
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján
Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat
Részletesebben7. é v f o l y a m. Összesen: 54. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret. A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 óra
7. é v f o l y a m Témakörök Órakeret A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 Hőmérséklet, halmazállapot. 14 A hang, hullámmozgás a természetben. 5 Az energia. 11 A járművek mozgásának jellemzése.
RészletesebbenEnergiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései
Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának
Részletesebben7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )
7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás
RészletesebbenAZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA
Bevezető AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A műanyagok felhasználási területe egyre bővül, így mennyiségük is rohamosan növekszik. Elhasználódás után csekély hányaduk kerül csak újrahasznosításra,
RészletesebbenHEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY
MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY A megyei (fővárosi) forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:...
RészletesebbenAZ ELEKTROKÉMIA VÁLOGATOTT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI
AZ ELEKTROKÉMIA VÁLOGATOTT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI Elektrokémiai áramforrások Csoportosításuk: - primer elemek: nem tölthetk újra - szekunder elemek: újabb kisütési-feltöltési ciklus lehetséges - tüzelanyag
RészletesebbenI. rész Mi az energia?
I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és
RészletesebbenHővisszanyerés a sütödékben
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 9. sz. 2006. p. 61 67. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Hővisszanyerés a sütödékben A kenyérsütés az egyik legenergiaigényesebb
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenA BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK
A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul
Részletesebben10. Villamos erőművek és energetikai összehasonlításuk
Energetika 111 10. Villamos erőművek és energetikai összehasonlításuk A villamos erőművek olyan nagyrendszerek, amelyek különböző energiahordozókból villamos energiát állítanak elő. A világ első villamos
RészletesebbenTERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)
Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók
RészletesebbenKOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA. 7-8. évfolyam. 9-11. évfolyam valamint a. 11-12. évfolyam emelt szintű csoport
KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA 7-8. évfolyam 9-11. évfolyam valamint a 11-12. évfolyam emelt szintű csoport A tanterv készítésekor a fejlesztett kompetenciákat az oktatási célok közül vastag
Részletesebben- az egyik kiemelked fontosságú állapotjelz a TD-ban
Alapvet fizikai-kémiai mennyiségek (állapotjelzk) mérése Melyek ezek? m T, p, V, m, = ρ v A hmérséklet, T: - SI alapmennyiség, mértékegysége a K. - az egyik kiemelked fontosságú állapotjelz a TD-ban -
Részletesebben2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3
3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról
Részletesebben2. modul 2. lecke: Oxidkerámiák
2. modul 2. lecke: Oxidkerámiák A lecke célja, az egyes oxidkerámia fajták szerkezetének, tulajdonságainak, alkalmazásainak a megismerése. Rendkívül érdekes általános és speciális alkalmazási területekkel
RészletesebbenÁramvezetés Gázokban
Áramvezetés Gázokban Líceumban láthattuk több alkalommal az elektromos áram hatásait, mikor fémes vezetőre egyen-, vagy váltóáramot kapcsolunk. Megfigyelhettük a hőtermelés és hő elnyeléssel kapcsolatos
RészletesebbenVILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ
VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról
RészletesebbenA poláros fény rejtett dimenziói
HORVÁTH GÁBOR BARTA ANDRÁS SUHAI BENCE VARJÚ DEZSÕ A poláros fény rejtett dimenziói Elsõ rész Sarkított fény a természetben, polarizációs mintázatok Mivel az emberi szem fotoreceptorai érzéketlenek a fény
Részletesebben