ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY"

Átírás

1 SÁROS ÉS TÁRSA ÉPÍTÉSZIRODA BT BUDAPEST, BARÁT U. 11., T-ONLINE.HU Iroda: Budapest, Villányi út 8. III. 2. Tel. / fax: , Tel: ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A VÁCI MÁRCIUS 15. TÉR (HRSZ.: 3096, 3097, 2131/2, 3190) KOMPLETT ÁTALAKÍTÁSÁHOZ Feladatunk szerint amit Vác Város Önkormányzatától kaptunk újra kell fogalmaznunk Vác fıterének, a Március 15. térnek teljes térszintjét. Ennek a feladatnak úgy is mondhatnánk az a talán nem nagyképő történelmi tény adott alapot, hogy néhány éve elkészült a várost elkerülı, a tranzit forgalmat a városon kívül tartó, 2/A jelő út. A másik nagyhorderejő lehetıség pedig, az a ROP pályázat volt, amin Vác városa jelentıs anyagiakhoz jutott a feladat megoldására. A város szerkezete lehetıvé teszi, hogy a tranzitforgalom kikerültével valójában minden közlekedési szint eggyel kijjebb kerüljön. Ezt úgy kell érteni, hogy az addig az átmenı forgalommal terhelt (még nevében is megmaradt a) 2- es, szóval a Dr. Csányi körút, mára azzá lett, ami valójában kellett volna, hogy legyen, tehát egy városi fı győjtıúttá. Ez a tény pedig, megteremtette annak lehetıségét, hogy az addig városi fı győjtıútként mőködı régi fıutca jelentısége és szerepe (vissza)csökkenthetıvé lett. Ennek szellemében készült el a város új közlekedési koncepciója ami okozati összefüggésekre is figyelemmel lehetıvé tette a Március 15. tér közlekedése új elvek szerinti reformját. Ennek jellemzéséül teljesen leegyszerősítve talán az mondható el, hogy a téren csak

2 2 annyi és olyan gépjármőforgalom engedhetı meg, ami a napi élethez, és a nem várt helyzetek kezeléséhez nélkülözhetetlen. Mindezekhez társult az a széleskörő lakossági igény is, aminek mentén a váciak zöme szeretné megújulva látni, fórumként is birtokba venni a város fıterét. Ez olyan konkrétumokban fogalmazódott meg, hogy a hosszú, elnyújtott háromszög alakú tér mentén elhelyezkedı épületeknek már csak funkcióikból eredıen is teljesen fordított térfelületet kellene kapniuk, mint a jelenlegi. Egyszerőbben; ahol a nagy zöldfelületként mutatkozó teresség található, ott lenne szükséges alkalmasan kialakított burkolt felület(ek)re, ahol pedig az intézményi épületek találhatóak, ott sokkal nagyobb szükség lenne a burkolt térszín helyett zöldfelületre. Ezen a helyzeten hozott gyökeres változást a Szent Mihály templom most már régészeti kutatással is igazolt megtalálása. Az építési engedélyezési tervünk alapján kapott feltételek között volt ugyanis a fenti templom, illetve az ún. Bécsi kapu archeológiai feltárása. Az ásatások befejezıdtek, a talált leletek dokumentáltattak, azok bemutatása mellett döntött a város. Ahhoz azonban, hogy a fenti elképzelést értelmezni lehessen, meg kell vizsgálni a tér történetileg kialakult szerkezetét, örökségi értékeit. 1. A TERÜLET ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEINEK SZÁMBAVÉ- TELE A következıkben mondandónkat Vác Város Szabályozási Tervének és Építési Szabályzatának Örökségvédelmi Hatástanulmánya és az áttanulmányozott szakirodalom egy részébıl vett idézetek formájában fejtjük ki:

3 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, A TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS A TÉR KIALAKULÁSA Vác a XI. századtól kezdve folyamatosan fejlıdött és egyre jelentısebb püspöki székhely lett, elsı virágkorát élte a magyar állam elsı évszázadaiban. A két és fél évszázadon át tartó fejlıdést a tatárjárás törte meg március 17-én (Vác feketevasárnapján) a tatárok feldúlták a várost, mindent elpusztítottak ben az újjáépítés céljából IV. Béla király győlést hívott össze a szomszédos vármegyék képviselıivel. A püspök-földesúr német telepeseket hívott a városba, mert a helyi és környékbeli lakosság nagyon megfogyatkozott. A Duna mentén, a mai Március 15. tértıl északra jött a német város, melynek elsı írásos említése 1319-bıl származik. A városépítı munkálatok során újjáépült a püspöki vár és a váralja is, az ún. magyar város. Ekkor a város háromsejtő lett. Legkisebb egysége délen a vár, a legnagyobb északon a német város, melynek piaca a mai Március 15-e tér helyén volt. A magyar város a kettı között terült el a Duna mentén, északon a német városba ékelıdve. Északi határa a mai Fürdı utca lehetett.az így kialakult középkori városszerkezet prototípusnak számít hazánkban, s ma is tisztán kivehetı a történelmi belváros alaprajzából. A török hódoltság idején a város szerkezete változatlan maradt. A német lakosság betelepedése kedvezı hatással volt a város fejlıdésére. Vác a XIV.-XV. században egyre nagyobb gazdasági jelentıséggel bírt. A váci Dunakanyarban keresztezte egymást négy nemzetközi útvonal, ezért alakult ki Vác-

4 4 nál az ország egyik fontos kereskedelmi, majd igazgatási központja. Vác Báthori Miklós püspöksége alatt ( ) élte második virágkorát. A püspök hatalmas építkezéseket, átalakításokat kezdeményezett. A krónika elismeréssel beszél Báthori Miklós reneszánsz udvaráról, a püspök tudomány- és mővészetszeretetérıl. A törökök 1544-ben foglalták el végleg Vácot. A török hódoltság idején a város szerkezete változatlan maradt. A török uralom következtében a város megállt fejlıdésében. Vác június 27-én szabadult fel elıször a török uralom alól, A végleges felszabadulás 1686 júniusában történt meg. A török megszállás és a Rákócziszabadságharc után újra megkezdıdött egy városmegújítási folyamat. Ennek eredményeként indult meg a barokk Vác kialakulása. Althann Mihály Frigyes, Althann Mihály Károly, Forgách Pál, Eszterházy Károly és Migazzi Kristóf Antal püspökök ideje alatt élte át Vác harmadik virágkorát. A sok szenvedésen átment város helyreállítási munkálatait az évi tőzvész megsemmisítette, kezdıdhetett szinte teljesen elölrıl a barokk város építése. A XVIII. században nagyszabású építkezések zajlottak le, fejlıdött a város ipara és kereskedelme. Ekkor jött létre a mai település építészeti értékeinek legtöbbje, s így a történelmi városközpont mai képe. Kolonits Zsigmond és az ıt követı Althann M. Frigyes püspök 1715-ben elkezdték tudatos városrendezési tervük megvalósítását, melynek részeként egyházi és uradalmi központ létesült a magyar és a német város határán. Bár ekkor még használatosak voltak ezek az elnevezések, ettıl kezdve a magyar várost alsóvárosnak, a német várost pedig felsıvárosnak kezdték hívni, valószínőleg a földrajzi elhelyezkedésük

5 5 miatt. A dolog érdekessége, hogy e két elnevezés jelentése késıbb az ellenkezıjére változott, mivel az itt lakók nemzetisége felcserélıdött. Így a felsıvárost már inkább magyarok, az alsóvárost pedig németek lakták. Vác a természeti adottságokhoz alkalmazkodva É- D-i irányban fejlıdött, eredetileg egyutcás település volt. Az egykori fıutcán végighaladva (Budapesti fıút, Köztársaság út, Dózsa György út) megfigyelhetı, hogy a város történelmi városmagjának alapjait a fıútvonalra felfőzıdı terek sorozata, együttese alkotja.

6 6 A Március 15. tér, a Fı tér a város polgári életének központja, fóruma volt. A tér alaprajzaiban és térfalaiban egységes barokk tér, mely hazánk egyik legszebb, legértékesebb tere. Szokatlan, háromszög alakú formája, a betorkolló utcák teljes egészében ırzik a régi utca- és térrendszert. A tér dél felé szélesedik, tölcséresedik, és legyezıszerően kinyílva utcák nyílnak belıle. (Részletek Vác Város Szabályozási Terve és Építési Szabályzata 1. sz. módosításában szereplı Örökségvédelmi Hatástanulmányból /a továbbiakban: ÉSZ ÖH/ készítette: Kertész Beáta, URBANITÁS Kft ) "A középkori egyházi központ a vár volt s mellékközpont alakult ki a német város plébániája körül. Itt nyilván jelentıs középületek, egyházi kézen levı házak is álltak, erre mutat a török adójegyzéknek e tájon sztereotipen visszatérı megjegyzése, "a papok háza" volt. De erre mutat az a tény is, hogy a török hódoltság után visszatérı püspökség itt telepszik le. Kétségtelenül egyik oka, hogy a Szt. Mihály-templom használható állapotban volt, míg a vártemplom romokban hevert. Hevenessy egy nagyon korai feljegyzésébıl (1703) arra is gondolhatunk, hogy a reneszánsz idıkben már állt a német vá-

7 7 ros fıterén egy püspöki palota, mert megemlíti, hogy 1687-tıl használt kétemeletes püspöki palotán a kapu fölött Báthory vésett címere látható. A Szent Mihály-templom környéke tehát a középkori indítások és a török hódoltság adottságai (mert ez volt az egyetlen keresztény templom) után a XVII. sz. végén egyházi és világi központtá válik. A Szt. Mihály-templom a püspöki székesegyház lesz, itt emelkedik a kétemeletes püspöki palota (ma Március 15. tér 6.), melyet az Althannok építenek és bıvítenek. Itt állt a városháza, melyet Migazzi mai alakjában építtetett fel. Az 1718-as térkép szerint részben még megvolt a várost kelet nyugat irányban kettéosztó középkori palánk és árok, emellett kezdik építeni a palotát. Eszter-házy Károly pedig felhagyva elıdeinek provinciális elgondolásaival, hogy a Szt. Mihály-templomot építsék át, új monumentális székesegyház építéséhez kezd. Ezzel egyidejőleg kialakul a Március 15. tér mai alakja is. Láttuk, hogy itt a középkorban a fıútvonal és abból Y alakban kiágazó mellékutca az itt álló épület és Szt. Mihály-templom megközelítésére szolgált. Az épületet a török hódoltság után, a templomot a székesegyház építésekor lebontották s így alakult ki a négyzetes alakúból tölcséressé bővölı mai Március 15. tér. A városszerkezet harmadik s utolsó lényeges változása a városfal maradványok lebontása, illetve két oldalról való beépítés, mely az utcák íves hajlását indokolja a mai városszerkezetben. A XVIII. sz. végén kialakult városszerkezet lényegében máig változatlan. (Dercsényi Dezsı) (Részletek a Városképek - Mőemlékek sorozat Dercsényi Dezsı - Granasztói Pál: VÁC címő mun-

8 8 kájából, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960, a továbbiakban: Dercsényi-Granasztói: VÁC) A középkorból és a török hódoltság korából Vác területén 1685/86-ban a romok között sok korábbi épületmaradvány maradt meg. A középkori épületmaradványok romjai közül a volt székesegyház, a domonkos kolostor, a Szent Mihálytemplom, a vár, a volt kanonoki házak és a városkapuk maradványai említhetık meg. A török korban erıdítési célra a városi épületet részben lebontották. az 1680 körüli osztrák katonai térkép alapján megállapítható, hogy a város szerkezete a török korban alig változott meg. Az 1688-tól megindult újjáépítést meghatározta, hogy az egyetlen igénybe vehetı templom a török dzsámiból 1686 után visszaalakított Szent Mihály - volt. A püspök az új városközpont kiépítését az említett Szent Mihály körül indította meg. Itt a templom alatt egy középkori épületrész maradt, kéthajós gótikus pincével, amelyet ismét használatba vettek. Az közötti korszakban végzett legkorábbi építkezésekre jellemzı, hogy csupán újjáépítések voltak. Az évi nagy tőzvész nyomában meginduló városrendezési építkezések közötti korszakában már a középkori "Német és Magyar város" teljes összeépítésével egy teljesen újonnan kialakított egységes belvárost hoztak létre. A nagy városrendezési építkezések után, közötti idıszakban változást építészetileg csupán a lakóházak számának gyarapodása jelentett. (Dr. Vass Elıd) (Studia Comitensia sorozat 13. VÁC TÖRTÉNETE I., Szentendre, 1983, 6.3. Mővészettörténet. A barokk Vác, a továbbiakban: Vass Elıd: A barokk Vác)

9 A MÁRCIUS 15. TÉR MINT BAROKK TÉR, TÉRFALAINAK VÁ- ROSKÉPI, ÉPÍTÉSZETI, MŐEMLÉKI ÖSSZKÉPE, A TÉR ALKOTÓ ELEMEINEK ÉRTÉKE, VISZONYRENDSZERÜK, TÉRARÁNYOK Ha most a városszerkezetet tartalommal megtöltı mőemléki anyagot tekintjük, úgy az a különös helyzet áll elı, hogy úgyszólván kivétel nélkül a

10 10 XVIII. századra, annak is inkább második felére tehetı építésük. A jelentısebb mőemlékek építési kora jól jelzi a város egyre gyorsuló, majd a század végén megtorpanó fejlıdését. Az elsı nagyobb stílő egyházi és világi építkezések az Althannok korára esnek. Althann Mihály Károly kezdi meg a Szt. Mihály-templom átépítését. Világi épületek közül akkor épül a püspöki palota (Március 15. tér 6.), ekkor kezdik a városházát. Néhány polgári ház arra mutat, hogy a jobb módú kereskedı, iparos réteg is kezd építkezni (Március 15. tér 7., 8., 9., 10., 21. ). Migazzi korának építkezései nemcsak számban, mővészi igényességben is felülmúlják az elızı félszázadot s ami szintén nem jelentéktelen, bizonyos vonatkozásban az egész magyar mővészeti fejlıdés szempontjából is számottevık. Migazzi építkezéseinek ez az ága kétségtelenül messze megelızi a bécsi érett barokk stílusát utánzó hazai fejlıdést, mert közvetlenül a francia koraklasszicizmushoz, Souflon és körének korszerő irányához kapcsolja legjelentısebb váci alkotásait. Ennek a mővészeti fellendülésnek Migazzi távoztával egyszerre vége szakadt. Ne gondoljuk, hogy a fellendülésnek egyedül a bécsi hercegérsek egyénisége lett volna mozgatója, bár kétségtelen, hogy az igény és a példa igen jelentıs befolyást gyakorolt váci környezetére is. Bizonyos az is, hogy bár Migazzi bécsi fıpapi állásának jövedelem kiegészítéseként kapta a

11 11 váci püspökséget, második székhelyének is jut valami a magyar jövedelembıl és hullik valami fény a császárváros pompájából. Távozását azonban a társadalmi helyzet változása teszi elkerülhetetlenné. II. József felvilágosodott abszolutizmusa igyekszik gátat vetni az egyházi jövedelmek összpontosításának s Migazzinak választani kell Bécs és Vác között. II. József a szerzetesrendeket feloszlatja. A gazdasági pangás az építkezési igény csökkenésével együtt azt eredményezi, hogy a város klasszicista és romantikus épületekben szegény. Az eklektika sem hagyott lényegesebb nyomot a városképen. A Március 15. tér egyik-másik háza (Március 15. tér 17., 20., 22) inkább homlokzatképzésében, mint alaprajzi rendszerében képviseli e stíluskorszakot. Ez a rövid áttekintés is bizonyítja, hogy a barokk városkép lényegében meghatározta a XIX XX. sz. városképét is. Amit ma a városban mőemlékileg, városképileg értékesnek tartunk, javarészt a XVIII. sz.-ban, annak is inkább a második felében alakult ki. A két jelentıs térkompozíció, a Március 15. tér és a Konstantin tér, ha eltérı adottságokból is, de ekkor nyerte mai alakját. A térfalakat alkotó házsorok a lehiggadt vagy leegyszerősített barokk stílus egymáshoz illeszkedı, szerény díszítéső épületei. A nagy hangsúlyok, melyek ezen a polgári léptéken felülemelkednek (Ferences-templom, Székesegyház, Piarista, Domonkos, Görög-templom) szintén a barokk stílusban kapták mai alakjukat. A városkép alapvetı diszpozíciója, hogy ti. a város a Dunára néz, nem változott, sıt a Székesegyház és a Piarista, Görög-templommal még erısödött is. Befejezésként csak néhány szóval arra szeretnénk utalni, mi történt az elmúlt húsz esz-

12 12 tendı alatt a várostörténet legértékesebb emlékeivel, a város mőemlékeivel. Szervezett és tudatos mőemlékvédelemrıl a 40- es évekig nem beszélhetünk, az elmúlt két évtizedben, különösen a felszabadulás után annál több igyekezettel tárták fel és mutatták be a város mőemléki értékeit. A Március 15. tér rendezésével és a térfalak helyreállításával egységes elgondolás szerint a városközpont helyreállítása történt meg. A tér alapsíkjának rendezése kitőnı példa, hogy az alacsony térfalakkal határolt, viszonylag nagy területet hogyan lehet változatosan és artisztikusan megoldani. A tér házsorait, javarészük értékes barokk mőemlék, megszabadítva a századforduló után készült átépítésektıl, helyreállították, amivel kitőnı példát szolgáltattak, hogy kisebb léptékő és igényő mőemléki együttes helyreállításával is milyen jelentıs mővészi hatást lehet elérni. Bár Vác fényes középkori múltjának, reneszánsz emlékeinek, török mecsetjeinek a városképben semmi nyoma nem maradt, utcahálózatával, tereivel, barokk emlékeivel ırzi egykori küzdelmes történelmének, helyi mesterembereinek alkotó készségét s példázza a magyar városfejlıdés szerény, de tipikus jellegzetességeit. (Dercsényi Dezsı, Dercsényi-Granasztói: VÁC) Ezzel az idézettel elérkeztünk az ásatások 2003-ban történt megkezdése elıtti Március 15. térhez, mely nem sokkal az idézett mő megjelenése elıtt nyerte el mai formáját Pogány Frigyes és Horler Miklós 1951-ben készített rendezési terve alapján. A jelen tervezési feladat kiindulási alapját képezı tér legjobb városképi, építészeti, mőemléki, a térarányokat is taglaló elemzését és értékelését Granasztói Pál

13 13 adta a fent idézett mőben: A Március 15. térre a vasút felıl a Széchenyi utca vezet. A kezdetén jellegtelen, újabb beépítéső út a Beloiannisz utca keresztezésénél érkezik az egykori középkori város széléhez, innen már szép bepillantást kapunk a térre. Mindkét oldalon a régebbi épületek zárt sora bár többségük jellegtelen, mégis érzékelteti a mélyebb múltat és az egységesebb, szervesebb városképet. (A Széchenyi utca 8. és 14. sz. mőemlék jellegő, a 2. sz. városképi jelentıségő épületek; a 11. és a 14. sz. épület a városfalat rejti.) Ez a rövid útszakasz jó és arányos elıkészítés, nem vonja magára a figyelmet, hanem a célra irányítja. Szélesítése, melyre forgalmi szempontból szükség lesz, és végig emeletes beépítése még javíthat is a képen a térre való rálátást határozottabbá teheti, ellenirányban pedig, kelet felé szebbé válna a kitekintés a környezı hegyekre, a tájra. A Március 15. térre érkezve, s a téren körültekintve megállapíthatjuk, hogy mindenekelıtt az alakja jellegzetes, s ez az alak a tér esztétikai értékének egyik fı tényezıje. A háromszöglető vagy inkább tölcséres tér, mely a délkeleti sarkon, a Széchenyi és a Lıwy Sándor utcák betorkollásánál kis melléktérrel bıvül, önmagában véve is kellemes formájú, arányú, mérető; hatását azonban fokozza a városban elfoglalt helyzete is. A téren állva elsı rápillantásra érzékelhetjük ennek az alaknak szükségszerő voltát, egyben azt is, hogy itt az idı dolgozott; ez a tér nemcsak a rajta álló épületek, hanem éppen alakja révén is az idı évszázadok mőve. Az elızı fejezetben szó volt arról, hogyan alakult a hajdani, az itt ke-

14 14 resztben állott középkori templomot közrefogó útelágazás idıvel térré. A térnek kissé töredezett, egyenetlen körvonalai is jól érzékeltetik ezt. Az azonban, ami a leginkább szükségszerőségként jeleníti meg, meggyızıvé teszi a tér alakját, az az iránya, helyesebben irányulása. Az észak felıl érkezı, a Dunával párhuzamosan haladó, középkori eredető fıút (a mai Köztársaság út) tölcséresedik itt ki dél felé és osztja el forgalmát a belvárosba: részben a fıút vonalát folytatva a másik fıtér, a Konstantin tér és a déli városrész, részben a Lıwy Sándor utcán át egy mellék tér, a Kossuth tér és a belváros keleti részei felé. Ez a belváros felé irányuló kettéágazás már önmagában véve is megadja a tér s a téralak értelmét, ezekhez járul még a pályaudvarhoz vezetı Széchenyi utca, melyen érkeztünk és a Dunához, a révhez levezetı rövid Bartók Béla utca. Mindezeknek az innen induló, helyesebben ideérkezı utaknak a révén válik a tér valóban polgári központtá. A tér alakja, arányai elválaszthatatlanok a beépítésétıl, a térfalaktól a tér hatását ezek együttesen alkotják. Az, ami mindenekelıtt feltőnik; a tágasság, a

15 15

16 16 magyar városokra annyira jellemzı nyugalmas horizontális jelleg. Az épületek az egyetlen kétemeletes Siketnéma Intézet (volt püspöki palota) kivételével egyemeletesek, a tér északi torkolatánál pedig földszintesek; itt már a földszintes, zártsorú, jellegzetesen elıvárosias beépítéső széles Köztársaság, majd Dózsa György út kezdıdik, melybe a tér szinte észrevétlenül folyik át. (Itt A Március 15. tér már csak egy városképi jelentıségő épület van: a Köztársaság út 29. sz. egyemeletes épület, amely a Március 15. téri házsor befejezésének tekinthetı.) A tér beépítésében a másik lényeges vonás, hogy az itt álló épületek, összhangjuk mellett, ugyanazt az idıben kialakultságot,

17 17 fejlıdöttséget érzékeltetik, amit maga a tér alakja is. Noha ezek az épületek csaknem mind egy-emeletesek, nagyobbrészt egyszerő barokk, copf jellegőek, mégis a kisebb méret- és stílusbeli eltérések, a váltakozó homlokzatok, tetı- és párkánymagasságok határozottan kifejezésre juttatják azt, hogy ez a tér nem egyszerre, egységes terv szerint, hanem házról házra épült. Mai állapota, a házak homlokzata révén, másfél-két évszázadnyi idıszakot jelenít meg, a tér alakjával pedig, s azzal, ami a térfalak mögött van vagy volt, jóval régebbit. A tér egyik legfıbb általános jellegzetessége egyben értéke a beépítésnek, az itt álló épületeknek egységes építészeti jellege. Ez az egységesség az említett idıbeli fejlıdés ellenére is nagymértékben fennáll, nerncsak azért, mert a jelentısebb épületek általában barokk, copf stílusúak, hanem azért is, mert valamennyiüket korra, rendeltetésre, stílusra tekintet nélkü1 általában bizonyos provinciális egyszerőség, vakolatarchitektúra, a magyar városképekre annyira jellemzı keresetlen, kevéssé tagolt, nyugalmas formavilág jellemez. Ez, miként más városainkban is, nagyjából a múlt század végéig alakult ki egy-két azóta épült ház már ki is rí belıle és a jónéhány eklektikus, de tartózkodó épület ellenére, melyek nem bontják meg az egységet, az uralkodó épületek révén határozottan barokk jellegő. Állíthatjuk, hogy a Március 15. tér nemcsak egyik legszebb alakú, arányú terünk, hanem egyik legjellegzetesebb és legszebb barokk városképünk is. A tér hatásához, értékéhez ezeken az általános jellegzetességeken kívül téralak, tágasság, idıbeli rétegzódés, nyugalmas egyszerőség,

18 18 egységes építészeti jelleg ugyanis nagymértékben hozzájárulnak az itt álló barok középületek. Elsısorban a volt domonkos, most felsıvárosi plébánia templom, mely a tér vizuális gyújtópontját alkotja. Az önmagában is jelentékeny oromfalas barokk homlokzat különösképpen nagyhatásúvá válik azáltal, hogy a tölcsér alakú tér déli, rövid oldalán, térsarkon, az észak felıl bevezetı Köztársaság út tengelyében már messzirıl látszik, szinte várja az érkezıt. Közelebb érve pedig nemcsak célponttá, hanem az egész teret összefogó, annak fı hangsúlyát adó városképi elemmé is válik, anélkül azonban, hogy túlságosan kiemelkedve elvonná a figyelmet a tér egészérıl és az itt álló más, fontos épületekrıl. Azáltal pedig, hogy távolabb, a templom mögött, látszanak a piarista templom tornyai, feltőnik a Szentháromság oszlop, érzékelhetjük, hogy a plébánia templom nemcsak célpont, végpont, hanem kezdet is, mögötte sőrősödik a város közepe, java, más és újabb városképek ígérete. A plébánia templom és a tér együttes látványában ez az igazán megragadó: az észak felıl, a valaha fı irányból érkezık tekintetét együttesen megkapják, megállítják, s ugyanakkor tágra nyitják, továbbröppentik egy feltáruló város felé. A téren álló egyéb jelentıs épületek közül már egyiknek sincsen ennyire kiemelkedı helyzete, ezek inkább méreteikkel, építészeti tagozottságukkal tőnnek ki, egyébként azonban beilleszkednek a tér jellemzett képébe. Ilyenek a városi Tanácsháza (Március 15. tér 11. sz.), a kórház (Március 15. tér 9. sz.), a Siketnéma Intézet (volt püspöki palota) és a volt nagypréposti palota (Március 15. tér 6. és 4. sz.). Bár mindegyikük külön-külön is jelentıs, értéküket nagymértékben fokozza az, hogy a téren jól cso-

19 19 portosított, a tér két oldalára elosztott, stílusában is egységes városépítészeti együttest alkotnak, s az is, hogy az észak felé szőkülı, összetartó téroldalakon jól érvényesülnek. Az itt álló egyéb épületek. nagyrészt lakóházak, köztük mőemlékek ennek az együttesnek inkább kitöltı elemeit alkotják, kivéve a nyugati oldalon, a Széchenyi utcával szemben levı házsort, mely önmagában véve is hatásos együttes. (A Március 15. tér 21. sz. épület mőemlék, a 8., 10., 15., és 22. sz. épületek mőemlék jellegőek.) Ez a változatosság a tér szépségét még inkább növeli; a tér talán túl igényes, ünnepélyes volna, ha csupa jelentıs középületbıl állna, elveszítené polgári központ jellegét ha viszont nélkülözné ıket, és csak egyszerőbb lakóházak soraiból állna, veszítene feszültségébıl, hatásából. A Március 15. tér esztétikai értékének a már említetteken felül egyik alapja éppen ez a szerencsés egyensúly a köz- és magán-, az ünnepélyesebb és egyszerőbb épületek között, ezzel válik igazában fórummá, a mindennapos életnek is gyújtópontjává.

20 20

21 21 A téren legutóbb folyt tervszerő helyreállítás nagymértékben emelte a hatást, és példaadó az ilyen munkálatok számára; a mőemlékeknek stilisztikai szempontból tisztább kiképzése, az egyszerőbb, ízlésesebb portálok, a színezés; mind hozzájárult ehhez. Csaknem ugyanezt mondhatjuk a tér alapsíkjának újabb kiképzésére is. Itt már maga a kezdeményezés is jelentıs; tereink alapsíkjával keveset törıdünk, holott hatásuk nagymértékben része a tér hatásának, a jól kiképzett alapsík képes összefogni a teret, a tekintetet. A nemrégen végre hajtott rendezés a bódék, szobrok eltávolítása, a mélyítés, a tér súlypontjában felállított egyszerő, artisztikus kút jelentıs javulást hozott, de nem tekinthetı befejezettnek, a tér alapsíkja egyelıre még nem olyan határozott, mint az oldalfalak, s ez utóbbiak mintha keresetlenebbek

22 22 volnának. Különösen, kényes feladat lesz ha sor kerü1 rá a tér alatti középkori romok kellı bemutatása. Bizonyos azonban, hogy a téren legutóbb történt helyreállítási és felületkiképzési munkák jelentısen növelték a tér értékét, együttesen s külön-külön is, s kedveltebbé tették mind a lakosok, mind a látogatók számára. Végezetü1, a térrıl szólva meg kell említenünk még egy hatástényezıt, mely hozzájárul a Március 15. tér jellegének, értékének kibontakozásához: ez a tájjal való kapcsolat. A Bartók Béla utcán, kis résen át ugyan, de a közelben megpillantjuk a Dunát és a túlparti szigetet, hegyeket. A Széchenyi utca és a Dózsa György út felé kitekintve pedig fel-feltőnik egy pillanatra a börzsönyi hegyek vonulata. A tájnak, s a víznek ez a közelsége, tudata, sajátságos módon még inkább fokozza a térnek éppen zárt térhatását, fórum jellegét, mert feszültséget visz bele a városi gyülekezı térnek azt a feszültségét, amit Ortega oly találóan jellemzett: Miként hagyhatja el az ember a földet? Hová mehet? Hiszen a táj, az egész föld maga a határtalanság. Nagyon egyszerő. Egy darab földet néhány fal segítségével körülzár és az alaktalan, végtelen térrel a körülhatároltat, a végest állítja szembe. Így keletkezik a fórum..." Vácott, sok pusztulás után, egy igen régi múlt alapjain, a magyar városi polgárság mégis fórumot, szép városi teret alkotott, nem idegen módra, hanem a szükség, az adottságok és a saját nobilis ízlése szerint. (Granasztói Pál, Dercsényi-Granasztói: VÁC)

23 VÉDETTSÉGEK MŐEMLÉKVÉDELEM Vác mőemlékekben rendkívül gazdag, több, mint 70 mőemléke közül több egye-di jelentıséggel is bír. Az országos védelem alatt álló mőemléki jelentıségő területeken (MJT), a kapcsolódó mőemléki környezet (MK) területén, valamint az egyedi védelem alatt álló területen, épületeken, építményeken és ezek mőemléki környezetén belül a hatályos mőemlékvédelmi törvény szerinti védelmet kell biztosítani. A Március 15. tér a Város Szabályozási tervében a történeti városmag mûemléki jelentõségû területe részeként országos védelem alatt álló területként van meghatározva (MJT 4312). A most befejezıdött régészeti feltárások során elıkerült leletek, a Szt. Mihály templom és a Bécsi kapu védelmére a teljes tér 3907, 2131/2, 3190 és 3096 helyrajzi számú területét ideiglenes mőemléki védelem alá helyezte a KÖH Felügyeleti Igazgatósága Budapesti Regionális Irodája július 12-én kelt 450/2126/4/2005. számú határozatával, vagyis jelenleg az egész tér mőemléknek minısül. Az országos, egyedi védelem alatt álló téralkotó elemeket, védettségi fokukat a Szabályozási Terv és Építési Szabályzat 1. sz. függelékében szereplı Mőemlékjegyzékbıl idézzük:

24 24

25 25

26 26

27 27

28 28

29 29

30 30

31 31

32 32

33 33

34 34

35 HELYI ÉRTÉKVÉDELEM A helyi védelem alatt álló területek, épületek, építmények védelmét biztosítani kell. Vác Város Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének 3. sz. függeléke (Vác Város Önkormányzat 26/2004. (X. 14.) sz. rendelete, az építészeti és természeti értékek helyi védelmérıl szóló 9/1992. (IV. 13.) sz. rendelet kiegészítése, 1. számú melléklete) szerint a Fıtéren az alábbiak objektumok részesültek helyi védelemben: 14. Köztéri szobrok, emlékmővek, kutak: Március 15.-e tér Madarassy Walter - Horváth Tibor: Testvérvárosok kútja, Szt. János apostol. Megjegyezzük, hogy magát a kutat az oszlop és az apostol szobra nélkül Horler Miklós tervezte 1954-ben. ( Studia Comitatensia 14 Vác Története II. Szentendre 1983., 7.2. Városépítés és várospolitika ( ), 6. kép) Március 15.-e tér Négy puttó

36 Március 15.-e tér Cházár András (Siketnémák Intézete) Március 15.-e tér Borbély Sándor (Siketnémák Intézete) 1.4. FUNKCIONÁLIS RENDSZER, AZ ÉPÜLETEK ÉS TÉRSÉGEK KAPCSO- LATAI A tér teljes újrafogalmazásának szükségessége a megváltozó igényekbıl (is) eredeztethetı. Ez alatt azt kell érteni, hogy a hosszú, tölcsér alakú térnek a Fehérek temploma elıtti teressége olyan térfalakkal van körülvéve, ahol a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás funkciók dominálnak. A tér másik vé-ge pedig sokkalta inkább nevezhetı intézményi területnek. A fentiekbıl következik, hogy az elıbbi a minél több szilárd burkolatú felületet, az utóbbi a lehetséges legnagyobb zöldfelületeket igényli. A tervben javaslatot teszünk ennek megoldására A TÖRTÉNETI MÚLT FELTÁRT RÉGÉSZETI EMLÉKEI, RÉ- GÉSZETI ÉS MŐVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTÉKELÉSÜK Batizi Zoltán, az ásatást 2005-ben vezetı régész szakvéleménye: A váci Szent Mihály-templom kutatási eredményeinek összefoglalása, az ásatás rövid ismertetése (2003. október augusztus) A váci Szent Mihály-templom kutatása 2003 ıszén, a Március 15. téren tervezett rekonstrukciós munkálatok elıtti megelızı feltárás keretében indult meg. Az írásos források alapján

37 37 ismert volt, hogy évszázadokon át valahol a téren, ennek déli részén állt ezen egyház, amit a XVIII. század közepén megkíséreltek átépíteni, majd a munkálatokat félbehagyva lebontották. Az épület téren belüli elhelyezkedésén kívül lényeges kérdés volt az is, hogy a bontás milyen alapos volt, azaz a bontás után maradt-e ránk feltárható, értelmezhetı maradvány? Az elsı kutatóárok bontásakor elıkerült a hajó nagyjából kelet-északkelet irányú északi fala, több helyen a barokk kori téglapadló részlete, ezektıl délre pedig két másik, az északival párhuzamosan futó falszakasz, melyeket a késıbbiekben a déli hajófalként és a hozzá délrıl csatlakozó mellékkápolna falaként azonosítottunk. Az északi hajófaltól északra a temetı kı fala is elkerült. Itt a templom és a cinterem fala közti részen két boltozott téglacsatorna szakaszát is kibontottuk. Az ásatásvezetı Dr. Tettamanti Sarolta az elsı kutatóárok mellett, ennek közelében több újabb szelvényt is nyitott. Ezekben a templom és a temetıfal nyugati része, valamint a délnyugati torony alapjai rejtıztek. A következı, évben bizonyossá vált, hogy az Oracsek Ignác által 1755-ben, az akkor álló épületrıl készített felmérés pontos és megbízható, a felmérés apró eltéréseket leszámítva megegyezik a feltáráson talált alaprajzzal. Lényeges eredmény volt az is, hogy tisztázódott, hogy az 1755-ben állt templomnak a nyugati részét nem építették át, a humusz alatt centiméter mélységben elıkerültek a falai, ezek alap feletti, azaz felmenı részének szakaszai. A hajó keleti része és a szentély helyén 1755 utáni falakat és alapozásokat találtunk, melyek nagyobb részt téglából készültek, de felhasználták hozzájuk a lebontott ko-

38 38 rábbi templom kıanyagát is. A barokk falak közt az ezek építése, illetve bontása során felgyülemlett törmeléket találtuk, amely töredékes, használhatatlan téglákból, kisebb-nagyobb kövekbıl, habarcsból és homokból állt. Több helyen megfigyelhetı volt, hogy a visszatemetendı falakra és a köztük levı törmelékre egy viszonylag vastag réteg, cm jó minıségő, tiszta habarcsot öntöttek. Ez valószínőleg azzal magyarázható, hogy a betemetéskor féltek a késıbbi ülepedéstıl, szintsüllyedéstıl, ezért a laza törmelék és a szintén instabil, homokból álló altalajt ily módon erısítették meg ben a templom keleti, 1755 után átépített részérıl lebontottuk a törmeléket, és több ponton elértük a homokos altalajt. A nyugati, Oracsek által is ábrázolt részen megtisztítottuk a temetı és a templom falait, illetve a hajóbelsıben talált téglapadlóig, vagy ennek szintjéig eltávolítottuk a humuszt és a törmeléket. A temetı területén, a hajótól délre, és a hajó belsejében 25 sírt tártunk fel. A hajó mellett, tıle szintén délre került elı egy osszáriumként azonosítható építmény. A hajó északi részén egy két részes boltíves tégla kriptát tártunk fel. Az egyház lebontása után, azaz a XVIII. század végén XIX. század folyamán emelt tégla csatornarendszer több szakaszára is rábukkantunk. Ezek sajnos több ponton is vágták a korábbi épület maradványait. A év folyamán a keleti részen folytatódott a törmelék eltávolítása, így újabb 1755 utáni falszakaszok kerültek elı. A temetıfal teljes megmaradt hosszát is megismertük, de a legtöbb figyelmet a templom nyugati, korábbi részére fordítottuk. Ennek a nyugati és a kele-

39 39 ti részén nyitottunk szelvényeket, melyekben eddig több mint 250 temetkezést és számos korai, a sírok és egyéb beásások által rongált alapfalat találtunk. A feltárt falszakaszok ismertetése A Szent Mihály-templom legutolsó építési fázisát az 1755 után indult átépítés jelenti. Az bizonyos, hogy nem az Oracsek-féle tervrajzról ismert templomot húzták fel, hanem ennek egy módosított formáját. A feltárás során kiderült, hogy a munkálatok néhány éve alatt többször módosult az építtetık koncepciója. Ezt mutatja a félköríves lépcsıforduló átalakítása a belé helyezett szögletes faltömbbel, valamint e lejárat aljának közelében, tıle északra megfigyelt lépcsıalapozás, amely nem az altalajra támaszkodik, hanem egy már visszatöltött törmelékes rétegre. A félköríves lépcsıfordulótól keletre található mellékszentély vagy kápolna keleti falán egy, a délin két befalazott nyílás bizonyítja az építkezés során bekövetkezett tervmódosításokat. Mivel a tervezett épületnek csupán nagyjából a fele készült el, és ennek is csak egy részét tudtuk feltárni, igen nehéz feladat a fenti változtatások okát kideríteni, illetve a tervezett egyház formáját kikövetkeztetni. A fenti nagy építkezés elıtti templomot Oracsek Ignác alaprajzáról ismerjük. Errıl már korábban kiderült, hogy több fázisban épült. A nagymérető délnyugati torony ugyanis jól láthatóan a hajó elkészülte után, a hajó délnyugati sarkának támpilléréhez épült hozzá. A hajóhoz délrıl csatlakozó oldalkápolna is késıbbi toldalék, a hajó egyik déli pillérét használták fel építésekor. Szintén már a feltárás korai fázisában kiderült, hogy a már említett délnyugati torony keleti falának közepéhez keletrıl

40 40 csatlakozó, rövid, kb. 5 méteres falszakasz is késıbbi építéső, legalábbis késıbbi, mint a torony és a hajó, mivel a torony falához és a hajó egyik déli támpilléréhez építették hozzá. E falszakasz és a torony, valamint a hajó támpillére által közrefogott terület egy kápolnát alkothatott, ennek keleti részében oltáralapozásnak tartható alapot találtunk. Itt, a déli oldalon, a két most bemutatott kápolna közti részen a templomon kívül egy barokk kori osszáriummot tártunk fel. Belsejében csak építési törmeléket találtunk, csontokat szinte semmit. Ez alapján arra gondolhatunk, hogy az közti utolsó építési fázishoz tartozott, és már nem volt rá alkalom, hogy a késıbbi temetkezések folyamán megbolygatott csontokkal teljen meg. (Érdekes viszont, hogy az építkezés során rengeteg embercsontot mozgattak meg, amiket nem ide, hanem az építkezés területén több kisebb halomban helyeztek el.) Az 1755-ig állt templomot, illetve ennek nyugati, feltárt részét tekintve megállapítható tehát, hogy a legkorábbi része egy háromhajós, támpilléres, többnyire andezit-tufából épített épület volt, melyet késıbb több fázisban megtoldottak. E háromhajós épület a kései középkorban, a XV. században, vagy a XVI. század elsı felében épülhetett. (A század második felében, 1544 után a török uralom idején már nehezen képzelhetı el nagyobb építkezés.) A déli oldalkápolna kemény, jobb minıségő kıanyaga, és a délnyugati torony andezit-tufa alapja okán sejthetı, hogy nem egy idıben épültek, de a sorrendet sajnos nem ismerjük. A torony a tizenötéves háború idején, azaz 1600 táján készült metszeteken még nem látható, így építését az ezt követı idıszakra, a XVII. századra tehetjük. Az 1600 körüli ábrázolásokon

41 41 jól látható egy viszonylag kis alapterülető, karcsú, magas, szögletes torony a hajó nyugati homlokzatának közepén, a bejárat felett, amely 3,6 x 3,6 méter nagyságú alapjait sikerült megtalálni. E torony az 1680-as években folyó harcokat bemutató rajzokon már nem ismerhetı fel, ekkorra már lebonthatták. A délnyugati toronynál is késıbbi a tıle keletre, a közte és a következı támpillér közt emelt oldalkápolna, amely így a XVII. század végére, vagy a XVIII. század elsı felére keltezhetı. Szintén erre az idıszakra eshetett a hajó belsejében talált barokk téglapadló burkolat és a vele együtt készült, a hajó északi részében állt két helyiséges, boltozott kripta építése is. E kripta lépcsıjéhez hasonló a hajó déli részében talált, nagyjából kelet-nyugati irányú lépcsılejáró, melyen a már említett, keményebb kıanyagból készített déli kápolna alatti helyiséget, talán kriptát lehetett megközelíteni. E helyiség meglétérıl a lépcsı mellett, tıle délre talált tégla boltozatindítás tanúskodik. A hódoltság utáni építkezések közé tartozik még a hajó hossztengelyében feltárt, téglalap alaprajzú, tégla falú, nyitott, azaz tetı vagy boltozat nélküli építmény is, melyben számos XVIII. századi temetkezés maradványát találtuk meg. Bizonytalanabb a keltezése, de nagy valószínőséggel szintén a XVII. század végére vagy a XVIII. század elsı felére tehetı a templomban két sorban található tartópillérek (nyugat felıl nézve) harmadik párjának az átépítése, alapozásuk megerısítése. Ezzel egy idıben nyilván a hajók boltozatát is lebontották és átépítették ezen a részen.

42 42 A nyugati hajófalat is átépítették valamikor, elképzelhetı, hogy szintén a XVIII. században. Az átépítésre utal az, hogy e fal északi és déli vége, azaz a hajó délnyugati és északkeleti sarka, valamint a nyugati fal középsı, a bejáratnál levı szakaszának eltérı mélységő az alapozása. Eltérést mutat az is, hogy a sarkoknál korábbi bontásból származó kváderköveket is felhasználtak, míg a bejáratnál ilyenekkel nem találkozunk. A délnyugati sarokban a kváderek mellett egy késıközépkori, XIV-XV. századi faragványt is beépítettek. Számos nyomát találtuk a támpilléres, háromhajós késıközépkori eredető, 1755-ben még álló templomnál korábbi épületeknek, azaz periódusoknak is. A nyugati fallal párhuzamosan, tıle 2,5 méterre keletre, azaz a hajó belsejében egy kb. 1 méter széles alapfalat találtunk, melyet három helyen három XVIII. századi temetkezés vágott, illetve ezek miatt bontották vissza. Érdekes, hogy e fal általunk ismert, azaz a szelvénybe esı szakaszának déli része egyenes síkban végzıdik, amely egy nyílás, talán ajtó, oldalának tőnik. E fal egy korábbi (az Oracsek-féle felmérésen látható templomnál korábbi) periódushoz tartozhatott, de nem az elsıhöz. Ez abból látható, hogy e fal alapozása alatt is találtunk korábbi falat, illetve temetkezéseket, csontokat. A fal alatti, még korábbi alapozás nagyjából kelet-nyugat irányú, azaz a Szent Mihály-templom hossztengelyével párhuzamos, így egy korábbi, kisebb mérető egyház északi oldalaként azonosítható. E keletnyugati fal nyugati végén egy kivételesen nagymérető követ találunk, mely e korábbi periódus hajójának északnyugati sarkával azonosítható. Ezen korábbi templomnak a nyugati, ebbe a sarokba befutó falát is ismerjük: a hajó nyugati

43 43 részén, a bejárat közelében találtunk rá. E korai templom korát a falai által vágott, illetve a falalapozásai alatt feltárt sírokban talált leletek alapján lehet majd remélhetıleg pontosabban meghatározni, valószínőleg az Árpád-kor végén épülhetett. A jelek szerint e korai templom elıtt is állt már itt egy egyház, mely tengelye jelentısen eltért az összes többi késıbbi periódus irányától. Az eddig ismert falak mindnyájan egy rosszul keletelt, azaz nagyjából K- ÉK felé nézı épülethez tartoztak, és hozzájuk igazodott a melléjük ásott sírok mindegyike. A most bemutatott, Árpád-kor végére keltezett templom alapja alatt, valamint ennek közelében, a templom nyugati részén nyitott szelvényekben már több olyan temetkezést tártunk fel, melyek jól keleteltek. Ezek a legkorábbi sírok közé tartoznak, legalul, számos sírréteg alatt, az altalajba beásva találtuk meg ıket. Egyikük, a 177. sír sírgödrében, a fej közelében fém hajkarikát találtunk, mely lelet bizonyosan az Árpád-korra keltezhetı. A jelek szerint a fenti Árpád-kor végére keltezett templomnál (aminek északnyugati sarkát és nyugati falának részletét ismerjük) korábbi, attól eltérı tájolású, azaz jól keletelt egyház fennállása idején temették el a 177. sírban nyugvó személyt, többi hasonló tájolású társával együtt. Sajnos ennek a feltételezett, jól keletelt épületnek nem sikerült eddig a nyomára bukkanni, csupán az említett sírok bizonyítják valamikori létezését. Feltehetıen e korai templom teljes lebontása vagy pusztulása után épülhetett fel itt az ezen egyháztól határozottan eltérı tájolású Szent Mihály-templom, és ezzel vette kezdetét a hozzá tájolt sírgödrök készítése. Feltételezésként fogalmazódott meg az, hogy a legkorábbi, jól keletelt egyház a tatárjárás idején pusztult

44 44 el, és a XIII. század második felében beköltözı német telepesek voltak azok, akik nagyjából a korábbi épület helyén, van annak közelében, de attól eltérı tájolással építették fel plébániatemplomukat. Az elsı, jól keletelt templom tatárjárás elıtti, magyarok által való használatát bizonyíthatja a 177. sír hajkarikája, mely jellegzetesen magyar viselet, s így nehezen köthetı a tatárjárás után kialakult német város lakosságához. A ránk maradt középkori eredető templom nyugati részén, a két részes barokk kriptától keletre, délkeletre nyitott szelvényekben is több építési fázisnak találtuk nyomát. A legkésıbbi, a nyugatról számolva harmadik pillér-pár kései, technikája és habarcsa alapján valószínőleg barokk kori újraalapozása, megerısítése. E pillér-pár északi tagja egy kelet-nyugati irányú falat vág, mely építéséhez nagymérető kvádereket is felhasználtak. E fal tetején egy küszöb, azaz a falra rakott téglapadló részletét találtuk meg. E téglák megjelenésük alapján középkorinak határozhatók meg, a barokk kori járólapoktól határozottan eltérnek méretükben, anyagukban és színárnyalatukban is, viszont teljesen megegyeznek a temetı északi kapujánál talált példányokkal. (Errıl bıvebben a késıbbiekben.) E részben téglákkal fedett, kváderekbıl készített fal mindenképpen a XIV. század elsı fele után épült, mivel a fal mellett, a fal külsı, északi oldalán, egy olyan, a fal által vágott réteget találtunk, mely a XIII. századra, illetve a XIV. század elsı felére keltezhetı kerámiaanyagot tartalmazott. E fal alatt találtunk egy korábbi, vele megegyezı irányú alapozást is, mely részben a fal alatt, részben alóla észak felé kilógva található. E kilógó rész tetején helyezkedett el a most leírt XIII-

45 45 XIV. század elsı felébıl származó réteg, így bizonyos, hogy legkésıbb a XIV. század közepén már visszabontották ezt az alapozást. Iránya és építıanyaga alapján valószínőleg ugyanahhoz az épülethez tartozott, mint a templom északnyugati sarkában megtalált, késı Árpád-korinak tartott falsarok. A háromhajós templom fıhajójának csaknem a középvonalában, a második és a harmadik pillérpár közti területen került elı egy kb. 1,7 x 2,5 méter felülető kı alapozás. Mélysége cm közt váltakozott, alatta néhány centiméter vastagságban földet találtunk, majd ez alatt ismét egy ugyanilyen mérető, hasonló anyagú alapozást. Ez nem az altalajra került, hanem alatta még cm mélységben bolygatott föld látszik. (Mivel az alapozást nem bontjuk el, így csak metszetben láthatóak az alatta levı rétegek, leletanyagunk nem származik innen.) Feltőnı, hogy ezen alapozásokat nem bolygatták meg temetkezésekkel, pedig a közelükben számos sírt találtunk. Egy-egy kései, barokk kori sírt találtunk az alapozás északi és déli oldalán, pontosan az alapok mellett mélyítve. Úgy látszik, hogy még ekkor is ismerték a sírásók ezen alapok helyét, ezért kerülték el ıket. Ezen alapozásokat talán oltáralapozásnak tarthatjuk; ez esetben itt, a késıbbi hajóban kell keresni egy korábbi, kisebb templom szentélyét. Az oltáralapoktól keletre 2,5-3 méterre egy északdéli fal két szakasza látható. A két szakasz közti részt a késıbbi sírok tüntethették el, a maradvány teljes hossza 3 méter körüli. Ezt a részletet egy egyenes záródású szentély keleti falának tarthatjuk, mely szintén két részletben épült. Elıször a fal belsı, nyugati sávja készült el, viszonylag sekély alapozással, majd ehhez késıbb hozzátoldottak egy centimé-

46 46 terrel mélyebbre alapozott külsı réteget. Bizonyos, hogy ez sem a legkorábbi templom szentélye, hiszen több sírt vágtak már e fal alapozásakor. (Ezek leletei is feldolgozás alatt.) A hajó DNy-i részében egy kb. 2 x 2,5 méter alapterülető, feltehetıen csigalépcsıalapozásként azonosítható kı alapozás is ismert, mely a barokk téglapadló szintje alatt található, tehát legkésıbb a XVIII. századra elbontották az egykori felmenı részét. Ezen alapozás mellett, tıle É-ra ismét egy masszív alapozást találtunk, mely felett csupán egy réteg temetkezést találtunk. (Mivel csak ennyi fért el ilyen sekélyen. E sírok felsı része így is csak néhány cm-rel volt a szögletes kı járólapok szintje alatt.) E masszív alapozás valójában két részbıl, egy keletibıl és egy nyugatiból áll, melyek közt 1-2 cm széles hézag található, tehát nem egyszerre készültek. Valószínőleg a nyugati alapozás a nyugati fal, a keleti pedig a közeli délnyugati pillér alapját volt hivatva szilárdítani. A templom körül a XVIII. század elején készült térkép szerint temetıfal húzódott. ennek nagyobb 1755 táján el nem bontott részét sikerült megtalálni, a fal tetejét kibontani, letisztítani. A fal alapozását három ponton vizsgáltuk meg. Mindhárom helyen hasonló mélységő és hasonló kövekbıl és habarcsból készült. Bizonyos, hogy nem az elsı itt állt templomhoz köthetı, hanem annál jóval késıbbi. Ezt bizonyítja az, hogy a nyugati bejárat alapozása alatt sírokat találtunk. A korábbi temetı nagyobb kiterjedésére mutat az is, hogy a fal északnyugati szakaszán egy sír a falon kívül került elı. A temetınek három bejáratát ismerjük: a délit, nyugatit és az északit. Mindhárom azonos formájú, azaz a bejárat helyén a

47 47 fal nem folytatódik, hanem e helyett a bejárat külsı és belsı részén készítettek egy falszakaszt, amelyek így keretet képeznek a küszöb helye körül. A déli és a nyugati kapu keretének belsejében az alapozás mély-ségéig számos csontot találtunk. (Az északi nincs kibontva.) Érdekes, hogy ezek többnyire állati lapockák; ezeknek a kapu közepébe való bezsúfolása valamiféle hiedelemre, babonára utal. A nyugati kapu betöltésében a csontok mellett kései, XVII- XVIII. századi kerámiát találtunk. Ez talán a kapuk átépítését, illetve betöltésük idekerülésének idejét jelzi. A kapuk és a kıfal falazata azonos, építésüket a török uralom idején nehéz elképzelni, így vagy az 1600 körüli keresztény uralom idıszaka, vagy a hódoltság kezdete, a XVI. század közepe elıtti idıszak kerülhet szóba. A cserepek mellett több faragvány is elıkerült innen, ezeket a XIV. század második és a XV. század elsı felére keltezte Bozóki Lajos, földbe kerülésük ennél legalább évtizedekkel késıbbre tehetı. A cinterem nyugati kapuja éppen az 1755-ig fennálló templom nyugati bejáratával van egy vonalban. A déli temetıkapuval szemben a déli fal külsı, déli szélén, az osszárium melletti részen egy habarcsperemet, egy küszöb nyomát figyeltük meg, tehát itt is létezett bejárat valamikor az osszárium elkészülte elıtti idıszakban. Északon a temetıkapu keleti széle a nagy barokk átalakításakor elpusztult, de a nagyobb része szerencsére fennmaradt. Itt megfigyeltük az egykori, épen maradt járószintet is a kapu belsejében, azaz a kapunyílásban. Ez néhány tenyérnyi részen öntött habarcsból, máshol lefektetett középkori téglákból ált. A kaputól déle, azaz a temetı területén még kb. fél négyzetméteren épen maradt ez a járószint, itt már

48 48 csak habarcsból áll, tégláknak nincs nyoma. Korábban szerepelt a templomban, a hajó északi részén, a barokk kori kettıs kriptától keletre talált, részben kváderekbıl rakott fal, mely tetején szintén ugyanilyen középkori téglákból álló járószint, azaz küszöb került elı. Mivel a két helyen talált téglák mérete, anyaga, színe teljesen megegyezik egymással, valószínő, hogy a két járószint azonos korú. Lehetséges, hogy a hajó északi részén levı nyílás egykor a szabadba, illetve a temetıbe nyílt, azaz a templom rendelkezett ekkortájt egy északi bejárattal is. Járószintek A hajóban több helyen megtaláltuk a barokk kori téglapadlót. Ez a nagy átépítés (1750-es évek) elıtt készülhetett, mivel az ekkor folytatott nagy átépítéskor már elbontották. Feltehetı, hogy a XVIII. sz. elsı felében említett kisebb építkezések egyikének terméke. A barokk téglapadló alatt több szelvényben is igen szabálytalanul megsüllyedt faragott kı járólapokat találtunk, melyek egy korábbi járószinthez tartoztak. Ez nagyjából cm-rel volt mélyebben a barokk téglapadló szintjénél. A templom közepe táján, a boltíves kripta közelében a barokk téglapadló alatt habarcsból simított, kialakított járószintet is találtunk kisebb felületen, illetve metszetben látszódott. Sajnos hozzá tartózó falat nem ismerünk, körülött minden irányban barokk átépítések találhatók, így nem bontottuk le róla a barokk téglapadlót. Faragványok A templomban eredeti helyzetben levı faragványt nem találtunk eddig. A hajó délnyugati és egyik északi támpillérének díszítetlen lábazati

49 49 köve maradt csak ránk eredeti helyzetében. Másodlagosan felhasznált faragványokat fıleg az 1755-tel kezdıdı átépítések során készített falak külsı felületén lehet megfigyelni. Ezeket eredeti helyzetükben dokumentáltuk, a kisebb munkával kibonthatókat kiemeltük a falakból. Egy-két korábbi faragvány található még a temetıfalban, a pillérek anyagában, az oltár részének tartott alapozásban, és a nyugati hajófalban. Törmelékrétegekbıl, a templom nyugati részén és a temetıben levı beásásokból is származik egy-két faragvány. Egy részük andezit-tufa, mások homokkıbıl készültek. Vannak köztük kései, egyszerő barokk töredékek, de igényesebb gótikus faragványok is. Az említett oltáralapozástól keletre 1-1,5 méterre egy vörös-márvány lap két töredéke is elıkerült. Dr. Bozóki Lajos mővészettörténész véleményével egyetértve a templom nyugati, 1755 elıtti részének in situ, tehát eredetiben való bemutatása veszélyeztetné a feltárt falak, jelenségek épségét. A keleti, 1755 után készült barokk falszakaszok jóval erısebbek, tartósabbak, itt a szentélytıl keletre levı, altemplomi helyzetben levı mellékszentély vagy kápolna bemutatása elfogadható a falak megfelelı lefedése esetén. Esetleg itt kerülhetnének bemutatásra a feltárás során elıkerült nívósabb faragványok, esetleg rekonstrukcióik. (Vác, szeptember 5.)

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján

Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján 1 Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján azonosító. cím hrsz. cím műemléki műemléki megjegyzés javítás véd.kat.

Részletesebben

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A 2001, október 8-án hatályba lépett A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. (a továbbiakban örökségvédelmi) törvény egységesen kezeli a régészetet, a műemlék-

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Hajdúnánás Rendırkapitányság 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 26-28. Tel.: 52/570-050 Fax.: 52/570-051 BM Tel.: 32/53-20 Fax.: 32/53-21 e-mail: hraskoj@hajdu.police.hu

Részletesebben

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG

Bácsalmási kistérség BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

(3) hatályát vesztette**

(3) hatályát vesztette** Az Esztergomi Önkormányzat 43/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT.

DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. DU-PLAN MÉRNÖKI IRODA KFT. 8000 Székesfehérvár Gyümölcs u.4-6. Telefon: 06 22/512-620; Telefax: 06 22/512-622 E-mail: du-plan@du-plan.hu Statikai szakvélemény Balatonföldvár, Kemping utca végén lévı lépcsısor

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan

Részletesebben

KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA

KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYVA: Helyi Építési Szabályzat és a szabályozási terv módosítása: 4/2011.(IV.22.) önkormányzati rendelettel, Településszerkezeti terv módosítása: 56/2011.(IV.21k)

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

(İk a néhai Dr. Arató Jenı fiai.) Az eredeti példány is náluk van.

(İk a néhai Dr. Arató Jenı fiai.) Az eredeti példány is náluk van. BEVEZETÉS A Szmodis család családfájának összeállításához az alábbi összefüggı adatok álltak rendelkezésemre: a.) Édesapám, néhai Szmodis Jenı tulajdonában volt családfa, b.) Szmodis Kálmán tulajdonában

Részletesebben

MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIR

MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIR MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIRİL SZÓLÓ ELİTERJESZTÉS SZÖVEGÉHEZ ÉS TARTALMÁHOZ 1 Fleischer Tamás 2 BEVEZETÉS A jelzett Elıterjesztés a következı érdemi részekbıl

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE

Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE 1.oldal A Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE Létrehozva: 2004. február 05. Utolsó módosítás: 2010. március 1. Hatályba lépés: 2010. április 1-tıl 2.oldal

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZET. Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

EGYSÉGES SZERKEZET. Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl EGYSÉGES SZERKEZET 118. Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testület 39/2010. (IX. 23.), ÖR, 30/2010. (IX. 15.) ÖR, 29/2010. (IX. 15.) ÖR, 1/2009. (I. 19.), 54/2008. (XII. 17.), 38/2007. (X. 3.), 5/2007.

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog

2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog 1. Bevezetés szellemi tulajdon koncepciója 2. óravázlat 2011. szeptember 19. Ötletek, erkölcs és jog Nemrégiben olvastam egy cikket, ami egy brit kutatást mutatott be: 2-4 éves gyermekeknél vizsgálták

Részletesebben

MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA. 2009.

MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA. 2009. MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA 2009. szeptember tartalomjegyzék koncepció problématérkép mőemlékvédelmi kérdések

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 20072012. 1 A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 2 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 Megrendelõ: Budapest I. kerület, Budavári Önkormányzat Generáltervezõ: Középülettervezõ Zártkörûen Mûködö Részvénytársaság BEVEZETÕ

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-23/2007/63. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés miatt

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-49/2007/064. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Citibank Zrt. Budapest a Shell Hungary Zrt. Budapest a Magyar Légiközlekedési Zrt. Budapest a Magyar Telekom Nyrt.

Részletesebben

Díjképzési Módszertan

Díjképzési Módszertan Az 1. számú módosítással egységes szerkezetbe foglalt Díjképzési Módszertan Hatályos: 2009. június 17. Módosítások jegyzéke Módosítás Hatálybalépés idıpontja sorszáma tárgya száma 1. 1. sz. módosítás VPE4482009

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testületének 29/2005. (VII.1.) rendelete. Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testületének 29/2005. (VII.1.) rendelete. Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı-testületének 29/2005. (VII.1.) rendelete Budakeszi Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/085-021/2010. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Ujfalussy Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Ujfalussy Kristóf Sebestyén) által képviselt Hungaropharma

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Beszámoló Nádudvar Város Önkormányzat és intézményei 2006. évi gazdálkodásáról.

ELİTERJESZTÉS. Beszámoló Nádudvar Város Önkormányzat és intézményei 2006. évi gazdálkodásáról. 36-22/2007. ELİTERJESZTÉS Beszámoló Nádudvar Város Önkormányzat és intézményei 2006. évi gazdálkodásáról. 2007. április 17. Tisztelt Képviselıtestület! A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2009. július 30-án megtartott rendkívüli ülésérıl

JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2009. július 30-án megtartott rendkívüli ülésérıl SZANK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2009. JEGYZİKÖNYV a képviselı-testület 2009. július 30-án megtartott rendkívüli ülésérıl Határozatok száma: 76-78. 1 TARTALOMJEGYZÉK HATÁROZATOK: 76/2009.(VII.30.)

Részletesebben

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY KŐBÁNYA KADA UTCA SÖRGYÁR UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN TALÁLHATÓ SZŐLŐFÜRTÖS FESZÜLET ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY Készítette: Mednyánszky Miklós kulturális örökségvédelmi szakértı Eng.sz.:

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

Sellyei-szigetvári kistérség

Sellyei-szigetvári kistérség Sellyei-szigetvári kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Sellyei Turisztikai és Szolgáltató Iroda 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. e-mail: turisztika@sellye.hu sellyetourinfor@freemail.hu telefon: 73/580-900

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve 2011. március 28.

Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve 2011. március 28. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületi ülés jegyzıkönyve 2011. március 28. Az ülésen hozott rendelet, és határozatok száma és tárgya: Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-038/2009/15. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az OBI Hungary Retail Kft. Budapest ellen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indított eljárásban meghozta az

Részletesebben

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Pipiske út 4. = Svájci út 11. (hrsz. 9269/18) Társasház, volt társas szálló Budapest, 2011 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

Dr. Kiss Ferenc Kálmán. Vita közben - az új Ptk tervezetérıl, különös tekintettel a biztosítási szerzıdések szabályaira

Dr. Kiss Ferenc Kálmán. Vita közben - az új Ptk tervezetérıl, különös tekintettel a biztosítási szerzıdések szabályaira Dr. Kiss Ferenc Kálmán Vita közben - az új Ptk tervezetérıl, különös tekintettel a biztosítási szerzıdések szabályaira (a szerzı mentegetıdzése: az alábbi írás nem tud kimerítı tájékoztatással, és még

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ

KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ KIEGÉSZÍTİ AUTOMATIKA SZIKVÍZPALACKOZÓ BERENDEZÉSEKHEZ A találmány tárgya kiegészítı automatika szikvízpalackozó berendezésekhez. A találmány szerinti automatikának szelepe, nyomástávadója és mikrovezérlı

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-1/2008/77. sz. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Magyar Ingatlanszövetség (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen versenykorlátozó megállapodás tilalma

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 2-i rendkívüli ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 2-i rendkívüli ülésére Tárgy: Belvízrendezés az élhetıbb településért projekttel kapcsolatos új konzorciumi együttmőködési megállapodás és a támogatási szerzıdés elfogadása Elıkészítette: K. Szabóné Kocsor Anna Véleményezı bizottság:

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

TÁRGY: Tájékoztató Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. I-III. negyedévi gazdálkodásáról

TÁRGY: Tájékoztató Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. I-III. negyedévi gazdálkodásáról AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 271 MELLÉKLET : - db TÁRGY: Tájékoztató Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. I-III. negyedévi gazdálkodásáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,

Részletesebben

HIDASNÉMETI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSİ ELLENİRZÉS KÉZIRAT

HIDASNÉMETI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSİ ELLENİRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu HIDASNÉMETI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010 Tartalomjegyzék UT-001 Mőszaki leírás UT-002 Átnézeti helyszínrajz UT-003 Jelenlegi állapot Kossuth tér-várkanyar és környéke UT-004 Jelenlegi állapot Ady Endre út és környéke UT-005 Jelenlegi állapot

Részletesebben

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Pilis 2008. 1. Iskolánkról Bevezetı Pilis település Budapest Cegléd között a fıvárostól délkeleti irányban 46 kilométer távolságra fekszik. Lakóinak száma:

Részletesebben

Tervezık névsora. SZÁRLIGET Hatályos Településrendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítása. Végdokumentáció

Tervezık névsora. SZÁRLIGET Hatályos Településrendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítása. Végdokumentáció BAU-URB Tsz.: 54/2008. Tervezı és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezık névsora SZÁRLIGET Hatályos Településrendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának

Részletesebben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben

Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Duna-völgy határon átnyúló, négy régiót összefogó térségben Elızetes Megvalósíthatósági Készítette: 2005. október T A R T A L O M J E G Y Z É K Bevezetés 3 Elızmények 3

Részletesebben

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.

Részletesebben

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója

A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója A veszprémi Dubniczay-palota rekonstrukciója Az épület a Piráni Építészeti Napokon a Piranesi díj dicséret fokozatát nyerte el 2007-ben. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben országos, nyilvános

Részletesebben

városépítészeti ötletpályázat

városépítészeti ötletpályázat ÖTLETPÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ Újpest, Váci út 121. Fıvárosi Vízmővek Zrt. a Nagyfelszíni Víztisztító mő hasznosítását célzó szabályozási terv készítését megalapozó városépítészeti ötletpályázat 2009-2010

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása Baross Gábor Program Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések ND_INRG_05-TAUMOBIL Az elsı magyar alternatív

Részletesebben

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének 9/2007. (XI. 05.) rendelete Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyőlése a többpártrendszerő jogállam,

Részletesebben

HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések

HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések HELYILEG VÉDETT ÉPÜLETEK ÉS OBJEKTUMOK 10. számú melléklet, 10/a táblázat Sorsz. Szelvény Védendő épület, építmény címe Hrsz. Besorolás Megjegyzések 1. 15 Ady u. 1. 5240/5 H2 Strand, régi bejárati pavilonok,

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615. I.

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615. I. JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: J-3327/2008. A

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-162/2008/043. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a JYSK Kereskedelmi Kft. Budapest és a JYSK Holding A/S Dánia ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása,

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI. Tartalom:

PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI. Tartalom: PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI Tartalom: Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) Vállalkozók Elemikár Biztosításának Különös

Részletesebben

Aba Nagyközség Önkormányzatának 14 / 2008.(X. 10.) számú rendelete Aba Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervének megállapításáról

Aba Nagyközség Önkormányzatának 14 / 2008.(X. 10.) számú rendelete Aba Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervének megállapításáról Aba Nagyközség Önkormányzatának 14 / 2008.(X. 10.) számú rendelete Aba Nagyközség Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervének megállapításáról Aba Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE SZEKSZÁRD, MEDINA, SIÓAGÁRD, SZÁLKA, SZEDRES TELEPÜLÉSEK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS INTÉZKEDÉSI TERV A közoktatási esélyegyenlıségi program az Oktatási

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2013. február 13-án 14 órakor tartott rendes, nyílt ülésén. Az ülés helye: Városháza tárgyaló terme Jelen vannak: Pádár

Részletesebben