Számítógépes hálózatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Számítógépes hálózatok"

Átírás

1 Számítógépes hálózatok

2 A hálózat definíciója: A hálózat kifejezésen mostantól számítógépes hálózatot értünk, amely nem más, mint egymással kommunikálni képes számítógépek és egyéb informatikai eszközök rendszere. 2

3 Miért használunk hálózatokat? A első számítógépes hálózatokaz az 1960-as évek végén hozták létre. Kialakításuk számos előnnyel járt, ezek közül talán legfontosabb a következők: 1. Hardveres és szoftveres erőforrásmegosztás 2. Gyors, hatékony kommunikációs eszköz 3. Biztonság kérdések 3

4 1. Hardveres és szoftveres erőforrásmegosztás Drága hardware elemek (pl. lézernyomtatók, nagy tárolókapacitású winchesterek) használatának megosztása. Másrészt nagy, közös adatbázisok, információs források több helyről való elérhetőségének biztosítása. (pl.: Moodle, Neptun) 4

5 2. A hálózat, mint kommunikációs eszköz Az Internet ősét jelentő Arpanet hálózaton ben küldték az első t, és azóta számtalan új formáját használjuk a számítógépes hálózatok által biztosított kommunikációs eszközöknek: Azonnali üzenetküldő programok, VOIP eszközök (Voice over IP), vidókonferenciák, 5

6 3. Biztonság a hálózaton Az adatok több helyen való (redundáns) tárolása véd az esetleges adatvesztéssel szemben. A hálózati operációs rendszerek és a speciális hardvereszközök hatékony védelmet biztosítanak az állományainknak. Az egyes felhasználók állományainak védelme a hozzáférési jogosultságok megfelelő szabályozásával érhető el. A számítógép hálózatok létrejöttével azonban lehetőség nyílt az információk távolról való megszerzésére, esetleg megváltoztatására, törlésére, ami komoly biztonsági problémákat vet fel. 6

7 Hálózatok csoportosítása A csoportosítások egy-egy kiemelt tulajdonságon alapulnak, de egy hálózatot ezek tulajdonságok összessége jellemez korrektül. 7

8 Csoportosítás méret alapján: LAN (Local Area Network) - kis kiterjedésű helyi hálózat, lokális hálózat Jellemzője az egyedi kábelezés, és az ebből következő gyors adatátvitel. Mérete 1 szobától kezdve néhány kilométerig terjedhet. MAN (Metropolitan Area Network) - városi méretű hálózat. Egy város nagyságrendjét lefedő hálózat. Fontos szerepe van a világhálózatok kiinduló pontjaihoz (Internet node-ok) való belépések biztosításában. (Tipikus példája a Debreceni Egyetem hálózata, amely Debrecen felsőoktatási intézményeit köti össze egymással, és a DISZK-en keresztül az Internettel is.) 8

9 Csoportosítás méret alapján: WAN (Wide Area Network) - nagytávolságú hálózat Kiterjedése pár kilométertől kezdve az egész Föld nagyságáig terjedhet. Tipikus átviteli eszközei a távközlési vállalatok által nyújtott eszközök: telefonvonal, műhold, mikrohullám, stb. (Gondoljunk itt például nagyvállalatok saját hálózataira: MÁV, T-Online, vagy a felsőoktatási gerinchálózatra (HBONE). GAN (Global Area Network) - globális hálózat Az Internet, amely akár már az űrben is rendelkezik csatlakozások ponttal (pl.: Nemzetközi űrállomás) 9

10 10

11 Csoportosítás topológia alapján Sín vagy busz topológia: A gépek egy kábelre vannak felfűzve. Kábelezése egyszerű, kevés kábel szükséges hozzá, ezért olcsó, de nagyon sérülékeny, hiszen kábelszakadás esetén teljesen megszakad az összeköttetés az egyes gépek között. 11

12 Gyűrű topológia A gépek gyűrű alakban vannak összekötve. A gyakorlatban sokszor dupla gyűrűt használnak, ahol a a két gyűrűn ellentétes irányú kommunikáció zajlik. 12

13 Csillag topológia A csillag középpontjában egy jelelosztó berendezés (hub, switch) áll, amelyhez közvetlenül kapcsolódnak az egyes számítógépek. Egy gép, illetve kábel meghibásodása nem érinti a többi számítógép kommunikációját. 13

14 Fa topológia 14

15 Teljes topológia 15

16 Részben teljes topológia 16

17 Csoportosítás a kommunikáció iránya alapján Simplex: egyirányú kommunikáció. Csak az egyik eszköz küldhet információt, a másik csak fogadhatja. Half Duplex (változó irányú): kétirányú a kommunikáció, de egy adott időpillanatban csak az egyik irányba áramolhat információ. Duplex: teljesen kétirányú kommunikáció. 17

18 Átviteli technológia szerint Üzenetszórásos (broadcast) hálózatok: Egy közös kommunikációs csatornára kapcsolódik az összes eszköz. Ha egy eszköz információt küld, akkor azt mindegyik megkapja, de (optimális esetben) csak az értelmezi akinek szánták. (LAN) Két pont közötti (Point to Point) hálózatok: Nagytávolságú hálózatok esetén csak a forrásgéptől a célgépig terjed az információ különböző hálózati aktív eszközökön keresztül. (csomagkapcsolás) 18

19 Csoportosítás kompatibilitás alapján Zárt hálózatok: (cégek) kizárólag saját használatra, saját fejlesztésű eszközökkel létrehozott, nem szabványos belső hálózata, mely nem kompatibilis más hálózati eszközökkel. Nyílt hálózatok: előre meghatározott, már elfogadott szabványok által leír eszközök segítségével készített hálózat, ezért az egyes eszközök tetszőlegesen módosíthatók és kicserélhetők. 19

20 Csoportosítás kapcsolódási technika alapján Vonalkapcsolt: Két kommunikáló állomás között állandó kapcsolat épül ki (lásd telefon). Üzenetkapcsolt: Két állomás között az átvivő hálózat tárolva továbbító egységekből áll, ezek továbbítják az üzenetet egy címinformáció alapján. Az üzenet hossza nem korlátozott. Gyakorlati példa a postai csomag: lehet benne egy szó, de elküldhetjük Dosztojevszkij összes regényét akár 100 példányban is. Csomagkapcsolt: Hasonló az üzenetkapcsolthoz, csak a csomag mérete maximált, ezért a hosszabb üzeneteket szét kell tördelni 20

21 Csoportosítás közeghozzáférési mód alapján Üzenetszórásos hálózatok esetén jelentkezik a közeghozzáférés, azaz a kommunikációs közeghez való hozzáférés problémája. Mivel az elküldött információ a teljes hálózaton végighalad, ezért a küldés idejére lefoglalja a kommunikációs csatornát. (ütközés - collision problémája) A szabályozás azért szükséges, hogy mindegyik gép belátható időn belül képes legyen adat küldésére. A probléma megoldásra három általános módszer létezik. 21

22 Csoportosítás közeghozzáférési mód alapján Véletlen közeghozzáférés: Egyik állomásnak sincs engedélyre szüksége az üzenettovábbításhoz, adás előtt csak az átvivő közeg szabad voltát ellenőrzi. Tipikus képviselője: CSMA/CD (Ethernet). Központosított közeghozzáférés: Egy kitüntetett állomás foglalkozik az átviteli jogok kiadásával. Osztott közeghozzáférés: Csak egy állomásnak van joga adni, de ez a jog az állomások között körbejár. 22

23 Csoportosítás a hálózatba kapcsolt gépek viszonya alapján 1. Host-terminál alapú hálózatok: A hálózat magját egy vagy több, egymással összeköttetésben lévő központi számítógép (host) alkotja. Itt futtatja az operációs rendszer a felhasználói programokat és működésének egyik integrált része a hálózatkezelés. A központi gépekhez terminálok csatlakoznak, amelyeknek egyetlen feladata a billentyűzetről kapott adatok továbbítása és a képernyő adatok fogadása. Tipikus képviselői: IBM nagyszámítógép rendszerek, DEC számítógép rendszerek (VMS operációs rendszer), ide 23 tartozik a UNIX is.

24 Csoportosítás a hálózatba kapcsolt gépek viszonya alapján 2. Egyenrangú (peer to peer) hálózatok: A host-terminál rendszerek szöges ellentéte. A hálózatban lévő bármelyik gép lehet hálózatot kiszolgáló és alkalmazást futtató gép is egyben. Induláskor a gép felajánlja az általunk konfigurált hardware eszközeit a hálózat részére (a saját nyomtatót, meghajtót) Megteheti természetesen azt is, hogy semmit nem ajánl fel. Ezek a rendszerek kis LAN-ok kialakítására alkalmasak, ahol kevés gép van és a hálózati forgalom is minimális. Védelmi rendszerük egyszerű. Ideális például egy néhány gépes irodában. Tipikus képviselői: a Windows alapú hálózatok. 24

25 Csoportosítás a hálózatba kapcsolt gépek viszonya alapján 3. Kliens-szerver (Client-server) alapú hálózatok Emeljünk ki néhány számítógépet, amelyek csak a hálózat kiszolgálásával törődik. Ezeket szervernek nevezzük, feladatuk a mindenki által elérni kívánt fájlok tárolása. ezek hatékony védelme és a hálózati nyomtatás. Itt fut a hálózati operációs rendszer, amely mindezt megvalósítja. Az alkalmazói programok a kliens gépeken futnak, melyeken szinte tetszőleges operációs rendszer lehet. Tipikus képviselői: Novell NetWare Microsoft Windows NT/2000/

26 Hálózati szabványok, az ISO OSI modell

27 Szabványok kialakulása (de facto) A de facto, latinul tényleges(en), szabványok minden előzetes terv nélkül, spontán módon váltak elfogadottá. Így pl. az IBM PC és utódai a kisebb kategóriájú irodai számítógépek között csupán csak azért váltak de facto szabvánnyá, mert több tucat számítógépgyártó úgy döntött, hogy az eredeti IBM gépet nagyon hűen másoló személyi számítógépeket állítanak elő. Ugyanígy de facto szabványnak tekintehető a szövegszerkesztésben a Microsoft.doc állományformátuma is. 27

28 Szabványok kialakulása (de jure) A de jure, latinul jogi(lag), szabványok ellenben hivatalos, valamilyen szabványosítási testület által legalizált szabványok. A nemzetközi szabványügyi hatóságokat általánosságban két osztályba sorolhatjuk: kormányközi egyezmények alapján létrejött és önkéntesen, nem szerződéses alapon létrejött szervezetekre. A számítógép-hálózatok területén két meghatározó jelentőségű szervezet van, a két típus egy-egy reprezentánsa. 28

29 Az ISO (International Standards Organization) A nemzetközi szabványokat többségét az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) állítja elő. amely egy 1946-ban alapított, önként szerveződő, nem államközi szerződésen alapuló szervezet. Tagjai között van pl. az ANSI (USA.), BSI (Nagy-Britannia), AFNOR (Franciaország), DIN (Németország) és a magyar MSZT is. Az ISO a legkülönbözőbb témákban bocsát ki szabványokat. Közel 200 Technikai Bizottsága van. Az igazi munkát a munkacsoportokban több mint önkéntes végzi. Ezeknek az önkénteseknek egy jó része olyan cégek, intézetek megbízásából dolgozik ISO anyagokon, amelyeknek termékei éppen szabványosítás alatt állnak. A többiek kormányhivatalnokok, akik nyilvánvalóan arra törekednek, hogy a saját országukban honos módszerek váljanak 29 nemzetközi szabvánnyá.

30 Az IEEE A szabványosítási világ egy további nagyon fontos szereplője az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineer - Villamosmérnökök Intézete), amely a világ legnagyobb szakmai szervezete. Azonkívül, hogy számos folyóiratot jelentet meg, és több konferenciát is rendez évente, még egy szabványosítási csoportja is van, amely az elektronika és a számítástechnika területén szabványokat dolgoz ki. A helyi hálózatok területén kifejlesztett IEEE 802-es szabványok kulcsfontosságúakká váltak. Ezek a szabványok képezték azután az ISO 8802 szabványok alapját. 30

31 Szabványok hatékonysága, avagy a két elefánt apokalipszise Egy szabvány sikerét kidolgozásának időpontja határozza meg leginkább. David Clarknak van egy szabványelmélete, amelynek ő a két elefánt apokalipszise nevet adta. 31

32 Szabványok hatékonysága, avagy a két elefánt apokalipszise Ez az ábra egy új dolog kialakulását kísérő tevékenységhullám időbeli intenzitását ábrázolja. A dolog felfedezését követően tevékenységmaximum alakul ki, amelyet a kutatással kapcsolatos összejövetelek, megbeszélések, megjelenő újságcikkek, egyéb írások idéznek elő. Egy idő után ez lecseng, ezt jelzi a hullámvölgy, de miután a cégek újra felfedezik a témát, többmilliárd dolláros befektetési hullám következik. Ideális lenne, hogy a szabványok a két intenzitási csúcs, azaz a két elefánt között jelenjenek meg. Ha ugyanis túl korán, még a kutatási periódus befejezte előtt írják meg azokat, akkor a téma még nem elegendően alapos ismerete miatt rossz szabványok születhetnek. Ha viszont túl későn írják meg, és a gyakorlatban addigra már a szabványtól eltérő módon alakultak a dolgok, akkor a már befektetett óriási összegek miatt a szabványnak nem is lehet komoly esélye arra, hogy figyelembe vegyék 32

33 Hálózati szabványok Nagyon kevés az olyan cég, amelyik egyszerre gyártja egy számítógéphálózat minden hardver és szoftver elemét (pl.: IBM, Digital). Egy cég általában csak egy-egy területre szakosodott. Ekkor viszont nagyon pontosan kell meghatározni a kapcsolódási felületeket (interface-eket) más cégek termékeihez. Tervezésük összetettségének csökkentése érdekében a számítógép-hálózatokat rétegekbe (layer) vagy szintekbe (level) szervezik, amelyek mindegyike az azt megelőzőre épül. Az egyes rétegek célja minden hálózatban az, hogy jól definiált szolgáltatásokat biztosítva a felsőbb rétegek elől eltakarják a nyújtott szolgáltatások megvalósításának részleteit. 33

34 A réteghatárok tervezésének szempontjai 1. Minden réteg jól definiált feladatokat hajtson végre. 2. A rétegek feladatának megválasztásakor nemzetközileg elfogadott szabványok kialakítására kell törekednünk. 3. A réteghatárok megválasztásakor a rétegek közötti információcsere minimalizálására kell törekedni. 4. A rétegek számának megfelelően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a különböző feladatok ne kerüljenek szükségtelenül egy rétegbe, ugyanakkor elég kicsinek kell lenniük ahhoz, hogy a szerkezet ne váljon nehezen kezelhetővé. 5. Egy szint belső változásai ne érintsék a többit. 34

35 Kommunikáció a rétegek között Az egyik gépen levő n. réteg egy másik gép n. rétegével kommunikál. A kommunikáció során használt szabályok összességét protokollnak nevezzük. A szomszédos rétegpárok között ún. interfész (interface) húzódik. Noha az egyes rétegek úgy működnek, mintha a kommunikáció horizontális lenne, a tényleges adatmozgás vertikális irányú. Tehát az egyes rétegek közötti kommunikáció ténylegesen az alsóbb rétegeken keresztül történik. 35

36 Az ISO-OSI modell A számítógép hálózatok - a megvalósításuk bonyolultsága miatt - tehát rétegekre osztódnak. De melyek legyenek a rétegek feladatai, és hol legyenek a határok? Az elvek szépek, de ki adja meg a felosztást? A mindenkire vonatkozó ajánlást csak egy nemzetközi szervezet adhatta meg. A szerep az ISO-ra hárult: A hálózati rétegmodellt 1980-ban adta ki, OSI (Open System Interconnection) néven. Az OSI referencia modell szerint egy hálózatot 7 rétegre osztunk. 36

37 Az OSI modell 7 rétege 7. Alkalmazási réteg 6. Megjelenítési réteg 5. Együttműködési réteg 4. Szállítási (átviteli) réteg 3. Hálózati réteg 2. Adatkapcsolati réteg 1. Fizikai réteg 37

38 1. A fizikai réteg A fizikai réteg (physical layer) a bitek kommunikációs csatornára való kibocsátásáért felelős. Ide tartozik a csatlakozások elektromos és mechanikai definiálása, átviteli irányok megválasztása, stb. Biztosítania kell, hogy az adó oldalon kibocsát 1-et a vevő is 1-ként és ne 0-ként vegye. A fizikai réteg tervezése egyértelműen a hagyományos értelemben vett villamosmérnöki tevékenységek közé sorolható. 38

39 2. Az adatkapcsolati réteg Az adatkapcsolati réteg (data link layer) feladata egy hibátlan adatátviteli vonal biztosítása a szomszéd gépek között. A küldő fél a bemenő adatokat adatkeretekké (data frame) tördeli, a kereteket sorrendhelyesen továbbítja, végül a vevő által visszaküldött nyugtakereteket (acknowledgement frame) feldolgozza. Az átviteli közegben bekövetkező zaj miatt az adatkeretek sérülhetnek. Ebben az esetben a forrásgép adatkapcsolati rétegszoftverének újra kell adnia a keretet. Ugyanannak a keretnek többszöri újraadása azonban kettőzött keretek megjelenését eredményezheti. Ilyen helyzet pl. akkor alakulhat ki, amikor a vevő által az adónak küldött nyugtakeret elvész. E réteg feladata az ilyen megsérült, elveszett vagy kettőzött keretek miatt felmerülő problémák megoldása. (kommunikációs sebesség szinkronizálása) 39

40 3. A hálózati réteg A hálózati réteg (network layer) a kommunikációs alhálózatok működését vezérli, feladata az útvonalválasztás a forrás és a célállomás között. Az útvonalak meghatározhatók statikus módon pl. a kapcsolat felépülésekor, vagy teljesen dinamikusan, minden egyes csomagra külön-külön is meghatározható az útvonal. Ennek előnye az, hogy az útvonal meghatározásakor a hálózat aktuális terhelése is figyelembe vehető. Ha túl sok csomag van egyszerre az alhálózatban, akkor egymás útjába kerülhetnek, torlódás alakulhat ki. Az ilyen jellegű torlódás elkerülése ugyancsak a hálózati réteg hatáskörébe tartozik. Ha az útvonalban eltérő hálózatok vannak, akkor protokoll-átalakítást is végez. 40

41 4. A szállítási réteg A szállítási réteg (transport layer) feladata a végpontok közötti hibamentes átvitel biztosítása. Nem tud a hálózati topológiáról, csak a két végpontban van rá szükség. Feladata lehet például az összeköttetések felépítése és bontása, csomagok sorrendhelyes elrendezése, stb. A szállítási réteg egy valódi forrás-cél, vagy másképpen két végpont közötti (end-to-end) réteg. A forrásgépen levő program üzenetfejrészeket és vezérlőüzeneteket használva párbeszédet folytat a célgépen levő hasonló programmal. Az alsóbb rétegekben a protokollok az egyes gépek és azok közvetlen szomszédai között teremtenek kapcsolatot, nem pedig a valódi forrás és cél között, közöttük ugyanis akárhány IMP (Interface Message Processors) is lehet. 41

42 5. Az együttműködési réteg A együttműködési réteg (session layer), másnéven viszony réteg tehetővé teszi, hogy két számítógép felhasználói kapcsolatot létesítsen egymással. Jellegzetes feladata a logikai kapcsolat felépítése és bontása, párbeszéd szervezés (pl. félduplex csatornán). Elláthat szinkronizációs funkciót, pl: megszakadt kommunikáció esetén. A probléma kiküszöbölése érdekében a viszonyréteg lehetővé teszi, az adatfolyamba ellenőrzési (szinkronizációs) pontok beépítését, és így egy hálózati hibát követően csak az utolsó ellenőrzési pont után következő adatokat kell megismételni. 42

43 6. A megjelenítési réteg A megjelenítési réteg (presentation layer) az alsó rétegektől eltérően, amelyek csak a bitek megbízható ide-oda mozgatásával foglalkoznak, az átviendő információ szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik. Kódcserét (pl.: ASCII - EBCDIC), az adatátvitel hatékonyabbá tételét elősegítő adattömörítést, továbbá titkosítást is végezhet. 43

44 7. Az alkalmazási réteg Az alkalmazási réteg (application layer) széles körben igényelt szolgáltatásokat tartalmaz. Ilyen alapvető igényt elégítenek ki például a fájlok tetszőleges gépek közötti másolását lehetővé tévő fájl transfer protokollok (FTP), vagy a elektronikus levelezés protokolljai (SMTP, POP3, IMAP) A különböző állományrendszerek különböző névkonvenciókkal rendelkeznek, különböző módon ábrázolják a szövegsorokat (pl: UNIX-DOS sorvégjel), és így tovább. Két különböző rendszer közötti állomány mozgatáskor ilyen és más hasonló inkompatibilitási problémákkal kell megküzdeni. 44

45 A fizikai adatátvitel

46 A fizikai adatátvitel Adó Csatorna Vevő Zaj 46

47 A fizikai adatátvitel jellemzői A csatornán történő információátvitel során az adó megváltoztatja a csatorna fizikai közegének valamilyen tulajdonságát, ami a közegen továbbterjed, és a vevő ezt a fizikai közegváltozást érzékeli. Például vezetékek esetén az átfolyó áram feszültsége változhat, vagy ha elektromágneses hullámot használunk, akkor a hullám amplitúdója, frekvenciája, vagy fázisa. 47

48 Alap és szélessávú adatátvitel Két eljárás használható a jelek kommunikációs közegen való átvitelére: az alapsávú átvitelmód a szélessávú átvitelmód Az alapsávú átvitelmód a digitális jelzésátvitelt, a szélessávú átvitelmód az analóg eljárásokat használja. Az átviteli eszközöket úgy tervezhetik meg, hogy vagy digitális, vagy analóg jelet küldjön a fizikai közegen. 48

49 Alapsávú átvitel Alapsávú átvitel esetén az adatjeleket diszkrét elektromos, ill. fényimpulzusok formájában viszik át. Az ilyen fajta átvitelnél az adó az adatimpulzusokat közvetlenül a kommunikációs csatornán át továbbítja, a vevő pedig ezeket detektálja. Mivel az adatimpulzusok a kommunikációs csatornán keresztül haladnak, azon torzulni fognak. A csatorna végén megjelenő jel már nem rendelkezik az eredeti jel formájával és nagyságával, ezért a vett jel olyannyira felismerhetetlenné válhat, hogy a csatorna másik végén levő számítógép rosszul fogja értelmezni. Az ilyen nehézségek leküzdésére jelismétlő egységet használhatnak, amelyek veszik a jelet, majd felerősítve, és az eredeti 49 alakjukat helyreállítva továbbítja azokat.

50 Alapsávú átvitel (folytatás) Mivel a jelismétlő egység teljes mértékben helyreállítja a jelet, megszűnik az a zaj is, ami a csatornában létrejött. Az alapsávú átvitelmódban a zaj és a zavar általában nem okoz gondot, kivéve ha a zavar annyira elrontja a jelet, hogy a 0-s bit 1-esként értelmezhető. Az alapsávú átvitelmódnál a csatorna kapacitását egyetlen adatjel továbbítására használjuk. Mivel egy időben egy állomás adása történhet, léteznie kell egy módszernek, amely képes meghatározni, mikor melyik állomás adása engedélyezhető (lásd: közeghozzáférési módszerek). 50

51 Szélessávú átvitel A szélessávú átvitelmódra az analóg átvitel jellemző, ami az alapsávú átviteli módnál szélesebb frekvenciasávot vesz igénybe. Az analóg átvitelnél folytonos és nem diszkrét jeleket alkalmaznak. A jelek elektromágneses vivőhullámok segítségével haladnak az átviteli közegen. 51

52 Szélessávú átvitel (folytatás) Az ábrán az elektromágneses hullám alapjellemzői láthatók: az amplitúdó, és a frekvencia. 52

53 Szélessávú átvitel (folytatás) Elektromos vezetéken a hullám amplitúdóját a vezetéken mért feszültség szintje, a fénykábelen pedig a fénysugár intenzitása jelenti. A hullám frekvenciáján hullám által másodpercenként lefutott periódusok számát értjük. A másodpercenként egy ciklusú frekvenciaütemet hertznek nevezik. Analóg átvitelnél az adatjelet egy hordozójelre (vivőjelre) ültetik rá, mégpedig úgy, hogy a hordozóhullám jellemzői közül valamelyiket az adatjel folyamatának megfelelően változtatják, azaz modulálják. 53

54 Jel terjedése alap, illetve szélessávú átvitel esetében. Az alapsávú és a szélessávú átvitelmódok között a másik eltérés a jeláramlás iránya. Alapsávú átvitelnél a jeláramlás kétirányú, vagyis a jel az adást végző eszköztől a fizikai közegen mindkét irányban terjed és ténylegesen eléri a vezeték, ill. a kábel mentén elhelyezett valamennyi eszközt. Ha a jel eléri a kábel két végét, az ott elhelyezett lezárók elnyelik azt. A szélessávú átviteli mód azonban egyirányú. Bár néha egyszerű bináris jelkódolást is alkalmaznak, de ez a technika nem ad módot a vevőnek arra, hogy megállapítsa, hol kezdődnek és hol végződne a bitek. Ehelyett inkább a Manchester-kódolási technikát, vagy az ezzel rokon különbségi Manchester-kódolási technikát részesítik előnyben. 54

55 A csatorna kapacitásának mértékegységei Általában véve minél magasabb a vivőjel frekvenciája, annál nagyobb az információ hordozó kapacitása. Az átviteltechnikával foglalkozó irodalom a sávszélesség kifejezést gyakran az átviteli csatorna kapacitására utalva használja. A csatorna sávszélessége nem más, mint a csatornán átvitt legmagasabb és legalacsonyabb frekvenciának a különbsége. Minél nagyobb a sávszélesség, annál nagyobb mennyiségű információ vihető át. Például a telefon körülbelül a 300 hertztől (Hz-tól) a 3100 Hz-ig terjedő frekvenciákat viszi át. Így a rendelkezésre álló frekvenciatartomány, ill. sávszélesség = 2800 Hz, vagyis kb. 3 khz. A lokális hálózatoknál alkalmazott átviteli közegek ennél jóval nagyobb sávszélességűek. A csatorna sávszélessége és az adatsebesség, vagyis a csatornán másodpercenként átvihető bitek száma között közvetlen 55 összefüggés van.

56 A baud A csatornakapacitás egy másik fogalommal is kifejezhető, ez a baud. A baud-ban kifejezett sebesség azt mutatja meg, hogy másodpercenként hányszor változik meg a vonal konkrét állapota. 1 baud = log 2 P [bit/s], ahol P a kódolásban használt jelszintek száma. Tételezzük fel, hogy amplitúdómodulációt alkalmazunk, és hogy az egyik amplitudóérték a bináris 0-t, a másik pedig a bináris 1-et jelenti. Ebben az esetben a vonal baudsebessége megegyezik a bitsebességgel. Ha azonban azt tételezzük fel, hogy négy különböző amplitúdót használunk a bináris 00, 01, 10, 11 (dibitek) jelölésére, akkor a bitsebesség a baudsebesség kétszerese lesz. 56

57 bit/s, Kbit/s, Mbit/s, Gbit/s A hálózat tényleges adatátviteli képességét általában a másodpercenként átvitt bitek száma alapján határozzuk meg. pl: modem 56 Kbit/s ISDN 64/128 Kbit/s ADSL 0,5-18 Mbit/s UPC Chello 1-20 Mbit/s LAN hálózatok Mbit/s 57

58 Az átvivőközeg Koaxális kábel UTP/STP kábel Optikai kábel Kábel nélküli adatátviteli módszerek 58

59 Koaxális kábel Középen általában tömör rézhuzal található, ezt veszi körül egy szigetelőréteg, majd erre jön az árnyékolás (tipikusan fonott huzal, harisnya ). Jellemzője a hullámimpedancia.(ellenállás) Szabványos hullámimpedanciák az 50Ω, 75Ω, 93Ω (Ohm). A megfelelő ellenállással le kell zárni a kábel mindkét végét, hogy ne legyen jelvisszaverődés. 59

60 Koaxális kábeltípusok Széles körben két fajtáját alkalmazzák: Az egyik az alapsávú koaxiális kábel, amelyet digitális jelátvitelre alkalmaznak, a másik az ún. szélessávú koaxiális kábel, amelyet pedig analóg átvitelre használnak. Az alapsáv elnevezés még abból az időből származott, amikor telefonbeszélgetésekre alkalmazták a kábeleket, és itt a sávszélesség az érthető emberi hangnak megfelelő kb. 0-4 khz volt. A televíziós rendszerek megjelenésével a tv jelek átviteléhez jelentősen nagyobb sávszélesség kellett, ezeket a szélessávú kábelekkel oldották meg. A leggyakrabban az 50Ω és 75Ω hullámimpedanciájú kábelt használnak: az 50Ω-ost alapsávú, a 75Ω-ost szélessávú hálózatokban. Ez utóbbival azonban alapsávúként is találkozhatunk, főként akkor, ha a hálózat alapsávúként és szélessávúként egyaránt működhet. 60

61 Alapsávú koaxális kábelek Az alapsávú koaxiális kábeleket leggyakrabban helyi számítógép-hálózatok kialakítására alkalmazzák. Ethernet hálózatokban az alapsávú koaxiális kábelek két típusa ismert az ún. vékony (10Base2) és a vastag (10Base5). A digitális átviteltechnikában vékony koaxiális kábeleket Arcnet és Ethernet helyi hálózatok kialakításánál használnak. Csatlakozásra BNC (Bayonet Neill-Councelman) dugókat és aljzatokat használnak. 61

62 62

63 63

64 Sodrott érpár Sodort érpár: Szigetelt, egymással összecsavart rézhuzalokból áll. A csavart forma az egymás mellett levő erek villamos kölcsönhatását küszöböli ki. Lehet árnyékolatlan (UTP, Unshielded Twisted Pair) illetve árnyékolt (STP, Shielded Twisted Pair) felépítésű. A struktúrált kábelezési rendszerek alapeleme. Az UTP kábelek minősége a telefonvonalakra használtaktól a nagysebességű adatátviteli kábelekig változik. Általában egy kábel négy csavart érpárt tartalmaz közös védőburkolatban. Minden érpár eltérő számú csavarást tartalmaz méterenként, a köztük lévő áthallás csökkentése miatt. 64

65 65

66 Sodrott érpár fajtái Típus 1. kategória 2. kategória 3. kategória 4. kategória 5. kategória 6. kategória Használati hely hangminőség (telefonvonalak) 4 Mbit/s -os adatvonalak (Local Talk) 10 Mbit/s -os adatvonalak (Ethernet) 20 Mbit/s -os adatvonalak (16 Mbit/s Token Ring) 100 (esetleg 1000) Mbit/s -os adatvonalak (Fast és Gigabit Ethernet) 100 (esetleg 1000) Mbit/s -os adatvonalak (Fast és Gigabit Ethernet) 66

67 Az UTP csatlakozója Az UTP kábeleknél általában az RJ-45 típusjelű csatlakozót használják a csatlakoztatásra. Ethernet hálózatokban kategóriájú kábeleket 10BaseT néven specifikálták 67

68 Optikai kábelek Egy optikai átviteli rendszer három komponensből áll: az átviteli közegből, a fényforrásból és a fényérzékelőből. Az átviteli közeg hajszálvékony, üvegből készült szál. A fényforrás vagy LED (Light Emitting Diode) vagy lézerdióda. Mindkettő villamos áram hatására bocsát ki fényimpulzusokat. A fényérzékelő egy fotodióda, amely fény hatására villamos jeleket állít elő. Egy optikai szál egyik végére LED-et vagy lézerdiódát, másik végére fotodiódát téve egy egyirányú adatátviteli rendszerhez jutunk, amely villamos jeleket fogad, alakít át, majd bocsát ki fényimpulzusokként, ill. ennek inverzeként az optikai szál másik végén, a vevőoldalon fényimpulzusokat vesz és alakít vissza villamos jelekké. 68

69 69

70 Az optikai jel terjedése Az információkat egy üvegszálban haladó fénysugár megléte vagy hiánya hordozza. A fény a szál belsejének és külsejének eltérő törésmutatója miatt nem tud kilépni. A belső, nagyobb törésmutatójú üveget (core) ugyanis kisebb törésmutatójú héj veszi körül (cladding), így teljes visszaverődés jön létre. 70

71 Mono- és multimódusú szálak Egyetlen szálon több különböző fényimpulzus is haladhat egyidejűleg, az ilyen optikai szálakat multimódusú szálnak (multimode fíber) nevezik. Ha a szál átmérőjét éppen a fény hullámhosszára csökkentjük le, akkor a szál hullámőrzőként működik, és a fény ide-oda verődés nélkül egyenes vonalban terjed. Az ilyen optikai szálat monomódusú szálnak (single mode fíber) nevezik. Az egymódusú szálak üzemeltetése drága, mert különleges lézerdiódákat igényel, ugyanakkor sokkal hatékonyabbak, és alkalmasak nagyobb távolságok áthidalására is. A jelenleg kapható optikai szálak 1 km-es távolságon 1000 Mbit/s-os átviteli sebességet érnek el. Az optikai szál előnyei: érzéketlen az elektromágneses zavarokra, erősítés nélkül igen nagy távra vihető, nem hallgatható le. Hátránya: drága, nehéz javítani és megcsapolni (bár ez utóbbi az adatbiztonság szempontjából előnyt jelent). 71

72 Optikai kábelek illesztése Az üvegszálak alkalmazásánál kritikus kérdés a jelek be és kicsatolása, amire kétféle illesztés, a passzív és az aktív használatos. A passzív illesztő két, az üvegszálra kapcsolódó csatlakozóból áll. Az egyik csatlakozón egy LED dióda, a másik csatlakozón egy fotódióda van. Az illesztő teljesen passzív, segítségével jeleket tudunk a fénykábelből kivenni illetve jeleket tudunk a kábelbe bejuttatni. Az illesztés természetesen fényveszteséggel (és így csillapítással) jár, ezért meg kell határozni, hogy adott távolságon hány darab használható Aktív illesztő jelismétlőként vagy más néven jelregenerálóként is működik, azaz a beeső fényjelet villamos jellé alakítja, majd az Adó részén ezt LED dióda segítségével felerősítve továbbsugározza. 72

73 Optikai gyűrűk Ahogy az eddigiek szerint is nyilvánvaló, az üvegszálon adott hullámhosszú fényt használva csak egyirányú adatátvitel képzelhető el. Gyűrű kialakítású topológiánál az állomások illesztővel csatlakoznak a hálózatra, így egy vonalon is képesek venni (jel az illesztőbe bejön) és adni (illesztőn továbbadni). Kétirányú pont-pont átvitel esetén már két üvegszálas kapcsolat szükséges: egyik irány az adásra, másik a vételre. Ez szerencsére a legtöbb esetben nem igényli újabb kábel lefektetését, mivel egy kábel több független üvegszálat tartalmaz. Ethernet hálózatokban az üvegszálas kábelt 10BaseF néven definiálták. 73

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK

SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK MIT NEVEZÜNK SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATNAK? Egymással összekapcsolt számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó perifériák, valamint a gépeken futó hálózati szoftverek együttese. A hálózat elemei:

Részletesebben

Adatátviteli eszközök

Adatátviteli eszközök Adatátviteli eszközök Az adatátvitel közegei 1) Vezetékes adatátviteli közegek Csavart érpár Koaxiális kábelek Üvegszálas kábelek 2) Vezeték nélküli adatátviteli közegek Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek

Számítógépes alapismeretek Számítógépes alapismeretek 5. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Programtervező Informatikus BSc 2008 / Budapest

Részletesebben

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat 2 Tartalomjegyzék 1. Fogalma 2. Rövid történeti áttekintés 3. Hálózatok csoportosítása(i) I. Területi kiterjedés alapján II. Topológia (elemek fizikai elhelyezkedése)

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

A számítógépes hálózat célja

A számítógépes hálózat célja Hálózati alapok A számítógépes hálózat célja Erıforrás megosztás Adatátvitel, kommunikáció Adatvédelem, biztonság Pénzmegtakarítás Terhelésmegosztás A számítógépes hálózat osztályozása Kiterjedtség LAN

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése

Hálózatok I. A tárgy célkitűzése Hálózatok I. A tárgy célkitűzése A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a számítógép-hálózatok felépítésének és működésének alapelveivel. Alapvető ismereteket szereznek a TCP/IP protokollcsalád megvalósítási

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László

Hálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME Segédlet a gyakorlati órákhoz 2.Gyakorlat Göcs László Manchester kódolás A Manchester kódolást (Phase Encode, PE) nagyon gyakran használják, az Ethernet hálózatok ezt a kódolási

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2014-15. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék 2014-15. tanév 1. félév Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

Hálózatok. Oktatási segédlet.

Hálózatok. Oktatási segédlet. Hálózatok Oktatási segédlet. A számítógép hálózat: A számítógép hálózat olyan függőségben lévő vagy független számítógépek egymással összekapcsolt együttese, melyek abból a célból kommunikálnak egymással,

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Számítógép-hálózat. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése. Sebességnövelés. Emberi kommunikáció.

Számítógép-hálózat. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése. Sebességnövelés. Emberi kommunikáció. Számítógép-hálózat Számítógéprendszerek valamilyen információátvitellel megvalósítható cél érdekében történő (hardveres és szoftveres) összekapcsolása. Célok: Erőforrás megosztás. Megbízhatóság növelése.

Részletesebben

Informatika 10. évf.

Informatika 10. évf. Informatika 10. évf. Internet és kommunikáció I. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Internet Az Internet egymással összeköttetésben álló, sokszor nem kompatibilis hálózatok összessége. 2 1 WWW World

Részletesebben

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá?

Hálózat szimuláció. Enterprise. SOHO hálózatok. Más kategória. Enterprise. Építsünk egy egyszerű hálózatot. Mi kell hozzá? Építsünk egy egyszerű hálózatot Hálózat szimuláció Mi kell hozzá? Aktív eszközök PC, HUB, switch, router Passzív eszközök Kábelek, csatlakozók UTP, RJ45 Elég ennyit tudni? SOHO hálózatok Enterprise SOHO

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása Milyen előnyei vannak a hálózatoknak. Csoportosítsd a hálózatokat kiterjedésük szerint! Milyen vezetékeket használnak a hálózatok kialakításánál?

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 2. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Alapfogalmak Referenciamodellek Fizikai réteg Knoppix Live Linux bevezető Áttekintés Alapfogalmak Számítógép-hálózat:

Részletesebben

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége 3. előadás A TCP/IP modell. Az ISO/OSI és a TCP/IP modell összevetése. Alapvető fogalmak A TCP/IP modell jelentősége Habár az OSI modell általánosan elfogadottá vált, az Internet nyílt szabványa történeti

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

HÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1.

HÁLÓZATOK I. Készítette: Segédlet a gyakorlati órákhoz. Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék. 2015-16. tanév 1. HÁLÓZATOK I. Segédlet a gyakorlati órákhoz 1. 2015-16. tanév 1. félév Készítette: Göcs László mérnöktanár KF-GAMF Informatika Tanszék Elérhetőség Göcs László Informatika Tanszék 1.emelet 116-os iroda gocs.laszlo@gamf.kefo.hu

Részletesebben

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1 UTP vezeték A kábeleket kategóriákba sorolják és CAT+szám típusú jelzéssel látják el. A 10Base-T és 100Base-TX kábelek átvitelkor csak az 1, 2 (küldésre) és a 3, 6 (fogadásra) érpárokat alkalmazzák. 1000Base-TX

Részletesebben

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) A verzió Név, tankör: 2005. május 11. Neptun kód: Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat 1a. Feladat: Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) 2a. Feladat: Lehet-e

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

Rohonczy János: Hálózatok

Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 1 Topológia fa csillag gyűrű busz busz / gerinc Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 2 Kiterjedés LAN MAN WAN Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 3 Fizikai

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 4. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 A jelátvitel fizikai közegei Történelem 3 A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó hálózatok

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

Tartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése

Tartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése Tartalom 1. és 2. rétegű eszközök Kábelek és aktív eszközök első rétegű eszközök passzív eszköz: kábel és csatlakozó síntopológiás eszköz: ismétlő (repeater) csillag topológiás aktív eszköz: hub második

Részletesebben

Tartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése

Tartalom. 1. és 2. rétegű eszközök. Hálózati kábelek. Első réteg. UTP kábel. Az UTP kábel felépítése Tartalom 1. és 2. rétegű eszközök Kábelek és aktív eszközök első rétegű eszközök passzív eszköz: kábel és csatlakozó síntopológiás eszköz: ismétlő (repeater) csillag topológiás aktív eszköz: hub második

Részletesebben

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK Varga József FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Elérhetőség Mail: endrei.varga@t-online.hu Mobil:30/977-4702 1 UTP kábel szerelés UTP (Unshielded Twisted Pair): Árnyékolatlan csavart érpár Külső

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 6. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 3 Műholdas kommunikáció 4 VSAT 5 6 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 7 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális,

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok. http://www.fzolee.hu/download

Fábián Zoltán Hálózatok. http://www.fzolee.hu/download Fábián Zoltán Hálózatok http://www.fzolee.hu/download Egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszere A számítógép hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját

Részletesebben

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez 4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Bevezetés a hálózatokba

Hálózati ismeretek. Bevezetés a hálózatokba Hálózati ismeretek Bevezetés a hálózatokba Számítógép hálózatok történelme Régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk 1940-ben George Stibitz Telex gépen keresztül utasításokat továbbított egy 268 mérföldre

Részletesebben

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra 1 Definíció Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán

Részletesebben

Hálózati kártyák hibalehetőségei: Sínrendszerek:

Hálózati kártyák hibalehetőségei: Sínrendszerek: 8. tétel Az Ön feladata munkahelyén az újonnan vásárolt munkaállomások csatlakoztatása a cég számítógépes hálózatára, valamint az esetleges kábelezési hibák elhárítása. Törekedjen a témával kapcsolatos

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység

Gyakorlati vizsgatevékenység -06 3-06 68-06 Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 8 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 68-06

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és

Részletesebben

Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia

Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia M ODIC ON Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia HMI Internet Ethernet TCP/IP Vállalati szerver Adat Vállalati Intranet Tűzfal I/O Ethernet TCP/IP Munka állomás Switch / Router Üzemi Intranet

Részletesebben

Fogalom A számítógép-hálózat független számítógépek valamilyen adatátviteli technológiával összekapcsolt rendszere. Előnyei Erőforrás-megosztás: a hálózatban az erőforrásokat - pl. nyomtatót, adatokat

Részletesebben

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek

AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek AST_v3\ 1.4. 1.4.2. Hivatkozási modellek Szem előtt kell tartani, hogy a (múlt órán tárgyalt) többrétegű hálózati modell és a hivatkozási modell közti különbséget. A hivatkozási modell csak a rétegek funkcióját

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. h.c. Dr. Szepes András. Informatika 2. INF2 modul. Hálózati ismeretek

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. h.c. Dr. Szepes András. Informatika 2. INF2 modul. Hálózati ismeretek Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. h.c. Dr. Szepes András Informatika 2. INF2 modul Hálózati ismeretek SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXX-

Részletesebben

Fizikai Réteg. Kábelek a hálózatban. Készítette: Várkonyi Zoltán. Szeged, 2013. március 04.

Fizikai Réteg. Kábelek a hálózatban. Készítette: Várkonyi Zoltán. Szeged, 2013. március 04. Fizikai Réteg Kábelek a hálózatban Készítette: Várkonyi Zoltán Szeged, 2013. március 04. Bevezetés 2013. március 04. [KÁBELEK A HÁLÓZATBAN] A fizikai réteg célja az, hogy egy bitfolyamot szállítson az

Részletesebben

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek Az Ethernet példája Számítógépes Hálózatok 2012 7. Adatkapcsolati réteg, MAC Ethernet; LAN-ok összekapcsolása; Hálózati réteg Packet Forwarding, Routing Gyakorlati példa: Ethernet IEEE 802.3 standard A

Részletesebben

Csomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4

Csomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4 Csomagok dróton, üvegen, éterben Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4 Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Csomag

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell

Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell Szg.-hálózatok kialakulása, osztályozása, hálózati topológiák, OSI modell A nyolcvanas években a személyi számítógépek (PC) robbanásszeren kezdtek elterjedni, de már az első számítógépek megjelenése után

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette: Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok Készítette: Némedi János Kovács

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

Számítógépes hálózatok felépítése, működése

Számítógépes hálózatok felépítése, működése Számítógépes hálózatok felépítése, működése SZÁMÍTÓGÉPES ESZKÖZÖK A. Mobil számítógépek, perifériák (+telekommunikációs technika) a. személyhez rendelt b. járműhöz rendelt B. Telepített számítógépek, perifériák

Részletesebben

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban?

4. előadás. Internet alapelvek. Internet címzés. Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? 4. előadás Internet alapelvek. Internet címzés Miért nem elegendő 2. rétegbeli címeket (elnevezéseket) használni a hálózatokban? A hálózati réteg fontos szerepet tölt be a hálózaton keresztüli adatmozgatásban,

Részletesebben

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II. Elektronikus levelek Az informatikai biztonság alapjai II. Készítette: Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.bmf.hu Miről lesz szó? Elektronikus levelek felépítése egyszerű szövegű levél felépítése

Részletesebben

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban

Alhálózatok. Bevezetés. IP protokoll. IP címek. IP címre egy gyakorlati példa. Rétegek kommunikáció a hálózatban Rétegek kommunikáció a hálózatban Alhálózatok kommunikációs alhálózat Alk Sz H Ak F Hol? PDU? Bevezetés IP protokoll Internet hálózati rétege IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket?

E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket? E mail titkosítás az üzleti életben ma már követelmény! Ön szerint ki tudja elolvasni bizalmas email leveleinket? Egy email szövegében elhelyezet információ annyira biztonságos, mintha ugyanazt az információt

Részletesebben

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják.

fájl-szerver (file server) Az a számítógép a hálózatban, amelyen a távoli felhasználók (kliensek) adatállományait tárolják. I n t e r n e t k i f e j e z é s e k adat (data) Valamilyen különleges célból, gyakran speciális alakban elıkészített információ. Számítógépen tárolható és feldolgozható számok és betők. adatbázis (database)

Részletesebben

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata

2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL ÓBUDAI EGYETEM. IP címzés. Számítógép hálózatok gyakorlata IP címzés Számítógép hálózatok gyakorlata ÓBUDAI EGYETEM 2011 TAVASZI FÉLÉV 3. LABORGYAKORLAT PRÉM DÁNIEL Az IP cím 172. 16. 254. 1 10101100. 00010000. 11111110. 00000001 Az IP cím logikai címzést tesz

Részletesebben

Lajber Zoltán. lajbi@zeus.gau.hu. Bevezetés

Lajber Zoltán. lajbi@zeus.gau.hu. Bevezetés Lajber Zoltán lajbi@zeus.gau.hu Szent István Egyetem, Gödöllői Területi Iroda Informatikai és Kommunikációtechnikai Központ Bevezetés Tervezési szempontok: teljesítmény, karbantarthatóság, biztonság. egy

Részletesebben

Kommunikáció. 3. előadás

Kommunikáció. 3. előadás Kommunikáció 3. előadás Kommunikáció A és B folyamatnak meg kell egyeznie a bitek jelentésében Szabályok protokollok ISO OSI Többrétegű protokollok előnyei Kapcsolat-orientált / kapcsolat nélküli Protokollrétegek

Részletesebben

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői

Tartalom. Router és routing. A 2. réteg és a 3. réteg működése. Forgalomirányító (router) A forgalomirányító összetevői Tartalom Router és routing Forgalomirányító (router) felépítésük működésük távolságvektor elv esetén Irányító protokollok autonóm rendszerek RIP IGRP DHCP 1 2 A 2. réteg és a 3. réteg működése Forgalomirányító

Részletesebben

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati

Részletesebben

Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel

Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel A Protecta intelligens EuroProt készülékei a védelem-technika és a mikroprocesszoros technológia fejlődésével párhuzamosan követik a kommunikációs

Részletesebben

Adatkapcsolati réteg 1

Adatkapcsolati réteg 1 Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Informatikai füzetek

Informatikai füzetek Tartalomjegyzék Bevezetés................ xiii I. ALAPISMERETEK........... 1 Információ, adat, jel............. 1 Információ..................... 1 Adat......................... 1 Jel...........................

Részletesebben

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps).

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Adatátviteli sebesség: Digitális hálózatokat az átviteli sebességükkel az idıegység alatt átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Sávszélesség:

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

Hálózat. Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük.

Hálózat. Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük. Hálózat Az egymással kapcsolatban lévő számítógépek rendszerét hálózatnak nevezzük. Az hálózatok kiterjedés szerinti csoportosításánál az Internetet a Globális hálózatok közé soroltuk. Az Internet története

Részletesebben

applikációs protokollok

applikációs protokollok Applikációs protokollok Hálózati szolgáltatások 2. applikációs protokollok: HTTP, HTTPS, FTP, SFTP, POP3, IMAP, SMTP Informatikus (rendszerinformatikus) Az OSI modell viszony-, megjelenítési és alkalmazási

Részletesebben

A számítógép-hálózatok használata

A számítógép-hálózatok használata A számítógép-hálózatok használata Erőforrás-megosztás: minden program, eszköz és adat mindenki számára elérhető legyen a hálózaton, tekintet nélkül az erőforrás és a felhasználó fizikai helyére. Virtuális

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

III. előadás. Kovács Róbert

III. előadás. Kovács Róbert III. előadás Kovács Róbert VLAN Virtual Local Area Network Virtuális LAN Logikai üzenetszórási tartomány VLAN A VLAN egy logikai üzenetszórási tartomány, mely több fizikai LAN szegmensre is kiterjedhet.

Részletesebben

Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.)

Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.) Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát (Platón, 427-347 i.e.) RAFFAELLO: Athéni iskola, Platón és Arisztotelész 1 Neumann János (1903 1957) Neumann elvek: -teljesen elektronikus számítógép

Részletesebben

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0 ROGER UT-2 1 Roger UT-2 Kommunikációs interfész V3.0 TELEPÍTŐI KÉZIKÖNYV ROGER UT-2 2 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az UT-2 elektromos átalakítóként funkcionál az RS232 és az RS485 kommunikációs interfész-ek között.

Részletesebben

Vezetékes átviteli közegek

Vezetékes átviteli közegek Vezetékes átviteli közegek Összekötés lehet: Fizikailag összekötött (bounded) pl.: jelvezetékek, optikai kábel o A vezetékes rendszer lehallgatás ellen védettebb; o Kis távolságra olcsóbb a létesítése;

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK: HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK A GYAKORLATBAN: ESETTANULMÁNYOK

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK: HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK A GYAKORLATBAN: ESETTANULMÁNYOK Esettanulmányok 1/13 START SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK: HÁLÓZATI OPERÁCIÓS RENDSZEREK A GYAKORLATBAN: ESETTANULMÁNYOK DR. KÓNYA LÁSZLÓ http://www.aut.bmf.hu/konya konya.laszlo@kvk.bmf.hu SZERZŐI JOG DEKLARÁLÁSA:

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai

SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ. A Windows névfeloldási szolgáltatásai SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK BEADANDÓ ESSZÉ A Windows névfeloldási szolgáltatásai Jaszper Ildikó jaszper.ildiko@stud.u-szeged.hu Jaszper.Ildiko@posta.hu Budapest, 2007. május 19. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Névfeloldás...

Részletesebben

Ellenőrző kérdések a ZH témaköréből

Ellenőrző kérdések a ZH témaköréből Ellenőrző kérdések a ZH témaköréből Bevezetés 1. Számítógép hálózatok definíciója, jelentősége, néhány tipikus alkalmazása. Def.: számítógépek összekapcsolt rendszere, amelyet valamilyen speciális cél

Részletesebben

Alkalmazás rétegbeli protokollok:

Alkalmazás rétegbeli protokollok: Alkalmazás rétegbeli protokollok: Általában az alkalmazásban implementálják, igazodnak az alkalmazás igényeihez és logikájához, ezért többé kevésbé eltérnek egymástól. Bizonyos fokú szabványosítás viszont

Részletesebben