1.1. Szélsőséges időjárási események hatása felszíni vizekre Alprojekt vezető: Padisák Judit

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1.1. Szélsőséges időjárási események hatása felszíni vizekre Alprojekt vezető: Padisák Judit"

Ádám Orbán
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 1.1. Szélsőséges időjárási események hatása felszíni vizekre Alprojekt vezető: Padisák Judit TÁMOP A-11/1/KONV Az éghajlatváltozásból eredő időjárási szélsőségek regionális hatásai és a kárenyhítés lehetőségei a következő évtizedekben című projekt nyitókonferenciájára május 24. (péntek), Pannon Egyetem, Konferencia Központ

2.A-11/1/KONV-2012-0064 Az éghajlatváltozásból eredő időjárási szélsőségek regionális

2 1.1. Szélsőséges időjárási események hatása felszíni vizekre Alprojekti vezetője Dr. Padisák Judit intézetigazgató, egyetemi tanár Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Környezettudományi Intézet Idegenhonos fajok ökológiai kockázatbecslése (KN) A Balaton üledékképződésének változásai (PM) Evapotranszspirációs kutatások (AA) Kisvizek kutatása (PJ) 2

Környezettudományi Intézet 1.1.1.Idegenhonos fajok ökológiai kockázatbecslése (KN) 1.1.2.

3 1. Idegenhonos fajok ökológiai kockázatbecslése Szakmai vezető: dr. Kováts Nóra egyetemi docens, PE Környezettudományi Intézet A kutatás célja: Azon paraméterek vizsgálata (populációdinamikai, biokémiai markerek), amelyek révén az idegenhonos fajok versenyképessége az őshonos fajok rovására nő. Annak vizsgálata, a klímaváltozás hogyan befolyásolja az idegenhonos fajok inváziós képességét. Modellfajok: Amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) Ezüstkárász (Carassius gibelio) 3

(populációdinamikai, biokémiai markerek), amelyek révén az idegenhonos fajok versenyképessége az őshonos fajok

4 1. Idegenhonos fajok ökológiai kockázatbecslése 2013 (tervezett és folyamatban levő munkák): Terepen vizsgáljuk az amuri kagyló és ezüstkárász állomány nagyságának alakulását (a balatoni befolyók szisztematikus felmérése) Algoritmust dolgozunk ki az ökológiai kockázat értékelésére 4

ezüstkárász állomány nagyságának alakulását (a balatoni befolyók

5 2. Evapotranspirációs kutatások Szakmai vezetője Dr. Anda Angéla tanszékvezető, egyetemi tanár Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék Elkezdődött: a rendelkezésre álló vegetációtérképek feldolgozása a NYUDUVIZIG által üzemeltetett, a mintaterületen található mérőállomások adatainak feldolgozása, elemzése hínárral borított vízfelületek párolgásának meghatározása a mérés gyakorlati módszerének kidolgozása 5

Tanszék Elkezdődött: a rendelkezésre álló vegetációtérképek feldolgozása a NYUDUVIZIG által üzemeltetett, a

6 2. Evapotranspirációs kutatások Adatgyűjtő pontok helyének meghatározása I. Adatgyűjtő pont Adatgyűjtők kihelyezése (vízhőmérséklet mérő, kombinált légnedvesség mérő, szélsebesség mérő) A nád növénykonstansának, Kc meghatározása, havi bontásban. II. Adatgyűjtő pont Kc ETopt ETo ahol, ETopt: evapotranspirométerben mért párolgás ETo: referencia evapotranspiráció Tervezett mérőhelyek Megvalósult mérőhelyek 6

szélsebesség mérő) A nád növénykonstansának, Kc meghatározása, havi bontásban. II.

7 3. A Balaton üledékképződésének változásai Szakmai vezető: Pósfai Mihály, egyetemi tanár Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszék Kutatási célok: A Balaton üledékének részletes ásványtani jellemzése (különös tekintettel karbonátásványokra), a foszfor és az üledékásványok kapcsolatának meghatározása; a A Balatonban élő szűrő szervezetek üledékképződésre gyakorolt hatásának elemzése; A mai üledékképződési körülmények összehasonlítása a tó 15 ezer éves története során történt változásokkal. Kutatási módszerek: A Balaton üledékének részletes mintázása üledékcsapdával és kézi fúrásokkal; Az üledék ásványtani vizsgálata röntgen-pordiffrakcióval, a karbonátásvány-fázis és a Mgtartalom meghatározása; Pásztázó és transzmissziós elektronmikroszkópos módszerekkel az üledék egyedi szemcséi morfológiájának, szerkezetének, összetételének vizsgálata; Lézeres fényszóráson alapuló szemcseméret-vizsgálatok; A foszfor vizsgálatára szekvens kioldási vizsgálatok; A szűrő szervezetek pelletképzésének vizsgálata laboratóriumi körülmények között; Távérzékelésen (műholdfelvételeken) alapuló klorofill- és lebegőanyag-mérések. 7

hatásának elemzése; A mai üledékképződési körülmények összehasonlítása a tó 15 ezer éves története során történt változásokkal.

8 3. A Balaton üledékképződésének változásai eddigi eredmények Mintavétel: A Balaton vizében kiváló karbonátásványok üledékcsapdás gyűjtése (nyugodt, jéggel borított időszakban 2011 februárjában) Lebegőanyag szűrése nagy térfogatú vízmintákból (2012 nyara, 2013 április) cm hosszú üledék-furatminták gyűjtése (2013 április; a Zala és más befolyók áradása idején, kelet-nyugati vízkémiai gradiens!) Kagylók és planktonikus rákok béltartalmának preparálása (2013 tavasza) Foszfortartalom vizsgálatához nagy mennyiségű üledék gyűjtése (2013 tavasza) Elvégzett elemzések: alapvető vízkémiai elemzések röntgen-pordiffrakciós felvételek értékelése (új minták + ~200 régi diffraktogram Hlavay- és Cserny-féle minták) pásztázó és transzmissziós elektronmikroszkópos (SEM és TEM) vizsgálatok szekvens kioldásos kísérletek lézeres szemcseméret-mérések 8

9 3. A Balaton üledékképződésének változásai eddigi eredmények Röntgen-pordiffraktogramok elemzése a karbonátok ásványtana szempontjából: ~200 diffraktogram az 1990-es évekből származó, Földtani Intézet által vett, valamint a 2000-es évek elejéről való PE (Hlavay József csoportja által gyűjtött) mintákból kalcit, Mg-kalcit és dolomit kristályszerkezeti változata, ebből az összetételre vonatkozó következtetések Eredmény: az üledék 60-70%-a Mg-kalcit és dolomit a kalcit Mg-tartalma 2 és 17 mol% között változik, kelet felé nő; a dolomit a Keleti-medencében anomális rácsparamétereket mutat a tóban képződik? A Mg-kalcit Mg-tartalmának változása nyugatról keletre NY Tihanyi szoros K9

kristályszerkezeti változata, ebből az összetételre vonatkozó következtetések Eredmény: az üledék 60-70%-a Mg-kalcit és dolomit a kalcit Mg-tartalma 2 és 17 mol% között

10 3. A Balaton üledékképződésének változásai eddigi eredmények Elektronmikroszkópos vizsgálatok (üledékcsapdás minták): a Mg-kalcit ~ 5 µm-nél kisebb, megnyúlt szemcséket alkot, melyek nanokristályok aggregátumainak tűnnek, azonban elektrondiffrakciós felvételek szerint egykristályok; Mg-kalcit, (Ca1-xMgx)CO3 1 µm a dolomit saját alakú szemcséket alkot; a szűrő szervezetek által kibocsátott pelletek jóval nagyobbak, 100 µm körüliek; a kvarcszemcséket kovaalgák kolonizálják. Dolomit, CaMg(CO3)2 10 pellet

elektrondiffrakciós felvételek szerint egykristályok; Mg-kalcit, (Ca1-xMgx)CO3 1 µm a dolomit saját alakú szemcséket alkot; a

11 4. Kisvizek kutatása Szakmai vezetője Dr. Padisák Judit intézetigazgató, egyetemi tanár Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Környezettudományi Intézet Zárt (szikesek [Fertő-mellék, Kiskunság] Kab-hegy) és nyílt (Kolontár, új dísztavak) medencéjű tavak Folyóvizek (Torna, Marcal) Makrozoobentosz, fitoplankton, fitobentosz, vizigombák, vízkémia Laboratóriumi algatenyészetek Ökofiziológiai vizsgálatok (fotoszintetron, kemosztát) 11

Zárt (szikesek [Fertő-mellék, Kiskunság] Kab-hegy) és nyílt (Kolontár, új dísztavak) medencéjű tavak

12 Torna-Marcal rendszer; Devecseri dísztavak (3): 4. Kisvizek kutatása 2005 óta rendszeres vizsgálatok 2012 áprilisa óta hetenkénti mintavétel klorofill-a mérés, biomassza becslés, diatomológiai vizsgálat, vízkémiai mérések, makrogerinctelen fauna felmérése. Kab-hegyi időszakos kistavak: 2008 óta 2 hetente Makrofita vegetáció Farkos- és farkatlan kétéltű fauna összetétele Szikesek: 2012 januárjától Előzetes florisztikai és ökológiai állapotbecslés 2006-ban és 2008-ban Mintavétel havonta Izolálás után hőmérsékleti és sókoncentráció vizsgálat 12 a kemosztát rendszerben, fotoszintézis vizsgálat

vizsgálat, vízkémiai mérések, makrogerinctelen fauna felmérése.

13 4. Kisvizek kutatása algatenyészetek, kemosztát Kemosztát berendezés tervezése és kialakítása algafajok ökológiai toleranciatartományának és kompetíciós képességének vizsgálatára (pl. szárazodást kísérő sókoncentráció növekedés hatása) - a berendezés megépült, kísérletek kezdődnek 13

és kompetíciós képességének vizsgálatára (pl.

14 Indikátorok 1 Fiatal kutató, Kiváló kutató (teljesítve, túlteljesítve) FP7/FP8 partnerek száma 10 (túlteljesítve) Marie Curie Initial Training Networks, FP7-PEOPLE-2013-ITN: Phosphorus in an Iron fist: coupling Elemental Cycles across Ecosystems and Scales (PHIRCE) A pályázatot 11 korzorciumi tag adta be, a Bayreuthi Egyetem vezetésével, 2. fordulóba jutott, de nem nyert. 14

an Iron fist: coupling Elemental Cycles across Ecosystems and Scales (PHIRCE) A pályázatot 11

15 Indikátorok 2 Előadások: 1. Inváziós kutatások Ferincz, Á., Staszny, Á., Weiperth, A., Ács, A., Kováts, N., Paulovits, G. (2013): Idegenhonos halak ökológiai kockázatának elemzése: egy lehetséges eszköz, a FISK (Fish Invasiveness Screening Kit) hazai alkalmazhatóságának tesztelése a Balaton-vízgyűjtőn, V. Magyar Haltani Konferencia, március 21. Debrecen Benkő-Kiss, Á., Ferincz, Á., Kováts, N., Paulovits, G. (2013): Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana Lea, 1834) balatoni inváziójának egy lehetséges útvonal-elemzése. X. MaViGe konferencia április Szalafő Horváth, E., Ferincz, Á., Ács, A., Benkő-Kiss, Á., Kakasi, B., Andreidesz, K., Magi, C., Kováts, N. (2013): Kommunális szennyvizek genotoxikus hatásának dózis-válasz vizsgálata festő kagyló (Unio pictorum) hemolimfán. X. MaViGe konferencia április Szalafő 3. A Balaton üledékképződésének változásai Merényi, A., Dr. Szakácsné dr. Földényi, R. (2012): Különböző foszforformák vizsgálata talajban és üledékben. VEAB Környezetvédelmi Technológiák Munkabizottság előadói ülés december 17. Veszprém Nyirő-Kósa, I., Tompa, É., Rostási, Á., Cserny, T., Pósfai, M. (2013): Carbonate mineralization in shallow Lake Balaton. Goldschmidt Conference on Geochemistry, August Florence 4. Kisvizek kutatása Padisák, J., Bíró, R., Hubai, K. E., Józsa, J., Kacsala, I., Kovács, K., Kucserka, T., Lengyel, E., Selmeczy, G. B., StengerKovács, Cs.,Szabó, B., Vass, M. (2013): Regeneration of stream biota and ecocosystem functions after the red-sludge catastrophe in Hungary. International Conference on Challenges in Aquatic Sciences, March 15-21, National Taiwan Ocean University, Keelung, Taiwan 15

Magyar Haltani Konferencia, 2013. március 21. Debrecen Benkő-Kiss, Á., Ferincz, Á., Kováts, N., Paulovits, G.

16 Indikátorok 3 Cikkek (minden folyóiratnak van ISBN száma) 4. Kisvizek kutatása KÖZLÉSRE ELFOGADOTT Borics, G., G. Várbíró & J. Padisák (2013): Disturbance and stress - different meanings in ecological dynamics Hydrobiologia DOI /s , IF: Pálmai, T., Üveges, V., Krienitz, L., Padisák, J. (2013): Az Arthrospira fusiformis és a Picocystis salinarum fotoszintézisének karakterisztikái különböző fényintenzitásokon és hőmérsékleten. Hidrológiai Közlöny Kovács, K., Selmeczy, G. B., Drávecz, E., Kucserka, T., Kacsala, I., Padisák, J. (2013): A Torna-patak makrozoobentosz együttesei a vörösiszap-katasztrófát követő első 12 hónapban. Hidrológiai Közlöny Selmeczy, G. B., Kovács, K., Drávecz, E., Kucserka, T., Kacsala, I., Padisák, J. (2013): A makrozoobentosz szervezetek első éve a vörösiszap katasztrófa után a Marcal folyóban. Hidrológiai Közlöny KÖZLÉSRE BENYÚJTOTT Stenger-Kovács, Cs., Tóth. L., Tóth, F., Hajnal, É., Padisák, J. (submitted): Stream order dependent diversity metrics of benthic diatom communities. Hydrobiologia Köszönöm a figyelmet! 16

(2013): Az Arthrospira fusiformis és a Picocystis salinarum fotoszintézisének karakterisztikái különböző fényintenzitásokon és hőmérsékleten. Hidrológiai Közlöny Kovács, K., Selmeczy, G. B.

Hasonló dokumentumok

Témavezető(k) tanszék címek. környezettan BSc 3. évfolyam. Dr. Liker András (PE), Dr. Bókony Veronika (PE)

Témavezető(k) tanszék címek. környezettan BSc 3. évfolyam. Dr. Liker András (PE), Dr. Bókony Veronika (PE) Hallgató cím helyezés Szak, képzési forma, Környezetbiológia I. szekció Témavezető(k) tanszék email címek Balázs Viktória SZÍNEZETI JELZÉSEK AZ URBANIZÁCIÓS GRADIENS MENTÉN HÁZI VEREBEKNÉL (PASSER DOMESTICUS)