COOL IT EREDMÉNYJELZŐ 3. VÁLTOZAT: 2010 ÁPRILIS CISCO DELL ERICSSON FUJITSU GOOGLE HP IBM INTEL MICROSOFT NOKIA PANASONIC SAP SHARP SONY TOSHIBA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "COOL IT EREDMÉNYJELZŐ 3. VÁLTOZAT: 2010 ÁPRILIS CISCO DELL ERICSSON FUJITSU GOOGLE HP IBM INTEL MICROSOFT NOKIA PANASONIC SAP SHARP SONY TOSHIBA"

Átírás

1 COOL IT EREDMÉNYJELZŐ 3. VÁLTOZAT: 2010 ÁPRILIS CISCO DELL ERICSSON FUJITSU GOOGLE HP IBM INTEL MICROSOFT NOKIA PANASONIC SAP SHARP SONY TOSHIBA MEGOLDÁSOK L Á B N Y O M TÁMOGATÁS A Cool IT Eredményjelző a vezető IT cégek törekvéseit értékeli, hogyan szolgáltatnak gazdaság minden területén éghajlati megoldásokat, hogyan csökkentik a működésük során keletkező károsanyag-kibocsátását, és hogyan lobbiznak a tudományos alapokon nyugvó klíma- és energiapolitika mellett. 1

2 BEMUTATJUK A COOL IT EREDMÉNYJELZŐT A Geenpeace Cool IT Kihívás programja a vezető számítástechnikai (IT) cégeket szólítja fel, hogy legyenek az éghajlatváltozás megállításának bajnokai. Az IT szektorban megvan az újító szellem, a technikai tudás és a politikai befolyás a gyors energiaforradalom végrehajtásához. Az IT cégeknek szilárdan fel kell lépniük az elavult, meggyökeresedett energiacégekkel szemben, hogy olyan üzleti modellt állítsanak fel, ami az egész világnak segít a kritikus emisszió-csökkentés elérésében - az IT ipar mindenképpen jól jár amint megnyitja az utat egy tiszta energia-gazdaság felé. Nagy cégek, mint pl. a Google, IBM, Microsoft a globális gazdaság már sok területét újrafogalmazták a gyors fejlesztéseket, ciklusokat és példátlan nyereségeket előtérbe helyező üzletpolitikájukkal. Ezeknek a cégeknek most arra kell erejüket felajánlaniuk, hogy a gazdasági növekedés egyidejű élénkítése mellett a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak enyhítéséhez szükséges, a globális szennyeződést jelentős mértékben csökkentő csúcstechnológiás megoldásokat is nyújtsanak. A Cool IT Eredményjelző a globális IT cégeket értékeli annak jelentőségét illetően, hogy milyen vezető szerepet töltenek be az IT vonatkozású, de más gazdasági területeken jelentkező károsanyag-kibocsátás csökkentésében, ahogyan azt a Smart 2020: Az alacsony széntartalmú gazdaság kialakítása az Információs Érában c as tanulmány kifejti. Az esettanulmányok és az IT vonatkozású megoldás-javaslatok adatainak összehasonlítása mellett az Eredményjelző két további kulcsfontosságú klímaügyi vezető szerep területén is vizsgálja a cégeket: Működésük során keletkező karbon-lábnyomuk kezelése, valamint a klíma- és energiavonatkozású politika pártfogása. COOL IT EREDMÉNYJELZŐ: A 3. VÁLTOZAT Az Eredményjelző jelen verziója a Greenpeace-nek az IT szektor klímaügyi vezető szerepét érintő harmadik felmérése. Vezető szerepüktől függően cégek jönnek-mennek a táblán. Az Eredményjelző a szektor legjelentősebb és legbefolyásosabb cégeinek reprezentatív keresztmetszetét is mutatja, és azokat a cégeket is, akik már bizonyították hogy képesek innovatív változásokat előmozdítani. Az Eredményjelző harmadik változatán két új cég szerepel: a SAP és az Ericsson. A korábban már szereplő Sun Microsystems-t a 4. változatban az őket tavaly felvásároló Oracle fogja leváltani. Az Eredményjelzőn szereplő cégek listájának elemzése szerint az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére irányuló jelenlegi ITmegoldások sokkal erősebbeknek bizonyultak az értékelés során. De van még hely más cégeknek is, hogy további éghajlati megoldásokat mutassanak be és új adatokkal szolgálhassanak a fejlesztésekről. A tanulságos esettanulmányokkal szolgáló Cisco és az Ericsson pontjaik emelkedését figyelhették meg. Viszont sok cégnek kell még követendő példát mutatnia az IT szektor klímamegoldásait illetően. A cégeknek figyelemmel kell kísérniük a táblán növekvő karbon-lábnyomukat, valamint be kell mutatniuk általános kibocsátásuk felmérését és behatárolását célzó terveiket. A nemrég kiadott Make IT Green: A Számítási Felhő és hatása az éghajlatváltozásra c. Greenpeace jelentés felvázolja a számítási felhőnek (cloud computing) nevezett, gyorsan terjeszkedő IT üzleti modell növekvő energiafelhasználásának veszélyeit. Az IT cégeknek a felhő táplálása miatt elkerülhetetlenül növekvő energiaigényüket a megújuló energiaellátást elősegítő politika támogatásával kell ellensúlyozniuk. Az Eredményjelző következő, 2010 őszén megjelenő 4. változata kiterjed majd a cégek saját adatközpontjaik szénhatásának kezelésében vállalt vezető szerepükre is. Minden megvizsgált cégnek tovább kell lépnie támogató erőfeszítéseikben. Néhány eredményjelzőn szereplő cég először vett részt a 2009-es nemzetközi koppenhágai klímatárgyalásokon. Viszont a vezető IT cégek tekintetében sem Koppenhágában, sem az országokban nem történt jelentős előrelépés a szénfelhasználás szabályozását, a megújulók alkalmazását vagy más, éghajlati álláspontot illetően. 2

3 AZ EREDMÉNYJELZŐ PONTOZÁSI KRITÉRIUMAI A Cool IT Eredményjelző rendszeresen frissül, hogy a legbefolyásosabb IT márkák klímaügyi vezető szerepét három kulcsfontosságú területen követhesse: Törekvés az olyan, egész gazdaságra kiterjedő technológiai klímamegoldásokra, melyek segítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését; Saját károsanyag-kibocsátást csökkentő kezdeményezések; Tevékeny részvétel a tudományos alapú klíma- és energiapolitika pártfogásában és támogatásában. IT MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK Az ICT (Informatikai és Kommunikációs Technológia) megoldások 2020-ig öt szektorban - épületek, szállítás, gyártás, energiaipar és a szolgáltatások anyagtalanítása - nyújtanak lehetőséget 7,8 Gt CO2 csökkentésre - ez a mai kibocsátás 15%-a. (McKinsey negyedéves beszámolója 2008 október) Az IT szektornak eddig is nagy hatása volt a társadalmi kommunikációra, termelésre és a szolgáltatásokra. A szektornak most ki kell használnia az alkalmat és a kihívást hogy azzal segítsen a klímaválság megoldásában hogy IT technológiai újításokra, mint pl. intelligens hálózatok, nulla-kibocsátású épületek, és magasabb hatásfokú szállítórendszerekre fordít figyelmet. Ezek az IT megoldási lehetőségek képezik az alapját egy tiszta energián alapuló társadalomnak. Az IT technológia teszi lehetővé az energiafelhasználás és a károsanyagkibocsátás pontos mérését, aminek eredményeképpen az energiafogyasztók pontosabban kzelhetik és csökkenthetik fogyasztásukat. A legkorszerűbb IT megoldások sokkal hatékonyabbá teszik a társadalmakat, és a szektorokban maximumra emelik az energiamegtakarítást. Az energiamegtakarítás pedig újabb költségcsökkentést hoz, ezért az IT megoldások mind az éghajlat, mind a gazdaság tekintetében előnyösek. Gazdasági terminológiával élve az IT nyújtotta energiahatékonyság megközelítőleg 646,5 milliárd US$ 1 megtakarításban materializálódik. A cégek által elérhető pontok fele (50/100) a már meglévő, áttekinthető ajánlatokon, és azon a pontosságon alapszik, mellyel a cégek ajánlatuk valós, nettó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentő hatását mérik. További pontokat kaphatnak azok a cégek, melyek a teljes gazdaságra kiterjedő kibocsátás-csökkentő célokat tűznek ki megoldásaikban. A Klímamegoldás kitétel a 100 pontból 50-érhet, a következő felosztásban: 25 pont: A cég esettanulmányban publikálja IT-megoldásának a gazdaság más részeire gyakorolt jelenlegi nettó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentésének számadatait. 15 pont: A cég publikálja mérései értelmezéseit, és azokat az alapfeltevéseket, melyekre megoldásianak nettó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési számadatait alapozza. 10 pont: A cég nagyarányú, rövidtávú célokat tűz ki IT megoldásaiból eredő nettó üvegházhatású gázkibocsátás további csökkentésére. Az Eredményjelző ezen, harmadik változatában az eredmények az IT megoldások energia megtakarítási és üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentő potenciáljának mennyiségi és minőségi fejlődését képviselik. A Cisco és az Ericsson kiválóan ismertetik a technológiájuk hatásának meghatározására felhasznált módszertant. Az IBM és a Fujitsu szintén magas pontszámot ér el ezen a területen, bár teljesítményük csak kis mértékben fejlődött az előző eredményjelzéshez képest. Az IT cégek megoldásainak további számszerűsítése ösztönzőleg hathat a hatékonysági elvárásokra és iránymutatást ad olyan befektetésekre, melyek megfelelő piaci környezetben további IT megoldások alkalmazását teszik lehetővé. 1 A klímacsoport és a globális e-fenntarthatósági kezdeményezés (GeSI). SMART 2020: Alacsony széntartalmú gazdaság kialakítása az Információs Érában,

4 AZ IT KARBON LÁBNYOMA Az IT ágazat az üvegházhatású gázkibocsátás és az ipari áramfogyasztók egyik legnagyobb ütemben erősödő képviselője. A megújuló energia felhasználásának jelentős növelése hiányában az IT szektor karbon lábnyoma aggasztó sebességgel fog növekedni, ezzel is növelve a szénen és más szennyező energiaforrásokon alapuló áramfelhasználást. Az IT szektor előrejelzett növekedését figyelembe véve a cégeknek úgy kell hatékonyan visszaszorítaniuk a saját, és termékeiket alkalmazók működéséből származó kibocsátást, hogy az abszolút üvegházhatású gázkibocsátást gondosan megtervezett ütemben visszaszorító célokat állítanak fel. Az eredményjelzőn sok, már eddig is agresszív üvegházhatású gáz csökkentő célokat beütemező cég halad szilárdan céljai elérése felé. A Cisco, HP és az IBM példamutató a működésükkel összefüggő kibocsátással kapcsolatos szigorú célok felállításában. Egyes cégek a megújuló energia kreditek és ellentételezések vásárlását helyezték előtérbe az üvegházhatású gázkibocsátáscsökkentési céljaik elérése érdekében. Az Intel és a Dell az Egyesült Államok két legnagyobb megújuló energiakreditvásárlója 2. Az Eredményjelző további verzióiban azonban több pontot kapnak majd azok, akik a működéshez szükséges megújuló energiát közvetlenül próbálják beszerezni, és a környezetre gyakorolt hatásukért nagyobb felelősséget vállalnak. A cégek lábnyoma a 100-ból 15 pontot érhet a következők alapján: 10 pont: Ha a cég meghatározott ütemterv szerint kötelezi el magát a saját működéskor keletkező abszolút üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. Azok a cégek kapják a maximális pontszámot, amelyek a 2008-as, vagy korábbi állapothoz képest 2012-re legalább 20%-os abszolút kibocsátás-csökkentési célt állítanak fel. 5 pont: A felhasznált megújuló energiamennyiség arányban áll a működéshez szükséges összáram fogyasztással. Maximum pontszám jár, ha a megújulók aránya 25%-a az összesnek, vagy olyan célkitűzései vannak, hogy 2012-re meghaladja a 25%-ot. Azok a cégek, akik mérik és áttekinthetően jelentik haladásukat abszolút gázkibocsátás-csökkentési céljaikat illetően, a működésből fakadó karbon-lábnyom tekintetében magasabb pontszámot kapnak. A Google állítása szerint karbon-mentes, de nem közli sem lábnyom-adatait, sem pedig általános kibocsátás-csökkentési célkitűzéseit. Hasonlóan, a Microsoft sem állapított meg egy abszolút visszaszorítási célt, annak ellenére, hogy az üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatos intézkedései átláthatóbbak. A célmegállapítás és annak közlése egyre fontosabbá válik, ahogy olyan cégek mint a Google és a Microsoft kiépítik adatközpontjaikat és emelik áramfogyasztásukat, ezzel gyakran a szénalapú áramigényt növelve. Attól, hogy szénmentes, még mindig okozhat magasabb fokú átlag-szennyezést ahogy az iparág összességében növeli az üvegházhatású gázszennyezést. A Greenpeace jelentése, a Make IT Green: a Számítási Felhő és hatása az éghajlatváltozásra 3 bemutatja az IT szektor főként a felhőalapú számítástechnikai fejlesztésnek köszönhetően növekvő áramfogyasztását - ami 2020-ra legalább megháromszorozódik. A központi adattárolókról az interneten keresztül szolgáltatott valós idejű információ - ez a számítástechnikai felhő - hamar a legfőbb üzleti modellé válik. Minden IT cégnek, de főleg az IBM-nek, a Microsoftnak, a Google-nak és más főbb, a számítástechnikai felhő szereplőjének komoly üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célokat kell felállítaniuk annak biztosítására, hogy ne csak energiaéhségük, hanem megújuló energia fogyasztásuk is nőjön. 2 Environmental Protection Agency, Green Power Partnership: National Top 50, January

5 POLITIKAI IRÁNYELVEK ÉS PÁRTFOGÁS Amíg a világ azon küzd, hogy meghatározza a klímaváltozás elleni harc irányvonalát, az IT szektornak átalakító szerepet kell játszania. Az IT cégeknek olyan politikát kell támogatniuk, ami az IT klímamegoldási lehetőségei számára hasznos piaci kondíciókat hoz létre, ezáltal termékeik és szolgáltatásaik hosszú távú profitjának biztosítása mellett a katalizátor szerepét is játszák a tiszta energia gazdaságban. Ezen termékek és szolgáltatások bevezetéséhez és potenciáljuk maximális kihasználásához politikai és pénzügyi támogatásra lesz szükség, és ennek elérésére az IT cégeknek be kell vetniük figyelemreméltó politikai befolyásukat is. Az átállás IT által nyújtott tiszta energia alapú gazdaságra nem lesz zökkenőmentes. A fosszilis energiavállalatok rengeteget profitáltak már a status quoból, és felkészültek arra, hogy megtámadjanak mindent, ami csökkentené a fő termékeik (olaj és szén) iránti keresletet. Az elektromos művek a legjobb esetben is csak a lassú átmenetben érdekeltek, ami anélkül növeli a profitjukat, hogy költséges infrastruktúra-fejlesztéseket okozna számukra. Ha egy elszabadult klímaváltozás legrosszabb gazdasági és társadalmi utóhatásait szeretnénk elhárítani, az IT vállalatoknak fel kell hagyni a hagyományos hozzáállással és ehelyett mind nemzeti, mind nemzetközi téren a legkorszerűbb megoldásokat és határozott, támogató, vezető szerepet kell nyújtaniuk. A számítástechnikai ágazat nagy előrelépést ösztönözhet egy profitáló üzleti modell kialakításában, de ugyanakkor a tiszta energián alapuló gazdaság kialakításában is, ha lobbizásával támogatja a tudományos alapokon nyugvó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési célkitűzéseket és a kötelező vagy ösztönző alapú megújuló energia illetve energiahatékonysági programokat. A politikai támogatás pontértéke 35 a 100-ból, az alábbiak szerint: 10 pont: Politikai állásfoglalás: Olyan hazai, vagy nemzetközi közbeszédek, melyeket lehetőleg a cégvezető tart, és kötelező érvényű, tudományos alapokon nyugvó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentésekről szólnak 15 pont: Politikai támogatás: Nyilvános hazai és nemzetközi lobbizás a kötelező érvényű, tudományos alapokon nyugvó üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés mellett. 10 pont: Ismétlő-bónusz: A pozitív beszédek és támogató állásfoglalás ismételt előfordulásáért. A koppenhágai bevezetők során vezető IT cégek, mint az Ericsson, Dell, Microsoft és a Nokia erősítették részvételi arányukat az éghajlat-politikai vitában. Az IT cégek úgy érkeztek az ENSZ csúcstalálkozóra, hogy készen álltak az IT technológia kibocsátás-csökkentő potenciálját hangsúlyozni. Viszont nem sikerült globális csökkentési célkitűzéseket és célzott politikai irányelveket felmutatniuk, pedig ez elengedhetetlen ha a piacot a szénfelhasználást csökkentő technológiák irányába szeretnék terelni. Az Eredményjelző a cégeket az erőteljes globális kibocsátás-csökkentési célok, az energiahatékonyság és a megújulók bevezetésért végzett támogató munkájának mennyisége és minősége alapján rangsorolja. Összességében a 3. változat szerint az IT márkák politikai támogató tevékenysége némileg gyakoribb lett, különösen az ENSZ koppenhágai klímaügyi csúcstalálkozója idején. Ennek ellenére a támogatói, vezetői minőség csak kis mértékben erősödött, ami azt jelenti, hogy a szektorban robusztusabb politikai pozicionálásra van szükség. 5

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? Dr. Pálvölgyi Tamás BME egyetemi docens MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ XXVII. Téglás Napok 2012. október 4. Hunguest Hotel Palota, Lillafüred Mi fán

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK Lukács Ákos kutató Klímagazdaságtani Elemző és Kutató Központ Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Email: lukacs.akos@gtk.szie.hu

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak, kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak

Részletesebben

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? JÁSZAY TAMÁS Vállalatfejlesztési Igazgató MET Energia Műhely Budapest, 2015. 04. 16. Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA 3 / ALACSONY SZÉNKIBOCSÁTÁSÚ JÖVŐ VALÓRA VÁLTÁSA Európa kötelezettséget vállalt arra, hogy a globális hőmérsékletemelkedést 2 C alá szorítja. Az előrejelzések

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok IV. LIFE Klímapolitikai Tréning 2017. február 16. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó I. A LIFE program

Részletesebben

Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában. Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató November 5.

Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában. Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató November 5. Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató 2013. November 5. Az új korszak átformálja a üzleti folyamatokat Big Data, közösség, mobil és felhőalapú e-business

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK

KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK SZIE KLÍMAGAZDASÁGTANI ELEMZŐ ÉS KUTATÓKÖZPONT KLÍMABARÁT GOLF, WELLNESS,BANKI ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK /LOW-CARBON PRODUCTION AND SERVICE/ DR. FOGARASSY CSABA Karbongazdaság (zöldből kékbe) Az alacsony-széntartalmú

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Kiss János Ferenc ügyvezető műszaki igazgató Ecoflotta-ház Szolgáltató Kft.

Kiss János Ferenc ügyvezető műszaki igazgató Ecoflotta-ház Szolgáltató Kft. Ecoflotta-ház közösségi mikroerőmű klaszter Magyar Építésügyi Technológiai Platform mottó: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) Ecoflotta-ház épület és jármű

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál

Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál Energiahatékonyság a textilipari üzemekben SET projekt alkalmazása a hazai kis- és középvállalkozásoknál Szabó Rudolf Textil- és Ruhaipari Szakmai Fórum OKISZ Székház Budapest Thököly út 58-60. 2015. 05.

Részletesebben

RURENER. Energia-semlegességet célzó kis vidéki közösségek hálózata www.rurener.eu info@rurener.eu

RURENER. Energia-semlegességet célzó kis vidéki közösségek hálózata www.rurener.eu info@rurener.eu RURENER Energia-semlegességet célzó kis vidéki közösségek hálózata www.rurener.eu info@rurener.eu A jelen kiadvány tartalmáért a felelősség kizárólag a szerzőket terheli. Nem feltétlenül tükrözi az Európai

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA

FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA I. Katonai Hatósági Konferencia Balatonkenese, 2012. május 08-09. FELVONÓK ENERGIA-HATÉKONYSÁGA Bánréti Tibor ÉMI Felvonó- és Mozgólépcső Felügyelet oszt. vez. hely. Adatok az ELA-tól: ELA = European Lift

Részletesebben

ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása.

ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása. ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása. Esetünkben megvan a tettes is. Az energiaipar! Mert, mit is csinál az energiaipar?

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása A LIFE Éghajlat-politika Alprogram 2016. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása II. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. június 30. Kovács Barbara LIFE Éghajlat-politika alprogram Nemzeti kapcsolattartó

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

A számítási felhő világa

A számítási felhő világa A számítási felhő világa Ismerkedés az alapfogalmakkal és egyéb aspektusok 0 Copyright 2012 FUJITSU Számítási felhő - tematika 1. Történeti előzmények 2. A felhő fogalma 3. Szolgáltatások a felhőből 4.

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Vasúti Erősáramú konferencia Siófok Horváth László

Vasúti Erősáramú konferencia Siófok Horváth László Vasúti Erősáramú konferencia Siófok 2015.11.18. Horváth László Az EIR célja, hogy segítse a szervezeteket azoknak a rendszereknek és folyamatoknak a kialakításában, amelyek az energiahatékonyság növeléséhez

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects Kovács Barbara, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Energiatakarékos villamos gépek helyzete és hatásuk a fejlődésre

Energiatakarékos villamos gépek helyzete és hatásuk a fejlődésre Energiatakarékos villamos gépek helyzete és hatásuk a fejlődésre IE1 IE2 IE3 EuP IEC 2011 2015 Az EU és a hatékonyság Az EU klíma-és energiapolitikájának alapvető elemei közé tartozik az energiahatékonyság

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ PLATFORM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN )

ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ PLATFORM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ) ECOFLOTTA-HÁZ MIKROERŐMŰ PLATFORM MOTTÓ: EGYNEK MINDEN NEHÉZ, SOKNAK SEMMI SEM LEHETETLEN (GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1791-1860) Ecoflotta-ház klímabarát épület és jármű mikroerőmű platform célú KEOP 4.5 zöldenergia

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév őszi félév III. évf. geográfus/földrajz szak Energiagazdálkodás Magyarországon Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Fő kihívások az EU és Magyarország

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának

Részletesebben

Erőforrás-hatékony Európa Felmérés a helyi és regionális önkormányzatokról Az eredmények összefoglalása

Erőforrás-hatékony Európa Felmérés a helyi és regionális önkormányzatokról Az eredmények összefoglalása Erőforrás-hatékony Európa Felmérés a helyi és regionális önkormányzatokról Az eredmények összefoglalása HU Az alábbi következtetések a Bécsi Közgazdasági és Üzleti Egyetem Fenntarthatósági Kutatóintézete

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

ErP-útmutató. Mindig az Ön oldalán. Változások a fűtéstechnikában az új EU-szabályozásnak megfelelően

ErP-útmutató. Mindig az Ön oldalán. Változások a fűtéstechnikában az új EU-szabályozásnak megfelelően ErP-útmutató Mindig az Ön oldalán Változások a fűtéstechnikában az új EU-szabályozásnak megfelelően 1. Mit jelentenek az ErP, Ecodesign és ELD rövidítések? ErP és Ecodesign: Az energiafelhasználással kapcsolatos

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9.

Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása. Huber Krisz=án 2014. október 9. Az energia menedzsment fejlődésének intelligens technológiai támogatása Huber Krisz=án 2014. október 9. EU iránymutatások 2020 EU 3. Energia csomag 2009 július Fenntarthatóság (környezet) Versenyképesség

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Bud apes 2011 . március 22

Bud apes 2011 . március 22 Modern technológiák az energiagazdálkodásban Okos hálózatok, okos mérés éé Haddad Richárd MAGYAR REGULA Budapest t2011. március 22. Témák Bevezetés, háttér ismeretek a Smart technológiák terjedésének motivációiról

Részletesebben

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07

Bicskei Oroszlán Patika Bt 22076423-2-07 MVM Partner - a vállalkozások energiatudatosságáért pályázat 2. rész A pályázó által megvalósított, energiahatékonyságot növelő beruházás és/vagy fejlesztés bemutatása A napelem a Napból érkező sugarak

Részletesebben

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében Horváth Attila Imre fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Épületenergetikai Stratégia

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Épületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász

Épületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász Épületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász 2016.11.04. Vállalkozói költségek csökkentése A vállalkozás energia felhasználásának csökkentése beruházással A vállalkozás energia felhasználásának

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben