Tendenciák és életutak a szoftveriparban A szoftveripar aktuális változásainak és vállalatainak elemzése 2014/2

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tendenciák és életutak a szoftveriparban A szoftveripar aktuális változásainak és vállalatainak elemzése 2014/2"

Átírás

1 Tendenciák és életutak a szoftveriparban A szoftveripar aktuális változásainak és vállalatainak elemzése 2014/2

2 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute foreconomic and Enterprise Research HungarianChamber of Commerce and Industry Tendenciák és életutak a szoftveriparban - A szoftveripar aktuális változásainak és vállalatainak elemzése / Software industry: Tendencies and Corporate Histories Analysis of current changes and companies in the software industry MKIK GVI Kutatási Füzetek 2014/2. MKIK GVI, Budapest, 2014, március 31. Az elemzést írta: Milibák Eszter, elemző Kutatásvezető: Tóth István János, tudományos főmunkatárs MTA KRTK KTI, ügyvezető, MKIK GVI A kézirat lezárva: március 31. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: Fax: Internet:

3 Tartalomjegyzék Tartalom Tartalomjegyzék... 3 Összefoglaló... 4 Summary... 6 Bevezetés Globális tendenciák a szoftveriparban... 9 Felhőszolgáltatások... 9 Software-as-a-service (SaaS) Mobileszközök elterjedése Új lehetőségek az adatelemzésben Közösségi hálózatok növekvő szerepe Startup vállalatok Jövő Internet (Future Internet) Fúziók és felvásárlások Globalizáció A szoftveripar önállóságának felbomlása Regionális tendenciák a szoftveriparban Észak-Amerika Európa Az európai szoftveripar problémái és megoldási kísérletek Fejlődő régiók A felemelkedő piacok A visegrádi négyek Követő országok Életutak az egyes régiók szoftveriparában Észak-Amerika óriásai Microsoft Google Microsoft vs. Google Európa vállalatai SAP Dassault Systémes SAP vs. Dassault Systémes A fejlődő régiók vállalatai TecApro Prezi vs. TecApro Tanulságok Irodalom Melléklet aggregált adatok /79

4 Összefoglaló Napjaink gazdasági és társadalmi életének fontos motorját jelentik az informatikai, ezen belül is - többek között - a szoftveripar termékei. Az iparág változásai, szereplőinek viselkedése az ún. információs társadalom korában rendkívüli hatást gyakorolhatnak a széles értelemben vett társadalmi működés számos szegmensére. Tanulmányunk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon milyen tendenciákat figyelhetünk meg az ágazat mai és közelmúltbeli alakulásában, illetve melyek azok a változások, melyek kijelölik a szoftveripar későbbi fejlődésének valószínűsíthető irányvonalait. Célunk megvalósítása érdekében nem csupán a regionális és globális trendek bemutatásával foglalkozunk, hanem kitérünk korunk néhány jellegzetes szoftveripari vállalata élettörténetének, jellemzőinek bemutatására is. Fenti céljaink megvalósítása érdekében tanulmányunkban három külön egységben foglalkozunk a témánk szempontjából fontos kérdésekkel. Munkánk az alábbi nagyobb egységeket foglalja magába: Az első részben a szoftveripar jelenlegi tendenciáival foglalkozunk. Ennek keretében ismertetjük azokat a változásokat, melyek véleményünk szerint az iparág jövője szempontjából a legfontosabbaknak tűnnek. A második részben arról szólunk, hogy vajon a szoftveripar általános tendenciái a világ egyes régióiban milyen formában valósulnak meg. Bemutatjuk a különböző régiók általunk fontosnak tartott előnyös vonásait és az előttük álló kihívásokat. Végül, a harmadik részben, az egyes régiók néhány jellegzetes szoftvervállalatának életútját és jelenét ismertetjük. Ennek segítségével valós példákon szemléltetjük a korábban leírt globális és regionális tendenciák megvalósulását is. A fenti gondolatmenetet követve munkánk során összeállítottuk a szoftveripar mai működésében megfigyelhető trendek egy olyan listáját, melynek elemei, úgy gondoljuk, hosszabb távon is komoly hatást gyakorolhatnak az iparág folyamataira. Ilyen tendenciáknak tekintjük a felsőszolgáltatások és a szolgáltatásként nyújtott szoftverek terjedését, a mobileszközök és a közösségi hálózatok népszerűségének növekedését, az adatelemzés lehetőségeinek átalakulását, a startup vállalatok egy részének kirobbanó sikerét, a Jövő Internet kialakulását. Ugyancsak ide sorolhatók a szoftveriparon belül érvényesülő fúziós és felvásárlási, illetve globalizációs törekvések. Ezek a hatások a jövőben alapvetően átalakíthatják a szoftveripar működését, kereteit. 4/79

5 A leírt trendek a világ különböző régióiban nem egyformán érvényesülnek. A szoftveripar jelenlegi állapotából, folyamataiból kiindulva a világ országait három (földrajzilag nem összefüggő) régióba soroltuk. Ezek az észak-amerikai, az európai és a fejlődő régiók. A fejlődő régión belül érdemes továbbá megkülönböztetnünk a követő országokat és a náluk kedvezőbb helyzetben lévő felemelkedő piacokat is. A három régió nem csupán az általános iparági tendenciák terén, hanem a bennük működő szoftveripari vállalatok jellegzetességeiben is eltér egymástól. Az általunk tárgyalt észak-amerikai vállalatok (Microsoft, Google) az iparág vezető óriásai közé tartoznak. Az európai régióból a SAP-ot és a Dassault Systémes-t mutattuk be, mely cégek a sikeres, globális működésű, ám a bevételek alapján képzett iparági rangsorban az amerikai versenytársak mögé szoruló nagyvállalatok jellemző példái. A fejlődő régiók felemelkedő piacairól a Prezit, a követő országok vállalatai közül pedig a TecApro-t vettük szemügyre. Noha ezek a kezdeményezések a korábban tárgyalt cégeknél gyengébben teljesítenek, innovatív működésük a kedvezőtlenebb gazdasági feltételek ellenére is meghozta számukra az országhatárokon átívelő sikereket. A különböző régiók vállalataival kapcsolatban érdekes megfigyelés, hogy míg a kisebb, kedvezőtlenebb kezdőfeltételekkel induló vállalatok hajlamosabbak az újítások átvételére, addig a pozícióikat féltő óriásvállalatok az innovációkkal kapcsolatban (egyelőre) konzervatívabbnak tűnnek. Az informatikai, ezen belül is a szoftveripar aktuális jellemzőinek, változásainak ismerete egyrészről napjaink gazdasági-társadalmi működéseinek egy nagyon jelentős szegmensébe enged betekintést. Másrészt, az iparág komoly társadalmi beágyazottsága miatt, segítséget nyújthat más fontos folyamatok megértéséhez is. 5/79

6 Summary Today s economic and social life tends to be fundamentally affected by the development and products of software industry. In the era of information society, the changes and movements of this field have significant impacts on many segments of the society. In our study, one of our main purposes is to reveal the most important tendencies of the software industry recently. We also intend to detect the changes orienting the most probable future developments of this market. In order to complete our purposes, we concentrate our work not only on global and local trends, but we also introduce the histories and current characteristics of some typical software companies of our time. In order to fulfil our purposes, we discuss the topics aforementioned in three separate parts of our study: In the first part of our study, we describe trends we think having the biggest impact on software industry worldwide. In the second part, we focus our attention on three separate regions being characterized by different tendencies and changes in the industry being examined. We also describe the most important advantages and challenges of each region. Lastly, in the third big part of our work, we describe the histories and the present features of some important software companies of each region. This way, we use real examples to demonstrate current tendencies of software industry. In accordance with the scheme described above, we have compiled a list of tendencies we think having significant effect on the future of software industry. Such tendencies are the spread of cloud and SaaS (software-as-a-service) techniques, the growing popularity of mobile devices and social networks, the evolving methods of data analysis, the remarkable success of some startup companies and the appearance of the idea of Future Internet. Fusions and acquisitions as well as globalisation trends should also be mentioned among these important tendencies. In the future, these factors might fundamentally modify the processes and frames of software industry. According to the present state of software industry, countries can be classified into three main groups (not always located in the same geographic region): the North- American, European and developing regions. The latter should be divided into two further subregions: the emerging markets and the underdeveloped countries. The 6/79

7 realisation of the tendencies aforementioned appears to be different in each of these regions. The three regions differ not only in the realisation of general tendencies but also in the features of their typical software companies. Microsoft and Google seem to be good examples of North-American giants of software industry, having dominant positions on the global market. SAP and Dassault Systémes, two companies characteristic of the European region, tends to be globally successful, though not achieving industrial rankings of their USA competitors. Lastly, two smaller companies, Prezi from the emerging markets and TecApro from underdeveloped countries seem to perform relatively well even on global markets despite disadvantages of their starting countries. It is worth to notice that smaller companies from less developed countries tend to show more willingness to adopt new techniques than those giant ones intending to protect their leading global positions. Examining the current trends and changes of software industry helps us understand a very important factor of economic and social processes of our days. Also, software industry being deeply embedded in today s tendencies, related examinations may also reveal important facts about other segments of economic and social operations. 7/79

8 Bevezetés A tanulmány napjaink szoftveriparának jellegzetességeit, fontosabb tendenciáit kívánja összefoglalni. Áttekinti, hogy korunk jellegzetes szoftvervállalatai milyen életutakat, fejlődési vonalakat jártak, járnak be, most hogyan működnek. A fenti kérdések vizsgálata, mint azt látni fogjuk, sokoldalú megközelítést kíván. Ennek érdekében egyrészt ismertetjük azokat a világméretű iparági folyamatokat, melyek a közelmúlt, illetve a jelen során hatással lehettek és lehetnek a szoftverfejlesztés dinamikájára. Másrészt röviden foglalkozunk e hatások regionális érvényesülésével, meghatározzuk azon nagyobb földrajzi egységeket, melyek keretein belül többnyire azonos tendenciákat figyelhetünk meg a szoftveripar alakulása terén. Végül sort kerítünk annak rövid bemutatására is, hogy a szoftveripar adott régióban megfigyelhető folyamatai a szoftverfejlesztő cégek mely típusai, azok milyen jellegű életútjai számára szolgáltattak megfelelő kiindulási alapot. Tanulmányunk elkészítéséhez felhasznált forrásmunkákra az egyes fejezetek elején, ahol azokat használtuk, teszünk utalást, a teljes listát a tanulmány végén közölt irodalomjegyzékben olvashatjuk. 8/79

9 1. Globális tendenciák a szoftveriparban Első fejezetünkben a szoftveripar globális tendenciáit ismertetjük. Munkánkhoz a következő irodalmakat használtuk fel: PricewaterhouseCoopers (2013), Mohul et al. (2012), Microsoft (2012), Microsoft: Cloud Computing, IBM: IBM Cloud, Robert (2010), Pingdom (2009), Capobianco (2009), Adams (2013), Bosomworth (2013), SITEIMPULSE (2013), Henschen (2012), Navetta (2013), Nature Publishing Group (2008), Bernstein (2013), Storney et al. (2010), Janssen: Social Software, Graham (2012), Graham (2011), Investopedia US: Startup, Rachleff (2013), Miniwatts Marketing Group (2012), Soderbery (2013), BME-TMIT: Jövő Internet, Jaakola (2009). A felhasznált források részletes adatait a tanulmány végén található irodalomjegyzékben közöljük. A 2000-es évek második évtizedének kezdetén a szoftveriparral kapcsolatban elsősorban annak rendkívül képlékeny voltára kell felhívnunk a figyelmet. Mint azt az alábbiakban látni fogjuk, a terület mai tendenciái mellett az iparág jövője bizonytalan, a várható változások alapvetően átalakíthatják a szoftveripart. A napjainkra a szoftveripar területén megkezdődött változásokat a legjobban a fogyasztói szemlélet kiteljesedésével jellemezhetjük. Az olyan újítások, mint a felhőszolgáltatások és a SaaS-technológia (software-as-a-service) elterjedése, a mobileszközök és az állandó szélessávú internetelérés általánossá válása korábban soha nem látott mértékben szükségessé teszi a vásárlók egyéni igényeinek figyelembevételét. A vásárlói elképzeléseket be kell építeni a termékfejlesztésbe, a marketingkoncepciókba, az árazás kialakításába, a fogyasztókkal való kapcsolattarásba. Mindezekről a tényezőkről az alábbiakban részletesen is szólunk. Azt ugyanakkor már elöljáróban is elmondhatjuk, hogy ezek a változások nagyon jelentős, evolúciós jellegű 1 átalakulást hozhatnak az iparág életébe. A változások végső következményeként akár az iparág korábbi határai is eltolódhatnak. Felhőszolgáltatások Napjaink informatikai fejlődésének egyik legígéretesebb vonulatát a felhőszolgáltatások jelentik. A mára széles körben használt fogalmat pontosan definiálni igen nehéz feladat. A jelen tanulmány keretei között Rahul et al. 1 9/79

10 meghatározásával élünk, melynek értelmében a felhő: a virtualizált számítógépes erőforrások gyűjtőhelye 2 (a pool of virtualized computer resources). A szerzők definíciója szerint a felhőnek a következő képességekkel kell rendelkeznie: különböző munkafolyamatok (nagy volumenű háttérmunkák; interkatív, felhasználóközpontú alkalmazások stb.) hosztolása (a hozzájuk szükséges tárhelyek biztosítása, üzemeltetési feladatok ellátása stb.) a feladatok gyors kiosztásának és alakításának lehetővé tétele olyan programozási modellek elérhetővé tétele, melyek segítségével a rendszerek a különböző hardver- és/vagy szoftverhibák után helyreállíthatók az erőforrások felhasználásának folyamatos, valós idejű követése A felhőszolgáltatások napjainkban három alapvető formában valósulnak meg. Ezek közül a szolgáltatásként nyújtott szoftvereket (Software as a Service, SaaS) a későbbiekben részletesen is bemutatjuk. A második típust a szolgáltatásként nyújtott platformok (Platform as a Service, PaaS), míg a harmadikat a szolgáltatásként nyújtott infrastruktúra (Infrastructure as a Service, IaaS) jelenti. A PaaS lényege egy olyan felhőalapú környezet biztosítása, mely képes a webes alapú (felhő)szolgáltatások kialakításának és működtetésének teljes életciklusát támogatni." 3 A modell fontos előnye, hogy segítségével kiküszöbölhetők a szolgáltatás hátterében álló hardverek, szoftverek, tartalékképzés és hoszting megvásárlásának és kezelésének költségei, problémái. Végül, a felhőszolgáltatások harmadik típusaként, a szolgáltatásként nyújtott infrastruktúra modelljének keretében a megfelelő informatikai felszereltséggel rendelkező vállalatok a használj annyit, amennyit kifizetsz -elv alapján hozzájutnak a munkájukhoz szükséges szerverekhez, hálózatokhoz, tárhelyekhez és adatkezelő alkalmazásokhoz. 4 A felhőszolgáltatások működésének technikai részleteivel a jelen tanulmány keretei között nem foglalkozunk. Igen jelentős kérdést jelent ugyanakkor számunkra az, hogy vajon milyen változásokat is idéz elő a szoftveripar alakulásában a felhőszolgáltatások népszerűségének gyors növekedése. 2 nalysis /79

11 A felhőszolgáltatások nagy valószínűséggel alapvető átalakulásokat idéznek elő a szoftveripar működésében. A felhő által elérhetővé tett hatékony működés és rugalmasság nagy vonzerőt gyakorol mind a vállalati, mind az egyéni felhasználókra. Noha a felhők alkalmazása napjainkban még felvet bizonyos problémákat (így a biztonság, a személyi adatok védelme, a megbízhatóság, az adatok felügyelete, az átjárhatóság és a vállalatok rugalmasságának kérdéseit), ezek megoldásával az új rendszernek nagy esélye van a még szélesebb körű elterjedésre. A felhő népszerűségének növekedése a szoftveripar teljes átformálását eredményezheti. Ahogy a Microsoft oldalán olvashatjuk, a felhőszolgáltatások által megnyitott lehetőségek a fejlesztések alapvetéseit alakítják át: az informatikai, ezen belül is a szoftveripar vállalatainak immáron nem a technológiai fejlesztésre, hanem az infrastruktúra korszerűsítésére és az innovációra kell koncentrálniuk. Ilyen értelemben a felhőalapú konstrukciók megjelenése egy szakítás kezdetét hozhatja el a korábbi iparági paradigmával, és egy új paradigma megjelenését. A fent vázolt folyamat részleteiről a következő, a SaaS-modellel foglalkozó fejezetünkben tájékozódhatunk. Software-as-a-service (SaaS) A SaaS, magyar fordításban a szolgáltatásként nyújtott szoftverek, a szoftveripar termékeinek olyan értékesítését jelenti, melynek során a hagyományos, egy nagyobb összeg kifizetésével megvásárolható terméklicenszek helyét a szolgáltatásként, rendszeres előfizetési díjak révén elérhető termékek veszik át. Az ilyen módon kínált termékek többek között az interneten, felhőszolgáltatások révén érthetők el. A SaaS modelljei jelentős újítást hoztak és hoznak a szoftveripar működésébe. Napjaink nagy vállalatainak kedvező pozícióit még a korábbi modell talaján kifejlesztett és értékesített termékek alapozták meg. E cégek jövedelmeinek jelentős része ma is az ilyen típusú termékek eladásából érkezik. A SaaS jelentette újítás ugyanakkor komoly kihívás elé állíthatja az említett vállalatokat. Annak mértéke, hogy az egyes nagyobb vállalatoknak napjainkig mennyire sikerült adaptálniuk a SaaS technikáit, vállalatonként igen eltérő lehet. Bizonyos nagyobb cégek esetében a jövedelem SaaS-ból származó hányada akár a 40%-ot is elérheti; más vállalatok ugyanakkor még csak a kezdetén járnak az újítások átvétele felé vezető útnak, esetleg éppen most hozzák meg az ezzel kapcsolatos döntéseiket. Azon szoftvergyártó vállalatok, akik maguk nem kívánnak alkalmazkodni a SaaS jelentette új kihívásokhoz, alapvetően két megoldás közül választhatnak: vagy megpróbálnak 11/79

12 további (például a korábban kevésbé lefedett piacokra irányuló) földrajzi terjeszkedéssel új vásárlókat biztosítani hagyományos licenszeléssel kínált termékeiknek, vagy magukba olvasztanak olyan kisebb cégeket, melyek már az új technológiákat alkalmazzák. A harmadik alternatívát a piaci térvesztés kockázata jelenti ennek kevéssé kívánatos volta érthetővé teszi, miért szükséges az iparág valamennyi vállalatának valamilyen módon reagálnia a szolgáltatásként kínált szoftverek kihívásaira. A termékek értékesítési módjában előidézett változásokon túl a SaaS-modell az alkalmazó cégek számára további kérdéseket is felvet. Érdekes probléma többek között, hogy a vásárlóikat megtartani kívánó cégeknek vajon milyen mértékben érdemes váltaniuk : érdemes-e valamennyi terméküket fokozatosan áthelyezniük a SaaS csatornáira, vagy előnyösebb (kisebb vagy nagyobb mértékben) megmaradniuk a hagyományos értékesítési módozatok mellett is. Jelenleg úgy tűnik, a vásárlók egyszerre igénylik mind a két értékesítési módot. Ennek alapján tehát azt mondhatjuk, napjaink szoftveripari vállalatainak a SaaS minden innovatív jellegzetessége ellenére sem érdemes értékesítéseiket teljes mértékben e csatornára áthelyezniük. A kétféle modell együttes alkalmazása, noha elsőre talán problémamentesnek tűnhet, a vállalatok számára korántsem feltétlenül kényelmes megoldás. Mind a tradicionális, licenszelésen alapuló, mind az újabb, a SaaS-modellre épülő értékesítési rendszer számottevő előnyökkel és megoldásra váró nehézségekkel is rendelkezik. A vállalatok szempontjából az, hogy a kétféle modell problémáira, kihívásaira egyszerre kell választ találniuk, mindenképpen többletterhelést jelent, aminek vállalását a vásárlók megtartása és a bevételek stabilizálás-emelése motiválja A két modell összeegyeztetésével kapcsolatban jelenleg nem rendelkezünk kész válaszokkal. A fentiek mellett sürgős kérdést vet fel a különböző értékesítési formák egyidejű alkalmazásának kommunikációja is a vállalatok ügyfelei felé. Mivel a vásárlók egy része a hagyományos, másik része pedig az újabb értékesítési csatornák használatát preferálja, a vállalatok egyes termékeik kínálatával kapcsolatban mindig kompromisszumra kényszerülnek. Mivel a kétféle csatorna együttes fenntartása többletterhelést jelent a vállalatokra nézve, a cégeknek el kell dönteniük, mely termékeiket érdemes a lincenszeléses, illetve a SaaS-modell alapján, esetleg mindkét modellt egyszerre alkalmazva kínálniuk. Ez, természetesen, a vásárlók egy (lehetőség szerint minél szűkebb) rétege számára megszorításokat jelent az általuk kedvelt vásárlási módozatokat tekintve. A bevételek biztosítása érdekében e vásárlókkal 12/79

13 mindenképpen fontos, ám nehéz feladat megértetni, hogy miért csupán a számukra kevésbé kedvező módon juthatnak hozzá egyes termékekhez. Ugyancsak érdekes probléma, hogy az értékesítési csatorna változása vajon nem okoze jövedelemkiesést a szoftveriparban működő vállalatok számára. A kérdésre pontos választ adni jelenleg nem tudunk. Egyes becslések 5 alapján a szoftvergyártók jövedelmei a SaaS megfelelő alkalmazása esetén nem feltétlenül csökkennek majd le. Ennek oka az, hogy az új értékesítési csatornák segítségével a vállalatok akár igen nagy számban is elérhetnek olyan ügyfeleket, akik korábban, a terméklicenszek megvásárlásának magas költségei miatt, nem tudták vagy nem kívánták megvásárolni a kérdéses szoftvereket. A már meglévő ügyfelek vásárlási hajlandóságát is növelheti, hogy a szoftverek használatáért egyszerre kevesebbet kell fizetniük, mint a licenszek megvásárlásakor. Mindezek elősegíthetik a vállalatok forgalmának növekedését, a hagyományos értékesítés leépítéséből származó jövedelem-kiesések pótlását. Végül fontosnak tartjuk megemlíteni azokat a kihívásokat, melyekkel a szoftveriparban működő vállalatoknak korunk individualizációs folyamataiból fakadóan kell szembenézniük. Napjaink szoftverfogyasztója, saját igényeit követve, a korábbiaknál könnyebben vált a különböző termékek, illetve gyártók között. Ezt a fogyasztói rugalmasságot pedig különösen felerősíti az, hogy a SaaS-modell mellett döntő vásárlók minden esetben csupán egy rövidebb időszakra, kisebb anyagi ráfordítások árán szerzik be az általuk használni kívánt termékeket. Mobileszközök elterjedése Napjainkban a különböző mobil eszközök népszerűsége gyorsan nő. Az okostelefonok különböző típusai, a táblagépek, az e-book olvasók, navigációs eszközök és más hordozható készülékek mára a vállalati és egyéni élet részeivé váltak. A mobileszközök hatását jól szemléltetik a témával kapcsolatban készült felmérések eredményei. A Smart Insights online marketinggel foglalkozó oldalán például becslést találhatunk a világ összes mobiltelefon-készülékének számára: a számítások szerint ez mintegy 4 milliárdra tehető! A készülékek közül 1,08 milliárd okostelefon, 3,05 milliárd hagyományos, sms-küldésre alkalmas készülék, 950 millió pedig olyan mobiltelefon, ami nem alkalmas szöveges üzenetek küldésére. Az adatok a /79

14 es évekre vonatkoznak; más, frissebb számítások 6 szerint a mobiltelefonok száma napjainkra a Földön élő emberek számát is meghaladhatja, a mobileszközök száma tehát továbbra is gyorsan emelkedik. A mobiltelefonok fejlődésében fontos mérföldkövet jelent az okostelefonok rendkívül nagy népszerűségének kialakulása. Ennek köszönhető az a változás, mely az utóbbi időkben a mobiltelefonokkal kapcsolatos fejlesztések irányában bekövetkezett: a hardverek tökéletesítése helyett a legfontosabb feladat a szoftverfejlesztés lett. Az új tendenciák elindítója az iphone volt, mely elsőként valósította meg a mobiltelefonokra telepíthető szoftverek korábban sosem látott mértékű személyre szabhatóságát. A változásokat természetesen más okostelefon-gyártók is hamar érzékelték; így, noha a megfelelő minőségű hardverek fejlesztésének kérdése ma se vesztette jelentőségét, a legnagyobb számú újítást a szoftverek terén várhatjuk. A szoftverek szerepének megerősödését jelzi egyebek mellett a hardverek fejlesztésében napjainkban mind erősebben érvényesülő platformközpontú szemlélet. Az okostelefonoknak olyan hardver- és szoftverkörnyezetet kell biztosítaniuk felhasználóik számára, melyeknek köszönhetően a vásárlók tetszés szerint alakíthatják készülékeik tartalmait, tölthetnek le alkalmazásokat stb. Mindennek alapján úgy gondoljuk, hogy a szoftverek fontosságának erősödése az okostelefonok fejlesztésére nagy hatást gyakorol. További fontos változásként könyvelhetjük el a mobileszközök és a felhőszolgáltatások összekapcsolódását (mobile cloud computing 7 ). A különböző mobil eszközök felhasználói körében megjelenik az igény arra, hogy készülékeikkel a felhőszolgáltatások mintájára érhessenek el különböző szolgáltatásokat, szoftvereket. Az igény technikai hátterét a mobileszközök mára általánossá vált internet-elérése biztosítja. A mobileszközök egyes típusai, például a navigációs eszközök esetében egyszerűen elképzelhetetlen a megfelelő működés bizonyos felhőszolgáltatások (pl. valós idejű útjelentések) beépítése nélkül. Más esetekben a gyártók ötletei és a felhasználói igények együttesen hatnak a mobil cloud computing erősödése irányába. Ráadásul napjainkban a felhasználók egy jelentős hányada egyszerre többféle mobileszközt is birtokol. Annak érdekében, hogy a felhasználó egyes eszközei közötti kommunikáció és a programok használata egyszerűbbé váljon, a fejlesztőknek a felhőn kínált termékeiket minden lehetséges mobileszközre optimalizálniuk kell. Fontos, /79

15 hogy az egy felhasználó által használt különböző eszközökön a programok képesek legyenek szinkronizáltan működni. A mobileszközök általánossá válása miatt a felhasználók igényei is nőnek készülékeikkel kapcsolatban. A felhasználók jelentős része számára ma már igen fontos, hogy bárhol, bármikor elérhetőek legyenek. Ennek érdekében az újabb eszközöknek már rendkívül hosszú (8-18 órás 8 ) készenléti idővel, a közvetlen személyközi kommunikációt is megkönnyítő nagy képernyővel, folyamatos interneteléréssel és a más eszközökkel való kapcsolatteremtést biztosító Bluetoothmegoldásokkal is rendelkezniük kell. Új lehetőségek az adatelemzésben Az adatelemzésben napjainkban végremenő forradalmi változásokra a szakirodalom leggyakrabban Big Data-ként (magyar fordításban: Nagy Adat ) utal. Az elnevezés a különböző intézmények által felhalmozott nagyszámú adatbázis újféle felhasználására utal. Azon eljárások együtteséről van szó, melyek segítségével a sokféle és rendkívül gazdag információtartalmú adatbázist együttesen vizsgálhatjuk, így korábban észre nem vett felismeréseket tehetünk, eddig rejtve maradt összefüggéseket tárhatunk fel. Az adatelemzésben a Big Data által elérhetővé tett lehetőségek a legkülönbözőbb iparés tudományágak számára új, kedvező kilátásokat jelentenek. A szoftveriparban az újítások egyik ígéretes alkalmazási területét a felhasználói folyamatok, tapasztalatok monitorozása jelenti. A SaaS által nyújtott lehetőségeket kihasználva ezek az információk, természetesen a megfelelő felhasználói beleegyezés és adatvédelmi garanciák birtokában, akár közvetlenül a program felhasználása során is összegyűjthetők. Eközben a vállalatok természetesen korábbi és/vagy más technikával készült felméréseik eredményeit is felhasználhatják az elemzések elkészítéséhez. A Big Data másik, a szoftveriparra nézve rendkívül komoly előnye az újféle adatbáziskezelő és adatelemző termékek iránt jelentkező igény. Napjainkra, az adattároló kapacitások rendkívüli bővülésének köszönhetően, korábban sosem látott mennyiségű és bonyolultságú adatbázissal rendelkezünk. Ezek kezelése, feldolgozása a korábbi szoftverekkel már nehézkes, egyes esetekben pedig lehetetlen feladat. A felhasználók az új típusú adatkezelési és -elemzési eszközöktől alapvetően három tulajdonságot várnak el: rugalmasan alkalmazható, gyors és könnyen használható 8 15/79

16 szoftvereket szeretnének. Az, hogy e célokat pontosan mely szoftverek képesek a legmagasabb szinten megvalósítani, komoly versenyt generál a vállalatok között. Az adatok feldolgozásával, elemzésével kapcsolatos új igényekre mára számos vállalat próbál választ adni: így az Amazon, a Cloudera, a 10Gen, a Hortonworks, a MapR, a CouchBase, a DataStax, a Neo Technologies, a Datameer, a Hadapt, a Karmasphere, a Splunk vagy a Platfora. A felsorolt vállalatok közül egyesek már komoly pozíciókat szereztek a Big Data új adatkezelési és -elemzési piacán, mások ugyanakkor még friss belépőknek számítanak. Érdekes megfigyelés, hogy a felsorolásban nem találkozunk a klasszikus adatelemző szoftverek gyártóival. Ennek oka hasonló, mint amit a lincenszeléssel értékesítő és a SaaS-modellt alkalmazó vállalatok közötti különbségről megjegyeztünk: azon vállalatok, melyek korábban komoly sikereket értek el a régi modell alkalmazásával, az új modellek megjelenését sokszor kihívásként élik meg saját sikereikre nézve. Éppen ezért nem ritka, hogy tartózkodnak azok átvételétől. A fenti listán belül a Cloudera, a MapR és a Hortonworks az ún. Hadoop-típusú adatbázis-kezelő szoftverek közé tartoznak. Az e csoportba sorolható megoldások legfontosabb célja az, hogy a Big Data-ban rejlő új típusú lehetőségeket a megbízhatóság, a kezelhetőség és a teljesítmény fokozásával a felhasználók minél szélesebb köréhez eljuttassák. Az adatbázis-kezelők másik csoportját az NoSQLszoftverek jelentik, ezek közé sorolhatók az Amazon, a CouchBase, a DataStax és a Neo Technologies fejlesztései. A dokumentum-, felhő-, kulcsérték- (key value), oszlopés gráfalapú adatbázisok létrehozásában e megoldások napjainkban az élvonalat jelentik. A szoftverek harmadik csoportját azok a programok alkotják, amelyek az adatbázisok kezelésén túl az azokban rejlő elemzési lehetőségek kiaknázását is elősegítik. Ide sorolhatjuk a Datameer, a Hadapt, a Karmasphere, a Platfora és a Splunk szoftvereit. A Big Data új lehetőségeinek kihasználásában a fenti cégek nem egyformán teljesítenek, ráadásul az egyes cégek versenypozíciói a későbbiek során jelentős változásokat is mutathatnak. A terület napjainkban még újszerű, képlékeny jellege miatt igen nehéz lenne biztos kijelentéseket megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy a jövőben mely vállalatok lesznek képesek a legkedvezőbb pozíciók megszerzésére. A szoftveripar vállalatai szempontjából rendkívül előnyös vonások (a vásárlói folyamatok megkönnyített monitorozása, megnövekedett igény az új adatkezelő és elemző megoldások iránt) mellett nem szabad megfeledkeznünk a Big Data által felvetett újszerű problémákról sem. Ezek közül az egyik legsúlyosabbnak a jogi 16/79

17 szempontból felmerülő kérdések tekinthetők, melyekkel a most következőkben részletesebben is foglalkozunk. Az alábbiakban azokat a jogi kérdéseket tárgyaljuk, melyeket az internet által elérhetővé tett új típusú adatgyűjtési eljárások vetik fel. Napjainkban a Big Data egyik legígéretesebb területét, a különböző vállalatok ügyfeleinek monitorozása, igényeik minden korábbinál alaposabb felmérése jelenti. A begyűjtött adatokat a vállalatok többféleképpen hasznosíthatják, például segítségükkel tökéletesíthetik marketingkoncepcióikat. A megfelelő eljárásokkal a legkülönbözőbb internetes folyamatokról gyűjthetünk részletes és hosszú távra kiterjedő adatokat. Ezek elemzése árnyalt képet ad a különböző felhasználókról, illetve azok különböző csoportjairól. Kérdés ugyanakkor, hogy a felhasználók milyen mértékben vannak tudatában a róluk folyó adatgyűjtésnek, adataik későbbi felhasználásának. A fentiekkel kapcsolatban mindenekelőtt a vásárlók tájékoztatásának kérdése merül fel. Az adatgyűjtés jogi tisztasága szempontjából igen fontos, hogy az azt végző vállalat előzetesen figyelmeztesse a felhasználókat az adatgyűjtés tényével kapcsolatban, és megszerezze tőlük az ehhez szükséges engedélyeket. Egyes szakértők szerint a felhasználók tudatos hozzájárulása az adatgyűjtések lefolytatásához elegendő a kapcsolódó jogi kérdések megnyugtató tisztázásához. Mások szerint ugyanakkor a felhasználók az esetek többségében nem rendelkeznek elegendő ismerettel adataik későbbi felhasználási módjairól ahhoz, hogy azok gyűjtésével kapcsolatban valódi döntéseket tudjanak hozni. Fontos jogi kérdést vet fel továbbá a begyűjtött adatok követhetősége, javíthatósága is. Az adatgyűjtéseket végző vállalatoknak elvileg hozzáférést kellene biztosítaniuk a felhasználók számára a róluk begyűjtött adatokhoz, hogy azok ellenőrizni, javítani tudják a velük kapcsolatos információkat. Az ellenőrzés lehetősége ugyanakkor az esetek többségében már csak azért sem adott, mert a felhasználók nem tudják, melyik cég végzi az adatok összegyűjtését. A kérdés megnyugtató rendezéséhez az adatgyűjtést végző cégeknek részletes tájékoztatást kellene biztosítaniuk az általuk vizsgált felhasználóknak a felmérés tényéről, az ellenőrzés lehetőségeiről. Végül fontos megemlítenünk az anonimitás által felvetett jogi kérdéseket is. A probléma különösen azért érzékeny, mert számos adatgyűjtés során az azt végző vállalat éppen a névtelenség biztosítása révén próbálja minimalizálni a vizsgált személyek kockázatait. Az anonimitástól sok cég a jogi nehézségek kiküszöbölését reméli. A Big Data által lehetővé tett többdimenziós adatgyűjtések ugyanakkor sokszor akaratlanul is lehetővé teszik az adatgyűjtésbe bevont személyek azonosítását 17/79

18 a kifejezetten erre szolgáló adatok (név stb.) rögzítése nélkül is. A felhasználók személyiségi jogainak védelme csak az anonimitás biztosításának nagyon körültekintő megoldásai révén biztosíthatók. Közösségi hálózatok növekvő szerepe A közösségi hálózatok kiemelkedő fontossága napjainkban már szinte magától értetődőnek számít. A különböző közösségi médiumok mindennapjaink részévé váltak, a magán- és civil élet, az oktatás és a munka különböző területein használatuk általánosan elterjedt. A statisztikai adatok alátámasztani látszanak ezeket a megállapításokat. A Social Media Today 2013-as vizsgálatának 9 eredményeit áttekintve részletes adatokhoz juthatunk a legnagyobb közösségi hálózatok elterjedtségével, működésével kapcsolatban. A 2013-as évben a legnépszerűbb közösségi médiumnak egyértelműen a Facebook bizonyult. Ezt támasztja alá felhasználók rendkívül magas, 1,15 milliárd fős száma. A felhasználók több mint fele (751 milliárd fő) összesen kb. hétezerféle mobilkészülékről (is) használja az oldalt. A Facebook alkalmazásainak száma igazodik felhasználói körének nagyságához: összesen 10 millió ilyen fejlesztésről beszélhetünk. Ugyancsak a hatalmas népszerűséggel állnak összhangban a felhasználói viselkedési formák: a Facebook-fiókkal rendelkezők 23%-a naponta ötnél több alkalommal lép be abba, a világszerte naponta feltöltött képek száma nem kevesebb, mint 360 millió. A különböző felhasználók oldalain közzétett bejegyzések, a gyakori használatnak köszönhetően, rendkívül gyorsan cserélődnek: egy-egy posztra a visszajelzések 75%- a a közzététel utáni öt órában várható. A Facebook iránti lelkesedés ráadásul nem csupán a magán-, hanem az üzleti felhasználók körében is rendkívül erős: a kereskedők 74%-a úgy gondolja, a Facebook használata fontos összetevője a sikeres üzleti stratégiának. A közösségi médiumok közül másodikként a Twitter a Facebook-nál kisebb felhasználószámmal rendelkezik: itt csupán az ötszázmilliós regisztrált felhasználószámról beszélhetünk. Ennél is kevesebb ugyanakkor a Twittert valóban, aktívan látogatóké: a havi látogatottság mindössze havi 288 millió fő, amiből 20 millió valójában hamis felhasználói fiók. A Twitter népszerűsége, érdekes módon, kifejezetten az idősebb, éves korosztály körében nő a leggyorsabban (79%-os 9 18/79

19 növekedés). A twitterezők 60%-a mobileszközről (is) éri el az oldalt. A Twitteren közzétett üzenetek (az ún. tweet-ek) száma naponta körülbelül 400 millió világszerte; egy-egy felhasználó felülete átlagosan 208 tweet-et tartalmaz. Harmadikként a Google által üzemeltetett Google+-t mutatjuk be. A Google+-ra regisztráltak száma közelítőleg azonos a Twitternél látott adattal (több mint 500 millió fő), az aktív felhasználók száma azonban a Twitterénél magasabb, több mint 343 millió fő. A Google+ elhasználói között a férfiak aránya (67%) magasabb, mint a nőké. A Google+-t naponta használók aránya az összes regisztrált felhasználón belül csupán 60%. A tetszéskifejezésre használatos +1 gombot az oldalt használók naponta összesen 5 millió alkalommal nyomják meg világszerte. A kereskedők 40%-a használja üzleti célokra (is) az oldalt; 70%-uk szívesen szerezne arról bővebb ismereteket, 67%-uk pedig tervezi a felületen végzett tevékenység erősítését. Ugyancsak fontos szereplőnek tekinthető a közösségi médiumok piacán a LinkedIn, az Intagram és a Pinterest. Ezek adataival a jelen keretek között külön nem foglalkozunk; az irodalomjegyzékben megadott forrás részletes információkkal szolgál ezekkel az oldalakkal kapcsolatban is. A közösségi médiumok rendkívüli megerősödése természetesen a szoftverfejlesztés tendenciáira is hatással van. Egyrészt a szoftverfejlesztés megkívánja az azzal foglalkozók közötti folyamatos együttműködést, kommunikációt. A közösségi hálók által biztosított információmegosztási és valós idejű kommunikációs lehetőségeket ez az iparág kiválóan képes hasznosítani a fejlesztés során. A közösségi hálók lehetővé teszik, hogy az egyes résztvevők egyszerre nagy mennyiségű, vegyes adattípusú tartalmakat osszanak meg egyidejűleg több partnerrel is. A szoftverfejlesztési folyamatok így hatékonyabbá, gyorsabbá, alaposabbá válhatnak. Másrészt éppen a közösségi médiumok teremtenek igényt az ún. közösségi szoftverek (social software) fejlesztése iránt is. A közösségi szoftverek kategóriájába minden olyan szoftver besorolható, melyeket a felhasználók kommunikációs és együttműködési célokból igénybe vehetnek. Ennek megfelelően a fogalom magába foglalja az szolgáltatókat, az internetes fórumokat, a chat-szobákat, a wikiket (a felhasználók által szerkeszthető weboldalakat), a blogokat és magukat a különböző közösségi oldalakat is. A közösségi szoftverek fogalma tehát részben tartalmazza a közösségi oldalak fogalmát, részben pedig része is annak: valamely közösségi oldal üzemeltethet üzenetküldő rendszert, rendelkezhet chat-funkióval stb., miközben maga is a közösségi szoftvernek minősül. Így a közösségi médiumok napjainkban mutatkozó nagy népszerűsége több okból is szükségletet teremt a közösségi szoftverek 19/79

20 fejlesztésére: egyrészt magukat a közösségi oldalakat, másrészt a beléjük épített különböző alkalmazásokat is folyamatosan fejleszteni, javítani kell, foglakozni kell azok karbantartási és bővítési feladataival. Startup vállalatok A startup vállalatok napjaink szoftveripari tendenciáinak igen jelentős szereplői. A startup fogalmát a legegyszerűbben úgy írhatjuk körül, mint a működés kezdeti szakaszában levő vállalatot. A startupokat általában olyan vállalkozók indítják el, akik valamely termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban fennálló piaci résbe kívánnak betörni. A kis megtérülés és/vagy a magas költségek miatt e vállalatok nagy része hosszabb távon csak abban az esetben működtethető, ha azt valamely nagyobb kockázatitőke-befektető hajlandó támogatni. A startup vállalkozások már a kilencvenes évek végén is gyakoriak voltak a szoftveriparban. Az ún. dotcom-válság során ugyan e vállalatok jelentős része, többek között a fenntartásukhoz szükséges bevételek hiánya miatt, csődbe ment, néhány fontos kezdeményezés (például az Amazon.com) fennmaradt és virágzásnak indult. Más, újabb startup vállalatokat az utóbbi évek új lehetőségei hívtak életre. A startup vállalatok elindításához magas fokú kockázatvállalási hajlandóságra van szükség. Az ilyen típusú cégek gyakran rövid idő alatt és kis befektetések mellett is rendkívüli sikerek elérésére képesek, jelentős részük azonban hosszú távon képtelen a fennmaradásra. Mint azt a témával foglalkozó egyik szakember, Paul Graham oldalán olvashatjuk: startup vállalakozásba azoknak a szakembereknek érdemes belekezdeniük, akik életüknek a kockázatok, az azokkal esetlegesen együtt járó kudarcok elviselésére alkalmas időszakát élik. Az ilyen időszakokban ugyanakkor erősen javasolhatók a startupok beindítására tett próbálkozások. Mi is vezet a startup vállalatok gyors (és sokszor múlékony) sikereihez? Mint arra fentebb már utaltunk, a startup vállalatok nagyon gyakran azon lehetőségek kiaknázása érdekében jönnek létre, melyeket tulajdonosaik egy-egy (vélt vagy valós) piaci résben vélnek felfedezni. Arra vonatkozóan, hogy a fejlesztések terén a startup vállalatoknak milyen útvonalat érdemes bejárniuk, jelenleg még nem rendelkezünk biztos válasszal. A szakértők egy része a minél szélesebb piacra való betörést javasolja első lépésnek. Más, óvatosabb szerzők ugyanakkor a kisebb piaci szegmensekre alapozott építkezést, majd az ebből kiindított, fokozatos terjeszkedést szorgalmazzák. Bármely modell szerint építkezzenek is a startup vállalatok, fennmaradásuk és 20/79

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Egy főre jutó GDP és ICT-kiadások a teljes GDP %-ában 71 országban, 2008

Egy főre jutó GDP és ICT-kiadások a teljes GDP %-ában 71 országban, 2008 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2014. április Az MKIK GVI Tendenciák és életutak a szoftveriparban című friss tanulmányában a szoftveripar aktuális jelenségeit vizsgálja. Az elemzés azzal a kérdéssel foglalkozik,

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Vállalatirányítási rendszerek

Vállalatirányítási rendszerek Vállalatirányítási rendszerek Varga Zsigmond Üzletfejlesztési igazgató Budapest, 2015. március 03. Nyilvános Motiváció? 2013 SAP AG. All rights reserved. 2 Adatrögzítés része a fejlődésnek 3 Mestermunkától

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből Dr. Charaf Hassan, BME hassan@aut.bme.hu 1 Napirend IT alkalmazási irányok: Gartner 2012- Mobil adat forgalom: CISCO 2012- IKT Trendek BME-IKT BME Példák

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

A biztonság már közvetlen üzleti előnyt is jelent

A biztonság már közvetlen üzleti előnyt is jelent SAJTÓKÖZLEMÉNY AZONNAL KÖZÖLHETŐ 2014. november 4. A biztonság már közvetlen üzleti előnyt is jelent A Google friss, SSL-hez kapcsolódó változtatásaira hívja fel a figyelmet a NETLOCK Az SSL tanúsítvány

Részletesebben

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Korszakvált ltás s a telekommunikáci ciós szektorban Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Kórosi László- CMC prezentáció 2009. február r 8. Amiről l szó lesz...

Részletesebben

Email Marketing szolgáltatás tájékoztató

Email Marketing szolgáltatás tájékoztató Email Marketing szolgáltatás tájékoztató RENDESWEB Kft. Érvényes: 2013.03.01-től visszavonásig +3 20 A RENDES (273 337) Adószám: 12397202-2-42 Cégjegyzékszám: 01-09-7079 1. Minőség Nálunk legmagasabb prioritást

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Email Marketing szolgáltatás tájékoztató

Email Marketing szolgáltatás tájékoztató Email Marketing szolgáltatás tájékoztató RENDESWEB Kft. Érvényes: 2012.03.01-től visszavonásig +3 20 A RENDES (273 337) 1. Minőség Nálunk legmagasabb prioritást vevőink elégedettsége élvez így próbálunk

Részletesebben

Felhőalapú szolgáltatás, mint a vállalati innováció hajtóereje

Felhőalapú szolgáltatás, mint a vállalati innováció hajtóereje DOI: 10.18427/iri-2016-0008 Felhőalapú szolgáltatás, mint a vállalati innováció hajtóereje Nagymáté Zoltán Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet zoltan.nagymate@gmail.com A felhőalapú szolgáltatások

Részletesebben

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN AZ MSZÉSZ XXXVIII. KÖZGYŰLÉSE HOTEL EGER PARK 2012.11.21. Gál Péter Tanácsadó BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. TÉMÁK NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR MOBILPENETRÁCIÓ,

Részletesebben

A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a

A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a 365 365 A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a tökéletesre való törekvésünket: Legyen a partnerünk,

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

A kutatás időtartama: 2013. március

A kutatás időtartama: 2013. március 1 A kutatás célja a Magyarországon működő, rendszeresen frissített termékkínálattal rendelkező, online kiskereskedelemmel foglalkozó cégek működésének vizsgálata. A kutatás célcsoportjának kiválasztása:

Részletesebben

A mobilitás biztonsági kihívásai

A mobilitás biztonsági kihívásai A mobilitás biztonsági kihívásai Dr. Krasznay Csaba HP Magyarország Hírek az elmúlt hetekből Forrás: Help-Net Security, CIO.com 2 Növekvő biztonsági és adatvédelmi fenyegetések Az egymással együttműködő

Részletesebben

A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban

A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban Gombás László Krasznay Csaba Copyright 2011 Hewlett-Packard Development Company HP Informatikai Kft. 2011. november 23. Témafelvetés 2 HP Confidential Cloud

Részletesebben

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. Using a questionnaire, we determined the nature and strength

Részletesebben

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Az ITSource Kft. célja ügyfelei költséghatékony és rugalmas kiszolgálása. Cégünk olyan hosszú távú együttműködés megvalósítására törekszik, melynek során

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Új földügyi szolgáltatások, nemzetközi trendek

Új földügyi szolgáltatások, nemzetközi trendek Új földügyi szolgáltatások, nemzetközi trendek Osskó András A földügyi igazgatás jelentősége a XXI. században Ma már elfogadott a gazdasági élet és a földügyi szakma szereplői részéről, elsősorban a fejlett

Részletesebben

A számítási felhő világa

A számítási felhő világa A számítási felhő világa Ismerkedés az alapfogalmakkal és egyéb aspektusok 0 Copyright 2012 FUJITSU Számítási felhő - tematika 1. Történeti előzmények 2. A felhő fogalma 3. Szolgáltatások a felhőből 4.

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

IT trendek és lehetőségek. Puskás Norbert

IT trendek és lehetőségek. Puskás Norbert IT trendek és lehetőségek Puskás Norbert és kapcsolódó Üzleti technológiák elvárások T-Systems stratégia és innováció 2010 Gartner: CIO TOP 10 Technologies, 2011 Mobilizáció Hatások fogyasztói oldalról

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ 1 Mobil eszközök növekedési trendje 2 A mobil eszközök előnyei Támogatják a mobilitást, könnyű velük utazni, terepen munkát végezni Széles applikáció

Részletesebben

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei

A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei A szakképzett pályakezdők munkaerő-piaci helyzete és elhelyezkedési esélyei sajtóanyag Budapest, 2014. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

A digitális televíziótechnika áramkörei II.

A digitális televíziótechnika áramkörei II. A digitális televíziótechnika áramkörei II. Életmódunk, szokásaink hatása a készülékek konstrukciójára Készítette: Zigó József Készült: 2012. május Visszatekintő az egy évvel korábbi előadásra 2010 végén

Részletesebben

Mobil Üzleti Intelligencia

Mobil Üzleti Intelligencia Mobil Üzleti Intelligencia Forradalom az üzleti intelligenciában Kiss Péter BiXPERT Kft. A Mobil Internet nagyságrendekkel nagyobb hatással lesz a felhasználókra mint a Desktop Internet Mindig Információ

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban. Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013

Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban. Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013 Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013 A felhő alapú számítástechnika A felhő alapú számítástechnika (angolul

Részletesebben

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN A sikeres kampányok tervezésében az internet a médiamix mára már kihagyhatatlan elemévé vált. A jóváhagyott költésgvetések tervezéséhez

Részletesebben

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25.

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25. Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 1 Az FHB Otthontérkép már most további információkkal bővül! A 2012. április 16-án bemutatott Otthontérkép alkalmazás újabb statisztikai adatokkal került

Részletesebben

Innovatív trendek a BI területén

Innovatív trendek a BI területén Innovatív trendek a BI területén 1 Technológiai trendek 3 BI-TREK kutatás Felmérés az üzleti intelligencia hazai alkalmazási trendjeiről Milyen BI szoftvereket használnak a hazai vállalatok? Milyen üzleti

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

A felhőről általában. Kacsuk Péter MTA SZTAKI

A felhőről általában. Kacsuk Péter MTA SZTAKI A felhőről általában Kacsuk Péter MTA SZTAKI Miért fontos a felhő? (I) Problémák, ha az infrastruktúra még nem létezik Az ötletek megvalósításához szükséges idő Kutatás a felhők előtt 1. Van egy jó ötlet

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

Merjünk belevágni? Kockázatkerülés vagy innováció

Merjünk belevágni? Kockázatkerülés vagy innováció Merjünk belevágni? Kockázatkerülés vagy innováció Komáromi Zoltán IDC Hungary November 2012 Copyright IDC. Reproduction is forbidden unless authorized. All rights reserved. 1 A vállalati életciklus Hol

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2014

Nagy Webáruház Felmérés 2014 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2014 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 586 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Az innovatív szakemberekből álló alkotóműhelyünkben, a KÜRT-ben sikeresen létrehoztunk egy legújabb IT trendeknek megfelelő fejlesztést.

Részletesebben

Tartalom. Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben.

Tartalom. Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben. Tartalom Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben. Előszó 1. Az adatbányászatról általában 19 1.1. Miért adatbányászat? 21 1.2. Technológia a rejtett információk

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell?

Közösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell? Közösségi marketing 2015-ben Facebook kommunikáció miért kell? Hidasi Judit Író (Húsz éve ír és szerkeszt, öt regényt írt közben) Kommunikátor (PR és Közösségi Marketing szakértő Uzine Communications)

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013 Elemzés a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számára MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

MICROSOFT DYNAMICS NAV RENDSZER SAAS MODELLBEN

MICROSOFT DYNAMICS NAV RENDSZER SAAS MODELLBEN Az ERP bevezetések 30%-a amiatt hiúsul meg, mert a bevezetést tervező vállalat nem tudja előteremteni az igényeinek megfelelő ERP rendszer bevezetéséhez szükséges erőforrást, vagy úgy gondolja, hogy az

Részletesebben

Innovációs sikerek spinoff és startup cégek esélyei a globális piacokon

Innovációs sikerek spinoff és startup cégek esélyei a globális piacokon Innovációs sikerek spinoff és startup cégek esélyei a globális piacokon Dr Vicze Gábor, elnök Spinoff és Startup Egyesület Budapest, 2015. február 5. Az Egyesületről A Magyar Spinoff és Startup Egyesület

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

Microsoft tesztvezetés

Microsoft tesztvezetés Microsoft tesztvezetés Az informatika ígérete Hatékony folyamatok, papírmentes iroda, jobb kommunikáció, időmegtakarítás csak egy néhány azok közül az ígéretek közül, amelyeket már évek, néha évtizedek

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem

Részletesebben

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket?

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Kővári Zoltán V. MABISZ NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁSI KONFERENCIA, 2014. november 6. Online értékesítés eredményei

Részletesebben

Mitől sikeres egy webáruház? Kulcsár István Róbert

Mitől sikeres egy webáruház? Kulcsár István Róbert Mitől sikeres egy webáruház? Kulcsár István Róbert A sikeresség három szintje Hatékony Üzemeltetés A legjobb webáruház sem ér semmit, ha nem működtetjük megfelelően Vevőbarát kialakítás Hiába az erős webáruház

Részletesebben

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban Előadó: Rabatin József Üzleti stratégia igények Cél? IT és IT biztonsági stratégia Mit? Felmérés, Feladatok, Felelősség Minőségbiztosítás Mennyiért? Hogyan?

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Symbol Ügyvitel CRM Extra modul

Symbol Ügyvitel CRM Extra modul Miért CRM? Minden cég alapvető érdeke, hogy lehetséges vevői közül a lehető legtöbbet szerezzen meg, a legtöbbjük számára tudja értékesíteni termékeit vagy szolgáltatásait. A megfelelő eszközzel ezek az

Részletesebben

Újdonságok. Jancsich Ernő Ferenc

Újdonságok. Jancsich Ernő Ferenc Újdonságok Jancsich Ernő Ferenc Microsoft Dynamics NAV o Világszerte, több, mint 110 000 ezer kis- és középvállalat választotta a Microsoft Dynamics NAV rendszert növekedésének támogatásához. o Ez közel

Részletesebben

A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz

A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz vezérigazgató-helyettes 2006.02.22. page 1 A Magyar Telekom stratégiája Megragadjuk a változásokat és proaktívan állunk a konvergenciához A technológiai

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő Magunknak állítjuk elő: kapacitáshiány, vagy kapacitástöbblet Közműhálózatok:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben