ÁGYÚVÉDŐMŰVEK A 16. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK ERŐDÍTMÉNYÉPÍTÉSZETÉBEN Tévhitek, kérdések, kutatási feladatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁGYÚVÉDŐMŰVEK A 16. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK ERŐDÍTMÉNYÉPÍTÉSZETÉBEN Tévhitek, kérdések, kutatási feladatok"

Átírás

1 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 175 STUDIA AGRIENSIA 27, 2008 Feld István ÁGYÚVÉDŐMŰVEK A 16. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK ERŐDÍTMÉNYÉPÍTÉSZETÉBEN Tévhitek, kérdések, kutatási feladatok Egy, az életpályákkal és a társadalmi mobilitással foglalkozó végvári konferencián kézenfekvő lenne, hogy a törökellenes harcok időszakának építészeti hagyatékát vizsgáló kutató a kor erődítései tervezőinek pályafutását, eredetét, működésük színterét tekintse át. Ez számos esetben így elsősorban az Itáliából a magyarországi hadszíntérre érkezett hadmérnökök vonatkozásában méltó feladat is lenne, mint erre Ottavio Baldigara munkásságának feldolgozásával néhány éve Domokos György kiváló példát is mutatott 1. A hazai szakirodalmat olvasva azonban úgy tűnik, hogy a kutatás mintha elfelejtkezne arról, hogy a bástyákkal jellemezhető ún. olasz rendszerű várépítészet mellett itt a magam részéről inkább erődépítészetről szólnék, sőt, inkább azt megelőzően, főként a 16. század első felében is alkalmaztak hazánkban a tűzfegyverek elterjedésének hatására különböző ágyúvédműveket, melyek azonban nem annyira a korabeli szóhasználat 2, hanem inkább a mai szakterminológia szerint aligha sorolhatóak a bástyák kategóriájába. Sajnos, ezek építői név szerint szinte (még?) teljesen ismeretlenek előttünk 3, ahogy 1 Domokos György: Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Budapest, A bástya megnevezés alatt a forrásokban számos esetben középkori tornyokkal találkozunk. Sajnos, a terminológia kérdéskörének beható elemzésével még adós úgy az európai, mint a magyar vártörténeti kutatás! 3 A kevés, név szerint is azonosítható korai várépítőmester közé tartozik a Perényiek szolgálatában működött Alexander Vedani, akit azonban nem annyira közvetlen források, hanem egy évi kiváltságlevél, további főként saját, évi kérvénye alapján tart a kutatók egy része véleményem szerint nem teljesen megalapozottan, sokkal inkább a hiányos 175

2 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 176 az egyes védőműtípusok elterjedésének folyamatát, alkalmazásuk közelebbi időpontját sem tárta fel eléggé építészet- és hadtörténeti kutatásunk. Mivel az épületrégészeti kutatások mellett fontos eredmények várhatóak a levéltári források felderítésétől is, talán nem érdektelen a következőkben röviden összefoglalni mindazt, amit ebben a vonatkozásban ma tudunk vagy inkább tudni vélünk! Pataki Vidor, a 16. század magyarországi várépítésének első, kifejezetten történeti szempontú összefoglalója 1932-ben még azt állapította meg, hogy Az közti magyarországi várépítésre adatot nem találtunk 4, s az azt követő, 1556-ig, az Udvari Haditanács létrejöttéig terjedő időszakot is csak a szükségépítkezés vagy a hevenyészett építések kora megnevezéssel illette 5, amikor rögtönzött munkával s elsősorban fából-földből emelt védőművekkel igyekeztek volna védhetővé tenni a 16. századi értelemben erősségnek aligha tekinthető középkori várakat, megfogalmazása szerint: családi lovagkastélyokat 6 A kora újkor hazai erődítéseinek további kutatását alapvetően meghatározó munkájában azonban Pataki nem maguknak az építményeknek az elemzésére, hanem kizárólag korának szakirodalmára és levéltári forrásokra, s azon belül is elsősorban a kamarai iratokra és a Kriegsarchív aktáira támaszkodott 7 s csupán röviden utalt arra, hogy a fentiekkel ellentétes megállapítások szerinte a magánlevéltárak eddigi publikációi alapján sem fogalmazhatók meg. 8 Nem kívánva kisebbíteni a Bécsben kiterjedt kutatásokat először folytató jeles történész érdemeit, utalnunk kell azonban arra, hogy ekkor már jelentős közlemények álltak rendelkezésre többek között Perényi Péter 1534 és 1541 között folytatott kiterjedt sárospataki erődítés-építkezéseiről. 9 forrás.adottságok kényszerétől vezettetve Perényi Péter 1537 és 1541 között kiépített sárospataki rezidenciája (fő? egyetlen?) mesterének. Lásd erre legutóbb: Détshy Mihály: Sárospatak vára. Sárospatak, , ugyanitt a további pataki mesterekre vonatkozó adatokkal. Említi Vedani működését Domokos, is, ugyan tévesen a család másik ága kapcsán feltűnő Nicolo da Milanóval együtt. 4 Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. In: Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve I. (1932) Klny Pataki, Pataki, Pataki munkásságának kritikai értékelése: Domokos, skk., ugyanitt kortársa, Leone Andrea Maggiorotti műveinek áttekintése is, mely utóbbi most nem képezi munkánk tárgyát. 8 Pataki, Igy főként kiemelendő Divald Kornél: A sárospataki vár. Klny. a Magyar Mérnök és Építészegylet Közleményéből, 1902., mely még akkor is jelentős munka, ha a pataki erősség magját képező Vörös-torony korhatározását tévesen adja meg. 176

3 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 177 Mindenesetre a magyarországi tudományos várkutatás megalapítója, az építész végzettségű Gerő László, 1955-ben napvilágot látott, az európai várépítészet fejlődésének széles ívű tablóját is nyújtó összefoglaló igényű munkájában ugyancsak az olaszbástyás várakat tekintette a hazai hadiépítészet nagy fordulatának. Igaz, az általa kidolgozott hazánkban ugyan máig használatos, de a nemzetközi kutatás által lényegében figyelmen kívül hagyott 10 tipológiai rendszer külsőtornyos vár kategóriáján belül tárgyalta az általunk az alábbiakban bemutatandó barbakánokat, de külön alfejezetet szentelt a rondelláknak és az ágyútornyoknak is. Egy átfogó, a tűzfegyverek alkalmazásának kérdéseit előtérbe állító vár(erőd)építészeti elemzésre azonban nem vállalkozott. Ez adódott forrásbázisának bizonytalanságaiból is jellemző, hogy az általa helyreállított budai Nagyrondella építését ő még Zsigmond uralkodása végére, legkésőbb Mátyás idejére helyezte. 11 Következő, 1968-ban megjelent könyvében azonban már továbbfejlesztette tipológiáját, itt már ágyú előtti és ágyú utáni korszak tűnik fel, az utóbbi időben első kategóriáját képeznék az ágyútornyos várak, míg a rondellák besoroltatnak a bástyás várak közé. Egy szisztematikus elemzéssel azonban itt sem találkozunk, ami részben abból is adódott, hogy a kiváló szakember általában korábbi munkáiból állította össze újabb összefoglalásait, sokszor egész fejezeteket változatlanul emelve át következő könyvébe. 12 Vonatkozik ez utóbbi eljárás az általa szerkesztett, 1975-ben kiadott Várépítészetünk című kötet bevezető tanulmányára is 13. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy maga Gerő saját tipológiai rendszerét sohasem értelmezte olyan mereven, mint számos követője, kik sokszor nem annyira a valóságnak és a forrásoknak, hanem a feltételezett fejlődési rendszernek hittek s épp ő volt az, aki az utóbb említett kötetben lehetővé tette az e tipológia meghaladását előkészítő számos történeti-régészeti közlemény közzétételét. Ezek többsége ugyan nem az általunk most vizsgált korszakkal foglalkozott, miközben maga a kötet számos, a 16. század első felében is átépített hazai várról tartalmazott beszámolót az egyes kutatók régészek, művészettörténészek, építészek tollából, s már csak azért is várépítészetünk fontos kézikönyvének számít még ma is, mivel újabb azóta sem született. 10 Gerő rendszerére lásd: Feld István: A 13. századi várak az eddigi kutatásokban. In: Castrum Bene Gyöngyös, Gerő László: Magyarországi várépítészet. Budapest, Gerő László: Magyar várak. Budapest, , Gerő László (szerk.): Várépítészetünk. Budapest,

4 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 178 Talán részben ez utóbbi ténnyel is magyarázható, hogy a szintén műszaki végzettségű sőt, Gerővel szemben sokkal inkább kifejezetten műszaki szemléletű Winkler Gusztáv 2004-ben egy, kifejezetten a századi erődépítészetet tárgyaló, átfogó igényű munka megalkotására vállalkozott 14. Munkája kiindulópontja egy, a külföldi erődítések vizsgálata alapján általa kidolgozott ún. referenciarendszer volt, s ehhez viszonyítva, ezzel összevetve végezte el a hazai erősségek és erősségelemek korhatározását. Feltételezte ugyanis, hogy a században nagyon szoros kapcsolat volt az itáliai és német élvonalbeli hadmérnökök és Magyarország között 15. Tehát a többé-kevésbé ismert olasz és német emlékek alapján kísérelte meg korhoz kötni a tűzfegyverek korának magyarországi oldalazó védműveit, így megfogalmazásait idézve az ún. ágyús tornyokat, rondellákat, ágyútornyokat, s természetesen a bástyákat is. Ezen eljárásának jogosságát azzal a meglepő kijelentéssel kívánta támasztani, miszerint véleménye szerint évvel korábbi alapelveket hadi építmények esetében senki sem gondolhatott ki a szabotázs megalapozott vádjának elkerülésével azaz meg volt arról győződve, hogy az Itáliában vagy a német tartományokban feltűnő hadiépítészeti újítások szinte azonnal megjelentek hazánkban is, továbbá azzal sem számolt, hogy egyes idejétmúlt elemeket még jóval később is alkalmaztak volna. Természetesen érzékelte, hogy mindez aligha támasztható alá írott forrásokkal el is ismerte: elképzelhető, hogy eredményeink nem mindig fedik a történészek adatait 16, s ebben nem is tévedett. Csak egy példát említve: a soproni városerődítés nagyrondellájának évi építése ugyan írott forrásokkal is adatolt 17, ő mégis úgy véli, ilyen nem épülhetett az 1500-as évek második fele után 18. Winkler itt csak röviden összefoglalt módszertani alapokra épülő eljárásából érthetően számos erődítés indokolatlan korai datálása következett, továbbá több olyan, az eddigi kutatások eredményeihez képest meglepőnek tekinthető megállapítás, miszerint a hazai 15. századi erődítésépítkezés fejlettsége megfelelt volna az európai átlagnak 19. A déli határnál csupán négy 14 Winkler Gusztáv: Reneszánsz erődépítészet Magyarországon. Mérnöki szemmel. Segédkönyvek a hadtörténet tanulmányozásához V. Budapest, Winkler, Winkler, Holl Imre: Sopron városfalai egy kutatási téma fejezetei. In: Gondolják, látják az várnak nagy voltát. Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. Budapest, Winkler, Winkler,

5 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 179 erősséget talált (Szabács, Nándorfehérvár, Galambóc, Szörény) gyakorlatilag az ország természetes határain kívül ezért azt a meggyőződését fogalmazta meg, miszerint az ottani rendszer nem végvárrendszer, hanem egy támadó célú, utánpótlást biztosító rendszer volt, hadászati mélység nélkül. 20 Bár természetesen számos figyelemre méltó megállapítás is olvasható Winkler munkájában 21 így fontosak az egyes erődítéstípusok általa megrajzolt sémái is a történeti adatok mérnöki szemmel történő szabad kezelése, a régészet eredményeinek teljes figyelmen kívül hagyása nem eredményezhetett megbízható megállapításokat. Mivel a munkában jegyzetek nem találhatóak, csupán egy rövid bibliográfia, közelebbről nem is tudhatjuk meg, mire alapozza a szerző sokszor igen különös fejtegetéseit. Tény azonban, hogy megállapításai fejlett, európai szintű várépítészet a Mohács körüli Magyarországon mintegy ellenpontját alkotják Pataki Vidor előbb idézett álláspontjának ő, mint láttuk, érdemleges erődítésépítészettel nem is számolt e korban! A vázlatos kutatástörténeti áttekintés alapján mindenesetre megállapíthatjuk, hogy jelenleg még korántsem rajzolhatunk megbízható képet a Mohács előtti és a csatavesztést közvetlenül követő évtizedek hazai erődítésépítészetéről, arról tehát, hogy a tűzfegyverek növekvő jelentősége mikor, miképp befolyásolta a régebbi várak átalakítását vagy épp új erősségek emelését. De nem jobb a helyzet az itt most nem vizsgálandó 15. század vonatkozásában sem jellemző, semmi közelebbit nem tudunk arról, hol dolgozott, mit épített az 1460-as években Mátyás szolgálatában Aristotele Fioravante bolognai hadmérnök vagy épp Paschoe Michelievich, Dubrovnik kikötőjének tervezője. 22 Célirányos főleg a Mohács utáni időszakot illető történeti forrásfeltárások és kiterjedtebb régészeti kutatások hiányában most így csupán néhány kérdés megfogalmazására vállalkozhatunk, továbbá arra, hogy a teljesség igénye nélkül bemutassunk néhány olyan erődítés-formát, melyek alkalmazásának pontos időhatárai ugyan még korántsem ismertek, de amelyek talán mindenki számára meggyőzően bizonyítják, hogy a 16. század első fele hadiépítészete sokkal színesebb volt, mint azt közel 80 éve Pataki Vidor feltételezte. 20 Winkler, Így az ágyútornyok feltűnő kedveltsége a hegyes Felvidéken: Winkler, Természetesen elsősorban a déli végvárvonalra gondol a kutatás: Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Budapest,

6 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 180 Először a barbakánról, az általában korábbi eredetű várkapuk előtt alkalmazott, köríves alaprajzú elővédőművekről kell említést tennünk, melyek átfogó értékelésére sőt, egyáltalában az emlékek összegyűjtésére még nem került sor. Többségük természetesen nem tekinthető kifejezett ágyúvédműnek, mivel általában csak kisebb-nagyobb szakállas puskák elhelyezésére voltak alkalmasak, sok esetben azonban nem lehet pontosan elkülöníteni őket az ismertetendő további védőművektől. Mai ismereteink szerint elsősorban a városok kapuinak védelmére szolgáltak, talán már a 15. század utolsó harmadától 23, de főpapi-főúri várak bejáratai védelmére is gyakran al- 1. kép. A barbakán sémája (Myskovszky Viktor rajza a bártfai városerődítés nyomán) 23 Különösen jól ismerjük Bártfa barbakánjait, Myskovszky Viktor tanulmányunkban közölt ideálrekonstrukciója is bártfai előképek alapján készült. Lásd: Bardejov. Meststká pamiatková rezervaciá. Bratislava, 1999., továbbá Székesfehérvár vonatkozásában: Siklósi Gyula: Die mittelaterlichen Wehranlagen, Burg- und Stadtmauen von Székesfehérvár. Budapest, 1999., különösen , ahol azonban jellemző módon a kutatási helyzetre a Palotai kapu rondellájáról esik szó! 180

7 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 181 kalmazták őket. Talán még Mohács előtt, között épülhetett meg egy időben a reneszánsz részleteket is felmutató késő gótikus kápolnával a siklósi vár 19. századi átépítésben ránk maradt kapuvédőműve 24. A térben közeli pécsi püspökvár jellegzetes kulcslyuklőréses barbakánját ugyanakkor újabban már az 1530-as évekre keltezik 25. Nagyvázsony vára kapuelővédműve esetében nincs meg az erre az építészeti megoldásra jellemző klasszikus összekötő nyaktag, kérdéses tehát, hogy besorolható-e a barbakánok 2. kép. A siklósi vár légifelvétele. Balra lent a 19. században átépített barbakán (www.civertan.hu) 24 A várra vonatkozó adatok legújabb összefoglalása: Bartos György Cabello, Juan: A Perényiek és a siklósi reneszánsz. In: Emlékkötet Szatmári György tiszteletére. Szerk. Fedeles Tamás. Budapest Pécs, , ahol a kutatók inkább ezen keltezés mellett foglalnak állást, míg újabban itt is felmerült egy 1540 körüli építés ötlete: Bodó Balázs: A pécsi barbakán. Adalékok a pécsi várkapuk történetéhez. In: Gondolják, látják az várnak nagy voltát. Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. Budapest, A pécsi barbakánról újabban: Bodó,

8 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A pécsi püspökvár délnyugati barbakánja (a szerző felvétele) közé, s ha nem, akkor minek nevezzük? Korát mindenesetre a 16. század első felén belül még nem sikerült pontosabban meghatározni 26. Ezzel szemben egyértelműen Szapolyai János 1530-as évekbeli építkezéséhez köthető a korábban már említett (s tévesen majd egy évszázaddal korábbra keltezett) budai déli nagyrondella, melyet azonban a kapuval való kapcsolata miatt a kutatók egy része ugyancsak barbakánnak tart 27. Ekkor a budai városerődítés több más sarokpontján is került sor rondellák és további, a falak oldalazását is lehető védőművek emelésére. Ezekről azonban még nincsenek biztosabb ismereteink, hasonlóan Palota, bizonyára ugyancsak a 16. század első feléből származó, ma csupán Giulio Turco felméréséből ismert, s talán ásatásokkal még feltárható kerek illetve félkörös erődítményeihez. 28 A klasszikus rondella egy belül nyitott néha földfeltöltéssel ellátott általában alacsonyabb, félköríves, (ágyú)lőrésekkel rendelkező védőmű, melyet általában az erősségek veszélyeztetett sarokpontjain emeltek. Itáliában már a 15. században kedvelt volt, de alkalmazásának hazai kezdetei nem ismertek. Mindenesetre Tata északnyugati sarokerődítménye Winkler Gusztáv 26 Éri István: Nagyvázsony. Budapest, 1969., valamint újabban Buzás Gergely megjelenés előtt álló tanulmánya a Magyar Nemzeti Múzeum Reneszánsz látványtár címet viselő kiállítása katalógusában. 27 A kiterjedt újabb irodalomból: Végh András: Adatok a budai palota Zsigmond-kori kapuihoz. In: Castrum Bene 2/1990. Budapest, , Uő: A középkori várostól a török erődig. In: Budapest Régiségei XXXI. (1997) , Buzás Gergely: Gótika és kora reneszánsz. Magyar építészet 2. Budapest, Mindezekre: Feld István: A magyarországi építészet Szapolyai János korában. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Studia Miskolcinensia 5. Miskolc, , 75., további irodalommal. 182

9 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A budai várpalota rekonstruciós alaprajza 1540 körül. Alul a kaputoronnyal egybeépített déli nagyrondella (Szekér György rajza) 5. kép. A rondella sémája (Winkler Gusztáv rajza) 183

10 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A tatai vár alaprajza, Giulio Turco felmérése. Jobbra lent a vár rondellája által javasolt közötti keltezése 29 minden alapot nélkülöz, valószínűleg csak között emelték, bár a pontosabb építési ideje még felderítetlen. 30 Diósgyőr jellegzetes íves falkoronájú rondellája a palotaépület északkeleti sarkán csak Balassa Zsigmond 1540-től adatolt itteni birtoklásához köthető. 31 Döbrönte látványos védőművének építéséről nincsenek adataink birtokosai, az Essegváriak 1580 körül halnak ki 32. Bujákon Báthori András minden bizonynyal 1551-ben emel egy hatalmas 7. kép. A döbröntei vár romjai, az előtérben balra a rondella (a szerző felvétele) 29 Winkler , Tatára összefoglalóan: B. Szatmári Sarolta: Tata. In: Várépítészetünk. Szerk.: Gerő László. Budapest, Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár. Budapest, , ugyanitt az északnyugati sarkot is megerősítették egy szabálytalan ötszögű, már inkább bástyának (vagy ágyútoronynak?) nevezhető védőművel! Lásd még: Bessenyei József: Diósgyőr birtoklástörténete In: Miskolc története II. Miskolc, skk. 32 A vár eddigi kutatási eredményeinek összefoglalása: Kupovics Renáta: Döbrönte várának kutatása. In: Castrum 9. (2009/1.) sajtó alatt. 184

11 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 185 rondellát, melyben azonban még nem folyt régészeti kutatás 33. A rondellák tehát, úgy tűnik, különösen kedveltek voltak az es években alkalmazásuk azonban (mint erre Sopron esetében már utaltunk) még a 17. századba is belenyúlt. 8. kép. A bujáki vár alaprajza az északi nagy rondellával (KÖH tervtár) 9. kép. A soproni városerődítés 1631-ben emelt rondellája (a szerző felvétele) 33 Patay Pál: A bujáki vár. Műemlékeink. Budapest,

12 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 186 Fontos kérdés, milyen hadászati értékük lehetett ezeknek az általában a legveszélyeztetettebb pontokon egyedileg, tehát nem rendszerben alkalmazott ágyúvédőműveknek. Valószínű, hogy katonai értéküknél sokkal jelentősebb volt pszichológiai szerepük s ez vonatkozik a következőkben ismertetendő ágyútornyok többségére is 34. Rondellákat mindesetre ritkán építettek Winkler Gusztáv megfogalmazása szerint zárt tűzrendszerű, egységes tervezésű erődöknél 35, azaz szabályos rendszerben. Kérdés ezért, mennyire tükrözi az egykori valóságot a Pápa városát (egyébként fa-föld szerkezetű) rondellákkal ábrázoló, gyakran közölt ún. Houfnagel-féle metszet? 36 A rondellákhoz hasonlóan hosszú életű védőműnek tűnik nálunk az ágyútorony is, melynek pontosabb hazai kezdeteit még ugyancsak nem derítette még fel a kutatás. Ezek a kerek, íves vagy sok (általában öt) szögű alaprajzon 10. kép. Az ágyútorony sémája (Winkler Gusztáv rajza) 34 Lásd erre: Feld István: Késő reneszánsz és kora barokk. Magyar építészet 3. Budapest, , ugyanitt a rondella formát mutató, néhol azonban igen kicsiny fa-föld védművek értékeléséről. 35 Winkler Feld kép, továbbá Haris Andrea: A települések halmazától a városig. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Pápa,

13 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A trencséni (Trenčín) vár alaprajza az építési periódusokkal. Alul az ágyútorony (A) és az előretolt védőmű. (B) (Miroslav Plaček-Martin Bóna után) emelt erődítések általában a fő támadási iránynak megfelelően, a leginkább védendő szakaszon helyezkedtek el, belül zárt, többszintes, általában boltozott építmények voltak, melyekben nagyszámú löveget lehetett elhelyezni. Nagy hatósugarú, de ugyanakkor a támadóknak kiváló célpontot is jelentő építményeknek számítottak. Talán az egyik legkorábbi ide sorolható emlék Trencsén várában épült. Az U-alaprajzú Jeremiás-torony a jelentős Mohács előtti Szapolyai-rezidencia délkeleti, hegy felőli oldalának védelmét szolgáló falrendszer központi eleme volt. Ugyanakkor az eléje kinyúló, már a várárokban elhelyezkedő, háromnegyedköríves alaprajzú Malom-torony tényleges megnevezése, tipológiai besorolása is problematikus itt ugyanis egy speciális előretolt védőműről van szó, mely egyedülállónak tűnik a hazai várépítészetben. Sajnos, ma még nem dönthető el, hogy ezek az építmények a késő középkori főúri székhely védelmére épültek-e, vagy csak azt követően emeltette őket Ferdinánd vagy későbbi magánbirtokosai, hogy Katzianer 1528-ban ostrommal elfoglalta a várat 37. Az ismert régészeti források közzététele és a Mohács utáni birtokosok levéltári anyagának feldolgozása nélkül tehát aligha határozható meg e védőműrendszer hadtörténeti jelentősége. 37 A vár építéstörténetéről nem áll rendelkezésünkre modern építéstörténeti feldolgozás, lásd erre Feld, , továbbá legújabban: Miroslav Plaček Martin Bóna: Encyklopédia slovenských hradov. Bratislava, további irodalommal. 187

14 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. Az esztergomi vár délkeleti ágyútornya 1800 körül (Tolnai Gergely után) A hadiépítészeti terminológia bizonytalanságait jól jelzi az esztergomi vár kapuját oldalazó, erősen visszabontott állapotban ránk maradt kerek védőmű, melyet ma ugyan rondellának neveznek, de egy, korábbi formáját mutató ábrázolás szerint sokkal inkább ágyútoronynak tartható. Építése több más, ugyan gyakran még vitatott kronológiai helyzetű esztergomi védőműhöz hasonlóan valószínűleg 1540 körülre, azaz közvetlenül a török foglalás elé helyezhető, s Várdai Pál érsek építtetői tevékenységével hozható kapcsolatba. 38 Hasonlóan rondellának nevezi a köznyelv Gyula külső falgyűrűje délnyugati sarkát erősítő, két boltozatos szinttel rendelkező, de kétségkívül relatíve alacsony ágyútornyát. Itt elvileg nem zárható ki egy Mohács előtti építési idő sem, bár erre közvetlen adatokkal nem rendelkezünk. 39 Somoskő szinte már rendszert alkotó három, különböző méretű és formájú, de egyaránt kerek illetve íves alaprajzú ágyútornya ugyanakkor minden bizonnyal már Losonczi István 1550 körül építkezéseihez köthető 40. Mint említettük, ágyútornyok sokszögű alaprajzzal is épültek. Tokaj II. Rákóczi Ferenc által felrobbantatott s ásatásokkal csak újabban kutatott erősségében Winkler Gusztáv az ágyútornyok egy speciális formája, az itáliai 38 Tolnai Gergely: Az esztergomi vár erődítéstörténete. In: Az esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Szerk. Buzás Gergely és Tolnai Gergely. Esztergom, Feld István: A gyulai vár a középkorban. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged, még egy rondella és egy ágyútorony közötti átmenetnek minősítve az erődítményt! 40 A várra legutóbb: Feld István: Somoskő vára. In: Castrum. A Casatrum Bene Egyesület Hírlevele 1. (2005/1.) , valamint Plaček-Bóna

15 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A gyulai vár délnyugati ágyútornya (Feld István Márton felvétele) 14. kép. A somoskői (Somoška) vár alaprajza az építési periódusokkal és a három, részben kazamafolyosókkal összekötött ágyútoronnyal (Miroslav Palček Martin Bóna után) 189

16 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 190 puntone típusát véli felfedezni 41. A jellegzetes ötszögű építmény pontosabb értékelése és ugyanígy korhatározása azonban további kutatások nélkül aligha lehetséges, a legújabb irodalomban is nagyrészt csak feltevések láttak napvilágot, s ez áll az erődítmény egészének építéstörténetére is. 42 Fülek várában 1554 előtt Bebek Ferenc több ilyen sokszögű védőművet is emeltetett 43. A közeli Salgó várát minden bizonnyal a Derencsényiek erődítették évi birtokszerzésük után meg egy hatalmas, méretét tekintve szinte a korai vármagot is felülmúló korábban olaszbástyának is tartott 15. kép. A tokaji vár 17. századi alaprajza az eddig feltárt részletek feltüntetésével. Jobbra az ötszögű ágyútorony (Makoldi Miklós után) 41 Winkler, , véleménye szerint 1470 és 1490 között épülhetett. 42 Makoldi Miklós: Tokaj vár a évi feltárások tükrében. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 7. (2008/1.) A várra legutóbb: Plaček-Bóna

17 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 191 védőművel mint az évi ostroma során kiderült, nem sok sikerrel 44. Kérdés végül, hogy hová soroljuk Sümeg vára 1554-ben, Kövessy András püspök által emeltetett északnyugati sarokvédőművét ágyútoronyról vagy már bástyáról lehet-e itt szó? kép. A füleki vár délnyugati ágyútornya (A szerző felvétele) 44 A várról legutóbb, további irodalommal: Feld István: Salgó vára. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 1. (2005/1.) Koppány Tibor Kozák Károly: A sümegi vár feltárása és helyreállítása ( ). In: Magyar Műemlékvédelem IV. Budapest,

18 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A salgói vár 16. századi állapotának rekonstrukciós tömegvázlata, előtérben az ötszögű ágyútorony (Máthé Géza rajza) Az ágyútoronynak is tartható védőművek egyedi alkalmazására számos más példa hozható még fel 46, áttekintésünket azonban e védőmű kerek alaprajzú formájának kifejezetten rendszerben történő alkalmazásával kívánjuk zárni. Erre, tehát az ágyútornyoknak a védelmi rendszer egészét figyelembe vevő azaz többek között az összes várfal oldalazását lehetővé tevő kiépítésére két, viszonylag korai és méltatlanul kevéssé ismert példát ismerünk. Az augsburgi Fuggerek Vöröskő korábbi hegyivárát elbontva, annak helyén emeltek valószínűleg 1539 és 1541/42 között egy hatalmas, nyújtott téglalap alaprajzú, átalakított formájában ma is álló épületet négy hatalmas 46 Igy Árva Feld Pécsvárad Bodó Balázs: Reneszánsz építkezések a pécsváradi bencés apátságban. In: Emlékkötet Szatmári György tiszteletére. Szerk. Fedeles Tamás. Budapest Pécs vagy Regéc Simon Zoltán: A regéci vár eddigi kutatásának eredményei. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 5. (2007/1.) , utóbbi esetben kör alaprajzú bástya megnevezéssel illetve az építményt. 192

19 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A sümegi vár légifelvétele, balra az ún. Kövessy-bástya (www.civertan.hu) ágyútoronnyal a sarkain 47. A már Diósgyőr kapcsán említett Balassa Zsigmond pedig valamikor 1530 és 1546 között vetette körül az általa elfoglalt bozóki premontrei kolostort egy hasonló elrendezésű, ágyútornyos védővonallal. 48 E két erősség emelésének pontos körülményei a források feltáratlansága miatt még nem eléggé tisztázottak, az azonban aligha vitatható, hogy mindkét erődítés már valóban korszerű hadmérnöki elképzeléseket tükröz, s jelzi, hogy az olasz rendszerű hadiépítészet elterjedése előtt is figyelemre méltó védelmi építkezések zajlottak a Magyar Királyság területén. Jellemző azonban a Mohács utáni évtizedek a kettős királyválasztás kora belpolitikai viszonyaira, hogy mindkét utóbb említett erősség a magánföldesúri építkezés keretei között született meg, ahogy az itáliai hadiépítészet 47 A várra legutóbb: Plaček Bóna , továbbá: Feld, Feld

20 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 194 elemeinek alkalmazására is először Perényi Péter 1534 és 1541 között kiépített sárospataki rezidenciáján 49 s egyes vélemények szerint a Martinuzzi György által kezdetben még János király nevében 1539-től emelt Szamosújváron 50 került sor jóval az Udvari Haditanács megalakulása előtt. De ekkor még másutt is megfigyelhető az ötszögű bástyák egyedi, sőt az itáliai előképektől eltérő módosított, kapuelővédműként netán speciális barbakánként? való alkalmazása is. Ez utóbbiakra jó példa az egri Varkoch-kapubástya vagy a füzéri vár kaputornya előtt elhelyezkedő ötszögű, a vár kapuját magába foglaló védőmű mindkettő talán Alexander (Alessandro) Vedani, Perényi Péter részletesebben nem ismert életpályát befutott építőmesterének alkotása kép. A vöröskői (Cervený Kamen) vár pinceszintjének alaprajza a négy sarkán ágyútoronnyal (Miroslav Plaček-Martin Bóna után) 49 Legutóbb, további irodalommal: Nováki Gyula Sárközy Sebestyén Feld István: Borsod- Abaúj-Zemplén megyei várai az őskortól a kuruc korig. Budapest, P. Kovács Klára: A szamosújvári vár Martinuzzi-palotája. In: Kastélyok évszázadai, évszázadok kastélyai. Tanulmányok a 80 éves Koppány Tibor tiszteletére. Szerk. Feld István és Somorjay Selysette. Budapest, Minderre lásd: Feld, a kérdés részletesebb vizsgálata azonban már egy további, az olasz rendszerű erődépítészet egyes elemeinek elterjedését taglaló tanulmány feladata kell, hogy legyen. 194

21 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A bozóki (Bozovík) volt premontrei prépostság ágyútornyos védőöve (www.civertan.hu) 195

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSZET SZAPOLYAI JÁNOS KORÁBAN

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSZET SZAPOLYAI JÁNOS KORÁBAN A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSZET SZAPOLYAI JÁNOS KORÁBAN FELD ISTVÁN Az ember által épített környezet történetének kutatása a középkor vagy a korai újkor vonatkozásában csak ritkán vállalkozhat arra, hogy egy

Részletesebben

A tűzfegyverek hatása a későközépkori várépítészetre Magyarországon

A tűzfegyverek hatása a későközépkori várépítészetre Magyarországon A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Buzás Gergely A tűzfegyverek hatása a későközépkori várépítészetre Magyarországon A tanulmány a 2012 október

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 2. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 2. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 2. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 2. szám Szerkesztette Feld István, Terei György, Szatlóczki Gábor, Domokos György Kiadja Castrum Bene Egyesület

Részletesebben

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon A régészeti korszakok közül a török kort sokáig mostohagyerekként kezelték, hiszen azokban az időkben, amikor megindult az emberek érdeklődése

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Domokos György publikációi

Domokos György publikációi Domokos György publikációi Könyv: Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Balassi Kiadó, Budapest, 2000. (A korábbi tanulmány teljesen átdolgozott, bővített kiadása) Inventáriumok

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Sófalvi András Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Sófalvi András A székelység határvédelme és önvédelme a középkortól a fejedelemség koráig. Várak és más védelmi objektumok

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota , királyi palota Töredékek a visegrádi királyi palota címeres zárterkélyéről, 1477 1478 körül., Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeum Címerfal, 1453 körül. Bécsújhely, vár, Szent György kápolna Niklas

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 Margat, vagy al-marqab arabul Qalaat al-marqab ( قلع ة المرق ب, a Megfigyelőhely ) a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvárai közé tartozik. A Szent János Ispotályos (Johannita)

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Szakál Ernő, a budai gótikus szobrok restaurátora

Szakál Ernő, a budai gótikus szobrok restaurátora A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Végh András Szakál Ernő, a budai gótikus szobrok restaurátora 2013 Marosi Ernő és Szakál Ernő egy újonnan

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

A rondell tőrök kialakulása és használata

A rondell tőrök kialakulása és használata A rondell tőrök kialakulása és használata Onozó Ervin Tartalom Tartalom...2 Bevezető...1 A fegyver...2 Kialakulása, változatai, megnevezésük...3 Használata...5 Összefoglalás...8 Felhasznált irodalom...9

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

Tanulmányok. Építési technológia és természetes sziklafelszín a magyarországi várakban 1

Tanulmányok. Építési technológia és természetes sziklafelszín a magyarországi várakban 1 Tanulmányok Fülöp András Koppány András Építési technológia és természetes sziklafelszín a magyarországi várakban 1 Nehéz feladat a régész számára a magyar várak és a természetes sziklaalakulatok kapcsolatának

Részletesebben

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345

Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 1 Gerelyes Ibolya: Oszmán-török fémművesség. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének szakkatalógusa ÓKR K 68345 Munkaterv A 2007. júliusában benyújtott, illetve elfogadott módosított munkatervben foglaltak

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

ELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514.

ELÕZMÉNYEK. 1. Ajtókeret. Kolozsvár. 1514. ELÕZMÉNYEK Az itáliai reneszánsz mûvészet hatásainak igen korai és az Alpokon innen egészen kivételes jelentkezése Magyarországon kezdetben, az 1476-ot követõ évektõl csupán az uralkodó, Mátyás király

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196 TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd 2014. november 5. 11:00 - A konferencia megnyitása: Szilvássy Zoltán rektor, Debreceni Egyetem Soltész Miklós államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Papp László polgármester, Debrecen Megyei Jogú

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

A visegrádi vár fejlesztése

A visegrádi vár fejlesztése A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Albert Tamás A visegrádi vár fejlesztése 2016 1. ábra Mikovinyi Sámuel rézkarca Bél Mátyás 1737-es könyvéből

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés

Középkori magyar királyok emlékei kutatási program. Zárójelentés Középkori magyar királyok emlékei kutatási program Zárójelentés A program célja az volt, hogy a 11 15. századi magyar uralkodók személyes tárgyi és szöveges emlékeit, udvari reprezentációjának kellékeit,

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve Omnis creatura significans Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára / Essays in Honour of Mária Prokopp Szerkesztette és az előszót írta: Tüskés Anna Centrart Egyesület, Bp., 2009. 442 old., 4000

Részletesebben

VÁRAK ZEMPLÉNBEN ÉS ABAÚJBAN

VÁRAK ZEMPLÉNBEN ÉS ABAÚJBAN VÁRAK ZEMPLÉNBEN ÉS ABAÚJBAN A Castrum Bene Egyesület 14. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek RINGER ISTVÁN SÁROSPATAK Sárospatak városához történelmünk, művelődéstörténetünk és építészettörténetünk

Részletesebben

Dr. OROSZ BÁLINT. főosztályvezető. BM Örökségvédelmi Főosztály. Az örökségvédelem átalakulása. (előadás vázlat)

Dr. OROSZ BÁLINT. főosztályvezető. BM Örökségvédelmi Főosztály. Az örökségvédelem átalakulása. (előadás vázlat) Dr. OROSZ BÁLINT főosztályvezető BM Örökségvédelmi Főosztály Az örökségvédelem átalakulása (előadás vázlat) A műemléki értékek és a régészeti örökség védelme 2012. szeptember 21. óta a belügyminiszter

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. A pécsi egyházmegye püspöki várai Pécs püspökvár. Szászvár vár régészeti emlékanyagának monografikus feldolgozása kutatási témáról.

ZÁRÓJELENTÉS. A pécsi egyházmegye püspöki várai Pécs püspökvár. Szászvár vár régészeti emlékanyagának monografikus feldolgozása kutatási témáról. 1 OTKA Nyilvántartási szám: 034643 ZÁRÓJELENTÉS A pécsi egyházmegye püspöki várai Pécs püspökvár. Szászvár vár régészeti emlékanyagának monografikus feldolgozása kutatási témáról. A pályázat futamideje

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

tanulmányok Castrum, 2. (2005) 9-30.

tanulmányok Castrum, 2. (2005) 9-30. tanulmányok FELD ISTVÁN GESZTES VÁRÁNAK KUTATÁSTÖRTÉNETE A Vértes északnyugati részén, Várgesztes falu felett emelkedő 400 m magas, délkelet felől viszonylag kényelmesen megközelíthető hegyen épült erősség

Részletesebben

Az ásatás és a feldolgozás eredményei

Az ásatás és a feldolgozás eredményei Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA

AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Felkészült és elhivatott oktató, tudásvágyó és szorgalmas hallgató ők a felsőfokú képzés sikerességének évszázadok

Részletesebben

JEGYÁRAK. "AZ OTTHON MELEGE". CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731

JEGYÁRAK. AZ OTTHON MELEGE. CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731 JEGYÁRAK GYŐR XÁNTUS JÁNOS MÚZEUM 9022 Széchenyi tér 5. Telefon: 96/310-588, 524-888 Fax: 96/310-731 IV. 1.-IX. 30: 10-18 óráig, (X. 1.-III. 31.:10-16 óráig) szünnap: hétfő Könyvtár: Kedd: 10-14 óráig,

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

VÁRAK. Az olasz reneszánsz hadiépítészet megoldásainak. 59. Tótfalud várának az alaprajza

VÁRAK. Az olasz reneszánsz hadiépítészet megoldásainak. 59. Tótfalud várának az alaprajza VÁRAK Erdély 16 17. századi várépítészete szorosan kapcsolódik a fejedelemség történetéhez, és a javában zajló hadügyi forradalomnak köszönhetõen tulajdonképpen ebben a mûfajban jelentkeznek elõször a

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR ÉS MÚZEUM ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK Orbán Éva könyvtárigazgató orban.eva@aotk.szie.hu A kezdetek ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR ÉS MÚZEUM Hisz mindnyájunknak

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk

már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk Budapest Régiségei XLII-XLIII. 2009-2010. Vecsey Ádám Fémeszterga versus viaszesztergálás Bev e z e t é s A méhviaszt, mint alapanyagot nehéz besorolni a műtárgyalkotó anyagok különböző csoportjaiba, mert

Részletesebben

LAPIDARIUM HUNGARICUM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE

LAPIDARIUM HUNGARICUM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE LAPIDARIUM HUNGARICUM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Kutatási Osztályán a türjei premontrei prépostsági templom tudományos feldolgozásához kapcsolódó, a magyarországi premontrei

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata

A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Szőke Balázs A siklósi vár kápolnájának egykori hajóboltozata 2014 1.) A siklósi várkápolna szentélyboltozata

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

Néhány megjegyzés a szolnoki vár 1550/1552-es építéséhez

Néhány megjegyzés a szolnoki vár 1550/1552-es építéséhez Bagi Gábor Néhány megjegyzés a szolnoki vár 1550/1552-es építéséhez A Szolnoki Tudományos Közlemények honlapján, a 2012. évi novemberi konferencia anyagában található Kertész Róbert: Fejezetek a török

Részletesebben

TÖRÖKKORI VÁRRAJZOK STOCKHOLMBAN Beszámoló a stockholmi Királyi Hadilevéltárban végzett kutatásról

TÖRÖKKORI VÁRRAJZOK STOCKHOLMBAN Beszámoló a stockholmi Királyi Hadilevéltárban végzett kutatásról DOMOKOS GYÖRGY TÖRÖKKORI VÁRRAJZOK STOCKHOLMBAN Beszámoló a stockholmi Királyi Hadilevéltárban végzett kutatásról Beszámolóm címválasztása korántsem véletlen. Aki tüzetesebben foglalkozik a XVI-XVII. századi

Részletesebben

JAVASLAT. a A győri vár

JAVASLAT. a A győri vár JAVASLAT a A győri vár Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kovács László (név). (aláírás) Győr, 2014. szeptember 24. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

Részletesebben

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ BEVEZETŐ Kötetünk tanulmányai a XVIII XIX. század fordulójának stílusait, műveit és mestereinek tevékenységét elemzik, a barokk és klasszicizmus közötti átmeneti korszak bonyolult kérdéseit kutatják, majd

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori tézisek. Hegyi Ádám Alex Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori tézisek Hegyi Ádám Alex A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére 1715 és 1785 között

Részletesebben

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2.

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2. G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 302 old. A fiatalabb történészgenerációhoz tartozó G. Etényi

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

MARGONAUTÁK. Szerkesztők

MARGONAUTÁK. Szerkesztők MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKBECSLÉSE

INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKBECSLÉSE MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. Helyiséghasznosítási iroda Miskolc, Széchenyi u. 60. iktatószám: 21168-1 /G30/2014. MISKOLC, Gizella u. 13. szám alatti 6665 helyrajzi számú INGATLAN FORGALMI ÉRTÉKBECSLÉSE

Részletesebben

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám: Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja

Részletesebben

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT

VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Dr. Vida Sándor* VÉDJEGYEK ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉGE. A LIFE/THOMSON LIFE-ÜGY AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ELŐTT Az Európai Bíróságot számos esetben foglalkoztatta már, 1 és bizonyára még sokszor fogja foglalkoztatni

Részletesebben

Várak Vas megyében. A Castrum Bene Egyesület 13. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek KŐSZEG VÁROSFALAI ÉS VÁROSI VÁRA

Várak Vas megyében. A Castrum Bene Egyesület 13. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek KŐSZEG VÁROSFALAI ÉS VÁROSI VÁRA Várak Vas megyében A Castrum Bene Egyesület 13. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek B. BENKHARD LILLA MENTÉNYI KLÁRA 1 KŐSZEG VÁROSFALAI ÉS VÁROSI VÁRA A város védelmi rendszere Kőszeg várát

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Reneszánsz utak reneszánsz kutak

Reneszánsz utak reneszánsz kutak A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Buzás Gergely Reneszánsz utak reneszánsz kutak 2016 A napokban jelent meg Györkös Attila Reneszánsz utazás,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Szörényi László az MTA doktora Bregano 2010 I. A

Részletesebben

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor "Dr" b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs "állatorvos Dr" b: 1976 in Mad

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor Dr b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs állatorvos Dr b: 1976 in Mad Nagy, Vilma b: 1911 in Csicsó d: 2005 in Csicsó anyja Pálffy Vilma Fél Antal d.u. Bödõk, Pál b: 1905 in Csicsó m: 1947 d: 1965 in Csicsó anyja Kollár M.Bödõk Ksz.Tarcsi Géza, Balá gy.k.sz. Beke Károly

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Archeometria - Régészeti bevezető 3. Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány -A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti

Részletesebben

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A hagyaték. Konferencia a Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeiről Pályázati azonosító: 3508/01131 A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA Közgyűjtemények

Részletesebben

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)

RECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,

Részletesebben