ÁGYÚVÉDŐMŰVEK A 16. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK ERŐDÍTMÉNYÉPÍTÉSZETÉBEN Tévhitek, kérdések, kutatási feladatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁGYÚVÉDŐMŰVEK A 16. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK ERŐDÍTMÉNYÉPÍTÉSZETÉBEN Tévhitek, kérdések, kutatási feladatok"

Átírás

1 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 175 STUDIA AGRIENSIA 27, 2008 Feld István ÁGYÚVÉDŐMŰVEK A 16. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK ERŐDÍTMÉNYÉPÍTÉSZETÉBEN Tévhitek, kérdések, kutatási feladatok Egy, az életpályákkal és a társadalmi mobilitással foglalkozó végvári konferencián kézenfekvő lenne, hogy a törökellenes harcok időszakának építészeti hagyatékát vizsgáló kutató a kor erődítései tervezőinek pályafutását, eredetét, működésük színterét tekintse át. Ez számos esetben így elsősorban az Itáliából a magyarországi hadszíntérre érkezett hadmérnökök vonatkozásában méltó feladat is lenne, mint erre Ottavio Baldigara munkásságának feldolgozásával néhány éve Domokos György kiváló példát is mutatott 1. A hazai szakirodalmat olvasva azonban úgy tűnik, hogy a kutatás mintha elfelejtkezne arról, hogy a bástyákkal jellemezhető ún. olasz rendszerű várépítészet mellett itt a magam részéről inkább erődépítészetről szólnék, sőt, inkább azt megelőzően, főként a 16. század első felében is alkalmaztak hazánkban a tűzfegyverek elterjedésének hatására különböző ágyúvédműveket, melyek azonban nem annyira a korabeli szóhasználat 2, hanem inkább a mai szakterminológia szerint aligha sorolhatóak a bástyák kategóriájába. Sajnos, ezek építői név szerint szinte (még?) teljesen ismeretlenek előttünk 3, ahogy 1 Domokos György: Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon. Budapest, A bástya megnevezés alatt a forrásokban számos esetben középkori tornyokkal találkozunk. Sajnos, a terminológia kérdéskörének beható elemzésével még adós úgy az európai, mint a magyar vártörténeti kutatás! 3 A kevés, név szerint is azonosítható korai várépítőmester közé tartozik a Perényiek szolgálatában működött Alexander Vedani, akit azonban nem annyira közvetlen források, hanem egy évi kiváltságlevél, további főként saját, évi kérvénye alapján tart a kutatók egy része véleményem szerint nem teljesen megalapozottan, sokkal inkább a hiányos 175

2 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 176 az egyes védőműtípusok elterjedésének folyamatát, alkalmazásuk közelebbi időpontját sem tárta fel eléggé építészet- és hadtörténeti kutatásunk. Mivel az épületrégészeti kutatások mellett fontos eredmények várhatóak a levéltári források felderítésétől is, talán nem érdektelen a következőkben röviden összefoglalni mindazt, amit ebben a vonatkozásban ma tudunk vagy inkább tudni vélünk! Pataki Vidor, a 16. század magyarországi várépítésének első, kifejezetten történeti szempontú összefoglalója 1932-ben még azt állapította meg, hogy Az közti magyarországi várépítésre adatot nem találtunk 4, s az azt követő, 1556-ig, az Udvari Haditanács létrejöttéig terjedő időszakot is csak a szükségépítkezés vagy a hevenyészett építések kora megnevezéssel illette 5, amikor rögtönzött munkával s elsősorban fából-földből emelt védőművekkel igyekeztek volna védhetővé tenni a 16. századi értelemben erősségnek aligha tekinthető középkori várakat, megfogalmazása szerint: családi lovagkastélyokat 6 A kora újkor hazai erődítéseinek további kutatását alapvetően meghatározó munkájában azonban Pataki nem maguknak az építményeknek az elemzésére, hanem kizárólag korának szakirodalmára és levéltári forrásokra, s azon belül is elsősorban a kamarai iratokra és a Kriegsarchív aktáira támaszkodott 7 s csupán röviden utalt arra, hogy a fentiekkel ellentétes megállapítások szerinte a magánlevéltárak eddigi publikációi alapján sem fogalmazhatók meg. 8 Nem kívánva kisebbíteni a Bécsben kiterjedt kutatásokat először folytató jeles történész érdemeit, utalnunk kell azonban arra, hogy ekkor már jelentős közlemények álltak rendelkezésre többek között Perényi Péter 1534 és 1541 között folytatott kiterjedt sárospataki erődítés-építkezéseiről. 9 forrás.adottságok kényszerétől vezettetve Perényi Péter 1537 és 1541 között kiépített sárospataki rezidenciája (fő? egyetlen?) mesterének. Lásd erre legutóbb: Détshy Mihály: Sárospatak vára. Sárospatak, , ugyanitt a további pataki mesterekre vonatkozó adatokkal. Említi Vedani működését Domokos, is, ugyan tévesen a család másik ága kapcsán feltűnő Nicolo da Milanóval együtt. 4 Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. In: Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve I. (1932) Klny Pataki, Pataki, Pataki munkásságának kritikai értékelése: Domokos, skk., ugyanitt kortársa, Leone Andrea Maggiorotti műveinek áttekintése is, mely utóbbi most nem képezi munkánk tárgyát. 8 Pataki, Igy főként kiemelendő Divald Kornél: A sárospataki vár. Klny. a Magyar Mérnök és Építészegylet Közleményéből, 1902., mely még akkor is jelentős munka, ha a pataki erősség magját képező Vörös-torony korhatározását tévesen adja meg. 176

3 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 177 Mindenesetre a magyarországi tudományos várkutatás megalapítója, az építész végzettségű Gerő László, 1955-ben napvilágot látott, az európai várépítészet fejlődésének széles ívű tablóját is nyújtó összefoglaló igényű munkájában ugyancsak az olaszbástyás várakat tekintette a hazai hadiépítészet nagy fordulatának. Igaz, az általa kidolgozott hazánkban ugyan máig használatos, de a nemzetközi kutatás által lényegében figyelmen kívül hagyott 10 tipológiai rendszer külsőtornyos vár kategóriáján belül tárgyalta az általunk az alábbiakban bemutatandó barbakánokat, de külön alfejezetet szentelt a rondelláknak és az ágyútornyoknak is. Egy átfogó, a tűzfegyverek alkalmazásának kérdéseit előtérbe állító vár(erőd)építészeti elemzésre azonban nem vállalkozott. Ez adódott forrásbázisának bizonytalanságaiból is jellemző, hogy az általa helyreállított budai Nagyrondella építését ő még Zsigmond uralkodása végére, legkésőbb Mátyás idejére helyezte. 11 Következő, 1968-ban megjelent könyvében azonban már továbbfejlesztette tipológiáját, itt már ágyú előtti és ágyú utáni korszak tűnik fel, az utóbbi időben első kategóriáját képeznék az ágyútornyos várak, míg a rondellák besoroltatnak a bástyás várak közé. Egy szisztematikus elemzéssel azonban itt sem találkozunk, ami részben abból is adódott, hogy a kiváló szakember általában korábbi munkáiból állította össze újabb összefoglalásait, sokszor egész fejezeteket változatlanul emelve át következő könyvébe. 12 Vonatkozik ez utóbbi eljárás az általa szerkesztett, 1975-ben kiadott Várépítészetünk című kötet bevezető tanulmányára is 13. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy maga Gerő saját tipológiai rendszerét sohasem értelmezte olyan mereven, mint számos követője, kik sokszor nem annyira a valóságnak és a forrásoknak, hanem a feltételezett fejlődési rendszernek hittek s épp ő volt az, aki az utóbb említett kötetben lehetővé tette az e tipológia meghaladását előkészítő számos történeti-régészeti közlemény közzétételét. Ezek többsége ugyan nem az általunk most vizsgált korszakkal foglalkozott, miközben maga a kötet számos, a 16. század első felében is átépített hazai várról tartalmazott beszámolót az egyes kutatók régészek, művészettörténészek, építészek tollából, s már csak azért is várépítészetünk fontos kézikönyvének számít még ma is, mivel újabb azóta sem született. 10 Gerő rendszerére lásd: Feld István: A 13. századi várak az eddigi kutatásokban. In: Castrum Bene Gyöngyös, Gerő László: Magyarországi várépítészet. Budapest, Gerő László: Magyar várak. Budapest, , Gerő László (szerk.): Várépítészetünk. Budapest,

4 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 178 Talán részben ez utóbbi ténnyel is magyarázható, hogy a szintén műszaki végzettségű sőt, Gerővel szemben sokkal inkább kifejezetten műszaki szemléletű Winkler Gusztáv 2004-ben egy, kifejezetten a századi erődépítészetet tárgyaló, átfogó igényű munka megalkotására vállalkozott 14. Munkája kiindulópontja egy, a külföldi erődítések vizsgálata alapján általa kidolgozott ún. referenciarendszer volt, s ehhez viszonyítva, ezzel összevetve végezte el a hazai erősségek és erősségelemek korhatározását. Feltételezte ugyanis, hogy a században nagyon szoros kapcsolat volt az itáliai és német élvonalbeli hadmérnökök és Magyarország között 15. Tehát a többé-kevésbé ismert olasz és német emlékek alapján kísérelte meg korhoz kötni a tűzfegyverek korának magyarországi oldalazó védműveit, így megfogalmazásait idézve az ún. ágyús tornyokat, rondellákat, ágyútornyokat, s természetesen a bástyákat is. Ezen eljárásának jogosságát azzal a meglepő kijelentéssel kívánta támasztani, miszerint véleménye szerint évvel korábbi alapelveket hadi építmények esetében senki sem gondolhatott ki a szabotázs megalapozott vádjának elkerülésével azaz meg volt arról győződve, hogy az Itáliában vagy a német tartományokban feltűnő hadiépítészeti újítások szinte azonnal megjelentek hazánkban is, továbbá azzal sem számolt, hogy egyes idejétmúlt elemeket még jóval később is alkalmaztak volna. Természetesen érzékelte, hogy mindez aligha támasztható alá írott forrásokkal el is ismerte: elképzelhető, hogy eredményeink nem mindig fedik a történészek adatait 16, s ebben nem is tévedett. Csak egy példát említve: a soproni városerődítés nagyrondellájának évi építése ugyan írott forrásokkal is adatolt 17, ő mégis úgy véli, ilyen nem épülhetett az 1500-as évek második fele után 18. Winkler itt csak röviden összefoglalt módszertani alapokra épülő eljárásából érthetően számos erődítés indokolatlan korai datálása következett, továbbá több olyan, az eddigi kutatások eredményeihez képest meglepőnek tekinthető megállapítás, miszerint a hazai 15. századi erődítésépítkezés fejlettsége megfelelt volna az európai átlagnak 19. A déli határnál csupán négy 14 Winkler Gusztáv: Reneszánsz erődépítészet Magyarországon. Mérnöki szemmel. Segédkönyvek a hadtörténet tanulmányozásához V. Budapest, Winkler, Winkler, Holl Imre: Sopron városfalai egy kutatási téma fejezetei. In: Gondolják, látják az várnak nagy voltát. Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. Budapest, Winkler, Winkler,

5 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 179 erősséget talált (Szabács, Nándorfehérvár, Galambóc, Szörény) gyakorlatilag az ország természetes határain kívül ezért azt a meggyőződését fogalmazta meg, miszerint az ottani rendszer nem végvárrendszer, hanem egy támadó célú, utánpótlást biztosító rendszer volt, hadászati mélység nélkül. 20 Bár természetesen számos figyelemre méltó megállapítás is olvasható Winkler munkájában 21 így fontosak az egyes erődítéstípusok általa megrajzolt sémái is a történeti adatok mérnöki szemmel történő szabad kezelése, a régészet eredményeinek teljes figyelmen kívül hagyása nem eredményezhetett megbízható megállapításokat. Mivel a munkában jegyzetek nem találhatóak, csupán egy rövid bibliográfia, közelebbről nem is tudhatjuk meg, mire alapozza a szerző sokszor igen különös fejtegetéseit. Tény azonban, hogy megállapításai fejlett, európai szintű várépítészet a Mohács körüli Magyarországon mintegy ellenpontját alkotják Pataki Vidor előbb idézett álláspontjának ő, mint láttuk, érdemleges erődítésépítészettel nem is számolt e korban! A vázlatos kutatástörténeti áttekintés alapján mindenesetre megállapíthatjuk, hogy jelenleg még korántsem rajzolhatunk megbízható képet a Mohács előtti és a csatavesztést közvetlenül követő évtizedek hazai erődítésépítészetéről, arról tehát, hogy a tűzfegyverek növekvő jelentősége mikor, miképp befolyásolta a régebbi várak átalakítását vagy épp új erősségek emelését. De nem jobb a helyzet az itt most nem vizsgálandó 15. század vonatkozásában sem jellemző, semmi közelebbit nem tudunk arról, hol dolgozott, mit épített az 1460-as években Mátyás szolgálatában Aristotele Fioravante bolognai hadmérnök vagy épp Paschoe Michelievich, Dubrovnik kikötőjének tervezője. 22 Célirányos főleg a Mohács utáni időszakot illető történeti forrásfeltárások és kiterjedtebb régészeti kutatások hiányában most így csupán néhány kérdés megfogalmazására vállalkozhatunk, továbbá arra, hogy a teljesség igénye nélkül bemutassunk néhány olyan erődítés-formát, melyek alkalmazásának pontos időhatárai ugyan még korántsem ismertek, de amelyek talán mindenki számára meggyőzően bizonyítják, hogy a 16. század első fele hadiépítészete sokkal színesebb volt, mint azt közel 80 éve Pataki Vidor feltételezte. 20 Winkler, Így az ágyútornyok feltűnő kedveltsége a hegyes Felvidéken: Winkler, Természetesen elsősorban a déli végvárvonalra gondol a kutatás: Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet. Budapest,

6 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 180 Először a barbakánról, az általában korábbi eredetű várkapuk előtt alkalmazott, köríves alaprajzú elővédőművekről kell említést tennünk, melyek átfogó értékelésére sőt, egyáltalában az emlékek összegyűjtésére még nem került sor. Többségük természetesen nem tekinthető kifejezett ágyúvédműnek, mivel általában csak kisebb-nagyobb szakállas puskák elhelyezésére voltak alkalmasak, sok esetben azonban nem lehet pontosan elkülöníteni őket az ismertetendő további védőművektől. Mai ismereteink szerint elsősorban a városok kapuinak védelmére szolgáltak, talán már a 15. század utolsó harmadától 23, de főpapi-főúri várak bejáratai védelmére is gyakran al- 1. kép. A barbakán sémája (Myskovszky Viktor rajza a bártfai városerődítés nyomán) 23 Különösen jól ismerjük Bártfa barbakánjait, Myskovszky Viktor tanulmányunkban közölt ideálrekonstrukciója is bártfai előképek alapján készült. Lásd: Bardejov. Meststká pamiatková rezervaciá. Bratislava, 1999., továbbá Székesfehérvár vonatkozásában: Siklósi Gyula: Die mittelaterlichen Wehranlagen, Burg- und Stadtmauen von Székesfehérvár. Budapest, 1999., különösen , ahol azonban jellemző módon a kutatási helyzetre a Palotai kapu rondellájáról esik szó! 180

7 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 181 kalmazták őket. Talán még Mohács előtt, között épülhetett meg egy időben a reneszánsz részleteket is felmutató késő gótikus kápolnával a siklósi vár 19. századi átépítésben ránk maradt kapuvédőműve 24. A térben közeli pécsi püspökvár jellegzetes kulcslyuklőréses barbakánját ugyanakkor újabban már az 1530-as évekre keltezik 25. Nagyvázsony vára kapuelővédműve esetében nincs meg az erre az építészeti megoldásra jellemző klasszikus összekötő nyaktag, kérdéses tehát, hogy besorolható-e a barbakánok 2. kép. A siklósi vár légifelvétele. Balra lent a 19. században átépített barbakán (www.civertan.hu) 24 A várra vonatkozó adatok legújabb összefoglalása: Bartos György Cabello, Juan: A Perényiek és a siklósi reneszánsz. In: Emlékkötet Szatmári György tiszteletére. Szerk. Fedeles Tamás. Budapest Pécs, , ahol a kutatók inkább ezen keltezés mellett foglalnak állást, míg újabban itt is felmerült egy 1540 körüli építés ötlete: Bodó Balázs: A pécsi barbakán. Adalékok a pécsi várkapuk történetéhez. In: Gondolják, látják az várnak nagy voltát. Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. Budapest, A pécsi barbakánról újabban: Bodó,

8 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A pécsi püspökvár délnyugati barbakánja (a szerző felvétele) közé, s ha nem, akkor minek nevezzük? Korát mindenesetre a 16. század első felén belül még nem sikerült pontosabban meghatározni 26. Ezzel szemben egyértelműen Szapolyai János 1530-as évekbeli építkezéséhez köthető a korábban már említett (s tévesen majd egy évszázaddal korábbra keltezett) budai déli nagyrondella, melyet azonban a kapuval való kapcsolata miatt a kutatók egy része ugyancsak barbakánnak tart 27. Ekkor a budai városerődítés több más sarokpontján is került sor rondellák és további, a falak oldalazását is lehető védőművek emelésére. Ezekről azonban még nincsenek biztosabb ismereteink, hasonlóan Palota, bizonyára ugyancsak a 16. század első feléből származó, ma csupán Giulio Turco felméréséből ismert, s talán ásatásokkal még feltárható kerek illetve félkörös erődítményeihez. 28 A klasszikus rondella egy belül nyitott néha földfeltöltéssel ellátott általában alacsonyabb, félköríves, (ágyú)lőrésekkel rendelkező védőmű, melyet általában az erősségek veszélyeztetett sarokpontjain emeltek. Itáliában már a 15. században kedvelt volt, de alkalmazásának hazai kezdetei nem ismertek. Mindenesetre Tata északnyugati sarokerődítménye Winkler Gusztáv 26 Éri István: Nagyvázsony. Budapest, 1969., valamint újabban Buzás Gergely megjelenés előtt álló tanulmánya a Magyar Nemzeti Múzeum Reneszánsz látványtár címet viselő kiállítása katalógusában. 27 A kiterjedt újabb irodalomból: Végh András: Adatok a budai palota Zsigmond-kori kapuihoz. In: Castrum Bene 2/1990. Budapest, , Uő: A középkori várostól a török erődig. In: Budapest Régiségei XXXI. (1997) , Buzás Gergely: Gótika és kora reneszánsz. Magyar építészet 2. Budapest, Mindezekre: Feld István: A magyarországi építészet Szapolyai János korában. In: Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről. Studia Miskolcinensia 5. Miskolc, , 75., további irodalommal. 182

9 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A budai várpalota rekonstruciós alaprajza 1540 körül. Alul a kaputoronnyal egybeépített déli nagyrondella (Szekér György rajza) 5. kép. A rondella sémája (Winkler Gusztáv rajza) 183

10 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A tatai vár alaprajza, Giulio Turco felmérése. Jobbra lent a vár rondellája által javasolt közötti keltezése 29 minden alapot nélkülöz, valószínűleg csak között emelték, bár a pontosabb építési ideje még felderítetlen. 30 Diósgyőr jellegzetes íves falkoronájú rondellája a palotaépület északkeleti sarkán csak Balassa Zsigmond 1540-től adatolt itteni birtoklásához köthető. 31 Döbrönte látványos védőművének építéséről nincsenek adataink birtokosai, az Essegváriak 1580 körül halnak ki 32. Bujákon Báthori András minden bizonynyal 1551-ben emel egy hatalmas 7. kép. A döbröntei vár romjai, az előtérben balra a rondella (a szerző felvétele) 29 Winkler , Tatára összefoglalóan: B. Szatmári Sarolta: Tata. In: Várépítészetünk. Szerk.: Gerő László. Budapest, Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár. Budapest, , ugyanitt az északnyugati sarkot is megerősítették egy szabálytalan ötszögű, már inkább bástyának (vagy ágyútoronynak?) nevezhető védőművel! Lásd még: Bessenyei József: Diósgyőr birtoklástörténete In: Miskolc története II. Miskolc, skk. 32 A vár eddigi kutatási eredményeinek összefoglalása: Kupovics Renáta: Döbrönte várának kutatása. In: Castrum 9. (2009/1.) sajtó alatt. 184

11 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 185 rondellát, melyben azonban még nem folyt régészeti kutatás 33. A rondellák tehát, úgy tűnik, különösen kedveltek voltak az es években alkalmazásuk azonban (mint erre Sopron esetében már utaltunk) még a 17. századba is belenyúlt. 8. kép. A bujáki vár alaprajza az északi nagy rondellával (KÖH tervtár) 9. kép. A soproni városerődítés 1631-ben emelt rondellája (a szerző felvétele) 33 Patay Pál: A bujáki vár. Műemlékeink. Budapest,

12 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 186 Fontos kérdés, milyen hadászati értékük lehetett ezeknek az általában a legveszélyeztetettebb pontokon egyedileg, tehát nem rendszerben alkalmazott ágyúvédőműveknek. Valószínű, hogy katonai értéküknél sokkal jelentősebb volt pszichológiai szerepük s ez vonatkozik a következőkben ismertetendő ágyútornyok többségére is 34. Rondellákat mindesetre ritkán építettek Winkler Gusztáv megfogalmazása szerint zárt tűzrendszerű, egységes tervezésű erődöknél 35, azaz szabályos rendszerben. Kérdés ezért, mennyire tükrözi az egykori valóságot a Pápa városát (egyébként fa-föld szerkezetű) rondellákkal ábrázoló, gyakran közölt ún. Houfnagel-féle metszet? 36 A rondellákhoz hasonlóan hosszú életű védőműnek tűnik nálunk az ágyútorony is, melynek pontosabb hazai kezdeteit még ugyancsak nem derítette még fel a kutatás. Ezek a kerek, íves vagy sok (általában öt) szögű alaprajzon 10. kép. Az ágyútorony sémája (Winkler Gusztáv rajza) 34 Lásd erre: Feld István: Késő reneszánsz és kora barokk. Magyar építészet 3. Budapest, , ugyanitt a rondella formát mutató, néhol azonban igen kicsiny fa-föld védművek értékeléséről. 35 Winkler Feld kép, továbbá Haris Andrea: A települések halmazától a városig. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. Pápa,

13 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A trencséni (Trenčín) vár alaprajza az építési periódusokkal. Alul az ágyútorony (A) és az előretolt védőmű. (B) (Miroslav Plaček-Martin Bóna után) emelt erődítések általában a fő támadási iránynak megfelelően, a leginkább védendő szakaszon helyezkedtek el, belül zárt, többszintes, általában boltozott építmények voltak, melyekben nagyszámú löveget lehetett elhelyezni. Nagy hatósugarú, de ugyanakkor a támadóknak kiváló célpontot is jelentő építményeknek számítottak. Talán az egyik legkorábbi ide sorolható emlék Trencsén várában épült. Az U-alaprajzú Jeremiás-torony a jelentős Mohács előtti Szapolyai-rezidencia délkeleti, hegy felőli oldalának védelmét szolgáló falrendszer központi eleme volt. Ugyanakkor az eléje kinyúló, már a várárokban elhelyezkedő, háromnegyedköríves alaprajzú Malom-torony tényleges megnevezése, tipológiai besorolása is problematikus itt ugyanis egy speciális előretolt védőműről van szó, mely egyedülállónak tűnik a hazai várépítészetben. Sajnos, ma még nem dönthető el, hogy ezek az építmények a késő középkori főúri székhely védelmére épültek-e, vagy csak azt követően emeltette őket Ferdinánd vagy későbbi magánbirtokosai, hogy Katzianer 1528-ban ostrommal elfoglalta a várat 37. Az ismert régészeti források közzététele és a Mohács utáni birtokosok levéltári anyagának feldolgozása nélkül tehát aligha határozható meg e védőműrendszer hadtörténeti jelentősége. 37 A vár építéstörténetéről nem áll rendelkezésünkre modern építéstörténeti feldolgozás, lásd erre Feld, , továbbá legújabban: Miroslav Plaček Martin Bóna: Encyklopédia slovenských hradov. Bratislava, további irodalommal. 187

14 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. Az esztergomi vár délkeleti ágyútornya 1800 körül (Tolnai Gergely után) A hadiépítészeti terminológia bizonytalanságait jól jelzi az esztergomi vár kapuját oldalazó, erősen visszabontott állapotban ránk maradt kerek védőmű, melyet ma ugyan rondellának neveznek, de egy, korábbi formáját mutató ábrázolás szerint sokkal inkább ágyútoronynak tartható. Építése több más, ugyan gyakran még vitatott kronológiai helyzetű esztergomi védőműhöz hasonlóan valószínűleg 1540 körülre, azaz közvetlenül a török foglalás elé helyezhető, s Várdai Pál érsek építtetői tevékenységével hozható kapcsolatba. 38 Hasonlóan rondellának nevezi a köznyelv Gyula külső falgyűrűje délnyugati sarkát erősítő, két boltozatos szinttel rendelkező, de kétségkívül relatíve alacsony ágyútornyát. Itt elvileg nem zárható ki egy Mohács előtti építési idő sem, bár erre közvetlen adatokkal nem rendelkezünk. 39 Somoskő szinte már rendszert alkotó három, különböző méretű és formájú, de egyaránt kerek illetve íves alaprajzú ágyútornya ugyanakkor minden bizonnyal már Losonczi István 1550 körül építkezéseihez köthető 40. Mint említettük, ágyútornyok sokszögű alaprajzzal is épültek. Tokaj II. Rákóczi Ferenc által felrobbantatott s ásatásokkal csak újabban kutatott erősségében Winkler Gusztáv az ágyútornyok egy speciális formája, az itáliai 38 Tolnai Gergely: Az esztergomi vár erődítéstörténete. In: Az esztergomi Vármúzeum kőtárának katalógusa. Szerk. Buzás Gergely és Tolnai Gergely. Esztergom, Feld István: A gyulai vár a középkorban. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged, még egy rondella és egy ágyútorony közötti átmenetnek minősítve az erődítményt! 40 A várra legutóbb: Feld István: Somoskő vára. In: Castrum. A Casatrum Bene Egyesület Hírlevele 1. (2005/1.) , valamint Plaček-Bóna

15 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A gyulai vár délnyugati ágyútornya (Feld István Márton felvétele) 14. kép. A somoskői (Somoška) vár alaprajza az építési periódusokkal és a három, részben kazamafolyosókkal összekötött ágyútoronnyal (Miroslav Palček Martin Bóna után) 189

16 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 190 puntone típusát véli felfedezni 41. A jellegzetes ötszögű építmény pontosabb értékelése és ugyanígy korhatározása azonban további kutatások nélkül aligha lehetséges, a legújabb irodalomban is nagyrészt csak feltevések láttak napvilágot, s ez áll az erődítmény egészének építéstörténetére is. 42 Fülek várában 1554 előtt Bebek Ferenc több ilyen sokszögű védőművet is emeltetett 43. A közeli Salgó várát minden bizonnyal a Derencsényiek erődítették évi birtokszerzésük után meg egy hatalmas, méretét tekintve szinte a korai vármagot is felülmúló korábban olaszbástyának is tartott 15. kép. A tokaji vár 17. századi alaprajza az eddig feltárt részletek feltüntetésével. Jobbra az ötszögű ágyútorony (Makoldi Miklós után) 41 Winkler, , véleménye szerint 1470 és 1490 között épülhetett. 42 Makoldi Miklós: Tokaj vár a évi feltárások tükrében. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 7. (2008/1.) A várra legutóbb: Plaček-Bóna

17 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 191 védőművel mint az évi ostroma során kiderült, nem sok sikerrel 44. Kérdés végül, hogy hová soroljuk Sümeg vára 1554-ben, Kövessy András püspök által emeltetett északnyugati sarokvédőművét ágyútoronyról vagy már bástyáról lehet-e itt szó? kép. A füleki vár délnyugati ágyútornya (A szerző felvétele) 44 A várról legutóbb, további irodalommal: Feld István: Salgó vára. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 1. (2005/1.) Koppány Tibor Kozák Károly: A sümegi vár feltárása és helyreállítása ( ). In: Magyar Műemlékvédelem IV. Budapest,

18 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A salgói vár 16. századi állapotának rekonstrukciós tömegvázlata, előtérben az ötszögű ágyútorony (Máthé Géza rajza) Az ágyútoronynak is tartható védőművek egyedi alkalmazására számos más példa hozható még fel 46, áttekintésünket azonban e védőmű kerek alaprajzú formájának kifejezetten rendszerben történő alkalmazásával kívánjuk zárni. Erre, tehát az ágyútornyoknak a védelmi rendszer egészét figyelembe vevő azaz többek között az összes várfal oldalazását lehetővé tevő kiépítésére két, viszonylag korai és méltatlanul kevéssé ismert példát ismerünk. Az augsburgi Fuggerek Vöröskő korábbi hegyivárát elbontva, annak helyén emeltek valószínűleg 1539 és 1541/42 között egy hatalmas, nyújtott téglalap alaprajzú, átalakított formájában ma is álló épületet négy hatalmas 46 Igy Árva Feld Pécsvárad Bodó Balázs: Reneszánsz építkezések a pécsváradi bencés apátságban. In: Emlékkötet Szatmári György tiszteletére. Szerk. Fedeles Tamás. Budapest Pécs vagy Regéc Simon Zoltán: A regéci vár eddigi kutatásának eredményei. In: Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 5. (2007/1.) , utóbbi esetben kör alaprajzú bástya megnevezéssel illetve az építményt. 192

19 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A sümegi vár légifelvétele, balra az ún. Kövessy-bástya (www.civertan.hu) ágyútoronnyal a sarkain 47. A már Diósgyőr kapcsán említett Balassa Zsigmond pedig valamikor 1530 és 1546 között vetette körül az általa elfoglalt bozóki premontrei kolostort egy hasonló elrendezésű, ágyútornyos védővonallal. 48 E két erősség emelésének pontos körülményei a források feltáratlansága miatt még nem eléggé tisztázottak, az azonban aligha vitatható, hogy mindkét erődítés már valóban korszerű hadmérnöki elképzeléseket tükröz, s jelzi, hogy az olasz rendszerű hadiépítészet elterjedése előtt is figyelemre méltó védelmi építkezések zajlottak a Magyar Királyság területén. Jellemző azonban a Mohács utáni évtizedek a kettős királyválasztás kora belpolitikai viszonyaira, hogy mindkét utóbb említett erősség a magánföldesúri építkezés keretei között született meg, ahogy az itáliai hadiépítészet 47 A várra legutóbb: Plaček Bóna , továbbá: Feld, Feld

20 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page 194 elemeinek alkalmazására is először Perényi Péter 1534 és 1541 között kiépített sárospataki rezidenciáján 49 s egyes vélemények szerint a Martinuzzi György által kezdetben még János király nevében 1539-től emelt Szamosújváron 50 került sor jóval az Udvari Haditanács megalakulása előtt. De ekkor még másutt is megfigyelhető az ötszögű bástyák egyedi, sőt az itáliai előképektől eltérő módosított, kapuelővédműként netán speciális barbakánként? való alkalmazása is. Ez utóbbiakra jó példa az egri Varkoch-kapubástya vagy a füzéri vár kaputornya előtt elhelyezkedő ötszögű, a vár kapuját magába foglaló védőmű mindkettő talán Alexander (Alessandro) Vedani, Perényi Péter részletesebben nem ismert életpályát befutott építőmesterének alkotása kép. A vöröskői (Cervený Kamen) vár pinceszintjének alaprajza a négy sarkán ágyútoronnyal (Miroslav Plaček-Martin Bóna után) 49 Legutóbb, további irodalommal: Nováki Gyula Sárközy Sebestyén Feld István: Borsod- Abaúj-Zemplén megyei várai az őskortól a kuruc korig. Budapest, P. Kovács Klára: A szamosújvári vár Martinuzzi-palotája. In: Kastélyok évszázadai, évszázadok kastélyai. Tanulmányok a 80 éves Koppány Tibor tiszteletére. Szerk. Feld István és Somorjay Selysette. Budapest, Minderre lásd: Feld, a kérdés részletesebb vizsgálata azonban már egy további, az olasz rendszerű erődépítészet egyes elemeinek elterjedését taglaló tanulmány feladata kell, hogy legyen. 194

21 08_Feld_Istvan_27.qxd :07 Page kép. A bozóki (Bozovík) volt premontrei prépostság ágyútornyos védőöve (www.civertan.hu) 195

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSZET SZAPOLYAI JÁNOS KORÁBAN

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSZET SZAPOLYAI JÁNOS KORÁBAN A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSZET SZAPOLYAI JÁNOS KORÁBAN FELD ISTVÁN Az ember által épített környezet történetének kutatása a középkor vagy a korai újkor vonatkozásában csak ritkán vállalkozhat arra, hogy egy

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Szakál Ernő, a budai gótikus szobrok restaurátora

Szakál Ernő, a budai gótikus szobrok restaurátora A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Végh András Szakál Ernő, a budai gótikus szobrok restaurátora 2013 Marosi Ernő és Szakál Ernő egy újonnan

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011

MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 MAGYAR GEODÉTÁK SZÍRIÁBAN 2011 Margat, vagy al-marqab arabul Qalaat al-marqab ( قلع ة المرق ب, a Megfigyelőhely ) a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvárai közé tartozik. A Szent János Ispotályos (Johannita)

Részletesebben

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota , királyi palota Töredékek a visegrádi királyi palota címeres zárterkélyéről, 1477 1478 körül., Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeum Címerfal, 1453 körül. Bécsújhely, vár, Szent György kápolna Niklas

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

VÁRAK ZEMPLÉNBEN ÉS ABAÚJBAN

VÁRAK ZEMPLÉNBEN ÉS ABAÚJBAN VÁRAK ZEMPLÉNBEN ÉS ABAÚJBAN A Castrum Bene Egyesület 14. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek RINGER ISTVÁN SÁROSPATAK Sárospatak városához történelmünk, művelődéstörténetünk és építészettörténetünk

Részletesebben

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A hagyaték. Konferencia a Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeiről Pályázati azonosító: 3508/01131 A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA Közgyűjtemények

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Előzetes programterv

Előzetes programterv Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium

Részletesebben

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu

Levelezési cím: 8220-Balatonalmádi Városház tér 4. Telefonszám: 88/542-514 pannoniakonyvtar@upcmail.hu I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy

Részletesebben

ADATOK A NAGYVÁZSONYI VÁR 1954 1960 KÖZÖTT VÉGZETT RÉGÉSZETI KUTATÁSÁHOZ

ADATOK A NAGYVÁZSONYI VÁR 1954 1960 KÖZÖTT VÉGZETT RÉGÉSZETI KUTATÁSÁHOZ SZVATH MÁRTON ADATOK A NAGYVÁZSONYI VÁR 1954 1960 KÖZÖTT VÉGZETT RÉGÉSZETI KUTATÁSÁHOZ A nagyvázsonyi vár romjainak feltárása a II. világháború után kialakuló magyarországi középkori régészet egyik legjelentősebb

Részletesebben

A budavári Táncsics Mihály utca 7-9. rövid története

A budavári Táncsics Mihály utca 7-9. rövid története A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Bencze Zoltán A budavári Táncsics Mihály utca 7-9. rövid története 2013 Táncsics Mihály utca 9. alatt 1962-ben

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

MELLÉKLETEK Magyargencs.

MELLÉKLETEK Magyargencs. MELLÉKLETEK Magyargencs. 1. Bibliográfia és források. 69. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 70-71 old. 3. Térképek. 72-73. old. 68 Irodalom. (Válogatás). Magyargencs. * BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Balatonfelvidéki végvárak

Balatonfelvidéki végvárak A Balatonfelvidéken elszórva rengeteg végvár romját találhatjuk meg, nagyobb részüket elhanyagolt, pusztuló állapotban. A mûszaki karbantartás mellett a legfontosabb feladat ezen emlékek élõvé tétele,

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D.

MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR. 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE. RABB PÉTER Ph.D. MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. KÖZÉPKOR 4. rész A GÓTIKUS VÁROS SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZETE RABB PÉTER Ph.D. ÚJ RENDEK A XIII. SZÁZADBAN ( KOLDULÓRENDEK ) Ferencesek Dominikánusok Pálosok Ordo Fratum Minorum Ordo

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

Könyvismertetések. A castellumtól a kastélyig Tanulmányok a magyarországi kastélyépítés történetéből

Könyvismertetések. A castellumtól a kastélyig Tanulmányok a magyarországi kastélyépítés történetéből Könyvismertetések Koppány Tibor A castellumtól a kastélyig Tanulmányok a magyarországi kastélyépítés történetéből Szerk. Domokos György. Históriaantik Könyvesház Kiadó. Budapest, 2006. 266 o. Napjainkban,

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

A magyar solymászat a művészetben

A magyar solymászat a művészetben A magyar solymászat a művészetben Gyermekkorom óta solymászom, a madarak az óta is részesei az életemnek. A solymászat a művészetben nagyon szerteágazó, megtalálható szinte a művészet minden ágában. Lehetetlen

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Várak Vas megyében. A Castrum Bene Egyesület 13. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek KŐSZEG VÁROSFALAI ÉS VÁROSI VÁRA

Várak Vas megyében. A Castrum Bene Egyesület 13. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek KŐSZEG VÁROSFALAI ÉS VÁROSI VÁRA Várak Vas megyében A Castrum Bene Egyesület 13. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek B. BENKHARD LILLA MENTÉNYI KLÁRA 1 KŐSZEG VÁROSFALAI ÉS VÁROSI VÁRA A város védelmi rendszere Kőszeg várát

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

Várak Nógrádban. A Castrum Bene Egyesület 11. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek. Salgó vára

Várak Nógrádban. A Castrum Bene Egyesület 11. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek. Salgó vára Várak Nógrádban A Castrum Bene Egyesület 11. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek Feld István Salgó vára A Salgótarjántól É-ra, Salgóbánya, az egykori bányásztelepülés felett emelkedő 625 m magas

Részletesebben

A római limes magyarországi szakasza, a Ripa Pannonica jelentősége

A római limes magyarországi szakasza, a Ripa Pannonica jelentősége A római limes magyarországi szakasza, a Ripa Pannonica jelentősége Visy Zsolt egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem DANUBE LIMES KONFERENCIA Tájékoztatás a világörökségi jelölésről Budapest, 2010. január

Részletesebben

Ismeri Magyarországot?

Ismeri Magyarországot? instrukciók Instrukciók angolul Preparation: print out the worksheets You will need: a dictionary Time: 25-30 minutes With this worksheet, you will learn and share basic information about the location

Részletesebben

SZATMÁR KORA ÚJKORI ERŐDJE 1

SZATMÁR KORA ÚJKORI ERŐDJE 1 SZŐCS PÉTER SZATMÁR KORA ÚJKORI ERŐDJE 1 A hagyomány és a történeti irodalom többnyire három erődítményt köt Szatmár városához. 2 Korban az első az Árpád-kori ispánsági központ, amelyet írott forrásokból

Részletesebben

Innováció Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-8. évfolyamosok számára.

Innováció Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-8. évfolyamosok számára. TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba Évfolyam Elsı 1. nap Innováció Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-8. osok számára. Tanulmányi kirándulások ütemterve 1-4.

Részletesebben

A Magyar Mezıgazdasági Múzeum kiadványai

A Magyar Mezıgazdasági Múzeum kiadványai A Magyar Mezıgazdasági Múzeum kiadványai A Múzeum kiadványaihoz a Múzeum nyitvatartási idejében a Kiadványárudában vagy postai utánvéttel (amelyre a postaköltséget felszámítjuk) lehet hozzájutni. A 100

Részletesebben

XII. A KÖZÉPKOR ÉS A KORA ÚJKOR

XII. A KÖZÉPKOR ÉS A KORA ÚJKOR XII. A KÖZÉPKOR ÉS A KORA ÚJKOR A középkori régészet Magyarországon 347 A KÖZÉPKORI RÉGÉSZET MAGYARORSZÁGON Laszlovszky József A történelem korszakainak régészeti kutatása különbözõ idõpontokban kezdõdött,

Részletesebben

VÁRAK ÉS KASTÉLYOK TOKAJ KÖRNYÉKÉN

VÁRAK ÉS KASTÉLYOK TOKAJ KÖRNYÉKÉN VÁRAK ÉS KASTÉLYOK TOKAJ KÖRNYÉKÉN A Castrum Bene Egyesület 17. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek MAKOLDI MIKLÓS Tokaj, Rákóczi vár A Kedves Olvasó a Castrum Hírlevél hasábjain 2008 óta már

Részletesebben

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2012 ŐSZ

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2012 ŐSZ MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2012 ŐSZ www.magyarregeszet.hu A SOMOGYVÁRI BENCÉS APÁTSÁGI TEMPLOM 16. SZÁZADI ÚJJÁÉPÍTÉSE ÉS BOLTOZATA 1 Buzás Gergely Somogyváron 1091-ben Szent László király alapította

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

MŰHELY. Gondolják, látják az várnak nagy voltát... Néhány gondolat egy tanulmánykötet kapcsán

MŰHELY. Gondolják, látják az várnak nagy voltát... Néhány gondolat egy tanulmánykötet kapcsán MŰHELY 2006 júliusában a Castrum Bene Egyesület Gesztes vára alatt egy vártörténeti tanulmánykötettel köszöntötte 80. születésnapja alkalmából a magyar várkutatás nesztorát, Nováki Gyulát. Az ünnepelt

Részletesebben

FEJEZETEK KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉLKELET- EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL

FEJEZETEK KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉLKELET- EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL FEJEZETEK KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉLKELET- EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL Szlovák címerek Prof. PhDr. Jozef Novák DrSc: A történelem segédtudományai művelőinek nesztora északi szomszédunknál. Az elmúlt évtizedekben felnőtt

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

SOMOGY MEGYE VÁRAI A KÖZÉPKORTÓL A KURUC KORIG

SOMOGY MEGYE VÁRAI A KÖZÉPKORTÓL A KURUC KORIG KÖNYVISMERTETÉSEK MAGYAR KÁLMÁN NOVÁKI GYULA SOMOGY MEGYE VÁRAI A KÖZÉPKORTÓL A KURUC KORIG Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 2005. 298 oldal, helyszínrajzokkal, 86 rajzos, illetve fényképtáblával

Részletesebben

5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön)

5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön) 5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön) ÚTVONALÚT ÚTVONAL 1. nap: Érkezés: 9-órakor Gyöngyösre. GYÖNGYÖS A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

ERŐDÍTÉSEK FELDERÍTÉSE ÉS REKONSTRUKCIÓJA TÉRINFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL (XV.-XVI. század) Winkler Gusztáv. (a tanulmány OTKA támogatással készült)

ERŐDÍTÉSEK FELDERÍTÉSE ÉS REKONSTRUKCIÓJA TÉRINFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL (XV.-XVI. század) Winkler Gusztáv. (a tanulmány OTKA támogatással készült) PR/B10WG03020F005F005 RŐDÍÉSK FLDRÍÉS ÉS RKONSRUKCIÓJA ÉRINFORMAIKAI SZKÖZÖKKL (XV.-XVI. század) Winkler Gusztáv (a tanulmány OKA támogatással készült) 1. BVZŐ A magyarországi erődítések általános leírása

Részletesebben

VÁRAK A BAKONYBAN. A Castrum Bene Egyesület 16. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek BÁND ESSEGVÁR

VÁRAK A BAKONYBAN. A Castrum Bene Egyesület 16. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek BÁND ESSEGVÁR VÁRAK A BAKONYBAN A Castrum Bene Egyesület 16. vándorgyűlése alkalmából felkeresett erősségek RAINER PÁL BÁND ESSEGVÁR Veszprémtől néhány km-nyire Ny-ra, szép természeti környezetben, Bánd község fölé

Részletesebben

2900 Komá rom, Keleme n L. u. 22. Tel./Fax: (36)34 344-697, mobil 06 20 619 1102; emese@ja mk.hu

2900 Komá rom, Keleme n L. u. 22. Tel./Fax: (36)34 344-697, mobil 06 20 619 1102; emese@ja mk.hu KOMÁROMI Klapka György Múzeum 2900 Komá rom, Keleme n L. u. 22. Tel./Fax: (36)34 344-697, mobil 06 20 619 1102; emese@ja mk.hu Ikt. szám: 6/2014 Tárgy: Szakmai beszámoló a 3506/01895 számú pályázat elszámolásához

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

150 éves a magyar tőzsde

150 éves a magyar tőzsde 150 éves a magyar tőzsde Jótékonysági árverés (2014. június 17.) Az összeállítás a Sándor Imre PR-díj 2014 zsűrije számára készült. Az eseménnyel kapcsolatos anyagok itt elérhetőek: www.frontpage.hu/bet150-sandorimre

Részletesebben

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása

A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása Három hetet meghaladó projekt szakmai beszámol molója A három hetet meghaladó projekt rövid összefoglalása A projekt címe: Zenetörténeti áttekintés a kezdetektıl a XX. századig. A projekt megvalósításának

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor Archeometria - Régészeti bevezető 3. - Ami elmaradt: régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) Régészeti bevezető 3: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások

Részletesebben

Verona és az északitáliai

Verona és az északitáliai Verona és az északitáliai Erődnégyszög Hadmérnöktörténeti ismertek (BMEEOFTAV12) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Gelencsér Gergő

Részletesebben

HÁROMSZÉK MŰEMLÉKEI 2011

HÁROMSZÉK MŰEMLÉKEI 2011 HÁROMSZÉK MŰEMLÉKEI 2011 Az utóbbi 10 év Műemlék helyreállítási munkálatai KIVITELEZETT MUNKÁK Besenyő Református templom Bodvaj Vashámor (kohó!) Bölön - Unitárius templom Kézdivásárhely Apaffy utca

Részletesebben

MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás címe, rövid összefoglaló (max. 500 karakter)

MEGTEKINTHETİ KIÁLLÍTÁSOK Idıszaki kiállítás címe, rövid összefoglaló (max. 500 karakter) MÚZEUM ADATAI Múzeum neve Megye Település Pontos cím Honlapcím Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ Megrendelés Név Telefon E-mail Név Telefon E-mail Budapesti Történeti Múzeum Budapest

Részletesebben

Vitány: értékek, felelősség és lehetőségek

Vitány: értékek, felelősség és lehetőségek A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kelemen Bálint Rácz Miklós Vitány: értékek, felelősség és lehetőségek 2013 A rom és természet harmóniája:

Részletesebben

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok OV Öltözködéskultúra Technikusi osztályok 10. évfolyam /10. a, 11. e osztályok/ heti 1 óra A vizsgára vonatkozó szabályok: A vizsga típusa: szóbeli - A tanuló több kérdésből álló feladatlapot kap adott

Részletesebben

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN (DR WINKLER GUSZTÁV) A következőkben röviden bemutatjuk a Kelet-Ukrajnában folyó katonai műveleteket egy térképsorozat segítségével. A térképek méretaránya és a

Részletesebben

47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR

47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR 47. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR A turizmus szerepe az ország, egyes országrészek, tájegységek és a települések életében és fejlődésében Országos, térségi és települési áttekintés

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Fogalom meghatározás A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló MEGOLDÁSOK 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd

Részletesebben

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban Szerzői ismertető NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Gorda Éva A magyar haditudósítás az első és második világháborúban című doktori (PhD) értekezéséhez Témavezető: Dr. Szabó József

Részletesebben

Can/be able to. Using Can in Present, Past, and Future. A Can jelen, múlt és jövő idejű használata

Can/be able to. Using Can in Present, Past, and Future. A Can jelen, múlt és jövő idejű használata Can/ Can is one of the most commonly used modal verbs in English. It be used to express ability or opportunity, to request or offer permission, and to show possibility or impossibility. A az egyik leggyakrabban

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága KJB / 2008.03.12. Kulturális Javak Bizottsága 2008. március 12-i ülés Az ülés napirendje KJB / 2008.03.12. 1. Franz Schrotzberg: Ismeretlen nő (Mária Lujza) képmása, 1846, (Olaj, vászon, 127 cm x 94,5

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola Régészet Program DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI ÉDER KATALIN

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola Régészet Program DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI ÉDER KATALIN Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola Régészet Program DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI ÉDER KATALIN MEZŐVÁROSI PLÉBÁNIATEMPLOMOK KÖZÉPKORI VÁROSMENTES TÁJAKON

Részletesebben

Tervező: Kovács Ildikó, okl. építészmérnök É01-4220 Bp. 2012. július hó

Tervező: Kovács Ildikó, okl. építészmérnök É01-4220 Bp. 2012. július hó Budapest, VIII. Horánszky u 9. hrsz: 36617 az UTcai homlokzat felújítása Tornyai János:Felhők az Alföld felett Engedélyezési tervdokumentáció Megbízó: Társasház. Horánszky u. 9. Közös képviselő: Halász

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. február 9-i ülés Az ülés napirendje 1. Pontormo, Jacopo (Pontormo, 1494 1557)-nak tulajdonítva: Mária gyermekével, Keresztelő Szent Jánossal és két angyallal, 1523 körül

Részletesebben

EGER VÁRA BARÁTAINAK KÖRE EGYESÜLET 3300 Eger, Vár 1. Alapítás éve: 1957 Adószám: 19923961-1-10 Számlaszám: OTP 11739009-20010070

EGER VÁRA BARÁTAINAK KÖRE EGYESÜLET 3300 Eger, Vár 1. Alapítás éve: 1957 Adószám: 19923961-1-10 Számlaszám: OTP 11739009-20010070 EGER VÁRA BARÁTAINAK KÖRE EGYESÜLET 3300 Eger, Vár 1. Alapítás éve: 1957 Adószám: 19923961-1-10 Számlaszám: OTP 11739009-20010070 Kedves Hagyományőrző! Fontos állomásához érkezett a Civil Csillagok, az

Részletesebben

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek 2740 Abony, Kossuth tér 4. 8400 Ajka, Szabadság tér 14. 2170 Aszód, Kossuth Lajos u. 15. 6500 Baja, Csermák Mihály tér 4. 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 34-36. 8230 Balatonfüred, Jókai M. út 17. 4060

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

benke.gabor@yahoo.de Dr. Bereczky Dániel Dr. Barborják Zoltán

benke.gabor@yahoo.de Dr. Bereczky Dániel Dr. Barborják Zoltán Dr. Benke Gábor LL.M., S.J.D. Dr. Benke Gábor kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal és jelentős bank- és pénzügyi jogi tapasztalatokkal rendelkezik. Külön kiemelendő közösségi jogi, valamint a versenyjog

Részletesebben

Pest megye őskori és középkori várai Zárójelentés (T 048318)

Pest megye őskori és középkori várai Zárójelentés (T 048318) Pest megye őskori és középkori várai Zárójelentés (T 048318) Előkészítő munkák Pest megyében a szisztematikus várkutatás a Börzsöny-hegységben kezdődött el. A munkát Nováki Gyula és Sándorfi György indította

Részletesebben

APP!MOBILE 2014 TÉVUTAK ÉS TÉVHITEK, AVAGY A MOBILITÁS NAGYVÁLLALATI KÖRNYEZETBEN

APP!MOBILE 2014 TÉVUTAK ÉS TÉVHITEK, AVAGY A MOBILITÁS NAGYVÁLLALATI KÖRNYEZETBEN APP!MOBILE 2014 TÉVUTAK ÉS TÉVHITEK, AVAGY A MOBILITÁS NAGYVÁLLALATI KÖRNYEZETBEN IT Services Hungary Balog Zsolt - Head of Enterprise Architecture Budapest, 2014. november 12. IT SERVICES HUNGARY COMPANY

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

3. Buzás Gergely: Visegrád, királyi palota 1. a kápolna és az északkeleti palota (Lapidarium Hungaricum 2.), Budapest 1990.

3. Buzás Gergely: Visegrád, királyi palota 1. a kápolna és az északkeleti palota (Lapidarium Hungaricum 2.), Budapest 1990. 1. Buzás Gergely: A visegrádi királyi palota, Valóság 1990/1. 91-101. 2. Szőke Mátyás - Buzás Gergely: A visegrádi Alsóvár a XIII. században, in: Castrum Bene 1989., Gyöngyös 1990. 121-134. 3. Buzás Gergely:

Részletesebben

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: dr. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA (lánykori név: Rausch Petra) Családi állapot: házas Születési hely, idő: Komló, 1984.03.04. Cím: 7300 Komló, Damjanich u. 13. Telefonszám:

Részletesebben

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Elnöke Dr. Tamási Judit

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Elnöke Dr. Tamási Judit Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Elnöke Dr. Tamási Judit Budapest Táncsics M. u 1 Tisztelt Elnök Asszony! Az Arrabona Városvédő Egyesület (Győr, Tábor u 5/A. 9026) elnöksége és tagsága nevében köszönjük

Részletesebben

Középszintű Művészettörténet műelemző feladatsor

Középszintű Művészettörténet műelemző feladatsor Középszintű Művészettörténet műelemző feladatsor 1. Az alábbiakban az építészettörténetben használatos fogalmakat olvashat. Határozza meg minél pontosabban a fogalmak jelentését! Egész mondatban válaszoljon,

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

KOLOZSVÁR. Határtalanul Készítette:Pap Krisztina Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.21

KOLOZSVÁR. Határtalanul Készítette:Pap Krisztina Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.21 KOLOZSVÁR Határtalanul Készítette:Pap Krisztina Hódmezővásárhely Kertvárosi Katolikus Általános Iskola 2012.09.21 A népvándorlás századai után, a X. és XI. század fordulóján a régi Napoca helyén, a jelenlegi

Részletesebben

Tudományos konferenciák és kiadványok - Reneszánsz év 2008

Tudományos konferenciák és kiadványok - Reneszánsz év 2008 Tudományos konferenciák és kiadványok - Reneszánsz év 2008 MTA Irodalomtudományi Intézet "Identitás és Kultúra a Török hódoltságban" c. konferencia 1 1118 Budapest, Ménesi út 11-13. 980 000 2 MTA Irodalomtudományi

Részletesebben

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek A magyarországi gótika művészete című fejezethez

Kiegészítő ismeretek A magyarországi gótika művészete című fejezethez Kiegészítő ismeretek A magyarországi gótika művészete című fejezethez Történeti áttekintés A központi hatalom nálunk is a városokra támaszkodik, s ezáltal új egyensúlyi helyzetet alakít ki. A nagy számban

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 13. fórum. Programfüzet

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 13. fórum. Programfüzet MAROSVÁSÁRHELYI FIÓKEGYESÜLET BORSOS TAMÁS EGYESÜLET Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 13. fórum Programfüzet 2014. november 29. Marosvásárhely

Részletesebben

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ BOGDÁNDI ZSOLT 407062 Szucság 244. sz. Románia Tel: 004-0729-39-65-64 e-mail: zsbogdandi@yahoo.com TANULMÁNYOK: 2011: doktori fokozat megszerzése a Debreceni Egyetemen, summa cum laude

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

Habs sor 02-2.qxd 2008. 08. 15. 11:19 Page 587. XI. Összegzés

Habs sor 02-2.qxd 2008. 08. 15. 11:19 Page 587. XI. Összegzés Habs sor 02-2.qxd 2008. 08. 15. 11:19 Page 587 A kamarai birtokok igazgatásának és gazdálkodásának elemzése számos következtetés és még több kérdés felvetésére ösztönözhet. A magyarországi kamarai birtokrendszer

Részletesebben