Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula."

Átírás

1 Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése

2

3 Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése Doktori értekezés Nagy Balázs Debrecen, 2009

4 Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom elssorban szüleimnek, továbbá Ron Akehurstnek, Bodrogi Józsefnek, Boncz Imrének, Brandtmüller Ágnesnek, Alan Brennannek, Dózsa Csabának, Falusi Zsófiának, Gilicze Lászlónak, Hornyák Róbertnek, Jónásné Katona Katalinnak, Kaló Zoltánnak, Nagy Józsefnek, Pál Lászlónak, Rakonczai Pálnak, Reszegi Csillának és Sipos Júliának a kutatás során nyújtott segítségükért és a hasznos tanácsaikért. Külön köszönet illeti Kaló Zoltánt, aki a dolgozat elvéleményezését végezte.

5 Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Versenyképesség, Globalizáció, Regionalitás doktori program Nagy Balázs, 2009 Témavezetk: Dr. Gulácsi László habilitált egyetemi docens, Corvinus Egyetem Egészséggazdaságtani és Technológiaelemzési Kutatóközpont Dr. Szanyi Miklós tudományos fmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet Elbíráló: Dr. Kaló Zoltán kutatóközpont vezet, Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont Doktori Szigorlat Elnök: Dr. Jenei György egyetemi tanár Kérdez tanár (globalizáció gazdaságtana ftárgy): Prof. Csaba László akadémikus Kérdez tanár (gazdasági jog melléktárgy): Prof. Prugberger Tamás egyetemi tanár Titkár: Szilágyi Enik Idpont: június 20. Munkahelyi vita Bíráló Bizottsága Elnök: Prof. Makó Csaba Bíráló: Dr. Pete Péter egyetemi tanár Bíráló: Prof. Orosz Éva egyetemi tanár, az MTA doktora Tagok: Dr. Muraközy László egyetemi docens, Dr. Kormos János egyetemi tanár Idpont: december 5. Nyilvános vita Bíráló Bizottsága Elnök: Prof. Makó Csaba Bíráló: Dr. Makara Péter figazgató helyettes Bíráló: Prof. Orosz Éva egyetemi tanár, az MTA doktora Tagok: Dr. Kapás Judit habilitált egyetemi docens, Dr. Kaló Zoltán kutatóközpont vezet Idpont: február 20.

6 Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 Relevancia... 1 Cél és kutatási kérdés... 2 Hipotézis... 3 Módszer... 4 Az elméleti és a gyakorlati kutatás jelentsége... 4 A dolgozat felépítése... 5 A dolgozat összefoglalása A forrásallokációtól a kockázatkiigazításig A versenyzi egyensúly korlátai az egészségügyben Az állami beavatkozás a piac mködésébe A forrásallokáció módja Zárt, prospektív költségvetés A szükségletbecslés jelentsége A fejkvóta Definíció Haszon és kockázat Stratégiai vs. részleges forrásallokáció A fejkvóta kockázatának kezelése Kockázatmegosztás Kockázatkiigazítás A kockázatkiigazítás szempontjai Hatékonyság Definíció Termelési hatékonyság Makroszint allokációs hatékonyság Rendszeren belüli allokációs hatékonyság Ellátások allokációs hatékonysága...42

7 2.1.6 A hatékonyság szerepe Méltányosság Definíciók Méltányosság az elosztásában Hatékonyság és méltányosság A fejkvóta modellje hatékonyság vs. méltányosság Az egészségmaximalizálási modell Különbségek a minségben Különbségek a hozzáférésben Különbségek a szükségletekben (egészségtermelési függvényben) A hatékonyság és a vertikális méltányosság közötti választás modellje Kihívások a kockázatkiigazítás számára Kockázatkiigazítási módszerek A fejkvóta-készítési feladat formalizálása A fejkvóta változói Demográfia kor és nem Etnikum Munkaer-piaci státusz Földrajzi elhelyezkedés Mortalitás Morbiditás Elz évi költségek Szociodemográfiai tényezk Kérdíves felmérések Disease management programok Tényezk elvárt tulajdonságai A fejkvóta-modellek építése A függvényforma Statisztikai eljárások Aggregált adatok használata - interpretációs hiba Modellek statisztikai teljesítményének mérése Legitim és nem legitim változók Választás a modellek között Ösztönzés...79

8 3.4.2 Igazságosság Alkalmazhatóság Egyéb gyakorlati szempontok Egészségpolitikai környezet Nemzetközi tapasztalatok Anglia Az USA egészség-modelljei Svédország kombinált modellje Részleges fejkvóta-modellek Fejkvóta alapú forrásallokáció Magyarországon A forrásallokáció rendszere Centralizált állami piac Zárt költségvetési keretek Hatékony forrásallokáció Méltányos forrásallokáció A fejkvóta alkalmazási területei Háziorvosi finanszírozás Az irányított betegellátás fejkvótája Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény tervezett fejkvótája Konklúzió a magyarországi fejkvótás finanszírozás gyakorlatáról Elméleti és gyakorlati lehetségek a fejkvóta fejlesztésére Magyarországon Célok meghatározása A hatékonyság értelmezése Méltányosság értelmezése A fejkvóta készítéséhez elérhet adatok Kor és nem Halálozás Elz évi kiadások Kérdíves felmérés Rokkantság Földrajzi elhelyezkedés Morbiditás Megvalósítható modellek Javasolt statisztikai eljárás...120

9 5.3.2 Morbiditási adatokra épül modell Területi kiadási adatokra épül modell Kevert (kombinált) modell Kockázatmegosztás szerepe Az elemzésekhez szükséges kutatási háttér Következtetések az els hipotézis vizsgálatához A magyarországi fejkvóta fejlesztése empirikus adatokkal A betegcsoportok kiválasztásának indokai A COPD-betegek modellje Módszer Eredmények Megbeszélés A mvesekezeltek modellje Módszer Eredmények Megbeszélés Az empirikus elemzések következtetései a második hipotézis vizsgálatához A második hipotézis vizsgálata Eredmények alkalmazhatósága stratégiai fejkvótás forráselosztás céljára Limitációk és fejlesztési lehetségek Következtetések, megbeszélés, javaslatok Válasz az els kutatási kérdésre Válasz a második kutatási kérdésre A kutatás általános céljának megvalósulása Megbeszélés Az elemzési korlátok Az eredmények felhasználhatósága Javaslatok a fejkvótás forrásallokáció fejlesztésére Magyarországon További kutatási lehetségek sz. melléklet - Hatékonyság a versenyz piacon sz. melléklet - Méltányosság a befizetésekben

10 3. sz. melléklet sz. melléklet: A COPD elemzésekhez használt változók korrelációja sz. melléklet: Az empirikus elemzésekhez használt változók Rice-Smith-féle értékelése sz. melléklet: a COPD elemzéshez használt változók Rice-Smith-féle részletes értékelése sz. melléklet: A mvesekezeltek elemzéséhez használt változók Rice-Smith-féle részletes értékelése Irodalomjegyzék A szerz publikációs tevékenysége

11 Mottó: Panta rhei (Hérakleitosz Kr.e )

12 Bevezetés Mai ismereteink szerint egy ország versenyképessége nagymértékben függ az emberi erforrások állapotától, az aktív lakosság arányától és egészségi állapotától. Fordítva is érvényes az összefüggés, az adott ország gazdasági teljesítménye, jóléti szintje befolyásolja a benne él egyének egészségét. Az egészség-gazdaságtan amely a közgazdaságtan egyik alkalmazott területe arra keresi a választ, hogy az egészségügy területén szkösen rendelkezésre álló források elosztása hogyan javítható az egészségi állapot javítása érdekében. Az egészség-gazdaságtan olyan diszciplína, amely adekvát módszerekkel rendelkezik ennek a kérdésnek megválaszolásához, és képes hozzájárulni ahhoz, hogy az egészségügy területén jobb, az emberek egészségi állapotát is befolyásoló gazdasági döntések szülessenek. Ez a tudományos kutatás ilyen döntések meghozatalához igyekszik hozzájárulni az egészségügyi forrásallokáció egy speciális területét vizsgálva. Relevancia A napjainkra egyre nehezebben fenntartható jóléti államoknak az egészségügyi kiadások gyors növekedésével kell számolniuk. Mindez jelents nyomást gyakorol a fejlett országok közpénzbl finanszírozott egészségügyi költségvetéseire. A költségvetési nyomás enyhítésének egyik hatékony eszköze az elosztható források zárt keretek alapján és prospektív módon történ meghatározása. Az így kialakított költségvetések szétosztására gyakran alkalmazzák az egészségügyi ellátásokért felels szervezetek számára juttatott fejkvótát, amelyet az ellátásra jogosult személyek után, meghatározott szolgáltatási csomagért, meghatározott idszakra fizetnek. A nemzetközi tapasztalatok szerint a megfelel módszerrel kialakított fejkvóta az egészségügyi rendszer típusától függetlenül képes lehet érdemben elmozdítani a szkösen rendelkezésre álló források hatékony és méltányos elosztását. Éppen ezért a versenyz biztosítási piacokon és a (de)centralizált állami egészségügyi rendszerekben egyformán fontos kérdés a fejkvóta alapú forráselosztási formula kialakítása, amelynek módszerét kockázatkiigazításnak (risk adjustment) nevezik. Napjainkban a fejlett országok egészségügyi kormányzatai jelents erforrásokat mozgósítanak a kockázatkiigazítási módszerek kialakítására, és ennek elvégzéséhez tudományos 1

13 mhelyek eredményeit is alkalmazzák. A 80-as évek vége óta számos fként egészséggazdaságtani publikáció jelent meg ezen a területen, nemzetközi szaklapok külön kiadványokat szentelnek a témának, és publicisztikák, könyvek, könyvfejezetek is napvilágot láttak. Magyarországon, annak ellenére, hogy napjainkra a zárt keretek hatékony és méltányos szétosztása egyre fontosabb kérdéssé válik, az egészség-gazdaságtan ezen területén nagyon kevés kutatás született. A fejkvóta kialakításának kérdése a 90-es évek óta folyamatosan napirenden van, de ennek a finanszírozási módszernek szisztematikus áttekintése nem történt meg. Éppen ezért jogos igényként merül fel a fejkvótán alapuló forráselosztásnak mint a magyar egészségügyi rendszer egyik lehetséges fejlesztési eszközének tudományos igénnyel elvégzett vizsgálata. Cél és kutatási kérdés A dolgozat célja a magyarországi fejkvótás forrásallokáció fejlesztési lehetségeinek vizsgálata az egészség-gazdaságtan elemzési módszereivel. A doktori értekezés azokat a kérdéseket veszi sorra, amelyek Magyarországon az egészségügyi forrásallokációnál használatos fejkvóta fejlesztéséhez használt kockázatkiigazítási módszerek alkalmazása során jelentkeznek. A már használt külföldi és magyarországi fejkvótás forrásallokációs módszerek bemutatása mellett alapvet kérdésként fogalmazódik meg a fejkvóta kialakítási feltételeinek rendszerszer áttekintése és a gyakorlati alkalmazás körülményeinek bemutatása. A kutatás általános célja a magyar egészségügyi rendszer számára hatékonyabb és méltányosabb fejkvótás finanszírozási formula fejlesztési lehetségeinek vizsgálata. Ez egyrészt a területen rendelkezésre álló tudományos ismeretek részletes feldolgozását és magyarországi kontextusban történ értelmezését jelenti; másrészt a kockázatkiigazítási módszerrel meghatározható új, a várható egészségügyi szükségleteket leíró jellemzk gyakorlati vizsgálatát foglalja magába. A kutatás során megfogalmazott kérdések két pontban foglalhatók össze: 1. Rendelkezésre állnak-e azok a feltételek, amelyek alapján megvalósítható az egészségügyi fejkvótás forrásallokáció fejlesztése a kockázatkiigazítás módszerével Magyarországon? 2. Az olyan egészségügyi adatokon alapuló kockázatkiigazítási eljárások, mint a példaként bemutatott COPD-vel szenved betegek és a mvesekezelt betegek 2

14 kockázatkiigazításának módszere hozzájárulnak-e a fejkvótás forrásallokáció továbbfejlesztéséhez Magyarországon? Az elméleti áttekintés és a gyakorlati vizsgálatok szintézise adhat választ a kutatási kérdésekre. Ennek érdekében a kutatás során megvizsgálom: a fejkvótás forrásallokáció céljait; a forrásallokációs célok hatékonyság és méltányosság eléréséhez használható kockázatkiigazítási módszereket; a fejkvótás kockázatkiigazítási modell fejlesztésének lehetségeit Magyarországon; a fejkvótás forrásallokáció fejlesztését két konkrét kockázatkiigazítási módszer esetében; és egy új fejkvótás finanszírozási formula kialakításának várható hatásait a magyarországi körülmények között. A kutatási eredmények a nemzetközi tapasztalatok bvítéséhez és a magyar egészségügyi rendszer tudományos igény fejlesztéséhez kívánnak érdemben hozzájárulni. Hipotézis A szakirodalom egyértelm állásfoglalása, hogy a fejkvótás kockázatkiigazítás használatával két alapvet célra kell törekedni: a hatékonyság növelésére és a méltányosság biztosítására. A két cél szerepét a forrásallokációban a nemzetközi irodalom részletesen tárgyalja, konkrét értelmezésüket azonban a mindenkori országspecifikus alkalmazási környezet határozza meg. A nemzetközi tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy a fejkvótás kockázatkiigazítás során számos elméleti és alkalmazási kérdés merül fel, amelyekre országonként különböz válaszok adhatók. Ennek köszönheten a kockázatkiigazítási módszerek elterjedtségük ellenére nagy változatosságot mutatnak, és az egészségügyi rendszerek tulajdonságainak függvényében jelentsen különböznek. Így a fentiek alapján a magyarországi kockázatkiigazítás vizsgálatához az alábbi hipotézisek fogalmazhatók meg: 1. Az egészségügyi ellátásban a fejkvóta alapú forrásallokáció továbbfejlesztése a kockázatkiigazítás módszerével a hatékonyabb és méltányosabb forrásallokáció feltételeit teremti meg Magyarországon. 3

15 2. Az olyan egészségalapú kockázatkiigazítási eljárások használata, mint a COPDbetegek és a mvesekezeltek kiigazítása, megfelel módszertan alkalmazása esetén hatékonyabb és méltányosabb forrásallokációt valósít meg Magyarországon. Módszer A kutatási kérdések megválaszolásához és a két hipotézis vizsgálatához részletes irodalmi áttekintés készült (i) az egészségügyi forrásallokáció és a fejkvótás finanszírozás jellemzirl, (ii) a hatékonysági és méltányossági célok értelmezésérl és (iii) a kockázatkiigazítás módszertanáról. Az áttekintett fogalmakat a magyar egészségügyi rendszer kontextusában külön elemeztem és értelmeztem, illetve eredményeim alapján javaslatokat fogalmaztam meg. A két hipotézisben megfogalmazott állítások vizsgálatára empirikus kutatás is készült. Egészségügyi finanszírozási adatok alapján megvizsgáltam, hogy a kockázatkiigazítás módszere alkalmazható-e Magyarországon, és hogy ennek eredményeit hogyan lehet felhasználni. Az egyéves idszakra vonatkozó, egyéni szint kiadási adatok segítségével a COPD és a mvesekezelt betegcsoportok kockázatkiigazítását kvantitatív és kvalitatív elemzési módszerekkel vizsgáltam. Az elméleti és a gyakorlati kutatás jelentsége A kockázatkiigazítás céljai és módszerei az országok egészségügyi rendszereinek jellegzetességei alapján számottev különbségeket mutatnak. Ennek megfelelen Magyarországon is meg kell fogalmazni azokat a célkitzéseket és ki kell dolgozni azokat a módszereket, amelyek segítségével elvégezhet a fejkvótás forrásallokáció fejlesztése. A kockázatkiigazítási módszerek tudományos igény vizsgálatára elször kerül sor Magyarországon. A kutatás empirikus vizsgálatai olyan gyakorlati kérdéseket boncolgatnak, amelyek megválaszolására az irodalmi áttekintésbl nyert elméleti ismeretek alapján nincs lehetség. Ezért az empirikus kutatás eredményei a magyarországi fejkvóta kialakításához további fontos információkkal járulnak hozzá és úttör vállalkozásnak tekinthetk. Az empirikus elemzésekhez kiválasztott morbiditási és egészségügyi ellátási adatokat használó ún. egészségalapú kockázatkiigazítási módszerek vizsgálatát az alábbi érvek alapozzák meg: 4

16 a nemzetközi kutatások alapján elméletileg az egészségalapú módszerek jelentik az egyének egészségügyi szükségleteinek legjobb becslését; egyéni szint, egészségalapú kockázatkiigazító tényezk használatáról már számos országban gylt össze tapasztalat, és ez a kutatások jellemz iránya; a nemzetközi irodalom alapján az egészségalapú kockázatkiigazítás alkalmazása hosszú távon is elképzelhet és megvalósítható cél lehet a magyar egészségügyi rendszer számára; a magyar finanszírozási és adatszolgáltatási rendszer az egyéni szint egészségügyi adatok vizsgálatára az ellátások igen széles vertikumában alkalmas, ami az egészség-modellek alkalmazásának fontos feltétele; a COPD-betegek és a mvesekezeltek egészségügyi ellátási adatain alapuló kockázatkiigazítást számos országban alkalmazzák és ezek általában jól használható elemei a fejkvóta alapú elosztási rendszereknek; a COPD-betegek és a mvesekezeltek ellátása Magyarországon jól ismert és kellen dokumentált egészségügyi ellátási terület; a COPD-betegek és a mvesekezeltek kockázatkiigazításának elemzési tapasztalatai segítséget jelentenek más, ugyancsak egészségügyi adatokra épül kockázatkiigazítási eljárás magyarországi módszertanának kidolgozásához. A dolgozat felépítése A dolgozat hét fejezetbl áll. Az els három fejezet részletes irodalmi áttekintést nyújt az egészségügyi forrásallokációról, annak alapvet céljairól, a fejkvótás finanszírozásról és a kockázatkiigazítás módszerérl. A 4. és 5. fejezetek a korábbi fejezetekben megismert fogalmakat a magyarországi forrásallokációs környezetre adaptálják és a fejkvótás forrásallokáció magyarországi továbbfejlesztésének lehetségeit tárgyalják. A 6. fejezetben primer adatokon, két konkrét módszertani példával mutatatom be a fejkvótás forrásallokáció továbbfejlesztésének gyakorlati lehetségeit. A 7. fejezet pedig az irodalmi áttekintés és az empirikus kutatás eredményei alapján levont következtetéseket, a hipotézis és a kutatási kérdésre adott válaszok megbeszélését, illetve a továbblépési javaslatokat tartalmazza. 5

17 A dolgozat összefoglalása A forrásallokációtól a kockázatkiigazításig A társadalmi jólét szempontjából a legelnyösebb allokációs mechanizmus a szabad verseny és a hozzá kapcsolódó piac intézménye, amely az árak, a termelés és a fogyasztás optimális kombinációját alakítja ki. Az egészségügy területén azonban a fenti elvet szigorúan követ forrásallokáció nem mindig vezet eredményes mködéshez. Ennek oka, hogy az egészségügyi ellátásoknak, szolgáltatásoknak vannak olyan jellegzetességei a származtatott kereslet, az információs aszimmetria, a bizonytalanság és az externáliák jelenléte, amelyek megkülönböztetik a hagyományos értelemben vett piaci javaktól. Ezen sajátosságok miatt piaci kudarcok, azaz nem Pareto-optimális elosztási helyzetek alakulhatnak ki az egészségügyben. A piaci kudarcok tükrözdnek a káros szelekció és az erkölcsi kockázat jelenségeiben, a magas tranzakciós költségek, a monopolhelyzetek és a társadalmilag egyenltlen elosztási szituációk kialakulásában. Ezek a jelenségek predesztinálnak a piaci folyamatokba történ beavatkozásra, amelynek igényét tovább ersítheti, hogy az egészségügyi javak elosztása során társadalmi elvárásokat is ki kell elégíteni (ilyen például az egészségügyi ellátások jelents részének fizetképességtl független biztosítása). Érdekérvényesít erejénél fogva az állam képes a leghatásosabban beavatkozni a piaci folyamatokba. Az állami intervenciónak két alapvet célja van: a hatékony elosztási helyzet elérése, és a javak méltányos disztribúciójának megteremtése. A nem piaci alapú újraelosztás azonban nem oldja meg az egészségügy piacán kialakult problémákat, vagy ha egyet meg is old, akkor helyette újabbakat generál. Így az állami beavatkozás következében a piaci kudarcok mintájára kormányzati kudarcok alakulhatnak ki, amelyek szintén akadályozzák az optimális elosztás megvalósulását. Ennek megfelelen az állam feladata, hogy az egészségügy területén jelentkez piaci és a kormányzati kudarcok tudatában és a hatékonysági és méltányossági kritériumok alapján a társadalom számára optimális mérték újraelosztás feltételeit lehetségei szerint megteremtse. Az egészségügyi forráselosztás egyik alapvet területe a stratégiai forrásallokáció, ahol a rendelkezésre álló erforrások újraelosztása zajlik az ellátások szervezéséért felels szervezetek között. A stratégiai források elosztásának módszerei két alapvet szempont szerint különböztethetk meg: 6

18 a) zárt vagy nyílt vég az elosztható költségvetési keret b) az elosztáshoz prospektív vagy retrospektív finanszírozást használnak. Az ezen szempontok alapján kialakított forrásallokációs módszerek az ellátószervezetek kockázatviselésének mértékében jelentsen különböznek. A nyílt és retrospektív módszerek sajátossága, hogy bizonytalan nagyságú és teljes anyagi elkötelezettséggel járnak a finanszírozó számára. Ezzel szemben a zárt keretek prospektív módon történ elosztása elre tervezhet, stabil méret költségvetésbl megoldható. Ennek felismerése egyre nagyobb jelentségre tesz szert a szkös erforrásokból gazdálkodó egészségügyi rendszerekben. A jóléti államokra nehezed költségvetési nyomásnak köszönheten az egészségügyi piac jellegétl függetlenül gyakorlatilag minden fejlett országban igyekeznek a forrásallokációt zárt keretekbl, prospektív módszerekkel megvalósítani. A zárt, prospektív költségvetésbl elosztható forrásokat az újraelosztó rendszerek négy alapvet módon allokálhatják: a) a finanszírozott szervezetekkel kötött alkuk, tárgyalások, egyeztetések útján; b) politikai érdekérvényesítés, támogatás alapján; c) korábbi idszakok forrásallokációs összegeinek, mutatóinak mérlegelésével; d) a várható szükségletek tudományos igény becslésével. Az els három módszer egyre kevésbé elfogadott, mivel a finanszírozott szervezeteket alapveten nem kívánatos magatartásra ösztönzi, és így akadályozza a forrásallokációs célok megvalósulását. A tudományos igénnyel meghatározott formula az els három módszernél átláthatóbb, jobban számonkérhet és jobban kommunikálható eljárás, amely nemcsak az egészségügyi szakemberek igényeit elégíti ki, de elfogadhatóbb az egészségügyi rendszer szerepli számára is. A tudományos igény szükségletbecslés egysége az egészségügyi ellátások esetében a fejkvóta, amely definíció szerint a finanszírozó által juttatott fix összeg, amelyet az ellátásra jogosult személyek után, meghatározott szolgáltatási csomagért, meghatározott idszakra fizetnek. A fejkvóta használatának elnye és hátránya a következ választásban fogalmazható meg: használata a hatékonyság javítására ösztönöz, de a zárt költségvetés kényszere kockázatszelekcióra késztet. A fejkvótával allokált zárt költségvetés alkalmazása ugyanis (i) jól kontrollálja az egészségügyre költött összkiadásokat, amely makrogazdasági hatékonysági szempont, (ii) a teljes ellátási epizód keretében a szolgáltatások hatékony meg- 7

19 szervezésére ösztönzi a finanszírozott szervezeteket, és (iii) az adott ellátások hatékonyságának javítására ösztönzi az egészségügyi szolgáltatókat. Ugyanakkor a zárt költségvetés kockázata a finanszírozott szervezeteket (i) költségeik továbbhárítására, (ii) a szolgáltatások minségének rontására (iii) és a jövedelmez (pl. a fejkvótánál kisebb költség) populáció kiválogatására kényszerítheti. Ezeknek az elnyöknek és hátrányoknak a mérlegelése után dönthet el, hogy milyen célok érdekében és milyen szabályozási keretek között lehet sikeres a fejkvótás finanszírozás használata. A fejkvótás finanszírozás alkalmazásából adódó elbb bemutatott kockázatok csökkentésének két módja létezik: a kockázat újra-megosztása a finanszírozó és a finanszírozott szervezetek között, illetve a finanszírozott populáció adottságainak minél pontosabb figyelembevétele a forráselosztási formulában. Ez utóbbit kockázatkiigazításnak nevezzük. A két módszer közötti fontos különbség, hogy a kockázatmegosztás bármilyen módja rontja a hatékonyságot, ezzel szemben a kockázatkiigazítás javítja a hatékony elosztás ösztönzit és csökkenti a kockázatszelekció esélyét. Éppen ezért a fejkvótás forráselosztás fejlesztésének optimális módszere a kockázatkiigazítás, amelynek alkalmazásával elérhet, hogy a kockázatszelekció ne legyen kifizetd a finanszírozott szervezetek számára, a szolgáltatók és az ellátásszervezk érdekeltté váljanak szolgáltatásaik hatékonyságának és minségének javításában, és az egészségügyi szükségletek pontosabb becslésével javuljon a méltányos forrásallokáció kialakításának lehetsége. Hatékonyság és méltányosság A hatékony és a méltányos forrásallokáció céljainak meghatározása a kockázatkiigazítás kontextusában külön vizsgálatot érdemel. A hatékonysági kritérium azt mondja, hogy törekedni kell azoknak a termékeknek, illetve szolgáltatásoknak az elállítására, amelyeket a közösség a legtöbbre értékel, legnagyobb haszna származik belle. A hatékonyságnak számos dimenziója létezik, melyek közül a fejkvóta kialakításához négyet érdemes szem eltt tartani ezek a termelési hatékonyság és az allokációs hatékonyság három szintje. Ezen szempontok vizsgálata alapján elmondható, hogy 8

20 (i) a termelési hatékonyság javítására a stratégiai forrásallokáció során alkalmazott kockázatkiigazítás csak közvetve alkalmas; (ii) a makrogazdaság allokációs hatékonyságának javítására a kockázatkiigazításnak csak közvetett hatása van; (iii)az egészségügyi rendszeren belüli allokációs hatékonyság javításának csak a fejkvótával finanszírozott ellátási kör meghatározásakor van jelentsége; (iv) az egészségügyi ellátások allokációs hatékonyságának javítására a kockázatkiigazításnak számottev hatása van: a korrigált fejkvótával kialakított kockázati csoportok ösztönzik a finanszírozott szervezeteket az ellátások hatékony megszervezésére, illetve csökkentik a kockázatszelekciós folyamatok kialakulásának esélyét. Ezek alapján a fejkvóta formula kialakításának, azon belül a kockázatkiigazításnak a legfontosabb hatékonysági célkitzése az (iv) egészségügyi ellátások allokációs hatékonyságának javítása. A méltányossági kritérium az egészségügyi források társadalmi értékítélet alapján történ igazságos újraelosztását írja el. A kockázatkiigazítás szempontjából az egészségügyi rendszerbe történ befizetések és a rendelkezésre álló források elosztásának méltányossága egyaránt értékelésre szorul. A versenyz és a munkáltatói egészségbiztosítási piacokon, illetve a helyi irányítású, de állami rendszerekben a kockázatkiigazítás az egészségügyi befizetések okozta forrás-felhalmozási különbségekért kompenzálja a finanszírozott szervezeteket. Így az egészségügyi rendszerekbe történ méltányos befizetések igénye bizonyos típusú ellátórendszerekben hozzájárul a kockázatkiigazítási módszerek alkalmazásához. Ugyanakkor a források méltányos elosztásának elve minden egészségügyi ellátórendszerben fontos szerepet játszik. Eszerint az embereknek bizonyos kritériumok szerint meghatározott szükségleteik alapján kell hozzáférniük az egészségügyi ellátásokhoz. A méltányos elosztásnak két értelmezését érdemes megkülönböztetni: a vertikális méltányosság szerint a nagyobb szükséglet embereknek több forrást kell biztosítani, mint az egészségesebbeknek ahhoz, hogy ugyanolyan egészségi állapotba kerüljenek; a horizontális méltányosság szerint a forrásokat az emberek között szükségleteik arányában egyenlen kell szétosztani. Az egyenl elosztás vertikális és horizontális elve jelents eltérést jelent kockázatkiigazítás szempontjából. A horizontális méltányosság adott feltételek mellett megegyezik az allokációs hatékonysággal, a vertikális méltányosság érvé- 9

21 nyesítése viszont választást jelent a hatékonyság és a méltányosság között a kockázatkiigazítás során. Mindezek alapján a kockázatkiigazítási rendszer fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a hatékonysági és a méltányossági szempontok precíz definíciója és a két érték egymás közti viszonyának meghatározása. A kockázatkiigazítási módszerek gyakorlati alkalmazása csak a hatékonysági és méltányossági célok kialakítása után történhet meg. Kockázatkiigazítási módszerek A kockázatkiigazítási módszerek két csoportra bonthatók. Az els az egészség-modellek csoportja, amelyek közvetlenül az adott személy egészségi állapota alapján (pl. diagnózis) becsülik meg a várható költségeket. A nem egészség-modellek olyan közvetett tényezkre (pl. szociodemográfiai adatok) támaszkodnak, amelyek legitim kapcsolatban állnak az egyének várható egészségügyi kiadásaival. A kockázatkiigazítási modellekhez használt változók köre igen széles: demográfia, etnikum, munka-erpiaci státusz, földrajzi elhelyezkedés, mortalitás, morbiditás, elz évi költségek, társadalmi-szociális tényezk, kérdíves felmérések eredményei. Ezeket a tényezket magyarázó változóknak, vagy szükségletváltozóknak nevezik. A változók közötti választást elssorban az adatok elérhetsége, alkalmazhatóságuk, a legitim és nem legitim változók megkülönböztetésének lehetsége, egymás közötti interakciójuk, a költségeket magyarázó erejük, és ösztönz hatásuk befolyásolja. A szükségletváltozók kiválasztása, az egymástól és a különböz csoportoktól történ elkülönítése és a költségek becslésének folyamata regresszión alapuló statisztikai módszerekkel történik. A számítások lényege, hogy olyan változókat lehessen azonosítani, amelyekkel a jövben ténylegesen bekövetkez kiadások jól közelítik a változók felhasználásával elre kalkulálható kiadásokat. Mivel a fejkvóta kialakításakor adott tulajdonságokkal rendelkez személy átlagos egészségügyi kiadását kell megbecsülni, ennek kézenfekv módja az egyéni (individuális) adatokra épül statisztikai elemzések elkészítése, amelyet elnyösebb módszernek tartanak az aggregált adatokon alapuló módszereknél. Sok országban azonban nem állnak rendelkezésre egyéni adatok, ezért a formulakészítk aggregált formában elérhet változókat is alkalmaznak. Az individuális és az aggregált adatokra épül statisztikai eljárások módszertani szempontból alapveten különböznek 10

Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula.

Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula. Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése - Nagy Balázs Témavezetk: Dr.

Részletesebben

A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése

A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése Elméleti alapok és gyakorlati lehetõségek a fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztésére Magyarországon Nyitótanulmány Készítette:

Részletesebben

A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése. Elméleti alapok és gyakorlati lehetségek a fejkvóta alapú

A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése. Elméleti alapok és gyakorlati lehetségek a fejkvóta alapú A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése Elméleti alapok és gyakorlati lehetségek a fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztésére Magyarországon Nyitótanulmány 2005. február

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18.

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18. Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök 2013. október 18. Az egészségpolitikai döntéshozatal alapjai és dilemmái Miért vagyunk itt? Mi közünk van az egészségpolitikához? Probléma-alapú

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási

Részletesebben

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 1 Vezetői összefoglaló 3 2 Bevezetés 10 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 4 Az egységköltség-alapú elszámolás kialakításának intézményi feltételei 14 4.1 A támogatott képzési piac és

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL JÁRÓ KÖRNYEZETI KÁROK PÉNZÜGYI ÉRTÉKELÉSÉHEZ Szerz!k: Harangozó Gábor dr., egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Széchy Anna, doktorjelölt, projektmenedzser,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

A MINSÉGFEJLESZTÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI SZABÁLYZATA BEVEZETÉS. A 3/2002. (II.15. ) OM rendelet a következ0ket határozza meg:

A MINSÉGFEJLESZTÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI SZABÁLYZATA BEVEZETÉS. A 3/2002. (II.15. ) OM rendelet a következ0ket határozza meg: Csak úgy tudunk megfelelni gyorsan változó környezetünknek, ha folyamatosan tervezünk és ismerünk minden lehetséget, mely nyitva áll elttünk. Newt Gingrich A MINSÉGFEJLESZTÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Az állami gazdaságszabályozás

Az állami gazdaságszabályozás Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 6. elıadás: A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A szakmai irányelvek jelentősége, szerepe

A szakmai irányelvek jelentősége, szerepe XII. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK A szakmai irányelvek jelentősége, szerepe Dr. Kárpáti Edit Dr. Muzsik Béla Szakmai irányelv Olyan szisztematikusan kifejlesztett szakmai ellátásra vonatkozó

Részletesebben

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ

Részletesebben

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki Menekülés el)re A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki El)zmények Global Competitiveness Report 2004-2005 1. Finnország 2. USA 3. Svédország 4. Tajvan

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan

Részletesebben

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland

Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 8. elıadás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13

A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13 A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF 2006. november 13 A felügyelés közeljövője a kockázat alapú felügyelés Miért? Mert a Felügyelet sok,különböző típusú és nagyságú

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi

Részletesebben

Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi

Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013.

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés kortárs szakirodalmában a következő pontok a meghatározóak:

A helyi gazdaságfejlesztés kortárs szakirodalmában a következő pontok a meghatározóak: Kutatási terv - Gébert Judit A KÉPESSÉGSZEMLÉLET LEHETSÉGES SZEREPE A HELYI DÖNTÉSHOZATALBAN 1. Téma indoklása Tervezett kutatásaim fókuszában a helyi döntéshozatali módszerek és a Nobel-díjas közgazdász,

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg Corvinus Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtani Konferenciák 2011/6 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Magyar

Részletesebben

Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei.

Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Zalatnay László tréner 2 állítás: Az emberi társadalom összes problémája

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Markowitz modell: kvadratikus programozás

A Markowitz modell: kvadratikus programozás A Markowitz modell: kvadratikus programozás Harry Markowitz 1990-ben kapott Közgazdasági Nobel díjat a portfolió optimalizálási modelljéért. Ld. http://en.wikipedia.org/wiki/harry_markowitz Ennek a legegyszer

Részletesebben

Az EU-7. Keretprogram küszöbén

Az EU-7. Keretprogram küszöbén EU-s pályázatok a bíráló szemszögéből Az EU-7. Keretprogram küszöbén Budapest,. Dr. Jánosi László egyetemi docens SzIE, Gépészmérnöki Kar Általános megjegyzések A pályázat beadása EPSS szigorú határidő

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A laboratóriumi diagnosztikai tevékenység finanszírozásának változása. Molnár Attila Főosztályvezető helyettes

A laboratóriumi diagnosztikai tevékenység finanszírozásának változása. Molnár Attila Főosztályvezető helyettes A laboratóriumi diagnosztikai tevékenység finanszírozásának változása Molnár Attila Főosztályvezető helyettes Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyító-Megelőző Ellátási Főosztály molnar.at@oep.hu

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban:

Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban: MaSzeSz XII. Országos Konferencia Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban: DCCC módszer (Dynamic Cost Comparison

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

BODOR ÁKOS. Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747

BODOR ÁKOS. Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747 Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747 A dinamikus egyensúly állapota Velkey Gábor: Dinamikus egyensúlytalanság. A hazai közoktatási rendszer szétesése, felforgatása és a

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Zalai Noémi: A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL Doktori

Részletesebben

77/2013 - Követelmények és a gyakorlat. Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT

77/2013 - Követelmények és a gyakorlat. Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT 77/2013 - Követelmények és a gyakorlat Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT Bevezetés Lassan egy éve fogadták el az Ibtv.-t Lassan 3 hónapos a 77/2013 NFM rendelet Lassan itt a következő

Részletesebben

BUDAPEST, 2013.11.19 20. Pénzügyi eszközök a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP)

BUDAPEST, 2013.11.19 20. Pénzügyi eszközök a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) BUDAPEST, 2013.11.19 20. Pénzügyi eszközök a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) Az előadás felépítése Pénzügyi eszközök célja, sajátosságai Tervezési környezet 2014 2020 Tervezett

Részletesebben

Gépi tanulás és Mintafelismerés

Gépi tanulás és Mintafelismerés Gépi tanulás és Mintafelismerés jegyzet Csató Lehel Matematika-Informatika Tanszék BabesBolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 2007 Aug. 20 2 1. fejezet Bevezet A mesterséges intelligencia azon módszereit,

Részletesebben

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely

A klinikai vizsgálatokról. Dr Kriván Gergely A klinikai vizsgálatokról Dr Kriván Gergely Mi a klinikai vizsgálat? Olyan emberen végzett orvostudományi kutatás, amely egy vagy több vizsgálati készítmény klinikai, farmakológiai, illetőleg más farmakodinámiás

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI 1.1 MIT JELENT ÉS MIÉRT FONTOS A KOCKÁZATMENEDZSMEN T? A Project Management Institute (PMI) definíciója szerint a projekt egy ideiglenes

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben