Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula.
|
|
- Imre Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése
2
3 Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése Doktori értekezés Nagy Balázs Debrecen, 2009
4 Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom elssorban szüleimnek, továbbá Ron Akehurstnek, Bodrogi Józsefnek, Boncz Imrének, Brandtmüller Ágnesnek, Alan Brennannek, Dózsa Csabának, Falusi Zsófiának, Gilicze Lászlónak, Hornyák Róbertnek, Jónásné Katona Katalinnak, Kaló Zoltánnak, Nagy Józsefnek, Pál Lászlónak, Rakonczai Pálnak, Reszegi Csillának és Sipos Júliának a kutatás során nyújtott segítségükért és a hasznos tanácsaikért. Külön köszönet illeti Kaló Zoltánt, aki a dolgozat elvéleményezését végezte.
5 Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Versenyképesség, Globalizáció, Regionalitás doktori program Nagy Balázs, 2009 Témavezetk: Dr. Gulácsi László habilitált egyetemi docens, Corvinus Egyetem Egészséggazdaságtani és Technológiaelemzési Kutatóközpont Dr. Szanyi Miklós tudományos fmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet Elbíráló: Dr. Kaló Zoltán kutatóközpont vezet, Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont Doktori Szigorlat Elnök: Dr. Jenei György egyetemi tanár Kérdez tanár (globalizáció gazdaságtana ftárgy): Prof. Csaba László akadémikus Kérdez tanár (gazdasági jog melléktárgy): Prof. Prugberger Tamás egyetemi tanár Titkár: Szilágyi Enik Idpont: június 20. Munkahelyi vita Bíráló Bizottsága Elnök: Prof. Makó Csaba Bíráló: Dr. Pete Péter egyetemi tanár Bíráló: Prof. Orosz Éva egyetemi tanár, az MTA doktora Tagok: Dr. Muraközy László egyetemi docens, Dr. Kormos János egyetemi tanár Idpont: december 5. Nyilvános vita Bíráló Bizottsága Elnök: Prof. Makó Csaba Bíráló: Dr. Makara Péter figazgató helyettes Bíráló: Prof. Orosz Éva egyetemi tanár, az MTA doktora Tagok: Dr. Kapás Judit habilitált egyetemi docens, Dr. Kaló Zoltán kutatóközpont vezet Idpont: február 20.
6 Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 Relevancia... 1 Cél és kutatási kérdés... 2 Hipotézis... 3 Módszer... 4 Az elméleti és a gyakorlati kutatás jelentsége... 4 A dolgozat felépítése... 5 A dolgozat összefoglalása A forrásallokációtól a kockázatkiigazításig A versenyzi egyensúly korlátai az egészségügyben Az állami beavatkozás a piac mködésébe A forrásallokáció módja Zárt, prospektív költségvetés A szükségletbecslés jelentsége A fejkvóta Definíció Haszon és kockázat Stratégiai vs. részleges forrásallokáció A fejkvóta kockázatának kezelése Kockázatmegosztás Kockázatkiigazítás A kockázatkiigazítás szempontjai Hatékonyság Definíció Termelési hatékonyság Makroszint allokációs hatékonyság Rendszeren belüli allokációs hatékonyság Ellátások allokációs hatékonysága...42
7 2.1.6 A hatékonyság szerepe Méltányosság Definíciók Méltányosság az elosztásában Hatékonyság és méltányosság A fejkvóta modellje hatékonyság vs. méltányosság Az egészségmaximalizálási modell Különbségek a minségben Különbségek a hozzáférésben Különbségek a szükségletekben (egészségtermelési függvényben) A hatékonyság és a vertikális méltányosság közötti választás modellje Kihívások a kockázatkiigazítás számára Kockázatkiigazítási módszerek A fejkvóta-készítési feladat formalizálása A fejkvóta változói Demográfia kor és nem Etnikum Munkaer-piaci státusz Földrajzi elhelyezkedés Mortalitás Morbiditás Elz évi költségek Szociodemográfiai tényezk Kérdíves felmérések Disease management programok Tényezk elvárt tulajdonságai A fejkvóta-modellek építése A függvényforma Statisztikai eljárások Aggregált adatok használata - interpretációs hiba Modellek statisztikai teljesítményének mérése Legitim és nem legitim változók Választás a modellek között Ösztönzés...79
8 3.4.2 Igazságosság Alkalmazhatóság Egyéb gyakorlati szempontok Egészségpolitikai környezet Nemzetközi tapasztalatok Anglia Az USA egészség-modelljei Svédország kombinált modellje Részleges fejkvóta-modellek Fejkvóta alapú forrásallokáció Magyarországon A forrásallokáció rendszere Centralizált állami piac Zárt költségvetési keretek Hatékony forrásallokáció Méltányos forrásallokáció A fejkvóta alkalmazási területei Háziorvosi finanszírozás Az irányított betegellátás fejkvótája Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény tervezett fejkvótája Konklúzió a magyarországi fejkvótás finanszírozás gyakorlatáról Elméleti és gyakorlati lehetségek a fejkvóta fejlesztésére Magyarországon Célok meghatározása A hatékonyság értelmezése Méltányosság értelmezése A fejkvóta készítéséhez elérhet adatok Kor és nem Halálozás Elz évi kiadások Kérdíves felmérés Rokkantság Földrajzi elhelyezkedés Morbiditás Megvalósítható modellek Javasolt statisztikai eljárás...120
9 5.3.2 Morbiditási adatokra épül modell Területi kiadási adatokra épül modell Kevert (kombinált) modell Kockázatmegosztás szerepe Az elemzésekhez szükséges kutatási háttér Következtetések az els hipotézis vizsgálatához A magyarországi fejkvóta fejlesztése empirikus adatokkal A betegcsoportok kiválasztásának indokai A COPD-betegek modellje Módszer Eredmények Megbeszélés A mvesekezeltek modellje Módszer Eredmények Megbeszélés Az empirikus elemzések következtetései a második hipotézis vizsgálatához A második hipotézis vizsgálata Eredmények alkalmazhatósága stratégiai fejkvótás forráselosztás céljára Limitációk és fejlesztési lehetségek Következtetések, megbeszélés, javaslatok Válasz az els kutatási kérdésre Válasz a második kutatási kérdésre A kutatás általános céljának megvalósulása Megbeszélés Az elemzési korlátok Az eredmények felhasználhatósága Javaslatok a fejkvótás forrásallokáció fejlesztésére Magyarországon További kutatási lehetségek sz. melléklet - Hatékonyság a versenyz piacon sz. melléklet - Méltányosság a befizetésekben
10 3. sz. melléklet sz. melléklet: A COPD elemzésekhez használt változók korrelációja sz. melléklet: Az empirikus elemzésekhez használt változók Rice-Smith-féle értékelése sz. melléklet: a COPD elemzéshez használt változók Rice-Smith-féle részletes értékelése sz. melléklet: A mvesekezeltek elemzéséhez használt változók Rice-Smith-féle részletes értékelése Irodalomjegyzék A szerz publikációs tevékenysége
11 Mottó: Panta rhei (Hérakleitosz Kr.e )
12 Bevezetés Mai ismereteink szerint egy ország versenyképessége nagymértékben függ az emberi erforrások állapotától, az aktív lakosság arányától és egészségi állapotától. Fordítva is érvényes az összefüggés, az adott ország gazdasági teljesítménye, jóléti szintje befolyásolja a benne él egyének egészségét. Az egészség-gazdaságtan amely a közgazdaságtan egyik alkalmazott területe arra keresi a választ, hogy az egészségügy területén szkösen rendelkezésre álló források elosztása hogyan javítható az egészségi állapot javítása érdekében. Az egészség-gazdaságtan olyan diszciplína, amely adekvát módszerekkel rendelkezik ennek a kérdésnek megválaszolásához, és képes hozzájárulni ahhoz, hogy az egészségügy területén jobb, az emberek egészségi állapotát is befolyásoló gazdasági döntések szülessenek. Ez a tudományos kutatás ilyen döntések meghozatalához igyekszik hozzájárulni az egészségügyi forrásallokáció egy speciális területét vizsgálva. Relevancia A napjainkra egyre nehezebben fenntartható jóléti államoknak az egészségügyi kiadások gyors növekedésével kell számolniuk. Mindez jelents nyomást gyakorol a fejlett országok közpénzbl finanszírozott egészségügyi költségvetéseire. A költségvetési nyomás enyhítésének egyik hatékony eszköze az elosztható források zárt keretek alapján és prospektív módon történ meghatározása. Az így kialakított költségvetések szétosztására gyakran alkalmazzák az egészségügyi ellátásokért felels szervezetek számára juttatott fejkvótát, amelyet az ellátásra jogosult személyek után, meghatározott szolgáltatási csomagért, meghatározott idszakra fizetnek. A nemzetközi tapasztalatok szerint a megfelel módszerrel kialakított fejkvóta az egészségügyi rendszer típusától függetlenül képes lehet érdemben elmozdítani a szkösen rendelkezésre álló források hatékony és méltányos elosztását. Éppen ezért a versenyz biztosítási piacokon és a (de)centralizált állami egészségügyi rendszerekben egyformán fontos kérdés a fejkvóta alapú forráselosztási formula kialakítása, amelynek módszerét kockázatkiigazításnak (risk adjustment) nevezik. Napjainkban a fejlett országok egészségügyi kormányzatai jelents erforrásokat mozgósítanak a kockázatkiigazítási módszerek kialakítására, és ennek elvégzéséhez tudományos 1
13 mhelyek eredményeit is alkalmazzák. A 80-as évek vége óta számos fként egészséggazdaságtani publikáció jelent meg ezen a területen, nemzetközi szaklapok külön kiadványokat szentelnek a témának, és publicisztikák, könyvek, könyvfejezetek is napvilágot láttak. Magyarországon, annak ellenére, hogy napjainkra a zárt keretek hatékony és méltányos szétosztása egyre fontosabb kérdéssé válik, az egészség-gazdaságtan ezen területén nagyon kevés kutatás született. A fejkvóta kialakításának kérdése a 90-es évek óta folyamatosan napirenden van, de ennek a finanszírozási módszernek szisztematikus áttekintése nem történt meg. Éppen ezért jogos igényként merül fel a fejkvótán alapuló forráselosztásnak mint a magyar egészségügyi rendszer egyik lehetséges fejlesztési eszközének tudományos igénnyel elvégzett vizsgálata. Cél és kutatási kérdés A dolgozat célja a magyarországi fejkvótás forrásallokáció fejlesztési lehetségeinek vizsgálata az egészség-gazdaságtan elemzési módszereivel. A doktori értekezés azokat a kérdéseket veszi sorra, amelyek Magyarországon az egészségügyi forrásallokációnál használatos fejkvóta fejlesztéséhez használt kockázatkiigazítási módszerek alkalmazása során jelentkeznek. A már használt külföldi és magyarországi fejkvótás forrásallokációs módszerek bemutatása mellett alapvet kérdésként fogalmazódik meg a fejkvóta kialakítási feltételeinek rendszerszer áttekintése és a gyakorlati alkalmazás körülményeinek bemutatása. A kutatás általános célja a magyar egészségügyi rendszer számára hatékonyabb és méltányosabb fejkvótás finanszírozási formula fejlesztési lehetségeinek vizsgálata. Ez egyrészt a területen rendelkezésre álló tudományos ismeretek részletes feldolgozását és magyarországi kontextusban történ értelmezését jelenti; másrészt a kockázatkiigazítási módszerrel meghatározható új, a várható egészségügyi szükségleteket leíró jellemzk gyakorlati vizsgálatát foglalja magába. A kutatás során megfogalmazott kérdések két pontban foglalhatók össze: 1. Rendelkezésre állnak-e azok a feltételek, amelyek alapján megvalósítható az egészségügyi fejkvótás forrásallokáció fejlesztése a kockázatkiigazítás módszerével Magyarországon? 2. Az olyan egészségügyi adatokon alapuló kockázatkiigazítási eljárások, mint a példaként bemutatott COPD-vel szenved betegek és a mvesekezelt betegek 2
14 kockázatkiigazításának módszere hozzájárulnak-e a fejkvótás forrásallokáció továbbfejlesztéséhez Magyarországon? Az elméleti áttekintés és a gyakorlati vizsgálatok szintézise adhat választ a kutatási kérdésekre. Ennek érdekében a kutatás során megvizsgálom: a fejkvótás forrásallokáció céljait; a forrásallokációs célok hatékonyság és méltányosság eléréséhez használható kockázatkiigazítási módszereket; a fejkvótás kockázatkiigazítási modell fejlesztésének lehetségeit Magyarországon; a fejkvótás forrásallokáció fejlesztését két konkrét kockázatkiigazítási módszer esetében; és egy új fejkvótás finanszírozási formula kialakításának várható hatásait a magyarországi körülmények között. A kutatási eredmények a nemzetközi tapasztalatok bvítéséhez és a magyar egészségügyi rendszer tudományos igény fejlesztéséhez kívánnak érdemben hozzájárulni. Hipotézis A szakirodalom egyértelm állásfoglalása, hogy a fejkvótás kockázatkiigazítás használatával két alapvet célra kell törekedni: a hatékonyság növelésére és a méltányosság biztosítására. A két cél szerepét a forrásallokációban a nemzetközi irodalom részletesen tárgyalja, konkrét értelmezésüket azonban a mindenkori országspecifikus alkalmazási környezet határozza meg. A nemzetközi tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy a fejkvótás kockázatkiigazítás során számos elméleti és alkalmazási kérdés merül fel, amelyekre országonként különböz válaszok adhatók. Ennek köszönheten a kockázatkiigazítási módszerek elterjedtségük ellenére nagy változatosságot mutatnak, és az egészségügyi rendszerek tulajdonságainak függvényében jelentsen különböznek. Így a fentiek alapján a magyarországi kockázatkiigazítás vizsgálatához az alábbi hipotézisek fogalmazhatók meg: 1. Az egészségügyi ellátásban a fejkvóta alapú forrásallokáció továbbfejlesztése a kockázatkiigazítás módszerével a hatékonyabb és méltányosabb forrásallokáció feltételeit teremti meg Magyarországon. 3
15 2. Az olyan egészségalapú kockázatkiigazítási eljárások használata, mint a COPDbetegek és a mvesekezeltek kiigazítása, megfelel módszertan alkalmazása esetén hatékonyabb és méltányosabb forrásallokációt valósít meg Magyarországon. Módszer A kutatási kérdések megválaszolásához és a két hipotézis vizsgálatához részletes irodalmi áttekintés készült (i) az egészségügyi forrásallokáció és a fejkvótás finanszírozás jellemzirl, (ii) a hatékonysági és méltányossági célok értelmezésérl és (iii) a kockázatkiigazítás módszertanáról. Az áttekintett fogalmakat a magyar egészségügyi rendszer kontextusában külön elemeztem és értelmeztem, illetve eredményeim alapján javaslatokat fogalmaztam meg. A két hipotézisben megfogalmazott állítások vizsgálatára empirikus kutatás is készült. Egészségügyi finanszírozási adatok alapján megvizsgáltam, hogy a kockázatkiigazítás módszere alkalmazható-e Magyarországon, és hogy ennek eredményeit hogyan lehet felhasználni. Az egyéves idszakra vonatkozó, egyéni szint kiadási adatok segítségével a COPD és a mvesekezelt betegcsoportok kockázatkiigazítását kvantitatív és kvalitatív elemzési módszerekkel vizsgáltam. Az elméleti és a gyakorlati kutatás jelentsége A kockázatkiigazítás céljai és módszerei az országok egészségügyi rendszereinek jellegzetességei alapján számottev különbségeket mutatnak. Ennek megfelelen Magyarországon is meg kell fogalmazni azokat a célkitzéseket és ki kell dolgozni azokat a módszereket, amelyek segítségével elvégezhet a fejkvótás forrásallokáció fejlesztése. A kockázatkiigazítási módszerek tudományos igény vizsgálatára elször kerül sor Magyarországon. A kutatás empirikus vizsgálatai olyan gyakorlati kérdéseket boncolgatnak, amelyek megválaszolására az irodalmi áttekintésbl nyert elméleti ismeretek alapján nincs lehetség. Ezért az empirikus kutatás eredményei a magyarországi fejkvóta kialakításához további fontos információkkal járulnak hozzá és úttör vállalkozásnak tekinthetk. Az empirikus elemzésekhez kiválasztott morbiditási és egészségügyi ellátási adatokat használó ún. egészségalapú kockázatkiigazítási módszerek vizsgálatát az alábbi érvek alapozzák meg: 4
16 a nemzetközi kutatások alapján elméletileg az egészségalapú módszerek jelentik az egyének egészségügyi szükségleteinek legjobb becslését; egyéni szint, egészségalapú kockázatkiigazító tényezk használatáról már számos országban gylt össze tapasztalat, és ez a kutatások jellemz iránya; a nemzetközi irodalom alapján az egészségalapú kockázatkiigazítás alkalmazása hosszú távon is elképzelhet és megvalósítható cél lehet a magyar egészségügyi rendszer számára; a magyar finanszírozási és adatszolgáltatási rendszer az egyéni szint egészségügyi adatok vizsgálatára az ellátások igen széles vertikumában alkalmas, ami az egészség-modellek alkalmazásának fontos feltétele; a COPD-betegek és a mvesekezeltek egészségügyi ellátási adatain alapuló kockázatkiigazítást számos országban alkalmazzák és ezek általában jól használható elemei a fejkvóta alapú elosztási rendszereknek; a COPD-betegek és a mvesekezeltek ellátása Magyarországon jól ismert és kellen dokumentált egészségügyi ellátási terület; a COPD-betegek és a mvesekezeltek kockázatkiigazításának elemzési tapasztalatai segítséget jelentenek más, ugyancsak egészségügyi adatokra épül kockázatkiigazítási eljárás magyarországi módszertanának kidolgozásához. A dolgozat felépítése A dolgozat hét fejezetbl áll. Az els három fejezet részletes irodalmi áttekintést nyújt az egészségügyi forrásallokációról, annak alapvet céljairól, a fejkvótás finanszírozásról és a kockázatkiigazítás módszerérl. A 4. és 5. fejezetek a korábbi fejezetekben megismert fogalmakat a magyarországi forrásallokációs környezetre adaptálják és a fejkvótás forrásallokáció magyarországi továbbfejlesztésének lehetségeit tárgyalják. A 6. fejezetben primer adatokon, két konkrét módszertani példával mutatatom be a fejkvótás forrásallokáció továbbfejlesztésének gyakorlati lehetségeit. A 7. fejezet pedig az irodalmi áttekintés és az empirikus kutatás eredményei alapján levont következtetéseket, a hipotézis és a kutatási kérdésre adott válaszok megbeszélését, illetve a továbblépési javaslatokat tartalmazza. 5
17 A dolgozat összefoglalása A forrásallokációtól a kockázatkiigazításig A társadalmi jólét szempontjából a legelnyösebb allokációs mechanizmus a szabad verseny és a hozzá kapcsolódó piac intézménye, amely az árak, a termelés és a fogyasztás optimális kombinációját alakítja ki. Az egészségügy területén azonban a fenti elvet szigorúan követ forrásallokáció nem mindig vezet eredményes mködéshez. Ennek oka, hogy az egészségügyi ellátásoknak, szolgáltatásoknak vannak olyan jellegzetességei a származtatott kereslet, az információs aszimmetria, a bizonytalanság és az externáliák jelenléte, amelyek megkülönböztetik a hagyományos értelemben vett piaci javaktól. Ezen sajátosságok miatt piaci kudarcok, azaz nem Pareto-optimális elosztási helyzetek alakulhatnak ki az egészségügyben. A piaci kudarcok tükrözdnek a káros szelekció és az erkölcsi kockázat jelenségeiben, a magas tranzakciós költségek, a monopolhelyzetek és a társadalmilag egyenltlen elosztási szituációk kialakulásában. Ezek a jelenségek predesztinálnak a piaci folyamatokba történ beavatkozásra, amelynek igényét tovább ersítheti, hogy az egészségügyi javak elosztása során társadalmi elvárásokat is ki kell elégíteni (ilyen például az egészségügyi ellátások jelents részének fizetképességtl független biztosítása). Érdekérvényesít erejénél fogva az állam képes a leghatásosabban beavatkozni a piaci folyamatokba. Az állami intervenciónak két alapvet célja van: a hatékony elosztási helyzet elérése, és a javak méltányos disztribúciójának megteremtése. A nem piaci alapú újraelosztás azonban nem oldja meg az egészségügy piacán kialakult problémákat, vagy ha egyet meg is old, akkor helyette újabbakat generál. Így az állami beavatkozás következében a piaci kudarcok mintájára kormányzati kudarcok alakulhatnak ki, amelyek szintén akadályozzák az optimális elosztás megvalósulását. Ennek megfelelen az állam feladata, hogy az egészségügy területén jelentkez piaci és a kormányzati kudarcok tudatában és a hatékonysági és méltányossági kritériumok alapján a társadalom számára optimális mérték újraelosztás feltételeit lehetségei szerint megteremtse. Az egészségügyi forráselosztás egyik alapvet területe a stratégiai forrásallokáció, ahol a rendelkezésre álló erforrások újraelosztása zajlik az ellátások szervezéséért felels szervezetek között. A stratégiai források elosztásának módszerei két alapvet szempont szerint különböztethetk meg: 6
18 a) zárt vagy nyílt vég az elosztható költségvetési keret b) az elosztáshoz prospektív vagy retrospektív finanszírozást használnak. Az ezen szempontok alapján kialakított forrásallokációs módszerek az ellátószervezetek kockázatviselésének mértékében jelentsen különböznek. A nyílt és retrospektív módszerek sajátossága, hogy bizonytalan nagyságú és teljes anyagi elkötelezettséggel járnak a finanszírozó számára. Ezzel szemben a zárt keretek prospektív módon történ elosztása elre tervezhet, stabil méret költségvetésbl megoldható. Ennek felismerése egyre nagyobb jelentségre tesz szert a szkös erforrásokból gazdálkodó egészségügyi rendszerekben. A jóléti államokra nehezed költségvetési nyomásnak köszönheten az egészségügyi piac jellegétl függetlenül gyakorlatilag minden fejlett országban igyekeznek a forrásallokációt zárt keretekbl, prospektív módszerekkel megvalósítani. A zárt, prospektív költségvetésbl elosztható forrásokat az újraelosztó rendszerek négy alapvet módon allokálhatják: a) a finanszírozott szervezetekkel kötött alkuk, tárgyalások, egyeztetések útján; b) politikai érdekérvényesítés, támogatás alapján; c) korábbi idszakok forrásallokációs összegeinek, mutatóinak mérlegelésével; d) a várható szükségletek tudományos igény becslésével. Az els három módszer egyre kevésbé elfogadott, mivel a finanszírozott szervezeteket alapveten nem kívánatos magatartásra ösztönzi, és így akadályozza a forrásallokációs célok megvalósulását. A tudományos igénnyel meghatározott formula az els három módszernél átláthatóbb, jobban számonkérhet és jobban kommunikálható eljárás, amely nemcsak az egészségügyi szakemberek igényeit elégíti ki, de elfogadhatóbb az egészségügyi rendszer szerepli számára is. A tudományos igény szükségletbecslés egysége az egészségügyi ellátások esetében a fejkvóta, amely definíció szerint a finanszírozó által juttatott fix összeg, amelyet az ellátásra jogosult személyek után, meghatározott szolgáltatási csomagért, meghatározott idszakra fizetnek. A fejkvóta használatának elnye és hátránya a következ választásban fogalmazható meg: használata a hatékonyság javítására ösztönöz, de a zárt költségvetés kényszere kockázatszelekcióra késztet. A fejkvótával allokált zárt költségvetés alkalmazása ugyanis (i) jól kontrollálja az egészségügyre költött összkiadásokat, amely makrogazdasági hatékonysági szempont, (ii) a teljes ellátási epizód keretében a szolgáltatások hatékony meg- 7
19 szervezésére ösztönzi a finanszírozott szervezeteket, és (iii) az adott ellátások hatékonyságának javítására ösztönzi az egészségügyi szolgáltatókat. Ugyanakkor a zárt költségvetés kockázata a finanszírozott szervezeteket (i) költségeik továbbhárítására, (ii) a szolgáltatások minségének rontására (iii) és a jövedelmez (pl. a fejkvótánál kisebb költség) populáció kiválogatására kényszerítheti. Ezeknek az elnyöknek és hátrányoknak a mérlegelése után dönthet el, hogy milyen célok érdekében és milyen szabályozási keretek között lehet sikeres a fejkvótás finanszírozás használata. A fejkvótás finanszírozás alkalmazásából adódó elbb bemutatott kockázatok csökkentésének két módja létezik: a kockázat újra-megosztása a finanszírozó és a finanszírozott szervezetek között, illetve a finanszírozott populáció adottságainak minél pontosabb figyelembevétele a forráselosztási formulában. Ez utóbbit kockázatkiigazításnak nevezzük. A két módszer közötti fontos különbség, hogy a kockázatmegosztás bármilyen módja rontja a hatékonyságot, ezzel szemben a kockázatkiigazítás javítja a hatékony elosztás ösztönzit és csökkenti a kockázatszelekció esélyét. Éppen ezért a fejkvótás forráselosztás fejlesztésének optimális módszere a kockázatkiigazítás, amelynek alkalmazásával elérhet, hogy a kockázatszelekció ne legyen kifizetd a finanszírozott szervezetek számára, a szolgáltatók és az ellátásszervezk érdekeltté váljanak szolgáltatásaik hatékonyságának és minségének javításában, és az egészségügyi szükségletek pontosabb becslésével javuljon a méltányos forrásallokáció kialakításának lehetsége. Hatékonyság és méltányosság A hatékony és a méltányos forrásallokáció céljainak meghatározása a kockázatkiigazítás kontextusában külön vizsgálatot érdemel. A hatékonysági kritérium azt mondja, hogy törekedni kell azoknak a termékeknek, illetve szolgáltatásoknak az elállítására, amelyeket a közösség a legtöbbre értékel, legnagyobb haszna származik belle. A hatékonyságnak számos dimenziója létezik, melyek közül a fejkvóta kialakításához négyet érdemes szem eltt tartani ezek a termelési hatékonyság és az allokációs hatékonyság három szintje. Ezen szempontok vizsgálata alapján elmondható, hogy 8
20 (i) a termelési hatékonyság javítására a stratégiai forrásallokáció során alkalmazott kockázatkiigazítás csak közvetve alkalmas; (ii) a makrogazdaság allokációs hatékonyságának javítására a kockázatkiigazításnak csak közvetett hatása van; (iii)az egészségügyi rendszeren belüli allokációs hatékonyság javításának csak a fejkvótával finanszírozott ellátási kör meghatározásakor van jelentsége; (iv) az egészségügyi ellátások allokációs hatékonyságának javítására a kockázatkiigazításnak számottev hatása van: a korrigált fejkvótával kialakított kockázati csoportok ösztönzik a finanszírozott szervezeteket az ellátások hatékony megszervezésére, illetve csökkentik a kockázatszelekciós folyamatok kialakulásának esélyét. Ezek alapján a fejkvóta formula kialakításának, azon belül a kockázatkiigazításnak a legfontosabb hatékonysági célkitzése az (iv) egészségügyi ellátások allokációs hatékonyságának javítása. A méltányossági kritérium az egészségügyi források társadalmi értékítélet alapján történ igazságos újraelosztását írja el. A kockázatkiigazítás szempontjából az egészségügyi rendszerbe történ befizetések és a rendelkezésre álló források elosztásának méltányossága egyaránt értékelésre szorul. A versenyz és a munkáltatói egészségbiztosítási piacokon, illetve a helyi irányítású, de állami rendszerekben a kockázatkiigazítás az egészségügyi befizetések okozta forrás-felhalmozási különbségekért kompenzálja a finanszírozott szervezeteket. Így az egészségügyi rendszerekbe történ méltányos befizetések igénye bizonyos típusú ellátórendszerekben hozzájárul a kockázatkiigazítási módszerek alkalmazásához. Ugyanakkor a források méltányos elosztásának elve minden egészségügyi ellátórendszerben fontos szerepet játszik. Eszerint az embereknek bizonyos kritériumok szerint meghatározott szükségleteik alapján kell hozzáférniük az egészségügyi ellátásokhoz. A méltányos elosztásnak két értelmezését érdemes megkülönböztetni: a vertikális méltányosság szerint a nagyobb szükséglet embereknek több forrást kell biztosítani, mint az egészségesebbeknek ahhoz, hogy ugyanolyan egészségi állapotba kerüljenek; a horizontális méltányosság szerint a forrásokat az emberek között szükségleteik arányában egyenlen kell szétosztani. Az egyenl elosztás vertikális és horizontális elve jelents eltérést jelent kockázatkiigazítás szempontjából. A horizontális méltányosság adott feltételek mellett megegyezik az allokációs hatékonysággal, a vertikális méltányosság érvé- 9
21 nyesítése viszont választást jelent a hatékonyság és a méltányosság között a kockázatkiigazítás során. Mindezek alapján a kockázatkiigazítási rendszer fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a hatékonysági és a méltányossági szempontok precíz definíciója és a két érték egymás közti viszonyának meghatározása. A kockázatkiigazítási módszerek gyakorlati alkalmazása csak a hatékonysági és méltányossági célok kialakítása után történhet meg. Kockázatkiigazítási módszerek A kockázatkiigazítási módszerek két csoportra bonthatók. Az els az egészség-modellek csoportja, amelyek közvetlenül az adott személy egészségi állapota alapján (pl. diagnózis) becsülik meg a várható költségeket. A nem egészség-modellek olyan közvetett tényezkre (pl. szociodemográfiai adatok) támaszkodnak, amelyek legitim kapcsolatban állnak az egyének várható egészségügyi kiadásaival. A kockázatkiigazítási modellekhez használt változók köre igen széles: demográfia, etnikum, munka-erpiaci státusz, földrajzi elhelyezkedés, mortalitás, morbiditás, elz évi költségek, társadalmi-szociális tényezk, kérdíves felmérések eredményei. Ezeket a tényezket magyarázó változóknak, vagy szükségletváltozóknak nevezik. A változók közötti választást elssorban az adatok elérhetsége, alkalmazhatóságuk, a legitim és nem legitim változók megkülönböztetésének lehetsége, egymás közötti interakciójuk, a költségeket magyarázó erejük, és ösztönz hatásuk befolyásolja. A szükségletváltozók kiválasztása, az egymástól és a különböz csoportoktól történ elkülönítése és a költségek becslésének folyamata regresszión alapuló statisztikai módszerekkel történik. A számítások lényege, hogy olyan változókat lehessen azonosítani, amelyekkel a jövben ténylegesen bekövetkez kiadások jól közelítik a változók felhasználásával elre kalkulálható kiadásokat. Mivel a fejkvóta kialakításakor adott tulajdonságokkal rendelkez személy átlagos egészségügyi kiadását kell megbecsülni, ennek kézenfekv módja az egyéni (individuális) adatokra épül statisztikai elemzések elkészítése, amelyet elnyösebb módszernek tartanak az aggregált adatokon alapuló módszereknél. Sok országban azonban nem állnak rendelkezésre egyéni adatok, ezért a formulakészítk aggregált formában elérhet változókat is alkalmaznak. Az individuális és az aggregált adatokra épül statisztikai eljárások módszertani szempontból alapveten különböznek 10
Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula.
Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése - Nagy Balázs Témavezetk: Dr.
RészletesebbenA fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése
A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése Elméleti alapok és gyakorlati lehetõségek a fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztésére Magyarországon Nyitótanulmány Készítette:
RészletesebbenA fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése. Elméleti alapok és gyakorlati lehetségek a fejkvóta alapú
A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése Elméleti alapok és gyakorlati lehetségek a fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztésére Magyarországon Nyitótanulmány 2005. február
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA. Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon
DEBRECENI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI ISKOLA Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése - Doktori értekezés
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenAz első teljesítményértékelési jelentés ( )
Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenVÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak
Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik
RészletesebbenDr. Baráth Lajos mester oktató november 16.
Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen
RészletesebbenFENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON
SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenKöltség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak. dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia március 05.
Költség-haszon elemzési ajánlások a közigazgatásnak dr. Antal Tímea - Sántha Zsófia 2019. március 05. Tartalom Versenyképességi tényezők - közigazgatás Globális versenyképességi index 10+1 speciális közigazgatási
RészletesebbenAz egészségügyi rendszer
Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi
RészletesebbenA Dél-Alföldi régió innovációs képessége
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy
RészletesebbenNEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ
NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről
OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,
RészletesebbenTényalapú változtatási döntések a HR-ben. Dr. Gyökér Irén
Tényalapú változtatási döntések a HR-ben Dr. Gyökér Irén 2 Vázlat 1. A tény/bizonyíték alapú HR beruházási döntések jelentősége 2. A tényalapú változtatások öt alapelve Logikára épülő analitika Szegmentáció
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján
Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenA MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenA MINSÉGFEJLESZTÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI SZABÁLYZATA BEVEZETÉS. A 3/2002. (II.15. ) OM rendelet a következ0ket határozza meg:
Csak úgy tudunk megfelelni gyorsan változó környezetünknek, ha folyamatosan tervezünk és ismerünk minden lehetséget, mely nyitva áll elttünk. Newt Gingrich A MINSÉGFEJLESZTÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenMSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK
MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.
RészletesebbenAz egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18.
Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök 2013. október 18. Az egészségpolitikai döntéshozatal alapjai és dilemmái Miért vagyunk itt? Mi közünk van az egészségpolitikához? Probléma-alapú
RészletesebbenGNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás
GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20
RészletesebbenAz Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)
Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny
RészletesebbenBetegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban
Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben
RészletesebbenMinségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép
Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási
Részletesebben1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11
1 Vezetői összefoglaló 3 2 Bevezetés 10 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 4 Az egységköltség-alapú elszámolás kialakításának intézményi feltételei 14 4.1 A támogatott képzési piac és
RészletesebbenADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL
ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL JÁRÓ KÖRNYEZETI KÁROK PÉNZÜGYI ÉRTÉKELÉSÉHEZ Szerz!k: Harangozó Gábor dr., egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Széchy Anna, doktorjelölt, projektmenedzser,
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenÁgazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland
Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban
RészletesebbenAz állami gazdaságszabályozás
Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
Egészséggazdaságtan és - biztosítás 6. elıadás: A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai
RészletesebbenEgészséggazdaságtan és - biztosítás
Egészséggazdaságtan és - biztosítás 8. elıadás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák
RészletesebbenA szakmai irányelvek jelentősége, szerepe
XII. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK A szakmai irányelvek jelentősége, szerepe Dr. Kárpáti Edit Dr. Muzsik Béla Szakmai irányelv Olyan szisztematikusan kifejlesztett szakmai ellátásra vonatkozó
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenA Markowitz modell: kvadratikus programozás
A Markowitz modell: kvadratikus programozás Harry Markowitz 1990-ben kapott Közgazdasági Nobel díjat a portfolió optimalizálási modelljéért. Ld. http://en.wikipedia.org/wiki/harry_markowitz Ennek a legegyszer
RészletesebbenA jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán
A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek
RészletesebbenBODOR ÁKOS. Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747
Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747 A dinamikus egyensúly állapota Velkey Gábor: Dinamikus egyensúlytalanság. A hazai közoktatási rendszer szétesése, felforgatása és a
RészletesebbenMenekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki
Menekülés el)re A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki El)zmények Global Competitiveness Report 2004-2005 1. Finnország 2. USA 3. Svédország 4. Tajvan
RészletesebbenFentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
RészletesebbenSZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június
SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály
SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenA szociális szolgáltatások aktuális kérdései
A szociális szolgáltatások aktuális kérdései MACSGYOE XXII. Szakmai Konferenciája Siófok, 2013. május 15. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat, Szociális Klaszter Helyzet áttekintése 2011: Nemzeti
RészletesebbenA MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA. Doktori (PhD) értekezés tézisei
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS PROGRAM A MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEK
Részletesebben14127/16 ea/kz 1 DGG 2B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 8. (OR. en) 14127/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 8. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 13265/16 Tárgy: FIN
RészletesebbenA helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer
A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN. Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár május 25.
ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár 2017. május 25. IGÉNY ALAPÚ TÁMOGATÁS-ELŐKÉSZÍTÉS AZ OKOS ÖNKORMÁNYZATOKÉRT Az önkormányzati
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói
A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi
RészletesebbenAz Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI
Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ
AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:
RészletesebbenAz egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi
Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető
RészletesebbenTerületi tervezés, programozás és monitoring
Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer
RészletesebbenSZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június
SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenEgészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs
Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013.
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenAZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenA kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF november 13
A kockázat alapú felügyelés módszertana Mérő Katalin ügyvezető igazgató PSZÁF 2006. november 13 A felügyelés közeljövője a kockázat alapú felügyelés Miért? Mert a Felügyelet sok,különböző típusú és nagyságú
RészletesebbenMelyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013
Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és
RészletesebbenSZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.
SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenXXVII. Magyar Minőség Hét Konferencia
XXVII. Magyar Minőség Hét Konferencia 2018. november 6. Dr. Fekete István Ügyvezető SzigmaSzervíz Üzleti Kockázatelemző Kft. TARTALOM Kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos alapfogalmak Kockázatmenedzsment
RészletesebbenEsetszintű költséggyűjtés: felesleges teher vagy a hatékonyság záloga?
Esetszintű költséggyűjtés: felesleges teher vagy a hatékonyság záloga? Dr. Zemplényi Antal Tamás Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Gazdálkodási Igazgatóság 2017.10.05. Magyarországi Egészségügyi Napok
RészletesebbenA HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Zalai Noémi: A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL Doktori
RészletesebbenIndikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.
Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése
RészletesebbenEGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés kortárs szakirodalmában a következő pontok a meghatározóak:
Kutatási terv - Gébert Judit A KÉPESSÉGSZEMLÉLET LEHETSÉGES SZEREPE A HELYI DÖNTÉSHOZATALBAN 1. Téma indoklása Tervezett kutatásaim fókuszában a helyi döntéshozatali módszerek és a Nobel-díjas közgazdász,
RészletesebbenA kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés
1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,
RészletesebbenSzektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei.
Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Zalatnay László tréner 2 állítás: Az emberi társadalom összes problémája
RészletesebbenTechnológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK
Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenAdótudatosság a versenyképesség érdekében
Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei
RészletesebbenAz akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenKözszolgáltatások és önkormányzás
Közszolgáltatások és önkormányzás Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Kovárik Erzsébet Önkormányzati és állami feladatok 1. Miért nem helyi ügy pl.a közegészségügy? Az
RészletesebbenS atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:
RészletesebbenMEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg
Corvinus Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtani Konferenciák 2011/6 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Magyar
RészletesebbenAz 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység
Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment
RészletesebbenA REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI
Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN
RészletesebbenÚj változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban:
MaSzeSz XII. Országos Konferencia Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése Új változatelemzési útmutató a közép-kelet-európai régióban: DCCC módszer (Dynamic Cost Comparison
RészletesebbenA Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében
1 A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének javaslatai a távhőár-megállapítás témakörében Előszó A jelen javaslat összeállításánál nem tekintettük feladatunknak, hogy elméleti és szabályozási modelleket,
RészletesebbenSZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B
SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001
RészletesebbenNemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor
Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan
Részletesebben