Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula."

Átírás

1 Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése

2

3 Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése Doktori értekezés Nagy Balázs Debrecen, 2009

4 Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom elssorban szüleimnek, továbbá Ron Akehurstnek, Bodrogi Józsefnek, Boncz Imrének, Brandtmüller Ágnesnek, Alan Brennannek, Dózsa Csabának, Falusi Zsófiának, Gilicze Lászlónak, Hornyák Róbertnek, Jónásné Katona Katalinnak, Kaló Zoltánnak, Nagy Józsefnek, Pál Lászlónak, Rakonczai Pálnak, Reszegi Csillának és Sipos Júliának a kutatás során nyújtott segítségükért és a hasznos tanácsaikért. Külön köszönet illeti Kaló Zoltánt, aki a dolgozat elvéleményezését végezte.

5 Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Versenyképesség, Globalizáció, Regionalitás doktori program Nagy Balázs, 2009 Témavezetk: Dr. Gulácsi László habilitált egyetemi docens, Corvinus Egyetem Egészséggazdaságtani és Technológiaelemzési Kutatóközpont Dr. Szanyi Miklós tudományos fmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet Elbíráló: Dr. Kaló Zoltán kutatóközpont vezet, Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont Doktori Szigorlat Elnök: Dr. Jenei György egyetemi tanár Kérdez tanár (globalizáció gazdaságtana ftárgy): Prof. Csaba László akadémikus Kérdez tanár (gazdasági jog melléktárgy): Prof. Prugberger Tamás egyetemi tanár Titkár: Szilágyi Enik Idpont: június 20. Munkahelyi vita Bíráló Bizottsága Elnök: Prof. Makó Csaba Bíráló: Dr. Pete Péter egyetemi tanár Bíráló: Prof. Orosz Éva egyetemi tanár, az MTA doktora Tagok: Dr. Muraközy László egyetemi docens, Dr. Kormos János egyetemi tanár Idpont: december 5. Nyilvános vita Bíráló Bizottsága Elnök: Prof. Makó Csaba Bíráló: Dr. Makara Péter figazgató helyettes Bíráló: Prof. Orosz Éva egyetemi tanár, az MTA doktora Tagok: Dr. Kapás Judit habilitált egyetemi docens, Dr. Kaló Zoltán kutatóközpont vezet Idpont: február 20.

6 Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 Relevancia... 1 Cél és kutatási kérdés... 2 Hipotézis... 3 Módszer... 4 Az elméleti és a gyakorlati kutatás jelentsége... 4 A dolgozat felépítése... 5 A dolgozat összefoglalása A forrásallokációtól a kockázatkiigazításig A versenyzi egyensúly korlátai az egészségügyben Az állami beavatkozás a piac mködésébe A forrásallokáció módja Zárt, prospektív költségvetés A szükségletbecslés jelentsége A fejkvóta Definíció Haszon és kockázat Stratégiai vs. részleges forrásallokáció A fejkvóta kockázatának kezelése Kockázatmegosztás Kockázatkiigazítás A kockázatkiigazítás szempontjai Hatékonyság Definíció Termelési hatékonyság Makroszint allokációs hatékonyság Rendszeren belüli allokációs hatékonyság Ellátások allokációs hatékonysága...42

7 2.1.6 A hatékonyság szerepe Méltányosság Definíciók Méltányosság az elosztásában Hatékonyság és méltányosság A fejkvóta modellje hatékonyság vs. méltányosság Az egészségmaximalizálási modell Különbségek a minségben Különbségek a hozzáférésben Különbségek a szükségletekben (egészségtermelési függvényben) A hatékonyság és a vertikális méltányosság közötti választás modellje Kihívások a kockázatkiigazítás számára Kockázatkiigazítási módszerek A fejkvóta-készítési feladat formalizálása A fejkvóta változói Demográfia kor és nem Etnikum Munkaer-piaci státusz Földrajzi elhelyezkedés Mortalitás Morbiditás Elz évi költségek Szociodemográfiai tényezk Kérdíves felmérések Disease management programok Tényezk elvárt tulajdonságai A fejkvóta-modellek építése A függvényforma Statisztikai eljárások Aggregált adatok használata - interpretációs hiba Modellek statisztikai teljesítményének mérése Legitim és nem legitim változók Választás a modellek között Ösztönzés...79

8 3.4.2 Igazságosság Alkalmazhatóság Egyéb gyakorlati szempontok Egészségpolitikai környezet Nemzetközi tapasztalatok Anglia Az USA egészség-modelljei Svédország kombinált modellje Részleges fejkvóta-modellek Fejkvóta alapú forrásallokáció Magyarországon A forrásallokáció rendszere Centralizált állami piac Zárt költségvetési keretek Hatékony forrásallokáció Méltányos forrásallokáció A fejkvóta alkalmazási területei Háziorvosi finanszírozás Az irányított betegellátás fejkvótája Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény tervezett fejkvótája Konklúzió a magyarországi fejkvótás finanszírozás gyakorlatáról Elméleti és gyakorlati lehetségek a fejkvóta fejlesztésére Magyarországon Célok meghatározása A hatékonyság értelmezése Méltányosság értelmezése A fejkvóta készítéséhez elérhet adatok Kor és nem Halálozás Elz évi kiadások Kérdíves felmérés Rokkantság Földrajzi elhelyezkedés Morbiditás Megvalósítható modellek Javasolt statisztikai eljárás...120

9 5.3.2 Morbiditási adatokra épül modell Területi kiadási adatokra épül modell Kevert (kombinált) modell Kockázatmegosztás szerepe Az elemzésekhez szükséges kutatási háttér Következtetések az els hipotézis vizsgálatához A magyarországi fejkvóta fejlesztése empirikus adatokkal A betegcsoportok kiválasztásának indokai A COPD-betegek modellje Módszer Eredmények Megbeszélés A mvesekezeltek modellje Módszer Eredmények Megbeszélés Az empirikus elemzések következtetései a második hipotézis vizsgálatához A második hipotézis vizsgálata Eredmények alkalmazhatósága stratégiai fejkvótás forráselosztás céljára Limitációk és fejlesztési lehetségek Következtetések, megbeszélés, javaslatok Válasz az els kutatási kérdésre Válasz a második kutatási kérdésre A kutatás általános céljának megvalósulása Megbeszélés Az elemzési korlátok Az eredmények felhasználhatósága Javaslatok a fejkvótás forrásallokáció fejlesztésére Magyarországon További kutatási lehetségek sz. melléklet - Hatékonyság a versenyz piacon sz. melléklet - Méltányosság a befizetésekben

10 3. sz. melléklet sz. melléklet: A COPD elemzésekhez használt változók korrelációja sz. melléklet: Az empirikus elemzésekhez használt változók Rice-Smith-féle értékelése sz. melléklet: a COPD elemzéshez használt változók Rice-Smith-féle részletes értékelése sz. melléklet: A mvesekezeltek elemzéséhez használt változók Rice-Smith-féle részletes értékelése Irodalomjegyzék A szerz publikációs tevékenysége

11 Mottó: Panta rhei (Hérakleitosz Kr.e )

12 Bevezetés Mai ismereteink szerint egy ország versenyképessége nagymértékben függ az emberi erforrások állapotától, az aktív lakosság arányától és egészségi állapotától. Fordítva is érvényes az összefüggés, az adott ország gazdasági teljesítménye, jóléti szintje befolyásolja a benne él egyének egészségét. Az egészség-gazdaságtan amely a közgazdaságtan egyik alkalmazott területe arra keresi a választ, hogy az egészségügy területén szkösen rendelkezésre álló források elosztása hogyan javítható az egészségi állapot javítása érdekében. Az egészség-gazdaságtan olyan diszciplína, amely adekvát módszerekkel rendelkezik ennek a kérdésnek megválaszolásához, és képes hozzájárulni ahhoz, hogy az egészségügy területén jobb, az emberek egészségi állapotát is befolyásoló gazdasági döntések szülessenek. Ez a tudományos kutatás ilyen döntések meghozatalához igyekszik hozzájárulni az egészségügyi forrásallokáció egy speciális területét vizsgálva. Relevancia A napjainkra egyre nehezebben fenntartható jóléti államoknak az egészségügyi kiadások gyors növekedésével kell számolniuk. Mindez jelents nyomást gyakorol a fejlett országok közpénzbl finanszírozott egészségügyi költségvetéseire. A költségvetési nyomás enyhítésének egyik hatékony eszköze az elosztható források zárt keretek alapján és prospektív módon történ meghatározása. Az így kialakított költségvetések szétosztására gyakran alkalmazzák az egészségügyi ellátásokért felels szervezetek számára juttatott fejkvótát, amelyet az ellátásra jogosult személyek után, meghatározott szolgáltatási csomagért, meghatározott idszakra fizetnek. A nemzetközi tapasztalatok szerint a megfelel módszerrel kialakított fejkvóta az egészségügyi rendszer típusától függetlenül képes lehet érdemben elmozdítani a szkösen rendelkezésre álló források hatékony és méltányos elosztását. Éppen ezért a versenyz biztosítási piacokon és a (de)centralizált állami egészségügyi rendszerekben egyformán fontos kérdés a fejkvóta alapú forráselosztási formula kialakítása, amelynek módszerét kockázatkiigazításnak (risk adjustment) nevezik. Napjainkban a fejlett országok egészségügyi kormányzatai jelents erforrásokat mozgósítanak a kockázatkiigazítási módszerek kialakítására, és ennek elvégzéséhez tudományos 1

13 mhelyek eredményeit is alkalmazzák. A 80-as évek vége óta számos fként egészséggazdaságtani publikáció jelent meg ezen a területen, nemzetközi szaklapok külön kiadványokat szentelnek a témának, és publicisztikák, könyvek, könyvfejezetek is napvilágot láttak. Magyarországon, annak ellenére, hogy napjainkra a zárt keretek hatékony és méltányos szétosztása egyre fontosabb kérdéssé válik, az egészség-gazdaságtan ezen területén nagyon kevés kutatás született. A fejkvóta kialakításának kérdése a 90-es évek óta folyamatosan napirenden van, de ennek a finanszírozási módszernek szisztematikus áttekintése nem történt meg. Éppen ezért jogos igényként merül fel a fejkvótán alapuló forráselosztásnak mint a magyar egészségügyi rendszer egyik lehetséges fejlesztési eszközének tudományos igénnyel elvégzett vizsgálata. Cél és kutatási kérdés A dolgozat célja a magyarországi fejkvótás forrásallokáció fejlesztési lehetségeinek vizsgálata az egészség-gazdaságtan elemzési módszereivel. A doktori értekezés azokat a kérdéseket veszi sorra, amelyek Magyarországon az egészségügyi forrásallokációnál használatos fejkvóta fejlesztéséhez használt kockázatkiigazítási módszerek alkalmazása során jelentkeznek. A már használt külföldi és magyarországi fejkvótás forrásallokációs módszerek bemutatása mellett alapvet kérdésként fogalmazódik meg a fejkvóta kialakítási feltételeinek rendszerszer áttekintése és a gyakorlati alkalmazás körülményeinek bemutatása. A kutatás általános célja a magyar egészségügyi rendszer számára hatékonyabb és méltányosabb fejkvótás finanszírozási formula fejlesztési lehetségeinek vizsgálata. Ez egyrészt a területen rendelkezésre álló tudományos ismeretek részletes feldolgozását és magyarországi kontextusban történ értelmezését jelenti; másrészt a kockázatkiigazítási módszerrel meghatározható új, a várható egészségügyi szükségleteket leíró jellemzk gyakorlati vizsgálatát foglalja magába. A kutatás során megfogalmazott kérdések két pontban foglalhatók össze: 1. Rendelkezésre állnak-e azok a feltételek, amelyek alapján megvalósítható az egészségügyi fejkvótás forrásallokáció fejlesztése a kockázatkiigazítás módszerével Magyarországon? 2. Az olyan egészségügyi adatokon alapuló kockázatkiigazítási eljárások, mint a példaként bemutatott COPD-vel szenved betegek és a mvesekezelt betegek 2

14 kockázatkiigazításának módszere hozzájárulnak-e a fejkvótás forrásallokáció továbbfejlesztéséhez Magyarországon? Az elméleti áttekintés és a gyakorlati vizsgálatok szintézise adhat választ a kutatási kérdésekre. Ennek érdekében a kutatás során megvizsgálom: a fejkvótás forrásallokáció céljait; a forrásallokációs célok hatékonyság és méltányosság eléréséhez használható kockázatkiigazítási módszereket; a fejkvótás kockázatkiigazítási modell fejlesztésének lehetségeit Magyarországon; a fejkvótás forrásallokáció fejlesztését két konkrét kockázatkiigazítási módszer esetében; és egy új fejkvótás finanszírozási formula kialakításának várható hatásait a magyarországi körülmények között. A kutatási eredmények a nemzetközi tapasztalatok bvítéséhez és a magyar egészségügyi rendszer tudományos igény fejlesztéséhez kívánnak érdemben hozzájárulni. Hipotézis A szakirodalom egyértelm állásfoglalása, hogy a fejkvótás kockázatkiigazítás használatával két alapvet célra kell törekedni: a hatékonyság növelésére és a méltányosság biztosítására. A két cél szerepét a forrásallokációban a nemzetközi irodalom részletesen tárgyalja, konkrét értelmezésüket azonban a mindenkori országspecifikus alkalmazási környezet határozza meg. A nemzetközi tapasztalatok arra is rávilágítanak, hogy a fejkvótás kockázatkiigazítás során számos elméleti és alkalmazási kérdés merül fel, amelyekre országonként különböz válaszok adhatók. Ennek köszönheten a kockázatkiigazítási módszerek elterjedtségük ellenére nagy változatosságot mutatnak, és az egészségügyi rendszerek tulajdonságainak függvényében jelentsen különböznek. Így a fentiek alapján a magyarországi kockázatkiigazítás vizsgálatához az alábbi hipotézisek fogalmazhatók meg: 1. Az egészségügyi ellátásban a fejkvóta alapú forrásallokáció továbbfejlesztése a kockázatkiigazítás módszerével a hatékonyabb és méltányosabb forrásallokáció feltételeit teremti meg Magyarországon. 3

15 2. Az olyan egészségalapú kockázatkiigazítási eljárások használata, mint a COPDbetegek és a mvesekezeltek kiigazítása, megfelel módszertan alkalmazása esetén hatékonyabb és méltányosabb forrásallokációt valósít meg Magyarországon. Módszer A kutatási kérdések megválaszolásához és a két hipotézis vizsgálatához részletes irodalmi áttekintés készült (i) az egészségügyi forrásallokáció és a fejkvótás finanszírozás jellemzirl, (ii) a hatékonysági és méltányossági célok értelmezésérl és (iii) a kockázatkiigazítás módszertanáról. Az áttekintett fogalmakat a magyar egészségügyi rendszer kontextusában külön elemeztem és értelmeztem, illetve eredményeim alapján javaslatokat fogalmaztam meg. A két hipotézisben megfogalmazott állítások vizsgálatára empirikus kutatás is készült. Egészségügyi finanszírozási adatok alapján megvizsgáltam, hogy a kockázatkiigazítás módszere alkalmazható-e Magyarországon, és hogy ennek eredményeit hogyan lehet felhasználni. Az egyéves idszakra vonatkozó, egyéni szint kiadási adatok segítségével a COPD és a mvesekezelt betegcsoportok kockázatkiigazítását kvantitatív és kvalitatív elemzési módszerekkel vizsgáltam. Az elméleti és a gyakorlati kutatás jelentsége A kockázatkiigazítás céljai és módszerei az országok egészségügyi rendszereinek jellegzetességei alapján számottev különbségeket mutatnak. Ennek megfelelen Magyarországon is meg kell fogalmazni azokat a célkitzéseket és ki kell dolgozni azokat a módszereket, amelyek segítségével elvégezhet a fejkvótás forrásallokáció fejlesztése. A kockázatkiigazítási módszerek tudományos igény vizsgálatára elször kerül sor Magyarországon. A kutatás empirikus vizsgálatai olyan gyakorlati kérdéseket boncolgatnak, amelyek megválaszolására az irodalmi áttekintésbl nyert elméleti ismeretek alapján nincs lehetség. Ezért az empirikus kutatás eredményei a magyarországi fejkvóta kialakításához további fontos információkkal járulnak hozzá és úttör vállalkozásnak tekinthetk. Az empirikus elemzésekhez kiválasztott morbiditási és egészségügyi ellátási adatokat használó ún. egészségalapú kockázatkiigazítási módszerek vizsgálatát az alábbi érvek alapozzák meg: 4

16 a nemzetközi kutatások alapján elméletileg az egészségalapú módszerek jelentik az egyének egészségügyi szükségleteinek legjobb becslését; egyéni szint, egészségalapú kockázatkiigazító tényezk használatáról már számos országban gylt össze tapasztalat, és ez a kutatások jellemz iránya; a nemzetközi irodalom alapján az egészségalapú kockázatkiigazítás alkalmazása hosszú távon is elképzelhet és megvalósítható cél lehet a magyar egészségügyi rendszer számára; a magyar finanszírozási és adatszolgáltatási rendszer az egyéni szint egészségügyi adatok vizsgálatára az ellátások igen széles vertikumában alkalmas, ami az egészség-modellek alkalmazásának fontos feltétele; a COPD-betegek és a mvesekezeltek egészségügyi ellátási adatain alapuló kockázatkiigazítást számos országban alkalmazzák és ezek általában jól használható elemei a fejkvóta alapú elosztási rendszereknek; a COPD-betegek és a mvesekezeltek ellátása Magyarországon jól ismert és kellen dokumentált egészségügyi ellátási terület; a COPD-betegek és a mvesekezeltek kockázatkiigazításának elemzési tapasztalatai segítséget jelentenek más, ugyancsak egészségügyi adatokra épül kockázatkiigazítási eljárás magyarországi módszertanának kidolgozásához. A dolgozat felépítése A dolgozat hét fejezetbl áll. Az els három fejezet részletes irodalmi áttekintést nyújt az egészségügyi forrásallokációról, annak alapvet céljairól, a fejkvótás finanszírozásról és a kockázatkiigazítás módszerérl. A 4. és 5. fejezetek a korábbi fejezetekben megismert fogalmakat a magyarországi forrásallokációs környezetre adaptálják és a fejkvótás forrásallokáció magyarországi továbbfejlesztésének lehetségeit tárgyalják. A 6. fejezetben primer adatokon, két konkrét módszertani példával mutatatom be a fejkvótás forrásallokáció továbbfejlesztésének gyakorlati lehetségeit. A 7. fejezet pedig az irodalmi áttekintés és az empirikus kutatás eredményei alapján levont következtetéseket, a hipotézis és a kutatási kérdésre adott válaszok megbeszélését, illetve a továbblépési javaslatokat tartalmazza. 5

17 A dolgozat összefoglalása A forrásallokációtól a kockázatkiigazításig A társadalmi jólét szempontjából a legelnyösebb allokációs mechanizmus a szabad verseny és a hozzá kapcsolódó piac intézménye, amely az árak, a termelés és a fogyasztás optimális kombinációját alakítja ki. Az egészségügy területén azonban a fenti elvet szigorúan követ forrásallokáció nem mindig vezet eredményes mködéshez. Ennek oka, hogy az egészségügyi ellátásoknak, szolgáltatásoknak vannak olyan jellegzetességei a származtatott kereslet, az információs aszimmetria, a bizonytalanság és az externáliák jelenléte, amelyek megkülönböztetik a hagyományos értelemben vett piaci javaktól. Ezen sajátosságok miatt piaci kudarcok, azaz nem Pareto-optimális elosztási helyzetek alakulhatnak ki az egészségügyben. A piaci kudarcok tükrözdnek a káros szelekció és az erkölcsi kockázat jelenségeiben, a magas tranzakciós költségek, a monopolhelyzetek és a társadalmilag egyenltlen elosztási szituációk kialakulásában. Ezek a jelenségek predesztinálnak a piaci folyamatokba történ beavatkozásra, amelynek igényét tovább ersítheti, hogy az egészségügyi javak elosztása során társadalmi elvárásokat is ki kell elégíteni (ilyen például az egészségügyi ellátások jelents részének fizetképességtl független biztosítása). Érdekérvényesít erejénél fogva az állam képes a leghatásosabban beavatkozni a piaci folyamatokba. Az állami intervenciónak két alapvet célja van: a hatékony elosztási helyzet elérése, és a javak méltányos disztribúciójának megteremtése. A nem piaci alapú újraelosztás azonban nem oldja meg az egészségügy piacán kialakult problémákat, vagy ha egyet meg is old, akkor helyette újabbakat generál. Így az állami beavatkozás következében a piaci kudarcok mintájára kormányzati kudarcok alakulhatnak ki, amelyek szintén akadályozzák az optimális elosztás megvalósulását. Ennek megfelelen az állam feladata, hogy az egészségügy területén jelentkez piaci és a kormányzati kudarcok tudatában és a hatékonysági és méltányossági kritériumok alapján a társadalom számára optimális mérték újraelosztás feltételeit lehetségei szerint megteremtse. Az egészségügyi forráselosztás egyik alapvet területe a stratégiai forrásallokáció, ahol a rendelkezésre álló erforrások újraelosztása zajlik az ellátások szervezéséért felels szervezetek között. A stratégiai források elosztásának módszerei két alapvet szempont szerint különböztethetk meg: 6

18 a) zárt vagy nyílt vég az elosztható költségvetési keret b) az elosztáshoz prospektív vagy retrospektív finanszírozást használnak. Az ezen szempontok alapján kialakított forrásallokációs módszerek az ellátószervezetek kockázatviselésének mértékében jelentsen különböznek. A nyílt és retrospektív módszerek sajátossága, hogy bizonytalan nagyságú és teljes anyagi elkötelezettséggel járnak a finanszírozó számára. Ezzel szemben a zárt keretek prospektív módon történ elosztása elre tervezhet, stabil méret költségvetésbl megoldható. Ennek felismerése egyre nagyobb jelentségre tesz szert a szkös erforrásokból gazdálkodó egészségügyi rendszerekben. A jóléti államokra nehezed költségvetési nyomásnak köszönheten az egészségügyi piac jellegétl függetlenül gyakorlatilag minden fejlett országban igyekeznek a forrásallokációt zárt keretekbl, prospektív módszerekkel megvalósítani. A zárt, prospektív költségvetésbl elosztható forrásokat az újraelosztó rendszerek négy alapvet módon allokálhatják: a) a finanszírozott szervezetekkel kötött alkuk, tárgyalások, egyeztetések útján; b) politikai érdekérvényesítés, támogatás alapján; c) korábbi idszakok forrásallokációs összegeinek, mutatóinak mérlegelésével; d) a várható szükségletek tudományos igény becslésével. Az els három módszer egyre kevésbé elfogadott, mivel a finanszírozott szervezeteket alapveten nem kívánatos magatartásra ösztönzi, és így akadályozza a forrásallokációs célok megvalósulását. A tudományos igénnyel meghatározott formula az els három módszernél átláthatóbb, jobban számonkérhet és jobban kommunikálható eljárás, amely nemcsak az egészségügyi szakemberek igényeit elégíti ki, de elfogadhatóbb az egészségügyi rendszer szerepli számára is. A tudományos igény szükségletbecslés egysége az egészségügyi ellátások esetében a fejkvóta, amely definíció szerint a finanszírozó által juttatott fix összeg, amelyet az ellátásra jogosult személyek után, meghatározott szolgáltatási csomagért, meghatározott idszakra fizetnek. A fejkvóta használatának elnye és hátránya a következ választásban fogalmazható meg: használata a hatékonyság javítására ösztönöz, de a zárt költségvetés kényszere kockázatszelekcióra késztet. A fejkvótával allokált zárt költségvetés alkalmazása ugyanis (i) jól kontrollálja az egészségügyre költött összkiadásokat, amely makrogazdasági hatékonysági szempont, (ii) a teljes ellátási epizód keretében a szolgáltatások hatékony meg- 7

19 szervezésére ösztönzi a finanszírozott szervezeteket, és (iii) az adott ellátások hatékonyságának javítására ösztönzi az egészségügyi szolgáltatókat. Ugyanakkor a zárt költségvetés kockázata a finanszírozott szervezeteket (i) költségeik továbbhárítására, (ii) a szolgáltatások minségének rontására (iii) és a jövedelmez (pl. a fejkvótánál kisebb költség) populáció kiválogatására kényszerítheti. Ezeknek az elnyöknek és hátrányoknak a mérlegelése után dönthet el, hogy milyen célok érdekében és milyen szabályozási keretek között lehet sikeres a fejkvótás finanszírozás használata. A fejkvótás finanszírozás alkalmazásából adódó elbb bemutatott kockázatok csökkentésének két módja létezik: a kockázat újra-megosztása a finanszírozó és a finanszírozott szervezetek között, illetve a finanszírozott populáció adottságainak minél pontosabb figyelembevétele a forráselosztási formulában. Ez utóbbit kockázatkiigazításnak nevezzük. A két módszer közötti fontos különbség, hogy a kockázatmegosztás bármilyen módja rontja a hatékonyságot, ezzel szemben a kockázatkiigazítás javítja a hatékony elosztás ösztönzit és csökkenti a kockázatszelekció esélyét. Éppen ezért a fejkvótás forráselosztás fejlesztésének optimális módszere a kockázatkiigazítás, amelynek alkalmazásával elérhet, hogy a kockázatszelekció ne legyen kifizetd a finanszírozott szervezetek számára, a szolgáltatók és az ellátásszervezk érdekeltté váljanak szolgáltatásaik hatékonyságának és minségének javításában, és az egészségügyi szükségletek pontosabb becslésével javuljon a méltányos forrásallokáció kialakításának lehetsége. Hatékonyság és méltányosság A hatékony és a méltányos forrásallokáció céljainak meghatározása a kockázatkiigazítás kontextusában külön vizsgálatot érdemel. A hatékonysági kritérium azt mondja, hogy törekedni kell azoknak a termékeknek, illetve szolgáltatásoknak az elállítására, amelyeket a közösség a legtöbbre értékel, legnagyobb haszna származik belle. A hatékonyságnak számos dimenziója létezik, melyek közül a fejkvóta kialakításához négyet érdemes szem eltt tartani ezek a termelési hatékonyság és az allokációs hatékonyság három szintje. Ezen szempontok vizsgálata alapján elmondható, hogy 8

20 (i) a termelési hatékonyság javítására a stratégiai forrásallokáció során alkalmazott kockázatkiigazítás csak közvetve alkalmas; (ii) a makrogazdaság allokációs hatékonyságának javítására a kockázatkiigazításnak csak közvetett hatása van; (iii)az egészségügyi rendszeren belüli allokációs hatékonyság javításának csak a fejkvótával finanszírozott ellátási kör meghatározásakor van jelentsége; (iv) az egészségügyi ellátások allokációs hatékonyságának javítására a kockázatkiigazításnak számottev hatása van: a korrigált fejkvótával kialakított kockázati csoportok ösztönzik a finanszírozott szervezeteket az ellátások hatékony megszervezésére, illetve csökkentik a kockázatszelekciós folyamatok kialakulásának esélyét. Ezek alapján a fejkvóta formula kialakításának, azon belül a kockázatkiigazításnak a legfontosabb hatékonysági célkitzése az (iv) egészségügyi ellátások allokációs hatékonyságának javítása. A méltányossági kritérium az egészségügyi források társadalmi értékítélet alapján történ igazságos újraelosztását írja el. A kockázatkiigazítás szempontjából az egészségügyi rendszerbe történ befizetések és a rendelkezésre álló források elosztásának méltányossága egyaránt értékelésre szorul. A versenyz és a munkáltatói egészségbiztosítási piacokon, illetve a helyi irányítású, de állami rendszerekben a kockázatkiigazítás az egészségügyi befizetések okozta forrás-felhalmozási különbségekért kompenzálja a finanszírozott szervezeteket. Így az egészségügyi rendszerekbe történ méltányos befizetések igénye bizonyos típusú ellátórendszerekben hozzájárul a kockázatkiigazítási módszerek alkalmazásához. Ugyanakkor a források méltányos elosztásának elve minden egészségügyi ellátórendszerben fontos szerepet játszik. Eszerint az embereknek bizonyos kritériumok szerint meghatározott szükségleteik alapján kell hozzáférniük az egészségügyi ellátásokhoz. A méltányos elosztásnak két értelmezését érdemes megkülönböztetni: a vertikális méltányosság szerint a nagyobb szükséglet embereknek több forrást kell biztosítani, mint az egészségesebbeknek ahhoz, hogy ugyanolyan egészségi állapotba kerüljenek; a horizontális méltányosság szerint a forrásokat az emberek között szükségleteik arányában egyenlen kell szétosztani. Az egyenl elosztás vertikális és horizontális elve jelents eltérést jelent kockázatkiigazítás szempontjából. A horizontális méltányosság adott feltételek mellett megegyezik az allokációs hatékonysággal, a vertikális méltányosság érvé- 9

21 nyesítése viszont választást jelent a hatékonyság és a méltányosság között a kockázatkiigazítás során. Mindezek alapján a kockázatkiigazítási rendszer fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a hatékonysági és a méltányossági szempontok precíz definíciója és a két érték egymás közti viszonyának meghatározása. A kockázatkiigazítási módszerek gyakorlati alkalmazása csak a hatékonysági és méltányossági célok kialakítása után történhet meg. Kockázatkiigazítási módszerek A kockázatkiigazítási módszerek két csoportra bonthatók. Az els az egészség-modellek csoportja, amelyek közvetlenül az adott személy egészségi állapota alapján (pl. diagnózis) becsülik meg a várható költségeket. A nem egészség-modellek olyan közvetett tényezkre (pl. szociodemográfiai adatok) támaszkodnak, amelyek legitim kapcsolatban állnak az egyének várható egészségügyi kiadásaival. A kockázatkiigazítási modellekhez használt változók köre igen széles: demográfia, etnikum, munka-erpiaci státusz, földrajzi elhelyezkedés, mortalitás, morbiditás, elz évi költségek, társadalmi-szociális tényezk, kérdíves felmérések eredményei. Ezeket a tényezket magyarázó változóknak, vagy szükségletváltozóknak nevezik. A változók közötti választást elssorban az adatok elérhetsége, alkalmazhatóságuk, a legitim és nem legitim változók megkülönböztetésének lehetsége, egymás közötti interakciójuk, a költségeket magyarázó erejük, és ösztönz hatásuk befolyásolja. A szükségletváltozók kiválasztása, az egymástól és a különböz csoportoktól történ elkülönítése és a költségek becslésének folyamata regresszión alapuló statisztikai módszerekkel történik. A számítások lényege, hogy olyan változókat lehessen azonosítani, amelyekkel a jövben ténylegesen bekövetkez kiadások jól közelítik a változók felhasználásával elre kalkulálható kiadásokat. Mivel a fejkvóta kialakításakor adott tulajdonságokkal rendelkez személy átlagos egészségügyi kiadását kell megbecsülni, ennek kézenfekv módja az egyéni (individuális) adatokra épül statisztikai elemzések elkészítése, amelyet elnyösebb módszernek tartanak az aggregált adatokon alapuló módszereknél. Sok országban azonban nem állnak rendelkezésre egyéni adatok, ezért a formulakészítk aggregált formában elérhet változókat is alkalmaznak. Az individuális és az aggregált adatokra épül statisztikai eljárások módszertani szempontból alapveten különböznek 10

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál. Magyarországon Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Kockázatkiigazítás az egészségügyi források allokációjánál Magyarországon - a fejkvóta alapú forrásallokációs formula fejlesztése - Nagy Balázs Témavezetk: Dr.

Részletesebben

A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése

A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése Elméleti alapok és gyakorlati lehetõségek a fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztésére Magyarországon Nyitótanulmány Készítette:

Részletesebben

A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése. Elméleti alapok és gyakorlati lehetségek a fejkvóta alapú

A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése. Elméleti alapok és gyakorlati lehetségek a fejkvóta alapú A fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztése Elméleti alapok és gyakorlati lehetségek a fejkvóta alapú forrásallokációs modell továbbfejlesztésére Magyarországon Nyitótanulmány 2005. február

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, III. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 1 Vezetői összefoglaló 3 2 Bevezetés 10 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 4 Az egységköltség-alapú elszámolás kialakításának intézményi feltételei 14 4.1 A támogatott képzési piac és

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint (elméleti gazdaságtan) Emelt szint (elméleti gazdaságtan) 180 perc 15 perc 180 perc 20

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18.

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18. Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök 2013. október 18. Az egészségpolitikai döntéshozatal alapjai és dilemmái Miért vagyunk itt? Mi közünk van az egészségpolitikához? Probléma-alapú

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL

ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL ADALÉKOK A DUNA HAJÓZÁSI CÉLÚ FEJLESZTÉSÉVEL JÁRÓ KÖRNYEZETI KÁROK PÉNZÜGYI ÉRTÉKELÉSÉHEZ Szerz!k: Harangozó Gábor dr., egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Széchy Anna, doktorjelölt, projektmenedzser,

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 8. elıadás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 6. elıadás: A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ

Részletesebben

A Markowitz modell: kvadratikus programozás

A Markowitz modell: kvadratikus programozás A Markowitz modell: kvadratikus programozás Harry Markowitz 1990-ben kapott Közgazdasági Nobel díjat a portfolió optimalizálási modelljéért. Ld. http://en.wikipedia.org/wiki/harry_markowitz Ennek a legegyszer

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás A hatósági ármeghatározás kérdései előadó: Sugár Dániel (TIG-RES Rt.) CMC minősítés 2004. február 10. Piaci árak vs. hatósági árak A piaci ár kialakulása: P S Egyensúlyi ár A láthatatlan kéz D Hatósági

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Zalai Noémi: A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL Doktori

Részletesebben

BUDAPEST, 2013.11.19 20. Pénzügyi eszközök a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP)

BUDAPEST, 2013.11.19 20. Pénzügyi eszközök a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) BUDAPEST, 2013.11.19 20. Pénzügyi eszközök a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) Az előadás felépítése Pénzügyi eszközök célja, sajátosságai Tervezési környezet 2014 2020 Tervezett

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg Corvinus Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtani Konferenciák 2011/6 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Magyar

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

BODOR ÁKOS. Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747

BODOR ÁKOS. Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747 Tér és Társadalom 29. évf., 4. szám, 2015 doi:10.17649/tet.29.4.2747 A dinamikus egyensúly állapota Velkey Gábor: Dinamikus egyensúlytalanság. A hazai közoktatási rendszer szétesése, felforgatása és a

Részletesebben

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása

Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása Az egészségügyi intézményi struktúra átalakítása dr. Helmle László 2012. szeptember 20. A Semmelweis Terv tézisei Az ellátórendszer összhangjának ismételt megteremtése (térségi szervezés, progresszív ellátás)

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30

Részletesebben

IV. A munkaköri leírás és elemzése

IV. A munkaköri leírás és elemzése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

Közszolgáltatások és önkormányzás

Közszolgáltatások és önkormányzás Közszolgáltatások és önkormányzás Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Kovárik Erzsébet Önkormányzati és állami feladatok 1. Miért nem helyi ügy pl.a közegészségügy? Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A kutatást végezték: Busa Csilla, kutató (Fact Intézet) Bognár Adrienn,

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva

Készült a Pénzügyminisztérium és a KOPINT-DATORG Rt. közötti szerzdés alapján. Szerkesztette és a munkacsoportot vezette: Palócz Éva KOPINT-DATORG Rt. Konjunktúra, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Az euró magyarországi bevezetéséhez vezet, társadalmi és gazdasági szempontból optimális út jellemzirl, annak ütemezésérl, különös tekintettel

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

A Társaság 2008. június 26. napján tartott éves rendes közgylése 5/2008.06.26. sz. határozatával jóváhagyta a jelen jelentést.

A Társaság 2008. június 26. napján tartott éves rendes közgylése 5/2008.06.26. sz. határozatával jóváhagyta a jelen jelentést. JELENTÉS A FELELS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL A BUDAPESTI ÉRTÉKTZSDE ZRT. ÁLTAL KÖZZÉTETT FELELS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI AJÁNLÁSOK ( AJÁNLÁSOK ) ALAPJÁN A Zwack Unicum Nyrt. (a Társaság ) Felügyel Bizottsága

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok

Részletesebben

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Székház, Felolvasóterem 2012. november 20. Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Részletesebben