KÜLFÖLDI SZERZŐINK Látogasson el a honlapunkra: A Nagyvilág támogatója. Nemzeti Kulturális Alap

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÜLFÖLDI SZERZŐINK...428. Látogasson el a honlapunkra: www.nagyvilag-folyoirat.hu. A Nagyvilág támogatója. Nemzeti Kulturális Alap"

Átírás

1 LVII. évfolyam, 5. szám május TARTALOM FORD MADOX FORD Joyce távollétében (Szilágyi Mihály fordítása) GÉHER ISTVÁN William Faulkner versei WILLIAM FAULKNER versei (Horváth Lajos fordításai) JOZE HRADIL Képek arc nélkül (Körtvélyessy Klára fordítása) GÜNTER GRASS Amit ki kell mondani (Ircsik Vilmos fordítása) MILTON HATOUM Éva tornácai Két parlagi költő (Pál Ferenc fordításai) TAJJIB SZÁLIH Az Északra vándorlás évada 3 (Tüske László fordítása) TÁJÉKOZÓDÁS JULIAN BARNES Ford Madox Ford szenvedélyes vonzalma Provence iránt (Szilágyi Mihály fordítása) Hogy ne csak a brazil focit és a szambát, hanem a brazil irodalmat is megismerje a világ Lukács Laura beszélgetése Fábio Limával...398

2 VAS VIKTÓRIA Hermetikus-mitologikus szimbolika Olga Tokarczuk Őskor és más idők című regényében MESTERHÁZI MÁRTON Szaltikov-Scsedrin és a Vlászty BALKÓ ÁGNES Szovjet posztmodern (Jurij Poljakov: Gödölye tejben) KÜLFÖLDI SZERZŐINK Látogasson el a honlapunkra: A Nagyvilág támogatója Nemzeti Kulturális Alap

3 FORD MADOX FORD Joyce távollétében El kellett döntenem, hogy visszatérjek-e Angliába. Pontosan emlékszem, hány órakor jutottam elhatározásra. A napját nem tudom, de Joyce-szal volt találkozóm a régi L Avenue-ben, amely Párizs egyik legjobb étterme volt akkoriban. Elõtte álltam, és a Gare Montparnasse órája 7 óra 25 percet mutatott. Most is látom pókláb mutatóit a halványan világító számlap elõtt. Mivel 7.30-ra hívtam Joyce-t, vettem egy angol újságot és leültem egy aperitifre az étterem teraszán az alkony arany fényébe. Úgyhogy augusztus lehetett, 1923-ban. Az angol újság diadalmasan harsogott. A címoldal teljes szélességében ez virított: Végre megvillant a pallos! A brit kormány megszüntette a történelmi tanácsadó posztját a Külügyminisztériumban. Ekkor mondtam: Talán jobb volna, ha sose mennék vissza Angliába! Olyan ország, ahol a külügynek nincs szüksége történelmi tanácsadóra, nem való költõnek talán senki másnak sem Ekkor 19h volt... Két és fél percet lépett elõre az óramutató... Egy sajátos eset mely még azelõtt történt, hogy eljöttem Angliából adta meg az elsõ lökést döntésemhez. Felkeresett egy választási ügynök, egy tory, azt hiszem. Fel akart venni a listájukra, és én igent mondtam, mert sose tagadtam meg senkitõl semmit, ami az enyém volt és odaadható, a liberálisoktól pedig soha senki nem keresett meg Miután listára vette a nevem, behízelgõen így szólt: És a foglalkozásaként mit írhatok be, uram? Író feleltem. Micsoda?! hördült fel, és csak némi késéssel tette hozzá, hogy uram. Író vagyok mondtam. Abból élek, hogy könyveket írok. Riadt lett és szinte könyörgõ: Nem, ne mondja ezt, uram. Mondja azt, hogy magánzó! Elmondtam neki, hogy nem vagyok magánzó. Költõ vagyok. Ettõl kis híján feldühödött. Így szólt: De ezt én nem írhatom be, uram. Az egész listát nevetségessé tenné. Mindenki rajtam derül majd, és kitesznek az állásomból, ha azt íratja be velem, hogy költõ Mondja azt, hogy magánzó!... És a L Avenue teraszán ülve eszembe jutott még valami. Amikor a fegyverszünet után az ezredem leszerelésével bíztak meg, kategóriákba kellett sorolnom az embereket. Az elbocsátás sorrendjét az illetõk társadalmi hasznossága határozta meg. Tizennyolc kategória volt. Az elsõbe tartoztak a vezetõk: bankárok, gyárosok, kétkezi munkások kenyéradói. Ezután a produktívnak nevezett kategóriák következtek: kézmûvesmesterek, szénbányászok, kovácsok, 333

4 bádogosok, állattenyésztõk Amikor a végrehajtási utasítást tanulmányozva az utolsó, XVIII., teljesen improduktív kategóriához értem, ott még csak nem is ábécésorrendben azokat találtam összehordva, akiket legutoljára kell leszerelnem. Õk voltak azok, akiknek semmi hasznát nem látta a társadalom. A következõk tartoztak ide: vándorfellépõk, cirkuszi mutatványosok, az állandó hírlapi státussal nem rendelkezõ összes író, csavargók, házalók, a nem iparszerûen mûködõ összes festõ, minden muzsikus, minden munkanélküli és micsoda irónia! minden független úriember. Ezeken töprengtem, miközben Joyce-ra vártam 8 múlt 10 perccel Merõ méltatlankodás voltam. Hogy a mûvészeket alacsonyabbra kell besorolni, az elviselhetõ volt. De hogy improduktívnak minõsítsék Isten gyermekeit, akik anyagi támogatás és a segítség minden reménye nélkül, teljesen önmaguktól alkotnak! Még rokonszenvezni is tudtam volna a derék katonatiszttel, aki vezérkari irodájában összeállította e dokumentumot. De hogy listáját az állam, örök szégyenére, képes volt jóváhagyni, azt tûrhetetlennek tartottam. És mindennek tetejébe az a választási ügynök! Úgy látszott, nincs kiút se nekem, se a fivéreimnek. Így vagy úgy, mûvészként vagy független úriemberként, a XVIII. kategóriába kerülünk A leghevesebben elleneztem, hogy az úriember kategóriába kényszerítsenek. A mûvész nem lehet úriember, mert ha az, akkor nem mûvész. Az úriember városiasan pirospozsgás arcú díszpéldánya a látszatoknak él. Mindig sima beszédû. Mindig jól vasalt a ruhája. Sosem mutat kétségbeesést, belátást, félelmet, élénkséget vagy szenvedélyt! És nekem egy választási jegyzékben ilyennek kellene vallanom magam! Ekképpen töprengtem, amikor a vasútállomás órája már 8.15-öt mutatott! Baldwin 1 kormánya pedig intézkedett. Nem voltak úriemberek, a tömegsajtó nyomásának engedve cselekedtek. Pallossal! A tömegsajtó egy sakálhorda hangján takarékosságot követelt. És Baldwin minisztériuma, mint az orosz anya, odavetette a farkasoknak a történelmi tanácsadó posztját. Ettõl kezdve a brit diplomatáknak nem lesz kitõl megtudniuk, hogy mi volt a Pragmatica Sanctio, hogyan rendelkezett a rastatti béke, a sintrai egyezmény, a venezuelai kongresszus vagy a versailles-i békeszerzõdés, amely akkor már történelem volt Két hölgy közeledett és biccentett felém, Sylvia Beach 2 és Nina Hamnett. 3 Akkor találkozunk kilenckor a szemközti étteremben. Joyce is ott lesz mondták. Nem, Joyce 7.30-kor itt vacsorázik velem mondtam volt. Ha Joyce valakivel valahol vacsorázik, akkor csakis szemközt, és soha nem 7.30-kor mondták. 1 Stanley Baldwin ( ) brit konzervatív politikus között három alkalommal miniszterelnök. 2 Sylvia Beach ( ) amerikai könyvkereskedõ és -kiadó ben Párizsban megalapította a Shakespeare Company könyvesboltot, amely Ford, Hemingway, Joyce és Pound kedvelt találkozóhelye lett. Õ adta ki elõször Joyce Ulysses címû regényét (Párizs, 1922). 3 Nina Hamnett ( ) walesi képzõmûvész és író. A korabeli párizsi mûvésztársaság oszlopos tagja. Bohém életérõl két memoárkötetet írt. 334

5 Joyce ma este velem vacsorázik, hogy megízleljük az 1914-es Château Pavie-t 4 közöltem. Ha Joyce bort iszik, az mindig fehér mondták. Én pedig soha többé nem megyek vissza Angliába jelentettem ki. Ez igen! mondták és továbbmentek. Ebbõl láthatja az olvasó, hogy semmi olyan kifogásom nincs a hazám ellen, amelyet bárki angol rossz néven venne. Mindabból, amit eddig elmondtam, az következik, hogy az angol állam és társadalom hite szerint az alkotómûvész a XVIII. kategóriába tartozik. A derék hivatalnok, aki e besorolást összeállította, döbbenten csóválná a fejét, ha elolvasná, hogy miért nem óhajtok az õ árnyékában élni: Hát, elég nagy badarságnak tûnik, F. úr. Nem gondolja, hogy a bankok sokkal hasznosabbak a hm társadalom számára a regényeknél? Regények?! Ugyan már! Vagy, hogy Angliának sokkal nagyobb szüksége van szénre, mint festményekre? Még a kézzel festett olajképeknél is! Zavarában megrángatná piros szalagos sapkáját, és hozzátenné: Az ipse céloz valamire. De mire? És az a tragédia, hogy derék ember az illetõ, akit a legjobb értelemben vett kötelességtudat vezérel. A legjobb! És ha sikerülne megértetni vele, hogy a mûvészeti képzés éppoly üdvösnek bizonyult az emberiség számára, mint a katonák fizikai felkészítése, akkor egy hónap alatt úgy átalakítaná a beosztást, hogy minden közlegény heti ugyanannyi órát kapna esztétikából és irodalomból, mint amennyit testedzéssel tölt. És e vezérkari tiszt ügyelne arra, hogy a legjobb képzést kapják, és a csapattisztek ügyeljenek arra, hogy ne legyen lógás. De az a tragédia, hogy sose lehetne megértetni vele, amit Provence-ban minden paraszt tud hogy a jól szituált embereknek mérhetetlenül többet jelent egy szép freskójú szoba, mint a központi fûtés vagy bármi, amit gõzhajtású gép hoz létre Ezért aztán azokat az elragadóan primitív helyi képeket festetik a szobáik falára, melyek oly nagy hatást gyakoroltak a modern festészetre, és egyáltalán nem gondoskodnak a központi fûtésrõl. Pedig néha hideg van. E naptól kezdtem úgy érezni, hogy nincs hazám, és egyre erõsödött bennem az érzés, hogy sehol nincsen vagy csak egy van az a láthatatlan, melyet úgy hívnak: a betûk birodalma. Azóta Franciaországban élek, ahol nagyra becsülik a mûvészeteket, és amilyen gyakran tudok, elutazom az Egyesült Államokba, ahol a legnagyobb érdeklõdés mutatkozik irántuk. Akkor megyek, amikor megengedhetem magamnak, és addig maradok, amíg a pénzembõl futja. Azután visszatérek a Földközi-tenger partvidékére, ahol fûféléken elél az ember, és az év legnagyobb részét éjjel-nappal a szabadban töltheti az enyhe éghajlaton! (1933) SZILÁGYI MIHÁLY fordítása 4 Château Pavie: francia borászat (Saint-Émilion, Bordeaux). Merlot, Cabernet Franc és Cabernet Sauvignon szõlõfajtákból készíti vörösborait. 335

6 GÉHER ISTVÁN William Faulkner versei Bukott költõ vagyok, mondta Faulkner több kései megnyilatkozásában. Igaza volt: az imitatív versbõl átbukott a kreatív prózaköltészetbe. Versekkel kezdte irodalmi pályáját, mint James Joyce és Ernest Hemingway. Huszonöt éves volt, francia szakos egyetemi hallgató, a nyugati kultúra túlszélén, Mississippi állam egyetemén. Olvasta Baudelaire-t és Verlaine-t, meg persze a századforduló angol dekadenseit ben, amikor elsõ publikációja (L Après- Midi d un Faune) megjelent, még nem ért el Amerikáig a modernitás: T. S. Eliot és Ezra Pound. Késõbb õket is áttanulmányozta. Elsõ verseskötete, a hawthorne-i címzésû Márványfaun (The Marble Faun, 1924) díszére válik az érzékeny diáknak, aki még nem mestere a saját versének. Mástól kölcsönözve, magánérzelmesen nem lehet jó verset írni. De hát mit tehet a harmincas éveiben is fiatal férfi, aki régi szerelmének, a mástól válás után hozzá visszasodródó Estelle Oldhamnak kézírásos költõi könyvet nyújt át? Elveszi feleségül. És írhatja a regényt (A hang és a téboly, Míg fekszem kiterítve, Szentély), amitõl Estelle a nászúton a Karib-tengerbe próbálja ölni magát. A tragédia nem a lírában van, hanem az életepikában. De a versek maradékából kihajtott még Egy zöld ág (A Green Bough, 1933), és el is hervadt a regények burjánzásában. 336

7 WILLIAM FAULKNER Nyárfa Mért dideregsz amott A fehér folyó s az út között? Nem fázhatsz, ha A nap fénye rólad álmodik; És mégis simulékony karod az égbe tárul Felhõkért rimánkodsz, hogy karcsúságodat rejtsd. Fiatal lány vagy, Elragadtatott szerénységben reszketsz, Fehér pártatlan lány vagy: Elvették erõszakkal nemrég a ruhádat. Ötven év után A háza néptelen s a szíve agg, Visszhang és árny se csap be mást, csak õt, Vaksi és görbe ujjain, ha köt: Hálókat, melyek mit se tartanak. De mennyi férfikar dicsérte, csak Lebegtek érte, mint fehér madár: Több koronát is fonhatott haján, Karjai, mint Boszorka Aranyak. Tükre mind tudja hány tanúja volt, Mert tõlük álmokból álmokba kelt, S meglágyult elõttük, míg fürtöket Font. Ifjak szívét behálózta ott, Vakon követték, mint csepp illatot, Mi csapdaként ölelte létüket. 337

8 Szapphói Íme hát: nem száll a szememre álom. Reszketõ hajjal s a fehér kezével Eltaszít, és melle is, ajka is vas, Rám is ekképp néz. És ha már álom nem igéz, leszáll egy Látomás a nyugvó homlokomra, Hófehér szép Aphrodité kibontott Szûzi hajával. Vonja õt gerlék lila csõre szépen, Vágy se búg, s mind dúdol, amíg suhannak Leszboszig, szárnyas tipegõ Szerelmek Érte szipognak. Hátra nem néz õ, oda, hol dicséri Még kilenc hû múzsa Apollo báját, Mint kilenc korinthoszi oszlop: ódák Esti idõben. Nem figyel, hány leszboszi csók becézi Gyönge ajkukat, dalolón az ittas Énektõl, míg Ókeanída láb sok Csillan a fényben. Zúg elõtte bús zokogása meddõ Nõknek és sok szárnysuhanás dörög fenn, Míg elûzött léthei nõk homálya Alkonyatot mos. 338

9 L Après-Midi d un Faune Követem zengõ fákon át Álomvert arcát, fürtjeit, Buja térdeit, mint csodált Csillogó vízfolyást, vagy mint Szerelem-terhes levegõn Mélán özönlõ õsz avart, Megáll: és máris gyászba tör, Lerázva bomló, dúlt hajat Arcát fedné és nem szemét Gyorsan szikrát szór, úgy tekint, Vagy vadméhként, ha szárnyra kélt Édesen, és túlzásba szít Csókolva ajkam és nyakam. Sodródva táncol fákon át Ingó karjával, untalan Árny tarkítja, szél is honát Kerek mellén találja. Majd Kéz a kézben járok vele, Zöld éjszakán, ezüst nyugat Csillagain, szellem-keze Ringat halványan, s megpihen, És csöndes mezõn szunnyad el Csillagok álmán álmodik. Van egy névtelen vágyam: bár Megnyugtatná éjféli dél, Hol suttog a magányos ár A holdhomok fehér színén, Forognak szõke táncosok A fáradt hold fényei közt Sóhajtó fákon át, s ragyog Hajuk, mit harmat gyöngyözött. Karjaikat, homlokukat Szirmaikat úsztatja szél, Megannyi gally az ár alatt; És egyszerre új hang beszél Tompán, mint pár õsz mélyharang Zúg, táncolnak meztelen A föld szíve reped, de csak Hogy új forrás, tavasz legyen. 339 HORVÁTH LAJOS fordításai

10 JOzE HRADIL Képek arc nélkül Hragyil Lajos és ifjú hitvese, született Fürstinger Terézia elsõ közös nagy kívánsága egyszerû volt legyen minél több gyermekük, akiket majd etetni, ruházni és iskoláztatni tudnak. Csakhogy a tanítói fizetésbõl kettejük a vagyontalan félkarú tanító és háziasszony felesége megélhetésére is alig futotta. Éppilyen, meglehetõsen egyszerû számításra alapozták hát tervüket, mesélte Jurijnak édesapja, József, és jól számítottak, mondta, hiszen már engem, elsõszülött fiukat is felvettek a tanítók gyermekeinek alapított árvaházba, Debrecenben, úgy hatvan kilométerre szülõfalumtól, Egrestõl. Késõbb aztán öcsköseim és húgaim is sorra követtek, minden esztendõben egy-egy. Egresbõl, a kis bánáti faluból, amit az elsõ világháború után Romániához csatoltak és a nevét is Igrisre változtatták, csak olyasmire emlékszem, ami egy elemista kölyök fejében megragad sorolta elsõ emlékeit Jurij apja, leginkább az iskolára, ahol apám, Lajos tanította mind a négy osztályt, aztán az iskola tágas udvarára, a kis házra, amelyben születtem, a templomra és a halastóra. Az árvaházban hamarosan megjelent családunk másodszülöttje, Miska, utána évrõl évre jöttek a többiek, Feri, Nóra és Jani, akiket éppúgy mint engem, szintén felvettek az intézetbe. A fiatalabbak, Valika, Jenõ, Lajos és Gyula más városokba kerültek, Kõszegre, Lajos Törökudvarra, Gyula Csörnyeföldre. Csak a két legkisebbet nem vették fel sehová. Minden hónap utolsó vasárnapján az intézetbõl kimehettünk a pusztába. A hortobágyi pusztába, erre az Európában egyedülálló, különös sztyeppre, ahova mindannyian örömmel kirándultunk, hogy kiélvezhessük a felkavart por és apró szemcsés homok ködében rezgõ határtalan síkság ezernyi varázsát. Ott, a támadó szúnyograjok és bögölyök társaságában csodáltuk az elegánsan szálló ragadozó madarak, ölyvek, csérek, karvalyok, piros lábú pólingok és büszke sólymok röptét, és persze a csordákat, a temérdek állatot, sertést, birkát, bivalyt, lovat, meg a karikás ostort, botot, vesszõt suhogtató csikósokat és csordásokat. Engem különösen a sejtelmes délibáb bûvölt el, amely nyugat felé, a távolban hullámzott, ott, ahol a síkság peremén egyenes vibráló vonallá egyesült ég és föld. Az intézeti tanulóéveim végére, 1905 nyarára mindig emlékezni fogok. Három szekérrel évzáró kirándulásra vittek bennünket, végzõsöket a puszta kellõs közepére, ahol nekem is, és alighanem osztálytársaim többségének is beteljesült a nagy álma: az egész napot, az egész éjszakát, sõt a következõ napot is a kilenclyukú, kilenc boltívû híd közvetlen közelében tölthettük. Több hátborzongató legendát is hallottunk a híres-nevezetes hídról, különösen az ül- 340

11 dözött Rózsa Sándor története nyûgözött le bennünket, aki az utolsó pillanatban úgy menekült meg a csendõröktõl, hogy a Hortobágy patak fölé hajló kilenc lány hátán futott végig, mesélte Jurijnak az apja. Az elsõ világháborút követõ szélcsend tele volt bizonytalansággal. Jurij édesapja nehéz döntés elõtt állt: maradjon-e a frissen alakult Szerb Horvát Szlovén Királyságban, vagy lépje át az új határt és menjen vissza a megcsonkított Magyarországra, fivéreihez és nõvéreihez, Debrecenbe, Budapestre, Kispestre, Ceglédre vagy Gárdonyba, ahol az övéi családot alapítottak, otthonra találtak. Inkább az innensõ oldalon maradt, ahogy munkaadója, Sömen ügyvéd mondogatta, aki csakúgy, mint a háború elõtt, igényes feladatokkal bízta meg, például olyan adatok rendszeres gyûjtésével, melyeket az ügyvéd a szomszédos Magyarország és az újonnan létrejött Szerb Horvát Szlovén Királyság közt kialakult súlyos nemzetközi bonyodalom megoldásához használt fel. Az ilyen munka megkívánta a magyar nyelv megbízható ismeretét, de persze a szlovénét és a murántúli szlovén nyelvjárásét is. Jurij nyolcéves lurkó volt, amikor rokonságának egy részével, nagybácsikkal és nagynénikkel, unokatestvérekkel és másokkal életében elõször találkozott. Abban az évben elsõ alkalommal töltötte szünidejét Magyarországon, nagybátyjánál, Feri bácsinál, a péknél, akinek saját péksége is volt. Felejthetetlen péksége. Hogy mit jelentett az örökké éhes kisfiúnak, hogy reggelente magába szívhatta a frissen sült zsemle illatát, azt csak õ maga tudta. Mámorító érzés volt. Igaz, nagybátyjának szigorúan tilos volt akár csak egy zsemlével is többet sütni, mint amennyit a háborús törvény elõírt. A lisztet dekára kiszámítva kapta, meghatározott volt a zsemle súlya is, amit akkoriban jegyre adtak Magyarországon, tehát Kispesten, Budapest külvárosában is. Csakhogy nagybátyja, aki végtelenül szerette Jurijt, mindennek ellenére titokban szinte minden reggel félretett neki valami finom péksüteményt. Titokban igazából azért, hogy felesége, Juliska, Jurij nagynénje meg ne tudja. Juliska nem kedvelte a fiút, neki Jurij csak szláv csavargó volt, vagy vend, ahogy akkoriban Magyarországon a Mura menti szlovénokat nevezték. Apja másik fivérére Jurij halványabban emlékezett. Nála, Gyula bácsinál egyszer az egész családjával csak néhány napot töltött el. Gyula bácsi egy budapesti soklakásos, emeletes nagy bérházban lakott a nevezetes Eiffel-féle Nyugati pályaudvar közelében, a Podmaniczky utca 10.-ben. Lakása sokkal tetszetõsebb volt, mint Feri bácsié Kispesten. Polgári lakás Gyula tekintélyes ember volt, a margitszigeti elõkelõ szálloda fõszakácsa, tele biedermeierrel, mutatós bútorokkal, üvegezett vitrinekkel, zongorával, mély fotelekkel, könyvespolcokkal. Itt minden szép volt, sokkal szebb, mint Jurijék belatinci lakásában. Csakhogy Gyula bácsinál is nagyon kellett vigyáznia, nála történetesen arra, hogy hova ül le, mit vesz a kezébe. Itt is a nagynénje, Gyula bácsi felesége miatt. Igen, a 341

12 nagynénje miatt, akinek a neve, Ica, annyira fura volt, hogy Jurij mindenfélét el tudott képzelni róla, még mielõtt megismerte. Jurijnak azért volt emlékezetes ez a látogatás, mert Budapestrõl, ahova tervük szerint hosszabb szabadságra jöttek, hanyatt-homlok haza kellett menekülniük. A várost ugyanis az érkezésüket követõ harmadik vagy negyedik estén bombatámadás érte. Azon az estén Jurij legjobban az apjáért aggódott, akárcsak a háromemeletes ház minden asszonya a férjéért. Félt, nagyon félt, hiszen megmondták neki, és saját szemével is látta, hogy apját éppúgy, mint a nagy bérház minden férfiemberét halálos veszély fenyegeti. Apjának is reflektorok fényében, amelyekkel repülõkre vadásztak, majd megvilágították a gépet, hogy lelõhessék sisakkal a fején õrködnie kellett, figyelnie, nem történt-e baj, nem gyulladt ki, nem zuhant le, nem dõlt össze, nem szakadt le, nem tört be valami. A ház többi lakóját leküldték a sötét pincébe, ahol rengeteg gyerek és nõ zsúfolódott össze. És mindenki jajveszékelt, kiabált, tülekedett, és Jurij nem értette, miért civakodott. Egy idõ után, amikor már megszólaltak a bombák, amelyek valahol a városban robbantak fel, a veszekedõk lecsillapodtak. Csend lett, a gyerekek és asszonyok összeverõdtek, közelebb tolták a székeket, padokat, hokedliket, és egymáshoz bújtak. Akik egy perce még lökdösõdve harcolták ki a csakis nekik járó, kisajátított, legbiztonságosabb helyet, most mintha parancsszóra tették volna, összekapaszkodtak a többiekkel, a fojtott jajgatás, pityergés és sóhajtozás egybekovácsolta az embereket. De mihelyt megszólaltak a szirénák, megint szétfutottak, mindenki sietett kifelé, az asszonyok megint könyökölve és szitkozódva, hogy minél hamarább a férjük mellett lehessenek. Jurij apja már másnap reggel eldöntötte, hogy azonnal hazamennek. Összecsomagoltak, vonatra ültek, és elindultak Muraszombatba. Az utazás kora délelõttõl késõ délutánig tartott, Jurijnak úgy tûnt fel, legalább tíz órát ült a vonaton, és még akkor sem értek haza, csak egy ismeretlen állomásra, ahol várniuk kellett a csatlakozásra. A vonat nagyon sokára jött, hiszen az állomásról elsétáltak ugyan hova máshova a helyi temetõbe. Jurij emlékezett rá, hogy lefeküdt az elsõ sírra, amelynél megálltak, és mint akit fejbe vertek, elaludt. Árnyékban, fenyõk és más fák lombja alatt. Elviselhetetlen hõség volt, az utazás hazáig még sokáig tartott, kétszer is át kellett szállniuk. Arra is emlékezett, ahogy durcásan fogadkozott, hogy soha többé nem megy Budapestre. Nõvére, Edit még sokáig utánozta nyafogó méltatlankodását. Amikor végre megérkeztek haza, Belatincba, a saját udvarukba, amely fölött békés volt az égbolt, a saját fedelük alá, a csendes falak közé, mindannyian szemlátomást megkönnyebbültek. Jóval a rossz emlékû Rákosi Mátyás bukása után, pontosan két évre rá, hogy l956-ban kitört a világot megrázó magyar forradalom, Jurij az apjával ismét Budapestre utazott. Utolsó látogatásuk óta több mint egy évtized telt el, véget ért a második világháború, Magyarországon a szovjet hadsereg újra csillapította 342

13 megszálló étvágyát, és az l956-os forradalmat is leverte. Minthogy magyarországi rokonaikról Jurijék jóformán egy évtizedig szinte semmit sem tudtak hiszen a két állam, Jugoszlávia és Magyarország igen rossz viszonyban volt, még a postaforgalom is szünetelt, apa és fia úgyszólván vaktában vágott neki az útnak. De már érkezésük másnapján Gyula bácsi lakásában, ahol Jurijék megszálltak, összegyûlt apja összes fivére és húga, Nóra kivételével, aki a távoli Debrecenben élt. A találkozó önmagában is különös volt. Egy kívülálló azt mondhatta róla, hogy az asztalnál kevés szó esett, az is mindig halkan, sõt akárkinek, például Jurijnak is, aki nem értett jól magyarul, úgy tûnhetett fel, hogy a testvérek egy-egy megértõ szót fûznek egymáshoz, szót a szóhoz, mely hol egyikük, hol másikuk szájából hangzik el. Az azonban egy idegen szem figyelmét sem kerülhette el, mennyire hasonlítanak egymásra az összesereglett nõvérek és fivérek, mintha egy szájból köpték volna õket, egyforma volt jellegzetesen lekerekített orruk és mosolyuk, amely alighanem együtt fogant az elsõ gyerekkel, Jurij apjával, és nem maradt hûtlen a legfiatalabbikhoz, Gyulához sem, aki 1901-ben született, abban az esztendõben, amikor Jurij nagyapja Csörnyeföldben meghalt. Egyfélék voltak, mint akik világéletükben egy fedél alatt éltek, éjjel-nappal egy kupacban, és önkéntelenül utánozták egymást. A valóság homlokegyenest más volt, hiszen a sors, a nehéz életkörülmények már a kezdet kezdetén szanaszét szórták õket. Az elsõ gyerekek, a legidõsebbek, úgyszólván alighogy járni és eszmélni kezdtek, elkerültek a tanítók gyermekeinek alapított debreceni árvaházba, mások egy-egy hasonló intézetbe Budapest környékére vagy Kõszegre, ahova ugyanolyan feltételek mellett szintén csak tanítók gyerekeit vették fel, anyagilag nehéz helyzetbe került szülõkét, mint amilyen a testvérek félkarú édesapja és vagyontalan, kimerült édesanyja volt, akinek életét a kilenc gyerek sorozatos szülése határozta meg. A testvérek Magyarország különbözõ szegleteiben nõttek fel, ebben vagy abban az árvaházban, ahol díjmentesen tanították õket, ahol irodistának, péknek, fodrásznak, szakácsnak, a lányok pedig gazdasszonynak tanultak ki. És mint régi találkozásaik során, most is sokat beszélgettek ifjú éveikrõl, felidézték gyerekkoruk szórványos közös emlékeit, különösen azokat, amelyek a két világháborúhoz kötõdtek. Aztán a szocializmusra terelõdött a szó, amelyet mindannyian nehezen viseltek, kiváltképpen az orosz megszállást. A különös meghittség ami olyan beszédesen sugárzott a testvérek arcáról, és nemcsak arcáról, de az apró gesztusokból, a titokban elejtett könnyekbõl késõbb a leveleket is átjárta, melyeket ezután Jurij apjának írtak Belatincba. Amikor aztán apjával az elõzõ napi családi összejövetelrõl beszélgetett, Jurij megjegyezte, hogy szerinte rokonai félénken szóltak egymáshoz, hogy a találkozó visszafogott volt. Apja elmosolyodott és ráhagyta, hogy csakugyan volt a levegõben valamiféle óvatosság, amit õ is észlelt, de lassanként kiderült, hogy testvérei sokkal több szörnyûséget éltek át, mint õ, hogy rengeteg csapás érte õket, különösen az ötvenhatos forradalom után, így aztán magától értetõdõnek tartotta, hogy ott, a szabad ég alatt, a lugasban is halkan beszélgetnek, mint akik hangos szót még ott sem mernek kiejteni. 343

14 Hogy minden külföldi látogatót szigorúan ellenõriznek, azt apa és fia már Magyarországra való érkezésekor tapasztalta, hiszen akárcsak Jugoszláviában, Budapesten is haladéktalanul be kellett jelentkezni a rendõrségen, majd hazautazás elõtt egy nappal kijelentkezni. De mert elutazásuk napján az Operaházban az ünnepelt magyar énekes, Simándy József szerepelt, és mert Ica néninek sikerült jegyet szereznie a magyarok nemzeti operájára, a Bánk bánra, Jurij és apja kérvényezte, hogy egy nappal késõbb utazhasson haza. Csakhogy a dolog nem volt ilyen egyszerû, a rendõrségen lecsaptak rájuk és külön-külön kikérdezték õket, hogy ugyan miért, mégis hogy képzelik, tessék indokolni és így tovább. A tortúra ellenére végül maradhattak, és azzal a megállapítással vigasztalták egymást, hogy minden jó, ha a vége jó. KÖRTVÉLYESSY KLÁRA fordítása A Saint-Sauveur-katedrális Aix-en-Provence-ban. 344

15 GüNTER GRASS Amit ki kell mondani Minek hallgassak még, minek hallgassam el, ami nyilvánvaló, amit haditervekben gyakoroltak, melyeknek végén túlélõként mi talán lábjegyzet vagyunk. Az elsõ csapás állítólagos joga szerint a szájhõs igájába hajtott, a szervezett ujjongásra vezérelt iráni népet ki szabadna irtani, mert saját birtokán belül atombomba gyártását gyanítják. Miért tiltottam meg mégis magamnak, hogy azt a másik országot nevén nevezzem, amely titokban bár, de évek óta minden vizsgálat, minden ellenõrzés nélkül növelheti atompotenciáját? E tény tökéletes elhallgatását, amelynek hallgatásomat én is alávetettem, terhes hazugságnak és kényszernek érzem, amelynek megszegését az antiszemitizmus jól ismert bélyegével büntetik. Ám most, mikor hazám, amelyet eredendõ, példátlan bûnei olykor még utolérnek, és fejére visszaszállnak, ismét és tisztán üzleti alapon, amit fürge szájak jóvátételnek neveznek, egy újabb tengeralattjárót szállít Izraelnek, és ennek különlegessége abban áll, hogy mindent elpusztító robbanófejet lehet kilõni róla oly helyekre, ahol bizonyíték egyetlenegy atombombára sincs, de aggályként biztosnak mondják létezését, most már kimondom, amit ki kell mondani. 345

16 De hát miért hallgattam eddig? Mert azt hittem, hogy származásom szégyenfoltját örökre magamon viselve én ezt a tényt nem vethetem igazságként nyíltan szemére Izraelnek, amelynek híve voltam és leszek. Miért csak most merem kimondani, öregen és utolsó tintacseppjeimmel: Izrael atomhatalomként veszélyt jelent a világ amúgy is törékeny békéjére? Azért, mert végre ki kell mondani, ami holnap késõ lehetne, és mert mi németek, már úgyis vétkesek eléggé, ha egy elõre látható bûntettben közremûködünk, nem tudnánk többé vétkeinket a szokásos szánom-bánomokkal levezekelni. És be kell vallanom: azért sem hallgatok tovább, mert unom a Nyugat képmutatását, és ráadásul azt remélem, hogy mások is, megtörve hallgatásukat, felszólítják a szemmel látható veszély okozóját, az erõszak elvetésére és ragaszkodni fognak ahhoz is, hogy egy nemzetközi hatóság a két állam kormányainak hozzájárulásával korlátlanul és folytonosan ellenõrizhesse az izraeli atompotenciát és az iráni atomlétesítményeket. Csak ez segíthet minden palesztinon és zsidón, sõt rajtuk túl mindenki máson, akik e téboly uralta vidéken összezsúfolva halálos ellenségként élnek, és rajtunk is csak ez segíthet. IRCSIK VILMOS fordítása 346

17 MILTON HATOUM Éva tornácai Éva tornácai: így hívták azt a helyet. Közel volt a kikötõhöz, de abban az idõben másként érzékeltük a távolságokat. Az idõ hosszúnak tetszett, a végtelenbe nyúlt, és senki nem beszélt arról, hogy elvesztegetett volna órákat vagy perceket. Tudomást sem vettünk az öregségrõl, vagyis arról, hogy egyszer megöregedhetünk; elmerültünk az idõben, súlyosan ránk nehezedtek a lomha délutánok, amelyek mintha megkocsonyásodtak volna a hõségben. Már beleéltük magunkat az éjszakába: összejöttünk a Fast Clubban és a régi Barésban, táncolni jártunk a Booth Line hajóira, éji zenét adtunk egy ellenségünk kedvesének, és hajnalonta össze-öszszeverekedtünk a Sujo bár elõtti járdán, a Saudade téren. Néha beóvakodtunk az Amazonas Színház mûvészbejáróján, és kilestük ahogy a színészek és az énekesek idegesen gesztikulálnak öltõzõjük tükre elõtt, miközben az elsõ jelenetre készülnek. De az a hely, Éva tornácai megközelíthetetlen volt számunkra. Ranulfo, azaz Ran bácsi ismerte. Egy kellemes gyógyhely, amely tele van csinos lányokkal, mondta. De még egy kicsit nõnötök kell, mert a nõk nem szeretik a tökmagokat. Irigyeltük Ran bácsit, aki annyiszor aludt Éva tornácaiban, hogy lassan már elege volt belõle. Az élete nem úgy alakult, ahogy szerette volna, kanyargós úton haladt. Fásult volt, kelletlen, fölényes, és soha nem mosolygott, nem sokra becsült minket, s azt hajtogatta: Nõjetek még egy kicsit, tökmagok. Egy nap elviszlek benneteket a gyógyhelyre. A keménykötésû és belevaló Minotauro nem akart addig várni. De a magas kapu elõtt megtorpant, a földre köpött, megperdült a sarka körül, és meglódult visszafelé. Félelmetes egy gyerek volt, tagbaszakadt, és úgy tudott nézni izzó szemével, hogy az embernek inába szállt a bátorsága. De a hangja még bizonytalanul csengett, magas volt és harsány, mint a tûzpapagájé, s ijedt, bamba gyerekképpel nézett a világba. Gerinélson, ez a finom modorú fiú türelmesebb volt, békésen várakozott. Már volt dolga lányokkal, mohón és sietõsen csókolózott velük, és a legnagyobb meglepetésünkre az egyik vasárnap egy öreg lambrettán jelent meg, amelyet elcsaklizott a bátyjától. A hátsó nyeregben egy ismeretlen lány ült, valamelyik másik városrészbõl lehetett. Vagy külföldrõl. A motor alig karnyújtásnyira tõlünk, lassan, berregve körözött egy fa körül. Azután felgyorsított, és eltûnt a füstfelhõben. Akárcsak Gerinélson, aki el-eltünedezett, mert mindig a maga útját járta. Hozzánk is tartozott meg nem is. Én úgy gondoltam, közülünk való. Õ ebben nem volt biztos. Voltak titkai, amelyeket mélyen magába zárt, rejtélyes félmondatai, amelyek falként magasodtak fel. Tarso mélabúsabb és szégyenlõsebb volt bármelyikünknél: azt sem tudtuk, hol lakik. Gyanítottuk, hogy Manaus egyik folyócskája mellett húzódó nyomor- 347

18 negyedben él; egy nap arrafelé vette az útját, és hirtelen felszívódott. Ritkán járt velünk szórakozni. Mindig azt mondta: öreg, ilyen ócska cipõben nem mehetek. Moziba eljött velünk: összedobtuk az aprót, és kifizettük az õ jegyét is. Az Édenbe, a Guaranyba vagy a Politheama-ba jártunk. A matiné után mindig ellógott, nem maradt ott, hogy megbámulja velünk a tanítónõképzõs lányokat, vagy a Santa Dorothea Kollégium felhevült kis csitrijeit. Tarso nyalókát és gyümölcsöt akart árulni az utcán, hogy egy kis pénzhez jusson, és elmehessen Éva tornácaiba. De oda nagyon sok pénz kellett, hiába volt minden igyekezete. De Ranulfo bácsi megígérte: Amikor eljön az ideje, mindegyikõtöket befizetlek. Ran bácsi állta a szavát, sõt nagyvonalú volt: adott pénzt a belépõkre és italra. Azután elõhúzott a tárcájából egy köteg bankjegyet. Így szólt: Ezt a nõkre adom. Aztán nehogy fatökûek legyetek. Gentlemanként kell viselkednetek azokkal a királylányokkal. Megszámoltuk a bankjegyeket: jutott is, maradt is, egy egész vagyon volt. A Casa Colombo-ban vettünk egy pár cipõt Tarso-nak, Mira néni pedig nadrágot meg inget varrt neki. Amikor fölvette az új ruhát, egészen másként festett, majd sírva fakadt az örömtõl, de Minotauro, rosszmájúan odavetette neki: Majd a buli után sírj, öcskös. Csak a lányok örülnek az új ruhának. Majd ölre mentek, a szemük dühödten szikrázott. Mira néni közébük állt, kérlelte, õket, hogy maradjanak nyugton, béküljenek meg egymással. Mira nénit nézték, arcuk megnyugodott, a gondolataik már messze jártak. Úgy döntöttünk, szeptemberben, egy pénteken megyünk el. Gerinélson eltette a pénzt, egyedül akart menni, a lambrettán. Ran bácsi beültetett minket a Dauphine-jébe, csaknem a bejáratig vitt, és jó szórakozást kívánt. Amikor már a kapuban álltunk, Tarso tétovázott: megindult, majd visszalépett, be is akart menni meg nem is. Nem szólt egy szót sem, egyre különösebben viselkedett, magába roskadt. Nem ismertünk rá: nem vonzotta a fény és a tánc? Minotauro az ingénél fogva visszarántotta, kezét a nyakára kulcsolta, és ezt ismételgette: Indulj befelé, te ostoba. A barátunk engedelmesen meghajtotta a fejét, de egy rántással kitépte magát, és futva eltûnt a sötétségben. Tarso ünneprontó volt. Nem törõdtünk vele többet. Nem áll-e jogában mindenkinek, hogy azt tegye, amit éppen akar? Minotauro felmordult, majd így elégedetlenkedett: Nem mondtam? Új ruhának csak a kislányok örülnek. Bementünk. Keskeny és kanyargós ösvény vezetett Éva tornácai felé. A sötétség egyre nõtt, majd az út végén fény járta át az erdõt. Egy kerek, fából és szalmából készített építmény tûnt föl, amely indián kunyhót formázott. A kör peremén kis asztalok álltak, középen egy vörös lámpákkal megvilágított szalon volt. Néhány pár táncolt a boleró hangjaira. Minotauro egy sötét sarokban meghúzódó asztalra mutatott. Leültünk, sört kértünk, az erdõbõl liliom illata szállt felénk. Gerinélson vajon merre járhat? A csaknem éjsötét vörös fényben Minotauro megbökött: egy nõ mosolyog rám. Minotauro eltûnt a látókörömbõl, és Gerinélson sem érdekelt tovább. Csak a nõt néztem, aki csábító mosolyával vonzott magához; azután intett és meghajlított mutatóujjával táncolni hívott. 348

19 Nem volt magas, de telt és formás volt a teste, az arca pedig nagyon szép, tûzben égõ vadmacskaszemekkel. Három számot végigtáncoltunk, azután még néhányat, egy helyben állva, egymáshoz simulva, verejtékben úszó testtel. Megérezte, hogy feltámadt bennem a vágy, odaadóan hozzám simult, és a zene lassú ritmusában táncolt velem kifelé a nagyterembõl. Egy keskeny ösvényen odavezetett az egyik vörös, tornácos házikóhoz, amely egy kis folyócska partján állt. Egy darabig a tornácon álltunk, csókoltuk, tapogattuk egymást. Amikor beljebb kerültünk, a lány bezárta az ajtót és félig kinyitotta az ablakokat. A boleró hangjai elhaltak a tornácos házikóban. Megtanított mindenre, az összes kedveskedésre egy olyan asszony komótos nyugalmával, aki már szeretett, és akit már szerettek. Gyönyörûségek között töltöttük az éjszakát, elkerült bennünket az álom, fel-felkacagtunk a boldogságtól. Olyan dolgokat mûvelt velem, amelyektõl elfogott a féltékenység, úgy simogatott, hogy soha nem felejtem el. Megkérdeztem, hogy hívják. Elkomolyodott, majd nevetve így szólt: A nevemet akarod? Nem mondom meg, mert nem szabad, bûn volna. Az én nevem csak az enyém. Senki másé. A hangja és a nevetése elég volt ahhoz, hogy minden kíváncsiságom elillanjon. Hisz a név és keresztnév csak látszat. Nem akart látni, s azt sem akarta, hogy én lássam õt a nappal fényénél; amikor a folyócska vize sötétebb lett az éjszakánál, megkért, hogy menjek el. Vonakodva engedelmeskedtem. A reggeli szürkületben indultam el, végigmentem a nedves levelekkel borított ösvényen. Aznap reggel a nap csak sokára bukkant elõ a felhõs égen. Este visszamentem a Tornácokba, hogy újra láthassam õt; és azután még többször, mindig egyedül, de soha többé nem találkoztunk. Tarso azt mondta, hogy azért nem jött be a Tornácokba, mert félt. Féltél? Elkomorodó arccal hallgatott. Minotauro elmesélte, milyen jól szórakozott, vége-hossza nem volt a hõstetteinek. Hajnalig tartott a buli, mondta vastag, megöblösödõ hangján, amelyben már nyoma sem volt a remegésnek. Gerinélson elnézett a távolba, ernyedten mosolygott, és másra terelte a szót. Nem is igen láttuk többet. Nem szerette másokkal megosztani a dolgait, mindent megtartott magának, féltékenyen õrizte a sikereit és a kudarcait. A következõ néhány hónapban még néhányszor nekiindultam, hogy megkeressem azt a nõt, végigjártam az összes klubot, Manaus minden bordélyházát. A mai napig vágyakozva gondolok vissza rá. Mira néni látta rajtam, milyen szerelmes vagyok. Teljesen megbolondított egy nõ, és nevetett, miközben elnézte bánatos képemet és semmibe veszõ tekintetemet. Tarso-ból egy szót sem lehetett kihúzni arról az éjszakáról. Õ maradt el elsõként a csoportunktól: abba kellett hagynia az iskolát, motorszerelõ szeretett volna lenni, de lehet, hogy munkafelügyelõ lett belõle a Carreiro egyik ültetvényén. 349

20 Három év múlva Mira néni és Ran bácsi másik kerületbe költözött; egyre ritkábban találkozhattam a barátaimmal, más irányt vett az életem. Minotauro volt az egyetlen, akivel összetalálkoztam, véletlenül futottam bele, amikor éppen kiléptem a Mocambo bár ajtaján, õ pedig a Rendõrségi negyedbe igyekezett egy barátjához. Egyenruhát viselt, és a légierõk altiszti vizsgájára készült. Az õserdei hadmûveletek földi bázisán szolgált. Nem akart repülni. Szükségem van arra, hogy biztos talajon álljak, mondta bevezetésként. Nincs annál izgalmasabb dolog, mint amikor behatolsz a dzsungelbe, öreg, élvezem a veszélyt. Az ember ott bolyong a sûrûségben, hallgatja az éjszaka neszeit, és közben olyan sötét van, hogy az orrodig sem látsz. Ez az igazi kihívás. Ott kell gyalogolnunk abban a koromsötétségben, ahol azt sem tudod, hová hajthatod le a fejed, meg kell küzdened különféle állatokkal, és vissza kell találnod a parancsnoki álláshoz. Nyugodtan beszélt, magabiztosan, vastag ujjaival gyûrögette kék sapkáját. Az arca ijesztõ, már-már kegyetlen volt, és vonítva nevetett. Elmondta, hogy találkozott Gerinélsonnal: Az a hibbant Geri elment São Paulóba. Orvos szeretne lenni, nõorvos. Ott akar mindig szaglászni körülöttük, nevetett sötéten Minotauro, kivillantva lófogait. Nem ismered õt Geri mindig is odavolt értük, mindannyiunkat megelõzve elment a Tornácokba, minden nõ jó volt neki, nem számított, hány éves. Ostobán, kényszeredetten nevettem. Barátomnak tekinthettem-e még Minotauro-t? Más világban élt, másképpen gondolkodott. Abban a pillanatba döbbentem rá. És Tarso? Még nálam is szegényebb. Nyomorult élete van. A szegény mindig szegény marad, öreg. Még katonának sem vették be. Minotauro a régi szeretettel viszonyult hozzám. Nem tudom, hogy aznap sajnáltam-e vagy haragudtam rá. Talán csak semmibe vettem. Szorosan megölelt, amikor elbúcsúztunk, megropogtatta a csontjaimat. Nagy iromba állat volt. Feltette a sapkát a fejére, és megindult, feszesen kilépve, mintha parancsot teljesítene. Néhány évvel késõbb, késõ délután egy ügyvédi irodából kilépve végigsétáltam a Szeptember Hetedike úton. Elgondolkodtam. Már nem voltam igazán fiatal. Az ember ezt különösen érzi, amikor egymás után jönnek a kellemetlenségek, s a kérdéseire nem kap választ. Az ajtók mögött egyre több felsejlõ disznóság várja. A bulik, a végtelenbe táruló élvezetek, az a magával ragadó szertelenség, minden a semmibe tûnik. Az élet újabb dolgai már úgy jelennek meg, mint egy kaktusz tüskéi vagy egy seszínû virág. Az ember hátranéz, és rémülten látja: elmúlt a fiatalság. Amikor a Kormányzósági Palota elé értem, hirtelen ötlettel megindultam lefelé azon a lépcsõn, amelyik a kis folyócska partján ér véget; amikor a lépcsõsor közepén jártam, már láttam a vízen ringatózó növényeken pihenõ madarakat. Megpillantottam egy kenut, benne egy ismerõs arcot. Tarso volt az. Lassan ki- 350

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni.

Eresszen! Legyen olyan kedves, Lang úr. Most szépen elalszik még két órácskára, aztán mikor már világos lesz, elmehet sétálni. Amikor Konrad Lang felébredt, sötét volt. Idegen ágyban feküdt. Keskeny volt és magas, Elisabeth nem feküdt mellette. Fel akart kelni, de nem tudott. Az ágy két oldalán rács volt. Hé! kiáltotta. Majd hangosabban.

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés

V i c z i á n Á k o s. Halálos haszonszerzés V i c z i á n Á k o s Halálos haszonszerzés Nem is emlékszem, hogy mikor aludtam ilyen jót, igaz nem volt több hat óránál, de ennyit ritkán alszom. Nyújtózkodtam egy hatalmasat, majd felkeltem az ágyból,

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. 1 2 Nagyon régen, mielőtt megszülettél, 'Abdu'lBahá ellátogatott Amerikába. Az utazás alatt Amerikában

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT

LEE CHILD 10 RÖGÖS ÚT 1. fejezet Jack Reacher egy dupla feketét rendelt, csokireszelék és cukor nélkül, nem porceláncsészében, hanem mûanyag pohárban, és még mielõtt kihozták volna a kávét az asztalához, végignézte, ahogy egy

Részletesebben

KIHALT, CSENDES UTCA

KIHALT, CSENDES UTCA KIHALT, CSENDES UTCA Göb megállt egy hosszú kőkerítés mellett. Nem messze innen, rézsút egy valamivel szélesebb utca nyílt, s vége felé, a házak falára már bevilágítottak az állomás fényei. Utazótáskáját

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Lily Tiffin: A bűnjel

Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin A bűnjel (Részlet) Regény (Részlet) Lomart Kiadó A digitális kiadás a 2008-ban meg jelent ISBN 978-963-9632-15-8 számú kiadás változtatás nélküli másolata. A digitális

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Duna utca. családvers

Duna utca. családvers Terék Anna Duna utca családvers és lehet, én mégiscsak a Duna utcában voltam egész életemben a legboldogabb. öten laktunk két szobában, s apám sosem tudta nyugodtan megcsókolni anyámat, mi néztük őket

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben 2007-06-22 Húsz év mellékvágány után újra lendületben Bodrogi Gyula a mesterekről, a zsákutcákról és a nagy visszatérésről Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház művésze, valósággal kivirult, mióta nem a Vidám

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. Bolondos szerszámok MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. Bolondos szerszámok MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI Bolondos szerszámok MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Erskine Angelika: Lélekmadár

Erskine Angelika: Lélekmadár A vers- és prózaíró pályázat díjazott alkotói a 2011-12-es tanévben: Erskine Angelika 1.a Ring Dóra 1.b Robotka Ádám 2.b Both Noémi 3.a Miletics Maya 4.b Bonecz Bendegúz 5.b Bodóczy Iliáná 8.b Török Anna

Részletesebben

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban.

- E szerint elégedett vagy? - Több, - boldog. Boldog! Milyen különösen hangzott ez a szó, ebben a dohosszagú, szegényes, díván nélküli odúban. A SZERELEMRŐL Tavaly, június elején abban a kisvárosban voltam, ahol születtem. A városban most is az a sajátságos csend, mintha halottak közt járnék. Két hét alatt beteltem vele, kivágytam belőle, akárhová,

Részletesebben

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom

Jeremej Ajpin. Kihunyó tűzhely mellett. A Földet hallgatom Jeremej Ajpin Kihunyó tűzhely mellett A Földet hallgatom Este, amidőn a Nap ott függött a fenyőfák csúcsán, Anyám lehalkított hangon szólt rám: Ne zajongj. Miért nem szabad zajongani? Mindjárt elül a Nap.

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/

A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis betlehemi csillag /Szende Ákos fordítása/ A kis csillag a milliárdnyi többi között állt fenn az égen. Végtelenül messzi kis fehér pont volt csupán. Senki sem vette észre - éppen ez volt bánata. Hajnalban

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

brasnyó istván IN AETERNUM

brasnyó istván IN AETERNUM brasnyó istván versei IN AETERNUM Estelente a lehúzott redőny résein át jól látni a tengerészeket, ahogy tisztjeikkel együtt elhagyják a kocsmát az út túlsó felén, rézsút ablakunkkal szemben és körülállják

Részletesebben

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.*

Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* HÚZD A KUTAT. Gulyás Pál versei. Mutatvány a Napkelet verspályázatából.* Húzd a kutat és idézd föl bátran tiszta szellemét, hadd merüljön fel a mélyből, hol aludta szenderét! Csillogjon ezüstruhája, hömpölyögjön

Részletesebben

Claire Kenneth. Randevú Rómában

Claire Kenneth. Randevú Rómában Claire Kenneth Randevú Rómában CLAIRE KENNETH Randevú Rómában Regény 2010 Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu A könyv az alábbi kiadás alapján készült: Claire

Részletesebben

Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS

Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS Advent 3. vasárnapja 2015. december 13. VÁRAKOZÁS Simeon várakozása (LK 2,21-40) 21Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte,

Részletesebben

2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN. Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta

2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN. Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta 2007. 01. 21. 2007. 01. 22. 2007. 01. 27. 2007. 02. 16. Hamupipőke volt az Operabálon 18:46:55 MINT A MESÉBEN Hintó helyett limuzin jött, a topánkáját meg kis híján elhagyta Ötszáz jelentkezőből lett az

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom

konyhába, beletörlöm a kezem abba a nedves törülközőbe, amelyik ott lóg a vízcsap fölött, a szegen. A kályhán már felforrt a víz a fazékban, előhúzom NAGYTAKARÍTÁS Én csak egy szegény asszony vagyok. Asszonyiságom utolsó éveit számlálgatom már, a fejemen tincsekké duzzadtak a fehér hajszálak, az arcomon, a szám körül megszaporodtak a ráncok, lekúsznak

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. A Nílus hercege A Biblia gyermekeknek bemutatja A Nílus hercege Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot és Lazarus Átírta : M. Maillot és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204

Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 Kedves Olvasó! Tisztelettel köszöntöm Önt hírlevelünk karácsonyi, 2010/11. számában! 2010. december 204 (SERBÁN ANDRÁS igaz székely ember emlékének) Karácsonyi történet Mi, gyerekek, nagyon vártuk az első

Részletesebben

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY

A SZÁZEGYEDIK ASSZONY A SZÁZEGYEDIK ASSZONY (Egy kis tréfa) 1883 Sok tarkabarka dolgot írt meg hajdan a pajkos tollú Boccaccio. Veronai, florenci asszonyok segítették benne. Amennyi rossz fát azok a tuzre tettek, annak a hamujában

Részletesebben

Villás Lajos: Blokád a Váci úton 2008. September 28.

Villás Lajos: Blokád a Váci úton 2008. September 28. Villás Lajos: Blokád a Váci úton 2008. September 28. Valahol az országban, rendõrök, és romák "szövetséget kötöttek". Szövetséget kötöttek arra, hogy közösen, kéz a kézben fognak fellépni mindenkivel szemben,

Részletesebben

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Tegezés, magázás 1 ) Alapszabályok Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Magázódás: a beszélgetőpartnerünknek

Részletesebben

Szép karácsony szép zöld fája

Szép karácsony szép zöld fája Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri

Részletesebben

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén

démontámadást, akkor tanulta meg, hogy képes előre jelezni, ha démonok közelednek. Apja a király, nem lepődött meg fia képességein, a szíve mélyén 1. A támadás Viktor az erőd tetejéről nézte a közeli erdőt. Minden nyugodtnak tűnt mozgásnak semmi nyomát nem látta. Pedig érezte a jelenlétüket, tudta, hogy a közelben vannak, nem látja őket, de valahol

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet)

Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Észak hírnökei 4023 Helle Helle Rödby Puttgarden (regényrészlet) Az Opera szálló Hamburg külterületén, egy építkezés mellett állt. Jóval éjfél után érkeztünk meg, útközben többször is megálltunk, hogy

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára

garmadát. Abban sem volt nagy köszönet, ahogy cseperedtem, mert, ami rosszat elképzelhet az ember, azt én mind véghezvittem: a macska talpára Mire megvirrad... Julis! Julis! Asszony! Csak nem hagy békén, s én áldozatként, hogy szabaduljak tőle, elvonulok, mint a nagyokosok, tollat veszek a kezembe, azzal ámítom őnagyságát, hogy úr lettem, ahogy

Részletesebben

Talabér Gergő Ugrani muszály...

Talabér Gergő Ugrani muszály... Talabér Gergő Ugrani muszály... Épp az ablak előtt álltam, amikor a harang tizenkettőt ütött. Figyeltem a sürgő-forgó város kavalkádját. Emberek siettek a dolguk után a főtér macskakövein botladozva. Némelyek

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD

Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD Tatay Sándor HÚSHAGYÓKEDD TATAY SÁNDOR Húshagyókedd Regény 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Tatay Sándor jogutódja Barabás már kilencedik napja kerülgette a várost. S e kilenc napot megelőző kilenc hónapig vándorolt.

Részletesebben

A fiú bólintott. Nem is várt mást. Amikor kilépett a szobából, még látta, hogy az újság zavartalan emelkedik eredeti helyére. Ahogy kattant mögötte a

A fiú bólintott. Nem is várt mást. Amikor kilépett a szobából, még látta, hogy az újság zavartalan emelkedik eredeti helyére. Ahogy kattant mögötte a A bolt - Mást se hallok, csak hogy az üzlet, meg az üzlet, és néha még azért az üzlet is szóba kerül... - Ne bolondozz, fiam. Abból élünk- morogta a reggelizőasztal mellől a rezzenéstelen újság. - Nem

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb

1. fejezet. Dorset, 2010 Egy évvel késõbb 1. fejezet Dorset, 2010 Egy évvel késõbb A napok egyre rövidebbek. A fûre hullott almákat megcsipkedték a varjak. Viszem be a fát, és rálépek az egyik puha gyümölcsre; szétnyomódik a lábam alatt. November

Részletesebben

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ

Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ Héra Jeges öle tüskés hópelyhekt ől duzzadó felh đ Héra szeme eső eső eső esđ eső esđ esđ a gyémántgolyó ' vígan szaladgál a fekete lemez serceg ő ereiben a gumifal nélküli fekete biliárdasztalon Vétkek

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Mándy Iván. A huszonegyedik utca. Regény

Mándy Iván. A huszonegyedik utca. Regény Mándy Iván A huszonegyedik utca Regény 2011 Gábor megállt az öreg, púpos hátú ház előtt, egy véznán fityegő cédulánál. Kiadó szoba Letette ráncos barna bőröndjét, kalapját feljebb tolta homlokán. Általában

Részletesebben

Isten hozta őrnagy úr!

Isten hozta őrnagy úr! Isten hozta őrnagy úr! Filmrészlet szöveges átirat Napsütéses idő van, a házak előtt egy négytagú tűzoltózenekar vidám indulót játszik. A zenészek barna egyenruhában vannak, fejükön tűzoltósisak. A zenekart

Részletesebben

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter

Szerző Szauer Ágoston. Illusztráció Papp Eszter Szerző Szauer Ágoston Illusztráció Papp Eszter Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu Internet:

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék.

Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Mindig a holnapra mosolygok, Elvágyom onnan, ahol bolygok, Úgy vágytam ide s most már szállnék. Óh, én bolond, bús, beteg árnyék. Ady Endre Utálok hajnalban kikelni az ágyamból. Nagy bögre kávé nélkül

Részletesebben

Annus szobalányként dolgozott,

Annus szobalányként dolgozott, Annus döntése Annus szobalányként dolgozott, akkor már majdnem 10 éve, amikor az asszonya váratlan ajánlattal állt elő. Kedves Annuskám, tudja mennyire szeretjük magát, a férjem és én is. Családtagnak

Részletesebben

JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!!

JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!! A VAJDA PÉTER ÉNEK- ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA LAPJA 18. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2012. JÚNIUS Botos Auróra 3.s JAJ DE JÓ A VAKÁCIÓ!!! tartalom JÚNIUS 3 Kiváló Vajdások 4 Pedagógusnapra 5 Németországban Comeniussal

Részletesebben

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19.

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19. 1 Egy pokoli házasság (Rm 7:1-6) Suhai György Balatonszárszó, 2014.03.19. Mindannyian egy tökéletes társra vágyunk! Na de úgy valaha is igazán belegondoltunk már abba, hogy milyen lehet egy tökéletes társsal

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva

Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva Olcsó krumpli Csöngettek az ajtón. Katus támolyogva ment ajtót nyitni. Nagy örömére, az édesanyja állt az ajtó előtt. Anyukám, de jó, hogy jössz. Alig állok a lábamon, olyan álmos vagyok. Kislányom! Csak

Részletesebben

Homloka a hűvös márványpadlót érintette. Te most hallgass, Szávitri! emelte fel lá nyát maga mellé Aszvapati király. Náradához fordult: Te meg

Homloka a hűvös márványpadlót érintette. Te most hallgass, Szávitri! emelte fel lá nyát maga mellé Aszvapati király. Náradához fordult: Te meg Szatjavánt. Meglátták és felnevettek. A nagyobbik felkapott egy elszáradt, tavalyi fügét, és megdobta a lányt. A másik a fér fit vette célba. Ide építsd! ujjongott Szávitri. Ide építsd a palotánkat! Ezek

Részletesebben

SIKER CLUB. SIKER CLUB 2009, No. 23. Siker tippek és stratégiák

SIKER CLUB. SIKER CLUB 2009, No. 23. Siker tippek és stratégiák SIKER CLUB SIKER CLUB 2009, No. 23 Siker tippek és stratégiák James Vágyi vagyok a Siker Club huszonharmadik számával, ahol sikeres gondolatokat, ötleteket és információkat ajánlunk arról, hogy hogyan

Részletesebben

(a tatarozás) Amikor egyedül maradtam a lakásban, szokásom lett, hogy ha női cipőkopogást hallottam az utcáról, félbehagytam bár-

(a tatarozás) Amikor egyedül maradtam a lakásban, szokásom lett, hogy ha női cipőkopogást hallottam az utcáról, félbehagytam bár- (Éva) Ezerkilencszázhatvannyolc augusztusában egy éjjel kimentem a Városligetbe. Nem tudom, miért. Nem volt szokásom éjjel sétálni. A Ligetet különben sem szeretem, ha letérek a főallékról, még nappal

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo

ANDALÚZIAI SZERENÁD. SuSANNA AgoStINo ANDALÚZIAI SZERENÁD SuSANNA AgoStINo 1. fejezet Éjszaka eleredt a hó, és reggelre már vastagon ellepte az Alpok téli üdülőhelyeit. A sűrű hópelyhek között a hegycsúcsok körvonalai elmosódtak, és a táj

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi

A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi I. A Feldegg-kúria teraszán 1914 nyár elején két ifjú hölgy üldögélt. Élvezték az elsõ meleg napsugarakat, és közben kézimunkáztak. Bárcsak tudnám, mi értelme ennek az unalmas hímzésnek! A mamának már

Részletesebben

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között Harmadik lecke - Hol a koffer? - A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. - Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő.

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e?

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Jézust szelídnek tartjuk. Ilyennek mutatja a házasságtörő asszonynak az esete. Meg akarják kövezni, de Jézus megmentette ettől. A keresztfán kéri az Atyát,

Részletesebben

Szeretném hinni, hogy a pillanat, amikor 1983. szeptember 14-én először magamhoz öleltem újszülött kislányomat, örök életemre velem marad, csakhogy az a nap nem volt annyira egyszerű. Vannak olyan napok,

Részletesebben

10 2010. December BOLDOG, BÉKÉS KARÁCSONYT!

10 2010. December BOLDOG, BÉKÉS KARÁCSONYT! 10 2010. December 34. Tunéziai es japán autójelzések. 35. Saját kezűleg.37. Tinédzserek tévéműsora. 38. Kennel része!40.ittrium,kén. 41. Zavart Ede. 43. Írógéppel kimásol. 45. Paul (1879-1940) svájci festőművész.

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben SZKB103_10 Konfliktusok a közösségben tanulói konfliktusok a közösségben 3. évfolyam 103 Diákmelléklet D1 Tornai József: Ki tud tovább lefelé lógni? Kora tavasz köszöntött ránk meleg esővel, s mi a kunyhót

Részletesebben