DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS KOCSIS TÍMEA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS KOCSIS TÍMEA"

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS KOCSIS TÍMEA KESZTHELY 2008

2 PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZİGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Növény- és Környezettudományi Intézet INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA JOGUTÓD: ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezet-tudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS DETEKTÁLÁSA ÉS HATÁSAINAK MODELLEZÉSE KESZTHELYEN Készítette: KOCSIS TÍMEA KESZTHELY 2008

3 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS DETEKTÁLÁSA ÉS HATÁSAINAK MODELLEZÉSE KESZTHELYEN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Kocsis Tímea Készült a Pannon Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolája jogutód: Állat- és Agrárkörnyezet- tudományi Doktori Iskolája keretében Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Elfogadásra javaslom igen / nem. (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton % -ot ért el. Keszthely,... A Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:... igen /nem Bíráló neve: igen /nem *Bíráló neve: igen /nem..... (aláírás).. (aláírás).. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Keszthely,.... A Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minısítése.... Az EDT elnöke Megjegyzés: * esetleges

4 TARTALOMJEGYZÉK RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 6 KIVONAT 8 ABSTRACT 9 ABSTRAKTE BEVEZETÉS A vizsgálat célkitőzése IRODALMI ÁTTEKINTÉS A globális klímaváltozás Az üvegházhatás és okai A globális klímaváltozás várható következményei A globális éghajlatváltozás várható hatásai Magyarországon Az éghajlatváltozás fıbb elemeinek hatása termesztett növényeink életfolyamataira A légköri CO 2 koncentráció változásának hatása A hımérsékletemelkedés és a csapadékcsökkenés várható hatásai a növényi életfolyamatokra A keszthelyi meteorológiai állomás története Észlelések és között : új állomás létesítése a Georgikon keretein belül : obszervatórium a Balaton-part közelében tıl napjainkig: újra a Georgikon területén, a Tanyakereszten ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálat helye A hosszú idısoros meteorológiai adatok elemzésének módja A csapadék - adatsor keletkezésének körülményei A hımérsékleti adatok mérésének eszközei, az adatsor keletkezésének körülményei Az adatok inhomogenitásának problémája Az adatsorok elemzésének módja A mikroklíma szimulációs modell elméleti alapjai A bemenı adatok győjtésének helye és módja A modellfuttatások során alkalmazott szcenáriók 66 4

5 4. EREDMÉNYEK Keszthely hosszú idısoros meteorológiai adatainak elemzése Magyarország éghajlati besorolása, és a csapadékban jelentkezı esetlegesen várható változások Keszthely csapadék adatsorának elemzése Keszthely csapadék-alakulásának egyszerő éghajlati-statisztikai jellemzıi A csapadék évszakos változásai A havi csapadékösszegek alakulása Csapadékmentes idıszakok Magyarország hımérsékleti viszonyai, a hımérsékleti értékek várható változásai Keszthely hımérsékleti adatainak elemzése A keszthelyi homogenizált évi középhımérsékletek elemzése A hımérséklet évszakos változásai és változékonysága A havi homogenizált középhımérsékletek alakulása Keszthelyen A globális klímaváltozás hatásának vizsgálata kukorica állományokra mikroklíma szimulációs modellezés segítségével Az eregiaáramok arányának változása A sztómaellenállás és a fotoszintézis intenzitás módosulása Az állományon belüli légtér- és a növény hımérsékletének változása KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS 114 KÖSZÖETNYÍLVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK TÉZISEK THESES 130 5

6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A - Köppen-féle aszimmetria mérıszám C 6 H 12 O 6 glükóz C e - a légkör szén-dioxid koncentrációja CFC-11 freon-11 (triklór-monofluór-metán) CH 4 metán CMSM Crop Micrometeorological Simulation Model CO 2 szén-dioxid c p a levegı állandó nyomáson vett fajhıje C r - a növény intercelluláris járatainak szén-dioxid koncentrációja e s T L, i, - a növényhımérséklethez tartozó telítési gıznyomás az i-edik rétegben e a,i - a tényleges gıznyomás az i-edik rétegben EEA European Environment Agency (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) F d - a sötét respiráció F m - a nettó asszimiláció maximuma F n a nettó szén-dioxid asszimiláció mértéke G entalpia GCM- globális klíma modell glob.rad. globálsugárzás GtC gigatonna szén H - érzékelhetı hı H 2 O víz HCFC-22 freon-22 (klór-difluór-metán) I - kilépı sugárzás intenzitása I 0 - belépı sugárzás intenzitása IPCC Intergovernmental Panel on Climate Change (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) K - az elnyelést és a szórást jellemzı extinkciós együttható k a mozgóátlagolás tagszáma L - az adott rétegben lévı levélfelület LAI levélfelület-index MASH - Multiple Analysis of Series for Homogenization n a számhalmaz tagjainak száma N 2 O dinitrogén-oxid 6

7 n a - a számhalmaz számtani középnél kisebb tagjainak száma O 2 oxigén gáz OAGCM (AOGCM) óceán-atmoszféra kapcsolt globális cirkulációs modell PAR - fotoszintetikusan aktív sugárzás ppb part per billion [10-9 ] ppm part per million [10-6 ] (egy milliomod rész) ppt part per trillion [10-12 ] rad. balance - sugárzás-egyenleg RF sugárzási kényszer rh - relatív nedvesség r H,i - a hıátadással szembeni ellenállás az i-edik rétegben R i - turbulens átvitellel szembeni ellenállás az i-edik rétegben r levél a levél ellenállása RMSD root mean square deviation, az adatpárok közötti eltérés négyzetes közepe R v - a megkötött rövidhullámú sugárzás (LAI-ra vetítve) r V,i - a nedvességnek az adott rétegbe való bejutásával szembeni ellenállás S - elnyelt sugárzás SO 2 kén-dioxid SRES - Special Report on Emmision Scenarios (Kibocsátási Forgatókönyvek Speciális Jelentése) T hımérséklet T a,i - a levegı hımérséklete az i-edik rétegben TAR- Third Assessment Report (Harmadik Helyzetértékelı Jelentés) T L,i - a növény hımérséklete az i-edik rétegben w dir szélirány w s szélsebesség β Bowen- arány γ - pszichrometrikus konstans ε - az F n -R v függvény meredeksége alacsony fényintenzitás vagy hasznosulás mellett λe - látens hı ρ - a levegı sőrősége 7

8 KIVONAT Az utóbbi évtizedekben sokat hallhatunk a globális klímaváltozásról, és annak a valóságban ténylegesen érzékelhetı hatásairól. A klímaváltozás lokális megnyilvánulásairól azonban még nem rendelkezünk elégséges ismerettel. Vizsgálatainkban az tıl ig mért havi csapadékösszegeket és az közötti idıszakra vonatkozóan az Országos Meteorológiai Szolgálat által rendelkezésünkre bocsátott homogenizált havi középhımérsékleteket elemeztük különbözı éghajlatistatisztikai módszerekkel, esetenként kiegészítve ig terjedı elemzésekkel. A keszthelyi Agrometeorológiai Kutatóállomáson több évtizede folynak mikroklíma megfigyelések, és egy évtizede szimulációs modellezés segítségével is nyerhetünk információkat az amúgy nem túl gyakran regisztrált mikrometeorológiai elemekrıl. Tanulmányunkban, felhasználva a keszthelyi mérési adatokat és az ország, valamint a Balaton vízgyőjtıterületére kidolgozott prognózisokat, szimuláltuk a kukorica állományok mikroklímájának és életfolyamatainak alkalmazkodását egyes - valószínőleg várható - klimatikus feltételekhez. Az adatsor-elemzés során megállapítottuk, hogy a több állomásra kiterjedı korábbi megfigyelések ellenére Keszthelyen az éves csapadékösszegek esetében nem mutatható ki lineáris csökkenı tendencia közötti idıszakban, sem a változékonyság módosulása. Azonban a részletesebb vizsgálatok rámutatnak a lehulló csapadék mennyiségében bekövetkezett változásokra. A tavasz esetében viszont szignifikáns a csapadékcsökkenés, és az ıszi hónapokban jelentkezı másodmaximum is eltőnni látszik. Október hónap csapadékösszege szintén szignifikáns csökkenést mutat. Az évi középhımérsékletek adatsorában statisztikailag kimutatható a felmelegedés, de a változékonyság módosulása nem. A nyár esetében szignifikáns hımérsékletemelkedés tapasztalható. A nyári és az ıszi középhımérsékletek változékonyságában csökkenést regisztrátunk. A kukorica állományok mikroklíma-vizsgálatánál az állomány energiaforgalmában a felmelegedés és csapadékcsökkenés hatására nem tapasztalható szignifikáns eltolódás. A sztómaellenállás növekedett, míg a fotoszintézis intenzitásában elıbb emelkedés jelentkezett, majd erıteljesebb klímaváltozás feltételezése esetén csökkenés mutatható ki. A mikroklíma elemeinek alakulását a klimatikus körülményeken kívül az állomány architektúrája is befolyásolhatja. 8

9 ABSTRACT DETECTION AND IMPACT SIMULATION OF CLIMATE CHANGE AT KESZTHELY A 130-year-long dataset of monthly precipitation sum and a 100-year-long dataset of homogeneized monthly mean temperature are available for statistical analysis at Keszthely meteorological station. We can establish that modifications in yearly and seasonal temperatures and precipitation amounts can be found in the data series with modifications in the variability also. We examined the modifications in micrometeorology and physiological processes in maize stands with model simulations. We can confirm that these parameters are strongly influenced by the environmental (meteorological) parameters of the surrounding air and by the canopy architecture. 9

10 ABSTRAKTE DETEKTIERUNG UND MODELLIERUNG DER EFFEKT DES KLIMAWECHSEL IN KESZTHELY Zu den statistischen Analysen steht eine Datenreihe von der 130-Jährigere monatlichen Niederschlag-Summe und von einer 100-Jährigere homogenisierten Durchschnitt-Temperatur in Keszthelyer Agrometeorologischen Forschungstation zur Verfügung. Es ist festzustellen, dass sich in den jährlichen- und Saison Niederschlag- Angaben und auch in der Modifikation der Variabilität eine Veränderung besteht. Die Veränderungen in dem Mikroklima und in den physiologischen Prozessen der Maisbestände wurden mit Hilfe von Modellieren untersucht. Es kann bestätigt werden, die atmosphärischen (meteorologischen) Umstände und die Bestand-Architektur beeinflussen stark diese Parameter. 10

11 1. BEVEZETÉS Az utóbbi évtizedekben sokat hallhatunk a globális klímaváltozásról, és annak a valóságban ténylegesen érzékelhetı hatásairól. A klímaváltozás jövıbeni alakulásával, hatásaival kapcsolatban bizonyos valószínőség mellett modellek segítségével kaphatunk információkat, míg a múltban lejátszódott változásokról a statisztikai elemzések segítségével alkothatunk képet. A globális klímaváltozás - az eddigi kutatások alapján, és fıképpen a közelmúlt eredményei szerint valós veszélyt jelent a társadalom számára, az esetleges változásokra való felkészülés elengedhetetlen. A klímaváltozás és a rá való felkészülés kidolgozása igen sok tudományterületet érint kezdve az éghajlatkutatástól a gazdaságtudományokon át a szociológiáig. A világ számos tudósa a saját szakterületén végzett kutatásokkal járul hozzá a rendszer jobb megértéséhez, az adaptációs stratégiák kidolgozásához. A globális klímaváltozás hatása nemcsak a különbözı szakterületek szempontjából tér el, hanem földrészenként, területenként is eltérı hatásai és következményei lehetségesek. Európa esetében a változásokra való felkészülés és a hatások lehetséges csökkentése igen fontos, mert éghajlata nagymértékben megváltozhat a következı évszázad során. Európa szívében a Kárpát-medence területe az egyik legérzékenyebb és legnehezebben modellezhetı terület. A változások mértéke és egyes esetekben az iránya sem egyértelmő. Magyarország éghajlatának változása kihat a nemzetgazdaság szinte minden ágára (pl.: egészségügy, energiaipar, turizmus, stb.), közöttük a mezıgazdaságra a leginkább. Az utóbbi évtized szélsıséges hımérsékleti- és csapadékviszonyai hatással voltak legfontosabb természeti kincsünk, a Balaton életére is (halmozódó csapadékhiány miatti vízszintcsökkenés). Meteorológiai adatok elemzésének esetére, vizsgálatokra alkalmas adatsorok Keszthelyen több, mint 130 évre visszamenıleg állnak rendelkezésre. Ezen adatok birtokában már viszonylag nagy biztonsággal vonhatók le következtetések az idıjárás 11

12 alakulásának tendenciáiról, esetlegesen az éghajlatváltozással kapcsolatba hozható jelenségekrıl is A vizsgálat célkitőzése Vizsgálataink célja elsısorban a keszthelyi hosszú idısoros meteorológiai mérések adatainak éghajlati-statisztikai elemzése volt. Az adatok elemzése révén kerestük a globális klímaváltozás helyi megnyilvánulásainak esetleges bizonyítékait. Az éves, évszakos és havi adatok alapján meg kívántuk határozni, hogy milyen változások következtek be a mérések kezdete óta a hımérséklet és a csapadékmennyiség értékeiben. A változások detektálásához fontos háttér-információként szolgált a keszthelyi meteorológiai mérések történetének részletes feldolgozása. Másodsorban figyelmünket a helyben, több évtizede, kísérleti céllal termesztett kukorica egy esetleges klímaváltozáshoz való alkalmazkodására irányítottuk, melyet mikrometeorológiai szimulációs vizsgálatokkal igyekeztünk megismerni. A keszthelyi Agrometeorológiai Kutatóállomáson több évtizede folynak mikroklíma megfigyelések, és egy évtizede szimulációs modellezés segítségével is nyerhetünk információkat az amúgy korábban csak ritkán regisztrált mikrometeorológiai elemekrıl. Célunk az volt, hogy felhasználva a keszthelyi mérési adatokat és az ország, valamint a Balaton vízgyőjtıterületére kidolgozott prognózisokat, szimuláljuk a kukorica állományok mikroklímájának és életfolyamatainak alkalmazkodását egyes - valószínőleg várható - klimatikus feltételekhez. 12

13 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A globális klímaváltozás Az üvegházhatás és okai A Föld légköre egyfajta energiacsapdaként mőködik, ahhoz hasonlóan, amint az üvegházak is. Az üvegházhatás a légkör hıvisszatartó képessége, melynek segítségével bolygónk az élıvilág számára komfortos élıhellyé válik. Ennek fizikai okait a Napból bolygónkra érkezı sugárzás légköri útjának folyamatai, valamint a Föld kisugárzása és a légköri összetétel jelentik. A légkört alkotó gázok tulajdonságuknak megfelelıen nem minden sugárzást engednek át: hullámhosszuktól függıen egyeseket visszavernek (reflexió), van, amit elnyelnek (abszorpció), s vannak olyanok, amelyeket továbbengednek. Az igen rövid hullámhosszú elektromágneses sugárzást, vagy az UV-sugárzás nagyobb részét a légkör nem, vagy csak korlátozottan engedi tovább, míg a Nap sugárzásának jelentıs részét kitevı fényt szinte akadálytalanul keresztülbocsátja (1. ábra). A felszínre érkezı sugárzás azonban az ott lévı anyagokkal kölcsönhatásba kerülve hosszú hullámú hısugárzássá alakul, amit már csak kevéssé enged át a légkör. Az így keletkezı hıtöbblet az, ami az élet számára kedvezı feltételeket teremt bolygónkon. A számítások szerint e nélkül mintegy 33 C-kal alacsonyabb, azaz -18 C lenne Földünk hımérséklete. Tehát az üvegházhatás a földi élet szempontjából létfontosságú természetes folyamat (Pálvölgyi 2004). 1. ábra A légkör áteresztı képessége a hullámhossz függvényében (Rakonczai 2003) 13

14 Az üvegházhatás nélkül valószínőleg nem létezhetne a jelenlegi formában élet a Földön, vagyis a légköri üvegházhatású gázok hıvisszatartó képessége bizonyos mértékig kedvezı. Az üvegházhatás akkor válik kedvezıtlenné, mikor az üvegházi-gázok légköri koncentrációja fokozódik, amely felboríthatja a Föld-légkör rendszerben uralkodó törékeny egyensúlyt. A légkörben lévı üvegházhatású gázok mennyiségének bármilyen irányú változása módosítja a Föld-légkör rendszer energiamérlegét, és így elvben törvényszerően éghajlatváltozáshoz vezet (Haszpra 2004). Az üvegházhatás mechanizmusát a 2. ábra szemlélteti. 2. ábra Az üvegházhatás (UNEP, Grid Arendal 1996) 1. A napsugárzás áthalad a tiszta atmoszférán (a beesı napsugárzás 343 W m -2 ), 2. A nettó bejövı napsugárzás (240 W m -2 ), 3. A napsugárzás egy része visszaverıdik az atmoszférából és a földfelszínrıl (a visszavert sugárzás 103 W m -2 ), 4. A napsugárzást elnyeli a földfelszín és felmelegíti azt (168 W m -2 ), és átalakul hıvé, amit hosszúhullámú sugárzás formájában (infravörös) a felszín visszasugároz az atmoszférába, 5. Az infravörös sugárzás egy részét elnyelik az üvegházhatású gázok és visszasugározzák. Ennek direkt hatása a földfelszín és a troposzféra felmelegítése. A felszín további melegedése ismét infravörös sugárzás kibocsátásához vezet, 6. Az infravörös sugárzás egy része áthalad az atmoszférán és távozik a világőr felé (a nettó infravörös sugárzási kibocsátás 240 W m -2 ). 14

15 Az üvegházhatást kiváltó gázok mennyisége a légkörben az utóbbi évben jelentısen megváltozott, és olyan gázok is megjelentek, melyek addig nem voltak jelen a légkörben. Ezen változások nagy valószínőséggel az intenzív emberi ipari tevékenységhez köthetık, ugyanis az ipari forradalom óta az üvegházhatású gázok koncentrációja megnıtt a légkörben (1. táblázat). 1. táblázat A legfontosabb üvegház-gázok és néhány jellemzıjük (IPCC 2001) Kezdeti koncentráció (1750-ben) /1 ppm=10-6, 1 ppb=10-9, 1 ppt=10-12 / CO 2 CH 4 N 2 O CFC-11 HCFC- 278 ppm 700 ppb 275 ppb Nulla! Nulla! Koncentráció 1998-ban 365 ppm 1745 ppb 314 ppb 268 ppt 132 ppt Eddigi elsıdleges sugárzási hatás Koncentráció 1,5 1,46 0,48 0,15 0,07 0,03 W/m 2 W/m 2 W/m 2 W/m 2 ppm/év 7 ppb/év 0,8 ppb/év -1,4 ppt/év 22 W/m 2 5 ppt/év Növekedés 0,4 %/év 0,4 %/év 0,03 %/év -0,5 %/év 4 %/év Légköri élettartam (év) Globális Melegítı Potenciál (100 év) Az üvegházhatás fokozódásáért fı bőnösként a CO 2 vonult be a köztudatba. Pedig az üvegházhatás 62%-áért a vízgız a felelıs (Koppány 2002). Hatását egyedül nem lenne képes kifejteni, csak a többi üvegházhatású gázzal együtt van melegítı hatása. A CO 2 a melegítı hatás 22%-áért (Koppány 2002) felel csak. A CO 2 túlnyomó részt (~97%) a fosszilis tüzelıanyagok elégetésébıl származik (Pálvölgyi 2000). A táblázatban látható üvegház-gázok melegítı hatása többszöröse a CO 2 -énak, ezeket mégis ritkábban emlegetik az üvegházhatás kapcsán. Az intenzív mezıgazdasági termelés hozzájárul az üvegházgázok közül a CH 4 koncentrációjának növekedéséhez (kérıdzı haszonállatok emésztırendszeri fermentációja, rizstermesztés, szerves anyagok anareob bomlása). A N 2 O egyik fı forrása a mőtrágyagyártás és -használat, legfontosabb természetes forrása pedig a denitrifikáció (Haszpra 2004). A halogénezett szénhidrogének az ipari forradalom óta 15

16 jelentek meg a légkörben. Hírhedt képviselıik a Föld ózon pajzsát romboló freonok és halonok (Haszpra 2004). Természetesen a felsoroltakon kívül még számos olyan gáz létezik, amelynek szerepe van az üvegházhatás kialakításában, illetve annak fokozásában. Itt csak a legfontosabbak kerültek felsorolásra. Az IPCC 2007-ben jelentette meg Negyedik Helyzetértékelı Jelentését, amelynek az 1. munkacsoport által elkészített döntéshozókhoz címzett összefoglalóját már februárjában, a szervezet Párizsban rendezett konferenciája után olvashattuk. Ebben a kutatók megállapították, hogy ben a globális CO 2 koncentráció 379 ppm volt, a CH 4 koncentrációja a légkörben 1774 ppb-re nıtt, a nitrogén-oxidok koncentrációja pedig 319 ppb-re emelkedett. Az éves fosszilis CO 2 kibocsátás az 1990-es években átlagosan 6,4 GtC volt, ez a ös idıszakra 7,2 GtC mennyiségre nıtt évente. Az üvegházhatás ellenében is hatnak bizonyos tényezık a légkörben. Vannak antagonista üvegházgázok is, mint pl. a SO 2, ami például vulkánkitörések során kerülhet a légtérbe. A vulkánkitörések több antagonista üvegházi-gázt és aeroszolokat juttatnak a légkörbe. Egy erupció több évre is befolyásolhatja, hőtheti a légkört, bár hatásai túlnyomórészt inkább lokálisan érzékelhetık. Az üvegházhatású gázok okozta felmelegedést az emberi tevékenység miatt a levegıbe kerülı légköri aeroszol részecskék is befolyásolják. Az aeroszol közvetlen hatása a napsugárzás gyengítésébıl következik. Tekintve, hogy a fényt szóró anyagok mennyisége (pl. ammónimum-szulfát, szerves anyagok) az optikailag aktív nagyságtartományban jóval meghaladja a fényt elnyelı anyagok (pl. elemi szén) koncentrációját, a közvetlen hatás elsısorban a fény szórását jelenti (Mészáros 1998). A felhık képzıdésének fizikai folyamata a kondenzáció, amely során a telített levegıbıl a vízgız kiválik, lecsapódik. Az aeroszolok ezt a folyamatot segítik, mint kondenzációs magvak. Minél több kondenzációs magon csapódik ki azonos mennyiségő vízgız, annál több, illetve kisebb nagyságú felhıcsepp keletkezik. A kis cseppekbıl álló felhıknek viszont jelentısebb az albedója, mint a kevesebb, nagyobb cseppekbıl álló felhıké. Ráadásul a kisebb cseppekbıl álló felhık nehezebben adnak csapadékot, mint a nagyobb cseppeket tartalmazó felhık, azaz a kondenzációs magvak számának növekedése a felhık élettartamának emelkedésével jár. Ez a közvetett hatás igen lényeges, hiszen az emberi tevékenység jelentısen hozzájárul a légköri aeroszol részecskék, következésképpen 16

17 a kondenzációs magvak mennyiségéhez (Mészáros 1998). Tehát az aeroszolok is az üvegházhatás fokozódása ellen hatnak. A légköri CO 2 koncentráció változása A légkörben fellelhetı CO 2 mennyisége a földtörténet során nagymértékben változott, nem volt állandó. A mai korszerő vizsgálati módszerekkel az utóbbi 160 ezer év alatt jellemzı CO 2 koncentrációk meghatározása az antarktiszi és grönlandi jégbıl vett minták alapján történt (Mészáros 1999). A mintából kiderült, hogy a CO 2 koncentráció kapcsolatba hozható a hımérséklet alakulásával, amelyet szintén a jégbe zárt légbuborékok alapján számszerősítettek (3. ábra). Ez az eljárás az oxigén 18-as és 16-os izotópjainak arány-meghatározásán alapul (Major 2004). 3. ábra A hımérséklet és a CO 2 szint változás az utóbbi 160 ezer évben (www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/global/010.htm) Az utóbbi 20 ezer év során az emberi letelepedéshez, a növénytermesztés és állattenyésztés számára kedvezıvé vált az éghajlat, és ez az állapot stabilizálódott (Mészáros 1999). Ez példa nélküli volt az addigi éghajlattörténetben (Major 2004). A letelepedéssel, mezıgazdasági tevékenységgel megkezdıdött az ember természetalakító tevékenysége, mely az ipari forradalom idején kezdett kiteljesedni. 17

18 A szén-dioxid a vízgız után a második legfontosabb üvegházhatású gáz a légkörben. Koncentrációját az emberiség közvetlenül befolyásolhatja, ezzel éghajlatváltozást idézhet elı. A fosszilis tüzelıanyagok elégetése és az erdıirtások révén nagyobb mennyiségő széndioxid kerül a levegıbe, mint amennyit ugyanezen idı alatt a bioszféra és az óceánok képesek felvenni. Ennek következtében a légkör szén-dioxid tartalma folyamatosan nı (Haszpra 1998). A szén-dioxid koncentráció növekedésének üteme lényegesen nagyobb évenkénti ingadozást mutat, mint amit az emberi tevékenység számlájára lehetne írni (Keeling et al. 1989, 1995). A számítógépes modellek arra utalnak, hogy az északi félgömb mérsékelt éghajlati övének kontinentális bioszférája a korábban feltételezettnél lényegesen nagyobb szerepet tölt be a légkör szén-dioxid koncentrációjának alakításában (Tans et al. 1990). A közelmúltban e területeken megkezdett mérések alátámasztani látszanak a modellek eredményeit (Ciais et al. 1995). A Pinatubo vulkán kitörését követı átmeneti globális lehőlés a lényegében változatlan emberi kibocsátás ellenére is megtorpantotta rövid idıre a légköri szén-dioxid koncentráció növekedését. Ennek oka a mérsékelt égövi kontinentális területek ökológiai rendszereinek átmenetileg lecsökkent kibocsátása volt (Lambert et al. 1995). A kezdeti eredmények alapján úgy tőnik, e zóna bioszférája átlagos viszonyok között is több szén-dioxidot vesz fel, mint amennyit kibocsát (Ciais et al.1995, Haszpra 1998). Az IPCC Harmadik Helyzetértékelı Jelentése (2001) a légköri szén-dioxid koncentrációt 2100-ra 540 és 970 ppm közé becsüli a hat reprezentatív SRES kibocsátási forgatókönyv alapján (4. ábra) (Takács-Sánta 2005). 4. ábra A harmadik IPCC kiadvány Szintézis jelentésében szereplı CO 2 koncentrációnövekedési szcenáriók (www.ipcc.ch) 18

19 A különbözı társadalmi-gazdasági feltételezésekre épülı SRES-forgatókönyvek eltérı üvegházgáz- és aeroszol-kibocsátásokat eredményeznek. Az IPCC Harmadik (2001) és Negyedik (2007) Helyzetértékelı Jelentése a Kibocsátási Forgatókönyvek Speciális Jelentésén /SRES - IPCC Special Report on Emmision Scenarios (2000)/ alapuló üvegházhatású gázok kibocsátási forgatókönyveit alkalmazza az elırejelzések elkészítéséhez, mely kibocsátási forgatókönyvek Pálvölgyi (2004) publikációjában megfogalmazva az alábbiak: A1F1: Gyors növekedés a fejlıdı világ gyorsuló felzárkózásával egy technológiában elmaradó, fosszilis tüzelıanyag-világban. A1T: Gyors növekedés a fejlıdı világ gyorsuló felzárkózásával, de a tisztább (kevésbé karbonintenzív) technológiák elıretörnek. A1B: Gyors növekedés a fejlıdı világ gyorsuló felzárkózásával kiegyensúlyozott technológiai fejlıdés mellett. A2: Heterogén világ. Lassú és differenciált gazdasági növekedés, de nagy népességnövekedés. B1: Konvergens, méltányos és fenntartható világ. Globális technológiai megoldások elıretörése. B2: Változatos és fenntartható világ. A hangsúly a helyi technológiai megoldásokra helyezıdik. (Ezek a forgatókönyvek az ún. kettıs aeroszolhatást is figyelembe veszik.) IS92a: az IPCC Második Helyzetértékelı Jelentésében szereplı forgatókönyvcsalád egyik tagja (Takács-Sánta 2005). A forgatókönyvek a különbözı társadalmi-gazdasági fejlıdési pályákat szemléltetik (5. ábra). 5. ábra A reprezentatív SRES forgatókönyvcsaládok (IPCC 2001) 19

20 Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat ben létrehozott egy légköri CO 2 háttér-szennyezettséget mérı állomást K-pusztán (46 58 N, E), majd a felszín és a légkör közötti CO 2 -áram meghatározásához ben Hegyhátsálon (46 57 N, E, 248 m) a tv-adótornyot szerelte fel megfelelı mőszerekkel (Haszpra és Barcza 2005) (6. ábra). A K-pusztai mérıállomás ben megszőnt (Haszpra és Barcza 2005). 6. ábra A hegyhátsáli mérıállomás sematikus rajza (wdir - szélirány; ws - szélsebesség; T - hımérséklet; rh - relatív nedvesség; PAR - fotoszintetikusan aktív sugárzás; glob.rad. - globálsugárzás; rad. balance - sugárzás-egyenleg) (Országos Meteorológiai Szolgálat, A mérések kezdetétıl (1981) 1998-ig a levegı szén-dioxid koncentrációja K-pusztán közel 375 ppm-re emelkedett. A koncentráció növekedési üteme azonban sem itt, sem az antropogén és természetes forrásoktól távoli globális háttér-levegıszennyezettség mérı állomásokon nem egyenletes. A növekedési ütemben tapasztalható ingadozás nagyobb, mint ami az antropogén kibocsátás ingadozásával magyarázható lenne. A növekedési ütem ingadozása K-pusztán és a távoli globális állomásokon igen hasonló, de K-pusztán az ingadozás mértéke nagyobb és fázisában kissé megelızi a másik két állomáson (Mauna Loa, Hawaii és Point Barrow, Alaszka) észlelteket (Haszpra 1998). Ez a tapasztalat alátámasztja a 80-as évek végén, 90-es évek elején végzett modellszámítások eredményeit, melyek szerint az északi félgömb mérsékelt övi kontinentális ökológiai rendszerei meghatározó módon befolyásolják a globális szén-körforgalmat, a légkör szén- 20

21 dioxid koncentrációját (Tans et al. 1990). Feltételezve a K-pusztai és a hegyhátsáli mérési sorok egymáshoz illeszthetıségét, Haszpra és Barcza (2005) megállapította, hogy közepétıl elejéig a légkör szén-dioxid-koncentrációja 343 ppm-rıl 383 ppm-re emelkedett. A szeszélyes ingadozások mellett kialakult 1,77 ppm/év növekedési ütem összhangban van a világ más részein ugyanebben az idıszakban észlelt értékekkel. Haszpra (2007) publikációja szerint júniusáig a CO 2 koncentráció 389 ppm-re nıtt a hazai mérések alapján. A metán és a dinitrogén-oxid koncentráció változása A metán globális légköri koncentrációja az iparosodás elıtti kb. 715 ppb értékrıl az 1990-es évek elejére 1732 ppb-re nıtt, és ben az értéke 1774 ppb. A metán légköri koncentrációja ben messze meghaladta az utolsó év természetes tartományát ( ppb), ahogy az szintén a jégszelvényekbıl meghatározható. A növekedési ütem az 1990-es évek elejétıl csökkent. Ez megfelel az összes kibocsátás (antropogén és természetes források összege) alakulásának, ami ebben az idıszakban csaknem konstans volt. Nagyon valószínő, hogy a metánkoncentráció megfigyelt növekedése antropogén tevékenységeknek, elsısorban a mezıgazdaságnak és fosszilis üzemanyagok felhasználásának tudható be. A különbözı források hozzájárulásának arányát azonban még nem lehet elég pontosan meghatározni (IPCC 2007). A dinitrogén-oxid globális légköri koncentrációja az iparosodás elıtti 270 ppb értékrıl re 319 ppb-re nıtt. A növekedési ütem 1980-tól nagyjából állandó. A dinitrogén-oxid-kibocsátás több mint egyharmada antropogén eredető, amelynek forrása elsısorban a mezıgazdaság (7. ábra). 21

22 7. ábra Az üvegházhatású gázok (CO 2, CH 4, N 2 O) változásai jégszelvény- és modern adatok alapján (IPCC 2007, Éghajlatváltozás 2007) /baloldali függıleges tengelyen az adott üvegházhatású gáz koncentrációja (ppm/ppb), a jobboldali függıleges tengelyen a sugárzási kényszer mértéke (W m -2 ), a vízszintes tengelyen az idı (év) került ábrázolásra/ A metán és a dinitrogén-oxid koncentráció növekedését elırejelzı SRESforgatókönyveket a 8. ábra szemlélteti. 22

23 8. ábra Az IPCC-TAR (2001) Szintézis jelentésében szereplı metán és dinitrogén-oxid koncentrációnövekedési szcenáriók (www.ipcc.ch) A globális klímaváltozás várható következményei Bolygónk éghajlatát több földi és földön kívüli (csillagászati) tényezı szabályozza. Ennek köszönhetıen az éghajlat bonyolult, nem lineáris rendszert alkot, amelynek alakításában a visszacsatolási mechanizmusok fontos szerepet játszanak. A Föld története során bolygónk éghajlata számos kisebb-nagyobb változáson ment keresztül. Ezek a változások azonban nem veszélyeztették a bioszféra létét. Az utolsó jégkorszak befejezıdése óta az éghajlat meglehetısen állandó, ami kedvez az emberi társadalmak és a civilizáció fejlıdésének. Az utolsó évszázadokban, lényegében az ipari forradalom óta ez a fejlıdés olyan méreteket öltött, hogy az emberi tevékenység a környezet szabályozásának egyik nem elhanyagolható tényezıjévé vált (Mészáros 1998). Az üvegházhatású gázok és aeroszolok légköri mennyiségének, a napsugárzásnak és a földfelszín tulajdonságainak változásai megváltoztatják az éghajlati rendszer energiaegyensúlyát. Ez utóbbi változásokat ún. sugárzási kényszer formájában fejezzük ki, ami lehetıvé teszi annak összehasonlítását, hogy a különféle emberi, illetve természetes tényezık milyen mértékő melegítı- vagy hőtıhatást gyakorolnak a globális éghajlatra (IPCC 2007). A sugárzási kényszer összetevıit az alábbi 9. ábra mutatja be. 23

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati

Részletesebben

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A légkörrel kapcsolatos környezeti problémák 3. elıadás

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A klímaváltozás hatásai hazánkban 4. elıadás 13-16.

Részletesebben

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében regionális éghajlati modelleredmények alapján Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter

Részletesebben

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése Horányi András,, Csima Gabriella, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Bartholy Judit, Pieczka

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK

NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 212. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira, idıjárás- és éghajlatkutatóinak munkáira támaszkodva összeállította: Vissy Károly meteorológus

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme I. Levegıtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC Az üvegházhatás okozói

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások

IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások 40. Meteorológiai Tudományos Napok -- Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig 2014. november 20-21. Budapest **********************************************************************************************************

Részletesebben

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20. A DUNA, mint az emberi éghajlatalakító tevékenys kenységek mérséklıje és s elszenvedıje Mika János Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat Budapest, 2010. október 20. VÁZLAT A

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MÉRÉSE MAGYARORSZÁGON

A LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MÉRÉSE MAGYARORSZÁGON A LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MÉRÉSE MAGYARORSZÁGON 400 390 380 CO2 ppm 370 360 350 340 Hungary 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 Haszpra László Országos Meteorológiai

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Rövid tartalom. A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus

Rövid tartalom. A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus A klímaváltozás hatása a turizmusra Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Rövid tartalom A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus A turisztikai klimatológia,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS Általános jellemzıi: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítı közegre. Hıenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai

Részletesebben

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer

Részletesebben

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A talaj mentén a száraz avarban, illetve a tőlevél-alomban terjed. Idısebb, vastag kérgő állományok átvészelhetik.

A talaj mentén a száraz avarban, illetve a tőlevél-alomban terjed. Idısebb, vastag kérgő állományok átvészelhetik. Az erdıtüzek és az idıjárás Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály amirıl szó lesz A vegetációtüzek formái A vegetációtüzek keletkezésének okai Erdıtőzszezon Magyarországon Az erdıtüzeket

Részletesebben

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Éghajlati tendenciák és idıjárási Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Légszennyezés terjedésének modellezése III. 15. lecke

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS EMBEREKRE GYAKOROLT HATÁSAI

KLÍMAVÁLTOZÁS EMBEREKRE GYAKOROLT HATÁSAI KLÍMAVÁLTOZÁS EMBEREKRE GYAKOROLT HATÁSAI Jelentıs mértékben hat egészségi állapotunkra Jól alkalmazkodik szervezetünk a változáshoz, de csak egy bizonyos ingerküszöbig. E felett a szervezet stressz állapotba

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Modellezés globálistól lokális skáláig III. 3. lecke

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme I. Levegıtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A tiszta nem szennyezett

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban. OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE

A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban. OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE ínőségi elırejelzések A lehetı legegyszerőbb modell

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

Hófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében. dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI

Hófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében. dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI A hótakaró nagytérségi számbavétele Hófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI Hótérkép A Duna medence

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi

Részletesebben

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE VONATKOZÓ ÉGHAJLATI SZCENÁRIÓK ELEMZÉSE A PRECIS FINOM FELBONTÁSÚ REGIONÁLIS KLÍMAMODELL FELHASZNÁLÁSÁVAL

A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE VONATKOZÓ ÉGHAJLATI SZCENÁRIÓK ELEMZÉSE A PRECIS FINOM FELBONTÁSÚ REGIONÁLIS KLÍMAMODELL FELHASZNÁLÁSÁVAL A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE VONATKOZÓ ÉGHAJLATI SZCENÁRIÓK ELEMZÉSE A PRECIS FINOM FELBONTÁSÚ REGIONÁLIS KLÍMAMODELL FELHASZNÁLÁSÁVAL A doktori (PhD) értekezés tézisei PIECZKA ILDIKÓ FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés) NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudumányi Kar Környezettudományi Intézet Agrometeorológiai Intézeti Tanszék Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése 2. melléklet A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése Összeállította: Szépszó Gabriella, Horányi András, Lakatos Mónika Országos

Részletesebben

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-

Részletesebben

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

Melegszik-e a Földünk?

Melegszik-e a Földünk? Melegszik-e a Földünk? Érvek és ellenérvek a fenntartható fejlődés, globális felmelegedés témakörben Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Szervező: 1 Ózonlyuk, globális felmelegedés

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Regionális idıjárási helyzetek és légszennyezettség 4.

Regionális idıjárási helyzetek és légszennyezettség 4. Regionális idıjárási helyzetek és légszennyezettség 4. Magyarország makroszinoptikus helyzetei A mérsékelt övben a változékony idıjárás oka, hogy itt zajlik le az alacsony és magas szélességek közötti

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután?

Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Éghajlatváltozás tudhatjuk-e, mi lesz holnapután? Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály TARTALOM 1. Bevezetés 2. Időjárás és éghajlat 3. A

Részletesebben

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Móring Andrea, Nagy Andrea, Németh Ákos, Szentimrey Tamás Éghajlati Osztály Országos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A CSAPADÉK

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A CSAPADÉK AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A CSAPADÉK Mivel éghajlatunk hajlik a szárazságra, mezıgazdasági és ökológiai szempontból kitüntetett jelentısége van a csapadék idı- és

Részletesebben

Globális környezeti problémák: éghajlatváltozás (A környezetvédelem alapjai, Osváth Szabolcs)

Globális környezeti problémák: éghajlatváltozás (A környezetvédelem alapjai, Osváth Szabolcs) Globális környezeti problémák: éghajlatváltozás (A környezetvédelem alapjai, Osváth Szabolcs) Bevezetı Az egyes gázok tartózkodási ideje a légkörben (definíció): M F = τ F a gáz légkörbe való be-, és légkörbıl

Részletesebben

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata

A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata A jelenkori és a XIX. századi ózonadatok tendenciáinak vizsgálata Baranka Györgyi b Weidinger Tamás a Bozó László b Balázs Roland b Somfalvi-Tóth Katalin b a Eötvös Loránd Tudomány Egyetem b Országos Meteorológiai

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben