DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS KOCSIS TÍMEA
|
|
- Ernő Király
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS KOCSIS TÍMEA KESZTHELY 2008
2 PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZİGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Növény- és Környezettudományi Intézet INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA JOGUTÓD: ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezet-tudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla az MTA doktora AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS DETEKTÁLÁSA ÉS HATÁSAINAK MODELLEZÉSE KESZTHELYEN Készítette: KOCSIS TÍMEA KESZTHELY 2008
3 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS DETEKTÁLÁSA ÉS HATÁSAINAK MODELLEZÉSE KESZTHELYEN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Kocsis Tímea Készült a Pannon Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolája jogutód: Állat- és Agrárkörnyezet- tudományi Doktori Iskolája keretében Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Elfogadásra javaslom igen / nem. (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton % -ot ért el. Keszthely,... A Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:... igen /nem Bíráló neve: igen /nem *Bíráló neve: igen /nem..... (aláírás).. (aláírás).. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Keszthely,.... A Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minısítése.... Az EDT elnöke Megjegyzés: * esetleges
4 TARTALOMJEGYZÉK RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 6 KIVONAT 8 ABSTRACT 9 ABSTRAKTE BEVEZETÉS A vizsgálat célkitőzése IRODALMI ÁTTEKINTÉS A globális klímaváltozás Az üvegházhatás és okai A globális klímaváltozás várható következményei A globális éghajlatváltozás várható hatásai Magyarországon Az éghajlatváltozás fıbb elemeinek hatása termesztett növényeink életfolyamataira A légköri CO 2 koncentráció változásának hatása A hımérsékletemelkedés és a csapadékcsökkenés várható hatásai a növényi életfolyamatokra A keszthelyi meteorológiai állomás története Észlelések és között : új állomás létesítése a Georgikon keretein belül : obszervatórium a Balaton-part közelében tıl napjainkig: újra a Georgikon területén, a Tanyakereszten ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálat helye A hosszú idısoros meteorológiai adatok elemzésének módja A csapadék - adatsor keletkezésének körülményei A hımérsékleti adatok mérésének eszközei, az adatsor keletkezésének körülményei Az adatok inhomogenitásának problémája Az adatsorok elemzésének módja A mikroklíma szimulációs modell elméleti alapjai A bemenı adatok győjtésének helye és módja A modellfuttatások során alkalmazott szcenáriók 66 4
5 4. EREDMÉNYEK Keszthely hosszú idısoros meteorológiai adatainak elemzése Magyarország éghajlati besorolása, és a csapadékban jelentkezı esetlegesen várható változások Keszthely csapadék adatsorának elemzése Keszthely csapadék-alakulásának egyszerő éghajlati-statisztikai jellemzıi A csapadék évszakos változásai A havi csapadékösszegek alakulása Csapadékmentes idıszakok Magyarország hımérsékleti viszonyai, a hımérsékleti értékek várható változásai Keszthely hımérsékleti adatainak elemzése A keszthelyi homogenizált évi középhımérsékletek elemzése A hımérséklet évszakos változásai és változékonysága A havi homogenizált középhımérsékletek alakulása Keszthelyen A globális klímaváltozás hatásának vizsgálata kukorica állományokra mikroklíma szimulációs modellezés segítségével Az eregiaáramok arányának változása A sztómaellenállás és a fotoszintézis intenzitás módosulása Az állományon belüli légtér- és a növény hımérsékletének változása KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁS 114 KÖSZÖETNYÍLVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK TÉZISEK THESES 130 5
6 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A - Köppen-féle aszimmetria mérıszám C 6 H 12 O 6 glükóz C e - a légkör szén-dioxid koncentrációja CFC-11 freon-11 (triklór-monofluór-metán) CH 4 metán CMSM Crop Micrometeorological Simulation Model CO 2 szén-dioxid c p a levegı állandó nyomáson vett fajhıje C r - a növény intercelluláris járatainak szén-dioxid koncentrációja e s T L, i, - a növényhımérséklethez tartozó telítési gıznyomás az i-edik rétegben e a,i - a tényleges gıznyomás az i-edik rétegben EEA European Environment Agency (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) F d - a sötét respiráció F m - a nettó asszimiláció maximuma F n a nettó szén-dioxid asszimiláció mértéke G entalpia GCM- globális klíma modell glob.rad. globálsugárzás GtC gigatonna szén H - érzékelhetı hı H 2 O víz HCFC-22 freon-22 (klór-difluór-metán) I - kilépı sugárzás intenzitása I 0 - belépı sugárzás intenzitása IPCC Intergovernmental Panel on Climate Change (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) K - az elnyelést és a szórást jellemzı extinkciós együttható k a mozgóátlagolás tagszáma L - az adott rétegben lévı levélfelület LAI levélfelület-index MASH - Multiple Analysis of Series for Homogenization n a számhalmaz tagjainak száma N 2 O dinitrogén-oxid 6
7 n a - a számhalmaz számtani középnél kisebb tagjainak száma O 2 oxigén gáz OAGCM (AOGCM) óceán-atmoszféra kapcsolt globális cirkulációs modell PAR - fotoszintetikusan aktív sugárzás ppb part per billion [10-9 ] ppm part per million [10-6 ] (egy milliomod rész) ppt part per trillion [10-12 ] rad. balance - sugárzás-egyenleg RF sugárzási kényszer rh - relatív nedvesség r H,i - a hıátadással szembeni ellenállás az i-edik rétegben R i - turbulens átvitellel szembeni ellenállás az i-edik rétegben r levél a levél ellenállása RMSD root mean square deviation, az adatpárok közötti eltérés négyzetes közepe R v - a megkötött rövidhullámú sugárzás (LAI-ra vetítve) r V,i - a nedvességnek az adott rétegbe való bejutásával szembeni ellenállás S - elnyelt sugárzás SO 2 kén-dioxid SRES - Special Report on Emmision Scenarios (Kibocsátási Forgatókönyvek Speciális Jelentése) T hımérséklet T a,i - a levegı hımérséklete az i-edik rétegben TAR- Third Assessment Report (Harmadik Helyzetértékelı Jelentés) T L,i - a növény hımérséklete az i-edik rétegben w dir szélirány w s szélsebesség β Bowen- arány γ - pszichrometrikus konstans ε - az F n -R v függvény meredeksége alacsony fényintenzitás vagy hasznosulás mellett λe - látens hı ρ - a levegı sőrősége 7
8 KIVONAT Az utóbbi évtizedekben sokat hallhatunk a globális klímaváltozásról, és annak a valóságban ténylegesen érzékelhetı hatásairól. A klímaváltozás lokális megnyilvánulásairól azonban még nem rendelkezünk elégséges ismerettel. Vizsgálatainkban az tıl ig mért havi csapadékösszegeket és az közötti idıszakra vonatkozóan az Országos Meteorológiai Szolgálat által rendelkezésünkre bocsátott homogenizált havi középhımérsékleteket elemeztük különbözı éghajlatistatisztikai módszerekkel, esetenként kiegészítve ig terjedı elemzésekkel. A keszthelyi Agrometeorológiai Kutatóállomáson több évtizede folynak mikroklíma megfigyelések, és egy évtizede szimulációs modellezés segítségével is nyerhetünk információkat az amúgy nem túl gyakran regisztrált mikrometeorológiai elemekrıl. Tanulmányunkban, felhasználva a keszthelyi mérési adatokat és az ország, valamint a Balaton vízgyőjtıterületére kidolgozott prognózisokat, szimuláltuk a kukorica állományok mikroklímájának és életfolyamatainak alkalmazkodását egyes - valószínőleg várható - klimatikus feltételekhez. Az adatsor-elemzés során megállapítottuk, hogy a több állomásra kiterjedı korábbi megfigyelések ellenére Keszthelyen az éves csapadékösszegek esetében nem mutatható ki lineáris csökkenı tendencia közötti idıszakban, sem a változékonyság módosulása. Azonban a részletesebb vizsgálatok rámutatnak a lehulló csapadék mennyiségében bekövetkezett változásokra. A tavasz esetében viszont szignifikáns a csapadékcsökkenés, és az ıszi hónapokban jelentkezı másodmaximum is eltőnni látszik. Október hónap csapadékösszege szintén szignifikáns csökkenést mutat. Az évi középhımérsékletek adatsorában statisztikailag kimutatható a felmelegedés, de a változékonyság módosulása nem. A nyár esetében szignifikáns hımérsékletemelkedés tapasztalható. A nyári és az ıszi középhımérsékletek változékonyságában csökkenést regisztrátunk. A kukorica állományok mikroklíma-vizsgálatánál az állomány energiaforgalmában a felmelegedés és csapadékcsökkenés hatására nem tapasztalható szignifikáns eltolódás. A sztómaellenállás növekedett, míg a fotoszintézis intenzitásában elıbb emelkedés jelentkezett, majd erıteljesebb klímaváltozás feltételezése esetén csökkenés mutatható ki. A mikroklíma elemeinek alakulását a klimatikus körülményeken kívül az állomány architektúrája is befolyásolhatja. 8
9 ABSTRACT DETECTION AND IMPACT SIMULATION OF CLIMATE CHANGE AT KESZTHELY A 130-year-long dataset of monthly precipitation sum and a 100-year-long dataset of homogeneized monthly mean temperature are available for statistical analysis at Keszthely meteorological station. We can establish that modifications in yearly and seasonal temperatures and precipitation amounts can be found in the data series with modifications in the variability also. We examined the modifications in micrometeorology and physiological processes in maize stands with model simulations. We can confirm that these parameters are strongly influenced by the environmental (meteorological) parameters of the surrounding air and by the canopy architecture. 9
10 ABSTRAKTE DETEKTIERUNG UND MODELLIERUNG DER EFFEKT DES KLIMAWECHSEL IN KESZTHELY Zu den statistischen Analysen steht eine Datenreihe von der 130-Jährigere monatlichen Niederschlag-Summe und von einer 100-Jährigere homogenisierten Durchschnitt-Temperatur in Keszthelyer Agrometeorologischen Forschungstation zur Verfügung. Es ist festzustellen, dass sich in den jährlichen- und Saison Niederschlag- Angaben und auch in der Modifikation der Variabilität eine Veränderung besteht. Die Veränderungen in dem Mikroklima und in den physiologischen Prozessen der Maisbestände wurden mit Hilfe von Modellieren untersucht. Es kann bestätigt werden, die atmosphärischen (meteorologischen) Umstände und die Bestand-Architektur beeinflussen stark diese Parameter. 10
11 1. BEVEZETÉS Az utóbbi évtizedekben sokat hallhatunk a globális klímaváltozásról, és annak a valóságban ténylegesen érzékelhetı hatásairól. A klímaváltozás jövıbeni alakulásával, hatásaival kapcsolatban bizonyos valószínőség mellett modellek segítségével kaphatunk információkat, míg a múltban lejátszódott változásokról a statisztikai elemzések segítségével alkothatunk képet. A globális klímaváltozás - az eddigi kutatások alapján, és fıképpen a közelmúlt eredményei szerint valós veszélyt jelent a társadalom számára, az esetleges változásokra való felkészülés elengedhetetlen. A klímaváltozás és a rá való felkészülés kidolgozása igen sok tudományterületet érint kezdve az éghajlatkutatástól a gazdaságtudományokon át a szociológiáig. A világ számos tudósa a saját szakterületén végzett kutatásokkal járul hozzá a rendszer jobb megértéséhez, az adaptációs stratégiák kidolgozásához. A globális klímaváltozás hatása nemcsak a különbözı szakterületek szempontjából tér el, hanem földrészenként, területenként is eltérı hatásai és következményei lehetségesek. Európa esetében a változásokra való felkészülés és a hatások lehetséges csökkentése igen fontos, mert éghajlata nagymértékben megváltozhat a következı évszázad során. Európa szívében a Kárpát-medence területe az egyik legérzékenyebb és legnehezebben modellezhetı terület. A változások mértéke és egyes esetekben az iránya sem egyértelmő. Magyarország éghajlatának változása kihat a nemzetgazdaság szinte minden ágára (pl.: egészségügy, energiaipar, turizmus, stb.), közöttük a mezıgazdaságra a leginkább. Az utóbbi évtized szélsıséges hımérsékleti- és csapadékviszonyai hatással voltak legfontosabb természeti kincsünk, a Balaton életére is (halmozódó csapadékhiány miatti vízszintcsökkenés). Meteorológiai adatok elemzésének esetére, vizsgálatokra alkalmas adatsorok Keszthelyen több, mint 130 évre visszamenıleg állnak rendelkezésre. Ezen adatok birtokában már viszonylag nagy biztonsággal vonhatók le következtetések az idıjárás 11
12 alakulásának tendenciáiról, esetlegesen az éghajlatváltozással kapcsolatba hozható jelenségekrıl is A vizsgálat célkitőzése Vizsgálataink célja elsısorban a keszthelyi hosszú idısoros meteorológiai mérések adatainak éghajlati-statisztikai elemzése volt. Az adatok elemzése révén kerestük a globális klímaváltozás helyi megnyilvánulásainak esetleges bizonyítékait. Az éves, évszakos és havi adatok alapján meg kívántuk határozni, hogy milyen változások következtek be a mérések kezdete óta a hımérséklet és a csapadékmennyiség értékeiben. A változások detektálásához fontos háttér-információként szolgált a keszthelyi meteorológiai mérések történetének részletes feldolgozása. Másodsorban figyelmünket a helyben, több évtizede, kísérleti céllal termesztett kukorica egy esetleges klímaváltozáshoz való alkalmazkodására irányítottuk, melyet mikrometeorológiai szimulációs vizsgálatokkal igyekeztünk megismerni. A keszthelyi Agrometeorológiai Kutatóállomáson több évtizede folynak mikroklíma megfigyelések, és egy évtizede szimulációs modellezés segítségével is nyerhetünk információkat az amúgy korábban csak ritkán regisztrált mikrometeorológiai elemekrıl. Célunk az volt, hogy felhasználva a keszthelyi mérési adatokat és az ország, valamint a Balaton vízgyőjtıterületére kidolgozott prognózisokat, szimuláljuk a kukorica állományok mikroklímájának és életfolyamatainak alkalmazkodását egyes - valószínőleg várható - klimatikus feltételekhez. 12
13 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. A globális klímaváltozás Az üvegházhatás és okai A Föld légköre egyfajta energiacsapdaként mőködik, ahhoz hasonlóan, amint az üvegházak is. Az üvegházhatás a légkör hıvisszatartó képessége, melynek segítségével bolygónk az élıvilág számára komfortos élıhellyé válik. Ennek fizikai okait a Napból bolygónkra érkezı sugárzás légköri útjának folyamatai, valamint a Föld kisugárzása és a légköri összetétel jelentik. A légkört alkotó gázok tulajdonságuknak megfelelıen nem minden sugárzást engednek át: hullámhosszuktól függıen egyeseket visszavernek (reflexió), van, amit elnyelnek (abszorpció), s vannak olyanok, amelyeket továbbengednek. Az igen rövid hullámhosszú elektromágneses sugárzást, vagy az UV-sugárzás nagyobb részét a légkör nem, vagy csak korlátozottan engedi tovább, míg a Nap sugárzásának jelentıs részét kitevı fényt szinte akadálytalanul keresztülbocsátja (1. ábra). A felszínre érkezı sugárzás azonban az ott lévı anyagokkal kölcsönhatásba kerülve hosszú hullámú hısugárzássá alakul, amit már csak kevéssé enged át a légkör. Az így keletkezı hıtöbblet az, ami az élet számára kedvezı feltételeket teremt bolygónkon. A számítások szerint e nélkül mintegy 33 C-kal alacsonyabb, azaz -18 C lenne Földünk hımérséklete. Tehát az üvegházhatás a földi élet szempontjából létfontosságú természetes folyamat (Pálvölgyi 2004). 1. ábra A légkör áteresztı képessége a hullámhossz függvényében (Rakonczai 2003) 13
14 Az üvegházhatás nélkül valószínőleg nem létezhetne a jelenlegi formában élet a Földön, vagyis a légköri üvegházhatású gázok hıvisszatartó képessége bizonyos mértékig kedvezı. Az üvegházhatás akkor válik kedvezıtlenné, mikor az üvegházi-gázok légköri koncentrációja fokozódik, amely felboríthatja a Föld-légkör rendszerben uralkodó törékeny egyensúlyt. A légkörben lévı üvegházhatású gázok mennyiségének bármilyen irányú változása módosítja a Föld-légkör rendszer energiamérlegét, és így elvben törvényszerően éghajlatváltozáshoz vezet (Haszpra 2004). Az üvegházhatás mechanizmusát a 2. ábra szemlélteti. 2. ábra Az üvegházhatás (UNEP, Grid Arendal 1996) 1. A napsugárzás áthalad a tiszta atmoszférán (a beesı napsugárzás 343 W m -2 ), 2. A nettó bejövı napsugárzás (240 W m -2 ), 3. A napsugárzás egy része visszaverıdik az atmoszférából és a földfelszínrıl (a visszavert sugárzás 103 W m -2 ), 4. A napsugárzást elnyeli a földfelszín és felmelegíti azt (168 W m -2 ), és átalakul hıvé, amit hosszúhullámú sugárzás formájában (infravörös) a felszín visszasugároz az atmoszférába, 5. Az infravörös sugárzás egy részét elnyelik az üvegházhatású gázok és visszasugározzák. Ennek direkt hatása a földfelszín és a troposzféra felmelegítése. A felszín további melegedése ismét infravörös sugárzás kibocsátásához vezet, 6. Az infravörös sugárzás egy része áthalad az atmoszférán és távozik a világőr felé (a nettó infravörös sugárzási kibocsátás 240 W m -2 ). 14
15 Az üvegházhatást kiváltó gázok mennyisége a légkörben az utóbbi évben jelentısen megváltozott, és olyan gázok is megjelentek, melyek addig nem voltak jelen a légkörben. Ezen változások nagy valószínőséggel az intenzív emberi ipari tevékenységhez köthetık, ugyanis az ipari forradalom óta az üvegházhatású gázok koncentrációja megnıtt a légkörben (1. táblázat). 1. táblázat A legfontosabb üvegház-gázok és néhány jellemzıjük (IPCC 2001) Kezdeti koncentráció (1750-ben) /1 ppm=10-6, 1 ppb=10-9, 1 ppt=10-12 / CO 2 CH 4 N 2 O CFC-11 HCFC- 278 ppm 700 ppb 275 ppb Nulla! Nulla! Koncentráció 1998-ban 365 ppm 1745 ppb 314 ppb 268 ppt 132 ppt Eddigi elsıdleges sugárzási hatás Koncentráció 1,5 1,46 0,48 0,15 0,07 0,03 W/m 2 W/m 2 W/m 2 W/m 2 ppm/év 7 ppb/év 0,8 ppb/év -1,4 ppt/év 22 W/m 2 5 ppt/év Növekedés 0,4 %/év 0,4 %/év 0,03 %/év -0,5 %/év 4 %/év Légköri élettartam (év) Globális Melegítı Potenciál (100 év) Az üvegházhatás fokozódásáért fı bőnösként a CO 2 vonult be a köztudatba. Pedig az üvegházhatás 62%-áért a vízgız a felelıs (Koppány 2002). Hatását egyedül nem lenne képes kifejteni, csak a többi üvegházhatású gázzal együtt van melegítı hatása. A CO 2 a melegítı hatás 22%-áért (Koppány 2002) felel csak. A CO 2 túlnyomó részt (~97%) a fosszilis tüzelıanyagok elégetésébıl származik (Pálvölgyi 2000). A táblázatban látható üvegház-gázok melegítı hatása többszöröse a CO 2 -énak, ezeket mégis ritkábban emlegetik az üvegházhatás kapcsán. Az intenzív mezıgazdasági termelés hozzájárul az üvegházgázok közül a CH 4 koncentrációjának növekedéséhez (kérıdzı haszonállatok emésztırendszeri fermentációja, rizstermesztés, szerves anyagok anareob bomlása). A N 2 O egyik fı forrása a mőtrágyagyártás és -használat, legfontosabb természetes forrása pedig a denitrifikáció (Haszpra 2004). A halogénezett szénhidrogének az ipari forradalom óta 15
16 jelentek meg a légkörben. Hírhedt képviselıik a Föld ózon pajzsát romboló freonok és halonok (Haszpra 2004). Természetesen a felsoroltakon kívül még számos olyan gáz létezik, amelynek szerepe van az üvegházhatás kialakításában, illetve annak fokozásában. Itt csak a legfontosabbak kerültek felsorolásra. Az IPCC 2007-ben jelentette meg Negyedik Helyzetértékelı Jelentését, amelynek az 1. munkacsoport által elkészített döntéshozókhoz címzett összefoglalóját már februárjában, a szervezet Párizsban rendezett konferenciája után olvashattuk. Ebben a kutatók megállapították, hogy ben a globális CO 2 koncentráció 379 ppm volt, a CH 4 koncentrációja a légkörben 1774 ppb-re nıtt, a nitrogén-oxidok koncentrációja pedig 319 ppb-re emelkedett. Az éves fosszilis CO 2 kibocsátás az 1990-es években átlagosan 6,4 GtC volt, ez a ös idıszakra 7,2 GtC mennyiségre nıtt évente. Az üvegházhatás ellenében is hatnak bizonyos tényezık a légkörben. Vannak antagonista üvegházgázok is, mint pl. a SO 2, ami például vulkánkitörések során kerülhet a légtérbe. A vulkánkitörések több antagonista üvegházi-gázt és aeroszolokat juttatnak a légkörbe. Egy erupció több évre is befolyásolhatja, hőtheti a légkört, bár hatásai túlnyomórészt inkább lokálisan érzékelhetık. Az üvegházhatású gázok okozta felmelegedést az emberi tevékenység miatt a levegıbe kerülı légköri aeroszol részecskék is befolyásolják. Az aeroszol közvetlen hatása a napsugárzás gyengítésébıl következik. Tekintve, hogy a fényt szóró anyagok mennyisége (pl. ammónimum-szulfát, szerves anyagok) az optikailag aktív nagyságtartományban jóval meghaladja a fényt elnyelı anyagok (pl. elemi szén) koncentrációját, a közvetlen hatás elsısorban a fény szórását jelenti (Mészáros 1998). A felhık képzıdésének fizikai folyamata a kondenzáció, amely során a telített levegıbıl a vízgız kiválik, lecsapódik. Az aeroszolok ezt a folyamatot segítik, mint kondenzációs magvak. Minél több kondenzációs magon csapódik ki azonos mennyiségő vízgız, annál több, illetve kisebb nagyságú felhıcsepp keletkezik. A kis cseppekbıl álló felhıknek viszont jelentısebb az albedója, mint a kevesebb, nagyobb cseppekbıl álló felhıké. Ráadásul a kisebb cseppekbıl álló felhık nehezebben adnak csapadékot, mint a nagyobb cseppeket tartalmazó felhık, azaz a kondenzációs magvak számának növekedése a felhık élettartamának emelkedésével jár. Ez a közvetett hatás igen lényeges, hiszen az emberi tevékenység jelentısen hozzájárul a légköri aeroszol részecskék, következésképpen 16
17 a kondenzációs magvak mennyiségéhez (Mészáros 1998). Tehát az aeroszolok is az üvegházhatás fokozódása ellen hatnak. A légköri CO 2 koncentráció változása A légkörben fellelhetı CO 2 mennyisége a földtörténet során nagymértékben változott, nem volt állandó. A mai korszerő vizsgálati módszerekkel az utóbbi 160 ezer év alatt jellemzı CO 2 koncentrációk meghatározása az antarktiszi és grönlandi jégbıl vett minták alapján történt (Mészáros 1999). A mintából kiderült, hogy a CO 2 koncentráció kapcsolatba hozható a hımérséklet alakulásával, amelyet szintén a jégbe zárt légbuborékok alapján számszerősítettek (3. ábra). Ez az eljárás az oxigén 18-as és 16-os izotópjainak arány-meghatározásán alapul (Major 2004). 3. ábra A hımérséklet és a CO 2 szint változás az utóbbi 160 ezer évben ( Az utóbbi 20 ezer év során az emberi letelepedéshez, a növénytermesztés és állattenyésztés számára kedvezıvé vált az éghajlat, és ez az állapot stabilizálódott (Mészáros 1999). Ez példa nélküli volt az addigi éghajlattörténetben (Major 2004). A letelepedéssel, mezıgazdasági tevékenységgel megkezdıdött az ember természetalakító tevékenysége, mely az ipari forradalom idején kezdett kiteljesedni. 17
18 A szén-dioxid a vízgız után a második legfontosabb üvegházhatású gáz a légkörben. Koncentrációját az emberiség közvetlenül befolyásolhatja, ezzel éghajlatváltozást idézhet elı. A fosszilis tüzelıanyagok elégetése és az erdıirtások révén nagyobb mennyiségő széndioxid kerül a levegıbe, mint amennyit ugyanezen idı alatt a bioszféra és az óceánok képesek felvenni. Ennek következtében a légkör szén-dioxid tartalma folyamatosan nı (Haszpra 1998). A szén-dioxid koncentráció növekedésének üteme lényegesen nagyobb évenkénti ingadozást mutat, mint amit az emberi tevékenység számlájára lehetne írni (Keeling et al. 1989, 1995). A számítógépes modellek arra utalnak, hogy az északi félgömb mérsékelt éghajlati övének kontinentális bioszférája a korábban feltételezettnél lényegesen nagyobb szerepet tölt be a légkör szén-dioxid koncentrációjának alakításában (Tans et al. 1990). A közelmúltban e területeken megkezdett mérések alátámasztani látszanak a modellek eredményeit (Ciais et al. 1995). A Pinatubo vulkán kitörését követı átmeneti globális lehőlés a lényegében változatlan emberi kibocsátás ellenére is megtorpantotta rövid idıre a légköri szén-dioxid koncentráció növekedését. Ennek oka a mérsékelt égövi kontinentális területek ökológiai rendszereinek átmenetileg lecsökkent kibocsátása volt (Lambert et al. 1995). A kezdeti eredmények alapján úgy tőnik, e zóna bioszférája átlagos viszonyok között is több szén-dioxidot vesz fel, mint amennyit kibocsát (Ciais et al.1995, Haszpra 1998). Az IPCC Harmadik Helyzetértékelı Jelentése (2001) a légköri szén-dioxid koncentrációt 2100-ra 540 és 970 ppm közé becsüli a hat reprezentatív SRES kibocsátási forgatókönyv alapján (4. ábra) (Takács-Sánta 2005). 4. ábra A harmadik IPCC kiadvány Szintézis jelentésében szereplı CO 2 koncentrációnövekedési szcenáriók ( 18
19 A különbözı társadalmi-gazdasági feltételezésekre épülı SRES-forgatókönyvek eltérı üvegházgáz- és aeroszol-kibocsátásokat eredményeznek. Az IPCC Harmadik (2001) és Negyedik (2007) Helyzetértékelı Jelentése a Kibocsátási Forgatókönyvek Speciális Jelentésén /SRES - IPCC Special Report on Emmision Scenarios (2000)/ alapuló üvegházhatású gázok kibocsátási forgatókönyveit alkalmazza az elırejelzések elkészítéséhez, mely kibocsátási forgatókönyvek Pálvölgyi (2004) publikációjában megfogalmazva az alábbiak: A1F1: Gyors növekedés a fejlıdı világ gyorsuló felzárkózásával egy technológiában elmaradó, fosszilis tüzelıanyag-világban. A1T: Gyors növekedés a fejlıdı világ gyorsuló felzárkózásával, de a tisztább (kevésbé karbonintenzív) technológiák elıretörnek. A1B: Gyors növekedés a fejlıdı világ gyorsuló felzárkózásával kiegyensúlyozott technológiai fejlıdés mellett. A2: Heterogén világ. Lassú és differenciált gazdasági növekedés, de nagy népességnövekedés. B1: Konvergens, méltányos és fenntartható világ. Globális technológiai megoldások elıretörése. B2: Változatos és fenntartható világ. A hangsúly a helyi technológiai megoldásokra helyezıdik. (Ezek a forgatókönyvek az ún. kettıs aeroszolhatást is figyelembe veszik.) IS92a: az IPCC Második Helyzetértékelı Jelentésében szereplı forgatókönyvcsalád egyik tagja (Takács-Sánta 2005). A forgatókönyvek a különbözı társadalmi-gazdasági fejlıdési pályákat szemléltetik (5. ábra). 5. ábra A reprezentatív SRES forgatókönyvcsaládok (IPCC 2001) 19
20 Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat ben létrehozott egy légköri CO 2 háttér-szennyezettséget mérı állomást K-pusztán (46 58 N, E), majd a felszín és a légkör közötti CO 2 -áram meghatározásához ben Hegyhátsálon (46 57 N, E, 248 m) a tv-adótornyot szerelte fel megfelelı mőszerekkel (Haszpra és Barcza 2005) (6. ábra). A K-pusztai mérıállomás ben megszőnt (Haszpra és Barcza 2005). 6. ábra A hegyhátsáli mérıállomás sematikus rajza (wdir - szélirány; ws - szélsebesség; T - hımérséklet; rh - relatív nedvesség; PAR - fotoszintetikusan aktív sugárzás; glob.rad. - globálsugárzás; rad. balance - sugárzás-egyenleg) (Országos Meteorológiai Szolgálat, A mérések kezdetétıl (1981) 1998-ig a levegı szén-dioxid koncentrációja K-pusztán közel 375 ppm-re emelkedett. A koncentráció növekedési üteme azonban sem itt, sem az antropogén és természetes forrásoktól távoli globális háttér-levegıszennyezettség mérı állomásokon nem egyenletes. A növekedési ütemben tapasztalható ingadozás nagyobb, mint ami az antropogén kibocsátás ingadozásával magyarázható lenne. A növekedési ütem ingadozása K-pusztán és a távoli globális állomásokon igen hasonló, de K-pusztán az ingadozás mértéke nagyobb és fázisában kissé megelızi a másik két állomáson (Mauna Loa, Hawaii és Point Barrow, Alaszka) észlelteket (Haszpra 1998). Ez a tapasztalat alátámasztja a 80-as évek végén, 90-es évek elején végzett modellszámítások eredményeit, melyek szerint az északi félgömb mérsékelt övi kontinentális ökológiai rendszerei meghatározó módon befolyásolják a globális szén-körforgalmat, a légkör szén- 20
21 dioxid koncentrációját (Tans et al. 1990). Feltételezve a K-pusztai és a hegyhátsáli mérési sorok egymáshoz illeszthetıségét, Haszpra és Barcza (2005) megállapította, hogy közepétıl elejéig a légkör szén-dioxid-koncentrációja 343 ppm-rıl 383 ppm-re emelkedett. A szeszélyes ingadozások mellett kialakult 1,77 ppm/év növekedési ütem összhangban van a világ más részein ugyanebben az idıszakban észlelt értékekkel. Haszpra (2007) publikációja szerint júniusáig a CO 2 koncentráció 389 ppm-re nıtt a hazai mérések alapján. A metán és a dinitrogén-oxid koncentráció változása A metán globális légköri koncentrációja az iparosodás elıtti kb. 715 ppb értékrıl az 1990-es évek elejére 1732 ppb-re nıtt, és ben az értéke 1774 ppb. A metán légköri koncentrációja ben messze meghaladta az utolsó év természetes tartományát ( ppb), ahogy az szintén a jégszelvényekbıl meghatározható. A növekedési ütem az 1990-es évek elejétıl csökkent. Ez megfelel az összes kibocsátás (antropogén és természetes források összege) alakulásának, ami ebben az idıszakban csaknem konstans volt. Nagyon valószínő, hogy a metánkoncentráció megfigyelt növekedése antropogén tevékenységeknek, elsısorban a mezıgazdaságnak és fosszilis üzemanyagok felhasználásának tudható be. A különbözı források hozzájárulásának arányát azonban még nem lehet elég pontosan meghatározni (IPCC 2007). A dinitrogén-oxid globális légköri koncentrációja az iparosodás elıtti 270 ppb értékrıl re 319 ppb-re nıtt. A növekedési ütem 1980-tól nagyjából állandó. A dinitrogén-oxid-kibocsátás több mint egyharmada antropogén eredető, amelynek forrása elsısorban a mezıgazdaság (7. ábra). 21
22 7. ábra Az üvegházhatású gázok (CO 2, CH 4, N 2 O) változásai jégszelvény- és modern adatok alapján (IPCC 2007, Éghajlatváltozás 2007) /baloldali függıleges tengelyen az adott üvegházhatású gáz koncentrációja (ppm/ppb), a jobboldali függıleges tengelyen a sugárzási kényszer mértéke (W m -2 ), a vízszintes tengelyen az idı (év) került ábrázolásra/ A metán és a dinitrogén-oxid koncentráció növekedését elırejelzı SRESforgatókönyveket a 8. ábra szemlélteti. 22
23 8. ábra Az IPCC-TAR (2001) Szintézis jelentésében szereplı metán és dinitrogén-oxid koncentrációnövekedési szcenáriók ( A globális klímaváltozás várható következményei Bolygónk éghajlatát több földi és földön kívüli (csillagászati) tényezı szabályozza. Ennek köszönhetıen az éghajlat bonyolult, nem lineáris rendszert alkot, amelynek alakításában a visszacsatolási mechanizmusok fontos szerepet játszanak. A Föld története során bolygónk éghajlata számos kisebb-nagyobb változáson ment keresztül. Ezek a változások azonban nem veszélyeztették a bioszféra létét. Az utolsó jégkorszak befejezıdése óta az éghajlat meglehetısen állandó, ami kedvez az emberi társadalmak és a civilizáció fejlıdésének. Az utolsó évszázadokban, lényegében az ipari forradalom óta ez a fejlıdés olyan méreteket öltött, hogy az emberi tevékenység a környezet szabályozásának egyik nem elhanyagolható tényezıjévé vált (Mészáros 1998). Az üvegházhatású gázok és aeroszolok légköri mennyiségének, a napsugárzásnak és a földfelszín tulajdonságainak változásai megváltoztatják az éghajlati rendszer energiaegyensúlyát. Ez utóbbi változásokat ún. sugárzási kényszer formájában fejezzük ki, ami lehetıvé teszi annak összehasonlítását, hogy a különféle emberi, illetve természetes tényezık milyen mértékő melegítı- vagy hőtıhatást gyakorolnak a globális éghajlatra (IPCC 2007). A sugárzási kényszer összetevıit az alábbi 9. ábra mutatja be. 23
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Goudriaan mikroklímaszimulációs modellje III. 29. lecke
RészletesebbenA GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON
FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati
RészletesebbenA jövıre vonatkozó éghajlati projekciók
Az éghajlati modellek értékelése és A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu) Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Az éghajlatváltozás tudományos alapjai az IPCC
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A légkörrel kapcsolatos környezeti problémák 3. elıadás
RészletesebbenGLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit
KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés
RészletesebbenA LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA
A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó
RészletesebbenA klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében
A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében HORÁNYI ANDRÁS (horanyi( horanyi.a@.a@met.hu) Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A klímaváltozás hatásai hazánkban 4. elıadás 13-16.
RészletesebbenAz éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében
Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében regionális éghajlati modelleredmények alapján Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter
RészletesebbenKovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport
Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei
Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar
RészletesebbenVáltozó éghajlat, szélsőségek
Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási
RészletesebbenBARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest
Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,
RészletesebbenMETEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár
METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA
RészletesebbenA hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése
A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése Horányi András,, Csima Gabriella, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Bartholy Judit, Pieczka
RészletesebbenGlobális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenAgrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása
1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium
RészletesebbenNEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK
Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.
RészletesebbenPalfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló
Palfai Drought Index () A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló A DMCSEE projekt lehetıvé tette egy olyan aszályindex kifejlesztését,
RészletesebbenHidroszféra. Légkör. Tartalom. Klímaváltozás. Idıjárás és éghajlat. Éghajlati rendszer: a légkör és a vele kölcsönhatásban álló 4 geoszféra együttese
Éghajlatváltozás és matematika Hogyan modellezzünk és az eredményt hogyan használjuk fel? Krüzselyi Ilona (kruzselyi.i@met.hu) Kovács Mária, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Tartalom Bevezetés Éghajlati
RészletesebbenA. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG
Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat
RészletesebbenA GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok
KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd
RészletesebbenGelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport
Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
Részletesebbenés s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenAz erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György
Részletesebbenlat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 212. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az
RészletesebbenA klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei
A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei Hoyk Edit Kovács András Donát Tudományos munkatárs, MTA KRTK RKI ATO MRTT XII. Vándorgyűlés, Eger, 2015.
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme I. Levegıtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC Az üvegházhatás okozói
RészletesebbenA jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban
A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenAz idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között
Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira, idıjárás- és éghajlatkutatóinak munkáira támaszkodva összeállította: Vissy Károly meteorológus
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenMÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István
MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI
RészletesebbenKircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita
Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály MMT és a MHT együttes előadóülése Budapest, 2019. március 7. Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita Az évi középhőmérséklet
Részletesebbenkutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport
A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenIPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások
40. Meteorológiai Tudományos Napok -- Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig 2014. november 20-21. Budapest **********************************************************************************************************
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenA DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.
A DUNA, mint az emberi éghajlatalakító tevékenys kenységek mérséklıje és s elszenvedıje Mika János Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat Budapest, 2010. október 20. VÁZLAT A
RészletesebbenA LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MÉRÉSE MAGYARORSZÁGON
A LÉGKÖRI ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK MÉRÉSE MAGYARORSZÁGON 400 390 380 CO2 ppm 370 360 350 340 Hungary 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 Haszpra László Országos Meteorológiai
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenRövid tartalom. A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus
A klímaváltozás hatása a turizmusra Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Rövid tartalom A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus A turisztikai klimatológia,
RészletesebbenÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP-1.2.0-15-2016-00001 KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTAN- ÉS KAPACITÁSFEJLESZTÉS, VALAMINT SZEMLÉLETFORMÁLÁS
RészletesebbenÚj regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára
Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat 42. Meteorológiai Tudományos Napok 2016. december 6. TARTALOM
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A NAPSUGÁRZÁS Általános jellemzıi: Terjedéséhez nincs szüks kség g közvetk zvetítı közegre. Hıenergiává anyagi részecskr szecskék k jelenlétében
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenÉghajlati tendenciák és idıjárási
Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN
A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1
Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenA GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS VÁRHATÓ JELLEGZETESSÉGEI ÉS HATÁSAI MAGYAROROSZÁGON I.
A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS VÁRHATÓ JELLEGZETESSÉGEI ÉS HATÁSAI MAGYAROROSZÁGON I. Környezetünk állapota szempontjából az éghajlat egyszerre erıforrás és kockázat. Az éghajlat fontos sajátossága, hogy fı jellemzıit
RészletesebbenFOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS
FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer
RészletesebbenA kérdőív statisztikai értékelése
A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20
RészletesebbenA talaj mentén a száraz avarban, illetve a tőlevél-alomban terjed. Idısebb, vastag kérgő állományok átvészelhetik.
Az erdıtüzek és az idıjárás Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály amirıl szó lesz A vegetációtüzek formái A vegetációtüzek keletkezésének okai Erdıtőzszezon Magyarországon Az erdıtüzeket
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenNagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
RészletesebbenKutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Légszennyezés terjedésének modellezése III. 15. lecke
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenNAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN
NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó
RészletesebbenA légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések
A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenGlobális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme I. Levegıtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A tiszta nem szennyezett
RészletesebbenKutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul
Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Modellezés, mint módszer bemutatása KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC Modellezés globálistól lokális skáláig III. 3. lecke
RészletesebbenTrewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves
Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenÁltalános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenKLÍMAVÁLTOZÁS EMBEREKRE GYAKOROLT HATÁSAI
KLÍMAVÁLTOZÁS EMBEREKRE GYAKOROLT HATÁSAI Jelentıs mértékben hat egészségi állapotunkra Jól alkalmazkodik szervezetünk a változáshoz, de csak egy bizonyos ingerküszöbig. E felett a szervezet stressz állapotba
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenA klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban. OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE
A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE ínőségi elırejelzések A lehetı legegyszerőbb modell
RészletesebbenAZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET
AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET PÁROLGÁS A párolgás halmazállapot-változás, amelyhez az energiát a felszín által elnyelt napsugárzási
Részletesebben1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!
Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE VONATKOZÓ ÉGHAJLATI SZCENÁRIÓK ELEMZÉSE A PRECIS FINOM FELBONTÁSÚ REGIONÁLIS KLÍMAMODELL FELHASZNÁLÁSÁVAL
A KÁRPÁT-MEDENCE TÉRSÉGÉRE VONATKOZÓ ÉGHAJLATI SZCENÁRIÓK ELEMZÉSE A PRECIS FINOM FELBONTÁSÚ REGIONÁLIS KLÍMAMODELL FELHASZNÁLÁSÁVAL A doktori (PhD) értekezés tézisei PIECZKA ILDIKÓ FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI
RészletesebbenReprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására
Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására Zsebeházi Gabriella, Bán Beatrix, Bihari Zita, Szabó Péter Országos Meteorológiai Szolgálat 44.
RészletesebbenSZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból
SZKA_207_22 A lázas Föld Sikolyok az üvegházból diákmelléklet A lázas Föld 7. évfolyam 219 22/1A HÁTTÉRANYAGOK A klímaváltozás témájának feldolgozásához A kiotói megállapodás Az iparosodott országok 1997-ben
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenA hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése
A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése Lábó Eszter 1, Geresdi István 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Részletesebben