Szociálpolitika a XX. század első felében. Jelige: Stefán a

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szociálpolitika a XX. század első felében. Jelige: Stefán a"

Átírás

1 Szociálpolitika a XX. század első felében Jelige: Stefán a

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II. Kialakuló egészségügy a századfordulón... 2 III. Kik is voltak a legfőbb rászorulók?... 3 IV. Stefánia Szövetség A Szövetség megalakulása Védőnők a gyermekekért! Magyarországi viszonyok a 20-as években A Szövetség védő intézkedései... 7 V. Női szerepek A nő ne dolgozzon! Stefániás nővérkék Betegek nemtelensége VI. Egri norma Létrejötte Szegénygondozó Nővérek Világi nők közreműködése Szemérmes koldusok VII. Országos Közegészségügyi Intézet Megalakulása Mintajárás Zöldkereszt OKI hatásköre VIII. Országos Nép- és Családvédelmi Alap Lakásviszonyok a 20-as években Az Alap kialakulása ONCsA házak IX. Védőnő vagy családanya? X. Az ONCsA tevékenyége Higiénia-tanácsadás Főzőtanfolyamok Jó szomszédi segítség, mint a társadalmi jótékonyság alapja Magánélet szabályozása XI. A Stefánia Szövetség és az OKI vitája XII. Az 1940-es évek változásai XIII. Befejezés: védőnők a XXI. században Felhasznált irodalom:

3 I. Bevezetés Esszémben a XX. század első felében fennálló egészségpolitikáról, a jelentősebb szociális-közegészségügyi intézményekről szeretnék írni. A XIX. században az állam még áthárította a szociális gondoskodást a különböző, mai nevükön nevezve non-profit, karitatív egyesületekre, viszont az új században már kezdett kialakulni a második világháború utáni modern, jóléti állam koncepciója, mely vitathatatlanul nagy előrelépésnek számított minden téren. A korabeli szociálpolitika nem csupán a szegények és betegek megsegítése miatt jelentős és érdekes, hanem az akkori szociális-egészségügyi intézmények nagymértékben hozzájárultak a századfordulón élő nők gazdasági-társadalmi emancipációjához, hiszen sokan csupán ezen intézményekben dolgozhattak a korabeli szemlélet alapján. Így az általam választott téma két szempontból is fontos, emiatt döntöttem e történet mellett, mely nem csupán érdekes, de szerintem tanulságos is mindenki számára. Kezdetben a női munkaerőt nem igazán ismerték el, viszont lassan kiderült, hogy közreműködésük nélkülözhetetlen a rászorultak segítése terén, emiatt mind az állam, mind a társadalom kezdte elismerni munkájukat. Sajnos megítélésük ugyan változott, de még több évtizednek kellett eltelnie, hogy egyenrangú személyekként kezeljék őket, mind a gazdaság és társadalom területén, mind pedig családon belül. II. Kialakuló egészségügy a századfordulón A század fordulója Magyarországon is, mint számtalan más európai országban az új szociális intézmények megalapításának, a szociális, egészségügyi, szegényügyi problémák megoldásának időszaka volt. A szociális és egészségügyi kérdés összefonódott, nem jelentett külön jellegű problémát, hisz a nyomor, a szegénység, a higiénia hiánya okozta a betegségek, járványok zömét, amely ugyan a társadalom alsó rétegéből indult ki, de az egész lakosságot veszélyeztette. Emiatt egyre sürgetőbbé vált a probléma kezelése, nem csak a betegség után, hanem egyre fontosabb lett a megelőzés is az életkörülmények, környezet javításával, hiszen így nem 2

4 csupán az elit egészségi állapotát védték, hanem a munkaerő betegségek miatti csökkenését is elérték. Ezzel kibővült az egészségügy fogalma is, párhuzamban a modernizációval, először Angliában, majd a többi fejlettebbnek mondható országban is. Magyarország hasonló ütemben fejlődött Horthy kormányzósága alatt, mint a többi nyugat-európai állam is. Előtte az állami közigazgatás nem foglalkozott ilyen jellegű kérdésekkel, csak a társadalmilag szerveződő önkéntes egyesületek harcoltak a különböző népbetegségek, az alkoholizmus, tuberkulózis és nemi betegségek ellen. (Kiss, 2005, old.) Ugyan az önkéntesek próbáltak a társadalom rászorultjainak segíteni, viszont inkább csak saját környezetükön belül támogatták a többieket, főként olyanokat, akik csak ideiglenesen (például gyermekkorban, fiatal házasokként, öregkorban) szorultak segítségre, de utána újra talpra álltak és segíthettek másokon. Így érvényesült a reciprocitás, vagyis kölcsönösség elve. (Gyáni - Kövér, 2001, 363. old.) Az állami szerep megerősödését követelte a nagymértékű elszegényedésből származó nincstelen koldusréteg. Az 1920-as évek végére, a válság éveiben körülbelül fő szorult állandó segélyekre, emellett közel ugyanennyi gyermek szorult gondozásra. (Gyáni - Kövér, 2001, old.) Az életszínvonalban nagy eltérések mutatkoztak az egyes társadalmi rétegek között. Míg az alsóbb osztályok esetén az egy családra jutó évi kereset ezer pengő volt a 20-as években, addig a felső osztály egy főre eső keresete elérte az évi ezer pengőt is. (Romsics, 1999, old.) A kolduló szegények sorsa így fokozatosan az állam irányító kezébe tolódott, kialakulva a már említett szociális, gondoskodó állam. III. Kik is voltak a legfőbb rászorulók? A szociális jótékonykodás szerencsései a koldusok mellett főként az elhagyott gyermekek, árvák, özvegyek voltak. A 19. század végén sorra alakultak meg a különböző gyermekvédelmi szervezetek, gyermekotthonok. Így jelentősen csökkent főleg a házasságon kívül született gyermekek halálozási aránya, mely Magyarországon kimagaslóan magas volt a századfordulón. 3

5 A szervezeteknek és a segítő orvosoknak köszönhetően az egészségügy és a társadalom is felfigyelt rájuk, a rászorulók ingyenes orvosi ellátást, orvosságot, élelmet kaptak és a lelenc gyermekek ellátását 7 éves korukig az állam biztosította az Országos Betegápolási Alap terhére. (Kiss, 2004, old.) Jelentős intézmény volt többek közt az 1887-ben megalakult Fehér Kereszt Egyesület. A Londonból kiinduló Egyesület kezdetben erkölcsi megújulást hirdetett, majd az első világháború özvegyeit és árváit karolta fel. Magyarországon dr. Szalárdy Mór, a Rókus Kórház orvosa alapította, illetve terjesztette el. A gyermekek ingyenes ellátására jött létre, illetve épült fel adományokból a Tűzoltó utcai Fehér Kereszt Kórház és a Svábhegyi Erdei Gyógyintézet is. Az intézmény a mai napig működik és különböző örökbefogadói, nevelőszülői tanfolyamokat szervez. (Fehér Kereszt honlapja: Fehér Kereszt Egyesület plakát, IV. Stefánia Szövetség 1. A Szövetség megalakulása 1914 júliusában, a fővárosban megalakult a Városi Népsegítő Iroda, mely célul tűzte ki az anyák és gyermekek szociális és egészségügyi védelmét és Budapest akkori polgármestere, Bárczy István létrehozott két szülőotthont. Elképzelését országos szinten akarta megvalósítani, emiatt 1915 júniusában kitűzték az országos anya- és csecsemővédő szervezet alakuló ülését, melyen részt vettek többek közt: a gyermekgyógyászat kiválóságai (köztük Heim Pál, Bókay János), gróf Apponyi Albert, Stefánia belga királyi hercegnő, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, néhány fontosabb egyetemi tanár és az arisztokrácia képviselői is. 1 4

6 Az alapszabályok elfogadása után Apponyi Albert bejelentette az első magyar országos anya- és csecsemővédelmi szervezet, az Országos Stefánia Szövetség megalakulását. A szövetség elnöke Apponyi Albert lett, társelnökei báró Bánffy Györgyné, gróf Czebrián Istvánné, gróf Teleki Sándorné, Bárczy István és gróf Zichy Rafael, a fővédnöki tisztséget pedig a névadó Stefánia hercegnő vállalta el ben egy fontos lépés következett be a szövetség életében, ugyanis egy törvényrendelet állami feladattá nyilvánította az anya- és csecsemővédelmet, és a Stefánia Szövetség lett a megbízott ez ügyben, a Belügyminisztérium felügyelete alá rendelve. A cél egy egész országra kiterjedő, általános egészségvédelmi rendszer kiépítése volt, beleértve nem csupán a városokat, hanem a falvakat is és a trianoni határmódosítás megzavarta működését, mert a legtöbb intézménye és a személyzet nagy része is külföldre került az elcsatolt erdélyi és felvidéki területekkel. A magyarországi Hollandi Misszió és az amerikai Vöröskeresztnek köszönhetően a szervezet ben újra országos szinten terjeszkedhetett, így a magyar egészségügy csúcsszerve lett, számtalan intézménnyel rendelkezett, koordinálta az önkéntes társadalmi segítségnyújtó csoportokat és az anyakönyvvezetést is. (Kiss, 2004, old.) 2. Védőnők a gyermekekért! Elsődleges célkitűzése a várandós, házasságon kívül szülő, szoptató nők, illetve a (házasságon kívül született) újszülöttek, csecsemők védelme lett. A munka koordinálását a Központi Iroda különböző szakosztályai végezték, például a szociálpolitikai, orvosi, propaganda, jogi és közigazgatási osztályok. Nagyon fontosnak tartotta az állami prevenciót, vagyis az állam és törvényhatóságok elengedhetetlen támogatását e téren. (Kiss, 2004, old.) A hatékonyság érdekében létrehozott egy új egészségügyi intézményt, a védőnők intézményét, szerepét novemberében indult az első anya-és csecsemővédelmi tanfolyam a Stefánia Szövetség keretein belül, majd 1916 májusától félévente indítottak újabb csoportot. A jelentkező nőktől négy elvégzett polgári iskolai osztályt, írni-olvasni tudást és feddhetetlen előéletet követeltek. A végzők okleveles anya- és csecsemővédőnői tisztségben, a szövetség alkalmazásában dolgozhattak tovább. 5

7 Szintén ugyanebben az évben a szövetség elkezdte az országos kiépítését: első évben Szegeden, Aradon, Debrecenben, Újpesten, Kolozsvárott, Salgótarjánban és Pakson, majd Temesváron alakultak helyi fiókszövetségek. (Kiss, 2004, old.) 3. Magyarországi viszonyok a 20-as években A szövetség működésére elengedhetetlenül szükség volt, hiszen az országban nagyon rosszak voltak a csecsemők és gyermekek egészségügyi viszonyai, többek közt a csecsemőhalandóság is messze az európai átlag, vagyis 10%o (száz élveszületésre nézve 1%) fölött volt. Budapesten a száz élveszületésre jutó csecsemőhalálozás a 20-as évek közepén 12-15% közt mozgott, a vármegyékben és falvakban pedig még ennél is rosszabb volt az arány, egyes elmaradott településeken a 25%-ot is elérte. Ennél rosszabb helyzet csak Romániában és Bulgáriában, valamint egyes években Portugáliában és Litvániában volt a csecsemőhalandóság terén. Az újszülötteket leginkább fenyegető betegségek közé tartozott többek közt: a veleszületett gyengeség, fejlődési rendellenességek, emésztőszervi megbetegedések, megfázások, tüdőgyulladás, valamint a különböző idegrendszeri bajok (görcsök, rángások). A fertőző betegségek közül pedig a vérhas, szamárköhögés, influenza és a szifilisz okozta a legtöbb halálozást a csecsemők körében. (Kiss, 2004, 115. old.) (Másodlagos forrás: Kiss, 2004, 116. oldal) 6

8 Az ábrán 2 is látható, hogy a Stefánia Szövetség által felügyelt, védett területeken a csecsemőhalálozási érték jóval az átlag alatt van. 4. A Szövetség védő intézkedései Az országos terjeszkedés egyben bölcsődék, napközi otthonok, tejkonyhák, védőintézetek, anya- és szülőotthonok, majd 1930-tól gyermekkórházak megalapítását is jelentette ben a Szövetségnek 237 védőintézete működött országszerte, 431 orvossal, 572 védőnővel, emellett 11 anyaotthont, 13 szülőintézetet és 30 bölcsődét tartott fenn. Az első tejkonyha a budapesti Uránia Tejkonyha volt, feladata az anya által anyatejjel nem táplálható csecsemők ellátása volt től egyre többet alapítottak, számuk 1939-ben elérte a 150-et az országban. A gyermek- és csecsemővédelmen belüli elsődleges cél a születési halálozások számának csökkentése, emellett az otthoni szülés elősegítése. Utóbbi érdekében először a várandós anyák otthonaiban kellett megteremteni a szükséges higiéniás feltételeket. A szövetség 1925-től a problémás szülések esetére elkezdte kiépíteni szülőintézeti rendszerét, mely által a 30-as években több szülőintézet is létrejött az országban, emellett 1935-re már négy stefániás gyermekkórház is üzemelt. (Kiss, 2004, old.) Stefániás gyermekkórház 3 2 Kiss, 2004, 116. oldal 3 7

9 Anyaotthonokat is teremtettek, itt azon anyákat helyezték el ideiglenesen a gyermekükkel, akiknek lakásgondjaik voltak és nem tudtak megfelelő körülményeket, fedélt biztosítani az újszülöttnek. Ilyen helyzetbe kerültek főként az egykori házicselédek, akiket várandósan vagy szülés után az utcára tettek. Sajnos 1926-ig csak egy ilyen anyaotthon működött Magyarországon, a vallási és közoktatásügyi miniszterről elnevezve, az Apponyi Albert Anyaotthon, és számuk később is csekély maradt a kórházakéhoz képest. Mint ahogy az anyaotthonok célja is az volt, hogy az ott meghúzódó anyák minél hamarabb önállóak legyenek és visszailleszkedjenek a munka világába, a szövetség által létrehozott bölcsődék legfőbb célja is ez volt, vagyis az anya tehermentesítése, hogy ne essenek ki a társadalomból, szülés előtti kereseti tevékenységükből (ha volt). A 20-as évek vége felé rájöttek, hogy a bölcsődék mellett napközis otthonokat is kell szervezniük a három évnél idősebb gyermekek számára. Viszont ezen intézmények kiépítése a nagy mennyiségű pénzügyi és személyi erőforrásbeli szükséglet miatt nagyon lassan ment. (Kiss, 2004, old.) V. Női szerepek 1. A nő ne dolgozzon! Az 1929-es gazdasági válság a Stefánia Szövetségre is rányomta bélyegét. Az állam nem tudott elegendő mennyiségű pénzt adni sem a feladatok ellátására, sem az újabb intézmények felállítására, ennek következtében adományokra szorultak és a fiókszövetségek jótékonysági rendezvényeket szerveztek. A századforduló környékén szociális téren a segítségnyújtók főként a különböző önkéntes alapú nőegyesületek voltak. Ezeknek azért is nagy volt a jelentősége, mert előtte a társadalom elítélte, ha a nők dolgoztak. Viszont ekkoriban is nagy megkülönböztetés érte a nőket a munka terén, a magyar szociálpolitikusok szemléletét nagymértékben befolyásolták a német katedraszocialisták, akiknek határozott elképzeléseik voltak a nemhez kötődő magatartásformákról. Szerintük a nő dolga a férj szolgálata, a háztartás ellátása, a gyermek nevelése, a férfi dolga pedig a munka, a családfenntartás. 8

10 Minden ettől eltérőt elutasítottak és megpróbáltak átformálni a saját nézeteiknek megfelelően. Így mondhatni beleavatkoztak a család magánéletébe is, mint ahogy a későbbiekben ismertetett intézmények is tették. (Hámori, 2003, old.) Két olyan terület volt, ahol elfogadták a nőket, mint aktív szereplőket: egyrészt a cselédmunka esetén, másrészt a patronázs, segítő rendszerben. Természetesen a két hivatás nem ugyanazon társadalmi réteg számára volt elérhető. A cselédmunkára rászorultak közt főként szegények voltak, akiknek nem volt más lehetőségük a megélhetésre. Gyakran a rászorultak is egykor házicselédek voltak, akiknek várandóságuk miatt kellett elhagyniuk munkahelyüket, mely egyben az otthonuknak is számított. A patronázs rendszer viszont nem a legszegényebbek számára jelenthetett karriert, inkább a középosztálybeli, megházasodni nem tudó, nem akaró nők foglalkoztak a rászorultak megsegítésével, gyakran letéve az egyházi esküt. Egy másfajta jellegű segítő hivatás pedig pont a férjezett, előkelő társaságban mozgó nőknek alakult ki, erről majd az Norma keretein belül írok a következő fejezetekben. 2. Stefániás nővérkék A Stefánia Szövetség esetében is az orvosok mellett fontos szerep jutott az egészségügyi segédszemélyzetnek, vagyis a védőnőknek. Kezdetben alacsonyabb iskolai végzettséggel is elvégezhettek egy ilyen 6 hónapos tanfolyamot, majd 1925-től kötelezővé tették a gimnáziumi négy osztály elvégzését. Így csupán egy szűkebb kör válhatott az egészségügyi személyzet részévé, mivel nem mindenkinek volt lehetősége az előírt iskolai követelményeket teljesítenie. A képzés ideje is megváltozott, hat hónap gyakorlat, tíz hónap elméleti képzés, majd újra hat hónap gyakorlat volt a feltétele az oklevél megszerzésének. Feladatuk sokrétűnek bizonyult: segíteni az orvosoknak, meglátogatni a családokat, az anyákat a gyermekek helyes táplálkozására, öltöztetésére oktatni és egyéb egészségvédelmi tanácsokat osztogatni a rászorultaknak. (Kiss, 2004, 114. old.) Vitathatatlan, hogy számtalan pozitív hatást váltott ki tevékenységük, főként az egészségügy kapcsán, viszont másik oldalról a támogatottak oldaláról - nézve ez gyakran ellenszenvet válthatott ki, hiszen gyakran nem értették, hogy miért kell beleszólnia másnak az előző generációktól tanult öltözködési, táplálkozási tradíciókba. Ilyenkor az anyán múlott, 9

11 hogy mennyire fogadja meg külső, szakmai tanácsokat, mennyire változtat a saját és családja életmódján. Mindezek mellett a nővérek fel is vették a harcot az illegális magzatelhajtásokkal szemben, és a várandós anyák egészségesebb életvitele miatt jelentősen csökkent is a vele született gyengeség az újszülötteknél és csecsemőkorukban sem alakult ki olyan nagyarányú tüdőgyulladás, vérhas, influenza, mint előtte. (Kiss, 2004, 116. old.) 3. Betegek nemtelensége Míg a korabeli társadalom meghatározott képpel rendelkezett a női szerepekről, végezhető tevékenységekről a szociálpolitikában, addig ezzel szemben a rászorultak esetén a nemi különbségek elmosódása volt jellemző, a betegekről visszamaradt statisztikák, feljegyzések csak ritkán jelzik a rászorult nemét. Ennek kicsit ellentmond, hogy míg a férfiakat gyakran örökre rokkantnak és munkaképtelennek nyilvánították, és nem várták el, hogy a ház körül tevékenykedjen, addig a nőktől elvárták, hogy a gondozónőnek segítsen a könnyebben elvégezhetőbb feladatokban. (Hámori, 2003, old.) VI. Egri norma 1. Létrejötte A magyar szociálpolitikában a következő mérföldkövet az 1927-ben létrejött Egri, későbbi néven a Magyar Norma jelentette. Oslay Oswald ezt írta egyik tanulmányában arról, hogy miért is alakult ki benne az intézmény gondolata: Be kell vallanom, hogy az Egri Normát a modern szociális jótékonysággal szemben érzett és most már nyíltan bevallott elégedetlenségem szülte. (Ágoston, 2003) A Norma egy háromelemű szegénygondozási rendszer, mely Egerből indult ki és hamar átvette a többi város is, elsőként Esztergom, Kecskemét, Hatvan, illetve Szolnok. A három alappillére: állam, társadalom és az egyház. 10

12 Egyik eleme a szegények megsegítésének: az adminisztráció lebonyolítása és az ehhez szükséges munkaerő biztosítása, elhelyezése és fizetése volt, mely az adott város feladatai közé, tehát az állam hatáskörébe tartozott. (Hámori, 2003, old.) 2. Szegénygondozó Nővérek A rászorulók felkutatása és gondozása viszont már nem a hatóság feladatához tarozott, hanem az Oslay Osvald egri ferences házfőnök által szervezetbe tömörült nőkéhez, amely később szabályos női szerzetesrenddé alakult. A világi szervezet szerzetesrenddé alakulásának elkerülhetetlenségét azzal magyarázták, hogy a betegek ellátása teljes odaadást igényel, és emiatt egy családos, férjezett nő nem képes ezt a feladatot ellátni. A rend még ma is működik. A képen az internetes honlapon található logojuk 4 látható. Nem csupán azon érv indokolta az egyházi eskü letételét, hogy a támogatottakkal való foglalkozás mellett nem lenne ideje a dolgozó nőnek a családjára, a gyermeknevelésre, a dolgozó férj kiszolgálásra és a háztartásvezetésre. Nyomós indok volt még, hogy munkavégzés közben mosdatás, öltöztetés gyakran testi kapcsolatba kerültek a szegényekkel - férfiakkal-, emiatt az erkölcsi tisztaság megtartását szerintük csak az esküt tett nőktől lehetett elvárni. A rend alapszabálya ugyanúgy lenézte a világi életmódot, mint bármely más apácarendé. (Hámori, 2003, old.) Nem elhanyagolható érv volt az sem, hogy úgy gondolták, hogy az apácák könnyebben irányíthatóak, mint egy saját akarattal és önálló élettel rendelkező világi nő

13 3. Világi nők közreműködése A világi nők sem szorultak ki teljes mértékben a Norma kereteiből, bár a gondozásban közvetlenül nem vehettek/vettek részt, de nekik is fontos szerep jutott. Ők segítettek a szükséges pénzt összegyűjteni a támogatóktól. Előtte csak alkalmi adakozás során jutottak támogatásokhoz, most viszont új rendszert dolgoztak ki Egerben: a várost körzetekre osztották és felosztották a középosztálybeli segítőkész nők között, akik végigjárták a lakásokat, boltokat és meggyőzték az embereket, hogy egy összegben ajánlják fel az egész éves adakozásra szánt összeget, az ún. koldusváltságot. Ugyanezen nők foglalkoztak ezelőtt a különböző egyházi gyűjtésekkel, jótékonysági bálok szervezésével, valamint a befolyt pénzösszegeket is ők kezelték. Férjeik úri származásának, presztízsének, befolyásának köszönhetően nagyobb hatást gyakoroltak a lakosságra, emiatt csak középosztálybeli hölgyek gyakorolhatták a segítségnyújtás e módját. A gyűjtőhölgyek férfi családtagjaik közt főként hivatalnokok, gazdasági vezetők, iparosok, kereskedők, esetleg líceumi tanárok voltak. Akik nem a családi rang miatt kaphatták meg e feladatot, valószínűleg személyes bájuknak vagy Oslay Osvaldal való ismeretségüknek köszönhették a megbízást. (Hámori, 2003, old.) A köztisztviselők, hivatalnokok helyett társadalmilag tisztelt nők alkalmazása nem csupán takarékos megoldás volt, hanem egyfajta személyességet is kölcsönzött az adománygyűjtéshez, mivel a hölgyeket már előtte is ismerte a társadalom, emiatt hatásosabbak is voltak. Másrészt pedig egyfajta szociális érzékenységet próbáltak belenevelni a társadalomba, melyet a dolgozó nők bevihettek a családjaik értékrendjébe, szemléletébe. 4. Szemérmes koldusok A Norma megalkotói meghatároztak egy külön csoportot, az úgynevezett szemérmes, helyzetüket elfogadó, jó koldusokat, akik keresetük elvesztése előtt a középosztályba is tartozhattak. Emiatt gyakran segítséget sem kértek, így ezelőtt nem foglakozott, nem tudott róluk se a hatóság, se a jótékonysági szervezetek. A Norma elsődleges feladatának az ilyen személyek, megsegítését tűzte ki célul. 12

14 Főként özvegyek tartoztak közéjük, akiknél életkoruk és egykori rangjuknak köszönhetően az ellenőrzés, illetve az irányítás kevésbé volt jellemző, mint a többi pártfogolt esetében. Valószínűleg mivel nem is volt szükségük olyan nagymértékű átformálásra a tisztaság vagy táplálkozás terén, másrészt lehet, hogy nem is hagyták magukat irányítani vén fejjel. (Hámori, 2003, old.) VII. Országos Közegészségügyi Intézet 1. Megalakulása A közegészségügy országos, állami irányításának igénye már a századforduló előtt jelentkezett. Fodor József, a közegészségtan első egyetemi tanára már 1874-ben javaslatot tett egy Központi Észlelde megalapítására, amely figyelné az egyes járványokat az egész ország területén, így a védekezés is hatékonyabb lenne, de életében ezt már nem valósíthatta meg. A világháború után újra előtérbe került ez az ötlet, az amerikai Rockefeller Alapítványnak köszönhetően, mely támogatását 1924 decemberében pályázat útján elnyerte Magyarország. A 245 ezer dollárnyi egyszeri segély, valamint az öt éves fenntartási támogatás segítségével megvalósulhatott ez az országos szerv, mely július 1-én Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) néven hivatalosan is megkezdte működését, igazgatója Johan Béla lett. A telket, amelyen megépült a főváros adta, emellett elengedhetetlen volt az állam hozzájárulása is a fenntartási és üzemeltetési költségekhez. Az OKI hatásköre az egész országra kiterjedt, kivéve Budapestre, mert a fővárosban az 1893 óta működő Székesfővárosi Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet maradt továbbra is az illetékes e téren. (Kiss, 2004, old.) Októbertől elindították a kötelező kéthetes szociál higiéniai tisztiorvosi továbbképzést, mivel a törvényhatósági orvosoknak már a múlt század végétől kötelezővé tették a tisztiorvosi vizsgát, viszont az OKI tanfolyama előtt ez nehezebben volt kivitelezhető. A védőnői, ápolónői képzést is egységesíteni akarták és 1930-ban, az Alapítvány hetven ezer dolláros segítségének köszönhetően, megindították az Állami Ápolónő- és Védőnőképző Intézet első tanfolyamát az OKI szomszédságában, a Gyáli úton, majd a 30-as évek végén további intézeteket nyitottak Debrecenben, Szegeden, Kassán és Kolozsváron. 13

15 A Stefánia Szövetség, féltve eddigi monopolhelyzetét e téren, teljesen elzárkózott attól, hogy együtt, összhangban indítsák el a képzéseiket. Csak akkor lett volna hajlandó együttműködni az Intézettel, ha a védőnőket, a Stefánia ismereteit felhasználva, az Állami Anya- és Csecsemővédőnőképző Intézetben képezték volna ki. (Kiss, 2004, old.) 2. Mintajárás 1927 végén megalakult az OKI Külső munkák osztálya, melynek feladata egyrészt a járványügyi és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, másrészt a mintajárások kialakítása volt. Magyarországot kerületekre osztották, és mindegyikben egy-egy fiókállomást hoztak létre ra már 9 fiókállomás és a központi laboratórium végezte az ország ilyen jellegű egészségügyi ellenőrzését. Ezután először Gödöllőn felméréseket végeztek lakosok egészségügyi viszonyairól, majd megalakították az első mintajárást. Rendszeresen ellenőrizték a vizeket, mintakutakat, mintaóvodákat, mintaiskolákat létesítettek rendszeres szűrővizsgálatokkal, iskolai fogászattal, és itt folyt a védőnők gyakorlati képzése is. Ez a rendszer a későbbiekben kialakított Zöld Keresztnek képezte az alapjait. (Kiss, 2004, 119. old.) Miután egy törvényrendelet miatt az OKI Járványügyi Alosztálya felé is jelenteni kellett a fertőző betegségeket, ez vált a betegségek nyomon követésének és a védelem megindításának és koordinálásának a csúcsszervévé. Az 1930-as évek folyamán több alosztályt is átalakítottak, modernizáltak, racionalizáltak. Ennek eredményeképp jött létre többek közt az OKI Vízügyi Osztálya, TBC Alosztálya és a BM Egészségvédelmi és Járványügyi Osztálya. A továbbiakban még jobban összefonódott az OKI és a Belügyminisztérium, mind szervezetileg, mind pedig a vezetők, az alkalmazottak szintjén. (Kiss, 2004, old.) 3. Zöldkereszt 1933-ban a Belügyminisztérium megbízta az OKI-t, hogy dolgozzon ki egy egész országra érvényes egészségvédelmi rendszert. Ennek alapján az OKI megkezdte az általános egészségvédelem (a zöldkeresztes egészségvédelem) országos kiépítését. A kialakított 215 ún. egészségvédelmi kör célja a csecsemővédelem, a tuberkulózis és más fertőző betegségek elleni küzdelem, az ideg- és nemibeteg-gondozás, a higiénikus 14

16 környezet kialakítása volt, emellett foglalkoztak házassági és foglalkozási tanácsadással is, valamint felvették a küzdelmet az alkoholizmus ellen is. A zöldkeresztes egészségügyi rendszer legfontosabb eleme, mint a szociálpolitika más területein is, a zöldkeresztes védőnő volt. Fizetésük kimondottan alacsonynak számított (körülbelül pengő) és a munkával töltött évek múlásával is csak alig emelkedett. Bérüket kezdetben a Rockefeller Alapítvány állta, majd az állam vette át a forrás szerepét. (Kiss, 2004, old.) Zöldkeresztes élelmezési tanfolyam április - zárda udvara 5 A képen zöldkeresztes védőnők láthatóak, a szokásos, századi női szerzetesrendi egyenruhára emlékeztető viseletükben, mely bizalmat is sugárzott és tiszta, kellemes megjelenést is sugallt egyben, mintegy példát mutatva a megkeresett családoknak. Hasonló volt mind a megítélésük, mind a feladatkörük, mint a Stefánia alkalmazásában lévő védőnőké, melyeket a továbbiakban majd részletesebben is kifejtek. Az OKI Védőnői Irodájának adatai szerint a falvakban tevékenykedő védőnők munkaideje úgy állt össze, hogy közel egyharmadát családlátogatásra szentelték, 18%-ot irodai munkával töltöttek, 14%-ban tanácsadáson vettek részt, 7%-ot iskolai egészségvédelemre, 6%-ot munkamegbeszélésekre és 20%-ot utazásra szenteltek. Az utazásra fordított idő viszonylag magas, viszont több község között is ingáznia kellet munkája során. (Gayer, 1991, 18. old.) 5 15

17 4. OKI hatásköre Egyes körzetekben illetékességi nézeteltérés, vita támadt a Stefánia Szövetség és az OKI között, e területeken az anya-és csecsemővédelem nem került be a zöldkeresztes tanácsadások közé, hanem továbbra is a Stefánia hatáskörébe tartozott. Később a két szervezet szerződést kötött, mely értelmében a Stefánia nem folytatta a 6000 fő alatti települések egészségvédelmi szervezését, hanem elismerte a Zöld Kereszt jogkörét, viszont a nagyobb lélekszámú településeken a Stefánia folytatta az anya- és csecsemővédelmet. Az egészségvédelmi körök kezdetben 6-8 ezer fősek voltak, majd később, az egészségügyi személyzet bővülésével és a nagyobb hatékonyság érdekében, létszámuk lecsökkent 4-6 ezer főnyire. A nagyobb településeken ún. egészségházakat akartak kialakítani, viszont ennek megépítése elég nagy pénzügyi teher volt, emiatt 1937 telén Imrédy Béla, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Keresztes-Fischer Ferenc, az akkori Pénzintézeti Központ vezetője három és fél millió pengős Falu Szociális Alap -ot hozott létre, melynek elsődleges célja a szegény falvak egészségház-építéseinek anyagi támogatása volt. Az ilyen egészségházakban látták el a különböző bajú betegeket, mivel túl nehézkesnek bizonyult minden házhoz elmenni, minden rászorulót meglátogatni. Míg a Stefánia saját orvosaival dolgozott, addig a Zöld Kereszt célja pont a helyi illetékes körorvosok vagy községorvosok foglalkoztatása volt, akik jobban ismerik az adott körzet egészségügyi viszonyait. (Kiss, 2004, 125. old.) VIII. Országos Nép- és Családvédelmi Alap 1. Lakásviszonyok a 20-as években Az első világháború, majd a gazdasági válság miatt főként a nagycsaládosok kerültek rossz anyagi körülmények közé. Kialakult az ún. ágybérlet is, amikor az amúgy is szűkösen élő család egyik ágyát kénytelen volt bérbe adni valakinek. Ez mind egészségügyi, mind pedig erkölcsi szempontból kivetni valókat hagy maga után, melyeket minél előbb kezelnie kell az államnak. (Hámori, 2001) 16

18 Az 1920-as években az állam megpróbálta megoldani a lakásgondokat, viszont a szűk pénzügyi források miatt csak ún. nyomorlakásokat, szükséglakótelepeket tudott építtetni. Ekkoriban épült például a Mária Valéria telep is. A probléma az volt, hogy szintén a szűkös erőforrások miatt nem nyílt lehetőség vidéken is segíteni a lakásgondokkal küzdőknek. Mindenesetre a fővárosban és környékén megépült 17 telepen lévő közel hat-hétezer lakásban csaknem negyven ezer ember húzta meg magát. Az adatokból visszaszámolható, hogy így átlagosan hat fő élt (a gyakran egyszobás) lakásban együtt. (Gyáni-Kövér, 2001, 370. old.) A vidék reménysége az 1927-ben megalakult Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet volt, mely a vidéken élőknek adott hosszú lejáratú kölcsönöket lakásépítéscéljából. A leggyakoribb konstrukció a 20 éves futamidő és a 6%-os kamat volt. Így a 40-es évek végére közel 40 ezer fő jutott építési támogatáshoz, viszont még így is sokan maradtak, főként a mezőgazdaságban dolgozók, akiknek szükségük lett volna még támogatásra. (Gyáni-Kövér, 2001, 371. old.) A következőkben bemutatott intézmény ezt a problémát próbálta meg orvosolni. 2. Az Alap kialakulása Következő mérföldkőnek mondható az 1939-ben Pécsett tartott konferencia, melyen a különböző városokba kiküldött szociális tanácsadók mondhatták el tapasztalataikat az egészségügyi és szociális körülményekkel kapcsolatban. A legtöbb tanácsadó nem rendelkezett szakmai tapasztalatokkal, szakismeretséggel e téren, emiatt nem is volt pontosan meghatározható az akkori helyzet. Ugyanakkor egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy az ország különböző pontjain egyre inkább megromlanak a hagyományos családszerkezeti-társadalmi viszonyok. (Hámori, 2003, old.) A konferencia végén egy reformprogram alakult ki, mely nem állandó segélyekkel, hanem egyszeri pénzügyi vagy materiális kölcsönökkel akarta javítani a rászorultak, főként az anyák és csecsemők életszínvonalát, nem csupán egészségügyileg, hanem szociális téren is. (Fischer, 2007) Ezen elképzelések nyomán alapították Teleki Pál miniszterelnök támogatásával ben a Nép- és Családvédelmi Alapot (ONCsA), az ezt irányító Országos Szociális Felügyelőséget és a gyakorlati dolgokért felelős Közjóléti Szövetkezeteket. (Hámori, 2003, 38. old.) 17

19 3. ONCsA házak A rendszer egyik kidolgozója, Esztergár Lajos pécsi polgármester azt tűzte ki célul, hogy materiális segítségekkel - például családi ház, telek, bolt, műhely, termelőeszközök, állatok - szociálisan nevelje a családokat, hogy utána önellátó, adófizető emberekké váljanak. A kapott dolog, leggyakrabban családi ház, a teljes visszafizetésig viszont nem került a támogatott tulajdonába, így a támogatott család még nagyobb befolyás alatt állt. A tervek szerint közel tíz év alatt közel egymilliárd pengőt akartak a nagycsaládosok megsegítésére költeni. A kölcsön segítségével körülbelül 12 ezer egy, illetve kétszobás - lakásépült, kétharmadrészt a falvakban. (Hámori, 2003, old.) Igaz ugyan, hogy nagy ütemben épültek a házak ekkoriban, viszont a tulajdonosok nem szívesen adták ki lakásaikat a kopott ruhás, szegénynek kinéző embereknek. A lakáshoz való jutás még nehezebbnek tűnt, ha a családban több gyermek is volt. (Hámori, 2001) A főbérlőnek ilyenkor több indoka is lehetett elutasítani a lakást keresőt: egyrészt félhetett a szomszédok panaszaitól a gyermekzsivaj miatt, nagyobb valószínűsége volt, hogy nem tudják majd fizetni a bérleti díjat, emellett félhetett attól is, hogy egy sokgyermekes nagycsaládot nem tehet majd az utcára, mivel az milyen érzéketlen dolog lenne. A házakat az adott tájegységeknek megfelelően építették meg, a városokban nagy bérházak, vidéken lakótelepek épültek. A hagyományos házszerkezetekkel a hagyományos családi viszonyokat próbálták meg újjáéleszteni. (Fischer, 2007) ONCsA ház 6 Ez viszont nem jelentett biztos megoldást e téren, mint ahogy erről majd a későbbiekben írok a magánélet szabályozásánál. (Fischer, 2007) Ezen a képen egy átlagos ház belső szobája látszódik. ONCsA ház belső tere 7 6 abiansebestyen003.jpg 7 18

20 Az első házak Újpesten épültek. A körülbelül száz családot befogadó két lakótelep építését 1940-ben kezdték meg nyarán már kezdődtek is a beköltözések. Nem meglepő, hogy közel tízszeres túljelentkezés volt, emiatt kellett meghatározni a négy élő gyermeket, mint alapfeltételt és csak ennek ellenőrzése után kezdhették meg a környezettanulmányok készítését. (Hámori, 2001) A fő szempontok közé a gyermekek száma, apa keresete és a család vagyontalansága számított. Emellett szubjektív tényezőket is figyelembe vettek, például a szomszédok, lelkész családról alkotott véleményét is. Ezeket a kérdőívek megjegyzés rovatába jegyezték fel a felmérést készítő nők. (Hámori, 2003, old.) Fennmaradtak olyan iratok, melyben a feleség higiénia szintjéről voltak megjegyzések: koszos, tetves, élősködővel fertőzött, valamint a családasszony és a szomszédok viszonyáról: szemtelen, összeférhetetlen, szájas. Meglepő, hogy míg a kérdőív kérdései a férfira vonatkoztak, ezen felsorolt megjegyzéseket a nőkre vonatkoztatták. Persze a higiénia ugyanolyan lehet minden családtagnál az együttélés miatt, függetlenül attól, hogy a nőtagokról jegyezték ezt fel. Másik jellegzetessége a környezettanulmányoknak, hogy a politikai magatartásra utaló információkat csupán a férfiak esetében mérték. Ez mutathatja, hogy a nőknek úgymond nem számított a véleménye e téren, illetve, hogy ugyanazon nézetet kellett vallania, mint a családfő. (Hámori, 2003, old.) Célnak számított a produktivitáson túl a kétoldalúság, kölcsönösség is: a támogatás elnyerésének feltétele a négy vagy több gyermek és az apa kötelező munkavállalása mellett - a Szövetkezetekbe való belépés volt, ugyanakkor szavazati joguk, hatáskörük szinte minimálisnak mondható. Holott Esztergár Lajos, a rendszer egyik kidolgozója, pont a felelős gazdasági gondolkodás elősegítése miatt tette ezt alapfeltétellé. Pécsen nagyobb mértékben valósult meg a bevonás, például a juttatottak feleségeitől kértek véleményeket, hogy a leendő juttatottak feleségei majd be tudják-e tartani a kötelező előírásokat ben azonban a Szociális Felügyelőség ezt a döntést szakértőkre bízta, megvonva ezt a jogot. (Hámori, 2003, old.) 19

Nõi szerepek és szociálpolitika Magyarországon 1920 1944

Nõi szerepek és szociálpolitika Magyarországon 1920 1944 30 Hámori Péter Nõi szerepek és szociálpolitika Magyarországon 1920 1944 A múlt szociális politikáinak, a szegények különféle megsegítésére irányuló technikák történetét évszázadokon keresztül kísérte

Részletesebben

Száz éves a Védőnői Szolgálat. Elhangzott: Semmelweis Egyetem Baráti Köre rendezvény 2015. május 27.

Száz éves a Védőnői Szolgálat. Elhangzott: Semmelweis Egyetem Baráti Köre rendezvény 2015. május 27. Száz éves a Védőnői Szolgálat Elhangzott: Semmelweis Egyetem Baráti Köre rendezvény 2015. május 27. A kezdetek A szülőanyák védelemről már a tizenkilencedik században is történtek kezdeményezések. Semmelweis

Részletesebben

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről

Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér. ködéséről Tájékoztatás a Zöldkereszt Bt. működésér ködéséről A Védőnői Szolgálat a világon szinte egyedülálló. Az eltelt évtizedek során sok változáson ment keresztül, de a védőnői munka fő célkitűzése nem változott.

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről A védőnő tevékenységéről 2009-ben Berhida Város Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága valamint Képviselő-testülete 2010 Márciusi ülésére

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Intézmény bemutatása

Intézmény bemutatása Intézmény bemutatása A Szivárvány Bölcsőde és Védőnői Szolgálat jelenleg egy székhelyen és két telephelyen működik. Az intézmény élén egy vezető áll, akinek a munkáját egy gazdasági vezető, egy élelmezésvezető,

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Aktualitások a védőnői munkában

Aktualitások a védőnői munkában Aktualitások a védőnői munkában Székesfehérvár 2013. november 13. Polyákné Gulyás Erika megyei vezető védőnő Visszatekintés Anya-gyermekvédelem hagyományai XX. sz. I. világháború - magas csecsemőhalálozás

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

Egészség és politika az egészségügyi prevenció Magyarországon a 20. század elsõ felében

Egészség és politika az egészségügyi prevenció Magyarországon a 20. század elsõ felében 107 Kiss László Egészség és politika az egészségügyi prevenció Magyarországon a 20. század elsõ felében A 19. század második fele Európa-szerte az új szociális jellegû intézmények kialakításának, a modern

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Tájékoztató a védőnői tevékenységről

Tájékoztató a védőnői tevékenységről Tájékoztató a védőnői tevékenységről Berhida Város Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága valamint Képviselőtestülete 2010. márciusi ülésére. Berhida II.sz.védőnői körzet Bodnár Lajosné

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 26/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Módosító indítvány a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat!

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Magyarországon évente 1000 serdülőkorú lányból 30 lesz várandós nagykorúságának betöltése előtt. Közel felük megszakíttatja terhességét, másik felük pedig

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS. László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS. László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola TARTALOM "segíts magadon" CIVIL SZERVEZŐDÉS A SZOCIÁLIS LAKHATÁS

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám:1-2/2015. Sorszám: ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. február 12. napján tartandó ülésére Tárgy: Segítő

Részletesebben

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella

ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella ELTE-TOK 2014.02.25. Készítette: Bábiné Szottfried Gabriella Hazánkban a gyermek- és családvédelem egyedülálló módon, a közel 100 éve fennálló védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. Fő hangsúly a prevención

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000 Dátum : 2005.12.07. - 2000 Adó : ATV Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Credit: 0000 - A mûsorvezetõ következõ vendége, Szolnoki Andrea fõpolgármester-helyettes. Öt budapesti kórház indít egy programot, méghozzá

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

A gyakorlati képzés a szakképzésben

A gyakorlati képzés a szakképzésben MIHUCZ Sándorné Bevezető A gyakorlati képzés a szakképzésben Az iskolai rendszerű szakképzés átalakítása az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden lévő téma, minden oktatáspolitikához kapcsolódó

Részletesebben

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15 A feljegyzések szerint Budapesten 1895-ben jelent meg az első automobil. Ebben az évben Törley József pezsgőgyáros személyautót és teherautót is vásárolt. A századfordulóra a gépkocsi műszakilag annyira

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről, a védőnői tevékenységről

Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről, a védőnői tevékenységről Tájékoztató az egészségügyi alapellátás helyzetéről, a védőnői tevékenységről Berhida Város Önkormányzatának Egészségügyi és Szociális Bizottsága 2009. márciusi ülésére. Berhida II.sz.védőnői körzet Bodnár

Részletesebben

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése Szakmai feladataink közül továbbra is a legfontosabbak: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Szemem Fénye Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Hospice 2011.04.04.

Szemem Fénye Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Hospice 2011.04.04. Szemem Fénye Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Hospice Szolgálat 2011.04.04. Kezdetek A Szemem Fénye Alapítvány 2002-ben alakult Személyes indíttatásból: a leukémiás megbetegedésben elhunyt Nail emlékére

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége TELEFONOS NAP 2009.

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége TELEFONOS NAP 2009. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége TELEFONOS NAP 2009. 1950-ben Chad Varah anglikán lelkész Londonban az öngyilkosság megelőzése céljából elindította az első lelki elsősegély telefonszolgálatot,

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Kisgyermekgondozó, -nevelő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 61 02 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Egészségügyi program összefoglaló 2007-2009

Egészségügyi program összefoglaló 2007-2009 Egészségügyi program összefoglaló 2007-2009 1. Felnőtteknek, családoknak szóló egészségügyi program A Napkerék Egyesület és a Kaposi Mór Oktató Kórház együttműködését a roma/cigány lakosság gyermekek,

Részletesebben

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A rendszerváltozás során a helyi önkormányzati rendszer kiépülésével párhuzamosan megtörtént az új államigazgatási szervezet kialakítása.

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Védőnői munka a szegregátumban

Védőnői munka a szegregátumban Védőnői munka a szegregátumban Egyedül nem megy Egészségügyi alapellátás védőnő feladatai Várandós gondozás Gyermek gondozás Prevenció Iskolaegészségügy Nővédelem Azok az emberek, akik csak akkor akarnak

Részletesebben

Kedves Szülők! Milyen korú gyermekek jelentkezhetnek Bölcsődébe, és meddig maradhatnak itt?

Kedves Szülők! Milyen korú gyermekek jelentkezhetnek Bölcsődébe, és meddig maradhatnak itt? Kedves Szülők! Bölcsődénk már több mint tíz éve neveli-gondozza szeretettel a ránk bízott gyermekeket, szüleik nagy megelégedésére. Az alábbiakban csokorba szedtem a bölcsődei felvétellel kapcsolatos fontosabb

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban Dr. Herczeg Rita Jogszabályi háttér Az OBDK létrehozásáról a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezett jogvédelem A központi hivatal feladatai

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Makó Város Egyesített Népjóléti Intézmény Makó Városi Gyámhivatal J e g y z ő j é t ő l vezetőjétől vezetőjétől I. 2-72/2008. T á j é k o z t a t ó az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai

Részletesebben

A szociális földprogramról

A szociális földprogramról Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (IV. 02.) önkormányzati rendelete A szociális földprogramról Bököny község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE a bölcsődés-korú gyermeket nevelő családok szociális támogatásáról (Hatálytalan 2011. május 1-jétől, hatályon kívül helyezte a bölcsődés korú

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Csecsemőgondozási tanfolyam Minden amit a csecsemő-, és kisdedgondozásról, gyermeknevelésről tudni kell!

Csecsemőgondozási tanfolyam Minden amit a csecsemő-, és kisdedgondozásról, gyermeknevelésről tudni kell! Program címe: Csecsemőgondozási tanfolyam Minden amit a csecsemő-, és kisdedgondozásról, gyermeknevelésről tudni kell! Tanúsítvány : 8/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. augusztus 27. Kérelmező

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra Magyar Rákellenes Liga X. Betegjogi konferencia A gyógyult rákbetegek reintegrációja A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet. Családi napközi és játszócsoport Debrecenben

Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet. Családi napközi és játszócsoport Debrecenben Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet Családi napközi és játszócsoport Debrecenben Tevékenységeink 2 családi napköziben 14 gyermek teljes körű napközbeni ellátása Játszócsoport Időszakos gyermekfelügyelet

Részletesebben

Az Egészségügyi Centrumok működése

Az Egészségügyi Centrumok működése ellátásáért a gazdasági válság árhullámaival szemben Az Egészségügyi Centrumok működése Dr. Kass Ferenc MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT - magyar katolikus jótékonysági hálózat, kiemelkedően közhasznú szervezet,

Részletesebben