5/a Evolúció és ökológia. Viselkedésökológiai alapismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5/a Evolúció és ökológia. Viselkedésökológiai alapismeretek"

Átírás

1 5/a Evolúció és ökológia. Viselkedésökológiai alapismeretek Darwin 5 tétele az evolúcióra, amely ma is igaz: - a természetben az egyedek nem egyformák, - az utódok száma sokkal több, mint amennyinek lehetősége van életben maradni, - az utódok között versengés folyik, - a versengés miatt a legjobban alkalmazkodó marad fenn, - ha a legmegfelelőbbek jellegei öröklődnek, akkor azok átadódnak a következő generációnak. Az adaptáció a környezethez való alkalmazkodást jelenti, amely a szelekció útján megy végbe. Fajtái az irányított, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció. A fajképződés a specializációhoz kapcsolódik, lehet: - allopatrikus (elszigetelődés miatt alakul ki az eredetiből két faj), - szimpatrikus (nincs térbeli elszigetelődés, hanem más tényezőkhöz való alkalmazkodás következménye), - parapraktikus( lefűződés korlátozott kapcsolat miatt.) A populáció egyedei között sajátos:, a fajra jellemző kölcsönkapcsolatok figyelhetők,meg. Ezek fontos szerepet játszanak az élőhely adottságainak kihasználásában, a populáció struktúrájának kialakításában és valamennyi közvetlenül vagy közvetve a fajfenntartást segíti. Egy részük a növényi és állati populációkra egyaránt jellemző (pl.: versengés), a többi főleg az állatpopulációknál áll fenn. A legfontosabb kölcsönkapcsolatok: - versengés (mindkét fél számára negatív jellegű egymásrahatás), - táplálkozási kapcsolatok (pl: a ragadozók közös vadászata), - védelmi kapcsolatok (a gerinceseknél gyakori; lehet alkalmi, időszakos vagy tartós; a ragadozók támadásának sikeressége sokkal kisebb, ha a zsákmányállatok csapatmérete nagy), - telelési/alvási kapcsolatok (hőkisugárzás csökkentése), -. vándorlási (mindig időszakos, laza kötődés; a határozott irányú mozgást vándorlásnak, a határozatlant kóborlásnak nevezzük), szaporodási kapcsolatok (a szexuális és ivadékgondozási kapcsolatokat foglalja össze, lehet ideiglenes és tartós), - territoriális (a biotóp egy kisebb területének - territórium - sajátos viselkedésmóddal történő megjelölése és védelmezése a fajtestvérekkel szemben; gerincteleneknél ritka, gerincesek között főként a madarakra és az emlősök egyes csoportjaira jellemző). 5.b Fertő Hansági Nemzeti Park A védett terület nagysága: hektár, ebből fokozottan védett 7492 hektár. Elhelyezkedés: A fertői rész Fertőrákos, Sopron, Nagycenk, Hegykő, Sarród és Fertő újlak által határolt, míg a hansági terület egyrészt Kapuvártól északra, másrészt Jánossomorja, Mosonszolnok és Lébény között, illetve Lébény határában található. A Fertő-Hanság-medence a Kisalföld legnyugatibb része, ami a Keleti-Alpok kiemelkedése, felgyűrődése során a Pannon- és a Bécsi-medence határán alakult ki. Egységes tájként az alsó-ausztriai Lajta-hegységig tart. A megsüllyedt medencét később az erózió és a szél (defláció) alakította. A Fertő- Hanság egészen a századig egységes, több, mint hatszáz négyzetkilométeres kiterjedésű vízi világ volt, amelyben a Fertő tó és a Hanság vizei összeértek, utánpótlásukat pedig a Dunától, a 5-ös tétel szerk: Gincsai János oldal 1

2 Rábától, a Rábcától és kisebb patakok sokaságától kapták. Az ott lakók települései között nem egy volt, amelyik egész éven át csak csónakkal volt megközelíthető. A terület lecsapolását, kiszárítását és mezőgazdasági területté történő alakítását a 17. századtól többször is megpróbálták, de a két vízteret, a Fertőt és a Hanságot csak 1912-ben a mexikópusztai (ma Fertőújlak) zsilip segítségével tudták szétválasztani. A mélyebb hansági területek kiszárítását pedig az ötvenes években (ifjúsági építőtáborok sokaságával) megépített Hansági-főcsatornával sikerült elérni. A Fertő tó és környéke A megközelítőleg észak-déli irányú, 36 kilométer hosszú Fertő tó mintegy 309 négyzetkilométeres felületéből mindössze 75 négyzetkilométer tartozik Magyarországhoz. Ez a kiszélesedő déli rész az amúgy is alig egy méter átlagmélységű tó legsekélyebb, elmocsarasodó része. A Fertő története során legutóbb ben többször is teljesen kiszáradt, majd egy csapadékosabb időszakban újraéledt. Erősebb déli szél esetén a sekély magyarországi részen ma is iszapzátonyok tömkelege kerül szárazra a szélnyomás miatt. Az eredetileg lefolyástalan, pocsolyás területet jelentő "fertő" jelzőt a tó egyik kutatója tette meg a tó tulajdonnevévé, ezzel találóan, és röviden jellemezve ezt az élőhelyet, amit a folyamatosan iszapszemekkel telített, a legkisebb szélre felkavarodó sekély víz, az ebből következő gyenge fény és oxigénellátottság jellemez. A tó színe folyamatosan szürke a benne lebegő iszapszemcséktől, de a hatalmas kiterjedésű nádasokban meghúzódó belső tavak sötét olajbarnák a magas szervesanyag-tartalmú (eutróf) vízben oldott huminsavaktól. Az alföldi szikes tavakra emlékeztetető, magas sótartalmú víz nyáron fenékig felmelegszik, míg télen fenékig befagy. Ez az elöregedő, meglehetősen ingatag ökológiai környezet rendkívül sokszínű, és értékes élővilágnak nyújt otthont. A tó magyarországi területét szinte teljesen nádas fedi, nyílt vízfelületet csak a nádason túl, a tó közepe felé, a nádasok belső tavaiban, és a nádasba vágott, útvesztő bonyolultságú csatornarendszeren találunk. Ez utóbbi a nyílt vízfelületet köti össze a tó környéki településekkel, a belső tavakkal, valamint a nádkitermelő területekkel a halászok használják időtlen idők óta. (A Fertőrákos mellett kialakított fürdőtelepről felejthetetlen csónakkirándulás tehető a belső tavakhoz.) Ezt az élőhelyet nád, keskenylevelű gyékény és telelősás alkotja. A nyílt vízterületen különböző hínártársulások, rence, érdes és sima tócsagaz, valamint a területre a madarak által behurcolt fésűs békaszőlő és tengerparti káka él. A nádas, hínáros élőhelyen alsóbbrendű életek ezrei kavarognak: vízi bolhák, vízi poloskák, pókok, kabócák, kérészek, szitakötők és bagolylepkék. A nádas részeken lápi póc és réti csík is él, de halállományának jellegzetes képviselői a fertői nyurgaponty, a garda vagy a süllő, a belső tavakban compó, sügér, pirosszemű kele. Persze a tó messze földön híres lakói a madarak: nagykócsag, kanalas gém, bölömbika, búbos vöcsök, több récefaj, szürke- és vörösgém, nyári lúd, nádi rigó és nádiposzáták több faja él a nádrengetegben. Nád-országot a délkeleti, keleti partrészen nedves rétek, láposok, szikes legelők és kisebb szikes tavak széles sávja övezi, melynek élővilága az alföldi szikeseket idézi. Jellemző növényeik a bárányparéj, a kamilla, vagy a bennszülött sótűrő sziki őszirózsa, sóballa, sziksófű és a fertői mézpázsit. A Fertő körüli szikes tavacskákon szigorúan védett kis lile, gulipán, piroslábú cankó és gólyatöcs fészkel. A kis tavak madárszigetein (például a mexikópusztai tavakon) ezres madárkolóniák élnek: dankasirályok, küszvágó csérek, kontyos récék stb. A terület fontos pihenőhely az őszitavaszi madárvonulás idején, amikor madarak ezrei zsizsegnek a Fertő körüli tocsogókban és a tavon.az eddigiektől jelentősen eltérő világot találhatunk a tó délnyugati partjainál. A Fertő-melléki dombsor lajtamészkövén molyhos-tölgyes karsztbokorerdő és erdős sztyeppréti társulások élnek. A Szárhalmi-erdőben több, mint hatvan védett növényritkaság teremt tündérországot, közöttük olyan kuriózumok, mint a leánykökörcsin és a 5-ös tétel szerk: Gincsai János oldal 2

3 feketekökörcsin, tizenkilenc kosborfaj, közöttük a csodás boldogasszony papucsa, törpe nőszirom, nagy ezerjófű stb. A dombok alján a kis, kéthektáros Kistómalmi láprét jégkori maradvány élőhelye húzódik meg, a csak itt élő mocsári hízókával, valamint gyapjúsással, kígyónyelv páfránnyal. A dombsor a Fertő tavi kétéltű- és hüllőfauna telelőhelye is, ezért ősszel odafelé, tavasszal vissza az éltető vízhez unkák, kecske- és ásóbékák, varangyok százezrei indulnak, sűrű, tömött sorokban. Sajnos a Fertő körüli autóutakon (különösen Hidegség és Fertőboz között) ezrével esnek az autók áldozatául. Az utóbbi időben a nemzeti park elkezdte terelők és az autóút alatt átvezető átereszek kiépítését, ezzel segítve a békák vándorlását. Hanság A Hanság egykor Magyarország legnagyobb egybefüggő lápvidéke volt, a régiek a Fertő "édesanyjaként" tiszteltek. Felszíne mintegy három-négy méterrel alacsonyabb, mint a környező vidékekkel érintkező peremvidéke. Ebben a hatalmas, lapos, lefolyástalan medencében évezredeken át a láp, a rekettyés, a kis tavakkal tarkított zsombékos rét, és úszó szigeteivel a mocsár volt az úr, a pákász, csíkász, a madarász, a rákász és a halász ember csak vendég. A terület neve, a "hany" is lápot jelöl eredetileg. A falvak jobbára a Hanságból pár méterrel kimagasodó halmokra gorondokra épültek. Ezek az egykori lápszigetek kis dombok formájában ma is felismerhetők a területen járva, és nevükkel továbbra is jelzik az egykori településeket. Amint említettük, a Hanság lecsapolása alig ötven évvel ezelőtt fejeződött be, és ezzel megpecsételődött a sorsa. Ezt az életet a szó szoros értelmében a víz hordta a vállán. A tőzeges láp a lecsapolás után összeesett, kiszáradt, elporladt. Azonban egy-egy kisebb élőhelyen a felszín alatti morfológiai viszonyok megakadályozták a víz elszökését, és mindmáig megőrizték a hany valaha volt csodáját. Ezeket a területeket ma a nemzeti park őrzi és ápolja. A Déli-Hanságban ilyen a Kapuvártól északra, Osli mellett található Király-tó, a Csíkos égeres, és a Zsidó-rét. A Hansági főcsatornától északra elterülő Északi-Hanságban pedig a Jánossomorja, és Lébény közötti terület, illetve Lébénytől pár kilométerre lévő Tóköz vidéke, két szigorúan védett tavával, a Fehér- és a Barbacsi-tóval. A déli Kapuvár körüli területeit égerlápok, rekettyések uralják. Kiemelkedő jelentőségű területe a Csíkos-égeres, amelynek "lábas" (támasztógyökeres) égerein telepekben szürke gémek laknak, és nem ritka a barnakánya és a fekete gólya fészkelése sem. A Király-tó felé indulva a Csíkos égeres után található a Király-tói égeres és a mellette húzódó rekettyés láprét. A vízlepte, sűrű aljnövényzetű, alig meglábalható erdőben mocsári és szálkás pajzsika él. Területén ( ami a Rábca töltéséről jól belátható ( haris, réti fülesbagoly, póling fészkel. Az egykor volt Király-tó a lecsapolások miatt ma már csak önmaga árnyéka, de mind több jel utal arra, hogy a folyamatos tőzegkitermelés miatt ismét megtalálja egykori ideáját, és életre kel. Már ma is madarak ezreit láthatjuk a tó körül, és ha lassan is, de növényvilága is regenerálódik.kapuvártól délre, a Csáfordjánosfa melletti tőzikés Öregerdő az egykor a Hanságba torkolló folyókat kísérő ligeterdők kocsányos-tölgyeseinek egyik utolsó darabkája. Az északi területének nagy részét nedves kaszálók, láprétek, tocsogók idilli tájai alkoták nyári hajnalban a párás reggel lenyűgöző élmény ezeken a nedves területeken. Az Úrhanyi-, Pintérhanyi- vagy Német-hanyi láp kőperjés, nyúlfarkfüves rétjeinek élővilágát a mocsárvilág elitje alkotja: jó néhány kosborfaj, kornis tárnics, illatos hagyma, buglyos szegfű, és hosszan sorolhatnánk még az itt élő védett növényeket. Az erdős részeken fekete gólya, gémek, esetleg kabasólyom fészkel. Az északi hany nyugati, Jánossomorjához közel eső részén pedig komoly túzokpopuláció él, nem beszélve a szigorúan védett parlagi viperáról.a Lébénytől délnyugatra található Tóköz két híres tava a Fehér, és a Barbacsi-tó 5-ös tétel szerk: Gincsai János oldal 3

4 szigorúan védett terület. A kis, egyenként mindössze kétszáz hektár körüli területek azonban rendkívül értékes élővilágot őriznek. Több száz fészkelő vízi madara között bölömbikák, törpe, vörös és szürke gémek, nádi énekesek találhatók. Vonuláskor vízi madarak ezrei lepik el a tavakat. A nemzeti park területén a természet csodáin túl értékes történelmi és kulturálisnéprajzi látnivalókkal is találkozhat az utazó. Mindenek előtt illik megemlíteni a nemzetközi hírű, ősöreg fertőrákosi kőfejtőt, amelynek jól faragható lajtamészkövét már a rómaiak is felhasználták Scarbantia (Sopron) falainak építéséhez (később Bécs palotáit építették belőle, ma pedig nyaranként koncertek és operák mitikus környezetét adja). Sopronban keresztezte egymást a kelet-nyugati pannon út és a Rómából északra tartó borostyánút emlékeik, több más római kori lelet mellett, megtalálhatók a városban. Ilyen emlék a Fertőrákos melletti Mithras-barlangszentély, vagy a Sarród körül feltárt római villák maradványai is. Később hunok, avarok, besenyők, magyarok telepedtek le a területen. Az Árpád-korból fennmaradt lébényi templom román kori építészetünk egyik legszebb emléke. Szintén ebben a korban keletkezett a hidegségi körtemplom. A török pusztítás utáni időkből, a barokkból származó műemlékeknek is gazdag tárháza a táj (Fertőrákos, Fertőboz, Nagycenk, Fertőszéplak, Fertőd stb). 5/c Élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása A biodiverzitás emberi tevékenységből adódó legfőbb veszélyeztető tényezői a következők: 1.Élöhelypusztítás 2.Élőhely-fragmentáció 3.Élőhelyleromlás 4. Egyes fajok túlzott hasznosítása 5. Idegenhonos fajok betelepítése 6. Fertőző betegségek felgyorsult terjedése.a veszélyeztető tényezők hatása annyira gyorsan és olyan nagy területen jelentkezik, hogy a fajok képtelenek adaptálódni vagy megfelelőbb élőhelyekre elvándorolni. A természetes életközösségek legnagyobb mértékű pusztítása az elmúlt 150 év eredménye. A földi bioszféra feletti emberi domimmciának három megnyilvánulása van: 1. A felszín átformálása 2. A nitrogénforgalom megváltoztatása 3. A légkör szénforgalmának megváltoztatása. Az emberi populáció növekedése biztosan felelős a biodiverzitás csökkenéséért. Ezen kívül a kevéssé hatékony, pazarló és túlzott forráshasznosítás szintén fontos oka. A források ilyen mértékű használata hosszú távon nem tartható fenn. (Pl: fejlődő országokban a farmerek kimerült földekről kihasználatlan területekre vándorolnak, eredeti növényzetet felégetik, használják a földet, mikor kimerül, új területekre vándorolnak, és így tovább; de bányászat fakitermelés, kereskedelmi halászat is példa erre.) Az élőhelypusztítás hatásai: a ma kihalással veszélyeztetett gerincesek pusztulásának legfőbb oka az élőhelypusztulás. Ázsia trópusi területein az őserdei élőhelyek 65 %-a elpusztult. A Szaharától délre fekvő országokban összességében szintén körülbelül 65%-al zsugorodtak az erdők. Sok faj eredeti élőhelyének döntő többsége már elpusztult, s csak elenyésző rész maradt fenn védett területeken. Néhány ázsiai főemlős eredet élőhelyének 95 %-a elpusztult. Veszélyeztetett élőhelyek: 1. A trópusi esőerdők a szárazföldek területének kb. 7 %-át borítják, de a fajok kb. 50 %-a él bennük. Napjainkban évente kb km 2 esőerdőt pusztít el az ember, (fakitermelés, nagyüzemi ültetvények, marhalegelők) 2. Trópusi száraz erdők mezőgazdasági hasznosítás miatt 5-ös tétel szerk: Gincsai János oldal 4

5 3. Mérsékelt övi természetes gyepek szinte teljesen megsemmisültek, szántóvá, legelővé alakultak (A Kárpát-medencében az erdőssztyepp vegetáció az egyik legveszélyeztetettebb természeti érték.) 4. Vízi és vizes élőhelyeket lecsapolják, duzzasztják, feltöltik, szabályozzák vagy kémiai szennyezés áldozatává válnak 5. Mangroveerdő a trópusi területek vizesélőhely-típusa. (Tengerparti részeken, ritka fafajok, sós vizeket tűrik.) Rizstermesztésre, garnélarák intenzív termesztésére hasznosítják, 6. Koralzátonyok 10%-a pusztult el napjainkban, s további 30% pusztulása várható a vízszennyezés, az üledéklerakódás (az erdőírtások következtében) és a halak és kagylók túlzott hasznosítása következtében. Az élőhelypusztítás hatására az időszakosan száraz éghajlatú területeken sok társulás fokozatos elsivatagosodáson megy keresztül. Ide tartoznak a trópusok füves, cserjés, és száraz erdőtársulásai, valamint a mérsékelt öv mediterrán éghajlatú területeinek cserjés társulásai. Élőhely-fragmentációnak nevezzük azt a folyamatot, melynek, során egy nagy, összefüggő élőhely. mérete, csökken és több darabra osztódik.. Ez létrejöhet utak, vasutak, városok, mezőgazdasági területek hatására. A fragmentáció akadályozza a fajok normális terjedését, új területeken való megtelepedését. Új populációjuk alakulhat ki. Az elszigetelt fragmentumok fajszáma idővel csökken, mert a természetes szukcesszió hatására megváltozó feltételek több faj lokális kihalását okozzák. Új fajok nem tudnak átjutni az elszigetelő akadályokon, megnő azon fajok aránya, amelyek át tudnak jutni. A táplálékszerző képesség is leromlik, gátlódik a párválasztás és a megporzás, felgyorsul a populációk hanyatlása. A szegélyzónában az élőhely belsejétől eltérő viszonyok uralkodnak. A szegélyhatások közül a 1. mikroklimatikus változások a következők: erdő esetében fakivágással a direkt sugárzás hatására a talaj kiszárad, ez a hatás az erdőfolt belseje felé csökken, sok faj nem tud az erdőszegélyen megmaradni és megváltozik a társulás összetétele a szegélyeken. Hirtelen megerősödik a szél, ami ki dönti a fákat, a levegőt és a talajt fokozottabban szárítja. 2. Az erdőszegélyeken a fokozott szélerősség, a kiszáradás, a magasabb hőmérséklet együtt növeli a tűzveszélyt. 3. Felszaporodnak a növényevő, a mindenevő, és a ragadozó állatok a szegélyeken, mert hozzáférhető új zsákmány áll rendelkezésre. 4. Á vadállatok közelebb kerülnek a háziállatokhoz és ez mindkét irányban megnöveli a fertőzésveszélyt. Élőhelyromlás és szennyezés: Ennek hátterében nagyon sok tényező állhat. A leromlás legalattomosabb fajtája a környezetszennyezés. 1.Ilyen a peszticidszennyezés: A DDT és a hasonló peszticidek a táplálékhálózaton keresztül felhalmozódnak a táplálékláncban, a fogyasztók szervezetében. 2. Vízszennyezés: A mezőgazdasági, ipari és kommunális eredetű szennyvizek a természetes életközösségeket súlyosan károsítják, esetenként meg is semmisítik. A toxikus anyagok és a tápanyagok felhalmozódnak (eutrofizáció), és ez utóbbi oxigénhiányt, végül pedig tömeges halpusztulást okoz. 3. Légszennyezés: Egyik fontos megnyilvánulási formálya a savas ülepedés azaz a légtérbe jutott kénés nitrogénregyületek csapadékkal, vagy száraz ülepedéssel visszajutnak a felszínre. A csapadék és így a talaj savasodását okozó szennyezésnek számos káros biológiai hatása van, így az erdők pusztulása. 4.globális klímaváltozás: A szén-dioxid, a metán és más üvegházhatást fokozó gázok légköri szintjének növekedésé a földi klíma változását, melegedését váltja ki, és számos veszélyt rejt a földi élet minden megjelenési formájára, így az emberre is. Klímánk átlagosan 0,3-0,6 C -kal emelkedett az elmúlt évszázadban, és az óceánok hőmérséklete is enyhén emelkedett az elmúlt 50 évben. Hatására emelkednek a világtengerek szintje, megváltozik a csapadék térbeli eloszlása, gyakoribbak az időjárási szélsőségek. Ezen változásokat követik az élőlények úgy, hogy a sarkok felé vándorolnak. További gond, ha akadályozza vándorlásukat az emberi tevékenység. A tengerekben a vízszint emelkedése legjobban a tengerparti és korallzátonyközösségeket veszélyezteti. 5-ös tétel szerk: Gincsai János oldal 5

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014 II. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Az első forduló túzokkal kapcsolatos feladatait már megoldottátok. Most a második forduló átfogóbb kérdéseinek

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI

A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

TÚRAVEZETÉS. Csoportos látogatóink a következõ programok közül választhatnak: Kenutúra a Fertõ nádasában

TÚRAVEZETÉS. Csoportos látogatóink a következõ programok közül választhatnak: Kenutúra a Fertõ nádasában TÚRAVEZETÉS Csoportok, iskolai osztályok elõre egyeztetett, írásban megrendelt idõpontokban vehetnek részt a túravezetéseinken. Ünnep- és vasárnapokon a csoportvezetés szünetel. Csoportos látogatóink a

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

1Erdészet. Nem élhetünk növények nélkül. Bevezetés. Problémafelvetés. Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak

1Erdészet. Nem élhetünk növények nélkül. Bevezetés. Problémafelvetés. Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak 1Erdészet Nem élhetünk növények nélkül Szerzők: Kliment Mindjov, Szászné Heszlényi Judit Problémafelvetés Időtartam Évszak Hely Szükséges anyagok Tantárgyak A víz és a szél eróziós munkája komolyan veszélyezteti

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrád környékének legfontosabb helynevei: Üdvözöljük Önt/Önöket a Csongrád, Köröszugi túraútvonalunkon! 1. Ugi-rét 2. Tiszaalpári Holt-Tisza 3. Kelem 4. Becsőtó

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT 0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK http://www.eupolisz.hu/pics/utak/140/fokep.jpg http://www.ceglokator.hu/map.php http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s06s01.html A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

Időjárás lexikon. gyerekeknek

Időjárás lexikon. gyerekeknek Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Látnivalók a tanösvény állomásain

Látnivalók a tanösvény állomásain Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki

Részletesebben

I. Egyszerű választás. 7 pont

I. Egyszerű választás. 7 pont A feladatokat készítette: Drávucz Lászlóné, Szolnok Lektorálta: 2012. április 21. Fülep Teofil, Miskolc Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 7 8. évfolyam 2011/2012. A csapat kódszáma:..

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében. Bad Sauerbrunn 2010. november 19.

Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében. Bad Sauerbrunn 2010. november 19. Sikeres határon átnyúló együttműködés a Fertő-Hanság Nemzeti Park térségében Bad Sauerbrunn 2010. november 19. A Fertő-Hanság Nemzeti park és a Nationalpark Neusiedler See- Seewinkel védett területei Fertő-tó

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. KÖRNYEZETVÉDELEM 3. Előadás 2011.09.22. dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008.

Részletesebben

SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag

SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS. - Egyeztetési anyag KKT. KKT. 7700 MOHÁCS, HUNYADI JÁNOS U. 10. TEL./FAX: 69/300-487, MOBIL: 30/489-7800 SZEREMLE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE SZERKEZETI TERV LEÍRÁS - Egyeztetési anyag Gáll Csaba okleveles építészmérnök vezető

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.

Makói útikalauz. és a város lógója. Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el. Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla,

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek

Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Törökszentmiklós Város területén található helyi védelemre javasolt természeti értékek Javaslat helyi jelentőségű védett természeti értékek védetté nyilvánításához Készítette: Petre Anna Gabriella K2/16-0266

Részletesebben

A Kikládok gyöngye A Rocky Retreat luxusvilla

A Kikládok gyöngye A Rocky Retreat luxusvilla A Kikládok gyöngye A Rocky Retreat luxusvilla Szöveg: Trencséni Dávid / Építész: Ilias Bratopoulos / Fotó: Costas Vergas Két luxusapartman épült Mykonos, azaz Mükéné szigetén hasonló koncepció alapján

Részletesebben