5/a Evolúció és ökológia. Viselkedésökológiai alapismeretek
|
|
- Irén Horváth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 5/a Evolúció és ökológia. Viselkedésökológiai alapismeretek Darwin 5 tétele az evolúcióra, amely ma is igaz: - a természetben az egyedek nem egyformák, - az utódok száma sokkal több, mint amennyinek lehetősége van életben maradni, - az utódok között versengés folyik, - a versengés miatt a legjobban alkalmazkodó marad fenn, - ha a legmegfelelőbbek jellegei öröklődnek, akkor azok átadódnak a következő generációnak. Az adaptáció a környezethez való alkalmazkodást jelenti, amely a szelekció útján megy végbe. Fajtái az irányított, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció. A fajképződés a specializációhoz kapcsolódik, lehet: - allopatrikus (elszigetelődés miatt alakul ki az eredetiből két faj), - szimpatrikus (nincs térbeli elszigetelődés, hanem más tényezőkhöz való alkalmazkodás következménye), - parapraktikus( lefűződés korlátozott kapcsolat miatt.) A populáció egyedei között sajátos:, a fajra jellemző kölcsönkapcsolatok figyelhetők,meg. Ezek fontos szerepet játszanak az élőhely adottságainak kihasználásában, a populáció struktúrájának kialakításában és valamennyi közvetlenül vagy közvetve a fajfenntartást segíti. Egy részük a növényi és állati populációkra egyaránt jellemző (pl.: versengés), a többi főleg az állatpopulációknál áll fenn. A legfontosabb kölcsönkapcsolatok: - versengés (mindkét fél számára negatív jellegű egymásrahatás), - táplálkozási kapcsolatok (pl: a ragadozók közös vadászata), - védelmi kapcsolatok (a gerinceseknél gyakori; lehet alkalmi, időszakos vagy tartós; a ragadozók támadásának sikeressége sokkal kisebb, ha a zsákmányállatok csapatmérete nagy), - telelési/alvási kapcsolatok (hőkisugárzás csökkentése), -. vándorlási (mindig időszakos, laza kötődés; a határozott irányú mozgást vándorlásnak, a határozatlant kóborlásnak nevezzük), szaporodási kapcsolatok (a szexuális és ivadékgondozási kapcsolatokat foglalja össze, lehet ideiglenes és tartós), - territoriális (a biotóp egy kisebb területének - territórium - sajátos viselkedésmóddal történő megjelölése és védelmezése a fajtestvérekkel szemben; gerincteleneknél ritka, gerincesek között főként a madarakra és az emlősök egyes csoportjaira jellemző). 5.b Fertő Hansági Nemzeti Park A védett terület nagysága: hektár, ebből fokozottan védett 7492 hektár. Elhelyezkedés: A fertői rész Fertőrákos, Sopron, Nagycenk, Hegykő, Sarród és Fertő újlak által határolt, míg a hansági terület egyrészt Kapuvártól északra, másrészt Jánossomorja, Mosonszolnok és Lébény között, illetve Lébény határában található. A Fertő-Hanság-medence a Kisalföld legnyugatibb része, ami a Keleti-Alpok kiemelkedése, felgyűrődése során a Pannon- és a Bécsi-medence határán alakult ki. Egységes tájként az alsó-ausztriai Lajta-hegységig tart. A megsüllyedt medencét később az erózió és a szél (defláció) alakította. A Fertő- Hanság egészen a századig egységes, több, mint hatszáz négyzetkilométeres kiterjedésű vízi világ volt, amelyben a Fertő tó és a Hanság vizei összeértek, utánpótlásukat pedig a Dunától, a 5-ös tétel szerk: Gincsai János oldal 1
2 Rábától, a Rábcától és kisebb patakok sokaságától kapták. Az ott lakók települései között nem egy volt, amelyik egész éven át csak csónakkal volt megközelíthető. A terület lecsapolását, kiszárítását és mezőgazdasági területté történő alakítását a 17. századtól többször is megpróbálták, de a két vízteret, a Fertőt és a Hanságot csak 1912-ben a mexikópusztai (ma Fertőújlak) zsilip segítségével tudták szétválasztani. A mélyebb hansági területek kiszárítását pedig az ötvenes években (ifjúsági építőtáborok sokaságával) megépített Hansági-főcsatornával sikerült elérni. A Fertő tó és környéke A megközelítőleg észak-déli irányú, 36 kilométer hosszú Fertő tó mintegy 309 négyzetkilométeres felületéből mindössze 75 négyzetkilométer tartozik Magyarországhoz. Ez a kiszélesedő déli rész az amúgy is alig egy méter átlagmélységű tó legsekélyebb, elmocsarasodó része. A Fertő története során legutóbb ben többször is teljesen kiszáradt, majd egy csapadékosabb időszakban újraéledt. Erősebb déli szél esetén a sekély magyarországi részen ma is iszapzátonyok tömkelege kerül szárazra a szélnyomás miatt. Az eredetileg lefolyástalan, pocsolyás területet jelentő "fertő" jelzőt a tó egyik kutatója tette meg a tó tulajdonnevévé, ezzel találóan, és röviden jellemezve ezt az élőhelyet, amit a folyamatosan iszapszemekkel telített, a legkisebb szélre felkavarodó sekély víz, az ebből következő gyenge fény és oxigénellátottság jellemez. A tó színe folyamatosan szürke a benne lebegő iszapszemcséktől, de a hatalmas kiterjedésű nádasokban meghúzódó belső tavak sötét olajbarnák a magas szervesanyag-tartalmú (eutróf) vízben oldott huminsavaktól. Az alföldi szikes tavakra emlékeztetető, magas sótartalmú víz nyáron fenékig felmelegszik, míg télen fenékig befagy. Ez az elöregedő, meglehetősen ingatag ökológiai környezet rendkívül sokszínű, és értékes élővilágnak nyújt otthont. A tó magyarországi területét szinte teljesen nádas fedi, nyílt vízfelületet csak a nádason túl, a tó közepe felé, a nádasok belső tavaiban, és a nádasba vágott, útvesztő bonyolultságú csatornarendszeren találunk. Ez utóbbi a nyílt vízfelületet köti össze a tó környéki településekkel, a belső tavakkal, valamint a nádkitermelő területekkel a halászok használják időtlen idők óta. (A Fertőrákos mellett kialakított fürdőtelepről felejthetetlen csónakkirándulás tehető a belső tavakhoz.) Ezt az élőhelyet nád, keskenylevelű gyékény és telelősás alkotja. A nyílt vízterületen különböző hínártársulások, rence, érdes és sima tócsagaz, valamint a területre a madarak által behurcolt fésűs békaszőlő és tengerparti káka él. A nádas, hínáros élőhelyen alsóbbrendű életek ezrei kavarognak: vízi bolhák, vízi poloskák, pókok, kabócák, kérészek, szitakötők és bagolylepkék. A nádas részeken lápi póc és réti csík is él, de halállományának jellegzetes képviselői a fertői nyurgaponty, a garda vagy a süllő, a belső tavakban compó, sügér, pirosszemű kele. Persze a tó messze földön híres lakói a madarak: nagykócsag, kanalas gém, bölömbika, búbos vöcsök, több récefaj, szürke- és vörösgém, nyári lúd, nádi rigó és nádiposzáták több faja él a nádrengetegben. Nád-országot a délkeleti, keleti partrészen nedves rétek, láposok, szikes legelők és kisebb szikes tavak széles sávja övezi, melynek élővilága az alföldi szikeseket idézi. Jellemző növényeik a bárányparéj, a kamilla, vagy a bennszülött sótűrő sziki őszirózsa, sóballa, sziksófű és a fertői mézpázsit. A Fertő körüli szikes tavacskákon szigorúan védett kis lile, gulipán, piroslábú cankó és gólyatöcs fészkel. A kis tavak madárszigetein (például a mexikópusztai tavakon) ezres madárkolóniák élnek: dankasirályok, küszvágó csérek, kontyos récék stb. A terület fontos pihenőhely az őszitavaszi madárvonulás idején, amikor madarak ezrei zsizsegnek a Fertő körüli tocsogókban és a tavon.az eddigiektől jelentősen eltérő világot találhatunk a tó délnyugati partjainál. A Fertő-melléki dombsor lajtamészkövén molyhos-tölgyes karsztbokorerdő és erdős sztyeppréti társulások élnek. A Szárhalmi-erdőben több, mint hatvan védett növényritkaság teremt tündérországot, közöttük olyan kuriózumok, mint a leánykökörcsin és a 5-ös tétel szerk: Gincsai János oldal 2
3 feketekökörcsin, tizenkilenc kosborfaj, közöttük a csodás boldogasszony papucsa, törpe nőszirom, nagy ezerjófű stb. A dombok alján a kis, kéthektáros Kistómalmi láprét jégkori maradvány élőhelye húzódik meg, a csak itt élő mocsári hízókával, valamint gyapjúsással, kígyónyelv páfránnyal. A dombsor a Fertő tavi kétéltű- és hüllőfauna telelőhelye is, ezért ősszel odafelé, tavasszal vissza az éltető vízhez unkák, kecske- és ásóbékák, varangyok százezrei indulnak, sűrű, tömött sorokban. Sajnos a Fertő körüli autóutakon (különösen Hidegség és Fertőboz között) ezrével esnek az autók áldozatául. Az utóbbi időben a nemzeti park elkezdte terelők és az autóút alatt átvezető átereszek kiépítését, ezzel segítve a békák vándorlását. Hanság A Hanság egykor Magyarország legnagyobb egybefüggő lápvidéke volt, a régiek a Fertő "édesanyjaként" tiszteltek. Felszíne mintegy három-négy méterrel alacsonyabb, mint a környező vidékekkel érintkező peremvidéke. Ebben a hatalmas, lapos, lefolyástalan medencében évezredeken át a láp, a rekettyés, a kis tavakkal tarkított zsombékos rét, és úszó szigeteivel a mocsár volt az úr, a pákász, csíkász, a madarász, a rákász és a halász ember csak vendég. A terület neve, a "hany" is lápot jelöl eredetileg. A falvak jobbára a Hanságból pár méterrel kimagasodó halmokra gorondokra épültek. Ezek az egykori lápszigetek kis dombok formájában ma is felismerhetők a területen járva, és nevükkel továbbra is jelzik az egykori településeket. Amint említettük, a Hanság lecsapolása alig ötven évvel ezelőtt fejeződött be, és ezzel megpecsételődött a sorsa. Ezt az életet a szó szoros értelmében a víz hordta a vállán. A tőzeges láp a lecsapolás után összeesett, kiszáradt, elporladt. Azonban egy-egy kisebb élőhelyen a felszín alatti morfológiai viszonyok megakadályozták a víz elszökését, és mindmáig megőrizték a hany valaha volt csodáját. Ezeket a területeket ma a nemzeti park őrzi és ápolja. A Déli-Hanságban ilyen a Kapuvártól északra, Osli mellett található Király-tó, a Csíkos égeres, és a Zsidó-rét. A Hansági főcsatornától északra elterülő Északi-Hanságban pedig a Jánossomorja, és Lébény közötti terület, illetve Lébénytől pár kilométerre lévő Tóköz vidéke, két szigorúan védett tavával, a Fehér- és a Barbacsi-tóval. A déli Kapuvár körüli területeit égerlápok, rekettyések uralják. Kiemelkedő jelentőségű területe a Csíkos-égeres, amelynek "lábas" (támasztógyökeres) égerein telepekben szürke gémek laknak, és nem ritka a barnakánya és a fekete gólya fészkelése sem. A Király-tó felé indulva a Csíkos égeres után található a Király-tói égeres és a mellette húzódó rekettyés láprét. A vízlepte, sűrű aljnövényzetű, alig meglábalható erdőben mocsári és szálkás pajzsika él. Területén ( ami a Rábca töltéséről jól belátható ( haris, réti fülesbagoly, póling fészkel. Az egykor volt Király-tó a lecsapolások miatt ma már csak önmaga árnyéka, de mind több jel utal arra, hogy a folyamatos tőzegkitermelés miatt ismét megtalálja egykori ideáját, és életre kel. Már ma is madarak ezreit láthatjuk a tó körül, és ha lassan is, de növényvilága is regenerálódik.kapuvártól délre, a Csáfordjánosfa melletti tőzikés Öregerdő az egykor a Hanságba torkolló folyókat kísérő ligeterdők kocsányos-tölgyeseinek egyik utolsó darabkája. Az északi területének nagy részét nedves kaszálók, láprétek, tocsogók idilli tájai alkoták nyári hajnalban a párás reggel lenyűgöző élmény ezeken a nedves területeken. Az Úrhanyi-, Pintérhanyi- vagy Német-hanyi láp kőperjés, nyúlfarkfüves rétjeinek élővilágát a mocsárvilág elitje alkotja: jó néhány kosborfaj, kornis tárnics, illatos hagyma, buglyos szegfű, és hosszan sorolhatnánk még az itt élő védett növényeket. Az erdős részeken fekete gólya, gémek, esetleg kabasólyom fészkel. Az északi hany nyugati, Jánossomorjához közel eső részén pedig komoly túzokpopuláció él, nem beszélve a szigorúan védett parlagi viperáról.a Lébénytől délnyugatra található Tóköz két híres tava a Fehér, és a Barbacsi-tó 5-ös tétel szerk: Gincsai János oldal 3
4 szigorúan védett terület. A kis, egyenként mindössze kétszáz hektár körüli területek azonban rendkívül értékes élővilágot őriznek. Több száz fészkelő vízi madara között bölömbikák, törpe, vörös és szürke gémek, nádi énekesek találhatók. Vonuláskor vízi madarak ezrei lepik el a tavakat. A nemzeti park területén a természet csodáin túl értékes történelmi és kulturálisnéprajzi látnivalókkal is találkozhat az utazó. Mindenek előtt illik megemlíteni a nemzetközi hírű, ősöreg fertőrákosi kőfejtőt, amelynek jól faragható lajtamészkövét már a rómaiak is felhasználták Scarbantia (Sopron) falainak építéséhez (később Bécs palotáit építették belőle, ma pedig nyaranként koncertek és operák mitikus környezetét adja). Sopronban keresztezte egymást a kelet-nyugati pannon út és a Rómából északra tartó borostyánút emlékeik, több más római kori lelet mellett, megtalálhatók a városban. Ilyen emlék a Fertőrákos melletti Mithras-barlangszentély, vagy a Sarród körül feltárt római villák maradványai is. Később hunok, avarok, besenyők, magyarok telepedtek le a területen. Az Árpád-korból fennmaradt lébényi templom román kori építészetünk egyik legszebb emléke. Szintén ebben a korban keletkezett a hidegségi körtemplom. A török pusztítás utáni időkből, a barokkból származó műemlékeknek is gazdag tárháza a táj (Fertőrákos, Fertőboz, Nagycenk, Fertőszéplak, Fertőd stb). 5/c Élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása A biodiverzitás emberi tevékenységből adódó legfőbb veszélyeztető tényezői a következők: 1.Élöhelypusztítás 2.Élőhely-fragmentáció 3.Élőhelyleromlás 4. Egyes fajok túlzott hasznosítása 5. Idegenhonos fajok betelepítése 6. Fertőző betegségek felgyorsult terjedése.a veszélyeztető tényezők hatása annyira gyorsan és olyan nagy területen jelentkezik, hogy a fajok képtelenek adaptálódni vagy megfelelőbb élőhelyekre elvándorolni. A természetes életközösségek legnagyobb mértékű pusztítása az elmúlt 150 év eredménye. A földi bioszféra feletti emberi domimmciának három megnyilvánulása van: 1. A felszín átformálása 2. A nitrogénforgalom megváltoztatása 3. A légkör szénforgalmának megváltoztatása. Az emberi populáció növekedése biztosan felelős a biodiverzitás csökkenéséért. Ezen kívül a kevéssé hatékony, pazarló és túlzott forráshasznosítás szintén fontos oka. A források ilyen mértékű használata hosszú távon nem tartható fenn. (Pl: fejlődő országokban a farmerek kimerült földekről kihasználatlan területekre vándorolnak, eredeti növényzetet felégetik, használják a földet, mikor kimerül, új területekre vándorolnak, és így tovább; de bányászat fakitermelés, kereskedelmi halászat is példa erre.) Az élőhelypusztítás hatásai: a ma kihalással veszélyeztetett gerincesek pusztulásának legfőbb oka az élőhelypusztulás. Ázsia trópusi területein az őserdei élőhelyek 65 %-a elpusztult. A Szaharától délre fekvő országokban összességében szintén körülbelül 65%-al zsugorodtak az erdők. Sok faj eredeti élőhelyének döntő többsége már elpusztult, s csak elenyésző rész maradt fenn védett területeken. Néhány ázsiai főemlős eredet élőhelyének 95 %-a elpusztult. Veszélyeztetett élőhelyek: 1. A trópusi esőerdők a szárazföldek területének kb. 7 %-át borítják, de a fajok kb. 50 %-a él bennük. Napjainkban évente kb km 2 esőerdőt pusztít el az ember, (fakitermelés, nagyüzemi ültetvények, marhalegelők) 2. Trópusi száraz erdők mezőgazdasági hasznosítás miatt 5-ös tétel szerk: Gincsai János oldal 4
5 3. Mérsékelt övi természetes gyepek szinte teljesen megsemmisültek, szántóvá, legelővé alakultak (A Kárpát-medencében az erdőssztyepp vegetáció az egyik legveszélyeztetettebb természeti érték.) 4. Vízi és vizes élőhelyeket lecsapolják, duzzasztják, feltöltik, szabályozzák vagy kémiai szennyezés áldozatává válnak 5. Mangroveerdő a trópusi területek vizesélőhely-típusa. (Tengerparti részeken, ritka fafajok, sós vizeket tűrik.) Rizstermesztésre, garnélarák intenzív termesztésére hasznosítják, 6. Koralzátonyok 10%-a pusztult el napjainkban, s további 30% pusztulása várható a vízszennyezés, az üledéklerakódás (az erdőírtások következtében) és a halak és kagylók túlzott hasznosítása következtében. Az élőhelypusztítás hatására az időszakosan száraz éghajlatú területeken sok társulás fokozatos elsivatagosodáson megy keresztül. Ide tartoznak a trópusok füves, cserjés, és száraz erdőtársulásai, valamint a mérsékelt öv mediterrán éghajlatú területeinek cserjés társulásai. Élőhely-fragmentációnak nevezzük azt a folyamatot, melynek, során egy nagy, összefüggő élőhely. mérete, csökken és több darabra osztódik.. Ez létrejöhet utak, vasutak, városok, mezőgazdasági területek hatására. A fragmentáció akadályozza a fajok normális terjedését, új területeken való megtelepedését. Új populációjuk alakulhat ki. Az elszigetelt fragmentumok fajszáma idővel csökken, mert a természetes szukcesszió hatására megváltozó feltételek több faj lokális kihalását okozzák. Új fajok nem tudnak átjutni az elszigetelő akadályokon, megnő azon fajok aránya, amelyek át tudnak jutni. A táplálékszerző képesség is leromlik, gátlódik a párválasztás és a megporzás, felgyorsul a populációk hanyatlása. A szegélyzónában az élőhely belsejétől eltérő viszonyok uralkodnak. A szegélyhatások közül a 1. mikroklimatikus változások a következők: erdő esetében fakivágással a direkt sugárzás hatására a talaj kiszárad, ez a hatás az erdőfolt belseje felé csökken, sok faj nem tud az erdőszegélyen megmaradni és megváltozik a társulás összetétele a szegélyeken. Hirtelen megerősödik a szél, ami ki dönti a fákat, a levegőt és a talajt fokozottabban szárítja. 2. Az erdőszegélyeken a fokozott szélerősség, a kiszáradás, a magasabb hőmérséklet együtt növeli a tűzveszélyt. 3. Felszaporodnak a növényevő, a mindenevő, és a ragadozó állatok a szegélyeken, mert hozzáférhető új zsákmány áll rendelkezésre. 4. Á vadállatok közelebb kerülnek a háziállatokhoz és ez mindkét irányban megnöveli a fertőzésveszélyt. Élőhelyromlás és szennyezés: Ennek hátterében nagyon sok tényező állhat. A leromlás legalattomosabb fajtája a környezetszennyezés. 1.Ilyen a peszticidszennyezés: A DDT és a hasonló peszticidek a táplálékhálózaton keresztül felhalmozódnak a táplálékláncban, a fogyasztók szervezetében. 2. Vízszennyezés: A mezőgazdasági, ipari és kommunális eredetű szennyvizek a természetes életközösségeket súlyosan károsítják, esetenként meg is semmisítik. A toxikus anyagok és a tápanyagok felhalmozódnak (eutrofizáció), és ez utóbbi oxigénhiányt, végül pedig tömeges halpusztulást okoz. 3. Légszennyezés: Egyik fontos megnyilvánulási formálya a savas ülepedés azaz a légtérbe jutott kénés nitrogénregyületek csapadékkal, vagy száraz ülepedéssel visszajutnak a felszínre. A csapadék és így a talaj savasodását okozó szennyezésnek számos káros biológiai hatása van, így az erdők pusztulása. 4.globális klímaváltozás: A szén-dioxid, a metán és más üvegházhatást fokozó gázok légköri szintjének növekedésé a földi klíma változását, melegedését váltja ki, és számos veszélyt rejt a földi élet minden megjelenési formájára, így az emberre is. Klímánk átlagosan 0,3-0,6 C -kal emelkedett az elmúlt évszázadban, és az óceánok hőmérséklete is enyhén emelkedett az elmúlt 50 évben. Hatására emelkednek a világtengerek szintje, megváltozik a csapadék térbeli eloszlása, gyakoribbak az időjárási szélsőségek. Ezen változásokat követik az élőlények úgy, hogy a sarkok felé vándorolnak. További gond, ha akadályozza vándorlásukat az emberi tevékenység. A tengerekben a vízszint emelkedése legjobban a tengerparti és korallzátonyközösségeket veszélyezteti. 5-ös tétel szerk: Gincsai János oldal 5
Természetvédelem. 4. előadás: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 2.
Természetvédelem 4. előadás: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 2. Amiről a mai előadáson szó lesz: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők: Az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása a
RészletesebbenAz ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva
Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok
RészletesebbenHa a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési
A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenA biodiverzitást veszélyeztető tényezők
A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenTávcsöves csillagászati bemutató Mit láthatunk a Fertő feletti csillagos égbolton? január :00
Távcsöves csillagászati bemutató Mit láthatunk a Fertő feletti csillagos égbolton? 2019. január 25. 17:00 Hanság túra I. - Osli-Hany Évkezdő programjainkra szeretnénk felhívni mindazok figyelmét, akik
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
Részletesebben10 rémisztő tény a globális felmelegedésről
10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
Részletesebbenlétük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge
Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a
RészletesebbenAUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA
AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán
Részletesebben"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a
VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.
RészletesebbenVersenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:
Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenCurie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/ évfolyam TERÜLETI DÖNTŐ
A feladatokat írta: Birikiné Nyéki Andrea, Tarnaörs Kódszám:... Lektorálta: Széchenyiné Lőrincz Ilona, Szolnok 2017. február 18. Curie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/2017. 7-8. évfolyam TERÜLETI DÖNTŐ
RészletesebbenKörös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014 II. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Az első forduló túzokkal kapcsolatos feladatait már megoldottátok. Most a második forduló átfogóbb kérdéseinek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenLIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN
LIFE16 CCA/HU/000115 AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSA RÁKÓCZIÚJFALUBAN Előadó: Varga József
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenTéma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök
Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenA monszun szél és éghajlat
A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenMENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák
MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez
RészletesebbenA VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI
A VELENCEI-TÓ KÖRNYÉKÉNEK BORAI 2011-ES PALACKOS BORLAP www.lsimon.hu ZÖLDIKE 2011 ZÖLD VELTELINI MIN SÉGI SZÁRAZ FEHÉRBOR A zöldike sárgászöld szín, vaskos cs r pintyféle. A hím szárnya és farkának tövi
RészletesebbenKörnyezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) A bioszféra változásai
Az erdőirtás, mint globális probléma Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) A bioszféra változásai 2018/2019-es tanév II. félév Dr. habil. Zseni Anikó
RészletesebbenOsli-Hany madarai március 10. 9:00. Szikes tavak madarai március 10. 9:00. Osli-Hany madarai március 24. 9:00
Hóvirágos túra a hédervári Vadaskerti-erdőben Egykoron a Szigetköz magasabb ártéri szintjeit a tölgy-kőris-szil ligeterdők uralták. A keményfás ligeterdő az otthona számos jól ismert lágyszárú növényfajnak
RészletesebbenFELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.
1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...
Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.
RészletesebbenKlíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...
Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött
Részletesebben4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba
4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág
RészletesebbenA FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális
RészletesebbenTurizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés
Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik
RészletesebbenAz élőlény és környezete. TK: 100. oldal
Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenG L O B A L W A R M I N
G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
RészletesebbenA Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata
RészletesebbenVÍZ-KVÍZ Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján?
VÍZ-KVÍZ 1. 1. Mikor van a víz világnapja? 1. március 23. 2. április 22. x. március 22. 2. Mire figyelmeztetnek a környezetvédők a víz világnapján? 1. a folyók és tavak szennyezettségére 2. a Föld vizeinek
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenKosborok az erdőkben Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
A trópusokon fák ágain és kérgén megtelepedő és talajlakó fajaik egyaránt vannak, a mérsékelt övben csak utóbbiak. A legtöbb faj élőhelyigénye igen jellegzetes. A különböző gyepeknek, lápoknak is megvannak
RészletesebbenAz energia áramlása a közösségekben
Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
RészletesebbenMagyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenÉrettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A
Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség
RészletesebbenA térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13
Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai
RészletesebbenKivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil
Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,
Részletesebben1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS
1. KÖRNYEZETSZENNYEZÉS Munkánkat, környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, papíralapú forrásanyagok felhasználása nélkül végeztük el. Gondolataink alapmotívumait az interneten fellelhető ismeretanyagok
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605
RészletesebbenNégy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok
Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,
RészletesebbenSZKA_207_22. A lázas Föld. Sikolyok az üvegházból
SZKA_207_22 A lázas Föld Sikolyok az üvegházból diákmelléklet A lázas Föld 7. évfolyam 219 22/1A HÁTTÉRANYAGOK A klímaváltozás témájának feldolgozásához A kiotói megállapodás Az iparosodott országok 1997-ben
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenSOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:
RészletesebbenTÚRAVEZETÉS. Csoportos látogatóink a következõ programok közül választhatnak: Kenutúra a Fertõ nádasában
TÚRAVEZETÉS Csoportok, iskolai osztályok elõre egyeztetett, írásban megrendelt idõpontokban vehetnek részt a túravezetéseinken. Ünnep- és vasárnapokon a csoportvezetés szünetel. Csoportos látogatóink a
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
RészletesebbenA Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenTERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET
1. Húzz nyilakat a megfelelő helyre és a térkép mellett számmal jelöld az európai világörökség helyszínek nevét! Minden helyszínről találsz egy állítást, párosítsd össze! Olvasd le a helyszínek földrajzi
RészletesebbenA parlagfű Magyarországon
Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása
RészletesebbenTermészetmadárvédelem. gyerekszemmel
Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben
RészletesebbenÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken
ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban
RészletesebbenVárosiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenA NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI
A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 2. forduló Beküldési határidő: május 8. cím: 2. FORDULÓ
2. FORDULÓ 1. Feladat: Madárismeret Nevezzétek meg a képen látható madárfajokat, majd válaszoljatok a kérdésekre! 1. 2. 3. 4. 5. 6. a) Melyik madárfaj a kakukktojás? Miért? b) Ragadozó madarak között ritkaság,
RészletesebbenMiért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?
Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenA domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások
A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév
ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenLátvány elemek koncepció terve
Látvány elemek koncepció terve A A Modern Városok Program keretében megvalósuló Pangea Ökocentrum (Sóstói Többfunkciós Oktatási Központ) Építési Kivitelezési Tervdokumentációjához Építtető: Nyíregyházi
RészletesebbenSzőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein. Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens
Szőlőtelepítés Tokaj-Hegyalja Natura 2000-es természeti területein Zsólyomi Tamás Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság ökológiai szakreferens Mit védünk? A szőlőtelepítések által érintett védett természeti
RészletesebbenVadludak és vízimadarak Tatán
Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű
RészletesebbenNagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről
Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat
RészletesebbenTETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?
TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó
Részletesebben