Az úton. Beszámoló a májusi küldöttértekezletrõl BELMISSZIÓ BELMISSZIÓ ÉLETUTAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az úton. Beszámoló a májusi küldöttértekezletrõl BELMISSZIÓ BELMISSZIÓ ÉLETUTAK"

Átírás

1 BELMISSZIÓ BELMISSZIÓ ÉLETUTAK Beszámoló a májusi küldöttértekezletrõl A Keresztény Advent Közösség május én tartotta szokásos évi küldöttértekezletét. A küldöttértekezlet elsõ napja konferenciai istentiszteleti nap volt: az ország minden gyülekezeti tagját közös szombatünneplésre hívtuk. Az istentisztelet helyszínéül a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar dísztermét választottuk. A nagy létszámra tekintettel a szombatiskolai tanulmányt (A keresztény ember állampolgársága az idõk jelei fényében) igehirdetés formájában hallgattuk meg a tanulmány készítõjétõl: Soós Attilától. A délelõtti igehirdetést (Az Õ isteni ereje mindennel megajándé- fel a közösség vezetõinek, és további tapasztalatokat, hozzászólásokat hallgathattunk meg. Az országos küldöttértekezlet másnap, vasárnap kilenc órakor kezdõdött. A nyitó áhítatban Makra 2 AZ IDÕK JELEI 2009/3. az osztály munkáját ezentúl Cserbik János testvér irányítja. Az ebédszünetet követõen került sor az alapszabály-tervezet, valamint a szervezeti és mûködési szabályzat vitájára, majd elfogadására. A kiküldött tervezetek alapján a gyülekezetek észrevételeket és javaslatokat fogalmaztak meg, amelyeket közösen megbeszéltünk. Végül az értekezlet végleges formába öntötte mindkét szabályzatot, amelyek május 23-án lépnek hatályba. A dokumentumokat rövidesen eljuttatjuk a gyülekezetekhez, illetve az alapszabályt a Kerak honlapján is hozzáférhetõvé tesszük. Az úton A Jenõ Asa király reformációjának tanulságait elemezte. Ezt követõen meghallgattuk közösségünk elnöké- kozott minket) Hites Gábor tartotta. Az ebédszünetet követõen a közösségünk munkájával kapcsolatos tapasztalatok és szükségletek vetítéssel egybekötött megbeszélésére került sor. Közös imára is lehetõség volt, külön teremben. A délutáni igehirdetést (A Te házadhoz való féltõ szeretet emészt engem) Sonnleitner Károly tartotta. A konferenciai istentiszteletet fórumbeszélgetéssel zártuk, ahol a résztvevõk kérdéseket tehettek nek és gazdasági vezetõjének beszámolóját, valamint a pénzügyi ellenõrzõ bizottságét. A küldöttek mindhárom beszámolót elfogadták. Lehetõség nyílt az osztályok és intézmények írásban elõzetesen kiadott beszámolóinak véleményezésére, kérdések megfogalmazására is a vezetõk felé. A gazdasági vezetõ elõzetesen benyújtott távozási kérelmét a tanácsadó bizottság elfogadta, helyébe a küldöttek Mentes Vilmos testvérünket választották meg. Mentes testvér szolgálatára ezúton kívánjuk Istenünk áldását és vezetését. A küldöttek tudomásul vették az irodalmi osztály vezetésében történt változást is, mikor arra vállalkozom, hogy a Mesterem és Megváltóm vonzásában eltelt életutamra viszszatekintsek, akkor szükségszerûen Isten kegyelmére és annak gazdagságára fogok figyelni, mert életem árnyoldalait útközben többször is az irgalmasság és a bûnbocsánat tengerébe vetettem. Ebben a beszámolóban önmagamra nem tekinthetek, csak arra, hogy Krisztus hogyan munkálkodott mind az egyéni, mind a családi életünkben. Gyergyószentmiklóson születtem 1971-ben. Szüleim egyszerû munkásemberekként keresték meg a mindennapi betevõt. Egy húgom van, akivel kereszténynek mondható családi légkörben nõttünk fel, soha semmiben hiányt nem szenvedtünk. A katolikus családi és tágabb környezet meghatározta az életünket. Vasárnapról vasárnapra ott voltunk a templomban, már hét-nyolc éves koromtól ministráltam, és vonzott az oltár közelsége. Vasárnap sohasem dolgoztunk, édesanyám az ebéddel mind a mai napig már elõzõ nap elkészül. Gyerekkoromban egy pap személye indította el bennem a gondolatot, hogy én is papságra készüljek, de csak tizenhat évesen hoztam meg a döntést. Az idei nyáron csodálkozva hallottam otthon, Gyergyóban egy volt osztálytársamtól (aki adventista), hogy már hét-nyolc évesen azt mondtam neki, hogy a pápa tévedhetetlen. Erre nem emlékszem, de tizenhat évesen valóban komoly döntési folyamaton mentem át: átelmélkedtem a keresztút állomásain keresztül urunk Jézus szenvedéstörténetét, és ezt akkor versbe szedve írtam meg. Jól emlékszem, hogy ez mennyire mélyen megindított engem. Egyik barátommal jelentkeztünk a gyulafehérvári kisszemináriumba, és attól kezdve hosszú évekig a katolikus egyház berkeiben zajlott az életem. Nagyon sokat köszönhetek már elhunyt volt osztályfõnökömnek, Simpf Jánosnak, aki elõbb volt ember, kiváló tanár, második apánk, és csak ezután pap. Itt érettségiztem le, és azonnal föl is vettek a teológiai szemináriumba. Közben öt hónapot voltam katona Karánsebesen, kispaptársaimmal együtt, éppen akkor, amikor a diktatúra megdõlt. Ekkor éltem át elõször a halálfélelmet, állig felfegyverezve, hason fekve a hideg karácsonyi éjszakában, amelyhez hasonlót senkinek nem kívánok. Akkorra már több éve személyes kapcsolatom volt az Úrral, de azon az éjszakán és azokban a napokban úgy imádkoztam, mint addig még soha. Ezután négy évet tanultam Gyulafehérváron teológiát, és papnak készültem. Senki nem küldött a szemináriumba és nem is biztatott, éreztem Krisztus hívását, és mentem. Utólag úgy látom, nagy szükségem volt arra, hogy kispapként ott legyek, mert belülrõl ismertem meg az Isten népének helyzetét és az egyház vasfogát, és nem utolsósorban azt, hogy AZ IDÕK JELEI 2009/3. 3

2 ÉLETUTAK ÉLETUTAK olyan Istenem van, akire minden körülmények között számíthatok, aki viszont nem számíthatott rám minden körülmények között. Negyedéves voltam, amikor Japánból hazatért Erdélybe a jezsuita Nemes Ödön, akit egyenesen Isten küldött számomra. Õ vezetett be a személyesen irányított lelkigyakorlatok adásába és a Szent Ignác-i lelkiségbe, amely attól kezdve meghatározta az életemet, és az Úrral való kapcsolatomban minõségi változás állott be. A hitem és imaéletem Krisztus-központúvá lett, a Szentírás kinyílt elõttem, és Isten élõ szava megszólított engem. A Bibliához való viszonyom gyökeresen megváltozott. Isten igéje édes lett a számban, s vágyakoztam az Úr és Mester jelenlétébe, és arra, hogy ebbe az Isten-közelségbe még másokat is bevigyek. Akkora ajándékokat kaptam a személyesen irányított lelkigyakorlatok alatt 1995-ben és késõbb a jezsuitáknál 96-ban, hogy egy egész könyvet írhatnék róla, és végig öröm lenne a szívemben. Mindazonáltal most egyetlen adventistának sem ajánlanám, hogy a saját fejétõl ilyen lelkigyakorlatokra adja magát. Ennek az okaira most nem térhetek ki. Említésre méltó az a tény, hogy Manuel Lacunza is jezsuita volt, akirõl Ellen G. White A nagy küzdelem címû könyvben megemlékezik mint az adventmozgalom jelentõs alakjáról (lásd A nagy vallási ébredés címû fejezetben). Isten népe körében bárhol lehetnek és vannak is õszinte és buzgó, Krisztust követõ emberek. Nemes Ödönt és még egy-két jezsuitát ilyen Isten Lelkének átadott embereknek ismertem meg, akik az életükben kapott világosság fényében a katolikus egyházon belül szolgálják az Urat. Többek között ilyen elkötelezett emberekrõl ír Ellen G. White is a már fentebb említett írásában, A pápaság célkitûzései címû fejezetben is, a 389. oldalon: Ezrek szolgálják Istent ebben az egyházban a legjobb ismeretük szerint. Nem férhettek hozzá Isten Igéjéhez, ezért nem ismerik az igazságot. Soha nem látták meg, mi a különbség a szívbõl való eleven szolgálat és a puszta formaságok, szertartások körforgása között. Isten szánakozó szeretettel figyeli ezeket a lelkeket, akik olyan vallásban nevelkedtek, amely megtévesztõ, és nem elégít ki. Isten világosságot fog adni nekik, amely elûzi az õket körülvevõ sötétséget. Kinyilatkoztatja nekik az igazságot úgy, ahogyan Jézusban van, és sokan Isten népe közé állnak majd. Említettem, hogy Nemes Ödön bevezetett az elmélkedõ imamódba és a lelkigyakorlatok adásába ben szabadévet kértem, és odahaza az ifjúsággal foglalkoztam. Maradandóan emlékezetes ez az év számomra és a feleségem, Rita számára is, mert ekkor ismertem meg õt. Egy csoportvezetõi képzõt tartottam, amelyre õ is jelentkezett. Ott figyeltem fel belsõ ragyogására, amelyrõl õ nem tudhatott. Hittestvéri és baráti kapcsolatba kerültünk, de sosem gondoltam arra, hogy érte vagy bárki másért feladjam azt az elhívást, amit az Úr adott nekem. Minden bizonnyal nem avatnának szentté az akkori és az addigi kettõs életformám miatt, de érdekes módon mégis éppen ebben az évben több fiatal is elindult valamilyen formában az istenszolgálat útján, mert az öt hónapos képzõn sokat imádkoztunk hittel és bizalommal, és még többet énekeltünk az Úrnak. Ha ez a 95- ös év nagy kegyelem volt, akkor a 96-os még nagyobb, mert jelentkeztem Szegedre a jezsuitákhoz, és föl is vettek a Jézus Társaságába, a noviciusok közé. Összesen kilenc hónapot voltam a rendben, és elmondhatom, hogy ez volt a katolikus tanulmányaim és hitéletem koronája. Ott olyan jellemekkel és személyiségekkel ismerkedtem meg, akik mindenképpen hatással voltak és vannak az életemre. Másfél hónapos probációt töltöttem Teréz anya lányainál, ahol naponta hajléktalannak adtunk enni. Vezettük az imádságot, felolvastuk az aznapi evangéliumot, és magyarázatot fûztünk hozzá. Majd más önkéntesekkel együtt felszolgáltuk az ebédet stb. Itt a jezsuitáknál, Ausztriában végeztem el a nyolc-, majd a harmincnapos Szent Ignác-i lelkigyakorlatokat. Ezek révén olyan istentapasztalatban volt részem a teljes csendben és az Alpok szépséges tájain, amely tényleg kevés embernek adatik meg a hatmilliárdból, és amelyre csak a jó Isten tudja, hogy miért volt szükségem, de most már, 12 év távlatából sok mindent megértettem, és nem gyõzök neki hálát adni. Például ekkor láttam meg az Isten igéjén elmélkedve azt, hogy az eddigi kitartásom fõ mozgatórugója a felismert élethivatásom: az evangélium hirdetése volt, és azt is megtapasztalhattam, hogy Isten mennyire szeret engem! Megláttam Isten szeretetében magamat, és megdöbbentett önzésem nagysága, és az, hogy évekig elhitettem magammal, hogy az Urat jobban szeretem, mint saját magamat. Az Úr vádként soha nem hozta elém a bûneimet, sem ekkor, sem más alkalommal, de szembesültem magammal azáltal, hogy még jobban megismertem és megtapasztaltam, kicsoda az én Istenem és mit vállalt értem! Ennek fényében úgy döntöttem, hogy nem akarok kettõs életet élni amiatt, hogy a papi cölibátust nem tudom teljes szívvel megtartani, vagyis egy tálból enni Vele és a sarkamat emelni ellene. A lelkigyakorlatok az addigi kilenc év és kilenc hónap életútját mozdították ki a helyébõl, amikor úgy döntöttem, hogy megházasodom, s családosként fogom szolgálni az Urat és hirdetni az evangéliumot. Mivel már az Alpokban tisztában voltam valamelyest azzal, hogy a döntésemnek milyen következményei lesznek, zokogva borultam az Úr elé, és az Õ személyén kívül semmilyen megoldást nem láttam arra, hogy ez hogyan fog megvalósulni. Amint Jákob küzdött az Úrral, úgy küzdöttem imában én is, és akkor két nagy ajándékot kaptam: a feleségemet, Ritát, és az Úr áldását. Azt mondtam az Úrnak, hogy addig nem jövök le a Tábor hegyérõl, amíg meg nem áldasz. Már akkor kétségeim voltak arra nézve, hogy az az élethivatás, amelyet kaptam az Úrtól, megvalósítható-e a katolikus egyházban, ebben a formában. Mivel soha nem akartam elhagyni a katolikus egyházat, és nem is gondoltam erre, csak a belsõ összeomlás és a fájdalom kísért haza a szülõvárosomba, ahol a fõesperesem elfordult tõlem, és döntésem miatt hiteltelenné váltam a papság elõtt. Minél jobban ragaszkodtam Isten Igéjéhez és ahhoz, hogy hirdessem az evangéliumot, annál nagyobb akadályokba és falakba ütköztem az egyházban. Megkerestem még az érseket is, hogy megoldást ajánljon. Befejeztem a teológiát, de hittanári diplomával sem engedték, hogy elhelyezkedjem, bár a 2002-es államvizsga-eredményem a legjobb volt. Diplomadolgozatomat A világi krisztushívõk apostolkodása címmel védtem meg a II. vatikáni zsinat szellemében. Asztalosmûhelyben dolgoztam segédmunkásként, és 1997 õszén megházasodtam. Helyettes tanárként tanítottam két általános iskolában történelmet és magyart, valamint segédkeztem a helyi televíziónál a vallási mûsorok szerkesztésében elmélkedésekkel és interjúkkal. A helyi katolikus egyház nem támogatott, sõt akadályozott a munkában. Közben megszületett István, majd Dávid is, és boldog édesapa lettem. A feleségemben olyan társat kaptam az Úrtól, amilyet nem érdemeltem meg. Õ mindenben társam és támaszom lett. Igazi anya és hûséges feleség, és õ az, aki édesanyám után a legtöbbet szenvedett velem, miattam és értem. Mivel imádságban a harmincnapos lelkigyakorlatok végén jutott eszembe, hogy õ a feleségem legyen, sosem volt kétségem afelõl, hogy az Úrtól van a házasságunk. Rita kezdettõl fogva megértette, honnan jövök, és azt, hogy hirdetni akarom az evangéliumot ban addig nem várt lehetõség nyílott meg a számomra. Teológiát végzett házas, lelkipásztori kisegítõt keresett a volt Szeged-Csanádi püspök. Jelentkeztem nála, és föl is vett az egyházmegyéjébe. Õ helyezett a hódmezõvásárhelyi Belvárosi Plébániára, ahol négy tanéven át öt állami iskolában hittant tanítottam a gyerekeknek, és az államtól kaptam a fizetést. A szolgálati lakást az egyház biztosította számunkra. A két gyermekkel és a feleségemmel kiköltöztünk a saját lakásunkból, otthon hagytunk mindent és mindenkit, a szüleinket is, és 600 km-re eljöttünk az Urat szolgálni. Itt Hódmezõvásárhelyen született meg Áron fiunk, õ a harmadik. A család létszámban szaporodott, a munkám azonban nem lett 4 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 5

3 ÉLETUTAK ÉLETUTAK kevesebb, s én ezt az elején nem is bántam. Végre lehetõséget kaptam, hogy hirdessem az evangéliumot és taníthassak. A munkakörömet a helyi plébános határozta meg: az iskolai hitoktatás mellett hetente cikket írtam, az ifjúsági csoportot segítettem, már az elsõ évben családos csoportunk alakult, akik egyben a barátaink is lettek. A négy év alatt két kisebb katekumenátusi csoportot vezettem, amelyben hétrõl hétre felnõtteket készítettem elõ a beavatási szentségekre. Ebben a munkában a feleségem is segített. Hetente háromszor, reggelente néhány hívõnek, néha csak egynek, igeliturgiát tartottam, igemagyarázattal és áldoztatással egybekötve. Naponta asszisztáltam (pap mellett segédkeztem) a miséken, és vasárnaponként két misén is szolgáltam és áldoztattam a híveket. Szolgálatom során betekintést nyertem a Magyarországi katolikus egyház életébe a programok, kapcsolatok és a munkám során. A családunk áttelepüléseinek a költségeit szinte teljes egészében a katolikus egyház fizette. Az elsõ két évben még családi pótlékot sem kaphattunk az államtól. A hittanári fizetésbõl és mindenekelõtt az isteni gondoskodás révén éltünk, aki embereket indított arra, hogy mellénk álljanak. Az evangéliumot azonban itt sem tudtam minden akadály nélkül hirdetni. Volt részem kifinomult manipulációban, elhallgatásban, ügyek és események elnapolásában. Megtapasztaltam, milyen pusztító tud lenni az irigységbõl fakadó neheztelés és gyûlölet egy egyházi alkalmazott részérõl, meg kellett tanulnom a gyakorlatban az ellenkezõjét annak, amit nekem a teológián tanítottak, és amiben hittem. Például azt, hogy a püspök szava nem Krisztus szava, bár elvben rajta keresztül is szólhat az Isten. Láttam és tapasztaltam, hogy a magyar társadalom és oktatás zuhanórepülésben van az erkölcs és az emberség tekintetében (kivételek természetesen vannak). Tanúja voltam a helyi egyház és a helyi városi vezetés mind nagyobb összefonódásának, amelybõl kétségtelenül elõny is származott a családunk számára. Valami keveset megtapasztaltam abból, milyen is a trón és az oltár szövetsége, és azonnal láttam, hogy ami ebbõl születik, az nem kereszténység, és nem az, amit szeretnék. Bár a munkámra az egyháznak szüksége volt, és még sok más elkötelezett pap és világi õszinte szolgálatára, hogy ezáltal el tudja rejteni valódi arcát az az Isten-ellenes hatalom, amely az Isten népére fölülrõl ránehezedik Krisztus nevében, Krisztus tekintélyével és Krisztus helyett. Erre a világosságra viszont saját magamtól sohasem jutottam volna el. A Szentlélek volt a segítségemre a Biblia szavai, a tapasztalataink és a Kerak által nyújtott tanításbeli támogatás által. Legalább ez a három tényezõ nagyjából egy idõben és egymást erõsítve gyújtottak bennünk világosságot ott Hódmezõvásárhelyen. A negyedik évben egy tanárnõtõl kaptam két CD-t a Jelenések könyvérõl, és Dániel könyvérõl is egyegy elõadást. Elkezdtem hallgatni, és annyira megdöbbentett, annyira felrázott, hogy kerestem a katolikus választ erre a kommentáraimban, miközben belül éreztem, hogy erre nincsen méltó válasz, mert ez az igazság hangja. A CD-ken az elõadások nagy részét Reisinger János tartotta, azért is fogadtam el, hogy meghallgatom, mert korábban az ATV-bõl már ismertem õt. A katolikus kommentárokból elém táruló válasz egy okos nem válasz volt. Ez rendkívül nyugtalanított engem. Azt mondtam, hogy én ennek utánajárok. Ritával is mindent megbeszéltem és átimádkoztam. Beszereztem Vankó Zsuzsától a Jézus Krisztus apokalipszise I. kötetét, és nagy odaadással el is olvastam. Minden érthetõ, világos, biblikus és színvonalas volt. Azt kérdeztem magamtól, hogy mostanáig ez hogyhogy nem került a kezembe? Alapvetõ különbséget láttam a különbözõ szektás tanítások és irodalom, valamint a Kerak kiadványai között. Ez utóbbi ellenõrizhetõ volt minden módon a Bibliából. Idõközben már három különbözõ Szentírás-fordítást használtam egyszerre, és elcsodálkoztam az egyes fordítások különbözõségén, ezért segítségül beszereztem egy görög magyar szótárt is. Nem tudtam elhinni, hogy 36 éven át jóhiszemûen az orromnál fogva vezettek, különösen azért nem, mert valódi Istennel szerzett tapasztalataink voltak korábbról nekem is és Ritának is. Bár tudtam és éreztem, hogy komoly gondok vannak a katolikus egyházban, mégsem vetõdött fel bennem az, hogy nekem Krisztus szemszögébõl is meg kellene vizsgálni ezt az intézményt, amit már évekkel korábban nem azonosítottam az Isten népének egészével. A Jelenések könyve és Dániel könyve éppen errõl beszélt nekem, és bár tudtam, hogy minden szava igaz, igencsak fájdalmasan viseltem el, mert végül is az egyházban lettem azzá, aki vagyok, az Úr ebben a közösségben formált engem. Korábban az egyházat minden alkalommal megvédtem, jó érveim vannak a szektásokkal szemben. Mostanra azonban világosan láttam, hogy a katolikus egyház tanítása a Biblia alapján nem védhetõ meg, mivel az háromlábú lucaszéken áll : Szentírás, Szenthagyomány és Tanítóhivatal. Ezek közül a legfontosabb a Tanítóhivatal, amely megmondja, hogy a hagyomány révén hogyan kell az Írásokat értelmezni. Ettõl az értelmezéstõl koldul az Isten népe, ahol egy történetkritikai írásmagyarázati módszer elõbbre való, mint a Biblia belsõ összefüggései. Egyre nehezebben viseltük Ritával azt, hogy az emberi ész világosságában megfogant értelmezések és prédikációk Isten szavai lennének hozzánk a szentmiséken. Több erõt, több tartást és nagyobb bölcsességet, bátorságot, olykor egyszerûséget és világosságot éreztünk néhány CD meghallgatása és pár könyv elolvasása nyomán az adventtanításból, mint amit figyelmen kívül lehetett volna hagyni. Úgyhogy két alkalommal is elmentem egy-egy háromnapos lelkigyakorlatra, de nem hozott bennem átütõ eredményt. Bár minden jel arra mutatott, hogy a Kerak irányába kellene lépnünk, a szombat-vasárnap kérdésben nem láttam egészen tisztán, és egy váltás következményeit fölvállalni nem volt erõm. Inkább választottam volna, hogy evangélikus lelkész legyek, semhogy elviseljem azt, hogy egy kisebbség oldalán legyek szombatista. Mi így neveztük odahaza az adventistákat. Idõközben volt egy-egy beszélgetésem Vankó Zsuzsával és Reisinger Jánossal is. Zsuzsa minden kérdésemre világos választ adott, négy kerek órán át bombáztam õt a kérdéseimmel, és láttam, hogy a válaszai biblikusak, helyénvalók és tapintatosak. Szükségem volt arra, hogy személyesen találkozzam azokkal az emberekkel, akik Isten ügyét ebben a nagy ellenszélben felvállalják és képviselik. Azon a nyáron is hazamentünk körülbelül egy hónapra, és az Úr úgy intézte, hogy a plébánosomat elhelyezték, én pedig lelkiismeretben már nem tudtam volna az embereket a katolikus egyházhoz kötni. A döntési folyamatban a végsõ lökést az adta meg, amikor ténylegesen megértettem azt, hogy az egyház a tíz parancsolatot is megváltoztatta. Úgy gondoltam, hogy Isten törvényét ne változtatgassa semmilyen emberi hatalom ezen a földön, mert ha ötszáz vagy ezerévente változtatható a tíz parancsolat, akkor Isten nem lenne az, akinek megismertem Õt, hogy amit mond, az úgy van, az örök és változhatatlan, miképpen Õ maga is. Ha az Isten törvényét át lehet írni, akkor Krisztus szavait is ki lehet forgatni. De hát akkor milyen alapja lesz a hitéletünknek? Ezért úgy láttam, megérett az idõ arra, hogy komolyabban utánajárjak annak, mi is ez a Kerak, mit tanítanak az adventisták, és van-e lehetõségem arra, hogy a Biblia igazságait mélyebbem megértsem és megéljem. Mindezt azért, hogy a gyerekkorom óta felismert krisztusi elhívásra, a Megváltó irántam való szeretetére méltóan tudjak válaszolni, és az evangélium hirdetésére fel tudjak készülni. Az eltelt másfél év során értettem meg, milyen távol vagyok még ettõl a céltól, és azt is, hogy ugyanakkor mennyire közel. Jelenleg a Sola Scriptura Teológiai Fõiskolán, a nappali tagozaton vagyok másodéves, és a Biatorbágyra költözésünk után egy-két hétre született meg a negyedik fiunk: Mátyás. A Hódmezõvásárhelyrõl való eljövetelünk és annak következményei is megérne egy beszámolót, de ezt inkább elmeséljük azoknak, akiket ténylegesen érdekel. Ha a kedves olvasó úgy látja, hogy ez az életút inkább rólam és rólunk szólt, mint Isten tetteirõl az életünkben, akkor már elég okot találhat arra, hogy imáival támogasson minket az önzetlen és önmagunkról megfeledkezõ Krisztus-követés útján. Pongrácz Róbert november AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 7

4 EGYHÁZTÖRTÉNET EGYHÁZTÖRTÉNET Vissza az alapokhoz P. Gerard Damsteegt egyháztörténész tanulmánya utolsó részéhez érkeztünk (az elõzõ fejezetek Az Idõk Jelei 2008/4., 2009/1. és 2009/2. számában olvashatók). Damsteegt testvér írása végén azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek jogosan vetõdnek fel bennünk, amikor rájövünk, hogy mennyi mindent teszünk rosszul, és milyen kilátástalannak tûnik visszatérni ahhoz a mûködõ bibliai gyakorlathoz, amelyet az adventmozgalom sikerrel alkalmazott. A BIBLIKUS MODELLHEZ VALÓ VISSZATÉRÉS KIHÍVÁSAI A gyülekezeti kézikönyvben leírt, jelenleg érvényes gyülekezetvezetési modell olyan mélyen beivódott a hívõk tudatába, hogy nem lenne könnyû visszatérni a biblikus modellhez. Kevés hívõ van, aki egyáltalán tudatában van annak, hogy az adventisták a 20. század folyamán eltértek a helyi gyülekezetvezetés jézusi modelljétõl. Tekintsük most át az újszövetség elveinek megfelelõ gyülekezetvezetési struktúrához való visszatérést akadályozó legfontosabb tényezõket. A gyülekezet Minden gyülekezet saját prédikátort akar, és nemigen szeretne más gyülekezetekkel osztozni. Azok a gyülekezetek, melyek két, három, négy vagy még több gyülekezettel osztoznak a prédikátorukon, általában alig várják azt az idõt, amikor elég nagyok lesznek ahhoz, hogy saját fõállású prédikátoruk legyen, aki minden idejét az õ gyülekezetüknek szentelheti. Ekkor úgy éreznék, végre kaptak valamit, amiért megérte annyi tizedet fizetni a területi elnökségnek. Sok tag alig várja, hogy olyan prédikátora legyen, aki rendszeresen látogatja õket. A prédikátortól azt is elvárják, hogy gondoskodjék a gyülekezet folyamatos növekedésérõl, hogy a jövõben kibõvíthessék a gyülekezeti infrastruktúrát, és új gyülekezeti házat építhessenek, melyet a legmodernebb technológiával szerelnének fel, és felhasználóbarát építészeti megoldásokat alkalmazva alakítanának ki. Azok a gyülekezetek, melyeknek már van saját lelkipásztoruk, általában csalódottak, amikor a területi vezetés bejelenti, hogy a prédikátor más gyülekezetet is kap. Ez általában kevesebb személyes odafigyelést eredményez. A helyi gyülekezet vénjei A gyülekezeti vének ma általánosságban annyira hozzászoktak ahhoz, hogy helyi prédikátoruk legyen, hogy a legtöbb vén a prédikátortól várja a gyülekezeti munka oroszlánrészének elvégzését. A prédikátort fõállású munkásnak tekintik, akinek a legtöbbet kell tennie azért, hogy a gyülekezet olajozottan mûködjék. A kevesebb prédikátori odafigyelés azt jelentené, hogy a véneknek több idõt kellene fordítani a gyülekezet mûködtetésére. Mivel hozzászoktak ahhoz, hogy a prédikátor teszi a legtöbbet a gyülekezetért, a vének gyakran olyan életstílust alakítanak ki, melyben annyira lefoglalja õket saját hivatásuk, terveik és teendõik, hogy alig jut idejük a gyülekezeti munkára. Valószínûleg ez a legfontosabb oka annak, hogy a gyülekezeti vének oly csekély létszámban vannak jelen a vének gyûlésein és a gyülekezeti bizottsági üléseken. A másik ok a gyülekezeti teendõk iránti általános érdektelenség lehet. Azok a prédikátorok, akik be akarták vezetni a gyülekezeti vének által tett látogatások rendszerét, tapasztalatból tudják, hogy ez általában eredménytelen marad, mivel számos gyülekezeti vénnek egyszerûen nem jut ideje egy ilyenfajta munkára. Azok a vének pedig, akik ráérnek, úgy érzik, hogy a prédikátor jobban ért ehhez a munkához, és a lelkipásztorra hagyják a tagok látogatását hiszen õt ezért fizetik. A prédikátorok Számos prédikátor örömmel fogadja, hogy csak egy gyülekezetért felelõs, és nincs túlzottan ínyére, ha több gyülekezetrõl kell gondoskodnia. Azok a fiatal prédikátorok, akiket olyan körzetbe helyeznek, ahol több gyülekezet is van, a lelkipásztorkodás csúcsának azt tartják, ha egyetlen gyülekezethez nevezik ki õket. Úgy érzik: azzal, hogy csak egy gyülekezetük van, valami igazán jelentõs eredményt érhetnek el anélkül, hogy ettõl elvonná õket a többi, kisebb gyülekezetrõl való gondoskodás. Korábban a prédikátorok csak néhány évig maradtak gyülekezetükben. A prédikátorok gyakrabban történõ áthelyezését azzal indokolták, hogy mindegyiküknek vannak erõs és gyenge oldalaik. Ezért úgy gondolták, hogy a lelkipásztorok néhány évente történõ áthelyezése használni fog a gyülekezeteknek. A következõ prédikátor más erényeket hoz a gyülekezetbe, mint elõdje, ami a gyülekezet kiegyensúlyozottabb fejlõdéséhez vezet. Ezzel szemben egy ideje a lelkészi szolgálatra vonatkozó, adventizmuson kívülrõl származó elképzelések hatására elterjedt az a nézet, hogy jobb, ha a prédikátor sokkal tovább marad a gyülekezetben, mert ez biztonságérzetet ad a gyülekezetnek és a prédikátor családjának, és a lelkész könnyebben megvalósíthatja a gyülekezettel kapcsolatos hosszú távú terveit. Ma némely prédikátor tíz, tizenöt vagy akár húsz éve is szolgál egyetlen gyülekezetben. A legtöbb prédikátor nem fogadná örömmel az adventista úttörõk gyakorlatához való visszatérést, akik az újszövetségi gyülekezetvezetési modellhez ragaszkodtak amely nem ismerte az állandó prédikátor fogalmát. A területi elnökségek Az állandó prédikátor intézményére épülõ jelenlegi gyülekezetvezetési modell elõnyös a területi vezetõk számára is. Az egyik legfontosabb elõny, hogy a területi elnökség nagyobb közvetlen befolyást gyakorol a helyi gyülekezetre, mivel a prédikátor a területi vezetésnek, nem pedig a gyülekezetnek felel. A Hetednapi Adventista Egyház 1863-as megszervezése óta a helyi gyülekezet vagyona a területi elnökséghez tartozik. Ma a területi elnökség nemcsak tulajdonosa a gyülekezeti épületnek, hanem mivel a prédikátor a területi elnökség alkalmazottja, a területi elnökség végsõ soron felügyeli a helyi gyülekezetet. Melyik területi elnökség adná fel szívesen ezt az ellenõrzést? Minden bizonnyal van néhány területi vezetõ, aki szívesen megvizsgálná az adventista úttörõk napjaihoz és Ellen G. White tanácsaihoz való visszatérés lehetõségeit, de ez valószínûleg nem lenne ínyére a legtöbb területi elnökség vezetésének. A területi elnökségek továbbá attól is tarthatnak, hogy a helyi vének által irányított gyülekezetek modelljéhez való visszatérés erõsítené a kongregacionalizmusra irányuló törekvéseket. Az elmúlt években számos gyülekezet hagyta el a Hetednapi Adventista Egyház szervezetét, és lett önálló gyülekezetté. Nem tagadom, hogy lehetnek olyan egyháztagok, akik az újszövetségi szellemû gyülekezetvezetési modell helyreállításában lehetõséget látnának arra, hogy elhagyják a konferencia gyülekezeteit, és önfenntartó, független gyülekezetet alakítsanak. Egy ilyen helyzet azonban csupán egy távoli lehetõség lenne, ha e gyülekezetek vezetõi megfelelõ képzést kaptak volna a gyülekezetvezetésnek a bizonyságtételekben lefektetett alapelveibõl. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: Elsõsorban ki késztette ezeket a gyülekezeteket arra, hogy kongregacionalista szervezeti felépítést alakítsanak ki, és szakítsanak a Hetednapi Adventista Egyházzal? Nem annyira az egyháztagokat terheli ezért a felelõsség, hanem azokat a karizmatikus adventista prédikátorokat, akiket mélyrehatóan befolyásoltak az egyházszervezet Biblia-ellenes modelljei és a nagyegyházak gyülekezetnövekedési elképzelései, és akik a Hetednapi Adventista Egyházzal való szakítás kezdeményezõivé lettek. E prédikátorok a területi elnökségek alkalmazottjai hatékonyan befolyásolták a tagság nagy részét, s a támogatásukkal független testvérgyülekezeteket hoztak létre, végül pedig átvették a vasárnapünneplõ istentiszteleti szertartásokat. A Szentlélek ihlette bizonyságtételek megbízhatóságába vetett hit hiánya Az újszövetségi gyülekezetvezetési modellhez való visszatérés egyik legnagyobb akadálya összefügg azzal, hogy mennyire tekintik szavahihetõnek az adventista egyháznak adott bizonyságtételeket. Sokan megkérdõjelezhetik a száz évvel ezelõtt adott, ihletett figyelmeztetések érvényességét. Egyetlen hetednapi adventista sem kételkedik abban, hogy ezek a 19. század viszonyaira alkalmazhatók voltak, de ki merne kiállni amellett, hogy e bizonyságtételek még most is nagymértékben alkalmazhatók egy olyan egyházra, amely elszántan igyekszik alkalmazkodni a posztmodern világhoz? Néhány vezetõ, mielõtt a tettek mezejére lépne, hajlamos lehet arra, hogy közvéleménykutatást végezzen, és kiderítse, mások mit gondolnak e bizonyságtételek jelenkori érvényességérõl, de ennek semmi haszna sem lenne. Amire mindennél nagyobb szükség van, az a Biblia és Ellen G. White írásainak figyelmes tanulmányozása annak érdekében, hogy meglássuk: mit tanulhatunk e tanácsokból múltbéli tapasztalataink alapján. Szem elõtt kell tartanunk, hogy az idõk végén csak nagyon kevesen bíznak meg ezekben az üzenetekben. Sátán utolsó cselvetése az lesz, hogy hatástalanná tegye Isten Lelkének bizonyságtételeit Sátán ravaszul, különféle módszerekkel és eszközök által fogja kifejteni hatását, hogy megingassa Isten maradék népének az igaz bizonyságtételekbe vetett hitét. Emlékeznünk kell egy ilyen cselvetés tragikus következményeire is, hiszen ahol nincs látás, elvész a nép (Péld 29,18). A JÉZUSI GYÜLEKEZETVEZETÉSI MODELL HELYREÁLLÍTÁSÁNAK ELÕNYEI Törekvés a leghatékonyabb vezetési módszerre Lehet, hogy sok vezetõ és egyháztag elégedett a helyi adventista gyülekezetek mai szervezeti felépítésével. Talán elismerik, hogy a jelenlegi gyülekezetszervezésnek vannak gyengéi, de hát egyik vezetési modell sem tökéletes. Ezt mondhatják: Miért bolygas- 8 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 9

5 EGYHÁZTÖRTÉNET EGYHÁZTÖRTÉNET munkaerõ-toborzó és -kiképzõ központtá válik. Ha a helyi prédikátorok arra képzik ki a gyülekezeteket, hogy gondoskodjanak magukról, a területi elnökségnek egyre több képzett munkása lesz, akik az evangelizációra és az új gyülekezetek alapítására összpontosítanak. Ha egy helyi gyülekezetnek bármikor segítségre van szüksége, a vének e nagyszámú munkáshoz fordulhatnak, hogy megtanítsák õket, hogyan kezeljék az elõttük álló kihívásokat. Következésképpen a területi vezetés hatékony és nélkülözsuk meg a jelenlegi állapotokat? Végezzük továbbra is úgy a dolgokat, ahogyan azt most tesszük. Túl közel vagyunk az Úr eljöveteléhez. Az újszövetségi modellhez való visszatérés esetén olyan nagyszabású és idõigényes tervet kellene készíteni a tagság, a prédikátorok és a területi elnökségek átnevelésére, hogy nem éri meg a fáradságot. Ma, amikor oly sokat hallunk a jó vezetés és a vezetõképzés fontosságáról, a hetednapi adventistáknak egyértelmûen tanulmányozniuk kellene Isten egyházvezetésre vonatkozó tervét, és megvizsgálni, hogy a Szentírás és a bizonyságtételek mit mond a föld történelmének záró szakaszában élõ maradék leghatékonyabb vezetési struktúrájáról. A legjobb vezetési modell után kutatva nem szükséges a nem adventista egyházszervezetekre figyelni, hogy felfedezzük az egyházvezetés leghelyesebb szempontjait. Az adventistáknak már több mint 160 éves tapasztalatuk van az egyházvezetés és -szervezés terén, és helyénvaló, ha elgondolkodunk azon, hogy a Lélek hogyan vezetett minket a mai napig. A maradék próféta asszonya egy évszázaddal ezelõtt ezt írta: Ha áttekintjük múltbeli történelmünket, minden lépést, amely jelenlegi helyzetünkhöz vezetett, ezt mondhatom: Áldjátok Istent! Ha látom, hogy Isten mit cselekedett, elálmélkodom, és bizalommal telve tekintek Krisztusra mint Vezetõnkre. Semmit sem kell félnünk a jövõtõl, csak attól, hogy elfelejtjük: Isten hogyan vezetett minket, és hogyan tanított a múltban. E tapasztalatnak a sajátunkká is kell válnia, miután megvizsgáltuk, hogy a Szentlélek hogyan vezette egyházunkat a helyi gyülekezetszervezés és -vezetés bibliai modellje irányába. Mint egyháznak a legjobb modellel kell rendelkeznünk, és nem elégedhetünk meg semmivel, ami ennél kevesebb. Ha ezt tesszük, elnyerjük Isten gazdag áldását, és igényelhetjük folyamatos vezetését. Az egyházvezetõknek és -tagoknak egyaránt el kell gondolkodniuk azon, hogy melyik a legjobb és leghatékonyabb vezetési modell az egyház számára. Csak ha imádkozó szívvel belemélyedünk e vizsgálódásba, akkor leszünk képesek meglátni a jézusi vezetési modell igazi értékét, melyet az Újszövetségben apostolainak kinyilatkoztatott. A biblikus vezetési modell elõnyei Ellen White szerint az állandó prédikátor intézménye nem a legjobb a helyi gyülekezet, a prédikátorok és a területi elnökségek számára. Röviden összegezzük a biblikus vezetési modell alkalmazásának elõnyeit, mindhárom érintett szempontjából: A gyülekezet önállóvá válik. Ha egy helyi prédikátor irányítja a gyülekezetet, a gyülekezetek könnyen válnak lelkileg satnyává, elveszítik a lélekmentés iránti buzgalmukat, és képtelenek magukról gondoskodni. Való igaz, hogy a prédikátorok és a nép egyaránt sokat veszítenek, ha ezt a munkamódszert követik. A gyülekezet érdeke tehát az, hogy a prédikátor idejének egy részét a gyülekezeti tagok képzésére fordítsa. E képzésnek nem szabad csupán a lélekmentésre korlátozódnia. Megfelelõ képzésben kell részesítenie a véneket és a diakónusokat arra nézve, hogyan töltsék be vezetõ szerepüket a saját feladatkörükben. Ezen túlmenõen a többi gyülekezeti tisztségviselõt is meg kell tanítania arra, hogyan végezzék a különbözõ gyülekezeti szolgálatokat. Ha a gyülekezet vezetõi és tagjai a munka minden területén megfelelõ kiképzést kapnak, képesek lesznek a prédikátor folyamatos felügyelete nélkül is dolgozni. Ha a prédikátor elhagyja a helyi gyülekezetet, annak rá kellene kényszerülnie a felelõsségek hordozására. Ennek eredményeként a tagoknak használniuk kellene talentumaikat, amelyek a gyülekezet mûködtetése révén tökéletesednek. Ahelyett, hogy a prédikátor segítségét kérnék, a gyülekezet tagjainak engedniük kell, hogy az igazság életet átformáló ereje késztessen minden tagot arra, hogy saját környezetében missziómunkát végezzen az Úrért. nem lesz többé prédikátorközpontú. A gyülekezeti tagok tapasztalatból tudják, mi történik egy gyülekezettel, ha prédikátorváltás történik. A legtöbb gyülekezet ebben az átmeneti idõszakban várakozó állásponton van, mert nem tudják, mit fog tenni a következõ prédikátor, és nem terveznek nagyobb evangelizációs erõfeszítést. Miközben pedig a vének megpróbálják mûködtetni a gyülekezetet, mindenki lelkesen arra vár, hogy milyen terveket és programokat fog bemutatni a következõ prédikátor. Ez a prédikátor által vezetett gyülekezetek általános mûködési rendje. Minden a helyi prédikátor körül forog, és az õ engedélye vagy kezdeményezése nélkül alig történik valami a gyülekezetben. Ha megfelelõen kiképeznék a gyülekezetet, ez a tétlen idõszak nem állna be. Nem kellene kényszerûségbõl megszakítani a gyülekezeti programokat és az evangelizációs lendületet. A helyi vén(ek) a többi gyülekezeti tisztségviselõvel együttmûködve folytatná(k) az egyház tevékenységét. Ahelyett, hogy a tagok azt várnák a prédikátortól, hogy több idõt szenteljen a gyülekezetének, inkább arra kellene bátorítaniuk õt, hogy evangelizáljon, miközben a vének gondoskodnak a gyülekezet szükségleteirõl és az istentiszteletekrõl. nagyobb stabilitásra tesz szert most és a jövõben is. A megfelelõen kiképzett vének és diakónusok vezetése alatt a gyülekezet stabil, sikeres pályára léphetne. E vének és diakónusok a közösségben gyökereznek, ami biztosítja a stabilitást az elkövetkezõ évekre. A vénekbõl álló, erõs helyi gyülekezetvezetés kialakítása nemcsak a gyülekezet jelenlegi növekedése és stabilitása szempontjából fontos, hanem a legjobb módja annak is, hogy a gyülekezetet felkészítse a küszöbön álló nehéz idõkre, amikor sokan üldözést szenvednek, miközben a Jelenések 18-ben szereplõ hangos kiáltást hirdetik. Abban az esetben, ha a helyi területi elnökséggel való kapcsolat megszakadna, a helyi gyülekezetek még mindig képesek lennének folytatni bizonyságtevésüket anélkül, hogy ez károsan befolyásolná õket. A jól képzett, és a gyülekezet által elszámoltatható helyi vezetõk által irányított gyülekezetek erõsebbek, mint ha egy prédikátor irányítja õket, aki nem tartozik számadással az általa vezetett helyi testületnek. Egy jól képzett és stabil vénekbõl álló csapat képes megvédeni a gyülekezetet attól, hogy a belépõ prédikátorok radikálisan megváltoztassák az istentiszteleti stílust és a zenét, vagy hogy a kongregacionalizmus irányába mozduljanak el mindezek már sok gyülekezetet befolyásoltak. A fenti változtatásokat csak akkor lehetne jóváhagyni, ha a vének testületének többsége egyetért azokkal. A prédikátor önállóságra neveli a gyülekezeteket. A prédikátornak a gyülekezet képzésvezetõjeként kell mûködnie. Míg az állandó prédikátorok eredményesen képezhetik ki a tagokat a lélekmentésre, egy prédikátor nem csupán e képzésért felelõs. A hatékony képzés a gyülekezet felszentelt vezetõinek a véneknek és a diakónusoknak képzését is magában foglalja, hogy Isten szándéka szerint mûködjenek, és így a gyülekezetet is sikeresen mûködtessék. A prédikátornak e vezetõket arra kell kiképeznie, hogy a gyülekezetet megtanítsák, hogyan lehet állandó prédikátor vagy lelkész nélkül mûködni. E célt sajnos kevés prédikátor tartja szem elõtt. Az a prédikátor, aki éveken át vezet egy gyülekezetet anélkül, hogy a tagokat a gyülekezet mûködtetésére képezné ki, kötelességmulasztást követ el. Az ihletett tanács úgy szól, hogy ha nem tudnak önállóan, prédikátor nélkül megállni, akkor újra meg kell térniük, és be kell merítkezniük. Magukat a prédikátorokat is felelõsség terheli a gyenge gyülekezetekért, mivel túlzottan óvják õket. A megfelelõ képzés révén arra kell buzdítani a véneket, diakónusokat, az egyéb tisztviselõket és a tagokat, hogy végezzék feladataikat. Így a prédikátor egyszerûen háttérbe vonulhat, és magára hagyhatja a gyülekezetet, hogy a saját problémáit megoldja, míg õ továbbmegy, hogy új területeket evangelizáljon. Ennek révén a tagoknak maguknak kell végezniük feladataikat, amelyek során használniuk kell talentumaikat, melyek a gyülekezet mûködtetése során használat által tökéletesednek. új gyülekezeteket alapít. Amikor a prédikátor kiképezte és minden szükséges dologgal ellátta a helyi gyülekezetet, többé már nem lesz létfontosságú szerepe a gyülekezet mûködtetésében. Ekkor a lélekmentésre és új gyülekezetek alapítására fordíthatja idejét. E gyülekezeteket ugyanakkor arra kell kiképezni, hogy folyamatos prédikátori gondoskodás nélkül is fennmaradjanak, mert a vének feladata a tagokról való gondoskodás, és az igazságban való nevelésük. Amint azt Ellen G. White oly világosan kinyilatkoztatta, a prédikátorok szerepe elsõsorban az, hogy a nem hívõk evangelizálása során megismertesse velük a hármas angyali üzenetet. Fennmaradó idejükben arra taníthatják a gyülekezetek tagjait, hogy hatékonyan mûködtessék a saját gyülekezetüket, és részt vegyenek annak missziójában. Ez azt jelenti, hogy a prédikátoroknak arra kell tanítaniuk a helyi gyülekezet vezetését, hogy miként irányítsák hatékonyan a gyülekezetet, ha nincs állandó prédikátor. A területi elnökség a gyülekezetalapítás és az evangelizálás forrásává válik. A jól képzett gyülekezetek nagy elõnyt jelentenek az egyházterületnek. Nem követelnek állandó prédikátort a területi elnökségtõl. A gyülekezetek megértve Istennek a helyi gyülekezet vezetésére vonatkozó elgondolását arra buzdítják a prédikátorokat, hogy evangelizációs munkát végezzenek, miközben õk maguk gondoskodnak a saját gyülekezetükrõl és annak istentiszteleti szolgálatairól. Ha a gyülekezet egy helyi prédikátortól várja, hogy gyámkodjék fölötte, ezzel megfosztja a területi elnökséget egy értékes munkástól, akit egyébként arra használhatna, hogy az érintetlen területeken végezzen evangelizációt és alapítson gyülekezeteket. Minden prédikátor, aki a vezetésre vonatkozó újszövetségi elgondolást követi, nagy elõnyt jelent a helyi gyülekezet és a területi elnökség számára egyaránt. A helyi gyülekezetek megerõsödnek, és képesek lesznek önmagukról gondoskodni, míg az egyházterületek több munkatársukat állíthatják a lélekmentés és az érintetlen területeken való gyülekezetalapítás szolgálatába. 10 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 11

6 EGYHÁZTÖRTÉNET AZ IDÕK JELEI hetetlen munkaerõ-toborzó és -kiképzõ központtá válik, mely a gyülekezetek növekedését, továbbá erõs és érett gyülekezetek létrehozását szolgálja. Gyakorlati alkalmazás Az újszövetségi típusú vezetési struktúra alkalmazása csak akkor lenne sikeres, ha mélyrehatóan átnevelnék a területi elnökségeket, a prédikátorokat és a gyülekezetek tagságát a vénekkel, a diakónusokkal és a gyülekezeti tisztségviselõkkel együtt. Azoknak a területi elnökségeknek, amelyek érdekeltek a bibliai modell alkalmazásában, a Szentlélek vezetése alatt ki kell deríteniük, mely gyülekezeteket érdekelné az áttérés, és mely lelkipásztorok hajlandók arra, hogy szolgálatukat a gyülekezetek képzése és az evangelizációban való részvétel között osszák meg. Ezt követõen kísérleti programot lehetne szervezni, melyben évente értékelnék, hogy mit sikerült elérni. E kísérleti program alapján a területi elnökség tapasztalatokat nyerhetne arra nézve, hogyan tökéletesítsék a modell jövõbeni alkalmazását más gyülekezetekben. Minden évben egyre több gyülekezet vehetne részt a bibliai modell alkalmazásában, mígnem a teljes egyházterület visszatér ahhoz a tervhez, melyet Isten készített a maradék egyház szolgálatára vonatkozóan. E vezetési modell átvétele mélyrehatóan befolyásolja majd a területi vezetés munkaerõ-felvételi eljárását. A modell azt követeli meg, hogy a területi elnökségek olyan prédikátorokat alkalmazzanak, akik alkalmasak a gyülekezeti tagok kiképzésére és az evangelizációs munkára. A területi elnökségek prédikátorképzõ munkaközösségeket állíthatnának fel, melyek a gyülekezetek lélekmentõ intézeteiként mûködnének, ahol a gyülekezeti tagok szemináriumok vagy mûhelyek látogatása révén szakképzéseken vehetnének részt, és elsõ kézbõl szerezhetnének tapasztalatokat. Ez a fajta szolgálat szükségessé tenné a prédikátorképzés új modelljét is, mely nem a többi egyház teológiai szemináriumainak mintáját követi, hanem az Újszövetség misszióközpontú modelljén alapulna, amely Krisztus szolgálatára épül: arra a képzésre, melyet Õ nyújtott tanítványainak, és amely az evangéliumtanítás, prédikálás és gyógyítás útján történõ hirdetésére összpontosított (Mt 4,23; 10,1. 7 8; Lk 10,1. 99). Helyi szinten minden gyülekezetben lennie kellene egy vének tanácsának, mely helyi vénekbõl áll, és amelyen elsõként az egyenlõk között a vezetõ vén elnökölne, szorosan együttmûködve a többi vénnel. A vezetõ vén lenne továbbá a gyülekezeti bizottság elnöke is, amennyiben nem érzi magát kényelmetlenül e szerepben. Ebben az esetben más vént kell megkérnie, hogy töltse be helyette e tisztséget. Minden olyan gyülekezeti bizottsági intézkedésnek, mely befolyásolja a gyülekezet lelki életét, a vének tanácsa többségének jóváhagyását kellene élveznie. Az õ jóváhagyásuk nélkül nem lenne szabad alkalmazni ezeket a bizottsági intézkedéseket. Ha a gyülekezet elégedetlen a vének teljesítményével, a tagok a gyülekezeti megbeszéléseken elszámoltathatják õket. Ha a tagok továbbra is elégedetlenek, a következõ éves tisztségviselõi választáson hangot adhatnak elégedetlenségüknek azáltal, hogy nem választják újra a véneket, hanem másokat választanak helyettük. Ily módon teljes mértékben érvényesülne a gyülekezetvezetés biblikus modellje mely a gyülekezet tagjai által választott vénekre ruházza a helyi gyülekezet lelki vezetését. E modell alkalmazása különösen hasznos a bizonytalanság vagy az anyagi szükséglet idején. Egy tanulmány, mely a fejlõdõ országokbeli gyülekezetnövekedéssel foglalkozik, nagy sikerekrõl számol be azokon a területeken, ahol a lelkészek utazó prédikátorokként dolgoznak, és tíz, tizenöt, húsz vagy akár több gyülekezetet is felügyelnek. Ezeknek a lelkészeknek nincs idejük arra, hogy e gyülekezetek fölött gyámkodjanak, hanem a helyi gyülekezetek vezetõinek képzésében és az evangelizációban serénykednek. (Fordította: Takács Szabolcs) Ellen G. White Bizonyságtételek a gyülekezetek számára A lelkészek és a gyülekezet munkája Üzenetet kell továbbítanunk Istentõl a világhoz. Üzenetet, amelyet a lélek gazdag teljességével kell hirdetnünk. Lelkészeink lássák be az elveszettek megmentésének szükségességét. Intézzünk közvetlen felhívásokat a megtéretlenekhez. Miért eszik Mesteretek a vámszedõkkel és bûnösökkel? kérdezték a farizeusok Krisztus tanítványait. Az Üdvözítõ így válaszolt: Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bûnösöket. (Mt 9,11 13) Ezt a munkát bízta ránk, és soha nagyobb szükség nem volt erre, mint most. Isten nem a gyülekezetekkel való bajlódást bízta lelkészeire. Alig fejezik be, kezdhetik újra elölrõl. A gyülekezeti tagok, akikrõl így gondoskodnak, akikért így fáradoznak, lelkileg csenevészek maradnak. Ha az igazság ismerõiért végzett munka kilenctizedét azokért végeznénk, akik sohasem hallottak az igazságról, sokkal nagyobb haladást érnénk el. Isten visszatartja áldásait, mert nem dolgozunk az utasításaival összhangban. Az igazság ismerõit gyengíti, ha lelkészeink rájuk pazarolják idejüket és tehetségüket, melyet a megtéretlenek érdekében kellene felhasználniuk. Számos gyülekezetben a lelkész szombatról szombatra hirdeti az igét. A gyülekezet tagjai szombatonként eljönnek Isten házába, és egyetlen szavuk sincs az áldások továbbadásából nyert áldásokról. A hét folyamán nem hajtották végre a szombatokon kapott utasításokat. Amíg a gyülekezet tagjai nem törekednek továbbadni a kapott segítséget, addig a következmény szükségszerûen nagy lelki gyengeség lesz. A gyülekezetek tagjainak adható legnagyobb segítség, ha megtanítjuk õket Isten munkájára; és arra, hogy Istenre támaszkodjanak, ne a lelkészekre. Tanítsuk meg õket úgy munkálkodni, amint Krisztus munkálkodott! Hadd lépjenek be Krisztus seregébe, és végezzenek érte hûséges szolgálatot. Olykor helyes, ha lelkészeink szombaton röviden fejtegetik az igét, telve Krisztus lelkével és szeretetével. De a gyülekezet tagjai ne várjanak el igehirdetést minden szombaton. Ne feledjük, hogy zarándokok és idegenek vagyunk ezen a földön, s jobb hazába igyekszünk, mennyei hazába. Dolgozzunk olyan lelkesen, olyan odaadóan, hogy a bûnösök vonzódjanak Krisztushoz. Akik a szolgálat szövetségére léptek az Úrral, kötelesek egyesülni vele a lélekmentés fenséges és hatalmas munkájában. A hétköznapokon végezzük el hûségesen a kötelességeinket, szombaton pedig mondjuk el a tapasztalatainkat. Az összejövetel így olyanná válik, mint az idõben felszolgált eledel, amely az összes jelenlevõnek új életet és friss lendületet ad. Amikor a hívõk belátják annak nagy szükségességét, hogy a bûnösök megtérítéséért Krisztussal munkálkodjanak, a szombati istentiszteletre magukkal hozott bizonyságtételeik erõtõl duzzadóvá válnak. Boldogan mondják majd el a másokért munkálkodva szerzett, értékes tapasztalataikat. Lelkészeink ne töltsék idejüket azokért fáradozva, akik már elfogadták az igazságot. Lobogjon szívükben Krisztus szeretete, úgy induljanak lelkeket nyerni Krisztus számára. Vessék az igazság magvát minden víz mellé. Menjenek helységrõl helységre, alapítsanak gyülekezetet gyülekezet után. Szervezzék gyülekezetbe a Krisztus igazságát elfogadókat, majd menjenek tovább, más, ugyanolyan fontos területekre. Amint a gyülekezet megalakult, a lelkész állítsa munkába a tagokat. Tanítsa meg õket, hogyan dolgozzanak eredményesen. Több idõt szenteljen a nevelésre, mint az igehirdetésre. Oktassa az embereket a kapott ismeretek továbbadására. Az újonnan megtérteket tanítsa arra, hogy kérjék ki a tapasztaltak tanácsát, de arra is, hogy ne állítsák a lelkészt Isten helyébe. A lelkészek csupán gyönge emberek, útmutatásért Krisztushoz kell fordulnunk. Az ige testté lett, és közöttünk lakozott teljes volt kegyelemmel és igazsággal Az õ teljességébõl vettük mindnyájan, kegyelmet kegyelemre halmozva. (Jn 1,14 16) A megalakult csoportok tagjait az evangélium ereje élteti, képesítve õket a szolgálatra. Az újonnan megtértek közül lesznek, akik Isten erejével telve azonnal munkába állnak. Oly szorgalmasan tevékenykednek majd, hogy nem marad idejük, de kedvük sem ahhoz, hogy rosszindulatú gáncsoskodással gyengítsék testvéreik kezét. Egyetlen vágyuk lesz, hogy elvigyék az igazságot a messzi területekre. 12 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 13

7 AZ IDÕK JELEI A KERESZTÉNY ADVENT KÖZÖSSÉG ALAPSZABÁLYA Az Úr megmutatta nekem a nagyvárosokban ránk váró munkát. A városi hívõk otthonaik szomszédságában tevékenykedhetnek Istenért. Dolgozzanak csöndesen és alázatosan, a menny légköre vegye körül õket, amerre csak járnak. Ha énjüket elrejtik, s mindig Krisztusra mutatnak, áldásos hatást gyakorolhatnak másokra. Amikor fenntartás nélkül az Úr szolgálatára adjuk magunkat, olyan tapasztalatokra teszünk szert, amelyek arra képesítenek, hogy egyre eredményesebben dolgozzunk a Mesterért. Talán sohasem kell nyilvános elõadásokat tartanunk, de akkor is Istent szolgáljuk, és munkánk bizonyítja, hogy az Úrtól születtünk. Istennek nem az a szándéka, hogy az igazság magvetésének oroszlánrészét a lelkészekre hagyjuk. Biztassunk a Mesterért végezhetõ munkára olyan férfiakat, akiket az Úr nem hívott el lelkésznek. A jelenleg tétlen férfiak és nõk százai végezhetnének Istennek tetszõ szolgálatot a képességeik szerint. Ha elvinnék az igazságot barátaik és szomszédaik családi körébe, hatalmas munkát végezhetnének el a Mesterért. Isten nem személyválogató. Felhasználja az alázatos, odaadó keresztényeket, még ha kevésbé mûveltek is. Munkálkodjanak házról házra, mert ha szerények, tapintatosak és istenfélõk, többet tehetnek a családokért, mint a felszentelt lelkészek. Kis csoportok alakítása Miért nem aggódunk komolyabban a Krisztustól távol élõk miatt? Miért nem jövünk össze ketten vagy hárman, hogy Istenhez könyörögjünk egyik ember után a másikért? Szervezzünk gyülekezeteinkben csoportokat a szolgálatra. Fogjunk össze, hogy embereket halászhassunk. Igyekezzünk kimenteni az embereket a világ romlottságából Krisztus szeretetének megmentõ tisztaságába. A tévedhetetlen Isten hívta fel figyelmemet a kis csoportok alakítására mint a keresztény erõfeszítések alapjára. Ha sokan vannak a gyülekezetben, szervezzük õket kis csoportokba, és az egyház tagjain kívül a hitetlenekért is fáradozzanak. Ha valahol csak ketten-hárman ismerik az igazságot, alakuljanak munkacsoporttá. Tartsák épen egységük kötelékeit, dolgozzanak egyesült erõvel, biztassák egymást szeretettel, merítsenek erõt és bátorságot egymástól az elõrehaladáshoz. Tanúsítsanak krisztusi elnézést és türelmet, ne szóljanak elhamarkodottan, hanem építsék egymást a legszentebb hitben. Szeretettel munkálkodjanak a nyájon kívüliekért. Amikor másoknak igyekeznek segíteni, feledkezzenek meg magukról. Amint Krisztus nevében dolgoznak és imádkoznak, számuk növekedni fog, mert a Megváltó kijelentette: Ha ketten közületek egyetértve kérnek valamit a földön, megkapják mennyei Atyánktól. (Mt 18,19) Puszta helyek Alázatosan Istentõl függõ családok telepedjenek le az Úr szõlõjének puszta helyein. Megszentelt életû férfiakra és nõkre van szükség, hogy az igazság gyümölcsözõ fáiként álljanak a világ kopár vidékein. Az igazság magvának önzetlen vetéséért jutalmuk gazdag aratás lesz. Ha családot család után látogatnak meg, s a Szentírást megnyitják a sötétségben élõk elõtt, sok szívet megérintenek majd. Ahol annyira riasztóak és csüggesztõek az állapotok, hogy sok munkás visszautasítja az odaköltözést, az egyháztagok önfeláldozó erõfeszítésével szembetûnõ javulás érhetõ el. Az alázatos munkások sokat érhetnek el a türelmes, kitartó igyekezettel, mivel nem emberi erõre, hanem Istenre támaszkodnak, aki a jóváhagyásával tüntette ki õket. Önfenntartó hittérítõk Az önfenntartó hittérítõk gyakran igen eredményesek. Szerény kezdetbõl munkájuk kibõvül, amint a Szentlélek irányítása alatt haladnak elõre. Legjobb, ha ketten-hárman együtt kezdik az örömhírterjesztõ munkát. A munka vezetõitõl talán nem kapnak ígéretet az anyagi támogatásra, mégis induljanak el, imádkozzanak, dicsérjék énekkel az Urat, tanítsák az igazságot, és annak megfelelõen éljenek. Munkájuk végzése közben áldott tapasztalatokra tesznek szert. Tehetetlenségük alázatra készteti õket, s az Úr elõttük jár, kedvessé teszi õket az emberek elõtt, és segítségre találnak mind a gazdagok, mind a szegények körében. Az ilyen hittérítõknek a szegénységük is eszközül szolgál az emberek megközelítésére. Útjukban sokféleképpen segítik majd õket azok, akiknek lelki eledelt visznek. Isten üzenetét hordozzák, és erõfeszítéseiket siker koronázza. Sok olyan ember is megismeri majd az igazságot, aki sohasem hallott volna Krisztusról, ha ezek a szerény tanítók nem lennének. Isten munkásokat hív az aratás mezejére. Várjunk talán, mert üres a kincstár, mert a mezõkön dolgozók eltartására is alig van elegendõ pénz? Menjetek hittel elõre, és Isten veletek lesz! Az ígéret úgy szól, hogy aki vetõmagját sírva emelve megy tova, vigadozva jõ elõ, kévéit emelve (Zsolt 126,6). Semmi sem tesz mélyebb benyomást, mint az eredmény. Szívós erõfeszítéssel biztosítsuk a sikert, s a munka fejlõdni fog. Új területek nyílnak meg; sok lélek megismeri az igazságot. Növekvõ hitre van szükségünk Istenben Akik megtért szívvel keresik az Urat, önzetlen szeretettel van tele a bûnösök iránt. Elvetnek minden világi nagyravágyást, minden haszonlesést. Istennel érintkezve egyre hasonlóbbá válnak az Üdvözítõhöz, az Úr öröme tölti be õket, s napról napra növekednek Krisztusban. (Részletek a Bizonyságtételek VII. kötetébõl) A KERESZTÉNY ADVENT KÖZÖSSÉG ALAPSZABÁLYA A Keresztény Advent Közösség (a továbbiakban: Közösség) gyülekezeteinek küldöttgyûlése a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló évi IV. törvény alapján a Közösség alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály) az alábbiak szerint alkotta meg és fogadta el: I. A KÖZÖSSÉG NEVE, SZÉKHELYE Az egyház neve: KERESZTÉNY ADVENT KÖZÖSSÉG Székhelye: 1121 Budapest, Remete út 16/A II. A KÖZÖSSÉG HITVALLÁSA, ÖNÉRTELMEZÉSE (1) A Keresztény Advent Közösség keresztény vallási közösség. Küldetését Krisztus evangéliuma és a bibliai tanítások hirdetésében látja, nem csupán a Közösség tagjai, hanem minden ember számára. Elkötelezett továbbá arra is, hogy a testi-lelki szükségletek tekintetében segítséget nyújtson, Krisztus példaadását és tanítását követve. (2) A Közösség vallja az állam és egyház szétválasztása, valamint a lelkiismereti szabadság bibliai alapelvét. Ennek megfelelõen hitéleti tevékenységéhez állami támogatást nem vesz igénybe. Tagjai önkéntes adományokból tartják fenn a Közösséget, és támogatják küldetése betöltését. (3) A Közösség töretlenül vallja a nemzetközi Hetednapi Adventista Egyház eredeti, hitbeli örökségét, és minden adventista gyülekezetet testvérgyülekezetének, minden adventhívõt testvérének tekint. Bibliai értelemben nem értelmezi magát külön vagy új egyháznak, hanem olyan adventhívõk közösségének, akik a biblikus alapelvekhez való ragaszkodást mindenkor elsõdlegesnek, a szervezeti egységnél is fontosabbnak tartják. A közös történelmi múlt és bibliai kijelentésekre épülõ meggyõzõdése alapján a Közösség elkötelezett a Hetednapi Adventista Egyházzal való szervezeti egység iránti nyitottságra. A történelmi múlt rendezését követõen készséges a bibliai elveken nyugvó egység munkálására. (4) A Közösség ünnepei: a hetedik napi szombat mint nyugalomnap és istentiszteleti nap, keresztség, úrvacsora. (5) Egyházi szervezetét és mûködésének szabályait a bibliai elvek alapján és a hatályos jogszabályok keretei között állapítja meg. III. A KÖZÖSSÉG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A Közösség a Magyarországon mûködõ helyi gyülekezetek tagjainak összessége, önkormányzattal rendelkezõ vallási közösség. 1. A tagság (1) A Közösség tagjainak sorába azok léphetnek, akik vallást tesznek arról, hogy az alapvetõ bibliai tanításokat amelyeket a Közösség a maga hitelveiként vall megismerték, személyes hittel, gyakorlati módon elfogadták, felnõttkeresztséggel megkeresztelkedtek, és a területileg illetékes gyülekezet szavazása által felvételt nyertek. (2) A tagság csak elhalálozás, önkéntes kilépés vagy a bibliai alapelvek áthágása miatt, a területileg illetékes gyülekezet által hozott fegyelmi határozat nyomán szûnik meg. A fegyelmi eljárás a bibliai alapelveken nyugszik, és külön eljárásrend tartalmazza. (3) A Közösség ügyeit érintõ kérdésekben minden tagot megillet a hozzászólás, a javaslattétel és a szavazás joga. Ezeket a jogait a tagság a gyülekezetekben közvetlenül, az egész Közösség ügyeit tekintve pedig (a Közösség döntést 14 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 15

8 A KERESZTÉNY ADVENT KÖZÖSSÉG ALAPSZABÁLYA A KERESZTÉNY ADVENT KÖZÖSSÉG ALAPSZABÁLYA hozó fórumain) közvetve, képviselõi útján gyakorolhatja. (4) A tagok kötelessége, hogy az Alapszabályban, a Szervezeti és mûködési szabályzatban és a küldöttgyûlés más határozataiban foglaltakat betartsák. 2. A gyülekezet Az egyháztagok gyülekezeteket alkotnak. A gyülekezet a Közösség legkisebb, egyben legfontosabb szervezeti egysége. A gyülekezet alapításához szükséges legkisebb létszám 10 fõ. Az ennél kisebb létszámú istentiszteleti közösség szórványcsoportnak minõsül, amely szervezetileg valamely közelében lévõ gyülekezethez kapcsolódik. 3. A küldöttgyûlés A Közösség legfõbb irányító szerve a küldöttgyûlés, amelyet a gyülekezetek által választott és delegált küldöttek összessége alkot. A küldöttgyûlés a Közösség minden tagja számára nyitott. a) Küldöttek (1) A gyülekezeti küldöttek választása: A szórványcsoportok 1, a 25 fõ taglétszám alatti gyülekezetek 2 küldöttet választanak. A 25 fõs taglétszámnál nagyobb gyülekezetek minden további megkezdett 25 fõ után további 1 küldöttet választanak. A küldöttválasztás gyülekezeti testvérgyûlés keretében történik, a Közösség által elfogadott alapelvek szerint, nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel. (2) A gyülekezetek által delegált küldöttek a gyülekezet jegyzõjétõl és vénjétõl, vagy vezetõjétõl, vagy lelkészétõl személyre szóló megbízólevelet kapnak. A küldöttek csak személyesen láthatják el feladatukat a küldöttgyûlésen. Akadályoztatásuk esetén a gyülekezet új küldöttet választhat. b) Tanácskozási és szavazati joggal meghívottak (1) A küldöttgyûlésen tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt a gyülekezetek által delegált küldötteken kívül a Közösség tagjai közül: a tanácsadó bizottság tagjai, a lelkészek, könyvevangélisták és a Sola Scriptura Teológiai Fõiskola egyházi személynek minõsített oktatói, a Közösség feladatainak ellátásáért felelõs osztályok vezetõi, a Sola Scriptura Teológiai Fõiskola rektora, a Keresztény Advent Közösség Eleki Idõsek Szociális Otthona vezetõje, a Keresztény Advent Közösség Lovasberényi Idõsek Szociális Otthona vezetõje, a Hajléktalanok Nappali Melegedõje és Utcai Gondozó Szolgálata vezetõje, a Bibliaiskolák Közössége elnöke, az ÉletPont Szabadidõs és Életmódtáborok Nonprofit Kft. képviselõje, a Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány képviselõje, a Comenius Általános Iskola igazgatója, az Oltalom Alapítvány képviselõje. (2) A felsorolt szervezetek vezetõi akadályoztatásuk esetén az általuk kijelölt, és írásban megbízott helyettessel képviseltetik magukat, akik csak a Közösség tagjai közül jelölhetõk ki. (3) Minden szavazati joggal rendelkezõ személynek egy szavazata van. c) A küldöttgyûlésre vonatkozó általános rendelkezések (1) A küldöttgyûlés elnöke a Közösség mindenkori elnöke. (2) A küldöttgyûlés évente legalább egyszer ülésezik. A küldöttgyûlést az elnök akadályoztatása esetén a titkár vagy a tanácsadó bizottság által kijelölt személy hívja össze, és errõl a gyülekezeteket a küldöttgyûlés kitûzött idõpontja elõtt legalább 45 nappal írásban tájékoztatja. A küldöttgyûlés napirendjét és a hozzá kapcsolódó írásos anyagokat legalább 30 nappal a küldöttgyûlés kitûzött idõpontja elõtt eljuttatja a gyülekezeteknek. (3) A tanácsadó bizottság 2/3-os szótöbbséggel hozott határozata alapján az elnök akadályoztatása esetén a titkár vagy a tanácsadó bizottság által kijelölt személy a határozathozataltól számított 60 napon belül rendkívüli küldöttgyûlés összehívására köteles. Amennyiben a Közösség elnöke, titkára vagy gazdasági vezetõje elhalálozik, vagy feladatainak ellátásában bármelyikük tartósan akadályoztatva van (pl. hosszan tartó súlyos betegség), úgy az elnök, az õ akadályoztatása esetén pedig a tanácsadó bizottság által megbízott személy a küldöttgyûlést pótválasztás céljából összehívhatja. (4) A küldöttgyûlést a választó küldöttgyûlés kivételével az elnök vagy a tanácsadó bizottság által kijelölt személy vezeti le. A választó küldöttgyûlést a tanácsadó bizottság javaslata alapján nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel megválasztott személy vezeti le. (5) A levezetõ elnök a tanácskozás megkezdése elõtt javaslatot tesz a jegyzõkönyvvezetõ és két jegyzõkönyv-hitelesítõ személyére, valamint a szavazatszámláló bizottság elnökére és tagjaira, akiket a küldöttgyûlés nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel választ meg. A szavazatszámláló bizottság taglétszáma: 5 fõ. (6) A küldöttgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amelyet a levezetõ elnök és a két jegyzõkönyv-hitelesítõ aláírásával hitelesít. A jegyzõkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezi a jelenléti ív. (7) Szavazategyenlõség esetén a szavazást mindaddig meg kell ismételni, amíg az eredményes nem lesz. (8) A választó küldöttgyûlés eseti bizottságairól a Közösség Szervezeti és mûködési szabályzata rendelkezik. d) A küldöttgyûlés határozatképessége (1) A gyülekezeti jegyzõk a megválasztott küldöttek névjegyzékét a küldöttgyûlés idõpontja elõtt 14 nappal kötelesek elõzetes regisztráció céljából a Közösség titkárának megküldeni. (2) A küldöttgyûlés határozatképes, ha a megválasztott és regisztrált gyülekezeti küldöttek legalább kétharmada jelen van. e) A küldöttgyûlés hatásköre az Alapszabály, valamint a Szervezeti és mûködési szabályzat elfogadása, módosítása, nyílt szavazással, 2/3-os szótöbbséggel, a Közösség elnökének, titkárának és gazdasági vezetõjének megválasztása 2 évenként, titkos szavazással, 2/3-os szótöbbséggel, a tanácsadó bizottság és az ügyintézõ bizottság tagjainak, a körzetvezetõknek, az osztályok vezetõinek, valamint a vallásszabadsági ügyek felelõsének megválasztása 2 évenként, nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel, a pénzügyi ellenõrzõ bizottság elnökének és tagjainak megválasztása 2 évenként, nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel, a Közösség elnökének, gazdasági vezetõjének, intézményvezetõinek, valamint osztályvezetõinek beszámoltatása, döntés az elõzõ évi munkavégzésükrõl nyílt szavazással, egyszerû szótöbbséggel, döntés alapfokú, középfokú vagy felsõfokú oktatási intézmény alapításáról vagy megszüntetésérõl, nyílt szavazással, 2/3-os szótöbbséggel, döntés az egyház megszûnésérõl, vagyonának felosztásáról, nyílt szavazással, 4/5-ös szótöbbséggel, döntés minden olyan további kérdésben, amelyet az Alapszabály, a Szervezeti és mûködési szabályzat vagy maga a küldöttgyûlés a hatáskörébe utal. 4. Tanácsadó bizottság A tanácsadó bizottság a Közösség legfõbb végrehajtó szerve, amely két küldöttgyûlés között gondoskodik a küldöttgyûlési határozatok végrehajtásáról, valamint dönt minden olyan elvi, hitelvi, pénzügyi és gazdasági kérdésben, amelyre az Alapszabály, a Szervezeti és mûködési szabályzat, illetve a küldöttgyûlés feljogosítja. Elnöke a Közösség mindenkori elnöke. A tanácsadó bizottság tagjainak száma 25 fõ. A bizottság akkor határozatképes, ha ülésén legalább 16 tagja jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, 2/3-os szótöbbséggel, de legalább 13 fõ igen szavazatával hozza meg. 5. Ügyintézõ bizottság Az ügyintézõ bizottság a Közösség adminisztratív igazgatását ellátó testület. Feladatát és hatáskörét a Szervezeti és mûködési szabályzat határozza meg részletesen. Elnöke a Közösség mindenkori elnöke. Tagjainak száma: 5 fõ. 6. Pénzügyi ellenõrzõ bizottság Független testületként ellenõrzi a Közösség és a Közösség által fenntartott intézmények gazdálkodását, valamint a pénzügyi fegyelem megtartását. A bizottság létszáma: legalább 7 fõ. 7. A különbözõ munkaterületekért felelõs osztályok Az osztályok a Közösség küldetésével összefüggõ munkaterületekért felelõs tervezõ és szervezõ munkacsoportok. Munkájukat országos hatáskörrel, folyamatosan végzik. 8. Intézmények A Közösség által alapított és/vagy fenntartott intézmények felsorolását a Közösség Szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza. 16 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 17

9 A KERESZTÉNY ADVENT KÖZÖSSÉG ALAPSZABÁLYA LELKIISMERETI SZABADSÁG 9. Tisztségviselõk 1. Elnök (1) Az elnök mindenekelõtt a Közösség lelki vezetõje, aki személyében felelõs azért, hogy a Közösség hû maradjon evangelizációs küldetése teljesítéséhez, valamint az Alapszabályban meghatározott önértelmezéséhez. Javaslatokat, terveket készít a Közösség lelki és gyakorlati céljainak megvalósítása érdekében. A lelkészi kar vezetõje, segíti a lelkészek és körzetvezetõk munkáját. (2) Feladatát a küldöttgyûlés, valamint az általa irányított testületek határozatai alapján végzi. Az elnök felelõs a küldöttgyûlési határozatok végrehajtásáért. 2. Titkár A titkár az elnök legközvetlenebb munkatársa, általános helyettese. Feladata a Közösség mûködésének felügyelete, az ügyvitel zavartalan biztosítása. Irányítja, összehangolja és segíti a titkárság, az osztályok, valamint az intézmények munkáját. 3. Gazdasági vezetõ (1) A gazdasági vezetõ felel a pénzügyi, gazdasági elõírások betartásáért és betartatásáért, a számviteli fegyelem megõrzéséért, az adatszolgáltatással és az adózási kötelezettségek teljesítésével összefüggõ feladatok elvégzéséért. A gazdasági vezetõ és munkatársai rendszeresen segítik és ellenõrzik a Közösség jelen szabályzat hatálya alá tartozó intézményeinek ügyvitelét és pénzügyi tevékenységét, valamint a gyülekezeti pénztárosok munkáját. (2) Feladata a költségvetés tervezetének elkészítése az ügyintézõ bizottsággal folytatott konzultáció alapján, továbbá a költségvetés ütemezése és végrehajtásának ellenõrzése. Negyedéves rendszerességgel tájékoztatja az ügyintézõ bizottságot és a tanácsadó bizottságot a Közösség aktuális gazdasági helyzetérõl. Elkészíti az éves pénzügyi beszámolót. 4. Intézményvezetõ Az intézmény vezetõje a vezetése alatt álló intézmény céljainak kitûzéséért és megvalósításáért felelõs személy. Az intézmény elsõ számú szakmai és lelki vezetõje. Az intézményvezetõre vonatkozó részletes szabályokat a Közösség Szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza. 5. Egyéb tisztségviselõk Az egyéb tisztségviselõkre vonatkozó részletes szabályokat a Közösség Szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza. IV. A KÖZÖSSÉG KÉPVISELETE (1) A Keresztény Advent Közösség képviselõje az egyház mindenkori elnöke, aki a Közösség nevében önállóan, korlátozás nélkül jogosult aláírni. (2) Amennyiben nem az elnök az aláíró, és valamely jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, az egyház titkára és gazdasági vezetõje együttesen jogosultak a Közösség képviseletére. (3) A Közösség bankszámlája felett minden esetben két, az ügyintézõ bizottság által arra felhatalmazott személy jogosult rendelkezni. (4) A munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét és az ezzel kapcsolatos képviseleti jogosultságot a Szervezeti és mûködési szabályzat rögzíti. V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) A Közösségben egyházi feladatot ellátó alábbi személyi kör minõsül egyházi személynek: lelkész, segédlelkész, a Sola Scriptura Teológiai Fõiskola egyházi személynek minõsített oktatója, könyvevangélista, evangelizációs munkatárs, egyházkormányzati szervben vezetõ állást betöltõ személy. (2) Egyházi személynek csak a Közösség tagja minõsíthetõ. (3) A Közösség politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, politikai pártokat semmilyen formában nem támogat, országgyûlési és önkormányzati képviselõjelöltet választásokon nem támogat. (4) A Közösség szervezeti egységeinek mûködési rendjét, feladatait, valamint tisztségviselõinek és más alkalmazottainak feladat- és hatáskörét a Szervezeti és mûködési szabályzat határozza meg. (5) Jelen Alapszabályt a Keresztény Advent Közösség küldöttgyûlése május 24. napján 11. számú határozatával megalkotta és elfogadta azzal, hogy rendelkezései május 23. napján lépnek hatályba. Ezzel egyidejûleg a Közösség korábbi alapító okirata teljes egészében hatályát veszti. Hites Gábor elnök Budapest, május 24. A vallási antidiszkrimináció eszmei alapjai az adventista teológia szerint Bevezetés Arról kell szólnom, hogy mivel tud hozzájárulni az adventista teológia a vallási antidiszkrimináció eszmei megalapozásához. Legelõször az adventista teológia fogalmát kell tisztáznom röviden, mivel sok a pontatlan információ a lexikonokban és az egyéb irodalmi forrásokban. A 19. század elsõ felében széles körû felekezetközi ébredési mozgalom bontakozott ki elsõsorban a protestantizmus köreiben Európában és Észak-Amerikában, amelynek az volt a központi üzenete, hogy Jézus Krisztus megígért visszajövetele történelmi közelségbe került, amit egy egész földet átfogó evangéliumhirdetésnek kell megelõznie. Ennek az ébredési mozgalomnak a hitbeli örökségét képviseli bizonyos teológiai korrekcióval és továbbfejlesztéssel az ban megalapozódott H. N. Adventista Egyház. Ebbõl a tradícióból származik a Keresztény Advent Közösség is, melyhez tartozom, amely a Sola Scriptura Teológiai Fõiskolát is fenntartja. Az adventizmus azt vallja, hogy Krisztus parúziájának a várása az idõpont meghatározása nélkül idõszerû ma is, és az elõkészület erre az üdvtörténeti eseményre megkívánja minden bibliai tanítás helyreállítását, azaz a 16. századi reformáció alapzatán továbbépülõ, kiteljesedõ reformációt. Az adventizmus tehát nem egyszerûen egy adventvárásra összpontosító kegyességi irányzat, hanem jellegzetessége, hogy igen fontosnak tartja a biblikus teológia mûvelését, a Biblia-tudomány fejlesztését. Milyen tanítást képvisel ez a teológia a vallási antidiszkrimináció témáját illetõen? 1. Az adventista teológia szerint a vallási antidiszkriminációnak nem az igazság pluralizmusa az alapja, avagy az eszmei igazság iránt közömbös tolerancia, hanem a lelkiismereti szabadság feltétlen tisztelete, bármely felekezetre, vallási irányzatra, világnézetre, illetve azokra az egyénekre vonatkozóan, akik ezeket vallják, képviselik. 2. A lelkiismereti szabadság végsõ alapjának pedig a bibliai Isten-képet, Isten emberekhez való viszonyulását tekinti. Isten az abszolút igazság megtestesítõje, de senkire sem kényszeríti ezt a jót. Továbbá bûngyûlölõ, de kizárólag erkölcsi eszközökkel küzd a hazugság és a bûn uralma ellen. Három fontos bibliai igére hivatkozom ezzel kapcsolatban: Ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság szögezi le Pál apostol (2Kor 3,17). Úgy hangzik ez, mint egy axióma. Ahol Isten van, ahol Õ mûködik, ott maradéktalanul érvényesül az ember választási, lelkiismereti szabadsága. És fordítva: ahol nincs szabadság, ahol bárminemû lelkiismereti kényszer érvényesül, ott Isten nincs jelen, nem munkálkodik. Aki szomjúhozik, jöjjön el, és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen hangzik a szívélyes, de árnyalatnyi agitációt vagy pressziót sem tartalmazó evangéliumi meghívás (Jel 22,17). Nem tudjátok, minémû lélek van bennetek. Az Emberfia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa dorgálta meg Jézus tanítványait, akik szívesen vették volna, ha mennyei tûz emészti meg egy samaritánus falu lakosait, akik nem fogadták be õt (Lk 9,55 56). Jézus szava arra is utalt, hogy az efféle szankcionálás elveszti az emberek lelkét, vagyis az életet veszélyeztetõ, kioltó bántalmazáshoz hasonló bûn a lelkiismeret büntetéssel való megtörésének a kísérlete. Jézusnak ez a kijelentése, ha úgy tetszik, mindennemû lelkiismereti meggyõzõdésért kirótt tûzhalál evangéliumi elítélése. 3. Nem esett szó mindeddig e konferencián az állam és egyház szétválasztásáról, amely pedig a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásának alapfeltétele, biztosítéka. Az adventista teológia biblikus elvként ismeri el ezt az eszmét (Mt 22,21; Jn 18,36). Igen elterjedt felfogás keresztények körében, hogy a constantinusi fordulat alapvetõen pozitívan értékelendõ, negatív mellékzöngéi ellenére is. A római állam szövetségesévé lett kereszténység ugyanis meszszemenõen befolyásolni tudta az emberi civilizációt. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a kereszténység az 1. században terjedt a leggyorsabban, és ekkor volt a legnagyobb hatású, noha semmiféle állami tá- 18 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 19

10 LELKIISMERETI SZABADSÁG LELKIISMERETI SZABADSÁG EVANGELIZÁCIÓ mogatásban nem részesült, sõt üldözött szektának számított. Ugyanezt mondhatjuk el a 16. századi reformáció gyors terjedésérõl és sokoldalú, erõteljes hatásáról is. A constantinusi fordulat után viszont egy évszázad sem telt el, és máris megjelent a kereszténységet államegyházzá nyilvánító, 380. február 27-ei keltezésû törvény, amelyben félreérthetetlenül megjelenik a lelkiismereti kényszer, illetve a másként gondolkodók szankcionálásának a fenyegetése: Megparancsoljuk, hogy mindazok a népek, amelyek a mi kegyelmes kormányzatunk uralma alatt állnak, abban a vallásban éljenek, amelyet a hagyomány szerint Szent Péter apostol adott át Róma népének Mindenkinek hinnie kell az apostoli hitvallás és az evangéliumi tanítás értelmében A többiek, akiket eszteleneknek és õrülteknek ítélünk az eretnek hitvallásuknak megfelelõ gyalázatos nevet viseljék Egyelõre az isteni bosszúnak adjuk át õket, de majd, amidõn isteni sugallatból erre utasítást kapunk, magunk is gondoskodunk megbüntetésükrõl. 1 Nincs történelmi példa arra, hogy a világi hatalommal szövetkezõ egyház valaha is megállta volna azt, hogy mindenkire rákényszerítse a maga hitvallását és vallási elõírásait, illetve büntesse a másként gondolkodókat az állam erõs karja igénybevételével. Sokan reménykednek ma is abban, hogy a vallási és világi hatalom szövetsége erkölcsöt és rendet tudna hozni a szétzüllött emberi társadalomba. Nem gondolják azonban végig, hogy ha az állam minden állampolgárától megköveteli bizonyos vallási és valláserkölcsi kívánalmak megtartását, akkor ez csak érdekbõl, avagy szankcióktól való félelembõl származó alkalmazkodást eredményez sokaknál. Ebbõl pedig biztosan nem lesz valódi erkölcs. Ahogy Pascal szépen megfogalmazta: A mindent szelídséggel intézõ Istennek az a módszere, hogy az értelembe észokokkal, a szívbe pedig kegyelme segítségével ülteti el a vallást. De, ha erõszakkal és fenyegetéssel akarják beleplántálni az értelembe és a szívbe, akkor nem a vallást, hanem a félelmet vetik el benne. 2 Jézus példázatai szerint Isten országának úgy kell növekednie az emberi társadalomban, ahogy a mustármag fává növekszik, vagy a kovász hat a tésztában (Mt 13,31 33). Vagyis nem baj, ha kicsibõl, jelentéktelenbõl indul, csak valódi életerõ legyen benne, mint a magban. Továbbá csakis belülrõl, a saját kovászával a tiszta tanítás és a hiteles példaadás erejével szabad megkelesztenie az emberi társadalmat. 4. A lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásához tartozik, hogy el kell ismerni az õszinte vallási meggyõzõdés lehetõségét, létezését, a saját felfogásunktól eltérõ vagy azzal ellentétes vallási irányzatoknál is. (Amellett, hogy természetesen mindenkor volt, lesz álkegyesség, képmutatás, látszatvallásosság is.) Ezt is határozottan vallja az adventista teológia. Ellen G. White két kijelentésével illusztrálom ezt, akinek az irodalma nagy hatású az adventhívõk körében. A katolikus egyházra vonatkozóan állapította meg: Ebben az egyházban ezrek szolgálják Istent legjobb lelkiismeretük szerint. 3 A protestáns egyházakról pedig ezt mondta: Krisztus igaz követõinek a nagy serege él közösségeikben Fontosnak tartjuk a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartását az egyházon belül is. Az elõbb idézett szerzõ így fogalmazza meg az erre vonatkozó alapelvet: Az»így szól az Úr«nem tehetõ félre azért, mert»így szól az egyház«5 Ha nem gyakoroljuk a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartását a saját közösségünkön belül, akkor nem fogjuk érvényesíteni az egyházon kívül lévõk iránt sem. Összegzés Az a tény tehát, hogy valakinek erõs vagy akár kizárólagos meggyõzõdése van az általa követett hitvallás igazságát illetõen, még nem vezet vallási antidiszkriminációhoz, amennyiben a lelkiismereti szabadság mibenlétének világos megértésével és feltétlen tiszteletben tartásával párosul. Az erõs lelkiismereti meggyõzõdés valójában elkötelezi az embert arra, hogy elismerje: másoknak is lehet ilyen meggyõzõdésük, és nekik ugyanúgy joguk van ehhez, mint neki. Aki így gondolkozik, az nem akarja legyõzni a másikat sem vitatkozó hévvel, sem semmilyen más eszközzel, mert a lekiismeret meggyõzése nem ránk tartozik, ez Isten hatásköre. Egy erdélyi protestáns fejedelem szerint három dolog van csak Isten hatalmában: a semmibõl teremtés, a jövendõ megmondása és a lelkiismeret meggyõzése. Ezért a keresztény csupán a szelíd tanúskodásra szorítkozik a maga hitbeli, lelkiismereti meggyõzõdését illetõen, amint Péter apostol írja: készek legyetek megfelelni mindenkinek, aki számot kér a bennetek levõ reménységrõl, szelídséggel (1Pt 3,15). A lelkiismereti szabadság viszont veszélyeztetett akkor, ha eluralkodik a közöny és a hitetlenség az igazság létezését, megismerhetõségét illetõen. Ha nincsenek erõs lelkiismereti meggyõzõdések, akkor nincs igény a lelkiismereti szabadságra. A történelem arról tanúskodik, hogy a lelkiismereti szabadság eszméje akkor került elõtérbe, és nyert végül törvényi megfogalmazást is, amikor jelentõs tömegek ragaszkodtak lelkiismereti meggyõzõdésükhöz. A 313-ban deklarált milánói türelmi rendelet mögött, amely megszüntette a római birodalom keresztényüldözéseit, ott volt az a tény, hogy keresztény mártírok sokasága az élete árán is ragaszkodott hitbeli, lelkiismereti meggyõzõdéséhez. A lelkiismeret szabadsághoz való jog újkori elismerése hátterében pedig ott áll Luther Márton nevezetes kiállása a wormsi birodalmi gyûlés elõtt. A császári és az egyházi hatalom együt- tes fenyegetésével szemben is kinyilvánította, hogy képtelen a lelkiismeretével ellentétesen nyilatkozni és cselekedni. Úgyszintén jelentõségteljes volt a protestáns fejedelmek bátor tiltakozása a lelkiismereti szabadság korlátozása ellen az 1529-es speyeri birodalmi gyûlésen. Mindez döbbenetes erõvel hatott a középkor hátterén, amikor gyakorlatilag eltûnt a köztudatból a lelkiismereti szabadság eszméje. Rövid megjegyzés az antidiszkrimináció más vonatkozásaival és mai aktualitásaival kapcsolatban: Az elõttem szólók mind tágabb perspektívában foglakoztak az antidiszkrimináció kérdésével. Én úgy értelmeztem, hogy szorosan véve a vallási antidiszkrimináció teológiai alapjairól kell szólnom. Megemlítem azonban, hogy az adventista teológia igen határozottan foglal állást az antiszemitizmus és mindennemû rasszizmus ellen. Személyes hitvallásomat is kinyilvánítottam e tekintetben, szóban és írásban is, számos esetben. Fõiskolánkon egyik tantárgyam keretében mindig kitérek arra, hogy az antiszemitizmus ideológiájának a kereszténységgel való abszolút összeegyeztethetetlenségét nyilvánvalóvá tegyem. Remélem, egy hallgató sem távozik a fõiskolánkról anélkül, hogy hatékony immunoltást ne kapott volna az efféle végtelenül kártékony eszmékkel és magatartással szemben. Az én szememben mindenki bûnrészes a holokauszt bûnében, aki bármilyen módon, akárcsak úgynevezett szalonképes módon is zsidózik, mert innét oda vezet az út. Felhívás Megemlítem azt is, hogy az ig tartó amerikai észak déli háború során az adventisták egységesen és határozottan képviselték, hogy a rabszolgaság intézménye iszonyú bûn Isten szemében. A késõbbiekben pedig azt hangsúlyozták, hogy a rabszolgák felszabadítása még nem minden, a feketék felemeléséért is tenni kell, és ez erkölcsi, jóvátételi kötelezettség, amiben a keresztényeknek kiváltképpen részt kell venniük. Ugyanezt az elvet alkalmazhatjuk a magyarországi cigányságra vonatkozóan is: nem elég elismerni az egyenjogúságukat, hanem a felemelésükért is tenni kell, és ez a keresztény szolgálat kiváltképpen való területe. Vankó Zsuzsanna (Elhangzott május 12-én Budapesten, az OKM Egyházi Kapcsolatok Titkársága által rendezett konferencián) Jegyzetek 1 Borzsák István (szerk.): Római történeti chrestomathia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1962, o. 2 Blaise Pascal: Gondolatok. Gondolat, Budapest, 1978, 185. töredék. 3 Ellen G. White: The Great Controversy. Pacific Press Publishing Association, Mountain View, CA, 1907, 565. o./korszakok nyomában. Bibliaiskolák Közössége, Budapest, 1991, 502. o. 4 Uo., 390./348. o. 5 Ellen G. White: The Acts of the Apostles. Pacific Press Publishing Association, Mountain View, CA, 1911, 69. o. Kedves Testvéreink! Szeretettel hívjuk fel a figyelmeteket egy különleges missziós lehetõségre. Az internet korszakában a fiatalok jelentõs része, de az idõsebb korosztály is elõszeretettel gyûjt információkat a világhálóról. Az interneten keresztül ma már a legtöbb család elérhetõ. Olyanok is, akikhez fizikailag nem juthatunk el, vagy akik az írott forrásokra, elõadásokra nem nyitottak. Ebbõl a meggondolásból kihasználva a technika vívmányait indítottuk útjára Adventvideó címû honlapunkat, amelyet hívõ és nem vallásos embertársainknak egyaránt bátran ajánlhattok. Több hazai és külföldi nézõnk erõsített meg bennünket abban, hogy ez a lehetõség valóban a hatékony evangelizációt segíti elõ, és utat nyit olyan emberek szívéhez is, akiket más módon nem lehet elérni a Biblia üzenetével. Nagyon fontos küldetésünknek tartjuk, hogy a végidõ küszöbén minél több emberrel megismertessük Isten irántunk való szeretetét, kegyelmét, tanításait. Igehirdetések, evangelizációs sorozatok bibliai, egészségügyi, irodalmi, régészeti és egyéb témában, hangversenyek, gyermek- és ifjúsági programok, ismeretterjesztõ filmek, diaporámák, keresztségek, menyegzõk egyaránt találhatók a mûsoraink között. Kívánjuk, hogy a honlap böngészése ne csak nekünk okozzon sok örömöt és áldást, hanem minél több keresõ léleknek. Szívélyes testvéri szeretettel ajánlva az Adventvideó Stúdió nevében Kissné Benkõ Tünde 20 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 21

11 EVANGELIZÁCIÓ EVANGELIZÁCIÓ Evangelizációs gyakorlatunk Eleken A Sola Scriptura Teológiai Fõiskola nappali tagozatos hallgatóiként egy csodálatos hetet töltöttünk Békés megyében március között, evangelizációs gyakorlat keretében. Az eleki idõsek otthonában kaptunk szállást és ellátást, amit ezúton is szeretnénk megköszönni az otthon vezetõségének, és úgyszintén az eleki gyülekezetnek is, hogy szeretettel segítettek minket. A hét folyamán mintegy gyakorló evangelizátorokként a megye különbözõ településein tartottunk elõadást, beszélgetést családi Biblia-körök keretében. Õszintén vágyakoztunk arra, hogy megtapasztalhassuk, mit is jelent a gyakorlatban engedelmeskedni Jézus misszióparancsának (Mt 28,19 20). Elõzõleg igyekeztünk közösen is felkészülni ezekre az alkalmakra a homiletikai szemináriumokon, és imádkoztunk azért, hogy eredményes legyen a szolgálatunk. Indulás elõtt mégis tele voltunk kérdésekkel, aggodalmakkal: milyen körülmények fogadnak majd bennünket, mennyire lesznek befogadóak a vendégek, akiket a testvérek meghívnak? Továbbá: tudunk-e majd pontosan válaszolni az esetleg felmerülõ kérdésekre, és át tudjuk-e adni az üzenetet úgy, hogy Isten valóban megszólíthasson általunk embereket? Hétfõre mindannyian megérkeztünk, és Vankó Zsuzsa nyitotta meg az evangelizációs hetet egy áhítattal. Imák hangzottak el, hogy Isten áldja meg a terveinket. Délelõttönként Vankó Zsuzsa tartott a személyes bizonyságtevés szolgálatára felkészítõ alkalmakat gyülekezeti tagok számára, amelyeken mi is részt vettünk. Az elsõ Biblia-körök hétfõ este voltak. Kettesével mentünk az egyes családokhoz, akik meghívták ismerõseiket. Témánk a Tízparancsolat volt mint a szabadság törvénye. Az elsõ este az elsõ négy, majd a második alkalommal a további hat parancsolatról beszélgettünk. Ezenkívül olyan témák, kérdések is felmerültek, amelyekre elõre nem készülhettünk, de mindannyian tapasztaltuk Isten segítségét. Egyikünknek sem volt kudarcélménye, ellenkezõleg: mindanynyian tele voltunk örömmel és lelkesedéssel. Kedden meglátogattuk egy testvérünket, aki két gyermekét neveli egyedül, nehéz életkörülmények között, és éppen egy romos házat próbált lakhatóvá tenni. Amikor megérkeztünk hozzá (kilenc diák), és felajánlottuk a segítségünket, annyira meglepõdött, hogy hirtelen azt sem tudta, kinek milyen feladatokat adjon. Az udvar rendezésével kezdtük. Munka közben mondta el, hogy Isten meghallgatta imáját, hogy küldjön segítõ kezeket nemrég vásárolt háza felújításához és íme néhány napra rá megérkezett a diákbrigád. Nagyon vidám hangulatban raktuk a téglákat, meszeltük a falat. Összesített erõnkkel fél nap alatt végeztünk az egyébként kb. egyhetes munkával! A Biblia-körökön kívül sokat beszélgettünk az eleki otthonban lakó idõs testvérekkel, akik gazdagítottak bennünket tapasztalataikkal. Egyik diáktársunk megjegyezte: Most legalább láttuk, hogy milyen az»érett kéve«, az érett keresztény. A pénteki napot kirándulásra szántuk, és elmentünk Gyulára. Idegenvezetõnk Erdõdi Péter volt, akinél jobbat nem is találhattunk volna, hiszen ezen a környéken nõtt fel. Alaposan végignéztük a híres téglavárat és az ott berendezett kiállítást. Örültünk, hogy még itt is volt alkalmunk bizonyságtevésre, ugyanis közülünk néhányan jó beszélgetést folytattak az egyik múzeumõrrel. Szombaton volt a közös gyakorlatunk záró napja. Bizonyos értelemben ez volt a hét csúcspontja, mert délelõtt igeszolgálatokat tartottunk a környékbeli gyülekezetekben. Ezzel kapcsolatban is volt egy szép tapasztalatunk: Szlovákiából való diáktársunk, Michal Az egyéni szolgálati terület S felismerése a tálentumok, azaz személyiségjellemzõk mentén emmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csak hogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról olvashatjuk Pál apostol szavait (Ap csel 20,24). Az Istentõl kapott szolgálatot az apostol elvette és elvégezte. Pál apostolnak Isten rendelt olyan szolgálatot, amely hozzá illõ volt, vagy fordítva is helyes a kijelentés: olyan személyiségvonásokkal ruházta fel õt testi, szellemi, lelki fejlõdése során, melyek tökéletesen megfeleltek szolgálata maradéktalan elvégzéséhez. Hogy Isten szolgálatot rendel szolgájának, vagy szolgáját formálja egy szolgálati területhez, végsõ soron nem fontos. A lényeg, hogy az Atya minden Fulier Békéscsabára volt beosztva. Mivel õ még csak elsõéves, és keveset tud magyarul, Bíró Róbert vállalta, hogy tolmácsol neki. Idõközben azonban Martin Mariann is komolyan aggódni kezdett, hogy meg tudja-e tartani az igehirdetést Békésen, mert õ pedig ukrán anyanyelvû, és bár többet tud magyarul, mint Michal, a szószéken mégis nehezebb folyékonyan beszélni. Végül Vajdaságból való diáktársunk, Miomir, aki magyar anyanyelve mellett szerbül is beszél, vállalkozott arra, hogy tolmácsol Michalnak. Így Bíró Róbert elmehetett Mariannak fordítani. Ez a megoldás viszont azért volt aggályos, mert Michal és Miomir mindeddig csak kb. ötven százalékban értették egymás nyelvét. A tolmácsolás ennek ellenére szinte tökéletesen sikerült szombat délelõtt. Utána viszont megint csak akadozva értették egymást, úgy, mint azelõtt. Ezen mindnyájan csodálkoztunk, és hálásak voltunk, hogy a jó Isten mintegy nyelvadományt adott segítségül a szükség idején. Délután mindannyian visszatértünk az eleki imaházba, együtt zártuk le, közös énekekkel az Istenünktõl kapott szép hetet. Azóta is hálás szívvel gondolunk vissza az ott töltött idõre! A diákcsoport nevében Kiss Péter, Martin Mariann, Cvetanovic Miomir, Ispány János gyermekét a maga szolgálati helyére akarja állítani Jézus Krisztus visszajöveteléig. Bölccsé teszlek és megtanítalak téged az útra, amelyen járj; szemeimmel tanácsollak téged szól Isten ígérete (Zsolt 32,8). Isten bölccsé teszi mindazokat, akik kérik. Bölcsességet ad, hogy szolgája felismerje szolgálati területét, konkrét szolgálati helyét és feladatait. Miben áll ez a bölcsesség? Az iskola- és pályaválasztási döntés hasonlít a szolgálati terület felismeréséhez. A pálya- és munkavállalásban négy személyiségjellemzõnek van kiemelt szerepe, ezek: az érdeklõdés, képességek, értékrend, munkamód. Az érdeklõdés azt jelzi, hogy milyen tevékenységeket végez valaki szívesen. A képességek azt mutatják meg, milyen tevékenységeket ké- 22 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 23

12 EVANGELIZÁCIÓ TESTI-LELKI EGÉSZSÉG TESTI-LELKI EGÉSZSÉG Sola Scriptura Teológiai Fõiskola ösztöndíj- és tandíjalap A Sola Scriptura Teológiai Fõiskola nappali tagozatos lelkészképzésének támogatására közösségünk ösztöndíj- és tandíjalapot hozott létre. Akik szeretnék támogatni a lelkészképzést, a következõ számlaszámra utalhatják át az adományt: K&H Bank Nyrt Budapest, Vigadó tér Biblia és egészség pes valaki hatékonyan elvégezni. Az értékstruktúra azt mutatja meg, hogy mitõl fontos számára az adott tevékenység ilyen lehet a függetlenség, a változatosság vagy a társas kapcsolatok megléte. A munkamód azt jelzi, milyen körülmények között dolgozik örömmel valaki. Aki tisztában van személyisége e négy jellemzõjének irányultságával, annak jó az önismerete. Istennek az a szolgája, aki rendelkezik megfelelõ önismerettel bölcsességet nyert az Úrtól, és amiként Isten szemeivel tanácsolja õt, fokozatosan felismeri szolgálati területét, konkrét feladatait, és lehetõsége nyílik maradéktalanul elvégezni, mivel teremtése és formáltatása folytán azokra a feladatokra õ a megfelelõ személy. Isten kész, sõt vágyik bölcsességet adni, önismerethez juttatni gyermekeit, hogy ezáltal önmagukat helyesen látva felismerjék, elvegyék és elvégezzék szolgálatukat, melyben öröm és megelégedés van Isten és ember számára. Bakk Zalán Levente Munkatársat keresünk A Keresztény Nevelésért Alapítvány Családi Napközi vezetõ munkatársat keres, heti 40 órás munkaidõben, legkésõbb augusztus 15-ei kezdéssel. A munkavégzés helye: Szekszárd. A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: pedagógus. Információ: telefon: 06-20/ Az önéletrajzokat a fenti címekre várjuk. Tiszta és tisztátalan állatok T ermészetes törekvésünk, hogy igyekszünk ismereteket szerezni. Akkor érezzük magunkat biztonságban, ha az ismereteink alapján tájékozódni tudunk a világban. Az emberi természet oksági összefüggéseket keres. A hitbeli vagy bizalmi alapon történõ engedelmesség nem része a természetünknek. Mózes, amikor isteni ihletés alapján visszatekintve leírta a teremtés és az õstörténet eseményeit, saját korának elfogadott fogalmait használta és vetítette vissza idõben, s ezek segítségével írta a régi idõk eseményeit. Saját korában sem állt rendelkezésre tudományos magyarázat, hogy a tiszta és tisztátalan állatok közötti különbséget érzékeltesse, hát még egy olyan világban, ahol az ember tápláléka gabona-, gyümölcsfélék és olajos magvak voltak. A növényvilág még a bûn és nyomában a tövis és a bogáncskóró megjelenése ellenére is ellátta egészséges élelemmel az elsõ embereket. Az eljövendõ Megváltóra utaló elsõ áldozatok egészen égõ áldozatok voltak, tehát azok húsából nem fogyasztottak. A vízözön eseményeinek leírása kapcsán csupán általános értelemben jelenik meg a tiszta és a tisztátalan állatok közötti különbségtétel. A vegetáció nagymértékû pusztulása miatt Isten megengedte bizonyos, tisztának minõsített állatok fogyasztását. Amikor Mózes a maga korában e kifejezéseket állatokra alkalmazva használta, csupán a külsõ jegyek alapján próbálta érzékeltetni a különbséget. A tiszta, azaz ehetõ állatoknak három ismertetõjegyük volt: hasadt pata, teljesen kettéhasadt pata és kérõdzés. A madarak esetében részletes felsorolás tesz különbséget, míg a halaknál a pikkely és az úszószárny a fogyaszthatóság feltétele. Vajon tudunk-e ma, a tudomány mai szintjén valamilyen racionális magyarázatot adni a tisztátalan állatok fogyasztásának tilalmára? Mi itt Európában talán nem szívesen ennénk bizonyos ragadozó állatok és madarak húsából, a rágcsálók húsától is visszariadnánk, de ma is sokan fogyasztják a Biblia által tisztátalannak minõsített állatokat. Amikor az 1970-es évek végén az Univerzum egyik számában a cikkíró hosszasan ecsetelte a sertéshús fogyasztásra alkalmatlan voltát a termékben lévõ lehetséges Trichinella-fertõzés miatt, megörültünk: végre tudunk valami tudományosat mondani egy tisztátalan állat tilalmára vonatkozóan. Ma már népegészségügyi szinten is foglalkoznak a kérdéssel. Többek között megállapították, hogy a sertéshús fogyasztása összefüggésbe hozható az arthritis és arthrosis elterjedésével. További kockázati tényezõ a sertéshús magas zsírtartalma. A hús sejtjeiben is tetemes mennyiségû zsír található. Számos vizsgálat igazolta, hogy a húsban lévõ hisztamin viszketési ingert és gyulladási folyamatokat vált ki. Onkogén ágensek, csíraképzõ zárványok, vírusok jelenlétét is felfedezték. Egy tisztátalan állat fertõzõ, tisztátalan, betegséget okozó voltára derült fény. De mi a helyzet a többi tisztátalannak nevezett állattal? Mielõtt erre a kérdésre megpróbálnánk választ találni, néhány fogalmi korrekcióra is szükség van. Összehasonlítottuk a különbözõ fordításokat, és néhány helyen, fõleg a ragadozó madarak tekintetében észlelhetõ némi különbség. A Károlyi-fordítást alapul véve a legszembetûnõbb különbségek a gém, a szarka, a gólya és a hattyú megnevezésénél mutatkoznak. A gém esetében az LXX (az ószövetség görög fordítása) hattyút, a Tóra héját, az Árus Lajos-féle fordítás dögkeselyût, Hertz szintén héját említ. A szarkát is összekeverik a gémmel. A Károlyi-fordítás a hattyút a tisztátalan állatok között tartja számon, míg a logika azt kívánná, hogy az ehetõ fajták, a kacsa- és libafélék között szerepeljen. Ahol a Károlyi-féle változat hattyút tüntet fel, ott az elõbb említett fordítások búvárt, illetve vöcsköt említenek. Az LXX valamilyen ragadozó tengeri madárra hivatkozik, a Hertz-kommentár pedig a bölömbika helyett hattyút fordít. Az egyes állatok fogyaszthatósága szempontjából bizonyára nem merül fel probléma. Az ehetõ állatok fogyasztását tekintve kérdés az is, vajon a nyúl kérõdzõ állat-e, vagy sem? Sokan gúnyolták már a Bibliát a megbízhatatlansága miatt éppen erre hivatkozva, mert rendszertanilag a nyulat a rágcsálók közé sorolják. Bizonyára megtévesztõ a nyúl állandó szájmozgása, amit a rágcsálófogak állandó növésével és így a rágás útján történõ állandó koptatással hoztak összefüggésbe. Az Élet és Tudomány szeptember 5-ei számában a Kérõdzés belül és kívül címû cikkben ezt olvashatjuk: A kisebb termetû nyúlalakúaknak nincs a kérõdzõkre jellemzõ összetett gyomruk, megélnek pusztán növényi táplálékkal A növények cellulózához ugyanis más módon is hozzá lehet férni. A cellulózt az õ szervezetükben is cellulózbontó baktériumok dolgozzák fel, amelyek a vékony- és vastagbél határán lévõ, hatalmasra nõtt vakbélben élnek. Újabb kutatások fényt derítettek arra is, hogy a mérsékelt égövön a vakbél mérete évszakosan változik, aszerint, hogy az állat milyen minõségû táplálékhoz jut. A szilárd táplálék végighalad az egész tápcsatornán, de az emésztés elsõ szakaszában csak ún. puha széklet, cökotrof keletkezik. Ezt az állat közvetlenül a végbelébõl újra megeszi. Így az egyszer már megemésztett táplálék másodszor is a gyomrába jut. A nyúlalakúak tehát a kérõdzõkhöz hasonlóan szintén kétszer dolgozzák fel a táplálékot. A folyamatot találóan külsõ kérõdzésnek is nevezik. A nyúlfélék ugyan kérõdznek, de fogyasztásra alkalmatlanok a Biblia tanítása szerint, mert nincs egészen hasadt körmük. Az ember eredeti étrendje gabonafélékbõl, gyümölcsökbõl és olajos magvakból állt. Az állatok pedig a zöld füveket fogyaszthatták. A kijelentés minden állatra vonatkozik, amelyben élõ lélek van (1Móz 1,30). Kezdetben tehát nem voltak ragadozó, húsevõ állatok sem. De mi a helyzet a ragadozók fogazatával? Nem arra való-e, hogy a húst tépje és feldarabolja? Nem annak bizonysága ez, hogy eredetileg is ragadozók voltak? A bambuszmedve (panda) rendszertanilag a ragadozók között található, a fogai is ragadozófogak, bár kizárólag bambuszrügyeket fogyaszt. Az eukaliptuszevõ koala fogazata is medvefogazat. (A medvék tápláléka fogazatuk ellenére 90 százalékban növényi eredetû. Igaz, hogy elegendõ növényi táplálék hiányában olykor vadásznak, halásznak, sõt dögöt is esznek.) Az Indiában élõ Dávid-szarvas két óriásira nõtt szemfoga túlnõtt a száj peremén, és kilóg, mint a ragadozóké. Ilyen fogazat birtokában akár ragadozó is lehetne, de nem az. A tudósok azt állítják, hogy a ragadozó állatok fiziológiailag és anatómiailag is mások. A húsevõ állatok bele egészen rövid, míg a növényevõké jóval hosszabb. A tudomány azt is megállapította, hogy az étrend megváltoztatja a bélhosszúságot. A génekben meglévõ, elõre beprogramozott tulajdonságot az új szituáció életre kelti, ha valaki más típusú étrendre tér, megváltozik a bél hossza, mégpedig néhány hónap alatt. A ragadozó madarak esetében is felvetõdnek bizonyos kérdések. Bár ragadozó életmódra alkalmas karmaik és csõrük van, ám például a papagájnak is erõs csõre és karmai vannak. A hatalmas termetû, Ausztráliában élõ papagáj gyökereket kapar ki a földbõl erõs karmaival, és a csõrével fér hozzájuk. Az ember terjeszkedése folytán azonban lecsökkent a papagájok élettere, elfogyott a táplálékuk, s most csapatostól támadnak a juhokra, erõs karmaikkal felhasítják azok hátát, hogy megegyék a vesék körül lévõ zsírt. Amikor az ember elveszi az állatok életterét, azok eltérnek eredeti étrendjüktõl. A dió-, mogyoró- és tobozfélék fogyasztására szakosodott mókusok is ráfanyalodnak néha, hogy az úton elgázolt állatok húsából csipegessenek. A katicabogarak példája nem tartozik szervesen a tiszta és tisztátalan állatok kérdésköréhez, de gondolatmenetünk szempontjából fontos tanulságot szemléltetnek. Levéltetveket esznek, mondhatnánk, hogy ez a táplálékuk. Megfigyelték, hogy Afrikában a sárgaba- 24 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 25

13 TESTI-LELKI EGÉSZSÉG TESTI-LELKI EGÉSZSÉG rackérés idején ezrével lepik el a gyümölcsfákat. Amikor három hónap elteltével véget ér ez az idõszak, viszszatérnek a levéltetvekhez. A körülmények, az élettér és az életfeltételek változásai fiziológiai változásokat eredményeznek. Próbáljuk meg ezt az elvet a tiszta és tisztátalan állatok összefüggésében is vizsgálat alá venni! A tiszta és tisztátalan állatok felsorolása 3Móz 11. fejezetében a kérõdzõkkel kezdõdik. Ezeknek az állatoknak az elõgyomrában történik a növények emésztése. Az egyes anyagok fermentáció útján szabadulnak fel, és csak ezek után haladnak végig a beleken. Itt szívódnak fel, s a méreganyagok fõleg mérges gázok formájában a szájon át távoznak. Így igen kevés jut az állat szervezetébe. A tevének ugyanolyan gyomra van, mint a tehénnek, és nagyjából ugyanazt is eszi. Mégis tisztátalan. Mi a különbség? A megváltozott életkörülmények miatt át kellett állnia. Sivatagos, száraz területeken élve bizonyos fiziológiai változásokkal alkalmazkodott ezekhez a körülményekhez. A melegben mi izzadunk, a teve nem. Teste a folyadékszegényes környezetben nem akar vizet veszíteni. A testhõmérséklete is magas: 45 o C. Továbbá visszatart olyan anyagokat, amelyek a mi szervezetünkbõl kiválasztódnak. Ennek következtében például igen magas a húgyanyagok koncentrációja a szervezetében. A tevehús fogyasztásával ez az anyag a szervezetünkbe jutva többek közt az ízületek megbetegedésében játszana fontos szerepet. A nyúl bélrendszerén áthaladó, másodlagosan felvett anyagokban nagy mennyiségben van jelen rákkeltõ epesav és más méreganyagok koncentrációja. A sertéshúsban lévõ, viszketegséget és más allergiás reakciókat kiváltó hisztamin mellett magas a szalmonellakoncentráció is. Továbbá a sertés is fõleg az embernek köszönhetõen igencsak eltért eredeti étrendjétõl: mindenevõ lett. Mindezek alapján próbáljunk megfogalmazni egy leegyszerûsített törvényszerûséget: Csak azok az állatok tiszták, amelyek növényevõk maradtak. Amelyeknek a környezet hatására át kellett állniuk, tisztátalanokká váltak, és azok is tisztátalanokká lettek, amelyek a növények mellett mással is kiegészítették az étrendjüket. Miért tisztátalanok azok a halak, amelyeknek nincs úszószárnyuk és pikkelyük? Nincs módunkban, hogy minden esetben rámutassunk a közvetlen oksági öszszefüggésekre, de az alapelv itt is megfigyelhetõ. A húsevõ halak többnyire pikkely nélküliek, míg a növényevõk pikkelyesek. Nézzünk egy példát! A távol-keleti népek egyik csemegéje a cápauszonyleves. Az özönvíz után jelentõsen megváltozott a tenger sókoncentrációja. A pikkelyes és úszószárnyakkal rendelkezõ halak szervezetében van egy sót kiválasztó enzim. A cápáknál nincs. A cápák, ha vizet veszítenének, kiszáradnának, mert a sókoncentráció a cápában kisebb, mint a tengerben. Ezért nem választ ki húgyanyagot. Ennek az anyagnak a koncentrációja olyan magas a cápában, hogy egy kicsivel magasabb legyen a tengervíz sótartalmánál. Így a víz már képes kívülrõl befelé áramlani. Ha kifogják, a benne lévõ magas húgyanyag-koncentráció miatt gyorsan megromlik a húsa. A halászok így csak az uszonyait vágják le, és megszárítják. A szárítás végett az anyag koncentrációja oly mértékben megnõ, hogy kristályok formájában kicsapódik. A leves készítése során forró vízbe teszik, ahol az anyag feloldódik Istennek oka volt rá, hogy az efféle állatokat tisztátalannak nyilvánítsa. A ragadozó madarak és a beggyel rendelkezõ, magevõ madarak közötti különbség hasonló a ragadozó állatok és a kérõdzõk közötti különbséghez. A begy a madaraknál úgy mûködik, mint a juh vagy a szarvasmarha esetében: elõemésztés után viszonylag tisztán kerül az anyag a belekbe. Fõ táplálékuk magvakból áll. A dögevõk tisztátalan volta talán nem szorul magyarázatra. Minél inkább eltávolodik egy állat az eredeti növényevõ étrendtõl, annál tisztátalanabb. Vannak-e még tiszta állatok? Amikor a BSE (kergemarha-kór), az emberekre is átvihetõ állatbetegség felütötte a fejét, sokakban megfogalmazódott a kérdés: Ledõlt a gát az állatokról emberekre átvihetõ betegségek útjából? Biztonságos-e egyáltalán állatok húsát, akár tiszta állatok húsát is fogyasztani? Még nagyobb volt a megdöbbenés, amikor kiderült, hogy a szarvasmarhák egy másik fajtól kapták a betegséget: a brit tehenek közt kitört járványt a juhok súrlókór nevû betegségére vezették vissza. A brit tehenek nap mint nap fehérjekiegészítést kaptak más állatok például a juh húsából és csontjából készített táplálék formájában. A problémát tovább fokozta, hogy a BSEfertõzött tehenek tetemeit is felhasználták az állat-táplálékgyártás folyamatában. Az ember beavatkozásának köszönhetõen a tehenek eredeti tápláléka jelentõsen eltért az Isten által elgondolt eredeti tápláléktól. A tehén húsa nemcsak fogyasztásra lett alkalmatlanná, de egy emberre átvihetõ betegség hordozójává is lett. Megjelent az emberi betegségek palettáján a Creutzfeld Jakob-kór, a fertõzõ agysorvadás. A húsban válogatás nélkül, tisztában és tisztátalanban egyaránt. Az ugyancsak marhahúsban lappangó Escherichia coli két savótípusa komoly béltüneteket okozhat, például hemolitikus urémiát (húgyvérûség), ezt a fõleg gyermekeknél komoly veseelégtelenséggel párosuló betegséget okozza. Ez a baktérium sokszor a nyers tejben is megtalálható. A Listeria monocytogének is komoly betegségeket okozhatnak. Hordozói között találhatók a lágy sajtok, az elégtelenül átfõtt csirkék, az újramelegített hot dog. A Campylobacter-fertõzések többsége is a csirkefogyasztásra vezethetõ vissza. A szalmonellafertõzés egyik legfõbb hordozója a tehéntej, a tojás. A Clostridium perfringens-fertõzésben leginkább a fõtt marhahús játszik döntõ szerepet. A sokszor gyógyíthatatlan- nak minõsülõ, súlyos bélproblémákat okozó Crohnbetegség néhány esetben egy Mycobacterium paratuberculosis nevû kórokozóval történõ fertõzéssel hozható összefüggésbe. Ez az organizmus juhoknál és szarvasmarháknál igencsak mindennapos. Általában véve azt is kimondhatjuk, hogy a legtöbb ételmérgezés állati eredetû termékekkel kapcsolatos. Az állatokkal való érintkezés is megannyi betegség kialakulásáért felelõs, ezek között szerepel a Hodgkin-kór, a myeloma multiplex, a rák néhány megnyilvánulási formája (leukémia, melanoma, lymphoma, gyomorrák, prosztatarák stb.), Paget-kór és még sorolhatnánk. Otsego, 1863 A z egészségneveléssel kapcsolatos kinyilatkoztatásokat az Úr folyamatosan adta át a 19. században azoknak, akiket a vég idejére megbízott a tiszta evangélium képviseletével. A folyamatot ismétlõdés jellemezte, a következõképpen: az ige kutatása, felismerések, a felmerült kérdések nyílt, õszinte megvitatása minden esetben. Miután az úttörõink elõtt valamilyen módon feltárult Isten akarata, a megértett igazságot legtöbbször Ellen White-nak adott látomás is megerõsítette. A próféta ezt hûségesen továbbította azok felé, akiket az Úr az evangélium megszólaltatására rendelt. Az egészségnevelés terén az elsõ lépcsõ a függõséget okozó szerek elhagyására történõ felszólítás volt (1848-as látomás). A hármas angyali üzenet képviselõi között ekkor sokan voltak, akik dohánnyal, kávéval, fekete teával és alkohollal éltek. Egyre több igehirdetõ sürgette ezek elhagyását, és ezt a törekvést erõsítette meg Isten a bizonyságtételekkel, amelyek az 1848-as látomás alapján keletkeztek. Mivel a testi-lelki egészség szempontjából igen mélyrõl indult Észak-Amerikában az adventmozgalom, az Úr bõven hagyott idõt, hogy megküzdjenek a testi vágyak húzóerejével, és az Õ segítségét igénybe véve megtisztítsák testük templomát. Elérkezett azonban az idõ, amikor tovább kellett lépniük. A gyülekezetekben lassan haladt a mértékletességi reform, ezért 1863-ban Otsegóban Isten nagyon fontos üzenetet bízott Ellen White-ra, hogy bizonyságtételek formájában továbbítsa a hívõknek. Az otsegói látomás fordulópont az adventmozgalom történetében. Az otsegói üzenet A White család Michigan államba utazott az evangelizáció támogatására. Otsegóban június 5-én, egy Ha a fenti gondolatmenetben bár kissé leegyszerûsített van némi igazság, akkor ma már aligha beszélhetünk tiszta, azaz kockázat nélkül fogyasztható állatokról. Nagy valószínûség szerint eljött az ideje annak, hogy elhagyjuk nemcsak a hús, de az állati termékek fogyasztását is, és nemcsak azért, mert ledõlt a gát az állatokról emberekre átvihetõ betegségek útjából, hanem azért, mert az állatok életterének beszûkülése, s ennek nyomán táplálkozási szokásaik megváltozása, az eredeti, isteni elgondolástól való eltérés miatt gyakorlatilag alig található minden kritériumnak megfelelõ tiszta állati termék. Sonnleitner Károly családi áhítat idején, ima közben Ellen White 45 perces látomásban kapott intéseket és további kinyilatkoztatásokat az egészségneveléssel kapcsolatban Istentõl. Ezeket a fontos információkat a Lelki ajándékok (Spiritual Gifts) IV. kötetében jelentették meg késõbb. A látomás intéseket is tartalmazott azok számára, akik még mindig küzdöttek a dohány, az alkohol és más egészségromboló szerek elhagyásával. Olvassunk el néhány bizonyságtételt ezzel kapcsolatban: Akik a dohányt bármilyen formában is használják, nem állhatnak tisztán Isten elõtt. Egy ilyen rossz szokás rabságában az ember képtelen megdicsõíteni Istent testében-lelkében, melyek Istenéi. Amíg ezt a lassan, de biztosan ható mérget szívják, amely károsítja az egészségüket és lerombolja értelmi képességeiket, Isten nem tudja õket elfogadni. Isten kegyelmébe fogadja azokat az embereket, akik ezt az ártalmas szenvedélyt úgy ûzik, hogy nem tudnak a romboló hatásáról, de miután meglátták és megértették, milyen visszataszító szokás ez, Isten elõtt bûnösök, ha nem hagynak fel vele. ( ) A tea és a kávé élénkítõszerek. Hasonlóan hatnak, mint a dohány. Akik a dohányosokhoz hasonlóan élnek ezekkel a lassú mérgekkel, úgy gondolják, nem is létezhetnének nélkülük, mert nagyon rosszul vannak, amikor megfosztják magukat bálványaiktól Ezek a stimulánsok gyakran az egész szervezetet megmérgezik. A gyógyulással együtt járó levertség amely azután következik be, miután az izgatószer hatása alábbhagy úgy gyõzhetõ le a leghamarabb, ha tartózkodnak az élénkítõszerektõl, amelyek a szervezet rossz állapotáért felelõsek. Akik engednek megromlott kívánságuknak, az egészségüket és az értelmüket károsítják vele, s ezáltal képtelenné válnak a lelki értékek megbecsülésére. Lelki érzékenységük eltompul a bûn már nem is tûnik olyan szörnyûnek, és az 26 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 27

14 TESTI-LELKI EGÉSZSÉG TESTI-LELKI EGÉSZSÉG igazságot nem tekintik nagyobb értéknek, mint az evilági kincseket. (Lelki ajándékok, IV., 126., 128. o.) Isten bõven adott idõt a káros élvezeti cikkek elhagyására az közötti 15 évben, de még mindig voltak olyanok, akiknek bizonygatni kellett, miért szükséges távol tartani maguktól ezeket. Ellen White Mózes V. könyvébõl idézi az isteni ígéreteket, és az adventistákra alkalmazva írja: Isten felkészít téged magának szent néppé, amiképpen megesküdött néked, ha megtartod az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, és az õ útjain jársz. És megérti majd a föld minden népe, hogy az Úr nevérõl neveztetel, és félnek tõled. (I. m., 122. o.) Egészségnevelés és evangéliumhirdetés Isten tehát megindokolta, miért adja az egészségnevelési elveket a hármas angyali üzenet népének: azért, hogy ezáltal is képesítse õket az evangélium hiteles megszólaltatására. Ellen White a látomás alapján felismerte, hogy a mértékletesség sokkal többet jelent a dohányzás és a szeszes italok elhagyásánál. Megfogalmazta azt a nyolc tényezõt, amely különösen alkalmas az egészség megõrzésére, illetve helyreállítására. Ezek között kiemelten szerepelt a táplálkozási reform. Elõször az Ószövetségben szereplõ tiszta-tisztátalan állatok megkülönböztetésének okairól olvashatunk: Amikor az ember engedi, hogy értelmét az étvágy uralja, képtelen különbséget tenni szent és közönséges között. Isten határozottan megtiltotta Izrael gyermekeinek, hogy disznóhúst egyenek. Bár a pogányok rendszeresen fogyasztották, Isten tudta, hogy káros, ezért tiltotta meg a zsidóknak (I. m., 124. o.) Azonban Ellen White a látomás alapján nemcsak a tiszta-tisztátalan húsok megkülönböztetésére hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogyan akarta Isten felkészíteni Izraelt az evangélium képviseletére, miért hiúsult meg ez a szándéka, és milyen tanulságokat kell levonnia ebbõl az adventmozgalomnak: Isten nem engedte meg a húsfogyasztást egészen a vízözönig, akkor azonban minden, ami addig az ember fenntartását szolgálta, megsemmisült. Így, mivel a szükség megkívánta, Isten megengedte Noénak, hogy egyenek a bárkába bevitt tiszta állatok húsából. De nem ez (az állati eredetû táplálék) volt az ember számára a legegészségesebb Az emberek már az özönvíz elõtt is ették a számukra tiltott ételeket, és csak a kívánságaiknak éltek, mígnem gonoszságuk betelt, és Isten kénytelen volt özönvíz által megtisztítani a földet az erkölcsi szennytõl Az özönvíz után az emberek szinte csak állati eredetû táplálékon éltek. Isten látta, hogy a gonoszság ösvényein járnak, büszkeségükben Teremtõjük fölé helyezik magukat, és romlott természetük hajlamait követik. A nemzetség, amely olyan hosszú életû volt, megkapta az engedélyt Istentõl, hogy a tiszta állatok húsát elfogyassza, de csak azért, hogy a bûnnel teljes élet ne tartson sokáig. Az özönvíz után nem sokkal az emberek termete és életideje rohamosan csökkent. (I. m., o.) Egy ilyen indoklás után azzal folytatódik a bizonyságtétel, hogy miért szerette volna az Úr a pusztában a húsmentes táplálkozásra szoktatni Izrael népét: Nem tetszett nekik az étel, amelyet Istentõl kaptak. Zúgolódtak Mózes ellen és Isten ellen, s visszakívánkoztak a húsos fazekak mellé, Egyiptomba. Isten ezért, hogy kielégíthessék a bûn által megrontott étvágyukat, húst adott nekik, de kívánságuk kielégítéséért sokan az életükkel fizettek. Isten átka még ott, húsevés közben utolérte õket. Isten ezáltal szeretné megértetni gyermekeivel, hogy ne engedjék az étvágyat uralkodni önmaguk felett. Az izraeliták idõnként inkább a szolgaságot választották, és azzal együtt akár a halált is, mintsem hogy lemondjanak a húsevésrõl. (I. m., 121. o.) A felhívás a továbbiakban így szól az evangelizálás feladatára elhívott egyházhoz: Ha a gyomrot már nem izgatja és nem terheli a hús, megerõsödik, és bármikor kész ellátni feladatát, beindítani az emésztési folyamatot. Ne késlekedjünk hát változtatni a szokásainkon! Erõfeszítéseket kell tennünk a még meglévõ életerõnk gondos megõrzésére, oly módon, hogy minden fölösleges tehertõl megszabadítjuk a szervezetünket. A gyomor mûködése talán sosem fog teljesen helyreállni, de megfelelõ étrenddel megakadályozhatjuk, hogy tovább romoljon. Sokaknak sikerül felépülniük, ha nem merészkedtek túl messzire az önpusztító falánkságban Akik a falánkságuk rabszolgái, gyakran a bûnös szenvedélyeiket is szabadon engedik, melyeknek már részben utat nyitottak mértéktelenségükkel az étkezés vagy éppen az italfogyasztás terén. Nem tartják felügyeletük alatt züllesztõ szenvedélyeiket, míg mind az egészségük, mind az értelmük nagy kárt szenved. A rossz szokások jelentõs mértékben rombolják az értelmi képességeket. Hogyan válhatunk alkalmassá a szolgálatra? Ellen White egyértelmûen fogalmaz: Sokan az egészségtelen kívánságaik szolgálatában állnak, és így megbetegítik önmagukat, ezért nem tudnak Istennek olyan szolgálatot felajánlani, amelyet elfogadhatna Sem a testük, sem a gondolkodásuk nem egészséges azoknak, akik csupán a maguk kedvtelésére élnek, és emiatt megbetegszenek. Képtelenné válnak a nyilvánvaló igazságok felismerésére. Isten nem fog lehajolni ezekért a lelkileg alacsony sorba süllyedt emberekért, míg makacsul ragaszkodnak gonosz útjaikhoz, aminek következtében állapotuk még inkább súlyosbodik Isten mindenkitõl elvárja, hogy a lehetõ legtöbbet tegye meg azért, hogy mind fizikailag, mind értelmileg egészséges maradhasson. Ha valaki sohasem fékezi óriási étvágyát, s így eltompítja felfogóképességét és elhomályosítja ítélõképességét melyek hiányában képtelen lesz Isten dicsõ jellemét értékelni és Igéjét örömmel tanulmányozni, biztos lehet abban, hogy Isten nem tekint hitvány áldozatára, mint ahogy Káinéra sem tekintett. Isten azt kívánja, hogy tisztítsuk meg magunkat minden testi-lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében vigyük véghez a megszente- lésünket. Miután az ember minden tõle telhetõt megtett az egészsége érdekében megtagadta étvágyát és közönséges szenvedélyeit azért, hogy egészséges értelme és tiszta gondolkodása lehessen, és igazságban áldozhasson Istennek, csak akkor fogja õt Isten megõrizni kegyelme csodálatos közbeavatkozásával, mint ahogy a bárkát is megõrizte a viharos hullámok közepette. Ahhoz, hogy a bárka biztonságos lehessen, Noénak mindent Isten parancsolatai szerint kellett elkészítenie, és azután Isten elvégezte azt, amit az ember már nem tudott volna megtenni, azaz csodálatos hatalmával megõrizte a bárkát. (I. m., 148. o.) Hogyan változtathatunk a szokásainkon? A látomás alapján megírt könyv kitért az erõs fûszerek használatának következményeire, és más étkezési szokásokra, a gyomor túlterhelésébõl adódó problémák elkerülhetõségére is. A helyreállítás legcélravezetõbb eszközeként az egészségügyi böjtöt ajánlja: Akik engedtek a kívánságnak, hogy korlátlan mennyiségben egyenek erõsen fûszerezett, szaftos húsokat, valamint édességeket és befõtteket, képtelenek az egyszerû, egészséges és tápláló ételeket egyik napról a másikra megkedvelni. Olyannyira eltorzult az ízlésük, hogy nem is kívánják azt, ami egészséges (mint a gyümölcs, az egyszerû kenyér, a zöldségek). De nem is szabad azt várniuk, hogy rögtön ízleni fog minden, ami eltér a megszokott ételeiktõl. Ha az egyszerû étel kezdetben nem ízlik, böjtöljenek, amíg megkedvelik. Ilyen esetekben a böjt sokkal hatékonyabbnak bizonyul, mint bármely gyógyszer, mert a gyomor, amelynek épségével visszaéltek, végre pihenhet, és az egyszerû étrend tökéletesen megfelel majd arra a célra, hogy az igazi éhséget csillapítsa. Idõt vesz majd igénybe, míg a megromlott ízlés helyreáll, és olyan lesz, amilyen eredetileg volt. De az önmegtagadás, a kitartás nyomán az egyszerû, egészséges ételek és italok ízletessé válnak számunkra, és rövid idõn belül nagyobb örömmel és megelégedéssel fogyasztjuk ezeket, mint az ínyenc a maga csemegéit. (I. m., 130. o.) Ezt az ajánlást Ellen White a saját tapasztalata alapján fogalmazta meg. Ellen White a látomásban kapott elveket következetesen be is vezette életében, és saját emberi természetének ellenállását leküzdve szorgalmasan átalakította az étrendjét. Gyümölcsökkel, zöldségfélékkel és olajos magvakkal cserélte fel a húsételeket, amelyektõl nagymértékben függött. Nehéz, állati eredetû termékekhez szokott emésztõrendszerét rászoktatta az egyszerû, könnyen emészthetõ növényi ételekre, sõt egy idõ után kenyeret is tudott fogyasztani, amelytõl korábban erõsen viszolygott. Ezenfelül tanácsot kapott az étkezési ritmusára vonatkozóan is. Komoly szellemi tevékenységébõl, ülõ foglalkozásából adódóan a napi kétszeri étkezés bevezetését javasolta számára az Úr, s ezt a tanácsot szintén követte. Nemsokára átalakult az ízlése, étvágya jelentõsen javult, és az egyszerû növényi táplálékot is jó étvággyal fogyasztotta. (Tóth Gábor: Gyógyulás és gyógyítás, 17. o.) Az egészségügyi reform 1863-as üzenete kitért a táplálkozás és a gyermeknevelés összefüggéseinek feltárására is. Külön foglalkozott a társadalmi szokások értelmes felülbírálásával, a természet helyreállító munkájának elõsegítésével, különös tekintettel a korabeli mérgezõ hatású gyógyszerektõl való tartózkodás útján. Egyedül a természet bír gyógyító erõvel írta. Az orvosságoknak nincs erejük gyógyítani, inkább csak hátráltatják a természetet a maga erõfeszítéseiben. Így annak az akadályoztatás ellenére kell elvégeznie helyreállító munkáját. A betegek gyorsan akarnak meggyógyulni, a barátaik pedig türelmetlenek, ezért inkább elkezdenek orvosságot szedni, és ha nem érzik azonnal a jótékony hatást, amit gondolnak, hogy érezniük kellene, rögtön elmennek egy másik orvoshoz. Az orvosváltás gyakran csak növeli a bajt. Újabb gyógyszeres kúra következik, amely legalább olyan veszélyes, mint az elsõ, és még végzetesebb, mert a két kezelés nincs összhangban egymással, s a szervezet olyan fokú mérgezést szenved, amely már nem gyógyítható. (Ellen G. White, i. m., 136. o.) Hangsúlyozta a betegségmegelõzés fontosságát, a tiszta levegõ, a napfény, a víz és a testmozgás gyógyító erejének felfedezését. Ha a betegek számûznének mindenféle gyógyszert, továbbá helyreállítanák az étkezési szokásaikat, és annyi idõt töltenének a szabad levegõn testmozgással, amennyit csak tudnak, nevüket rövid idõn belül törölni lehetne a beteglistáról írta (i. m., 145. o.). Az otsegói látomás jelentõsége 1865 telén Ellen White újabb látomást kapott, amelyben Isten egyre határozottabban sürgette a mértékletességi megújulást. E látomásban az Úr komolyan megdorgálta a hívõket, amiért csak nagyon lassan, komótosan valósítják meg életükben a helyes egészségügyi elveket. Sokan egyéni belátásuk szerint ítélgették, méregették az egészségügyi tanácsokat, és valamit elfogadtak belõlük, más részüket halogatták vagy elvetették. Sokan arra használták fel a fokozatosság alapelvét, hogy palástolják kényelmességüket, míg voltak olyanok is, akik úgy gondolták, a mértékletesség területe nem vonatkozik mindenkire, hanem fakultatív jellegû. (Tóth Gábor, i. m., 29. o.) Figyeljük meg az idõintervallumokat! között az Úr tizenöt évet adott a mennyei világosság elfogadására között másfél év elteltével már számon kérte a hezitálást. Elérkezett ugyanis az idõ, hogy a hármas angyali üzenet képviselõi készüljenek fel arra a feladatra, amelyre Isten elhívta õket. Az otsegói látomás óta 144 év telt el. A látomás alapján leírt elveket és gyakorlati tanácsokat a tudomány minden szinten igazolta. Csak a maradék egyház nem fogta fel a jelentõségét. És még mindig nem fejeztük be a munkát. Egyénileg kell elgondolkodnunk azon, elfogadjuk-e a prófétai vezetést, és részesei kívánunk-e lenni a munkának, amelyre Isten a Krisztus-várókat kijelölte. Makra Jenõ 28 AZ IDÕK JELEI 2009/3. AZ IDÕK JELEI 2009/3. 29

15 HÍREK Ingatlanvásárlás és bérlemények istentisztelet céljára Közösségünk az elvszerû tizedfelhasználás jegyében csak adományokból vásárol ingatlant, és az istentiszteleti célokra igénybe vett bérleményeket is adományokból fizeti. Erre a célra szolgál az ingatlanalap, amely a tizedcédulán és a szombatiskolai adományok idõnkénti céladományaként van megjelölve. Tájékoztatásul a teljesség igénye nélkül közöljük azoknak az istentiszteleti helyeknek a listáját, ahol csak bérleménnyel tudtuk teljesíteni az igényeket: Budapest Benczúr utca, Budapest Széchenyi-hegy, Fonyód, Kazincbarcika, Sárvár, Sopron, Szentendre, Tata, Tiszaújváros, Zalaegerszeg. A bérleti díjak összesítve a félmilliós nagyságrend körül mozognak. Van olyan hely, ahol a helyi gyülekezet ki tudja termelni a bérleti díjat, vagy jelentõs összeggel hozzájárul, de van olyan is, ahol a nagyobb részt más gyülekezetek fizetik, vagy az ingatlanalap finanszírozza. Ezenkívül legalább olyan helyen is tartunk istentiszteletet, ahol az ott élõ testvéreink a saját lakásukat engedik át szombatonként erre a célra. Az elmúlt harminc év alatt számos gyülekezet jutott ingatlanvásárlással testvéreink, gyülekezetek és magánszemélyek, valamint barátaink felajánlása és támogatása révén istentiszteleti helyhez. Ebben az évben az ilyen irányú beruházásaink közül a legnagyobb a pestszentlõrinci gyülekezet helyigényének a megoldása, amit reményeink szerint ez év augusztusában ingatlanvásárlással sikerül megoldanunk. Kérjük azokat a gyülekezeteket, testvéreinket és barátainkat, akik erre a célra szeretnék szánni az adományaikat, hogy átutalással vagy zárt borítékban a gyülekezeti pénztárosokon keresztül juttassák el felajánlásaikat az ingatlanalap részére. A közösség gazdasági vezetése nevében köszönjük a gyülekezeteknek és a magánszemélyeknek az ilyen irányú áldozatokat. Kölcsönád az Úrnak Ismert ige, a legtöbben be is tudjuk fejezni, és az igehelyet is tudjuk kívülrõl. Szeretném felhívni testvéreink és barátaink figyelmét, hogy legyenek óvatosak, amikor valaki anyagi segítséget, kölcsönt kér a jónak ígérkezõ vállalkozásához. Sajnos több olyan esetrõl tudunk, amikor sem az ígért kamatot, sem a tõkét nem tudta visszafizetni az adós, és a jóhiszemû idõs vagy kiszolgáltatott testvérünk nem is reménykedhet, hogy valamikor visszakapja az összeget. Akik ilyen módon nem a banktól, hanem testvérüktõl vették el a kockáztatásra szánt összeget, közvetett módon Isten mûvét, közvetlenül pedig Istent károsították meg. Ezzel õk számolnak el az ítélet napján, de kérjük testvéreinket és barátainkat, ne adják ilyen célokra a pénzüket, akkor se, ha a vállalkozni szándékozó imameghallgatásra hivatkozik, ha átadják neki. Akiket így megkárosítottak, azoknak csak a polgári peres eljárást tudom javasolni, mert erre nem érvényesíthetõ az 1Kor 6,1 alapelve. A címben idézett ige pedig teljesen más felhasználást ajánl. Ha valakinek van befektethetõ pénze, kérjük, inkább az Úr oltárára vigye, mintsem kalandorok kezébe adja. Makra Jenõ Fontosabb dátumok közösségünk életében Keresztségek november február május 30. Intézményvezetõk találkozója szeptember 7., Törökkoppány december március június 3. Küldöttértekezlet május Országos konferencia május 22. (terv) Országos egészségügyi konferencia november április 18. Pataky Mûvelõdési Ház október 4. Sola Scriptura-iskolanapok szeptember október november december február március április május 9. Továbbképzési napok szeptember október november december február március április május 2. Prédikátorértekezletek szeptember 6 10., Törökkoppány november 19., Zugliget január , Törökkoppány március 18., Zugliget június 6 10., Bózsva Tanácsadó bizottsági ülések július szeptember október november január február március április május június 6. Velünk történt Keresztségek május 3.: Majoros Péter (Veszprém) Megyeriné Molnár Róza (Doboz) június 14., Zugliget: Berecz Imre (Eger) Berecz Róbert (Kiskunlacháza) Bozsik Paszkál (Szolnok) Gángó Erika (Fehérvárcsurgó) Kiss Éva (Szolnok) Papp Olga (Szentendre) Pásztor András (Szentendre) Pásztorné Rakics Brigitta (Szentendre) Szabó János (Budapest, Bertalan Lajos u.) június 21., Baja: Palcsó Gáborné (Paks) Dr. Pataky Éva (Kiskõrös) Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek szívük tiszta a gonosz lelkiismerettõl, és testük meg van mosva tiszta vízzel. Tartsuk meg a reménység vallását tántoríthatatlanul, mert hû az, aki ígéretet tett. (Zsid 10,22 23) Esküvõk Nagy-Kasza Mária és Megléc Zsolt (Bp., Benczúr u.) Lakatos Alinka ás Horváth Sándor (Bp., Zugliget) Reisinger Orsolya és Bakk Zalán Levente (Bp., Széchenyi-hegy) Az én szõlõmre, amely énreám néz, nékem gondom lesz. (Énekek éneke 8,12) HÍREK Születések Sasvári Dalma és Niel Muggeridge gyermeke, Muggeridge Milán Krisztián (2009. április 17) Árpás Zsolt és Zsíros Anita gyermeke, Árpás Balázs Zsolt (2009. június 11.) Az Úr beírván feljegyzi a népet: ez ott született. (Zsolt 87,6) Halálozások Szabó Júlia (eleki otthon, május) Horváth Imréné (lovasberényi otthon, június) Boda Barna (Telkibánya, július) Bakos Vincéné (Dorogháza, július) Hitben haltak meg mindezek, nem nyerve meg az ígéreteket, csak távolról látva és üdvözölve azokat, vallást téve arról, hogy idegenek és vándorok a földön. (Zsid 11,13) Az Idõk Jelei Kiadja a Keresztény Advent Közösség 1121 Budapest, Remete út 16/A Telefon: 06-1/ Felelõs kiadó: Hites Gábor Készült Nágocson, a Reménység Alapítvány nyomdájában

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG. Szentírás Szövetség EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB JÉZUS KÖVETÉSE LUKÁCS 9 12 GORDON CHENG Szentírás Szövetség A mû eredeti címe: Following Jesus Pathway Bible Guides: Luke 9 12 Szerzô: Gordon Cheng Originally published by Matthias

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

Utánzás, engedmények és válság

Utánzás, engedmények és válság 8. tanulmány augusztus 13 19. Utánzás, engedmények és válság SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 6:5; 5Mózes 12:8; 13:18; 1Királyok 11:1-13; 18; Jeremiás 17:5; Malakiás 3:16 4:6 Az érettkorúaknak

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 11. szám 2009. november Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Részletesebben

Elöljáróban. 13. hitelv

Elöljáróban. 13. hitelv hit13.qxd 2007.11.06. 21:40 Page 1 A Hetednapi Adventista Egyház hitelvi füzetei 13. hitelv A maradék és küldetése Megharagudott a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadat indítson a többiek ellen,

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ. Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 3. évfolyam 1. szám

IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ. Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 3. évfolyam 1. szám IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 3. évfolyam 1. szám Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt! 1Krón. 16,8 Kedves Testvérem!

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr...

ELJÖN AZ ÚR. Lekció: Malakiás 3,1-6. Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... Pasarét, 2014. március 23. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László Lekció: Malakiás 3,1-6 Alapige: Malakiás 3,1...eljön az ő templomába az Úr... ELJÖN AZ ÚR Imádkozzunk! Dicsőítünk

Részletesebben

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL

2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Krisztus és a mózesi törvény

Krisztus és a mózesi törvény április 5 11. Krisztus és a mózesi törvény A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: János 5:46 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: Ismerjük fel, hogy Jézus adta Mózesnek a törvényeket a Sínaihegyen! Érezni: Tartsuk a törvényt

Részletesebben

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok

Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok 2005/6 Nem a félelemnek a lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim. 1,7) 2005-ben konfirmált fiatalok Szivárványívemet helyezem a felhőkre, az lesz a jele a szövetségnek,

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

II. János Pál vetélkedő

II. János Pál vetélkedő II. János Pál vetélkedő Hittan forduló Szent Benedek Gimnázium, Budapest 1 Hittan verseny keretében az utcán végigsétálva embereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a papokról. Több embert megkérdezvén

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 Internet: www.familyradio.com E-mail: international@familyradio.com

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Ultreya (országos Cursillos találkozó) a paksi Református Templomban. - 2008. május 31. -

Ultreya (országos Cursillos találkozó) a paksi Református Templomban. - 2008. május 31. - Ultreya (országos Cursillos találkozó) a paksi Református Templomban - 2008. május 31. - A Cursilló (spanyol eredetű szó) magyarul a keresztyénségről szóló rövid tanfolyamot jelent. A református Cursillo

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Jézus, a misszió Mestere

Jézus, a misszió Mestere 7. tanulmány Augusztus 8 14. Jézus, a misszió Mestere SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Ézsaiás 42:1-9; Dániel 9:24-27; Máté 10:5-6; Lukács 2:8-14; Apostolok cselekedetei 1:1-14; 2Timóteus 1:8-9 Majd

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei

Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei 6. tanulmány Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei augusztus 3 9. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 3Mózes 5:5; Zsoltár 32:1-8; Apostolok cselekedetei 5:30-32; 2Korinthus 7:9-11; Zsidók 12:17;

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET!

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Pasarét, 2012. augusztus 30. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Alapige: 1János 4,1 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket,

Részletesebben

Lelkészi jelentés a 2012. évről

Lelkészi jelentés a 2012. évről Lelkészi jelentés a 2012. évről Egy idős néni a gyülekezetből azt mondta- szinte csak magának félhangosan- hogy nem jó már ez a világ ahol mindenkinek olyan sok dolga van hogy nincs már ideje az embereknek.

Részletesebben

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások

Részletesebben

Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12

Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12 2004/2 Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12 Szivárványívemet helyezem a felhõkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök. 1Móz 9,13 A Gyülekezeti hétvégérõl 2.

Részletesebben

MARY WARD (1585-1645)

MARY WARD (1585-1645) MARY WARD (1585-1645) Az Úr mellém állt és erőt adott (2Tim 4,17) Az Úr oltalmaz engem, nem félek. (Zsid 13,6) A szerzetesnı, akit Isten nagy kegyelmekkel és nagy keresztekkel látogatott meg. KISGYERMEKKOR

Részletesebben

bibliai felfedező C3 Ajánlott további olvasásra: Máté 4:23-25 Márk 1:32-34 János 5:17-27 1. rész: Az Úr hatalma Egy beteg meggyógyítása

bibliai felfedező C3 Ajánlott további olvasásra: Máté 4:23-25 Márk 1:32-34 János 5:17-27 1. rész: Az Úr hatalma Egy beteg meggyógyítása Írd ide az adataidat! Neved: Korod: születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. rész: Az Úr hatalma Egy beteg meggyógyítása

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

AZ ÚR SZABADÍTÁSA. Alapige: Zsoltár 107,13 De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből.

AZ ÚR SZABADÍTÁSA. Alapige: Zsoltár 107,13 De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből. Pasarét, 2013. november 10. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza AZ ÚR SZABADÍTÁSA Lekció: Zsoltár 107,1-16 Alapige: Zsoltár 107,13 De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította

Részletesebben

JÉZUS KRISZTUS EVANGÉLIUMÁNAK VISSZAÁLLÍTÁSA

JÉZUS KRISZTUS EVANGÉLIUMÁNAK VISSZAÁLLÍTÁSA JÉZUS KRISZTUS EVANGÉLIUMÁNAK VISSZAÁLLÍTÁSA ISTEN AZ ÖN SZERETÃ MENNYEI ATYJA Isten az ön Mennyei Atyja. Személyesen ismeri önt, és jobban szereti, mint azt el tudná képzelni. Azt szeretné, hogy ön boldog

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT

NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT NEGYEDÓRA AZ OLTÁRISZENTSÉG ELÔTT Szent Claret Mária Antal (1807 1870) gondolatai alapján Szeretett gyermekem! Látogass meg engem gyakran az Oltáriszentségben! Nem szükséges hosszasan maradnod és sokat

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011.

VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011. 1 VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011. Tartalom: I. Bevezetés II. Céljaink megvalósítása munkacsoportjaink által 1. Liturgikus munkacsoport 2. Közösségi munkacsoport 3. Karitatív

Részletesebben

Felkészülés ( Bevezetés (

Felkészülés ( Bevezetés ( A Jó Hír Bibliatanulmányok kérdéseket tartalmaznak evangelizációs házi csoportok számára (Glad Tidings Bible studies contain questions for evangelistic house meetings.) Bevezetés ( Biztos van olyan ember,

Részletesebben

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19.

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19. 1 Egy pokoli házasság (Rm 7:1-6) Suhai György Balatonszárszó, 2014.03.19. Mindannyian egy tökéletes társra vágyunk! Na de úgy valaha is igazán belegondoltunk már abba, hogy milyen lehet egy tökéletes társsal

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Krisztus és a mózesi törvény

Krisztus és a mózesi törvény április 5 11. Krisztus és a mózesi törvény SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 2Mózes 13:2, 12; 5Mózes 22:23-24; Máté 17:24-27; Lukács 2:21-24, 41-52; János 8:1-11 Mert ha hinnétek Mózesnek, nékem is

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

Az aratás és az aratók

Az aratás és az aratók 12. tanulmány Az aratás és az aratók március 15 21. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Máté 9:36-38; Lukács 15; 24:4-53; János 1:40-46; 4:28-30; Apostolok cselekedeti 1:6-8 Abban dicsőíttetik meg az

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

- 15 - Ferenc pápa. Rizmayerné Márkus Edit. Ferenc pápa

- 15 - Ferenc pápa. Rizmayerné Márkus Edit. Ferenc pápa Irodalom - 15 - http://epa.niif.hu/00400/00414/00004/pdf/01kocka.pdf Platón: Phaidón, in: Platón összes művei, Európa, Bp., 1984, I. kötet,1019-1121. Jean-François Lyotard: A posztmodern állapot, in: A

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

Kedves Szent Benedek Leányai, Tisztelt Atyák, Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Tanárok, Kedves Gyerekek, Kedves Vendégek, ünnepi Gyülekezet!

Kedves Szent Benedek Leányai, Tisztelt Atyák, Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Tanárok, Kedves Gyerekek, Kedves Vendégek, ünnepi Gyülekezet! Áldott az Isten, aki vezérel minket! - Vezérelte őket az Isten, és Általa csodálatos munkát végzett Berecz Erzsébet missziója Pipics csaba és Szent Benedek Katolikus Általános Iskola irodalmi színpadának

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra.

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra. Hittan kerettanterv. Általános iskola 1. osztály Téma: 1. Ismerkedés egymással, 2 óra. 1.hét: Gyerekek játékos ismerkedése egymással. 2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 2.hét:

Részletesebben

Olyan életformát kell néhány sorban bemutatnom,

Olyan életformát kell néhány sorban bemutatnom, A TASSI ÉS A GYULAI SZERETETOTTHON 2004 2009 Olyan életformát kell néhány sorban bemutatnom, amelyet általában nem ismernek az emberek mivel nem találkoznak vele naponként, vagy téves elképzelésük van

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Pál, a pogányok apostola

Pál, a pogányok apostola 1. tanulmány szeptember 24 30. Pál, a pogányok apostola SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Sámuel 16:7; Máté 7:1; Apostolok cselekedetei 6:9-15; 9:1-9; 11:19-21; 15:1-5 Ezeknek hallatára aztán megnyugovának,

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előszó: A posztmodern gyülekezetek 11 A posztmodern világ 12

Tartalomjegyzék. Előszó: A posztmodern gyülekezetek 11 A posztmodern világ 12 Tartalomjegyzék Előszó: A posztmodern gyülekezetek 11 A posztmodern világ 12 1. Az alapok: Hogyan látja Isten a gyülekezetet? 17 A tanuló gyülekezet 19 A gondoskodó gyülekezet 22 Az istentiszteletre összegyűlt

Részletesebben

IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 2. évfolyam 3. szám

IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 2. évfolyam 3. szám IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 2. évfolyam 3. szám Mert született néktek ma Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Lk 2,11 Kedves Testvéreim! Karácsony számomra

Részletesebben

A betegek tanítvánnyá tétele

A betegek tanítvánnyá tétele január 25 31. A betegek tanítvánnyá tétele A lecke rövid áttekintése ALAPIGE: Máté 15:30-31 A TANULÓ CÉLJA: Tudni: A betegség kéretlen látogató, az viszont jó lehet, hogy a betegek gyakran nyitottabbá

Részletesebben

The Holy See. Üzenet a hivatások 39. világnapjára

The Holy See. Üzenet a hivatások 39. világnapjára The Holy See Üzenet a hivatások 39. világnapjára II. János Pál pápa 2002. április 21. Téma: Az életszentségre szóló meghívás Tisztelendő Püspöktestvéreim, kedves Testvéreim! 1. Mindnyájatoknak, akiket

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA. Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek.

A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA. Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA 2014/5 Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. (Róm 6,13) Felnőttként konfirmáltak: Első sor (balról jobbra): Pécskay-Seress

Részletesebben

Engedelmeskedjetek egymásnak

Engedelmeskedjetek egymásnak Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok

Részletesebben

KISZÁRADT CSONTOK. Írta Tony Alamo

KISZÁRADT CSONTOK. Írta Tony Alamo KISZÁRADT CSONTOK Írta Tony Alamo Az Úr látomást küldött az ótestamentumbeli Ezékiel prófétának. Egy völgyet látott tele száraz csontokkal, amelyek Izráel és a világ lelki halálát jelképezték. A látomás

Részletesebben