2005/2006 tanév őszi szemeszter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2005/2006 tanév őszi szemeszter"

Átírás

1 Széchenyi István Egyetem Műszaki tudományi kar Környezetmérnöki Tanszék Sarkvidék Írta : Bognár Árpád Giczi Zoltán Török András 2005/2006 tanév őszi szemeszter

2 TARTALOMJEGYZÉK SARKVIDÉKEK...1 KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK...1 FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS...1 ÉSZAKI-SARK...1 A DÉLI-SARKVIDÉK A HETEDIK KONTINENS...2 ANTARKTISZ-ANTARKTIKA...2 ANTARKTISZ SZIGETVILÁGA...3 SARKVIDÉK JELLEMZŐ FAJAI...3 A JEGES ÖV...3 FAGYOTT TÖRMELÉKÖVE VAGY TUNDRA...3 ÉSZAKI SARK...4 DÉLI-SARK...5 TÁPLÁLÉKLÁNC A SARKI TUNDRÁN...6 SARKVIDÉKET ÉRINTŐ SAJÁTOS PROBLÉMÁK...6 LOKÁLIS PROBLÉMÁK...7 GLOBÁLIS PROBLÉMÁK...8 FORRÁSJEGYZÉK...10

3 Sarkvidékek Kialakító tényezők Az Antarktisz Földünk leghidegebb kontinense. A Föld felszínére érkező sugármennyiség eloszlása nem egyenletes, mivel függ a beesés szögétől, a sugárzás időtartamától (nappalok hossza) és a Naptól, való távolságtól. Legtöbb sugárzás természetesen az Egyenlítő atmoszféráját éri (évi kcal/cm 2), szemben a sarkvidékek kcal/cm 2 es értékeivel. A Déli-sarkvidék 7 %-kal több besugárzást kap, mint az Északi. Ennek az az oka, hogy a Déli sarkvidék nyarán Földünk napközelbe kerül, így a napsugár útvonala 5 millió km-rel megrövidül, s ennek megfelelően nő a besugárzás erőssége. A Föld légkörének külső felületére érkező sugárzás csak mintegy 44 %-a jut el a felszínre. Ez a Déli-sarkvidéken - a ritka felhőzet miatt - az %-os arányt is elérheti. (A Földön mért eddigi legerősebb besugárzás (79%) is Antarktikához kötődik.) A kontinens felszínének 95 %-át jég és hó borítja, mely magas visszaverő-képességgel (kb. 80 %) rendelkezik. A partvidéken csupán % az albedó értéke. A partokon kialakult hőtöbblet a légtömegek mozgásának egyik elindítója. A fehér sivatag kontinensén a poláris helyzet miatt 4-6 hónapos éjszaka uralkodik, amikor csak kisugárzás történik, s az amúgy is hideg kontinens további lehűlését eredményezi. A sarki éjszaka hosszú, nagyon hideg és sötét telét rövid, hűvös, de sugárzásban gazdagfelolvadási periódus töri meg. Ez az ún. sarki nyár, melyet elsősorban a fény évszakaként írhatunk le. A d. sz. 66,55-fokától délre fekvő szélességeken a Nap a nyári éjszakákon is tartósan a horizont felett tartózkodik, míg a téli éjszakákon napközben is alatta marad. A Föld keringési pályájának elliptikájából adódó különbségek miatt a poláris éjszaka hossza különbözik a Déli, illetve az Északi-sarkvidéken. Azt sem felejthetjük el, hogy Antarktika Földünk legmagasabb kontinense. Ha hó- és jégtakarót is beleértjük, átlagmagassága 2600 m körüli értéket ér el. A Föld nagy óceánjainak találkozási területén erőteljesen felboltozódó Antartika hű ellentéte glóbuszunk északi behorpadásának. A kontinensek által körülhatárolt Arktisz kiterjedt tengeri medencerendszerét a mély tengeri medencék, és a tengeri küszöbök dominanciája jellemzi. Az Északi sarkvidék ugyanakkor egy hatalmas szigetvilág is. A Föld déli végének hűtőszekrénye több millió km 2 kiterjedésű, nagyrészt összefüggő szárazföld, ahol medencék, hegyvonulatok és síkságok váltogatják egymást. A felszíni formakincs legnagyobb részét jégtakaró fedi. Meleg tengeráramlások sem fűthetik Antarktika partjait, ellentétben az Északi-atlanti áramlás által enyhített arktiszi partvidékekkel. Az albedóról elmondottak alapján már következtethetünk az Antarktika partvonalát szegélyező oázisok létrejöttére, ahol a jégmentes tavakat zöld növényzet és antarktiszi viszonylatban, fajokban gazdag állatvilág övezi. 1 Földrajzi elhelyezkedés Északi-sark Az északi-sarki vidék alapjaiban különbözik Földünk minden más régiójától. Ami egyedivé teszi az Északi-sarkvidéket, az egyedülálló mérete és a tenger, a félig megfagyott óceán, mely több mint 25 millió négyzetkilométernyi területet ölel fel, Eurázsia és Észak-Amerika kietlen tundráival körülvéve, ezek összességében mintegy 13 millió négyzetkilométeren terülnek el, ami egy tizede a teljes földfelszínnek. Az Északi-sark egyedi jellegzetességeit röviden az alábbiak szerint foglalhatnánk össze: 1. a magas szélességi fokok mentén történő elhelyezkedés 2. hosszú telek, és rövid, hűvös nyarak

4 3. alacsony csapadékmennyiség 4. állandóan fagyott altalaj 5. befagyott tavak és tengerek 6. fák hiánya Nem könnyű meghatározni az Északi-sarkvidék határait. Ha a fenti kritériumokat vesszük figyelembe, az Északi-sarkot az északi-sarkkörön az északi szélesség 66 fok túl elterülő földtömegnek tekinthetjük, ahol a nyárnak legalább egy napján sohasem megy le a nap. Az elmúlt néhány évtizedben számos definíció született, mely az Északi-sark pontos határait volt hivatott felrajzolni, de valamennyi alkalmatlannak bizonyult erre a szerepre. Napjainkban az elfogadott határvonal az Északi-sark és a szubarktikus területek között alapjában véve a múltban meghatározott paraméterek szerint húzódik, melyeke a második világháború után elért pontosabb tudományos eredmények nyomán finomítottak. Az alábbi felosztás a tundrára érvényes, kivételként meghagyva a tengeri jégsapkát és Grönland belső jégmezőit. Az átlagos hőmérséklet a legmelegebb hónapokban 10 fok és 0 fok között ingadozik, a telek szükségszerűen hosszúak és hidegek, a nyarak rövidek és hűvösek, fagy az év bármely szakaszában bekövetkezhet, a felső talajréteg alatt állandó fagy uralkodik, a csapadék éves mennyisége minden estben 250 mm alatti, a vegetáció, pedig alacsony cserjékre és sásokra, mohára és zuzmóra korlátozódik. A sarki vizek a Jeges-tengertől kiindulva a kanadai szigetvilágig terjednek, elérve egészen a Beaufort-tengerig. A Déli-sarkvidék a hetedik kontinens A Déli-sarkvidék fekvése, természeti viszonyai, hasznosítása alapján egyaránt teljesen más, mint a Föld többi hat kontinense. A többi földrésztől sok ezer kilométer távolságban, magányosan helyezkedik el Földünk déli pólusa körül. Helyzete megszabja éghajlatát is: a sarkvidék az állandó fagy otthona. Éghajlatát a rendkívül alacsony hőmérséklet (az évi középhőmérséklet ( C), a kevés csapadék ( mm/év) és a földrész fölötti anticiklon felől fújó viharos szél jellemzi. A Déli-sarkvidék nem tartozik egyetlen államhoz sem. Antarktisz-Antarktika A Déli-sarkvidék idegen neve az Északi-sarkvidék, az Arktisz nevéből érthető meg: Ant-arktisz, vagyis ellen-arktisz. Újabban Antarktika néven különböztetik meg magát a kontinenst, és az Antarktisz fogalmába a d. sz. 60-fokáig tartó tengeri területeket is beleértik. E felosztás szerint Antarktika területe 13 millió km 2, Antarktisz viszont mintegy 50 millió km 2 - re terjed ki. Az Antarktika területének mindössze 5 %-a jégmentes. A földrész kőzetfelszíne máshol m vastag jégtakaró alatt helyezkedik el. Ha a hatalmas jégtömeg elolvadna, a világtenger szintje emiatt m-rel is megemelkedne. Antarktika nyugati része több szigetből áll, amelyeket csak a jégpáncél forraszt egybe Kelet-Antarktika szárazföldjével. Az összefüggő Kelet-Antarktika ős- és előidei kőzetekből álló ősmasszívum, amely az afrikai peremküszöbökhöz hasonlító lépcsővel végződik nyugat felé. Nyugat-Antarktikát az Atarktiszifélszigettől a Ross-tengerig ma is aktív szerkezeti vonal szeli át, amely végeredményben az Andok és Új-Zéland között teremt földtani kapcsolatot. 2

5 A d.sz. 75-fokától a Déli-sarkig a felszín szinte kizárólag szárazföld, illetve szilárd jég borítja. Ezzel szemben a fok között elterülő övezet 99, 7 %-án a tenger az úr. Antarktisz szigetvilága Az antarktikus világ szigetekben szegény. Itt található az a tengeri pont, amely legtávolabb (2500 km) fekszik mindennemű szárazföldtől. Antarktisz szigeteit a következőképp csoportosíthatjuk: 1. A Scotia-szigetív, mely az Andok folytatása az Antarktiszi-félsziget irányában 2. Az óceáni hátságok szórványszigetei 3. Közvetlenül a kontinens partjainál elhelyezkedő szigetek, melyek részben vulkáni képződmények, másrészt a kontinensről leszakadt darabok. Sarkvidék jellemző fajai Sarkvidéknek a Föld sarkkörein belül eső vidéket nevezzük. Az É-i sarkvidék az Arktisz, a D-i az Antarktisz. Azon zónák határkörei, amelyeken belül a Nap cirkumpoláris csillaggá válhat, vagyis legalább egyszer évente még éjfélkor sem kerül a horizont alá. A sarkkör az É- félgömbön a es, a D-i félgömbön a es szélességi körrel azonos. Jellemző a 24 óránál hosszabb, magukon a sarkokon fél éves nappalok ill. éjszakák és fagyos száraz éghajlat. Csapadék túlnyomórészt hó formájában jelenik meg. Nyáron alacsony napállás mellett állandó besugárzás, télen erős, ill. nagyon kemény fagy érzékelhető. A jégkorszak utáni időkben a mai helyükre vándorolt állatfajok jellemzik. A Sarki övezet hideg sivatag: Jeges öv Fagyott törmelék öve vagy sarki tundra A jeges öv A jeges övet a nagy felületen jégborítás (belföldi jég) nyáron nem állandó olvadékvíz barázdák jellemzik. A belföldi jégtakarókból sziklacsúcsok (nuanatatok) nyúlnak ki. Természeti növényzetét csaknem semmiféle növényzet, a partokon moha és zuzmó, a tengerben bőséges plankton a jellemzi. Kultúrnövényzet: semmiféle művelés nem lehetséges Vadállatok: jegesmedve, fóka, rozmár tartózkodik itt. Helyenként madártelepek. Az Antarktiszon pingvinek, a tengerekben cetek élnek. Háziállatok: nincsenek, mivel a kutatóállomásokon kívül nincs lakott település. 3 Fagyott törmelék öve vagy tundra Rövid nyár folyamán széles olvadékvíz-folyók, erős abláció jellemző. A vizek csak 1-2 hónapig jégmentesek. A jégtakaró előterében glaciális formák, terjedelmes olvadékvíz-síkság (sander), krioturbációs fagyott törmelék, poligonális tundra jellemzi. A tartósan fagyott talaj ott jön

6 létre, ahol az altalaj egész éven átfagyott marad. Ha a szigetelő vegetációs takaró megsérül, a tartósan fagyott talaj ki van téve a napfénynek és elkezd felolvadni, igen komolyan megzavarja a tundra felszín ökológiai egyensúlyát. Természetes növényzete: foltokban párnás növekedésű kőtörőfüvek, sarki fűzek, pimpók, ún. foltos tundra. Kultúrnövényzet: semmiféle művelés nem lehetséges. Északi sark Az északi sarki növényzetet igen szegényes, fátlan tundravidék jellemzi, amelyen törpecserjések, örökzöld rétek és tőzegmohalápok uralkodnak. Dél felé haladva ezt erős tundra váltja fel. Előfordulása a sarkköri tajga északi szegélyétől egészen az Északi-sarkot körül vevő jéghómezőkig. Erdős tundra: az altalaj egész éven át fagyott, az évi középhőmérséklet O C körül van. Növényzete alhavasi cserje zóna, alacsony termetű nyírek, fűzek törpecserje: Fél méternél magasabbra nem növő cserje tőzegmohaláp: Dagadóláp, sphagnum-láp, sphagniherbosa: hegyvidékeken és hűvös éghajlatú, savanyú talajú területeken a tőzegmoha fajok vízhalmozó képessége következtében csapadékvízzel kialakult láp. Mivel belseje a növényzet növekedése és elhalása következtében egyre vastagodik, felülete domború lesz. Jellemző növényei a gyapjassásfajok, hangafélék, törpecserjék. Az elhalt alsó moharétegek lassan átalakulnak tőzeggé, és talaját képezik a következő moha rétegnek. A tőzegmohalápban felhalmozódó sok víz olykor áradatként tör ki és elönti az alacsonyabban fekvő területeket. Állatvilágára jellemző, hogy a legtöbb emlősállat egész éven át itt lakik, de néhányan közülük, különösen a rénszarvasok, télen délre vándorolnak a madarak közül csaknem valamennyi költöző. Egyes fajok a sarki éj beállta előtt délibb tájakra vándorolnak. Az Északi-sarkon 51 emlős fajt figyeltek meg. Pl. jegesmedve, jegesróka, sarknyúl, lemming, tarándszarvas. Délebbre farkas, hermelin. Jellegzetes tengeri emlős fajok: grönlandi bálna, narvál, rozmár, grönlandi fóka. Értékes prémük miatt megritkított medve fóka, tengeri vidra. Madárvilága gazdagabb. Főként tengerpartokon élnek tömegesen: alka, nyílfarkú halfarkas, jeges sirály, jégviharmadár. Tundrafarkas Rend: ragadozók, Család: kutyafélék Élőhely: Az egész Északi sarkvidéken a nagy összefüggő jégfelületek és jégtáblák kivételével. Életmód: Rendes körülmények között kis falkákban élnek. Olyan kis családi kötelékben, amely egy párból, annak kölykeiből és még nem párosodott utódokból áll. A falkát a rangidős alfahím uralja, ebben párja, az alfanőstény csaknem egyenrangú vele. Szaporodás: Ősszel és télen a falka folyamatosan vándorol, de a márciusban történő párzást követően a vemhes nőstény farkas elhagyja a falkát, hogy megfelelő odút keressen. A született kölykök vakok és süketek, teljesen az anyjukra vannak utalva. Táplálkozás: Havasi nyulak, pézsma tulkok alkotják az étlapot. Ha az egyik farkas az áldozatába harap a többiek a segítségére, mennek, és közösen teperik a földre a megsebzett állatot. Fajvédelem. A tundra farkas az egyetlen alfaj, amely még eredeti elterjedési területének egészén megtalálható. 4

7 Jegesmedve Rend: ragadozók, Család: medvék Életmód: Az Északi sark környékén mindenütt élnek, de a legtöbb időt mégis a zajló jégtömeg déli peremén töltik. Magányosan élő állat, gyakorlatilag egész évben aktív, és a teljes napot a táplálék felkutatásával tölti. Kitűnő úszók, a víz alatt akár 2 percig is kibírják levegővétel nélkül. Szaporodás: Tavasszal párzanak, a nőstények miután elváltak az utolsó alomtól 3 évente ellenek. A kölykök november-december körül jönnek világra, meztelenek, süketek és vakok. akkorák, mint egy patkány. Táplálkozás: Fő táplálékuk a fóka, jól lehet általában csak fóka zsírt, a bőrt és a belsőségeket eszi meg, a húst nem. A léknél áll lesben, mancsával végzetes csapást mér a fóka vékony koponyájára. Nyár vége felé rozmár és bálna tetemek után kutatnak a partvidéken, ilyenkor szárazföldi emlősöket is esznek. Fajvédelem: Minden országban, ahol jegesmedvék élnek korlátozzák a jegesmedvék vadászatát. Hogy mit tartogat a jövő az Északi sarkvidék védelmében hozott intézkedésektől, függ. Déli-sark A déli sarkvidék a Föld legszélsőségesebb éghajlatú vidéke. Jellegzetesek az óriási, csaknem állandó viharok. A jeges déli sarkvidék növényzete még szegényesebb, csak virágtalan növények találhatók itt. A virágos növények csupán a D-i szélesség 62 -ig hatolnak. Hiányoznak a szárazföldi emlősök, a hüllők, a kétéltűek, és az édesvízi halak. A tengeri emlősök közül a fókák (barát fóka, medve fóka, a szigeteken füles fóka) és a cetek (déli bálna) élnek itt. Madarak közül jellegzetesek, legnevezetesebbek a pingvinek (császár pingvin, Adelie pingvin). Megtalálhatók az egyes viharmadár fajok: sirályok, halfarkasok is. Császár pingvin Rend: pingvin alkatúk, Család: pingvinfélék Élőhely: Az Antarktisz úszó jégtábláin, ill. környező tengerekben él, ez az egyetlen madár, amely nem tette lábát szárazföldre. Táplálkozás: kizárólag a tengerből nyeri. Fészkelőhelye: egy jégfal oltalmazó árnyékában, a parttól sok km-rel beljebb. Olyan helyet kell választania, amely a nyár beköszöntével és a fiókák önállóvá válásáig nem olvad el. Néhány madár akár 100 km-t is gyalogol a jégmezők belseje felé Szaporodás: Az udvarlás márciusban kezdődik. Május-július között, téli éjszakában rakják le egyetlen tojásukat. A szülők nem építenek fészket, hiszen itt nincs erre alkalmas építőanyag. A tojást úgy védik a hideg ellen, hogy lábukon melengetik. Valahányszor a szülők átadják egymásnak a tojást, csőrüket lehajtva kiáltanak. Ez szinte rituális szertartás náluk. A hím napig kotlik a tojásokon, amelyet a 40 C-s hidegben hasáról alácsüngő költőredőjében védelmez. A kotló hímek szorosan egymáshoz simulnak, hogy így tartsák a meleget. Ilyenkor 6000 madár is összepréselődhet. A tojó röviddel a fióka kibújása előtt érkezik vissza. Átveszi tojást, majd a kibújt fiókát kb. 40 napig melengeti. A kimerült hím, amely ekkorra a testsúlyának kb. felét elveszttette végre táplálék után nézhet. Amint a fióka elég nagy ahhoz, hogy magára hagyják, társaival együtt egyfajta óvodába kerül, szülei pedig vadászni mennek. Fajvédelem: Nincs sok természetes ellensége és olyan környezetben él, amelyet csak kevés más faj visel el. A sarki tengerek további szennyezése veszélyezteti a faj megmaradását. 5

8 Kékbálna Rend: cetek, Család: barázdás bálna Életmód: Mint többi tengeri emlős a kék bálna is eredetileg szárazföldi emlősöktől származik. Évmilliókkal ezelőtt valószínűleg a gazdag élelemkínálat a tengerbe csalogatta, ennek következtében testfelépítése fokozatosan megváltozott. Előfordulása a planktonokban gazdag tengeri részeken. Az e vidékeken beálló téli jégképződés minden évben arra kényszeríti a kék bálnákat, hogy meleg trópusi vizekre vándoroljanak, ahol azonban kellő mennyiségű plankton hiányában koplalni kényszerülnek. Táplálkozás: Az Antarktisz vidékén kizárólag lebegő rákokat esznek. Szaporodás: A párzás a meleg trópusi vizekben történik, itt születnek az utódok is. Hidegebb vizekben nem tudnának életben maradni, mivel vékony rétegű szigetelő bálnazsírral rendelkeznek. Fajvédelem óta jelentősen csökkent a kereskedelmi célú bálnavadászatok száma és már mutatkoznak is a létszámnövekedés első jelei. Ennek ellenére egy egész évszázadig tartó védelemre lesz szüksége ahhoz, hogy megszűnjön a kihalás veszélye. Tápláléklánc a sarki tundrán A tápláléklánc csúcsán a jegesmedvék állnak, amik sarki rókát, halfarkasokat és lemmingeket esznek. A lemmingek a sarki róka legfontosabb zsákmányállatai, a sólyomhalfarkasok tojásaihoz és a fiókáihoz hasonlóan. A sólyom-halfarkasok rabló életmódot folytatnak, és más madaraktól ragadják el a zsákmányt, de maguk is vadásznak lemmingekre. A lemmingek a legfontosabb zsákmány állatok a tundrán. Jegesmedve Sarki róka, sólyom-halfarkasok Lemmingek Tojások, fiókák Sarkvidéket érintő sajátos problémák A sarkvidéket érintő probléma forrása egyrészt a sarkvidéken másrészt a sarkvidéktől távol akár több ezer kilométerre is keletkezhet. A probléma nagyságát tekintve lehet helyi méretű, azaz lokális, ez csak a sarkvidéken vagy a sarkvidéki terület egy részén jelent zavart a természetben. Ha azonban a sarkvidéken jelentkező probléma nem csak a sarki terület határain belül, hanem azon kívül is, kifejti nem kívánt hatásait a probléma globális méreteket is, ölthet. A helyileg kialakult környezetszennyezések még visszafordíthatok, ha a szennyezést okozó forrást esetleg a természetet ért beavatkozást felleljük, amely a problémát okozta. A globális problémák többnyire olyan környezetszennyezések összessége, amelyet modern világuk okozz. Fontos kérdés az, hogy ezt összetett folyamat vajon visszafordítható-e, pusztán, azzal hogy a kiváltó szennyezéseket megszüntetjük? Egyes vélemények szerint a globális problémákat a kiváltó okokat nem elég már megszüntetni, a túlzottan pesszimista véleményezések szerint irreverzíbilis és rövid ideig tartó változással néz az emberiség szembe. 6

9 Lokális problémák A technika hatása a sarkvidékre A helyileg jelenlevő ember által okozott beavatkozások nem csak a szárazföldet de a sarki vizeket is komoly mértékben érinti. A szárazföldön jelentkező probléma inkább a sarkvidékek speciális tulajdonsága miatt jelent kihívást, ugyanis a tartósan hideg és meglehetősen zord időjárás nem kedvez egyes organikus vegyületeket lebontó baktériumok megjelenésének, illetve szaporodásának. Természetesen ezt a sarkvidék kis mértékben tolerálta, például az elpusztult állatokat, nem egy húsevő fogyasztotta el, akkor a jelenlevő kevés baktérium hosszabb idő elteltével lebontotta. A probléma jelentősége azonban abban rejlik, hogy a sarkvidékek északi és déli határa az ember számára kitolódik, így nagymértékben halmozzuk magunk mögött fel a szemetet. A szemét nagy részét ez az ökológiai rendszer nem képes lebontani, esetleg nem olyan gyorsan, mint ahogy szükséges lenne. Tehát a nem is olyan régen tiszta és hófehér területeken már felhalmozódtak a szemétkupacok. A másik ide kapcsolódó probléma a ragadózó állatok jelentik, ugyanis már nem a vadászatot válasszák eleségszerzés egy alternatívája ként, hanem a lényegesen könnyebben megszerezhető tápanyagforrásokat keresnek, pontosan ilyenek ezek a szeméthalmok melyeket rendszeresen látogatnak. Ez durva beavatkozásnak számíthat a természetbe, hiszen ez a probléma már jelen van a többi földrészen is, gondoljunk csak a vörös rókára. Bányászatnak szintén meghatározó szerepe van a sarkvidékek természetes élővilágának megváltozásában. A sarki jegek alatt viszonylag igen jó minőségű, ritka ásványkincsek találhatunk. Az ásványok szinte meddő mentessek, vagyis az ásvány könnyen leválasztható arról a kőzetről, amelyben volt. Fontosabb ásványkincsek: kőolaj, földgáz, nehéz fém ércek, higany, arany, ezüst, szén stb. A bányászat járulékosan, levegő és vízszennyezéshez, állatok élőhelyek megsemmisítéséhez, a domborzati viszonyokat megváltozásához vezet. A nyersanyagokat feldolgozó üzemek járművei gyakran az állatok vándorlási útvonalait keresztezik. A kőolaj és földgáz vezetékek több száz vagy ezer kilométer hosszúak is lehetnek, gyakran fontos vándorlási útvonalat kereszteznek. Természetesen ez nagymértékben megzavarja a vándorló állat csoportosulásokat. E problémát azonban lehet kezelni ha a vándorlási utakat keresztező vezetékeket a megfelelő helyen a földbe süllyesztjük vagy esetleg megemeljük egy megfelelő szakaszon. Ezáltal a rénszarvasok és a karibuk valamint egyéb vándorló állatok szabadon közlekedhetnek. Sarkvidéki tengereken keletkező helyi problémák szintén igen súlyosak, de a szárazföldtől eltérően talán összetettebbek, mert a tengerek élővilága nem csak egy síkon, hanem egy teljes mélységében érintett. A halászat hatása mára már megritkította az őshonos fajokat. A modern halászat oly mértékű károsodást eredményezett a halállományokba, amelyek halfajoktól függően akár évtizedek alatt állhat csak helyre. A tengerek nagymértékű szennyezése kétségtelenül a tengeri állatokban is kimutatható. Sajnos egyre több tengeri állat születik súlyos betegséggel, fejlődési rendellenességgel és a viszonylag egészséges állatok immunrendszere is károsodik a szennyező anyagok miatt, így olyan vírusok ellen is védtelenek lesznek az melyeket eddig szervezetük legyőzött. Erre jó példa egy 1988 eset, amely az északi tengerben élő kúpos fókákkal történt fóka pusztult el egyfajta szopornyica vírusfertőzés miatt. Az állatokat a tudósok megvizsgálták és olyan veszélyes mérgező vegyületeket találtak a szervezetükben mely csak gyárakból, származhattak. Sajnos feltételezhető hogy a szennyezőanyagok és az immunrendszer legyengülése között párhuzam van, még szomorúbb, az hogy a szennyező anyagok 70%-a folyókon keresztül jutott a tengerekbe. Természetesen, ha abból indulunk ki, hogy a fókákban kimutatott szennyezőanyagok a folyókon keresztül jutottak az Északi-tengerbe akkor jogosan feltételezzük azt, hogy ez a többi tenger élővilágában is bekövetkezhet, azaz probléma az egész Földet érinti. A tengereket ért szennyezések csökkentésére nemzetközi összefogás jött létre. Ez az összefogás elvileg garantálná, hogy a tengervízbe kerülő szerves iszapok és a mérgező anyagok mennyisége jelentős mértékben csökkenjen, ám a gyakorlatban az elvárt értékek még mindig nagyon magas koncentrációt mutatnak. A jelenlegi magas koncentráció magyarázat, hogy a tengeri élővilágból és a vízből nagyon lassan ürülnek ki a nem kívánt szennyezők, másrészt mivel a gyárak ilyen 7

10 nagymértékben fejlődnek a kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége relatívan magas fog maradni. Globális problémák Az ózonlyuk és a globális felmelegedés hatása a sarkvidékekre Napjainkban két jelenségre figyelt fel a tudomány, amelyek ok-okozati összefüggést már ismerjük, ám a jövőre gyakorolt hatásukat csak feltételezzük. A globális felmelegedést minden bizonnyal a légkörben lévő nagyon magas és jelenleg is növekvő koncentrációjú széndioxid okozza. E magas koncentrációjú széndioxid a szénhidrogének és azokból nyert egyéb energiahordózók elégetésével került a levegőbe. Ezt ma már igyekezzünk a korszerű technikával csökkenteni. Ilyen technikai megoldások a járműveknél az egyre tökéletesebb égést biztosító modern erőforrások és a káros anyag kibocsátást csökkentő részecske szűrők (katalizátor). Gyárak esetében a kéményeken kiáramló füstöket már korszerű szűrőberendezésekkel által tisztítjuk. Ezek alkalmazása mellett sajnos egyre nagyobb mértékben növekszik a járművek és a gyárak száma ezért hiába a törekvés a széndioxid koncentrációja még is tovább, növekszik. A széndioxid köztudottan okozza az üvegházhatást, azaz a Napból a Földre érkező rövidhullámok akadálytalanul érkeznek a földi légkörön keresztül a földfelszínére. A felszín a rövid hullámok, elnyeli, ezáltal felmelegszik. Ha már felmelegedett az elnyelt energiát hosszabb hullámban sugározza ki a felszín. A hosszabb hullámokat a légkörbe lévő gázok molekulái elnyelik vagy visszaverik a felszín felé. A hosszúhullámú sugarak tovább maradnak e folyamat során a légkörben és azt így hamar és tartósan felmelegíti. Minél nagyobb a légkörben lévő gázok koncentrációja annál hosszabb ideig maradnak e hullámok a légrétegekben és annál nagyobb mértékben melegítik azt fel. A légkör felmelegedése a földfelszín hőmérsékletét így a vizek hőmérsékletét is megemeli. Az üvegházhatás tehát eltolja a Föld hőmérsékleti egyensúlyát és megemeli a Föld átlag hőmérsékletét. Az üvegházhatás globális felmelegedést eredményez, ez a hatás a sarki területeket érinti első sorban. A globális felmelegedés következményi: A felmelegedés közvetlen bizonyítéka hogy az északi rész átlaghőmérséklete az elmúlt 50 évvel korábbihoz képest 3-4 o C nőtt, ez a jelentős különbség 2100-re pedig 6-7 o C. A magasabb hőmérséklet hatására a vastag jég egyre inkább elvékonyodik, a jég területe csökken oly mértékben, hogy 2050-re már a sarki jégterületeknek a fele a századvégére akár teljesen mértékben eltűnhet. A jégtakaró fogyása miatt az élőlények élőhelyei zsugorodnak, a jég teljes felolvadásával a sarkvidékeken élő őshonos állatok és növények kipusztulnak. E folyamat a sarkon élő embereket is érinti. A jég eltűnésével kultúrák tűnhetnek el végleg a föld felszínéről. A jégtakaró elolvadásával a permafrostnak nevezett fagyott föld felenged és mezőgazdasági művelésre alkalmas lesz, és az ez alatt rejlő ásványkincsekhez könnyebben hozzáférhetővé válik. A sarki jég felolvadása a tengerszintet akár 4-7 méterrel is megemelheti. Nagy mennyiségű édesvíz, amely a jégből származik megváltoztatja a Föld dinamikus rendszereit, azaz óceáni áramlatok, időjárási rendszerek változása is bekövetezhet Az éghajlatváltozással foglakozó kormányközi bizottság szerint, ha idejében átállunk a megújuló energiaforrásokra és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását drasztikus mértékben csökkentjük, akkor 2050-re a levegő széndioxid tartalma is csökkenni, kezd, az azonban ne tudni hogy a felmelegedési tendencia mikorra érhet véget (becslések szerint évtizedekig tartó folyamat lesz mire teljesen megszűnik) ben megszületett kiotói egyezmény is a széndioxid kibocsátásának csökkentésére irányuló elveket fogalmaz meg. 8

11 A légkör szennyezésének egy másik hatása az ózonlyuk. Az ózonlyuk tulajdonképpen nem valós lyuk a sztratoszféra felsőrészén, hanem olyan térrész, amelyben az ózon megritkult, elvékonyodott. Az ózon km magasságban helyezkedik el e határon az oxigénből (O 2 ) ózon (O 3 ) lesz. Az ózon köztudottan háromatomos molekula, a légköri gázok mintegy milliomod részét alkotja. Fontos szerepe azonban hogy összefüggő burkot alkotta a Föld körül és kiszűri a napból érkező ultraibolya sugárzás jelentős részét főként UV-B és UV-C sugárzást. Az ultraibolya sugárzás hatást gyakorol a tengerekben élő fitoplanktonok szaporodására, a szárazföldön pedig az állatok bőrében, szemében okozz súlyos és maradandó elváltozásokat. A magas UV sugárzás az immunrendszert is legyengítheti. Tehát mondhatjuk, az hogy az ózon bár mérgező gáz mégis létfontosságú a földi élet számára. Az ózonlyukakat valószínűleg egyes nitrogén és kén vegyületek is létrehozzák, de az ózont legpusztítóbban a klór vegyületek támadják meg. Az 1920-as években fedezték fel a vegyészek az úgynevezett CFC gázokat (klór-flourkarkonát). Ez a vegyület hatékony oldószernek bizonyult és alkalmassá vált a hűtőrendszerek majd a légkondicionáló rendszerek hűtőanyagának. Nagyon stabil molekulát alkot ez a gáz, és még az esővíz sem képes feloldani. Az első ózonlyukat az Antarktisz fel lett fedezték fel 1983-ban, ám az élővilágra gyakorolt hatására csak később derült fény. Ismét nemzetközi összefogásra volt szükség e probléma hatékony kezelésére ben több fejlett ipari ország írta alá a montreali egyezményt melyben kötelezték magukat hogy a CFC gázok kibocsátását csökkenti és későbbiekben CFC gázokat ózonbarát vegyületekkel helyettesítik 1996-ra ben újabb egyezmény született mely 10 évvel későbbre tolta ki a montreali egyezménybe foglaltakat, hogy nemcsak CFC termelés csökkentsék, hanem az ózonbarát gázokat a gyártásban alkalmazzák. A sikeres összefogást követően mára a légkörben lévő CFC mennyisége nem nőtt tovább és minden bizonnyal csökkenő tendenciát mutat, mégis jelentkezett egy újabb probléma. Sajnos nem tudni, hogy az ózonlyuk mikorra regenerálódik mivel a CFC gázok légkörben maradási ideje igen nagy és ezen idő alatt még reakció képességüket sem vesztik el. Az CFC-11 hajtógáz, amelyet az aeroszolok működtetésére használnak 45 évig, a hűtők és légkondicionálók működéséhez szükséges CFC-115 gázok akár 500 évig is a légkörben maradnak, és nagy reakcióképességgel rendelkeznek. A jelenlegi mérésesek bíztatóak a tudósok számára mivel azt mutatják, hogy 2050-re az ózonlyuk jelentősebb mértékben fog szűkülni. A Föld és ezáltal a sarkvidékek jövője is attól függően fog megváltozni, hogy az emberiség hogyan viszonyul a környezeti problémákhoz és a környezetszennyezést mekkora mértékben fogja öntudatosan csökkenteni. A jövő nagy kérdése, az hogy a Földet veszélyeztetőt problémákat felismertük de vajon képesek leszünk-e ezt idejében megfelelően kezelni. Forrásjegyzék Az előadáshoz felhasznált Internetes források

12 Könyvek: Uránia: Állatvilág: Emlősök. Gondolat kiadó James F. Luhr: Földünk. Diákkönyv kiadó Marco Nazzari: Az északi sark. Alexandra kiadó

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma Bioklimatikus övezetek Bioklimatické pásma Az egyenlítőtől való távolság függvényében a Föld felszínén a növény- és állatvilág horizontális tagolódása figyelhető meg. Ennek alapvető oka az eltérő klimatikus

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13..

Én és Ukrajna tantárgy. Óravázlat. Az óceánok természetvilága. Bakos Ilona Derceni Középiskola 2012. november 13.. Én és Ukrajna tantárgy Óravázlat Az óceánok természetvilága Bakos Ilona 2012. november 13.. TÉMA. Az óceánok természetvilága CÉL. Megismertetni a tanulókat a világóceán és óceán fogalmakkal, az óceánok

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8.

A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG. KEOP-6.1.0/A/11-2011-0024 1. szemléletformáló nap: 2011. november 8. A globális felmelegedés a kellemetlen IGAZSÁG A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév Iskola: 1 Csapatnév:. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév 1. Állapítsátok meg a képek alapján, hogy milyen mozgásokat végez a Föld, és ennek mi a következménye? B mozgás: következmény: 2.

Részletesebben

A látható fény további tartományokra osztható: ibolya (legrövidebb), kék, zöld, sárga, narancs, vörös.

A látható fény további tartományokra osztható: ibolya (legrövidebb), kék, zöld, sárga, narancs, vörös. A napsugárzás Szerkesztette: Vizkievicz András A Napból érkező elektromágneses sugárzás. Több tartományt különítünk el (hullámhossz szerint). Minél rövidebb a sugárzás hullámhossza, annál nagyobb az energiája.

Részletesebben

DEMO. Éghajlatok, tájak, élõlények. A közepes szélességek öve és a sarkvidéki régiók. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ

DEMO. Éghajlatok, tájak, élõlények. A közepes szélességek öve és a sarkvidéki régiók. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs...7 Témák,

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellemző tulajdonságai. Jellegzetességek I. bőrtípus II. bőrtípus III. bőrtípus IV.

A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellemző tulajdonságai. Jellegzetességek I. bőrtípus II. bőrtípus III. bőrtípus IV. Védekezzünk a napsugárzás káros hatásaival szemben Napsugárzásra egészségünk megőrzése érdekében is szükségünk van. A napsugarak egy része azonban káros. Ennek a káros sugárzásának valamennyien ki vagyunk

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Háttér jegyzetek a ppt1-hez

Háttér jegyzetek a ppt1-hez Háttér jegyzetek a ppt1-hez 1. dia Éghajlatváltozás A tudományos eredmények meggyőzőek E prezentáció célja, hogy bevezesse a közönséget az éghajlatváltozás témájába, majd (rövid) áttekintést nyújtson a

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

NEM CSAK A ZSELICBEN POMPÁZIK CSILLAGFÉNYBEN AZ ÉJSZAKAI ÉGBOLT szekszárdi diákcsoport fényszennyezésmérései. Motiváció

NEM CSAK A ZSELICBEN POMPÁZIK CSILLAGFÉNYBEN AZ ÉJSZAKAI ÉGBOLT szekszárdi diákcsoport fényszennyezésmérései. Motiváció NEM CSAK A ZSELICBEN POMPÁZIK CSILLAGFÉNYBEN AZ ÉJSZAKAI ÉGBOLT szekszárdi diákcsoport fényszennyezésmérései Döményné Ságodi Ibolya Garay János Gimnázium, Szekszárd A csillagos ég az egész emberiség öröksége,

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok.

Globális felmelegedés. Levegőtisztaság-védelem. Pozitív és negatív visszacsatolás. Természeti okok: pozitív visszacsatolású folyamatok. Globális felmelegedés Levegőtisztaság-védelem Évtizedek éghajlati változásai, emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. Globális klímaváltozás Globális felmelegedés okai Természeti

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A: újhold B: első negyed

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. rész 1. FELADAT 1. Hamburg 2.

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok 2003. Minta 1. FELADAT Földünk és környezetünk Középszintű írásbeli érettségi feladatlap 3. minta 2. rész A feladatlap-rész megoldásához atlasz használható Milyen mozgásokat végez a Nap? Jelölje az állítások előtt

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Mi az ÓZON és hogyan hat?

Mi az ÓZON és hogyan hat? Mi az ÓZON és hogyan hat? Az ÓZON egy háromatomos oxigén molekula. Az ÓZON, kémiailag nagyon aktív instabil gáz. Ha baktériummal, vagy szagmolekulával találkozik, azonnal kölcsönhatásba lép azokkal. Ez

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Nyíltvizek, mély. tengerek, tengerpartok. A tenger élővilága

Nyíltvizek, mély. tengerek, tengerpartok. A tenger élővilága Nyíltvizek, mély tengerek, tengerpartok A tenger élővilága A tengerek, óceánok élővilága Az élet bölcsője Földünk felszínének 71%-át tengerek és óceánok formájában összefüggő vízburok borítja. Élővilága

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: 1 4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév 1. A rajzon a földünk belső felépítését láthatjátok. Nevezzétek meg a részeit! 2. Mit ábrázolnak a képek? Írjátok a nevét a kép

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin

A NAPSUGÁRZÁS. Dr. Lakotár Katalin A NAPSUGÁRZÁS Dr. Lakotár Katalin Sugárzás: energiaátadás NAP elektromágneses hullámok FÖLD elektromágneses sugárzás = fotonok árama -minden irányba terjed -terjedéshez közvetítő közeg nem kell -hőenergiává

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 15. 14:00 I. Időtartam: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Földrajz középszint

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 1313 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT I. rész Felső-tó Huron-tó

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT a) Csak a helyes sorrend

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu

Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek. www.apricus-hungary.hu Meleg víz a Nap energiájával Az Apricus elhozza Önnek www.apricus-hungary.hu A szolár meleg víz alapjai A napsugarak befogása A napenergia mértéke a Föld felszínén egy derűs nyári napon elérheti az 1000W/m2-t.

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben