KÖZÖSSÉGET A JÖVŐÉRT! kis hírek szájról szájra

Átírás

1 KÖZÖSSÉGET A JÖVŐÉRT! kis hírek szájról szájra 4. szám Babamasszázs a nagyszokolyi baba-mama klubban A nagyszokolyi baba-mama klub bontogatja szárnyait így esett meg, hogy sikerült elhívniuk a magyarkeszi védőnőt, Fojtekné Balogh Ildikót, aki szívesen oktatta az érdeklődő anyukákat a babák masszírozásának rejtelmeire, hogy ezek a mozdulatok nyugalmat hozzanak mind a babának, mind a mamának. A nagyszokolyi babák és mamáik nevében ezúton szeretnénk megköszönni Ildikónak kitartó munkáját és Baba-mama klub Kocsolán segítségét. A következő baba-mama klub Nagyszokolyon órakor kezdődik a Szociális munkás: Orsós Anita nagyszokolyi idősek otthonában, ahova minden érdekvédőnő: Pirisa Józsefné lődőt sok szeretettel várunk. A klub szeptembertől ismét kéthetente kerül megrendezésre. A következő időpontok: , , ÉLETMÓD CSOPORTFOGLALKOZÁS GYULAJON A klub továbbra is nagy sikerrel és nagy létszámmal működik Kocsolán. Az önkormányzattól kapott szőnyeggel és függönyökkel pedig még otthonosabbá tettük a klubszobát. A TÁMOP Közösséget a jövőért! elnevezésű projekt keretében másodjára került sor az életmód csoportfoglalkozásra. Dr. Balogh Béla Felsőnyék polgármestere ezúttal az egészséges táplálkozásról, valamint egészségre ártalmas ételekről és italokról beszélt az összegyűlteknek. A csoportfoglalkozáson az egészséges táplálkozás mellett szó esett a dohányzás káros hatásairól is, valamint hasznos tanácsokat kaptak a leszokni vágyók is. Wolf Petra Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás TÁMOP /

2 Közösséget a jövőért! Tartalomjegyzék Babamasszázs a nagyszokolyi baba-mama klubban 1 Baba-mama klub Kocsolán 1 Életmód csoportfoglalkozás Gyulajon 1 Híres ember Fürgeden 2 Népek konyhája Gyulajon 2 Szeptemberben újra életmód csoportfoglalkozás 2 Nyári napközis tábor Gyulajon I. 3 Gyulaji szemek, avagy Madárkák Gyulajon 4 Nyári napközis tábor Kocsolán 5 Nyári napközis tábor Gyulajon II. 6 Közösségi nap Kalaznón 7 Az Anyatejes táplálás világnapja 8 Pályaválasztás 3. 9 Együtt táboroztak a Farkasok, a Sasok és a Viperák 10 Jogi érdekképviselet 11 Táboroztunk 12 Családi nap Kocsolán 12 Híres ember Fürgeden Fürgeden minden évben rendeznek falunapot, ahol a helyi és környékbeli tehetséges előadók megmutathatják tudásukat. A délutánt zenés előadások sora követte, ahol a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki megtalálhatta a számára legkedvesebbet. A fiatalabbak Páli Petra előadását élvezhették, míg az idősebbek már türelmetlenül várták hogy színpadra lépjen a Retró Trió és felcsendüljenek azok az örökzöldek, melyek a mai fiataloknak már nem sokat mondanak, de a nagyszüleiknek az egész gyermekkorukat megjeleníti. A szürkület beálltával megjött az este várva várt vendége, akit a gyerekektől az öregekig, mindenki nagyon várt és a fellépése során végig együtt énekeltek vele, ő volt a Postás Józsi. Göttlinger Judit Népek konyhája Gyulajon 2012 júniusában került megrendezésre Gyulajon a Népek konyhája elnevezésű rendezvényünk, ahol közösen elfogyasztottunk egy finom ebédet, amely olyan kiadósra sikerült, hogy a programról senki sem tért haza üres gyomorral. A kedvező, napsütéses időben a gyerekek is kedvükre játszhattak, kipróbálhatták a zsákban-futást, tollast, karika- és célbadobást, valamint színezhettek és rajzolhattak is, aminek ezúttal is nagy sikere volt. Nemcsak az apróságok, hanem szüleik is jókedvűen múlatták a napot. Úgy gondolom, hogy ez a nap nem pusztán a gyermekekről és családokról szólt, hanem az egész KÖZÖSSÉGRŐL. Wolf Petra Szeptemberben újra életmód csoportfoglalkozás! Iregszemcsén 2012 szeptemberében újra életmód csoportfoglalkozást tartunk a Bartók Béla Művelődési Házban dr. Balogh Béla vezetésével. Az első két alkalmon átfogó képet kaptunk a test egészségéről: beszéltünk magáról az egészségről, annak fontosságáról, az orvos és beteg kapcsolatokról, a helyes és a helytelen táplálkozásról és a legfőbb betegségekről. A harmadik alkalmon új témába vágunk bele: az egészséges lélek témakörébe. Hiszen nemcsak testünk egészsége fontos, oda kell figyelnünk bizony a lelkünk, szellemünk egészségére is. Ha a téma felkeltette az érdeklődését, jöjjön el bátran! A pontos dátumról és időpontról szokás szerint az Iregszemcsén kihelyezett plakátokról értesülhetnek. És hogy idevágó szólásmondással éljek, ne feledjék: Ép testben ép lélek! János Alexandra Tünde Impresszum Közösséget a jövőért! Kis hírek szájról szájra A TÁMOP / jelzésű EU támogatású projekt kéthavonta megjelenő ingyenes lapja. Szerkeszti: Pannon.Elemző Iroda Kft. Cím: 7227 Gyulaj, Dózsa u. 45. Telefon: 30/ kozossegetajovoert@gmail.com A lap kereskedelmi forgalomba nem kerül! 2. oldal

3 Közösséget a jövőért! Nyári napközis tábor Gyulajon I. turnus július Július között táborozhattak együtt a gyulaji és a kalaznói gyermekek Gyulajon. Nyári szünet lévén kissé szokatlanul a gyulaji általános iskola gyermekzsivajtól volt hangos ezekben a napokban. A helyi általános iskola nemcsak a helyszínt, hanem a színvonalas programokat is biztosította. A lelkes pedagógusok nagyon izgalmas programot állítottak össze a hétre, ami remek szórakozást nyújtott mind a kisebb, mind a nagyobb gyermekek számára. A táborban nemcsak a gyermekek, hanem szüleik is részt vettek, hiszen a táborral egy időben zajlottak a motivációs és csapatépítő csoportfoglalkozások, melyeket Bartha Éva pedagógus, mediátor vezetett. Délelőttönként kézműves foglalkozásokon vehettek részt a táborozók, ahol többek között levendula illatzsákot, papírvirágot, szélforgót, gyöngyből készült képeket, márványozott gömböt, képkeretet készítettek. A táborozóknak lehetősége volt arra is, hogy különböző hangszereket próbáljanak ki, majd miután megismerkedtek ezekkel, közösen zenéltünk és énekeltünk. A gyerekek megtanulták azt is, hogyan készítsenek hétköznapi eszközökből (gomb, madzag, üdítős kupak, apró kövek) hangszereket, valamint kipróbálhatták, hogyan is működik a makkfütty. Ezen kívül minden nap volt olyan tevékenység is, amely valamilyen módon a főzéshez illetve a gasztronómiához kapcsolódott. Ennek keretében a táborozók megismerkedhettek a terítés művészetével, megtudhatták, hogy milyen italt milyen pohárból, milyen ételt milyen evőeszközzel illik fogyasztani. Az egészséges táplálkozás jegyében gyümölcssalátát, valamint friss vegyes salátát is készítettünk. A felhasznált gyümölcs és zöldség mind helyben termett. Ebéd után a teli hasak, okos fejek elnevezésű programelem kapcsán lehetősége volt a gyerekeknek társasjátékozni, valamint a napi fejtörők Nyomozz velem! megoldásának kidolgozására. Hiába a tűző napsütés, a gyerekek így is tele voltak energiával, így nemcsak a hulahopp karikák és ugrókötelek, hanem a labdák is nagy szerepet kaptak a délután folyamán. Gyulajon a pedagógusok és a szociális munkások mellett önkéntesek is részt vettek a tábori programok megvalósításában. A budapesti Veress Pálné Gimnázium idén végzett diákjai Orsi, Kriszti, Blanka, Laci és volt osztályfőnökük, Gabi, nagy lelkesedéssel és odaadással segítették a munkánkat. A gyerekek nagyon megszerették a fővárosi fiatalokat, akik barátságos és közvetlen viselkedésükkel azonnal belopták magukat a gyermekek szívébe. Segítségüket ezúton is köszönöm! Wolf Petra 3. oldal

4 Közösséget a jövőért! Gyulaji szemek, avagy Madárkák Gyulajon 4. oldal Kicsi madár hogy tudsz élni, kicsi madár hogy tudsz élni, Hogy te nem tudsz beszélgetni. Mer' én tudok beszélgetni, mer' én tudok beszélgetni, Mégis elig tudok élni. Kicsi madár rég hogy fenn jársz, kicsi madár rég hogy fenn jársz, Mi az oka alább nem szállsz. Alább szállnék, de nem merek, alább szállnék, de nem merek, Sok az irigy s attól félek. (népdal) Februárban a Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezésére a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban ruhagyűjtést tartottunk a gyulaji gyerekek számára. A cél az volt, hogy megfelelő öltözékben mehessenek tavaszi táborukba. A VPG-ben gyűjtési versenyt is szerveztünk, melynek első díjaként a győztes osztály hét tagja (Huszár Blanka, Grőger Ilona, Ország Rebeka, Kun Kata, Sárkány Orsolya, Rosta Krisztina, Rumi László) és én, a tanáruk (Hermányi Gabriella) Gyulajon vendégeskedtünk két hétig. Az iskola napközis táborában segédkeztünk az ottani pedagógusok és szociális munkások munkájában. Délelőtt és délután különböző kézműves és zenés foglalkozásokon vettünk részt: készítettünk krepp-papírból virágot, szélforgót, papírmasé vázát, figurákat gyöngyből, képkeretet, levendula illatzsákot, vagy éppen egyszerű hangszereket, zajkeltő eszközöket. Az itt élők kultúráját is megismerhettük: láttunk cigánytáncot, hallottunk beás nyelven verset, ettünk punyát (cigánykenyeret). Megnézhettük a helyi templomot, az óvodát és a gyönyörűen felújított felső iskolát. A tábor végeztével, három óra után sem unatkoztunk; jártunk az idősek otthonában, a lezárt erdőben, ahol Magyarország legnagyobb dánszarvas populációja él, megnéztük egy nyulakkal foglalkozó fiú (Janika) állatait, vagy csak úgy beszélgettünk az itt élő gyerekekkel. Mindeközben nagyon jól voltunk tartva: a közmunkásoknak köszönhetően az önkormányzat földjein termett zöldségekből készült finomságokat fogyasztottuk. Ezek a tények felsorolásszerűen. Fontosak... De valójában nem sokat tudnak mondani arról, milyen is volt ez a két hét. Az az érzésem, a szavakkal megfogható valóság tartományán kívül esik az, ami velünk történt... Februárban, mikor a ruhákat gyűjtöttük, még nem is sejtettük, hogy olyan események láncolata indul el, melynek következményeként a távoli, addig nem is hallott nevű település gyermekarcai ismerőssé, sőt feledhetetlenné válnak... Adni jöttünk és folyamatosan kaptunk... virágot, rajzot, gyöngyből figurát, törődést, szeretetet, bizalmat betekintést szívekbe, sorsokba, életekbe. Erről kellene írni, és a szemekről. Arról, hogy mi van ezekben a szemekben; csillogás, bizalom, kíváncsiság, nyitottság, szeretetéhség, huncutság és életerő és életöröm. Olyan öröm, mintha semmit se tudnának a szegénységről, melyben élnek vagy arról, hogy mennyien gyűlölik őket, csak azért, mert cigánynak születtek. Vagy éppen arról, mit jelent kisebbségnek lenni, hiszen itt ők vannak többségben... Bárcsak sose kellene szembesülniük mindezzel. És arról kellene még írni, hogy megsebződtünk. A szó legszebb, legnemesebb értelmében. Mert láttuk ezeket a szemeket és aki látta őket, már nem tud csak turista lenni itt, nem tud kívül maradni többé. Mágnesként húzzák vissza ezek a szemek: Négy napot töltöttem Gyulajon hihetetlen élmény volt. Sajnos az utolsó napról haza kellett jönnöm volt nagy búcsúzkodás, persze nem sokáig bírtam könnyek nélkül. Másnap annyira hiányoztak már a gyerekek, hogy elkezdtem gondolkodni, mikor láthatnám őket újból. Szerencsére a rákövetkező héten is táboroztak, így megvolt a lehetőségem, hogy meglepjem őket. Eltelt öt nap és eljött az idő, indulnom kellett. Nagyon fáradt voltam,... mert egész éjszaka buliztam a barátaimmal... Reggel, három óra alvás után keltem és miközben készülődtem, folyamatosan azon gondolkodtam, hogy mit csinálok én, miért megyek megint oda, miért jó ez nekem? Iszonyat fáradt vagyok, semmi kedvem 3 órát vonatozni, aztán egész nap ébren lenni és másnap jöhetek is vissza.... Hosszas zötykölődés és gondolkodás után megérkeztem Gyulajra, az iskolához, ahol már javában folyt a délelőtti foglalkozás. Nem vett észre senki, amíg ki nem szálltam a kocsiból. nem hittek a

5 Közösséget a jövőért! szemüknek, pár másodperc után mindenki rohant felém és egyszerre öleltek mindannyian és kiabálták, hogy mennyire hiányoztam nekik és mennyire szeretnek. akkor, a gyerekek karjai között, megértettem, hogy miért vagyok már megint ott. Azután nem sajnáltam egy percet sem többé a vonatozásból. (Sárkány Orsi)... amikor hazaértem, a nővérem azt mondta, hogy csukjam be szemem, és mondjam ki 3 mp után az első szót, ami Gyulajról az eszembe jut. Nehezen ment, mert zsongott a fejem a szavaktól, emlékektől, arcoktól, hangoktól, de végül is a szemek szót böktem ki. Ezek a gyerekek nem különböznek a többiektől, csak annyiban, hogy jóval szegényebbek, és ott kell hogy legyen a szemükben a remény. Óriási élmény volt velük eltöltenem ezt az 5 napot, és sosem fogom elfelejteni egyikük csillogó barna szemét sem. (Huszár Blanka) Nem tudom szavakkal leírni, hogy mennyire minden pillanatban velük akartam lenni az utolsó órákban. Akartam, de nem tudtam hogy elmondani nekik, hogy mennyire megszerettem őket, hogy nem akarom őket otthagyni, és hogy nincs szó rá, mennyire fognak hiányozni.... Ezután mindenkit egyesével végigöleltem, és bárki nyugodtan elhiheti nekem, hogy sokkal nehezebb elengedni ezeket az ölelő kezeket, mint először megfogni... A búcsú után még pár percig hallottam az ordító gyerekeket, akik azt kiáltották, hogy Szia Blanka!, aztán eltűntek mind a csillogó barna szemek (Huszár Blanka) Mikor a madár formájú medált készítettük ajándékul a táborozóknak, még nem is sejtettük, hogy milyen találó szimbólumot választottunk, hiszen A madarak a létezés legmeggyőzőbb megnyilvánulásai. Az itt dolgozó pedagógusok Lacza Zoltánné, Ildikó néni vezetésével és szociális munkások (Wolf Petra, Göttlinger Judit, Kissné Király Tímea) mindent megtesznek, hogy ezek a gyerekek hátrányaik ellenére is kibontakozhassanak, szárnyalhassanak, boldogok lehessenek. Goethe szavainak szellemében dolgoznak: A legtöbb, amit a gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. Szívemből kívánom a gyulaji madárkáknak ezt a szárnyalást... És csak remélni tudom, hogy eltűnnek azokból a szemekből a könnyek, mert elhiszik, hogy visszatérünk. Hermányi Gabriella Nyári napközis tábor Kocsolán Ezúton szeretném megköszönni az önkormányzatnak, hogy biztosította a tábor helyszínét, az iskolának, hogy biztosították számunkra a megfelelő bútorokat, továbbá meg szeretném köszönni a munkáját az öt segítőmnek, Orsós Józsefnének, Pirisa Tímeának, Ignácz Evelinnek, Pálfi Ágnesnek és János Alexandrának, hogy segítettek gördülékenyebbé tenni a tábor mindennapjait, kézműves foglalkozásait. Továbbá meg szeretném még köszönni Pirisa Józsefnek és kis segítőinek, hogy énekkel és gitárszólóval színesítették délutánjainkat. A gyerekek készíthettek filcterítőt, cserepes virágot, marokkót, vázát, ceruzatartót, papírsárkány, szalvétapolipot, hajtogathattak különböző állatokat, festhettek hűtőmágnest, fűzhettek tésztát, készíthettek tetszés szerint képeket, szélforgókat, színezhettek, illetve mindenki festhetett magának egy poharat, amit a tábor végén hazavihetett. A kézműves foglalkozás mellett a gyerekek részt vehettek különböző csapatépítő játékokon, illetve a kinti labdajátékok mellett kipróbálhattak különböző kártyajátékokat, társasjátékokat is. Míg a gyerekek kézművesedtek, játszottak, addig a szüleik, illetve felnőttek különböző foglalkozásokon vettek részt Bartha Évának köszönhetően. Orsós Anita 5. oldal

6 Közösséget a jövőért! Nyári napközis tábor Gyulajon II. turnus július Július utolsó hetében sem volt csendesnek mondható az iskola udvara. Már a második hete zajlott ugyanis tábor Gyulajon a helyi általános iskolában. Kollégáimmal, Timivel és Judittal már nagyon vártuk, hogy újra megkezdődjön a tábor, hiszen rengeteg élménnyel gazdagodtunk már az előző héten is. Még azt is megfogalmaztuk, hogy olyan, mintha nyaralnánk, mert a különböző játékok, zenés és kézműves foglalkozások alatt mi is ki tudunk picit kapcsolódni, hiszen jó volt együtt játszani! A gyerekek is nagy örömmel érkeztek a helyszínre. Voltak többen is, akik már tudták, milyen jó móka egy ilyen táborozás. A kiadós reggeli után amit Tündi és Szilvi készített nekünk minden nap Ildikó néni és Reni néni vette kezébe a kézműves részleg irányítását, ahol ezúttal is rengeteg érdekes és szép dolog készült. A gyerekek többek között pillangót készítettek, szalvétatechnikával vontak be cserepeket, üveget és agyag virágcserepet festettek, képkeretet, valamint papírcsíkokból ragasztott képeket is készítettek. Heni néni volt a felelőse a zenés foglalkozásoknak és a fejtörős feladványoknak is. A gyerekek különböző hangszereket próbálhattak ki, ami végül egy igazi örömzenéléssé teljesedett ki, délután pedig megtudhatták a táborozók, hogy jó úton jártak-e, megfejtették-e Heni néni agyafúrt rejtvényeit. Kati néni ezúttal is a Kiskukta foglalkozásokat vezette, így ez a hét sem telt el vitaminban gazdag gyümölcs- és zöldségsaláta nélkül. Nagy örömünkre a Budapestről érkezett önkéntesek ezen a héten is nagy segítségünkre voltak. Tanáruk, Gabi ezen a héten is velünk volt, valamint Laci is, akit a gyerekek az előző hétről már jól ismertek. Hozzájuk csatlakozott még Kata, Rebi és Ilcsi is, akik hatalmas szívükkel, gyermekszeretetükkel, kreatív ötleteikkel és végtelen türelmükkel tették még szebbé a gyermeknek ezt a pár napot. Nemcsak a gyermekeknek, hanem a szülőknek is lehetőségük volt a közösségi programokra. Amíg a gyermekek a táborban különböző kreatív, zenés és sportprogramokon vettek részt, addig szüleik csapatépítő csoportfoglalkozáson voltak, amely legalább olyan jó hangulatban zajlott, mint a gyermekek programjai. Mint minden, ami jó, a tábor is nagyon gyorsan véget ért, de a gyerekek azt mondták, hogy soha nem fogják elfelejteni ezeket a napokat. Wolf Petra 6. oldal

7 Közösséget a jövőért! Közösségi Nap Kalaznón Nagy készülődés előzte meg Kalaznón a Közösségi Napot, mely a gyermeknaphoz hasonlatosan ezúttal is helyi kezdeményezésre valósult meg. A rendezvényen ott volt Buci bohóc is, aki nemcsak a gyerekeknek tudott mosolyt csalni az arcára, hanem a felnőttek is nagyon jól érezték magukat a műsora alatt. Ezt bizonyítja az is, hogy több felnőtt is nevezett egy- egy versenyre, így láthattuk Bercit zsákban futni és léggitározni, Robi pedig megmutatta, hogy lehet szédülve is, futás közben egy pici labdát a célba eljuttatni. Igaz, egy jó nagy eséssel zárult a szédületes mutatvány, de ezt a szurkolótábor egy cseppet sem bánta. A délelőtt folyamán a gyerekek Buci bohóc táncversenyén vehettek részt, ahol a legnagyobb sikert az ikrek: Mar- tin és Ádám aratták. A táncbemutató után, a mese-felismerési vetélkedőn felidéztük a régi és az új meséket is. Bár volt egy-egy meserészlet, aminek felismerése igazi kihívást jelentett, de végül minden gyerek kapott jutalmat a helyes megfejtésért. Ebéd után ismét Buci bohóc gondoskodott a fergeteges hangulatról. Volt lufihajtogatás és sorverseny is, és 7. oldal

8 Közösséget a jövőért! persze rengeteg móka és kacagás. A rendezvényen nemcsak a kalaznóiak vettek részt, hanem a szintén a mikrotérségi ponthoz tartozó gyulajiak is meghívást kaptak a programra. A jó kapcsolat a júliusi nyári táborban alakult ki, ahol együtt táboroztak a két falu lakói. A kalaznói polgármester úr látta táncolni a gyulaji gyerekeket és nagyon megtetszett neki a produkció, így meghívta a kis tánccsoportot a falu Közösségi Napjára, ahol ismét felléptek a gyerekek. Műsorukkal ezúttal is fergeteges hangulatot teremtettek. Az előadás végén lehetőség volt arra, hogy bárki beállhasson táncolni, és megpróbálja elsajátítani a cigánytánc alapjait. Ez azért egyáltalán nem volt könnyű feladat. A kalaznói közösség összetartását mutatja az is, hogy többen sütöttek finom süteményeket, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a Közösségi Napon résztvevők még jobban érezzék magukat. Bagoly Gáborné, Szilvi meghívta a gyulaji táncosokat magukhoz, ahol a gyerekek megkóstolhatták a kecsketejet és a kecsketúróból készült körözöttet, valamint ők maguk is kipróbálhatták, milyen is megfejni egy kecskét. A gyulaji gyerekek, és kísérőjük, Ildikó néni megtekinthették a faluban élők által összegyűjtött falvédőkből álló kiállítást is, melyet Létai Zoltánné mutatott meg nekik. Ezúton is köszönjük a segítséget és a szívélyes vendéglátást! Sajnos nagyon gyorsan véget ért ez a nap, de remélhetően nem ez volt az utolsó Közösségi Nap a településen. Wolf Petra Az Anyatejes táplálás világnapja Minden évben augusztus 1-jén az egész világon egy dolgot ünnepelnek: az anyatejes táplálást és vele együtt minden anyukát, akinek van kitartása és elhivatottsága e mai világban, ahol sorra gyártják a legkülönfélébb csecsemőételeket, tápszereket, pépesített készítményeket és bébi italokat, hogy gyermeke lelki és testi fejlődése érdekében anyatejjel táplálja csecsemőjét. Így ezen a napon nemcsak az édesanyák, de az anyatej szerepe, jótékony hatása is előkerült három Tolna megyei kis településen. Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy három helyi védőnő: Papp Angéla (Nagyszokoly), Fojtekné Balogh Ildikó (Magyarkeszi) és Greksza Lejla (Felsőnyék) összefogtak és mindhárom településen megtartják az anyatejes táplálás világnapját, melyet idén augusztus közepén sikerült megrendezni, de ez a mondanivalóján nem változtatott. Mindhárom védőnő készült egy kis előadással a témával kapcsolatban, melyet mindhárom településen előadtak az édesanyáknak és leendő édesanyáknak, míg gyermekeik játszottak. Ezen kívül minden évben készülnek az édesanyáknak egy kis ajándékkal köszönetképpen és bátorításul. Ebben az évben a Közösséget a Jövőért! program a háttérből segítette és támogatta a védőnőket és a program létrejöttét. 8. oldal

9 Közösséget a jövőért! Pályaválasztás 3. Szeptember iskolakezdés újabb diákok kerülnek egyre közelebb és közelebb a pályaválasztáshoz. A Közösséget a jövőért! projekt kiemelten fontosnak tartja, hogy a felnövekvő generáció pályaválasztása megalapozott döntés legyen. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani újságunk ezen rovatával, ahol minden számban egy-egy szakmacsoportot mutatunk be. Az előző számunkból már megismerhettétek a 21 szakmacsoport egyikét, az egészségügyi szakmacsoportot. Ezúttal a szociális szakmacsoportot mutatjuk be. A szociális munkás (aki nem a közmunkás!) fő feladata a segítségnyújtás. A szociális munkás feladata rendkívül szerteágazó, a következő területeken dolgozhat: Gyermekotthonban, gyermekjóléti szolgálatnál és családsegítő központokban, nevelőszülői hálózatban, iskolában, mint iskolai szociális munkás vagy ifjúságsegítő. Ezeken a munkahelyeken a szociális munkás főként gyerekekkel, fiatalokkal dolgozik. A szociális munkás feladata a szülő-gyermek kapcsolattartásának elősegítése, kapcsolatuk javítása, szabadidős programok szervezése, tanulási problémák megszüntetése, magatartásproblémák kezelése, konfliktusok megszüntetése. Hajléktalanszállón, ahol a szociális munkás feladata a hajléktalanok felkutatása, ellátása, fejlesztése, az önálló életvitelhez szükséges képességek helyreállítása. Ide tartozik az utcai szociális munkás is, akinek feladata az utcán élő hajléktalanok segítése, az ismeretlen hajléktalanok felderítése, a fizikai szükségletek kielégítése (élelmiszer, ruha, tisztálkodószerek, takarók, gyógyszerek), alapvető ügyintézés (iratok pótlása, jövedelem szerzése, szociális ellátásokhoz való hozzájutás szervezése), információs segítségnyújtás (jogok, szociális ellátások, egyéb információk), majd lehetőség szerint szakellátásba továbbítás. Szenvedélybetegeket, pszichiátriai betegeket kezelő központokban, kórházakban. Itt az orvosok és ápolók munkáját egészítik ki. A kórházi szociális munkás segíti a kommunikációt és az együttműködést az egészségügyi szakszemélyzet (orvos, ápoló) és a beteg között. Segíti a betegség elfogadását, oldja a szorongást, javítja a beteg jövőképét. Segíti az orvost, és a beteg családtagjait, hogy jobban megértsék a beteg helyzetét, körülményeit. Idősotthonban vagy idősek klubjában, ahol az idős embereknek szerveznek különböző programokat, valamint segítenek nekik a napi tevékenységek elvégzésében, a mindennapi ügyeik intézésében, valamint a családtagjaikkal való kapcsolattartásban. Börtönökben. A szociális munkás és a fogvatartott kapcsolata itt is a bizalmon épül. A szociális munkás segíti az elítéltet, hogy a büntetése letöltése után vissza tudjon helyezkedni a társadalomba, valamint a büntetési idő letöltése alatt is támogatást nyújt a fogvatartottnak (kapcsolattartás, információ áramoltatás, motiváció erősítése, reintegráció, bűncselekmény ismétlésének elkerülése stb.) Ezeken a munkahelyeken a szociális munkás a saját személyiségével dolgozik, és a fő feladata, hogy a társadalom tagjainak nyújtson segítséget életkortól, nemtől, társadalmi rangtól vagy egyéb státusztól függetlenül. Fontos tulajdonságok: kapcsolatteremtő és kommunikációs képesség empátia (beleérző képesség) és tolerancia (türelmesség, másság elfogadása) nyitottság a problémákra és problémamegoldó képesség, kreatív gondolkodás érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság, pozitív gondolkodás, humorérzék önismeret, a szeretet megerősítésének képessége emberközpontúság, odafigyelés képessége előítélet-mentesség szervezőkészség Wolf Petra 9. oldal

10 Közösséget a jövőért! Együtt táboroztak a Farkasok, a Sasok és a Viperák avagy a Közösséget a jövőért! projekt iregszemcsei táborának második hete, ahol a nagyszokolyiak és fürgediek tehették próbára a szervezők kreativitását, találékonyságát, kitartását és türelmét Mivel is kezdhetnénk egy tábort, mint a bemutatkozással, de már itt megakadtunk, mivel a gyerekek szinte mind ismerték egymást, de még a szervezőket is, így csak a felnőtt segítőknek kellett egyszerre sok nevet megtanulni10. oldal uk, de nekik meg ez nem volt nehéz, így már ugrottunk is és csapatokra oszlottunk, hogy könynyebben menjenek a versenyfeladatok, így küzdött egy héten keresztül a Farkasok, a Viperák és a Sasok csapata egymás ellen. Tehát kezdésképpen legyen a bevezetés egy kis mesekvíz: lássuk, hogy ki mennyit néz mesét. Természetesen a Farkasok nyertek, elárulom, Petra néni is ebben a csapatban volt, de nem adjuk fel, ebéd után folytatjuk.

11 Közösséget a jövőért! A második nap mindenki kipróbálhatta, mennyire kreatív és jó a kézügyessége, így lett papírból virág, szélforgó és kukacos gyümölcs. Törekedtünk rá, hogy minden nap vihessenek haza a gyerekek valami olyat, amit aznap ők készítettek, és kezdetnek mi lenne egyszerűbb mint vágni és ragasztani a színespapírt és a krepp papírt, így a kreatívabbak még dekorálhatták és cifrázhatták is műveiket kedvük szerint. Volt, aki az egész családnak készített, de volt, aki energiájával a focizásra spórolt, mindketten jól tették. Aki pedig nagyon kimerült és ebéd után csak egy kis pihire vágyott, az elnyúlhatott a földön társasozni egyet. Harmadik nap: mit is csináljunk szerdán, ha egy kicsit lehűl az idő, sőt még az eső is elered. Menjünk el állatokat simogatni! Ugyan minden gyermek kis faluban él, az, hogy elmegyünk kiscsikót és nyuszikat nézni, simogatni, olyan szinten felvidított mindenkit, hogy még a nap is kisütött és égetett minket, mire kiértünk az állatkákig még le is barnultunk. Nagyon kedves család várt ott minket és minden egyes állatot végigsimogathattunk és kérdezhettünk róluk, míg csak kedvünk tartotta, de addig biztosan, míg mindenki nem látta a kiskutyákat, a nyuszikat, a kiscsikót, a disznókat, a tyúkokat és kakasokat és mindent, ami csak élt és mozgott az udvarban. Miután felforgattuk az állatok napirendjét, visszasétáltunk a táborba, hogy furcsa dolgot csinálhassunk: lufiból vázát. Melyik gyerek ne örülne, ha egy ragacsos anyagba belemászhatna kézzel, ezzel bekenhetne egy rakoncátlanul izgőmozgó lufit és kedvére díszíthetné, hogy végül kidurrantva a lufit vázát kapjon belőle egyik percről a másikra. Naná, hogy mindent összekentünk az édesanyák örömére. Sajnos mire kidíszítettük a rakoncátlan lufikat, ez a nap is eltelt. Már jött is a csütörtök és végre elviselhető volt az idő kint az udvaron, így a napot indián focival kezdtük és Adj király katonát! játékkal folytattuk, melyet a gyerekek nem igazán akartak megunni. De menni kellett, mert csúszott volna a napirend és nekiálltunk hógömböket készíteni dekorgumiból, szívószálból és csillámporból. Végül a nagy munkában kifáradva leültünk mesét nézni így ez egy pihentető délután volt. Végül eljött a nap, melyet a szervezők az elsőtől kezdve vártak, és most mégis elölről kezdenék az egészet, és a sírhatnék kerülget mindenkit, ha elgondoljuk, hogy ez az utolsó nap. Na, de nem pityergünk, ennek még szuperebbnek kell lennie, mint a többi napnak öszesen, hát kezdjünk neki, fessünk poharat, gipszet és készüljön el a bekeretezett csoportkép is. A program szoros volt, a terem pedig kicsi, de mindenki türelmesen megvárta a sorát, így készülhetett egy monogramos bögre, melynek volt, aki többször is nekiállt és még a végén sem volt megelégedve a művével, illetve akadt olyan táborozó is, aki a lebetegedett és otthon maradt táborlakóknak készített vigaszdíjul egy-egy bögrét. Aki eddig nem festette össze a ruháját, az megtehette a gipszfestés során, melyet Anita néni öntött nekünk, mert ő imád gipszet önteni nagytételben. A legjobb gipszére mindenki hűtőmágnest kaphatott. Végül csináltunk egy keretet a tábori csoportképnek, hogy ne felejtsék el a gyerekek, milyen jól is érezték magukat a nyáron, és hogy nyaralni és élményekért nem feltétlenül kell külföldre menni, sokszor elég a szomszéd faluig. Ebéd után jött a búcsúvetítés, mivel Szandi néni csütörtök éjszakánként nem tud aludni, így készített nekünk egy kisfilmet, melyben felelevenítette a hét legjobb pillanatait zenei aláfestéssel, mely rendkívül jól sikerült. Remélem minden táborlakónak kellemesen telt a nyara és jól érezte magát a táborban. Göttlinger Judit Jogi érdekképviselet szeptember hónapban az iregszemcsei mikrotérség településein szeptember 6. (csütörtök) Magyarkeszi 15 órától szeptember 7. (péntek) Nagyszokoly 15 órától szeptember 10. (hétfő) Pári 14 órától szeptember 14. (péntek) Újireg 15 órától szeptember 20. (csütörtök) Fürged 15 órától A fogadóórákat dr. András Ferenc ügyvéd tartja. 11. oldal

12 Közösséget a jövőért! Táboroztunk július első hetében sor került az első nyári napközis táborra, melyet a Közösséget a jövőért! program keretében szerveztünk. Az első turnusban Pári, Újireg, Csehi-, Okrád- és Hékútpuszta vettek részt. Felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt biztosítottunk elfoglaltságot, unatkozni senkinek nem volt ideje. A felnőttek egy csapatépítő csoportfoglalkozáson vehettek részt Bartha Éva vezetésével, majd a csoportfoglalkozás végeztével besegítettek csemetéiknek a kézműveskedésben. A gyerekeknek egész hétre ütemeztünk feladatokat, ezeket előre megterveztük. Hajtogattunk szélforgót, kukacos gyümölcsöt, csináltunk papírvirágokat (és milyen csodák születtek!), festettünk gipszet, üvegfestékkel pedig poharat, hogy csak néhányat említsek a sok elfoglaltság közül. Persze, ha valaki nem akart részt venni ezekben a tevékenységekben vagy hamarabb végzett a munkájával, mint a többiek, lehetőség volt szabad játékra is. A gyerekek számos társas-, kártya- vagy szabadtéri játék közül válogathattak. A hét végén persze nehéz volt a búcsúzkodás. Bár mindenki elfáradt, egyetértettünk abban, hogy szívesen maradnánk még néhány hetet. Mindenki sokat dolgozott, hogy ez a tábor létrejöhessen, ezért szeretnék nekik köszönetet mondani! Elsősorban az igazgatónőnek, Balogh Bélánénak amiért helyet biztosított számunkra; Bene Editnek és a konyha összes dolgozójának amiért minden nap finomat ehettünk; segítőinknek: Gábor Anitának, Kőrösi Klárinak és Varga Violának a sok segítségért, amit kaptunk; munkatársaimnak (akiket csak a hely hiányában nem sorolok fel) a kitartásért és a kemény munkáért. És nem utolsó sorban persze a táborban részt vevő felnőtteknek és gyerekeknek, hiszen itt ők voltak a legfontosabbak. Úgy érzem, sok mindent tanultunk egymástól és remélem, hogy mindenki valami plusszal térhetett haza tőlünk, mert mi tőletek biztosan! János Alexandra Tünde Családi nap Kocsolán Június 23-án a Közösséget a jövőért programnak köszönhetően családi napon szórakozhatott a falu aprajanagyja. A kézműves foglalkozás mellett Buci bohóc lufihajtogatással, sorversennyel, mesefelismerő játékkal, tánccal szórakoztatta a gyerekeket. A résztvevők a népek konyhája programnak köszönhetően ebédet is kaptak. 12. oldal